adozona.hu
Mit kell tudni a legújabb adóváltozásokról?
Mit kell tudni a legújabb adóváltozásokról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az őszi adócsomag elfogadása és erre épülő Adó 2013 különszámunk megjelenése után az Országgyűlés több ponton módosította az adótörvényeket. Ezeket a változtatásokat az alábbiakban ismertetjük, a módosítással érintett törvényi helyek kivonatát pedig kiadványunk jogszabályi részében találják.
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület alapszabályában, alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységei társaságiadó-alanynak minősülnek.
Előadó-művészeti s...
Mit kell tudni a legújabb adóváltozásokról?
Az őszi adócsomag elfogadása és erre épülő Adó 2013 különszámunk megjelenése után az Országgyűlés több ponton módosította az adótörvényeket. Ezeket a változtatásokat az alábbiakban ismertetjük, a módosítással érintett törvényi helyek kivonatát pedig kiadványunk jogszabályi részében találják.
TÁRSASÁGI ADÓ
Adóalanyok
Szövegpontosítás 2013. január 1-jétől.
Az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület és a köztestület alapszabályában, alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységei társaságiadó-alanynak minősülnek.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bek. g) pontjában.]
Előadó-művészeti szervezetek támogatása
Változás 2013. február 1-jétől.
Előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a támogatott szervezet támogatás évét megelőző évi jegybevételének 80 százalékáig adható ki támogatási igazolás, a támogatás éve jegybevételének 80 százaléka helyett. Nem adható ki támogatási igazolás nem EGT-tagállamban tartott előadásból származó árbevétel után. Átmeneti rendelkezés alapján a 2013-ban kiadott támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban 2012-ben tartott előadásaiból származó jegybevétele 80 százalékát.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontjában és 29/T. §-ában.]
Jövedelem-(nyereség-)minimum
Változás 2013. január 1-jétől.
A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása során az összes bevételt növelő tételként csak a magánszemély taggal szemben fennálló kölcsönök napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján kimutatott tagi kölcsön összegét meghaladó részének 50 százalékát kell figyelembe venni. A taggal szemben fennálló kötelezettség megállapítása során nem kell figyelembe venni a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (9) bek. c) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Hibajavítás
Adó 2013 különszámunk 32. oldalán a kisvállalati adó alapjának kiszámítására vonatkozó példában tévesen 19-22. sor is szerepel. A hibáért elnézésüket kérjük.__________________________________________________________________________________
Fejlesztési adókedvezmény
Változás 2013. január 1-jétől.
Átmeneti rendelkezés alapján az összes korábbi fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésre és kérelemre alkalmazható az a szabály, amely szerint végérvényesen nem veszti el a fejlesztési adókedvezményre való jogosultságát az az adózó, amely a beruházás üzembe helyezését követő öt év során jogerős határozatban megállapított környezetvédelmi bírságban részesült.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/S. § (4) bekezdésében.]
Látványcsapatsport támogatása
Változás 2013. január 1-jétől.
A támogató szervezet köztartozás-mentességét a 2012. március 1-jét követően benyújtott támogatási igazolási kérelmek esetében kell az igazolás benyújtásakor vizsgálni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/S. § (5) bekezdésében.]
PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK
Az illeték hatálya
Változás 2013. január 1-jétől.
A tranzakciós illeték alapjába nem számít bele a jutalék- és díjbevétel azon része, amelyet az ügyfélnek visszatérítenek (beleértve a korlátozott rendeltetésű számlákhoz, az ügyfélszámlákhoz kapcsolódóan felszámított jutalék- és díjbevételt, továbbá a közvetített szolgáltatásként továbbhárításra kerülő jutalék- és díjbevételt is).Fizetési műveletnek minősül a kölcsöntörlesztés, a jutalék- és díjbevételek felszámítására irányuló művelet, a pénzváltás-közvetítés, valamint a készpénzkifizetés készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján.
A külföldi székhelyű hitelintézet, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő és a pénzforgalmi intézmény magyarországi fióktelepe nevesítetten pénzforgalmi szolgáltatónak minősül.
A fedezetkezelői számla is - akárcsak a többi letéti típusú számla - korlátozott rendeltetésű (illetékfizetési kötelezettség alól mentes) fizetési számlának minősül.
A törvény nevesíti, hogy kölcsöntörlesztés esetén teljesítési napnak az ügyfél fizetési számlája megterhelésének a napját kell tekinteni, továbbá hogy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz birtokosa ügyfélnek minősül.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 2. §-ában.]
Az illeték tárgya, illetékfizetési kötelezettség
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem keletkeztet pénzügyitranzakciósilleték-fizetési kötelezettséget az ügyfélszámlán vagy a befektetési szolgáltatással kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a pénzforgalmi szolgáltató és a befektetési szolgáltatást nyújtó fél ugyanazon önkéntes intézményvédelmi alap tagja, és a fizető fél és a kedvezményezett személye megegyezik.Mentes az illeték alól a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi vagy külföldi - a tőkepiacról szóló törvény szerinti - központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet.
Mentes az illeték alól a szervezett földgázpiacon és napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon, valamint a szervezett villamosenergia-piacon megkötött ügyletek pénzügyi elszámolása során végrehajtott fizetési művelet.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. §-ában.]
Változás 2013. február 1-jétől.
A tranzakciósilleték-fizetési kötelezettség alól csak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal számára vezetett nemzetgazdasági számlák (például adóbevételi számlák) mentesülnek, az egyéb, működési fizetési számlák nem. A kincstár által végrehajtott, járulékalapot képező kifizetések csak kincstári számlakörben mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. §-ában.]
KISVÁLLALATI ADÓ
Adóalanyiság keletkezése
Változás 2012. december 20-ától.
Az adózó a kisvállalatiadó-alanyiság választására vonatkozó bejelentését legkésőbb az adóév január 15-éig teheti meg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus úton. (Eredetileg erre az adóévet megelőző év december 20-áig lett volna módja.) A kisvállalatiadó-alanyiság minden esetben az adóév első napjával jön létre.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Adóalap
Változás 2013. január 1-jétől.
Az adóalap meghatározása során személyi jellegű kifizetésként nem kell figyelembe venni a 25 év alatti pályakezdők, a tartós munkanélküliség után munkába állók, a gyed, gyes, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók járulékalapot képező jövedelmét a foglalkoztatás első két évében, de legfeljebb havi 100 ezer forintot.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 19-20. pontjaiban, 20. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A kettős adóztatás elkerülése érdekében nem kell megnövelni a pénzforgalmi szemléletű eredményt osztalék kifizetése esetén, ha az osztalék kifizetésére a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző időszak adózott eredménye (eredménytartaléka) terhére kerül sor.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (5) bekezdésében.]
A bevételi nyilvántartást vezető evaalany a kisvállalatiadó-alanyiság választása esetén az adóalapját csökkentheti azzal a bevétellel, amelyet még evaalanyként szerzett, de a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában fizették ki neki.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (13) bekezdésében.]
A kisvállalati adó alanya a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értékével tíz év alatt, egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét. A társasági adó alanya kisvállalatiadó-alanyiság választása esetén a jogutód nélküli megszűnés szabályaitól függetlenül nem köteles elszámolni a gyorsított értékcsökkenési leírással.A kisvállalati adó alanya tíz év alatt egyenlő részletekben csökkentheti az adóalapját a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség összegével.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (16) bekezdésében.]
Adóelőleg
Változás 2013. január 1-jétől.
A kisvállalati adó alanya az adóelőleg alapjának megállapítása során nem köteles figyelembe venni személyi jellegű kifizetésként a kedvezményezett foglalkoztatott után járó kedvezményt.A kisvállalatiadóelőleg-alap megállapítása során nem kell növelő tételként figyelembe venni azt az osztalékkifizetést, amely a kisvállalatiadó-alanyiságot megelőző időszak adózott eredménye (eredménytartaléka) terhére kerül kifizetésre.
Ha a kisvállalati adó alanya az adóelőleg-alap megállapítása során alkalmazza az adóalap-módosító tételeket, akkor a veszteségelhatárolás és a számított nyilvántartási érték kedvezményével arányosan jogosult csökkenteni az adóelőleg alapját.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. §-ában.]
Megszűnés
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem szűnik meg a kisvállalatiadó-alanyiság, ha az adózó a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában társasági formát vált.[Lásd a 2012. évi CXLVII törvény 19. § (5) bek. d) pontjában.]
BIZTOSÍTÁSI ADÓ
Változás 2013. január 1-jétől.
Az a biztosító érvényesítheti a kedvezményes adómértéket, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az összesített adóalapja - ha az adóelszámolás hónapja 2013-ra esik, akkor a 2012. évi összes biztosítási díja - nem érte el a 8 milliárd forintot (a korábbi szabályozás szerint az adóévi adóalapra vonatkozott a 8 milliárd forintos határ). A kedvezményes adómérték hatálya alá tartozó biztosító esetén az adó mértéke az adóelszámolás hónapja - az összes adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni - adóalapjának■ 100 millió forintot meg nem haladó része után a főszabály szerinti adómérték 25 százaléka,
■ 100 millió forintot meghaladó, de 700 millió forintot meg nem haladó része után a főszabály szerinti adómérték 50 százaléka (a 700 millió forintot meghaladó rész után már nem jár kedvezmény).
[Lásd a 2012. évi CII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
HELYI ADÓ
Változás 2013. január 1-jétől.
A helyi iparűzési adó alapjából teljes egészében levonható:■ a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek értékesítésével kapcsolatban elszámolt elábé, továbbá
■ az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél az általa - a földgáz- és villamosenergia-piaci ügyletek elszámolása érdekében - vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt földgáz és villamos energia beszerzési értéke is.
(A korábbi szabályozás szerint csak az exportárbevétellel összefüggésben elszámolt elábé és közvetített szolgáltatások értékét, valamint a pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközzel kapcsolatban elszámolt elábét lehetett volna levonni.)
[Lásd az 1990. évi C. törvény 39. § (7) bekezdésében.]
ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ
Pénztárgépadat-szolgáltatás
Változás 2013. január 1-jétől.
A géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalanynak rendszeres adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adóhatóság részére. Az adatokat az adóhatóság ellenőrzéshez és ellenőrzésre történő kiválasztáshoz használhatja fel. Az adóhatóság a pénztárgépek működését hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelheti, ilyenkor az adatszolgáltatás közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatás, az online adóhatósági felügyelet, az ez alól való mentesítés részletszabályait, csakúgy, mint a pénztárgépek, taxaméterek forgalmazására, szervizelésére, üzemeltetésére és a számlázóprogramokra vonatkozó követelményekre vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet állapítja majd meg.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 178. § (1a) bekezdésében, 260. § (1) bek. c)-i) pontjaiban.]
AZ ADÓZÁS RENDJE
Pénztárgépek
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta kibocsátására csak olyan pénztárgép, taxaméter használható, amelynek forgalmazását és üzembe helyezését az erre vonatkozó jogszabályban - jelenleg a 24/1995. (XI. 22.) PM rendeletben - meghatározottak szerint engedélyezték, illetve végezték.Az engedélyező hatóság - melyet NGM-ren-delet fog kijelölni - honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza az engedélyezéssel összefüggő legfontosabb adatokat (például az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező pénztárgép- és taxamétertípusok megnevezését, engedélyszámát, a forgalmazó nevét és címét, a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát). Pénztárgép, taxaméter szervizelését csak nyilvántartásba vett szerviz érvényes műszerészi igazolvánnyal és plombanyomóval rendelkező műszerésze végezheti. A nyilvántartásba vett vagy törölt szervizek, valamint az érvényes és az érvénytelen műszerészi igazolványok, plombanyomók adatairól az állami adóhatóság honlapján lehet informálódni.
Szervizként az az egyéni vállalkozó vagy szervezet kérheti nyilvántartásba vételét, akinek vagy amelynek nincs 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott -nettó módon számított - 10 millió forintot, egyéni vállalkozó esetében 1 millió forintot meghaladó adótartozása, s aki vagy amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. A nyilvántartásba vétel további feltétele e tevékenység szabályszerű bejelentése. Az állami adóhatóság kérelemre műszerészigazolványt állít ki a nyilvántartásba vett szerviz alkalmazásában álló vagy szervizként nyilvántartott egyéni vállalkozó - és a szervizelési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt nem álló - személy (műszerész) részére. A műszerészigazolvánnyal rendelkező műszerész csak egy nyilvántartott szerviz alkalmazásában állhat.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176/B-E. §-aiban.]
A pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket az állami adóhatóság ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó adat merül fel, az állami adóhatóság az ellenőrzésbe a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot - a hírközlő hálózat elérhetősége kérdését érintően - szakhatóságként bevonhatja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176/F. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha az állami adóhatóság az ellenőrzése során a pénztárgéppel, taxaméterrel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, a pénztárgépet, taxamétert vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja. (Korábban csak tíz napra lehetett bevonni, s csak akkor volt rá lehetőség, ha az ellenőrzés visszaélést tapasztalt, nem alapozta tehát meg az intézkedést a visszaélés gyanúja.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176/F. §-ában.]
Mulasztási bírság
Új előírás 2013.január 1-jétől.
Pénztárgép, taxaméter engedély nélküli forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ha az ellenőrzés során a pénztárgép, taxaméter forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegését állapítja meg az adóhatóság, a magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20g) bekezdésében.]
Adószámtörlés
Új előírás 2012. december 15-étől.
Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha azt a kormányzati ellenőrzési szerv (KEHI) vezetője az ellenőrzés alá vont adózónak a kormányzati ellenőrzéshez kapcsolódó adatszolgáltatási, együttműködési vagy az ellenőrzés végrehajtásának elősegítésére vonatkozó kötelezettségének megszegése miatt kezdeményezi.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (1) bek. d) pontjában.]
Új előírás 2012. december 23-ától.
Ha az adózó adószámát az állami adóhatóság a 2013. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint azért törölte, mert az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzés során az úgynevezett Kockerd-kérdőívet nem küldte meg az állami adóhatóságnak, úgy az adózó 2013. február 15-ei jogvesztő határidőig kérheti az adószámtörlésről hozott határozat visszavonását. A kérelemhez csatolni kell a kitöltött Kockerd-kérdőívet. Az adószám törléséről rendelkező határozat visszavonása esetén a törlő határozat jogerőre emelkedésétől a visszavonó határozat jogerőre emelkedéséig esedékes bevallási kötelezettségnek a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belüli teljesítése (pótlása) esetén az adóhatóság mulasztási bírságot nem szab ki bevalláskésedelem miatt.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 195. § (3a)-(3c) bekezdéseiben.]