adozona.hu
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012. január 1-jén felváltotta az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.
Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás.
A szociális hozzájárulási adó alanyai:
■ a kifizető,
■ az egyéni vállalkozó,
■ a mezőgazdasági őstermelő. Nem adóalany:
■ a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, a...
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
A 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot 2012. január 1-jén felváltotta az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.
Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás.
Adóalanyok
Nem változott.
A szociális hozzájárulási adó alanyai:■ a kifizető,
■ az egyéni vállalkozó,
■ a mezőgazdasági őstermelő. Nem adóalany:
■ a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte [ők a járuléktörvény 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak sem minősülnek], nekik "munkáltatói" közteherként tehát továbbra is -a 2013-ben már havi 6660 forint összegű - egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük;
■ a mezőgazdasági őstermelő, akinek a járuléktörvény alapján nincs biztosítási kötelezettsége, neki az adóköteles jövedelme után ehót kell fizetni;
■ a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha a járuléktörvény alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, rá a kedvezményes járulékfizetési szabályok vonatkoznak, azaz 14 százalék járulékot fizet bevételei egyötöde után.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. §; (1), (6) bekezdéseiben.]
Adóalany kifizetők
Változás 2012. július 1-jétől.
Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén kifizetőnek az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató minősül, akit a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg maguk közül írásban kijelöltek.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (5a) bekezdésében.]
Nem változott.
Kifizető a természetes személlyel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizető bárki lehet - természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, tehát a kifizető fogalom itt nem ugyanaz, mint az adózás rendjéről szóló törvényben.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2) bekezdésében.]
További kifizető■ a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi kifizető, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban álló, magyar tb-jogszabályok hatálya alatt álló személy a munkát Magyarországon vagy másik uniós, illetve EGT-tagállamban vagy Svájcban végzi [e szabály ugyanazt a személyi kört fedi le, mint a járuléktörvény 5. § (3) és 56/A § (1) bekezdésében említett kötelezetteké];
■ a természetes személy, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi kifizetője vagy annak képviselője az adófizetést elmulasztja [hasonlóan rendelkezik a járuléktörvény 56/A § (3) bekezdése],
■ a természetes személyt kirendelés alapján foglalkoztató, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik;
■ a munkavállalót kölcsönbe vevő, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel [hasonló előírást tartalmaz a járuléktörvény 56/A § (4) bekezdése].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2)-(5) bekezdéseiben.]
Adófizetéssel járó jogviszonyok
Változás 2013. január 1-jétől.
Csak akkor kell szochót fizetni a külföldi jog alapján fennálló jogviszony után, ha a munkát Magyarországon vagy az uniós tb-rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik (ez az előírás 2012. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazható).[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bek. h) pontjában, 466. § 7. m) alpontjában, 467/A. §-ában.]
Nem változott.
A kifizetőnek az alábbi jogviszonyok esetén kell adót fizetnie:■ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati viszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának jogviszonya, Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának jogviszonya, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, illetve ezeknek megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, ha a munkát belföldön végzik;
■ szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséggel járó vállalkozási, megbízási jogviszony;
■ közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tag személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszonya (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
■ ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
■ gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
■ egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, előzőek alá nem sorolható jogviszony.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdésében.]
Nem kell adót fizetni, ha■ a társas vállalkozás tagja vagy az egyházi személy saját jogán nyugdíjas, vagy a tag olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte [e személyek a járuléktörvény 5. § (1) f) és h) pontjai alapján biztosítottnak sem minősülnek];
■ a jogviszony az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával áll fenn [e jogviszony a járuléktörvény 5. § (1) b) pontja alapján biztosítással járó jogviszonynak sem minősül].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői adóalap
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem mellett számításba kell venni a szerződésben rögzített alapbér vagy más díjazás időarányos részét is. Külföldi kiküldetés esetén az alapbér - vagy más díjazás - azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható, egyszerre több államban végzett tevékenység esetén pedig azt az időszakot, amelyre a külföldön adóztatható jövedelem jár.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1a) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőt terhelő adó alapja:■ a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott), a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső önálló vagy nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjjal;
■ a tanulószerződésben meghatározott díj;
■ a hivatásos nevelőszülői díj;
■ az előzőek szerinti juttatások hiányában az adófizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt vagy más jogviszonyt megalapozó munkaszerződésben vagy egyéb szerződésben meghatározott alapbér, illetve díjazás (külföldi kiküldetés esetén alapbér alatt a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbért, ennek hiányában a tárgyhavi alapbért kell érteni).
[A felsorolás tartalmilag megfelel a járuléktörvény 4. § k) pont szerinti járulékalapot képező jövedelmek definíciójának, ideértve a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 1. § (2) bekezdését is. Ez utóbbi a külföldre kiküldött, és külföldön adózó olyan munkavállalókra vonatkozik, akik a más uniós állambeli munkavégzésük alatt is a magyar tb-rendszer hatálya alatt maradnak.]
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésében.]
Nem adóalap:■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel nem rendelkező külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - harmadik állambeli munkavállaló részére kifizetett (juttatott) bevétel, akit legfeljebb két évig foglalkoztatnak belföldön, és a korábbi belföldi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig három év eltelt (e pont és az előző pontok ugyanazokat a belföldön dolgozó, de itt nem biztosított személyeket sorolják fel, mint a járuléktörvény 11. §-a);
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás [ugyanaz, mint a járuléktörvény 21. § a) pontja];
■ a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 21. § d) pontjának];
■ a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [lásd a járuléktörvény 21. § e) pontját];
■ az olyan személynek juttatott bevétel, aki az uniós koordinációs tb-rendelet hatálya alá tartozó vagy szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított);
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (e jövedelmet az szja mellett 14 százalékos egyéni eho is terhelhet).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdésében.]
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéb jövedelmek után továbbra is 27 százalékos ehót kell fizetni. A megbízási és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó, a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (ehót nem).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozók
Nem változott.
Egyéni vállalkozó■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint
■ a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy és a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után a vállalkozói kivétje, az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - (2013-ban ez havi 98 ezer, illetve 114 ezer forint) 112,5 százaléka után fizet adót.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (1), 457. § (3) bekezdéseiben.]
Ha az egyéni vállalkozó e jogállása nem áll fenn a teljes naptári hónapban, csak a jogállása naptári napjaira kell adót fizetnie, naponként legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre (amelyeken)■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó), vagy
■ kifizetővel fennálló, adófizetéssel járó jogviszonya alapján a kifizető - a tárgyév január 31-éig tett, adóévre szóló nyilatkozat alapján - az adóalap-minimum (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százaléka) alapulvételével adót fizet utána.
A vállalkozói szociálishozzájárulási adóalap megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (3), 458. § (1)-(2), (4)-(5), (8) bekezdéseiben.]
Evás egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó által saját maga után havonta fizetendő adó alapja:■ a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a járuléktörvény szerint - az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére - tett nyilatkozatában vállalt összeg;
■ a minimálbér - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - (2013-ban ez havi 98 ezer, illetve 114 ezer forint) 112,5 százaléka;
■ az evaalap 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Az evás vállalkozó sem fizet adót az úgynevezett kieső időkre (például táppénz, gyes folyósítása, tevékenység szünetelése alatt).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja
Nem változott.
A társas vállalkozás (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég) személyesen közreműködő vagy - nem munkaviszonyban eljáró - ügyvezető tagja után az adót a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelem alapján kell fizetni, de legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum (2013-ban ez havi 98 ezer, illetve 114 ezer forint) 112,5 százaléka után.Tört hónap esetén az adó alapja az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony minden napjára legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze.
Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre (amelyeken) a tag
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott;
■ ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel;
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó);
vagy
■ más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, amely után legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti utána az adót;
■ egyéni vállalkozó jogállásában saját maga után legalább a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti az adót.
A szociálishozzájárulási adóalap a társas vállalkozás tagjainál is megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (1), 458. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben.]
Mezőgazdasági őstermelők
Nem változott.
A szociális hozzájárulási adó szempontjából őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.Az adóalany őstermelő adóalapja havonta a tárgyév első napján érvényes minimálbér (ez 2013-ban havi 98 ezer forint) vagy a járuléktörvény alapján magasabb járulékalap választásáról tett nyilatkozata szerinti összeg. Tört hónap esetén az őstermelő csak e jogállása naptári napjaira fizet adót, naponként a minimálbér harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2), 457. § (4)-(5), 458. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nyilatkozatok másodfoglalkozásban
Nem változott.
A természetes személynek nyilatkoznia kell a kifizetője részére a heti 36 órát elérő munkaviszonyáról, nappali tagozatos tanulói (hallgatói) jogviszonyáról, valamint olyan más jogviszonyáról, amelyben legalább a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetik az adót; ilyenkor a kifizető csak a tényleges jövedelem után fizeti az adót.Ha a nyilatkozat alapjául szolgáló körülmény megváltozik (például megszűnt a heti 36 órát elérő munkaviszony), a természetes személy ismételten nyilatkozik kifizetőjének. Ha ezt elmulasztja, a kifizető követelheti tőle az adóhiányt és a pótlékokat. Ha az adóhiány és pótlék nem hajtható be a kifizetőn, az adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt - határozattal - kötelezi fizetésre.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 458. § (7) bekezdésében.]
Az adó mértéke
Nem változott.
A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével.A számított szociális hozzájárulási adót csökkenti:
■ a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény;
■ a Karrier Híd Programban részt vevők (felmentett köztisztviselők) utáni kedvezmény;
■ a foglalkoztatási kedvezmény (Start-, részmunkaidős kedvezmény);
■ a szakképzettséget nem igénylő munkakörök (FEOR-08, 9. főcsoport) kedvezménye.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 459. §-ában.]
Adókedvezmény a bérek nettó értékének megőrzésére
Változás 2012. április 7-étől.
Ha a kifizetőt terhelő adó alapja a munkavállaló kiküldetését megelőző évben elért alapbérének havi átlagos összege, a részkedvezmény alapja nem ez az összeg, hanem a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér.Ha a munkaviszony nem a teljes hónapban áll fenn, meg kell határozni a teljes havi munkaviszony esetén a munkavállalót megillető munkabér elméleti összegét és az erre kiszámított részkedvezményt, majd az így kapott részkedvezményt a tényleges havi jövedelem és az elméleti összeg arányában csökkenteni kell.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. § (5a), (6a) bekezdéseiben.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Az egyházi és közszférába nem tartozó kifizető akkor is igénybe veheti az adókedvezményt, ha a jogszabály által elvárt béremelést nem hajtotta végre munkavállalóinál.A kedvezmény mértéke 2013-ban havonta a kedvezményalap 16 százaléka, de legfeljebb 12 ezer forint 75 ezer forintos kedvezményalapig, melyet csökkent a 75 ezer forintot meghaladó kedvezményalaprész 20 százaléka. A kedvezmény 2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérnél "fut ki".
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adókedvezményt a kifizető havonta, a naptári hónap egészében fennálló munkaviszonyok utáni részkedvezmények összegeként állapítja meg. A (rész)kedvezmény alapja a természetes személyt munkaviszonyára tekintettel megillető bruttó munkabér (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján járó bért).[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa "bérkompenzációs" részadókedvezményre 2013-ban*
|
1. Bruttó munkabér (forint/hó) |
120000 |
|
2. Számított szociális
hozzájárulási adó |
32 400 |
|
3. Kedvezményalap (1.) |
120000 |
|
4. Adókedvezmény 12 000 - [(3. - 75 000) x 0,2] |
3 000 |
|
5. Fizetendő adó (2. - 4.) |
29 400 |
__________________________________________________________________________________
Karrier Híd Program kedvezménye
Nem változott.
Az állami foglalkoztatási szerv által kérelemre kiadott - a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás alapján a Karrier Híd Programban részt vett, a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát közvetlenül megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után az őt munkaviszonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv kivételével) adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462. §-ában.]
Szakképzetlenek adókedvezménye
Új előrás 2013. január 1-jétől.
A szakképzettséget nem igénylő (a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény, FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó) munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó - 100 ezer forintig - 12,5 százalék (ami mellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni).A kedvezmény nem a munkavállaló képzettségéhez, hanem az ellátott munkakörhöz kötődik. Ha a munkavállalót nem az adómegállapítási időszak (tárgyhónap) teljes egészében foglalkoztatták szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy nem kizárólagosan ilyen munkakörben alkalmazták, nem jár adókedvezmény az adómegállapítási időszakra. A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 461. §-ában, 463. § (5) bekezdésében.]
25 év alattiak és 55 év felettiek utáni kedvezmény
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltatóknak járó kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 14,5 százalékával. A fizetendő szociális hozzájárulási adó - 100 ezer forintig - 12,5 százalék (ami mellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetni). A munkabér 100 ezer forint feletti részére a szociális hozzájárulási adót a normál, 27 százalékos mértékkel kell megállapítani.A hónap egészére jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti. A kedvezmény nyugdíjas munkavállaló után is jár.
Nagyobb a kedvezmény a 25 év alatti munkavállaló után, ha pályakezdő, azaz legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A pályakezdő utáni kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (a szociális hozzájárulási adó alól mentes kétéves időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forintos munkabérig). A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
A 180 napba a biztosítási (járulékfizetési) kötelezettséggel járó munkaviszonyok számítanak be, tehát az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi, idénymunka) vagy az iskolaszövetkezetben végzett munka időtartamát nem kell figyelembe venni. A tanulószerződés azonban - mivel az a Tbj. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján biztosítással járó jogviszony - beszámítandó a 180 napba.
A pályakezdőkre is érvényes, hogy nem kell töredék hónappal számolni, vagyis teljes hónapra jár a kedvezmény abban a hónapban is, amelyben a munkavállaló betölti a 25. életévét vagy a foglalkoztatás második éve véget ér.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) és 2011. évi CLVI. törvény 462/B. §, 463. § (5) bekezdéseiben.]
Tartósan álláskeresők kedvezménye
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A szociális hozzájárulási adó számított összegéből a tartósan álláskeresők foglalkoztatására tekintettel igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ebben az időszakban szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), majd 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében (emellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni).A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
Az adókedvezmény szempontjából tartósan álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szerv (munkaügyi központ) által a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző kilenc hónapon belül legalább hat hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy minősül. Ha az álláskereső közfoglalkoztatásban vett részt, e közfoglalkoztatási jogviszonyát nem lehet figyelembe venni a kilenc és a hat hónap számítása során.
Az egész hónapra megilleti a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól az adózót abban a hónapban is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve lejár. A 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben jár le.
A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény a 2013. január 1-jén vagy azt követően létrejött munkaviszonyok esetén vehető igénybe.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) és a 2011. évi CLVI. törvény 462/C. §, 463. § (5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások
91 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások911 Takarítók és kisegítők
9111 Háztartási takarító és kisegítő
9112 Intézményi takarító és kisegítő
9113 Kézi mosó, vasaló
9114 Járműtakarító
9115 Ablaktisztító
9119 Egyéb takarító és kisegítő
92 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások
921 Szemétgyűjtők és hasonló foglalkozások
9211 Szemétgyűjtő, utcaseprő
9212 Hulladékosztályozó
922 Szállítási foglalkozások és rakodók
9221 Pedálos vagy kézi hajtású gépek vezetője
9222 Állati erővel vont jármű hajtója
9223 Rakodómunkás
9224 Pultfeltöltő, árufeltöltő
9225 Kézi csomagoló
923 Egyéb egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozások
9231 Portás, telepőr, egyszerű őr
9232 Mérőóra-leolvasó és hasonló egyszerű foglalkozás
9233 Hivatalsegéd, kézbesítő
9234 Hordár, csomagkihordó
9235 Gyorséttermi eladó
9236 Konyhai kisegítő
9237 Háztartási alkalmazott
9238 Parkolóőr
9239 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozású
93 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások
931 Egyszerű ipari foglalkozások
9310 Egyszerű ipari foglalkozású
932 Egyszerű építőipari foglalkozások
9321 Kubikos
9329 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású
933 Egyszerű mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati foglalkozások
9331 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású
9332 Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású
__________________________________________________________________________________
Anyasági ellátásról munkába visszatérők kedvezménye
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók esetén a szociális hozzájárulási adó számított összegéből igénybe vehető kedvezmény egyenlő a bruttó munkabér - de legfeljebb 100 ezer forint - 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig). A kedvezmény a bruttó munkabér 14,5 százaléka a foglalkoztatás harmadik évében, vagyis a fizetendő szociális hozzájárulási adó a harmadik évben 12,5 százalék 100 ezer forintig (emellett az 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni).A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
A kedvezményes hároméves foglalkoztatás kezdete az az időpont, amikor az anyasági ellátás lejártát követő, illetve az ellátás igénybevétele melletti foglalkoztatás megkezdődik.
A három évig járó kedvezmény legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napjáig érvényesíthető. A folyósítás megszűnésének hónapja az, amelyre az anyasági ellátások valamelyike utoljára megillette az érintett személyt. Egymást követő több ellátás esetén a határidőt a legutoljára folyósított anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.
Ha a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár, az egész hónapra jár a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó (és a szakképzési hozzájárulás) alól. A 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget.
[Lásd a.2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) és a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. §, 463. § (5) bekezdéseiben.]
Kedvezmény szabad vállalkozási zónában
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A társasági adóról szóló törvény szerint fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás (kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) a beruházás üzembe helyezését követő öt éven belül szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt érvényesíthet, ha - a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest - bővíti a munkavállalóinak létszámát.A kedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető - az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) - munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében (ekkor szakképzési hozzájárulást sem kell fizetni 100 ezer forint munkabérig), 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
A kedvezményalap 100 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
Új munkavállaló az, akivel a kifizető növeli a foglalkoztatotti létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest.
Az adókedvezményre való jogosultság további feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén legyen.
Az egész hónapra megilleti az adózót a teljes mentesség a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alól abban a hónapban is, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve az adott hónapban lejár. A 14,5 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt is teljes hónapra lehet érvényesíteni, ha a kedvezményezett foglalkoztatás harmadik éve hónap közben ér véget.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) és a 2011. évi CLVI. törvény 462/E. §, 463. § (5) bekezdéseiben.]
Kedvezmény kutatók, fejlesztők után
Új előírás 2013. január 1-jétől.
A vállalkozásként működő kutatóhelyek által foglalkoztatott, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutatók, fejlesztők után adókedvezmény érvényesíthető. Az adókedvezmény egyenlő a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető bruttó munkabér -de legfeljebb 500 ezer forint - 27 százalékával (emellett a kutatóhely a szakképzési hozzájárulás alapját is csökkentheti a kedvezményezett munkavállaló munkabérével, de legfeljebb havi 500 ezer forinttal).A kedvezményalap 500 ezer forintos felső határát részmunkaidő esetén időarányosan csökkenteni kell.
A szociális hozzájárulási adó szempontjából is alkalmazandó a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény meghatározása, amely szerint kutatóhely az alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató szervezet, szervezeti egység vagy egyéni vállalkozó; kutató, fejlesztő pedig az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával vagy fejlesztésével, valamint az ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik.
[Lásd az 2011. évi CLV. törvény 4. § (1b), és a 2011. évi CLVI. törvény 462/F. §, 463. § (5) bekezdéseiben.]
Kedvezmények érvényesítése
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az új célzott kedvezmények a jogosultsági feltételek fennállása esetén régi és új dolgozók után is érvényesíthetők (kivétel a tartósan álláskeresők utáni kedvezmény, ami a 2013. január 1-jén vagy azt követően felvett dolgozók után érvényesíthető).A 2013-tól alkalmazható új kedvezmények csak önállóan érvényesíthetők, a régiekkel, például a Start Plusz, Extra és Bónusz kedvezményekkel együtt nem.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (2a) bekezdésben.]
A kedvezmény érvényesítéséhez igazolás szükséges a tartósan álláskereső után járó és a kisgyermekes munkavállalóra tekintettel érvényesíthető kedvezményeknél. Az előbbinél az igazolást kiállító szerv a munkaügyi központ, az utóbbinál az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár vagy családtámogatási kifizetőhely.A 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalóknál, valamint a szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozóknál a kedvezmény érvényesítéséhez nem szükséges igazolás. Az olyan 25 év alatti munkavállaló esetében, aki pályakezdő, szükséges azonban - 15 napnál nem régebbi - igazolás, amellyel a foglalkoztatott egy alkalommal igazolja a munkáltatójának, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. Az igazolást az állami adóhatóságtól kell kérnie a pályakezdőnek.
A kedvezményalap felső határánál (ez havi 100 ezer forint, kutatóknál 500 ezer forint) magasabb munkabér esetén is érvényesíthető adókedvezmény, de a munkabér 100 ezer forint (kutatóknál 500 ezer forint) feletti részére már meg kell fizetni a teljes közterhet (27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást).
Átmeneti rendelkezés alapján az olyan kisgyermekes munkavállalók után is jár munkáltatói adókedvezmény, akiknél az anyasági ellátás (gyed, gyes, gyet) lejártát követő vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013. január 1-je (vagyis az új kedvezmény hatálybalépése) előtt megkezdődött. E szabály nem befolyásolja azt, hogy az új adókedvezmény (már 2013 előtt munkába visszatért kisgyermekes munkavállalók esetében is) legkorábban a 2013. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakra érvényesíthető, továbbá a hároméves kedvezményes foglalkoztatási időtartam onnantól számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött. A kedvezmény érvényesítésének végső időpontja ezekben az esetekben is legkésőbb az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap utolsó napja lehet.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/D. § (6) bekezdésében.]
A legfeljebb 180 nap (biztosítással járó) munkaviszonnyal rendelkező pályakezdőkre nézve speciális szabály mondja ki, hogy a kedvezmény - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható (feltéve, hogy 2012. december 31-éig legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik a 25 év alatti dolgozó), és a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/B. § (7) bekezdésében.]
Start-, rehabilitációs és közfoglalkoztatási kedvezmények
Új előírás 2012. július 1-jétől.
Vállalkozói jogviszony alapján is érvényesíthető adókedvezmény, ha a vállalkozó megváltozott munkaképességű. A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból, a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező (tagsági) jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,■ ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32- 33. paragrafusa alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
■ ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.
A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 27 százalékával.
Az adókedvezmény az uniós jog alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462/A., 465/A. §-aiban.]
Változás 2013. január 1-jétől.
A pályakezdők Startkártyája 2012. december 31-e után már nem váltható ki (és ez alapján munkáltatói kedvezmény legkésőbb 2014. december 31-éig érvényesíthető, ha maga a kártya még érvényes addig).A közfoglalkoztatási adókedvezmény alanya a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt közfoglalkoztató, azaz a
■ helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása;
■ költségvetési szerv;
■ egyház;
■ közhasznú jogállású szervezet;
■ civil szervezet;
■ az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet;
■ vízitársulat;
■ erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása érdekében végzett feladatok ellátására, a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára, erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására, határjelek és környezetének karbantartására, tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására, kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására, az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására kerül sor;
■ törvényben meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet;
■ a vasútipályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában.
A közfoglalkoztatási adókedvezmény felső határa a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka (a kedvezmény változatlanul a bér 13,5 százaléka). Közfoglalkoztatás esetén a munkáltató kizárólag közfoglalkoztatási adókedvezményt érvényesítheti (vagyis más jogcímen szociálishozzájárulási adókedvezmény nem jár a közfoglalkoztatott után).
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.]
Nem változott.
A pályakezdők utáni Start-kedvezmény mértéke:■ legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében;
■ felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, 7 százaléka az azt követő három hónapban.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.]
A Start Plusz-kedvezmény a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj megszűnését követő, valamint a gyes melletti foglalkoztatáshoz, illetve a tartósan (legalább 12 hónapig, illetve pályakezdő esetén hat hónapig nyilvántartott) álláskeresők alkalmazásához kapcsolódik. A Start Plusz-kedvezmény is a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető (legkésőbb 2013. december 31-éig); mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében.Start Extra-kedvezményt vehet igénybe (legkésőbb 2013. december 31-éig) a munkáltató, ha olyan, Start Extra kártyát kiváltott munkavállalót alkalmaz, aki
■ legalább három hónapig volt álláskeresőként nyilvántartva, és 50 évnél idősebb, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű; vagy
■ foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.
A Start Extra kártyával igénybe vehető adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér - de legfeljebb minimálbér kétszeresének - 27 százaléka a foglalkoztatás első évében, 17 százaléka a foglalkoztatás második évében.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 5., 7. §-aiban.]
2012. január 1-je és 2012. december 31-e között kiváltott Start Bónusz kártya alapján kedvezményezett a■ legalább három hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső; vagy
■ a gyesben, gyedben, gyetben, ápolási díjban részesült személy, akinek az ellátása folyósításának megszűnése óta még nem telt el 365 nap, illetve gyes mellett szeretne dolgozni.
A Start Bónusz kártya alapján a munkáltató a szociális hozzájárulási adóból, a kártya érvényessége alatt, részkedvezményt vehet igénybe (legkésőbb 2013. december 31-éig), melynek mértéke a bruttó munkabér - de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének - 27 százaléka a foglalkoztatás első évében.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 7/A. §-ában.]
Rehabilitációs kártyára jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy rehabilitációs járadékban részesül.A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 27 százaléka.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 16/A-B. §-aiban.)
A gyermekgondozási szabadságról részmunkaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyanabban vagy hasonló munkakörben alkalmazott másik részmunkaidős munkavállaló után kedvezmény jár a munkáltatónak a szociális hozzájárulási adóból. A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős bruttó munkabérének - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 7 százaléka.A munkaadónak a kedvezmény akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését követően
■ a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette
■ a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy a szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
■ a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
■ munkaviszonyát felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntette meg.
A gyermekgondozási szabadságról való visz-szatérést követően a "megosztott" munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után abban az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról való visszatéréstől számítva legalább egy évig fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása alatt, legfeljebb három évig jár.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-ában.)
__________________________________________________________________________________Példa a teljes munkaidős pályakezdő utáni részadókedvezményre
|
Új célzott közteherkedvezmény |
Ft/hó |
|
1. Bruttó munkabér |
215000 |
|
2. Kedvezményalap (1., de legfeljebb 100 000 Ft) |
100000 |
|
3. Kedvezmény a foglalkoztatás első két évében (2. x 0,285) |
28 500 |
|
4. Kedvezmény a foglalkoztatás első két éve után a 25. életév betöltéséig (2. x 0,145) |
14 500 |
|
Start-kedvezmény |
Ft/hó |
|
1. Bruttó munkabér |
215000 |
|
2. Kedvezményalap (1., de legfeljebb a minimálbér kétszerese)* |
196000 |
|
3. Kedvezmény a foglalkoztatás 1-9. hónapjában (2. x 0,17) |
33 320 |
|
4. Kedvezmény a foglalkoztatás 10-12. hónapjában (2. x 0,07) |
13 720 |
|
*98 ezer forintos minimálbérrel számolva. |
|
Adókedvezmények korlátozása
Nem változott.
Az adókedvezmények közül, ha egy jogviszony alapján a kifizetőt több is megilleti, a kifizető választhatja ki, hogy melyiket érvényesíti. A kedvezmények csak az alábbi esetekben halmozhatók:■ Start Plusz-, Extra- és Bónusz-kedvezmények (ide nem értve a pályakezdők Start-kedvezményét) bármelyik más adókedvezménnyel (például a bérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezménynyel) együtt is érvényesíthetők, még úgy is, hogy a két jogcímen igénybe vett kedvezmény negatív adót eredményez; a számított adó összegét meghaladó kedvezmény a kifizető más munkavállalókkal fennálló jogviszonyára tekintettel megállapított adóból levonható, ha nincs ilyen, a számított adót meghaladó kedvezmény igénylésére a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
■ a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló után együttesen is igénybe vehető, a kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a munkavállaló bére utáni számított adót.
Közös szabály az adókedvezményeknél, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (2)-(3) bekezdésében.)
Bevallás, befizetés
Nem változott.
Az adóalany kifizető az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem kell feltüntetni. Ha az adóalany foglalkoztatási kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallását úgy köteles teljesíteni, hogy abból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.Az egyéni vállalkozó havonta, az őstermelő negyedévente állapítja meg az adót, és azt a tárgyhónapot, illetve negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, valamint a középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappalin tanuló evás egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A külföldi kifizető telephelye, pénzügyi vagy más meghatalmazott képviselője útján, ezek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti adókötelezettségeit. Ha ezt elmulasztja, a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy az adó fizetésére kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási és az adóbírságot).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 464. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa gyes után teljes munkaidőben elhelyezkedő munkavállaló utáni részadókedvezményre
|
Új célzott közteherkedvezmény |
Ft/hó |
|
1. Bruttó munkabér |
150000 |
|
2. Kedvezményalap (1., de legfeljebb 100 000 Ft) |
100000 |
|
3. Kedvezmény a foglalkoztatás első két évében (2. x 0,285) |
28 500 |
|
4. Kedvezmény a foglalkoztatás harmadik évében (2. x 0,145) |
14 500 |
|
Start Bónusz-kedvezmény |
Ft/hó |
|
1. Bruttó munkabér |
150000 |
|
2. Kedvezményalap (1., de legfeljebb minimálbér másfélszerese)* |
147000 |
|
3. Kedvezmény a foglalkoztatás első évében (2. x 0,27) |
39 690 |
|
*98 ezer forintos minimálbérrel számolva. |
|
Lábjegyzet
A FEÁOR-9 részletezése.
