A Ptv. 4. §-át megelőző fejezetcím és a Ptv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A párt bevételei, vagyona, gazdálkodása
4. § (1) A párt bevétele
a) ..." />

T/124. számú törvényjavaslat indokolással - A korrupció elleni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes törvénymódosításokról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A párt az e törvényben meghatározott eltérésekkel a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szerint teljesíti a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségét."
A Ptv. 4. §-át megelőző fejezetcím és a Ptv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A párt bevételei, vagyona, gazdálkodása
4. § (1) A párt bevétele
a) ...

T/124. számú törvényjavaslat indokolással - A korrupció elleni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes törvénymódosításokról
2014. évi ... törvény a korrupció elleni hatékonyabb fellépéshez szükséges egyes törvénymódosításokról
1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvénymódosítása
1. §
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A párt az e törvényben meghatározott eltérésekkel a civil szervezetekre vonatkozó szabályok szerint teljesíti a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségét."
2. §
A Ptv. 4. §-át megelőző fejezetcím és a Ptv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"A párt bevételei, vagyona, gazdálkodása
4. § (1) A párt bevétele
a) a tagok által fizetett tagdíjból,
b) az e törvényben meghatározott költségvetési támogatásból,
c) az állam által az e törvény alapján ingyenesen átadott ingatlanokból vagy a helyi önkormányzat által biztosított ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználatból,
d) természetes személyek hozzájárulásaiból, az ahhoz adott költségvetési támogatásból,
e) végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából,
f) a párt e törvényben meghatározott gazdálkodási-vállalkozási tevékenységéből és a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet osztalékából,
g) bankhitel- vagy bankkölcsönszerződés alapján a rendelkezésére bocsátott összegből képződik.
(2) A párt vagyona a mérlegében szereplő összes eszközének és összes kötelezettségének (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) a különbözete (saját tőke).
(3) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve -
a) az állam,
b) költségvetési szerv,
c) helyi önkormányzat, illetve annak szerve,
d) jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet
hozzájárulást nem adhat, illetve e szervezetektől a párt hozzájárulást nem fogadhat el.
(4) A párt hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt névtelen hozzájárulást nem fogadhat el.
(5) Egy naptári év alatt a természetes személytől kapott, az év első napján irányadó kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegének kétszeresét meghaladó összegű hozzájárulást a párt köteles - a hozzájárulást adó természetes személy neve és az összeg megjelölésével - az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében feltüntetni.
(6) A pénzbeli támogatáson kívül hozzájárulásnak (támogatásnak) minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; az önkéntesek által végzett tevékenység kivételével a párt számára ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése is. Ebben az esetben a hozzájárulás értékét a pártnak olyan értéken kell megállapítania, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), és azt a (S) bekezdésben foglaltak szerint kell közzétenni.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott hozzájárulásért a párt ellenértéket fizet, de ez a szokásos piaci árnál alacsonyabb, az értékkülönbözetet - a helyi önkormányzat vagy a helyi önkormányzati költségvetési szerv tulajdonában álló ingatlan bérbeadásának kivételével - kell hozzájárulásnak tekinteni.
(8) Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a párt köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásról) gondoskodni. Ha a párt a (3)-(5) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét - szükség szerint a szokásos piaci ár figyelembevételével - az Állami Számvevőszék állapítja meg.
(9) Az a párt, amelyik a (3)-(5) bekezdésben foglalt szabályt megsértve hozzájárulást fogadott el, köteles annak ellenértékét - az Állami Számvevőszék felhívására - 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. Ha a párt nem részesül az 5. § (2) bekezdése alapján központi költségvetési támogatásban, akkor - az elfogadott hozzájárulás értékének megfelelő összeg befizetésén felül -ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás értékének megfelelő összeget - az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül - a központi költségvetésbe befizetni."
3. §
A Ptv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A párt - a 4. § (6) bekezdésében meghatározott hozzájárulás kivételével - az egy naptári év alatt természetes személyektől kapott, személyenként az év első napján irányadó kötelező legkisebb munkabér (rninimálbér) összegének kétszeresét meg nem haladó összegű hozzájárulássokkal megegyező, de legfeljebb a párt (2) bekezdésében meghatározott éves költségvetési támogatásával megegyező összegű további költségvetési támogatásra jogosult, amelyet az éves beszámolójának közzétételét követő második negyedév első napján kell kifizetni."
2. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása
4. §
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban. Kbt.) 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az (1) bekezdés szerinti központosított közbeszerzés során - ha azt a beszerzés jellege lehetővé teszi - több ajánlattevővel keretmegállapodást kell kötni, az egyes beszerzéseket pedig kizárólag az árra tett ajánlatok alapján, elektronikus árlejtés útján kell elvégezni."
5. §
A Kbt. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása - e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - polgári nemperes eljárás."
6. §
A Kbt. 134. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat során erre irányuló kérelem esetén - a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megtartásával - felülvizsgálja az Országgyűlés illetékes bizottságának e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntését."
7. §
A Kbt. 135. §-át megelőző alcím, valamint a 135. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"A Közbeszerzési Döntőbizottság
135. § (1) Közbeszerzési Döntőbizottságként az ország egész területére kiterjedő illetékességgel a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el.
(2) A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elnöke a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírái közül jelöli ki Közbeszerzési Döntőbizottság tagjait, akik kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben járhatnak el.
(3) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a (2) bekezdésben meghatározott bírók háromtagú tanácsban járnak el.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozó eljárások illetékét az elsőfokú polgári perekre vonatkozó illetékre irányadó szabályok szerint kell meghatározni."
8. §
A Kbt. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"164. § A Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. § (1) bekezdés szerinti jogsértés megállapítása esetén a szerződés érvénytelenségét kimondja és alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit."
9. §
Hatályát veszti a Kbt. 133. § (2) bekezdése és 134. § (6) bekezdése.
3. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
10. §
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazása során:)
"5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy, továbbá a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagy párt (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;"
11. §
Az Infotv. 3. §-a a következő 25. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során:)
"25. köztulajdonban álló gazdasági társaság: az a gazdasági társaság, amelyben a magyar állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv, közalapítvány, törvény által létrehozott jogi személy külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik."
12. §
Az Infotv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közfeladatot ellátó szervnek lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse."
13. §
Az Infotv. 27. § (3) bekezdésében az "üzleti titoknak" szövegrész helyébe az "üzleti titoknak vagy banktitoknak" szöveg lép.
14. §
Az Infotv. 29. § (2) bekezdésében és (4) bekezdésében a "8 napon belül" szövegrész helyébe a "nyolcnapos, jogvesztő határidőn belül" szöveg lép.
15. §
Az Infotv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A perben az igénylőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelő a 26. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik, továbbá valószínűsítenie kell, hogy az adatkezelő az igényelt adatot kezeli. A megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait, illetve a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania. Ha az adatkezelő az adatigénylés teljesítését megtagadta, a perben nem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet a megtagadásban nem hozott az adatigénylő tudomására."
16. §
Az Infotv. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A bíróság soron kívül jár el. A bíróság - ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítására vagy hiánypótlásra nem kerül sor - a per első tárgyalását a keresetlevélnek a bírósághoz történő beérkezését követő 15 napon belüli időpontra tűzi ki. Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a per első tárgyalásán rendelkezésre állnak. Ha a bíróság ítéletével szemben fellebbezést terjesztettek elő, a másodfokon eljáró bíróság a fellebbezésről annak a másodfokú bírósághoz való beérkezését követő harminc napon belül dönt."
17. §
Az Infotv. a következő 24/B. címmel egészül ki:
"24/B. A közszféra által kötött szerződések közzététele
37/C. § (1) Az erre a célra szolgáló központi honlapon oldalhű másolatban közzé kell tenni mindazon írásban kötött szerződést és annak módosítását, megszüntetését (a továbbiakban együtt: szerződés), amelyben szerződő félként
a) a magyar állam,
b) helyi önkormányzat,
c) kisebbségi önkormányzat,
d) a b), illetve a c) pont szerinti önkormányzatok társulása,
e) a költségvetési szerv,
f) a köztulajdonban álló gazdasági társaság,
g) köztestület,
h) jogszabály által létrehozott, közfeladatot ellátó szervezet,
i) az a)-f) pontokban meghatározottak által alapított alapítvány vagy közalapítvány,
j) az a)-f) pontokban meghatározottak részvételével működő egyesület, szerepel.
(2) A közzétett szerződéseket olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja.
(3) A honlapon biztosítani kell a szerződő felek, azok adószáma, valamint a szerződés tárgya szerint történő keresés lehetőségét.
(4) Nem kell közzétenni
a) a munkaszerződést,
b) a vezető állásúnak nem minősülő munkavállalóval a munkaviszonyával összefüggésben kötött szerződést,
c) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a rendvédelmi szervek által kötött olyan szerződést, amelyek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné e szervek rendeltetésszerű működését,
d) a külön törvény szerinti nemzetközi szerződést,
e) a hatósági szerződést,
f) a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszonyt létrehozó megállapodást,
g) a természetes személlyel szociális célból kötött olyan megállapodásokat, amelynek egy éven belüli összesített értéke nem éri el az ötszázezer forintot,
h) azt a szerződést, amelyben a (3) bekezdésben meghatározott adatok minősített adatnak minősülnek.
(5) Az (1) bekezdés alapján közzétételre kerülő szerződésből felismerhetetlenné kell tenni azokat az adatokat, amelyek
a) minősített adatok,
b) nyilvánosságra kerülése szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat sértene,
c) a nyilvánosság számára nem hozzáférhető iparbiztonsági vagy információbiztonsági megoldások felfedésére vezetnének,
d) a 27. § (3) bekezdésének hatálya alá nem eső üzleti titoknak minősülnek,
e) közérdekből nyilvános adatnak egyébként nem minősülő személyes adatok.
(6) A közzétételt megelőzően az (5) bekezdésben meghatározott körülmények fennállását a felismerhetetlenné tett adatok vonatkozásában külön-külön részletesen indokolni kell. Az indokolásnak ki kell terjednie különösen az adott körülmény fennállását alátámasztó tényekre, valamint e tények és a közzétételi kötelezettséget korlátozó szempontok közötti oksági összefüggésre.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott körülményeket megszorítóan kell értelmezni.
(8) Semmis az a szerződés, amelynek közzétételére az (1) és (4) bekezdés megsértésével nem került sor."
4. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
18. §
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 144/A-114/B. §-okkal egészül ki:
"144/A. § Az állam, állami szerv, költségvetési szerv, illetve helyi önkormányzat vagy annak szerve a választási kampány idején kampánytevékenységet nem folytathat, így különösen a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé.
144/B. § (1) A jelölő szervezet és a jelölt a nyilvántartásba vételének napjáig a kampány költségeivel összefüggő kifizetések teljesítésére magyar joghatóság alá tartozó pénzforgalmi szolgáltatónál külön bankszámlát (a továbbiakban: kampányszámla) nyit, és annak számát, valamint a pénzforgalmi szolgáltató nevét bejelenti az Állami Számvevőszéknek. A bejelentés tartalmát az Állami Számvevőszék a honlapján közzéteszi.
(2) Politikai hirdetés közzétételének, plakát előállításának, plakát elhelyezésére szolgáló felület használatának, szórólapok vagy egyéb küldemények kézbesítésének, valamint választási gyűlés céljára szolgáló helyszín bérletének ellenértékét, továbbá a 75. alcím szerinti adatszolgáltatás díját a kampányszámláról történő átutalással kell kiegyenlíteni.
(3) A kampányköltségekhez külön törvény alapján nyújtott állami támogatás felhasználásához nyitott kincstári számla kampányszámlának minősül.
(4) A pénzforgalmi szolgáltató a kampányszámláról a választási kampány ideje alatt a számlatulajdonos, valamint az Állami Számvevőszék részére hetente küld bankszámlakivonatot. Az Állami Számvevőszék a bankszámlakivonat oldalhű másolatát a honlapján közzéteszi."
5. Záró rendelkezések
19. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény 2. alcíme, valamint 17. §-a 2015. január l-jén lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a zéró korrupció célját kitűzve az átláthatóság és az elszámoltathatóság érdekében módosítani javasolja a párttörvényt, a közbeszerzési törvényt, az információszabadsági törvényt és a választási eljárási törvényt.
1. A párttörvény és a választási eljárási törvény módosításának célja az átláthatóság megteremtése. Ennek érdekében a javaslat egyértelmű szabályokat ad a pártok könyweveztési és beszámolókészítési kötelezettségére, illetve a burkolt párfinanszírozás lehetőségének kizárására irányuló javaslatot tartalmaz. A pártok társadalmi beágyazottságának növelése érdekében a javaslat többlettámogatást biztosít a kisösszegű, magánszemélyektől származó adományokhoz.
2. A közbeszerzések átláthatóbbá tétele érdekében a javaslat a Közbeszerzési Döntőbizottságot bírósággá alakítja át, amely a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keretén belül működik. A javaslat emellett csökkenti az eljárás illetékét, felülvizsgáihatóvá teszi a minősített beszerzések esetén a nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozást, illetve kötelezővé teszi a központosított közbeszerzések esetében az elektronikus árlejtés alkalmazását.
3. A javaslat egy "gyorsítócsomagot" vezet be az információszabadsági törvényhez annak érdekében, hogy ne húzódjanak el a közérdekű adatok kiadására irányuló perek. A javaslat emellett szűkíti a Magyar Fejlesztési Bank által a banktitokra való hivatkozás lehetőségét, illetve az állami és önkormányzati cégeket az információszabadsági törvény hatálya alá vonja.
4. A javaslat előírja, hogy a közszféra szerződései csak akkor érvényesek, ha azokat az interneten közzétették.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
A javaslat a párttörvény módosításával a éivil szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési szabályait a pártokra is alkalmazni rendeli. Előírja, hogy a pártoknak a piaci árak alapján kell vezetniük könyveiket, kizárva ezzel a burkolt párfinanszírozás lehetőségét. A pártok társadalmi beágyazottságának növelése érdekében a javaslat költségvetési többlettámogatást biztosít a kisösszegű, magánszemélyektől származó adományokhoz.
A 4-9. §-hoz
A párfinanszírozás mellett a legnagyobb korrupciós kockázatot jelenleg a közbeszerzések jelentik. A javaslat a közbeszerzési jogorvoslatot lényegében különbíróságra bízza, megteremtve ezzel a jogorvoslat tényleges és teljes függetlenségét. A jelenlegi kormány a közbeszerzési jogorvoslattól való elrettentés érdekében brutálisan megemelte a közbeszerzési jogorvoslat díját, amelyet a javaslat jelentősen csökkent. Megteremti a javaslat a minősített beszerzések esetén a nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozás felülvizsgálatának lehetőségét, illetve az árak leszorítása érdekében kötelezővé teszi a központosított közbeszerzések esetében az elektronikus árlejtés alkalmazását.
A 10-17. §-hoz
A javaslat garanciákat ad arra nézve, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló perekben a soronkívüliség valóban érvényesülni tudjon. Bezárja a javaslat azokat a kiskapukat, amelyek révén az információszabadság követelményét az állam a köztulajdonban álló gazdasági társaságok útján kerülte meg, illetve az információszabadsági törvény hatálya alá vonja a pártokat. A javaslat emellett szűkíti a Magyar Fejlesztési Bank által a banktitokra való hivatkozás lehetőségét. Az állami szerződések teljes körű átláthatóságát a javaslat azzal biztosítja, hogy e szerződések érvényességi feltételévé teszi azok internetes közzétételét.
A 18. §-hoz
A javaslat bevezeti a kötelező és nyilvános forgalmú kampányszámla jogintézményét a választási kampány költségeinek átláthatóvá tétele érdekében, továbbá megtiltja a kormányzati pénzből folytatott külön választási kampányt.
A 19. §-hoz
A javaslat megfelelő felkészülési időt ad azon rendelkezések hatálybalépésére, amelyek végrehajtása hosszabb ideig tartó előkészítést igényel, az egyéb rendelkezéseket azonban rövid időn belül hatályba lépteti.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.