adozona.hu
HVG Különszám, Adó 2011
HVG Különszám, Adó 2011
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Szokatlan - és váratlan - megoldások tucatjaival, olykor közgazdaságilag is megkérdőjelezhető huszárvágásokkal rendezte át a törvényhozás a november közepén elfogadott adócsomaggal a 2011-re érvényes adószabályokat. Az adómérséklés és a költségvetésihiány-csökkentés kettős kényszerében fogant törvénycsomag talán legfontosabb vívmánya az egykulcsos, 16 százalékos - szuperbruttó nélkül számítva 20,3 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése, az adóbevallás sokak számára jelentős leegyszerűs...
HVG Különszám, Adó 2011
Tisztelt Olvasó!
Szokatlan - és váratlan - megoldások tucatjaival, olykor közgazdaságilag is megkérdőjelezhető huszárvágásokkal rendezte át a törvényhozás a november közepén elfogadott adócsomaggal a 2011-re érvényes adószabályokat. Az adómérséklés és a költségvetésihiány-csökkentés kettős kényszerében fogant törvénycsomag talán legfontosabb vívmánya az egykulcsos, 16 százalékos - szuperbruttó nélkül számítva 20,3 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése, az adóbevallás sokak számára jelentős leegyszerűsítése, a családi adókedvezmények rendszerének nagyvonalú bővítése és 500 millió forint adóalapig a társaságiadó-kulcs 10 százalékra csökkentése lesz.
A beruházások helyett a fogyasztást ösztönző és a tehetősebbeket kedvezményező új szabályok súlyos ára ugyanakkor a jogbiztonságon ütött rés a nagyvállalatok "válságadójával" és a végkielégítések visszamenőleges megsarcolásával.
Lapunk hagyományos - nemzetgazdasági minisztériumi és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában összefoglaljuk a 2011 januárjától érvénybe lépő adószabályokat, teljes terjedelmében, egységes szerkezetben közlünk tíz adótörvényt, köztük azt a két teljesen újat, amelyek a különadókról szólnak.
A jobb áttekinthetőség okán külön jelöljük a módosított szövegrészeket, feltüntetve a 2010-ben hatályba lépetteket is, hiszen év közben is sok közteherben történt változtatás. Ismét több száz paragrafus módosul, szokás szerint ezeket igyekszünk pontról pontra bemutatni, értelmezni. Kitérünk ezúttal az illetéktörvény és a számviteli törvény új előírásaira is.
Mind terjedelmében, mind szerkezetében a személyijövedelemadó-törvény módosult a leginkább, a többi adónemnél jóval kevesebb a változás. Új szavakkal-fogalmakkal persze így is meg kell még barátkozni: Nemzeti Adó- és Vámhivatal (az APEH és a VPOP helyett tehát ezentúl NAV), Széchenyi-pihenőkártya, nyereségmegosztásos módszer, ügyleti nettó nyereség módszere - mindez csak ízelítőül.
Sok adózót érint, így fontos megemlíteni, hogy 2010-re visszamenőleges hatállyal megszűnik a tevékenységre jellemző kereset alkalmazásának kényszere, helyette, mint korábban, a minimálbér lesz az irányadó, s hogy fokozatosan, 2013-ig megszűnik az ugyancsak 2010-ben debütált "szuperbruttó". Ismét adómentes jövedelem lesz a nyugdíj, a gyes és a lakáscélú támogatás, adómentessé válik számos sportjáradék, kedvezőbb adószabályokat kap a versenysport.
Bevallás helyett egyszerű adónyilatkozatot tehet az adózók többsége. Csökkentve, de megmarad az adójóváírás, melynek havi összege 12 100 forint, ami teljes egészében évi 2,75 millió forint jövedelemig érvényesíthető. Az újonnan bevezetett családi kedvezmény összege havonta és fejenként egy vagy két kedvezményezett eltartott esetén 62 500 forint, háromnál és többnél pedig 206 250 forint, amit az adóalapból lehet leírni.
Lehet ismét szorozni és osztani, kit hogyan érint az új adórendszer. Ehhez szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Egyben felhívjuk a figyelmet, hogy számos részlet rendeleti szabályozása még hátravan, így érdemes figyelni a következő hetekben megjelenő közlönyöket. Noha már lapzártánk előtt is alkotmányossági kételyek merültek fel több új jogszabállyal kapcsolatban, az ismert erőviszonyok miatt kicsi az esély arra, hogy az érintett paragrafusok alkotmányellenesnek nyilváníttatnak. Ha mégis így történne, jövő év elején megjelenő, 2011-re szóló tb-különszámunkban visszatérünk az esetleges felülvizsgálatok jogkövetkezményeire. Reméljük, magyarázataink segítenek a megértésben, az eligazodásban, a szükséges intézkedések megtételében.
Különszámunk cd-változata ismét megjelenik, és az e lapban megtalálható kuponnal rendelhető meg. A kiadványról információkkal a www.hvg.hu és a www.adozona.hu oldalon szolgálunk.
Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?
Egykulcsos szja
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adó mértéke ezentúl egységesen 16 százalék, ami a felbruttósítás előtti jövedelemre vetítve 20,32 százaléknak felel meg a korábbi - a 17 százalékos alsó kulccsal számolt - 21,59 százalék helyett.A 16 százalékos adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra, továbbá valamennyi külön adózó jövedelemre - az ingó és ingatlan vagyon átruházásából, béren kívüli juttatásokból, tőkejövedelmekből (kamatjövedelemből, osztalékból, árfolyamnyereségből, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből) keletkező, illetve egyéb, kamatkedvezményből, nyereményből származó jövedelmekre - is.
A 16 százalékos kulcs alól kivétel
■ az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója, amely 500 millió forintos éves adóalapig 10 százalék (fölötte változatlanul 19 százalék). 16 százalékkal adózik azonban az egyéni vállalkozó által költségként elszámolt vállalkozói kivét, valamint a vállalkozói osztalékalap,
■ a tartós befektetésből származó jövedelem hozama utáni adó hároméves lekötés elteltével, amely változatlanul 10 százalékos adókulccsal adózik (ötéves lekötés elteltével pedig továbbra is adómentes).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8., 30. §-aiban, 49/B. § (9) bekezdésében, 49/C. §-ában, 67/B. § (5) bekezdésében.]
Adóterhet nem viselő járandóság
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Ez a korábbi szabályok szerint olyan adóköteles (egyéb) jövedelmet jelentett, amelyet az összes jövedelem (így az adó) kiszámítása során figyelembe kellett venni, de a rá jutó adót nem kellett megfizetni, viszont magasabb adósávba tolhatta a magánszemély jövedelmeit. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított, az ezentúl adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pontjában, 1. mellékletében.]
A hallgatói munkadíj munkaviszonyból származó jövedelemként a magánszemély adóköteles jövedelmének számít (korábban adóterhet nem viselő járandóságnak minősült). Így a hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként adójóváírás, családi és más kedvezmények érvényesítésére, továbbá járulékalapként társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére jogosít.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 24. §-ában.]
Jövedelem, bevétel, költség
Változás 2010. augusztus 1-jétől.
Nem minősül elismert költségnek - és az összevont adóalap megállapításakor sem vehető figyelembe - az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalónak egy napra a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladóan kifizetett munkabér.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet V. 12., 11. melléklet IV. 15. pontjaiban.]
Nem változott.
Elszámolható a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy más, a lakáson kívüli helyen folytatott munkatevékenységhez szükséges eszközök (például ruházat, jármű, szerszám) és szolgáltatások (így fűtés, világítás) költsége akkor is, ha azok magáncélú igénybevétele nem zárható ki.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (4) bekezdésében.]
A jövedelem továbbra is a magánszemély által más személytől megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek a tételesen igazolt, vagy igazolás nélkül elismert, vagy átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevételnek a törvényben meghatározott hányada.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. §-ában.]
Elismert költség a tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás. A kiadást az áfatörvény szerinti számlával kell igazolni, illetve ha a termék, szolgáltatás nyújtója nem köteles számla kiállítására, olyan bizonylattal, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Nem számolható el költségként - csak ha azt a törvény kifejezetten megengedi - olyan kiadás, amely akár részben a magánszemély személyes vagy családi szükségletét elégíti ki. (Egyes kiadásokra - például telefonhasználat, helyi utazási bérlet, hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés - a törvény azonban továbbra is külön szabályokat tartalmaz.)Bármely költség csak egy alkalommal és - az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő kivételével - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Az igazolás (számla) nélkül elismert költség - a tényleges összegtől függetlenül - a törvényben vagy más jogszabályban meghatározott mértékig számolható el. Ezt a költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni (vagyis mellette számla ellenében már nem számolható el költség). Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem (költség) esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1), (3)-(4) bekezdéseiben.]
Összevont adóalap, adóalap-kiegészítés
Változás 2011. január 1-jétől.
Mivel az adóterhet nem viselő járandóság ezentúl adómentes bevételnek számít, az ilyen jövedelmeket (például nyugdíj, gyes) az összevont adóalap megállapításakor nem kell figyelembe venni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Nem változott.
Az adó alapját az összevont adóalapba tartozó egyes jövedelmekből "bruttósítással" - azaz adóalap-növelő tétel (a jövedelem 27 százaléka) hozzáadásával - kell meghatározni. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék vagy az eho megfizetésére (például a bevétel külföldi juttatótól vagy nem kifizetőtől származik), a bevétel 78 százalékát kell figyelembe venni jövedelemként az adóalap-kiegészítés kiszámításához, kivéve, ha az adózó (például egyéni vállalkozó) e tb-terheket költségként elszámolja.Az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelem mellett az összevont adóalapba tartozik az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági kistermelő átalányadózás szabályai szerinti jövedelme is. Az összevont adóalap ezek együttes összege, amit 27 százalékkal meg kell növelni.
Az összevont adóalapot és a 27 százalék adóalap-kiegészítést az adóév végén az adóbevallásban vagy a munkáltatói elszámolásban újra meg kell állapítani, függetlenül az évközi adóelőlegalapok együttes összegétől.
Az összevont adóalapnak nem része a külföldről származó jövedelem, ha az nemzetközi egyezmény alapján más államban adóztatható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek adóalap-kiegészítésének mértéke 13,5 százalékra csökken.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (5) bek. a) pontjában.]
Új előírás 2013. január 1-jétől.
Az adóalap-kiegészítéssel nem kell számolni, mivel mértéke 0 százalékra csökken. [Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (5) bek. b) pontjában.]
Adóévi összes jövedelem
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Nem kell beszámítani az összes jövedelembe a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, átruházásából, megszüntetéséből, az arról való végleges lemondásból származó jövedelmet, a munkaviszony megszűnésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget, valamint az osztalékelőleget (ez utóbbi az osztalékká válás évében számít bele a magánszemély összes jövedelmébe).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 75. pontjában.]
Családi kedvezmény
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély ezentúl adóalap-kedvezményt érvényesíthet önmaga mint kedvezményezett eltartott után.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A-B. §-aiban.]
Változás 2011. január 1-jétől.
A családi kedvezmény ezentúl már egy gyermek után is érvényesíthető, és megszűnik az érvényesíthetőség felső jövedelmi korlátja. A kedvezményt adóalap-kedvezményként lehet érvényesíteni a korábbi adókedvezmény helyett. A családi kedvezményt a házastársak együtt - vagy közülük a kereső - vehetik igénybe. Egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forinttal, legalább három eltartott esetén pedig havonta és kedvezményezett eltartottanként 206 250 forinttal csökkenthető a "bruttósított" összevont adóalap az adóelőleg vagy az adó fizetésekor.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: az, aki családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre), szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja; a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy).Kedvezményezett eltartottnak minősül az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat (ikermagzatok) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától a megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (továbbá most már a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is).
A családi kedvezmény mértékének meghatározása szempontjából eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, és az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek.
A kedvezmény jogosultsági hónaponként jár, azaz minden olyan hónapban, amelyben a családi pótlékot, illetve a rokkantsági járadékot folyósítják, továbbá amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll.
Egy kedvezményezett eltartott után a családi kedvezmény egyszer vehető igénybe, de a kedvezmény megosztható a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal. A családi kedvezmény az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél milyen mértékben vették figyelembe.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A-B. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa a családi kedvezmény házastársak közötti megosztására
| Anya | Apa | |
|
1. Éves bruttó kereset |
1 800 000 Ft |
3 000 000 Ft |
|
2. Adóalap-kiegészítés [1. x 27%] |
486 000 Ft |
810 000 Ft |
|
3. Összevont adóalap [1. + 2.] |
2 286 000 Ft |
3 810 000 Ft |
|
4. Eltartottak száma |
6 hónapig 3 eltartottból 2 kedvezményezett eltartott, 6 hónapig 2 eltartottból 2 kedvezményezett eltartott |
|
|
5. Családi kedvezmény maximális összege |
3 225 000 Ft ( 206 250 Ft x 6 hónap x 2 eltartott) + (62 500 Ft x 6 hónap x 2 eltartott) |
|
|
6. Családi kedvezmény ténylegesen levont összege* |
1 378 500 Ft Az 5. és a 3. közül a kisebb, figyelemmel
arra, |
1 846 500 Ft 5.-ből levonva az anya által ténylegesen érvényesített családi kedvezményt, de legfeljebb a 3. |
|
7. Tényleges adóalap [3. - 6.] |
907 500 Ft |
1 963 500 Ft |
|
8. Számított adó [7. x 16%] |
145 200 Ft |
314 160 Ft |
|
9. Adójóváírás |
145 200 Ft |
18 000 Ft (12 100 Ft x 12 hónap) - (1. - 2 750 000 Ft) x 12%) |
|
10. Összevont adóalap adója [8. - 9.] |
0 |
296160 Ft |
__________________________________________________________________________________
Adójóváírás
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének (a bruttósított bérnek) 16 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 forint (évente legfeljebb 145 200 forint). Az adójóváírás teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot. Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 százalékát, de legfeljebb 145 200 forintot, így évi 3 millió 960 ezer forint jövedelem fölött már nem érvényesíthető adójóváírás.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]
Nem változott.
Jogosultsági hónapnak továbbra is az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. § (2) bekezdésében.]
Adókedvezmények
Változás 2011. január 1-jétől.
Az őstermelő ezentúl jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 42. §-ában.]
Változás 2016-tól.
Átmeneti rendelkezések alapján még érvényesíthető adókedvezmény utoljára a 2015. évi adóval szemben számolható el. Ilyen, úgynevezett áthúzódó kedvezmény a tandíjnak, a felnőttképzés díjának halasztott kedvezménye, illetve a lakáscélú hitel törlesztése miatt igénybe vehető kedvezmény.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/J. §-ában.]
Nem változott.
A súlyosan fogyatékos személyek személyi kedvezménye a fogyatékos állapot kezdő hónapjától havonta a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg (a személyi kedvezmény továbbra is figyelembe vehető már az adóelőleg megállapításakor).Az őstermelői adókedvezmény a tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot alkalmazó mezőgazdasági őstermelő e tevékenységből származó éves jövedelme adójának, valamint ha tételes költségelszámolást alkalmaz, a könyvelőidíj-kedvezménynek az együttes összege, de legfeljebb 100 ezer forint. Könyvelőidíj-kedvezmény a könyvelőnek fizetett, számlával igazolt díj után vehető figyelembe, de csak olyan arányban, amilyen arányt a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó nettósított jövedelem az összevont adóalapon belül képvisel.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 39-40. §-ában.]
Önkéntes pénztári és nyeszkedvezmény
Változás 2011. január 1-jétől.
Az önkéntes kölcsönös pénztárakba, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) a tag által befizetett összeg adókedvezménye 30 százalékról 20 százalékra csökken. [Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Az önsegélyező pénztárban legalább két évre lekötött vagy prevenciós szolgáltatásra fordított összegek után 10 százalékos adókedvezmény (adókiutalás) érvényesíthető, már 2010-re is. (Erre korábban csak az egészségpénztáraknál volt lehetőség.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíj-és egészségpénztári, valamint az önsegélyező pénztári egyéni befizetések után továbbra is jövedelemkorlát nélkül vehető igénybe kedvezmény, azaz az adóhatóság a már megfizetett adóból ezt az összeget a pénztári tag számlájára vagy a nyeszre utalja. Önkéntes nyugdíjpénztár esetében az adóévben legfeljebb 100 ezer forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je előtt elérőknél 130 ezer forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztár és önsegélyező pénztár esetében az adóévben legfeljebb 100 ezer forint (nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je előtt elérőknél 130 ezer forint), a kétfajta pénztárba együttesen legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (a nyugdíjkorhatárukat 2020. január 1-je előtt elérőknél 150 ezer forint) az adókiutalás. Adókiutalásra a magánszemély akkor és annyiban jogosult, ha és amennyiben az adókedvezmények érvényesítése utáni adója fedezetet nyújt a kiutalásra.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Adónyilatkozat, adóbevallási kötelezettség
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A magánszemély adóbevallás helyett adónyilatkozatot nyújthat be az adóhatósághoz, először a 2011. évi adókötelezettsége teljesítésekor.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. §-ában.]
A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha az adóévben■ kizárólag egy munkáltatótól szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb ezer forintnál, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből kedvezményt, adókedvezményt úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításához adott nyilatkozatában kérte;
■ kizárólag kifizetőtől szerzett bevételt, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, és abból az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt nem érvényesít, és adókedvezményt sem vesz igénybe;
■ egyrészt munkáltatótól (akár többtől is) szerzett jövedelmet, és a levont adó(előleg), valamint a ténylegesen fizetendő adó különbözete kevesebb ezer forintnál, másrészt kifizetőtől szerzett - kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó - bevételt, és abból az adót, adóelőleget a kifizető levonta, továbbá nem alkalmaz tételes költségelszámolást, nem kér adókiutalást, és a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, adókedvezményt csak egy munkáltatónál és úgy érvényesít, ahogyan azt az adóelőleg megállapításakor tett nyilatkozatában kérte, összes jövedelme nem haladja meg az adójóváírás jogosultsági határát, illetve adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít.
A munkáltatótól szerzett éves jövedelem esetében mutatkozó ezer forint adókülönbözetet adónyilatkozat tétele esetén nem kell megfizetni, az adóhatóság nem tartja nyilván, de nem is fizeti vissza.
A törvény új kötelezettségként előírja a munkáltató, a kifizető számára, hogy a kifizetésről szóló összesített igazoláson - ha a kifizető ismerete szerint a magánszemély adónyilatkozatot tehet - tájékoztatnia kell a magánszemélyt, hogy melyek az adónyilatkozat megtételének a feltételei.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11/A. §-ában.]
Nem változott.
Adóbevallási kötelezettségét a magánszemély önadózással vagy munkáltatói adómegállapítással teljesítheti.Az önadózó magánszemély az adóévben megszerzett jövedelmeiről, adókötelezettségéről, a befizetendő vagy visszajáró adókülönbözetről a bevallását az állami adóhatóság közreműködésével vagy az adóhatóság közreműködése nélkül készítheti el (egyszerűsített bevallás és klasszikus önadózás).
A magánszemélynek nincs adóbevallási kötelezettsége, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyat szerzett, amelyet nem kell bevallania.
Nem kell bevallania a magánszemélynek a pénzbeli nyereményből származó bevételt, a Magyar Köztársaságban nem adóztatható bevételt, a kamatjövedelemnek minősülő bevételt - ha abból a kifizető az adót levonta -, továbbá azt a bevételt,
■ amelyet a jövedelem kiszámításánál, az összes jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni,
■ amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, ha az abból származó jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot,
■ amely ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
■ amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett;
■ amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. §-ában.]
Az önadózás egyéb formái, az adóhatósági közreműködéssel elkészített egyszerűsített bevallás választásának feltételei, illetve az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás szabályai, továbbá a munkáltatói adómegállapítás választásának feltételei nem változtak.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12-14. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa 2011-es jövedelmek adójára
|
1. magánszemély |
2. magánszemély |
3. magánszemély |
|
|
1. Éves bruttó kereset |
1 800 000 Ft |
2 400 000 Ft |
4 200 000 Ft |
|
2. Éves nyugdíj |
0 |
1 200 000 Ft |
0 |
|
3. Összes jövedelem (1.) |
1 800 000 Ft |
2 400 000 Ft |
4 200 000 Ft |
|
4. Adóalap-kiegészítés (3. x 27%) |
486 000 Ft |
648 000 Ft |
1 134 000 Ft |
|
5. Összevont adóalap (3. + 4.) |
2 286 000 Ft |
3 048 000 Ft |
5 334 000 Ft |
|
6. Eltartottak száma |
1 fő |
2 fő |
3 fő |
|
7. Kedvezményezett eltartottak száma |
1 fő |
2 fő |
2 fő |
|
8. Családi kedvezmény |
750 000 Ft |
1 500 000 Ft x 2 eltartott) |
4 950 000 Ft x 2 eltartott)* |
|
9. Tényleges adóalap (5. - 8.) |
1 53 6 000 Ft |
1 548 000 Ft |
384 000 Ft |
|
10. Számított adó (9. x 16%) |
245 760 Ft |
247 680 Ft |
61 440 Ft |
|
11. Adójóváírás |
145 200 Ft |
109 440 Ft - [(5. - 2 750 000 Ft) x 12%] |
0 |
|
12. Összevont adóalap adója (10. - 11.) |
100 560 Ft |
138 240 Ft |
61 440 Ft |
|
13. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg |
0 |
200 000 Ft |
500 000 Ft |
|
14. Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba befizetett összeg utáni adóátutalás (13. x 20%, de legfeljebb a 12. és a 100 000 Ft közül a kisebb)** |
0 |
40 000 Ft |
61 440 Ft |
|
15. Osztalék |
0 |
600 000 Ft |
1 900 000Ft |
|
16. Osztalék utáni adó (15. x 16%) |
0 |
96 000 Ft |
304 000 Ft |
|
17. Megfizetett pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék (1. x 6%, a 2. magánszemélynél: 1. x 4%) |
108 000 Ft |
96 000 Ft |
252 0 00 Ft |
|
18. Osztalék utáni egészségügyi hozzájárulás (15. x 14%, de legfeljebb 450 000 - 17.) |
0 |
84 000 Ft |
198 000 Ft |
**A 2011. évben teljesített befizetések utáni adóátutalásról a magánszemélyek a 2012. évben rendelkezhetnek.
__________________________________________________________________________________
Önálló tevékenységből származó jövedelem
Változás 2010. augusztus 16-ától.
Az önálló tevékenységként folytatott ingatlan-bérbeadás megváltozott szabályait lásd a következő alcímben.Nem változott.
Az önálló tevékenység bevétele a jövedelem megállapításakor kétféleképpen csökkenthető,■ vagy a ténylegesen felmerült és igazolt, a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. számú melléklete szerint elismert, illetve az igazolás nélkül elismert költségek tételes levonásával (tételes költségelszámolás),
■ vagy 10 százalék költséghányad alkalmazásával.
A magánszemélynek választania kell e két lehetőség közül, és e döntését az adóév minden önálló tevékenységből származó bevételére alkalmaznia kell.
A 10 százalék költséghányad alkalmazása évében elszámoltnak kell tekinteni az erre az időszakra jutó értékcsökkenést, valamint a megelőző évekből fennmaradt elhatárolt veszteség 20 százalékát.
Tételes költségelszámolás választása esetén továbbra is elszámolható a tevékenységhez használt tárgyi eszközök beruházási költségének átalány-értékcsökkenése.
A költségeit tételesen elszámoló mezőgazdasági őstermelő jövedelme megállapításakor bevételét költségein felül a kizárólag e tevékenységhez használt tárgyi eszközeinek értékcsökkenésével, illetve a korábbi években elhatárolt veszteséggel is csökkentheti.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 17-18. §-aiban.]
Ingatlan-bérbeadás
Változás 2010. augusztus 16-ától.
Nem számít egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja.Az ingatlan-bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végző magánszemély e tevékenységből származó bevételével szemben elszámolhatja a bérbeadásra hasznosított épület (épületrész) értékcsökkenési leírását, felújítási költségét. Az ingatlan-bérbeadó a kiadott épület (épületrész) beruházási költsége után az ingatlan jellegétől függően évi 2-6 százalék értékcsökkenést számolhat el. Ha az épület bérbeadása, a szálláshely szolgáltatása nem az egész évre vagy nem az egész épületre vonatkozik, a teljes évi értékcsökkenésből csak annyit lehet elszámolni, amennyi a bérbeadás, szálláshely-szolgáltatás időszakával, illetve az épületrész területével arányos.
Változás 2011. január 1-jétől.
Az ingatlan-bérbeadó és szálláshely-szolgáltató ezentúl három évnél régebben szerzett épület (épületrész) után is elkezdheti az értékcsökkenés elszámolását (az egyéni vállalkozónak továbbra is csak a legfeljebb három évvel korábban beszerzett épületeknél - és általában tárgyi eszköznél - van erre lehetősége).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 18. § (1) bekezdésében.]
A magánszemélynek az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét - ha nem egyéni vállalkozóként bérbeadó - minden esetben összevont adóalapja részének kell tekintenie, és önálló tevékenységből származó jövedelemként kell adóznia utána. Megszűnik tehát a választási lehetőség az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem külön adózására.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 32. § 35. pontjában.]
Nem változott.
A termőföld haszonbérbe adásából származó bevétel adómentes, ha a haszonbérlet időtartama - szerződés alapján - az öt évet eléri. Ha a szerződés öt éven belül megszűnik, a magánszemélynek a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetnie.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.4. alpontjában.]
__________________________________________________________________________________Példa ingatlan-értékcsökkenés és -felújítás költségeinek elszámolására magánszemély által
"A" 2006-ban önálló lakást örökölt egy társasüdülőben. Az illetékhatóság a lakás forgalmi értékét 13 millió forintra értékelte. A lakást "A" 2011-től alkalmanként kiadja. A kiadást megelőzően a lakást felújította: e munkák számlával igazolt költsége 562 ezer forint. "A" a társas üdülőben havi 20 ezer forint közös költséget fizet 2011-ben, rezsiköltségekre pedig összesen további 356 ezer forintot. 2011-ben 57 napra talál vendéget, napi 15 ezer forintért. Az áfában alanyi adómentességet választ. A bérbeadásból származó jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. A jövedelem megállapítása:|
1. |
Bevétel 57 x 15 000 Ft = 855 000 Ft |
|
2. |
Közös költség, rezsi* (12 x 20 000 + 356 000) x 57/365 = 93 074 Ft |
|
3. |
Amortizáció* 13 000 000 x 0,02 x 57/365 = 40 603 Ft |
|
4. |
Felújítási költség* 562 000 x 57/365 = 87 764 Ft |
|
5. |
Jövedelem 1. - (2. + 3. + 4.) = 633 559 Ft |
__________________________________________________________________________________
Adóelőleg
Változás 2010. augusztus 16-ától.
A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a kifizetésből, ha a kifizetés számlaadásra kötelezett magánszemélynek történik (eddig sem kellett, de ez nem volt egyértelműen kimondva a törvényben). A számla ellenében történő kifizetésből a kifizető csak akkor von adóelőleget, ha azt a - nem egyéni vállalkozó, nem mezőgazdasági őstermelő - magánszemély nyilatkozatban kéri tőle. Az egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő e tevékenységével összefüggésben kapott bevételeiből minden esetben maga köteles megállapítani az adóelőleget.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az összevont adóalapba tartozó jövedelem kifizetőtől származik, az adóelőleget főszabályként a kifizető (ideértve a munkáltatót is) állapítja meg. A kifizető (munkáltató) a levont adóelőleget a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg, és bevallásában is szerepelteti.A kifizető köteles megállapítani az adóelőleget akkor is, ha azt a bevételből nem tudja levonni (mert például azt nem pénzben juttatja). A kifizető a bevételről kiállított igazoláson feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét, hogy azt neki kell megfizetnie a negyedévet követő hó 12-éig. Ha azonban a kifizető egyben munkáltató is, a le nem vont adóelőleget meg kell fizetnie az adóhatóságnak, és azt a magánszemélynek később kifizetendő összegből (a következő havi bérből) vonhatja le.
Ha a bevétel nem kifizetőtől (hanem például külfölditől) származik, akkor mind az adóelőleg megállapítására, mind annak megfizetésére a magánszemély köteles.
A magánszemély adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig fizet, és a megfizetett adóelőleget adóbevallásában negyedéves bontásban szerepelteti.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. §-ában.]
Az adóelőleg alapja a bevételből a személyijövedelemadó-törvény által elismert költségek, költséghányad vagy átalányköltség levonásával megállapított rész. A nem önálló tevékenységből származó bevételt csökkenti a magánszemély által megfizetett szakszervezeti tagdíj, valamint az üzemanyagmegtakarításként kifizetett összegből legfeljebb havi 100 ezer forint.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. §-ában.]
Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek után fizetendő adóelőleg alapját 2011-ben továbbra is bruttósítani kell 27 százalék adóalapkiegészítéssel. Változatlanul alkalmazandó a "78 százalékos szabály". E szerint ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha költségként számolja el), az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem a bevétel 78 százaléka (például az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag kilépése miatt fizetett, egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles bevétel esetén).Az egyéni vállalkozó vállalkozói adóelőlegének alapja a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel és a felmerült összes költség (beleértve a vállalkozói kivétet, az időarányos értékcsökkenést, az elhatárolt veszteséget is) különbözete.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. §-ában.]
Adóelőleg-nyilatkozat
Változás 2011. január 1-jétől.
Mivel az adóterhet nem viselő járandóságok kategória megszűnt, ezek meglétére a magánszemélynek ezentúl nem kell kitérnie a kifizetőnek tett nyilatkozatában. A magánszemélynek 12 százalék különbözeti bírságot akkor kell fizetnie, ha nyilatkozatában adójóváírást és adókedvezményt - a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére - jogalap nélkül kért, és emiatt 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete keletkezett. (Korábban az adózónak felróható okból keletkezett fizetési különbözetet nevesítette a törvény, s nem tért ki rá, hogy az jogalap nélküli adójóváírásból, illetve adókedvezményből keletkezett.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kifizető az adóelőleget a magánszemély írásban adott nyilatkozatának figyelembevételével állapítja meg. A nyilatkozatot a magánszemély adhatja önként vagy felszólításra, esetenként vagy visszavonásig. A kifizetőnek tájékoztatnia kell a magánszemélyt a nyilatkozattétel lehetőségéről és a jogkövetkezményekről.Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély nyilatkozik a levonandó költségekről vagy költséghányadról, az adójóváírás, a személyi kedvezmény figyelembevételéről, a családi kedvezmény érvényesítéséről, illetve megosztásáról.
Az adójóváírás, a személyi és a családi kedvezmény figyelembevételéről csak munkáltatónál lehet nyilatkozni. Ha a családi kedvezményre több személy is jogosult, közösen kell nyilatkozniuk (például a gyermekeiket egy háztartásban nevelő szülőknek). A családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó magánszemélyek és az eltartottak nevét és adóazonosító jelét, adott esetben a várandósság tényét, a munkáltató nevét és adószámát, valamint azt, hogy a munkáltató tudomásul vette a nyilatkozatot. A várandósságról orvosi igazolás alapján lehet nyilatkozni, de az igazolást a munkáltató nem kérheti, csak az adóhatóság, ellenőrzés esetén.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1)-(3) és (5) bekezdéseiben.]
Fizetendő adóelőleg
Változás 2011. január 1-jétől.
A fizetendő adóelőleg az adóelőleg-alap (családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap) 16 százaléka. (Tehát ezentúl nem kell külön szabályokat alkalmazni a rendszeres és a nem rendszeres bevételre, és nincs külön szabály arra sem, hogy a munkáltató, a kifizető vagy a magánszemély köteles-e megállapítani az adóelőleget.) A munkáltatótól származó bevétel esetében az adóelőlegből - a magánszemély nyilatkozata alapján - továbbra is levonható az adójóváírás és a személyi kedvezmény.A munkáltató az adóelőlegnél akkor veheti figyelembe az adójóváírást, ha az állami adóhatósághoz bejelentett - a tényleges adóterhelést jobban megközelítő - módszerrel állapítja meg az adóelőleget, és a magánszemély nyilatkozik neki arról, hogy az adóévben mástól nem szerez az összes jövedelmébe számító jövedelmet. Ez utóbbi nyilatkozat hiányában a munkáltató - a korábbi főszabályt követve - az adójóváírást addig veheti figyelembe, amíg az általa az adóévben juttatott, halmozott kifizetések összege (az aktuális kifizetést is figyelembe véve) túl nem lépi a jogosultsági határt.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Egyes juttatások adózása
Változás 2011. január 1-jétől.
A természetbeni juttatás elnevezés megszűnik, helyette ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztet meg a törvény: 8 béren kívüli juttatásokat, 8 béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat. (E juttatások, valamint az ezekbe bele nem férő esetleges további juttatások adózási szabályait lásd a 12. oldalon.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1) és a 71. § (1) bekezdéseiben.]
A kifizetőt terhelő adó alapja e juttatások értékének - a jövedelemnek - 1,19-szorosa.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Jövedelemnek a juttatás értéke minősül, ingyen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén pedig annak szokásos piaci értéke, illetve abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megtéríteni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (2) bekezdésében.]
Utalvány vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz akkor juttatható, ha a feltételekből kiderül, hogy az milyen termékre, szolgáltatásra használható fel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (3) bekezdésében, 1. melléklet 9.1. pontjában.]
Értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog, korlátozás nélkül felhasználható utalvány, készpénzhelyettesítő fizetési eszköz, gyöngy, drágakő, féldrágakő, nemesfém, nemesfémmel plattírozott fém és ezekből készült áru, valamint ékszerutánzat, érme juttatása esetén továbbra is a magánszemély adózik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (4) bekezdésében.]
Ha a magánszemély értékesít olyan juttatást, amely után a kifizető fizette meg az adót, az az ösz-szeg a szerzési érték, amely után a kifizető az adót megfizette.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Nem pénzbeli juttatások közterhei 2011-ben
Béren kívüli juttatások
A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie.■ üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés (évente a minimálbért meg nem haladó értékben);
■ iskolakezdési támogatás (tanuló gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig);
■ a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet;
■ melegétkeztetés - vendéglátásban, munkahelyen, közétkeztetésben - vagy fogyasztásra kész étel értéke (havi 18 ezer forintig), ideértve az utalványt, az adóéven belül utólagosan adva is;
■ Széchenyi-pihenőkártyára utalt összeg, több juttatótól származóan együttvéve is (évente maximum 300 ezer forintig);
■ munkáltató által finanszírozott internethasználat (havi 5 ezer forintig);
■ munkáltatói-foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára
■ az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba átutalt összeg (maximum a minimálbér 50 százalékáig),
■ az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba, illetve önsegélyező pénztár(ak)ba átutalt összeg (együttvéve a minimálbér 30 százalékáig),
■ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe átutalt összeg (a minimálbér 50 százalékáig);
■ juttatás szövetkezet közösségi alapjából (évente a minimálbér feléig);
■ iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt (viselt) költsége (évente a minimálbér két és félszereséig).
Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások
Az ilyen juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék ehót is fizetnie kell.■ a kifizető által hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel;
■ a cégtelefon használata;
■ a csoportos életbiztosítás;
■ a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része;
■ reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállásköltsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel;
■ a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet);
■ a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék);
■ a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.
Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások
E juttatások az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közti jogviszony határozza meg. (Erről 2011 elején megjelenő tb-különszámunkban írunk majd részletesen.) Ilyen juttatások például■ a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;
■ művelődési intézményi szolgáltatás (például színházjegy, kulturális célú utalvány);
■ a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás;
■ a munkáltató által - minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban - meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel;
■ sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve az utalványt is);
■ a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás;
■ a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem a foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.
__________________________________________________________________________________
Reklámajándék
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A kifizető 16 százalék adót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást fizet az adómentesnek és üzleti ajándéknak nem számító, a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- és egyéb ajándék értékének 1,19-dal felszorzott összege után, ha nem ismeri a juttatásban részesülő magánszemélyek adatait.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. d) pontjában.]
Jogkövetkezmények
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a kifizető rosszhiszeműen, jogszerűtlenül jár el, az adóalap 50 százalékának megfelelő mulasztási bírság szabható ki a csekély értékű ajándék, a rendezvénnyel-eseménnyel összefüggésben ingyen vagy kedvezményesen adott juttatás, törvényi felhatalmazáson alapuló juttatás és a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklám- vagy egyéb ajándék esetén.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdésében.]
Csekély értékű ajándék
Változás 2011. január 1-jétől.
Csekély értékű ajándékot a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a volt munkáltató vagy jogutódja a nyugdíjas kollégának s annak közeli hozzátartozójának, a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a tag, illetve az elhunyt tag közeli hozzátartozójának, a kifizető a szakképző iskolai tanulónak és a kötelező szakmai gyakorlata idejére a hallgatónak adhat, személyenként évi három alkalommal. Csekély értékű ajándék olyan magánszemélynek is adható, akinek a kifizetőtől nem származik jövedelme. A minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót fizet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. a) és (5) bek. a) pontjaiban.]
Reprezentáció, üzleti ajándék
Változás 2011. január 1-jétől.
Üzleti ajándék a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó értékű juttatás, amit a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adnak. E juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék ehót fizet, ha az általa az adóévben üzleti ajándék és reprezentáció címén nyújtott juttatások együttes értéke meghaladja a rá vonatkozó adómentességi határt.Ha az üzleti ajándék egyedi értéke meghaladja a minimálbér 25 százalékát, az már nem üzleti ajándék (a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó rész sem). Ilyen esetben a magánszemélynek kell a juttatás után - összevont adóalapja részeként, azaz 27 százalékkal bruttósított összeg után - megfizetnie a személyi jövedelemadót.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 27. pontjában.]
Nem változott.
Reprezentáció, illetve üzleti ajándék juttatása után a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, egyházi jogi személynek, alapítványnak továbbra sem kell a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült összes ráfordítás 10 százalékáig, de legfeljebb az összes bevétel 10 százalékáig adót fizetnie. Minden más, nem társaságiadó-alany juttató (például egyéni vállalkozó) esetén az összes bevétel 1 százalékáig, illetve legfeljebb évi 25 millió forintig nem kell adót megállapítani a reprezentáció után. Az adóév során a tevékenységében személyesen közreműködő tagok együttes létszámával számolva az 5 ezer forint/fő értéket meg nem haladó üzleti ajándék után nincs adófizetési kötelezettség. Az adómentes reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után nincs egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]
Az egyéni vállalkozónak és a beszámoló készítésére nem kötelezett kifizetőnek az adóköteles reprezentáció és üzleti ajándék után az adóév utolsó hónapjának kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót. Minden más kifizetőnek az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt hónap kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az adót.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (5) bek. a)-b) pontjaiban.]
A társaságiadó-alany által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék továbbra is adómentes a személyi jövedelemadóban. Továbbá nem keletkeztet jövedelmet a magánszemélynél a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terheli adókötelezettség.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. s) pontjában és 1. melléklet 8.38. pontjában.]
Széchenyi-pihenőkártya
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Béren kívüli juttatásnak minősül a Széchenyi-pihenőkártyára küldött munkáltatói utalás. A számlára évente - több munkáltatótól együttesen is - legfeljebb 300 ezer forint utalható béren kívüli juttatásként.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. c) pontjában.]
A Széchenyi-pihenőkártya olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállaló a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatásokat vásárolhat. A kártyakibocsátóra vonatkozó előírásokat, valamint a kibocsátás és felhasználás feltételeit 2011-ben megjelenő rendelet fogja szabályozni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (6) bek. f) pontjában.]
Internethasználat
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a munkáltató által ingyen vagy kedvezményesen - akár az internetköltség számla ellenében való megtérítésével - nyújtott internethasználat adómentessége. Ez a juttatás 2011-től havi 5 ezer forintot meg nem haladó értékig béren kívüli juttatásnak minősül.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. d) pontjában.]
Étkezési támogatás
Változás 2011. január 1-jétől.
A fogyasztásra kész étel formájában adott juttatás (illetve az erre jogosító utalvány) is béren kívüli juttatásnak minősül havi 18 ezer forintig, nem csak a melegétkeztetés.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b) pontjában.]
Nyilatkozat béren kívüli juttatásokhoz
Nem változott.
A kifizető az adófizetési kötelezettség megállapításakor az általa nem ismert körülményeket a magánszemély nyilatkozata alapján veszi figyelembe.Ha a kifizető nem kért ilyen nyilatkozatot, akkor a jogkövetkezmények őt terhelik. Valótlan nyilatkozat esetén, illetve ha a magánszemély nem tudja igazolni nyilatkozatának átadását, a jogkövetkezmények őt terhelik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Kamatkedvezményből származó jövedelem
Változás 2011. január 1-jétől.
A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szorosa, adója 16 százalék. (Korábban e jövedelem után 54 százalék volt az adó.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére alacsonyabb kamatot állapít meg, mint a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összege, akkor a két kamat közötti különbség a magánszemély kamatkedvezményből származó jövedelmének tekintendő. Az adó a kifizetőt terheli.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (1) bekezdésében.]
Nyereményből származó jövedelem
Változás 2011. január 1-jétől.
Nem pénzbeni nyeremény esetén az adó alapja a nyeremény piaci értékének 1,19-szorosa, adója 16 százalék (ezt a nyeremény kifizetője fizeti, akinek eddig a nyeremény piaci értéke után 33 százalék adót kellett fizetnie). Ez a szabály vonatkozik a bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára is (ezekre korábban a természetbeni juttatások adózási szabályai vonatkoztak).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozó
Változás 2010. július 1-jére visszamenően.
Az egyéni vállalkozó 2010. második félévi adóalapjának 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, fölötte 19 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót fizet. 2010 második félévében a kedvezményes kulcs alkalmazásának már nincs előfeltétele.Az egyéni vállalkozó a 2010. évi adóalapot megosztja egyéni vállalkozói tevékenysége két félévére, a félévekre eső naptári napok száma (ha teljes adóévben működött: 181, illetve 184) szerint.
Az első félévre jutó adóalap után a korábbi szabályok szerint adózik, azaz 50 millió forintig 10, fölötte 19 százalékkal, vagy pedig 19 százalékkal számol a teljes adóalapra.
A 10 százalékos adókulcs 2010. első félévi alkalmazásának feltételei: 8 az egyéni vállalkozó nem érvényesít vállalkozói adókedvezményt,
■ foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma - a vállalkozó választása alapján - legalább fél fő az első félévben vagy egy fő a teljes adóévben,
■ megosztott adóalapja és a 2009. évi adóalapja elérte a jövedelem-(nyereség-)minimumot,
■ megfelelt a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,
■ az első félévben járulékot legalább a foglalkoztatottai számának és a minimálbér kétszeresének (hátrányos térségben a minimálbér) a szorzata alapján fizetett,
8 a 10 százalékos adókulcs alkalmazása révén elért adómegtakarítást nyilván kell tartania, és azt csak kötött célokra (beruházásra, foglalkoztatási célokra, hiteltörlesztésre) használhatja fel.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/A. §-ában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó adóalapjának 500 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, fölötte 19 százalék az adó. A kedvezményes adókulcs alkalmazásának nincsenek feltételei, az elért adómegtakarítást az egyéni vállalkozónak nem kell nyilvántartania, és a felhasználása nem kötött.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (9) bekezdésében.]
Kivétkiegészítés, személyes közreműködői díj kiegészítése
Változás 2011. január 1-jétől, 2010. évre alkalmazhatóan.Az egyéni vállalkozó a saját döntése alapján számolhat el vállalkozói kivétet, a társas vállalkozás is a döntése szerint számolja el személyesen közreműködő tagja díjazását (eredetileg 2010-re az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset alapján kellett volna ezt tenniük).
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9., 86. pontjaiban, 25. § (5)-(8) bekezdéseiben, 84/F. §-ában.]
Egyéni vállalkozó ügyvéd, közjegyző, végrehajtó
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha egyéni vállalkozó ügyvéd, közjegyző, végrehajtó ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói irodában végzi a tevékenységét, e tagi jogviszony keletkezését megelőző naptól érvényesen meg kell szüntetnie egyéni vállalkozói tevékenységét, és meg kell állapítania adókötelezettségét. Nem kell viszont megfizetnie az egyéni vállalkozóként igénybe vett foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozási adókedvezmény, valamint a nyilvántartott adókülönbözet miatt megszűnéskor egyébként esedékes adót. A fejlesztési tartalék és a kisvállalkozói kedvezmény miatti adókötelezettségét azonban meg kell fizetnie (utóbbit csak az érvényesítéskori adómérték felével). Ha a megszűnéssel keletkező adókötelezettség meghaladja a 10 ezer forintot, dönthet úgy, hogy azt három egyenlő részletben, az elsőt az egyéni vállalkozói jövedelmének adójával együtt a megszűnés évében, a másik kettőt a következő két évben vallja be és fizeti meg.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § (6) bekezdésében.]
Ingatlan szerzési értéke
Változás 2011. január 1-jétől.
Az ingatlan megszerzésére fordított értéknek számít ráépítés, bővítés esetén az az összeg, amely az építő (építtető) magánszemély vagy házastársa nevére kiállított számlákon szerepel, de legalább a beépített anyag értéke.Örökölt vagy ajándékba kapott ingatlan átruházása esetén az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték az ingatlan szerzési értéke, ha azonban az illetéket az adóbevallás határidejéig nem szabják ki, akkor öröklésnél a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték, ajándékozásnál az eladásból származó bevétel 50 százaléka (ha az illetékhatározat később ettől eltérő értéket tartalmaz, a bevallás önellenőrzéssel módosítható).
Ha az ingatlan, vagyoni értékű jog szerzése illetékmentes (egyenes ági rokonok közötti öröklés vagy ajándékozás esetében), örökléskor a hagyatéki eljárás során feltüntetett érték a szerzési érték, ajándékozásnál pedig az átruházásból származó bevétel 75 százaléka, azzal, hogy ez esetben az eladásból származó bevétellel szemben más költséget (például ügyvédi díjat) nem lehet elszámolni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 60., 62. §-aiban.]
Nem változott.
Az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből a jövedelem megállapítása során levonható a megszerzésre fordított összeg és a megszerzéssel összefüggő más kiadás, az értéknövelő beruházással, valamint az átruházással kapcsolatos kiadások.Az ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés szerinti, a csereszerződésben rögzített érték; a szerződésben szereplő tényleges vételár; a kárpótlásról szóló törvény szerinti vételi jog gyakorlása során a vételárként szereplő összeg.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 59-63. §-aiban.]
Értéknövelő beruházás
Nem változott.
Értéknövelő beruházásnak számít az a kiadás, amely■ ingó vagyontárgy eredeti használhatóságának megőrzése, helyreállítása céljából az átruházást megelőző 12 hónapon belül merült fel, és meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő bevétel 5 százalékát,
■ ingatlan esetén az ingatlan állagmegóvása céljából merült fel az átruházást megelőző 24 hónapon belül, és meghaladja az átruházásról szóló szerződésben szereplő bevétel 5 százalékát.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 32. pontjában.]
Ingó vagyontárgy átruházása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ingó vagyontárgyak értékesítése esetén az adót akkor nem kell megfizetni, ha az nem haladja meg a 32 ezer forintot. (Vagyis a 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetése után továbbra is 200 ezer forintig adómentes az ingóértékesítésből származó jövedelem.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. § (3) bek. b) pontjában, 58. § (7) bekezdésében.]
Árfolyamnyereségből származó jövedelem
Változás 2011. január 1-jétől.
Az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír átruházásából származó jövedelem kiszámításakor megszerzésre fordított értéknek az illetékkiszabáshoz figyelembe vett érték minősül. Ha az illetéket az adóbevallás benyújtásának határidejéig nem szabták ki, öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket, ajándékozás esetén az értékpapírnak az átruházás napjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni, s ha később az illetékkiszabó határozat ettől eltérő értéket tartalmaz, a bevallás önellenőrzéssel módosítható. Ha az értékpapír szerzése illetékmentes (egyenes ági rokonok közötti örökléskor, illetve ajándékozáskor), öröklés esetén a hagyatéki eljárás során feltüntetett értéket lehet szerzési értékként figyelembe venni, ajándékozás esetén pedig azt az igazolt szerzési értéket, amelyet az ajándékozó figyelembe vehetett volna (ilyen igazolt érték hiányában nullát).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bek. ak) pontjában.]
Nem változott.
Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül az értékpapír átruházása ellenében megszerzett jövedelemnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegét.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (1) bekezdésében.]
Kamatadó
Változás 2011. január 1-jétől.
Kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya-és takarékbetét-konstrukciók kamatára és a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó rendkívüli befizetés és annak kivonása révén az e befizetés hozamára is. (Korábban ezek mentesek voltak a kamatadó alól.)[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/G. §-ában.]
Nem változott.
Nulla százalékkal adóköteles a 2006. szeptember 1-jét megelőzően szerzett értékpapír átruházásakor kamatjövedelem címén keletkező bevétel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/G. §-ában.]
Osztalékadó
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a tőzsdei papírok osztalékának kedvezményes (10 százalékos kulcsú) adója, az osztalékból származó jövedelem után minden esetben 16 százalékkal kell adózni.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § 2. bekezdésében.]
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl nemcsak a befektetési szolgáltatóval kötött ügylet számít ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, hanem az annak közreműködésével kötött is. Nem számít viszont ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek az, amely a befektetési szolgáltatót megbízó, illetve az általa képviselt felek által meghatározott, a szokásos piaci értéktől eltérő ár alkalmazásával történik.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (3) bekezdésében.]
Adómentes jövedelmek
Változás 2010. január 1-jére visszamenően.
Nem jövedelem - így annak kiszámításánál sem kell figyelembe venni - a közoktatási törvény alapján a munkáltató által adható, évente legfeljebb 4 ezer forintos szakkönyvvásárlási támogatás (az eredeti szabályok szerint adóköteles volt).Változás 2010. január 1-jétől.
Ezentúl az a segély is adómentes, amelyet az elemi kár vagy katasztrófa károsultjának a munkáltatója nyújt lakása újjáépítése céljából (korábban csak a közadakozásból, jogszabály alapján kapott segély volt az).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.1. pontjában]
Értékhatártól függetlenül adómentes a sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.2. pontjában.]
Változás 2010. augusztus 18-ától.
Adómentes a korábban adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő olimpiai járadék címén kapott összeg, továbbá a Gerevich Aladár-ösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek által szociális rászorultságukra tekintettel támogatásként, valamint eredményességi támogatásként kapott összeg. Értékhatártól függetlenül adómentes a sportversenyen, -vetélkedőn nyert érem, serleg, trófea értéke.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.2. pontjában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő juttatások adómentessé válnak. Ilyen■ a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadék, jövedelempótló kártérítési járadék (feltéve, hogy a járadékot kapó betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt);
■ a gyermekgondozási segély, az anyasági támogatás és a gyermeknevelési támogatás, valamint a nevelőszülői díj;
■ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott ápolási díj;
■ a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;
■ a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanuló-, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben szerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a szerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;
■ a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás, a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás teljes összegben, valamint a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész;
■ a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, helyi önkormányzat, valamint egyház által a tanuló (hallgató) részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő pénzbeli juttatás; 8 a Magyar Corvin-lánc Testület által megítélt támogatás;
■ a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíj minimálbért meg nem haladó mértéke;
■ a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra jutó ösz-szegének a havi minimálbért meg nem haladó része;
■ az "Útravaló" ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;
■ a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös-ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott - a kormányrendeletben meghatározott - Deák Ferenc-ösztöndíj, valamint a kormányrendelettel alapított felsőoktatási ösztöndíj;
■ a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forint, feltéve, hogy a lakás értéke, szobaszáma nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);
■ a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás.
__________________________________________________________________________________
Háztartási munka: adórendszeren kívüli kereslet
Az Országgyűlés által 2010 nyarán elfogadott 2010. évi XC. törvény a háztartási munkára 2010. augusztus 15-étől érvényesen bevezette az adórendszeren kívüli kereset fogalmát. A törvény szabályozza, hogy milyen esetekben nem kell közterheket fizetni a háztartási munkából származó jövedelmek után, legalizálva ezzel a gyakorlatot.Háztartási munka
Köztehermentes foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt csak természetes személyek létesíthetnek egymás között, mégpedig kizárólag háztartási munkára. Háztartási munkának minősülnek az egy háztartásban élő személyek mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló tevékenységek (például takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, otthoni gondozás, otthoni ápolás, házvezetés, kertgondozás). Nem tekinthető háztartási munkának az ilyen tevékenység, és ezért nem is alkalmazhatók a kedvező szabályok, ha akár a foglalkoztató, akár a munkát elvégző magánszemély egyéni vállalkozó, egyéni cég vagy társas vállalkozás munkavállalója, és a tevékenységet e minőségében rendeli meg, illetve végzi. A háztartási munkának minősülő tevékenységek nem szolgálhatják a természetes foglalkoztató személy vagy közeli hozzátartozói üzletszerű tevékenységének céljait.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 1. §-ában.]
Az adó- és járulékmentesség feltétele
A háztartási munka keretében megszerzett jövedelem után abban az esetben nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség, ha az azt megrendelő természetes személy a foglalkoztatást annak megkezdése előtt bejelenti az adóhatósághoz, és megfizeti az ehhez kapcsolódó regisztrációs díjat.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 2. § (1) bekezdésében.]
A háztartási munkát elvégző természetes személynek akkor sem keletkezik adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége, ha a tevékenységet megrendelő magánszemély elmulasztja bejelentési kötelezettségét teljesíteni. Ha a háztartási munkát megrendelő magánszemély nem jelenti be a foglalkoztatást, és nem tesz eleget regisztrációsdíj-fizetési kötelezettségének, akkor mindazokban a hónapokban, amikor ezen kötelmeit (illetve e kötelmek bármelyikét) elmulasztotta, neki kell megfizetnie az általa a háztartási munkáért kifizetett összeg után a társadalombiztosítási járulékot. Ha a mulasztás a megrendelő hibájából történt, nem csupán a munkáltatói közterheket, hanem a foglalkoztatott adóját és egyéb közterheit is neki kell megfizetnie.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 2. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Bevallási kötelezettsége sem a foglalkoztatónak, sem a háztartási munkát végző magánszemélynek nincs. Ugyanakkor nem is jön létre társadalombiztosítási jogviszony, a háztartási alkalmazott e jogviszonyával nem szerez jogosultságot tb-ellátásra.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 2. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bejelentési kötelezettség
A természetes személy foglalkoztató (megbízó) a háztartási munkára alkalmazott természetes személyről a munkavégzés megkezdését megelőzően köteles bejelentést tenni az adóhatóságnak, és ebben közölni a saját adóazonosító jelét, a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, továbbá a foglalkoztatás kezdőnapját.A foglalkoztatónak e bejelentési kötelezettségét elektronikus úton, előzetes regisztráció után a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (ügyfélkapu), vagy telefonon, a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül, illetve 2010. december 1-jétől rövid szöveges üzenetben (sms) teljesítheti.
Ha a bejelentést telefonon vagy sms-ben teszi meg, azt a központi ügyfélszolgálat rögzíti, majd haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt a bejelentés eredményességéről, az adatokat pedig továbbítja az adóhatóságnak. A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik, így egy hónapban egy foglalkoztatottat csak egyszer kell bejelenteni, de minden foglalkoztatottról külön bejelentést kell tenni. Ha a foglalkoztatás a következő hónapban is fennáll, a bejelentést meg kell ismételni.
Ha nem jön létre a munkaviszony, vagy a bejelentésben megadott adatok hibásak voltak, a bejelentést annak megtételétől számított 24 órán belül lehet módosítani vagy visszavonni.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 3. §-ában.]
Regisztrációsdíj-fizetési kötelezettség
A foglalkoztató minden bejelentés után 1000 forint regisztrációs díjat köteles fizetni az adóhatóságnak. A regisztrációs díj az állami költségvetés bevétele. A díj összege fix, nem függ attól, hogy adott hónapban hány napot foglalkoztatják a háztartási alkalmazottat. A regisztrációs díj az APEH ügyfélszolgálatain bankkártyával vagy készpénzben fizethető meg, vagy átutalással teljesíthető, mindhárom esetben a bejelentés napját követő hónap 12-éig.[Lásd a 2010/XC. törvény 4. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A bejelentési és regisztrációsdíj-fizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 6. §-ában.]
Igazolás
A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli kereset összegéről annak megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatójától. Ha az adott hónapban több napig vagy folyamatosan foglalkoztatta ugyanaz a foglalkoztató, akkor az igazolást havonta kérheti, az adott hónapban az utolsó munkavégzéssel töltött napon. A foglalkoztató a munkavállaló kérésére minden hónapban köteles kiadni ezt az igazolást. Az igazolásnak az adóhatósági bejelentésben szereplő adatokon túl tartalmaznia kell az alkalmazottnak kifizetett összeget, a kifizetés időpontját, az adott hónapban munkavégzéssel töltött napok felsorolását, a foglalkoztatás helyét, és ezt mind a foglalkoztatónak, mind a foglalkoztatottnak alá kell írnia. Így az alkalmazott bármilyen eljárásban (például hatósági vizsgálat során) igazolhatja, hogy legálisan szerzett jövedelmet.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 5. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Belépő sporteseményre
Új előírás 2010. augusztus 18-ától.
Adómentes az ingyenesen vagy kedvezményesen a sporteseményszervező intézmény által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más megrendelésére teljesíti), a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.28. pontjában.]
Átszámítási szabályok
Változás 2010. január 1-jétől.
Külföldi pénznemben keletkezett bevételt főszabályként a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell átszámítani. Ha azonban a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevétel forintra számítására a megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos MNB-devizaárfolyam alkalmazható az adóelőleg, adó megállapításához. A külföldi pénznemben megfizetett adó esetében - a magánszemély döntése alapján - a teljesítés időpontjában vagy az adóév utolsó napján érvényes árfolyamot alkalmazhatja.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. §; (1) és (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, a z adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán - olyan külföldi pénznem esetében pedig, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével - kell forintra átszámítani.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 5. § (7) bekezdésében.]
Elhunyt magánszemélyt megillető jövedelem
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A magánszemélyt a halálát megelőző tevékenységével összefüggésben megillető, de csak a halálát követően kifizetett jövedelmek adókötelezettségét úgy kell teljesíteni, mintha a magánszemély e jövedelmet a halála időpontjában szerezte volna meg. [Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (6) bekezdésében.]
Egyéb változások
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A volt köztársasági elnökök és az Országgyűlés elnökének előirányzata terhére juttatott közcélú felajánlás, adomány adómentes.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.5. pontjában]
Változás 2011. január 1-jétől.
A jövedelem kiszámításánál ezentúl nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjpénztár nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. kb) alpontjában.]
Megszűnnek a végkielégítés megosztására vonatkozó szabályok.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás
Ekho választására jogosultak
Változás 2010. augusztus 18-ától.
Kibővült azok köre, akik az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szerint tehetnek eleget közteher-fizetési kötelezettségüknek: 2010. augusztus 18-ától alkalmazhatja az ekhót a hivatásos sportoló (FEOR 3716), a meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel rendelkező edző, sportszervező, -irányító (FEOR 2618), valamint sportmunkatárs (FEOR 3716), továbbá FEOR-számtól függetlenül a sportszakember, feltéve, hogy a sporttevékenységgel közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos feladatot lát el. Sportszakember különösen a sportedző, a sportoktató, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró.[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Ekhós bevételi értékhatár
Új előírás 2010. augusztus 18-tól.
Új bevételi értékhatár vonatkozik a hivatásos sportolókra. Esetükben az ekho szerinti adózás évi 100 millió forintos jövedelemhatárig alkalmazható, azzal, hogy ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, akkor ezen az összeghatáron az áfával csökkentett bevételt kell érteni. A hivatásos sportolók 2010-ben évi 50 millió forintos jövedelemhatárig alkalmazhatják az ekho szerinti adózást.[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bek. d) pontjában.]
Nem változott.
Az ekho szerinti adózás általános szabályok szerint évi 25 millió forintos jövedelemig alkalmazható.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. §-ában.]
Tagdíjból járulék
Változás 2010. november 1-től.
2010. november 1-je és 2011. december 31-e között az ekho szerint adózó magán-nyugdíjpénztári tag által fizetett ek-hóból az ekhoalap 3,9 százaléka társadalombiztosításinyugdíj-járuléknak minősül.[Lásd az 2005. évi CXX. törvény 9. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. évi XC. törvénynek a magánszemélyek egyes jövedelmeinek 98 százalékos különadójáról szóló rendelkezéseit az Alkotmánybíróság 2010. október 26-ai döntésével hatályon kívül helyezte. Az Országgyűlés 2010. november 16-án - módosítva az eredeti törvényt - ismét szabályokat fogadott el a 98 százalékos adóról. A szabályok 2010. december 30-ától hatályosak, 2005. január 1-jei visszamenőleges alkalmazással.
A különadó-fizetési kötelezettség a közszférában munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott magánszemélyekre terjed ki. Közszférának számít a költségvetési szerv, az állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített szervezet, a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló, 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló, 2009. évi CXXII. törvény által szabályozott szervezet.
Különadót annak a magánszemélynek kell fizetnie, akit ilyen szervezet munkavégzésre irányuló jogviszonyban (például munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott, és e jogviszonya megszűnésével összefüggésben különadóalapnak minősülő bevételt szerez. Nem vonatkozik e kötelezettség arra, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátást állapítanak meg.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (1) bekezdésben.]
A különadó alapja az említett jogviszonyok megszűnésével összefüggésben fizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatások■ 2 millió forintot meghaladó része az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai esetében,
■ 3,5 millió forintot meghaladó része más foglalkoztatottaknál.
Nem képezi azonban a különadó alapját a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban kimondott összeg, a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabér, illetmény összege, a szerződéses katonák leszerelési segélye. Azoknál, akikre a 3,5 millió forintos korlát vonatkozik, nem minősül a különadó alapjának a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, valamint a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom. A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnésének jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként kell vizsgálni, hogy azokat figyelembe kell-e venni a különadó szempontjából.
A különadó alapját képezi viszont a titoktartási pénz. Állami vezetőknél jubileumi jutalom is beleszámít a különadó alapjába.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
A különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. A különadóalap után további 27 százalék egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.[Lásd a 2010. évi XC. törvény 10. §-ában.]
A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi bevallásában kell bevallania és megfizetnie. A kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítani. Ha a különadó levonását a kifizető elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell megfizetnie a kifizetést követő hónap 12. napjáig.A különadós bevételt a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallásában elkülönítetten kell bevallania, de része összes jövedelmének.
Azok esetében, akiknek a jogviszonya nem nyugdíjba vonulásuk miatt szűnt meg, a későbbi nyugdíj-megállapítás szempontjából a különadóalapból a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összegét társadalombiztosításijárulék-alapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét pedig nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell figyelembe venni, azzal, hogy a járulékot a magánszemély a különadóval fizeti meg.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
A hatálybalépés előtt szerzett különadó-köteles jövedelmek után az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy a magánszemély a 2010-ről benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásra előírt határidőig különadó-kötelezettségét megállapítja, az e célra rendszeresített külön nyomtatványon bevallja, és az adót megfizeti.Különadó-bevallásában a magánszemély megfizetett különadóként veszi figyelembe minden, a különadóalapba tartozó jövedelme után a jövedelemszerzés évében hatályos szabályok szerint megfizetett közteher-kötelezettségét.
A különadós kifizetésekkel érintett szervezet, gazdasági társaság magánszemélyenkénti és a jövedelemjuttatás éve szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett, különadóalapot képező összegről, valamint jogcímenként megbontva az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről.
A magánszemélynek - kérésére - a kifizető a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatást ad a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról.
[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. § (6) bekezdésében.]
Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?
Adókulcs
Változás 2011. január 1-jétől.
A 10 százalékos adókulcs - feltétel nélkül - az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adó kulcsa továbbra is 19 százalék.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Átmeneti előírás 2010. augusztus 16-ától.
A naptári év szerint működő adózónak a 2010. adóévi pozitív adóalapot az adóév naptári napjai alapján időarányosan meg kell osztania a 2010. január 1-je és június 30-a, illetve a július 1-je és december 31-e közötti időszakra. A feltétel nélküli 10 százalékos adókulcs a második félévben 250 millió forint adóalapig alkalmazható. (Az első félévre az adókulcs 50 millió forint adóalapig 10 százalék, ha az adózó teljesíti a következő bekezdésben felsorolt feltételeket.)A 10 százalékos adókulcs a 2010. első félévi adóalap 50 millió forintos összegéig akkor alkalmazható, ha az adózó
■ az első félévi adóalap után számított adóból nem vesz igénybe adókedvezményt (például kkv-s beruházási kedvezményt),
■ első félévi és az azt megelőző adóévi adóalapja vagy az adózás előtti eredménye eléri a jövede-lem-(nyereség-)minimumot (a korrigált összes bevétel 2 százalékát),
■ foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma az első félévben legalább fél vagy az adóév egészében legalább egy fő,
■ az első félévben megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (jogerős határozat nem állapított meg jogsértést, vagy nem szabott ki bírságot),
■ az első félévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának és legalább a minimálbér kétszeresének (hátrányos térségben a minimálbér) első félévre számított szorzata után vall be járulékot.
A 10 százalékos adókulcs alkalmazása révén elért adómegtakarításból az adóév utolsó napján lekötött tartalékot kell képezni, amelyet a lekötés adóévét követő négy adóéven belül
■ beruházásra,
■ korábban munkanélküli, illetve legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű vagy pályakezdő személy foglalkoztatására elszámolt személyi jellegű kifizetésre,
■ pénzügyi intézménnyel szembeni kötelezettség csökkentésére kell felhasználni.
A tartalék jogtalan felhasználása vagy fel nem használása esetén az érintett összeget késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni.
Az adómegtakarítás összege állami támogatásnak minősül, amit a nagyvállalkozás csekély összegű (de minimis) támogatásként, a kis- és középvállalkozás csekély összegű támogatásként, a 800/2008/EK rendelet szerinti regionális támogatásként vagy mezőgazdasági támogatásként vehet igénybe.
Az 50 millió forintot meghaladó adóalap után az adó mértéke 2010 első félévében 19 százalék.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Ha az adózó az első félévi adóalapja után nem tud (vagy nem akar) 10 százalékos adókulcsot alkalmazni, akkor az első félév teljes adóalapja után 19 százalékkal adózik. A 10 százalékos adókulcs a második félévi adóalap után 250 millió forintig érvényesíthető. A 250 millió forint feletti részre az adó mértéke 19 százalék.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (2) bekezdésében.]
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó nem élhet a 2010. évi adóalap-megosztás lehetőségével. Ha a naptári évtől eltérő üzleti év 2010. augusztus 16-án vagy azt követően kezdődik, az adózó a teljes üzleti évére alkalmazhatja a kedvezményes szabályokat.Ha az üzleti év első napja megelőzi a rendelkezés hatálybalépésének napját, akkor az adóév egészére 50 millió forint adóalapig érvényesíthető a 10 százalékos adókulcs, feltéve, hogy a teljes évre teljesülnek az imént felsorolt előírt feltételek. (Naptári évtől eltérő üzleti évet külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, külföldi anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata, ennek leányvállalata, európai részvénytársaság, továbbá európai szövetkezet választhat.)
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (9) bekezdésében.]
Végelszámolás alá került vállalkozások végelszámolási időszakában a társaságiadókötelezettség megállapítására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a naptári évtől eltérő üzleti évet választókra. Eszerint ha a végelszámolás kezdőnapja - ameddig az általános szabályokat kell követnie - 2010. augusztus 16-a után van, a végelszámolás első (12 hónapos) üzleti évére alkalmazható - 500 millió forint adóalapig - a 10 százalékos adókulcs. Ha a végelszámolás kezdőnapja megelőzi ezt az időpontot, az adókötelezettség megállapítására az üzleti év első napján hatályos szabályokat kell alkalmazni. [Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/K. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
A 10 százalékos adókulcs alkalmazása miatt a 2008-2009-es adóévekben képzett lekötött tartalékot még a lekötéskor hatályos szabályok szerint kell felhasználni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/L. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa kedvezményes 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazására
A. A 2010-es adóév egészére
|
1. |
Adózás előtti eredmény |
370 000 Ft |
|
2. |
Adóalap-csökkentő tételek |
85 000 Ft |
|
3. |
Adóalap-növelő tételek |
45 000 Ft |
|
4. |
Számított társaságiadó-alap* |
330 000 Ft |
|
5. |
A január 1. - június 30. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 181/365)** |
163 6 4 4 Ft |
|
6. |
A január 1. - június 30. közötti időszakra vonatkozó számított társasági adó*** |
26 592 Ft |
|
7. |
Év végén eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeg (50 M Ft * 9%)*** |
4 500 Ft |
|
8. |
A július 1. - december 31. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 184/365)** |
166 356 Ft |
|
9. |
2010. július 1. - december 31. közötti időszakra számított társasági adó**** (8. * 10%) |
16 636 Ft |
|
10. |
Igénybe vett adókedvezmény***** (9. * 70%) |
11 645 Ft |
|
11. |
Fizetendő társasági adó [6. + (9. -10.)] |
31 583 Ft |
**A 2010. évi adóalapot az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani, így a január 1. - június 30. közötti időszakra 181 naptári nap jut, a július 1. - december 31. közötti időszakra pedig 184, és ez alapján kell megosztani az adóalapot.
***Ha az adózó a január 1. - június 30. közötti időszakra is a 10%-os kedvezményes adókulcsot alkalmazza, meg kell felelnie az ehhez előírt feltételeknek.
****A második félévre naptárinap-arányosan jutó pozitív adóalap nem haladja meg a 250 millió Ft-os határt, ezért a teljes arányos adóalapra alkalmazhatja a kedvezményes 10%-os adókulcsot.
*****Az adózó az első félévben alkalmazta a kedvezményes 10%-os adókulcsot, így csak a második féléves adójából vehet igénybe adókedvezményt.
B. Csak a 2010-es adóév második felére
|
1. |
Adózás előtti eredmény |
755 000 000 Ft |
|
2. |
Adóalap-csökkentő tételek |
125 000 000 Ft |
|
3. |
Adóalap-növelő tételek |
50 000 000 Ft |
|
4. |
Számított társaságiadó-alap* |
680 000 000 Ft |
|
5. |
2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 181/365)** |
337 205 000 Ft |
|
6. |
2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra vonatkozó pozitív társaságiadó-alap (4. * 184/365)** |
342 795 000 Ft |
|
7. |
Számított társasági adó*** 5. x 19% + [(250 M Ft * 10%) + (6. - 250 M Ft) * 19%] |
106 700 000 Ft |
|
8. |
Igénybe vett adókedvezmény**** [7. * 70%] |
74 690 000 Ft |
|
9. |
Fizetendő társasági adó [7. - 8.] |
32 010 000 Ft |
**A 2010. évi adóalapot az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani, így a január 1. - június 30. közötti időszakra 181 naptári nap jut, a július 1. - december 31. közöttire pedig 184, és ez alapján kell megosztani az adóalapot.
***Az adózó nem felelt meg a 2010. év első félévében érvényben lévő szabályozás szerinti 10%-os adókulcs alkalmazása feltételeinek, ezért erre az időszakra 19% az adókulcsa. A második félévre naptárinap-arányosan jutó pozitív adóalap meghaladja a 250 millió Ft-os határt, ezért a fölöttes részre a 19%-os kulcsot kell alkalmazni.
****Az adózó az első félévben nem alkalmazta a kedvezményes 10%-os adókulcsot, így az első féléves adójából is igénybe vehet adókedvezményt.
__________________________________________________________________________________
Példa végelszámolás alá került adózó adóalapjának meghatározására
I. A naptári év szerint működő "A" társaság végelszámolásának kezdőnapja 2010. július 15-e. 2010. január 1-jétől 2010. július 14-éig tartó üzleti évének adóalapja 70 millió forint. Az üzleti évben nem alkalmazza a 10 százalékos adókulcsot."A" társaság adókötelezettsége: 70 000 000 * 0,19 = 13 300 000 Ft
II. A naptári év szerint működő "B" társaság végelszámolásának kezdőnapja 2010. október 1-je. 2010. január 1-jétől 2010. szeptember 30-áig tartó üzleti évének adóalapja 150 millió forint. Az első félévi adóalap után nem alkalmazza a 10 százalékos adókulcsot.
"B" társaság adókötelezettsége:
Az első félév adóalapja*: 15 0 0 0 0 0 0 0/273 * 181 = 99 450 000 Ft
A második félév adóalapja*: 150 000 000/273 * 92 = 50 550 000 Ft
Első félévi adókötelezettség: 99 450 000 * 0,19 = 18 896 000 Ft
Második félévi adókötelezettség: 50 550 000 * 0,1 = 5 055 000 Ft
Teljes 2010. adóévi adókötelezettség: 18 896 000 + 5 055 000 = 23 951 000 Ft
* A 2010. január 1. - június 30. közötti időszak működési napjainak száma 181 nap, a 2010. július 1. - szeptember 30. közöttiéi 92 nap.
__________________________________________________________________________________
ERIC
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az úgynevezett európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) a társasági adó alanya.A 723/2009/EK (2009. június 25.) tanácsi rendeletben szabályozott ERIC elsődleges feladata kutatási infrastruktúra létrehozása és annak nem gazdasági alapon való működtetése, de ennek kiegészítéseként (korlátozott jelleggel) gazdasági tevékenységet is folytathat.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bek. k) pontjában.]
Külföldi szervezet
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a külföldi szervezet társaságiadó-kötelezettsége. Ha a külföldi személy 2010. december 31-éig belföldi illetőségű adózótól kamatot, jogdíjat, szolgáltatási díjat kap, e jövedelmei után 30 százalékos mértékű társasági adót kell fizetnie.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (4) bek. b) pontjában, 15. §-ában]
Bejelentett részesedés
Változás 2011. január 1-jétől.
Bejelentett részesedés apportálásakor a részesedés kivezetése miatt keletkezett nyereség után is érvényesíthető az adóalapkedvezmény.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dz) pontjában.]
Nem változott.
Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és - az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve - a külföldi személyben szerzett, legalább 30 százalékos mértékű, valamint minden további megszerzett és a szerzést követő 30 napon belül az adóhatósághoz bejelentett részesedés.Az adóalap-kedvezmény továbbra is a bejelentett részesedés értékesítésekor keletkező árfolyamnyereség után érvényesíthető, feltéve, hogy az adózó a részesedést legalább egy éve szerezte, és azt folyamatosan eszközei között tartotta nyilván. Az egyéves folyamatos tartásra vonatkozó előírást a meglévő bejelentett részesedés mellé szerzett részesedésekre külön-külön teljesíteni kell.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. dz) pontjában.]
Magyar Kármentő Alap
Új előírás 2010-re.
A Magyar Kármentő Alap részére nyújtott támogatás után a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékű kedvezmény érvényesíthető, azaz - az alap által kiadott igazolás birtokában - a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társaság adóalapja. A kedvezmény már a 2010-ben adott támogatásokra, juttatásokra is alkalmazható. A Kármentő Alapnak adott támogatás, juttatás elismert költségnek, ráfordításnak minősül, ehhez az alapnak nem kell nyilatkoznia.Nem változott.
A kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás 50 százaléka és a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás 20 százaléka (kiemelkedően közhasznú szervezet tartós adományozási szerződés keretében történő támogatása esetén a támogatás 70 százaléka) továbbra is csökkenti az adózás előtti eredményt. Az adóalap-kedvezmény a támogatott szervezet által kiadott igazolás birtokában érvényesíthető, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában, (7) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa a 2010-es adóalap számítására a Magyar Kármentő Alap támogatása esetén
Társaság tartós adományozási szerződést köt egy kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkező alapítvánnyal. A támogatási szerződés szerint az adózó három adóéven keresztül adóévenként 1,5 millió forint támogatást ad, és erről rendelkezik az alapítvány nyilatkozatával. Ezenfelül a Magyar Kármentő Alapnak is juttat 5 millió forintot. 2010 első félévében nem alkalmazott 10 százalékos adókulcsot.|
1. |
Adózás előtti eredmény |
10 000 000 Ft |
|
2. |
Adóalap-csökkentés kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása miatt: 1 500 000 Ft * 0,7 (50% + 20%) |
1 050 000 Ft |
|
3. |
Adóalap-csökkentés a Magyar Kármentő Alap támogatása miatt: 5 000 000 Ft * 0,5 |
2 500 000 Ft |
|
4. |
Adóalap [1. - (2. + 3.) |
6 450 000 Ft |
|
5. |
Fizetendő adó: (4. * 365) * 181 * 19% + (4./365) * 184 * 10% |
932 865 Ft |
El nem ismert költségek
Változás 2010. május 15-étől.
A külföldi illetőségű személy részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt elszámolt költség, ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, függetlenül attól, hogy a külföldi illetőségű személy egyezményes államban rendelkezik-e székhellyel, adóügyi illetőséggel vagy nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 13. pontjában.]
Nem változott.
A juttatónak nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás miatt elszámolt költség, ráfordítás összegével, ha rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával (illetve a beszámolója elkészítését követően kiállított igazolásával), miszerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül számítva nem lesz negatív.A nyilatkozatra akkor is szükség van, ha a támogatott nonprofit szervezetnek minősül. Ekkor a nonprofit szervezetnek azt kell igazolnia, hogy vállalkozási tevékenységének eredménye nem negatív, vagy hogy egyáltalán nem végez vállalkozási tevékenységet.
Nem szükséges nyilatkozat, ha a támogatást olyan személynek nyújtják, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (például önkormányzat, költségvetési szerv, magánszemély).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) 13. pontjában.]
Elismert költségek
Változás 2010. március 1-jétől.
A filmtámogatásra, illetve az előadó-művészeti szervezetek támogatására fordított juttatások miatt elszámolt költség, ráfordítás nevesítetten a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül (méghozzá a 2010-ben adott támogatás, juttatás költsége is).[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 15. pontjában.]
Nem változott.
Filmkészítés és előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a támogatási igazolásban szereplő összeg után a támogatásjuttatás adóévében és az azt követő három adóévben továbbra is az adóévi fizetendő adó 70 százalékáig érvényesíthető adókedvezmény.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 36-38. pontjaiban.]
Szokásos piaci ár
Változás 2011. január 1-jétől.
A szokásos piaci ár meghatározására szolgáló módszerek köre - az OECD Transzferárirányelvek a multinacionális vállalatok és az adóhatóságok számára című ajánlásgyűjteménye 2010. július 22-én közzétett módosított változatának megfelelően - kiegészül az ügyleti nettó nyereségen alapuló és a nyereségmegosztásos módszerrel.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és 31. § (2) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat (transzferárat) - a fizetendő adó meghatározása céljából - piaci szintre kell kiigazítani. Szokásos piaci ár az az ár, amelyet összehasonlítható jogügyletben független felek érvényesítenek vagy érvényesítenének egymás között. A szokásos piaci ár és a transzferár különbözetével a kapcsolt vállalkozás adózás előtti eredményét növelni, illetve meghatározott feltételek megléte esetén csökkenteni kell.A szokásos piaci ár megállapításához továbbra is alkalmazható az összehasonlító piaci árak módszere, a viszonteladási árak módszere és a költségjövedelem módszer.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A szokásos piaci ár meghatározásának új módszerei
A szokásos piaci ár meghatározása kibővült két új módszerrel.
Ügyleti nettó nyereség módszere (Transactional net margin method - TNMM)
Az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer alkalmazásakor a kapcsolt vállalkozások közötti ügylet bizonyos alapra (például költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereségét kell megvizsgálni és összehasonlítani hasonló ügyleten független felek által elért (elérhető) nyereséggel. A nettó nyereséget termelőcégeknél például a költségekhez, forgalmazóknál pedig az árbevételhez lehet viszonyítani. A nyereségmutató meghatározható a vizsgált társaság nem kapcsolt vállalkozással folytatott összehasonlítható ügylete alapján (belső összehasonlítás), illetve független felek hasonló ügylete alapján is, a lényeg, hogy a mutató megfelelően tükrözze a társaság által folytatott tevékenységet, a vállalt kockázatot és a felhasznált eszközöket. A módszer egyoldalú, azaz alkalmazásához elég egy társaság pénzügyi mutatóit megvizsgálni.Nyereségmegosztásos módszer (Transactional profit split method - PS)
Először meg kell határozni az ügyleten realizált nyereséget, amelyet az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozások közösen értek el. Az ösz-szesített nyereséget aztán - indokolt gazdasági alapon (esettől függően árbevétel, K+F költségek, létszám szerint) - úgy kell megosztani, hogy az megfeleljen annak, ahogy független vállalkozások jártak volna el hasonló ügyletben. Az összevont nyereség lehet az ügyletből származó teljes nyereség, maradványnyereség (reziduális nyereség), de az összevont eredmény veszteség is lehet. Maradványnyereség az a nyereség, amely nem rendelhető egyértelműen egyik vagy másik félhez. A felosztás történhet a felek által viselt költségek, ellátott funkciók, vállalt kockázatok arányában (hozzájárulás-elemzés), és - reziduális nyereségmegosztás alkalmazásakor - két lépésben is, amikor az első lépésben egy alaphozamot kell hozzárendelni a résztvevőkhöz, funkcióikkal összhangban, majd a másodikban a fennmaradó nyereséget az ügylet egyedi sajátosságaira (például know-how, licenc) is figyelemmel kell arányosítani.__________________________________________________________________________________
Feltöltési kötelezettség
Változás 2010. december 16-ától.
Az adóelőleg-kiegészítés árbevételi értékhatára 50 millió forintról 100 millió forintra nő. Az új árbevételi határt már a 2010. december 20-áig teljesítendő feltöltésre is alkalmazniuk kell azoknak, akiknek a 2009-es adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. A módosított előírást a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók is alkalmazhatják a 2010. december 16-át követően esedékessé váló feltöltésre.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (10) bekezdésében, 29/O. §-ában.]
Nem változott.
Az adóelőleg-kiegészítés (és -fizetés) továbbra sem vonatkozik a megszűnő adózóra, adóbevallást a cégbejegyzési eljárás miatt beadó adózóra, MRP-re, közhasznú, kiemelkedően közhasznú társaságra, vízitársulatra, alapítványra, közalapítványra, társadalmi szervezetre, köztestületre, egyházra, lakásszövetkezetre, közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézményre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra, szociális szövetkezetre és iskolaszövetkezetre.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (11) bekezdésében.]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2011. január 1-jétől.
Ellenőrzött külföldi társaságnak csak az a külföldi társaság minősülhet, amelyik nem fizetett legalább 10 százalék társasági adónak megfelelő adót, vagy - ez akkor vizsgálandó, ha adóalapja és eredménye nulla vagy negatív - az államában előírt társaságiadómérték nem éri el a 10 százalékot. (Korábban ez a mérték a 19 százalékos adókulcs kétharmada, 12,67 százalék volt.)[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Nem változott.
Ellenőrzött külföldi társaságnak továbbra is az a külföldi jogszabály szerint létrejött vagy az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű társaság minősülhet, amelynek■ az adóévben elért bevételeinek több mint fele magyarországi forrásból származik, vagy amelyben - adóéve napjainak több mint felében - belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy meghatározó befolyással rendelkezik, és
■ a külföldi társaság nem teljesíti a minimum fizetendő adóra vonatkozó követelményt.
EU- vagy OECD-tagállamban, illetve egyezményes államban székhellyel, illetőséggel rendelkező külföldi társaság továbbra is mentesülhet az ellenőrzött külföldi társasággá válás alól, ha igazolja, hogy a székhely, illetőség szerinti államban feldolgozó-, termelő-, mezőgazdasági, szolgáltató-, befektetői, illetve kereskedelmi tevékenységet saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végez, és ebből származó bevétele eléri az összes bevétele 50 százalékát.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]
Előadó-művészet támogatása
Változás 2011. január 1-jétől.
Az előadó-művészeti szervezet támogatásához kapcsolódó adókedvezmény alapját képező, előadó-művészetből, bábszínházi előadásból származó jegy- és bérletbevétel statisztikai besorolása (SZJ-szám) megváltozik, és a 451/2008/EK rendeletnek megfelelően "TESZOR 90.01 Előadóművészet"-ként, valamint "TESZOR 93.2 Egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységből a bábszínházi előadás"-ként kerül meghatározásra.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 39. pontjában.]
Nem változott.
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolásban szereplő összeg után továbbra is adókedvezmény érvényesíthető. Az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó, egy évben kiadott támogatási igazolások összértéke továbbra sem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének 80 százalékát.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 38. pontjában.]
Látványcsapatsport támogatása
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.
Látványcsapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, valamint a jégkorong. A látványcsapatsport országos sportági szakszövetségnek, annak tagjaként működő sportszervezetnek vagy a látványcsapatsport fejlesztésére létrejött közhasznú alapítványnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után adókedvezmény vehető igénybe, a támogatott által kiállított igazolásban szereplő összegig, az adóévi fizetendő adó 70 százalékáig. A támogatás, juttatás összege vállalkozói tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.A támogatási igazolásokon szereplő összegek együttes értéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordított igazolt kiadásainak 100 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordítása 50, tárgyévi beruházási, felújítási kiadásai 80 százalékát.
A támogatást, juttatást országos sportági szakszövetségnek az utánpótlás-nevelés ellátására, tárgyieszköz-beruházásra, felújításra, sportszervezetnek a személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszköz-beruházásra, felújításra, közhasznú alapítványnak utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszköz-beruházásra kell felhasználnia. (A jogosulatlan felhasználás következményeit a törvény nem tartalmazza.)
Tárgyieszköz-beruházásnak, felújításnak minősül, ha a sportszervezet, az országos sportági szakszövetség együttműködési megállapodás alapján
■ a helyi önkormányzatnak a sportról szóló törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében beruház vagy felújít,
■ a megállapodásban foglalt feladat teljesítése érdekében beruház vagy felújít,
■ a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött alapítvány utánpótlás-nevelési feladatai ellátása érdekében beruház vagy felújít,
■ sportszervezet feladatai ellátása érdekében közoktatási vagy felsőoktatási intézmény tornatermébe, tornaszobájába, sportlétesítményébe ruház be, illetve ezeket felújítja.
Olyan sportszervezet támogatható, amely nemzeti bajnokság első két osztályában szerepel, vagy amely felsőoktatási intézmény keretei között biztosítja szervezett sporttevékenység feltételeit. Egy felsőoktatási intézmény csak egy sportszervezettel köthet együttműködési megállapodást, és a sportszervezetnek a nemzeti bajnokság valamelyik osztályában kell szerepelnie.
Támogató csak olyan adózó lehet, amely nem minősül sem a látványcsapatsport országos sportági szakszövetségével, sem annak tagjaként működő sportszervezettel, sem a látványcsapatsport fejlesztése érdekében létrejött kiemelten közhasznú alapítvánnyal kapcsolt vállalkozásnak.
A támogatással megvalósult sportcélú ingatlanberuházást a támogatottnak legalább a megvalósítást követő 15 évig sport céljából kell működtetnie. E létesítmények nem idegeníthetők el és nem terhelhetők meg a magyar állam jóváhagyása nélkül.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 41-43. pontjaiban, 22. § (4)-(5) bekezdéseiben, 30. § (10) bekezdésében, 29/M. §;-ában, 3. melléklet B) 15. pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példa látványcsapatsport-támogatás adókedvezményére
|
1. |
Árbevétel |
500 000 000 Ft |
|
2. |
Látványcsapatsport támogatására adott összeg* |
10 000 000 Ft |
|
3. |
Költségek |
290 000 000 Ft |
|
4. |
Adózás előtti eredmény [1. - 2. - 3.] |
200 000 000 Ft |
|
5. |
Adóalap-csökkentő tételek |
200 000 000 Ft |
|
6. |
Adóalap-növelő tételek** |
100 000 000 Ft |
|
7. |
Számított társaságiadó-alap [4. - 5. + 6.] |
100 000 000 Ft |
|
8. |
Számított társasági adó [7. x 10%] |
10 000 000 Ft |
|
9. |
A támogatási igazolásban szereplő összeg után igénybe vett adókedvezmény*** [2. , de maximum: a 8. x 70%] |
7 000 000 Ft |
|
10. |
Fizetendő adó [8. - 9.] |
3 000 000 Ft |
|
11. |
Következő évekre továbbvihető adókedvezmény**** [2. - 9.] |
3 000 000 Ft |
**A sor nem tartalmazza a támogatási igazolásban szereplő összeget, mert az - a társaságiadó-törvény (3. melléklet B. 15. pont) szerint a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül.
***Az e jogcímen igénybe vett adókedvezmény nem haladhatja meg a számított adó 70%-át.
****Az adózó a támogatási igazolásban szereplő összegig (döntése szerint) a támogatás (juttatás) adóévének és az azt követő három adóévnek az adójából vehet igénybe adókedvezményt. Mivel az adózó - a 70%-os korlát miatt - nem tudja érvényesíteni a támogatási igazolásban szereplő teljes összeget, a maradványt továbbviheti, és a következő három adóévben érvényesíthet rá adókedvezményt.
__________________________________________________________________________________
Kettős adóztatás elkerülése
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik a külföldről származó kamatjövedelem adómentessége.Ha államközi adóegyezmény a külföldön adóztatható jövedelemre a beszámítást írja elő, akkor a külföldön fizetett adó levonható a külföldről származó jövedelemre számított társasági adóból. Ha nincs kettős adóztatást kizáró egyezmény, csak a jövedelem után külföldön fizetett adó beszámítására lesz lehetőség.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 28. §; (2), (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Evás tudnivalók
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Evás egyéni vállalkozónak nem kell belföldi pénzforgalmi számlát fenntartania, ha tevékenységét vagy szolgáltatását szünetelteti, továbbá ha gyesben, gyedben részesül. A szünetelést a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek) nek is be kell jelentenie.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Evás egyéni vállalkozónál is legalább a minimálbér a járulékalap, nem pedig a tevékenységre jellemző kereset. A minimálbér alapulvételével kell tehát megfizetni a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot és a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci, illetve nyugdíjjárulékot.[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 22. § (8) bekezdésében.]
Nem változott.
■ Evázni 25 millió forintos bevételi értékhatárig lehet.■ Az eva mértéke 25 millió forintos bevételi értékhatárig 30 százalék, ha ezt az adózó túllépi, adóalanyisága megszűnik, a túllépett bevételre pedig 50 százalékos adót fizet.
■ A bevallási határidő a bevételi nyilvántartást vezető adóalanynál az adóévet követő február 25-e, a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozónál az adóévet követő év május 31-e.
■ Az adóalany az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be az adóév első három negyedévére negyedévenként megállapított adóelőleget, valamint az adóelőleg-kiegészítést.
[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (5) bek. a) pontjában, 9. §-ában, 11. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Mit kell tudni a számvitel változásairól?
A számviteli törvény 2010. november 16-án elfogadott változásait a 2011-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a vállalkozó döntése alapján már a 2010-ben indulóra is lehet.
Egyszerűsített éves beszámoló
Változás.
Egyszerűsített éves beszámoló készítését a korábbinál szélesebb vállalkozói kör választhatja. Így ezentúl a zártkörűen működő részvénytársaságok és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót. Továbbá azok a konszolidálásba bevont, anyavállalatnak nem minősülő vállalkozások is, amelyeket nem a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be. Vagyis például azon magyar leányvállalatok is, amelyeket IFRS-alapú konszolidált beszámolóba vonnak be, akár Magyarországon, akár külföldön. (Ezek a cégek korábban akkor sem választhatták az egyszerűsített éves beszámolót, ha egyébként a határértékekbe belefértek volna.)A naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozóknak sem kell minden esetben éves beszámolót készíteniük. Ha megfelelnek az előírt határértékeknek, elég egyszerűsített éves beszámolót készíteniük.
Nem változott.
Egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha betartják az alábbi határértékeket, azaz:■ a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot,
■ az éves nettó árbevétel nem haladja meg az 1 milliárd forintot,
■ az éves átlagos foglalkoztatotti létszám legfeljebb 50 fő.
Ha valaki e három mutató közül bármelyik kettőt nem lépi túl két éven keresztül, akkor a harmadik évben még nem, de a negyedikben már áttérhet egyszerűsített éves beszámoló készítésére.
Ez fordítva is igaz: ha egyszerűsített beszámolót készít valaki, és két éven át túllép legalább két mutatóértéket, a negyedik évtől át kell térnie éves beszámolóra.
Továbbra sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót a tőzsdei kibocsátó vállalkozó, a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat - függetlenül attól, hogy készít-e összevont (konszolidált) éves beszámolót -, továbbá az a konszolidálásba bevont vállalkozás, amelyet a magyar számviteli törvény szerint összeállított konszolidált éves beszámolóba vonnak be, valamint az a vállalkozó, amelyiknek a számára valamely külön jogszabály rendeli el az éves beszámoló készítését.
Fióktelep beszámolója
Változás.
A fióktelepek beszámolókészítésére a számviteli törvény és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek vonatkoznak. Ennek megfelelően a határértékeket meg nem haladó fióktelepek előtt megnyílik a lehetőség, hogy egyszerűsített éves beszámolót készítsenek.A fióktelep a külföldi vállalkozás számviteli beszámolóját a külföldi beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül köteles közzétenni Magyarországon, figyelembe véve a számviteli törvény és a többi vonatkozó jogszabály rendelkezéseit is.
[1997. évi CXXXII. 12. § (1)-(2) bek.]
Devizás tételek értékelése
Változás.
A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a számviteli törvény szerint választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, és nem kell előzetesen minősíteni, hogy a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözet jelentős hatást gyakorol-e a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre.Ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelése kapcsán választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez devizaárfolyamot, az (át)értékelések során az adott napi jegyzett devizaárfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni. Ha ez nincs ott szabályozva, ki kell egészíteni a számviteli politikát.
A vállalkozó, ha a külföldi pénzértékben kifejezett eszközök és kötelezettségek forintra számításánál egységesen csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamot alkalmaz, akkor a főszabálytól eltérő értékelési módszerből adódó különbözetet már nem kell bemutatnia a kiegészítő mellékletben.
Nem kell a devizaárfolyam-változás hatását kiszűrni és elkülönítetten bemutatni az eredménykimutatásban a külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékesítés, beváltás árfolyamnyereségének vagy árfolyamveszteségének megállapításakor.
Ez a szabály mind a befektetett pénzügyi eszközök, mind a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítésének elszámolása során alkalmazandó.
A megváltozott szabályok a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó és diszkontértékpapírok értékesítésének, illetve beváltásának az elszámolására is vonatkoznak.
[2000. évi C. törvény hatályon kívül helyezett 84. § (8) és 85. § (4)bek.]
Nem változott.
A valuta- és devizakészlet, továbbá a külföldi pénzértékben kifejezett eszközök és kötelezettségek értékeléséhez, forintban történő kifejezéséhez - főszabály szerint - a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank megfelelő devizaárfolyamát kell alkalmazni.Továbbra is lehetőség van arra, hogy a külföldi pénzben kifejezett eszközök és kötelezettségek forintra számításánál a választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszközt és kötelezettséget egységesen csak devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon értékeljék, ha a megbízható és valós összkép követelménye a választott hitelintézet devizavételi és devizaeladási árfolyama átlagának alkalmazása mellett nem teljesülne.
Könyvvizsgálati díj bemutatása
Változás.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó számviteli beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adó-tanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat. Be kell azonban mutatni a könyvvizsgálónak az előzőekben felsorolt szolgáltatásokért fizetett díjak megoszlását, s a díjakról összegszerűen tájékoztatást kell adni a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, ha kéri a vállalkozótól.Nem változott.
Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében - ha a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező - be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adó-tanácsadói szolgáltatásokért, valamint az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat, méghozzá szolgáltatásonként összesítve.Nettó árbevétel bemutatása
Változás.
Nem kötelező a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi köröket alapul venni az értékesítés nettó árbevétele tevékenységenkénti megoszlásának az éves beszámoló kiegészítő mellékletében történő bemutatásakor.A nettó árbevétel megoszlásának bemutatása során így közvetlenül érvényre juttatható az az általános előírás, hogy a kiegészítő mellékletbe fel kell venni azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára szükségesek.
Ennek megfelelően előfordulhat, hogy a nettó árbevételt a létesítő okirat szerinti tevékenységi köröknél részletesebben indokolt megbontani.
Nem változott.
Az értékesítés nettó árbevétele tevékenységenkénti megoszlásának az éves beszámoló kiegészítő mellékletében történő bemutatásakor - ha a megbízható és valós összkép követelményéből más nem következik - a létesítő okiratban megjelölt tevékenységi körök továbbra is alapul vehetők. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia az értékesítés nettó árbevételének tevékenységenkénti megoszlását.[2000. évi C. törvény 93. § (1) és 96. § (4) bek.]
Mentesített anyavállalat közzététele
Változás.
Ha az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesített magyar anyavállalatnak közzé kell tennie a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját, akkor ezt magyar nyelven kell közzétennie, de ennek ezentúl nem kell hiteles magyar fordításnak lennie. A fölérendelt külföldi anyavállalat magyarra fordított beszámolóját e beszámoló elfogadásától számított 60 napon belül kell közzétennie a mentesített magyar anyavállalatnak.Nem változott.
A magyar anyavállalatot -amely maga is leányvállalata egy külföldi székhelyű anyavállalatnak (fölérendelt anyavállalatnak) - a fölérendelt külföldi anyavállalata bizonyos esetekben mentesítheti az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének kötelezettsége alól. A mentesített magyar anyavállalatnak ez esetben a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, valamint az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétennie.Mit kell tudni az ágazati különadóról?
Az Országgyűlés 2010. október 18-án törvényt fogadott el az egyes ágazatokat terhelő különadóról. A rendelkezések 2010. december 4-étől hatályosak, az adót pedig első alkalommal még 2010-ben be kell fizetni.
Adókötelezettség
Az adókötelezettség háromféle tevékenységre áll fenn:■ bolti kiskereskedelmi tevékenység,
■ távközlési tevékenység,
■ a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenysége.
A törvény az értelmező rendelkezések között határozza meg a bolti kiskereskedelem fogalmát, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR '08) alapján. Ennek megfelelően a 2009. január 1-jén hatályos TEÁOR'08 szerint az alábbi ágazatokba sorolt tevékenységek adókötelesek:
■ 45.1 - gépjármű-kereskedelem (ide nem értve a gépjármű és a pótkocsi nagykereskedelmét),
■ 45.32 - gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
■ 45.40 - motorkerékpár és -alkatrész kereskedelme, javítása (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)
■ 47.1-47.9 - kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartási cikk kereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, nem piaci kiskereskedelem.
A TEÁOR csak az adóköteles tevékenységek azonosítására szolgál, annak nincs jelentősége, hogy az adózónak vagy boltjának van-e, és ha igen, milyen TEÁOR-besorolása. Az elnevezéstől némileg eltérően nem csupán a bolti kiskereskedelmi tevékenység különadó-kötelezett, hanem a nem bolti - tehát a piaci, a vásározó, a csomagküldő - kiskereskedelmi tevékenység is.
Távközlési tevékenység az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás. E törvény 188. paragrafusának 13. pontja szerint az elektronikus hírközlés olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett tevékenység, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből - és irányításából - áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat.
Ennek megfelelően különadóra kötelezett a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem kell különadót fizetni a műsor- és tartalomszolgáltatás után.
Az energiaellátók jövedelemadóját fizető energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége különadó-köteles (tehát nem csak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenysége, hanem valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége - például a bérbeadás - is).
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló, 2008. évi LXVII. törvény értelmében energiaellátónak minősül
■ a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó,
■ a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő,
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, feltéve, hogy 50 megawatt beépített teljesítőképességet meghaladó erőmű termelői engedélyese.
Az energiapiacon működő elosztói engedélyes (a földgáz-, a villamosenergia-hálózat működtetője) nem minősül energiaellátónak. Nem számít energiaellátónak az a vállalkozás sem, amelyiknek az energiaellátói tevékenységből származó nettó árbevétele nem haladja meg összes árbevétele 5 százalékát.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 2. §-ában.]
Az adó alanya
Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki (amely) az adóköteles tevékenységet végzi. A külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de csak a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 3. §-ában.]
Az adó alapja
Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. Ha például egy vállalkozás egyaránt végez termékgyártást, bolti kiskereskedelmi tevékenységet és távközlési tevékenységet, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből és a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel az adó alapja (a termékek gyártásából vagy nagykereskedelméből származó bevétele nem). Ugyanakkor az energiaellátók bármely tevékenységéből származó nettó árbevétel az adóalapba tartozik, mert az ő teljes vállalkozási tevékenységük adóköteles.A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, a személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvények hatálya alá tartozó adóalanynál pedig az áfa nélküli bevétellel egyezik meg.
2011. január 1-jétől a különadó alapjába tartozik az az árbevétel is, amelyet a bolti kiskereskedelmi tevékenység végzője a neki terméket beszállítóknak nyújtott szolgáltatásokból ér el (például polcpénz), valamint az egyéb bevételeként elszámolt úgynevezett utólagos engedmény is, ha azzal összefüggésben nem korrigálják a számlát.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 4. §-ában.]
Az adó mértéke
Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 500 milliót meghaladó, de 30 milliárdot meg nem haladó része után 0,1 százalék, 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárdot meg nem haladó része után 0,4 százalék, fölötte 2,5 százalék.Távközlési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, 100 milliót meghaladó, de 500 milliót meg nem haladó része után 2,5 százalék, 500 milliót meghaladó, de 5 milliárdot meg nem haladó része után 4,5 százalék, fölötte 6,5 százalék.
Az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén az adóalap (a teljes nettó árbevétel) 1,05 százaléka az adó.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 5. §-ában.]
Kapcsolt vállalkozás
Az egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi, illetve távközlési tevékenységből származó adóköteles nettó árbevételét tevékenységenként összegezni kell, majd erre az összegre kiszámítani az adót. Energiaellátóknál is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevételt kell összeszámítani, a többiből eredőt nem. Az így kiszámított együttes adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg.A számítások elvégzéséhez az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni, a számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) mindegyikük köteles elvégezni. A dokumentációt az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
[Lásd 2010. évi XCIV. törvény 7. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa kapcsolt vállalkozások különadó-megosztására
"A", "B" és "C" társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással, bolti kiskereskedelmi tevékenységből eredő nettó árbevételük 300 millió forint, 3 milliárd forint, illetve 38 milliárd forint. Az adó összegének megállapításához össze kell adni az adóköteles tevékenységből eredő bevételeket, ami 41,3 milliárd forint. Az adó számítása: 500 millió forintig 0 százalék, azaz 0 forint, 500 millió forint felett 30 milliárd forintig (tehát 29,5 milliárd forint után) 0,1 százalék, azaz 29,5 millió forint, 11,3 milliárd forint után pedig 0,4 százalék, vagyis 45,2 millió forint, azaz összesen 74,7 millió forint. Az egyes adóalanyok adója: "A" vállalkozásé 74,7 millió forint x 300 millió forint / 41,3 milliárd forint = 0,543 millió forint. "B" vállalkozásé 74,7 millió forint x 3 milliárd forint / 41,3 milliárd forint = 5,426 millió forint. "C" vállalkozásé 74,7 millió forint x 38 milliárd forint / 41,3 milliárd forint = 68,731 millió forint.__________________________________________________________________________________
A kétszeres adóztatás kizárása
Ha az adózó tevékenysége több jogcímen is különadó-köteles lehet - például energiaellátó cég bolti kiskereskedelmi vagy távközlési tevékenységet is végez -, a magasabb adóterhű tevékenység után kell a különadót megfizetnie.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 6. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa kétszeres adóztatás kizárására
Jövedéki termék nagykereskedőjének mint energiaellátónak az egyik üzletága bolti kiskereskedelem, amiből 600 millió forint bevétele származik, a teljes nettó árbevétele pedig 20 milliárd forint.A törvény alapján két jogcímen is adókötelezettség terhelné a bolti kiskereskedelmet, mert az energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége adóköteles, s ennek része a bolti kiskereskedelem. A törvény szerint azonban a két tevékenység után egyidejűleg nem kell külön-külön adót fizetni, de az után igen, amelyik után több az adó. Ez pedig az energiaellátás, amire az adó a 600 millió forint bevétel 1,05 százaléka, azaz 6,3 millió forint; tehát ezt az utóbbi összeget kell megfizetni. (A bolti kiskereskedelmi tevékenység után 500 millió forintig 0 százalékkal, 0 forintot, 100 millió forint után 0,1 százalékos mértékkel, 100 ezer forintot - összesen tehát 100 ezer forintot - kellett volna adózni.)
__________________________________________________________________________________
Az adó bevallása, elszámolása
Az adót az állami adóhatósághoz kell befizetni, az adó a központi költségvetés bevétele. Az adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni (azaz ráfordításnak minősül).Az adóévi adóról szóló bevallást az adóévet követő naptári év 150. napjáig kell benyújtani, és akkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adó-visszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Az adóelőleg bevallása, mértéke, megfizetése
Az adóra az adóév 150. napjáig előleget kell megállapítani, azt be kell vallani (és később két egyenlő részletben megfizetni).Az adóévi adóelőleg összege:
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az adómérték szorzata,
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az előző adóévi adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, majd ebből az adómértékkel kiszámítani az adót,
■ az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg,
■ az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevételadatából kell számítani, mégpedig az átalakulás során megszerzett vagyon arányában.
Az adóelőleget az adóévet megelőző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóévben kezdő, illetve átalakulással létrejött vállalkozás esetén is két részletben kell az előleget megfizetni: a különadókötelezettség bejelentésével egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]
Átmeneti szabályok 2010-re
2010-ben az adó alanya az, aki 2010. október 1-jén, illetve azt követően különadó-köteles tevékenységet végzett (bolti kiskereskedelmi tevékenységet, távközlési tevékenységet folytatott, illetve energiaellátónak minősült).A 2010-es adóévben adóköteles tevékenységet folytató adóalanynak az előleget 2010. december 20-áig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
Főszabály szerint a 2010. évi adóelőleg összegét az adóalany 2009. évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele alapján kell kiszámolni.
Az adóköteles tevékenységét 2010-ben kezdő adóalany esetében - továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs 2010. december 20-áig beszámolóval lezárt üzleti éve - a 2010. évi adóelőleg összege a 2010-es adóévre (illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre) várható adó összege.
Ha a vállalkozó adóelőlegként a 2010. évi végleges adójának legalább a 90 százalékát az esedékességig (2010. december 20-áig) nem fizette meg, akkor a megfizetett előleg és a végleges adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ez a szabály és az előlegfizetési rendelkezés nem vonatkozik arra, aki 2010. december 20-án vagy azt követően kezdte el különadó-fizetésre kötelezett tevékenységét, de a 2010-ben folytatott tevékenysége utáni adót neki is meg kell fizetnie.
Külön szabály vonatkozik a 2010. évi adó alapjára. Az adóalany 2010. adóévi adóalapja a 2010. évi adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a 2010-ben kezdett üzleti évében elért adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele. (Az adó alapja a 2010-ben folytatott tevékenység nettó árbevétele, azaz nem csupán a törvény hatálybalépésének napjától az adóév végéig terjedő csonka év nettó árbevétele.) Az adóköteles tevékenységét 2010-ben kezdő adóalany esetében a 2010. évi adó alapja a 2010. évi nettó árbevétel.
A 2010. évi adót 2011. május 31-éig - a naptári évtől eltérő üzleti éves adózónak a 2010-ben kezdődő adóévet követő év 150. napjáig - kell bevallani és megfizetni, illetve ekkortól igényelhető vissza az az összeg, amivel a befizetett adóelőleg a végül kiszámított adót esetleg meghaladta.
[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 10. §-ában.]
Az adó hatálya
Az ágazati különadót három adóévben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben kell megfizetni. A törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti.[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 10. §-ában.]
Mit kell tudni a pénzügyi szervezetek különadójáról?
Adóalanyok
Változás 2011. január 1-jétől.
Azok a pénzügyi szervezetek is alanyai a különadónak, amelyek 2010-ben azért mentesültek alóla, mert 2010. július 1-jén még nem volt a különadóalap meghatározásához szükséges lezárt üzleti évről készített beszámolójuk.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (1) bekezdésében, 7. § 3. pontjában.]
Nem változott.
A különadó alanyai a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek (takarék- és hitelszövetkezetek), a biztosítók, a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltatók, a kockázatitőkealap-kezelők, a befektetésialap-kezelők.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A § (1) bekezdésében, 7. § 3. pontjában.]
Adóalap
Új előírás 2011.január 1-jétől.
A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint az, amelyik 2010-ben azért nem volt különadó fizetésére kötelezett, mert 2009-ben jött létre, és 2010. július 1-jéig nem kellett beszámolót készítenie, az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján állapítja meg 2011. évi adókötelezettségét.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (2)-(5) bekezdéseiben, 7. § 18. pontjában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Módosul a hitelintézet adóalapját képező mérlegfőösszeg fogalma. E szerint a hitelintézetnek a mérlegben szereplő eszközök együttes értékének meghatározásakor nem kell figyelembe vennie az Európi Unió más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal, hitelintézettel, pénzügyi vállalkozással szemben fennálló követelés, egyéb kinnlevőség, illetve az ezek által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, részvény összegét sem. A hitelintézet a csökkentést az adós, a hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozó nyilatkozata alapján érvényesítheti.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 7. § 14. pontjában.]
Nem változott.
Az adóalap 2011-ben hitelintézetnél a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított módosított mérlegfőösszeg; biztosítónál a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált díj; pénzügyi vállalkozásnál a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított kamateredmény, jutalékeredmény; befektetési vállalkozásnál, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázatitőkealap-kezelőnél a 2009. évi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel; befektetésialap-kezelőnél az általa kezelt alapok 2009. december 31-ei nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt pénztári és egyéb portfólióvagyon 2009. december 31-ei értékének összege.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdésében.]
Adókulcs
Változás 2011. január 1-jétől.
A hitelintézet által 50 milliárd forint adóalap felett alkalmazandó adókulcs mértéke nő, míg a biztosítónál sávos, háromkulcsos lesz az adómérték. Az adó mértéke hitelintézetnél az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék, az e feletti összegre 0,53 százalék; biztosítónál az adóalap 1 milliárd forintos összegéig 1,5 százalék, 8 milliárd forintot meg nem haladó összegéig 3 százalék, fölötte 6,4 százalék.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (6) bek. a)-b) pontjaiban.]
Nem változott.
Az adókulcs mértéke tevékenységenként továbbra is eltérő. A fizetendő adó mértéke: pénzügyi vállalkozásnál a kamateredmény 6,5 százaléka és a díj-és jutalékeredmény 6,5 százaléka; befektetési vállalkozásnál, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázatitőkealap-kezelőnél az adóalap 5,6 százaléka; befektetésialap-kezelőnél az adóalap 0,028 százaléka.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (6) bekezdésében.]
Bevallás, adófizetés
Változás 2011. január 1-jétől.
A 2011. évi különadó bevallásának határideje 2011. március 10-e (2010-ben a különadót szeptember 30-áig kellett bevallani, és két egyenlő részletben, szeptember 30-áig és december 10-éig megfizetni). 2011-ben az adót négy egyenlő részletben kell megfizetni, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig, így az első részlet a bevallással egyidejűleg, március 10-én esedékes, a továbbiak pedig június 10-én, szeptember 10-én, illetve december 10-én.A 2010-ben jogelőd nélkül létrejött pénzügyi szervezet, valamint az, amelyik 2010-ben azért nem volt különadó-köteles, mert 2009-ben jött létre, és 2010. július 1-jéig nem kellett beszámolót készítenie, 2011. szeptember 10-éig köteles benyújtani bevallását, és az adót két egyenlő részletben, 2011. szeptember 10-éig és december 10-éig kell megfizetnie.
Ha pénzügyi szervezet - megszűnése miatt vagy bármely más okból (például a PSZÁF visszavonja tevékenységi engedélyét) - kikerül az adó hatálya alól, a megszűnés vagy a kikerülés napját követő 30. napig kell teljesítenie a különadóval összefüggő adókötelezettségeket.
Hitelintézeti különadó
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A hitelintézet a 2011-es üzleti évi - a pénzügyi szervezetek különadója miatt keletkező ráfordítást nem tartalmazó - adózás előtti eredménye után 30 százalék hitelintézeti különadót állapít meg és fizet. E különadóval a hitelintézet a korrigált mérlegfőösszeg alapján fizetendő adót (a pénzügyi szervezetek különadóját) olyan adóval váltja ki, amely az adózás előtti eredményt terheli.A hitelintézeti különadó összege nem haladhatja meg a korrigált mérlegfőösszeg alapján fizetendő különadó összegét, a pénzügyi szervezetek különadójából a beszámítás következtében az adózás előtti eredmény terhére el nem számolható rész pedig csökkenti a hitelintézet társaságiadó-alapját.
[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/B. § (1)-(3), 5. § (2) bekezdéseiben.]
A hitelintézeti különadó bevallása, megfizetése
A hitelintézeti különadót a társaságiadó-bevallás benyújtásáig (főszabály szerint 2012. május 31-éig) kell megállapítani. Ha az intézet a hitelintézeti különadó összegével csökkenti a korrigált mérlegfőösszeg után fizetendő adót (a pénzügyi szervezetek különadóját), erről a hitelintézeti különadóról szóló bevallásban rendelkezik. A csökkentés alapján keletkező túlfizetés átvezettethető az adózás előtti eredmény után fizetendő különadó-kötelezettség teljesítésére.[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/B. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?
Hangos könyvek kedvezményes áfakulcsa
Új előírás 2011.január 1-jétől.
Kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerülnek az eddigi 25 százalékos helyett azok a könyvek és kották, amelyeket nem papíron jelentetnek meg, hanem más fizikai adathordozón, és használatukhoz nincs szükség elektronikus szolgáltatások igénybevételéhez.Ennek alapján hangos könyvre alkalmazható az 5 százalékos áfa, digitális könyvre viszont nem (az elektronikus úton nyújtott szolgáltatás ugyanis továbbra sem kedvezményezett).
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 270. § (3) bekezdésben és 3. melléklet I. 18. pontjában.]
Vezetékes energia
Változás 2011. január 1-jétől.
A távfűtési vagy távhűtési hálózaton szállított energia adóztatására ezentúl a gázcsővezetékes gázéra és a villamos energiáéra hasonlító speciális szabályozás érvényes.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bek. d) pontjában, 34-35. §-ában, 46. § (2) bek. h), 93. § (1) bek. l), n) pontjaiban.]
Nem változott.
A speciális szabályozás szerint az adót ott kell megfizetni, ahol a termék beszerzője gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig ott, ahol a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye van. A felsorolt termékek EU-n belüli beszerzése, értékesítése, illetve importja esetén csak a fenti jogcímen kell áfát fizetni.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bek. d) pontjában, 34-35. §-ában, 46. § (2) bek. h), 93. § (1) bek. l), n) pontjaiban.]
Szolgáltatások teljesítési helye
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport-és hasonló szolgáltatást adóalanynak nyújtanak, a teljesítés helyének ezentúl az számít, ahol a szolgáltatásokat igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett, székhely-telephely hiányában pedig a lakóhelye vagy a szokásos tartózkodási helye (eddig a szolgáltatásnyújtás tényleges helye volt a teljesítési hely). Kivétel a felsorolt események belépőinek értékesítése; ez esetben továbbra is az a teljesítés helye, ahol a rendezvényt tartják.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 42. §-ában.]
Nem változott.
Nem adóalany részére nyújtott ilyen típusú szolgáltatásoknál a teljesítés helye továbbra is a szolgáltatás tényleges végzésének a helye.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 43. § (1) bek. d) pontjában.]
Együttműködő közösség
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Áfamentes az a szolgáltatás, amelyet úgynevezett együttműködő közösség nyújt tagjai áfamentes tevékenységéhez. Az egyes EU-s országokban már működő - s ott költségmegosztó csoportnak is nevezett - együttműködő közösség tagjai■ nem adóalanyok, vagy
■ olyan adóalanyok, akik (amelyek) nem adóalanyi minőségükben járnak el (például az egyéni vállalkozó magánszemélyként), vagy
■ adóalanyi minőségüket fenntartva járnak ugyan el, de az így igénybe vett szolgáltatás kizárólag az általuk folytatott olyan gazdasági tevékenységhez kapcsolódik, amelyben az előzetesen felszámított áfa még részben sem vonható le, illetve nem igényelhető vissza. Ez utóbbi körbe részint a tevékenység közérdekű jellegére (például humánegészségügy, szociális ellátás, oktatás), részint egyéb sajátos jellegére (például hitelezés, biztosítás, szerencsejáték) tekintettel érvényes mentességek tartoznak.
Az együttműködő közösség által a tagjai részére nyújtott szolgáltatás áfamentességének további feltétele, hogy
■ a közösség által a tagoktól ellenértékként beszedett összeg nem lehet több a költségként igazoltan felmerült összegnél,
■ az ellenérték göngyölített összege nem haladhatja meg azt a vagyoni hozzájárulást, amelyet az együttműködő közösség tagjának a közös cél elérésére kell fizetnie. Kétfajta együttműködő közösség alakulhat:
■ Az egyik típusú közösség tagjai az együttműködő közösség lététől függetlenül is adóalanyok. Ez esetben a tagoknak névre szóló tulajdonosi (tagsági) viszonyban kell állniuk a közösséggel. Ilyen például az egyesülés, illetve az európai gazdasági egyesülés.
■ A másik típusú közösség tagjainak nincs adóalanyiságuk, és leendő tagként maguk kezdeményezik együttműködő közösség létrehozatalát, melynek adóalanyisága kizárólag a közös cél elérésére, az állami adóhatóság engedélyével jön létre.
Ennek feltétele, hogy a közösség leendő tagjai előzőleg a polgári törvénykönyv rendelkezései szerint polgári jogi társaságot hozzanak létre.
Az együttműködő közösséget - függetlenül attól, hogy a valóságban így van-e, vagy sem - az áfatörvény szerint belföldön gazdasági céllal letelepedettnek kell tekinteni. Az áfamentes szolgáltatás nyújtásánál és igénybevételénél mind a közösség, mind a tagok elkülönült nyilvántartást kötelesek vezetni, és egyetemlegesen felelnek az esetleges áfakötelezettségekért. (Ilyen elsősorban a közösségnél merülhet fel, mivel áfamentesen nyújt szolgáltatást, s ezért nem illeti meg az áfalevonás joga.)
Együttműködő közösség csak akkor működhet, ha abban folyamatosan legalább két tag van. Csoportos áfaalany - tehát maga a csoport - tagja lehet együttműködő közösségnek (kijelölt képviselője útján), de csoportosáfaalany-tag nem.
Az együttműködő közösségnek és tagjainak egész működésük során biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy az állami adóhatóság folyamatosan ellenőrizhesse tevékenységük szabályszerűségét.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. p) pontjában, (6) bekezdésében és 85/A. §-ában.]
Közösségi kiváltságok
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az EU és az EU intézményei - az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv alapján - mentesülnek az áfateher viselése alól, akár termékimportról, akár belföldi termékbeszerzésről, szolgáltatás-igénybevételről van szó.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (1) bek. ga), 107. § (1) bek. ba) alpontjaiban.]
Motorfejlesztés
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Kísérleti fejlesztéshez felhasznált motorbenzin általános forgalmi adója levonható (természetesen ha van áfaköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás).[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 125. § (2) bek. i) pontjában.]
Fordított adózás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A szén-dioxid-kibocsátási kvóták értékesítése fordított adózás alá tartozik.Fordítottan kell adózni ezentúl a használt akkumulátorok és a használt elemek értékesítése után is.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. h) pontjában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Fordítottan adózik ezentúl a felszámolási vagy csődeljárás alatt álló adóalany által 100 ezer forintot meghaladóan nyújtott szolgáltatás is (ez a szabály eddig csak termékekre vonatkozott).A 100 ezer forintos értékhatárt nem termékenként, szolgáltatásonként kell vizsgálni, hanem ügyletenként.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. g) és a 6. melléklet 29. pontjaiban.]
Nem változott.
A fordított adózás továbbra is a belföldön regisztrált áfaalanyok egymás közötti ügyleteiben érvényesíthető, úgy, hogy a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója nem számít fel és nem hárít át áfát partnerére, hanem azt a partnere maga állapítja meg és számolja el.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (3)-(7) bekezdéseiben.]
Utazásszervezés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az utazásszervezőnek ezentúl a teljesítést megelőzően szóban vagy írásban minden ügyfelét nyilatkoztatnia kell arról, hogy a szolgáltatást utasként vagy nem utasként veszi-e igénybe. Ha az ügyfél nem vagy valótlanul nyilatkozik, mulasztási bírsággal sújtható. A nyilatkozattételi szabályokat a 2011. január 1-jétől befizetett előlegeknél kell alkalmazni.Árrésadóztatás alkalmazásakor a le nem vonható áfa összegébe beletartozik a fordított adózás során az utazásszervező által megállapított áfa is (értelemszerűen eddig is beletartozott, de most a törvény konkrétan kimondja). Ez akkor fordul elő, amikor Magyarországon le nem telepedett áfaalany nyújt szolgáltatást az utazásszervezőnek azért, hogy azt az a saját nevében - vagy egy csomag részeként, vagy önmagában - utas ügyfelének továbbnyújtsa. (Utasnak továbbra is az tekintendő, aki végfogyasztóként az igénybe vett szolgáltatás költségét még részben sem terheli tovább másra.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. c) pontjában és (2) bekezdésében, 210. § (2) bekezdésében, 212. §-ában, a 270. § (1) bekezdésében és a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. ny) pontjában.]
Termékimport
Változás 2011. január 1-jétől.
Az importőrnek az áfamentes vámkezeléshez ezentúl a közösségi adószámát is meg kell adnia.[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95. § (2) bekezdésében.]
Önellenőrzés nélküli áfaalap-korrekció
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Áfamentes ügyletek utólagos korrekciójánál nem kell önellenőrizni. Például közösségi adómentes termékértékesítésnél utólag adott árengedmény esetén nem szükséges az önellenőrzés.[Lásd a 2007. évi LXXVII. törvény 78. § (4) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Vagyoni értékű jogok átengedésekor önellenőrzés nélkül korrigálható ezentúl az áfaalap (eddig ezt csak termékbérlet és -lízing esetén lehetett megtenni).Meghiúsulás esetén akkor is csökkenthető önellenőrzés nélkül az adóalap, ha a meghiúsulás bármelyik félnek felróható magatartás vagy a feleken kívül álló ok - például természeti katasztrófa - miatt következett be. (Eddig csak a nemfizetés miatti ellátás esetén lehetett csökkenteni az adóalapot.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (2) bek. b) pontjában.]
Más tagállami adóalany áfa-visszaigénylése
Átmeneti előírás.
A Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a 2009-re vonatkozó áfavisszaigényléseiket 2011. március 31-éig nyújthatják be a letelepedésük helye szerinti tagállam hatóságához (az eredeti szabályok szerint 2010. szeptember 30-áig kellett volna megtenniük). Az állami adóhatóságnak külön kérelem nélkül vissza kell vonnia a szeptember 30-a és az új szabályok hatálybalépése közti időszakban elkésettség miatt elutasított határozatokat, és az ügyleteket érdemben újra megvizsgálva új határozatot kell hoznia.[Lásd a 2010. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: 2010. november 16-án elfogadott adómódosító törvény) 234. §-ában.]
Egyéb változások
Változás 2011. január 1-jétől.
Ingyenes termékátadás esetén - a kialakult joggyakorlatot követve - a terméknek nem a beszerzéskori, hanem az átadáskori állapotára érvényes (használt) beszerzési árát, ennek hiányában az előállítási költségét kell áfaalapként figyelembe venni.Az egyszerűsített számlán ezentúl szerepeltetni kell a vevő adószámát, ha ő a saját államában adófizetésre kötelezett.
Harmadik államban - tehát az Európai Unión kívüli országban - letelepedett adóalanyok ezentúl az állami adóhatóság bármelyik szervénél beadhatják áfa-visszatérítési kérelmüket, de változatlanul a Kiemelt Adózók Igazgatóságának címezve.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 68. §-ában, 176. § (2) bek. b) pontjában és 249. § (1) bekezdésében.]
Áfamentes adomány
Új előírás 2010. június 17-étől.
Közcélú természetbeni adomány után nem kell áfát fizetnie az adományozónak, ha olyan vagyont (terméket, szolgáltatást) adományoz, amelyet eddig vállalkozása áfaköteles tevékenységéhez használt, hasznosított. Vagyis ha az adományozó eleve adományozási céllal szerez be terméket, vesz igénybe szolgáltatást, nem jár az áfakedvezmény.A kedvezmény akkor érvényesíthető, ha az adományozott közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet, illetve egyház.
Az adományozás nem járhat vagyoni előnynyel az adományozónak, tulajdonosának (tagjának), vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagjának, könyvvizsgálójának, sem az előbb felsoroltak közeli hozzátartozójának. Nem számít vagyoni előnynek az utalás az adományozó nevére, tevékenységére.
Az áfakedvezmény-jogosultságot az adományozó az adományozott által a nevére kiállított okirattal köteles igazolni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bek. a) pontjában, 14. § (3) bekezdésében, 259. § 9/A. pontjában.]
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha egy külföldi illetőségű adománytevő pénzbeni adománya, segélye felhasználását kifejezetten ahhoz köti, hogy az abból finanszírozott termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek árában foglalt áfa terhét a kedvezményezett nem viselheti, az áfát - a kedvezményezett kérelmére - az állami adóhatóság visszatéríti.Ha a kedvezményezett más finanszírozási forrást is felhasznál, az áfa-visszatérítés legfeljebb olyan hányadban jár neki, amilyen hányadban a külföldi adomány az összfinanszírozásból részesedik.
Az áfa alóli mentesítés csak olyan tevékenység (feladat) ellátásához kapcsolódhat, amely szerepel a kedvezményezett alapszabályában (alapító okiratában), és amely a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján közhasznú tevékenység vagy kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat, egyházi személynek, szervezetnek minősülő kedvezményezett esetében pedig a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő tevékenység. Ha a kedvezményezett az áfalevonási jog gyakorlásával egyébként is mentesülhet - egészben vagy részben - az áfateher alól, adomány jogcímén már nem jár neki áfa-visszatérítés.
A külföldi adományozónak igazolnia kell, hogy a pénzbeni adomány összegét azon állam joga szerint számolta el, ahol az adóügyi illetősége van.
A végrehajtással kapcsolatos technikai szabályokat (például a szükséges igazolások és a visszatérítési kérelem adattartalmát) a még 2010-ben kibocsátandó miniszteri rendelet fogja tartalmazni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bek. a) pontjában, 14. § (3) bekezdésében, 133. § b) pontjában, 257/A. §-ában, 259. § 9/A., 260. § (1) bek. a) pontjaiban és 270. § (2) bekezdésében.]
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Magánfőzés
Új előírás 2010. szeptember 27-étől.
A 18 éven felüli személyek saját gyümölcsből (akár saját termés, akár saját vásárlás) nemcsak bérfőzdében készíttethetnek párlatot, hanem saját maguk, saját desztillálóberendezésükkel is főzhetik. Magánfőzés személyenként (illetve háztartásonként) évente legfeljebb 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő mennyiségig (azaz 50 fokos párlatból 4 hektoliterig) végezhető.Párlaton szilva-, körte-, cseresznye-, meggypárlat és egyéb gyümölcsből származó alkoholtermék, valamint szőlőbor, szőlőseprő és szőlőtörköly lepárlásából nyert szesz értendő.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 63. § (2) bek. 1., 11-12. pontjaiban.]
A magánfőző a lakóhelyén vagy gyümölcsösében használt olyan, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel készíthet párlatot, amely legfeljebb 100 liter űrtartalmú, és kifejezetten párlat előállítására szolgál (vagyis továbbra is tiltott a párlatfőzés például kuktában). A desztillálóberendezés magánfőző általi beszerzését és birtoklását nem kell előzetesen bejelenteni a vámhatósághoz, és vámhatósági engedély sem kell hozzá. [Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 63. § (2) bek. 11-12. pontjaiban, 74. § (1) bekezdésében.]
A magánfőzéssel készített párlat nemcsak a magánfőző és háztartása személyes fogyasztására használható fel, hanem értékesíteni is lehet. Ez esetben viszont az értékesített párlat után meg kell fizetni az adót. Az értékesítés további feltétele, hogy■ a magánfőző kistermelőnek minősüljön [52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: 52/2010. FVM-rendelet)],
■ az értékesítés a kistermelő saját gazdaságának helyén - azaz az állattartásával, élelmiszer-növény-termesztésével, termék-előállításával összefüggő gazdasági udvar területén vagy a termék-előállítás helyén (52/2010. FVM-rendelet) - folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshelyszolgáltatás keretében történjen, és
■ a párlatot palackozva, legfeljebb 2 literes kiszerelésben és (az alkoholtermék és a pálinka zárjegyétől megjelenésében is eltérő) párlatzárjeggyel ellátva értékesítsék.
Ha a magánfőzésben előállított párlatot nem a fenti feltételek betartásával értékesítik, a teljes adómértékkel számított adó kétszeresét kitevő, de legalább 30 ezer forint jövedéki bírságot kell fizetni, és elkobozzák a desztillálóberendezést.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b), 67/A. § (4) bek. b), 73. § (1) bek. d) pontjaiban, (9) bekezdésében, 114. § (2) bek. k)pontjában, (3) bekezdésében, 119. § (2) bek. hd) pontjában, 120. § (1) bekezdésében, 129. § (2) bek. f) pontjában.]
Az adókötelezettséget (ami akkor keletkezik, ha a magánfőzött párlatot értékesítésre szánják, vagy ha a párlat mennyisége a tárgyévben meghaladja az 50 litert) a magánfőző köteles a vámhatósághoz bejelenteni, méghozzá legalább három munkanappal a főzés kezdete előtt. A bejelentésben meg kell adni az adó megállapításához szükséges adatokat (például az alapanyag fajtáját, mennyiségét), az adó kiszámított összegét, valamint az értékesítésre szánt párlathoz igényelt zárjegyek rendelkezésre bocsátásához szükséges adatokat (azaz például a párlat fajtáját, a kiszerelés "űrtartalmát"). A bejelentés adóbevallásnak, egyúttal zárjegyrendelésnek is minősül. A vámhatóság a bejelentés alapján az elkészítendő párlat bejelentett (bevallott) mennyiségére - legkésőbb a bejelentés napját követő ötödik munkanapon - származási igazolványt ad a magánfőzőnek, de csak akkor, ha a magánfőző az adót előzőleg már megfizette.Egy adott éven belül a magánszemély (illetve a háztartás) - a választása szerint - vagy bérfőzet, vagy saját maga főz. E választásáról is nyilatkoznia kell a magánszemélynek a vámhatósághoz tett bejelentésben.
Ha a magánfőző a vámhatósági bejelentésében valótlan adatokat ad az adómegállapításhoz, vagy a bérfőzés és a magánfőzés egyidejű folytatásáról valótlanul nyilatkozik, a vámhatóság 20-200 ezer forint közötti jövedéki bírságot szab ki, és elkobozza a magánfőzésre használt desztillálóberendezést.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (7) és 67/A. § (1)-(3), 115. § (7) bekezdéseiben, 119. § (2) bek. ha)-hb) pontjaiban, 120. § (1) bekezdésében,129. § (2) bek. h) pontjában.]
Le kell foglalni és el kell kobozni a magánfőző desztillálóberendezését akkor is, ha azt a párlattól eltérő alkoholtermék készítésére használják.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 119. § (2) bek. hc) pontjában, 120. § (1) bekezdésében.]
Bérfőzés
Változás 2010. szeptember 27-étől.
A bérfőzető bárkinek eladhatja bérfőzött párlatát, ha megfizette rá az adót (korábban csak alkoholtermék adóraktár-engedélyesének adhatta el). A bérfőzött párlat értékesítésének a feltételei ugyanazok, mint a magánfőzöttéi.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b) pontjában.]
A bérfőzető írásbeli nyilatkozatot köteles adni a szeszfőzdének a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által főzetett párlat együttes mennyiségéről, továbbá arról, hogy a bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván értékesíteni, valamint arról, hogy párlatot magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem készít.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 66. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A bérfőzött párlat utáni adó ösz-szegét továbbra is a szeszfőzde állapítja meg és szedi be a bérfőzetőtől. Ő állítja ki a származási igazolványt is, amely igazolja az adó megfizetését, illetve az adóraktárban történt bérfőzetést.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 66. §; (1) és (6) bekezdéseiben.]
Bérfőzött, magánfőzött párlat zárjegye
Új előírás 2010. szeptember 27-étől.
A bér- és a magánfőzésben készült párlat értékesítése esetén megkövetelt zárjegyet a magánfőző az adófizetési kötelezettsége megállapításához - a vámhatóság honlapjáról is letölthető nyomtatványon - tett bejelentésében rendeli meg, a bérfőzető pedig az értékesítést megelőzően, a külön jogszabály (43/2009. PM-rendelet) szerinti, a vámhatóság honlapjáról letölthető megrendelőlapon (amelyet postai úton vagy személyesen kell eljuttatni a vámhatósághoz). A vámhatóság a zárjegykészítési költség megtérítése ellenében adja át a zárjegyeket, ha az adót előzőleg megfizették. A bérfőzető ezenkívül köteles a zárjegy átvételekor a párlat származási igazolványát is bemutatni a vámhatóságnak. A bér- és a magánfőzőnek - a többi zárjegyfelhasználótól eltérően - nem kell teljesítenie az átvett zárjegyek felhasználására előírt napi adatszolgáltatást, de a zárjegyeket az átvételt követő három napon belül fel kell helyeznie a palackokra.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b) pontjában, 67/A. § (1) bekezdésében, (4) bek. b) pontjában, 73. § (14)-(15) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. f) pontjában.]
Bérfőzött párlat adómértéke
Változás 2010. szeptember 27-étől.
A gyümölcstermesztő magánszemély gyümölcséből, gyümölcsből származó alapanyagából bérfőzésben készített párlat adója személyenként évente 50 liter saját fogyasztásra szánt mennyiségig 0 forint (korábban a teljes adómérték fele volt, azaz 1 liter tiszta szeszre 1380,5 forint.) Az 50 literből eladásra főzetett párlat adója - az alkohol-adóraktárnak értékesített, adófelfüggesztésesnek minősülő párlat kivételével - 2761 forint 1 liter tiszta szeszre (100 százalékos alkoholtartalomra) számítva.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A bérfőzött párlat adója az 50 liter feletti részre 2761 forint 1 liter tiszta szeszre (100 százalékos alkoholtartalomra) számítva. Ha egy háztartásban (azaz egyazon lakcímen) több bérfőzető van, az 50 literes határt háztartásonként (tehát az összes bérfőzetőre együtt) kell érteni.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. §; (3), (8) bekezdéseiben.]
Magánfőzött párlat adóalapja, adómértéke
Új előírás 2010. szeptember 27-étől.
A magánfőzésben készült, saját fogyasztásra szánt párlat személyenként - illetve ha egy háztartásban több személy főz, háztartásonként - évente 50 liter mennyiségig adómentes. Az e fölötti mennyiségre - valamint az 50 literből arra a mennyiségre, amelyet értékesítenek - az adó 2761 forint 1 liter tiszta szeszre (100 százalékos alkoholtartalomra) számítva. A magánfőzött párlat adóalapját nem a késztermék térfogatmennyiségéből és alkoholtartalmából kell számítani, hanem az alapanyag (cefre) súlyából a törvény 3. számú mellékletében meghatározott mutatókkal visszaszámított tisztaszesz-térfogatra (átalányadózás). Például 100 kilogramm szilvacefrénél az adóalap 7 liter tiszta szesz.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 9. § (3), 64. § (6), (8) bekezdéseiben, 3. mellékletében.]
Dohánygyártmányok adómértéke
Változás 2011. január 1-jétől.
A cigaretták tételes, vagyis ezerdarabonként fizetendő adója 9350 forintról 9750 forintra, értékarányos, vagyis kiskereskedelmi árra vetített adója pedig 28,3 százalékról 28,4 százalékra nő. Emelkedik a cigarettákra kivetendő legkisebb adóösszeg (adóminimum) is, mégpedig ezerszálanként 17 330 forintról 18 080 forintra (19 szálas dobozra számolva a korábbi 329,30 forintról 343,50 forintra).A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 7280 forintról 7860 forintra (40 grammos csomagra számolva 291,20 forintról 314,40 forintra) emelkedik.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
A cigaretták tételes (ezerdarabonkénti) adóját az eddigi 9 centiméteres cigarettahossz helyett 8 centiméter felett kell többszörözni, méghozzá az eddigi 6 centiméterenkénti lépték helyett 3 centiméterenként (8-11 centiméter között kétszerezni, 11-14 centiméter között háromszorozni és így tovább). (Magyarországon 8 centiméternél hosszabb cigarettára még nem kértek adójegyet.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A cigaretta hosszúságát továbbra is füstszűrő és szopóka nélkül kell számítani.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
A finomra vágott fogyasztási dohányok kiskereskedelmi árra vetített adója továbbra is 52 százalék, az egyéb fogyasztási dohányoké 32,5 százalék, a szivar, szivarka adója pedig 28,5 százalék. [Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bek. b)-d) pontjaiban.]
Sör adóalapja, adómértéke
Változás 2011. január 1-jétől.
A sör Balling-(Plató-) fokban mért adóalapját a kész sör alkohol- és szárazanyag-tartalmából, a magyar sörszabványban meghatározott Balling-képlettel visszaszámítva kell megállapítani. (Korábban a sör alapanyagában, vagyis a sörlében mért szárazanyag-tartalom alapján kellett számolni az adóalapot.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 76. § (2) bek. a) pontjában.]
A 2,8 százalékot meg nem haladó, alacsony alkoholtartalmú, sör és egyéb, nem alkoholos ital keverékéből álló ízesített sörök adóalapja a Bal-ling-(Plató-)fok helyett a térfogatszázalékban kifejezett, 20 Celsius-fokon mért alkoholtartalom. Az adó mértéke 1 hektoliterre alkoholfokonként 1400 forint (ami megfelel a korábbi gyakorlat szerint fizetett mértéknek).Nem változott.
Az alacsony alkoholtartalmú, ízesített sörök kivételével a sörök adóalapja marad a Balling-(Plató-)fok, amelyen változatlanul a sör eredeti szárazanyag-tartalmát, azaz a sörlé szárazanyag-tartalmát kell érteni. Az adó mértéke Balling-(Plató-)fokonként továbbra is 633 forint 1 hektoliterre.Egyéb jövedéki termékek adómértéke
Nem változott.
Az üzemanyagok és az egyéb ásványolajok, valamint a tömény szesz, a szeszes italok, a bor, a köztes alkoholtermékek és a pezsgő adómértéke változatlan marad.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1), 64. § (2)-(3), 80. § (2), 89. § (2), 93. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Jövedékiadó-mértékek 2011. január 1-jétől
|
Termék |
Adó |
EU-minimum |
|
Ásványolajtermékek |
||
|
Ólmozatlan benzin |
120 000 Ft/ezer l |
359 euró/ezer liter |
|
Ólmozott benzin |
124 200 Ft/ezer l |
421 euró/ezer liter |
|
Gázolaj |
||
|
- Tüzelő-, fűtőanyagként |
97 350 Ft/ezer l |
21 euró/ezer liter |
|
- Üzemanyagként |
97 350 Ft/ezer l |
330 euró/ezer liter |
|
Cseppfolyósított gáz (LPG) |
||
|
- üzemanyag |
47 900 Ft/ezer kg |
125 euró/ezer kg |
|
- nem közúti motorikus |
12 095 Ft/ezer kg |
41 euró/ezer kg |
|
- egyéb célra (háztartás) |
0 Ft/ezer kg |
0 euró/ezer kg |
|
Sűrített földgáz üzemanyag |
0 Ft/m3 |
2,6 euró/ezer GJ |
|
Fűtőolaj |
||
|
- 1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolajtól
eltérő |
4425 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
- 1%-nál nagyobb kéntartalommal,
gázolajtól eltérő |
40 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
- egyébként |
116 000 Ft/ezer kg |
15 euró/ezer kg |
|
Egyéb termékek |
||
|
Alkoholtermékek |
276 100 Ft/hl/100 alkoholfok |
5,5 euró/hl/100 fok |
|
Bérfőzött, magánfőzött párlat |
||
|
- 50 liter/évig |
0 Ft/hl/100 alkoholfok |
|
|
- 50 liter/év fölött |
276 100 Ft/hl/100 alkoholfok |
|
|
Szőlőbor |
0 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Egyéb bor |
9400 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Pezsgő |
14 250 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Köztes alkoholtermék |
22 100 Ft/hl |
0 euró/hl |
|
Sör |
633 Ft/B-fok/hl |
0,748 euró/B-fok/hl |
|
- kivéve: a 2,8% vagy annál kisebb alkoholtartalmú ízesített sör |
1400 Ft/alkoholfok/hl |
1,87 euró/alkoholfok/hl |
|
Dohánygyártmányok |
||
|
Cigaretta |
9750 Ft/ezer db
és a kiskerár 28,4%-a, |
a kiskerár 57%-a, illetve 64 euró/ezer db* |
|
Szivar, szivarka |
a kiskerár 28,5%-a |
a kiskerár 5%-a |
|
Finomra vágott dohány |
a kiskerár 52%-a, de min. 7860 Ft/kg |
a kiskerár 36%-a |
|
Egyéb fogyasztási dohány |
a kiskerár 32,5%-a, de min. 7860 Ft/kg |
a kiskerár 20%-a |
__________________________________________________________________________________
Adó-visszaigénylés kereskedelmi gázolajra
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A kereskedelmi gázolaj után literenként 6,50 forint jövedéki adó visszaigényelhető.Kereskedelmi gázolaj az az üzemanyagcélú gázolaj, amelyet
■ közúti árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében vagy a gépjármű-üzembentartó költségére végző, legalább 7,5 tonna megengedett össztömegű gépjárműben (nyerges járműszerelvényben, nyerges vontatóban) használnak fel, vagy
■ személyszállítást végző, M2 vagy M3 kategóriába tartozó (vagyis a vezetőén kívül legalább nyolc üléssel rendelkező) gépjárműben (buszban, kisbuszban) használnak fel, függetlenül attól, hogy a személyszállítás menetrendszerű forgalomban történik-e, vagy sem.
Adó-visszaigénylésre a gépjármű üzembentartója - bérelt gépjármű esetében bérbevevője - jogosult, ha őt a vámhatóság e célból nyilvántartásba vette. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal az első adó-visszaigénylés benyújtása előtt kell a vámhatósághoz benyújtani, majd ha a nyilvántartásba vett adatok változnának, azt haladéktalanul bejelenteni. A 2011 első negyedévére vonatkozó adó-visszaigénylési szándék esetén - átmeneti szabályként - a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-éig kell benyújtani a vámhatósághoz. (A nyilvántartásba vétel részletes szabályait a 8/2004. PM-rendelet tartalmazza.) Nem belföldi illetékességű személy - vagyis amelyik nem rendelkezik belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel - akkor jogosult adó-visszaigénylésre, ha az Európai Unió valamely tagállamában vagy valamely EFTA-országban (Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Izland) regisztrálták, és részére ott adtak ki nemzetközi fuvarozási engedélyt.
Az adó-visszaigényléshez a gázolajat üzemanyagkártyával kell vásárolni, és a beszerzésről olyan számlával kell rendelkezni, amely a gépjármű forgalmi rendszámát és kilométeróra-állását is tartalmazza. Ha pedig az adó-visszaigénylésre jogosult személy magyarországi telephelyén történt a tankolás, a telephelyi tankolások dátum, jármű-venkénti mennyiség, forgalmi rendszám és kilométeróra-állás szerinti dokumentálása is szükséges.
Az adó-visszaigénylési jog a vásárlás, illetve a telephelyi tankolás napján keletkezik, és legfeljebb az azt követő 12 hónapon belül érvényesíthető. Az adót évente vagy negyedévente lehet visszaigényelni, a tárgyévet követő év január 20-ától, illetve a tárgynegyedévet követő hó 20-ától.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 51. pontjában, 57/C. §-ában, 128/C. § (4)-(5) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. w) pontjában.]
Motorfejlesztés adókedvezménye
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Adókedvezményben részesül a környezetet a jelenlegieknél jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés, azaz az uniós csoportmentességi rendelet (800/2008/EK bizottsági rendelet) szerinti kísérleti motorfejlesztés. Kísérleti fejlesztésen az olyan motor gyártását vagy tesztelését kell érteni, amelyiket (még) nem lehet ipari vagy kereskedelmi célra közvetlenül felhasználni (tehát a motorok szokásos, időszakos változtatásai nem tartoznak ebbe a körbe). A próbapadon tesztelt motorokban felhasznált üzemanyagok jövedéki adója utólag igényelhető vissza.A kedvezményezett motorfejlesztéshez bármilyen üzemanyag, így benzin, gázolaj, cseppfolyós gáz, E85 vagy egyéb bioetanol-tartalmú üzemanyag és biodízel is felhasználható. Az adókedvezmény a csoportmentességi rendelet szerint támogatható - közvetlenül a motorfejlesztéshez kapcsolódó személyi, tárgyi, épülethasználati és egyéb működési - költségek legfeljebb 25 százaléka lehet.
A visszaigényléshez a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal - illetve ha a motorfejlesztést még 2010-ben megkezdték, 2011. január 15-éig, ha pedig 2011 januárjában kezdik meg, 2011. február 1-jéig - bejelentést kell tenni a vámhatósághoz, ebben megadva például a motorfejlesztési program időtartamát és az igénybe vett egyéb állami támogatások összegét (ezek ugyanis beszámítanak a 25 százalékba). A visszaigénylő választhat az éves vagy negyedéves visszaigénylés között, és elszámolását a tényleges költségekről ennek megfelelően kell benyújtania a vámhatósághoz.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 50. pontjában, 57/A-B. §-aiban, 128/C. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Bejegyzett feladó jövedéki biztosítéka
Változás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett feladónak (vagyis aki jogosult harmadik - azaz EU-n kívüli - országból behozott, vámjogilag belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket az importálás helyéről adófelfüggesztéssel belföldre vagy uniós tagállamba feladni) nem kell külön jövedéki biztosítékot letennie, ha bejegyzett feladói engedélyén kívül importálásra jogosító jövedéki vagy adóraktári engedélye is van, és ezen engedélyekhez nyújtott jövedéki biztosítéka fedezi a behozott jövedéki termékek utáni adót. Ha csak részben fedezi, a jövedéki biztosítékot a különbözet után le kell tennie (beszámítás).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 10. § (9), 26/A. § (6) bekezdéseiben.]
Bejegyzett kereskedő
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett kereskedő esetében is alkalmazni kell a biztosíték rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket. Az adott adóévre nyújtott jövedéki biztosíték összegét a vámhatóság az engedély kiadását követő hat hónap után, majd évente hivatalból köteles vizsgálni, és intézkedni esetleges kiegészítéséről. Ha a bejegyzett kereskedő jövedékiadó-kötelezettsége az évközi forgalom alapján számolva várhatóan több mint 25 százalékkal meghaladja az eredetileg figyelembe vettet, erről bejelentést kell tennie a vámhatóságnál, s egyúttal a várható növekmény arányában meg kell emelnie jövedéki biztosítékát.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
Importáló jövedéki biztosítékának felhasználása
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha az importáló egyúttal bejegyzett feladó is, és az importtevékenységéhez nyújtott jövedéki biztosítékát beszámítják bejegyzett feladói tevékenységére is, a vámhatóság az importengedélyhez nyújtott jövedéki biztosíték terhére nem csupán a jövedéki- és a mulasztásibírság-tartozásokra rendelhet el végrehajtást, hanem a bejegyzett feladói tevékenységgel kapcsolatos adótartozásokra is.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 104. § (13) bekezdésében.]
Bejegyzett kereskedő fizetési könnyítése
Változás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett kereskedő csak akkor kérhet fizetési halasztást vagy részletfizetést esedékes adótartozására, ha már legalább egy éve bejegyzett kereskedőként működik; nincs a jövedéki biztosítékát 10 százalékkal meghaladó 30 napon túli adótartozása, illetve jövedékibírság- vagy adóbírság-kötelezettsége (kivéve, ha arra korábban már fizetési könnyítést kapott); és a kért fizetési halasztás, részletfizetés összege az előzőleg jóváhagyott, valamint a már kérelmezett, de még elbírálatlan könnyítésekkel együtt sem haladja meg jövedéki biztosítékának összegét. (A fizetési könnyítéshez továbbra is teljesíteni kell az adózás rendjéról szóló törvény 133. paragrafusában foglalt feltételeket is.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (24) bekezdésében.]
Egyéb ellenőrzött ásványolaj uniós tagállamból
Változás 2011. január 1-jétől.
Bejegyzett kereskedő is behozhat adófelfüggesztéssel egyéb ellenőrzött ásványolajat más uniós tagállamból, nem csak adóraktár-engedélyes. A termék fogadásával a bejegyzett kereskedőnek - a főszabálytól eltérően - nem keletkezik adókötelezettsége, ha■ egyúttal a termékre vonatkozó felhasználói engedélye is van, vagy
■ felhasználói engedélyes részére végzi a behozatalt, vagy
■ a behozott terméket 5 litert, 5 kilogrammot meg nem haladó kiszerelés(ek)ben hozzák be.
A bejegyzett kereskedőnek az egyéb ellenőrzött ásványolaj behozatalakor a jövedéki biztosítékot a benzin adómértékével kalkulálva kell letennie.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (1) bek. f) pontjában, (2) bekezdésében, 25. § (1), 62. § (6) bekezdéseiben.]
Bioüzemanyag-követelmény
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl csak a fenntartható módon készített bioetanolt tartalmazó E85 üzemanyagra és csak a fenntartható módon gyártott biodízelre jár adókedvezmény. (E tekintetben a "fenntarthatóság" fogalmát a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeit, igazolását szabályozó, 2010-ben kihirdetendő kormányrendelet fogja meghatározni.) A fenntartható módú gyártást fenntarthatósági bizonyítvánnyal kell igazolni, melyet az említett kormányrendeletben foglaltak szerint állít majd ki a bioüzemanyag-gyártó vagy az üzemanyagforgalmazó.Elektronikus átvételi elismervény adatai
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóraktár-engedélyeseknek, a bejegyzett kereskedőknek, az adómentes felhasználóknak a termék átvételét igazoló elektronikus átvételi elismervényen ezentúl a külön jogszabályban (8/2004. PM-rendelet) meghatározott kiegészítő adatokat - vagyis a jövedéki törvény szerinti vámtarifaszámot és a jövedéki fajtakódot - is fel kell tüntetniük. (Eddig csak az elektronikus okmányok kitöltését szabályozó 684/2009/EK-rendelet szerinti adatokat kellett.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 22. § (4) bekezdésében, 129. § (2) bek. c) pontjában.]
Termékkísérő okmányok küldése
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A közösségi kereskedő is köteles megküldeni a vámhatóságnak az adózott jövedéki termék más tagállamba kereskedelmi céllal történő kiszállításakor alkalmazandó egyszerűsített kísérő okmány (EKO) adatait, mégpedig az EKO kiállításával egyidejűleg, az elektronikus termékkísérő okmány (e-TKO) benyújtására 2010. április 1-jétől használt elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül vagy az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódás érdekében a vámhatósággal kiépített külön számítógépes rendszerben).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 28. § (7) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Az EKO-k és a nem e-TKO-s belföldi adófelfüggesztéses kitárolások bizonylatainak adatait - a kiállításukkal egyidejűleg - a vámhatósághoz az ügyfélkapun át vagy az uniós számítógépes rendszerhez kapcsolódás érdekében a vámhatósággal kiépített külön számítógépes rendszerben kell benyújtani. (Eddig a vámhatóság külön rendszerében kellett.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (13) bekezdésében.]
Nem változott.
A sörfőzdék továbbra is papíralapon az EKO-k másolatát küldik meg a vámhatósághoz.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (13) bekezdésében.]
Aroma szállítása tagállamba
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A keretengedéllyel előállítható aromák más uniós tagállamba szállításakor egyszerűsített kísérő okmányt lehet alkalmazni a szállítás bizonylataként.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 28. § (8) bekezdésében.]
Borkísérő okmány alkalmazása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha szőlőbort adóraktárból (egyszerűsített adóraktárból) szabad forgalomba bocsátással tárolnak ki, más jogszabály megengedheti az eltérést a borkísérő okmány főszabály szerinti alkalmazásától (más okmányt írhat elő).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (14) bekezdésében.]
Nem változott.
Szőlőbor adófelfüggesztéses belföldi kitárolása továbbra is csak borkísérő okmánnyal lehetséges (akár belföldre, akár harmadik országba szánják).[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (14) bekezdésében.]
Kötelező érvényű vámtarifaszám-megállapítás
Változás 2011. január 1-jétől.
A bejegyzett kereskedők is kezdeményezhetnek a vámhatóságnál az általuk beszerzett jövedéki termékekre kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám-megállapítást, nem csupán az adóraktár-engedélyesek, a keretengedélyesek és a felhasználói engedélyesek. Az adóraktár-engedélyesek ezentúl az általuk beszerzett jövedéki termékekre is kérhetik ezt, nem csupán az általuk készítettekre.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48. § (20)-(22) bekezdéseiben.]
Adómentes alkohol felhasználása
Változás 2011. április 1-jétől.
Megszűnik az úgynevezett gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek gyártásához felhasznált alkohol adómentessége. Adómentesen alkoholt a továbbiakban csak azon termékek gyártásához lehet beszerezni, amelyeket eddig az időpontig már törzskönyveztek gyógyszerként.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 68. § (1) bek. a) pontjában.]
Adómentes alkoholt tartalmazó alkoholtermék
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A keretengedélyes által adómentesen beszerzett alkohol felhasználásával előállított, gyógyszerként engedélyezett, de a 2208 vámtarifaszám alá sorolandó termék nem adóköteles, nem kell azt adóraktárban előállítani, nem kell zárjeggyel ellátni, és nem vonatkoznak rá a jövedéki termékeket érintő kereskedelmi előírások sem. A fenti előírások az Európai Unió más tagállamából vagy harmadik (unión kívüli) országból behozott ilyen termékekre is vonatkoznak.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 1. n) pontjában, 64. § (9) bekezdésében, 73. § (2) bek. g) pontjában, 103. § (1) bekezdésében.]
"Adójegy-bespájzolás" szigorítása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az év végén, a szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakban csak korlátozott mennyiségben lehet adójegyet beszerezni cigarettára és fogyasztási dohányokra, függetlenül attól, hogy lesz-e adóemelés január 1-jén, vagy sem. Ha január 1-jétől eltérő időpontban adóemelés van, az új adómérték hatálybalépését megelőző négy hónap adójegybeszerzése is korlátozás alá esik. Ha nincs négy hónap az új adómérték kihirdetése és hatálybalépése között, a kihirdetéstől a hatálybalépésig terjedő időszakra vonatkozik a korlátozás.A korlátozás időszakában az egyes adójegyfelhasználók által szeptember 1-je és december 31-e között beszerezhető mennyiséget az adott év első nyolc hónapjában általuk átvett - és vissza nem hozott - mennyiségből kiindulva kell meghatározni, és abból kell egyhavi átlagokat számolni. Ha január 1-jétől eltérő időpontú adóemelés van, a korlátozás kezdetét megelőző 12 hónap adataiból a két legnagyobb adójegy-mennyiségű hónap kiejtésével kell meghatározni az egyhavi átlagokat. A beszerezhető mennyiség cigarettánál az így nyert egyhavi átlagok 1,1-szerese.
Megszűnik az a lehetőség, hogy adóraktár-engedélyesek az adóváltozást követően még 15 napig régi adómértékű adójeggyel bocsássanak szabad forgalomba dohánygyártmányt (bejegyzett kereskedők és importálók ezt eddig sem tehették).
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. §-ában.]
Nem változott.
A korlátozás időszakában a fogyasztási dohányra beszerezhető adójegyek mennyisége a számított egyhavi átlag 1,15-szorosa.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (2) bekezdésében.]
Fogyasztási dohányok kiszerelése
Változás 2011. július 1-jétől.
Fogyasztási dohányokat ezentúl 40 gramm és 200 gramm közötti, ezen belül tízzel osztható grammtömegű (tehát 40, 50, 60 stb. grammos) kiszerelésben (tasakban, dobozban) lehet csak gyártani, illetve uniós tagállamból, harmadik országból behozni, és adójegy is csak ilyen csomagolásokra helyezhető fel.[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (2) pontjában.]
Méltányosság üzletbezárásra
Változás 2011.január 1-jétől.
A vámhatóság nem szabványos üzemanyag megtalálása esetén is eltekinthet az üzemanyagtöltő állomás bezárásának elrendelésétől, ha az érintett a tőle elvárható körültekintéssel járt el az üzemanyag beszerzése során. (A törvény nem részletezi, mi számít elvárható körültekintésnek, annak megítélése a vámhatóság mérlegelésén múlik.)[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 117. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Gázolaj adókedvezménye földgázos üzemzavarkor
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követően.
Gázolaj-literenként 84,30 forint jövedéki adót visszaigényelhetnek a 97,35 forint teljes adóból azok az óránként legalább 500 köbméter földgázt felhasználó fogyasztók (nagyfelhasználók), amelyek minősített földgázellátási üzemzavar esetén annak időtartamára földgázról gázolajra térnek át.Minősített földgázellátási üzemzavar beálltát és befejeztét a kormány vagy az energiapolitikáért felelős miniszter rendeletben hirdeti ki.
Az adó akkor igényelhető vissza, ha a felhasználó
■ legkésőbb a helyettesítő gázolaj első felhasználását követő napon bejelenti a vámhatóságnak, hogy földgázról áttért gázolajra;
■ bejelentéséhez csatolja a földgázkereskedővel kötött szerződése másolatát, valamint felhasználási helyenként, ezen belül gázfogyasztó készülékenként és technológiai felhasználás szerint részletezve megadja a megelőző három hónap napi átlagos földgázfelhasználását és a gázolajból rendelkezésre álló nyitókészletet;
■ a gázolaj utolsó napi felhasználását követően, legkésőbb az üzemzavar megszűnését követő negyedik munkanapon írásban bejelenti a vámhatóságnak, hogy összesen mennyi gázolajat használt fel, illetve mekkora a gázolaj-zárókészlete.
Jövedéki adó olyan gázolajra igényelhető visz-sza, amelyet
■ az üzemzavar idején vagy legfeljebb öt munkanappal annak kezdete előtt szereztek be, kizárólag ásványolaj-adóraktárból, és amelyet az üzemzavar alatt vagy még az azt követő második munkanap végéig fel is használnak földgáz helyett;
■ a vámhatósághoz bejelentett felhasználási helyen és gázfogyasztó készülékben vagy technológiai célra használnak fel, feltéve, hogy a földgázkereskedővel kötött szerződés legalább óránként 500 köbméter földgáz felhasználásának lehetőségéről szól.
Az adó-visszaigénylési kérelem havonta, a tárgyhót követő hónap 20-ától nyújtható be, és az adó legfeljebb a felhasználás napját követő 12 hónapon belül igényelhető vissza.
Az adó-visszaigénylésre jogosultságot, tehát a tényleges felhasználást a vámhatóság akár a helyszínen is ellenőrizheti, vagyis azt, hogy
■ a kötelezően benyújtandó adatok - a gázolaj nyitó- és zárókészlete, a felhasználási helyek szerint bontott és az összesített napi felhasználás - valódiak-e;
■ a visszaigénylő tudja-e igazolni, hogy a gázolajat valóban földgáz helyett használta fel.
[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 57. §-ában és a 2009. évi XXXV. törvény 6. §-ában, 39. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni a helyi adókról?
Kommunális adó, idegenforgalmi adó
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik két helyi adónem: a vállalkozások kommunális adója és az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó.[1990. évi C. törvény 18-21. §, 31. § (1) bek. b) pont]
Építményadó
Változás 2011. január 1-jétől.
Alapterület szerinti építményadóztatás esetén a települési önkormányzatok a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, telke után ezentúl nem csupán az ingatlan fajtája és településen belüli elhelyezkedése alapján határozhatnak meg eltérő adómértéket, hanem differenciálhatnak az épület, telek hasznos alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá vendéglátást szolgáló épület (épületrész) nyitvatartási ideje szerint is.[1990. évi C. törvény 7. § e) pont]
Az építményadó felső mértéke - ha az adó alapja a hasznos alapterület - négyzetméterenként 900 forintról 1100 forintra nő. Ha korrigált forgalmi érték szerinti az adóztatás, akkor az adó felső mértéke a korrigált forgalmi érték 3 százalékáról 3,6 százalékra emelkedik.[1990. évi C. törvény 16. §]
Ha az adómérték az alapterület szerint differenciált, hasznos alapterületnek ezentúl az azonos helyrajzi számon lévő, azonos fajtájú épületek hasznos alapterületének összege számít, és ez képezi az adó alapját (eddig az egy helyrajzi számon lévő épületek alapterülete külön-külön számított).Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a településen a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásának rendszere (TEÁOR) szerinti építőipari tevékenység időtartama a vállalkozó megítélése szerint előreláthatóan hosszabb lesz 180 napnál, az adózó már a tevékenység megkezdésekor állandó jellegű tevékenységet végzőnek számít. (Eddig csak akkor vált ilyenné, ha telephelyet nyitott a településen.) Vagyis ezentúl az adózónak az adóéven belül nem kell először ideiglenes, majd állandó jellegű tevékenységet végzőként bejelentkeznie.Ha a tevékenység időtartama - az adózó előzetes jelzése ellenére - mégsem haladja meg a 180 napot, a tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, és arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-éig kell benyújtani.
A bevallás benyújtásával egyidejűleg kell az adót is megfizetni, mégpedig az eredeti esedékességtől (azon időponttól, amikor az ideiglenes jellegű tevékenység után kellett volna), és késedelmi pótlékot is kell fizetni.
Változás 2011. január 1-jétől.
A piaci vásározó tevékenység ezentúl nem minősül ideiglenes jellegű tevékenységnek. Az iparűzésiadó-alap megosztása
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A székhely és a telephely iparűzésiadóalap-megosztásához kapcsolódóan külön szabályként rögzíti a törvény, hogy - a személyi jellegű ráfordításarányos és az úgynevezett komplex iparűzésiadóalap-megosztás esetén - az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 százalékát a székhely szerinti településnek fizetendő adó számításánál kell kimutatni. Nem alkalmazható eszközérték-arányos megosztás, ha a székhely szerinti településen nincsenek eszközei a vállalkozásnak.[1990. évi C. törvény 3. melléklet 8-9. pont]
Az építőipari tevékenységet végző vállalkozás (vagyis az, amelynek nettó árbevétele, valamint a befejezetlen termelés, a félkész és a késztermékek készletre vett állományának összege legalább 75 százalékban építőipari tevékenységből származik) az iparűzésiadó-alap megosztására választhatja azt is, hogy■ a teljes adóalap 50 százalékát a 2011. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint megosztja a székhely és a "klasszikus" (nem az építőipari tevékenység során keletkező) telephely szerinti települések között,
■ az adóalap másik 50 százalékát az egyes építkezések miatt telephellyé váló települések között osztja meg, az ott végzett építőipari teljesítménye arányában. Ezt azt jelenti, hogy adóalapját olyan arányban oszthatja meg a települések között, amilyet az adott településen végzett építőipari nettó árbevétele és építőipari tevékenységével összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkész és késztermékek adóév végi együttes értéke képvisel összes építőipari bevétele és készletre vett építőipari befejezetlen termelése, félkész és készterméke együttes értékében.
Az a távközlési vállalkozás (a TEÁOR' 08 szerint a 61-es, távközlési ágazatba tartozó tevékenységet végző cég), amelynek árbevétele legalább 75 százalékban távközlési tevékenységből származik, ezentúl úgy köteles megosztani adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között, hogy az adott telephelyre - ügyfelei, fogyasztói számlázási címe alapján - kimutatott távközlési tevékenység nettó árbevételét arányít-ja a távközlési tevékenységből származó teljes nettó árbevételéhez. Ezen vállalkozó esetében az ügyfele, fogyasztója számlázási címe szerinti település egész területe telephelynek minősül.
[1990. évi C. törvény 3. melléklet 2-4., 52. § 31. b) pont]
__________________________________________________________________________________Példa iparűzési adó megosztására
Építőipari vállalkozás székhelye "A" településen van, földmunkagépeinek, egyéb berendezéseinek tárolási helye, azaz a telephelye "B" településen. "A" településen felmerült személyi jellegű ráfordítása 50 millió, "B"-n 100 millió forint. Az adóévben 180 napnál hosszabb ideig "C" és "D" településeken végzett munkát, a "C" településen végzett munka kapcsán 100 millió forint árbevételt realizált, s év végén 300 milló forint értékű befejezetlen termelési értéket vett nyilvántartásba, "D" településen a munkát befejezte, erről 350 millió forintot számlázott ki.A teljes iparűzésiadó-alap 200 millió forint. A teljes adóalap felét (100 millió forintot) az "A" és "B" telephely szerinti települések között a személyi jellegű ráfordítások arányában, azaz 50:100 arányban kell megosztani; "A" településre tehát 33,3 millió forint, "B" településre 66,7 millió forint adóalap jut. Az adóalap másik felét (szintén 100 millió forintot) a "C" és "D" települések között kell megosztani az ott elvégzett építőipari teljesítmény arányában, azaz "C" településre 400:750 arányban, "D" településre 350:750 arányban kell megosztani az adóalapot. "C" településre tehát 53,3 millió forint, "D"-re 46,7 millió forint jut.
__________________________________________________________________________________
Gépjárműadó
Változás 2011. január 1-jétől.
A súlyos mozgáskorlátozottak ezentúl évente legfeljebb 13 ezer forint kedvezményt érvényesíthetnek a tulajdonukban lévő vagy általuk üzemben tartott gépkocsi adójában (a korábbi adómentesség helyett). [1991/LXXXII. törvény 5. § f)]A légrugós tehergépjárművek kedvezőbb adómértékének igénybevételéhez ezentúl nem szükséges az adóhatóságnál külön bejelentést tenniük - és igazolniuk a légrugózás tényét - azoknak, akiknek ezt az adatát a járműnyilvántartás tartalmazza.
Mit kell tudni az illetékekről?
Öröklési-ajándékozási illetékmentesség
Változás 2010. augusztus 14-étől.
Mentes az öröklési, illetve ajándékozási illeték alól az egyenes ági rokonok - azaz szülők, gyermekek, nagyszülők, unokák, további felmenők (például dédszülő) és leszármazók (például dédunoka) - közötti öröklés, illetve ajándékozás, méghozzá minden vagyontárgy tekintetében, a lakástól az értékpapíron és üzletrészen át a gépjárműig.A mentesség kiterjed az örökbefogadáson alapuló rokonságra is, illetve arra az esetre is, ha az apaság vélelme a családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) rendelkezésein nyugszik. A családjogi törvény értelmében azt kell a gyermek apjának tekinteni, aki a gyermeket a magáénak ismeri el, vagy akit a bíróság jogerős ítélettel apjának nyilvánított. Egyéb esetben - a vérségi kapcsolat bizonyítása nélkül - azt kell apának tekinteni, akivel az anya a fogamzástól a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben vagy -a közjegyző által vezetett élettársi nyilatkozatok nyilvántartásában feltüntetett - élettársi kapcsolatban élt.
Az illetékmentesség minden olyan ügyben alkalmazandó, amelyet az adóhatóság 2010. július 1-jén még nem zárt le jogerősen.
Nem változott.
A házastársat, a mostoha- és nevelt gyermeket, a mostoha- és nevelőszülőt, illetve a testvért megillető kedvezőbb illetékmértékek nem változtak.Továbbra is illetékmentes a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése.
A házastárs, a mostoha- és nevelt gyermek, a mostoha- és nevelőszülő által megszerzett örökrész tiszta (a hagyatéki terhek rendezése után fennmaradó) értékéből 20 millió forintnyi továbbra is illetékmentes, amit az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog tekintetében kell figyelembe venni.
Ha a lakás (vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) értéke nem éri el a 20 millió forintot, a fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak is mentesülnek az illeték alól.
A mostoha- és a nevelőszülő továbbra is mentesül az illetékfizetés alól, ha örökhagyó kiskorú hagyatékát örökli.
Termőföldhöz, gazdaságátadáshoz kapcsolódó illetékmentességek
Változás 2010. augusztus 14-étől.
A közeli hozzátartozók között (e körbe az egyenes ágiakon kívül beletartozik például a házastárs, az élettárs, a testvér, a meny, a vő) ezentúl illetékmentes minden, a termőföldről szóló törvény szerinti gazdaságátadási támogatás keretében történő -ingyenes és visszterhes - vagyonszerzés (eddig a mentesség csak a földre vonatkozott, a gazdaság eszközeire nem). (A mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásának minősül, ha a gazda elér egy adott - általában 55 éves - életkort, és gazdaságát átadja valamely közvetlen családtagjának, aki átvevőként vállalja, hogy legalább öt évig folytatja a gazdálkodást, és tíz éven belül nem idegeníti el a gazdaságot; ilyenkor az átadót a költségvetés részéről életjáradékszerű rendszeres kifizetés illeti meg, az átvevő viszont jogosulttá válik egyszeri, beruházás típusú, vissza nem térítendő, szabad felhasználású fejlesztési költségvetési támogatásra, amellyel megújíthatja, átalakíthatja, bővítheti birtokát.)[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. h), 26. § (1) bek. s) pont]
Nem változott.
Továbbra is illetékmentesen szerezhetik meg a gazdaságátadási támogatás érdekében átadott termőföldet a rokoni kapcsolatban nem állók is.A termőföld visszterhes szerzése illetékmentes, ha a mezőgazdasági tevékenységet végző, erről regisztrációs igazolással rendelkező magánszemély vagyonszerző a megszerzett termőföldet öt évig nem idegeníti el, azon vagyoni értékű jogot nem alapít, és a termőföldet egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként mezőgazdasági célra hasznosítja.
Vagyoni betét átadása kapcsolt vállalkozások között
Változás 2010. augusztus 14-étől.
Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő vagyoni betét átruházása olyan vállalkozások között, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak számítanak. A mentesség minden olyan ügyben alkalmazható, amelyet az adóhatóság 2010. július 1-jén még nem zárt le jogerősen.Sporttelepszerzés illetékmentessége
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.
A sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése mentes a visszterhes vagyonátruházás illetéke alól, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el, és sportcélra használja-hasznosítja. Az illetékmentesség nem alkalmazható a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrészre.A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás (illetékkiszabás) jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az adóhatóságnál. A határidő elmulasztása jogvesztő, vagyis a nyilatkozat mulasztási bírság vagy más szankció mellett sem pótolható.
Sporttelepnek minősül az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerinti sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi sporttelep. Nem értendő ide a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrész (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és például az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhely), akkor sem, ha a sportteleppel egybeépült, illetve ha az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel önálló ingatlanként. A széljegy szerint sporttelepként, sportpályaként, uszodaként, stadionként, sportcsarnokként, jégpályaként, jégcsarnokként, tornateremként, tornaszobaként, tornaudvarként, illetve vízi sporttelepként feltüntetésre váró ingatlan (ingatlanrész) visszterhes szerzése is illetékmentes, ha utóbb a széljegyet véglegesen bejegyzik.
A sportcélú használatot-hasznosítást az adóhatóság az illetékkiszabásra bejelentkezéstől számított 15 év leteltéig bármikor ellenőrizheti. Ha bármely körülményből (mondjuk eseti ellenőrzéssel vagy a vagyonszerző beszámolóiból, jövedelemadó-bevallásaiból) az adóhatóság arra következtet, hogy a vagyonszerző az ingatlant nem sport céljára használja-hasznosítja, illetve azt észleli, hogy az ingatlant elidegenítette, a vagyonszerzőnek nem csupán a mentességgel "megspórolt" illetéket kell megfizetnie, hanem annyi késedelmi pótlékot is, amennyi arra az időre jár, amennyi a mentességet megállapító illetékkiszabó határozatban (fizetési meghagyásban) szereplő eredeti esedékességtől az illetékmegfizetésig eltelt.
Az illetékmegállapításhoz, vagyis az "egyébként fizetendő illeték késedelmi pótlékkal növelt összegének" előírásához való jog annak a naptári évnek az utolsó napján kezdődik, melyben a hasznosításra vállalt időtartam - jelen esetben a 15 év - letelik.
Sporttelep építésére alkalmas telek szerzése
Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.
Mentesül a sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet megszerzése után fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték alól, ha az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra bemutatásától számított négy éven belül sporttelepet hoz létre. Ezt a szándékát - a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig előterjeszthető - nyilatkozatban kell jeleznie, amire tekintettel az adóhatóság az illetéket felfüggeszti. Ha a sporttelep felépül, és ezt az építési hatóság által kiadott használatbavételi engedély igazolja, az illetéket nem kell megfizetni.Ha a sportcélú létesítménnyel azonos helyrajzi számon, akár vele egybeépülve, egyéb - sporttelepnek nem minősülő - ingatlanrészek is szerepelnek, az adóhatóság a kiszabott illetékből csak a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlettel arányos illetéket függeszti fel. A sporttelep létrehozásával nem érintett telekrész után az általános szabályok szerint kell megfizetni az illetéket.
A sportlétesítmény felépülését az állami adóhatóság hivatalból ellenőrzi, a használatbavételi engedély kiadására illetékes építési hatóság megkeresésével. A sporttelep felépülését a vagyonszerző a négyéves határidő letelte előtt maga is igazolhatja az adóhatóságnál.
Ha a sporttelep nem épül meg, a vagyonszerzőnek a mentesség igénybevétele nélkül járó illeték késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.
Ha a vagyonszerző a telken (vagy a teleknek az illetékmentességgel érintett részén) a sporttelepen kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít, vagy a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely az elkészült létesítményből a sporttelepnek minősülő ingatlanrészre, vagy arra a megosztás során létrejött telekre jut, amelyen sporttelep épült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni.
A vagyonszerző a feltétel teljesítésére nyitva álló négyéves határidő lejárta előtt is kérheti az illetékfelfüggesztés megszüntetését a megszerzett telekre vagy annak egy részére. Ilyen esetben a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) a teljesítés napjáig számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni.
Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, az a jogutód köteles a sporttelep létrehozására, amelyik az ingatlant megszerezte.
Részletfizetés fiataloknak
Változás 2011. január 1-jétől.
35 éven aluli, első lakásukat megszerző fiatalok akkor is jogosultak - legfeljebb 12 havi - részletekben megfizetni a lakásszerzés utáni visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha nem igazolják, hogy annak egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent számukra (eddig ezt legalábbis valószínűsíteniük kellett). Nem változott.
Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga. A kedvezményjogosultság megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az özvegyi haszonélvezeti joggal terhelt lakástulajdont, továbbá az olyan korábbi lakástulajdont, amelyet a most már nagykorú vagyonszerző még a kiskorúsága idején szerzett és adott el.Nem minősül első lakástulajdont szerzőnek az, aki a kedvezményt az illetékkötelezettség keletkezését megelőzően igénybe vette.
A kedvezmény igénybevételéről, valamint a kedvezményre jogosító feltételek meglétéről a szerző félnek az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az adóhatóságnál.
Kedvezményezett eszközátruházás illetékmentessége
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl nem esik el az illetékmentességtől az üzletágat átvevő társaság, ha a kedvezményezett eszközátruházás keretében átvett eszközöket a szerződés illetékkiszabásra történő benyújtását követő egy éven belül elidegeníti.A mentességet csak akkor lehet igénybe venni, ha az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek értékének aránya sem az átadáskor, sem az átadást legalább hat hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50 százalékot (eddig csak az átadáskori értékarány számított).
Nem változott.
Nem kell illetéket fizetni ingatlanok, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétek megszerzése után, ha
■ az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vett igénybe ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéshez kapcsolódó - az illetéktörvény 23/A § szerinti -illetékkedvezményt, és felfüggesztett illetéktartozása sincs,■ az ingatlanok és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban lévő vagyoni betétek értéke nem haladja meg az összes átruházott eszköz - pénzeszközök és pénzkövetelések értékével csökkentett - értékének 50 százalékát,
■ az átruházó társaságnak - az ügylet tárgyát képező üzletággal együtt - legalább két olyan üzletága van, amely már az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben is önálló üzletágként működött,
■ az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő második naptári év végéig nem veszi igénybe az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzéshez kapcsolódó - az illetéktörvény 23/A paragrafusában meghatározott - kedvezményes illetékmértéket.
Személyhez kötődő illetékmentesség
Változás 2011. január 1-jétől.
Személyhez kötődő feltételes illetékmentességre jogosult szervezeteknek (például pártoknak, alapítványoknak, társadalmi szervezeteknek, egyházaknak) nem kell nyilatkozniuk az állami adóhatóságnál arról, hogy a vagyonszerzést megelőző adóévben nem volt társaságiadó-fizetési kötelezettségük; erről az adóhatóság hivatalból tájékozódik.Azokban az ügyekben, amikor nem az állami adóhatóság szabja ki az illetéket - így gépjármű-vagyonszerzéskor vagy közigazgatási hatósági, illetve bírósági eljárás megindításakor -, a szervezetnek továbbra is nyilatkoznia kell előző évi társaságiadó-fizetéséről, de ha ezt elmulasztja, e nyilatkozatát ezentúl az elévülési időn belül bármikor pótolhatja.
Ha a szervezet illetékmentességre jogosult, de mégis fizetett illetéket, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti. A visszatérítés iránti kérelmet az adóhatóságnak címezve, de az eljáró közigazgatási hatóságnál vagy bíróságnál kell benyújtani.
Lakóház használatbavételi engedélye
Változás 2011. január 1-jétől.
Időben teljesítettnek kell tekinteni a lakóházépítést, ha a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóság már kiadta, de az az építésre nyitva álló határidő lejártakor még nem jogerős (feltéve, hogy utóbb - a név- és számelírás miatti javítások kivételével - változatlan formában emelkedik jogerőre).[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2), 17. § (2), 26. § (2) bek.]
Nem változott.
A mentesség feltétele továbbra is az, hogy a vagyonszerzéstől számított négy éven belül - a telekre vonatkozó maximális beépíthetőség 10 százalékát elérő hasznos alapterületű - lakóház épüljön, s arra az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére szóló használatbavételi engedélyt kiadja. Ha a feltétel nem teljesül, az illetéket - az azt kiszabó (és azt a feltételes mentességre tekintettel fel is függesztő) fizetési meghagyásban rögzített esedékességtől számított - késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.[1990. évi XCIII. törvény 16. § (1) bek. g) pont, (2) bek., 17. § (1) bek. b) pont, (2) bek., 26. § (1) bek. a) pont, (2) bek.]
Több kérelem egy beadványban
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha egy beadványban több kérelmet terjesztenek elő, az eljárási illetéket kérelmenként kell megfizetni, akkor is, ha a kérelmek elbírálása nem tartozik különböző hatóságok feladatkörébe, illetve egyazon hatóság más-más hatáskörébe.Bírósági illeték utólagos elszámolása
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A bírósági eljárások illetékének utólagos elszámolására jogosultak e jogosultságuk meghosszabbítása iránti kérelmüket legkésőbb az eredeti engedély lejártát megelőző 60. napig kötelesek benyújtani. Ezt követően az engedély időbeli hatályának meghosszabbítása ezentúl nem kérhető, hanem csakis új engedély kiadása.Változás 2011. január 1-jétől.
Miniszteri engedély (határozat) állapítja meg a fizetendő illetékelőleget, nem pedig az adóhatóság írja elő külön fizetési meghagyásban a fizetendő illetéket.Utólagos elszámolás engedélyezéséhez 250 kezdeményezett bírósági eljárás igazolása is elegendő a korábbi ezer helyett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján ezentúl folyamatosan frissülő lista tartalmazza a bírósági illetékek utólagos elszámolására jogosult, "élő" engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek megnevezését, székhelyét, adószámát, valamint az engedély számát és időbeli hatályát. (Korábban a Pénzügyi Közlöny tette közzé az aktuális engedélyezéseket.)
Nem változott.
A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolású megfizetésének engedélye - amelyet az adópolitikáért felelős miniszter ad ki - továbbra is egy évre szól, meghosszabbítása a lejárat előtt kérhető. Az engedély megadását követően - az előző évben kezdeményezett bírósági eljárásokban fizetett eljárási illeték 50 százalékának megfelelő - előleget kell fizetni. Az előleg és az engedéllyel érintett 12 hónapban kezdeményezett eljárásokban felmerült illeték különbözetét az engedély lejártát követő 15 napon belül kell az állami adóhatóságnak megfizetni.Esedékesség és fizetési határidők
Változás 2011. január 1-jétől.
Tizenöt nappal meghosszabbodik az illetékfizetés esedékességének időpontja. Ezzel párhuzamosan megszűnik az a 15 napos átmeneti idő, amely alatt az illetéket az esedékesség eltelte után még késedelmipótlék-mentesen lehetett befizetni. (A fizetési határidő tehát gyakorlatilag nem változik, csak a szabályozás egyszerűbb.)Nem változott.
A fizetés elmaradása esetén a késedelmi pótlékot az esedékesség napjától kell számítani.Lízingcégek illetékmérték-kedvezménye
Új előírás 2010. december 1-jétől.
A tulajdonjogfenntartással történő eladás tényét a földhivatal ezentúl kérelemre feljegyzi azon pénzügyi lízingbe adás esetében is, amely az ingatlan tulajdonjogának a futamidő végén bekövetkező átszállását eredményezi (korábban nem volt rá jogszabályi rendelkezés, s ezért a földhivatalok gyakorlata eltérő volt). Nem változott.
A lízingcégek kedvezményes, 2 százalékos mértékű illetéket fizetnek, ha vállalják, hogy a megszerzett ingatlant két éven belül zárt végű - vagyis a futamidő végén tulajdonjogátszállást eredményező - lízingbe adják. A 2009. január 23-a után illetékkiszabásra bejelentett ügyeket az adóhatóság kizárólag akkor tekintheti teljesítettnek, ha a lízingbeadást az ingatlannyilvántartásban a "tulajdonjog-fenntartással történő vétel" bejegyzés igazolja.Az adóhatóság csak a 2009. január 23-a után illetékkiszabásra bejelentett ilyen lízingügyeknél ellenőrzi - az ingatlan-nyilvántartásba való betekintéssel - a továbbértékesítést, mégpedig a továbbértékesítésre nyitva álló két év elteltével. Azon lízingcégek tehát, amelyeknek 2009. január 23-a után vett ingatlanának tulajdonjog-fenntartással történt eladása még nincs feltüntetve a földhivataloknál, 2010. december 1-jétől benyújthatják erre vonatkozó szerződéseiket (például egy 2009. január 23-ai szerződést legkésőbb 2011. január 23-áig és így tovább).
Mit kell tudni az adózás rendjéről?
Adónyilatkozat
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az adónyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásának egyszerűsített formája, amely a következő adatokat tartalmazza:■ természetes személyazonosító adatok, lakcím, adóazonosító jel,
■ adóévi adóköteles jövedelmek összege,
■ az adózó személyijövedelemadó-kötelezettsége,
■ a levont személyijövedelemadó-előleg.
Az adónyilatkozatra az állami adóhatóság nyomtatványt (elektronikus űrlapot) rendszeresít, amelyet papíralapon vagy elektronikus úton kell benyújtani.
Ha a munkáltató nem vállalja a magánszemély adójának megállapítását, köteles tájékoztatni őt az adónyilatkozat vagy az egyszerűsített bevallás választásának lehetőségéről. Ha az adózó adónyilatkozattal teljesíti adóbevallási kötelezettségét, kérésére a munkáltató papíralapon átadja neki az adónyilatkozat nyomtatványát.
Az adónyilatkozat az adózó által beadott adóbevallásnak minősül, amelyet az adóévet követő május 20-áig kell benyújtani.
Ha az adózó több adónyilatkozatot vagy más bevallást is tesz, az elsőként megtett adónyilatkozat, illetve bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül bevallásának.
Adónyilatkozatot első alkalommal a 2011. adóévi kötelezettségek teljesítésekor lehet beadni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. § (1) bekezdésében és 27/A. §-ában.]
Helyi iparűzési adó
Változás 2010. június 29-étől.
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségeket ismét az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál kell teljesíteni, nem pedig az államinál. Az adóellenőrzéssel, hatósági eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket ennek megfelelően az önkormányzati adóhatóságok gyakorolják.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 19. § (2), 32. § (1), 72. § (1), 72. § (3) bekezdéseiben, 81. §-ában, 82. § (1), 146. § (3), 167. § (1) bekezdéseiben és 177/A. §-ában.]
A helyi iparűzési adót érintően azok az eljárások minősülnek az állami adóhatóságnál folyamatban lévőnek, amelyek a törvény hatálybalépésének napjáig - azaz 2010. június 29-éig - nem fejeződtek be.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (2) bekezdésében.]
A folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokról az állami adóhatóság - az adózó és a vizsgált bevallási időszakok megjelölésével - tájékoztatja az önkormányzati adóhatóságot, majd az ellenőrzés befejezése után az adóügyet annak átadja, és az önkormányzati adóhatóság folytatja le az ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági eljárást. Ilyen esetekben a hatósági eljárás kezdő időpontja - vagyis a határozat meghozatalára nyitva álló határidő kezdőnapja - az a nap, amelyen az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv megérkezik az önkormányzati adóhatósághoz. Ha a jegyzőkönyv a helyi iparűzési adóval összefüggő megállapításokon túl más adónemeket érintő megállapításokat is tartalmaz, a helyi iparűzési adóval összefüggő megállapításokról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt kell megküldeni az önkormányzati adóhatóságnak. Ha az állami adóhatóság az adóügyet határozathozatallal zárta le, a jogorvoslati eljárásokat is ő folytatja le.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdésében.]
A határozathozatallal le nem zárult fizetési könnyítési, valamint végrehajtási eljárásokat az állami adóhatóság átadja az illetékes önkormányzatinak. Ez alól kivétel, ha az állami adóhatóság által megindított eljárás során már végrehajtás indult ingó vagy ingatlan vagyonra. Ez esetben az önkormányzati adóhatóság dönthet úgy is, hogy a végrehajtási eljárást az állami adóhatóság folytassa le, és ezt követően számoljon el vele.Az esedékességig meg nem fizetett tartozásokra végrehajtás lefolytatására immár az önkormányzati adóhatóság jogosult.
[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
A helyi iparűzési adó megállapítási jogának elévülésére 2010 januárjától élt - a 2010. január 1-jét megelőző adóévekre vonatkozó - kétéves speciális határidő helyébe ismét az általános ötéves határidő lép.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 13. §-ában.]
Végrehajtási segítség önkormányzatoknak
Új előírás 2010. június 29-étől.
Az önkormányzati adóhatóság az általa nyilvántartott helyi adóval, illetve gépjárműadóval összefüggő tartozások végrehajtása érdekében megkeresheti az állami adóhatóságot. (Erre havonta 15-éig van lehetősége a legalább 10 ezer forintot elérő tartozásoknál.) Az állami adóhatóság megkeresése előtt meg kell kísérelnie a végrehajtást tartozásátvezetéssel, illetve kiutalás-visszatartással, és csak az ezt követően fennmaradó tartozás behajtásáért keresheti meg az állami adóhatóságot.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161/A. §-ában.]
Egységes nyomtatvány helyi adóknál
Változás 2011. január 1-jétől.
A helyi iparűzési, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket ezentúl egységes, e célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. (Korábban az egyes önkormányzatok eltérő formájú nyomtatványokat alkalmaztak.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (2) bekezdésében.]
Közbeszerzéses kifizetések
Változás 2010. július 1-jétől.
Ha a vállalkozó adótartozása 2008. szeptember 30-a után keletkezett, 2010. december 31-éig jogkövetelmények nélkül (tehát teljes összegben, adótartozása levonása nélkül) veheti fel "fölöttes" vállalkozójától a közbeszerzéses beruházásban való közreműködéséért neki járó, havi 200 ezer forintot meghaladó kifizetéseket (korábban erre 2010. július 1-jéig volt mód).[Lásd a 2010. évi LXVI. törvény 1. §-ában.]
Viszontgarancia a Széchenyi-kártyára
Új előírás 2010. augusztus 16-ától.
Az állami adóhatóság adók módjára hajtja be az adóstól, illetve a hiteltartozásra készfizető kezességet vállaló magánszemélytől a Széchenyi-kártya-program keretében a központi költségvetés által viszont-garancia beváltása miatt kifizetett összeget a felvett hitelért készfizető kezességet üzletszerűen vállaló garantőr szervezet (például a Hitelgaran-tiqa Zrt.) megkeresésére.A garantőr szervezet a behajtás iránti megkereséseket havonként, a tárgyhót követő hó 15. napjáig elektronikus úton küldi meg az állami adóhatóságnak. Ehhez köteles mellékelni az adósnak, illetve a készfizető kezesnek igazoltan kézbesített fizetési felszólítás egy példányát elektronikus (szkennelt) formában.
Ha eltérés van az adós, illetve a készfizető kezességet vállaló magánszemély - a megkeresésben közölt és az állami adóhatóság által nyilvántartott - azonosító adatai között, a garantőr szervezetnek kell tisztáznia az eltérés okát és gondoskodnia a behajtáshoz szükséges megfelelő adatokról. Az új rendelkezéseket a 2010. augusztus 16-a után kötött szerződéseknél kell alkalmazni.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 177/B. §-ában.]
Bérbeadás adószám nélkül
Változás 2010. augusztus 16-ától.
A magánszemélynek - ha nem választja az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséget - ezentúl nem kell bejelentenie az ingatlan bérbe- vagy haszonbérbe adását, és adószámot sem kell kérnie az adóhatóságtól.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (16) bekezdésében.]
Tévé-üzembentartási díj
Változás 2010. augusztus 16-ától.
A 2010 augusztusától esedékes tévé-üzembentartási díj megfizetését a költségvetés átvállalta, így a díjfizetésre kötelezetteket ettől az időponttól nem terheli sem bevallási, sem befizetési kötelezettség.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 176. § (14) bekezdésében.]
Minősített adózók
Változás 2011. január 1-jétől.
Minősített adózóvá válhat az átmeneti fizetési nehézséggel küzdő adózó is, ha egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal kérvényezett fizetési könnyítést, illetve adómérséklést. (Korábban csak olyan adózó válhatott minősített adózóvá, amelyik az elévülési időn belül egyáltalán nem kért ilyet.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 31. pontjában.]
Adóhatósági igazolás határideje
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatósági igazolás kiállítására irányuló kérelmet a beérkezésétől számított nyolc napon belül teljesíteni kell (szemben az általános harmincnapos ügyintézési határidővel).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5/A. § (5) bekezdésében.]
Állandó képviselő
2011. január 1-jétől.
Az adózó állandó képviselője bármely olyan kötelezettséggel kapcsolatban kérhet szankciók alóli kimentést, amelyre az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazása kiterjed. (Korábban csak a bevallással, adatszolgáltatással kapcsolatos jogsértés esetén volt erre lehetősége.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Tevékenységszüneteltetés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó e tevékenysége szünetelésének időtartama alatt is kötelezett a más minőségben végzett tevékenységével kapcsolatos adókötelezettségek teljesítésére (ez eddig is így volt, de most a törvény nyomatékosítja). [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Egyszerűsített foglalkoztatás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a munkáltató túllépi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben meghatározott (foglalkoztatási létszám- és idő-) korlátokat, és ezért az általános adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmaznia, a korlátátlépés feltárásától számított nyolc napon belül köteles biztosítottként bejelenteni a nála egyszerűsített foglalkoztatottként bejelentett személy(eke)t. Ezt csak akkor nem kell megtennie, ha a magánszemély a munkát nem vette fel, és munkavégzés hiányában jövedelem kifizetésére nem került sor.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4a) bekezdésében.]
Az előtársaság - mivel az alapító okirat keltétől a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig tartó időszakban még nincsen adószáma - az egyszerűsített foglalkoztatási törvényben előírt bejelentési kötelezettségének adószám feltüntetése nélkül tehet eleget, elektronikus úton, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül.Az adószám megszerzésétől számított nyolc napon belül azonban ismét köteles bejelentést tenni, feltüntetve adószámát és korábbi bejelentése adóhatósági iktatószámát.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (10) bekezdésében.]
Értesítés törzsadatokról
Változás 2011. január 1-jétől.
Az elektronikus ügyintézésre kötelezett adózók elektronikus úton bármikor megtekinthetik törzsadataikat, ezért esetükben megszűnik az adóhatóság kötelezettsége a külön értesítésre, de az újonnan alakult adózók részére továbbra is tájékoztatást kell küldeni nyilvántartásba vett adataikról.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (8) bekezdésében.]
Telephely-bejelentés
Változás 2011.január 1-jétől.
A cégek ezentúl kötelesek bejelenteni - méghozzá közvetlenül az állami adóhatósághoz - gazdaságitevékenység-végzésük mindazon helyszíneit is, amelyeket létesítő okiratukban telephelyként nem jelöltek ugyan meg, és a cégbírósághoz nem jelentettek be, de amelyek megfelelnek a telephely "adózási" fogalmának.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (3) bek. h) és 178. § 27. pontjaiban.]
Áfanyilatkozat
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az adózónak - adóköteles tevékenységének megkezdésekor - nyilatkoznia kell arról is, ha az általános forgalmi adó általános szabályai szerint kíván adózni (eddig ilyet nem kellett tenni).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bek. h) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2011. január 1-jétől az adó- és vámhatósági, valamint egyes pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozóhatósági feladatokat az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vám- és pénzügyőrség egyesítésével létrehozandó Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) látja el. A 23 ezer főt foglalkoztató egyesített szervezet feladata lesz a költségvetési bevételek mintegy 90 százalékának a begyűjtése.Az összevonás 2011-ben elsősorban a két szervezet központi szerveit érinti, területi szinten megmarad az adóigazgatási, a vámigazgatási, valamint a bűnügyi terület elkülönültsége. Bizonyos szakterületek - ideértve az informatikai rendszereket is - teljes integrációja a szervezeti összeolvadást követően fokozatosan történik meg.
2010. október 1-jétől az állami adóhatóság háromfokú szervezetként működik.
■ Az új szervezeti struktúrában a megyei (fővárosi) igazgatóságok, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága és a Kiemelt Adózók Igazgatósága az APEH elsőfokú szervei.
■ A hierarchiában az igazgatóságok felett a főigazgatóságok vannak, amelyek elsősorban a jogorvoslati kérelmeket bírálják el, illetve lefolytatják a felül-ellenőrzési eljárásokat. A megyei (fővárosi) igazgatóságok felettes szervei a regionális főigazgatóságok, amelyek illetékességi területe megegyezik a korábbi regionális igazgatóságokéival. A Kiemelt Adózók Igazgatóságának és a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának felettes szerve a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatósága.
■ A főigazgatóságok felettes szerve az APEH elnöke, aki közvetlenül vezeti az APEH Központi Hivatalát.
A NAV a fenti struktúrára épülve szintén háromfokú szervezetként jön létre. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény keretjellegű jogszabály - az összevont szervezet jogállására, szervezeti kereteire, az eljáró szervek kijelölésére és személyi állományára vonatkozó legfontosabb szabályokat, a nyomozóhatósági feladatokat ellátó személyi állomány kényszerítőeszköz-használatára, információgyűjtésére, valamint bűnügyiadat-kezelésére vonatkozó előírásokat tartalmazza -, a részletszabályokat, így például a hatásköri és illetékességi előírásokat a még 2010-ben kihirdetendő kormányrendelet fogja tartalmazni.
__________________________________________________________________________________
Bejelentés végelszámoláskor
Változás 2011.január 1-jétől.
Csak a cégbejegyzésre nem kötelezett - egyablakos rendszeren kívüli - adózóknak kell bejelenteniük a végelszámolás kezdő és záró időpontját az állami adóhatósághoz (eddig minden adózónak be kellett jelentenie, ám arról a cégbejegyzettek esetében az adóhatóság a cégjegyzék adataiból amúgy is értesül).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]
Adószám-felfüggesztés
Változás 2011. január 1-jétől.
A fizetési kedvezményben részesülő (halasztásra, részletfizetésre engedélyt kapott) adózók adószámát az adóhatóság ezentúl nem függesztheti fel arra hivatkozva, hogy az adózó egy évet meghaladóan tartozik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (12) bekezdésében.]
Adófizetés átutalással
Változás 2011. január 1-jétől.
A pénzforgalmi számla nyitására vonatkozó kötelezettségét elmulasztó adózó készpénz-átutalási megbízással nem teljesítheti adófizetési kötelezettségét (ezt nyomatékosítja az is, hogy az eddigi "pénzforgalmi számlával rendelkező adózó" helyett most már a "pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózó" fordulat szerepel a törvényben).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. § (1) bekezdésében.]
Túlfizetés visszatérítése
Változás 2011. január 1-jétől.
Túlfizetés ezentúl csak akkor téríthető vissza az adózónak, ha eleget tett bevallási kötelezettségeinek (a visszatérítésnek továbbra is feltétele az adótartozás-mentesség). [Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (6) bekezdésében.]
Önellenőrzés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés ezentúl csak akkor minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés kézbesítését - értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatását - megelőző napon benyújtotta az adóhatóság- hoz, vagy postára adta. Tehát az ellenőrzés megkezdésekor folyamatban lévő önellenőrzés befejezésére ezentúl már nincs lehetősége az adózónak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 49. § (2) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás, adatkérés
Változás 2010. június 29-étől.
Az adózónak a 2010. január 1-je és 2010. június 29-e közötti időszakra a helyi iparűzési adóval kapcsolatban az állami adóhatósághoz már bejelentett adatokat (bejelentkezés, adóalanyiság megszűnése, felszámolás, végelszámolás, csődeljárás hatálya alá kerülés, egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, egyszerűsített adóalapról tett nyilatkozat) nem kell bejelentenie az önkormányzati adóhatósághoz.[Lásd a 2010. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az állami adóhatóság az adózó adószámláján más hatóság határozata alapján tart nyilván valamely kötelezettséget, a kötelezettséget megállapító hatóság ezentúl elektronikus úton adja át az állami adóhatóságnak a nyilvántartáshoz szükséges adatokat (eddig fizikailag is át kellett adnia), és ezért a kötelezettség előírásának alapjául szolgáló határozatot a végrehajtáshoz való jog elévüléséig megőrzi. (Az átadott adatok helyességéért továbbra is a határozatot hozó hatóság felel.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (1a) bekezdésében.]
Az adóhatóság a nyomozóhatóság ügyészi jóváhagyás nélküli megkeresésére is köteles kiadni a büntetőeljárás megindításához vagy lefolytatásához szükséges, adótitoknak minősülő adatokat (eddig kellett hozzá a jóváhagyás).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. b) pontjában.]
Ezentúl végrehajtási eljárásokhoz is fel lehet használni a különböző hatóságok, közfeladatot ellátó adatkezelő szervek adatbázisaiban meglévő adatokat, ha azok szükségesek az adókötelezettséggel kapcsolatos eljárásokhoz. Ilyenek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a cég-, az ingatlan-, a gépjármű-nyilvántartás, az építésfelügyeleti nyilvántartás, illetve valamennyi más, jogszabály alapján közhiteles nyilvántartás adatai. Ezeket az adóhatóság ezentúl ingyenesen szerezheti be.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az önkormányzat jegyzője a hagyatéki leltár alapján a rendelkezésére álló hozzátartozói adatokat megkeresésre közli az állami adóhatósággal.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (8) bekezdésében.]
Ezentúl nem kell az adóhatósághoz bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervek által passzív jogon folyósított ellátásokra (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) vonatkozó adatokat.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében és az 52. § (7) bek. e) pontjában.]
Az állami adóhatóság megkeresésre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak is szolgáltat adatot, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapításához, valamint a folyósítás jogszerűségének és a jogosultság meglétének ellenőrzéséhez szükséges.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. a) aa) alpontjában.]
Az adóhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére az szja- és az evatörvény szerinti kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-adatait.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. d)-f) pontjaiban.]
Az állami adóhatóság megkeresésre átadja a központi költségvetésből vagy uniós forrásból finanszírozott támogatások jogszerű felhasználásának elbírálásához szükséges adatokat a támogatást folyósító szervek számára.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (7) bek. g) pontjában.]
Külföldi foglalkoztatott bejelentése
Változás 2011. január 1-jén.
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató fióktelepe vagy pénzügyi képviselője, ezek hiányában - illetve ha a bejelentkezést a pénzügyi képviselő elmulasztja - a foglalkoztatottja köteles benyújtani a havi adó- és járulékbevallást helyettesítő "leegyszerűsített járulékbevallást".A külföldi foglalkoztatók nem minősülnek kifizetőnek, így nem kell teljesíteniük a kifizetőt terhelő adókötelezettségeket (például az igazoláskiállítást).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében, 52. §; (4) bek. t), (7) bek. d) és 178. § 18. pontjaiban.]
Együttműködő közösség áfaalanyisága
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság az együttműködő közösségnek - a leendő tagjai által létrehozott polgári jogi társaság kérelmére - adószámot állapít meg. Ha az együttműködő közösség kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális adómentes tevékenységet végez, erről nyilatkoznia kell az adóalanyiság iránti kérelmében. Ha bármely, e kérelemben szereplő adat megváltozik, azt az annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az együttműködő közösség képviselőjének (képviselő hiányában tagjának) be kell jelentenie, mint ahogyan azt is, ha az együttműködő közösség által létrehozott polgári jogi társaság megszűnik, illetve ha a közös cél, amelynek elérésére a közösség létrejött, megvalósult vagy meghiúsult.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 22/B. §-ában.]
Ellenőrzési határidő egyszerűsített felszámoláskor
Változás 2011. január 1-jétől.
Egyszerűsített felszámolás esetén a tevékenységet záró bevallás, az ezt megelőző időszakra vonatkozó bevallás és a felszámoló által készített záróbevallás ellenőrzését az adóhatóság ezentúl ez utóbbi bevallás benyújtását követő 45 napon, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül köteles befejezni (korábban a felszámolás közzétételétől számított 120 napon belül kellett befejeznie).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdésében.]
Külföldi adóhatóság megkeresése
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóság a külföldi adóhatóság megkeresésének időtartama alatt ezentúl folytathatja az adóellenőrzést a megkereséssel nem érintett kérdésekben (korábban a teljes vizsgálatot fel kellett függesztenie). Így az adó megállapításához való jog elévülése csak a külföldi adóhatóság megkeresése által érintett kérdésekben szünetel, azokban viszont, amelyeket nem érint a megkeresés, nincsen elévülésszünetelés.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92 § (10) és 164. § (10) bekezdéseiben.]
Elővezetés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az első szabályszerű idézésre való megjelenés elmulasztása esetén ezentúl elővezethető az a személy is, aki az adóellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt (volt képviselő és alkalmazott elővezetését korábban csak akkor lehetett elrendelni, ha az az ismételt idézésre sem jelent meg).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (1) bekezdésében.]
Becslés be nem jelentett tevékenységre
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az adózó elmulasztotta bejelenteni adókötelesbevétel-szerző tevékenységét, terhére 12 havi működést vélelmezve azon adónemekben kell adókülönbözetet megállapítani, amelyekben - a be nem jelentett tevékenység eredményeként - adófizetési kötelezettsége keletkezett. (Korábban úgynevezett "átlagadó" fizetésére kötelezett az adóhatóság.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 108. § (7) bekezdésében.]
Ismételt ellenőrzés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adózó által feltárt új tény, körülmény alapján kizárólag abban az esetben van helye ismételt ellenőrzés elrendelésének, ha az új tény, körülmény korábban nem állt (jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott) az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott (jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott).Ismételt ellenőrzést lehet elrendelni ezentúl akkor is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján feltételezhető, hogy annak eredménye ellátási jogosultságot teremt. (Korábban csak társadalombiztosítási igazgatási szerv vagy magánnyugdíjpénztár megkeresése alapján volt lehetőség ismételt ellenőrzés elrendelésére.)
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 115. § (1) bek. b)-c) pontjaiban.]
Kézbesítés
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az adózónak több képviselője is van, az adóhatóság csak az egyik részére kézbesít. A kézbesítéssel érintett képviselőt az adózó jelölheti ki meghatalmazott képviselői közül. Ha ezt nem teszi meg, meghatalmazottjai közül az adóhatóság választja ki azt, akinek (amelynek) az iratot kézbesíti.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (6) bekezdésében.]
A kézbesítési vélelem beálltáról az adóhatóság nem értesíti az adózót. (Más közigazgatási hatósági eljárásokban hatósági döntés - határozat, végzés - kézbesítése esetén az ügyfelet külön értesíteni kell a kézbesítési vélelem beálltáról.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (1) bekezdésében.]
Új eljárásra utasítás végelszámolásnál
Változás 2011. január 1-jétől.
Végelszámolás esetén is elrendelhető ezentúl új adó-ellenőrzési eljárás.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A. § (4) bekezdésében.]
Fióktelep cégbírósági törlése
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl a cégbíróság külföldi vállalkozás belföldi fióktelepét mindaddig nem törli a cégjegyzékből, amíg a fióktelep ellen adóigazgatási eljárás folyik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A. § (5) bekezdésében.]
Szokásos piaci ár
Változás 2011. január 1-jétől.
A kapcsolt viszonyban álló, társaságnak nem minősülő felekre - tehát például magánszemélyekre - is vonatkoznak a szokásospiaciár-megállapítási eljárás szabályai.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132/B. § (1) bekezdésében.]
Visszatartás mellőzése
Változás 2011. január 1-jétől.
Költségvetési támogatást ezentúl nem kell visszatartani, ha az adózó kérelmében valószínűsíti, hogy annak elmaradása súlyosan veszélyezteti az ő és együtt élő hozzátartozói megélhetését.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 51. § (4) bekezdésében]
Visszatartási jog
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság, valamint a vámhatóság kölcsönösen "előnyben részesítik" egymás követeléseit, azaz az adózó költségvetési támogatását, adó-visszatérítését először mindegyikük az adózó nála nyilvántartott tartozásának a kiegyenlítésére számolja el, majd a fennmaradó összeget az adóhatóság a vámhatóságnál, a vámhatóság az adóhatóságnál nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére, és csak az ezek után még fennmaradó összeget kell átutalniuk az egyéb köztartozások jogosultjainak.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 151. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
Végrehajtható okirat
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az eljárásiilleték-fizetési kötelezettséget megállapító bírósági határozat is végrehajtható okiratnak számít.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 145. § (1) bek. f) pontjában.]
Adóhatósági végrehajtás
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóságnak ezentúl nem kell kamatot fizetnie, ha az adózó késett az adófizetéssel, és az adóhatóság addigra a végrehajtást inkasszó útján már megindította, de az így beszedett összeget a befizetéstől számított nyolc napon belül visszatérítette.Ha az adózó úgy teljesíti befizetését, hogy azt nem lehet beazonosítani, a határidő a befizetés beazonosításától kezdődik. Pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók esetén a befizetés akkor számít beazonosíthatónak, ha az adózó a bejelentett pénzforgalmi számláról vagy adószáma feltüntetésével utal. Pénzforgalmiszámla-nyitásra nem kötelezett adózó esetén akkor számít beazonosíthatónak a befizetés, ha az adózó feltünteti az adószámát (adóazonosító jelét).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 152. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Végrehajtási kifogás esetén a jogorvoslati kérelem felterjesztési (a felettes szervhez továbbítás) ideje nyolcról 15 napra emelkedik.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 159. § (2) bekezdésében.]
Az adóhatóság ezentúl felfüggesztheti az illetékkötelezettség végrehajtását, ha a fizetési kötelezettség megszűnése - vagy jelentős csökkenése - várható (például ha az adásvételi szerződést a felek felmondták, de a kötelezettség megszűnését még nem állapították meg).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (2) bekezdésében.]
Ezentúl szünetel az adóhatósági végrehajtás a mögöttes felelőssel (például a jogutóddal) szemben, ha ellene felszámolási eljárás indult.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bek. f) és 160. § (4) bek. e) pontjaiban.]
Nem eredményezi ezentúl a végrehajtási eljárás szünetelését, ha az adózó ismételten fizetési könnyítést vagy adótartozás-mérséklést kérelmez, de a korábbi kérelmére indult eljárást az adóhatóság jogerős végzéssel megszüntette.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (5) bek. a) pontjában.]
"Egycsatornás" engedményezés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóság a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseit ezentúl a Magyar Követeléskezelő Zrt.-re engedményezi (eddig pályázaton dőlt el, ki hajthatta be ezeket).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 177/A. §-ában.]
Határidők
Változás 2011. január 1-jétől.
Az illetékkiszabás ügyintézési határideje az iratok adóhatósághoz történő beérkezésétől számított 30 napról 60 napra nő.[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 125. § (3) bekezdésében.]
Az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásával kapcsolatos eljárásban ismét naptári napokban kell számítani a határidőket (a korábbi munkanapok helyett).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § 20-21. pontjaiban.]
Illetékkedvezmény igazolása
Változás 2011. január 1-jétől.
A lakóház építésére biztosított négyéves illetékkedvezményt igénybe vevő ügyfelek ügyeit már a használatbavételi engedély kiadásakor le lehet zárni, ha az építésügyi hatóság az engedélyt megküldi az ingatlan fekvése szerint illetékes állami adóhatóságnak is. (Korábban az állami adóhatóság jellemzően négy év elteltével értesült a használatbavételi engedély kiadásáról.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G/1. pontjában.]
Elévülés
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adózó halálának napjától a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig nyugszik az adó megállapításához, az adótartozás végrehajtásához és a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévülése.Hat hónappal meghosszabbodik az adó megállapításához való jog elévülése, ha a felettes adóhatóság, illetve az adópolitikáért felelős miniszter felügyeleti intézkedés keretében megállapítja, hogy a felülvizsgált döntés súlyosbításának lenne helye, és ezért új eljárás lefolytatását rendeli el.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (12)-(13) bekezdéseiben.]
Mulasztási bírság
Változás 2011. január 1-jétől.
Az adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója - egészében vagy részben - nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. (A számviteli törvény korábban is tartalmazta a bírságolás lehetőségét, de az adózás rendjéről szóló törvény nem határozott meg e mulasztáshoz kapcsolódó bírságmértéket, ezért a gyakorlatban mulasztási bírság kiszabására nem volt lehetőség.)[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. e) pontjában.]
Ha az utas valótlan nyilatkozatot ad az utazásszervezőnek - vagy elmulasztja a nyilatkozattételt - arról, hogy végfogyasztóként, azaz nem adóalanyként veszi igénybe a szolgáltatást, az állami adóhatóság 200 ezer forint mulasztási bírságot szabhat ki rá.A mulasztási bírságot először azon esetekre kell alkalmazni, amelyekben előleget 2011. január 1-jén vagy az után fizettek az utazásszervezőnek.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés ny) pontjában és 184. § (7) bekezdésében.]
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedő összegű mulasztási bírságot szabhat ki (korábban 40 százalékos bírság kiszabását mondta ki erre az esetre a törvény).[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (19) bekezdésében.]
Nem sújtható ezentúl mulasztási bírsággal az a magánszemély, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése (maga az adózó továbbra is büntethető).A számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért ezentúl nem bírságolható az adózó alkalmazottjának, képviselőjének, az értékesítésben közreműködő magánszemélynek a közvetlen vezetője (továbbra is büntethető maga a vállalkozás, illetve az, aki elmulasztott számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát adni).
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Lábjegyzet
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke
