adozona.hu
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A főállású evás egyéni vállalkozónak a minimálbér (ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum) másfélszerese után kell megfizetnie az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.
A nyugdíjjárulék alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2013-ban havi 98 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhónap első nap...
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozónak a minimálbér (ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum) másfélszerese után kell megfizetnie az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
A nyugdíjjárulék alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2013-ban havi 98 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2013-ban 114 ezer forint).[Lásd. az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Magasabb járulékalap választása
Nem változott.
Magasabb járulékalap választása esetén az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kötelező alapjánál (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresénél) magasabb összeget kell vállalni egyéni járulékalapként.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt először az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az első adóévet megelőző év december 20-áig jelentheti be, külön bejelentőlapon, az adóhatóságnak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó - december 12-éig benyújtandó - járulékbevallásában.Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékmérték
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5 százalék (az egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék). A nyugdíjjárulék 10 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Járulék szünetelése, mentességek
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét, méghozzá minimum egy hónapig és maximum öt évig - írja elő az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa. A szünetelés alatt járulékokat sem kell fizetnie.Az evás egyéni vállalkozó nem köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.
Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8., 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Nem változott.
Ha evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában is meg kell fizetnie - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett - akár részmunkaidőben - munkaviszonnyal is rendelkezik (kivéve ha munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van).A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2013. január 1-jétől.
A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6660, napi 222 forint (2012-ben havi 6390, napi 213 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül megfizeti, tehát akkor is, ha egyáltalán nincs bevétele.
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében, 38. §-ában.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania. A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.Társas vállalkozás és vállalkozó
Nem változott.
Az evás társaság főállású társas vállalkozó tagja az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kapott tagi jövedelem, de havonta legalább a minimálbér - vagy ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - másfélszerese után fizeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
A nyugdíjjárulékot havonta legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2013-ban havi 98 ezer forint) vagy - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum (2013-ban 114 ezer forint) után kell megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Táppénzes állomány, terhességi-gyermekágyi segély, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. §-ában.]
Egészségügyi hozzájárulás
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.Az evaalany társaság magánszemély tagját nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]