T/5395. számú törvényjavaslat indokolással - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 1998. évi XXXIV. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse korszerű és versenyképes új vállalkozások létrejöttét, fejlesztését és hozzájáruljon az ehhez szükséges tőkének kockázati tőketársaságokon és kockázati tőkealapokon keresztül történő biztosításához a következő törvényt alkotja:
E törvény hatálya kiterjed a kockázati tőketársaságok, valamint a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képvi...

T/5395. számú törvényjavaslat indokolással - A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról
1998. évi XXXIV. törvény a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse korszerű és versenyképes új vállalkozások létrejöttét, fejlesztését és hozzájáruljon az ehhez szükséges tőkének kockázati tőketársaságokon és kockázati tőkealapokon keresztül történő biztosításához a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
A törvény hatálya
1. §
E törvény hatálya kiterjed a kockázati tőketársaságok, valamint a kockázati tőkealapok, illetve a kockázati tőkealap-kezelők, továbbá a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló törvény szerinti külföldi vállalkozás fióktelepének a Magyar Köztársaság területén történő alapítására, létrehozatalára, működésére és állami felügyeletére.
Értelmező rendelkezések
2. §
E törvény alkalmazásában
a) Kockázati tőkebefektetés: a kockázati tőketársaság, illetve a kockázati tőkealap tevékenysége, korlátolt felelősségű társaságban, vagy részvénytársaságban annak alapítása vagy működése során az e törvénynek megfelelő tulajdoni részesedés szerzése.
b) Kockázati tőkealap (a továbbiakban: alap): kockázati tőkealap-jegy forgalomba hozatalával létrehozott jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg.
c) Kockázati tőkealap-kezelő (a továbbiakban: alapkezelő): az e törvény szabályainak megfelelően alapított és működő, belföldön bejegyzett olyan részvénytársaság, amely kizárólag az e törvény hatálya alá tartozó kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet végzi.
d) Kockázati tőkealap-kezelés (a továbbiakban: alapkezelés): kockázati tőkealap létrehozatala, valamint az alap vagyonának a kockázati tőkealap-jegy tulajdonosainak általános felhatalmazása alapján történő kezelése, befektetése; a kockázati tőkealapot megillető jogoknak az alap nevében történő gyakorlása, illetve az e törvényben meghatározott egyéb, az alapkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítése.
e) Kockázati tőkealap-jegy (a továbbiakban: tőkejegy): az alap nevében, javára és terhére sorozatban kibocsátott, az e törvényben, az alapkezelési szabályzatban, valamint a tőkejegy kibocsátási tájékoztatójában meghatározott vagyoni jogokat biztosító, átruházható értékpapír.
f) Kockázati tőketársaság (a továbbiakban tőketársaság): a kizárólag az e törvényben meghatározott kockázati tőkebefektetési tevékenységet folytató, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően alapított, illetve működő részvénytársaság. E törvény eltérő rendelkezése hiányában tőketársaság alatt a külföldi vállalkozás fióktelepét is érteni kell.
g) Vezető állású személy: a kockázati tőketársaság, továbbá a kockázati tőkealap (a továbbiakban együtt: vállalkozás) vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és minden olyan személy, akit a vállalkozás alapszabálya, alapító okirata, társasági szerződése, szervezeti működési szabályzata ilyenként határoz meg; fióktelep esetén a fióktelep vezetésére a külföldi vállalkozás által kinevezett személy és annak közvetlen helyettese.
h) Külföldi vállalkozás, külföldi vállalkozás fióktelepe: a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: Fkt.) ilyenként meghatározott szervezet.
i) Dotációs tőke: a fióktelep létesítéséhez és működéséhez a létesítő által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.
II. Fejezet
Általános és közös szabályok
Engedélyezés, működési időtartam
3. §
(1) A tőketársaság, illetve az alapkezelő az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) e törvényben meghatározott engedélye alapján kezdheti meg tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, illetve a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.
(2) A határozott időtartamra alapított tőketársaság működésének időtartamát legalább hat teljes naptári évben kell meghatározni. A határozatlan időtartamra létrehozott tőketársaság hat teljes naptári éven belül végelszámolással nem szüntethető meg.
(3) Az alap kizárólag előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves működési időtartamra hozható létre.
(4) Az alapkezelő az alap működési időtartamát - amennyiben azt az alapkezelési szabályzat lehetővé teszi - egy alkalommal meghosszabbítja, legfeljebb az eredeti működési időtartamot nem meghaladó időtartamra.
Összeférhetetlenségi, tulajdonlási szabályok
4. §
(1) Tőketársaság, illetve alap nem szerezhet részesedést, olyan vállalkozásban, amelyben a tőketársaság, illetve az alap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának részesedése van.
(2) A tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető tisztségviselője, vagy vezetőállású alkalmazottja nem lehet egyidejűleg ugyanolyan tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vagy vezetőállású alkalmazottja. A tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető tisztségviselője, vagy vezetőállású alkalmazottja nem állhat alkalmazotti jogviszonyban azon társaságokkal, amelyben a tőketársaságnak illetve az alapkezelő bármely alapjának részesedése van.
(3) A tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető tisztségviselői és vezetőállású alkalmazottjai együttesen legfeljebb tíz százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezhetnek olyan gazdasági társaságban, amelyben a tőketársaság vagy az alapkezelő bármely alapja is tulajdonosi részesedést szerzett.
Szervezeti és tőkekövetelmények
5. §
(1) A tőketársaságra és az alapkezelőre a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit, a fióktelepre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tőkejegy forgalomba hozatalára, a kibocsátó kötelezettségeire az e törvényben foglalt eltérésekkel az Épt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. §
(1) A tőketársaság kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság, valamint fióktelep formájában működhet.
(2) A tőketársaság jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió forintnál. Fióktelep esetén jegyzett tőke alatt dotációs tőkét kell érteni.
(3) Az alap jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötszáz millió forintnál.
(4)Az alapkezelő kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság formájában működhet.
(5) Az alap tőkejegyei kizárólag névre szóló értékpapírként hozhatók forgalomba.
(6) A tőketársaság, az alap, illetve az alapkezelő jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.
(7) A tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásakor már működő részvénytársaságnak a saját tőkéjén belül kell legalább ötszáz millió forint készpénzzel rendelkeznie.
(8) A tőkejegyek névértékét a jegyzéskor, zártkörű alapítás esetén a tőkejegyek megvásárlásakor teljes egészében be kell fizetni.
Engedélyezési eljárás
7. §
(1) A tőketársaságnak - ide nem értve a fióktelepet - a tevékenységi engedélye iránti kérelméhez be kell nyújtania:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait;
b)a jegyzett tőke befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) a szervezeti és működési szabályzatát;
e) a befektetési elveket összefoglaló iratot;
f) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével ;
g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
h) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;
i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a társaság mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;
j) a vezető állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;
k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.
(2) A tőketársaságok átalakulására a tevékenység engedélyezésének szabályait kell alkalmazni.
8. §
Fióktelep esetében a 7.§ (1) bekezdés b), e), g), h), i) és j) pontjában foglaltakon túlmenően be kell nyújtani:
a) a külföldi vállalkozás alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosításait; részvénykönyvének másolatát, ennek hiányában a tulajdonosok megjelölését, tulajdoni részesedésük mértékének feltüntetésével;
b) a külföldi vállalkozás nyilatkozatát, hogy korlátlanul helytáll a fióktelep cégneve alatt keletkezett kötelezettségekért;
c) a külföldi vállalkozás nevében eljáró személyek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemben, illetve az ahhoz csatolt iratokban foglaltak valódiságának a Felügyelet által, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervek megkeresése útján történő ellenőrzéséhez;
d) idegen nyelvű iratok esetén azok hiteles magyar nyelvű fordítását.
9. §
(1) Az alapkezelőnek a tevékenységi engedély iránti kérelméhez be kell nyújtania:
a) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek módosítását;
b) a jegyzett tőke teljes összegének befizetését és rendelkezésre állását tanúsító iratokat;
c) részvénykönyvének másolatát;
d) a szervezeti és működési szabályzatát;
e) a befektetési elveket összefoglaló iratot;
f) az olyan gazdasági társaságok megnevezését, amelyben részesedése van, a részesedés mértékének megjelölésével ;
g) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésének igazolását;
h) könyvvizsgálójának nevét, engedélyének számát;
i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a kérelmező informatikai rendszere, számviteli politikája és számviteli rendje a mindenkori pénzügyi helyzetének megállapítására alkalmas;
j) a vezető állású személyek erkölcsi bizonyítványát és szakmai életrajzát;
k) az e törvényben foglalt előírásoknak való megfelelést tanúsító egyéb okiratokat.
10. §
(1) A Felügyelet a tőketársaság, illetve az alapkezelő részére a tevékenységi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelmező
a) az e törvényben foglalt feltételeknek nem felel meg és azt hiánypótlásra történt felszólítás ellenére nem pótolja;
b) az eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
(2) A Felügyelet a tőketársaság tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
b) a tőketársaság a 28.§ (2) bekezdésében foglalt befektetési kötelezettségének nem tett eleget;
c) a tőketársaság többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet határozatainak előírásait.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az engedélyt akkor vonja vissza, ha a tőketársaság az előírásoknak a Felügyelet által meghatározott - legfeljebb 90 napi - határidő alatt sem tett eleget.
(4) A Felügyelet az alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonja, ha
a) az alapkezelésre vonatkozó engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
b) az alapkezelő tizenkét hónapon belül nem hoz létre alapot;
c) az engedéllyel rendelkező alapkezelő által kezelt valamennyi alap végelszámolása, felszámolása megtörtént és ezt követő tizenkét hónapon belül nem hoz létre új alapot;
d) az alapkezelő többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet határozatainak előírásait.
(5) A tevékenységre vonatkozó engedély megadásához fióktelep esetében szükséges továbbá, hogy
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló, továbbá a fióktelepek felügyeletére is kiterjedő nemzetközi együttműködési megállapodás létezik a Felügyelet és a kérelmező vállalkozás székhelye szerinti felügyeleti hatóság között,
b) a kérelmező vállalkozás főirodája, illetőleg székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező vállalkozás rendelkezik a magyar jogszabályok által meghatározott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
d) a kérelmező vállalkozás benyújtja a székhelye szerinti felügyeleti hatóság fióktelep létesítésére vonatkozó engedélyét, illetőleg hozzájáruló nyilatkozatát vagy tudomásulvételét.
Az elnevezés védelme
11. §
(1) A "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezést csak az e törvény szerinti tevékenységi engedéllyel rendelkező társaság, illetve az e törvény szerint nyilvántartásba vett alap használhatja.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt szabály a külföldön bejegyzett gazdasági társaságra és más jogi személyre, ha a saját joga szerint jogosult a "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezés használatára.
A nyilvánossághoz intézett felhívások és tájékoztatások
12. §
(1) A tőketársaság, illetve az alapkezelő, továbbá minden más természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a tőketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos hirdetésében, nyilvánosan közreadott tájékoztatójában, ügyfél-tájékoztatójában és egyéb közleményében egyértelmű és jól felismerhető módon utalni a kockázati tőke befektetések kockázat tartalmára.
(2) Nemzetközi összehasonlítás csak a forrás megjelölésével, nemzeti statisztikai adatokból, illetve a kockázati tőke nemzetközi szervezeteinek statisztikai kiadványaiból hozzáférhető információk átvételével tehető közzé.
(3) A tőketársasággal, az alapkezelővel, valamint az alappal kapcsolatos hirdetésben, ügyfél-tájékoztatóban és egyéb nyilvánosan közreadott tájékoztatóban és közleményben nem alkalmazhatók más befektetési, megtakarítási formákkal való összehasonlítások.
III. Fejezet
Az alapokra vonatkozó külön rendelkezések
Az alap létrehozatala és a tőkejegy, alapkezelési szabályzat, kibocsátási tájékoztató
13. §
(1) Az alap kizárólag zártvégű alapként, vissza nem váltható tőkejegyek forgalomba hozatalával hozható létre.
(2) Egy alapra csak azonos névértékű és azonos jogokat megtestesítő tőkejegyek hozhatóak forgalomba.
14. §
(1) A nyomdai úton előállított tőkejegyen fel kell tüntetni:
a) az alapkezelő részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
b) az alap megnevezését és időtartamát;
c) azt, hogy az alap zártvégű alapként működik;
d) a tőkejegy névértékét, értékpapír-kódját és sorszámát;
e) azt, hogy a tőkejegy névre szóló;
f) a tőkejegy tulajdonosának a tőkejegyhez fűződő jogait;
g) a kibocsátás időpontját;
h) az alapkezelő cégszerű aláírását.
(2) A tőkejegyek összevont címletű tőkejegyként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően - a tőkejegy tulajdonos kérésére és költségére - összevont címletű tőkejeggyé alakíthatóak át. Az összevont címletű tőkejegy - a tőkejegy tulajdonos kérésére és költségére - utóbb kisebb címletű összevont tőkejegyekre, illetve az eredeti névértékű tőkejegyekre bontható.
(3) A dematerializált tőkejegyre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a tőkejegyen a tőkejegy sorszámát feltüntetni nem kell, valamint az alapkezelő cégszerű aláírását - az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően - a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált tőkejegy az aláírás helyett az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza.
(4) Az Épt.-ben és az e törvényben meghatározottaktól eltérő módon forgalomba hozott tőkejegy forgalomba hozatala semmis.
(5) A tőkejegy tulajdonosairól az alapkezelő köteles a tulajdonosok és a tulajdonukban lévő tőkejegyek azonosítására alkalmas nyilvántartást vezetni.
(6) A nyomdai úton előállított tőkejegy átruházására a váltó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A nyomdai úton előállított tőkejegy átruházására a váltó átruházására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A nyomdai úton előállított tőkejegy tulajdonjogának öröklés jogcímén történő átszállása esetén, az örökös kérésére az alapkezelő jogosult és köteles - a jogerős öröklési bizonyítvány, hagyatékátadó végzés, illetve az öröklési perben hozott jogerős bírósági ítélet alapján, annak száma és kelte feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tőkejegy hátoldalán (toldaton) történő átvezetésére.
(9) A nyomdai úton előállított tőkejegy tulajdonjogának hatósági árverésen történő megszerzése esetén, a tulajdonos kérésére az alapkezelő jogosult és köteles - az árverési jegyzőkönyv alapján, annak száma és kelte feltüntetésével - a tulajdonos változásnak a tőkejegy hátoldalán (toldaton) történő átvezetésére.
15. §
(1) A tőkejegy forgalomba hozatalának feltétele az alapkezelő által készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat). A Szabályzat kötelező elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A tőkejegy nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott alap esetén a Szabályzat a Kibocsátási tájékoztató része. A Kibocsátási tájékoztató kötelező elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A zártkörűen létrehozott alap Szabályzatának tartalmaznia kell a tőkejegyek átvételére előzetes szándéknyilatkozatot tett befektetők nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét) is.
(4) A Szabályzat jóváhagyását a Felügyelet elutasítja, ha az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.
(5) A jóváhagyott Szabályzatot legalább a jegyzést, átvételt megelőző 15 nappal
a) nyilvánosan működő alap létrehozása esetén a kibocsátási tájékoztató, illetve a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell közzé tenni,
b) zártkörű alap létrehozása esetén a tőkejegy átvételére szándéknyilatkozatot tett befektetők részére meg kell küldeni.
16. §
Az alap nyilvántartásba vételére az alapkezelő kérelmére akkor kerül sor, ha az alapkezelő - az alap jegyzett tőkéjének összegyűjtésére nyitott számlát vezető hitelintézet által kiállított nyilatkozattal - igazolja, hogy a Szabályzatban meghatározott jegyzett tőkét a befektetők teljes egészében befizették.
A Szabályzat módosítása
17. §
(1) A Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetőségét és annak feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta.
(2) A Szabályzat módosítására csak a Felügyelet jóváhagyásával kerülhet sor.
(3) A Szabályzatnak az alap működési időtartamának meghosszabbítását tartalmazó módosítását az alap eredeti működési időtartama letelte előtt legalább hat hónappal kell a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani a tőkejegy tulajdonosok - a hirdetmények közzétételére, illetve értesítésére vonatkozó szabályok szerint történő - egyidejű értesítése mellett.
(4) Az alapkezelő a Felügyelet által jóváhagyott befektetési elvek megváltoztatásáról - a hirdetmények közzétételére, illetve a tőkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint - köteles a tőkejegy tulajdonosokat értesíteni és a megváltozott befektetési elveket első ízben csak a közzétételt, illetve az értesítést követő harminc nappal alkalmazhatja.
A tőkejegy hozama
18. §
(1) Az alapból a tőkejegyre járó hozam kifizetésére évente egy alkalommal, a portfolióban szereplő gazdasági társaságok auditált mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után kerülhet sor.
(2) Hozam csak akkor fizethető, ha annak fedezete az alap rendelkezésére áll. Hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból hozam fizetés nem teljesíthető.
(3) Hozamot az alap jegyzett tőkéjéből fizetni nem szabad.
Az alap végelszámolása
19. §
(1) Az alap végelszámolással vagy felszámolással szüntethető meg. Az alap működési időtartamának lejártakor a végelszámolást kötelező megkezdeni.
(2) Az alap végelszámolására az alap működési idejének lejárta előtt a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem kerülhet sor. Az alap végelszámolását az alapkezelő végzi.
(3) Az alap végelszámolására a működési időtartam letelte előtt, az időtartam utolsó negyedében is sor kerülhet, ha az alap legalább hat teljes naptári éve már működött és a 27.§ (4) bekezdése szerinti befektetési kötelezettségének eleget tett, s valamennyi befektetését már értékesítette.
(4) Az alap hitelezői kielégítését követően rendelkezésre álló vagyon a tőkejegyek tulajdonosait tőkejegyeik névértékének arányában illeti meg.
20. §
(1) A végelszámolás megkezdésétől az alap vagyonát hat hónapon belül értékesíteni kell. E határidő indokolt esetben - a Felügyelet engedélyével - határozott időre meghosszabbítható.
(2) Az alap vagyonának értékesítését követő harminc napon belül az alapkezelő végelszámolási jelentést köteles készíteni és a Felügyelethez benyújtani.
(3) A végelszámolási jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a működés időtartamának lejáratakor az alap tulajdonában álló vagyon nyilvántartási értéke,
b) a vagyontárgyak értékesítése során befolyt ellenérték, a vevő neve, lakóhelye (székhelye),
c) az esetleges egyéb bevétel (pl. kamat),
d) a végelszámolás során felmerült költségek,
e) a tőkejegy tulajdonosok között felosztható tőke, a felosztás elvei,
f) az egy tőkejegyre kifizethető összeg.
(4) A végelszámolónak hirdetményben kell közzétennie a végelszámolási jelentés megtekintésének a helyét, a tőkejegy tulajdonosokat pedig a hirdetmények közzétételére, illetve a tőkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint kell értesítenie a végelszámolási jelentés elkészítéséről és megtekintésének helyéről.
(5) Az alapkezelő vagy az általa megbízott hitelintézet a végelszámolási jelentés Felügyelet által történt jóváhagyását követő harminc napon belül köteles kifizetni a tőkejegy tulajdonosait a végelszámolás eredményeképpen megillető összeget. Az alapkezelő felszólítására át nem vett összeget az alapkezelő köteles elkülönített letéti számlán tartani és a tőkejegy tulajdonost erről írásban értesíteni.
(6) A Felügyelet a végelszámolási jelentés jóváhagyását csak jogszabálysértés esetén tagadja meg.
(7) A Felügyelet a végelszámolás befejezését követően az alapot törli a nyilvántartásból, ha az alapkezelő hitelt érdemlően, okiratokkal igazolja, hogy az alapot, illetve az alapkezelőt az alap működésével kapcsolatos kötelezettségek már nem terhelik.
Az alap felszámolása
21. §
(1) Az alap felszámolására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) I., III. és V. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(2) Az alap felszámolásával kapcsolatos eljárás lefolytatására a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.
(3) A felszámolási eljárás az alap fizetésképtelensége esetén az alapkezelő, a hitelező vagy a Felügyelet kérelmére folytatható le. Ha a felszámolás lefolytatását az alapkezelő kéri, akkor a kérelem benyújtására a Cstv. 8.§-ában foglaltak az irányadók azzal, hogy a kérelem benyújtásához be kell szerezni a Felügyelet előzetes engedélyét.
(4) A Felügyelet a felszámolási eljárást akkor is kezdeményezi, ha az alapkezelő engedélyét visszavonta és az alap kezelését más alapkezelő nem vette át.
(5) A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha
a) a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók;
b) a 28.§ (2) bekezdése szerinti befektetési kötelezettségnek nem tett eleget;
c) többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályok, illetve a Felügyelet határozatainak előírásait.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott ok alapján a Felügyelet az alap felszámolását akkor kezdeményezi, ha az alap az előírásoknak a Felügyelet által meghatározott - legfeljebb 90 napos - határidő alatt sem tett eleget.
(7) A Felügyelet (4)-(6) bekezdésben foglalt kezdeményezésére a bíróság az alap fizetésképtelenségének megállapítása nélkül köteles a felszámolást elrendelni. A bíróság az alap felszámolóját a Felügyelet előzetes véleményének beszerzése után jelöli ki.
(8) A kijelölt felszámoló köteles nevét és lakóhelyét (székhelyét) a Felügyeletnek a bíróság jogerős végzése kézhezvételét követő harminc napon belül bejelenteni.
22. §
(1) A felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek az alapkezelőnek az alappal kapcsolatos, e törvényben meghatározott jogai. Az alap nevében nyilatkozat tételére csak a felszámoló jogosult. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyezségi tárgyalás keretében tett jognyilatkozatra.
(2) Ahol a Cstv. a "gazdálkodó szervezet vezetője" kifejezést alkalmazza, azon az alapkezelő vezető tisztségviselőjét kell érteni.
(3) Egyezség esetén az adóst megillető jogokat az alapkezelő igazgatósága gyakorolja.
(4) Az alap felszámolását követően rendelkezésre álló vagyon a tőkejegyek tulajdonosait tőkejegyeik névértékének arányában illeti meg.
(5) A bíróság az alap elleni felszámolási eljárás befejezéséről szóló jogerős végzést a Felügyeletnek megküldi. A Felügyelet a jogerős végzés alapján az alapot törli a nyilvántartásból kivéve, ha a felszámolási eljárás a bíróság által jóváhagyott egyezségkötéssel zárult.
Az alapkezelő
23. §
(1 ) Egy alapkezelő több alapot is létrehozhat és kezelhet. Az egy alapkezelő által kezelt alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.
(2) Az alapkezelő az általa végzett kezelői tevékenységért a Szabályzat szerinti díjat számíthatja fel.
(3) Az alapkezelő vezető állású személye nem tölthet be vezető állást az alap, illetve az alapkezelő részére befektetési szolgáltatást, kiegészítő befektetési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetben.
(4) Az alapkezelő nem adhat az alap vagyonértékelésére megbízást olyan vagyonértékelő szervezetnek,
a) amelyben az alapkezelő, illetve
b) amely az alapkezelőben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(5) Az alapkezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg.
(6) Az alapkezelő saját magával szemben csak a Felügyelet előzetes engedélyével kezdeményezhet felszámolást.
(7) Az alapkezelővel szemben felszámolási eljárás lefolytatását a Felügyelet is kezdeményezheti.
Az alap kezelésének átadása
24. §
(1) Az alapkezelő az általa kezelt alap kezelését más alapkezelőnek elháríthatatlan külső ok (vis major), az alapkezelési tevékenység végzésére adott engedély visszavonása, valamint az alapkezelő végelszámolása, felszámolása esetén a Felügyelet engedélyével adhatja át. Erről a tőkejegy tulajdonosokat az alap kezelését átadó alapkezelő a hirdetmények közzétételére, illetve a tőkejegy tulajdonosok értesítésére vonatkozó szabályok szerint köteles értesíteni.
(2) Ha a Felügyelet az alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonja vagy kezdeményezi a felszámolását, haladéktalanul kijelöli az alapkezelő által kezelt alap átvételére és ideiglenes kezelésére jogosult és köteles alapkezelőt és erről a tőkejegy tulajdonosait a hirdetmények közzétételére vonatkozó szabályok szerint értesíti.
(3) Ha új alapkezelő nem jelölhető ki, vagy az alapot új alapkezelő nem veszi át, a Felügyelet az alap felszámolását köteles kezdeményezni.
IV. Fejezet
A tőketársaságok és az alapok egyes működési szabályai
Rendszeres és rendkívüli tájékoztatási, valamint adatszolgáltatási kötelezettség
25. §
(1) A nyilvánosan működő tőketársaság a rendszeres tájékoztatási kötelezettségének az Épt. szabályai szerint, e törvényben foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni. A nyilvánosan működő tőketársaság a részvényesei számára köteles a tárgyévet követő május hó 31. napjáig
a) éves jelentést készíteni és azt
b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Az alapkezelő a nyilvánosan működő alapról a tőkejegy tulajdonosok részére köteles a tárgyévet követő május hó 31. napjáig
a) éves jelentést készíteni és azt
b) megküldeni a Felügyeletnek. Az éves jelentés tartalmi követelményeit a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A nyilvánosan működő tőketársaság, illetve alap legkésőbb május hó 31. napjáig egy országos napilapban és a tőzsde lapjában köteles nyilvánosságra hozni a részvényesek, illetve a tőkejegy tulajdonosok számára a tőketársaság, illetve az alap éves jelentése megtekintésének helyét és idejét.
(4) A nyilvánosan működő tőketársaság rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének az Épt. szerint köteles eleget tenni.
(5) A nyilvánosan működő alap kezelője rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének az Épt. szerint, a 4. mellékletben foglalt kiegészítésekkel köteles eleget tenni és ezen információkat két napon belül a Felügyeletnek megküldeni, valamint ezzel egyidejűleg egy országos napilapban és a tőzsde lapjában közzétenni.
(6) A tőketársaság, valamint az alapkezelő - a pénzügyminiszter rendeletében megállapított módon, tartalommal, gyakorisággal és időpontban - köteles a társaság, az alap, illetve az alapkezelő tevékenységéről, valamint a tevékenységi engedélyhez, illetve az alap nyilvántartásba vételéhez benyújtott adatokban és információban bekövetkezett változásról a Felügyeletnek adatot szolgáltatni.
26. §
A Felügyelet a tőketársaságot, illetve az alapkezelőt - hiánypótlási határidő meghatározásával - jelentése, illetve adatszolgáltatása kiegészítésére kötelezheti, ha az a jogszabályban, illetve a Felügyelet határozatában előírt követelményeknek nem felel meg.
A tőketársaságok és az alapok könyvvizsgálatára vonatkozó közös szabályok
27. §
(1) A tőketársaság, valamint az alapkezelő a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót köteles megbízni. A könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy a tőketársaság, illetve az alapkezelő a tevékenysége során betartja-e a jogszabályban, illetve a Felügyelet által kiadott határozatban foglalt előírásokat.
(2) A könyvvizsgáló köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e törvény vagy más, a kockázati tőkebefektetési tevékenységre vonatkozó jogszabály, vagy felügyeleti határozat megsértését észleli.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a könyvvizsgáló köteles a tőketársaságra, illetve az alapkezelőre a Felügyelet határozatában előírt adatszolgáltatást ellenőrizni.
b) a könyvvizsgáló jogosult a Felügyeletet tájékoztatni az ellenőrzése eredményéről,
c) a Felügyelet jogosult a könyvvizsgálótól tájékoztatást kérni.
(4) A könyvvizsgáló köteles külön könyvvizsgálói jelentésben tájékoztatni a Felügyeletet a tárgyévet követő év május 31. napjáig
a) a tőketársaság részvényének, illetve az alap tőkejegyének hozamára,
b) a befektetésekre,
c) a tőketársaság, illetve az alap kölcsönnyújtására, valamint
d) az alapnak az alapkezelőtől történő elkülönített nyilvántartására, vonatkozó szabályok betartásáról, továbbá
e) a tőkebefektetések értékeléséről, az azokhoz kapcsolódó kockázati céltartalék meghatározásának módjáról, képzéséről, felhasználásáról.
A befektetési, kölcsönnyújtási szabályok
28. §
(1) A tőketársaság, illetve az alap vagyona terhére a vállalkozásban és a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásban együttesen szerzett részesedése a befektetéskor nem haladhatja meg a tőketársaság, illetve az alap saját tőkéjének 15 %-át.
(2) A tőketársaság, illetve az alap tőkebefektetéseinek a tőketársaság tevékenységi engedélye jogerőre emelkedését, illetve az alap nyilvántartásba vételét követő első teljes naptári év végéig el kell érnie a tőketársaság, illetve az alap jegyzett tőkéjének harminc százalékát, mely mérték a tőketársaság tevékenységi engedélye jogerőre emelkedését, illetve az alap nyilvántartásba vételét követő negyedik teljes naptári év végéig nem csökkenhet 30% alá.
(3) A tőketársaság tőkebefektetéseinek a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő hat teljes naptári év átlagában el kell érnie a tőketársaság - évenként december 31-i állapotnak megfelelő - saját tőkéjének legalább ötven százalékát és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie a tőketársaság saját tőkéjének legalább hetven százalékát.
(4) Az alap kockázati tőke befektetéseinek az alap nyilvántartásba vételét követő első hat teljes naptári év átlagában el kell érnie az alap - évenként december 31-i állapotnak megfelelő - saját tőkéjének legalább ötven százalékát és ezen belül legalább három évben el kell érnie az alap saját tőkéjének legalább hetven százalékát.
29. §
(1) A tőketársaság kizárólag elhelyezésének céljára szerezheti meg ingatlan tulajdonjogát. A tőketársaság tulajdonában lévő ingatlan vásárláskori értéke együttesen nem haladhatja meg a jegyzett tőke tíz százalékát.
(2) A tőketársaság, illetve az alap nem szerezhet tulajdoni részesedést alapkezelőben, pénzügyi intézményben, befektetési szolgáltatóban, befektetési alapkezelőben, elszámolóházban, biztosító intézetben, szerencsejáték szervező tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben.
(3) Az alap vagyona terhére ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt korlátozás, illetve tilalom nem vonatkozik a tőketársaság, illetve az alap tulajdonába csőd, felszámolási, végelszámolási, vagy bírósági végrehajtási eljárás során került ingatlanra. A tőketársaság, illetve az alap az így megszerzett ingatlant a szerzés időpontjától számított két éven belül köteles elidegeníteni.
(5) Az alapkezelő az általa kezelt alapok között - a több alap által közösen végrehajtott befektetések kivételével - az alapok vagyoni helytállási kötelezettségével járó szerződést nem hozhat létre.
30. §
A tőketársaság, illetve az alap tőzsdére bevezetett részvényt nem szerezhet.
31. §
(1) A tőketársaság, illetve az alap csak olyan vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben huszonöt százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
(2) A tőketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg a vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba a tőketársaság, vagy az alap által befektetett tőke összegét.
(3) A tőketársaság, illetve az alap által egy vállalkozásnak, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásoknak nyújtott kölcsön, valamint az e vállalkozásba, illetve a vállalkozás által ellenőrzött más vállalkozásokba befektetett tőke nem haladhatja meg a tőketársaságnak, illetve az alapnak a befektetéskor, illetve a kölcsön nyújtásakor meglevő saját tőkéjének húsz százalékát.
(4) A tőketársaság, illetve az alap által folyósított összes kölcsön - ideértve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátását is - együttes összege nem haladhatja meg saját tőkéje húsz százalékát.
(5) A kölcsön időtartama nem haladhatja meg az alap, illetve a tőketársaság működéséből a kölcsönnyújtás időpontjában hátralévő időtartamot.
(6) Ellenőrző gazdálkodó szervezet az, amely egy vagy több gazdálkodó szervezetben (ellenőrzött gazdálkodó szervezet) közvetve vagy közvetlenül a jegyzett tőke vagy a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik, vagy ha e nélkül is a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§. 23) pontjának g) alpontjában meghatározott viszony áll fenn az ott meghatározott személyek között .
32. §
A tőketársaság, illetve az alap az e törvény szerinti tőkebefektetésen és kölcsönnyújtáson túlmenően más tevékenységet nem végezhet, pénzeszközeit csak belföldön kibocsátott állampapírban vagy látra szóló, illetve legfeljebb hat hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.
V. Fejezet
Az állami felügyelet
A Felügyelet feladatai
33. §
(1) A tőketársaság, az alapkezelő, illetve az alap állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet látja el.
(2) A Felügyelet
a) elbírálja az engedély, illetve nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és más beadványt;
b) vezeti az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat;
c) jóváhagyja az alap végelszámolási jelentését;
d) ellenőrzi az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, a Felügyelet határozatai megtartását, a tőketársaságok működését, az alapok kezelését;
e) jogszabálysértés esetén intézkedéseket tesz azok megszüntetése iránt, illetve a mulasztókkal szemben.
(3) A tőketársaság, illetve az alapkezelő tevékenységi engedélye kiadásáról, illetve visszavonásáról, valamint az alap bejegyzéséről, illetve törléséről a Felügyelet - az erről szóló határozat másolatának megküldésével - tájékoztatja az illetékes adóhatóságot.
Intézkedések és szankciók
34. §
(1) A Felügyelet az e törvény rendelkezéseitől, valamint a Felügyelet határozataitól történő eltérés esetén a következő intézkedéseket teheti:
a) felszólíthat - határidő tűzésével - a jogszabályokban foglalt előírásoknak való megfelelésre;
b) pénzbírságot szabhat ki a tőketársasággal, illetve az alapkezelővel és ezek vezető állású személyeivel szemben, továbbá mindazokra, akik a jelen törvényben foglalt rendelkezéseket megszegik;
c) kezdeményezheti a tőketársaság, illetve az alapkezelő vezető állású személyeinek a felmentését, illetve visszahívását, más könyvvizsgáló választását;
d) szakértőt rendelhet ki a Felügyelet hatáskörébe tartozó ellenőrzések érdekében, illetve a kirendelt szakértő közreműködésével kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére kötelezheti a tőketársaságot, az alapot, valamint az alapkezelőt;
f) visszavonhatja az e törvény alapján kiadott engedélyt, illetve az alapot törölheti a nyilvántartásából;
g) eljárást kezdeményezhet más hatóságnál.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket együttesen, illetve ismételten is alkalmazhatja.
35. §
(1) A Felügyelet a tőketársaságot, az alapkezelőt, valamint ezek vezető állású személyét felügyeleti bírság (a továbbiakban: bírság) megfizetésére kötelezheti, ha nem tesz eleget az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban foglalt előírásnak.
(2) Nem lehet bírságot kiszabni a kötelezettség megszegése vagy mulasztásnak a Felügyelet tudomására jutásától számított egy év, illetőleg a kötelezettségszegés vagy mulasztás elkövetésétől számított két év eltelte után.
36. §
(1) A bírság összegét a jogszabályban, a Felügyelet határozatában foglaltaktól való eltérés, illetve a mulasztás súlyának megfelelően kell megállapítani.
(2) A kiszabható bírság összege
a) a tőketársasággal, az alapkezelővel szemben 100.000-5.000.000,- forint,
b) a vezető állású személyekkel szemben 50.000 - 2.000.000,- forint.
(3) A bírságból befolyt összeget a Felügyelet
a) a tőkepiaci szakemberek képzésére, szakmai konferenciák, tájékoztatók rendezésére,
b) a felsőoktatás tőkepiaccal kapcsolatos tananyagának bővítésére,
c) a tőkepiaccal kapcsolatos tanulmányok, szakkönyvek készítésének és közzétételének támogatására,
d) a befektetők számára történő ismeretterjesztés támogatására fordítja.
A Felügyelet nyilvántartásai és adatkezelése
37. §
(1) A Felügyelet az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében nyilvántartásba veszi a tőketársaság, illetve az alapkezelő következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) neve, székhelye,
b) az alapítás időpontja,
c)a cégbírósági bejegyzés száma, kelte,
d) a Felügyelet engedélyének száma, kelte,
e) a jegyzett tőke nagysága,
f) a tulajdonosok neve, lakóhelye (székhelye), tulajdoni részesedése, illetve a szavazati arány mértéke,
g) a vezető állású személyek neve, lakóhelye, egyéb gazdasági társaságban betöltött tisztsége,
h) a tulajdonában álló vállalkozások neve, székhelye, a tulajdoni részesedés, illetve a szavazati arány mértéke,
i) fióktelep létesítésének időpontja és helye,
j) a tőketársaság által kibocsátott részvény értékpapír kódja,
k) a tőketársaság által kibocsátott részvény kibocsátási adatai,
l) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma,
m) a letétkezelő, a vagyonértékelő neve (cégneve), lakóhelye (székhelye).
(2) A Felügyelet nyilvántartásba veszi az alap következő adatait és az azokban bekövetkezett változásokat:
a) neve, székhelye,
b)az alapítás időpontja,
c) a felügyeleti nyilvántartásba vétel időpontja, azonosító száma,
d) a jegyzett tőke nagysága,
e) az alapkezelő vezető állású személyének neve, lakóhelye, az alapkezelőben lévő részesedésük mértéke,
g) az alapkezelő tulajdonosainak neve (cégneve), lakóhelye(székhelye), más társaságban lévő részesedése, egyéb gazdasági társaságban betöltött tisztsége,
h) az alapra kibocsátott tőkejegy értékpapír kódja,
i) az alapra kibocsátott tőkejegy kibocsátási adatai,
j) a könyvvizsgáló neve, lakóhelye, engedélyének száma.
(3) A Felügyelet az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához - ideértve az e törvényben meghatározott személyes adatokat is - adatot kezelhet.
(4) A Felügyelet által kezelt adat statisztikai célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználható. A Felügyelet feladatának ellátásához más hatóságtól - a felhasználás céljának megjelölésével - e törvényben meghatározott adatkörben adatot vehet át. Az adatátvétel tényét mind az adatátadónál, mind a Felügyeletnél dokumentálni kell.
(5) A Felügyelet feladata ellátása érdekében kezelheti a tőketársaság és az alapkezelő vezető állású személyeivel szemben a törvényben előírt feltételek meglétének, összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzésére szolgáló adatokat.
(6) A Felügyelet feladatkörében a tőketársaság és az alapkezelő vezető állású személyei személyazonosító adatait (családi és utónév, nők esetében leánykori családi és utónév, születési hely és idő, anyja leánykori családi és utóneve, külföldi esetén az állampolgárság) és lakóhelyét (tartózkodási helyét), valamint az engedélyezési és ellenőrzési célú adatkezelés során a befektetésre, tulajdoni részesedésre, szakképzettségre, szakmai gyakorlatra, választott tisztségre, beosztásra, munkaviszonyra, büntetlenségre vonatkozó adatokat kezelheti.
(7) A Felügyelet az adatot:
a) a vezető állású személyek tagsági, vagy munkaviszonya, illetve megbízatása megszűnésétől számított öt évig;
b) a tőketársaságban, illetve alapban vagy alapkezelőben meglévő tulajdoni részesedés elidegenítésétől számított tíz évig,
c) az a)-b) pontban nem említett esetekben a Felügyelet birtokába kerülésétől számított öt évig kezelheti.
Díjfizetési kötelezettség
38. §
(1) A tőketársaság, a fióktelep, valamint az alap felügyeleti díjat köteles fizetni.
(2) Az éves felügyeleti díj mértéke négyszázezer forint, amelyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő hónap tizenötödik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.
(3) A Felügyelet egyes államigazgatási eljárásaiért és igazgatási szolgáltatásainak igénybevételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
39. §
(1) E törvény 1998. június 16. napján lép hatályba.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy rendeletben határozza meg
a) az e törvényben meghatározott egyes államigazgatási eljárásokért, illetve igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjak mértékét és a díj megfizetésével, kezelésével kapcsolatos szabályokat;
b) a tőketársaságok, az alapok, illetve az alapkezelők e törvény szerinti tevékenységéhez kapcsolódó, a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás tartalmát, módját, gyakoriságát és időpontját.
40. §
Azok a társaságok, amelyek a törvény hatályba lépése előtt a "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezést használták, az e törvény szerinti tevékenységi engedély, illetve nyilvántartásba vétel hiányában ezen elnevezést legkésőbb a törvény hatályba lépését követő 2 évig használhatják.
41. §
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvény 3.§-a a következő g) ponttal egészül ki:
(A Felügyelet hatásköre kiterjed:)
"g) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi ... törvény hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére."
42. §
Az Fkt. 24.§-a előtti alcím a következő alcímre módosul, a 24.§ a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
"A pénzügyi szektor szolgáltatásaira, továbbá a kockázati tőkebefektetésekre létesített fióktelep"
"(2) A kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó fióktelep tevékenységének engedélyezésére, működésére, felügyeletére, ellenőrzésére, továbbá megszüntetésére az e törvényben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a külön törvény másként nem rendelkezik."
43. §
A Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló CXLVI. törvény 37.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia Rt-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény alapján működő kockázati tőketársaságok és kockázati tőkealapok (1) bekezdés b) pontjában megjelölt vállalkozások felé irányuló befektetéseinek 50%-áért vállalt készfizető kezességre is."
1. melléklet az 1998. évi. ..... számú törvényhez
A kockázati tőkealap alapkezelési szabályzatának és a nyilvánosan működő kockázati tőkealap
Tőkejegy kibocsátási tájékoztatójának kötelező tartalmi elemei
I. Rész
A kockázati tőkealap Alapkezelési Szabályzata
1. Bevezetés
A kockázati tőkebefektetés jellegzetességeinek részletes leírása, a hazai működési feltételek ismertetése
2. Az alapkezelőre vonatkozó információk
az alapkezelő
a) cégneve, székhelye,
b) alapító okirata, illetve alapszabálya,
c) a cégbejegyzésének száma, helye és ideje,
d) jegyzett tőkéje
e) a Felügyelettől kapott tevékenységi engedélyének száma, dátuma,
f) a vezető állású személyek fontosabb személyi és szakmai adatai,
g) a könyvvizsgáló neve, engedélyének száma,
h) a letétkezelő neve, székhelye, engedélyének száma,
i) a vagyonértékelő cég neve, székhelye.
3. A kockázati tőkealapra vonatkozó információk
a) az alap neve,
b) az alapkezelő neve, fontosabb adatai,
c) az alap letétkezelője, vagyonértékelője,
d) az alap induló tőkéje,
e) a tőkejegyek névértéke, darabszáma, sorozat- és sorszáma, valamint a tőkejegyhez fűződő jogok bemutatása,
f) az alap jellemzői, működésének időtartama,
g) az alap befektetési elveinek leírása, megváltoztatásának lehetősége és feltételei, ideértve egyszemélyes társaságba való befektetés, illetve meghatározó vagy többségi részesedést eredményező befektetés lehetőségét vagy kizárását,
h) hitelfelvétel lehetőségei, a törvényi korlátok, valamint az alapkezelő által felállított további korlátozások ismertetése,
i) a kölcsönnyújtás feltételei, a kölcsönnyújtás lehetősége vagy kizártsága, kölcsönnyújtás esetén a törvény által meghatározott korlátozáson túli további korlátozások,
j) a tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, a kockázati tőkealap tőkenövekményének felosztására, vagy újrabefektetésére vonatkozó szabályok ( a működési időn belül fizet-e hozamot az alap, ha hozam képződik, vagy teljes egészében újrabefekteti; ha fizetnek hozamot, milyen időközönként történhet a kifizetés stb.),
k) az alapot terhelő várható díjak és költségek tételes felsorolása, a díjak és költségek összegére vagy számítási módjára, továbbá azok elszámolására vonatkozó részletes tájékoztatás,
l) a tőkejegy tulajdonosok rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának, illetve a zártkörűen működő alap tőkejegy tulajdonosai értesítésének a szabályai,
m) az alap működésének időtartama, meghosszabbíthatóságának lehetősége és feltételei és lehetséges leghosszabb időtartama,
n) tanácsadóra vagy közreműködőre vonatkozó információk,
o) az alap végelszámolásának bonyolításával kapcsolatos rendelkezések,
p) az alapkezelő által az új alapot megelőzően létrehozott kockázati tőke alapjainak a bemutatása,
r) az alapkezelő díjazására vonatkozó feltételek, a díj formája, mértéke, számításának módja, a kifizetés feltételei.
II. Rész
1. A nyilvánosan működő kockázati tőkealap Tőkejegy Kibocsátási tájékoztatója
1. A kibocsátási tájékoztatónak a fenti I. Rész szerinti információkon túlmenően tartalmaznia kell az alapkezelőnek a könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatait (adó- és vagyonmérleg, eredmény-kimutatás stb.).
2. A kibocsátási tájékoztatóban fel kell tüntetni az Épt. 38. § (1) bekezdésében, valamint a 152. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A kibocsátási tájékoztatónak meg kell felelni az Épt. 25. §-ban és a 26. §-ban foglalt egyéb feltételeknek.
2. A forgalomba hozatal adatai
1.a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés tartalma, időpontja,
2.a forgalomba hozatal során közreműködő befektetési szolgáltatók megnevezése, címe,
3. több befektetési szolgáltató közreműködése esetén a konzorcium vezető cég neve, címe,
4.a kifizető és letéti helyek megnevezése és címe,
5.a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetésével,
6.a forgalomba hozatal költségei,
7.a tőkejegy és az azokhoz kapcsolódó jogok bemutatása,
8.a tőkejegy kódja,
9.elővásárlási jog, az átruházás esetleges korlátozása,
10.a tőkejegy névértéke,
11.sorozat- és sorszámok,
12. a jegyezhető minimális és maximális darabszám,
13.a jegyzés kezdő- és zárónapja,
14.a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,
15.a túljegyzés esetén követendő eljárás, az allokáció leírása,
16.az értékpapír szövege (az értékpapír mintája), dematerializált értékpapír esetén az Épt. 21. § (4) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete.
2. melléklet az 1998. évi ..... számú törvényhez
A nyilvánosan működő kockázati tőketársaság éves tájékoztatójának (jelentésének) kötelező tartalmi elemei
A nyilvánosan működő tőketársaság éves jelentését az Épt. 5. számú mellékletében foglaltak alapján a következő adatokkal kiegészítve kell elkészíteni:
1. a befektetési portfólió tételes felsorolása, értéke a december 31-i állapotnak megfelelően,
2. az e törvény által előírt befektetési szabályok szerinti mutatók kiszámítása,
3. a hitel-forrás állomány és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány adatai,
4. az e törvény által előírt hitelezési szabályok betartását, valamint a befektetési előírások teljesítését igazoló mutatók, viszonyszámok levezetése,
5. a társaság éves költségeinek felsorolása, a társaság vezető állású személyei, valamint szakértői díjazása,
6. a tevékenységi engedély iránti kérelemhez benyújtott adatokban, információkban történt változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.
3. melléklet az 1998. évi ..... számú. törvényhez
A nyilvánosan működő kockázati tőkealap éves tájékoztatójának (jelentésének) kötelező tartalmi elemei
1. az alapkezelőnek és az alap könyvvizsgálójának neve és székhelye,
2. az alap megnevezése,
3. az alap könyvvizsgáló által hitelesített vagyonkimutatása, jogcímenként külön is feltüntetve a vagyonnövekedést és a vagyoncsökkenést,
4. a befektetési portfolió tételes felsorolása, értéke a december 31-i állapotnak megfelelően,
5. az e törvény által előírt befektetési szabályok szerinti mutatók kiszámítása,
6. a portfolió részét képező cél-vállalkozások auditált mérleg és eredmény kimutatásai,
7. a hitel-forrás állomány, és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állomány adatai,
8. a hitelkihelyezések adatai vállalkozásonként,
9. az e törvény által előírt hitelezési szabályok betartását igazoló mutatók, viszonyszámok levezetése,
10. az éves költségek felsorolása,szükségességük indoklása,
11. a tőkejegyek után fizetett hozam összege,
12. az alapkezelő tevékenységi engedélye, illetve az alap nyilvántartásba vétele iránti kérelméhez benyújtott adatokban, információban történt változás, valamint az azokat tanúsító okiratok.
4. melléklet az 1998 évi ..... számú törvényhez
A nyilvánosan működő kockázati tőkealap rendkívüli tájékoztatási (jelentési) kötelezettsége
A kockázati tőkealap rendkívüli jelentésének legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:
1. az alapkezelő által forgalomba hozott értékpapír kibocsátása,
2. az alap által elért hozam kifizetésének időpontja, módja, helye,
3. az alap végelszámolása, a tőkejegy tulajdonosoknak járó összeg teljesítésének módja, időszaka, helye,
4 az alap működési időtartamának meghosszabbítása,
5. az alapkezelőnél jelentős szervezeti változásra vonatkozó döntés (szétválás, beolvadás, átalakulás),
6. az alapkezelő-, illetve az alap bankszámlájának zárolása,
7. az alapkezelő elleni csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás lezárása,
8. peres eljárás megindítása és lezárása az alapkezelő által vagy az alapkezelő ellen, ha a perérték az alaptőkéje tíz százalékát meghaladja,
9. az alapkezelő vezető állású személyeiben bekövetkezett változás,
10. az alapkezelő vezető állású személyének büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős bírósági határozat,
11. az alap elleni felszámolási, vagy végelszámolási eljárás megindítása, az eljárás befejezése.
INDOKOLÁS
Részletes indokolás
I. Fejezet
Bevezető Rendelkezések
az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény hatálya az e törvény szerinti kockázati tőkebefektetést végző szervezetekre terjed ki, átfogva az alapítás, a működés és a megszűnés állami felügyeletét. A törvény hatálya nem terjed ki azokra a társaságokra, amelyek kockázati tőkebefektetést végeznek, de nem kérnek erre tevékenységi engedélyt a jelen javaslat előírásai szerint. Ez esetben a kockázati tőketársaságokra vonatkozó adózási és számviteli szabályokat nem alkalmazhatják és nem vehetnek részt állami viszontgaranciával fedezet kockázati tőkebefektetési konstrukciókban.
a 2. §-hoz
A magyar jogrend és az arra támaszkodó szabályozás nem alkalmazza a kockázati tőke fogalmát, így nevesítetten nem ismeri sem ezt a gazdasági tevékenységet, sem az arra szakosodott piaci szereplőket. Ezek nem jelennek meg a gazdasági társaságokról, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, a befektetési alapokról szóló törvényekben sem. A jogszabályok nem alkalmazzák a kockázati tőke befektetés fogalmát sem. Szükséges tehát, hogy a Javaslat meghatározza a kockázati tőkebefektetés, a kockázati tőkealap, a kockázati tőkealap-kezelő, a kockázati tőke-alapkezelés, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőketársaság fogalmait.
II. Fejezet
Általános és közös szabályok
a 3. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy tőketársaság, valamint alap hat teljes naptári évnél rövidebb időtartamra nem alapítható, és határozatlan időre létrehozott tőketársaság ennél rövidebb időn belül nem szüntethető meg végelszámolással. Ettől eltekintve, a tőketársaság és az alap működésének időtartama szabadon választható meg. A futamidő kötelező minimuma előírásának elsődleges indítéka a befektetők védelme. A mögöttes megfontolás lényege, hogy a kockázati tőkebefektetések hosszú távú jellegéből következően irreális lenne és az ezen a területen járatlan befektetőkre megtévesztő hatást gyakorolhatna, ha a tőketársaságot, ill. alapot ennél számottevően rövidebb időtartamra hoznák létre. A hat év a nemzetközi tapasztalatok szerinti optimális értékének tekinthető. A kockázati tőkebefektetések sajátosságaiból következően nem lehet az alap létrehozatalakor kielégítő megbízhatósággal megtervezni, hogy mikor tudja majd az alapkezelő az alap működését valamennyi sikeres befektetése eladása útján lezárni. Ezért ad lehetőséget a Javaslat az alap működési időtartamának meghosszabbítására. A pénztulajdonosok védelmében ugyanakkor korlátozza és szabályok közé szorítja e meghosszabbítás lehetőségét. A meghosszabbítás lehetséges időtartamát meg kell hirdetni, de annak időtartama nem lehet hosszabb, mint az alap működésének eredetileg meghirdetett ideje. A meghatározott időtartamra létrehozott tőketársaság esetében a működési időtartam esetleges meghosszabbításáról a részvényesek dönthetnek.
a 4. §-hoz
A Javaslat a pénztulajdonosok védelmében, a visszaélések lehetőségeinek korlátozása céljából összeférhetetlenségi szabályokat rendel a tőketársaság és az alap befektetéseihez. Előírja, hogy a tőketársaság, ill. az alap nem szerezhet részesedést olyan vállalkozásban, amelyben a tőketársaság, illetve az alap alapkezelője vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának, felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának, továbbá tulajdonosa vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelő bizottsági tagjának, könyvvizsgálójának részesedése van. Ezzel azt kívánja kizárni, hogy a tőketársaság, ill. az alapkezelő befektetései döntéseit személyes érdekek irányítsák olyan vállalkozásokba, amelyekben e személyeknek tulajdoni érdekeltségük van. Nem zárja ki ellenben a Javaslat annak a lehetőségét, hogy a tőketársaság ill. az alapkezelő vagyonilag is érdekeltté tehesse a Javaslatban megjelölt személyeket a tőketársaság ill. az alap befektetésével működő vállalkozás sikerében, de korlátozza az általuk összesen megszerezhető tulajdonhányad mértékét.
az 5-6. §-hoz
A Javaslat meghatározza a jegyzett tőkének azt a legkisebb mértékét, amellyel a tőketársaságnak, ill. az alapnak rendelkeznie kell. E mérték megállapításánál azt veszi figyelembe, hogy a tőketársaság, ill. az alap csak elegendően nagy tőke birtokában tudja ellátni a befektető-finanszírozó tevékenységét. A Javaslat előírja, hogy a tőketársaság, ill. az alap jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat. Ez következik abból, hogy tevékenységük alapvető elemeként tőkét fektetnek a vállalkozásokba. A Javaslat lehetővé teszi, hogy már működő részvénytársaság is engedélyt kérjen tőketársasági tevékenységre. Az alapok létrehozásakor a jegyzett tőkét teljes egészében be kell fizetni az alapításkor, mert az alapnak nincsenek olyan döntéshozó fórumai, amelyeken rendezhetők a késedelmes, vagy elmaradó befizetések problémái. A tőketársaság a Gt. általános rendelkezései szerint fizeti be a jegyzett tőkét. Ez utóbbiak tekintetében a későbbi, ill. részletekben történő befizetés megengedését a társaságok működésének a társasági formából adódó nagyobb rugalmassága teszi lehetővé.
a 7-9. §-hoz
Ezen szakaszok sorolják fel a kockázati tőketársaság, a külföldi vállalkozás fióktelepe, valamint az alapkezelő tevékenységi engedélyének elbírálásához szükséges benyújtandó iratokat, dokumentumokat. A Javaslat az engedélyezéshez szükséges mértéket figyelembe véve igyekszik a benyújtandó okiratok mennyiségét korlátozni. Kizárólag olyan okiratok benyújtását írja elő, amelyből a Felügyelet megállapíthatja az engedélyt kérő szervezet szabályos létrejöttét, következtethet biztonságos működésére és bizonyossággal kizárhatja az összeférhetetlenség fennálltát.
a 10. §-hoz
A Javaslat ezen paragrafusa meghatározza, hogy a Felügyelet a tőketársaság, illetve az alapkezelő részére a tevékenységi engedély megadását milyen esetben tagadhatja meg, illetve megállapítja azon eseteket, amikor a Felügyelet a már kiadott működési engedélyeket visszavonhatja.
a 11. §-hoz
A Javaslat a piac áttekinthető és biztonságos működésének és a piaci szereplők jogos érdekeinek védelme céljával rendelkezik az elnevezés védelméről. Annak érdekében, hogy ne akadályozza ésszerűtlenül a külföldi kockázati tőke magyarországi befektetéseit, a korlátozást nem terjeszti ki a Magyarországon megjelenő, külföldön bejegyzett gazdasági társaságokra és más jogi személyekre, ha a saját joguk szerint jogosultak a "kockázati tőketársaság", a "kockázati tőkealap-kezelő", illetve a "kockázati tőkealap" elnevezés használatára.
a 12. §-hoz
A tőketársaságok és alapok új minőséget képviselnek a hazai piacon. E minőség meghatározó jellemzője, hogy a vállalkozás finanszírozás körében nagy kockázat tartalmú befektetéseket vállalnak, és ehhez gyűjtenek a pénztulajdonosoktól megtakarításokat. Az e téren kevésbé járatos pénztulajdonosok védelmében rendeli a Javaslat, hogy a tőketársasággal, illetve az alappal kapcsolatos hirdetésekben, nyilvánosan közreadott tájékoztatókban, ügyfél-tájékoztatókban és egyéb közleményekben egyértelmű és jól felismerhető módon utalni kell a kockázati tőke befektetések kockázat tartalmára. Ugyancsak a pénztulajdonosok védelmét szolgálják az összehasonlítások közreadására vonatkozó korlátozások.
III. Fejezet
Az alapokra vonatkozó külön rendelkezések
a 13. §-hoz
A kockázati tőkealap a jogrendszerben jelenleg nem létező forma, ezért a reá vonatkozó szabályokat a Javaslat állapítja meg teljes körűen. A Javaslat csak zártvégű kockázati tőke alap létrehozását teszi lehetővé. Ennek oka, hogy a kockázati tőkealapok az üzleti tevékenységük sajátosságaiból következően nem lennének képesek arra, hogy megfeleljenek a nyíltvégű alapként való működéssel járó követelményeknek, különösen hogy az alap mindig legyen képes a tőkejegyeinek visszavásárlására, vagyis az üzleti tevékenységét és annak eredményességét veszélyeztető megrázkódtatás nélkül el tudja viselni az ezzel járó forrás kivonást, valamint mindig rendelkezzék a tőkejegyek visszavásárlásához szükséges likviditással.
a 14. §-hoz
Ez a paragrafus rendelkezik kockázati tőke alapba befektetők tulajdonjogát megtestesítő kollektív befektetési értékpapír, a tőkejegy sajátosságairól, jogi, tartalmi kellékeiről, a szerint differenciálva, hogy a tőkejegyet nyomdai úton állították elő, illetve a dematerializált formában bocsátották ki. A Javaslat rendezi a tőkejegyre rávezetendő forgatmány tartalmát, abban a speciális helyzetben is, ha az új tulajdonos a tőkejegyet öröklés révén, vagy hatósági árverésen szerzi meg.
a 15-16. §-hoz
A tőkejegy forgalomba hozatala - hasonlóan valamennyi egyéb értékpapírhoz - az Épt. forgalomba hozatali szabályai szerint történik. A Javaslat azonban meghatározza azokat a speciális feltételeket, amelyek a tőkejegy forgalomba hozatalához szükséges. A tőkejegy forgalomba hozatalának egyik feltétele az alapkezelő által készített, a Felügyelet által jóváhagyott alapkezelési szabályzat. Ezen paragrafusok valamint az 1. számú melléklet tartalmazzák a Szabályzat kötelező elemeit, a Szabályzat közzétételének, a befektetőkhöz való eljuttatásának szabályait, határidőit.
a 17. §-hoz
A pénztulajdonosok (az alap befektetői) védelmére rendeli a Javaslat, hogy a Szabályzat csak akkor módosítható, ha a módosítás lehetőségét és annak feltételeit a Szabályzat az alap létrehozatalakor már tartalmazta. Ennek indoka az, hogy a pénztulajdonos a Szabályzat alapján dönt az alapba történő befektetésről és az alap sajátosságaiból adódóan nem rendelkezik olyan jogokkal, amelyek alapján utóbb befolyásolhatná a pénze felhasználását, beleértve befektetésének időtartamát is.
a 18. §-hoz
Ez a paragrafus rögzít bizonyos feltételeket a tőkejegyre járó hozam kifizetésére nézve, így szól a hozamfizetés időszakáról, amely szerint csak évente egy alkalommal, a portfolióban szereplő vállalkozások auditált mérlegeinek és eredmény kimutatásainak elkészülte után fizethet hozamot az alap. Visszaélések megakadályozása végett tiltja a fedezetlen, illetve a hitelből vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából származó forrásból valamint az alap jegyzett tőkéjéből történő hozamfizetést.
a 19. §-hoz
A Javaslat az alap megszűnésének fő szabályaként a végelszámolást jelöli meg. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy az alap végelszámolására a működési időtartam letelte előtt, az időtartam utolsó negyedében is sor kerülhessen. Meghatározza ennek feltételeit is. E rendelkezést az indokolja, hogy az időtartam utolsó negyedében az alap kerülhet olyan helyzetbe, amelyben a befektetéseit már értékesítette és a hátralévő idő nem elegendő ahhoz, hogy a tőkéjét újabb vállalkozásokba befektesse, majd kivárva azok felfejlődését a tőkét azokból kivonja. Gazdaságilag célszerűtlen lenne ugyanakkor az alapot és az abba befektető pénztulajdonosokat arra kötelezni, hogy ilyen esetben is kivárják a működési időtartam leteltét. Az alapkezelőnek - az előírások szerinti tartalommal - végelszámolási jelentést kell készítenie, melyet kötelező beküldenie a Felügyeletre. A Felügyelet a végelszámolást követően az alapot törli a nyilvántartásból.
a 20. §-hoz
Tevékenységéből következően az alap vagyona elsősorban gazdasági társaságok tulajdoni részesedéseiből áll. A végelszámoláshoz ezeket az alapkezelőnek értékesítenie kell. E tulajdoni részesedések értékesítési lehetőségeit az irántuk megnyilvánuló kereslet határozza meg, ezért előállhat olyan helyzet, hogy az alapkezelő nem tudja a Javaslat által meghatározott hat hónap alatt valamennyit értékesíteni. Ezért teszi a Javaslat lehetővé a végelszámolás határidejének a Felügyelet engedélyével történő meghosszabbítását.
a 21-22. §-hoz
A Javaslat megállapítja azokat a rendkívüli helyzeteket, amikor az alap az általános szabályoktól eltérően nem végelszámolással, hanem felszámolás következtében szűnik meg. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a hitelezőkön kívül az alapkezelő, illetve a Felügyelet is kezdeményezheti a felszámolási eljárás lefolytatását. Ezek a szakaszok határozzák meg az alap esetleges felszámolása esetén követendő eljárást, a csődtörvényben foglaltaktól való eltérésekkel. A törvényjavaslat meghatározza, hogy a Felügyelet mely esetekben kezdeményezi a felszámolási eljárást. A Felügyelet az alap felszámolását kezdeményezi, ha a nyilvántartásba vétel feltételei már nem állnak fenn és azok megfelelő határidőn belül nem pótolhatók, vagy a Javaslat 28 § (2) bekezdésben foglalt befektetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy többször vagy súlyosan megsérti a jogszabályokat, illetve a Felügyelet határozatait. Az alap sajátosságaiból következik, hogy alapkezelő nélkül az alap nem működőképes és ezért tartósan nem létezhet. Ezért rendeli a Javaslat, hogy a Felügyelet kezdeményezi az alap felszámolási eljárást, ha az alapkezelő engedélyét visszavonta és az alap kezelését más alapkezelő nem vette át. A 22.§ taglalja, hogy a felszámolási eljárás során az alapkezelő illetve a felszámoló milyen jognyilatkozatokat tehet az alappal kapcsolatosan és leírja a felszámolást követően a rendelkezésre álló vagyon felosztásának és az alap nyilvántartásból való törlésének módját.
a 23. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy egy alapkezelő több alapot is létrehozhat és kezelhet. Az alapkezelő ezzel javíthatja működésének biztonságát és gazdaságosságát. A pénztulajdonosok számára is kedvező lehet, ha az alapkezelő több alapot kezel, mivel így több alap között oszlanak meg az alapkezelő működésének költségei. A pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével működő vállalkozások védelmében a Javaslat előírja, hogy az egy alapkezelő által kezelt alapok vagyonát egymástól elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. Ugyancsak pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével működő vállalkozások védelmében rendeli a Javaslat, hogy az alapkezelő az általa kezelt alap működésének időtartama alatt végelszámolással nem szűnhet meg és saját magával szemben csak a Felügyelet előzetes engedélyével kezdeményezhet felszámolást. A mögöttes megfontolás kiindulása, hogy alapkezelő nélkül az alap nem működőképes.
a 24. §-hoz
A pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével működő vállalkozások védelmében korlátozza a Javaslat az elkerülhetetlen esetekre és köti a Felügyelet engedélyéhez annak a lehetőségét, hogy az alapkezelő az alap kezelését más alapkezelőnek átadja. A korlátozás mögötti megfontolás, hogy mind a pénztulajdonos, mind az alap befektetésével működő vállalkozás az alapkezelőhöz fűződő bizalom alapján lépett az alappal jogviszonyra. Ugyancsak a pénztulajdonosok, valamint az alapok befektetésével működő vállalkozások védelmében rendeli a Javaslat, hogy ha a Felügyelet az alapkezelő tevékenységi engedélyét visszavonja vagy kezdeményezi a felszámolását, akkor haladéktalanul kijelöli az alapkezelő által kezelt alap átvételére és kezelésére jogosult és köteles másik alapkezelőt. Ennek indoka, hogy a lehető legszűkebbre korlátozza azon esetek körét, amelyekben az alapot az alapkezelő megszűnése miatt kell felszámolni.
IV. Fejezet
A tőketársaságok és az alapok egyes működési szabályai
a 25. §-hoz
A nyilvánosan működő tőketársaság és az alapkezelő az általa kezelt nyilvánosan működő alapról - az Épt-ben előírt kötelezettségekkel egyezően - köteles befektetőinek rendszeres tájékoztatást adnia. Különbséget jelent azonban, hogy a kockázati tőke sajátosságainak megfelelően sem a társaság sem az alap nem köteles gyorsjelentést vagy féléves jelentést készíteni. Az éves jelentés elkészítésének határideje is egy hónappal későbbi, mint a többi nyilvános társaság esetén, április 30 helyett május 30-a. Ez a különbségtétel abból fakad, hogy a kockázati tőke vállalkozásoknak a portfoliójuk helyes és megalapozott értékeléséhez meg kell várniuk portfolióvállalataik mérlegének elkészítését, csak ennek birtokában tudják számvitelileg is megalapozott saját jelentésüket elkészíteni. A rendkívüli jelentések tekintetében az Épt.-ben foglaltakkal megegyező tartalommal a 2 napos nyilvánosságra hozatali kötelezettség érvényesül.
a 27. §-hoz
Javaslat a pénztulajdonosok védelmében rendeli el, hogy a tőketársaság valamint az alapkezelő köteles a tőketársaság, illetve az alap éves beszámolójának ellenőrzésével könyvvizsgálót megbízni. A könyvvizsgáló köteles ellenőrizni azt is, hogy a tőketársaság, illetve az alapkezelő a tevékenysége során betartja-e a jogszabályban, illetve a Felügyelet által kiadott határozatban foglalt előírásokat és köteles a Felügyeletet tájékoztatni, ha e törvény vagy más, a kockázati tőkebefektetési tevékenységre vonatkozó jogszabály, vagy felügyeleti határozat megsértését észleli.
a 28-30. §-hoz
A Javaslat előírja, hogy a tőketársaság, ill. az alap által a vagyona terhére egy vállalkozásban, vagy vállalkozás-csoportban szerzett részesedése nem haladhatja meg a tőketársaság, illetve az alap befektetéskori saját tőkéjének 15 %-át. E korlátozás előírása mögött az a megfontolás áll, hogy a tőketársaságok és az alapok működési biztonságának védelmében célszerű ésszerű határok közé szorítani azt a kockázatot, amelyet az egy-egy vállalkozásba történő befektetéssel vállalhatnak. Ezt kívánja mind a pénztulajdonosok, mind a kockázati finanszírozással működő vállalkozások ésszerű védelme. Ez utóbbiak számára is kedvezőtlen következményekkel járhat, ha az őket finanszírozó tőketársaság vagy alap tönkremegy, vagy súlyos nehézségekkel küzd. A 15%-os mérték a kockázati tőke befektetési gyakorlatára vonatkozó nemzetközi tapasztalatok alapján lett kialakítva. A nemzetgazdasági érdek ahhoz kötődik, hogy a kockázati tőke ténylegesen is vállalkozásokba fektesse az e célra összegyűjtött forrásokat. Ezt juttatják érvényre a Javaslatnak a tőketársaság, illetve az alap befektetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezései. A tőketársaság, illetve az alap kockázati tőkebefektetéseinek a tőketársaság tevékenységi engedélye kiadását, illetve az alap nyilvántartásba vételét követő egy teljes naptári év (üzleti év) végéig el kell érnie a tőketársaság, illetve az alap saját tőkéjének 30%-át és ezt a minimális befektetési szintet az ezt követő négy naptári évben tartani kell. E kötelezettség megszegése esetén a Felügyelet a tőketársaság tevékenységi engedélyét megvonja, illetve az alapot törli a nyilvántartásból. A társaság az engedély megvonását követően a Gt. általános szabályai szerint más tevékenységet folytatva - működhet tovább. A kockázati tőkealap azonban kizárólag e törvény alapján jöhet létre és működhet, így a törvényi feltételek nem teljesítése esetén felszámolással meg kell szüntetni. Az adókedvezmény feltételeként ennél szigorúbb követelményként a kockázati tőketársaság tőkebefektetéseinek a tevékenységi engedélye megszerzését követő 6 teljes naptári év átlagában el kell érnie a kockázati tőketársaság saját tőkéjének legalább az 50 %-át , és ezen belül legalább 3 évben el kell érnie a saját tőkéjének legalább a 70 %-át. A kockázati tőkealap bejegyzését követően ugyanilyen szabályoknak kell megfelelni. A saját tőke nagyságát évenként, a december 31-i állapotnak megfelelően kell meghatározni. A Javaslat a lehetséges befektetési célok közül kizárja a tőzsdére bevezetett részvények vásárlását, (ez utóbbi befektetésekre szolgálnak pl. a befektetési alapok) és az ingatlan-befektetéseket. Meghatározza a vállalkozások azon területeit, (pl. bank, biztosítás, szerencsejáték), amelyekbe a kockázati tőketársaság, illetve alap nem fektethet be, de ezen túlmenően nem korlátozza azok döntési szabadságát, hogy milyen vállalkozásba fektetnek be. A vállalkozás szabadságának oltalma érdekében a Javaslat nem tiltja a részvénytársaságokba és korlátolt felelősségű társaságokba történő olyan befektetéseket sem, amelyek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a befektető korlátlan felelősségét vonhatják maguk után. Ez egyben lehetővé teszi mind egyszemélyes társaság alapítását, mind pedig meglévő társaságokban akár száz százalékos tulajdoni hányad megszerzését is. A tőketársaság esetében a részvényesek közgyűlési döntéssel kizárhatják, hogy a társaság ilyen befektetést vállalhasson. A tőkealap passzív befektetőinek védelme érdekében a Javaslat előírja, hogy a kibocsátási tájékoztatónak, illetve az alapkezelési szabályzatnak kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az alap tehet-e olyan befektetést, amely korlátlan felelősséggel járhat. A Javaslat előírja, hogy a tőketársaság, illetve az alap a vállalkozásba be nem fektetett pénzeszközeit csak magyar állampapírban, vagy látra szóló, illetve legfeljebb hat hónapra lekötött bankbetétben tarthatja.
a 31-32. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a tőketársaságok és az alapok kölcsönt nyújtsanak a befektetésükkel működő vállalkozásoknak, de korlátokat is rendel ehhez. A rendelkezések előírják, hogy a tőketársaság, ill. az alap csak olyan vállalkozásnak nyújthat kölcsönt, amelyben 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik. Korlátozzák az egy vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak együttesen nyújtható kölcsön összegét, valamint a társaság, ill. az alap által folyósítható összes kölcsön együttes összegét. A külföldi gyakorlatban a hitelezés fontos része a kockázati tőke üzleti tevékenységének, ezért a Javaslat a magyar szabályozásban szintén lehető teszi azzal, hogy célszerű azt ésszerű keretek között tartani. A Javaslat által rendelt korlátok mögött elsősorban az a megfontolás áll, hogy a tőketársaságok, ill. az alapok működési biztonságának védelmében célszerű korlátozni azt a kockázatot, amelyet az egy-egy vállalkozásnak adott kölcsönnel vállalhatnak. Ezt kívánja mind a befektetők, mind a kockázati finanszírozással működő vállalkozások ésszerű védelme.
V. Fejezet
Az állami felügyelet
a 33-36. §-hoz
A Javaslat értelmében a tőketársaságok, az alapkezelők, az alapok, valamint külföldi vállalkozások e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató fióktelepének állami felügyeletét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet látja el. A kockázati tőke a pénz- és tőkepiac egyik szereplője, ezért a felügyeleti tevékenység a piac ezen szektorának átlátható és biztonságos működését szolgálja. A pénz- és tőkepiac szerves egysége megkívánja, hogy ezen szektor felügyelete is az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet feladatkörébe kerüljön. A felügyeleti tevékenység célja a jogszabályokban meghatározott előírások betartásának biztosítása, s ezzel a kockázati tőketársaságokba és a kockázati tőkealapokba befektetők, továbbá a kockázati tőkebefektetést igénybe vevő vállalkozások védelme. E tevékenysége keretében a Felügyelet elbírálja az engedély iránti kérelmeket és más beadványokat; nyilvántartást vezet a kockázati tőkebefektetést végző társaságokról, illetve alapokról; ellenőrzi a törvénynek, valamint e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoknak való megfelelés szempontjából a kockázati tőkebefektetést végző gazdasági társaságok és alapok működését, az alapok kezelését; intézkedéseket alkalmaz a jogszabályok érvényesítése érdekében. A tőketársaság és az alapkezelő a Felügyelet tevékenységi engedélye alapján kezdheti meg e tevékenységét. Az alap a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre, és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A felügyeleti funkciók közé tartozik továbbá a tőketársaságok, ill. alapok tekintetében a pénz- és tőkepiac megbízható működésének és az arra támaszkodó gazdaság védelmének biztosítását szolgáló, törvényi követelmények érvényre juttatása. A nyilvánosan forgalomba hozott részvények és tőkejegyek kibocsátása esetén a Felügyelet engedélyezi a kibocsátási tájékoztatót, illetve az alap kezelési szabályzatát. A Felügyelet engedélye kell az alap működési időtartamának meghosszabbításához és az alap végelszámolásához. A Felügyelet feladatai közé tartozik továbbá a Javaslatban meghatározott összeférhetetlenségi előírások betartásának ellenőrzése. A tőketársaságokat és az alapokat a Felügyelet felé adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően a nyilvánosan működő tőketársaság és alap a működése során köteles a Javaslatban és az egyéb jogszabályokban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének is eleget tennie. A 34. paragrafus a Felügyelet által gyakorolható intézkedéseket és a szankcionálás eseteit részletezi. A 35. paragrafusban a Javaslat meghatározza, hogy milyen esetben szabható ki bírság a tőketársaságra, illetve az alapkezelőre és azok vezető állású személyeire, míg a következő paragrafus a kivethető bírság minimális és maximális összegét határozza meg. A bírságból befolyt összeget a Felügyelet a tőkepiaci szakemberek képzésére, szakmai konferenciák, tájékoztatók rendezésére, a felsőoktatás tőkepiaccal kapcsolatos tananyagának bővítésére, a tőkepiaccal kapcsolatos tanulmányok, szakkönyvek készítésének és közzétételének támogatására és a befektetők számára történő ismeretterjesztés támogatására köteles fordítani.
a 37. §-hoz
A Felügyelet jogosult a tőketársaság, illetve az alapkezelő meghatározott adatairól és az azokban bekövetkezett változásokról nyilvántartást vezetni. A Felügyelet a törvényjavaslatban meghatározott feladatai ellátásához, többek között az összeférhetetlenségi szabályok betartásának ellenőrzéséhez a paragrafusban meghatározott személyes adatokat is kezelhet. A személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló egyéb jogszabályoknak megfelelően határozza meg e törvény a nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés rendjét és időtartamát.
a 38. §-hoz
A tőketársaság, a fióktelep és az alap felügyeleti díjat köteles fizetni. A javaslatban meghatározott díj mértéke összhangban van a más törvényekben előírt felügyeleti díjjal, és arányban áll a Felügyelet tevékenységével. A Javaslat a Pénzügyminiszter hatáskörébe utalja az egyes államigazgatási eljárásokért, és igazgatási szolgáltatásokért fizetendő díjak mértékének megállapítását.
VI. Fejezet
Záró rendelkezések
a 39. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépését a vonatkozó adó- és számviteli szabályokat tartalmazó törvények és a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálybalépésével összhangban 1998. június 16-ra javasolja.
a 43. §-hoz
A Javaslat rendelkezik arról, hogy a célszerű a költségvetési törvény keretein belül megteremteni annak lehetőségét, hogy a hitelszférára kialakult és ott jól működő megoldáshoz hasonló módon az állam meghatározott keretek között viszontgarantálja a kis- és közepes vállalkozásokba befektetett kockázati tőke megtérülését. A Javaslat szerinti garancia a nemzetközi gyakorlattal összhangban a befektetett tőkének a nominálértéken történő megtérülésére vonatkozik. A garanciavállalás célja nem az, hogy költségvetési pénzek felhasználásával jelentős mértékben mérsékelje a kockázati tőke befektetés kockázatát, hanem az, hogy állam ezen az úton segítse meghatározott vállalat csoportok - jelesül a kis- közepes vállalatok - hozzájutási esélyeit a kockázati tőkétől kapható finanszírozásához. A kockázati tőketársaságok és alapok alanyi jogon nem igényelhetnek befektetéseik mögé garanciát, az ebben való döntés az erre hivatott szervezet kompetenciája marad. Garancia konstrukciók nemzetközi gyakorlata a kockázatai tőkebefektetésekhez Európa több országában működnek olyan garanciakonstrukciók, amelyek szűkebben értelmezett kockázati tőkebefektetésekhez, vagy szélesebb körben részesedés szerzéssel járó befektetésekhez kapcsolódnak. Az Európai Unió országai közül először Hollandiában indítottak részesedési garancia programot, mely 1981-95. között volt érvényben és stratégiai célja a kockázati üzletág kifejlődésének támogatása volt (1995-ig mintegy 90 Mrd Ft befektetéshez vállaltak garanciát). A 90-es évektől több országban jelent meg hasonló kezdeményezés, 1992-től Finnországban, 1993-tól Ausztriában, 1994-től Dániában is kialakításra kerültek különféle tőkegarancia programok. Ugyancsak a 90-es években alakultak ki az első részesedési garancia konstrukciók egyes német tartományokban, Belgiumban pedig 1997-ben fogadta el a flamand kormányzat a részesedési garanciákról szóló törvényt. Az egyes országok tőkegarancia programjai természetesen egymástól sok tekintetben eltérnek, néhány közös vonás azonban valamennyinél fellelhető, így pl.
+ a programok mindegyik országban állami szerepvállalással párosultak és meghatározott gazdaságpolitikai céllal jöttek létre. Hollandiában a kockázati tőke üzletág fejlődésének elősegítése volt a fő cél. Dániában, Finnországban és Belgiumban a garancia lehetőség megteremtésével a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási helyzetének javítását, a kockázati tőke e szektorba terelését fogalmazták meg követelményként. Ausztriában a tőkegarancia programokkal elsősorban az osztrák cégek külföldi terjeszkedését kívánták segíteni,
+ az állami rásegítés csatornái az állami részvétellel, vagy állami viszontgaranciával működő garantőr intézmények, melyek piackonform módon, de nem teljesen piaci szolgáltatásként vállalnak garanciát, mert a különböző befektetések kockázatát akár csak részben is átvállalni kockázatosabb tevékenység, mintsem, hogy egy tisztán profitorientált piaci szereplő számára vonzó legyen,
+ a tőkegarancia konstrukciót valamennyi országban ( és EU szinten is ) finanszírozási támogatásként kezelik,
+ a célpiac kivétel nélkül mindenütt a kis- és középvállalkozói szektor és cél az e szektorba irányuló tőkebefektetések támogatása (ezek meghatározása többé-kevésbé az EU ajánlásokkal szinkronban történt),
+ többnyire nem alkalmaznak regionális és szektorális korlátozást, ez alól kivétel Ausztria, ahol pl. a mezőgazdaság, a bank- és biztosítási szektor "tiltott" ágazatnak számít,
+ a garanciavállalással érintett tőkebefektetések nagyságát minden országban szabályozzák, általában a felhasználható garanciakeret, illetve az ehhez igénybe vehető állami hozzájárulás (viszontgarancia) felső határának törvényi szintű rögzítésével,
+ az alkalmazott konstrukciók közös sajátossága, hogy a garanciavállalás általában kizárólag a tőkebefektetésre vonatkozik (a hozamra nem), hosszú (5-10 éves) futamidőt ölel fel, az állami források igénybevétele miatt a garantőr intézmények körültekintő és szigorú bírálatát követően kerül sor a garanciavállalásra és ennek mértéke - a belga rendszer kivételével - nem haladja meg az 50 %-ot,
+ a garanciavállalás díja az adott befektetési ügylet kockázatához igazodik és üzleti megállapodás kérdése, néhol szerződéses kikötés alapján a hozamból történő részesedéssel párosul. A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelműen állítható, hogy a kockázati tőke elterjedése és különösen a kis- és középvállalkozások felé történő terelése érdekében - különösen az üzletág beindulásakor - nálunk is szükség van arra, hogy a kockázati tőkebefektetés biztonságát a garanciavállalás rásegítő eszközével fokozzuk.
A felsorolt nemzetközi példák alapján különösen elgondolkoztató, hogy a tőkegarancia konstrukciójának alkalmazása az európai országokban a 90-es években vált elterjedté, mégpedig - Németország kivételével - jellemzően éppen a hozzánk hasonló kis országokban, amelyek külpiacra utaltsága nagyfokú. A készülő kockázati tőke törvény alkalmat kínál arra, hogy e tőkebefektetések törvényi szabályozása keretében megteremtsük a lehetőséget arra, hogy a Hitelgarancia Rt. garanciavállalásával a törvény alapján működő kockázati tőketársaságok, vagy alapok egyes befektetéseinek kockázatát mérsékelje és e veszteségmérséklő szerep révén hozzásegítsen egyfelől a kockázati tőke üzletág elterjedéséhez, másfelől a befektetések kis- és középvállalkozások irányába tereléséhez. A garancia vállalás célja nem az, hogy a kockázati tőkebefektetések alapvető sajátosságát képező kockázatot mérsékelje, hanem filozófiája az, hogy a piacgazdaság kialakulásának szakaszát szükségképpen jellemző és a magyar vállalkozások rövid múltjából és az alacsony vállalkozói kultúrából következő extra kockázatokat mérsékelje. Ezen keresztül erősíthető a működő, vagy újonnan alakuló kockázati tőketársaságok, alapok befektetési motivációja egy olyan állami rásegítéssel, mely piackonform és az EU normákkal összeegyeztethető csatornán keresztül valósítható meg.
Melléklet*
* Mellékletek tartalma megtekinthető az 1998. évi XXXIV. törvényben
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Előfizetési csomagajánlataink

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.