adozona.hu
T/154. számú törvényjavaslat indokolással - A reklámadóról
T/154. számú törvényjavaslat indokolással - A reklámadóról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2014. évi XXII. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:
E törvény alkalmazásában:
1. reklám:
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklám,
b) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közlemény,
2. médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében me...
T/154. számú törvényjavaslat indokolással - A reklámadóról
Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:1. Értelmező rendelkezések
1. §
E törvény alkalmazásában:1. reklám:
a) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény [Reklámtv.] szerinti gazdasági reklám,
b) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény [Mttv.] szerinti kereskedelmi közlemény,
2. médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. és 57. cikkében meghatározott, önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül,
3. médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében,
4. médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom,
5. médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója,
6. sajtótermék: az Mttv. szerinti sajtótermék,
7. nyomtatott anyag: nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter,
8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel,
9. nettó árbevétel: a számvitelről szóló 2000. C. törvény [Szt] hatálya alá tartozó adóalany esetén az Szt.-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja tv.] hatálya alá tartozó adóalany esetében az Szja tv. szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
10. saját célú reklám: a reklám közzétevő saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklám.
2. Az adókötelezettség, az adóalany
2. §
Adókötelesa) a médiaszolgáltatásban,
b) a Magyarországon kiadott vagy Magyarországon terjesztetett, túlnyomórészt magyar nyelvű sajtótermékben,
c) a Reklámtv. szerinti szabadtéri reklámhordozón,
d) bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon,
e) az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven reklám közzététele.
3. §
Az adó alanyaa) az Mttv. szerint Magyarországon letelepedettnek minősülő médiatartalomszolgáltató,
b) az a) pont alá nem tartozó, olyan médiaszolgáltató, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
c) a sajtótermék a) pont alá nem tartozó kiadója,
d) a szabadtéri reklámhordozót, valamint a reklám elhelyezésére szolgáló bármely járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosító személy vagy szervezet,
e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője.
3. Az adó alapja
4. §
Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó adóévi nettó árbevétel. Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.4. Az adó mértéke
5. §
Az adó mértéke- az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,
- az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,
- az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,
- az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,
- az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,
- az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 40%.
5. Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőleg-fizetési kötelezettségének megállapítása
6. §
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az 5. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az adóalany adóalapja az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes adóalapban képvisel.(2) Az (1) bekezdésben foglalt adószámítási mód szerint - a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel - kell megállapítani az adóelőleget is.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
6. Eljárási rendelkezések
7. §
(1) Az adó alanya adókötelezettségét - önadózás útján - az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.(2) Az adóalany az adóévre a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül - az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az állami adóhatósághoz adóelőleget köteles bevallani.
(3) Az adóelőleg összege
a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó adóalap 12 hónapra számított Összegének alapulvételével az 5. § szerint számított összeg,
c) az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ide értve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4) Az adóalany az adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig, az adóelőleg-fizetési kötelezettségét a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig teljesíti.
(5) Az adófizetésre kötelezettnek az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget a fizetési kötelezettségének.
(6) Az adófizetésre nem kötelezett adóalany adó-, adóelőleg- és adóelőleg-kiegészítés bevallására nem kötelezett.
(7) A befizetett adóelőleg, előleg-kiegészítés és az adó éves összege közötti különbözetet az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többlet-befizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
(8) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany az adó-, adóelőlegfizetési kötelezettségét az üzleti év első napján hatályos szabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti.
(9) Az adóval kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(10) Az e törvényben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény előírásai az irányadók.
(11) Az Szt. hatálya alá tartozó adóalany az e törvény alapján megállapított adót az adózás előtti eredmény terhére számolja el.
6. Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések
8. §
E törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.9. §
(1) A 2014. évi adó összege - ha az adóalany e törvény hatálybalépését megelőzően kezdte meg a 2. § szerinti tevékenységét - az adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó adóalap alapulvételével az 5. § szerint számított összeg - e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része.(2) A 2014. évi adóelőleg összege az adóalany 2013. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége alapulvételével az 5. § szerint számított összeg - e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival - arányos része.
(3) Az adóalany a 2014. évi adóelőlegét - a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően -2014. augusztus 20-áig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2014. augusztus 20-áig, illetve 2014. november 20-ig köteles megfizetni.
(4) A 2. § szerinti tevékenységét 2014. évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2014. augusztus 20-áig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a 2014. évi adóelőleg összege a 2014. adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összegének az e törvény hatályba lépésétől számított időszak naptári napjaival arányos része.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A reklámadóról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) célja az arányos közteherviselés elvének érvényesítése.Az elmúlt évek változásaképp az adórendszerben a munkát terhelő (jövedelem)adók közfinanszírozásban betöltött szerepe csökkent, az adórendszer súlypontja egyre inkább a forgalmi-fogyasztási adókra helyeződött át. Több olyan specifikus forgalmi adó jött létre, amely a gazdaság egy-egy - a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű - szegmensét érintette. Az adórendszer ezen átalakításába illeszkedő módon a törvényjavaslat a reklámok közzétételével (a reklám-szolgáltatás nyújtásával) kapcsolatos új, forgalmi-fogyasztási jellegű adót irányoz elő.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a jogszabály alkalmazását elősegítő értelmező rendelkezéseket tartalmazza.a 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint adókötelezettség terheli a reklámok - különféle információs csatornákon keresztül [a médiaszolgáltatásról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) szerinti médiaszolgáltatás keretében, a sajtótermékben, a szabadtéri reklámhordozón vagy bármely járművön, nyomtatott anyagon, ingatlanon vagy az interneten túlnyomórészt magyar nyelven] történő - közzétételét.Az adóköteles tényállással kapcsolatban határozza meg a törvényjavaslat az értelmező rendelkezések között a reklám fogalmát. Ez - a törvényjavaslat szerint - átöleli a reklám szinte valamennyi formáját, kiterjed tehát:
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (reklám törvény) szerinti gazdasági reklámra,
- az Mttv. szerinti kereskedelmi közleményre (azaz a televíziós vásárlásra, termékmegjelenítésre, támogatásra).
a 3. §-hoz
A törvényjavaslat az adó alanyának tekinti:- az Mttv. szerinti, Magyarországon letelepedett médiatartalom szolgáltatót (például kereskedelmi televíziós reklám esetén a kereskedelmi televíziót),
- a Magyarországon le nem telepedett, olyan médiaszolgáltatót, amely napi műsoridejének legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesz Magyarország területén elérhetővé,
- a sajtótermék (napilap, internetes újság) kiadóját,
- a szabadtéri reklámhordozón (hirdetőoszlopon), ingatlanon (épületen), járművön, nyomtatott anyagon közzétett reklám esetén a reklámfelületet reklámcélra biztosító (hasznosító) személyt vagy szervezetet,
- interneten, magyar nyelvű reklámot közzétevőt.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat szerint az adó alapja az adóalany által az adóévben az adóköteles tevékenységből elért nettó árbevétel. Ez utóbbi fogalmát az értelmező rendelkezések tartalmazzák. Abban az esetben, ha az adó alanya saját célú reklámot (saját előállítású termékre, saját tulajdonú, vásárolt termékre, azaz árura, saját, nyújtott vagy saját név alatt vásárolt közvetített szolgáltatásra, tevékenységre, cégnévre, megjelölésre irányuló reklám) tesz közzé, akkor az adó alapja - lévén, hogy ennek kapcsán árbevétel nem keletkezik - a közzététellel összefüggésben felmerült, közvetlen költség (reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége stb.).az 5. §-hoz
Az adót a törvényjavaslat értelmében a sávosan progresszív adómérték-táblázattal kell megállapítani. Az adóteher tehát igazodik az adóalany teherviselő képességéhez, a reklámpiacon meghatározó jelentőségű, a reklámpiacon befolyásoló szereppel bíró, tehát a reklám közzétételéből kiemelkedő árbevétellel rendelkező adóalany adója az árbevétel nagyságtól függően progresszív módon emelkedik.a 6. §-hoz
Annak érdekében, hogy a fizetendő adót az adóalanyok "szétdarabolásával" ne lehessen csökkenteni (részben vagy egészben megkerülni), a törvényjavaslat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozás adóalanyok esetén előírja, hogy az adóalapot össze kell számítani, s az összeszámított adóalap után kell a sávosan progresszív adómérték alkalmazásával az adót kiszámítani. Az egyes adóalanyok a kiszámított adót olyan arányban viselik, amilyen arányt a saját adóköteles adóalapjuk az összes adóalapon belül képvisel.a 7. §-hoz
Az adó önadózásos adónem. Erre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az adót az adó alanya állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adóhatósági feladatokat ellátó állami adóhatóság által megadott számlára, mégpedig az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. Az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.A törvényjavaslat az adó, az adóelőleg, az adóelőleg-kiegészítés bevallását és fizetését is elrendeli. Az adóelőleget az adóévet megelőző évben is működő adóalany esetén az adóévet megelőző évről szóló bevallással egyidejűleg, jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóköteles tevékenység megkezdését követő 15 napon belül kell bevallani. Az adóelőleget -főszabály szerint - az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó, az egy évnél rövidebb megelőző adóévű adóalany esetén az évesített, a kezdő adóalany esetén a várható nettó árbevétel, valamint a sávosan progresszív adómérték alkalmazásával kell kiszámítani. Átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az átalakulás napjáig elért adóköteles nettó árbevétel és a progresszív adómérték alkalmazásával számított adónak az átalakulás során megkapott vagyon arányában kalkulált összeg tekintendő adóelőlegnek.
Az adóelőleget két egyenlő részletben - főszabály szerint - az adóév hetedik és tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóelőleg-fizetés a jogelőd nélkül kezdő és az átalakulással létrejött adóalany esetén a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül, valamint az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig esedékes.
A törvényjavaslat szerint az adóelőleget az adóévi várható adó összegére ki kell egészíteni, mégpedig az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig.
A törvényjavaslat értelmében - adminisztrációs egyszerűsítési szempontok miatt - nem kell adóbevallást benyújtani annak, akit adófizetés nem terhel.
a 8. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében - Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt 30 napos felkészülési időre figyelemmel - a törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.a 9. §-hoz
A törvényjavaslat - a törvény évközi hatálybalépésére figyelemmel - meghatározza, hogy a 2014-ben kezdődő adóévben az adót a 2014. adóévi (teljes) adóköteles nettó árbevétel és a sávosan progresszív adómérték-táblázat alkalmazásával, a törvény hatálybalépése napjától az adóév utolsó napjáig eltelt naptári napok számával arányosan kell megállapítani. Szintén időarányosan kell adóelőleget megállapítani, mégpedig a 2013. évi reklám közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel és a sávosan progresszív mérték-táblázat alapján. A 2014. évi adóelőleget 2014. augusztus 20-ig kell bevallani, továbbá két egyenlő részletben befizetni, 2014. augusztus 20-áig, illetve 2014. november 20-ig.