adozona.hu
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ellátásra jogosultnak.
Nevelési, iskoláztatási támogatásra jogosult
■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban ...
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Nem változott.
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ellátásra jogosultnak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
Jogosultak
Nem változott.
Nevelési, iskoláztatási támogatásra jogosult■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
■ a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,
■ a gyám, akinél a gyermeket a gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett még nem tanköteles gyermek után,
■ a gyermekotthon vezetője is, a gyermekotthonban nevelt gyermek után,
■ a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka is, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7-8. §-aíban.]
A nevelési ellátásra jogosultság elteltével a gyermek után a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek a 23. életévét) betölti.Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően saját jogán kérelmezhet nevelési ellátást az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, s ennek tényét az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság (korábban az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szakhatósági állásfoglalása a kérelem benyújtását követően igazolj a.
Az iskoláztatási támogatás megállapításához a tankötelezettség vizsgálata is szükséges. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerint a gyermek akkor válik tankötelessé, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb pedig abban, amelyben a 8. életévét betölti. A tanuló annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség kezdetéről, valamint annak meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7-8. §-aiban.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válás évének november 1-jétől a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig,
■ a nevelési ellátásra jogosult szülő.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó, nevelő-, hivatásos nevelőszülőjével, gyámjával.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Intézményi elkülönített számlakezelés
Nem változott.
A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]
Igazolatlan mulasztás
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgatójának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a gyámhivatal végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a gyermek védelembe vételének lehetőségére (korábban ez a települési önkormányzat jegyzőjének feladata volt). Ha a tanévben az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri az ötvenet, a gyámhivatal kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése nem vonatkozik a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben elhelyezett, illetve javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (2) bekezdésében.]
A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő személy esetén 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki, két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Egyedülálló
Nem változott.
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa■ közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és jövedelemmel nem rendelkezik,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]
Egyedülállónak minősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bek. d) pontjában.]
Anyasági támogatás
Nem változott.
Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer -koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő hat hónapon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 6 hónapon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén terhesgondozáson vett részt. [Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2013-ban 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Gyes, gyet
Nem változott.
Gyermekgondozási segélyre az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb hároméves gyermeket gondoz, vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Gyesen, gyeten lévők heti harminc órában végezhetnek keresőtevékenységet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában és 24. §-ában]
Gyermeknevelési támogatás a gyermek hároméves korától jár annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig jár.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy háztartásban a nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.Ha a gyermek 10 éves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes tovább-folyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe. (Gyet semmilyen címen nem engedélyezhető méltányosságból.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül.Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Gyes örökbefogadásnál
Változás 2013. január 1-jétől.
Gyermekgondozási segélyben részesülő örökbe fogadó szülő, nagyszülő esetében a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézetben történő elhelyezése ezentúl nem jár a segély korlátozásával, azaz a jogosultságot nem érinti, ha a gyermek egész nap óvodában, bölcsődében van elhelyezve (eddig maximum napi hét óra időtartamot lehettek a gyermekek elhelyezve).[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 22. §-ában.]
Nem változott.
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba helyezésének időpontjától számított hat hónapig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbe fogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezéskor már betöltötte a gyesre jogosító életkort, de a 10. életévét még nem.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Munka gyes mellett
Nem változott.
A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától heti 30 órás elfoglaltságot jelentő állást vállalhat (ha a munkavégzés az otthonában történik, nincs időkorlát a gyesen lévő munkavégzésére). A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekkel gyesen lévő szülő a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül lehet dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy ilyenkor a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekek számától függetlenül egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre.A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21., 27. §-aiban.]
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve korhatár előtti ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek hároméves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órára keresőtevékenységet, addig semmilyet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban.]
A gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet összege megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2013-ban havi 28 500 forint). Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.Ikergyermekek esetén a gyes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ellátások kifizetése
Nem változott.
A családtámogatásokat a kincstári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanap.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély (thgys) vagy a gyermekgondozási díj (gyed) iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a thgys vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
A családtámogatási ellátások visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. §-ában.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni minden olyan tényt és adatot, amely a szülő családtámogatási ellátásra való jogosultságát érinti. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Igényérvényesítés
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A gyes és gyet folyósítását követően foglalkoztatott munkavállaló után a foglalkoztató adókedvezményt érvényesíthet.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A családtámogatási igényeket a munkáltató mellett működő tb-kifizetőhelyeken is be lehet nyújtani. A kifizetőhelynek három munkanapon belül továbbítania kell a kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes államkincstár területi igazgatóságához.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. § (2)-(2a) bekezdéseiben.]
Ha a kérelmező részére már folyósítanak családtámogatási ellátást és az adataiban időközben nem következett be változás, úgy csak a kérelmező és a gyermek azonosításához szükséges adatokat kell közölni, és a korábbi kérelemnél már csatolt iratokat sem kell újból benyújtani.[Lásd a 233/1998. kormányrendelet 1. § (6a) bekezdésében.]
Változás 2013. április 1-jétől.
A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a nagyszülő által igényelt gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás, az intézményben elhelyezett gyermek utáni családi pótlék, a közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátása iránti kérelmekhez, valamint a tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolásnyomtatványok adattartalma nem változott, de a korábbinál átláthatóbbá vált.A családtámogatási ellátások igénylésekor a lakcímkártyát nem kell bemutatni vagy másolatban csatolni. Lakcímváltozás esetén az államkincstári igazgatóság hivatalból intézkedik az új illetékességnek megfelelő folyósításról.
[Lásd a 233/1998 kormányrendelet 1. § (3), 4/C. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az Oktatási Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az Oktatási Hivatal és a kincstár megállapodást köt.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (1) bekezdésében.]
Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is lehet igényelni (az igénylési szabályokat a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azono-sítószáma igazolja.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. §-ában.]
Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem jogosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]