adozona.hu
T/4890. számú törvényjavaslat indokolással - A közhasznú szervezetekről
T/4890. számú törvényjavaslat indokolással - A közhasznú szervezetekről
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 1997. évi CLVI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonérdekelt öntevékeny szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi összetartó erejük és szerepük növelése, közhasznú működésük és gazdálkodásuk áttekinthetőbbé tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elősegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következő törvényt alkotja.
E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűné...
a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetet,
b) alapítvány,
c) közalapítvány,
d) közhasznú társaság,
e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi.
(2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a rá egyébként irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vételével egyidejűleg kéri.
a) közhasznú tevékenységet folytat és - ha tagsággal rendelkezik- nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;
b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez;
c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt cél szerinti tevékenységére fordítja;
d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoktól támogatást nem kap;
(2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenő, e törvényben előírt további követelményeknek is meg kell felelnie (8. §).
a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, ide értve az emberi és állampolgári jogok védelmét is, továbbá
b) a létesítő okiratában foglaltak szerint tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait sajtó útján is nyilvánosságra hozza. A közhasznú szervezeteket, a közhasznú szervezetek támogatóit és a közhasznú szervezetek szolgáltatásai igénybevevőit megillető kedvezmények
a) a közhasznú szervezetet
1. a létesítő okiratában meghatározott cél szerinti tevékenysége után társasági adómentesség;
2. vállalkozási tevékenysége után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény;
3. helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény;
4. illetékkedvezmény;
5. vámkedvezmény;
6. egyéb - jogszabályban meghatározott - kedvezmény,
b) a közhasznú szervezet által - cél szerinti juttatásként - nyújtott szolgáltatás igénybevevőjét a kapott szolgáltatás után személyi jövedelemadó mentesség,
c) a közhasznú szervezet támogatóját a közhasznú szervezet - létesítő okiratban rögzített céljaira - adott támogatás (a továbbiakban: adomány) után társasági adókötelezettséget érintő kedvezmény, illetve személyi jövedelemadó kötelezettséget érintő kedvezmény
illeti meg.
(2) A közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
(3) Az a közhasznú szervezet, amelynek lejárt adó-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulék-, valamint elkülönített állami pénzalappal szembeni tartozása áll fenn, ennek kiegyenlítéséig a kedvezmények igénybevételére nem jogosult.
(4) A közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételt követő naptári év első napjától kerülhet sor.
a) a legfőbb szerv és - ha azzal nem azonos - az ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv)
1. ülésezésének gyakoriságára, amely az évi egy alkalomnál kevesebb nem lehet,
2. ülései összehívásának rendjére és a napirend közlésének módjára,
3. üléseinek nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára,
b) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek összeférhetetlenségére,
c) ha a közhasznú szervezet működését ellenőrző szerv (a továbbiakban: felügyelő szerv) létrehozása vagy kijelölése kötelező, az erre, valamint
d) a közhasznú szervezet által pályázat útján nyújtandó cél szerinti juttatásokra
vonatkozó szabályokat.
(2) A közhasznú szervezet létesítő okiratának vagy - ennek felhatalmazása alapján - belső szabályzatának rendelkeznie kell
a) olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges: személye) megállapítható,
b) a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról, valamint
c) a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - nem kell alkalmazni olyan közhasznú szervezet esetében, amelynek éves bevétele az 1 millió forintot, mérlegfőösszege pedig a 10 millió forintot nem haladja meg, és vállalkozási tevékenységből bevétele nincs.
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(2) A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.
(2) A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
(3) A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a közhasznú szervezet vagyonának olyan jelentős csökkenése várható, amely a szervezet cél szerinti tevékenységének további ellátását veszélyezteti;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel;
c) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.
(4) Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.
(5) Ha az arra jogosult vezető szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
(2) A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(4) A közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(2) Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
(2) A közhasznú szervezet a közhasznú társaság kivételével
a) vállalkozásának fejlesztéséhez hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(2) A közhasznú szervezet bevételei:
a) az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
d) a tagdíj;
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(3) A közhasznú szervezet költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
(4) A közhasznú szervezet nyilvántartásaira egyebekben a rá egyébként irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3) A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a szervezet által igénybe vett kedvezményekre vonatkozó kimutatást;
e) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
f) a cél szerinti tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(4) A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.
(2) A közhasznú nyilvántartásba vétel iránti kérelemben meg kell jelölni, hogy a kérelmező melyik közhasznúsági fokozatban történő nyilvántartását kéri. A kérelemben csak egy közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
(3) A közhasznú nyilvántartásba vételről, az átsorolásról és a törlésről a bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a határozatát az ügyészségnek is megküldi.
(2) A közhasznú szervezetekre vonatkozó bírósági nyilvántartás (1) bekezdésben említett adatai nyilvánosak.
a) cél szerinti juttatás: a közhasznú szervezet által cél szerinti tevékenysége keretében nyújtott pénzbeni, vagy nem pénzbeni szolgáltatás;
b) cél szerinti tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt célkitűzés elérését közvetlenül szolgálja;
c) közhasznú tevékenység: a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló következő tevékenységek:
1. egészségmegőrzés, gyógyító, rehabilitációs tevékenység;
2. szociális tevékenység;
3. tudományos tevékenység, kutatás;
4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés;
5. kulturális tevékenység;
6. kulturális örökség megóvása;
7. műemlékvédelem;
8. természetvédelem;
9. környezetvédelem;
10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet;
11. hátrányos szociális helyzetű csoportok üdültetése;
12. emberi jogok védelme;
13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység;
14. sport;
15. közrend- és közlekedésbiztonság védelme;
16. fogyasztóvédelem;
17. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység
18. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység.
d) közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői választáson jelölt állítása;
e) felelős személy: a szervezet létesítő okiratában és belső szabályzataiban vezető tisztségviselőként megjelölt vagy egyébként érdemi döntési jogkörrel rendelkező személy, valamint az a személy, aki a létesítő okirat felhatalmazása, a szervezet legfőbb testületének határozata vagy szerződés alapján a szervezet képviseletére vagy bankszámlája feletti rendelkezésre jogosult;
f) legfőbb szerv: az alapítvány és a közalapítvány kezelő szerve (szervezete); a társadalmi szervezet alapszabály szerinti legfőbb szerve, valamint a közhasznú társaság taggyűlése;
g) létesítő okirat: a társadalmi szervezet alapszabálya, az alapítvány és a közalapítvány alapító okirata, a közhasznú társaság társasági szerződése, illetőleg alapító okirata;
h) nem pénzbeni támogatás: vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás, illetőleg vagyoni értékű jog részben vagy egészében, véglegesen vagy ideiglenesen történő teljesen vagy részben ingyenes átruházása vagy átengedése, illetve szolgáltatás biztosítása;
i) pályázat: az a nyilvános vagy előre meghatározott körben közzétett felhívás, amely a pályázók összevetésére alkalmas feltételeket és a pályázattal elnyerhető cél szerinti juttatást, a pályázat értékelésének lényeges feltételeit (beleértve a benyújtási és értékelési határidőket, valamint a pályázat elbírálására hivatottak körét) megjelöli;
j) támogatás: pénzbeli és nem pénzbeli támogatás;
k) befektetési tevékenység: a közhasznú szervezet saját eszközeiből történő értékpapír, társasági tagsági jogviszonyból eredő vagyonértékű jog, ingatlan és más egyéb hosszú távú befektetést szolgáló vagyontárgy szerzésére irányuló tevékenység;
l) vállalkozási tevékenység: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjéről (TEÁOR) szóló KSH közlemény szerint meghatározott olyan tevékenység, amely közvetlenül árbevétel, nyereség vagy üzleti haszon elérésére irányul, vagy azt eredményezi, ide nem értve a bevétellel járó cél szerinti tevékenységet, valamint a közhasznú tevékenységhez nyújtott támogatást;
m) vezető tisztségviselő: az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője vagy ilyen jogkörben eljáró testületének tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetője, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló egyszemélyi felelős vezető.
(2) Az a szervezet (2. § (1) bek.), amelynek közhasznú nyilvántartásba vételére az 1998. május 31-ig benyújtott kérelme alapján került sor, 1998. január 1-től jogosult a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó adókötelezettséget érintő kedvezmények és mentességek igénybevételére.
(3) Az a szervezet, amelyet az államháztartás alrendszereiből származó vagyon felhasználásával alapítottak vagy a létesítő okirata szerint rendszeres költségvetési támogatásban részesül, a (2) bekezdésben megjelölt időpontig köteles a közhasznú nyilvántartásba vételét kérni. Ennek elmulasztása esetén a támogatásának folyósítását fel kell függeszteni és a szervezet - rá irányadó szabályok szerinti - megszüntetése is kérhető.
(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a 8. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő közhasznú szervezetek nyilvántartási és adminisztrációs terheit csökkentő szabályokat,
b) a közhasznú szervezetekkel a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltatások végzésére irányuló szerződések létrehozására vonatkozó sajátos szabályait
megállapítsa.
50000 körül van a nyilvántartott társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok és közhasznú társaságok száma.
Ezen szervezetek jogi szabályozása különböző jogszabályokban történt.
Hosszú ideje megfogalmazódott az igény mind a civil szférában, mind a kormányzatban az iránt, hogy külön törvény szabályozza a közhasznú szervezeteket.
A törvény megalkotásával eleget kívánunk tenni annak a jogos igénynek, hogy a civil szervezetek közhasznú tevékenységüket világos, rendezett viszonyok között végezhessék. A piacgazdaságra történő áttérés, valamint az állami szerepvállalás szükségszerű csökkenésének időszakában különösen fontos, hogy létrejöjjön és működjön az állami és a piaci szektor között az úgynevezett non-profit szektor.
A non-profit szektor szabályozása Európa országaiban eltérően alakult, nincs egységes szabályozási modell. Eltérő az is, hogy egy vagy több jogszabály vonatkozik a szektorra, illetve keretjellegű vagy részletes szabályokat tartalmaznak a törvények.
Arra vonatkozóan, hogy mely szervezetek minősülnek közhasznúnak három szabályozási modell alakult ki.
Az első modell esetében nincs megkötve, hogy milyen típusú szervezetek minősíthetőek közhasznúvá, azaz bármely jogi formájú szervezetre vonatkozhat a közhasznúság szabályozása, ha a szervezet célja közhasznúnak minősíthető és a szervezet vállalja a közhasznúsággal járó kötelezettségeket. (Nagy-Britannia, Németország)
A másik megoldás esetében csak meghatározott jogi formájú szervezetek minősülnek közhasznúnak, de ezek mindegyikére vonatkoznak a szabályok, a kedvezmények.
A harmadik modell a meghatározott jogi formájú szervezetek közül csak a közhasznúság megadott kritériumaival rendelkező szervezetekre terjesztik ki a szabályozást.
Az állami- és a magánszféra határán működő szervezetek esetében mindenütt fontos kritérium a profitfelosztás tilalma, valamint a politikai szerepvállalás korlátozása. Eltérőek a megoldások a vállalkozási tevékenység végzését, illetve a politikainak minősülő tevékenység meghatározását tekintve. A legtöbb országban a non-profit szervezetek végezhetnek piaci tevékenységet, ám ez közhasznúság esetén szigorú beszámolási kötelezettséggel jár együtt. A direkt politikai szerepvállalás tilalma általában a politikai pártok és a választási kampányt folytató szervezetek támogatását zárja ki.
A non-profit szektor felügyeletét többnyire a bíróságok, az ügyészségek és az adóhatóságok látják el. Vannak olyan országok is, ahol valamely közigazgatási szervezet vagy a kifejezetten erre a célra létrehozott hatóság látja el a közhasznú szervezetek felügyeletét.
A kedvezmények jellege és mértéke is eltérő. A közhasznú szervezetek alaptevékenysége és vállalkozási tevékenysége többnyire adómentességet vagy legalábbis adókedvezményeket élvez. Általánosan elfogadott gyakorlat a közhasznú szervezetek alaptevékenységéhez tartozó, bevétel ellenében végzett szolgáltatások adómentessége. A vállalkozási tevékenység kedvezményeinek feltétele gyakran az, hogy a bevételek meghatározott százalékát egy adott időszakon belül a közhasznú célok megvalósítására kell fordítani. A nemzetközi gyakorlatban a helyi adók, az illetékek vonatkozásában is kedvezményeket élveznek a non-profit szervezetek.
A Javaslat az európai országok joggyakorlatára figyelemmel határozza meg a közhasznú minősítés alapfeltételeként a közvetlen politikai tevékenység folytatásának tilalmát, valamint a gazdálkodás eredményének közhasznú célra történő felhasználásának kötelezettségét.
A törvényességi felügyelet az ügyészség feladata, a pénzügyi felügyelet az adóhatóság, a költségvetési támogatások vonatkozásában az ellenőrzést az
Állami Számvevőszék, illetve szerződés alapján a támogatást nyújtó fél gyakorolja.
A Javaslat felsorolja, hogy mely szervezeti típusok minősíthetők közhasznúnak és meghatározza a közhasznúság kritériumait.
Magyarországon politikai párt, biztosító egyesület, továbbá munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezet nem minősíthető közhasznú szervezetté. A társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság és az arra feljogosított köztestület közhasznú szervezetté minősíthető.
A Javaslat a közhasznúságnak két fokozatát különbözteti meg. A kiemelkedően közhasznúvá minősítés feltételei szorosan összefüggnek azzal a törekvéssel, hogy minimalizálódjon az eddig Magyarországon túlsúlyos állami szerepvállalás és növekedjen a polgárok és civil szerveződéseik szerepe a közfeladatok, a közhasznú tevékenység ellátásában. További törekvés az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetek kiemelkedő közhasznúságának elismerése. Mind az állami szervek és települési önkormányzatok jogszabályban meghatározott feladatait végző szervezetek, mind az emberi jogokat védő szervezetek akkor kerülhetnek a magasabb közhasznúsági kategóriába, ha vállalják, hogy a szervezet tevékenységének legfontosabb adatait évente nyilvánosságra hozzák a sajtón keresztül.
A non-profit szervezetek számára biztosított kedvezmények szabályozása során fontos alapelvnek tekintjük, hogy a szervezetek megtartsák mindazokat a kedvezményeket, melyekre jogosultak voltak e törvény hatályba lépése előtt.
A közhasznúság elnyerése olyan többlet kritériumokat feltételez, melyek indokolják a többlet kedvezmények garantálását. A kedvezmények a nemzetközi gyakorlathoz igazodóan adó-, illeték- és vámkedvezmények, melyeknek konkrét jogi szabályozása a vonatkozó pénzügyi jogszabályokban történik.
Nem kíván a Javaslat a non-profit szervezetek belső működésébe beavatkozni, csak azokat a feltételeket kívánja meghatározni, melyek a törvényes működést garantálják.
A közhasznú szervezetek szabályos működésének ellenőrizhetőségét teremti meg a nyilvánosság kritériuma, amely nem sérti a szféra érdekeit sem. Itt nem csak a kiemelkedő közhasznúsági kategóriához tartozó nyilvánossági kritériumról van szó, hanem arról is, hogy a közhasznú szervezet közhasznúsági jelentése nyilvános, bárki megtekintheti. Ezzel biztosított az adományozók számára is, hogy megismerjék a támogatandó szervezet működését. Úgy véljük, hogy ez tovább növeli a bizalmat a civil szervezetek iránt.
- a közhasznú szolgáltatások nyitott elérhetőségéről,
- a vállalkozási tevékenység közhasznú jellegéről,
- a gazdálkodás eredményének felosztási tilalmáról, illetve
- a politikai tevékenységtől való függetlenségről.
A létesítő okiratnak rendelkezést kell tartalmaznia a vezető szerv működésére, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, az ellenőrző szerv létrehozására (ha létrehozása jogszabály alapján kötelező), és a szervezet pályázat útján nyújtandó cél szerinti juttatásaira vonatkozóan. A szabályozás célja, hogy a közhasznú szervezet működését átláthatóbbá tegye, a működést a szervezetre vonatkozó státusz szabályokhoz képest pontosabban meghatározott eljárási és szervezeti rendbe terelje, elősegítse a döntéshozatal nyomon követhetőségét, biztosítsa a nyilvánosság közhasznú szervezet által vállalt és a törvény által előírt szintjét.
A szabályozás jellemzője, hogy a Javaslat nem tartalmaz a működésre vonatkozó tartalmi szabályokat, hanem a közhasznú szervezet feladatául szabja a döntéshozatal feltételrendszerének meghatározását.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, annak közeli hozzátartozója, vagy élettársa, aki a határozat alapján közvetlenül válik kötelezetté, vagy jogosulttá (kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül), avagy közvetetten lesz haszonélvezője a döntésnek ( a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt). A felügyelő szerv tagjaira és a könyvvizsgáló személyére vonatkozó összeférhetetlenség esetében az összeférhetetlenség alanyi hatálya szintén kiterjed a közeli hozzátartozóra és élettársra.
A felügyelő szervi tagság és a könyvvizsgálói megbízatás összeférhetetlen az adott közhasznú szervezet vezető szervének elnöki megbízatásával, vagy a vezető szervi tagsággal. A cél szerinti juttatásban részesülés szintén összeférhetetlenségre okot adó tény. A közhasznú szervezettel (megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló) munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet a felügyelő szerv tagja, vagy a könyvvizsgáló. A törvényalkotó célja e szabállyal az volt, hogy ne tölthessen be ellenőrző vagy könyvvizsgálói funkciót az a személy, akitől - a szervezettel fennálló jogviszonya folytán - nem várható el az elfogulatlan és a befolyástól mentes működés. Természetesen ez az összeférhetetlenség nem vonatkozik arra az esetre, amikor jogszabály alapján a munkavállalót a közhasznú szervezet felügyelő bizottsági tagságára éppen munkaviszonya minősíti.
A közhasznú szervezetek közötti összeférhetetlenségi szabályok kettős természetűek; az (1) bekezdés tiltást állapít meg az olyan vezető tisztségviselő további (más közhasznú szervezetnél történő) működésére, aki köztartozása kiegyenlítése nélkül megszűnő szervezetnél töltött be hasonló tisztséget. A (2) bekezdés a közhasznú szervezetek (összeférhetetlenséget megállapító szerveinek) értékelésére bízza az összeférhetetlenség kimondását abban az esetben, ha valaki több közhasznú szervezetnél tölt be vezető tisztséget, a vezető tisztségviselő kötelezettsége a tájékoztatási kötelezettségre korlátozódik.
A szervezet cél szerinti tevékenysége további ellátásának veszélybe kerülését nem csupán a létesítő okiratban megjelölt célkitűzések teljes ellehetetlenülése jelenti, hanem magába foglalja bármilyen részcélkitűzéssel kapcsolatos cél szerinti juttatás megszűnését, vagy bármilyen - a célkitűzések elérését közvetlenül szolgáló - tevékenység felszámolását is. A szervezet érdekeit súlyosan veszélyeztető eseménynek (mulasztásnak) kell tekinteni minden - az e Javaslat meghatározta - közhasznú működés garanciális elveit sértő, vagy a közhasznú jogállás kritériumainak ellentmondó döntést, annak elmaradását. A szervezet érdekeit súlyosan sértő eseménynek kell tekinteni az olyan vállalkozási, befektetési, hitelezési döntést is, amelyek megtérülési esélye meghaladja a gazdálkodási tevékenység szokásos kockázatának mértékét.
A közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől támogatásban csak írásbeli szerződés alapján részesülhet. A támogatásról szóló szerződésnek - hasonlóan a kiemelkedően közhasznú szervezetek és az állami, vagy helyi önkormányzati szervek között a közfeladat ellátására irányuló szerződésekhez - tartalmaznia kell a feladat ellátásának feltételeit és módját.
Lényeges nyilvánossági garanciát tartalmaz a szakasz, amelynek mind az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezeteknek, mind maguknak a közhasznú szervezeteknek meg kell felelniük.
A cél szerinti juttatás a közhasznú szervezet cél szerinti tevékenységének közvetlen kifejeződése, ezért a törvény annak nyilvánosságán túl a cél szerinti juttatás és a közhasznú szervezet felelős személye, támogatója közötti összeférhetetlenségi szabályt is felállít.
A közhasznú szervezet vállalkozási tevékenysége nem korlátozott, de - a közhasznú társaság kivételével - hitelekből vállalkozási tevékenységét nem fejlesztheti.
Az államháztartás alrendszereitől kapott támogatásokkal végzett feladatellátás biztosítása érdekében a kapott támogatás nem szolgálhat hitel fedezetéül. Ez nem zárja ki az államháztartás alrendszereinek a közhasznú szervezetek hiteleiért való kezességvállalását, vagy a közhasznú szervezeteknek - a közhasznú tevékenység ellátásának veszélyeztetése nélküli -hitelfelvételét.
A gazdálkodás eredményének felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások értelemszerűen irányadóak a befektetési eredményre is, tehát a közhasznú szervezet a befektetésből származó eredményt nem oszthatja fel, köteles azt cél szerinti tevékenységére, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani.
A közhasznú nyilvántartást végző bíróság kötve van a közhasznúvá minősíthető szervezet kérelméhez, csak a kérelemben megjelölt közhasznúsági fokozatnak megfelelő feltételek vizsgálhatóak, ugyanakkor a kérelemben csak egyetlen közhasznúsági fokozat jelölhető meg.
A közhasznú tevékenységek kimerítő felsorolása rögzíti, hogy a felsorolt tevékenységek akkor minősülnek közhasznúnak, ha a társadalom és az egyén közös érdekét egyszerre szolgálják. Nem tekinthető közhasznúnak az a tevékenység, amely kizárólag az egyén, vagy az egyének szűkebb köre érdekeinek kielégítésére szolgál, hiába felel meg egyébként a felsorolás valamely tételének. A törvényalkotó célja a tevékenységi absztrakciók kiterjesztő értelmezése, az egyes kategóriák tartalmává teszi a köztudat szerint általában oda sorolt fogalmakat.
A törvényalkotó a közvetlen pártpolitikai tevékenységnek tekinti bármilyen párt, vagy annak országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő jelöltje érdekében folytatott akár választási vagy egyéb kampányt, pártok választási, vagy egyéb pénzbeli és nem pénzbeli támogatását, bármilyen - akár a közhasznú szervezet közhasznú tevékenységi körébe tartozó ügyben párttal való közös közéleti fellépést. a 27. §-hoz
A Javaslat hatályba lépésének fő szabálya 1998. január 1. a közhasznú nyilvántartásba vételi eljárás adminisztrációs terveinek csökkentése érdekében minden olyan szervezet, amelyet a közhasznú tevékenységek felsorolásának megfelelő tevékenységet folytató szervezetként 1997. december 31-ig nyilvántartásba vettek, 1999. december 31-ig akkor közhasznúnak fog minősülni, ha a közhasznú nyilvántartásba vételére ezen időpontig nem került sor. Ha a szervezet közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételét 1999. december 31-ig nem kérelmezte, akkor 2000. január 1-jétől közhasznú jogállása megszűnik.