adozona.hu
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A magánszemélyek egyéb jövedelmét is terhelheti 14 százalékos eho. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jövedelem után (vagyis amikor életbiztosításból származó egyes ügyletek esetén egyéb jövedelem keletkezik) a magánszemély 14 százalék ehót fizet, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábba...
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A magánszemélyek egyéb jövedelmét is terhelheti 14 százalékos eho. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 28. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jövedelem után (vagyis amikor életbiztosításból származó egyes ügyletek esetén egyéb jövedelem keletkezik) a magánszemély 14 százalék ehót fizet, ha a jövedelem megszerzésének időpontja a lejárati szolgáltatással nem bíró, teljes életre (kizárólag halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel bíró életbiztosítás megkötésétől - de legkorábban 2013. január 1-jétől - számított tíz évet követő időpontra esik. (Az e jövedelem után megfizetett eho nem számít be a 450 ezer forintos felső határba.)[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (7) bekezdésében, 11. § (11) bek. e) pontjában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Ehoköteles az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány, és mivel e jövedelemnél a pénztár nem minősül kifizetőnek, a jövedelmet szerző magánszemély fizeti meg az egyébként a kifizetőket terhelő 27 százalékos mértékű ehót (a 78 százalékos jövedelemmegállapítási szja-szabály alkalmazásával).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bek. d), 11. § (11) bek. d) pontjaiban..]
Az egészségügyi hozzájárulás alapját is befolyásolja azon - a személyi jövedelemadóról szóló törvény 29. paragrafusában rögzített - módosítás, amely már csak a 27 százalékos ehónál engedi meg alkalmazni a 78 százalékos jövedelem-megállapítást (ez előírja, hogy ehofizetés esetén a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe vennie a jövedelemszerzőnek).Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forintba beleszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4 százalék természetbeni és a 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2013. január 1-jétől havi 6660 forint). Ha e járulékok összege meghaladja a 450 ezer forintot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeghatár eléréséig.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői százalékos eho
Változás 2013. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások után a kifizetőnek (a korábbi 10 százalék helyett) 14 százalékos ehót kell fizetnie az adóalapként meghatározott összeg, vagyis a jövedelem 1,19-szorosa után.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
A járuléktörvény szerinti foglalkoztató a magánszeméllyel közös nyilatkozat alapján átvállalhatja az összevont adóalapba tartozó jövedelem utáni 27 százalékos eho megfizetését és bevallását, ha a magánszemély a foglalkoztatójával fennálló jogviszonyára tekintettel - kifizetőnek nem minősülő - külföldi személytől szerez jövedelmet. A fizetési, bevallási kötelezettség átvállalásának feltétele a magánszemély nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a magánszemély egyetemlegesen felel.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (10) bekezdésében.]
Nem változott.
A kamatkedvezmény utáni 27 százalékos eho alapja az adóalapként meghatározott összeg, vagyis a juttatás értékének 1,19-szorosa.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. bb) alpontjában.]
Mentesül a kifizetői eho alól az a jövedelem, amely után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Így a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak, tiszteletdíjak - a járuléktörvény 5. paragrafus (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogviszonyból származó jövedelmek - után nem kell 27 százalék ehót megállapítani, mivel azok szociális hozzájárulási adó alapját képezik. [Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék (kivéve a béren kívüli juttatást, ami után 2013-ban 14 százalék a kifizetői eho a korábbi 10 százalék helyett).
Kifizetői eho terheli az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó adó-(adóelőleg-)köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék vagy szociális hozzájárulási adó (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), valamint a kamatkedvezményből származó külön adózó jövedelmet.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a kifizetőnek nem kell 27 százalék ehót fizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 5. § (2) bekezdéseiben.]
A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után. Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a reprezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, valamint a béren kívüli juttatásoknak a kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ba) alpontjában.]
A magánszemély továbbra is akkor fizet 27 százalékos ehót, ha nincs kifizető, vagy a kifizető nem köteles a jövedelem után adót (adóelőleget) megállapítani, vagy pedig ha az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizető az ehotörvény alkalmazásában nem minősül kifizetőnek.A biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után nem kell járulékot fizetni, ezért ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. Így például a munkavállalónak a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától kapott adó-(adóelőleg-)köteles jövedelme után a kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos ehót.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Más tagállami biztosítottak
Nem változott.
A Magyarországon kívüli EU-, EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizetniük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett A1-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt (2013-ban ez 450 ezer forint).A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 százalék) ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire 2013-ban (Ft)
|
1. 12-szer havi 8 ezer forint értékű Erzsébet-utalvány |
96 000 |
|
2. Széchenyi-pihenőkártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás |
150000 |
|
3. Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás |
100000 |
|
4. Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás |
50 000 |
|
5. Helyi utazási bérlet |
114600 |
|
6. 12-szer havi 10 ezer forint értékű egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás |
120000 |
|
7. Béren kívüli juttatások együttes értéke (1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.) |
630600 |
|
8. Adóalap (7. x 1,19) |
750414 |
|
9. Kifizetőt terhelő szja (8. x 0,16) |
120066 |
|
10. Kifizetői 14 százalékos ehoalap (8.) |
750414 |
|
11. Kifizetői 14 százalékos eho (10. x 0,14) |
105058 |
|
12. Kifizetői 27 százalékos ehoalap* [(7. - 500 000) x 1,19] |
155414 |
|
13. Kifizetői 27 százalékos eho** (12. x 0,27) - (12. x 0,14) |
20 204 |
* Egyes meghatározott juttatásnak minősül, így 27%-os ehoalapot képez a béren kívüli juttatás együttes értékének
500 ezer forintot meghaladó része [szja-törvény 70. § (4) bekezdés második mondata]. **Az adóévet követő év má-
jus hónap kötelezettségeként kell bevallani, a 27%-os ehót csökkenti az ugyanazon alap után megállapított 14% eho
[eho-törvény 3. § (6) bekezdés].
Példa ingatlan-bérbeadás ehójára
(tételes költségelszámolással)
|
1. Bevétel |
1 680 000 Ft |
|
2. Költség |
480 000 Ft |
|
3. Jövedelem (1. - 2.) |
1 200 000 Ft |
|
4. Szja-alap (3.) |
1 200 000 Ft |
|
5. Szja (4. x 0,16) |
192 000 Ft |
|
6. Ehoalap (3.) |
1 200 000 Ft |
|
7. Eho (6. x 0,14) |
168 000 Ft |
Kivételek a százalékos eho alól
Nem változott.
A kifizetőnek nem kell 27 százalékos ehót fizetnie■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
A magánszemélyt nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei osztalék után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A kifizetőt terhelő közterhek mellett adható juttatások
|
A juttatás jogcíme |
Eho |
|
Munkahelyi étkeztetés |
14 |
|
Erzsébet-utalvány |
14 |
|
Széchenyi-pihenőkártya |
14 |
|
- szálláshely-szolgáltatásra |
14 |
|
- vendéglátásra |
14 |
|
- szabadidős szolgáltatásokra |
14 |
|
Iskolakezdési támogatás |
14 |
|
Helyi utazási bérlet |
14 |
|
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége |
14 |
|
Önkéntes pénztárba,
foglalkoztatói |
14 |
|
A béren kívüli juttatások évi
500 ezer forin- |
27 |
|
Az egyes béren kívüli
juttatások törvényi |
27 |
|
Hivatali üzleti utazáshoz
kapcsolódó étke- |
27 |
|
Cégtelefon magáncélú használata |
27 |
|
Magánszemély javára kötött személybiz- |
27 |
|
Minden munkavállalónak azonos
feltétellel |
27 |
|
Csekély értékű ajándék,
legfeljebb évi |
27 |
|
Adóköteles reprezentáció, üzleti ajándék |
27 |
Egyéni ehobevallás
Változás 2013. január 1-jétől.
Ha a járuléktörvény szerinti foglalkoztató átvállalta a 27 százalékos eho megfizetését és bevallását a magánszemélytől a (kifizetőnek nem minősülő) külföldi személytől származó, foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerzett jövedelem után, a magánszemélynek nem kell bevallania az e jövedelme utáni ehót.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (10) bekezdésében.]
Nem változott.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, de az ehót nem 27 százalékos mértékkel, hanem 15 százalékkal kell bevallania és befizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében.]
Ha a kifizető levonta az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (6 százalékkal növelten), ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megállapított ehót a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha az nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az ehotörvény alkalmazásában nem minősül annak.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8) bekezdésében.]
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell bevallania százalékos egészségügyi hozzájárulásként.A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés
Nem változott.
A béren kívüli juttatások utáni (2013-ban 14 százalék) egészségügyi hozzájárulást a kifizető a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.A béren kívüli juttatás éves 500 ezer forint keretösszeg fölötti részére - mint egyes meghatározott juttatás után - megállapított 27 százalékos ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A kiszámított ehót csökkenti az ugyanazon alap utáni 14 százalékos eho (mivel a kifizető azt egyszer már, mint béren kívüli juttatás utáni ehót, megfizette).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6), 11. § (6) bekezdéseiben.]
A kifizetőnek a százalékos ehót havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig.Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az ehót nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos ehót év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék ehót a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.
Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni a százalékos ehót.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni ehót az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.
Hozzájárulás túlfizetése
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az ehót, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.Lábjegyzet
A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.
