T/3213. számú törvényjavaslat indokolással - Az egészségügyi hozzájárulásról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az egészségügyi ellátásokhoz szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
Az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, közvetlen térítés fizetése nélkül, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátások, támogatások fedezetére egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
(1) A munkáltató az általa munkavégzésre, közreműködésre, ügyellátásra, vagy munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés (megállapod...

T/3213. számú törvényjavaslat indokolással - Az egészségügyi hozzájárulásról
1996. évi LXXXVIII. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
Az egészségügyi ellátásokhoz szükséges pénzügyi források megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. §
Az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, közvetlen térítés fizetése nélkül, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátások, támogatások fedezetére egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
2. §
(1) A munkáltató az általa munkavégzésre, közreműködésre, ügyellátásra, vagy munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés (megállapodás) alapján foglalkoztatott személy - ide nem értve az egyéni vállalkozót, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvény (a továbbiakban: T.) 11. §-ában említett személyeket - részére kifizetett, elszámolt társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelme után 13 százalékos mértékű, de legalább havi 4500 forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) Az egyéni vállalkozó a T. 103/D. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelme, illetőleg a T. 119/A. §-ában meghatározott baleseti járulékalapot képező jövedelme után 13 százalékos mértékű, de legalább havi 4500 forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni arra az időtartamra, amely alatt a foglalkoztatottnak társadalombiztosítási járulékalapot képező jövedelme nem volt, illetve az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulék, vagy baleseti járulék fizetésére nem kötelezett.
(4) Ha az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn a hónap teljes időtartama alatt, a hozzájárulás legkisebb összege naptári naponként 150 forint.
(5) Ha az (1)-(2) bekezdésben előírt 13 százalékos egészségügyi hozzájárulás nem éri el a legkisebb összeget, azt ki kell egészíteni havi 4500 (napi 150) forintra.
(6) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén az egészségügyi hozzájárulás napi összegét időarányosan kell megállapítani, de a napi összeg ez esetben is, legalább naptári naponként 75 forint.
3. §
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülő, valamint az egészségügyi ellátásokra érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy után a támogatást folyósító, illetőleg a közgyógyellátási igazolványt kiállító települési önkormányzat köteles havi 4.500 (napi 150) forint összegű egészségügyi hozzájárulást fizetni.
4. §
(1) Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik, vagy azzal jogszabály alapján rendelkeznie kellene és aki után a 2. § (1) bekezdése, illetve a 3. § szerint egészségügyi hozzájárulást nem fizetnek és nem minősül egyéni vállalkozónak, havi 4500 (napi 150) forint összegű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak, aki
a) öregségi nyugdíjban (ideértve a korengedményes nyugdíjban, az előnyugdíjban, a bányásznyugdíjban, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, valamint a szolgálati nyugdíjban részesülő személyt), rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, ideiglenes vagy állandó özvegyi nyugdíjban, árvaellátásban, szülői nyugdíjban,
b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,
c) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,
d) öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, egészségkárosodási járadékban, rokkantsági járadékban,
e) nemzeti gondozási díjban (pótlékban),
f) bányászati keresetkiegészítésben,
g) rendszeres szociális segélyben, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban,
h) Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól, felekezettől nyugdíjban,
i) hadigondozotti ellátásban részesül,
j) három évesnél fiatalabb, vagy tíz évesnél fiatalabb beteg gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon van.
(3) Nem vonatkozik a hozzájárulás fizetési kötelezettség arra sem, aki
a) nevelési- oktatási intézmény és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató magyar állampolgár,
b) sorkatonai (polgári) szolgálatot teljesít,
c) a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja,
d) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyháznál, felekezetnél tevékenykedő egyházi személy,
e) 1997. december 31-ig nem vonatkozik a hozzájárulás fizetési kötelezettség arra sem, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 54.-55. §-a alapján e törvény hatálybalépését megelőző napon szociális rászorultság címén a társadalombiztosítás keretében egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosult volt, kivéve ha a rászorultság megszűnését a települési önkormányzat jegyzője 1997. december 31. előtt megállapítja.
f) a 2. § (1)-(2) bekezdésében, valamint az (1)-(2) bekezdésben és az a)-e) pontokban felsorolt személyek eltartott hozzátartozója,
g) a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgár,
h) személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt),
i) hajléktalan és a rászorultságát a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője megállapította,
j) fogvatartott (őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést töltő személy).
5. §
(1) A T. 11. §-ában meghatározott külföldi állampolgár és Magyarországon nevelési oktatási intézmény, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató külföldi állampolgár az 1. §-ban említett egészségügyi ellátásokra való jogosultság megszerzése érdekében vállalhatja a havi 4500 (napi 150) forint összegű egészségügyi hozzájárulás fizetését.
(2) Az (1) bekezdésben említett külföldi állampolgár az egészségügyi hozzájárulás fizetését vállalhatja a Magyar Köztársaság területén tartózkodó házastársa és gyermeke után is, annak egészségügyi ellátása érdekében.
6. §
Az egészségügyi hozzájárulás bevallását és befizetését
a) a 2. § (1)-(2) bekezdésében, továbbá a 3. §-ban említett esetben a társadalombiztosítási járulékokra előírt szabályok,
b) a 4. § (1) bekezdésében és az 5. §-ban említett esetekben pedig a kormányrendeletben előírtak szerint kell teljesíteni.
7. §
Az egészségügyi hozzájárulás beszedésével, behajtásával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat az Egészségbiztosítási Önkormányzat központi hivatali szerve és annak igazgatási szervei látják el.
8. §
Az egészségügyi hozzájárulás ellenőrzésére, bevallására, a bevallás és a befizetés elmulasztására, késedelmes teljesítésére, a követelés érvényesítésére, a felelősségi szabályokra, továbbá a jogorvoslatra a T. járulékra előírt szabályait kell megfelelően alkalmazni.
9. §
A 13 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás társadalombiztosítási tartozás esetén a kiegyenlítési sorrendben a társadalombiztosítási járulékkal esik egy tekintet alá. Az egészségügyi hozzájárulás legkisebb összegére történő kiegészítés pedig a kiegyenlítési sorrendben a T. 105/C. § (1) bekezdésének alkalmazásánál a társadalombiztosítási járulékot, a T. 105/C. § (2) bekezdésének alkalmazásánál pedig a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot követi.
10. §
E törvény alkalmazásában:
a) munkáltató: a T. 11/A. §-ában felsorolt szerv, személy;
b) eltartott hozzátartozó: az eltartó háztartásában élő kiskorú gyermek, továbbá az a házastárs, vérszerinti-, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülő, akinek a jövedelme havonta nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét;
c) egyéni vállalkozó: a T. 103/D. § (1) bekezdésében említett személy.
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosítása
11. §
A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A társaság a munkavállalók részére kifizetett munkabérek után ugyanolyan mértékű társadalombiztosítási járulékot és egészségügyi hozzájárulást fizet, mint más belföldi gazdálkodó szervezet."
A kivándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény módosítása
12. §
A kivándorlásról szóló 1989. évi XXIX. törvény 4. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vándorolhat ki:)
"c) az, akinek köztartozása van - adó, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - amíg azt nem fizette ki vagy a megfizetését nem biztosította,"
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása
13. §
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A képviselő társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a képviselők tiszteletdíja társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló jövedelem. Az illetmény után fizetendő egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi.... törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, illetőleg elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlés Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni."
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény módosítása
14. §
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az országgyűlési biztos társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az illetménye után fizetendő egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi ... törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást az Országgyűlési Biztos Hivatalának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött megállapodásában kell rendezni."
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény módosítása
15. §
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 32. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A Testület tagja társadalombiztosítási jogállására a munkaviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy illetménye társadalombiztosítási- és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. Az illetménye után fizetendő egészségügyi hozzájárulás fizetésére az 1996. évi ... törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A járulék-, illetve hozzájárulás fizetést, továbbá az elszámolást, valamint a nyilvántartást és adatszolgáltatást a Testület Irodájának az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal kötött megállapodásában kell rendezni."
16. §
(1) Ez a törvény 1997. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 26. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
(2) A hozzájárulási kötelezettséget első ízben az 1997. január havi jövedelmekre kell alkalmazni.
(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az egészségügyi hozzájárulás részletes szabályait rendeletben szabályozza.
(4) Ahol jogszabály társadalombiztosítási járulékot említ, azon - a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény kivételével - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, e törvény hatályba lépésétől kezdve, az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást is érteni kell.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A magyar társadalombiztosítás évek óta finanszírozási problémákkal terhelt, ellátórendszerében rendkívül sok ellentmondás van, technikai-ügyviteli színvonala alulfejlett. Mindezt csak tetőzi, hogy a kiadásait szolgáló járulékmértékek világviszonylatban is kiemelkednek, a magyar GDP-hez képest 7pedig - az adókat és egyéb adószerű kötelezettségeket is figyelembe véve -talán a legmagasabbak. Ráadásul a társadalom is elégedetlen a nyújtott szolgáltatások színvonalával, a szolgáltatások hozzájutásának szervezettségével.
A társadalombiztosítás a szociális biztonság egyik alapeleme (a másik a munkavégzési lehetőség) és olyan szerzett jogként foglalható össze, amelynek megreformálása mindenkor és mindenhol a világon a legnehezebb kormányzati feladatok egyike. Magyarországon elkerülhetetlenül szükséges a társadalmi-gazdasági átalakuláshoz való igazítása, a társadalmi igazságosságnak való jobb megfeleltetése. A társadalombiztosítási alapok együttesen az államháztartás egyik legnagyobb alrendszere, bevételi oldalról pedig a járulék a legnagyobb volumenű centralizációs eszköz. Míg a tervezett személyi jövedelemadó bevétel 1997. évre mintegy 520 milliárd Ft, addig a társadalombiztosítási járulékokból származó bevétel jövőre elérheti az 1100 milliárd Ft-ot. A járulékbevételeknek a mai rendszerben évek óta megállíthatatlannak tűnő erodálása miatt folyamatosan szembe kell nézni a tervezettet meghaladó hiánnyal és a kiadási oldal feszültségeivel.
A kormányzati felelősség miatt a társadalombiztosítási alapok állandósult krónikus válsághelyzete nem fogadható el. Az alapok kiadásainak, illetve hiányának dinamikus növekedése az ország gazdasági és társadalmi fejlődését veszélyezteti.
Nemzetközi tapasztalatok egyértelműen alátámasztják, hogy ahol a társadalombiztosítás állami elkötelezettsége viszonylag magas, s ahol az öngondoskodás, a magánbiztosítási formák nem vesznek részt a kötelező, illetve kiegészítő társadalombiztosításban, ott mindenütt finanszírozási problémák jelentkeznek, többek között a demográfiai változások, a lakosság elöregedése miatt. Nálunk jóval gazdagabb országok is súlyos szigorító intézkedésekre, kényszerültek, illetve kényszerülnek.
Érdemi reformok nélkül már 1997-ben a társadalombiztosítási alapok hiányának olyan aránya alakulhat ki, amely az államháztartás egésze szempontjából kezelhetetlen lenne. 50-100 milliárd Ft-os további szigorítást a központi költségvetésben az állami feladatok ellátásának súlyos sérelme nélkül nem lehet elképzelni, míg a társadalombiztosítás ilyen arányú további visszafogása már szociális oldalról is kezelhetetlen feszültségeket eredményezne.
A társadalombiztosítás területén folyó reformok közül a járulékrendszer átalakításáról szóló törvényjavaslatoktól nemcsak az várható, hogy a társadalombiztosítási alapok 1997. évi költségvetése egyensúlyba kerül, hanem az elfogadott intézkedések hosszabb távra szólnak, a nyugdíjak és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozhatóságának stabilizálását segítik elő. Természetesen ez nem egyik napról a másik napra érhető el, további szívós munka szükséges ahhoz, hogy a társadalombiztosítás beszedési és nyilvántartási rendszereinek technikai színvonala olyanná legyen, hogy a jogos bevételek beszedhetők legyenek és csak a jogos kiadások merüljenek fel. A javasolt változtatások a már évek óta felismert, de meg nem oldott problémák fokozatos megszüntetését eredményezhetik: ez a járulékelkerülés és a jövedelem eltitkolás. A járulékrendszer változtatásáról két törvény, illetve törvénymódosítás rendelkezik, az ezzel egyidejűleg benyújtott harmadik törvényjavaslat az egészségügyi hozzájárulás bevezetésével összefüggésben igényel törvénymódosításokat.
1. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása tartalmazza azt, hogy a járulék alapja mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében az a jövedelem, ami után személyi jövedelemadót fizetnek. Ez az intézkedés a járulékalap kiszélesítését jelenti annak érdekében, hogy a különféle jövedelemtípusok ne "versengjenek" egymással. A munkáltató (önfoglalkoztató) ne az alapján döntsön amikor fizet, (vagy jövedelmet vesz fel), hogy melyik jövedelemtípusnak mekkora az adó és járulékterhelése, s ilyen módon az arányos teherviselés követelményét megkerülhesse. Emelkedik az egyéni járulékfizetés felső határa, havi 75.000 Ft-ról 99.000 Ft-ra (napi 3.300 Ft-ra). A járulékalap szélesítés és a plafonemelés természetesen együtt jár az érte nyújtott szolgáltatásokkal. A munkáltatónak az alap szélesítése miatti tehernövekedését a járulékok 1,5%-pontos csökkentése ellensúlyozza.
2. A járulékmechanizmus átalakításának másik reformértékű lépését a jelen törvényjavaslat tartalmazza. Ez az egészségügyi finanszírozás területén jelentkező feszültségek olyan megoldására tesz javaslatot, mely szerint 1997. január 1-jétől az egészségügyi természetbeni szolgáltatásokra jogosultság már nem biztosítási jogviszony alapján jár. A javasolt konstrukció szerint az állampolgári jogosultság adójellegű egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez kötődik, minimum fizetési kötelezettséggel együtt. Annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezeteknél és az érintett személyeknél ne következzen be indokolatlan terhelés, a számítások a havi minimum-hozzájárulás összegét 4.500 Ft-ban (napi 150 Ft) alapozták meg.
A döntésnél azt kellett mérlegelni, hogy meg tudjuk-e őrizni a teljes körű egészségügyi ellátási rendszerünket, illetve az egészségügyi szolgáltatások alapvetően közfinanszírozási jellegét. Ehhez ezek a lépések elkerülhetetlenek. Nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy 400-600 ezer főre becsült fizetőképes aktív személy helyett - akik ma járulékfizetés nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat - a terheket a tisztességesen fizető állampolgárok viseljék.
A Kormány feltett szándéka az, hogy a nemzetközi szinten is igen magas járulékterhelést - a közös teherviselés jobb érvényesítésével együtt - tovább mérsékli. Az ellenőrzés fokozásával és a szükséges nyilvántartások fejlesztésével a Kormánynak mindent meg kell tenni azért, hogy a járulékokat beszedjék. Ha a járulékfizetési fegyelem javulása a befolyó járulékok növekedését eredményezi, sor kerül a járulékmértékek további csökkentésére. Hangsúlyozni kell, hogy a változás a jelenlegihez képest azoknál a személyeknél jelent valójában többlet-befizetési kötelezettséget, akik valamilyen ok miatt nem vesznek részt a legális munkaerő piacon. Ugyanis a gyermekekre, tanulókra nyugdíjasokra, sorkatonákra és valamennyi szociálisan érintett rétegre nem vonatkozik a minimumfizetési kötelezettség. Az állampolgárokat a fizetési kötelezettségről az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fogja értesíteni.
Összességében az intézkedések nem járnak együtt munka-erőpiaci kiszorító hatással, figyelembe véve a Munkaerő-piaci Alap aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei között megtervezett 400 millió Ft-os kompenzálási keretet is, melyhez pályázat útján juthatnak hozzá azok a munkaadók, akiknél a reform eredményeképpen terhelésnövekedés mutatkozik.
A járulékrendszer átalakításának számszerű összefüggéseit az 1-6.sz. táblázatok tartalmazzák.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az egészségügyről szóló törvényben részletesen meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának fedezetére az e törvény szerinti egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni.
a 2. §-hoz
E jogszabályhely határozza meg az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezettek körét és a hozzájárulás mértékét.
a 3. §-hoz
A munkanélküliek jövedelempótló támogatásban és a szociális törvény alapján a közgyógyellátás keretében egészségügyi hozzájárulás fizetési támogatásban részesülő személy után a támogatást a helyi önkormányzat fizeti meg.
a 4. §-hoz
E jogszabályhely rendezi azok egészségügyi hozzájárulás fizetésének kérdését, akik a mai biztosítási jogviszonyhoz kötött jogosultsági rendszerben nincsenek jelen, s várható, hogy az új szisztéma alapján megjelennek az ellátást nyújtó intézményeknél.
Itt kerül meghatározásra az a személyi kör is, akire nem vonatkozik az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség.
az 5. §-hoz
E jogszabályhely rendezi a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgár egészségügyi ellátásának feltételeit.
a 6. §-hoz
E jogszabályhely alapján az egészségügyi hozzájárulás bevallását és befizetését a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni.
a 7. §-hoz
Felhatalmazást kap az Egészségbiztosítási Önkormányzat és végrehajtási szervezete, hogy az egészségügyi hozzájárulást beszedje, behajtsa.
a 8. §-hoz
Az egészségügyi hozzájárulás ellenőrzésére, bevallására, a késedelmes teljesítés szankcionálására, illetve a jogorvoslatra a törvényhely a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályozást rendeli alkalmazni.
a 9. §-hoz
E jogszabályhely szabályozza az egészségügyi hozzájárulás helyét a társadalombiztosítási tartozás kiegyenlítési sorrendjében.
a 10. §-hoz
E jogszabályhely tartalmazza a törvény értelmező rendelkezéseit.
a 11-15. §-hoz
E jogszabályhelyek tartalmazzák az egészségügyi hozzájárulási kötelezettség bevezetése miatt feltétlenül szükséges más törvényi rendelkezések módosításait.
a 16. §-hoz
E jogszabályhely szabályozza a törvény hatálybalépési időpontját, illetve azt, hogy a hozzájárulási kötelezettséget mely időponttól kifizetett jövedelmekre kell alkalmazni, továbbá felhatalmazást ad a Kormány számára a további részletes szabályok meghatározására. Emellett általában rendezi, hogy azokban a törvényekben, ahol társadalombiztosítási járulék kifejezés szerepel, azon a jövőben egészségügyi hozzájárulást is érteni kell.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.