adozona.hu
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5 százalék, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.
Az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ megszűnik, így a munkavállalóknak felső korlát nélkül kell 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetniük a jövedelmük után.
Az átmeneti sza...
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékmértékek
Nem változott.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 8,5 százalék, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Járulékfizetési felső határ
Változás 2013. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felső határ megszűnik, így a munkavállalóknak felső korlát nélkül kell 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetniük a jövedelmük után.Az átmeneti szabályok szerint a 2012. évi felső határig kell a nyugdíjjárulékot megállapítani a 2013. január 10-éig megszerzett, 2012. decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a 2012. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2)-(3) bekezdéseiben, 65/C. §-ában.]
Járulékfizetési alsó határ
Nem változott.
A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2013-ban havi 147 ezer, illetve 171 ezer forint) után kell megfizetniük.Az egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul jelenti a garantált bérminimumot is, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
Költségvetési kötelezettségek
Változás 2013. január 1-jétől.
A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 5790 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak (2012-ben havonta 5850 forintot fizetett személyenként).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösség részesei:■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,
■ az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesülők,
■ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Nem biztosítottak havi járuléka
Változás 2013. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül az egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és egyéb jogcímen sem jogosultaknak havi 6660 (napi 222) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2012-ben havonta 6390 forintot, naponta 213 forintot kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A fizetési kötelezettséget bárki más átvállalhatja, ha a nem biztosított ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt a nem biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektronikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a kérelmező szociálisan rászorult, vagyis családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2013-ban is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, és a családnak vagyona sincs, a járulékot nem kell megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Foglalkoztatói járulékalap
Nem változott.
A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében.]
Egyéni járulékalap
Nem változott.
Egyéni járulék alapját képezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén az alapbér (vagyis járulékalap): a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapján ténylegesen fizetett, juttatott, kiküldetést megelőző évi havi átlagos bér (törzsbér); ha ilyen nincs, a tárgyhavi alapbér.
Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatás, a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.
A foglalkoztatott továbbra sem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.
A munkaerő-piaci járulékot továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem fizet munkaerő-piaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszonnyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pontjában, 21. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 25/A. §-ában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2013. január 1-jétől.
Nem szűnik meg a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék (a 2011 végén kihirdetett szabályok szerint 2013. január 1-jével szűnt volna meg).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve az ilyen munkakörű főállású társas vállalkozó után kell megfizetni. Kötelezett erre a főállású egyéni vállalkozó is, ha korkedvezményre jogosító munkakörben végzi vállalkozói tevékenységét.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (1) bek. e) pontjában.]
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Nem változott.
A főállású egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2013-ban havi 147 ezer forint, illetve 171 ezer forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.Az egyéni vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék 10 százalék.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a járulékfizetési alsó határnál.
Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Társas vállalkozás
Nem változott.
A vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2013-ban havi 147 ezer forint, illetve 171 ezer forint) után kell megfizetniük.A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
A gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (aki nem tag, az nem lehet társas vállalkozóként biztosított, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat). A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékalapot képező jövedelme az ügyvezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre
I. Természetes személy korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körében személyesen közreműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emellett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozóként biztosított, ezért ügyvezetőként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony címén aszerint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy az ügyvezetői díjazásból származó, járulékalapot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2013-ban havi 29 400 forint).II. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállalkozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme után fizet járulékokat.
III. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Mivel egyikben sincs személyes közreműködési kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása, és biztosítottként be is kell jelenteni az adóhatósághoz. Járulékokat azonban csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ után, míg a többiben csak akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha jövedelmet szerez.
__________________________________________________________________________________
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § 4) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Katás többes jogviszonyban
Az 50 ezer forintos tételes adót fizető katás a nem katás vállalkozásában főállású vállalkozóként köteles megfizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót, kivéve ha nappali tagozatos hallgatói jogviszonya van.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27-29/A. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Többes vállalkozó
Nem változott.
Legalább a járulékfizetési alsó határ után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.Az egyéni vállalkozó az adóév egészére - a társas vállalkozásnak a tárgyév január 31. napjáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékot.
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Nem változott.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak a járulékokat a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után kell csak fizetnie (vagyis nincs járulékalap-minimuma).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Nem változott.
Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. (A nőknek 40 év jogviszony után járó nyugdíj kivételével megszűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A korábbi korhatár előtti ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandósággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakultak. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja is átalakult, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk egészségbiztosítási ellátásnak minősül, nem pedig nyugdíjnak.) Az átalakított ellátásban részesülők járulékfizetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak.A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. Ha a nyugdíjfolyósítás szünetel, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 25. §-ában.]
Nyugdíjas vállalkozó
Nem változott.
Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Az átalakított ellátásban részesülők járulékfizetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak. A szolgálati járandóságban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó főfoglalkozású vállalkozónak minősül, így ő is legalább a járulékfizetési alsó határ után köteles megfizetni a járulékokat.A nyugdíjas - kiegészítő tevékenységet folytató - vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6660 (napi 222) forint (2012-ben havi 6390, napi 213 forint volt).
Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel.
Ekhós jövedelem
Változás 2013.január 1-jétől.
Az ekhós jövedelem után fizetendő egyéni ekhón belül a nyugdíjjárulék is felső határ nélküli - mondja ki az ekhotörvény 4. § (2) bekezdése.Nem változott.
Az ekhós jövedelem után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ekhotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3,9 százalék a nyugdíjjárulék (nyugdíjjárulékot az ekhós jövedelemből nem kell fizetni, ha az ekhózó nyugdíjas).Az ekhózó egészségügyi és baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra, illetve nyugellátásra jogosult.
A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Változás 2012. július 1-jétől.
A bedolgozói jogviszony is munkaviszonynak minősül, így a bedolgozóként foglalkoztatott is munkaviszonyban álló személyként biztosított, korábban csak a minimálbér 30 százalékát meghaladó havi jövedelem esetén minősült biztosítottnak (2013. január 1-jén a Tbj.-ben hatályon kívül is került a bedolgozói jogviszony a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok köréből).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2013-ban havi 29 400 forint, napi 980 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli nyugdíj- és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki.A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2013-ban ez havi 29 400 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2013-ban havi 29 400, napi 980 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Nem változott.
Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék.Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2013-ban havi 98 ezer forint) után kell megfizetnie a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2013-ban havi 6660 forint (2012-ben 6390 forint volt).
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.
Kezdő - és ily módon a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.
Az első negyedévi járulékbevallásban nyilatkozhat az őstermelő, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot, és emellett még 27 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is.
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában, 330/A. §-ában és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
Egyéb jogviszony
Változás 2012. július 1-jétől.
Bedolgozóként már nem lehet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján biztosítást szerezni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2013-ban havi 29 400 forintot), az továbbra sem járulékköteles.Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (2013-ban 980 forinttal) kell számolni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestere.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).A járulékokat a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek után is meg kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében.]
Külföldiek biztosítása
Nem változott.
Csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású. Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.A várhatóan két évet meghaladó munkavégzés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés első napjától kell megfizetni. Ha a munkavégzés utóbb mégis rövidebb lesz két évnél, a megfizetett járulék önellenőrzéssel igényelhető vissza.
2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § b) pontjában, 65. § (1) bekezdésében.]
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon.A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja nem biztosított Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
Magyarországon tanuló külföldi
Új előírás 2012. szeptember 1-jétől.
Egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó, magyar állampolgársággal nem rendelkező személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott vagy magyar állami (rész)ösztöndíj-jal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. i) pontjában.]
Nem változott.
Járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik ösztöndíjasként Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, és az ösztöndíjuk nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. i) pontjában.]
Külföldi, belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]
Belföldi■ a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2013-ban havi 98 ezer forint) alapulvételével.Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]
Egyéni munkaerő-piaci járulék
Nem változott.
A biztosítottnak nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie, ha■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez;
■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó.
Az egyéni munkaerőpiaci járulék-fizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Nem változott.
A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma 25 főnél több. A kötelező foglalkoztatási szint továbbra is 5 százalék, vagyis rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéke 964 500 forint/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]
__________________________________________________________________________________A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2013. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
27%-os szociális hozzájárulási adó |
10%-os nyugdíjjárulék |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Megbízás, választott tisztségviselő |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Heti
36 órás munkaviszony melletti további |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású
(ideértve az evás cég társas |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a |
|
Főfoglalkozású evás |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
Evaalap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben
kezdő őstermelő, vagy akinek a meg- |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
|
Tárgyév
előtti évben |
Nincs |
Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék |
Egészségügyi szolgáltatási járulék |
|
|
egészségbiztosítási: 7 (4 + 3) % |
munkaerő-piaci: 1,5% |
|
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony:
a járulékalapot képező jövedelem. Munka- |
Nincs |
|
7 %: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony:
a járulékalapot képező jövedelem. Munka- |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimál- |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem. |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján, |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi
6660, napi 222 Ft, a társas vállalkozás |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimál- |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Nincs |
|
7%: a
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6660, napi 222 Ft |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6660, napi 222 Ft |
|
7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része. 3%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
Miért mi jár?
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2013-ban napi 222 forint, havi 6660 forint.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában, 39. §-ában.]
Egészségbiztosítási ellátások
Nem változott.
Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]
Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér után - 34 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - kötelező bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Ekhózók
Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó -az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult,
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
Katások
Új előírás.
A főállású, havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével a katás a tb összes ellátására és a munkanélküli-ellátásra is jogosultságot szerez. Pénzbeli ellátásainak havi alapja 81 300 forint. A katás időszak teljes egészében szolgálati idő, de majdani nyugdíjának összegét a 81 300 forint és a minimálbér arányában határozzák meg.[Lásd a 2012. évi CXVII. törvény 10. § (1), 1997. évi LXXXI. törvény 39. § (2) bekezdéseiben.]
Munkaerő-piaci járulék
Nem változott.
Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]