adozona.hu
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:
■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászati...
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését, finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Változás 2012. november 30-ától.
A pénztár elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldheti a tagsági jogviszony záradékolását követően az alapszabályt, valamint a záradékolt belépési nyilatkozatot, illetve a tagsági okiratot, ha a taggá váló személy ezt így kéri. (Eddig kizárólag papíralapon küldhette meg a felvett tag részére.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
A tevékenységét megkezdő pénztár is megküldheti elektronikus iratként, tehát elektronikus aláírással ellátott bizonylatként a tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követően az alapszabályt és a tagsági okiratot, ha az alapító tag ezt így kéri. (Eddig kizárólag papíralapon küldhette meg.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely, legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét - az alapszabályban kell részletezni).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész -a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla-jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. A teljes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja; ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2012-ben is a befizetett tagdíj 20 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
Munkáltatói hozzájárulás
Változás 2013. január 1-jétől.
Az önkéntes pénztárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak minősülő munkáltatói hozzájárulás 1,19-szorosa után 14 százalék (tehát 16,66 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Eddig 10 százalék volt a béren kívüli juttatások után fizetendő eho. Így 2013-ban a személyi jövedelemadóval együtt összesen 35,7 százalékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak e juttatás után. (Eddig 30,94 százalékot kellett.)[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a juttatás 1,19-szorosa után számított 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) mértékű adó terheli az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás béren kívüli juttatásnak számító részét. Az adó az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50 százalékáig (2013-ban 49 ezer forintig) terjedő részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig (2013-ban havi 29 400 forintig) terjedő részét.A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.
A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezményes összeghatárt meghaladó része béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a foglalkoztatónak a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) személyi jövedelemadót és 27 (tehát 32,13) százalékos ehót kell fizetnie (összesen tehát 51,17 százalékos terhet).
A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és a maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet).
A munkáltató az általános feltételeknél magasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást állapíthat meg azok részére, akik 15 évnél hamarabb érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1962-ben született önkéntes pénztári tagok részére - feltéve, hogy 2009. december 31-én már pénztártagok voltak - ezt a kedvezményt már év elejétől megadhatja, annak ellenére, hogy ők az 50 éves (tehát a nyugdíjkorhatárt 15 évvel megelőző) életkort csak az év folyamán fogják betölteni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafeteriarendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]
Pénztártámogató
Új előírás 2012. november 30-ától.
A pénztár munkáltatói tagja támogatói adományként célzott szolgáltatást is nyújthat. Ha a munkáltató ezt megteszi, akkor a támogatott pénztárban tagsággal rendelkező valamennyi alkalmazottja, illetve a pénztári alapszabályban foglaltak szerint közeli hozzátartozóik is igénybe vehetik a célzott szolgáltatásokat.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A. § (1)-(3), (6) bekezdéseiben.]
A célzott szolgáltatás nyújtásáról a pénztár és a munkáltatói tag szerződést köt, amelyben meghatározzák a támogatott szolgáltatásokat, a támogatási összeget és ennek pénztári szolgáltatás és működés közötti megoszlását, valamint a szerződés megszűnését követően még igénybe nem vett összeg felhasználását. A szerződésben a támogatás módját, rendjét, határidejét, elszámolási formáját, valamint az eredményességéhez szükséges együttműködést, és az eredményesség értékelésének szabályait is rögzíteni kell.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A. § (4) bekezdésében.]
A célzott szolgáltatásokra fordítható összeget a pénztárnak a fedezeti alapon belül, munkáltatói tagonként és szerződésenként elkülönített tartalékban, a célzott szolgáltatások tartalékaiban kell nyilvántartania. Ezeket az összegeket csak a munkáltatói taggal kötött szerződés szerinti célra lehet felhasználni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12/A. § (5) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnt a munkáltató által nyújtott támogatói adomány ehomen-tessége. A pénztártagnak a támogatói adomány egyéni számlán jóváírt összegének 78 százaléka után 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. a), 5. § (1) bek. d), 11. § (11) bek. d) pontjaiban.]
Ezentúl ugyancsak az adomány jóváírt összegének 78 százaléka után kell a 16 százalékos személyi jövedelemadót megfizetni. (Eddig a teljes, de ehomentes összege után rótták ki az adót.) Így összesen 33,54 százalékos közterhet kell a pénztártagnak a jóváírt adomány után fizetnie. (Eddig 16 százalékot kellett.)Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. §-ában.]
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Pénztártag halála, számlaöröklés
Változás 2012. november 30-ától.
A pénztártag halálának esetére jelölt kedvezményezettet is tartalmazó belépési nyilatkozatot vagy tagsági okiratot a pénztár a tag kérésére elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldheti a tag részére. (Eddig csak nyomtatott formában küldhette meg.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését, és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathatja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő összeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]
Pénztárszervezet
Új előírás 2012. november 30-ától.
Az ellenőrző bizottsági ülésről készített beszámolónak tartalmaznia kell az előző beszámolót követően megtett ellenőrzéseket és azok megállapításait is. Az ellenőrző bizottsági ülés közgyűlés elé terjesztett jegyzőkönyvét a közgyűlést követő 30 napon belül meg kell küldeni a felügyeletnek.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 27. § (6) bekezdésében.]
Változás 2012. november 30-ától.
A pénztári tagszervező alvállalkozójával kötött szerződést ezentúl a pénztár és a tagszervező közötti szerződés mellékleteként is meg kell jeleníteni. (Eddig ilyen kötelezettsége nem volt a pénztárnak és a tagszervezőnek.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A. § (1) bekezdésében.]
A pénztári és a tagszervező közötti szerződésben ezentúl meg kell határozni a tagsági jogviszonyukat a belépést követő három éven belül megszüntető személyek utáni jutalék-visszaírás feltételeit is. (Eddig csak a tagszervezéshez kapcsolódó díjazás feltételeit, valamint a tagszervezéssel összefüggő károkozás felelősségviselési feltételeit volt kötelező rögzíteni a szerződésben.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
A tagszervezési díj további korlátozása, hogy csak a tagsági jogviszony első két évében adható. (Eddig csak a tag első naptári évben befizetett tagdíjának működési költségekre fordított része volt korlátként előírva.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A. § (3) bekezdéseiben.]
A pénztár közgyűlését évente egyszer kell összehívni. Az ülésen el kell fogadni az éves beszámolót és a közgyűlést követő négy negyedévre vonatkozó pénzügyi tervet. (Eddig az éves beszámoló és az éves pénzügyi terv elfogadására külön közgyűlést kellett összehívni, és az éves pénzügyi tervet a számviteli törvényben meghatározott üzleti évre kellett elfogadni.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 34. §; (1), (6) bekezdéseiben.]
Valamennyi önkéntes pénztárnak három évre kell elkészítenie a hosszú távú pénzügyi tervet. Ezt először az alakuló közgyűlésen kell elfogadni, majd minden évben, az éves pénzügyi terv elfogadásakor újra el kell fogadni. (Eddig a nyugdíjpénztáraknak nem három-, hanem ötéves hosszú távú pénzügyi tervet kellett készíteniük, és az új tervet valamennyi pénztárnak a korábbi lejártát követően kellett elfogadnia.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 34. § (1) bekezdésében.]
A küldöttközgyűlésen a pénztár bármely tagja részt vehet tanácskozási joggal. (Eddig ez a lehetőség a pénztári szabályzatokban előírtaktól függött.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 22. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve -az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A pénztár tagszervezője természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is lehet. A tagszervező alvállalkozót is igénybe vehet, melynek tevékenysége után teljes körű felelősséget kell vállalnia. Az alvállalkozó további alvállalkozót nem vehet igénybe. A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]
Jogosultság nyugdíjpénztári szolgáltatásra
Változás 2012. augusztus 1-jétől.
Aki rokkantság címén igényelt 2012 előtti időponttól pénztári nyugdíjszolgáltatást, és 2012 előtt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, az igény benyújtásának időpontjától függetlenül jogosult a pénztári szolgáltatásra. (2012. január 1-jétől július 31-éig ez nem jogosított nyugdíjszolgáltatásra.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 81. § (10) bekezdésében.]
Változás 2012. december 21-étől.
Az Európai Unió előírásainak változása miatt az önkéntes pénztár egyáltalán nem nyújthat a férfiaknak és a nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást. (Eddig akkor nyújthatott, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudta indokolni.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 18/A. § (2) bekezdésében.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A nyugdíjkorhatár elérését követő nyugdíjszolgáltatást - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény előírásai szerint - akkor nem terheli személyi jövedelemadó, ha a szolgáltatásban részesülő személy tagsági jogviszonya a teljesítést megelőző tizedik adóévben már fennállt (vagy csak átlépés miatt változott). Bármilyen időtartamú jogviszony esetén sem kell adót fizetni a szolgáltatás után, ha azt rokkantság miatt igényelték. (Eddig a nem rokkant személy szolgáltatásának adómentességéhez három év jogviszony is elegendő volt, a járadékszolgáltatás pedig akkor is mentesült a személyi jövedelemadó alól, ha időtartama legalább három év volt, és összege nem csökkent jelentősen.)Nem változott.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában.]
A nyugdíjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részére folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
Nem jogosít az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevételére a 2012-ben vagy azt követően megállapított rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás folyósítása.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodást elszenvedett pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt továbbra is átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség-és önsegélyező pénztárba. Így a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhalmozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra, gyógyszervásárlás támogatására, illetve egészségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásra fordíthatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (3) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2013-ban felvesz a követeléséből, ezt 2016-ban teheti meg ismét).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §; (1), (4) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § (3) bekezdésében.]
A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót és 27 százalékos ehót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adó- és ehomentesen veheti fel.Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkorhatárt megelőző felvétele esetén az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el".
A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérése előtt felvett megtakarítás adóköteles részét - az adókötelezettség mellett - 27 százalék eho terheli, amit a tagnak kell megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) bek. a) pontjában.]
A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]
Egyéniszámla-értesítő
Változás 2012. november 30-ától.
A pénztártag kérésére az egyéni számla alakulását bemutató tájékoztatás elektronikus iratként (elektronikus aláírással ellátott bizonylatként) is megküldhető. (Eddig csak papíralapon lehetett megküldeni.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az önkéntes pénztárnak minden évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénzügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaznia. A tárgyévben már elszámolóegységes rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a számlaértesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig, önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben elszámoló-egységre épülő rendszert nem működtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie a számlaértesítőt - írja elő a 281/2001. kormányrendelet 30., illetve a 268/1997. kormányrendelet 21/D. paragrafusa.Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte -a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B. § (3) bekezdéseiben.]
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, továbbá 27 százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 46. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében.]
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie - írja elő a 281/2001. kormányrendelet 27. paragrafusa.Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.Hozammutatók nyilvánosságra hozatala
Nem változott.
A PSZÁF a nyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (például azonos betűnagyságban) megjelenteti az előző tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé.
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada. - rendelkezik a 281/2001. kormányrendelet 24. paragrafus (2) bekezdése és 25. paragrafusa.
Határidők
Változás 2012. november 30-ától.
A pénztáraknak az éves mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a PSZÁF honlapján kell közzétenniük. (Eddig a Pénzügyi Közlönyben kellett ezt megtenniük.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénztáraknak beszámolójukat a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is közzé kell tenniük. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor a közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5) bekezdésében.]
A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet követő ötödik hónap végéig kell a pénztárnak a közgyűlés elé terjesztenie.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (2) bekezdésében.]
Ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem működtet elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert, a pénztártag vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagyis a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla összegének legfeljebb 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illetve a jogosultság igazolásától számított 15 napon belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell majd utalnia.Az elszámolóegységes nyilvántartási rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezményezettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy átutalást tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon belül kell teljesítenie.
Számlalezárási költség
Nem változott.
Ha a tagsági jogviszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.Tagdíjból levonható költségek
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. E szerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzített vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által
- a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után
- elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegyvásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámla-egyenlege értékét meghatározza.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]
Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]
Pénztári alapok, pénztári vagyon
Új előírás 2012. november 30-ától.
A pénztár a választható portfóliós rendszer részeként olyan portfóliót is működtethet, amelynek befektetési összetétele előre meghatározott időpontban vagy meghatározott esemény bekövetkezésekor változik meg.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/D. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D. §-aiban.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adó- és ehoköteles jövedelemnek számít).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]
Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Önsegélyező pénztári szolgáltatások
Új előírás 2012. november 30-ától.
Az önsegélyező pénztár a tag közüzemi díját, tehát villamosenergia-, gáz-, ivóvíz- és csatornadíját is megtérítheti. Ennek havi összege nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének 15 százalékát, tehát 2013-ban 14 700 forintot. A szolgáltatást csak a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározottak szerinti védendő fogyasztók vehetik igénybe. Ebbéli minőségét a pénztártagnak az igénybevétel előtt igazolnia kell.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. i) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
Az önsegélyező pénztár a lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztését is támogathatja, ha a törlesztőrészlet a hitelszerződés aláírása óta árfolyamváltozás miatt legalább 20 százalékkal emelkedett. A támogatási összeget a pénztár közvetlenül a hitelintézet részére fizeti meg. A támogatás havi összege nem haladhatja meg a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékát, 2013-ban a 14 700 forintot. A szolgáltatás igénybevételéhez a pénztártagnak be kell mutatnia a hitelszerződést, valamint az utolsó háromhavi törlesztőrészlet hitelintézeti igazolását, vagy ezen iratok hiteles másolatát.[Lásd az 1993. évi XCVI törvény 50/B. § (1) bek. j) pontjában, 50/E. § (7) bekezdésében.]
Az önsegélyező pénztár a helyi önkormányzat által kiadott működési engedéllyel rendelkező szolgáltató otthoni gondozását, valamint a pénztártag vagy közeli hozzátartozója által igénybe vett idősgondozást is támogathatja (idősgondozás esetén a gondozási, ápolási intézmény napi vagy havi díjának megtérítésével). Ezek a szolgáltatások havonta az igazolt gondozási díj, de legfeljebb nyugdíjminimum - 2013-ban havi 28 500 forintos - összegének erejéig a tag egyéni számlájának megterhelésével is igénybe vehetők.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. k)-l), 50/D. § (2) bek. j)-k) pontjaiban.]
Változás 2012. november 30-ától.
Az önsegélyező pénztár ezentúl évente gyermekenként a havi minimálbér összegéig (98 ezer forint) beiskolázási támogatást nyújthat (a minimálbér 30 százaléka helyett). Ilyen támogatás költségtérítésre (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítésére is fordítható. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a számlát a tanév (nevelési év) kezdetét megelőző 15. nap és a végét követő 15. nap között állítsák ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások a várandósság ideje alatt már a magzat 91 napos korától a megszületéséig is igénybe vehetők. A szolgáltatás a pénztártag egyéni számlájának megterhelésével is nyújtható. (Eddig legkorábban a megszületés, örökbefogadás, illetve a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának kezdetétől jártak a gyermek születéséhez kapcsolódó szolgáltatások.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. a), 50/D. § (2) bek. aa) pontjaiban.]
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások:■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások kiegészítése;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. §, 50/D. §-aiban.]
Az önsegélyező pénztár a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadékellátását is kiegészítheti. A kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig - a tagi egyéni számla megterhelésével is adható.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. d), 50/D. § (2) bek. c)-cc) pontjaiban.]
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Csakúgy, mint az egészségpénztári, az önsegélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie. (Ehót nem kell fizetnie utána.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyednek, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ nevelési, beiskolázási, tanévkezdési támogatást;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §-ában.]
Egészségpénztári szolgáltatások
Új előírás 2012. november 30-ától.
Az egészségpénztár az OÉTI által nyilvántartásba vett, glu-ténmentes speciális élelmiszerek vásárlását is támogathatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. l) pontjában.]
Az egészségpénztár üzleti egészségbiztosítások, betegségbiztosítások díjának fizetését is támogathatja. Az egészségpénztár és a biztosító közötti, erre vonatkozó szolgáltatási szerződésben a pénztárnak ki kell kötnie, hogy az egészségbiztosítás kedvezményezettje csak a pénztártag vagy közvetlen hozzátartozója lehet. Rögzíteni kell azt is, hogy a biztosító pénzbeli kifizetést csak a pénztártag ugyanazon pénztárban vezetett egészségszámlájára vagy a pénztár erre kijelölt szolgáltatási számlájára teljesíthet.[Lásd az 1993. évi XCVI törvény 51/A. § (2) bekezdésében, 51/B. § (1) bek. m) pontjában.]
Nem változott.
Az egészségpénztárak által továbbra is szolgáltatható főbb ellátások:■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]
Az egészségpénztár a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadék ellátását is kiegészítheti.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. j) pontjában.]
Egészség- és önsegélyező pénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, az egyéni számla kétéves lekötése, illetve az egészségpénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető igénybe.Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számlá-
ján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni az egészségpénztári tag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
Pénztárfelügyelet
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 64/C-D. §-aiban.]
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65., 68-70. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Önkéntes pénztári adózás 2013-ban
Személyi jövedelemadó
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg.Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján).
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján jóváírták) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
28. § (1) f), eho-tv 3. § (1) a), 11. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, a 27 százalékos ehót a pénztártagnak kell bevallania és megfizetnie.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
29. § Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: A pénztártagnak a jóváírt összeg 78 százaléka után kell megfizetnie az adót és a 27 százalékos ehót.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jóváírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási előírások szerint igazolják.
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosítópénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 20 százalékát, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség-és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalt összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés-jóváírást. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.
46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatói adomány).
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem).
69. § (1)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 3. § (4) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 14 százalékos ehót (tehát 16,66 százalékot, összesen 35,7 százalékot).
Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást befizető munkáltatót terheli. A hozzájárulásban részesülő pénztártag előzetes nyilatkozatban köteles közölni a munkáltatóval, hogy az adóévben más munkáltató nem fizetett be a javára hozzájárulást. A hozzájárulást a kifizető több hónapra előre vagy legfeljebb három hónapra utólag utalhatja. Előre történő utalás esetén - beleértve a 2012. évi utalást is - a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni az adót.
70. § (4), eho-tv 3. § (1) ba) Jövedelem, jogcím:
A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás esetén pedig az együttes befizetésnek a minimálbér 30 százalékát meghaladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 27 százalékos ehót (tehát 32,13 százalékot, összesen 51,17 százalékot).
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei, 2012. május 31-ei, illetve a pénztár végelszámolásakor és felszámolásakor történt visszalépés esetén.
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei, 2012. május 31-ei, illetve a pénztár végelszámolásakor és felszámolásakor történt visszalépés esetén.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt összegének kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adójának adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-C §-ai szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő tag kifizetését utalták. A teljesítés során az szja-törvény 44/A §-ának szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az átutalás alapja a tárgyévről készített adóbevallásban tett nyilatkozat.
11. sz. mell. I.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei.
Adózási szabály: Költségként elszámolható.
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj és járadék, B: rokkanttá nyilvánítás alapján állapították meg).Adózási szabály: Adómentes.
Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony (átlépés esetén a korábbi tagsági viszony) a kifizetést megelőző tizedik évben vagy azt megelőzően kezdődött; B: mindig.
28. § (1) d), eho-tv 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása.
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót.
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban.
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100 százaléka, a várakozási időt követő második évben 90 százaléka, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő 10. évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100 százaléka egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles). A kifizetés adóköteles része után 27 százalékos ehót kell fizetni.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak kell megfizetnie az ehót.
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból történt befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is).
Adózási szabály: Adómentes.
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e), eho-tv 5. § (1) b), e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül.Adózási szabály: Egyéb jövedelem.
Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem, eho nem terheli.
28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárból jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles, eho terheli. A pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a tagnak kell megfizetnie az ehót.
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: A lekötött összeg 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 százalékának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben történt.
44/A § (4) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg lekötésének akár részbeni megszüntetése (feltörése).
Adózási szabály: A lekötés utáni, egyéni számlán jóváírt adóhatósági átutalási összeget 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtási határidejéig megfizetni.
Megjegyzés: A lekötött összeg feltörése miatt nem kell ehót fizetni.
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalapra jutó, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 százalékának pénztári számlára utalásával és az egészség- és önsegélyező pénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették.
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások.
Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek.
Megjegyzés: Nem adómentes az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatás.
Társasági és osztalékadó
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20 százalékát.Adózási szabály: Adómentes.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül.
__________________________________________________________________________________