adozona.hu
Mit kell tudni a megváltozott munkaképességűek ellátásairól?
Mit kell tudni a megváltozott munkaképességűek ellátásairól?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Új ellátásként állapítható meg és folyósítható
■ a rehabilitációs ellátás,
■ a rokkantsági ellátás,
■ a bányászok egészségkárosodási járadéka.
Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.
2012. január 1-jétől a korhatár alattia...
Mit kell tudni a megváltozott munkaképességűek ellátásairól?
Ellátástípusok
Nem változott.
Új ellátásként állapítható meg és folyósítható■ a rehabilitációs ellátás,
■ a rokkantsági ellátás,
■ a bányászok egészségkárosodási járadéka.
Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.
Ellátásátalakítás
Nem változott.
2012. január 1-jétől a korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá, a korhatár felettieké öregségi nyugdíjjá alakult át. Ugyanekkor a 2011 végéig megállapított rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá alakult át.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 31-33. §-aiban.]
2012-től már nem állapítható meg rehabilitációs járadék. A 2012 előtt megállapított ellátásokat a határozott időtartam végéig folyósítják, ez összesen legfeljebb három-, a 2011-ben meghosszabbított ellátások esetén legfeljebb négyéves időtartamot jelent. Akinek például 2011. december 30-ától három évre állapították meg a rehabilitációs járadékot, 2014. december 30-áig kapja ellátását.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében, 34. §-ában.]
Rokkantsági nyugellátás, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék 2012-től már nem állapítható meg.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]
Jogosultság rokkantsági ellátásra
Változás 2012. július 26-ától.
A gyermekgondozási segély folyósítása mellett is megállapítható rokkantsági ellátás. Eddig a rendszeres pénzellátások közül kizárólag a hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett lehetett rokkantsági ellátást is megállapítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 10., 2. § (1) bek. c) pontjaiban.)
Nem változott.
Rokkantsági ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához az is szükséges, hogy az igénylő ne végezzen keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - ne kapjon rendszeres pénzellátást.Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható - s a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő - igénylőnek is, ha a kérelem benyújtásakor kevesebb mint öt éve van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig (2013-ban tehát az 1954 előtt születetteknek, valamint azoknak az 1954-ben született személyeknek, akik az igénylés időpontjában már betöltötték az 58 és fél éves életkort).
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jogosultság már az igény benyújtását megelőzően fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást megelőző hatodik hónap első napjával állapítható meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az ennek megszüntetését követő naptól folyósítják.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 11. §-ában.]
Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitációs javaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságának foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás ezektől függően a jogosultsági hónap első napján érvényes minimálbér 30, illetve 150 százaléka - 2013-ban tehát 29 400 és 147 000 forint - közötti összegben kerülhet megállapításra (lásd erről táblázatunkat a 45. oldalon).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 12. §-ában.]
2012. január 1-je óta rokkantsági ellátásban részesül a teljesen munkaképtelen - tehát az I. és II. csoportba sorolt - 62 év alatti (tehát 1950-ben vagy azt megelőzően született) korábbi rokkantsági nyugdíjas. A III. csoportos rokkantnyugdíjasok és a rendszeres szociális járadékosok közül a 2011 végéig 57 éves életkorukat betöltöttek (tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek) kapnak 2012-től rokkantsági ellátást, valamint az átmeneti járadékosok is.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1) bekezdésében.]
A 2012 januárja óta rokkantsági ellátásban részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született) személy a nyugdíjkorhatár betöltése után kérelmezheti, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos összegben jár.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdésében.]
Jogosultság rehabilitációs ellátásra
Változás 2012. július 26-ától.
A gyermekgondozási segély folyósítása mellett is megállapítható rehabilitációs ellátás. Eddig a rendszeres pénzellátások közül kizárólag a hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett lehetett rehabilitációs ellátást is megállapítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (1) 10., 2. § (1) bek. c) pontjaiban.]
Nem változott.
Rehabilitációs ellátás állapítható meg a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához az is szükséges, hogy az igénylő ne végezzen keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - ne kapjon rendszeres pénzellátást.A rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek fennállásától állapítják meg. Ha ezek a kérelembenyújtási napon már fennálltak, az ellátás ettől a naptól jár.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátást a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítják meg. Ha a keresőtevékenysége alatt keresőképtelenné vált ellátott részére táppénzt, baleseti táppénzt folyósítanak, ennek időtartamával meghosszabbodik a - keresőképtelenség alatt szünetelő - rehabilitációs ellátás.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A megszüntetett rehabilitációs ellátást (például a határozott időtartam lejárta miatt) kérelemre ismételten megállapítják, ha a kérelmezőnek olyan egészségkárosodása alakul ki, amelyet a korábbi komplex minősítésen még nem vettek figyelembe, és a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást és rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést, munkaközvetítést - is kap.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (1), 8. § (1) bekezdéseiben.]
2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakult át a megmaradt munkaképességgel rendelkező - tehát a III. csoportba sorolt -, 2011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955-ben vagy azt követően született) személyek rokkantsági nyugdíja. Ugyancsak rehabilitációs ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves életkort 2011 után betöltő rendszeres szociális járadékosok.A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre - a komplex újraminősítést követő ellátásmegállapításig (tehát a minősítést követő második hónap végéig) - továbbra is a 2011-es szabályokat alkalmazzák. Megszüntetik tehát a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakított ellátást hat hónapi keresőtevékenység, illetve ennek során a minimálbért, valamint az ellátás kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem megszerzésekor. A rendszeres szociális járadékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi minimálbér 80 százalékának (2013-ban 78 400 forintnak) hat hónapon keresztüli megszerzése esetén szüntetik meg.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. §. (2) bekezdésében.]
Rehabilitációs ellátás összege
Nem változott.
Az új igénylő rehabilitációs ellátásának összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és rehabilitálhatóságának várható időtartama határozza meg. Ha az igénylő rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható, a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát, de a 2013. évi minimálbér legalább 30 és legfeljebb 40 százalékát kapja (2013-ban tehát legalább 29 400 és legfeljebb 39 200 forintot). Ha az igénylő számára tartós rehabilitációs foglalkoztatás szükséges, az előző évi átlagjövedelmének 45 százaléka, de a 2013. évi minimálbér legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (2013-ban tehát 39 200 és 49 000 forint között) lesz a megállapított ellátásának összege (lásd erről táblázatunkat a 45. oldalon).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nyugdíjnövelés-érvényesítés
Nem változott.
A 2012 előtt folyósított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelés a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt visszamenőleg igényelhető és érvényesíthető.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (6) bekezdésében.]
Orvosszakértői minősítés
Új előírás 2012. február 17-étől.
A rehabilitálható személyek közül■ rehabilitációval helyreállítható foglalkozásúnak az 51-60 százalékos (B1 minősítési kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek a 31-50 százalékos (C1 kategóriájú) egészségi állapotú személyt kell tekinteni. A rehabilitációra nem javasoltak közül
■ rehabilitációval helyreállítható foglalkozásúnak, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálható-nak az 51-60 százalékos (B2 kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálható-nak a 31-50 százalékos (C2 kategóriájú),
■ kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztat-hatónak az önellátásra képes, 1-30 százalékos (D kategóriájú),
■ önellátásra nem vagy csak segítséggel képesnek az ilyen orvosszakmai minősítést kapott, 1-30 százalékos (E kategóriájú) egészségi állapotú személyt kell tekinteni.
[Lásd a 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet 3. §-ában.]
Új előírás 2012. július 26-ától.
A megváltozott munkaképességű személy kérésére a rehabilitációs hatóságnak el kell végeznie a komplex minősítést, és ennek eredményéről hatósági bizonyítványt kell kiállítania.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 26/A §-ában.]
Nem változott.
Az ellátást igénylők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek munkaképességváltozásának vizsgálatakor az egészségi állapot megmaradt mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy a betegségek, sérülések, veleszületett rendellenességek figyelembevételével hány százalékosnak tekinthető az egészségi állapot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) 1. pontjában, 2. § (1) bekezdésében.]
A megváltozott munkaképesség és a rehabili-tálhatóság minősítését a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.
A rehabilitációs hatóságnak a munkaképességváltozás komplex minősítése során az egészségi állapot százalékos mértékének és a rehabilitál-hatóságnak a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt rehabilitálhatónak minősítették). Ennek során meg kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükségleteit, időtartamát, feltételeit.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (2) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (1) bekezdéseiben.]
Felülvizsgálat 2012-től megállapított ellátásokra
Új előírás 2012. július 26-ától.
Ha a felülvizsgálatkor az ellátottat a korábbitól eltérő minősítési kategóriába sorolták, akkor az ellátás emiatt módosított összegét az átsorolást követő második hónap első napjától kell megállapítani. A módosított ellátás összegének meghatározásakor a korábban figyelembe vett átlagjövedelmet meg kell szorozni a korábbi megállapítás óta bekövetkezett fogyasztóiárnövekedés mértékével. Ha a rehabilitációs hatóság nem állapít meg állapotváltozást, az ellátási összeg változatlan marad.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Változás 2012. július 26-ától.
A 2012-ben vagy azt követően megállapított rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás egészségi állapottal, rehabilitál-hatósággal kapcsolatos feltételeinek felülvizsgálatát a rehabilitációs hatóság az ellátott kérelmére is elvégzi. Eddig csak a korábban meghozott határozat időpontjában végezte el, illetve soron kívüli felülvizsgálatot tartott az egészségi állapot rehabilitációt megakadályozó rosszabbodása, legalább 30 napig elhúzódó keresőképtelenség, új körülmény felmerülése vagy adott szempont célzott áttekintése esetén.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Felülvizsgálat 2012 előtti ellátásokra
Változás 2012. július 26-ától.
A 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően megállapított rokkantsági ellátást az új megállapításra vonatkozó szabályok szerint, de legalább a felülvizsgálatot megelőző összegben kell megállapítani. Az új szabályok szerinti kiszámításkor átlagkeresetként a 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesült személy felülvizsgálat előtti hónapi ellátásának két és félszeresét kell tekinteni. Ha a felülvizsgált személy 2011. december 31-én átmeneti járadékban részesült, akkor a felülvizsgálat előtti hónap jövedelmének a kétszeresét, ha III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, akkor a 165 százalékát, ha II., illetve I. csoportosat, akkor a 155, illetve a 145 százalékét kell átlagkeresetként figyelembe venni. (Korábban minden esetben a felülvizsgálatot megelőző ellátási összeget folyósították tovább a felülvizsgálatot követően rokkantsági ellátásra jogosultaknak.)Ha a 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátásra szerez jogosultságot, és egészségi állapota rehabilitációval helyreállítható, akkor ellátásként a közfoglalkoztatási bér 40 százalékát (2013-ban 30 200 forintot), ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a 80 százalékát (2013-ban 60 400 forintot) kapja. A felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, és így havonta 27 180, illetve 54 360 forintot folyósítanak. (Eddig csak az átalakított rehabilitációs ellátásban részesülő személy kapott ilyen mértékű ellátást a felülvizsgálatát követően, az átalakított rokkantsági ellátás esetén az új ellátásokra vonatkozó kiszámítási szabályokkal állapították meg a rehabilitációs ellátást.)
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bek. b)-bb) pontjaiban.]
A 2012. január 1-jével átalakított, majd 2012. július 26-át megelőzően felülvizsgált rehabilitációs és rokkantsági ellátások összegét a rehabilitációs hatóságnak 2012. október 31-éig kellett hozzáigazítani az új előírásokhoz.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Nem fogják felülvizsgálni a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülőket, ők változatlan feltételekkel kapják ellátásukat a korábban meghatározott időpontig.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 34. § (1) bekezdésében.]
A 2012 januárjában átalakított rokkantsági ellátásban részesülőnek a 2012 előtt meghatározott időpontban kell részt vennie az előírt orvosszakértői (soros) felülvizsgálaton. A felülvizsgálat után egészségi állapotának és rehabilitálhatóságának megfelelő ellátást fog kapni, vagy nem részesül tovább ellátásban. A felülvizsgált személy ellátási jogosultságának megítélésekor a biztosítási időtartamot nem kell figyelembe venni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. b) pontjában, 32. § (1), 33. § (7) bekezdéseiben.]
A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő komplex egészségi állapot-újraminősítését a rehabilitációs hatóság az életkorra, keresőtevékenységre és egészségkárosodási mértékre tekintettel kialakított sorrend alapján, legkésőbb a soros felülvizsgálat 2012 előtt meghatározott időpontjában végzi el.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (6) bekezdésében.]
Ezt követően a minősítési eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosultsági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz jogosult ellátásra. Az új feltételek szerinti ellátást az erről szóló határozatot követő harmadik hónap első napjától hajtják végre. Jogosultság hiányában az ezt megállapító határozatot követő hónap 1-jétől szüntetik meg az ellátást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2)-(3), 13. § (2)-(3), 33. § (7) bekezdéseiben.]
A 2012. január 1-je után rehabilitációs ellátássá átalakított juttatásban részesülők komplex felülvizsgálatot vagy soron kívüli újraminősítést követő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött korábbi időtartamot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.]
A 2012 januárjában átalakított, majd felülvizsgált vagy újraminősített ellátást a nyugdíjemelések mértékével kell emelni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (3) bekezdésében.]
Rehabilitációs terv
Változás 2012. július 1-jétől.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek ezentúl a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével kell kapcsolatot tartania a rehabilitációs terv elkészítése és megvalósítása során. (Korábban a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséggel kellett.)[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2011. kormányrendelet) 16-19. §-aiban.]
Nem változott.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles teljesíteni a rehabilitációs tervben meghatározott - például a rehabilitációs hatóságnál történő megjelenési, munkahely-keresési, képzési, munkahely-elfogadási - kötelezettségeit.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (3) bekezdésében.]
A jogosultnak a rehabilitációs ellátást megállapító határozat közlésétől számított öt napon belül fel kell keresnie a rehabilitációs hatóságot, ahol elkészítik rehabilitációs tervét. Ha a határidőt elmulasztja, a mulasztási okot bemutató igazolási kérelem benyújtása és elfogadása esetén pótolhatja kötelezettségét.[Lásd a 327/2011. kormányrendelet 16. § (1) bekezdésében.]
A rehabilitációs hatóságnak a rehabilitációs ellátás megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell rehabilitációstervjavaslatát elkészítenie és azt az ellátottal ismertetnie. A terv az ellátott személy elfogadó aláírásával válik érvényessé, amellyel a jogosult az együttműködésre is kötelezettséget vállal. A rehabilitációs tervet - az abban meghatározott rendszerességgel megtartott közös értékelő megbeszélést követően - a munkaügyi kirendeltség és az ellátott közösen módosíthatja.A rehabilitációs tervnek tartalmaznia kell a folyamat során elérni szándékozott foglalkozást, munkaköröket, időrendben az ehhez szükséges szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint a rehabilitációs hatóság kötelezettségeit, ezek határidejét. A tervben ki kell térni a szükséges orvosi és szociális eszközökre, valamint a sikeres rehabilitációhoz szükséges további intézkedésekre is. Rögzíteni kell továbbá az ellátott személy kötelezettségeit, ezek határidejét, beleértve a rehabilitációs hatóságnál történő jelentkezéseinek gyakoriságát, valamint a kapcsolattartás módját is.
[Lásd a 327/2011. kormányrendelet 18. § (1) bekezdésében.]
Jogosultság rehabilitációs kártyára
Nem változott.
A legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható, továbbá a 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesült személy rehabilitációs kártyára jogosult.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdésében, 22. §-ában.]
A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a foglalkoztatónak csak a minimálbér kétszerese (2013-ban havi 196 ezer forint) feletti jövedelemrészre kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 16/A-B. §-aiban.]
Rehabilitációs ellátás szüneteltetése
Változás 2013. január 1-jétől.
Az újonnan, valamint a komplex újraminősítést követően megállapított pénzbeli rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell a keresőtevékenységnek, a közfoglalkoztatásnak, valamint a keresőképtelenségnek arra az időszakára, amikor az ellátásban részesülő személy munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy keresőképtelen. Ha a nyugdíjfolyósító erről csak utólag szerez tudomást, akkor a szüneteltetés időszakában folyósított összeget a később folyósítandó ellátásból vonja le, de a levonás legfeljebb a havi ellátási összeg feléig terjedhet. Ha az ellátás már megszűnt, a túlfolyósított összeget vissza kell fizetni. (Eddig a szerződés szerinti munkaidőtől függetlenül szüneteltették a keresőtevékenységet végző, közfoglalkoztatott vagy keresőképtelen személy ellátását.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4)-(4a) bekezdéseiben.]
Ellátásmegszüntetés
Nem változott.
Megszüntetik a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az ellátott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti táppénz folyósítása esetén a rokkantsági ellátást nem szüntetik meg, a rehabilitációs ellátás pedig szünetel. Az értesítési vagy a felülvizsgálat során adódó kötelezettségét neki felróható okból elmulasztó személy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátását is megszüntetik a mulasztás megállapítását követő hónap első napjától. A rehabilitálhatóság vagy az egészségi állapot változása miatt az e megállapítást követő első naptól szüntetik meg az ellátást. A jogosult saját kérésére is meg kell szüntetni az ellátást, a kérelemben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hónap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg kell szüntetni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1)-(3), 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A keresőtevékenységet folytató személy rokkantsági ellátását akkor szüntetik meg, ha három egymást követő hónapban megszerzett jövedelmének havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2013-ban a 147 000 forintot).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bek. d) pontjában.]
A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum nélkül foglalkoztatott - feketemunkát végző - személy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól, és a megelőző egy évben kapott ellátási összeget vissza kell fizetnie.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (5), 13. § (5) bekezdéseiben.]
Biztosításiidőtartam-számítás
Változás 2012. július 26-ától.
A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időbe a nyugellátásba beszámításra kerülő szolgálati idő és jövedelem megszerzésére 2012 előtt megkötött megállapodás időtartamát is be kell számítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában.]
Nem változott.
Annak, aki az iskolai tanulmányait követő 180 napon belül vált biztosítottá, akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, ha nem rendelkezik a kérelmet megelőző öt évben 1095 napi jogviszonnyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, és nincsen 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. a) pontjában.]
Az ellátási jogosultsághoz szükséges - a kérelmet megelőző öt évben elérendő - 1095 napba a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be kell számítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]
Átlagjövedelem-számítás
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy azért nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben, valamint a jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napban sem, mert táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült, akkor a hiányzó napokra a táppénzes időszakot megelőző 180 naptári napi jövedelmét kell az ellátás megállapításakor figyelembe venni. (Eddig táppénzes előzménynél is az igénylési hónap első napján érvényes minimálbért kellett beszámítani az ellátásba.) Ha az igénylő számára a minimálbér alkalmazása magasabb ellátást jelent, akkor továbbra is ezt kell alkalmazni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában.]
Nem változott.
A rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy ellátását a jogosultsága előtti naptári évben megszerzett, legalább 180 napi jövedelem havi átlaga (napi átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha ebben az időszakban nem folytatott 180 napos keresőtevékenységet, akkor ellátását a jogosultságát közvetlenül megelőzően, a jogosultság évében és az azt megelőző évben 180 naptári napban elért jövedelmének havi átlaga alapján számítják ki. Ha azonban a megelőző naptári évben és a jogosultságot megelőző 180 naptári napban sincs együttesen 180 naptári napi jövedelme, vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet, a minimálbért tekintik havi átlagjövedelemnek.[Lásd a 2011. évi CXCI törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában.]
Ellátások emelése
Nem változott.
A rokkantsági nyugellátásból, rendszeres szociális járadékból, átmeneti járadékból 2012. január 1-jén átalakított, valamint a 2011 után újonnan megállapított rokkantsági, rehabilitációs ellátást is a mindenkori nyugdíjemelés mértékével (2013. január 1-jétől tehát 5,2 százalékkal) kell emelni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3), 12. § (3), 32. § (1), (3) bekezdéseiben.]
Adó- és járulékfizetés
Nem változott.
Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után nem kell személyi jövedelemadót vagy ehót fizetni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
A 2012. január 1-jét követően az új igény és az ellátás-átalakítást követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, de összegét a nyugellátás kiszámítása során nem kell figyelembe venni.[Lásd. az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.]
Sem a 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatás, sem pedig a rokkantsági ellátás után nem kell nyugdíjjárulékot vagy más közterhet fizetni. Így folyósítási időszakuk nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellátást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába beszámító jövedelem megszerzésének időszaka a szolgálati időbe beszámít.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) és az 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdéseiben.]
A rehabilitációs járadék után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A rehabilitációs járadék folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, összegét azonban a nyugellátás kiszámítása során nem kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.)
Igénybenyújtás
Változás 2012. július 1-jétől.
Az újonnan igényelt rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél kell kezdeményezni. (Azt megelőzően a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási szakigazgatási szervnél kellett ezt megtenni.)[Lásd a 327/2011. kormányrendelet 1. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Elutasítás esetén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hónapon belül előterjesztett kérelmet csak akkor bírálják el, ha az igénylő állapota időközben tartósan rosszabbodott.Az igénylési, tartozáselengedési, -mérséklési, részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli illeték.
Nem kell újra elvégezni a komplex orvosszakértői minősítést, ha a korábban elvégzett minősítés még érvényes.
Ha az igénylő önhibájából nem jelenik meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálatán, az igénylési eljárást megszüntetik.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16. §-ában.]
Adatszolgáltatás
Nem változott.
A rokkantsági ellátásban részesülő személynek a jogosultsági feltételeiben bekövetkező változásról, valamint a három egymást követő hónap átlagában a minimálbér 150 százalékát (2013-ban 147 ezer forintot) meghaladó jövedelmet eredményező keresőtevékenységéről 15 napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint jövedelemváltozás esetén haladéktalanul igazolni kell a jövedelem összegét is.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (1)-(2) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (1) bekezdéseiben.]
A rehabilitációs ellátásban részesülőnek egészségi állapota megváltozásáról, valamint keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve megszüntetéséről 15 napon belül, a keresőtevékenysége alatti keresőképtelenségéről három napon belül kell a rehabilitációs hatóságot értesítenie.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (3) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (3), 16. § (3) bekezdéseiben.]
Közlekedési kedvezmény
Változás 2012. március 21-étől.
A rokkantsági ellátásban részesülő csak akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátást kapott, vagy egészségi állapotát a rehabilitációs hatóság 30 százalékosnak vagy annál alacsonyabbnak minősíti. Emellett akkor is megkapja a kedvezményt, ha 2011. december 31-én csak III. csoportos rokkantsági nyugdíjat vagy átmeneti járadékot kapott, de ezen a napon már elmúlt 57 éves. A rehabilitációs járadékban, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy közlekedési kedvezményre nem jogosult - írja elő a fentieket a 85/2007. kormányrendelet a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről.Bányászellátás
Változás 2013. január 1-jétől.
Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti az a bányász is, akinek a III. csoportos rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakították, és a felülvizsgálat során rehabilitálhatónak minősítették, vagy felülvizsgálatára még nem került sor. Az egészségkárosodási járadék összege ezekben az esetekben a 2011. december 31-ei rokkantsági nyugdíj az azóta eltelt időszakban végrehajtott nyugdíjemelésekkel megnövelt összege. Ezt a lehetőséget 2012. január 1-jéig visszamenőleg érvényesíteni kell azok esetében is, akiknek az ellátása a felülvizsgálatot követően csökkent.A jogszabályi előírás szerint az emelés évét megelőzően megállapított bányász-egészségkárosodási járadékot meg kell emelni a mindenkori nyugdíjemelés mértékével. (Eddig erre nem volt kötelezettség, a járadék emelése a kormány eseti döntésétől függött.) Így a 2013 előtt megállapított bányász-egészségkárosodási járadékban részesülők ellátását 2013 januárjában 5,2 százalékkal fel kell emelni - írja elő a 23/1991. kormányrendelet egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről.
Nem változott.
Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti a legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult személy, ha keresőtevékenysége megszűnésekor munkaképesség-változása, egészségkárosodása miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Továbbra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres pénzellátásban, beleértve a rendszeres vagy átmeneti kereset-, jövedelemkiegészítésben részesülőknek.)A bányász dolgozók 2011 végéig megállapított egészségkárosodási járadéka 2012. január 1-jén változatlan összegben bányászok egészségkárosodási járadékává alakult.
A bányászok egészségkárosodási járadékát szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát (2013-ban az 1 millió 764 ezer forintot) - írja elő a fentieket a 23/1991. kormányrendelet.
A bányászok egészségkárosodási járadéka után nem kell személyi jövedelemadót és ehót fizetni.
__________________________________________________________________________________
Példák megváltozott munkaképességűek ellátására
1. 1954 novemberében született, 2013-ban 59 éves, 30 éves kora óta sportedzőként dolgozó tanár 2013 szeptemberében súlyosan megbetegszik. Fizikai teljesítménye nagymértékben korlátozottá válik, ezért edzői állása megszűnik. A területileg illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervnél megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátás iránti igényt nyújt be.
A rehabilitációs hatóság elvégzi egészségi állapotának komplex minősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát. Egészségi állapotát 48 százalékosnak minősítik, valamint rehabilitálhatónak, és megállapítják, hogy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, tehát C1 kategóriába sorolják. Mégsem rehabilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap, mivel öt éven belül - 63,5 évesen, 2018 májusában - eléri az öregséginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges 1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét megelőző évben egészségbiztosítási járulékot havi átlagban 450 ezer forint után fizetett.
Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, tehát 270 ezer forint lenne. Nem kaphat azonban többet a minimálbér 150 százalékánál (2013-ban 147 ezer forintnál), így ellátását ekkora összegben állapítják meg. Ha egészségi állapota az orvosi minősítés szerint elérte volna az 51 százalékos mértéket, és foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható lenne, tehát B1 kategóriába sorolnák be, csak a minimálbér 45 százalékával megegyező (2013-ban 44 100 forintos) ellátást állapítottak volna meg neki.
Ha betegsége korábban következik be, és igénylését az öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt több mint öt évvel - például 2013 márciusában - adja be, akkor rehabilitációs ellátásra lenne jogosult, és C1 kategóriásként csak a minimálbér 50 százalékát (2013-ban 49 ezer forintot) kapná.
2. 1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves személy rokkantsági nyugdíja 2012 januárjától rehabilitációs ellátássá alakult át, nem minősül tovább nyugdíjasnak. Ellátásként a 2013. márciusi komplex felülvizsgálat időpontjában 106 ezer forintot kap, azaz a 2011. decemberi rokkantsági nyugdíj időközben végrehajtott nyugdíjemelésekkel megemelt összegét. A komplex felülvizsgálaton megállapítják, hogy foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, így a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával (2013-ban 30 200 forinttal) megegyező összegű ellátást állapítanak meg neki, amelyet az átsorolást követő harmadik hónaptól, 2013 júniusától kap. Az ellátás további időtartamát két és fél évben határozzák meg, 2015 decemberéig. A határozat kézhezvételét követően öt munkanapon belül fel kell keresnie a területileg illetékes kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervét, ahol elkészítik rehabilitációs tervét, és megkezdik rehabilitációját. Közben munkát vállal, de mivel keresőtevékenysége nem haladja meg a heti 20 órát, ellátása folyósítását nem szüneteltetik.
3. 1956-ban született nőnek 2011 májusában unokája születik. A gyermek egyéves korától a szülőkkel megállapodhat arról, hogy ő kapja a nyugdíjminimummal megegyezően 28 500 forintos gyermekgondozási segélyt. 2013 februárjában megromlott egészségi állapotára tekintettel rehabilitációs ellátást igényel, amelyet kétéves időtartamra meg is állapítanak neki. Rehabilitálhatónak minősítik, és mivel a gyesen kívül a megelőző két évben nem szerzett jövedelmet, ellátása a minimálbér 35 százaléka (2013-ban 34 300 forint) lesz. 2012. július 26-a előtt nem kapta volna meg az ellátást, mivel gyermekgondozási segély mellett rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás is csak ettől az időponttól kezdődően állapítható meg. 2013 februárjától 2014 májusáig, a gyermek hároméves korának eléréséig a rehabilitációs ellátást és a gyest is folyósítják a részére, a gyermek szülei pedig teljes munkaidőben vállalhatnak állást.
__________________________________________________________________________________
Megváltozott munkaképességűek részére megállapítható ellátások 2013-ban
|
Orvosi minősítés |
Rehabilitálhatóság |
Kate- gória |
Születési év |
Ellátás megnevezése |
Ellátás összege* |
Ellátás folyósítása |
|
51-60%-os |
Foglalkoztathatósága rehabili- |
B1 |
1954 után született, |
Rehabilitációs |
Havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább a |
Szünetel heti 20 órát meg- |
|
1954 előtt született, |
Rokkantsági |
Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább a |
Megszűnik, ha három |
|||
|
Foglalkoztathatósága rehabili- |
B2 |
Bármikor |
Rokkantsági |
Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább a |
||
|
31-50%-os |
Tartós foglalkozási
rehabilitációt |
C1 |
1954 után született, |
Rehabilitációs |
Havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább a |
Szünetel heti 20 órát meg- |
|
1954 előtt született, |
Rokkantsági |
Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább a |
Megszűnik, ha három |
|||
|
Tartós foglalkozási rehabilitá- |
C2 |
Bármikor |
Rokkantsági |
Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább a |
||
|
1-30%-os |
Kizárólag folyamatos támo- |
D |
Bármikor |
Rokkantsági |
Havi átlagjövedelem 65%-a, de legalább a |
|
|
Jelentős
egészségkárosodás, |
E |
Bármikor |
Rokkantsági |
Havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább a mini- |
Megjegyzések: 1. A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele az igénybenyújtást megelőző 5 éven belüli legalább 1095 napos biztosítási jogviszony. 2. A rehabilitációs ellátásban részesülők a pénzbeli ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra is jogosultak, ugyanakkor a rehabilitációs hatóságokkal együttműködni kötelesek. 3. Bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult a keresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt keresetkiegészítésben részesült, legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász a keresetkiegészítéssel megegyező, valamint a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjas, a korábbi nyugdíj időközben végrehajtott emelésével megegyező összegben. Az ellátást a nyugdíjakkal megegyezően emelik. 4. A megváltozott munkaképességűek részére megállapított ellátások mentesek a személyi jövedelemadó alól. 5. A 2012. január 1-jével átalakított ellátásokat a komplex felülvizsgálat során fogják a felsorolt minősítési kategóriába besorolni, és ellátásukat újramegállapítani, azzal, hogy a felülvizsgálatot követően rokkantsági ellátásra jogosultak ellátási összege nem csökkenhet. A felülvizsgálatig a korábbi ellátásuk nyugdíjemelések szerint növelt összegét kapják. (2012-ben csak a rokkantsági nyugellátásból átalakított ellátások részesültek emelésben, 2013-tól valamennyi átalakított ellátás.) A rokkantsági ellátás felülvizsgálatot megelőző jövedelemszerzésre az általános szabály, a rehabilitációs ellátáséra a 2011. december 31-én folyósított ellátás akkor hatályos szabályát (lásd a 43. oldalon) kell alkalmazni.
__________________________________________________________________________________