adozona.hu
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Változás 2013. január 1-jétől.
Szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a felsőoktatási intézmény által alapított gazdasági társaság, valamint az olyan társaság is, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett. (2012-ben nekik még nem kellett fizetniük.)
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) a) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű
■ gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, sza...
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
A hozzájárulás kötelezettjei
Változás 2013. január 1-jétől.Szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a felsőoktatási intézmény által alapított gazdasági társaság, valamint az olyan társaság is, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett. (2012-ben nekik még nem kellett fizetniük.)
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) a) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű
■ gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot;
■ szövetkezet, kivéve a lakás-, a szociális, valamint az iskolaszövetkezetet;
■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközműtársulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat;
■ ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda;
■ közjegyzői iroda;
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó;
■ egyéni cég;
■ belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét pedig az átalányadó megfizetésével teljesíti.
Az evaalany adózó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
A hozzájárulás alapja, mértéke
Változás 2013. január 1-jétől.A szakképzési hozzájárulás alapja csökkenthető:
■ a 25 év alatti foglalkoztatottak;
■ a tartósan álláskereső személyek;
■ a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók;
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások által foglalkoztatott új munkavállalók esetében a bruttó munkabér összegével, de személyenként havonta legfeljebb 100 ezer forinttal (kutatók foglalkoztatása esetén legfeljebb személyenként havi 500 ezer forinttal). Részmunkaidős foglalkoztatottnál - bármely esetben - legfeljebb a felső határ arányosan csökkentett része vehető figyelembe.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a)-(1b) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás alapja főszabály szerint megegyezik a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).
A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg.
A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak a szociális hozzájárulási adó alapját a számviteli törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, minden más hozzájárulás-kötelezettnek pedig - a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania.
A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a szakképzési hozzájárulás kiszámításához a szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában.]
Mentesség hozzájárulás alól
Nem változott.Továbbra sem kötelezett szakképzési hozzájárulásra
■ a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet;
■ az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az általa foglalkoztatott után igen);
■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után;
■ az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont fizet hozzájárulást).
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
A hozzájárulás teljesítése
Változás 2013. január 1-jétől.A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés, illetve a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket - költségeivel.
A saját munkavállalók képzési költségeit azok tudják elszámolni, akik havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka. A gyakorlati képzésre és saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. § d) pontjában.]
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
■ együttműködési megállapodással (ekkor a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint az államilag támogatott létszám tekintetében a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között jön létre a megállapodás);
■ tanulószerződés alapján (ekkor a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulás-kötelezett között létrejött szerződés alapján gyakorlati képzést szerveznek, ideértve a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlatot is);
■ szakmai gyakorlat szervezésével hallgatói munkaszerződés alapján (ekkor az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szerveznek szakmai gyakorlatot külső képzőhelyen).
A kötelezettség képzéssel teljesített részének levonását követően a nettó hozzájárulást az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetni.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5-6. §-aiban.]
Visszatérítés
Változás 2013. január 1-jétől.Ha a csökkentő tétel összege a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag gyakorlati képzés szervezésével teljesítőnél meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét, akkor a meghaladó rész visszaigényelhető az állami adóhatóságtól. Ilyenkor,
■ ha az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél;
■ ha az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, de az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételek legfeljebb a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe;
■ ha az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a bruttó kötelezettség mértéke, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege kisebb, mint a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételeknek a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összege visszaigényelhető;
■ ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag a tanulószerződések alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.
A tanulószerződés jogellenes felmondása esetén a hozzájárulásra kötelezett az érintett adóévekre nem élhet a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeinek levonási lehetőségével sem, a teljes levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint kell befizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (2)-(3), (8)-(9) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A visszatérítésnél alkalmazott alapnormatíva összege 2013-ban is évi 440 ezer forint tanulónként-hallgatónként.
Nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvényben meghatározott időtartamnál hosszabb kötelezettséget vállal, és tanulószerződéssel nem rendelkezik.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződést határidő előtt jogellenesen felmondja, az ezt követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni (az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint) a tanulószerződés alapján, a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1)-(4), (7) bekezdéseiben.]
Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott
Változás 2013. január 1-jétől.Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben teljesítési megbízottat vesz igénybe, akkor (az érintett adóévek tekintetében) nem élhet a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeinek levonási lehetőségével, és a teljes levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint be kell fizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (7)-(9) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik (a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített) a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50 százaléka lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek. A teljesítési megbízott az általa az átirányítottaknak végzett gyakorlati képzésre nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell
■ az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékvagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát;
■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenként, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át;
■ a (szakképző iskola szakmai programjában szereplő) gyakorlati képzés időtartamát, (a hozzájárulásra kötelezettnél) a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként;
■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását;
■ az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanulók felelősségbiztosításának költségviselőjét;
■ a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzéssel összefüggésben megillető díjazást;
■ a tanuló felügyeletéről a gyakorlati képzés időtartama alatt gondoskodni köteles személy megnevezését.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesütéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladóan vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerződéses tanuló után nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5)-(7), (9) bekezdéseiben.)
Bevallás, befizetés, határidők
Változás 2013. január 1-jétől.A hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év január 12-éig (február 25-e helyett) saját maga megállapítja és elektronikus úton bevallja az állami adóhatóságnak
■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
■ a csökkentő tétel éves összegét,
■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.
A kötelezettségek befizetésének határideje szintén január 12-e (február 25-e helyett).
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A hozzájárulási kötelezettséget a 2012-re 2013. február 25-éig benyújtandó bevallásban kell teljesíteni, a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A hozzájárulás-kötelezett az év 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség. A csökkentő tétel és a saját dolgozó képzésére fordított, pénzügyileg teljesített költségek az előleg befizetésnél időarányosan levonhatók.
A kötelezettséget kizárólag gyakorlati képzés szervezésével teljesítőnél az ezt meghaladó rész visszaigényelhető, ha a csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes.
Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg (elektronikus úton vallja be) és fizeti meg - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóságnak, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A kettős könyvvitelt vezető, a naptári évtől eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallásában), fizeti meg vagy igényli vissza.
A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
Az állami adóhatóság a visszatérítésnél az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visszatérítés.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia a szakképzési hozzájárulási törvény által nem szabályozott kérdésekben. A gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférést biztosít a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9., 11. §-aiban.]
Képzés, képzési rendszer fejlesztésének támogatása
Nem változott.A szakképzési hozzájárulásból származó bevételek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illetik meg. E források felhasználhatók
■ kormánydöntés alapján szak-, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi programra; továbbá - kérelemre - képzési célú támogatásra legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, magyarországi székhelyű, fióktelepű befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára;
■ a kkv-s körbe nem tartozó hozzájárulás-kötelezett részére olyan tanműhely létesítésére, amelyben az - iskolai rendszerű szakképzés keretében - tanulószerződés alapján gyakorlati képzés folytatását tervezi; valamint a hozzájárulásra kötelezett saját tulajdonú tanműhelyben tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, szoftverfelhasználási jog és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék megszerzéséhez;
■ hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (egyházi fenntartású intézmény, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, illetve az általuk fenntartott intézmény) normatív támogatására, valamint az ilyen intézmény által kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre;
■ a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulói jogviszonyban lévő, hiány-szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására;
■ a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében szak- és felnőttképzési célokra;
■ a decentralizált keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg 75 százalékáig);
■ a központi keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg erejéig).
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 12., 14. §-aiban.]
A decentralizált keret beruházási célú támogatásokra használható fel
■ a hozzájárulás-kötelezettnél folyó gyakorlati képzés támogatására azon tanulók esetében, akiknek elméleti képzése a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben folyik;
■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben; a szak- és felnőttképzésért felelős miniszterrel (szakképzési feladatellátásra) megállapodást kötött, szakképzést folytató intézményben; speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában; a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél; a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházáshoz; vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.
A támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 17. §-ában, 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A központi keretből a decentralizált keretnél megfogalmazott célokon (beruházási támogatásokon) túlmenően támogatás nyújtható
■ beruházási céllal az állami szak- és felnőttképzési szervnek;
■ a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez (az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki);
■ a gazdasági kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására;
■ az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez;
■ beruházási céllal a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése;
■ a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra;
■ az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához, melyek a következők lehetnek: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai és szakközépiskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint az e feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási és monitoringtevékenység; a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása; a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése; a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztése.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 18-19. §-aiban.]
Támogatási szerződés
Új előírás 2013. január 1-jétől.A támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig - ingatlan esetén tíz évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni, ha nem kkv-s részére olyan tanműhelyt létesít, amelyben tanulószerződés alapján gyakorlati képzést tervez, vagy saját tulajdonú tanműhelyébe beruház, szoftverterméket vásárol.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 20-20/A §-aiban.]
Nem változott.
A támogatások részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az állami szak- és felnőttképzési szerv köti a támogatottal.
A támogatási szerződés tartalmazza:
■ a támogatásban részesülő nevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola és felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM-azonosítóját;
■ a támogatásban részesülő - állami adóhatóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámla-számát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható;
■ a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását; a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését;
■ a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszközei összegét;
■ a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját;
■ a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot;
■ a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetésszerű támogatásfelhasználás jogkövetkezményeit;
■ a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit;
■ azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől;
■ mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet előír.
Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik.
A hozzájárulásra kötelezett a kormány egyedi döntésén alapuló, valamint a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább tízéves időtartamra - a támogatás mértékéig - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.
Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, megvalósított létesítményt nem a szerződésben meghatározott rendeltetés szerint használja, illetve az a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától számítva a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt ösz-szegben vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. A visszafizetett támogatás összegével a kedvezményezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ában.]
Átmeneti rendelkezések
Új előírás 2013. január 1-jétől.A támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig - ingatlan esetén tíz évig - költségvetési hozzájárulással támogatott gyakorlati képzés céljaira használni, ideértve a 2012 előtt kapott támogatásokat is.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28/A §-ában.]
Nem változott.
Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesítés gyakorlati képzése szervezését, legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg köteles az állami szak- és felnőttképzési szervnek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (EFK-számla) befizetni a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszközöknek és beruházásoknak - a képzésmegszűnés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettségi idővel arányos bekerülési értékét.
Mentesül e befizetési kötelezettség alól
■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
■ a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 30. §-ában.]
Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amelyik hozzájárulási kötelezettségét 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a gyakorlati képzésre
■ együttműködési megállapodás alapján került sor, 2012. január 1-jét követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmaznia,
■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. január 1-jét követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre (akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, valamint a korlátozó feltételeket is megfelelően alkalmazni kell. E szabályok csak a legkésőbb 2012 szeptemberében indult felsőfokú szakképzések esetén alkalmazhatók.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 27. §-ában.]
A 2012. január 1-je előtt a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem működtethető tovább, a létesítmény elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett szakképző iskola fenntartóját, ha az a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Ha nem él elővásárlási jogával, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi (feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni). A vételi ajánlatok elbírálásáról a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28. §-ában.]
Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa 2012. január 1-je előtt megkötött tanuló- vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, 15 napon belül köteles a szerződés alapján annak felmondásáig
■ az elszámolt költségek teljes, kamattal növelt összegét az EFK-számlára befizetni,
■ az érvényesíthető csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 29. §-ában.]
A támogatott a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig - ha a tárgyi eszköz ingatlan, tíz évig - gyakorlati képzés céljaira használni, ha 2012. január 1-je előtt gyakorlati képzés szervezésével teljesítette szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, és gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-éig elszámolta.
2011-ben nyújtott fejlesztési támogatást a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint legkésőbb 2012. december 31-éig lehetett felhasználni a támogatási szerződésben meghatározott célokra; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-áig be kell fizetni az EFK-számlára.
A fejlesztési támogatásban részesített 2012. január 1-jét megelőzően öt évre - ingatlan esetén tíz évre - vonatkozóan köteles elszámolást készíteni, valamint 2013. március 15-éig adatot szolgáltatni az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami szak- és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, és azt elfogadja, vagy jogszerűtlen felhasználás miatt befizetési kötelezettséget állapít meg. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK-számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 31. §-ában.]
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülés időtartama alatt -a benyújtott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzájárulási kötelezettségüket a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítők kötelezettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk. Esetükben az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
A 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 32. §-ában.]
Hozzájárulás-teljesítés gyakorlati képzései
Gyakorlati képzésre elszámolható normatíva
Változás 2012. december 6-ától.Együttműködési megállapodás esetén a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a szakmai gyakorlat idejével (napjaival) arányosan csökkenthető.
Az egynapi gyakorlati képzési normatíva egyenlő az alapnormatíva
■ 1/130-ad részével tanulók, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés esetén,
■ 1/100-ad részével azon hallgatók esetén, akik gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzésben vesznek részt.
A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2)-(5), 6. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A gyakorlati képzésnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre differenciált normatíva kerül bevezetésre. Az alapnormatíva 440 000 forint/fő/év, amit 2013-ra a költségvetési törvény rögzít.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében éso.280/2011. kormányrendelet 2. §-ában.]
Osztószám együttműködési megállapodásnál
Nem változott.Egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüggő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban szereplő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40-60 százalékos arányt - figyelembe véve tehát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osztószámmal kell meghatározni az egynapi gyakorlati képzési normatívát, melynek az összege 2013-ban (440 ezer forint/fő/év osztva 130 nappal) napi 3385 forint. (40 százalékosnál kisebb arányú gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzés megszervezhető együttműködési megállapodás keretében.)
Tehát például az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként (20 nap x 3385 forint) 67 700 forint csökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében.]
Osztószám gyakorlatigényes szak esetén
Nem változott.A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, átlagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, így az egynapi gyakorlati képzési normatíva összege 2013-ban (440 ezer forint/fő/év osztva 100 nappal) 4400 forint/ nap.
Így például a gyakorlatigényes szak keretében a szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók hallgatónként (20 nap x 4400 forint) 88 ezer forint csökkentő tételt számolhatnak el havonta.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (2) bekezdésében.]
Előlegfizetés
Nem változott.A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára a csökkentő tétel havi összegét a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi tanulónként, illetve hallgatónként.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében.]
Tanulószerződéses gyakorlati képzés
Változás 2012. december 6-ától.Az a hozzájárulásra kötelezett, aki szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a csökkentő tétel összegével csökkentheti. A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre - ha a tanulószerződés a tárgyév egészére fennáll - tanulónként, az alapnormatíva-összeg és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó
■ a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. számú mellékletében,
■ a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 2. számú mellékletében
meghatározott súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 5. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi csökkentő tételek összege adja a csökkentő tétel éves összegét.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A tárgyév teljes időtartamára fennálló tanulószerződés esetén a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulónként a súlyszorzóval kiszámított csökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi.
Ha a tanulószerződést hónap közben kötik meg, a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 5. § (4)-(6) bekezdéseiben.]