adozona.hu
T/1876. számú törvényjavaslat indokolással - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
T/1876. számú törvényjavaslat indokolással - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés, kiindulva a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogból, és szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a személyes adatok felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, az információs önrendelkezési jog arányos korlátozásával a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a következő törvényt alkotja:
E törvény célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, megállapítsa az azon...
T/1876. számú törvényjavaslat indokolással - A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
Az Országgyűlés, kiindulva a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogból, és szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a személyes adatok felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell, az információs önrendelkezési jog arányos korlátozásával a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról a következő törvényt alkotja:A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, megállapítsa az azonosító kódok képzésének, kezelésének és továbbításának szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelőknek és az azonosító kódokkal érintett polgároknak az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.2. §
(1) E törvény hatálya az e törvényben meghatározott azonosító kódokra, az azonosító kódok használatára feljogosított adatkezelőkre és adatkezelésekre, valamint a velük érintettként kapcsolatba kerülő polgárokra terjed ki.(2) E törvény hatálya nem terjed ki a más törvényben meghatározott személyazonosítási módokra, valamint a kizárólag belső azonosításra szolgáló technikai kódokra.
I. Fejezet
Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazása során:a) azonosítási mód: a személyes adatokat is tartalmazó nyilvántartásokban a polgár azonosítására alkalmazott módszer, amely természetes azonosító adatok (pl. név, születési idő), illetőleg mesterségesen képzett kódok alkalmazásával valósulhat meg;
b) adózással kapcsolatos nyilvántartás: az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban Art.) 6. § (1) bekezdésében felsorolt adóhatóságoknak az adó megállapításával, beszedésével, végrehajtásával kapcsolatos nyilvántartásai;
c) archív nyilvántartás: a személyazonosító jel használatára 1996. december 31-éig feljogosított szervek nyilvántartásaiba az érintett polgár 1997. január 1-je előtt bekerült adatai.
d) kapcsolati kód: a különböző célú adatkezelések közötti törvényes kapcsolat elősegítésére, megvalósítására képzett ideiglenes számjegysor;
e) társadalombiztosítási szerv: a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló 1991. évi LXXXIV. törvény 16-17. §-aiban meghatározott szervek;
f) egészségügyi ellátóhálózat szerve: az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy polgár, függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen szervezeti vagy tulajdoni formában végzi;
g) szociális igazgatás szerve: a települési és a megyei (fővárosi) önkormányzat képviselő testülete, a jegyző és főjegyző, a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatal vezetője, a szociális intézmény vezetője, a népjóléti miniszter, valamint a Népjóléti Minisztérium;
h) munkaügyi igazgatás szerve: a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, az Országos Munkaügyi Központ, valamint a Munkaügyi Minisztérium.
II. fejezet
Általános rendelkezések
4. §
(1) A polgárt természetes személyazonosító adataival, vagy az azokból kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és elégséges mértékű adattal kell azonosítani.(2) Az adatkezelő az (1) bekezdésben meghatározott azonosítási mód kiegészítésére vagy helyettesítésére a polgár azonosítására azonosító kódot is használhat.
Az azonosító kód
5. §
(1) Az azonosító kód olyan, matematikai módszerrel képzett, különleges adatra nem utaló számjegysor, amely a polgárokat az adatkezelés során egyértelműen azonosítja.(2) Az azonosító kód személyes adat, azt kezelni és továbbítani csak törvényben meghatározott szabályok szerint lehet.
6. §
(1) Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja az adóazonosító jel, melynek képzési szabályait az 1. sz. melléklet tartalmazza.(2) Az egészségügyi, a szociális és a társadalombiztosítási igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám), melynek képzési szabályait a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja a személyi azonosító, melynek képzési szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza.
7. §
(1) Az adatkezelő az érintettel, illetve más adatkezelővel való, meghatározott célú kapcsolattartása során csak azt az azonosító kódot használhatja, amelyre a feladatot meghatározó törvény felhatalmazza.(2) Az az adatkezelő, akit e törvény az azonosító kód használatára nem hatalmaz fel, a 6. §-ban meghatározott azonosító kódot csak a polgár előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján használhatja.
(3) A polgárt a hozzájárulás megadása, megtagadása, illetve visszavonása miatt hátrány nem érheti, a hozzájárulás megadásáért bármilyen előny kilátásba helyezése tilos.
(4) Az az adatkezelő, aki törvényi felhatalmazás alapján egynél több azonosító kód használatára jogosult, a különböző azonosító kódokat tartalmazó nyilvántartásait elkülönítetten köteles vezetni.
Az azonosító kód kiadása
8. §
(1) Az azonosító kód igazolására az érintett polgárnak hatósági igazolványt kell kiadni.(2) A 6. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott azonosító kódok mindegyikéről külön hatósági igazolványt kell kiadni. A hatósági igazolvány csak egy azonosító kódot tartalmazhat.
9. §
(1) Az azonosító kód képzése és a hatósági igazolványnak a polgár részére történő első ízbeni átadása díjmentes.(2) Díjmentesen kell kiadni a polgár számára a hatósági igazolványt akkor is, ha a korábban kiadott hatósági igazolványban szereplő adat megváltozott, téves, illetve a megváltozott adat beírására szolgáló rovat betelt.
10. §
A hatósági igazolvány kiadásáért az általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles megfizetni a polgár, ha az új hatósági igazolvány kiadása a birtokából való kikerülés (lopás, elvesztés, megsemmisülés) vagy megrongálódás miatt vált szükségessé.III. fejezet
Az adóazonosító jel
11. §
(1) Az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) képezi.(2) Ahol más jogszabály adószámot említ, azon 1997. január 1-jétől a vállalkozási tevékenységet, illetőleg általános forgalmi adó-köteles tevékenységet folytató magánszemély adóazonosító jelét is érteni kell.
12. §
(1) Az adóazonosító jelről kiadott hatósági igazolvány az adóigazolvány.(2) Az adóigazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) anyja neve,
c) születési hely, idő,
d) adóazonosító jel,
e) a kiállítás kelte.
13. §
(1) Az állami adóhatóság az adóigazolványt hivatalból állítja ki és legkésőbb 1996. szeptember 30-áig megküldi annak az adózó polgárnak, aki a nyilvántartásában szerepel.(2) Az az adózó polgár, aki az adóigazolványát az (1) bekezdésben megjelölt időpontig nem kapta meg, illetőleg aki első ízben 1996. évben szerez adóköteles jövedelmet, az adóigazolványt a természetes személyazonosító adatait és lakcímét tartalmazó kérelemmel igényelheti az állami adóhatóságtól.
14. §
Az állami adóhatóság az 1996. szeptember 30-áig megküldendő adóigazolványt a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének a nyilvántartásából átvett adatok (családi és utónév, anyja neve, születési hely és idő) alapján állítja ki.15. §
Az adóigazolványt a polgár köteles megőrizni, és annak adatait felhívásra - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - megismerhetővé tenni az adóhatóság, valamint az adózással kapcsolatban adatszolgáltatásra kötelezett szerv számára.16. §
Ha a polgár birtokából az adóigazolvány kikerül, e tényt haladéktalanul be kell jelentenie az állami adóhatóságnak.17. §
Az állami adóhatóság az adóigazolványt bevonja, haa) a polgár elhunyt,
b) az országot véglegesen elhagyni szándékozó polgár az adó soron kívüli megállapítását kéri,
c) az adózó által felhasznált adóigazolvány hamis vagy téves adatokat tartalmaz,
d) az adóigazolványban szereplő adat megváltozott.
Az adóazonosító jel használata
18. §
(1) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet az Art.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, az adótitokra vonatkozó rendelkezések figyelembe vételével használja.(2) Az adóazonosító jel használatára az adózással kapcsolatos nyilvántartás vezetéséhez más adóhatóság (Art. 6. § (1) bek. b/-d/ pontok) is jogosult.
(3) Az állami adóhatóság az adóazonosító jelről a (2) bekezdés szerinti szervet megkeresésre tájékoztatja.
19. §
Az állami adóhatóság részére törvény alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv az adóazonosító jelet e feladata teljesítésével összefüggésben használhatja.20. §
(1) Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult:a) az Állami Számvevőszék, ellenőrzési tevékenységének a végzéséhez;
b) a pénzügyminiszter, az adóztatás ellenőrzésével, felügyeletével összefüggésben.
(2) Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult:
a) az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az elkülönített állami pénzalap kezelője, az általa kezelt alap javára teljesítendő kötelező befizetéssel összefüggésben;
b) az Országos Munkaügyi Központ és a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, annak megállapítása érdekében, hogy a polgárnak a munkanélküli ellátás mellett van-e kereső tevékenységből származó jövedelme; illetőleg annak ellenőrzése céljából, hogy a polgár eleget tett-e munkavállalói járulék befizetési kötelezettségének;
c) a bíróság, igazságszolgáltatási feladatának ellátásával, valamint az adózással kapcsolatos közigazgatási határozat törvényességi felülvizsgálatával összefüggésben;
d) a nyomozóhatóság, az ügyész által jóváhagyott megkeresés alapján, ha az adóazonosító jel megismerése a büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása érdekében szükséges;
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához.
IV. Fejezet
A TAJ szám és annak használata
21. §
(1) A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) képezi.(2) A 8. § (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) születési idő,
c) TAJ szám, valamint
d) a kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása.
(3) A TAJ számról szóló hatósági igazolványt az érintettnek az OEP juttatja el.
(4) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a TAJ szám igazolására e törvény hatályba lépése előtt kiadott hatósági bizonyítvány. Az OEP a TAJ szám igazolására az e törvény hatályba lépése előtt rendszeresített hatósági bizonyítványt 1996. december 31-éig adhatja ki.
(5) A (4) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalma:
a) családi és utónév,
b) leánykori családi és utónév,
c) születési hely és idő,
d) anyja neve,
e) TAJ szám,
f) a hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja.
(6) E törvény 8. § (1) bekezdése szerinti hatósági igazolvánnyal esik egy tekintet alá a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot is igazoló okmány.
22. §
Azt a polgárt, aki nem rendelkezik TAJ számmal, de jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra, munkanélküli vagy szociális ellátásra, külön törvény alapján, bejelentésre, az OEP TAJ számmal látja el.23. §
A TAJ számot a következő szervek az alábbiakban meghatározott célból kezelhetik:a) a társadalombiztosítási szerv, a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: Tbtv.) előírt adatszolgáltatásra kötelezett szerv (munkáltató, polgár vagy intézmény) a Tbtv.-ben meghatározott járulék bevallásával, befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeni ellátásokra való jogosultsággal, azok kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatban;
b) a társadalombiztosítási szerv az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából;
c) az egészségügyi ellátóhálózat szerve az alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással és a mentéssel kapcsolatban, továbbá a közegészségügyi-járványügyi érdekből végzett feladatával összefüggésben, valamint a szociális intézmény a szakellátással kapcsolatos feladatának ellátása céljából;
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) megyei (fővárosi), városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ intézete), közegészségügyi-járványügyi, valamint jogszabályban meghatározott szociális feladata ellátása érdekében;
e) a szociális igazgatás szerve, a szociális intézmény vezetője, a szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;
f) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató e tevékenysége körében;
g) a fogvatartó szerv, a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatás, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében.
24. §
A TAJ szám továbbítására jogosultak:a) a társadalombiztosítási szervek egymás között, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, illetve a Tbtv. alapján adatszolgáltatásra kötelezett szerv (munkáltató, polgár és intézmény) a társadalombiztosítási szerv részére a Tbtv.-ben meghatározott járulék bevallásával és egyéb követelések befizetésével, behajtásával, a társadalombiztosítási szervek által folyósított pénzbeli ellátásra való jogosultsággal, annak kifizetésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos feladata teljesítése céljából,
b) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, a társadalombiztosítási szervnek az egészségügyi szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ellenőrzése céljából;
c) az egészségügyi ellátóhálózat szervei egymás között, az alap- és szakellátással, a gondozóhálózati ellátással, a vérellátással, valamint a mentésüggyel kapcsolatban, továbbá közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben;
d) az ÁNTSZ intézetei egymás között, közegészségügyi-járványügyi feladataikkal összefüggésben;
e) az egészségügyi ellátóhálózat szerve, az ÁNTSZ intézete részére a közegészségügyi-járványügyi feladatokkal összefüggésben;
f) az egészségügyi ellátóhálózat szerve a 23. § e) pontja szerinti szerveknek a szociális ellátás megállapításával összefüggésben,
g) a 23. § e) pontja szerinti szervek egymás között, továbbá a megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a 23. § e) pontja szerinti szervek részére a szociális ellátás megállapításával és folyósításával összefüggésben;
h) a munkaügyi igazgatás szerve, a munkanélküli ellátással, a foglalkoztatást elősegítő támogatással és munkaerő-piaci szolgáltatással kapcsolatos tevékenysége, valamint ellenőrzési eljárása során, továbbá a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató, e tevékenységével összefüggésben;
i) a fogvatartó szervek egymás között, továbbá az egészségügyi ellátó hálózat szervének a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának keletkezésével, megszűnésével összefüggő adatszolgáltatása, illetve a fogvatartott nem büntetés-végrehajtási egészségügyi intézményben való ellátása érdekében,
25. §
A 23.-24. §-okban meghatározott szerv kérésére a polgár - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - TAJ számát köteles megismerhetővé tenni.26. §
(1) Az OEP kapcsolati kódot képezhet az ugyanazon polgárra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából. Ugyanazon polgárra adatkérőnként más-más kapcsolati kódot kell képezni.(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az OEP határozza meg. A kapcsolati kód nem lehet azonos az adóazonosító jellel, a TAJ számmal és a személyazonosító jellel, továbbá nem származtatható azokból.
(3) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind az OEP, mind az adatkérő nyilvántartásából törölni kell. A kapcsolati kódot csak az OEP, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti és továbbíthatja.
27. §
A társadalombiztosítási szerv az általa folyósított ellátások azonosítására, valamint a polgár járulék-befizetésének és egyéb követelések nyilvántartása céljából - a TAJ szám helyett - törvény felhatalmazása alapján más azonosítót is használhat.V. Fejezet
A személyi azonosító és annak használata
A személyi azonosító
28. §
A személyi azonosítót a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó polgárok azonosítására a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve képezi.29. §
(1) A személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány tartalma:a) családi és utónév,
b) leánykori név,
c) születési hely és idő,
d) anyja neve,
e) személyi azonosító.
(2) Az Nytv. hatálya alá tartozó, külföldön élő magyar állampolgár hatósági igazolványa az (1) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett magyarországi tartózkodási helyét és a tartózkodási hely érvényességi idejét is tartalmazza.
(3) A Magyar Köztársaság területén élő 14 éven aluli magyar állampolgár, valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló polgár hatósági igazolványa az (1) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét, és a tartózkodási hely érvényességi idejét is tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági igazolvánnyal egy tekintet alá esik a személyazonosító jelről kiállított hatósági bizonyítvány, illetőleg a személyazonosító jelet tartalmazó más hatósági igazolvány.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás kapcsolatrendszere
30. §
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve a polgárról személyi azonosítóval vagy annak alapján csak törvény felhatalmazása esetén vagy a polgár írásos hozzájárulásával szolgáltathat adatot.31. §
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve a személyi azonosítót csak a kezelésére jogosultnak - jogosultsága keretein belül - továbbíthatja.A személyi azonosító kezelésére jogosultak
32. §
A személyi azonosító kezelésére - az adattovábbítás kivételével - jogosult:a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez;
b) az Nytv. alapján a személyi adat- és lakcímnyilvántartás vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv vagy polgár, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez;
c) az anyakönyvvezető, a Nytv.-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez, valamint a személyi azonosító anyakönyvbe történő bejegyzéséhez;
d) a konzuli hatóság, olyan ügy intézéséhez, amelyben a személyi azonosító kezelésére az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hazai hatóság jogosult;
e) az állami ingatlan-nyilvántartás szerve, belső azonosítóként, a külön törvényben meghatározottak szerint, az ingatlan-tulajdonosok, illetve az ingatlannal kapcsolatos bármely joggal vagy kötelezettséggel összefüggésben, a nyilvántartásba bejegyzett polgár azonosításához;
f) a hadkiegészítő parancsnokság, a katonai szolgálat teljesítésének időtartama alatt az állományilletékes katonai szervezet, valamint a Honvéd Vezérkar illetékes adatfeldolgozó szerve, a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 73. §-a szerinti katonai nyilvántartás vezetéséhez, valamint a háborús veszteség-nyilvántartással kapcsolatban nemzetközi megállapodásban rögzített kötelezettségek teljesítéséhez;
g) a választási szerv és a választási munkacsoport, az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, valamint a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben előírt feladatai ellátásához;
h) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető, valamint a neki adatot szolgáltató szerv, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartásának vezetéséhez;
i) a polgármester, a főpolgármester, a népiülnök-választási eljárásban a választójogosultság ellenőrzéséhez;
j) az idegenrendészeti szerv a törvényben meghatározott feladatai ellátásához,
k) a rendőrség a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljáráshoz,
l) az Országgyűlés elnöke, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény alapján a részére átadott aláírásgyűjtő ívek átvétele tekintetében;
m) a helyi népi kezdeményezésről és a helyi népszavazás-kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szerv, az összegyűjtött aláírások átvétele és azok hitelesítése tekintetében; n) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
o) a nyomozóhatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához.
33. §
A polgár a személyi azonosítóját - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - a 32. § a/-k/ és n/-o/ pontjaiban felsorolt szerveknek az ott megjelölt feladataik ellátásához köteles megismerhetővé tenni.34. §
(1) A polgár személyi azonosítójáta) a népi kezdeményezést, népszavazást kezdeményező szervnek és polgárnak átadhatja, illetőleg;
b) a választási eljárásban a jelöltajánlást gyűjtő szervnek és polgárnak jelöltállítási jogának gyakorlásakor köteles átadni.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv és polgár az aláírások gyűjtése során jogosult a személyi azonosító kezelésére.
35. §
A személyi azonosítót a polgár előzetes írásbeli hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az az adatkezelő, akit az érintett erre feljogosít.A személyi azonosító továbbítása
36. §
A személyi azonosító továbbítására jogosult:a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve akkor, ha az adatszolgáltatást a személyi azonosító átvételére feljogosított adatkérő részére teljesíti;
b) a 32. § b) pontja szerint adatot szolgáltató szerv vagy polgár, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás illetékes szervének;
c) az adatkezelő, ha törvény alapján a személyi azonosító alkalmazásával a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból adatszolgáltatás igénylésére jogosult, a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól történő adatszolgáltatás igényléséhez;
d) a népi kezdeményezést, népszavazást kezdeményező szervező, az összegyűjtött aláírásoknak az Országgyűlés elnökének, illetve a polgármesternek (főpolgármesternek) történő átadásakor;
e) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásának vezetéséhez adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésekor;
f) a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv, a népi kezdeményezést, a népszavazás-kezdeményezést aláírók adatai hitelesítéséhez, a választások lebonyolításához a választási szervnek, a munkacsoportnak és a bíróságnak teljesített adatszolgáltatáskor;
g) a polgármester, a főpolgármester a népiülnök-választási eljárásban, a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szervtől történő adatszolgáltatás igényléséhez;
h) a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását vezető szerv a népiülnök-választási eljáráshoz a polgármesternek, a főpolgármesternek teljesített adatszolgáltatáskor;
i) az idegenrendészeti szervek, a törvényben meghatározott feladataik ellátásához egymás között, valamint a nyomozóhatóság részére;
j) a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai termékek gyártásával, forgalmazásával, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárást lefolytató rendőrségi szervek egymás között, valamint a nyomozóhatóság részére;
k) a 32. § f) pontjában felsorolt szervek egymás között, a Hvt.-ben meghatározott feladataik ellátásához;
l) a konzuli hatóság, a hatáskörébe utalt ügyek intézése keretében a hatáskörrel rendelkező hazai hatóságnak;
m) az Országgyűlés elnöke, a részére átadott aláírásoknak az Országos Választási Bizottsághoz történő megküldésekor;
n) a helyi népi kezdeményezés, népszavazás-kezdeményezés összegyűjtött aláírásainak átvételére önkormányzati rendeletben feljogosított személy, az aláírások hitelesítésre történő megküldésekor;
o) a jelöltajánlást gyűjtő szerv és személy, az ajánlásoknak vagy aláírásgyűjtő íveknek a választási szervhez történő továbbításakor;
p) a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott feladataik ellátásához;
r) a nyomozóhatóságok a bűnüldözési célú feladataik ellátásához;
s) az érintett előzetes, írásbeli hozzájárulása szerint a továbbításra feljogosított adatkezelő;
t) feladatai ellátásához a választási szerv és a választási munkacsoport egymás között, illetve a bíróságnak, a választási eljárással összefüggő kifogások elbírálásához.
Rendszeres adatátadás a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból
37. §
(1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - hivatalból köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:a) az állami adóhatóságnak, a nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról;
b) az OEP-nek, a nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá az Nytv. hatálya alá tartozó újszülöttek nyilvántartásában szereplő adatairól;
c) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, a nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.
(2) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - személyi azonosító alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:
a) a honvédelmi igazgatás szervének, a katonai nyilvántartásban szereplő polgár családi és utónevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, személyi azonosítójának, családi állapotának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról, továbbá a honvédelmi kötelezettség alá eső polgárok első alkalommal történő nyilvántartásba vételéhez a polgár természetes személyazonosító adatairól, személyi azonosítójáról, családi állapotáról és lakcíméről,
b) az idegenrendészeti szervnek, a bevándorolt polgár családi és utónevének (nők esetében beleértve a leánykori családi és utónevet is), anyja nevének, születési helyének és időpontjának, családi állapotának, lakóhelyének - ennek hiányában tartózkodási helyének - változásáról, ideiglenesen külföldön tartózkodásának tényéről vagy az onnan való visszatéréséről, továbbá az érintett elhalálozásáról, az ország végleges elhagyásáról.
(3) Az adatszolgáltatást az (1) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha törvényben előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.
VII. fejezet
A személyazonosító jel kezelésére, továbbítására vonatkozó átmeneti rendelkezések
38. §
(1) A Nytv. 37. § (2)-(3) bekezdésében a személyazonosító jel használatára feljogosított szerv, a rá vonatkozó határidő utána) a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig kezelheti;
b) a személyazonosító jelet adatigénylés céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervének, illetve törvényben előírt adattovábbítási kötelezettsége teljesítéséhez a személyazonosító jel kezelésére feljogosított adatkezelőnek továbbíthatja;
c) a személyazonosító jel alkalmazásával csak archív nyilvántartásának a természetes személyazonosító adatokkal és lakcímmel történő kiegészítése céljából igényelhet adatot a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől. Ennek érdekében a személyazonosító jelet a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve számára továbbítja.
(2) A Nytv. 37. § (4) bekezdésében említett adatkezelő 1996. december 31. után a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásában, az archív nyilvántartás adatainak törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig kezelheti.
39. §
(1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve 1996. december 31. után - a 38. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt adatigénylésre adott válasz kivételével - személyazonosító jelet nem továbbíthat.(2) Az adóhatóság a személyazonosító jelet az elévülési időn belül adatszolgáltatás igényléséhez a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervének, illetve - 1996. december 31-éig - törvényes adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez annak a szervnek továbbíthatja, amely a személyazonosító jel kezelésére jogosult.
(3) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve - a személyazonosító jelet is tartalmazó adatszolgáltatási igényre adott válasz kivételével - az adóhatóságnak a személyazonosító jelet 1996. december 31-e után nem továbbíthatja.
(4) A munkáltató és kifizető a személyazonosító jelet az Art.-ben meghatározott kötelezettsége teljesítése érdekében kezelheti és az állami adóhatóságnak továbbíthatja.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. §
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, továbbá az adatkezelőre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.Módosuló rendelkezések
41. §
(1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 18. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:"h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).".
(2) Az Sztv. 20. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) a 18. § a)-h) pontjaiban meghatározott adatokat;".
42. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdésének 29. pontja az alábbiak szerint módosul:"29. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával összefüggő eljárás, ide nem értve a nyilvántartásból történő - külön jogszabály alapján igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alá eső - adatszolgáltatást, valamint a személyi azonosítóról szóló hatósági igazolvány újbóli kiadását, ha arra a korábban kiadott hatósági igazolvány megsemmisülése, megrongálódása, elvesztése, ellopása miatt került sor.".
43. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) az alábbiak szerint módosul:a) az Nytv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A nyilvántartás szervei statisztikai célra - a népszámlálással kapcsolatos feladatok és a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú adatkezelése kivételével - csak olyan módon szolgáltathatnak adatot, amellyel a polgár és az adat kapcsolata nem állítható helyre."
b) az Nytv. 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) magyar vagy nem magyar állampolgárságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült vagy bevándorolt státusát;".
c) az Nytv. 13. §-a új (6)-(9) bekezdésekkel egészül ki:
"(6) A személyazonosító jelet a polgár előzetes írásbeli hozzájárulásának tartalma szerint jogosult kezelni az a szerv vagy polgár is, akit az érintett erre feljogosított.
(7) A személyazonosító jelről szóló hatósági bizonyítvány tartalmazza a polgár
a) családi és utónevét,
b) leánykori nevét,
c) születési helyét és idejét,
d) anyja nevét,
e) személyi azonosítóját.
(8) Az Nytv. hatálya alá tartozó külföldön élő magyar állampolgárok hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett magyarországi tartózkodási helyét és annak érvényességi idejét is tartalmazza.
(9) A Magyar Köztársaság területén élő, 14 éven aluli magyar állampolgárok, valamint a 14 éven aluli bevándorolt vagy menekültként elismert, továbbá korra való tekintet nélkül az Nytv. hatálya alá tartozó, a cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt álló polgár hatósági bizonyítványa a (7) bekezdésben szereplő adatokon túl az érintett lakóhelyét, valamint tartózkodási helyét és az utóbbi érvényességi idejét is tartalmazza."
d) az Nytv. 14. §-a i) pontjának helybe a következő rendelkezés lép és a 14. §-a a következő új m) ponttal egészül ki:
"i) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése a magyar állampolgárság megszűnéséről;
m) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig a rendőrségnek a doktori cím személyazonosító igazolványba történő bejegyzéséről szóló értesítése."
e) az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 17. § a következő új (4) bekezdéssel egészül ki.
"b) név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés {11. § (4) bekezdés} oka, helye és ideje;"
"(4) A személyazonosító igazolvány száma alapján bármely polgár, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásba foglalt kérelmére, a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása esetén a személyazonosító igazolvány érvényességének, elvesztésének, ellopásának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről adatok szolgáltathatók.".
f) az Nytv. 21. §-a az alábbi h) ponttal egészül ki:
"h) a Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben meghatározott feladatai ellátásához."
g) az Nytv. 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) a honvédelmi igazgatás szerve a honvédelmi kötelezettség alá tartozó polgárok nyilvántartásának vezetéséhez, illetve a háborús veszteségnyilvántartással kapcsolatos kötelezettsége teljesítéséhez;".
h) az Nytv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:
a) a választási szerv és a választási munkacsoport az országgyűlési, a helyi önkormányzati képviselők, a kisebbségi önkormányzati képviselők, a polgármesterek, a társadalombiztosítási képviselők választásáról, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényekben és önkormányzati rendeletekben, továbbá a népszámlálásról szóló törvényben előírt feladatok ellátásához;
b) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás vezetéséhez;
c) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére adatszolgáltatásra kötelezett szerv, adatszolgáltatási feladatai teljesítéséhez."
i) az Nytv. 24. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozóhatóságok bűnüldözési tevékenységük ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a nyilvántartásba felvett adatok teljes körének (17. § (2) bekezdés d) pont) igénylésére jogosultak".
j) az Nytv. a következő új 24/A §-sal egészül ki:
"24/A § (1) A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve kizárólag az ugyanazon polgárokra vonatkozó, rendszeresen ismétlődő csoportos adatszolgáltatás igényléséhez és átadásához, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartásához felhasználható kapcsolati kódot képezhet.
(2) A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályát az adatkérő nem határozhatja meg. Az ugyanazon polgárra vonatkozó különféle adatszolgáltatásoknál adatkérőnként eltérő tartalmú kapcsolati kódot kell képezni.
(3) A kapcsolati kód képzése nem lehet azonos a TAJ szám, az adóazonosító jel és a személyazonosító jel képzési módszerével, illetve a kapcsolati kód nem lehet azonos a TAJ számmal, az adóazonosító jellel és a személyazonosító jellel, illetőleg nem származtatható azokból.
(4) A kapcsolati kódot csak a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve, valamint az adatszolgáltatást kérő kezelheti, azt továbbítani csak az adatszolgáltatás igénylésekor, illetve az adat átadásakor lehet.
(5) A kapcsolati kód kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célra használható, azt az adatkezelés céljának teljesülése után mind a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, mind pedig az adatkérő nyilvántartásából törölni kell."
k) az Nytv. 25 §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
" (1) Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár az alábbi szerveknek köteles adatszolgáltatást teljesíteni:".
l) az Nytv. 27. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik.".
m) az Nytv. 29. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"f) lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét;"
44. §
(1) Az Nytv. 9. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:"b) a helyi szervek, az anyakönyvvezető, valamint a külképviseleti szervek útján gondoskodik a személyi azonosító kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról,".
(2) Az Nytv. 13. §-a előtt lévő cím a következő címre változik: "A személyi azonosító", valamint az Nytv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § Az érintettet személyi azonosítójáról - az újszülött kivételével - a nyilvántartó szerv hatósági igazolvánnyal tájékoztatja.".
45. §
Ahol jogszabály személyazonosító jelet említ, azon - az Nytv. melléklete kivételével - személyi azonosítót kell érteni.Hatálybalépés
46. §
(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Nytv. 39. §-ának (2) bekezdése.(2) E törvény 6. § (3) bekezdése, 28-37. §-ai, és a 44-45. §-ai 1997. január 1-jén lépnek hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Nytv. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése.
1. számú melléklet az 1996. évi ..törvényhez
Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai
1. Az adóazonosító jel tíz jegyű szám.2. Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,
b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és 1867. január 1. között eltelt napok száma,
c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,
d) a 10. számjegy az 1-9 számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
3. Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a-c pontok szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő.
2. számú melléklet az 1996. évi......törvényhez
A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya
A TAJ szám egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy ellenőrző un. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: A TAJ szám első nyolc számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel szorozzuk és a szorzatokat összeadjuk. Az összeget tízzel elosztva a maradékot tekintjük a kilencedik, azaz a CDV kódnak.3. számú melléklet az 1996. évi......törvényhez
I.
Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai
1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:
Születési idő és nem
1899 után 1900 előtt
született
férfi nő férfi nő
1 2 3 4
b) a 2-7 számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1.-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrző szám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyi azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.
4. Az 1996. december 31-e után képzett személyi azonosító az állampolgárságra utaló adatot nem tartalmaz, azaz a jelzett időpont után képzett személyi azonosító 1. számjegye csak 1, 2, 3 vagy 4 lehet a 2000 előtt született polgárok esetében.
5. A hontalan polgárt - a hontalan Magyarországon született gyermeke kivételével - a külföldi állampolgárságnak megfelelő személyi azonosítóval kell ellátni.
II.
Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai
1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:
Születési idő és nem
1997. január 1. és 1999. december 31-e között 1999. december 31-e után
született
férfi nő férfi nő
1 2 3 4
b) a 2-7 számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1.-10. számjegyek felhasználásával matematikai módszerrel képzett ellenőrző szám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett számjegy mindegyikét meg kell szorozni egy számmal, mégpedig: a 10. helyen állót eggyel, a 9. helyen állót kettővel és így tovább. A szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel elosztani. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
I.
Az Országgyűlés - figyelemmel az Alkotmánybíróságnak a személyi számról és annak használatáról szóló határozataira (11/1990. (V. 1.) AB hat., 15/1991. (IV.13.) AB hat.) - az országos, személyi adatokat is tartalmazó alapnyilvántartások közül elsőként (1992-ben) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt (a továbbiakban: Nytv.) alkotta meg. A törvény a hazai és az európai jogi szabályozás adatvédelemre irányadó rendelkezéseinek szem előtt tartásával szabályozta a személyi adat- és lakcímnyilvántartás működésének törvényes feltételeit, így többek között a nyilvántartás adattartalmát, szervezetét és a személyazonosító jel képzésének módját. Határidő megjelölésével szűkítette a személyazonosító jel használatára feljogosított közigazgatási, illetőleg közfeladatot ellátó szervek körét, valamint a célhoz kötöttség figyelembe vételével határozta meg a nyilvántartásból történő adatszolgáltatások rendjét és rögzítette a polgároknak a nyilvántartással kapcsolatos alapvető jogait és kötelességeit.Az Nytv. hatályba lépése óta még nem valósult meg a személyazonosító jelet használó ún. ágazatspecifikus nyilvántartások (a társadalombiztosítás, az egészségügy és az adóigazgatás nyilvántartásai) strukturális átalakítása, valamint elmaradt a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módok kialakítása és bevezetése is.
Az említett nyilvántartások közül egyedül a társadalombiztosítás új informatikai és nyilvántartási rendszerének kialakítása kezdődött meg, bevezetésre került az ún. társadalombiztosítási azonosító szám (TAJ) is, de késik az egészségügyi alapellátási, a szociális- és a munkaügyi rendszereknek az új azonosítóra történő átállítása.
Az adóigazgatás területén - elsősorban az adóbevételek átmeneti csökkenése, valamint a szükséges anyagi erőforrások hiánya miatt - szintén nem történtek lépések a személyazonosító jel kiváltására.
Ugyancsak elmaradt a személyi adat- és lakcímnyilvántartás rendszerének átalakítása is. Az átalakításhoz szükséges pénzügyi eszközök hiányán túl ennek az a magyarázata, hogy az átalakítást csak a társadalombiztosítás, az adó, az egészségügyi és a munkaügyi igazgatás rendszereinek a személyazonosító jel használatáról az ún. ágazatspecifikus azonosítók alkalmazására történő teljes körű átállítása után lehet végrehajtani. A vázolt körülmények miatt a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Gstv.) az Nytv. egyes rendelkezéseit módosította, többek között a személyazonosító jel használatát 1999. december 31-éig meghosszabbította. Az Alkotmánybíróság a 46/1995. (VI.30.) AB sz. határozatában megállapította, hogy a Gstv.-nek a személyazonosító jel használatának meghosszabbítására, valamint az egyes nyilvántartások összekapcsolásának lehetővé tételére vonatkozó rendelkezései alkotmányellenesek, ezért a személyazonosító jelre vonatkozó jogi szabályozás soron kívüli felülvizsgálata és újraszabályozása vált szükségessé. Ennek következtében visszaállt az az állapot, amely szerint az Nytv. a személyazonosító jel alkalmazását 1995. december 31-éig tette lehetővé, illetőleg kimondta, hogy a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módot és annak használatát külön törvénynek kell megállapítania. A felülvizsgálatra és a szabályozásra nyitva álló idő kevésnek bizonyult arra, hogy egy átfogó jellegű kerettörvény szülessen a közigazgatási és a közfeladatot ellátó szervek személyes adatokat is tartalmazó nagy nyilvántartási rendszereiben a polgárok azonosítására alkalmazható módszerekről, eljárásokról, e rendszerek egymáshoz és a polgárokkal való alkotmányos viszonyának meghatározásáról, az elektronikus adatkapcsolatokról, és mindezek alkotmányos működéséhez elengedhetetlenül szükséges adatvédelmi garanciák meghatározásáról. Az Országgyűlés ezért a személyazonosító jel használatát 1996. december 31-éig meghosszabbította, és egyidejűleg elfogadta a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szabályozási koncepcióját tartalmazó országgyűlési határozatot is.
II.
A törvényjavaslat követi az 1996. december 19-én elfogadott, a személyazonosító jelre vonatkozó 46/1995. (VI.30.) AB határozat következtében teendő intézkedésekről szóló országgyűlési határozatban foglalt szabályozási koncepciót, és ennek alapján a következő alapelveket veszi figyelembe:= csak az ágazatspecifikus (osztott) nyilvántartási rendszerek tekinthetők alkotmányosnak;
= több személyazonosító kód együttes és kötelező használata ugyanarra a célra alkotmányellenes;
= az azonosító kódok használata a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog gyakorlásának korlátozását jelenti, amely csak akkor lehet alkotmányos, ha megfelel annak a követelménynek, hogy a korlátozásnak elkerülhetetlenül szükségesnek, a cél elérésére alkalmasnak, és a korlátozással elérni kívánt célhoz képest arányosnak kell lennie;
= a személyes adatok felhasználása az adatalanyok számára legyen átlátható.
III.
A javaslat célja, hogy rendelkezzen a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról, megállapítsa az azonosító kódok képzésének, kezelésének és továbbításának szabályait, rögzítse az adatkezelőknek és az azonosító kódokkal érintett polgároknak az azonosító kódok használatával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.A javaslat három különböző szakazonosító jel bevezetését írja elő: - az adózással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele az adóazonosító jel, amelynek használata az állami adóhatóság nyilvántartásaiban kötelező, de a használatára jogosultak (kötelezettek) között találhatók a más adóhatóságok (az önkormányzat jegyzője, a vámhatóság, illetékhivatal), valamint az állami adóhatóság számára adatszolgáltatást teljesítő szervek és polgárok is;
- a jóléti és szociális igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító jele a TAJ szám. E körbe tartozik a nyugdíj- és egészségbiztosítás, az egészségügyi, a munkaügyi és a szociális igazgatás. (Ez az azonosító jel a már létező társadalombiztosítási azonosító jel /TAJ/);
- a személyi azonosító. Ezt az azonosítót alkalmazza a személyi adat- és lakcímnyilvántartás - beleértve az adatgyűjtési rendszerében érintett szerveket (anyakönyvi igazgatásban, lakcímbejelentési és személyi igazolvány nyilvántartási eljárásban részt vevő szervek) -, a honvédelmi nyilvántartás, az ingatlan-nyilvántartás, a bíróságok, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a választási, népszavazási, népi kezdeményezési, népi ülnökválasztási eljárásban érintett polgárok és szervek, valamint a nyomozóhatóságok.
A javaslat nevesíti a kapcsolati kódot is, amelyet az adatkezelők egymás közötti törvényes adattovábbításainak lehetővé tételére, megkönnyítésére törvényi felhatalmazással alkalmazhatnak.
A javaslat szerint a polgárt az azonosító kódokról külön-külön - jogai gyakorlása és kötelezettségei teljesítése céljából - hatósági igazolvánnyal kell tájékoztatni, melyet első alkalommal díjmentesen kell kiadni, illetőleg díjmentes a kiadás akkor is, ha az igazolvány kicserélése válik szükségessé. Egyéb esetekben az igazolvány kiadásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
A javaslat önálló fejezetben szabályozza az egyes azonosító kódok képzését, határozza meg a képzésükre feljogosított szerveket, illetőleg az azonosító kódok használatára vonatkozó alapvető szabályokat. A javaslatban az adóazonosító jel, a TAJ-szám, illetőleg a személyi azonosító használatára vonatkozó rendelkezések tartalmilag eltérő mélységűek:
a) Az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény (Art.) tartalmazza az adózók nyilvántartásba vételével, az adatnyilvántartással, az adatszolgáltatással és az adótitokkal kapcsolatos részletes szabályokat. Az Art. 16. §-a szól arról, hogy az állami adóhatóság az adózó azonosítására milyen azonosítási módokat (adószám, adóazonosító jel, útlevélszám) használ. A javaslatnak az adóazonosító jelre vonatkozó III. fejezete ezzel szemben csak a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módot szabályozza, és - a javaslat céljának megfelelően - csak az adóigazolvány és az adóazonosító jel használatával kapcsolatos alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Az országgyűlési határozat értelmében az adóazonosító jel használatával kapcsolatos részletes szabályokat 1996. szeptember 1-jéig kell az ágazati törvényekben - elsősorban az Art-ben - szabályozni, és legkésőbb e határidőig meg kell teremteni a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény, valamint az Art. közötti összhangot.
b) A TAJ számról és annak használatáról szóló IV. fejezet részletesen szabályozza a TAJ szám kezelésére és továbbítására feljogosított szervek feladatait.
c) A személyi azonosítóról és annak használatáról szóló V. fejezet szabályozási tartalmának megalkotásánál a javaslat figyelembe veszi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben (Nytv.) foglalt rendelkezéseket, azonban annak néhány szabályát a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítja. A javaslat különbséget tesz azon szervek (polgárok) között - és éppen ezért külön-külön fel is sorolja őket -, akik a személyi azonosító kezelésére, illetőleg a személyi azonosító továbbítására jogosultak. A személyi azonosító kezelésére, illetőleg továbbítására feljogosított szervek között nincs olyan szerv, amely korábban a személyazonosító jelet ne használhatta volna.
A javaslat a nyilvántartási rendszerek átláthatóságának biztosítása érdekében rögzíti azokat a hivatalból, rendszeresen teljesítendő - az érintett polgárok közreműködése nélkül megvalósuló - adatátadásokat, amelyeket a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve köteles teljesíteni a javaslatban szereplő adatkezelők számára. Az átadható adatok körét adatkezelőnként, azon belül adatfajtánként határozza meg, következetesen érvényesítve a célhoz kötöttség elvét.
A javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg a személyazonosító jel használatára 1996. december 31-éig feljogosított szervek tekintetében, illetőleg az Nytv., a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek módosítását tartalmazza.
Részletes indokolás
1-3. §-hoz
A javaslat - céljának megfelelően - csak a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokat szabályozza, hatálya az állami szférában alkalmazott más azonosítási módokra nem terjed ki.A javaslat - ha az adatkezelés célja eltérő - nem kívánja tiltani a hatálya alá tartozó adatkezelők számára más azonosító kódok alkalmazását. A társadalombiztosítás területén használt, a Tbtv. 99. §-ában nevesített nyugdíjfolyósítási törzsszám például továbbra is használatban marad, mint a javaslat hatálya alá nem tartozó, korlátozott használatú azonosító kód. A javaslat meghatározza azokat az alapvető fogalmakat, amelyeket a hatálya alá tartozó szervekre vonatkozó különféle ágazati törvények, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) nem tartalmaznak, de a javaslat alkalmazhatósága szempontjából elengedhetetlenül szükségesek. Bevezeti a kapcsolati kód fogalmát, amelynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy - az érintett polgár természetes személyazonosító adatokkal történt azonosítása után - az adatkezelők közötti kapcsolat egymás azonosító kódjának megismerése, illetve a természetes személyazonosító adatok rendszeres átadása nélkül valósuljon meg. A kapcsolati kódot mindig az az adatkezelő képezi, akinek a rendszeréből az adatigénylés történik, azt rajta és az adatigénylőn kívül más nem ismerheti meg. A kapcsolati kód segítségével természetesen csak olyan adatátadás valósulhat meg, amelyet törvény határoz meg. A kapcsolati kód a különböző nyilvántartások összekapcsolását és ezzel új tartalmú adatállomány létrehozását nem teszi lehetővé, csupán a törvényes adatátadások lebonyolítását egyszerűsíti. Nyilvánvaló ugyanis, hogy e kód alkalmazásával olcsóbban, pontosabban és gyorsabban lehet az adatokat átadni, mint a természetes személyazonosító adatok alkalmazásával. A kapcsolati kód használata elsősorban akkor előnyös és szükséges, ha az adatkezelő szervnek nagy számú, teljesen vagy nagyrészt azonos érintetti körre vonatkozó, rendszeresen ismétlődő adatátadásokat kell teljesítenie (ilyen szerv például a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve), és az adatátadás számítástechnikai adathordozón, esetleg elektronikus adattovábbítás útján valósul meg.
4-8. §-hoz
A javaslat 4-5. §-a azokat az általános szabályokat tartalmazza, amelyek a hatálya alá tartozó valamennyi adatkezelésre vonatkoznak. Az adatkezelésekben a polgárt elsősorban a természetes személyazonosító adataival családi és utónév (nőknél beleértve a leánykori családi és utónevet is), nem, anyja neve, születési hely és idő, vagy az ezekből kiválasztott, az adatkezelés célja szerint szükséges és elégséges mértékű adattal (pl. családi és utónév, születési hely és idő) kell azonosítani. Az adatkezelő az adatkezelésekben a természetes személyazonosító adatok mellett vagy azok helyettesítése céljából a polgár egyértelmű azonosítására mesterségesen képzett azonosító kódot is használhat. Az azonosító kód olyan személyes adat, amely nem utalhat különleges adatra. Kezelni csak akkor szabad, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy alkalmazását törvény rendeli el.A javaslat garanciális szabályként tartalmazza, hogy a polgárt a hozzájárulás megadásáért, megtagadásáért, illetőleg visszavonásáért hátrány nem érheti (pl. kizárás a szolgáltatásból), a hozzájárulás megadásáért pedig bármilyen előnyt (pl. kedvezmény) kilátásba helyezni tilos. A jogalkotói szándék tehát arra irányul, hogy az azonosító kód használatára törvényi felhatalmazással nem rendelkező adatkezelők törvényes adatkezeléseik során a polgárokat elsősorban természetes személyazonosító adatok segítségével tartsák nyilván. A 6. § meghatározza a javaslat hatálya alá tartozó azonosító kódokat, azaz az adóazonosító jelet, mint az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódját, a TAJ számot, amely az egészségügyi, a jóléti és a szociális igazgatással kapcsolatos nyilvántartások azonosító kódja, továbbá a személyi azonosítót, amely elsősorban a személyi adat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja.
Általános szabály, hogy az azonosító kód igazolására a polgárnak hatósági igazolványt kell kiadni, amely csak egy azonosító kódot tartalmazhat. A javaslat szerint tehát a polgár külön hatósági igazolványt kap az adóazonosító jeléről, a TAJ számáról és a személyi azonosítójáról. A hatósági igazolványt díjmentesen kell kiadni az első alkalommal, valamint azokban az esetekben, ha az adatváltozások bejegyzésére szolgáló rovatok beteltek, vagy az adatváltozás bejegyzésére nincs lehetőség, illetőleg ha az igazolvány téves adatokat tartalmaz. Minden más esetben (lopás, elvesztés, megrongálódás, megsemmisülés) a kiadó hatóság részére az igazolványért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat fizeti meg a polgár.
11-20. §-hoz
Az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) képezi, használata az állami adóhatóság nyilvántartásaiban kötelező, de az adózással kapcsolatos tevékenységük ellátásához más adóhatóságok (vámhatóság, az önkormányzat jegyzője, illetőleg az illetékhivatal) is használhatják. Az állami adóhatóság az adóazonosító jelet az annak használatára feljogosított más adóhatóságoknak kérelemre adja át.Az állami adóhatóság azokat a magánszemélyeket, akiket adókötelezettségükkel összefüggésben nyilvántartásba vett, a személyazonosító jel helyett adóazonosító jellel azonosítja. Valamennyi magánszemély adóazonosító jellel történő ellátása szükségképpen azzal jár, hogy egyidőben megmarad az egyéni vállalkozó, illetőleg az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély adószáma is. Minthogy az adószám a tevékenységet és nem a magánszemélyt azonosítja, illetőleg a javaslat hatálya az adószámot nem érinti, ezért nem lehet aggályos a két azonosító egyidejű használata.
Az adóazonosító jel korlátozott használatára jogosult továbbá az a szerv is, amelyet törvény az állami adóhatóság részére történő adatszolgáltatásra kötelez (pl. munkáltató, kifizető). A jelet az érintett szerv csak az adatszolgáltatás teljesítésével összefüggésben használhatja, ugyanis e szervek adatszolgáltatási kötelezettsége szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság - különösen az állami adóhatóság - jövedelem-összevonással kapcsolatos kötelezettségének eleget tudjon tenni.
Az adóazonosító jel megismerésére, kezelésére jogosult szervek lényegében megegyeznek az adótitkot jogszerűen használók körével. Ennek megfelelően az adózással kapcsolatos ellenőrzési tevékenység végzéséhez az adóazonosító jel megismerésére az Állami Számvevőszék, illetőleg a pénzügyminiszter jogosult.
A javaslat az Art. adótitokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban sorolja fel, hogy az adóazonosító jelet mely szervek, mely feladataikkal összefüggésben kezelhetik. A nemzetbiztonsági szolgálatok az 1995. decemberében elfogadott új nemzetbiztonsági törvény alapján az Art.-ben felsorolt feladataikon túl is jogosultak az adóazonosító jel kezelésére. Az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolványt az állami adóhatóság a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával készíti el és a polgárok számára legkésőbb 1996. szeptember 30-áig küldi meg. Ennek megfelelően, akik 1995. december 31-éig szerepelnek az adóhatóság nyilvántartásában, azok részére az adóhatóság az adóigazolványt hivatalból állítja ki és küldi meg, akik pedig 1996. évben szereznek adóköteles jövedelmet, illetve 1996. szeptember 30-ig az adóigazolványt nem kapták meg, kérelem alapján igényelhetik azt. Amíg az 1996. évi átállással kapcsolatban az adóigazolvány kiosztásával kapcsolatos feladatokat a javaslat határozza meg, addig az 1997. évtől követendő eljárást az Art. 1997. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései tartalmazzák. Fontos érdeke fűződik a polgárnak ahhoz, hogy az adóazonosító jelét igazolja, különösen akkor, amikor 1997-től minden jövedelem (bevétel) kifizetését megelőzően kötelesek közölni adóazonosító jelüket a kifizetővel, illetőleg a munkáltatóval. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy az adóigazolványt a polgár köteles megőrizni, elvesztését, megsemmisülését, ellopását az állami adóhatóságnak bejelenteni. Az állami adóhatóság ugyanakkor meghatározott feltételek teljesülése esetén bevonja az adóigazolványt, ha annak birtoklása (használata) nem jogszerű.
21-27. §-hoz
A TAJ szám az egészségbiztosítási, szociális, egészségügyi és munkaügyi nyilvántartásokban szereplő személyek egyedi azonosítására szolgáló azonosító kód, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) képez.A TAJ számról szóló hatósági igazolványnak minősül a javaslat hatályba lépése előtt rendszeresített és a TAJ számot is tartalmazó hatósági bizonyítvány, valamint a külön törvény szerint kiállított, az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére is jogosító okmány (pl. belügyi munkáltatói igazolvány).
A TAJ számot is tartalmazó egészségbiztosítási nyilvántartás tartalmát, a vezetésével összefüggő részletes szabályokat a Tbtv. tartalmazza.
A javaslat a TAJ szám kezelésére, illetőleg továbbítására az egészségbiztosítási szervet, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltatót, a Tbtv.-ben adatszolgáltatásra kötelezett szerveket, valamint az egyes feladatokat nevesítve - célhoz kötötten - az egészségügyi ellátóhálózat szerveit, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, a szociális és munkaügyi igazgatás szerveit, továbbá az egészségügyi ellátással összefüggésben a fogvatartó szerveket jogosítja fel. Az OEP a törvényes adatátadások megkönnyítésére kapcsolati kódot képezhet. A kapcsolati kódnak ugyanazon polgárra vonatkozóan adatkérőnként eltérőnek kell lennie, és csak addig az időtartamig kezelhető, amíg az adatkezelés törvényi feltételei adottak. Az adatkezelési cél teljesülése után a kapcsolati kódot mind az adatkérő, mind az adatátadó nyilvántartásából törölni kell.
A 27. § rögzíti, hogy a társadalombiztosítási szerv az általa folyósított ellátások azonosítására, valamint a polgár járulék-befizetésének és egyéb követelések nyilvántartása céljából - törvény felhatalmazása alapján - a TAJ szám helyett más azonosítót is használhat. Ilyen azonosító például a Tbtv. 99. §-ában a nyugdíjfolyósítási törzsszám, amelynek segítségével a nyugdíjfolyósító szervek a nyugellátás, a baleseti nyugellátás, továbbá a társadalombiztosítási szervek hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást folyósítják.
A 28-37. §-hoz
A személyi adat- és lakcímnyilvántartásban a személyazonosító jel helyébe lépő személyi azonosító kód képzését a javaslat a továbbiakban is a nyilvántartás központi szervének a hatáskörébe utalja.A szabályozás abból indul ki, hogy a személyi azonosító személyes adat, ezért azt a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervei csak törvény felhatalmazása, vagy a polgár írásbeli hozzájárulása alapján kezelhetik. A javaslat az Nytv. hatálya alá tartozó polgárok személyazonosító igazolvánnyal való ellátásának szabályaira figyelemmel, a gyakorlati követelményeknek megfelelő eltérésekkel állapítja meg a személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány adattartalmát. Ennek megfelelően a személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező polgárok hatósági igazolványa tartalmazza a polgár érvényes lakcímadatait is. A javaslat tartalmazza a kapcsolati kódnak a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban történő használatának részletes szabályait, és meghatározza a személyi azonosító kezelésére és továbbítására jogosult szervek és személyek körét. Ez utóbbi esetben mind a kód kezelése, mind annak továbbítása a polgár személyes adataival való önrendelkezési jogát figyelembe véve, csak előzetes írásbeli hozzájárulása keretei között történhet.
A javaslat tartalmazza, hogy az egyes, a polgárok személyi adatait is tartalmazó országos nyilvántartással rendelkező szervek rendszeres jelleggel, meghatározott körben adatokat vegyenek át a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az adatátvevőnek az adatállománya időszerűsítését kell elvégezni és csak azoknak a polgároknak a tekintetében, akiknek adatait az időszerűsítés érinti.
A 38-39. §-hoz
A javaslat a személyazonosító jel kezelésére, továbbítására átmeneti rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy az új szakazonosító jelek használatára való átállás zökkenőmentesen valósuljon meg. A személyazonosító jel és annak használata 1996. december 31-éig érvényben marad. Ez után az időpont után a személyi azonosító kezelésére (használatára) nem jogosult szervek a személyazonosító jelet csak archív nyilvántartásaikban, belső azonosítóként - a nyilvántartásaik törvényben meghatározott selejtezési időpontjáig - őrizhetik meg. Ez alól kivételt képeznek az 1995. évi jövedelemadó-bevallásban érintett szervek és polgárok, akik e kötelezettségük teljesítéséhez a személyazonosító jelet az érintett szerveknek továbbíthatják, illetőleg a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerve e körben a feladattal érintett szerv megkeresésére a személyazonosító jel használatával adatot szolgáltathat.A 40-46. §-hoz
A személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervezeti rendszerén kívül is - bár korlátozott körben - használt személyazonosító jel helyébe lépő személyi azonosító kód eltérő képzési, kezelési és továbbítási szabályaira figyelemmel a törvény módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseit, ezzel biztosítva a szabályozások összhangját és a nyilvántartás működőképességét.A javaslat - a személyi azonosítóra vonatkozó rendelkezések kivételével - az elfogadását követő 15. napon lép hatályba. A személyi azonosítóra vonatkozó rendelkezések - tekintettel arra, hogy a személyazonosító jel 1996. december 31-éig érvényben van - 1997. január 1-jével lépnek hatályba.
Az 1. sz. melléklethez
A javaslat szerint minden adózó magánszemély egységesen egy 10 számjegyű adóazonosító jelet kap, melynek képzési szabályait tartalmazza a melléklet.Az adóazonosító jel képzési algoritmusa hasonlóságot mutat a személyi azonosító képzési algoritmusával, azonban ennek ellenére kizárható az adóazonosító jel és a személyi azonosító teljes körű, egy-egy értelmű megfeleltetése. A nemzetközi gyakorlatban az azonosító kódok képzési algoritmusa szintén nagyon hasonló, felépítésükre jellemző, hogy a születési adatokon alapulnak, az azonos napon születetteket sorszámmal különböztetik meg, és valamiféle ellenőrző jegyet is tartalmaznak (pl. svéd, finn azonosító kódok).
A 2. sz. melléklethez
A TAJ szám egy ellenőrző jeggyel ellátott egyszerű sorszám, az érintettnek semmilyen személyes (különleges) adatára nem utal.A 3. sz. melléklethez
1997. január 1-jétől a személyi azonosító alatt a személyazonosító jelet is érteni kell. Ez azt is jelenti, hogy a személyazonosító jellel rendelkező polgárok nem kapnak új személyi azonosítót, a személyi azonosítójuk igazolására a személyazonosító jelről szóló korábban kiadott hatósági bizonyítvány szolgál majd.A személyi azonosító képzési szabálya az érintett polgár születési idejétől függően eltérő. Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai megegyeznek a személyazonosító jel képzésének szabályaival azzal az eltéréssel, hogy a kód az állampolgárságra utaló adatot nem tartalmaz. Az 1996. december 31. után született polgár személyi azonosítója sem utal az érintett állampolgárságára, emellett a kódban alkalmazott ellenőrző számjegy képzési algoritmusa is pontosításra került. Az előbbi megoldások költségkímélőek, alkalmazásukkal elkerülhető, hogy minden érintett polgár részére új azonosító kód kerüljön képzésre és kiadásra.