adozona.hu
T/1848. számú törvényjavaslat indokolással - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
T/1848. számú törvényjavaslat indokolással - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.
(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
A Felügyelet hatásköre kiterjed:
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXI...
T/1848. számú törvényjavaslat indokolással - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
1999. évi CXXIV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1. §
(1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Kormány irányítása alatt működő országos hatáskörű közigazgatási szerv, felügyeletét a pénzügyminiszter látja el.(2) A Felügyelet jogi személy, amely önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik, szervezeti és működési szabályzatát a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(3) A Felügyelet székhelye: Budapest.
2. §
A Felügyelet tevékenységének célja a pénz- és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.
3. §
A Felügyelet hatásköre kiterjed:a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény ( a továbbiakban: Hpt.),
b) az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény ( a továbbiakban: Épt.),
c) a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény,
d) az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló 1994. évi XXXIX. törvény,
e) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény ( a továbbiakban: Bit.),
f) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
h) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény,
i) az egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények,
j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény
hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletére.
4. §
(1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.(2) A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt az e törvényben és a 3. §-ban felsorolt törvényekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A Felügyelet határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert illetőleg a felügyelt intézményeket és személyeket érintő jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tesz e jogszabályok megalkotására.
(5) A Felügyelet tevékenységéről minden év március 31-ig beszámol a Kormánynak, továbbá minden év július 31-ig közzéteszi éves tájékoztatóját.
(6) A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott határozatai miatt - kártérítési igény csak akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása törvénysértő, és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.
Nemzetközi együttműködés
5. §
(1) A Felügyelet külföldi felügyeleti hatóságokkal, illetve az általuk létrehozott nemzetközi szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet, információkat cserélhet és tagként ilyen szervezetbe beléphet.(2) A nemzetközi együttműködés során a külföldi felügyeleti hatóságoktól kapott adatokat, információkat a Felügyelet az alábbi célokra használhatja fel, illetőleg külföldi felügyeleti hatóságoknak az alábbi célokra adhat ki adatokat:
a) a pénzügyi szervezetek alapításának, működésének engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához, illetve az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez,
b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.
Határozatok közzététele
6. §
(1) A Felügyelet a bank- és értékpapír titok, a pénztár titok, a biztosítási titok valamint az üzleti titok megtartása mellett - a pénz- és tőkepiaci szereplők, a befektetők, a betétesek, a biztosítottak, vagy a pénztártagok védelme érdekében - jogosult határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben és az általa célszerűnek tartott más módon közzétenni.(2) A Felügyelet rendszeresen közzéteszi a Pénzügyi Közlönyben
a) az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezők jegyzékét;
b) azon külföldi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött.
A Felügyelet vezetői és alkalmazottai
7. §
(1) A Felügyeletet az elnök vezeti, akinek egy helyettese van.(2) A Felügyelet elnökét és elnökhelyettesét - a pénzügyminiszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A kinevezés időtartama hat év.
(3) A Felügyelet elnöke és elnökhelyettese tekintetében a munkáltatói jogokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a pénzügyminiszter gyakorolja.
(4) Felmentéssel szűnik meg a Felügyelet elnökének és elnökhelyettesének megbízatása, ha
a) jogerős bírói ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el, vagy más módon tisztségére méltatlanná vált,
b) tisztségének ellátására tartósan alkalmatlanná vált,
c) tisztségével való összeférhetetlenségét nem szüntette meg,
d) tevékenységével a Felügyelet működését veszélyezteti,
e) a Kormány megítélése szerint az elnök vagy az elnökhelyettes neki felróható módon nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.
(5) Ha a Felügyelet elnökének, illetőleg elnökhelyettesének megbízatása felmentéssel szűnik meg, a felmentést nyilvánosan indokolni kell.
(6) A Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és alkalmazottaira az e törvényben foglalt eltérésekkel a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezései az irányadók, azzal, hogy a Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdésében megállapított arány harmincöt százalék, a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontjában megállapított arány negyvennyolc százalék.
(7) A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható, azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.
8. §
A Felügyelet elnökea) irányítja a Felügyelet munkaszervezetét,
b) gyakorolja a Felügyelet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat,
c) irányítja a Felügyelet gazdálkodását,
d) képviseli a Felügyeletet,
e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a Felügyelet szervezeti és működési szabályzata a hatáskörébe utal,
f) tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésén a Felügyelet feladatkörét érintő kérdések tárgyalásakor.
9. §
(1) A Felügyelet elnöki és elnökhelyettesi tisztségére az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel, továbbá legalább ötévi, valamely pénzügyi szervezetnél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői vagy ezzel egyenértékű külföldi gyakorlattal rendelkezik.(2) Szakirányú felsőfokú végzettségnek minősül az állam- és jogtudományi egyetemen, közgazdaságtudományi egyetemen szerzett diploma, államigazgatási főiskolán vagy pénzügyi és számviteli főiskolán szerzett oklevél.
Összeférhetetlenség
10. §
(1) A Felügyeleten nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt, vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagságot pénzügyi szervezettel - a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontja kivételével - az Országos Betétbiztosítási Alappal. Nem jelenti e tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíj-pénztár, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt. 177. §-ának (3) bekezdésében meghatározott közhasznú társaság felügyelő bizottsági tagságával.
(3) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével:
a) tulajdont pénzügyi szervezetben,
b) állampapír, letéti jegy, befektetési jegy, valamint zártkörűen kibocsátott értékpapír kivételével értékpapírt,
c) a b) pontban fel nem sorolt egyéb befektetési eszközt (Az Épt. 5. §-a)
nem szerezhet.
(4) A Felügyelet köztisztviselője pénzügyi szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának pénzügyi szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.
(5) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát, értékpapírját és egyéb befektetési eszközét a kinevezéstől illetve a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.
(6) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot, értékpapírt vagy egyéb befektetési eszközt szerzett.
(7) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (6) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.
(8) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(9) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, illetve magánnyugdíj-pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.
(10) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója pénzügyi szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely érinti azt a pénzügyi szervezetet, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.
(11) A Felügyelet köztisztviselője befektetési jegyet, zárt körben kibocsátott értékpapírt a munkáltatói jogkör gyakorlója által szabályozottan szerezhet.
(12) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.
(13) Külön törvény egyéb összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.
Titoktartási kötelezettség
11. §
(1) A Felügyelettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló vagy állt személy szakmai titokként köteles megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.(2) A (1) bekezdésben felsorolt személy a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomására jutott adatot, tényt vagy körülményt nem teheti jogosulatlanul közzé és nem hasznosíthatja.
Átmeneti és záró rendelkezések
12. §
(1) Ez a törvény 2000. április 1-jén lép hatályba.(2) Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosításfelügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet 2000. április 1-jén megszűnik, e naptól kezdve e szervek jogutódja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
(3) Ahol jogszabály Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletet, Állami Biztosításfelügyeletet vagy Állami Pénztárfelügyeletet, illetőleg Pénztárfelügyeletet említ, azon az e törvény szerinti Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét kell érteni.
(4) A törvény hatálybalépésekor az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél, az Állami Biztosításfelügyeletnél és az Állami Pénztárfelügyeletnél folyamatban lévő ügyekben a Felügyelet jár el. Az eljárás során az eljárás megindításakor hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságra vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(5) A Felügyelet azon köztisztviselője, aki a törvény hatálybalépésekor az Állami Biztosításfelügyelettel, illetőleg az Állami Pénztárfelügyelettel állt köztisztviselői jogviszonyban, a 10. § (3) bekezdése szerinti tulajdoni hányadát, értékpapírját, illetőleg egyéb befektetését köteles a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenteni, valamint azt a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapon belül elidegeníteni. A 10. § (3) bekezdésébe ütköző tulajdoni hányad, illetőleg befektetés elidegenítéséig nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely a tulajdoni hányaddal, illetőleg befektetéssel érintett intézményre vonatkozik.
Módosuló jogszabályok
13. §
(1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 8. §-ában a " a pénzügyminiszter a Pénztárfelügyelet útján" szövegrész helyébe a " Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete" szövegrész lép.(2) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 101. §-ában "felügyeletét a pénzügyminiszter - a Pénztárfelügyelet útján - látja el" szövegrész helyébe "felügyeletét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el" szövegrész lép.
(3) A Bit. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"103. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg."
(4) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 102. §-ának helyébe a következő szöveg lép:
"102. § A Felügyelet hatáskörét és jogállását külön törvény határozza meg."
(5) A Bit. 121. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A 120. §-ban meghatározott titoktartási kötelezettség nem terjed ki]
"a) az MNB részére, írásbeli kérelemre történő adatszolgáltatásra,"
(6) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 44. §-ának (2) bekezdésében szereplő felsorolás kiegészül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével.
Hatályukat vesztő jogszabályok
14. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:a) az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szóló 1996. évi CXIV. törvény;
b) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény 41. §-a ;
c)a Bit. 104. §-a, 105. §-ának (1)-(2) bekezdése, 119. §-a, 122. §-ának (1) és (3) bekezdése;
d) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 104. §-ának (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, 105. §-a, 121. §-ának (2) bekezdésének d) pontjából az "az Állami Biztosítás Felügyelet, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet" szövegrész;
e) a Hpt. 3. §-a (5) bekezdésének második és harmadik mondata, valamint 196. §-a;
f) a Hpt. módosításáról szóló 1997. évi CLVIII. törvény 66. §-a.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat alapvető célja, hogy az Állami Pénz - és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet összevonásával megteremtse a Kormány felügyelete alatt álló egységes pénzügyi felügyeleti szerv jogi kereteit.A gazdaság stabilitása szempontjából kiemelt fontosságú a pénzügyi rendszer biztonságos működése és az ezt biztosító hatékony felügyeleti szervezet. Az elmúlt évek problémái és különösen az elmúlt évben bekövetkezett tőzsdeválság és az egyes pénzügyi intézmények csődje rávilágított arra, hogy hatékonyabbá kell tenni a felügyeleti rendszert.
A magyar pénzügyi piacon az elmúlt években jelentős változások mentek végbe és a közeljövőben is nagy változások várhatóak a nemzetközi folyamatoknak megfelelően. A banki tevékenység egyre inkább univerzálissá válik, új termékek terjednek el, az egyes pénzügyi intézmények összefonódnak és közös termékekkel jelennek meg. Jelentős mértékben növekszik a mérlegen kívüli tételek aránya és a tőkebefektetések volumene. Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása szintén nagymértékben át fogja alakítani a pénzügyi piacot. Az egységes piacra történő belépés már a csatlakozás előtt megköveteli a szabályok nagyfokú harmonizációját és a felügyelet felkészítését az új feladatokra.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapcsán is kiemelt feladat a konszolidált felügyelet rendszerének kialakítása, a felügyeletek közötti operatív együttműködés fejlesztése, valamint ezek jogi akadályainak elhárítása.
A törvényjavaslat az Állami Pénz - és Tőkepiaci Felügyelet, az Állami Biztosítási Felügyelet és az Állami Pénztárfelügyelet 2000. április 1-jei hatállyal történő összevonására vonatkozó javaslatot tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1.§-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ( a továbbiakban: Felügyelet) a törvényjavaslat szerint a Kormány irányítása alatt, a pénzügyminiszter felügyelete mellett működő országos hatáskörű közigazgatási szervként fog működni. A Felügyelet jogi személy, amely budapesti székhellyel önállóan gazdálkodó költségvetési szervként végzi a törvény által meghatározott feladatait.A 2. §-hoz
A törvényjavaslat szerint a Felügyelet tevékenységének célja a pénz - és tőkepiac zavartalan, illetve eredményes működésének, a pénzügyi szervezetek ügyfelei érdekei védelmének, a piaci viszonyok átláthatóságának, továbbá a tisztességes és szabályozott piaci verseny fenntartásának elősegítése, a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási, a kiegészítő befektetési szolgáltatási, az elszámolóházi, a befektetési alapkezelési, árutőzsdei, a biztosítási, biztosításközvetítői, a biztosítási szaktanácsadói tevékenységet végző szervezet, illetve személy, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíj-pénztárak, közraktárak, kockázati tőketársaságok, kockázati tőkealapok, kockázati tőkealap kezelők, valamint a tőzsdék és tagjaik (a továbbiakban együtt: pénzügyi szervezetek) prudens működésének, tulajdonosaik gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete útján.A 3.-4 §-hoz
A törvényjavaslat felsorolja taxatíve mindazon jogszabályokat, amelyekre a Felügyelet hatásköre kiterjed, illetve a Felügyelet ellátja mindazon feladatokat, amelyeket törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kiadott egyéb jogszabály a hatáskörébe utal.A Felügyelet eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglalt szabályokat rendeli, az e törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel.
A törvényjavaslat kizárja a Felügyelet határozata ellen a közigazgatási úton történő jogorvoslatot, így a Felügyelet határozatai csak bíróság előtt támadhatók meg.
A törvényjavaslatban garanciális szabály, hogy a Felügyelet a tevékenységéről minden év március 31-ig beszámol a Kormánynak, illetve minden év július 31-ig közzéteszi éves tájékoztatóját.
Az 5. §-hoz
A pénz- és tőkepiaci tevékenység nemzetközi jellegére, az Európai Közösség egységesítő hatású normáira és az egyes országok felügyeleti hatóságainak már ma is létező nemzetközi együttműködésére tekintettel indokolt, hogy a Felügyelet bekapcsolódjék a külföldi felügyeletek egymás közötti munkakapcsolataiba és nemzetközi szakmai szervezeteibe. Erre ad lehetőséget a törvényjavaslat azáltal, hogy feljogosítja a Felügyeletet arra, hogy eljárása során külföldi felügyeleti hatóságot keressen meg, és ilyen tárgyú külföldi megkereséseket teljesíthessen, továbbá nemzetközi szakmai szervezetek munkájában részt vegyen. A törvényjavaslat meghatározza azokat a célokat, amelyek érdekében a nemzetközi együttműködés során kapott és adott információk, adatok felhasználhatók.A 6. §-hoz
A Felügyelet határozatait részben vagy egészben a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé, a bank, az értékpapír, a pénztár, a biztosítási valamint az üzleti titok megtartása mellett.A 7. §-hoz
A Felügyelet vezetőjének megfelelő kiválasztását és szakmai önállóságát szabályozva a törvény kimondja, hogy a Felügyelet elnökét és helyettesét a pénzügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és taxatíve felsorolt indokok alapján menti fel. A Felügyelet működésének stabilitása érdekében a törvényjavaslat a kinevezés időtartamát hat évben szabja meg.A Felügyelet vezetőire és dolgozóira a törvényjavaslat a köztisztviselői törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni azzal, hogy a Felügyelet elnökének és elnökhelyettesének kinevezése korlátozott, a törvényben meghatározott esetekben lehet visszavonni, illetőleg a köztisztviselői törvényben szereplő, a személyi illetményt korlátozó rendelkezésektől mind a vezetők, mind az alkalmazottak esetében el lehet térni.
A törvényjavaslatban a köztisztviselői törvénytől eltérően a Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízatás is adható. Az ügyvezető igazgató főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.
A 8.-9. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a Felügyelet elnökének hatáskörét. Annak érdekében, hogy a Felügyelet megfelelő színvonalon láthassa el a pénzügyi rendszer szereplői feletti ellenőrzést, a törvényjavaslat a Felügyelet elnöke, elnökhelyettese és érdemi munkatársai vonatkozásában személyi, képesítési és egyéb szakmai követelményeket támaszt.A 10-11. §-hoz
A törvényjavaslat a köztisztviselői törvénynél szélesebb körű, és szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz a Felügyelet elnökére, elnökhelyettesére és valamennyi alkalmazottra vonatkozóan.A Felügyeleten nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási ( felügyeleti ), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.
Az összeférhetetlenségi szabályok érintik a hozzátartozói viszonyt, a Felügyeleten kívüli kereső foglalkozásokat, vezetői tisztségviselői viszonyt, vállalkozásokban megszerzett tulajdoni részesedéseket is. A három felügyeleti szerv összevonása értelemszerűen azt eredményezi, hogy a Felügyelet befolyásmentes, elfogulatlan, objektív működése érdekében az összeférhetetlenségi szabályok mindhárom felügyelt területre vonatkoznak.
Az alkalmazottakon túlmenően a Felügyelettel munkavégzésre irányuló vagy megbízási jogviszonyban álló személyekre is szigorú titoktartási kötelezettséget ró a javaslat.