HVG Különszám, Adó 2012

adozona.hu

HVG Különszám, Adó 2012

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2013.07.10
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

HVG Különszám, Adó 2012[1]

Tisztelt Olvasó!

További szokatlan (és váratlan), néha közgazdaságilag megkérdőjelezhető, "nem ortodox" megoldásokkal kísérli meg betömni 2012-re a törvényhozás a - részben a tavalyi adócsomag ütötte - költségvetésbeli réseket. Nyíltan vagy burkoltan szinte minden adófajta emelkedett, és újak is születtek a kapkodva végigvitt törvényhozás nyomán. A több száz új paragrafus nem könnyíti meg a talpon maradást sem a céges, sem a magánszemély adózóknak. 27 százalékra - Európa-csúcsra - emelkedik az általános áfakulcs; nőnek a jövedéki adók, a cégautóadó; 37 százalék lesz az eva; a veszteségelszámolás korlátozásával (adóalap 50 százalékáig érvényesíthető) valójában sokaknak a társasági adó is nő. Lényegében kétkulcsossá válik - és így nő - az szja a szuperbruttó kivezetése nyomán; megmaradnak a tavalyi "újítások", a bankadó, a távközlési adó, az energiaadó, a kereskedelmi láncok adója, és új sarcok is megjelennek, mint például a népegészségügyi termékadó, a kulturális adó, a baleseti adó. Új szavakkal, fogalmakkal is meg kell ismerkedni: Erzsébet-kártya, bejelentett immateriális jószág, becslési adatbázis, adóregisztrációs eljárás, bizonytalan adójogi helyzet - mindez csak ízelítőül.
Az adóemeléseket - a behajtás hatékonyságának javítására - az eljárási szabályok terjedelmes bővülése kíséri az adózás rendjéről szóló törvényben; megsokszorozódik az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre és mennyisége (a törvény összterjedelme is mintegy 25 százalékkal nőtt).
Lapunk hagyományos - nemzetgazdasági minisztériumi és más adószakértők közreműködésével készült - különszámában összefoglaljuk a 2012 januárjától érvénybe lépő adószabályokat, teljes terjedelmében, egységes szerkezetben közlünk 12 adótörvényt, köztük két teljesen újat is. A jobb áttekinthetőség okán külön jelöljük a módosított szövegrészeket, feltüntetve a 2011-ben hatályba lépetteket is, hiszen év közben is sok új regulában történt változás. Ismét több száz paragrafus módosul, szokás szerint ezeket igyekszünk pontról pontra bemutatni, értelmezni. Akárcsak tavaly, az idén is kitérünk az illetéktörvény és a számviteli törvény új előírásaira is.
Sok adózót érint, hogy 2012-től kivezették az adójóváírást és részben a szuperbruttót, s hogy bonyolult és ellentmondásos módon korlátozott kompenzáció jár a vállalkozásoknak a nettó bér értékének megerősítéséért. Megszűnik a társadalombiztosítási járulék, helyébe az ugyanolyan mértékű, 27 százalékos szocho (szociális hozzájárulási adó) lép. 30 százalékos baleseti adót kell fizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra, egyben csökken a regisztrációs adó. A béren kívüli juttatások (évi 500 ezer forintig) adhatók, de "drágulnak", 10 százalék ehót kell fizetni utánuk; átalakul, részben állami monopóliummá válik a cafeteria-rendszer több eleme (Széchenyi-kártya, az üdülési csekket váltó Erzsébet-kártya); különféle formában, maximum havi 30 ezer forintig nyújtható étkezési támogatás.
Kedvező szabályok születtek a devizahiteleseket érintő végtörlesztés kapcsán keletkező juttatásokra, követeléselengedésekre. Ismét újraszabályozzák a napidíjak adózását, szűkítik a K+F-tevékenységhez kapcsolódó adókedvezményeket.
A NAV számos jogosítványt kap az adószám kiadása előtti vizsgálódásra, kockázatelemzésre, több esetben törölhető az adószám, adatot kell szolgáltatni részére a vállalkozás életének szinte minden lényeges változásáról, s drákói bírságok kényszeríthetik ki a törvények betartását.
Az új adótörvényekre való felkészülésre - a 452 oldalas, a tavalyinál 64 oldallal vastagabb kiadvány áttanulmányozására - a hatálybalépésig alig pár nap áll az adózók rendelkezésére. Lehet tehát ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint az új - még bonyolultabb, szinte átrághatatlan, söralátéthez semmiképpen nem hasonlítható - adórendszer.
Ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani különszámunkkal. Egyúttal felhívjuk a figyelmet, hogy számos részlet rendeleti szabályozása még hátravan, így érdemes figyelni a következő hetekben megjelenő közlönyöket.
Noha az új adórendszert szakmai kritikák özöne érte, és alkotmányossági kételyek is felmerültek, a törvényalkotóknak már nem kell tartaniuk az Alkotmánybíróság utólagos beavatkozásától, hiszen adókérdésekben megszűnt az illetékessége. A várhatóan az év végén megjelenő - 2012-re szóló - tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az időközben bekövetkező változásokra, ha mégis történne valami, illetve ha az évkezdetig más törvény még módosítaná az adószabályokat. Egy ilyen máris van: a 2012-es költségvetést megalapozó, 2011. november 28-án elfogadott törvény több ponton módosítja a társasági és osztalék-, az általános forgalmi, a személyi jövedelemadóról, valamint az adózás rendjéről szóló törvényeket.
Reméljük, magyarázataink segítenek a megértésben, az eligazodásban, a szükséges intézkedések meghozatalában.
Kiadványunkról információkkal szolgálunk a www.adozona.hu oldalon, ahol új szolgáltatást is indítunk, megkönnyítendő az adókérdésekben való naprakész eligazodást (erről szóló tájékoztatónkat a webes felületen kívül a 6. oldalon is megtalálják).

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Összevont adóalap

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

A közfoglalkoztatási bér nevesítettem része az összevont adóalapnak (nem önálló tevékenységből származó jövedelemként, azon belül bérként).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. §; 21., 24. § (1) bek. b) pontjaiban, 25. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

2012-ben is fennmarad az összevont adóalap kategóriája, ebbe továbbra is a tevékenységi (önálló, nem önálló) jövedelmek és az úgynevezett egyéb jövedelmek tartoznak.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában.]

Adójóváírás

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik az adójóváírás; e szabályok utoljára a 2011-ben megszerzettnek minősülő, 2012. január 15-éig kifizetett bérrel szemben alkalmazhatók.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]

Adóalap-kiegészítés

Változás 2012. január 1-jétől.

A jövedelem nagyságától függően szűnik meg, illetve marad fenn az adóalap-kiegészítés intézménye. Adóalap-kiegészítést a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó összevont adóalapba tartozó jövedelemrészig nem kell megállapítani, azt az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek az évi 2 millió 424 ezer forintot meghaladó részére kell alkalmazni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdésében.]

A 78 százalékos szabály alkalmazási feltétele 2012-ben az, hogy a magánszemély a társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást elszámolhatja-e költségként, azaz ha elszámolhatná e költséget, de nem teszi, akkor a 78 százalékos szabály nem alkalmazható. Bár a törvény szövege még társadalombiztosítási járulékot nevesít, ezen 2012-től szociális hozzájárulási adót kell érteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

Az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék.
Ha azonban a magánszemély az összevont adóalapba tartozó jövedelem után kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Az ilyen jövedelem esetében tehát annak megítélésénél, hogy az adóalap-kiegészítést (a "bruttósítást") alkalmazni kell-e (illetve az összevont adólap mekkora részére kell azt alkalmazni), a jövedelem 78 százalékát kell az összevont adólapba beszámítani.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

Bruttósítás az adóelőleg-alapnál

Változás a módosító törvény kihirdetését követő naptól.

Az adóalap-kiegészítés összegének megállapításánál alkalmazandó mérték 27 százalék. (Korábban az adóalap-kiegészítés mértékét a társadalombiztosítási járulék általános mértékéhez, illetve az egészségügyi hozzájárulás mértékéhez kapcsolta a törvény.)

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (5) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni
■ az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető egyben nem a magánszemély munkáltatója is,
■ az adóköteles munkanélküli-ellátás adóelőlegének a megállapításakor,
■ ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőlegalapszámításnál figyelembe vett jövedelem összege az összevont adóalapba tartozó többi jövedelemmel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot,
■ az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.
A kifizető azonban - a magánszemély nyilatkozatától függetlenül - köteles alkalmazni az adóalap-kiegészítést, ha az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelmek meghaladják a 2 millió 424 ezer forintot.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (6)-(7) bekezdéseiben, 48. § (2) bek. e) pontjában.)

Az adóelőleget megállapító munkáltató főszabályként az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. (Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is.)
Rendszeres jövedelem esetén az adóalapkiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel.
Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalapkiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az évi 2 millió 424 ezer forintos értékhatárt meghaladja.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (8) bekezdésében.]

A magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban
■ kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;
■ köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva - meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.
A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély 12 százalékos különbözeti bírság fizetésére köteles.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (9) bekezdésében, 48. § (4) bek. b) pontjában.)

Fizetendő adóelőleg

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvény kimondja, hogy az adóelőleg-megállapítás során a magánszemély által is érvényesíthető a családi adókedvezmény és a személyi kedvezmény (ha a magánszemély maga állapítja meg az adóelőlegét, például ha egyéni vállalkozó, őstermelő, vagy olyan önálló tevékenységet folytató magánszemély, akinek bevétele nem adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől származik). Mind az egyéni vállalkozó, mind az adóelőleget saját maga megállapító magánszemély esetében a személyi kedvezmény azt az előleget csökkenti, amelyet olyan előlegalap után állapított meg, amelyből a családi kedvezményt már előzetesen le lehetett vonni.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 49. § (1) bekezdésében, (4) bek. a) pontjában, (5) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa adóelőleg számítására, forint

	Rendszeres bér (októberben fizetésemelés)	A rendszeres bér évi 2 millió 424 ezer Ft-ot várhatóan meghaladó hányada	Rendszeres bér utáni adóelőleg alap	A várható rendszeres bér és az eddig kifizetett prémium évi 2 424 000 Ft feletti része	Prémium	Prémium utáni adóelőleg alap	Fizetendő adóelőleg/adó
Január	195 000	0%	195 000				31 200
Február	195 000	0%	195 000				31 200
Március	195 000	0%	195 000	60 000	0	60 000	40 800
Április	195 000	0%	195 000				31 200
Május	195 000	0%	195 000				31 200
Június	195 000	0 %	195 000	80 000	56 000	95 120	46 419
Július	195 000	0%	195 000				31 200
Augusztus	195 000	0%	195 000				31 200
Szeptember	195 000	0%	195 000	50 000	50 000	63 500	41 360
Október	280 000	7%	284 982				45 597
November	280 000	7%	284 982				45 597
December	280 000	7%	284 982	100 000	100 000	127 000	65 917
Összesen	2 595 000		2 609 945	290 000	206 000	345 620	472 890
Év végi elszámolás
Összevont adóalapba tartozó összes jövedelem (rendszeres és nem rendszeres)						2 885 000
Adóalap: 2 424 000 + (2 885 000 - 2 424 000) x 1,27						3 009 470
Fizetendő adó: 3 009 470 x 0,16						481 515
Év közben levont adóelőleg						472 890
Különbözet (befizetendő adóhiány): 481 515 - 472 890						8 625

A munkavállaló várható éves rendszeres jövedelme szeptemberig 2 340 000 Ft, így adóalap-kiegészítést nem kell utána elszámolni. Az októberi béremeléssel az éves várható jövedelem 2 595 000 Ft-ra nő, ami 7%-kal haladja meg a 2 424 000 Ft-ot. Ezért októbertől a rendszeres jövedelem 7%-a után az adóelőleg meghatározásakor adóalap-kiegészítést kell alkalmazni. Mivel a korábban kifizetett jövedelem előlegének meghatározásakor adóalap-kiegészítésre még nem került sor, ezt az év végi elszámolás során szükséges rendezni. A már kifizetett prémiumok és az éves rendszeres kereset várható értéke májusban még alatta marad a 2 424 000 Ft-nak, júniusban azonban már meghaladja azt. Ezért a 2 424 000 Ft-ot meghaladó részre a júniusi prémium után fizetendő adóelőleg megállapításakor már adóalap-kiegészítést kell elszámolni.
__________________________________________________________________________________

Adóelőleg számlaadás esetén

Változás 2012. január 1-jétől.

A kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti. (Korábban akkor nem kellett a kifizetőnek adóelőleget megállapítania és levonnia a magánszemélytől, ha az ezt nem kérte írásos nyilatkozatában.) Akkor mellőzhető az előleglevonás, ha
■ az őstermelő magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve
■ ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja) az e jogállását igazoló okiratát, illetve
■ az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (4) bekezdésében.]

Családi kedvezmény

Változás 2012. január 1-jétől.

A törvény kimondja, hogy a gyermeket saját háztartásukban nevelő gyámok, nevelőszülők is jogosultak a családi kedvezmény érvényesítésére. Csak azok a személyek nem jogosultak a kedvezmény érvényesítésére, akik a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy vagyonkezelő eseti gondnokként intézetben, gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel kapják.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

A családi pótlék érvényesítésére saját jogon jogosult vagy a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély helyett - ha az nem maga érvényesíti a kedvezményt - csak a vele közös háztartásban élő hozzátartozók érvényesíthetik a kedvezményt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]

Az is jogosult családi kedvezményre, aki a családok támogatásáról szóló törvény alapján jogosult ugyan a családi pótlékra, de azt nem veszi igénybe.
A családi kedvezmény összegénél eltartottként kell figyelembe venni azokat a személyeket, akik után nem igényelnek családi pótlékot (például a főiskolás akkor is "eltartott" lehet, ha középiskolás testvére után nem igényelnek családi pótlékot).
Jogosultsági hónap az a hónap is, amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultság fennáll (akkor is, ha a pótlékot ténylegesen nem folyósítják).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29. § (4) bek. a), (5) bek. b), (6) bek. a) pontjaiban.]

Költségnyilatkozat

Változás 2012. január 1-jétől.

A magánszemély legfeljebb a bevétel 50 százalékáig terjedő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról nyilatkozhat a kifizetőnek (korábban a nyilatkozat akár a bevétel 100 százalékáig terjedő költségről is szólhatott).
Költségnyilatkozat hiányában, vagy olyan bevétel esetében, amelyből költséget levonni nem lehet, a bevétel egésze beletartozik az adóelőleg-alapba, de az önálló tevékenységből származó bevétel esetében - költségnyilatkozat hiányában is - a bevétel 90 százalékát kell az adóelőleg-alapba tartozónak tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 47. § (2) bek. aa) alpontjában.]

Ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből
■ a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával (ez meghaladhatja a bevétel 50 százalékát),
■ nyilatkozat hiányában legfeljebb a törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad (ilyen például a nemzetközi áruszállításban részt vevők napidíja) levonásával megállapított rész vehető figyelembe az adóelőleg-alap megállapításánál.
Költségnyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összegét az adóelőleg-alapba tartozónak kell tekinteni, ha azonban a költségtérítés önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, a 90 százalékát.

[Lásd az 1995. évi XCVII. törvény 47. § (2) bek. ca) alpontjában.]

Juttatások kifizetői közterhekkel

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosát az 1998. évi LXVI. törvény alapján 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli.
Nem változott
A béren kívüli juttatások, illetve egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőt 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

A kifizetőt terhelő közterhek mellett adható juttatások[2]

A juttatás jogcíme	Eho %
Béren kívüli juttatások
Üdültetés saját üdülőben	10
Munkahelyi étkeztetés	10
Erzsébet-utalvány	10
Széchenyi-pihenőkártya	10
- szálláshely-szolgáltatásra	10
- vendéglátásra	10
- szabadidős szolgáltatásokra	10
Iskolakezdési támogatás	10
Helyi utazási bérlet	10
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége	10
Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói hozzájárulás	10
A béren kívüli juttatások évi 500 ezer forintot meghaladó része	27
Az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része	27
Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, más szolgáltatás	27
Cégtelefon magáncélú használata	27
Csoportos biztosítások díja	27
Minden munkavállalónak azonos feltétellel nyújtott termék, szolgáltatás, megismerhető belső szabályzat alapján a munkavállalók egyes csoportjainak azonos feltételekkel nyújtott termékszolgáltatás	27
Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három alkalommal	27
Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás	27
Rendezvényen adott ingyenes ellátás, szabadidőprog- ram, ajándék	27

__________________________________________________________________________________

Egyes meghatározott juttatások

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvényben külön meg nem határozott juttatásokat adhat a munkáltató (2010 után ismét) közteher megfizetése mellett, feltéve, hogy a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1a) bekezdésében.]

Egyes meghatározott juttatásként adható az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem minősülő, üzletpolitikai (reklám-) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá. Ilyen eset például, ha egy nyilvános kulturális eseményen minden néző az esemény szponzorának termékeiből összeállított csomagot kap.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. d) pontjában.]

Egyes meghatározott juttatás az a kiadás is, amelyet a kifizető olyan ajándéktárgyakra fordít, amelyeket egyidejűleg több magánszemély számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvényen ad a résztvevőknek, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bek. b) pontjában.]

A munkáltató által munkavállalónak - vagy a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek - adható béren kívüli juttatások legfeljebb 500 ezer forintos éves keretösszegig nyújthatók, a keretösszeget meghaladó juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül. Az értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatások után a 16 százalékos személyi jövedelemadó mellett 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást is köteles fizetni a munkáltató. A fizetendő 27 százalékos ehóból a béren kívüli juttatások után megfizetett 10 százalékos eho levonható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Egyes meghatározott juttatások után a kifizetőt a 16 százalékos adó mellett 27 százalék ehofizetési kötelezettség is terheli.
Idetartoznak a következő juttatások:
■ a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem;
■ cégtelefon (vezetékes, mobil és internetalapú) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem;
■ több magánszemély mint biztosított javára kötött biztosítási szerződés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét;
■ a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt
- a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló (elhunyt munkavállaló) közeli hozzátartozójának,
- a szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, a tag (nyugdíjas, elhunyt tag) közeli hozzátartozójának,
- a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának,
- a kifizető a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak,
vagy olyan magánszemélynek juttatja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;
■ az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet;
■ az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhe-tően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség;
■ az a juttatás, amely megfelel a béren kívüli juttatásokra meghatározott feltételeknek, de az adott juttatás értéke meghaladja az arra meghatározott értékhatárt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

Béren kívüli juttatások

Változás 2011. október 1-jétől.

Üdülési csekk formájában nem adható béren kívüli juttatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Módosult az étkezéssel kapcsolatos béren kívüli juttatások tartalma, fogalomrendszere és értékhatára.
Béren kívüli juttatásként adható juttatások
■ étkezéssel kapcsolatos juttatások
- munkahelyi étkeztetés formájában havi 12 500 forintot meg nem haladó juttatás, illetve
- fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában havi 5 ezer forintot meg nem haladó érték;
■ Széchenyi-pihenőkártya keretében adható juttatás:
- szálláshely-szolgáltatás évi 225 ezer forintos keretben,
- vendéglátás-szolgáltatás évi 150 ezer forintos keretben,
- a szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75 ezer forintos keretben;
■ a munkáltató saját üdülőjében a munkavállalónak és közeli hozzátartozóinak nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben;
■ iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékben;
■ helyi utazási bérlet;
■ iskolarendszerű képzés költségének átvállalása a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó mértékben;
■ önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztári, munkáltatói nyugdíjszolgáltató intézményi munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50, illetve 30 százalékát meg nem haladóan.
Béren kívüli juttatásként 2012-től nem adható munkáltatói támogatás az internetszolgáltatáshoz. Az ilyen juttatás munkabérként adóköteles.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1)-(3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire (Ft)

A munkáltató "A" magánszemélynek kizárólag pénzbeli juttatást ad, "B" magánszemélynek pénzbeli és béren kívüli juttatásokat is.

	A	B
Pénzbeli juttatás éves (rendszeres jövedelem)	250 000 x 12 = 3 000 000	210 000 x 12 = 2 520 000
Nem pénzbeli juttatás, ebből:	-	480 000
Havi 5000 Ft Erzsébet-utalvány	-	60 000
Széchenyi-pihenőkártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás (max. 225 000 Ft)	-	120 000
Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás (max. 150 000 Ft)		150 000
Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás (max. 75 0 00 Ft)	-	35 000
Iskolakezdési támogatás két gyermek után (max. a minimálbér 30%-a, 92 000 Ft-os minimálbérrel számolva)	-	55 000
Havi 5000 Ft egészségpénztári hozzájárulás	-	60 000
Munkavállaló közterhe
Pénzbeli juttatás után
Személyi jövedelemadó (16%, a 2 424 000 Ft feletti jövedelem feletti részt bruttósítani kell)	2 424 000 x 0,16 + [(3 000 000-2 424 000) x 1,27] x 0,16 = 387 840 + 1 17 043 = 504 883	2 424 000 x 0,16 + [(2 520 000 - 2 424 000) x 1,27] x 0,16 = 387 840 + 19 507 = x 407 347
Egyéni járulék (18,5%)	3 000 000 x 0,185 = 555 000	2 520 000 x 0,185 = 466 200
Nettó pénzbeli juttatás	3 000 000 - (504 883 + 555 000) = 1 940 117	2 520 000 - (407 347 + 466 200) = 1 646 453
Nettó nem pénzbeli juttatás	-	480 000
Juttatások nettó értéke	1 940 117	2 126 453
Nettó/bruttó juttatás	1 940 117 / 3 000 000 = 0,65	2 126 453 / 3 000 000 = 0,71
Munkáltató közterhe
Pénzbeli juttatás után (27% szociális hozzájárulási adó + 1,5% szakképzési hozzájárulás)	3 000 000 x 0,285 = 855 000	2 520 000 x 0,285 = 718 200
Nem pénzbeli juttatás után (a juttatás értékének 1,19-szorosa után 16% személyi jövedelemadó és 10% eho)	-	480 000 x 1,19 x 0,16 = 91 392 480 000 x 1,19 x 0,10 = 57 120
Munkáltató közterhe összesen	855 000	718 200 + 91 392 + 57 120 = 866 712
Munkáltató költsége összesen	3 000 000 + 855 000 = 3 855 000	2 520 000 + 480 000 + 866 712 = 3 866 712
Munkáltató költsége/Nettó juttatás	3 855 000 / 1 940 1 17 = 1,99	3 866 712 / 2 126 453 = 1,82

Ha a munkáltató ugyanazon értékű juttatást nemcsak pénzben, hanem részben béren kívüli juttatások formájában adja, akkor minimális többletköltség mellett magasabb nettó jövedelmet tud juttatni.
__________________________________________________________________________________

Munkahelyi étkeztetés

Változás 2012. január 1-jétől.

Munkahelyi étkeztetésnek minősül a munkáltató telephelyén működő, kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhelyen igénybe vett munkahelyi (üzemi) étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része. A kizárólag az ilyen étkezőhelyen felhasználható utalvány, elektronikus adathordozó juttatása is munkahelyi étkezésnek minősül. Béren kívüli juttatásnak minősül az is, ha a munkahelyi étkeztetést a munkáltató szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak és a munkáltatótól nyugdíjba vonult nyugdíjasnak biztosítja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. ba), (2) bek. ba) pontjaiban.]

Erzsébet-utalvány

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papíralapon vagy elektronikus formában kibocsátott Erzsébetutalvány. Az utalvány 2012. december 31-éig melegkonyhás vendéglátóhelyeken (így a munkahelyi étkezőhelyeken is) étkezési szolgáltatás vásárlására is felhasználható. Erzsébet-utalvány formában havonta személyenként legfeljebb 5 ezer forint adható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bek. b), (2) bek. b) pontjaiban.]

Természetben nyújtott munkahelyi étkeztetés és a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány a törvény szerinti mértékben együttesen is biztosítható a munkavállalók számára, és ezenkívül a Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámláján keresztül is részesülhetnek évi 150 ezer forintnyi étkezési szolgáltatásra felhasználható munkáltatói juttatásban. (Összesen tehát havi 5000 + 12 500 + 12 500, azaz 30 ezer forint étkezési célú juttatás adható.) A munkahelyi étkeztetés és az Erzsébet-utalvány a munkáltató nyugdíjasai számára is adható együttesen.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében.]

Végtörlesztés

Új előírás 2011. szeptember 29-étől.

Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítani, ha a munkáltató munkavállalójának a végtörlesztés teljesítéséhez kamatmentesen nyújt kölcsönt, feltéve, hogy a magánszemély a kölcsönt biztosító munkáltatónak a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét. A rendelkezést a 2011. szeptember 29-ét követően biztosított munkáltatói kölcsönökre lehet alkalmazni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 72. § (4) bek. o) pontjában.]

Adómentes a végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő munkáltatói támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része akkor, ha a munkáltató a támogatást - a követelés jogosultjának igazolása alapján - közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át. Adómentes a támogatás akkor is, ha azt a munkáltató a végtörlesztés teljesítését követően adja, feltéve, hogy a teljesítést a munkavállaló hitelt érdemlően bizonyítja a pénzügyi intézmény által befogadott, a végtörlesztésre vonatkozó igénybejelentéssel, valamint például banki átutalást igazoló bankszámlakivonattal.
Utóbbi esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet. Átmeneti rendelkezés alapján ez a rendelkezés csak az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja (2011. szeptember 29.) és 2012. február 28-a közötti időszakban alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 2.8. pontjában, 84/T. § (8) bekezdésében.]

Adómentes a hiteladós lakóingatlanának Nemzeti Eszközkezelő Társaság általi megvásárlásával összefüggésben megszűnő kötelezettség (a magánszemély pénzügyi intézménnyel szemben fennálló tartozása, illetve állammal szembeni fizetési kötelezettsége).
Adómentes továbbá az is, ha az ilyen ügyletből a magánszemélynek ingatlanértékesítésből származó, adóztatható jövedelme keletkezne. Adómentesnek minősül az a bevétel is, amely akkor keletkezik, ha a hiteladósnak biztosított lakás kedvezményes bérleti díja nem éri el a szokásos piaci értéket.
Adómentes a lakás visszavásárlására biztosított opciós jogból juttatott bevétel és a jog érvényesítésekor megszerzett bevétel is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.19. pontjában.]

Adómentes a lakóingatlanon alapított, zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsön (ideértve a devizaalapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelést is) adósa által teljesített, törvényben rögzített árfolyamon történő végtörlesztés miatti árfolyam-különbözetből fakadó bevétel.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvényi, melléklet 7.20. alpontjában, 84/S §-ában.]

Adómentes a pénzügyi intézmény által elengedett, lakóingatlanon alapított, zálogjog fedezetével kötött, devizaalapú kölcsönszerződésből származó követelés, feltéve, hogy
■ a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj-minimum kétszeresét (az egy főre eső jövedelem nagyságáról a kötelezett nyilatkozik a pénzügyi intézménynek, és a jövedelem a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában nem haladhatja meg az említett mértéket), vagy
■ a követelés biztosítékául szolgáló, a magánszemély tulajdonában álló lakásra a követelés elengedését megelőzően végrehajtási eljárás keretében árverést folytattak le.
E rendelkezés 2011. szeptember 29-étől alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.21. pontjában.]

Változás 2011. szeptember 29-étől.

Adómentes a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által - az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával - részben vagy egészben elengedett követelés (akkor is, ha az elengedés egyezség keretében történik), ha a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregséginyugdíj-minimum kétszeresét. Az egy főre eső jövedelem nagyságáról a kötelezett nyilatkozik, és e jövedelem a nyilatkozattétel hónapját megelőző három hónap átlagában nem haladhatja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. (Korábban a magánszemély adósnak arról kellett nyilatkoznia, hogy a követelés elengedése az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.15. a) alpontjában.]

Adómentes bevételek

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Adómentes a Rezidenstámogatási Program keretében folyósított ösztöndíj, továbbá az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelöltnek a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére utólagosan folyósított támogatás, valamint a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 4.22.-4.23. pontjaiban.]

Reprezentáció, üzleti ajándék

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A társaságiadóalany juttatók esetében egyes meghatározott juttatásként adóköteles az első forinttól kezdődően a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott juttatás, s annak 1,19-szoros értéke után 16 százalék szja-t és 27 százalék ehót kell fizetni. Ezzel összefüggésben hatályon kívül került a juttatásra vonatkozó mentesség.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2) bekezdésében, 1. melléklet 8.38. pontjában.]

Megszűnik az üzleti ajándékra meghatározott egyedi értékhatár (ez korábban a minimálbér 25 százaléka volt).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 26-27. pontjaiban.]

A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózóknak a reprezentáció, üzleti ajándék juttatására vonatkozó új szabályokat a 2012-ben induló üzleti évük első napjától kell alkalmazniuk.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 84/T§ (4) bekezdésében.]

Nem változott.

Mentes a közterhek alól a társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházi jogi személyek, alapítványok, közalapítványok az összes ráfordításuk vagy összes bevételük közül a kisebb 10 százalékáig juttatott reprezentáció és - a minimálbér 25 százalékát meg nem haladó egyedi értékű - üzleti ajándék után.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (2a) bekezdésében.]

Kamatjövedelem

Változás 2012. január 1-jétől.

Ha a jogelőd befektetési alap befektetési jegyének megszerzésére fordított értéke magasabb, mint az átváltásnál figyelembe vett érték, akkor e magasabb érték vehető figyelembe a jogutód befektetési alap szerzési értékeként. (Korábban a megszerzésre fordított értéknek az átváltozáskor figyelembe vett értékét kellett tekinteni.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6) bekezdésében.]

Nem változott.

Kollektív befektetési értékpapírok (befektetési jegyek) esetében beváltásnak minősül a befektetési alap átalakulása (beolvadása) révén a jogutód alap befektetési jegyére történő átváltás is.
Az átváltás során esetlegesen keletkező jövedelem (kamatjövedelem) utáni adót a befektetési szolgáltatónak meg kell állapítania, de az adót egy későbbi időpontban, a jogutód befektetési alap befektetési jegyének tényleges beváltásakor kell megfizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (6) bekezdésében.]

Tartós befektetésből származó jövedelem

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik a pénzügyi eszköz forintban történő denomináltságának kötelezettsége, továbbá az az előírás is, mely szerint a kamatozó bankbetétben, takarékbetétben történő elhelyezés kizárólag forintban történhet.
Az új szabály az újonnan megkötendő és a már megkötött tartós befektetési számlák esetében is alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]

Külföldi osztalék utáni adó

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A kifizető a külföldi pénznemben megszerzett osztalék és osztalékelőleg esetében is alkalmazhatja a devizában keletkezett kamat adózási szabályaival azonos szabályokat, vagyis az adó megállapítása és levonása devizában is történhet. Az adót az osztalék, osztalékelőleg megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani és megfizetni. Az új rendelkezést alkalmazhatják például a hitelintézetek, a befektetési szolgáltatók a náluk letétkezelésben lévő külföldi részvények osztaléka, osztalékelőlege utáni adómegállapítás során.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. § (2) bekezdésében.]

Elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program

Változás 2012.január 1-jétől.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programmal kapcsolatos hatósági feladatokat az adópolitikáért felelős minisztertől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke veszi át. Elismert programnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által ilyenként nyilvántartott munkavállalói értékpapír-juttatási program minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. §-ában.]

Az elismert program nyilvántartása a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizedik év utolsó napjával - automatikusan - megszűnik. (Korábban az adópolitikáért felelős miniszter határozathozatallal törölte a nyilvántartásból az elismert programot az elismert program keretében elsőként letétbe helyezett értékpapír letétbe helyezését követő ötödik év utolsó napjával, illetve jog gyakorlásával juttatott értékpapír esetében a joggyakorlásra nyitva álló időszak utolsó napjával, feltéve, hogy a kedvezményezett magánszemély e jogot csak a jog alapításának évét követő második év letelte után jogosult gyakorolni).
Az új szabályt a módosító törvény kihirdetésekor még nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (22a), 84/T. § (6) bekezdéseiben.]

Munkaviszony megszűnése esetén a jövedelem megszerzésének időpontja az utolsó, munkában töltött nap (a munkaviszony megszűnésének napja helyett). A jövedelem kiszámítása során az értékpapír utolsó, munkában töltött napra megállapított szokásos piaci értékét kell bevételként figyelembe venni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (8) bek. a), (11) bek. a) pontjaiban.]

Nem változott.

Ha az elismert program szervezője és az értékpapír-juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony (munkaviszony) a kötelező tartási időszakon belül megszűnik, az értékpapír (munkaviszony megszűnésének időpontjában érvényes) szokásos piaci értékének az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét, a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. §-ában.)

Egyes biztosítások adómentessége

Változás 2012. január 1-jétől.

Meghatározott értékhatáron belül adómentes a kifizető által a magánszemély javára fizetett, visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítás díja. Az ilyen biztosítás alapján fizetett jövedelempótló szolgáltatásból adómentes a kifizetés évét megelőző második év (2012-es kifizetés esetén a 2010. év) éves átlagkeresetének 50 százalékát meg nem haladó rész.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 6.3, 6.6., 6.7. pontjaiban.]

Napidíj

Változás 2012. január 1-jétől.

Igazolás nélkül elszámolható kiadásnak minősül, és a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevételből (napidíjból) levonható e bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 168/1995. kormányrendelet helyébe lépő új kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg. Ez jelenleg általános esetben napi 15 eurónak megfelelő összeg.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet I/17., II/17., 11. melléklet I/19, pontjaiban.]

Nem változott.

A nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak esetében továbbra is napi 40 euró számolható el igazolás nélkül. Ennek feltétele, hogy a magánszemély ezen az összegen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult.
A rendelkezés a munkaviszonyban, önálló tevékenység keretében szerzett vagy egyéni vállalkozóként megszerzett bevétel elszámolásánál is alkalmazható.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklet I/17., II/7., 11. számú melléklet I/19. pontjaiban.)

Lakás bérbeadása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja az általa más településen bérbe vett lakás ugyanazon évben (például számlával) igazoltan megfizetett bérleti díját, ha a bérbevétel időtartama meghaladja a 90 napot, és a bérbe vett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevétele) szemben nem számol el költséget, és az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg (például a munkáltatója).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa ingatlan-bérbeadásra

Nem egyéni vállalkozó magánszemély X településen lévő ingatlanát kiadja havi 100 ezer forint + rezsidíjért, Y településen lakást bérel havi 70 ezer forintért. A bérbe adott lakással kapcsolatosan felmerülő rezsiköltségei: havi 5 ezer forint közös költség és 15 ezer forint közüzemi díj. A bérbeadásból származó jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg. Éves jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.

A jövedelmet terhelő éves adó

Bevétel	12 x (100 000 + 5000 + 15 000) = 1 440 000 Ft
Költség	12 x (5000 + 15 000) = 240 000 Ft
Bérelt lakás költsége	12 x 70 000 = 840 000 Ft
Jövedelem	1 440 000 - (240 000 + 840 000) = 360 000 Ft
Adóalap	360 000 x 1,27 = 457 200 Ft
Adó	457 2000 x 0,16 = 73 152 Ft

__________________________________________________________________________________

Példa ingatlan-bérbeadás és ingatlanértékesítés adózására

1. Munkaviszonyból származó jövedelem	2 600 000 Ft
2. Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem	700 000 Ft
3. Összevontan adózó jövedelem (1. + 2.)	3 300 000 Ft
4. Összevontan adózó jövedelem 2,424 millió Ft feletti része	876 000 Ft
5. Összevont adóalap kedvezmények levonása előtt	3 536 520 Ft
(3. + 4. x 0,27)	3 536 520 Ft
6. Családi adóalap-kedvezmény (egy gyermek után)	750 000 Ft
7. Összevont adóalap családi adóalap-kedvezménnyel	2 786 520 Ft
csökkentve (5. - 6.)	2 786 520 Ft
8. Összevontan adózó jövedelem adója (7. x 0,16)	445 843 Ft
9. Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem	3 200 000 Ft
10. Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adója	512 000 Ft
(9. x 0,16)	512 000 Ft
11. Fizetendő adó (8. + 10.)	957 843 Ft

__________________________________________________________________________________

Előre folyósított támogatás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a megadott határidőig a magánszemély nem használta fel a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor lejár a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő (ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján). Eddig a fel nem használt támogatás esetén a bevételszerzésnek nem volt egyértelműen meghatározott időpontja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 19. § (4) bekezdésében.]

Elhatárolt veszteség

Változás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesítheti az adóévben elszámolt elhatárolt veszteséget. Eddig az elhatárolt veszteséget bármely későbbi adóév (de legkésőbb egyéni vállalkozói tevékenysége megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével szemben elszámolhatta, a döntése szerinti megosztásban.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bek. a) pontjában.]

A mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti választása szerinti mértékben, de a két évre együttesen is legfeljebb az elhatárolt veszteség összegével. Ha az egyéni vállalkozó a mezőgazdasági tevékenység mellett egyéb tevékenysége(ke)t is folytat, akkor az összes egyéni vállalkozói jövedelemből csak a mezőgazdasági tevékenység arányában megállapított részre alkalmazhatók a visszamenőleges elszámolási szabályok. A megelőző két év jövedelme adóévenként legfeljebb az elhatárolt veszteség 30 százalékával csökkenthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (7) bek. e) pontjában.]

Statisztikai besorolás

Változás 2012. január 1-jétől.

A tevékenységek megnevezése és jelölése a hatályos TESZOR-, illetve TEÁOR-jegyzék szerinti besorolást alapul véve módosul, úgy, hogy a módosítással érintett tevékenységek tartalma érdemben nem változik.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 53. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Örökös által folytatott egyéni vállalkozás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén e tevékenységét özvegye vagy örököse folytathatja. 2012. január 1-jétől - az átalányadózás szabályai között - rendelkezés rögzíti, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozó halála esetén az elhalálozás napjáig elért bevétel alapján megállapított jövedelmet az elhunyt által megszerzett jövedelemnek kell tekinteni (és a bevételi értékhatárt nem kell időarányosítani), a tevékenységet - átalányadózóként - folytató özvegy vagy örökös ugyanakkor köteles figyelembe venni az elhunyt által elért bevételt az átalányadózás feltételéül szabott értékhatár megállapításánál.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 53. § (6) bekezdésében.]

Ingóságok átruházása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az a jövedelem, amelyet a magánszemély ingó vagyontárgy gazdasági tevékenység keretében történő átruházása során szerez -kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozóként szerzi meg. (Gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetve tartós vagy rendszeres folytatása, független formában, ellenérték fejében - lényegében úgy, mint az áfatörvényben.) A jövedelem megállapítása ilyen esetben is az általános szabályok szerint történik (vagyis érvényesíteni lehet a vagyontárgy megszerzésére fordított és az azzal összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat, akkor is, ha azok nem a bevétel megszerzésének évében merültek fel).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 46. pontjában, 58. § (8) bekezdésében.]

Ha a bevétel az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot, nem kell jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházásával szerzett bevételből, és nem kell vizsgálni az üzletszerűséget sem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (9) bekezdésében.]

Nem változott.

Az ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem meghatározásához a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő igazolt költségeket (a megszerzésre fordított összeget és az ezzel összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat, illetve az átruházással kapcsolatos kiadásokat), feltéve, hogy azokat a magánszemély nem számolta el költségként valamely tevékenységéből származó bevételével szemben. Ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg, a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.
A fizetendő adó mértéke 16 százalék, de nem kell megfizetni az év során ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó, együttesen keletkezett jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét, vagyis évi 200 ezer forint jövedelemig nem kell adót fizetni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (1)-(9), (10) bekezdéseiben.]

Fémhulladék felvásárlása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Fémhulladék nem egyéni vállalkozótól történő felvásárlása esetén a bevétel 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, és ebből az adóalapból a felvásárlónak kell levonnia a 16 százalék adót. A bevételre vetített 4 százalék adó levonása esetén sem a hulladékot értékesítő magánszemélyt, sem pedig a felvásárlót semmilyen további közteher-fizetési kötelezettség nem terheli (viszont az ingó vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó előírások közül nem alkalmazható sem a 600 ezer forintos bevételi szabály, sem a 32 ezer forintnyi adókedvezmény). A felvásárlónak a levont adót magánszemélyhez nem köthető módon kell bevallania és megfizetnie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (10) bekezdésében.]

Nem változott.

Ha az ingóság átruházása egyéni vállalkozói tevékenység keretén belül történik, az ingó vagyontárgy átruházására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni, azaz a bevételből levonhatók a szerzési és egyéb költségek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 58. § (2) bekezdésében.]

Ingatlan üzletszerű értékesítése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ingatlanértékesítés esetén az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal, hogy a megszerzésre fordított és az azzal összefüggő más kiadásokat, értéknövelő beruházásokat akkor is érvényesíteni lehet, ha azok nem a bevétel megszerzésének évében merültek fel, de ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik, a megszerzett jövedelem nem csökkenthető az időmúlás függvényében.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (3a) bekezdésében.]

Termőföldből átminősített ingatlan átruházása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja a szokásos hozamot, a meghaladó hozamrészt háromszoros összegben kell figyelembe venni az adóalap megállapításánál. Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. (Az így megállapított jövedelmet 16 százalék adó terheli.)
E szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az értékesítés gazdasági tevékenység keretében történik.
Így kell eljárni az árfolyamnyereség, illetve a vállalkozásból kivont jövedelem megállapításánál is, ha a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, illetve azt a társaságból kivonja. Ilyenkor a szokásos hozamot meghaladóan keletkező árfolyamnyereség, illetve vállalkozásból kivont jövedelem kétszeresével kell az adóalapot növelni (vagyis a meghaladó rész háromszoros súllyal szerepel az adóalapban; ezt a részt tehát 48 százalékos mértékű adó terheli).
Nem kell alkalmazni a termőföldből átminősített ingatlan átruházására vonatkozó rendelkezéseket, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte.
Termőföldből átminősített ingatlan: a művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről szóló döntés meghozatalának a napjától számított öt éven keresztül az az ingatlan, amely a művelésiág-változás átvezetése eredményeként az ingatlan-nyilvántartásban termőföldből művelés alól kivett területté vált (ideértve az ingatlan alrészletében bekövetkező ilyen változást is), kivéve, ha a termőföld tulajdonjogát legalább öt évvel azon nap előtt szerezték, amelyen a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági döntés jogerőre emelkedett.
Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság az az adózó, akinek a beszámolójában az eszközök mérlegfordulónapi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62/A. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa termőföldből átminősített ingatlan értékesítésére

Magánszemély termőföldet vásárol 2012. január 12-én 800 ezer forintért, majd annak gyors átminősítését követően, február 28-án értékesíti 1 millió 700 ezer forintért.

Az ingatlanátruházást terhelő adó, Ft

Bevétel	1 700 000
Költség	800 000
Hozam	1 700 000 - 800 000 = 900 000
Szokásos hozam*	800 000 x 0,3% x 48 nap = 115 200
Adóalap**	115 200 + 3 x (900 000 - 115 200) = 2 469 600
Adó	2 469 600 x 16% = 395 136

* A levonható költségek 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege.
** A szokásos hozam és hozam szokásos hozamot meghaladó részének a háromszorosa.

Példa termőföldből átminősített ingatlant tulajdonló társaság részesedésének átruházására

Magánszemély egy társaság részesedését 2012. március 18-án szerzi meg 3,8 millió forintért. A társaság tulajdonában lévő termőföldek átminősítését követőn a magánszemély a részesedést szeptember 6-án 7,5 millió forintért értékesíti.

A magánszemélyt a részesedésátruházás után terhelő adó meghatározása, Ft

Bevétel	7 500 000
Költség	3 800 000
Árfolyamnyereség	7 500 000 - 3 800 000 = 3 700 000
Szokásos hozam*	3 800 000 x 0,3% x 173 nap = 1 972 200
Adóalap**	3 700 000 + 2 x (3 700 000 - 1 972 200) = 7 155 600
Adó	7 155 600 x 16% = 1 144 896

* A részesedés megszerzésére fordított érték 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege.
** Árfolyamnyereség + a szokásos hozamot meghaladó árfolyamnyereség kétszerese.
__________________________________________________________________________________

Lízingelt ingatlan

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A lízingelt ingatlan futamidő lejárta előtti megvásárlása esetén fizetett előtörlesztési díj közvetlen kapcsolatban áll a lízingelt ingatlan megszerzésével, tartalmát tekintve a megszerzéssel összefüggő más kiadásnak minősül, s így költségként érvényesíthető a bevétellel szemben.
A nyílt végű pénzügyi lízing esetében megszerzésre fordított összegnek minősül a lízingbevevő által a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték, a lízingbevevő által megfizetett lízingdíjak tőkerészének az a része, amely nem haladja meg az ingatlannak az ügyleti szerződés megkötésének időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték levonásával megállapított összeget, a lízingbevevői pozíció átvételéért fizetett összeg, továbbá a futamidő végén a vételi jog gyakorlása fejében a lízingbevevőnek fizetett összeg.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 63. § (8) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A szerződéskötés időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni olyan ingatlanlízing-ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre (az ilyen, úgynevezett nyílt végű lízingszerződés esetén eddig az ingatlan-adásvételi szerződésnek az ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtása napját kellett szerzési időpontnak tekinteni).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 63. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa lízingelt ingatlan átruházására

A magánszemély lízingszerződést kötött nem lakás ingatlanra 1999-ben 12 évre, és havi 120 ezer forint lízingdíjat fizetett (a megfizetett tőkerész összesen 14 millió 400 ezer forint). Az ingatlan ügyletkötéskori szokásos piaci értéke 19 millió forint. 2011-ben az ingatlan tulajdonjoga átszállt a magánszemélyre vételi jog gyakorlásával, 5 millió forint megfizetésével. A magánszemély az ingatlant 2012-ben 25 millió forintért értékesíti.

Az ingatlanátruházást terhelő adó, Ft

Bevétel	25 000 000
Megszerzésre	5 000 000
fordított érték*	5 000 000
Megszerzésre	14 400 000, de maximum 19 000 000 - 5 000 000
fordított érték**	= 14 000 000
Jövedelem	25 000 000 - (5 000 000 + 14 000 000) = 6 000 000
Korrigált jövedelem	6 000 000 - (6 000 000 x 80%) = 1 200 000
Adóalap	1 200 000
Adó	1 200 000 x 16% = 192 000

* Vételi jog gyakorlása során fizetett ellenérték.
** A megfizetett tőkerész azon része, ami nem haladja meg az ingatlannak a szerződéskötéskor megállapított szokásos piaci értékéből a futamidő végén a vételi jog gyakorlása során megfizetett ellenérték levonásával megállapított összeget.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a számvitel változásairól?

Egyszerűsített éves beszámoló

Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.

Bővül azon vállalkozások köre, amelyek egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek: ezentúl a vállalatcsoport tagjai is készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, ha megfelelnek az ehhez előírt - és az alábbiakban ismertetett - általános feltételeknek (mérethatároknak), feltéve, hogy nyilvántartásaik alapján így is biztosítani tudják az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére. Az nem számít, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalatcsoporttagot milyen számviteli szabály - magyar, IFRS vagy bármi más - alapján vonják be a konszolidációba. A devizában történő könyvvezetés szabályai ezentúl egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén is alkalmazhatók.

[2000. évi C. törvény 9. § (3)-(4), 96. § (1) bek.]

Nem változott.

Egyszerűsített éves beszámoló akkor készíthető, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a vállalkozás az alábbi három határértékből legalább kettőnek megfelel:
■ mérlegfőösszege nem haladja meg az 500 millió forintot,
■ éves nettó árbevétele nem lépi túl az 1 milliárd forintot,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 50 fő.
Anyavállalatnak minősülő vállalkozás akkor sem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, ha a fenti kritériumoknak egyébként megfelel.
Méreteitől függetlenül minden esetben éves beszámolót köteles készíteni a nyilvánosan működő részvénytársaság, valamint az olyan cég, amelynek értékpapírjaival tőzsdén kereskednek, vagy arra már engedélyt kértek, továbbá az olyan vállalkozás, amelynek ezt külön jogszabály írja elő.

[2000. évi C. törvény 9. § (2)-(3) bek.]

Naptári évtől eltérő üzleti év

Változás 2012. január 1-jétől.

Ha a működés jellemzői - az üzletmenet ciklikussága vagy az anyavállalat információs igénye - indokolják, a vállalkozó szabadon határozhatja meg üzleti évének mérlegfordulónapját, azaz az üzleti évnek nem kell egybeesnie a naptári évvel. (Eddig csak a külföldi cégek magyarországi leányvállalatai, illetve fióktelepei választhatták a naptári évtől eltérő üzleti évet. Az úgynevezett sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások, valamint azok, amelyek az eva hatálya alá tartoznak, továbbra sem választhatnak a naptári évtől eltérő üzleti évet.)

[2000. évi C. törvény 11. § (2)-(3) bek.]

Nem változott.

Főszabály szerint az üzleti év időtartama továbbra is megegyezik a naptári évvel, kivéve, ha speciális helyzetekben (például alapítás, átalakulás, felszámolás, végelszámolás esetén) jogszabály másként rendelkezik. A hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek minősülő vállalkozás nem határozhatja meg szabadon üzleti éve fordulónapját, ezeknél az üzleti év csak jogszabályi rendelkezés alapján térhet el a naptáritól.
Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására három, beszámolóval lezárt üzleti év után vagy az anyavállalat személyében bekövetkező változás esetén, a létesítő okirat ennek megfelelő módosítása mellett van lehetőség. Ekkor a megváltoztatott mérlegfordulónappal készített beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni a mérleg és az eredménykimutatás adatai mellett az azokkal összehasonlítható (egy üzleti évvel korábbi) bázisadatokat tartalmazó mérleget és eredménykimutatást is.

[2000. évi C. törvény 11. §]

Sajátos egyszerűsített éves beszámoló

Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.

A könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság), korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég akkor készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az alábbi három határérték közül bármely kettőnek megfelelt:
■ mérlegfőösszege nem haladta meg a 65 millió forintot,
■ éves nettó árbevétele nem lépte túl a 130 millió forintot,
■ az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma legfeljebb 10 fő volt.
(Eddig a sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésének lehetősége nem volt értékhatárhoz kötve.) Akik sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítenek, számviteli politikájukat (ideértve a leltárkészítési és leltározási, az értékelési, valamint a pénzkezelési szabályzatot is) egyetlen, a könyvvezetéssel és a beszámolókészítéssel kapcsolatos döntéseket tartalmazó, írásos dokumentumként is összeállíthatják, és a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásakor alkalmazhatják a társasági adó megállapításánál figyelembe vett leírási kulcsokat.

[2000. évi C. törvény 9. § (6), 98/A § (2)-(3) bek.]

Nem változott.

A korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok - méretüktől függetlenül - továbbra sem tehetnek eleget számviteli beszámolási kötelezettségüknek sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítésével. E beszámolási formát nem választhatják azok a betéti társaságok, közkereseti társaságok és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégek sem, amelyek bármilyen okból könyvvizsgálatra kötelezettek. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló készítését választó vállalkozás e beszámolási formától továbbra sem térhet el, mindaddig, amíg megfelel a választás feltételeinek.

[2000. évi C. törvény 9. § (6)-(7) bek.]

Kötelező könyvvizsgálat

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozás
■ éves nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot (eddig 100 millió forint volt az értékhatár), és
■ az általa átlagosan foglalkoztatottak száma nem volt több 50 főnél.
E rendelkezést a 2012. és a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni (vagyis a 2011-es beszámolók könyvvizsgálatára még a korábbi, 100 millió forintos átlagos éves nettó árbevételi határérték vonatkozik).

[2000. évi C. törvény 155. § (3), 177. § (20) bek.]

Változás 2014. január 1-jétől.

A kötelező könyvvizsgálat alóli mentességnél figyelembe vett átlagos éves nettó árbevételi határérték 300 millió forintra emelkedik (az 50 fős átlagoslétszám-korlát nem változik). A megemelt értékhatárt először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámoló könyvvizsgálatára kell alkalmazni.

[2000. évi C. törvény 155. § (3), 177. § (21) bek.]

Nem változott.

Mérethatártól függetlenül minden esetben kötelező a könyvvizsgálat, ha azt jogszabály előírja a vállalkozásnak (például a tőzsdei kibocsátókra), a takarékszövetkezeteknél, a konszolidálásba bevont vállalkozásoknál, a külföldi székhelyű vállalkozás nem mentesíthető magyarországi fióktelepénél, valamint azon vállalkozásoknál, amelyek a számviteli törvény 4. paragrafus (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép biztosítása érdekében - eltérnek a számviteli törvény tételes előírásaitól.

[2000. évi C. törvény 155. § (5) bek.]

IFRS-minősítés megkövetelése

Új előírás 2014. január 1-jétől.

Azok a vállalkozások, amelyek az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat - a nemzetközi számviteli standardokról szóló 1606/2002/EK-rendelet miatt kötelezően vagy a számviteli törvény alapján saját elhatározásból - a nemzetközi számviteli standardok (IAS, IFRS) szerint állítják össze, kötelesek gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki IFRS-regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában, vagy aki IFRS-minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló. E vállalkozások a könyvvizsgálói feladatok ellátására is csak olyan kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére adhatnak megbízást, aki (amely) rendelkezik IFRS-minősítéssel. Az új előírásokat első alkalommal a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolókra kell alkalmazni.

[2000. évi C. törvény 10. § (5)-(6) bek.]

Nem változott.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a számviteli törvény szerinti éves beszámoló összeállításával tesznek eleget az egyediévesbeszámoló-készítési kötelezettségüknek, az nem váltható ki a nemzetközi számviteli standardok alapján készített beszámolóval.

[2000. évi C. törvény 10. § (2)-(3) bek.]

A beszámoló közzétételének határideje

Változás 2012. január 1-jétől

a 2011-ben indult üzleti évre alkalmazhatóan is. Naptári hónapokban kifejezett határidők váltják fel a korábbi, mérlegfordulónaptól számított 90, 150 és 180 napos beszámolóletétbehelyezési és -közzétételi határidőket. Azaz:
■ az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót, a sajátos egyszerűsített éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig,
■ az összevont (konszolidált) éves beszámolót a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig kell nyilvánosságra hozni, illetve
■ ismételt közzététel esetén az ellenőrzés befejezését követő harmadik hónap utolsó napjáig,
■ előtársasági időszak esetén (ha nem élhet a vállalkozás a mentességgel) a vállalkozás cégjegyzékbe való bejegyzésének, illetve a cégbejegyzés iránti kérelem jogerős elutasításának - vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének - napját követő harmadik hónap utolsó napjáig,
■ a könyvvezetés pénznemének megváltoztatása esetén az új pénznemre való áttérés napját követő ötödik hónap utolsó napjáig.

[2000. évi C. törvény 135. § (2), 145. § (4), 153. § (1)-(2), (5), 154. § (10) bek.]

Nem változott.

A vállalkozás a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus úton tesz eleget. A vállalkozás a beszámolónak a céginformációs szolgálat részére történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezési, mind a közzétételi kötelezettségét.

[2000. évi C. törvény 154/B §]

Házipénztárszabályok

Változás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozásoknál (a házipénztárban) a készpénz napi záróállományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év összes bevételének 10 százalékát (az eddigi 2 százalék helyett), illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10 százaléka (az eddigi 2 százalék helyett) nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénzállományát kell figyelembe venni. Csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik ezentúl az 500 ezer forintos felső korlát, amelyek megelőző üzleti évi összes éves bevétele nem érte el az 5 millió forintot. Minden más esetben a 10 százalékos korlátot kell figyelembe venni.

[2000. évi C. törvény 14. § (9) bek.]

Nem változott.

A számviteli politika részét képező pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről is. Ha a vállalkozás élni kíván a magasabb záróállomány-mértékből adódó lehetőséggel, akkor pénzkezelési szabályzatát is ennek megfelelően kell módosítania.
A házipénztári szabály alkalmazása alól külön jogszabály adhat részbeni vagy teljes felmentést.

[2000. évi C. törvény 14. § (8) bek.]

Visszavásárolt saját részvény

Változás 2012. január 1-jétől.

Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény bevonása esetén az azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni. A névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel - előjelének megfelelően - az eredménytartalékot kell módosítani. A saját tulajdoni részesedés levonása így nem keletkeztet tárgyévi (rendkívüli) eredményt.

[2000. évi C. törvény 35. §]

Osztalékelőleg

Változás 2012. január 1-jétől.

Egyszerűsödnek az osztalékelőleg-fizetés szabályai: ezentúl a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető osztalékelőleg. Ennek megfelelően a számviteli beszámolóval lezárt időszakot követő fél éven belül külön közbenső mérleg nélkül is fizethető osztalékelőleg, az osztalékelőleg-fizetési korlátok megfelelő alkalmazásával (az osztalékelőleg megállapításához előírt feltételek teljesülését ebben az esetben a mérlegfordulónapra vonatkozó "normál" számviteli beszámoló alapján kell vizsgálni). A számviteli beszámoló mérlegfordulónapját követő hat hónapon túli időszakban az osztalékelőleg-fizetéshez továbbra is szükség van közbenső mérleg összeállítására (és ha a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett, akkor könyvvizsgálatára is). A közbenső mérlegben foglaltakat azonban az annak fordulónapját követő hat hónapon keresztül figyelembe lehet venni. Ebből adódóan egyetlen közbenső mérleg alapján hat hónapon belül akár több alkalommal is sor kerülhet osztalékelőleg kifizetésére. Ilyen esetekben az osztalékelőleg-fizetési korlátok meghatározásánál értelemszerűen számításba kell venni a korábban már kifizetett osztalékelőleg(ek) összegét is.

[2006. évi IV. törvény 133. §, 221. §; (1) bek.]

Nem változott.

Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - akkor fizethető ki a megállapítás alapjául szolgáló mérlegben kimutatott (szabad eredménytartalékkal kiegészített) adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg(ek) megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

[2000. évi C. törvény 39. § (4) bek.]

Leltározási szabályok

Változás 2012. január 1-jétől.

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatait egyeztetni kell a belső nyilvántartások összhangjának biztosítása érdekében.
A törvény ezentúl előírja, hogy a leltárba kerülő adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles meggyőződni a vállalkozás. Az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel, illetve - a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél - egyeztetéssel kell elvégezni. A leltározást minden üzleti évben végre kell hajtani, ha a vállalkozás nem vezet a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást. Ha ilyennel rendelkezik, akkor elegendő legalább háromévente elvégezni a mennyiségi felvételt, de az egyeztetést ilyen esetben is évente kell végrehajtani.

[2000. évi C. törvény 69. § (1)-(4) bek.]

Nem változott.

Árukészleteikről a vállalkozások az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző negyedévben vagy az azt követő negyedévben is végrehajthatják a mennyiségi felvételt (tételes leltározást), és ez alapján kell meghatározniuk a mérleg fordulónapjára vonatkozó adatokat, feltéve, hogy az árukészletekről év közben valamilyen nyilvántartást vezettek.

[2000. évi C. törvény 69. § (5) bek.]

Bizonylatok kezelése, megőrzése

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl logikailag is hozzákapcsolhatja a vállalkozás a bizonylatokhoz azok kontírozását, könyvelésük időpontját és igazolását, vagyis ezek az információk a jövőben az eredeti bizonylatoktól elkülönítetten, külön elektronikus nyilvántartásban is rögzíthetők, tárolhatók (feltéve, hogy a nyilvántartásban szereplő információk egyértelműen hozzárendelhetők az egyes bizonylatokhoz, például a bizonylatok természetes azonosítói, így a sorszámuk alapján). Hasonlóan lehet ezentúl eljárni az idegen nyelvű bizonylatok esetében is a könyvelésükhöz szükséges magyarra fordított adatok, megjelölések kapcsán.
A bizonylatok digitális formában történő tárolásakor
■ az elektronikus formában kiállított bizonylatokat a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet előírásainak figyelembevételével kell megőrizni, elektronikus formában, és csak akkor kell elektronikusan aláírni, ha ezt a rendelet kifejezetten előírja;
■ az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatok a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló 13/2005. (X. 27.) IHM rendelet előírásai alapján készített elektronikus másolat formájában is megőrizhetők, és elektronikus aláírás csak akkor szükséges, ha ezt a rendelet kifejezetten kimondja.
A digitális megőrzésnek biztosítania kell az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállíthatóságát, folyamatos leolvashatóságát, illetve ki kell zárnia az utólagos módosítás lehetőségét.

[2000. évi C. törvény 167. § (7), 169. § (5)-(6) bek.]

Nem változott.

Számviteli bizonylatként az olyan elektronikus dokumentum vagy irat alkalmazható, amely megfelel a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó tartalmi előírásainak, és legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel van ellátva. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességük, megbízhatóságuk követelményeit azonban a számviteli törvényen kívül más jogszabály is meghatározhatja.

[2000. évi C. törvény 167. § (5) bek.]

A K+F alapfogalmai

Változás 2012. január 1-jétől.

A kutatás-fejlesztés alapfogalmainak (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) meghatározása kikerül a számviteli törvényből. A definíciók a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényben kerülnek meghatározásra, és minden más jogszabály (így a számviteli és az adótörvények is) e törvény fogalmaira épít, azokra hivatkozik. A K+F törvény az alapfogalmakon túl meghatározást ad a kutatás-fejlesztési megállapodásra is.

[2000. évi C. törvény 3. § (4) bek. 2-4. pont]

Nem változott.

A számviteli törvény alapján csak a kísérleti fejlesztésnek minősülő tevékenység közvetlen költségeit lehet eszközként kimutatni. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. A befejezett, sikeres kísérleti fejlesztés aktivált értékét legfeljebb öt éven keresztül lehet terv szerinti értékcsökkenés formájában elszámolni az eredmény terhére. A beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni az alap- és alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit. Az éves beszámolót készítőknek az üzleti jelentésben ki kell térniük a kutatás és a kísérleti fejlesztés területeinek bemutatására is.

[2000. évi C. törvény 25. § (4)-(5), 52. § (4), 93. § (4) bek., 95. § (4) bek. c) pont]

A közüzemi számlák elszámolása

Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.

Nem szükséges külön minősíteni és adott esetben önálló tételként külön elszámolni a földgáz, villamos energia és ivóvíz beszerzése esetén a beszerzési ár részét képező és a földgáz-, villamosenergia- és ivóvíz-szolgáltató által a végfelhasználónak (fogyasztónak) az értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjakat, tételeket. Ennek megfelelően ilyenkor anyagköltségként kerül elszámolásra például a biztonsági készletezési díj, az importkorrekciós tényező, az áthárított vízterhelési díj vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás is.

[2000. évi C. törvény 47. § (4) bek. e) pont]

Nem változott.

Ha a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítéséről kiállított számlában olyan tételek, díjak is szerepelnek, amelyeket a szolgáltató nem jogszabályi kötelezés, hanem a fogyasztóval kötött szerződés alapján jelenít meg, akkor e tételeket, díjakat egyedileg kell minősíteni, és a tartalmuknak megfelelően kell elszámolni (adott esetben nem anyagköltségként). A közüzemi számlák közül a szennyvízelvezetés díját ("csatornadíj"), illetve a távhőszolgáltatás díját igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, azok anyagköltségként nem vehetők figyelembe.

[2000. évi C. törvény 3. § (7) bek. 1. pont]

Külföldi pénznemben meghatározott tételek

Változás 2012. január 1-jétől a 2011-ben indult üzleti évre is alkalmazhatóan.

Ha a beszerzés során valutában fizetnek, akkor a vásárolt termék, illetve szolgáltatás értéke az említett valuta könyv szerinti árfolyamán is meghatározható; így elkerülhető, hogy a beszerzéshez kapcsolódóan árfolyamnyereséget vagy - veszteséget kelljen elszámolni. (Eddig a devizaárfolyamnak, illetve a valuta könyv szerinti árfolyamának egyidejű használata miatt keletkezhetett árfolyam-különbözet.)
Ha az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a kapcsolódó követelés vagy kötelezettség forintértékének meghatározására alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árfolyam is.

[2000. évi C. törvény 48. § (7)-(8), 60. § (5a) bek.]

Nem változott.

A devizás tételeket főszabály szerint továbbra is a választott hitelintézet deviza-átlagárfolyamán, illetve MNB-árfolyamon kell értékelni.

[2000. évi C. törvény 60. §]

Mit kell tudni a társasági adóról és az osztalékadóról?

Elhatárolt veszteség

Változás 2012. január 1-jétől.

A korábbi adóévek elhatárolt veszteségét az adózó legfeljebb az - elhatárolt veszteség nélkül számított - adóalap 50 százalékáig jogosult érvényesíteni.
Ha egy mezőgazdasági ágazatba sorolt adózónak az adóévben elhatárolt vesztesége keletkezik, az adóévet megelőző két adóév eredményét csökkentheti (a befizetett adót önellenőrzéssel módosíthatja), de adóévenként legfeljebb az adózás előtti eredménye 30 százalékával.
A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján a jogelődtől átvett veszteség felhasználására, ha
■ az átalakulást követően olyan tag (részvényes) szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást a jogutód társaságban, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) az átalakulás előtt ugyanilyen befolyással rendelkezett a jogelődben, és
■ a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt, árbevételt szerez.
Cégvásárlás esetén elvész az elhatárolt veszteség összege, ha az adózóban olyan személy szerez (közvetlen vagy közvetett) többségi befolyást, amely a szerzést megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan kapcsolt vállalkozási viszonyban az adózóval.
Kivételt képez ez alól, ha
■ az adózó, illetve a többségi befolyást megszerző társaság részvényeit - a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott - szabályozott piacon jegyzik, vagy
■ a társaság a többségi befolyás megszerzését
követő két adóévben tovább folytatja tevékenységét, és annak természete nem tér el jelentősen a többségi befolyás megszerzése előtt végzettől, feltéve, hogy e tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt is szerez.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. § (1)-(4), (8)-(9) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendje szerint kell felhasználni. A negatív társaságiadó-alap időbeli korlát nélkül határolható el.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 17. §; (1), (3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Példa veszteségelhatárolás önellenőrzéssel történő visszamenőleges rendezésére mezőgazdasági ágazatba tartozó adózó esetén

1.	Adózás előtti eredmény	600 000 Ft
2.	Adózás előtti eredményt csökkentő tételek	2 000 000 Ft
3.	Adózás előtti eredményt növelő tételek	650 000 Ft
4.	Társaságiadó-alap (1. - 2. + 3.)	-750 000 Ft
5.	Fizetendő társasági adó	0 Ft

Az adóévet megelőző évre fizetendő társasági adó adatai és módosítása

6.	Adózás előtti eredmény	1 200 000 Ft
7	Az adózás előtti eredmény terhére elszámol- ható elhatárolt veszteség (0,3 * 6.)	360 000 Ft
8	Az adózás előtti eredményt csökkentő elha- tárolt veszteség (4., de maximum 7.)	360 000 Ft
9.	Az adózás előtti eredményt csökkentő egyéb tételek	450 000 Ft
10.	Az adózás előtti eredményt növelő tételek	200 000 Ft
11.	A korábban befizetett társasági adó (6. - 9. + 10.) * 0,1	95 000 Ft
12.	Az elhatárolt veszteséggel módosított társaságiadó-kötelezettség* (6. - 8. - 9. + 10.) * 0,1	59 000 Ft
13.	Visszaigényelhető adó (11. - 12.)	36 000 Ft

Az adóévet megelőző második évre fizetendő társasági adó adata és módosítása

14.	Adózás előtti eredmény	1 800 000 Ft
15.	Az adózás előtti eredmény terhére elszámol- ható elhatárolt veszteség (0,3 * 14.)	540 000 Ft
16.	Az adózás előtti eredményt csökkentő elha- tárolt veszteség (4. - 8., de maximum 15.)	390 000 Ft
17.	Az adózás előtti eredményt csökkentő egyéb tételek	400 000 Ft
18.	Az adózás előtti eredményt növelő tételek	250 000 Ft
19.	A korábban befizetett társasági adó* (14. - 17. + 18.) * 0,1	165 000 Ft
20.	Az elhatárolt veszteséggel módosított társaságiadó-kötelezettség* (14. - 16. - 17. + 18.) * 0,1	126 000 Ft
21.	Visszaigényelhető adó (19. - 20.)	39 000 Ft

*Az adózó a kedvezményes (10%-os) adókulcs alkalmazására jogosult.
__________________________________________________________________________________

Példa igénybe vehető veszteségelhatárolásra

1.	Adózás előtti eredmény	1 230 000 Ft
2.	Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap-csökkentő tételek	789 000 Ft
3.	Előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévig fel nem használt összeg	1 000 000 Ft
4.	Adóalap-növelő tételek	234 000 Ft
5.	Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap (1. - 2. + 4.)*	675 000 Ft
6.	Az előző évek elhatárolt veszteségéből	337 500 Ft
6.	az adóévben leírható összeg (5. * 0,5)
7.	Az előző évek elhatárolt veszteségéből az adóévben - az adózó döntése szerint - leírt összeg (legfeljebb 5.)	337 500 Ft
8.	Számított társaságiadó-alap (5. - 7.)	337 500 Ft
9.	Számított társasági adó**	33 750 Ft
10.	Igénybe vett adókedvezmények	11 640 Ft
11.	Fizetendő társasági adó (10. - 11.)	22 110 Ft
12.	A következő évekre átvihető elhatárolt veszteség (3. - 7.)	662 500 Ft

*Az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap nem negatív.
**Az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot.
__________________________________________________________________________________

Látványcsapatsport támogatása

Új előírás 2011. július 27-étől.

Az Európai Bizottság határozata alapján hatályba lépett a látványcsapatsport támogatásának adókedvezménye.
Ilyen támogatás, juttatás nyújtható:
■ országos sportági szakszövetség részére az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszközberuházásra, -felújításra (ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést), képzéssel összefüggő feladatai ellátására,
■ amatőr sportszervezet részére (ideértve a szakszövetség tagjaként működő sportiskolákat is) utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, versenyeztetéssel összefüggő feladatai ellátására, tárgyieszközberuházásra, -felújításra (ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést), képzéssel összefüggő feladatai ellátására,
■ hivatásos sportszervezet részére az utánpótlás-nevelési feladatok ellátására, a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztésére, a képzéssel összefüggő feladatok ellátására és személyi jellegű ráfordításaira (azzal, hogy az ilyen jogcímen nyújtott támogatás de minimis támogatásként nyújtható),
■ közhasznú alapítvány részére utánpótlás-nevelési feladatai ellátására, személyi jellegű ráfordításaira, tárgyieszköz-beruházásra, -felújításra (ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést), képzéssel összefüggő feladatai ellátására,
■ sportköztestület részére személyi jellegű ráfordításaira és képzéssel összefüggő feladatai ellátására.
A támogatási igazolásokon szereplő összegek együttes értéke - a támogatott szervezet fajtájától függetlenül - nem haladhatja meg a támogatott szervezet utánpótlás-fejlesztésre fordítandó tárgyévi kiadásainak 90 százalékát, versenyeztetéssel összefüggő költségeinek 90 százalékát, tárgyévi személyi jellegű ráfordításainak 50 százalékát, tárgyévi képzési feladataival ösz-szefüggő kiadásainak 60 százalékát általános képzés esetén, 25 százalékát szakosított képzés esetén, tárgyévi beruházásai, felújításai értékének - ideértve a biztonsági követelmények teljesülését szolgáló infrastruktúra-fejlesztést is - 70 százalékát.
A látványcsapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításának, felhasználásának, a támogatás elszámolásának, ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályait a 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet határozza meg.
A támogatott szervezett részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás értéke után adókedvezmény vehető igénybe az ellenőrző szerv által kiállított támogatási igazolás alapján. Az adókedvezmény a fizetendő adó 70 százalékáig érvényesíthető a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben. A támogatás, juttatás a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 41-46. pontjában, 23. § (3) bekezdésében, 22/C. §-ában és a 3. melléklet B) 15. pontjában.]

Új előírás az Európai Bizottság jóváhagyását követő 15. naptól.

Hivatásos sportszervezet részére tárgyieszköz-beruházásra, - felújításra az Európai Bizottság jóváhagyását követően nyújtható támogatás, juttatás.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (1) bek. c) pontjában és a. 2011. évi LXXXII. törvény 13. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa sporttámogatás után igénybe vett adókedvezményre

1.	Tárgyévi bevételek	10 000 000 Ft
2.	Tárgyévi költségek, ráfordítások támogatás nélküli összege	2 000 000 Ft
3.	Sportcélú támogatás összege	1 000 000 Ft
4	Adózás előtti eredmény	7 000 000 Ft
5	Adóalap-csökkentő tételek összege	900 000 Ft
6.	Adóalap-növelő tételek összege	600 000 Ft
7	Számított társaságiadó-alap (4. - 5. + 6.)	6 700 000 Ft
8	Számított társasági adó* (7. * 0,1)	670 000 Ft
9.	Igénybe vett egyéb, nem sportcélú adóked-	60 000 Ft
	vezmények összege
10.	A sporttámogatás összegéből az adóévben adókedvezményként igénybe vehető összeg (8. - 9.) * 0,7	427 000 Ft
11.	A sporttámogatás után az adóévben igénybe vett adókedvezmény összege (3., de maximum 10.)	427 000 Ft
12.	Fizetendő társasági adó (8. - 9. - 11.)	183 000 Ft
13.	A következő három évre átvihető adókedvezmény (3. - 11.)	573 000 Ft

*Az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot.
__________________________________________________________________________________

Adomány

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében adományozás céljából visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül, függetlenül attól, hogy a támogatott adózás előtti eredménye pozitív vagy negatív-e.
Az adományozónak az ingyenes juttatások esetében is rendelkeznie kell az adományozott által kiállított igazolással ahhoz, hogy ne kelljen az adományösszeggel növelnie az adóalapját. Az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. §; 1/a és a 3. melléklet B/17. pontjaiban.]

Jogszabályon alapuló támogatás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha jogszabályi rendelkezés alapján adnak visszafizetési kötelezettség nélkül támogatást, juttatást, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B/19. pontjában.]

Reprezentáció, üzleti ajándék

Változás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B/16. pontjában.]

Kamarai tagdíj

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben az adózó által átvállalt, kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B/18. pontjában.]

Nem elismert költségek

Változás 2012. január 1-jétől.

Az ingyenes juttatásban részesülő fél az adóévet követően nyilatkozatával még egyszer igazolni köteles a juttatónak (a beszámoló megküldése helyett), hogy az adóévben a juttatás nélkül számított adózás előtti eredménye nem lett negatív.
Ha közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezet ad visszafizetési kötelezettség nélkül támogatást, juttatást, az a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült elismert költségnek, ráfordításnak minősül, függetlenül attól, hogy a juttatásban részesülő adózás előtti eredménye a juttatás nélkül számítva negatív.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A/13. pontjában.]

Nem változott.

A juttatónak növelnie kell az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján elszámolt költség, ráfordítás összegével, ha nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával arról, hogy a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül számítva nem lesz negatív.
Nem szükséges nyilatkozat, ha a támogatást olyan személynek nyújtják, amelynél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási tevékenység eredménye (például magánszemély, önkormányzat vagy költségvetési szerv).

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A/13. pontjában.]

Bejelentett részesedés

Változás 2012. január 1-jétől.

Külön bejelentés nélkül is érvényesíthető a bejelentett részesedéshez kapcsolódó adóalap-kedvezmény a részesedés értékében bekövetkező növekedés esetén (vagyis ha az ügylet eredményeképpen a tagok, részvényesek részesedésének az értéke a részesedés százalékos értékének a növekedése nélkül nő), feltéve, hogy egyébként a bejelentett részesedés fogalmi kritériumai teljesülnek.
A részesedés megszerzésének időpontja a cégbírósági bejegyzés időpontja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja. A bejelentésre nyitva álló határidő 30 napról 60 napra növekszik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontjában.]

Nem változott.

Bejelentett részesedésnek minősül a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságban és - az ellenőrzött külföldi társaságot kivéve - a külföldi személyben szerzett, legalább 30 százalékos részesedés, valamint minden további megszerzett részesedés, amelyet az adózó bejelentett az adóhatósághoz. A bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetése esetén a rendkívüli eredmény csökkenti az adózás előtti eredményt, feltéve, hogy az adózó az értékesítést, kivezetést megelőzően legalább egy éve szerezte a részesedést.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5., 7. § (1) bek. dz) pontjaiban.]

Bejelentett immateriális jószág

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Bejelentett immateriális jószágnak minősül az a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog), amelyet az adózó a szerzést követő 60 napos jogvesztő határidőn belül bejelent az adóhatóságnak. Az immateriális jószág megszerzése időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja - cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja - minősül.
A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséből származó pozitív eredmény levonható a társaságiadó-alapból, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az értékesítés (kivezetés) előtt legalább egy éven át folyamatosan nyilvántartotta eszközei között az immateriális jószágot.
A bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetésekor (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) az elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része (negatív eredmény) növeli az adózás előtti eredményt.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5/a, 7. § (1) bek. e), 8. § (1) bek. n) pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Példa az adóalap módosítására jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítése, apportként történő kivezetése esetén

		Jogdíjbevételre jogosító, nem bejelentett immateriális jószág		Bejelentett immateriális jószág****
		az adózó nem él az új szabályozás szerinti feltételes mentességgel	az adózó az értékesítésből származó bevételből immateriális jószág beszerzésére tartalékot képez	Bejelentett immateriális jószág****
1.	Adózás előtti eredmény*	1 230 000 Ft	1 230 000 Ft	1 230 000 Ft
2.	Az immateriális jószág értékesítésének figyelembevétele nélkül számított adóalap-csökkentő tételek	789 000 Ft	789 000 Ft	789 000 Ft
3.	Az immateriális jószág értékesítése során elszámolt - az elszámolt ráfor- dítással csökkentett - bevétel**	345 000 Ft	345 000 Ft	345 000 Ft
4.	A 3. sorból adóalap-csökkentésre elszámolható összeg	0 Ft	345 000 Ft	345 000 Ft
5.	Adóalap-növelő tételek	234 000 Ft	234 000 Ft	234 000 Ft
6.	Számított adóalap (1. - 2. - 4. + 5.)	675 000 Ft	330 000 Ft	330 000 Ft
7.	Számított társasági adó***	67 500 Ft	33 000 Ft	33 000 Ft
8.	Igénybe vett adókedvezmények	15 000 Ft	15 000 Ft	15 000 Ft
9.	Fizetendő társasági adó (7. - 8.)	52 500 Ft	18 000 Ft	18 000 Ft

*Az adóalap az adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg.
**Az immateriális jószág értékesítéséből származó, ráfordítással csökkentett bevétel pozitív.
***10%-os társaságiadó-kulcsot feltételezve.
****Az adózó a jószágot legalább egy éve folyamatosan az eszközei között tartotta nyilván.
__________________________________________________________________________________

Immateriális jószág értékesítése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Csökkenthető a társaságiadó-alap a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág értékesítéséből, illetve nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek a lekötött tartalékba átvezetett összegével. Az adóalap-kedvezmény feltételes, a lekötött összeget a lekötése adóévét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére kell feloldani, kivéve, ha a feloldott rész után az adózó a lekötés adóévében hatályos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel megállapítja és 30 napon belül megfizeti az elmaradt adót, valamint a késedelmi pótlékot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában, 7. § (16) bekezdésében.]

Ellenőrzött külföldi társaság

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adózó köteles bizonyítani, hogy mint külföldi társaság nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak. (Korábban csak a valós gazdasági tevékenységet kellett bizonyítania.) Az adózó köteles az ellenőrzött külföldi társasággal folytatott ügylet főbb elemeit leíró nyilvántartást vezetni és abban szerepeltetni az ügyletben részt vevő vállalkozások nevét, székhelyét, adószámát (vagy az annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét, a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit, a nyilvántartás elkészítésének időpontját, a költség, ráfordítás elszámolását megalapozó okokat. A dokumentációs kötelezettség teljesítésének elmulasztása kiemelt összegű mulasztási bírság kiszabásával szankcionálható.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. §; 11., 3. melléklet A/9, pontjaiban.]

Nem változott.

Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, vagy amelyben - adóéve napjainak több mint felében - belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10 százalékos részesedéssel vagy meghatározott befolyással rendelkezik, és a külföldi társaság nem teljesíti a minimálisan fizetendő adóra vonatkozó követelményt.
EU- vagy OECD-tagállamban vagy egyezményes államban székhellyel, illetőséggel rendelkező külföldi társaság továbbra sem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, ha igazolja, hogy a székhely (illetőség) szerinti országban valódi gazdasági jelenléttel bír.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában.]

Termőföldből átminősített ingatlan

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó adóköteles jövedelem meghaladja az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredményt, akkor a meghaladó rész kétszeresével növelni kell az adózás előtti eredményt. A termőföldből átminősített ingatlannak a termőföldből átminősített földterület (ideértve annak alkotórészeit is) minősül az átminősítését követő öt adóéven keresztül, kivéve, ha a termőföldet tulajdonosa legalább öt adóévvel az átminősítés előtt szerezte. Szokásos eredménynek a termőföldből átminősített ingatlan bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege számít.
Termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságnak az az adózó minősül, amelynek a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékéből - a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül - a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke meghaladja a 75 százalékot. Ha a társaság tagja eladja a részesedését, a tag adózás előtti eredményét növeli azon összeg kétszerese, amellyel az értékesítésből származó árfolyamnyereség meghaladja a szokásos eredményt. Szokásos eredménynek itt a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege minősül.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 18/b-c, 8. § (1) bek. k), (2) bek. a)-b) pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Példa termőföldből átminősített ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adózására

1.	A termőföldből átminősített ingatlan bekerülési - beruházási számlán kimutatott összeggel növelt - értéke	700 000 Ft
2.	A tulajdonban tartás naptári napjainak száma	500*
3.	Ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos eredmény (1. * 0,003 * 2.)	1 050 000 Ft
4.	A termőföldből átminősített ingatlan	10 000 000 Ft
	értékesítéséből származó bevétel
5.	A termőföldből átminősített ingatlan érté- kesítéséből származó jövedelem (4. - 1.)	9 300 000 Ft
6.	Adózás előtti eredmény**	35 000 000 Ft
7.	Az ingatlan értékesítéséből fakadó adóalap- növelő tétel (5. - 3.) * 2	16 500 000 Ft
8.	Egyéb adóalap-növelő tételek	4 320 000 Ft
9.	Adóalap-csökkentő tételek	8 760 000 Ft
10	Számított adóalap (6. + 7. + 8. - 9.)	47 060 000 Ft
11.	Számított társasági adó***	4 706 000 Ft
12.	Igénybe vett adókedvezmények	900 000 Ft
13.	Fizetendő társasági adó (11. - 12.)	3 806 000 Ft

*Azaz az átminősítéstől az értékesítésig eltelt idő kevesebb, mint öt év.
**Az adóalap az adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-) minimum összegével egyezik meg.
***Az adóalap nem haladja meg az 500 millió forintot.
__________________________________________________________________________________

Kedvezményezett átalakulás

Változás 2012. január 1-jétől.

A kedvezményezett átalakulásnak ezentúl a részesedésszerzés az egyik feltétele (az üzletrész-, illetve részvényszerzés helyett). Szétválás akkor minősülhet kedvezményezett átalakulásnak, ha a tagok - amennyiben a jogelőd tagjai a jogutódban nem kívánnak részt venni, akkor a fennmaradó tagok - egymáshoz viszonyított tulajdonosi aránya nem változik.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a pontjában.]

Nem változott.

Kedvezményezett átalakulásnak minősül az olyan átalakulás, amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet vagy az anya-leányvállalati irányelv által meghatározott jogi formában működő és az Európai Unióban illetőséggel rendelkező társaság) vesz részt.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/a pontjában.]

Kedvezményezett részesedéscsere

Változás 2012. január 1-jétől.

Kedvezményezett részesedéscserének csak a valós gazdasági, kereskedelmi okokkal megalapozott részesedéscsere minősül. A valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak számít.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/c pontjában.]

Nem változott.

Kedvezményezett részesedéscsere az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) a szavazati jogok többségét biztosító vagy azt tovább növelő részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a megszerzett társaság tagja (tagjai), részvényese (részvényesei) a megszerző társaságban részesedést, valamint - szükség esetén - a részesedés névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt szerez.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/c pontjában.]

K+F saját tevékenységi körben

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös kutatásfejlesztési tevékenység keretében egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége is. Kutatás-fejlesztési megállapodásnak a technológiai és innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény szerint meghatározott megállapodás minősül.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23/e, 32. pontjaiban.]

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége, ha az nem kapcsolódik az adózó vállalkozási tevékenységéhez.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A/15, pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók a pénzügyi szervezetek különadójáról

Az adó alapja és mértéke

Változás 2012. január 1-jétől.

A pénzügyi vállalkozásoknak a különadó alapját ezentúl nem a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény külön-külön meghatározott összege, hanem azok előjelhelyesen összevont összege alapján kell meghatározniuk.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. 3. pontjában.]

Nem változott.

A pénzügyi vállalkozások a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások évesbeszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint készített 2009. évi éves beszámoló adataiból számított kamateredmény, valamint díj- és jutalékeredmény után 6,5 százalék különadó fizetésére kötelezettek.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bek. 3. pontjában, (6) bek. ca) alpontjában.]

Jogutódlás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a jogutódnak teljesítenie kell a jogelőd különadó-fizetési kötelezettségét, ha a jogelőd a megszűnés - például átalakulás - eredményeképpen kikerül a törvény hatálya alól, de a jogutód adóalapjában a jogelőd adókötelezettsége nem jelenik meg, tekintettel a jogutód sajátos - 2009-es adatokon alapuló - adóalap-megállapítási szabályaira. A jogutódot első ízben a jogutódlást követő adóévben terheli ez a kötelezettség. A jogutódnak a jogelőd adókötelezettségét március 10-éig kell bevallania, és negyedévenként, négy egyenlő részletben kell megfizetnie, a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók az egyszerűsített vállalkozói adóról

Evamérték és -jogosultság

Változás 2012. január 1-jétől.

Az eva mértéke a pozitív adóalap 37 százalékára növekszik. Ezentúl akkor választható az eva alkalmazása, ha az adóévet megelőző második adóév (évesített) összes bevétele és az adóévet megelőző adóévben ésszerűen várható (évesített) összes bevétel külön-külön nem haladja meg (várhatóan nem haladja meg) a 30 millió forintot.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 2. § (4), 9. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Ha az evaalany bevétele - az összes bevételt növelő összeget is figyelembe véve - meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, a meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Előleg társaságiadó-alannyá váláskor

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a társaságiadó-törvény hatálya alá visszakerülő evaalanyoknak is kell társaságiadó-előleget fizetniük az első társaságiadó-bevallást megelőző időszakra. Az előlegről az evaalanyiság megszűnését követő 60. napig kell bevallást benyújtani az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig terjedő időszakra (2013. június 30-áig, ha az evaalany 2011-ben jelentkezik ki az evaalanyi körből). A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege az evaalanyiság megszűnésének adóévében (ha az evaalany 2011-ben jelentkezik ki az evaalanyi körből, a 2011-es adóévben) elszámolt (évesített) összes bevétel 1 százaléka.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (12) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

K+F bérköltségének adókedvezménye

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik a kutatás-fejlesztési tevékenység bérköltségének adókedvezménye. Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel 2011. december 31-éig elszámolt adókedvezmény utoljára a 2014. évi adóból vehető igénybe.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (2) bekezdésében.]

Osztalék

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvény ezentúl tartalmazza az osztalék fogalmát: osztaléknak az a bevétel minősül, amelyet osztalékot megállapító társaság nem számolt el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 28/b. pontjában.]

Ki nem fizetett osztalék

Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalékok ne adózzanak kétszeresen.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/Q. § (3) bekezdésében.]

Alultőkésítettség

Változás 2012. január 1-jétől.

Az alultőkésített-ség megállapítása során figyelembe veendő kötelezettségnek minősül a kamatmentes kötelezettség is (nemcsak az a kötelezettség, amely alapján az adózó az eredménye terhére kamatot fizet). A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során ezentúl figyelmen kívül kell hagyni a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi átlagos napi állományának összegét.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (5) bek. a) pontjában.]

Nem változott.

A társaságnak meg kell növelnie a társaságiadó-alapját az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatnak a saját tőkéje háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos résszel.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8- § (1) bek. j), (5) bek. a) pontjaiban.]

Egyház adóalapja

Változás 2012. január 1-jétől.

Az egyház vállalkozási tevékenységének adózás előtti eredményét akkor is csökkentheti az általa nyújtott hitéleti és közcélú támogatások összegével - lekötött tartalék képzése útján -, ha nem a folyó vagy azt követő adóévben tervezi annak hitéleti vagy közcélú felhasználását.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § (5) bekezdésében.]

Nem változott.

Az egyház vállalkozási tevékenységének adózás előtti eredményét csökkentheti azzal az összeggel, amelyet különböző közcélokra - például kulturális, nevelési, oktatási, sport- és tudományos tevékenységre -, valamint a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 9. § (5) bekezdésében.]

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

Új előírás 2011. július 27-étől.

Társaságiadóalannyá válik a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, a szabályozott ingatlanbefektetési elő-vállalkozás és a szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság.
Szabályozott ingatlanbefektetési társaság az a legalább 10 milliárd forint összegű indulótőkével rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság, amely megfelel a szabályozott ingatlanbefektetési szolgáltatásokról szóló 2011. évi CII. törvényben (a továbbiakban: Szit. törvény) meghatározott összes feltételnek, és amelyet az állami adóhatóság - a társaság bejelentése alapján - ilyenként nyilvántartásba vett. Tevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvételére, bérbeadására, üzemeltetésére, ingatlankezelésre és vagyonkezelésre terjedhet ki.
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat (ideértve az elővállalkozást), valamint a projekttársaságokat - fő szabály szerint - nem terheli társaságiadó-fizetési kötelezettség.
Ha a Szit. törvény szerinti mentességi feltételek nem teljesülnek, az elmaradt adót meg kell fizetni. A szabályozott ingatlanbefektetési társaság a Szit. törvény hatály alá nem tartozó kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyletei során köteles alkalmazni a transzferárszabályokat.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 15. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók a gépjárműadóról

Adókötelezettség

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl csak a forgalomba helyezéshez köti a törvény az adókötelezettséget (a rendszámtábla érvényességéhez már nem).

[1991. évi LXXXII. törvény 1. §]

Tulajdonszerző adóztatása

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a járműnyilvántartás az eladói változásbejelentés alapján tartalmazza a gépjármű-értékesítésről a vevő adatait (ezt az információt az önkormányzati adóhatóság megkapja, és akkor is adóztathatja a vevőt, ha az elmulasztotta bejelenteni a vételt).

[1999. évi LXXXIV. törvény 9. §]

Jegyzői igazolás a tényleges telephelyről

Változás 2012. január 1-jétől.

A 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető vállalkozás az okmányirodától csak olyan települési cím bejegyzését kérheti székhely, telephely címeként, amely a járművek cégjegyzék szerinti székhelyéül, telephelyéül és egyben ténylegesen tárolási helyül szolgál. A tárolási hely szerinti illetékes jegyzővel igazoltatni kell, hogy a települési cím szerinti ingatlan alkalmas a járművek tárolására (vagyis azt, hogy valós telephelyről van szó). Ha a jegyző valótlan tartalmú igazolást állít ki, ellene büntetőeljárás kezdeményezhető közokirat-hamisítás miatt.

[1999. évi LXXXII. törvény 9. §]

Cégautóadó

Változás 2012. január 1-jétől.

A cégautóadót környezetvédelmi osztály és kilowattban kifejezett teljesítmény szerint differenciált mértékkel kell megfizetni (korábban 1600 köbcentiméter hengerűrtartalomig havi 7 ezer forint, fölötte 15 ezer forint volt az adó).
A törvény három környezetvédelmi és négy kilowatt-kategória kombinációja eredményeként - 12 adótételt tartalmaz (lásd erről táblázatunkat).
A környezetvédelmiosztály-jelzés fogalmát a cégautóadó új adótételeivel összefüggésben a gépjárműadóról szóló 1999/LXXXII. törvény értelmezi, míg a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolását a közúti járművek forgalomba helyezéséről szóló 6/1999. (IV. 12.) KÖHÉM-rendelet tartalmazza.

[1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §, 18. §; 29. pont]

Példa a cégautóadóteher-változásra

Gépjármű (cm³, kW, környezet- védelmi besorolás	2011-ben*	2012-ben*
Opel Astra (1498 cm³, 70 kW, 3-as)	84 000 Ft	264 000 Ft
Peugeot 307 (1798 cm³, 90 kW, 7-es)	180 000 Ft	132 000 Ft
WV Passat (1998 cm³, 110 kW, 4-es)	180 000 Ft	396 000 Ft
Skoda Octavia (1590 cm³, 80 kW, 14-es)	84 000 Ft	105 600 Ft
Audi 6 (3000 cm³, 180 kW, 8-as)	180 000 Ft	396 000 Ft
Toyota Prius \| (1800 cm³, 120 kW, 5-os)	180 000 Ft	132 000 Ft

*Adóteher teljes évre.

A cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként

A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	Környezetvédelmiosztály-jelzés
A gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW)	0-4	6-10	5 és 14-15
	16 500 Ft		7 700 Ft
51 - 90	22 000 Ft	11 000 Ft	8 800 Ft
91 - 120	33 000 Ft	22 000 Ft	11 000 Ft
120 -	44 000 Ft	33 000 Ft	22 000 Ft

__________________________________________________________________________________

Kapcsolt vállalkozások közötti árak

Változás 2012. január 1-jétől.

A belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetén az adózás előtti eredményt nem kell módosítani a szokásos piaci ár és a felek között alkalmazott ár (transzferár) közötti különbségre tekintettel, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján úgy módosítja társaságiadó-alapját, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (8) bekezdésében.]

Fejlesztési adókedvezmény

Változás 2012. január 1-jétől.

A 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházások esetén fejlesztési adókedvezmény kérelemre hozott kormányhatározat alapján vehető igénybe (eddig az adópolitikáért felelős miniszter határozott erről), az abban szereplő mértékben. A kérelmet továbbra is az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Ha a kérelem nem felel meg a kormányrendeletben előírt feltételeknek, az adópolitikáért felelős miniszter határozatban utasítja el a kérelem kormány elé terjesztését.

[Lásd. az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §; (2), (19) bekezdéseiben.]

Értékcsökkenési leírás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A munkáltató 6 százalékos gyorsított értékcsökkenési leírást érvényesíthet a munkavállalói részére épített, a tárgyi eszközök között kimutatott hosszú élettartamú szerkezetű épület után.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. melléklet 7/b pontjában.]

A mellékletben meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsoknál alacsonyabbak is alkalmazhatók, de az így érvényesített értékcsökkenés nem lehet kevesebb, mint a számvitelről szóló törvény szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 1. melléklet 5/a pontjában.]

Nemzeti Kulturális Alap

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A Nemzeti Kulturális Alap részére nyújtott támogatás után a kiemelkedően közhasznú szervezetek támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezménnyel megegyező mértékű kedvezmény érvényesíthető, azaz az alap által kiadott igazolás birtokában a támogatás 50 százalékával csökkenthető a társaság adóalapja.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában, (7) bekezdésében.]

Nem változott.

A kiemelkedően közhasznú szervezetnek adott támogatás 50 százaléka és a tartós adományozási szerződés alapján nyújtott támogatás 20 százaléka (kiemelkedően közhasznú szervezet tartós adományozási szerződés keretében történő támogatása esetén a támogatás 70 százaléka) továbbra is csökkenti az adózás előtti eredményt. Az adóalap-kedvezmény a támogatott szervezet által kiadott igazolás birtokában érvényesíthető, legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. z) pontjában, (7) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Tudnivalók a kultúrális adóról

2012. január 1-jétől új közterhet vezetnek be, az úgynevezett kulturális adót.
Adókötelezettség terheli a pornográf tartalmú termékek első magyarországi értékesítését, a pornográf tartalmú szolgáltatás és az erotikus (szex-) telefonszolgáltatás nyújtását. Első értékesítőnek belföldi gyártás esetén a gyártó, import esetén az importáló minősül, azt pedig, hogy mely termék és mely szolgáltatás minősül pornográfnak, illetve erotikusnak, a törvény és a melléklete definiálja.
Erotikus tartalmú telefonszolgáltatás az olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuálisinger-keltés, különösen ha nemi aktus vagy más szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja.
Az adó alanya a pornográf tartalmú termékek és szolgáltatások értékesítését, valamint az erotikus telefonszolgáltatást végző személy, szervezet, az adó alapja pedig az adóköteles tevékenységből származó árbevétel, a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében a bevétel.
Az adó mértéke 25 százalék.
Az adót az adóalany önadózással állapítja meg, s adóbevallási, illetve adófizetési kötelezettségét - főszabály szerint - áfakötelezettségével egyidejűleg teljesíti az állami adóhatósághoz. A kulturális adót az áfabevallásra és -fizetésre nem kötelezett adózók évente egyszer, az adóévük lezárását követő második hónap 25. napjáig vallják be és fizetik meg.

(Lásd a 2011. november 21-én elfogadott adómódosító törvény 435-443. §-aiban és 18. mellékletében.)

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a népegészségügyi termékadóról?

Az Országgyűlés 2011. szeptember 1-jétől új adót vezetett be, a népegészségügyi termékadót. Az ezt szabályozó 2011. évi CIII. törvény 2012. január 1-jével több ponton módosult, és ide kerültek a 2012. január 1-jétől bevezetett baleseti adóra vonatkozó paragrafusok is.

Az adóköteles termékek köre

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Népegészségügyi termékadó fizetésére az adóalany olyan termék után kötelezhető, amely
■ előrecsomagolt, és
■ a törvényben felsorolt vámtarifaszám alá tartozik, és
■ cukor-, só- vagy koffeintartalma magasabb a törvényben meghatározott mértéknél.
Bármelyik feltétel hiánya kizárja az adókötelezettséget.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. §-ában.]

Előrecsomagolt termék

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Előrecsomagolt a termék akkor, ha
a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják,
b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott, c) az előrecsomagolt mennyiség a csomagolás felbontása nélkül nem változtatható meg, és
d) a terméket olyan névleges (bruttó vagy nettó) mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel, és tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
Ennek megfelelően nem adóköteles az az egyébként nagy mennyiségű cukrot vagy sót tartalmazó termék (például tortaszelet vagy sós ropi), amelyet a vevő a kiszolgálás helyén (kávézóban, cukrászdában) fogyaszt el, vagy kérésére a vásárlás helyén csomagolnak be (például a cukrászdában elfogyasztott vagy ott "elvitelre" vásárolt sütemény, torta, tölcsérben kiszolgált fagylalt).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 4. pontjában.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Adóköteles az az a)-c) pontokban foglalt feltételeknek megfelelő termék is, amelyet darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó számára milyen módon értékesítik (például a boltokban ömlesztve kapható, a vevő által kiválasztott, külön leméretett "kilós" szaloncukor, cukorka vagy a darabáron kapható konyakmeggy).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 4. pontjában.]

Adóköteles termékcsoportok

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Adóköteles termékcsoportok:
■ Az üdítőitalok - a legalább 25 százalékos gyümölcshányadot tartalmazó nektárok, gyümölcslevek, koncentrátumok, sűrítmények, szörpök kivételével -, azaz a 2009, 2202 VTSZ-szám alá tartozó termékek (a VTSZ fogalmai szerint: gyümölcslevek, zöldséglevek, alkoholtartalom nélküli víz-, ásványvízalapú cukrozott italok), ha azok hozzáadottcukor-tartalma 100 milliliterenként meghaladja a 8 grammot.
■ Az energiaitalok, azaz azon üdítőitalok (a fenti feltételeknek megfelelő termékek), amelyek hozzáadottcukor-tartalma meghaladja a 100 milliméterenkénti 8 grammot, koffeintartalmuk pedig a 100 milliméterenkénti 10 milligrammot.
■ Az előrecsomagolt cukrozott készítmények, azaz a 1704, 1905, 2105 VTSZ-szám alá tartozó termékek, ha hozzáadottcukor-tartalmuk 25 százalék feletti. Idetartoznak például az édes kekszek, a kakaótartalmú kenhető termékek, cukorkaáruk, beleértve a rágógumit is, a fehér csokoládé, a marcipánmassza, az előregyártott és csomagolt cukrászati termékek, a mézeskalács, a gofri, az ostya, a gesztenyepüré, a jégkrém. A VTSZ 1806 száma alá tartozó termék (csokoládé és más kakaótartalmú készítmény) csak akkor adóköteles, ha a termék 100 grammonkénti hozzáadottcukor-tartalma több 40 grammnál, miközben kakaótartalma nem haladja meg a 40 százalékot (nem adóköteles tehát az étcsokoládé, valamint az úgynevezett "minőségi", nagy kakaótartalmú csokoládé). A 40 százaléknál alacsonyabb cukortartalmú csokoládék a kakaótartalomtól, a 40 százalék feletti kakaótartalmú csokoládék pedig a cukortartalmuktól függetlenül nem adókötelesek.
■ Az 1905, 2005 20 20, 2008 VTSZ-szám alá tartozó sós snackek, például a sós kekszek, chipsek, ropik, sózott olajos magvak (diófélék, földimogyoró), popcorn, ha sótartalmuk 100 grammonként meghaladja az 1 grammot. Nem adóköteles ugyanakkor a kenyér és a sózott péksütemény (kifli, zsömle).
■ Az ételízesítők csoportjába tartoznak a 2103, 2104 VTSZ-szám alá tartozó nagy sótartalmú ételízesítők, levesporok, mártásporok és -alapok, ha sótartalmuk meghaladja a 100 grammonkénti 5 grammot. Nem adóköteles a fogyasztásra kész leves, mártás, valamint a gyermektápszer, továbbá a ketchup, a mustár, illetve az olyan nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldségkészítmény (például Piros Arany, Erős Pista), amelynek 100 grammonkénti sótartalma nem haladja meg a 15 grammot.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § aa), ab), b), c) d) pontjaiban.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Az üdítőitaloknál és az előrecsomagolt cukrozott készítményeknél a termék teljes cukortartalma dönti el, hogy adóköteles-e, vagy sem, nem pedig a hoz-záadottcukor-tartalom. Az 50 százalékban tejalapú italok és cukrozott készítmények nem adókötelesek.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § a) és c) pontjaiban.]

Energiaitalnak számít az az ital, amely metil-xantint (koffeint, teofillint, teobromint) és taurint (2-aminoetán-szulfonsav) is tartalmaz, és
■ a 100 milliliterenkénti metil-xantin-tartalom meghaladja az 1 milligrammot, vagy
■ a taurin-tartalom meghaladja a 100 milliliterenkénti 100 milligramm mennyiséget.
Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a metil-xantint vagy a taurint a termék maga vagy annak összetevője tartalmazza, továbbá az is, hogy a termékben van-e hozzáadott cukor.
Adókötelessé válnak tehát a "light", cukormentes energiaitalok, valamint azok is, amelyeknél a gyártó nem közvetlenül a termékhez adja hozzá a metil-xantint vagy taurint, hanem olyan összetevőt tartalmaz, amely metil-xantint vagy taurint tartalmaz.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § b) pontjában.]

Népegészségügyi termékadót kell fizetni továbbá
■ az ízesített sör, azaz az az olyan ital után, amely sört (a VTSZ 2203 szám alá tartozó termék) és hozzáadott cukrot tartalmaz,
feltéve, hogy a termék cukortartalma meghaladja a 100 milliliterenkénti 5 grammot (5 százalékot),
■ az alkoholos frissítő (long drink) - a 2208 VTSZ-szám alá tartozó ital (alkoholos ital) után - amely üdítőitalt tartalmaz, feltéve, hogy 100 milliliterenkénti cukortartalma meghaladja az 5 grammot,
■ a gyenge minőségű lekvárok (gyümölcsíz) után, ezek a 2007 VTSZ-szám alá tartozó termékek (a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti extradzsemek, gyümölcszselék, különleges minőségű lekvárok, marmelád kivételével, amelyek gyümölcstartalma jellemzően 45 százaléknál magasabb).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § f)-h) pontjaiban.]

Nem terheli viszont a jövőben termékadó a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti kivonatalapú (például bodza-, hársfavirágból aroma hozzáadása nélkül készített) szörpöket, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari termékeket (például vizes zsömle, zsemlevekni, tejeskifli, fonott kalács, briós, kuglóf), ha ez utóbbiak sótartalma nem haladja meg a 2 grammot 100 gramm termékben

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 2. § a), d) pontjaiban.]

Adókötelezettség

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Az adókötelezettség az adóköteles termék első belföldi teljesítési helyű értékesítését terheli. Teljesítési helyen az áfatörvény szerinti teljesítési helyet kell érteni.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 3. § (1) bekezdésében.]

Az adóalany a termékértékesítésről kiállított számlán, számviteli bizonylaton - vagy ha számla, számviteli bizonylat kiállítására nem kötelezett, vagy azt elmulasztotta, az értékesítésről szóló okiraton - köteles feltüntetni, hogy őt terheli az adókötelezettség.
Nem kell azonban feltüntetni a számlán a termékadó összegét, ugyanakkor a termékadó beszámít az áfa alapjába, növeli azt.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]

Értékesítésen az adóköteles termék ellenérték fejében történő átadását kell érteni. Az ingyenesen (ellenérték nélkül) ajándékba adott termék nem adóköteles, de például a "kettőt fizet hármat kap" akcióban átadott mindhárom termék után kell adót fizetni.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 1. § 5. pontjában.]

Az adó alanya

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. Tehát belföldi termék-előállítás esetén a termék előállítója (gyártója) az adóalany, külföldön előállított termék esetében pedig a terméket Magyarországon első alkalommal forgalomba hozó személy, szervezet (importáló).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 4. §-ában.]

Adóalap, adómérték

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Az adó alapja az adóköteles termék forgalmazott mennyisége kilogrammban vagy literben kifejezve. Az adóalapba nem kell beleszámítani a csomagolás tömegét.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 5. §-ában.]

Az adó mértéke
■ üdítőital esetében 5 forint/liter,
■ energiaital esetében 250 forint/liter,
■ előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 100 forint/kilogramm,
■ sós snackek esetében 200 forint/kilogramm,
■ ételízesítők esetében 200 forint/kilogramm.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. §-ában.]

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az ízesített sörök és az alkoholos frissítők adómértéke 20 forint literenként, a gyümölcsízé pedig kilogrammonként 500 forint.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6-§ f)-g) pontjaiban.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adó mértéke
■ üdítőital esetében 7 forint/literre (sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formájában értékesített üdítőital esetén 200 forint/literre),
■ előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében 130 forint/kilogrammra (a cukrozott kakaópor kivételével, melynek adómértéke 70 forint/kilogrammra csökken),
■ sós snackek és ételízesítők esetében 250 forint/kilogrammra nő.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 6. §-ában.]

Adómentes értékesítések

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Mentes az adó alól az az egyébként adóköteles terméket értékesítő, aki a naptári évben az egyébként adóköteles termékekből (például házi készítésű szörpből, édességből) 50 liternél vagy 50 kilogrammnál kevesebbet értékesít (ekkor nem kell bevallást benyújtania).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 7.§ (1) bekezdésében.]

Adómentes az adóköteles termék exportja, ha
■ az adóköteles terméket a gyártó vagy az importáló (az adóalany) saját maga közvetlenül külföldre adja el (fuvarozza vagy fuvaroztatja), és az értékesítés igazoltan nem belföldre történik, azaz megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. paragrafus (1) bekezdésében, illetve 98. paragrafusában foglalt feltételeknek,
■ az adóköteles terméket a gyártó vagy importáló belföldi vevője közvetetten exportálja. E mentesség feltétele, hogy a vevő az értékesítéskor nyilatkozzék az adóalany felé arról, hogy a terméket közvetlenül külföldre adja el, valamint az, hogy vevő a továbbértékesítés tényét - a továbbértékesített adóköteles termék mennyiségének közlésével - hitelt érdemlően igazolja a gyártó, importáló számára.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 7. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Ha a vevő az adóköteles terméket a nyilatkozatában foglaltak ellenére mégis belföldön értékesíti tovább (a külföldi vevő visszaszállíttatja a terméket, például minőségi kifogás miatt, és azt az adóalany vevője a belföldi piacon adja el), akkor erről a tényről - a belföldön értékesített termék mennyiségének megjelölésével - a belföldi értékesítés teljesítési időpontját követő nyolc napon belül köteles értesíteni az adó alanyát (a belföldi gyártót, importálót). Az adó alanya a vevő által belföldön továbbértékesített adóköteles termék utáni adót - az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal növelten - a vevő által megküldött értesítés kézhezvételének napját magában foglaló adómegállapítási időszakban köteles megállapítani és esedékességkor megfizetni.
Ha a vevő a belföldi értékesítésről szóló értesítési kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, akkor ő köteles megfizetni a belföldön értékesített adóköteles termék után az adóalany által meg nem fizetett adót, a nyilatkozattétel esedékességétől számított késedelmi pótlékot, illetve - ha a mulasztást az állami adóhatóság tárja fel - a meg nem fizetett adóval összefüggő adóbírságot és késedelmi pótlékot.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]

Adómegállapítás, -bevallás, -fizetés

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Az adó alanya önadózással állapítja meg adóját, az adóhatósági feladatokat a NAV vámszerve látja el. Az adóbevallás benyújtásának üteme főszabály szerint az adóalany áfabevallásához igazodik, azaz a havi áfabevallónak havonta, a negyedéves áfabevallónak negyedévente, az éves áfabevallónak évente kell bevallást benyújtani a termékadóról, méghozzá az áfabevallás benyújtásának határidejéig (az időszakot követő hónap 20. napjáig). Az alanyi áfamentes, a bevallásbenyújtásra nem kötelezett, továbbá az áfaalanynak nem minősülő adóalanynak évente egyszer, az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig kell bevallania a termékadót.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (2) bekezdésében, 10. §-ában.]

Az adóköteles termékértékesítésből származó adót arra az időszakra kell bevallani, amelyik magában foglalja a számlán, számviteli bizonylaton, az értékesítésről szóló egyéb okiraton szereplő teljesítési időpontot, vagy ha a számlán (értékesítési bizonylaton) nem tüntettek fel teljesítési időpontot, a számla (bizonylat) kiállításának napját.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]

Ha az adómegállapítási időszakban értékesített adóköteles termék mennyisége a bevallás benyújtását követően csökken (például a belföldi vevő a bevallott adóköteles terméket visszaküldi, a számlát hibásan állították ki), az adó alanya az adó összegét abban az adómegállapítási időszakban jogosult csökkenteni, amelyben a helyesbítésről, érvénytelenítésről szóló számlát, számviteli bizonylatot vagy más okiratot kiállították.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]

Az adófizetés esedékessége megegyezik a bevallásbenyújtás napjával. Ha az adóalanyt nem terheli adófizetési kötelezettség (az adómegállapítási időszakban csak adómentes értékesítést folytatott, vagy nem volt adóköteles értékesítése) nincs bevallásbenyújtási kötelezettsége.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 10. § (5) bekezdésében.]

Nyilvántartás-vezetés

Új előírás 2011. szeptember 1-jétől.

Az adóköteles termékekről mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. Erre az adóalany által vezetett mennyiségi analitikus nyilvántartás is megfelel.
A mennyiségi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból kitűnjön az adóköteles termék mennyisége az adómegállapítási időszak első és utolsó napján, továbbá az adómegállapítási időszakban beszerzett, vevőtől visszavett, más módon kapott, továbbá az adókötelesen, adómentesen értékesített, selejtezett, ingyenesen átadott, megsemmisült, eltűnt, más módon az adóalany tulajdonából kikerült adóköteles termék mennyisége.
Ha a szükséges adatok az egyébként vezetett mennyiségi nyilvántartásból is kitűnnek (például a mennyiségi nyilvántartás az adómentes értékesítéseket mentességi jogcímenként tartalmazza), akkor nincs szükség a mentes értékesítésekre vonatkozó külön nyilvántartás vezetésére.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 9. § (1) bekezdésében.]

Mit kell tudni az ágazati különadóról?

Adókötelezettség

Nem változott.

Az adókötelezettség háromféle tevékenységre áll fenn:
■ bolti kiskereskedelmi tevékenységre,
■ távközlési tevékenységre,
■ a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény szerinti energiaellátók vállalkozási tevékenységére.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 2. §-ában.]

Bolti kiskereskedelem

Változás a 2011. november 21-én elfogadott adómódosító törvény kihirdetését követő naptól.

A bolti kiskereskedelem fogalmának pontosításával egyértelművé válik, hogy minden olyan kereskedelmi tevékenység ideértendő, ahol vevőként nem vállalkozó magánszemélyt is kiszolgálnak, azaz a fogyasztási javaknak (termékek, áruk) a nagyközönség számára nyitva álló értékesítési csatornákon keresztül történő értékesítése. A vállalkozó fogalma alatt a helyiadó-törvény vállalkozó fogalmát kell érteni.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 1. § 1., 6. pontjaiban.]

Nem változott.

A bolti kiskereskedelem fogalma továbbra is a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszerére (TEÁOR '08) utal. A TEÁOR '08 szerint az alábbi ágazatokba sorolt tevékenységek adókötelesek:
■ 45.1 - gépjármű-kereskedelem (ide nem értve a gépjármű és a pótkocsi nagykereskedelmét),
■ 45.32 - gépjárműalkatrész-kiskereskedelem,
■ 45.40 - motorkerékpár és -alkatrész kereskedelme, javítása (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)
■ 47.1-47.9 - kiskereskedelem, azon belül például nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelem, gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem, egyéb háztartási cikk kereskedelme, piaci kiskereskedelem, nem bolti, nem piaci kiskereskedelem.
A TEÁOR csak az adóköteles tevékenységek azonosítására szolgál, annak nincs jelentősége, hogy az adózónak vagy boltjának van-e, és ha igen, milyen TEÁOR-besorolása. Az elnevezéstől némileg eltérően nem csupán a bolti kiskereskedelmi tevékenység különadó-kötelezett, hanem a nem bolti - tehát a piaci, a vásározó, a csomagküldő -kiskereskedelmi tevékenység is.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 1. § 1. pontjában.]

Távközlési tevékenység

Nem változott.

Különadóra kötelezett a távközlés valamennyi módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem kell különadót fizetni a műsor- és tartalomszolgáltatás után.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 1. § 2. pontjában.]

Energiaellátók

Nem változott.

Az energiaellátók jövedelemadóját fizető energiaellátó teljes vállalkozási tevékenysége különadó-köteles (tehát nemcsak a szorosan vett, energiapiacon kifejtett kereskedelmi, termelői tevékenysége, hanem valamennyi nyereség- és jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége - például a bérbeadás - is).
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló, 2008. évi LXVII. törvény értelmében energiaellátónak minősül
■ a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végző, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozó,
■ a kőolajtermék-előállító, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő,
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes,
■ a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, feltéve, hogy 50 megawatt beépített teljesítőképességet meghaladó erőmű termelői engedélyese.
Az energiapiacon működő elosztói engedélyes (a földgáz-, a villamosenergia-hálózat működtetője) nem minősül energiaellátónak. Nem számít energiaellátónak az a vállalkozás sem, amelyiknek az energiaellátói tevékenységből származó nettó árbevétele nem haladja meg összes árbevétele 5 százalékát.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 2. §-ában.]

Az adó alanya

Nem változott.

Az adó alanya az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, aki (amely) az adóköteles tevékenységet végzi. A külföldi vállalkozó is lehet adóalany, de csak a Magyarországon kifejtett adóköteles tevékenysége erejéig.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 3. §-ában.]

Az adó alapja

Nem változott.

Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel. Ha például egy vállalkozás egyaránt végez termékgyártást, bolti kiskereskedelmi tevékenységet és távközlési tevékenységet, akkor csak a bolti kiskereskedelmi tevékenységből és a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevétel az adó alapja (a termékek gyártásából vagy nagykereskedelméből származó bevétele nem). Ugyanakkor az energiaellátók bármely tevékenységéből származó nettó árbevétel az adóalapba tartozik, mert az ő teljes vállalkozási tevékenységük adóköteles.
A nettó árbevétel a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén a számviteli törvény szerinti nettó árbevétellel, a személyi jövedelemadóról, illetve az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvények hatálya alá tartozó adóalanynál pedig az áfa nélküli bevétellel egyezik meg.
A különadó alapjába tartozik az az árbevétel is, amelyet a bolti kiskereskedelmi tevékenység végzője a neki terméket beszállítóknak nyújtott szolgáltatásokból ér el (például polcpénz), valamint az egyéb bevételeként elszámolt úgynevezett utólagos engedmény is, ha azzal összefüggésben nem korrigálják a számlát.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 4. §-ában.]

Az adó mértéke

Nem változott.

Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 százalék, az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 százalék, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
Távközlési tevékenység esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék, az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 százalék.
Az energiaellátók vállalkozási tevékenysége esetén az adóalap 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3 százalék, az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05 százalék.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 5. §-ában.]

Kapcsolt vállalkozás

Nem változott.

Az egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok bolti kiskereskedelmi, illetve távközlési tevékenységből származó adóköteles nettó árbevételét tevékenységenként összegezni kell, majd erre az összegre kiszámítani az adót. Energiaellátóknál is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési tevékenységből eredő nettó árbevételt kell összeszámítani, a többiből eredőt nem. Az így kiszámított együttes adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg.
A számítások elvégzéséhez az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni, a számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) mindegyikük köteles elvégezni. A dokumentációt az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 7. §-ában.]

A kétszeres adóztatás kizárása

Nem változott.

Ha az adózó tevékenysége több jogcímen is különadó-köteles lehet - például energiaellátó cég bolti kiskereskedelmi vagy távközlési tevékenységet is végez -, a magasabb adóterhű tevékenység után kell a különadót megfizetnie.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 6. §-ában.]

Az adó bevallása, elszámolása

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóévi adóról szóló bevallást az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani, és akkor esedékes az adó megfizetése is, illetve ha az előző adóévben megfizetett adóelőleg több, mint a tényleges adó, akkor a különbözetet az adóalany az adóvisszatérítés szabályai szerint igényelheti vissza az adóhatóságtól.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]

Nem változott.

Az adót az állami adóhatósághoz kell befizetni, az adó a központi költségvetés bevétele. Az adót az adózás előtti eredmény terhére kell elszámolni (azaz ráfordításnak minősül).

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]

Az adóelőleg bevallása, mértéke, megfizetése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóra az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig előleget kell megállapítani, azt be kell vallani (és később két egyenlő részletben megfizetni).

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]

Nem változott.

Az adóévi adóelőleg összege:
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál nem volt rövidebb, akkor az adóévet megelőző évben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel és az adómérték szorzata,
■ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb volt, akkor az előző adóévi adóköteles tevékenységből származó nettó árbevételt 12 hónapra kell átszámítani, majd ebből az adómértékkel kiszámítani az adót,
■ az adóköteles tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő vállalkozó esetén az adóévi várható adó összegével egyezik meg,
■ az átalakulással létrejött adózó esetén az adóelőleget a jogelőd adóköteles tevékenységéből származó árbevétel adatából kell számítani, mégpedig az átalakulás során megszerzett vagyon arányában.
Az adóelőleget az adóévet megelőző évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozás esetén az adóév hetedik hónapjának 20., illetve tizedik hónapjának 20. napjáig kell megfizetni. Az adóévben kezdő, illetve átalakulással létrejött vállalkozás esetén is két részletben kell az előleget megfizetni: a különadó-kötelezettség bejelentésével egyidejűleg, illetve az adóév utolsó napjáig.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 8. §-ában.]

Az adó hatálya

Nem változott.

Az ágazati különadót három adóévben, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben kell megfizetni. A törvény 2013. január 1-jén hatályát veszti.

[Lásd a 2010. évi XCIV. törvény 10. §-ában.]

Mit kell tudni a 98 százalékos különadóról?

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadójáról szóló rendelkezéseket is tartalmazó törvény alkotmánybírósági vétók miatt többször módosult. A jelenleg érvényes szabályok 2011. május 14-étől hatályosak.

Időbeli hatály

Új előírás 2011. május 14-étől.

A különadóra vonatkozó szabályokat a 2010. január 1-jétől megszerzett, a különadó alapjába tartozó bevételekre kell alkalmazni.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 12/A. §-ában.]

A különadó alanyai

Új előírás 2011. május 14-étől.

Különadó fizetésére köteles az országgyűlési képviselő, a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, az alpolgármester, a főpolgármester-helyettes, a megyei közgyűlés alelnöke, továbbá az európai parlamenti képviselő is, ha a jogviszonya megszűnésével összefüggésben a rá vonatkozó jogszabály alapján vagy más jogcímen különadóköteles bevétel szerez. Ezeknek a magánszemélyeknek sem kell különadót fizetniük, ha a jogviszony megszűnését követő naptól saját jogú nyugellátást állapítanak meg részükre.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (1a) bekezdésében.]

Nem változott.

Különadó fizetésére köteles az a magánszemély, aki költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján szerez a törvény hatálya alá tartozó bevételt. Köteles az adó megfizetésére az is, aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban szerez különadóalapnak minősülő bevételt. Nem kell adót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (1) bekezdésében.]

A különadó alapja

Új előírás 2011. május 14-étől.

Az országgyűlési képviselők, az alpolgármesterek és az európai parlamenti képviselők esetében is a vezető tisztséget betöltőkre vonatkozó szabályt kell alkalmazni, azaz esetükben a különadó alapjába tartozó bevételek 2 millió forint alatti részére nem vonatkozik az adófizetési kötelezettség.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A különadó alapjába képezi a törvény hatálya alá tartozó jogviszonyok megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevétel. Nem tartozik az adó alapjába az az összeg, amelyet a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnésének jogellenességét megállapító bírósági határozat alapján fizetnek ki, továbbá a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege, valamint a szerződéses katonák leszerelési segélye. A különadó alapját képezi ugyanakkor a munka törvénykönyvének rendelkezése alapján kötött megállapodásban rögzített ellenérték címén kifizetett összeg (például hallgatási pénz, bánatpénz).
Az így számított összegből a 2 millió forintot meg nem haladó részt nem kell a különadó alapjaként figyelembe venni, ha azt vezető beosztást betöltő magánszemély (állami vezető, polgármester, főjegyző, jegyző, köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja) kapja. A felsorolt körbe nem tartozó más foglalkoztatottak esetében nem tartozik a különadó alapjába a bevétel 3,5 millió forintot meg nem haladó része, a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

A különadó alapját jogviszonyonként külön-külön kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a kifizetett összeget más szabály alapján egy vagy több adóévben kell-e jövedelemként figyelembe venni. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély először a különadóalapot nem képező személyijövedelemadó-köteles jövedelmet szerzi meg. A nem pénzben juttatott bevételt az személyijövedelemadó-törvény szokásos piaci értékre vonatkozó szabálya (azaz 3. paragrafusának 9. pontja) alapján kell megállapítani.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 9. § (5) bekezdésében.]

A különadó mértéke

Nem változott.

Az adó mértéke az adóalap 98 százaléka.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 10. §-ában.]

Egyéb közterhek

Nem változott.

A különadó alapjába tartozó összegeket - a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összegének kivételével - nem kell járulékalapként figyelembe venni, de a juttatónak 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie utána. A felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összege ugyanakkor a társadalombiztosítási járulék alapját képezi, amely után a kifizető 27 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. Az összeget a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként is figyelembe kell venni, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje pedig nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A magánszemély a különadó megfizetésével teljesíti az őt terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. §-ában.]

A különadó bevallása, megfizetése

Új előírás 2011. május 14-étől.

A 2011. évben megszerzett, különadó-köteles jövedelmeket értelemszerűen a 2011. évről benyújtandó személyijövedelemadó-bevallásában kell a magánszemélynek bevallania a benyújtásra előírt határidőig, és az adót (illetve a már megfizetett közterhekkel csökkentett különbözetet) eddig az időpontig kell megfizetnie. A különadó-köteles bevételt kifizető szervezetnek a kifizetett összegekről, illetve a levont közterhekről 2012. március 31-éig kell adatot szolgáltatnia az állami adóhatóság részére, és ezekről az információkról a magánszemély kérésére igazolást is ki kell állítania a kérés beérkezését követő 30 napon belül.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 12/B. §-ában.]

Nem változott.

A különadót a kifizetéskor a kifizetőnek forrásadóként kell levonnia, és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti havi bevallásában kell bevallania és megfizetnie. A kifizetésről a magánszemély számára igazolást kell kiállítania. Ha a különadó levonását a kifizető elmulasztotta, azt a magánszemélynek kell megfizetnie a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
A különadó-kötelezettséggel terhelt jövedelmet a magánszemélynek személyijövedelemadó-bevallásában elkülönítetten kell bevallania, de azt figyelembe kell vennie összes jövedelmének megállapításánál. Az adóbevallásában bevallott különadó-kötelezettséggel szemben a kifizető által levont különadót adóelőlegként kell figyelembe venni.

[Lásd a 2010. évi XC. törvény 11. §-ában.]

Mit kell tudni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról?

Az ekho választására jogosító foglalkozások

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a FEOR-08 szolgál az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás választására jogosító foglalkozások besorolásának alapjául. Az erre eddig használt FEOR-93-at a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 2011. január 1-jétől hatályon kívül helyezte. Az új nomenklatúra bevezetésével az ekho választására jogosító foglalkozások tartalma nem változott. A felsorolásnak megfelelő foglalkozású magánszemély azonban csak akkor választhatja az ekhót, ha tevékenységével alkotó jelleggel vesz részt a mű elkészítésének folyamatában.
Elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerinti tartalma alapján megfelel a FEOR-számmal azonosított foglalkozásoknak, munkaköröknek.
A sportban tevékenykedők az ekhót attól függetlenül választhatják, hogy megbízásos vagy főállású jogviszonyban állnak-e a sportszövetséggel vagy -szervezettel.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (3)-(3c) bekezdéseiben.]

Választásra jogosító bevételi értékhatár

Új előírás 2011. július 1-jétől.

Az ekho választására jogosító bevételi értékhatár évi 50 millió forint, ha a magánszemély országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya). Az 50 millió forintos bevételi határt az érintettek 2011 egészére alkalmazhatják.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bek. db) alpontjában, 14/B. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Általános szabályok szerint az ekho évi 25 millió forintos bevételi határig választható a törvényben rögzített egyéb feltételek figyelembevételével. Az összeghatár a hivatásos sportolók esetében továbbra is évi 100 millió forint.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (4) bekezdésében.]

Az ekho alapja és mértéke

Nem változott.

Az ekho alapja a törvényben meghatározott foglalkozások szerinti tevékenységgel elért bevétel.
A magánszemélyt terhelő ekho mértéke az ekho alapja után 15 százalék, a kifizetőt pedig 20 százalékos mértékű kötelezettség terheli.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. §-ában.]

Az ekhóval teljesített közterhek

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az ekho megfizetésével a közteher-kötelezettségekből teljesül a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 8. §-ában.]

Nem változott.

Az ekho megfizetésével teljesül a társadalombiztosítási szabályok szerint a biztosított magánszemélyt terhelő nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék-fizetési kötelezettség.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 8. §-ában.]

Az ekho megosztása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A kifizetőt terhelő ekho és a magánszemélyt az ekho jogosulatlan választása miatt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 9. §-ában.]

Nem változott.

A magánszemélyt terhelő ekhó-ból az ekhoalap
■ 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak,
■ 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak,
■ 3,9 százaléka nyugdíjjáruléknak minősül.
Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztártag, az ekhoalap 3,9 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak minősül.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 9. §-ában.]

Az ekho megfizetése, bevallása, nyilvántartása

Változás 2012. január 1-jétől.

Ha a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tag, a tőle 15 százalékos mértékkel levont ekho 26 százalékát a kifizető ezentúl a magánszemély magánynyugdíjpénztárának utalja át (eddig a NAV-nak utalta) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, és azt oda is vallja be.
Az állami adóhatóságnak benyújtandó adóbevallásban ilyen esetben a kifizető az ekho-alapot képező bevétel 11,1 százalékát tünteti fel fizetési kötelezettségként. Az így megfizetett összeg 85,6 százalékát az adóhatóság személyi jövedelemadóként tartja nyilván, 14,4 százalékát pedig az Egészségbiztosítási Alapnak utalja át.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 10. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bek. b) pontjában.]

Nem változott.

A kifizetőt terhelő és a magánszemélytől levont ekhót az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint kell bevallani és megfizetni.
Az adóhatóság
■ a 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből
- 63,3 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván,
- 26 százalékot a Nyugdíj-biztosítási Alapnak és
- 10,7 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak utal át;
■ a 11,1 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből
- 85,6 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván,
- 14,4 százalékot pedig természetbeni egészségbiztosítási járulékként az Egészségbiztosítási Alapnak utal át;
■ a 9,5 százalékos mértékkel levont ekhót személyi jövedelemadóként tartja nyilván.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 10. § (1) bekezdésében, 11. § (1) bek. a) pontjában.]

A magánszemélyt megillető társadalombiztosítási ellátások

Nem változott.

Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíj-biztosítási ellátásra jogosult.

[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 12. §-ában.]

Mit kell tudni a regisztrációs adóról?

Avultatási tábla

Változás 2011. július 22-étől.

Az avultatás időtartama a korábbi 20 évről 15 évre rövidült, évenkénti mértéke pedig - a gépjármű egyéves korára való 20 százalékos értékvesztést megtartva - nőtt. Az új avultatási skála szerint az avulás mértéke a negyedik év végére megközelíti az 50 százalékot, a gépjármű 15 éves korára pedig eléri a 90 százalékot. (Az új skála eredményeként a használt gépjárművek adóösszege csökkent, az újak adója nem változott.)

[2003. évi CX. törvény melléklet II. rész, táblázat]

Gépjárműflotta-üzemeltetők kedvezményes adózása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek - egy napon túli időtartamra - bérbe adott külföldi rendszámú személygépkocsija után fizetendő adó a törvény mellékletének III. részébe illesztett táblázat szerint csökkenthető. Ennek mértéke attól függ, hogy a flottaüzemeltető hány hónapra adja bérbe belföldi illetőségű személynek magyarországi használatra a külföldi rendszámmal ellátott gépjárművét. (Minél rövidebb a bérlet időtartama, annál kevesebb adót kell fizetni.)
Flottaüzemeltetőnek minősül az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, olyan gépjármű-bérbeadással foglalkozó (kül- vagy belföldi) személy, szervezet, amely
■ a tárgyév január 1-jén legalább száz darab, külföldi hatósági jelzéssel (külföldi rendszámmal) ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója, és
■ a bérbeadást megelőző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75 százaléka gépjárművek bérbe-, illetve lízingbeadásából származik.
A gépjárműflotta-üzemeltetőnek az első feltétel teljesülését a személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatósággal, a másodikét könyvvizsgálóval kell igazoltatnia. Az igazolás hiteles magyar fordítását a bérbeadási szerződéssel együtt be kell mutatni a vámhatóságnál, méghozzá a szerződéskötéstől számított 15 napon belül. Ezek alapján a vámhatóság számítja ki az adót, és három munkanapon belül határozatot hoz annak összegéről.
A vámhatóság az adó megfizetéséről - a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérlő adatait tartalmazó - igazolást ad ki a megfizetést követő három munkanapon belül, melyet a rendőrhatóság részére is továbbít.

[2003. évi CX. törvény 1. § (1) bek., 2. § 15., 3. § (3) bek., 16/A. §, melléklet III. rész]

Az igazolás felmutatásával a külföldi rendszámú gépjárművet Magyarországon használó belföldi illetőségű gépjárművezetőt az eljáró hatóság nem bírságolhatja azon okból, hogy a gépjárművet Magyarországon nem helyezték forgalomba - rendelkezik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. paragrafus (4) bekezdése.

Elektronikus eljárás lehetősége

Változás 2012. január 1-jétől.

A regisztrációs adóban is lehet elektronikus eljárást kezdeményezni. Az adatokat a NAV vámszakmai ágával már közvetlen kapcsolatban álló ügyfelek a vámügyek intézésére nyitva álló elektronikus csatornán is beküldhetik, mások pedig az ügyfélkapun keresztül. (Elektronikusan kizárólag az elsőfokú adóigazgatási eljárásokat lehet intézni, az adó-visszaigénylésre és az adó különös szabályok szerinti megállapítására vonatkozó, valamint a másodfokú eljárásokban nem.)

[2003. évi CX. törvény 10. §]

__________________________________________________________________________________

Regisztrációs adó 2012. január 1-jétől (ezer Ft)

A személygépkocsi műszaki tulajdonságai		Adótétel környezetvédelmi osztályonként*
		11-nél jobb	9-11	6-8	4	4-nél rosszabb
1.	Otto-motoros 1100 cm³-ig, dízelmotoros 1300 cm³-ig	45	180	270	360	540
2.	Otto-motoros 1101-1400 cm³-ig, dízelmotoros 1301-1500 cm³-ig	65	260	390	520	780
3.	Otto-motoros 1401-1600 cm³-ig, dízelmotoros 1501-1700 cm³-ig	85	340	510	680	1020
4.	Otto-motoros 1601-1800 cm³-ig, dízelmotoros 1701-2000 cm³-ig	135	540	810	1080	1620
5.	Otto-motoros 1801-2000 cm³-ig, dízelmotoros 2001-2500 cm³-ig	185	740	1110	1480	2220
6.	Otto-motoros 2001-2500 cm³-ig, dízelmotoros 2501-3000 cm³-ig	265	1060	1590	2120	3180
7.	Otto-motoros 2500 cm³ felett, dízelmotoros 3000 cm³ felett	400	1600	2400	3200	4800
8.	5-ös környezetvédelmi osztályba tartozó elektromos meghajtású, kizárólag elektromos úton tölthető	0
9.	5-ös környezetvédelmi osztályba tartozó hibrid (elektromos és Otto- vagy dízelmotoros), illetve a 8. pont alá nem tartozó egyéb személygépkocsi	76

* A személygépkocsik környezetvédelmi osztályba sorolása a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendelet 5. számú mellékletének II. pontja szerint.
__________________________________________________________________________________

Gépjárműflotta-üzemeltető adója

A bérleti szerződésből hátralévő hónapok száma*	Adó a számított adó* százalékában	A bérleti szerződésből hátralévő hónapok	Adó a számított* adó* százalékában
A bérleti szerződésből hátralévő hónapok száma*	Adó a számított adó* százalékában	A bérleti szerződésből hátralévő hónapok	Adó a számított* adó* százalékában
- 2	4	37- 42	56
3- 6	8	43- 48	64
7-12	16	49- 54	72
13-18	24	55- 60	80
19-24	32	61- 90	87
25-30	40	91-120	94
31-36	48	121-	100

*Az adó teljes összege a 2003. évi CX. törvény mellékletének I-II. része szerint.

Vámjogi képviselő

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl a vámjogi képviselő is eljárhat regisztrációsadó-ügyben, ha az adózó a regisztrációs adó megállapítását a vámeljárással egy időben kéri.

[2003. évi CX. törvény 9. § (8) bek.]

Adó-visszaigénylés

Változás 2012. január 1-jétől.

A gépjármű forgalomba helyezésének elmaradása miatt akkor is visszaigényelhető a megfizetett regisztrációs adó, ha a forgalomba helyezést az okmányiroda utasítja el (például mert a feladó országban lízingcsalást követtek el a gépjárművel kapcsolatban, és azt a rendőrség tárgyi bizonyítékként lefoglalja).
Abban az esetben pedig, ha a gépjárművet magyarországi forgalomba helyezés nélkül külföldre szállítják, az adó visszaigényléséhez ezt a tényt igazolni lehet az unió tagállamából származó külföldi vevő honossága szerinti államban kiállított forgalmi engedéllyel vagy törzskönyvvel is.

[2003. évi CX. törvény 13. § (1) bek. d), (2) bek. bd) pont]

A gépjárműflotta-üzemeltetők - ha a bérbe adott személygépkocsi bérleti szerződése idő előtt megszűnik - visszaigényelhetik a megfizetett adó és a szerződés lejárata alapján számított adó különbözetét.

[2003. évi CX. törvény 13. § (5) bek.]

Mit kell tudni a baleseti adóról?

Baleseti adót kell fizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettség után. Az adókötelezettség - főszabály szerint - a fenti törvény szerinti biztosítási időszak első napján (legkorábban a gépjármű forgalomba helyezésének napján) keletkezik, s a biztosítási időszak utolsó napján szűnik meg. A biztosítási időszak általában egy év, ennél akkor rövidebb, ha gépjárművet eladják vagy véglegesen kivonják a forgalomból. Az adót ugyanarra az időszakra kell fizetni, mint a kötelező felelősségbiztosítás díját, tehát például a forgalomból való ideiglenes kivonás idejére, azaz a biztosítási időszak szünetelésének időszakára nem.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.)

Ha a biztosítási jogviszony díjnemfizetés miatt szűnik meg, az adókötelezettség a forgalomból való kivonás napjáig tart, vagyis addig, amíg a gépjármű után a felelősségbiztosítás díját is fizetni kellett volna.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.)

Az adó alanya

Az adó alanya az a személy vagy szervezet, akit (amelyet) a felelősségbiztosítási díj fizetése terhel, vagyis a gépjármű üzembentartója.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/B. §-ában.)

Az adó beszedéssel, illetve önadózással teljesítendő.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/E-F. §-aiban.)

Biztosítón keresztüli adóbeszedés

A biztosítási szerződés hatályának időszakában, tehát amíg a felelősségbiztosítási szolgáltatást nyújtó biztosító kockázatviselése tart és a biztosított a biztosítási díjat vagy - a díjfizetéssel nem érintett biztosítási időszakra a türelmi időszakot követően - a fedezetlenségi díjat fizeti, az adót a biztosító állapítja meg és szedi be a díjjal együtt.
A biztosítónak az adó összegét a díj, díjrészlet esedékességével (jellemzően évente, félévente, negyedévente, havonta) azonos ütemezésben kell megállapítania és beszednie.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/E. § (2)-(3) bekezdéseiben.)

Az üzembentartó által a felelősségbiztosítással kapcsolatban fizetendő összeg két részletből áll: a felelősségbiztosítás díjából és az arra felszámított adóból. Ha a díjfizetésre és adófizetésre kötelezett üzembentartó a fizetési kötelezettségnél kisebb összeget fizet meg, azt úgy kell tekinteni, hogy részben vagy egészben az adó összegét fizette meg.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/E. § (4) bekezdésében.)

Önadózás

Az adóalanynak kell az adóhatósághoz bevallást benyújtani, s az adóhatóság által közölt számlaszámra az adót megfizetni, ha
■ az üzembentartó a felelősségbiztosítási kötelezettségét olyan biztosítóval kötött szerződéssel teljesíti, amelyiknek nincs Magyarországon székhelye, fióktelepe, szolgáltatását határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja (az adómegállapítás napja a díj, díjrészlet esedékessége), valamint
■ az üzembentartó a biztosítási díjat nem fizette meg, a szerződés díjnemfizetés miatt megszűnt, és a gépjárművet a forgalomból még nem vonták ki, valamint az üzembentartó fedezetlenségi díjat sem fizetett (biztosítási díjjal le nem fedett adóköteles időtartam). Ekkor az adómegállapítás napja a gépjármű forgalomból való kivonását vagy az üzembentartó személyében bekövetkezett változást követő hónap 15. napja.
A biztosítási díjjal le nem fedett időszak a törvény alkalmazásában magában foglalja:
■ a türelmi időt (ami az esedékesség napját követő azon 60 napos időtartam, amíg a gépjármű biztosított, a díj pedig pótlólag megfizethető) és
■ a biztosító kockázatviselésével nem érintett, a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időszakot (azt az időszakot, amíg a gépjármű után biztosítási díjat és fedezetlenségi díjat nem fizettek).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/F. § (1)-(2) bekezdéseiben.)

Adóalap, adómérték

Az adó alapja
■ határozatlan időre szóló szerződés esetén az éves kötelező felelősségbiztosítási díj és fede-zetlenségi díj (együttesen: biztosítási díj),
■ határozott időre szóló felelősségbiztosítási szerződés esetén az időtartamra megállapított egyszeri biztosítási díj,
■ a fedezetlenségi időtartam, továbbá a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam azon napjaira, melyekre a biztosító az adót nem szedte be, a Magyar Biztosítók Szövetsége által közzétett - a türelmi idő első napján érvényes - fedezetlenségi díj napi összege és a fedezetlenségi időtartam, valamint a biztosítási díjjal le nem fedett időtartam napjai számának szorzata.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/C. §-ában.)

Az adó mértéke az adóalap 30 százaléka. Az adó összege azonban nem haladhatja meg a biztosító kockázatviselésével érintett időtartamban a napi 83 forintot gépjárművenként.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/D. §-ában.)

Adó-visszatérítés

Adó-visszatérítés jár, ha a felelősségbiztosítás díja is visszajár. Ilyen lehet, ha díjfizetéssel lefedett időszakban a gépjárművet kivonják a forgalomból, eladják, vagy ha a díj összegét a biztosító hibásan számította ki, avagy később derül ki, hogy a gépjármű magasabb bónuszfokozatba tartozik, s ezért a díj kisebb.
A biztosítónak a díjvisszatérítéssel egyidejűleg a visszatérített díjra jutó, beszedett adót is vissza kell utalnia ügyfele számára. A biztosító a díjvisszafizetés hónapját követő hónap 15. napjáig benyújtott bevallásában a visszafizetett adóval csökkentheti a bevallott adó összegét.
Ha az adót az adózó önadózással fizette meg, akkor az adót a díj visszafizetését követő hónap első napjától közvetlenül az állami adóhatóságtól igényelheti vissza, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon (feltéve, hogy más adónemben nincs tartozása).
A baleseti adóban is van lehetőség önellenőrzésre, s ha az önellenőrzés következtében az eredetileg bevallott adó összege csökken, a többletadó visszatérítése kezdeményezhető az adóhatóságnál (feltéve, hogy az adóalanynak nincs köztartozása).

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/G. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

A Mabisz 2012-re érvényes fedezetlenségi díjai (Ft/nap)

Személygépkocsi
0-37 kW	270	71-100 kW	430
38-50 kW	320	101-180 kW	500
51-70 kW	350	180-kW felett	560
Motorkerékpár
1-12 kW	100	36-70 kW	110
13-35 kW	100	70 kW felett	110
Autóbusz
10-19 férőhely	330	43 - 79 férőhely	740
20-42 férőhely	740	79 férőhely felett	1050
Trolibusz			1020
Tehergépkocsi
500-3500 kg	300	12 000 kg felett	960
3501-12 000 kg	640
Vontató			1650
Mezőgazdasági vontató			100
Pótkocsi, félpótkocsi
1-750 kg össztömeg	100	10 000 kg össztömeg felett	100
751-10 000 kg össztömeg	100
Lassú jármű			100
Munkagép			100
Segédmotoros kerékpár			0
Négykerekű segédmotoros kerékpár			100

__________________________________________________________________________________

Példa a 2011-ben kezdődő, 2012-re áthúzódó biztosítási időszakkal kapcsolatos adókötelezettség teljesítésére

A gépjármű biztosítási éve 2011. szeptember 2-ától 2012. szeptember 1-jéig tart, a felek éves díjfizetésben állapodtak meg, a díj összege 15 ezer forint, amit az üzembentartó esedékességkor, 2011. szeptember 2-áig már rendezett. Az adókötelezettség ebben az esetben 2012. január 1-jétől 2012. szeptember 1-jéig tart, azaz 245 napig áll fenn. Az adót az időarányos díjra (15 000 Ft x 245 nap/365 nap), azaz 10 068 forint adóalapra kell felszámítani. Az adó összege tehát 3020 forint (10 068 Ft x 30 százalék). Ezt az összeget kell 2012. február 15-éig megfizetni a biztosító felhívása alapján.
__________________________________________________________________________________

Példa baleseti adó megfizetésére adóbeszedéssel, illetve önadózással

Alapadatok

Egy 80 kilowatt motorteljesítményű személygépkocsira kötött - határozatlan időtartamú - felelősségbiztosítási szerződés szerződési éve 2012. február 25-étől 2013. február 24-éig tart, a díj összege egy évre 20 ezer forint, a felek negyedéves díjfizetésben állapodtak meg.

Adóbeszedés

A 2012. február 25-én esedékes díj, azaz 5 ezer forint után az adó összege 1500 forint (5000 x 30 százalék). Az üzembentartónak összesen 6500 forintot kell a biztosító számára megfizetni, ebből a biztosító március 15-éig 1500 forintot utal át az állami adóhatóság számára. Az üzembentartónak további teendője nincs.

Önadózás

Az üzembentartó a díj évi második részletét és az arra rakódó adót esedékességkor, 2012. május 25-én nem fizette meg. A biztosító ezt követően felszólította a tartozás rendezésére, de az a díjat az esedékesség napját követő úgynevezett 60 napos türelmi időszakban, 2012. július 23-áig sem fizette meg. A biztosító ezt a tényt 2012. augusztus 2-án jelezte a kötvénynyilvántartónak (Mabisz). Az okmányiroda az adatbázisok összevetésével - a felelősségbiztosítás díjának rendezetlensége miatt - 2012. október 7-ével a gépjárművet kivonta a forgalomból. Az esedékesség napjától, 2012. május 25-étől a gépjármű forgalomból való kivonásának napjáig terjedő időszakra, mely magában foglalja a 60 napos türelmi időt (2012. május 25. - 2012. július 23.) és az azt követő, biztosítási díjjal le nem fedett időszakot (2012. július 24. - 2012. október 7.), összesen 137 napra kell adót fizetni, a Mabisz által a fedezetlenségi díj napi összege és a napok számának szorzataként megállapított adóalap után. Tehát az adó alapja 58 910 forint (430 Ft/nap fedezetlenségi díj x 137 nap). Az adó összege ennek 30 százaléka, azaz 17 673 forint. Ezt az összeget kell az üzembentartónak bevallania és megfizetnie az állami adóhatósághoz 2012. november 15-éig.
__________________________________________________________________________________

Bevallási, megfizetési határidő

Az adót a biztosítónak, illetve - ha az adót önadózással kell megállapítani - az adó alanyának az adó megállapítására előírt határnapot követő hónap 15. napjáig kell bevallania az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és ezzel egyidejűleg meg kell fizetnie ezt.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/H. §-ában.]

Átmeneti szabályok

Mivel a baleseti adó 2012. január 1-jétől él, a biztosítási időszak pedig nem a naptári évhez igazodik, a törvény külön rendelkezik arról, hogy az adókötelezettség a biztosítási időszak 2012. január 1-jével kezdődő időszakára áll fenn. Ha az adó alanya a 2011. december 31-ét követő időszakra 2011-ben már fizetett biztosítási díjat, akkor a 2011. december 31-ét követő időszakra jutó biztosítási díj, egyszeri biztosítási díj, továbbá a biztosítással le nem fedett időtartamra önadózással megállapított adóalap utáni adót a biztosítónak vagy - önadózás esetén - az adó alanyának 2012. február 15-éig kell megállapítania és megfizetnie.

[Lásd a 2011. évi CIII. törvény 11/I. §-ában.]

Mit kell tudni az illetékekről?

Praxisjog öröklése

Változás 2011. július 15-étől.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának (praxisjog) folytatása nem keletkeztet öröklési illeték-kötelezettséget, így sem bejelentési, sem illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. A változást minden olyan illetékügyben alkalmazni kell, amelyet 2011. július 15-éig az állami adóhatóság még nem bírált el jogerősen.

[1990. évi XCIII. törvény 8. § (1) bek.]

Nem változott.

Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának mint vagyoni értékű jognak az ajándékozása, valamint visszteher mellett történő megszerzése után továbbra is ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.

[1990. évi XCIII. törvény 11. § (1) bek. c), 18. § (2) bek. f) pont]

Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedés megszerzése

Változás 2011. július 15-étől.

Belföldi ingatlannal rendelkező gazdasági társaságban fennálló részesedés megszerzése esetén csak akkor kell illetéket fizetni, ha a megszerzett társaság egyben olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett (ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt) főtevékenysége épületépítési projekt szervezése, lakó- és nem lakóépület építése, saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.
A megszerzett társaság - közvetlen vagy közvetett - tulajdonában lévő további társaságok főtevékenysége nem bír jelentőséggel, még akkor sem, ha e társaságok a belföldi ingatlanok tényleges tulajdonosai. Például ha A társaság vagyoni betétet szerez egy kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató, belföldön ingatlanvagyonnal nem rendelkező B társaságban, nem keletkezik illetékkötelezettsége akkor sem, ha B társaság 100 százalékos tulajdonosa a lakóépületek építésével foglalkozó, belföldi ingatlannal rendelkező C társaságnak.
Tehát az olyan belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén, melynek főtevékenysége nem a fent említett tevékenységek valamelyike, a vagyonszerző sem a szerzés bejelentésére, sem illetékfizetésre nem köteles.
Az új szabályt a 2011. július 15-ét követően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

[1990. évi XCIII. törvény 18. § (2) bek. h) pont]

Nem változott.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésére vonatkozó további - így például a visszterhes vagyonátruházási illeték mértékére, alapjára, megfizetésének időpontjára, az illetékmentességekre, a bejelentési követelményekre vonatkozó - szabályok változatlanok.

[1990. évi XCIII. törvény 18. § (4), 19. § (1), (5), 26. § (1) bek. q), t) pont, 91. § (4) bek.]

Szabályozott ingatlanbefektetési társaság

Új előírás 2011. július 27-étől.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok és előtársaságok, illetve az ezek 100 százalékos tulajdonában lévő projekttársaságok kedvezményes, 2 százalékos illetéket fizetnek ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező gazdasági társaságban fennálló vagyoni betét visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése esetén. (A projekttársaság, mivel egyáltalán nem szerezhet részesedést más társaságban, nem szerezhet belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló részesedést sem, így kizárólag ingatlan tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor veheti igénybe a kedvezményes mértéket.)
A szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak a szerzéskor vállalnia kell, hogy az adott adóév lezárásakor megfelel az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban történő feltüntetés feltételeinek. Az elővállalkozásnak a vagyonszerzéskor arról kell nyilatkoznia, hogy elővállalkozási létszaka a társaságként való bejegyzéssel fog megszűnni. Ha e vállalás meghiúsul, az állami adóhatóság az igénybe vett kedvezmény kétszeresének a megfizetésére kötelezi a szabályozott ingatlanbefektetési társaságot vagy elővállalkozást.
A projekttársaságokat kizárólag tulajdonosukra (szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás) tekintettel illeti meg a kedvezményes illetékmérték, azaz esetükben a tulajdonosuknak kell a feltételek teljesülését vállalnia. Ebből következően a vállalás meghiúsulásából eredő pótilletéket is e tulajdonos társaságok viselik.

[1990. évi XCIII. törvény 23/D. §]

Döntésfeljegyzés illetékmentességnél

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság ügyiratra feljegyzett döntésében kizárólag az egyenes ági rokonok közötti illetékmentesség alkalmazása tényének kell szerepelnie, ezáltal nincs lehetőség a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény - az ügyiratra feljegyzett döntés kötelező tartalmi elemeire vonatkozó - rendelkezéseinek háttérjogszabályként történő alkalmazására. A szabályt az illetékkiszabásra 2011. december 31-e után bemutatott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

[1990. évi XCIII. törvény 78. § (1) bek.]

Változás 2011. július 15-étől.

Megszűnt az állami adóhatóság határozathozatali kötelezettsége olyan öröklési és ajándékozási ügyekben, amelyekben az örökhagyó (ajándékozó) és az örökös (megajándékozott) egyenes ági rokon, azaz szülő, gyermek, nagyszülő, unoka, további felmenő és leszármazó (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is). Az adóhatóság az illetékmentesség alkalmazásáról szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az ügyfelek a döntés feljegyzését követően kérhetik annak igazolását, hogy szerzésük illetékmentes volt.
A szabályt minden olyan illetékügyben alkalmazni kell, melyben 2011. július 15-éig az állami adóhatóság még nem adott ki fizetési meghagyást.

[1990. évi XCVIII. törvény 78. § (1) bek.]

Nem változott.

A vagyonszerzőnek továbbra is be kell jelentenie az adóhatósághoz a vagyonszerzést, amely továbbra is minden esetben köteles vizsgálni, hogy valóban fennáll-e az örökhagyó (ajándékozó) és a vagyonszerző közötti egyenes ági rokoni kapcsolat. Az adóhatóság erről szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel.
Az ügyfelek az eljárás során bármikor kérhetnek tájékoztatást az illetékmentességi szabály alkalmazásáról, továbbá a döntés feljegyzését követően kérhetik annak igazolását, hogy a szerzésük illetékmentes volt.

[1990. évi XCIII. törvény 78. § (1) bek.]

Ajándékozási illeték-mentességek

Új előírás 2011. szeptember 29-étől.

A rögzített devizaárfolyamon történő végtörlesztés során a pénzügyi intézmény által elengedett követelés mentes az ajándékozási illeték alól, és ezt be sem kell jelentenie a végtörlesztő magánszemélynek.

[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. s) pont]

Nem keletkezik ajándékozásiilleték-kötelezettség, azaz sem fizetési, sem bejelentési kötelezettség, ha a magyar állam megvásárolja a hiteladós lakóingatlanát, és e vásárlás következtében a hitelezőnek - törvényi rendelkezés alapján - el kell engednie követelését.

[1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bek. r) pont]

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a magánszemély lakásvásárlása, ha az a szociálisan rászorult természetes személy hiteladósok lakhatásának biztosításáról szóló - kidolgozás alatt lévő - törvényben rögzített vételi jog érvényesítésével történik.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. u) pont]

Igazgatási szolgáltatási pótdíj

Változás 2012. január 1-jétől.

Igazgatási szolgáltatási pótdíjat számíthat fel jogszabályi előírás alapján a hatóság akkor is, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárást az ügyfél kérelmére soron kívül - sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében - folytatja le.

[1990. évi XCIII. törvény 1. § (2) bek.]

Nem változott.

Igazgatási szolgáltatási pótdíjat is kell fizetni az eljárási illetéken felül, ha a hatóság - jogszabályi előírás alapján - az eljárást az ügyfél kérelmére munkaidőn túl, vagy a hatóság székhelyén kívül, azonnal lefolytatja.

[1990. évi XCIII. törvény 1. § (2) bek.]

Személyhez kötődő feltételes illetékmentesség

Változás 2012. január 1-jétől.

A személyhez kötődő feltételes illetékmentességre jogosult szervezeteknek az illetékmentesség érdekében ezentúl arról kell nyilatkozniuk, hogy a vállalkozási tevékenységükből származó jövedelmük után a vagyonszerzést megelőző adóévben nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettségük (korábban a vagyonszerzést, illetve az eljárás megindítását megelőző naptári évről kellett nyilatkozniuk).
Ha a szervezet e nyilatkozatát az adóév utolsó napját követő 150. nap előtt teszi meg, arról kell nyilatkoznia, hogy előreláthatóan nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
A szabályt mindazon ügyekben alkalmazni kell, amelyekben az adóhatóság 2012. január 1-jéig még nem adott ki fizetési meghagyást.

[1990. évi XCIII. törvény 5. §]

Nem változott.

A feltételes illetékmentességre jogosult szervezeteknek továbbra is nyilatkozniuk kell a társaságiadó-fizetési kötelezettség hiányára vonatkozó feltétel fennállásáról azokban az esetekben, amikor nem az állami adóhatóság szabja ki az illetéket, így például közigazgatási hatósági, illetve bírósági eljárás megindításakor vagy gépjármű szerzésekor. Egyéb vagyonszerzés esetén a feltétel teljesülését az állami adóhatóság továbbra is hivatalból ellenőrzi.
Ha a szervezet illetékmentességre jogosult, de mégis fizetett illetéket, akkor azt kérelmére az állami adóhatóság visszatéríti.

[1990. évi XCIII. törvény 5. §, 80. §]

Telekszerzés örökléssel

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A lakóház építésére alkalmas telektulajdon megszerzéséhez kapcsolódó öröklési, ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességet a természetes személy örököse is igénybe veheti - azaz folytathatja az örökhagyó által megkezdett lakóházépítést - az örökhagyó számára nyitva álló négyéves határidőn belül. Ha tehát az örökös a nevére szóló használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház határidőre történt felépítését, az illetékmentesség - ahogyan korábban az örökhagyót - őt is megilleti (a maximum négy évre felfüggesztett illetéket az adóhatóság törli). Ezt a szabályt azokra az esetekre is alkalmazni kell, amelyekben 2012. január 1-jéig az adóhatóság még nem adott ki fizetési meghagyást.

[1990. évi XCIII. törvény 16. § (2d), 17. § (2d), 26. § (2d) bek.]

Lízingcégek illetékmérték-kedvezménye

Változás 2012. január 1-jétől.

A lízingcégek nem érvényesíthetik a kedvezményes mértékű, 2 százalékos vagyonátruházási illetéket, ha a megszerzett ingatlant kapcsolt vállalkozásokra ruházzák át.

[1990. évi XCIII. törvény 23/A. §]

Nem változott.

A lízingcégek kedvezményes, 2 százalékos mértékű illetéket fizetnek, ha nyilatkozatban vállalják, hogy a megszerzett ingatlant két éven belül zárt végű - azaz a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező - lízingbe adják.

[1990. évi XCIII. törvény 23/A. §]

Gépjárműszerzési illeték

Változás 2012. január 1-jétől.

A gépjárművek megszerzése után fizetendő illetéket a jármű hajtómotorjának a hatósági nyilvántartásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság által vezetett (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által vezetett járműnyilvántartásban) feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye és a gyártástól számított kora alapján kell meghatározni (a korábbi hengerűrtartalom helyett). Azaz ezentúl a nagyobb teljesítményű és fiatal gépjárművek után több illetéket kell fizetni, a kisebb teljesítményűek és öregebbek után kevesebbet.
Ha a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-dal kell osztani, és ez a fizetendő illeték alapja. Ha a nyilvántartás egyáltalán nem tartalmazza a gépjármű teljesítményét, az adóhatóság az illetékes közlekedési hatóságtól kér adatot a teljesítményről.
A gépjárművek visszterhes megszerzésével kapcsolatos illetékszabályokat a 2011. december 31-e után illetékkiszabásra bemutatott - vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott - vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni.

[1990. évi XCIII. törvény 24. § (1) bek.]

__________________________________________________________________________________

Példa gépjárműszerzés illetékére

Egy 1990-ben gyártott Volkswagen Golf GL (1595 cm3, 51 kilowatt) esetében 2012-ben 22 950 forint vagyonszerzési illetéket kell fizetnie a vevőnek, ami a korábbi mértékkel számolt illetéknek mintegy 80 százaléka. A változás nem minden gépjárművásárlónak kedvez, például egy kisebb hengerűrtartalmú, de nagyobb teljesítményű motorral felszerelt 2007-es Opel Astra (1388 cm3, 66 kilowatt) után közel 11 500 forinttal több illetéket kell fizetni.
__________________________________________________________________________________

Kedvezmények, mentességek gépjárműszerzéskor

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A 120 kilowattnál nagyobb teljesítményű autóbuszok, tehergépkocsik és vontatók esetében e járművek tényleges teljesítményétől függetlenül kell meghatározni a fizetendő illetéket, méghozzá egységesen, a 120 kilowatt teljesítményű hajtómotorral rendelkező gépjárművekre irányadó illetékmértékek alapulvételével. A fizetendő illeték, ha e járművek gyártástól számított kora 0-3 év közötti, kilowattonként 750 forint, ha 4-8 év közötti, 650 forint, ha pedig 8 évnél magasabb, 550 forint.

[1990. évi XCIII. törvény 24. § (7) bek.]

A kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjárművek tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának - azaz a haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jognak - visszterhes (ellenérték fejében történő) megszerzése illetékmentes.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. w) pont]

Z rendszámú gépjármű

Új előírás 2011. július 15-étől.

Ha a vagyonszerző a tulajdonszerzés bejelentésével egyidejűleg külföldi kivitel céljából Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadását kéri, nem kell a gépjármű tulajdonjogának megszerzésekor megfizetni a visszterhes vagyonátruházási illetéket mindaddig, amíg nem kéri a gépjármű tartós belföldi használatához szükséges forgalmi engedély kiadását, vagy amíg a gépjárművet nem értékesíti belföldön.
Ha azonban a vagyonszerző a járművet mégis belföldön kívánja használni, és ezért forgalmi engedély kiadását kéri, vagy ha a gépjárművet belföldön értékesíti, az illetéket utólagosan meg kell fizetnie.
Az új szabályozás csak az értékesítéskor Z rendszámmal még el nem látott gépjárművekre vonatkozik.
A Z rendszámmal már ellátott járművek belföldi értékesítése esetében fennáll az illetékfizetési kötelezettség, sőt a Z rendszám kiadását kérő eredeti tulajdonosnak is kell illetéket fizetnie, ha azt korábban nem fizette meg. Az új rendelkezés kizárólag a visszterhes vagyonátruházási illeték esetében alkalmazható.
A szabályt azokban a vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni, amelyeket 2011. július 15-e után nyújtottak be illetékkiszabásra, illetve jutottak más módon az állami adóhatóság tudomására.

[1990. évi XCIII. törvény 24. § (6) bek.]

Mentességek visszterhes vagyonátruházási illeték alól

Új előírás 2012.január 1-jétől.

Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása keretében történő vagyonszerzés. A szabály minden olyan esetre vonatkozik, amelyben az állami adóhatóság 2012. január 1-jéig még nem adott ki fizetési meghagyást.

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. v) pont]

Változás 2012. január 1-jétől.

Bővül a kapcsolt vállalkozások között illetékmentesen megszerezhető vagyontárgyak köre: az ingatlanátruházások is mentesek a visszterhes vagyonátruházási illeték alól, feltéve, hogy a vagyonszerző kapcsolt vállalkozás főtevékenysége ingatlanforgalmazás, illetve saját tulajdonú ingatlan bérbeadása (korábban esetükben csak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyonibetét-szerzés volt illetékmentes).

[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bek. t) pont]

Illetékmentes lehet a természeti katasztrófa következtében megsemmisült lakás pótlására vásárolt lakást szerzése, ha annak forgalmi értéke nem haladja meg a 10 millió forintot (korábban 6 millió forint volt az értékhatár).
A megemelt értékhatárt az adóhatóságnak az összes olyan illetékügyben alkalmazni kell, amelyben 2012. január 1-jéig még nem adott ki fizetési meghagyást.

[1990. évi XCIII. törvény 26/A. §]

Közigazgatási hatósági eljárási illeték

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó előzetes igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke 50 ezer forint.

[1990. évi XCIII. törvény 29. § (7) bek.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Az elsőfokú (általános tételű) közigazgatási hatósági eljárásért 3 ezer forint illetéket kell fizetni (2200 forint helyett). A megemelt illetékmértéket a 2011. december 31-e után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

[1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bek.]

Ha a felügyeleti eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a kérelemmel érintett - vagy vitatott - összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 500 forint, de legalább 50 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha a kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, az illeték 50 ezer forint. A szabályt 2011. december 31-e után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

[1990. évi XCIII. törvény 29. § (3) bek.]

Az adóhatóság, vámhatóság által lefolytatott, nem illetékmentes elsőfokú eljárások alatt a fizetési könnyítésre, illetve az adómérséklésre irányuló eljárások értendők (korábban a méltányossági eljárás fogalmat használta a törvény).
Tárgyi illetékmentesség csak az elsőfokú - a fogyasztói jogok érdemi védelmére és érvényesítésére szolgáló - fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezésekor alkalmazható.
Az eljárási illeték-mentességgel kapcsolatos módosításokat 2011. december 31-e után kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni.

[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bek. 23., 35. pont]

Nem változott.

Ha a felügyeleti eljárást nem az adópolitikáért felelős miniszter, hanem a felettes adóhatóság folytatja le, az illeték mértéke megegyezik az elsőfokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetékével: a fellebbezéssel érintett - vagy vitatott - összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 ezer forint.

[1990. évi XCIII. törvény 29. § (3) bek.]

Bírósági eljárási illetékek

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A csőd- és a felszámolási eljárás során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 ezer forint. Ha azonban a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében, hivatalból rendelkezik az illeték visszatérítéséről.

[1990. évi XCIII. törvény 43. § (8) bek.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Emelkedik az elsőfokú polgári peres eljárás általános mértéke, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás, az ítélet, végzés elleni fellebbezés, illetve felülvizsgálat illetéke. Néhány polgári peres és nem peres eljárásban módosul az illetékszámítási alap, ha nem állapítható meg az eljárás tárgyának értéke. A házassági bontóper tételes illetéke 30 ezer forintra nő (az eddigi 12 ezer forintról).
A közigazgatási nem peres eljárások és a munkaügyi perek illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg - 10 ezer forint, a házassági bontóperben hozott ítélet ellen irányuló fellebbezés illetéke pedig 15 ezer forint.
A cégbírósági, valamint a csőd- és felszámolási eljárásban hozott végzés elleni fellebbezés illetéke az ügy érdemében hozott végzés esetén 30 ezer forint, minden más esetben 7 ezer forint (eddig egységesen 7 ezer forint volt). Az ugyanezen eljárásokban hozott végzés elleni felülvizsgálat illetéke 30 ezer forint (8 ezer forint helyett).
A kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 10 ezer forint, a fellebbezésé 10 ezer forint, a perújítási kérelemé és a felülvizsgálati indítványé 15 ezer forint (5 ezer, 6 ezer és 7 ezer forint helyett).
Az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása nélküli elutasításakor az illeték a peres eljárás illetékének 10 százaléka (eddig illetékmentes volt).
Az új - megemelt - illetékeket a 2011. december 31-e után indított bírósági eljárásokban kell megfizetni.

[1990. évi XCIII. törvény 39. § (3), 42. § (1), 43. § (1), (3), (5), (7), 46. § (1)-(2), 47. § (1), (3) bek., 50. §, 52. § (1) bek., 57. § (1) bek. a), 58. § (1) bek. f) pont]

Bírósági eljárási illeték utólagos elszámolása

Változás 2012. január 1-jétől.

A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetéséhez kapcsolódó engedélyezési jogkör az adópolitikáért felelős minisztertől átkerül az állami adóhatóság elnökéhez. Az engedélyezési jogkör áttelepítésével az adóhatóság elnöke szabja ki engedélyező határozatában a szervezet által fizetendő előleget (ez a szervezet által egy éven belül megindított összes bírósági eljárásért fizetett illeték 50 százaléka), illetve teszi közzé a szervezetekre vonatkozó adatokat az adóhatóság honlapján.

[1990. évi XCIII. törvény 74. § (5)-(8) bek.]

Nem változott.

A bírósági eljárási illeték utólagos elszámolással történő megfizetését akkor lehet engedélyezni, ha egy gazdálkodó szervezet egy éven belül legalább 250 bírósági eljárást indított, és a kérelmében megjelöli az általa megindított eljárásokat, az azokhoz kapcsolódóan megfizetett illetékkel együtt. Utólagos elszámolás esetén a szervezet mentesül a bírósági eljárási illetéknek az eljárás kezdeményezésekor történő megfizetése alól.

[1990. évi XCIII. törvény 74. § (5) bek.]

Speciális eljárási illetékek

Változás 2011. január 27-étől.

Az építésügyi hatóságnál indított építési engedélyezési eljárások illetékmértékei módosultak.

[1990. évi XCIII. törvény melléklet XV. cím 1. c) pont]

Változás 2012. január 1-jétől.

A magánútlevél, a második magánútlevél, továbbá az elveszett, megsemmisült, illetve a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná vált magánútlevél és második magánútlevél helyett soron kívüli, sürgősségi, illetve azonnali eljárás keretében kiállított új úti okmány kiadásáért ezentúl az eljárási illetéken felül külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási pótdíjat is fizetni kell.

[1990. évi XCIII. törvény melléklet IX. cím 1. pont]

A személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges anyakönyvi kivonat kiállításáért 2 ezer forintot kell fizetni (eddig a kivonatkiállítás ilyenkor illetékmentes volt).

[1990. évi XCIII. törvény melléklet IX. cím II/3.]

A már megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 50 ezer forintra emelkedik (30 ezer forintról).

[1990. évi XCIII. törvény melléklet X. cím 3.]

A hatósági bizonyítvány kiállításáért általános tételű eljárási illetéket - 3 ezer forintot -kell fizetni (kivéve, ha a hatósági bizonyítvány kiállításáért rendelet igazgatási szolgáltatási díjat vezet be).

[1990. évi XCIII. törvény melléklet XXI. cím 1-2.]

Beépítetlen telek megszerzője és ingatlanforgalmazók által igénybe vehető kedvezmény

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Mentesülhetnek a lakóház felépítésének, illetve az ingatlan továbbértékesítésének kötelezettsége alól azok, akik 2004. október 1-je és 2009. május 31-e között vásároltak telket, illetve azok az ingatlanforgalmazók, akik 2006. október 1-je és 2009. május 31-e között továbbértékesítési céllal ingatlant vásároltak, ha a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló törvényben rögzített határidő-hosszabbítás lehetőségével éltek, és a jelenleg hatályos illetékmértékek alkalmazásával megfizetik a vagyonszerzésük után járó illetéket.
(Ezen illetékmértékek: telek esetében 4 százalék, az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzőknél továbbértékesítési céllal vett lakás esetén 4 millió forintig 2 százalék, az e fölötti részre 4 százalék, egyéb - nem lakás - ingatlan továbbértékesítés céljából történő megvásárlásakor 4 százalék.)
Ha e vagyonszerzők a vállalás teljesítésének elmaradása következtében már megfizették a törvény szerinti pótilletéket, illetve a késedelmi pótlékkal növelt illetéket, részükre az állami adóhatóság azt - a vagyonszerzés után járó, jelenleg hatályos mértékek alkalmazásával megállapított illeték összegével csökkentve - az adó-visszatérítés szabályai szerint téríti vissza.

[2009. évi LXXVII. törvény 213. § (6)-(8) bek.]

Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?

Szociális hozzájárulási adó néven az Országgyűlés új adó bevezetéséről döntött. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási járulék megszűnik. Az új adó nem jogosít ellátásra, támogatás igénybevételére.

Az adó alanya

A szociális hozzájárulási adó a kifizetőket, az egyéni vállalkozókat és a mezőgazdasági őstermelőket terheli.
Nem adóalany a saját jogú nyugdíjas, illetve az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő egyéni vállalkozó, a személyijövedelemadó-törvény rendelkezései szerint mezőgazdasági kistermelőnek minősülő mezőgazdasági őstermelő (kivéve a Tbj. szerint magasabb járulékalapot választó kistermelőt), illetve az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a Tbj. alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 453. § (4) bekezdésében, 454. §-ában.]

Adókötelezettség, adóalap

A kifizetői adókötelezettség a munkaviszonyra, illetve a szövetkezeti tag munkavégzésére, a társas vállalkozás tagja személyes közreműködésére vonatkozik. Adókötelezettséget eredményez továbbá minden egyéb, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló vagy nem önálló tevékenység végzése.
Az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj. E juttatások hiányában az adó alapja a szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás.
Nem adóalap egyebek közt a diplomáciai mentességet élvező külföldieknek juttatott bevétel, bizonyos feltételek mellett a magyarországi illetőséggel nem rendelkező külföldi kifizető külföldi munkavállalójának magyarországi kiküldetésére, kirendelésére vagy munkaerőkölcsönzés keretében folytatott tevékenységére tekintettel juttatott bevétel, a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási és szociális ellátásból a nem a kifizetőt terhelő rész, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem és a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat.

[Lásd a Módtv. 455. §-ában.]

Az egyéni vállalkozó adóalapja:
■ a vállalkozói kivét a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választónál,
■ az átalányban megállapított jövedelem az átalányadózást alkalmazónál,
■ a magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében tett nyilatkozat szerinti összeg az evás egyéni vállalkozónál és a mezőgazdasági őstermelőnél,
■ az evaalap 4 százaléka a heti 36 órás munkaviszonyban álló, illetve nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató evaalany egyéni vállalkozónál.

[Lásd a Módtv. 456. §-ában.]

Különös szabályok rendelkeznek arról, hogy a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után terhelő adó alapja a minimálbér, míg az egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel) 112,5 százaléka. Társas vállalkozások saját tagjuk után legalább a minimálbér (illetve, ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum) 112,5 százaléka után fizetik az adót.

[Lásd a Módtv. 457. §-ában.]

Mentesülés az adó alól

Mentesül az adó megfizetése alól
■ az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a kifizető arra az időszakra, amikor az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, illetve a társas vállalkozó tagja táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha ezen időszak alatt a kifizető tagja személyesen közreműködik, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ a kamarai tagsággal járó tevékenységek (ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő) esetében a kifizető a tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel és az egyéni vállalkozó saját maga után, ha az egyéni vállalkozó vagy a tevékenységet végző iroda, társaság tagjának kamarai tagsága szünetel,
■ a kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján és a nem evás egyéni vállalkozó saját maga után arra az időszakra, amíg a kifizető tagja vagy az egyéni vállalkozó heti 36 órás munkaviszonyban áll, illetve nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat,
■ a kifizető arra az időszakra, amelyre tagjának másik kifizetővel is van adókötelezettséget eredményező jogviszonya,
■ az egyéni vállalkozó, ha a kifizetőnek január 31-éig az adóév egészére nyilatkozik arról, hogy vele a törvény különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

[Lásd a Módtv. 458. §-ában.)

Adómérték, kedvezmények

A számított adó az adóalap 27 százaléka.
A számított adó 2012-ben három jogcímen csökkenthető kedvezménnyel:
■ munkabérek nettó értékének megőrzését,
■ a Karrier Híd Program megvalósítását,
■ más törvényben szabályozott, a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok foglalkoztatásának megkönnyítését
célzó kedvezménnyel.
A fenti kedvezménykör 2013. január 1-jétől egy újabbal, a szakképzettséget nem igénylő munkakörhöz kapcsolódó adókedvezménnyel bővül.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesült munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmények számításánál nem lehet figyelembe venni.

[Lásd a Módtv. 459. §-ában.)

Munkabérek nettó értékének megőrzése

A közszférához tartozó és az egyházi kifizető kivételével a kifizető adókedvezményt vehet igénybe abban az esetben, ha minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál végrehajtotta a munkabérek elvárt emeléséről szóló, készülő kormányrendelet szerinti béremelést. Nem vehető figyelembe béremelésként a béren kívüli juttatások növelése. Az adókedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető, amikor az elvárt béremelés minden, folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló esetében megvalósul.
Folyamatos a foglalkoztatás, ha a munkavállaló a kifizetővel vagy annak kapcsolt vállalkozásával 2011 november-decemberében is munkaviszonyban állt. Folyamatosan foglalkoztatottnak kell tekinteni továbbá az olyan egyéni cég, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő által korábban foglalkoztatott munkavállalót is, ahol az egyéni cég tagja, illetve az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a természetes személy kifizető közeli hozzátartozója.
Ha a kifizető 2011. november 1-je és december 31-e között senkit sem foglalkoztatott munkaviszonyban, akkor az adókedvezmény a béremelési feltételre tekintet nélkül érvényesíthető (kivéve, ha ebben az időszakban a kifizető kapcsolt vállalkozása - természetes személy kifizető esetében közeli hozzátartozójának egyéni cége, illetve közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként -munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt).
A kedvezmény alapja a bruttó munkabér. A kedvezmény mértéke 2012-ben a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 ezer forintot. Ha meghaladja, akkor az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenteni kell a kedvezményalap 75 ezer forint feletti részének 14 százalékával. (2013-ban 75 ezer forintos kedvezményalapig 16 százalék, de legfeljebb 12 ezer forint a kedvezmény, amit csökkenteni kell a 75 ezer forintos összeghatár feletti rész 20 százalékával. A kedvezmény már a béremelési feltétel teljesítése nélkül is érvényesíthető.) A kedvezmény 2012-ben havi 190 180 forintos, 2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérig érvényesíthető.

[Lásd a Módtv. 460. §-ában.]

Karrier Híd Program

Ha költségvetési szervnek nem minősülő kifizető a Karrier Híd Programban részt vevő, korábban a közszférában foglalkoztatott személyt munkaviszonyban foglalkoztat, adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vevő munkavállalót megillető bruttó munkabér - de legfeljebb a minimálbér kétszeresének - 13,5 százaléka. A programban részt vevőnek az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással kell rendelkeznie, ami a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes.

[Lásd a Módtv. 462. §-ában.]

Szakképzettséget nem igénylő munkakörök

Változás 2013.január 1-jétől.

A 2012. január 1-jén érvényes FEOR-08 9. főcsoportjába tartozó, szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a foglalkoztatók kedvezményt vehetnek igénybe. Ennek összege az ilyen munkakörben foglalkoztatottat megillető munkabér - de legfeljebb a minimálbér - 9 százaléka.

[Lásd a Módtv. 461. §-ában.]

Adókedvezmények korlátozása

Főszabály szerint ugyanazon jogviszony alapján csak egy adókedvezmény vehető igénybe. Kivétel:
■ A Start Plusz-, Start Extra- vagy Start Bónusz-kedvezmények más adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetők. Ez esetben a legfeljebb két jogcímen érvényesíthető együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendő adó összegét, és az adott foglalkoztatottra számított adó összegét meghaladó kedvezménynyel a kifizető csökkentheti más munkavállalók utáni számított adóját. Ha más munkavállaló hiányában nincs módja a kedvezmény beszámítására, akkor az adózás rendjéről szóló törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia.
■ A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezmény egyazon munkavállaló után együttesen is igénybe vehető, de a kedvezmények összege nem haladhatja meg az adott munkavállaló jogviszonyára tekintettel megállapított számított adót.

[Lásd a Módtv. 463. §-ában.]

Eljárási szabályok

Az adót az adóalany főszabály szerint havonta köteles megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. A nem főállású evás egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente kell az adót bevallania és megfizetnie. A kedvezményt vagy támogatást igénybe vevő adóalany bevallásából személyenként megállapíthatónak kell lennie a kedvezmény vagy támogatás jogcímének, alapjának, összegének, és olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből ellenőrizhető az adó alapja és összege, valamint a mentesség és kedvezmény összege.

[Lásd a Módtv. 464. §-ában.]

Nem képez adóalapot a 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetőleg saját maga után az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.

[Lásd a Módtv. 467. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példák a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményekre, Ft/hó

	Start progra- mos minimál- béres új munkavállaló, 2012-től	Start Bónusz programos minimálbéres új munkavállaló, 2012-től	Munkavállaló 2012-ben bér- emelést kap, egy gyereke van	Munkavállaló 2012-ben bér- emelést kap	Munkavállaló 2012-ben bér- emelést kap
2011
Bruttó bér			100 000	100 000	190 000
Szakképzési hozzájárulás (1,5%)			1 500	1 500	2 850
Munkáltatót terhelő járulékok (27%)			27 000	27 000	51 300
Foglalkoztatás munkavállalóra jutó költsége			128 500	128 500	244 150
Munkavállalót terhelő járulékok (17,5%)			17 500	17 500	33 250
Számított szja			20 320	20 320	38 608
Adójóváírás			12 100	12 100	10 644
Gyermekek után járó adóalap-kedvezmény értéke			10 000
Fizetendő szja			0	8 220	27 964
Nettó bér			82 500	74 280	128 786
2012
Bruttó bér	93 000	93 000	1 13 500	150 000	197 000
Szakképzési hozzájárulás (1,5%)	1 395	1 395	1 703	2 250	2 955
Számított szociális hozzájárulási adó (27%)	25 110	25 110	30 645	40 500	53 190
Adókedvezmény*	13 605	13 605	10 735	5 625	0
Start-kedvezmény (17%)	15 810
Start Bónusz-kedvezmény (27%)		25 110
Fizetendő szociális hozzájárulási adó (összesen 94 370)	0	-13 605	19 910	34 875	53 190
Foglalkoztatás költsége	94 395	80 790	135 113	187 125	253 145
Munkavállalót terhelő járulékok (18,5%)	17 205	17 205	20 998	27 750	36 445
Számított szja	14 880	14 880	18 160	24 000	31 520
Gyermekek után járó adóalap-kedvezmény			10 000
Fizetendő szja	14 880	14 880	8 160	24 000	31 520
Nettó bér	60 915	60 915	84 343	98 250	129 035

*A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez kapcsolódó kedvezmény, feltételezve, hogy a kifizető megfelel a feltételeknek. Megjegyzés: a kiadvány lezárásakor a 2012. évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló jogszabály még nem volt elfogadva, feltételezés.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a helyi adókról?

Adófelfüggesztés

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Magánszemély ezentúl kommunális adójára is kérhet adófelfüggesztést (ugyanolyan feltételekkel, mint már korábban is az építményadónál).

[1990. évi C. törvény 26/A. §]

Nem változott.

Adófelfüggesztést az kérhet, aki betöltötte a 65. életévét, vagy legalább 67 százalékban rokkant. Ilyenkor az adót nem kell annak esedékességekor megfizetni, de az adóhatóság az adóösszeg és kamatai erejéig jelzálogot jegyeztet az ingatlanra. Az ekként elhalasztott adót csak akkor kell megfizetni, ha az adóalany a lakást eladja, illetve vagyoni értékű joggal megterheli. Az adóalany halálakor a jelzáloggal biztosított adó és a felhalmozott kamatok az örököst terhelik.

[1990. évi C. törvény 26/A. §]

Alanyi és feltételes mentesség

Változás 2012. január 1-jétől.

Az építmény- és telekadóban ezentúl csak olyan ingatlanokra érvényesíthető úgynevezett feltételes mentesség, amelyeket a preferált (jellemzően nonprofit) szervezet az alapító okirata, alapszabálya szerinti alaptevékenységéhez használ. Nem jár tehát építmény-, illetve telekadó-mentesség például az alapítvány, a közszolgáltató szervezet (így a MÁV, Volán-társaság) bérbe adott épülete, illetve telke után.

[1990. évi C. törvény 3. §]

Az úgynevezett közműszolgáltatók (a távfűtés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást nyújtók - ideértve a víziközmű-társulatot is -, feltéve, hogy nettó árbevételük legalább 75 százalékban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatásnyújtásból származik) kikerülnek a helyi adókról szóló törvény szerinti közszolgáltató szervezetek köréből, ezáltal elveszítik feltételes helyiadó-mentes státusukat is. Ez azt jelenti, hogy 2012. január 1-jétől valamennyi helyi adóban fennáll adókötelezettségük, függetlenül attól, hogy az adóévet megelőző évben keletkezett-e társaságiadó-fizetési kötelezettségük, vagy sem.

[1990. évi C. törvény 52. § 35. pont]

Nem tartozik a helyi adó hatálya alá a magyar állam, a helyi önkormányzat, a helyi és kisebbségi önkormányzat, az egyház és a költségvetési szerv sem.
(Eddig közvetetten
- állami, illetve önkormányzati tulajdont kezelő költségvetési szerv személyén keresztül
- voltak mentesek a helyi adók alól.)

[1990. évi C. törvény 3. §]

Nem változott.

A feltételes helyiadó-mentesség minden helyi adóra vonatkozó személyi mentességet jelent abban az esetben, ha az adott szervezetnek (például társadalmi szervezet, alapítvány, köztestület) az adóévet megelőző évi jövedelme után nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége.

[1990. évi C. törvény 3. §]

Építmény- és telekadó

Változás 2012. január 1-jétől.

Az alapterület szerinti építmény- és telekadóztatás esetén az önkormányzatok bármilyen szempont szerint differenciálhatják az adó mértékét, még a vállalkozó adóalanyok üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze, illetve telke vonatkozásában is (például más adómértéket állapíthatnak meg a bel- és a külvárosi ingatlanokra, az üzletre és a raktárra).

[1990. évi C. törvény 7. § e) pont]

Ezentúl telekadó-köteles a külterületi, nem termőföldként nyilvántartott földrészlet, továbbá az épületnek nem minősülő építménnyel (például úttal, parkolóval) lefedett földrészlet is.

[1990. évi C. törvény 52. § 16. pont]

Nem változott.

Továbbra sem kell telekadót fizetni a külterületi termőföld, valamint a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi termőföld után. Külterületi tanya esetén a tanyához tartozó földrészlet után szintén nem kell adót fizetni, ha az mezőgazdasági művelés alatt áll. Emellett ezentúl sem adóköteles a közút és a vasúti pálya, valamint a vasúti pálya tartozéka által lefedett földterület.

[1990. évi C. törvény 52. § 16. pont]

A telekadó továbbra is éves adó, ami azt jelenti, hogy az adókötelezettség - egy kivételtől eltekintve - az arra okot adó tényállás (például adásvétel, öröklés) bekövetkeztének évét követő évtől keletkezik, s az adókötelezettséget keletkeztető feltételek megszűnése évének utolsó napjáig tart. (A fent említett kivétel az, ha a telken épületet emelnek, vagy ha a rajta álló épületet lebontják, vagy az megsemmisül; ilyenkor félévtől változik az adókötelezettség.)

[1990. évi C. törvény 20. §]

Építmény- és telekadó-mentességek

Változás 2012.január 1-jétől.

Az építményadóban megszűnik:
■ a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 négyzetméter hasznos alapterület mentessége (de az önkormányzatok rendeletükkel mentesíthetik ezen ingatlanokat),
■ a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetve nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiségek mentessége (az állami-önkormányzati fenntartású intézményeket magukban foglaló épületek után a jövőben sem kell adót fizetni).

[1990. évi C. törvény 13. §]

A telekadóban megszűnik
■ az építési tilalom alatt álló telek 50 százalékának adómentessége (de a második 50 százaléka továbbra is mentes marad),
■ a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító adóalany telkének mentessége (ezen szervezetek - közszolgáltató szervezetként - élveznek feltételes helyiadó-mentességet),
■ azon telek adómentessége, amelyen építményadó-mentes épület áll,
■ az épülethez, építményhez, nyomvonal jellegű létesítményhez tartozó védő (biztonsági) övezet telekadó-mentessége.

[1990. évi C. törvény 19. §]

Nem változott.

Továbbra is telekadó-mentes az erdő művelési ágban lévő belterületi telekrész és az épület (épületrész) rendeltetésszerű használatához szükséges telekrész. Ez utóbbi területrész az épület (épületrész) hasznos alapterületével egyezik meg. Továbbra is mentes a telekadó alól az építési tilalom alatt álló telek területének 50 százaléka.

[1990. évi C. törvény 19. §]

Továbbra is mentes az építményadó alól a szükséglakás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépület (például istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), ha azt az adóalany ténylegesen is állattartási-növénytermesztési tevékenységéhez használja.

[1990. évi C. törvény 13. §]

Iparűzési adó

Változás 2012. január 1-jétől.

A törvény ezentúl külön-külön fogalomként definiálja az iparűzésiadó-alap meghatározásakor figyelembe veendő (korábban azonos elnevezés alatt meghatározott) a számviteli törvény szerinti közvetített szolgáltatások értékét és az úgynevezett alvállalkozói teljesítések értékét.

[1990. évi C. törvény 52. § 32., 40. pont]

Ezentúl a külföldi telephelyre jutó adóalap nem mentes ugyan az iparűzési adó alól, de a telephelyre jutó adóalaprész után továbbra sem kell adót fizetni.

[1990. évi C. törvény 39. §]

Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?

Közhatalmi tevékenység

Változás 2011. június 10-étől.

Közhatalmi tevékenységnek minősül az úgynevezett közreműködő szervezetek európai uniós és egyéb nemzetközi források felhasználásának lebonyolításával kapcsolatos tevékenysége is, s ezért kikerül az áfakörből.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (4)-(5) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Nem feltétele a közhatalmi tevékenység végzésének, hogy erre a szervezet létesítő okirata utaljon. A törvény szövegéből kikerül az utalás a polgári törvénykönyvnek az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségről szóló 349. paragrafusára, mivel az nem feltétele, hanem következménye a közhatalmi tevékenységnek.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdésében.]

Megszűnés jogutódlással

Változás 2011. július 15-étől.

Az egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása jogutódlással történő megszűnésnek minősül, s ezért az egyéni vállalkozó mentesül a megszűnéséhez kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alól azon termékek után, amelyeket a továbbiakban az egyéni cég használ.
A gazdaságukat közeli hozzátartozójuknak úgynevezett gazdaságátadási támogatás igénybevétele fejében átadó mezőgazdasági termelőknek nem keletkezik áfakötelezettségük azon termékek után, amelyeket az átvevő közeli hozzátartozó használ a továbbfolytatott mezőgazdasági tevékenységi körében.
Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, illetve a gazdaságot átadó és átvevő személy egyetemlegesen felel az átalakulásig, illetve a gazdasági átadásig keletkezett kötelezettségekért.
E rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amelyekben az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatti megszűnése, illetve a gazdaságátadás 2010. január 1-jén vagy azt követően történik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bek. d), g) pontjaiban, 18. § (2) bekezdésében, 273-274. §-aiban.]

Változás a 2011. november 21-én elfogadott módosító törvény kihirdetését követő naptól.

Költségvetési szervnek az államháztartásról szóló törvény szerinti átalakítása és irányító (felügyeleti) szervének megváltozása is jogutódlással történő megszűnésnek minősül az áfatörvény értelmében.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bek. h) pontjában.]

Fuvarozási vélelem láncügyletben

Változás 2012. január 1-jétől.

Csak a láncügyletben közbenső vevőként fuvarozó adóalany jogosult megdönteni azt a vélelmet, hogy ezt a tevékenységet beszerzőként végzi.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 27. § (2) bekezdésében.]

Előleg importszolgáltatásnál

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az úgynevezett importszolgáltatások esetén, ha a teljesítés helyét a főszabály határozza meg, és az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, a fizetett előleg adófizetési kötelezettséget keletkeztet (és Közösségen belüli ügylet esetén az adóalany köteles azt feltüntetni az összesítő nyilatkozatban). Az így felszámított adó az általános szabályok szerint levonható. Az előírást abban az esetben kell először alkalmazni, amikor az előleg jóváírása, kézhezvétele 2012. január 1-jén vagy azt követően történik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 59. § (3) bekezdésében, 120. § b) pontjában, 275. §-ában.]

Adóalap-csökkentés, önellenőrzés

Változás 2012. január 1-jétől.

A törvény egyértelművé teszi, hogy az adóalap az előleg részleges visszafizetése esetén is csökken (nem csak a teljes összeg visszafizetésekor). Az adóalap csökkentésére vonatkozó szabály arra az esetre is alkalmazható, amikor a felek tévesen, előzetes megállapodásuktól eltérően magasabb ellenértéket számláztak.
Minden olyan esetben, amikor a fizetendő adó nem az adóalap csökkenése miatt csökken, az adóalanynak e változást nem önellenőrzéssel kell rendeznie, hanem aktuális adóbevallásában kell korrigálnia.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (1) bek. c), (2) bek. a), 78. § (1) bek. a) pontjaiban, 78. § (4) bekezdésében.]

Általános áfakulcs

Változás 2012. január 1-jétől.

25 százalékról 27 százalékra emelkedik az általános áfakulcs, így az általános áfakulcshoz tartozó felülről számított áfatartalom 20 százalékról 21,26 százalékra változik.
Főszabály szerint a 27 százalékos áfakulcs azon ügyletekre vonatkozik, melyek esetében 2011. december 31-e után keletkezik az adófizetési kötelezettség. Az időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó átmeneti szabály szerint a régi áfakulccsal kell számolni, ha az elszámolási időszak 2012. január 1-je előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése csak 2012-ben esedékes. Az új adómérték alkalmazandó, ha az elszámolási időszak 2011. december 31-e után kezdődik, és az ellenérték fizetése is ezen időpont után esedékes.
Ha az elszámolási időszak 2012. január 1-je előtt kezdődik, de 2012. január 1-jén vagy azt követően fejeződik be, a 2012. január 1-jét megelőző időszakra a régi, 25 százalékos, a 2011. december 31-ét követő időszakra pedig már a 27 százalékos áfamértéket kell alkalmazni.
A pénztárgépek és taxaméterek áfamértékváltozás miatti átállítását 2012. február 29-éig kell elvégezni. Az átállítási időszakban az adóalanyok kézi kibocsátású nyugtával, illetve számlával tehetnek eleget bizonylatkibocsátási kötelezettségüknek.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (1) bekezdésében, 83. § a) pontjában, 275. §-ában.]

Kedvezményes kulcs élő zenére

Változás 2011. április 12-étől.

Egyes élő zenei szolgáltatásoknál (például a nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény keretében nyújtott hangszeres élő zenei szolgáltatásoknál) 5 százalékos áfát kell felszámítani a korábbi 25 százalék helyett.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet II. 2. pontjában.]

Személygépkocsi-bérlés és -lízing

Változás 2012. január 1-jétől.

A személygépkocsi és más jármű bérbevétele esetén is - az általános szabályoknak megfelelően - levonható az ehhez kapcsolódóan az igénybevevőre áthárított áfa. A rendelkezést a 2011. december 31-e után kezdődő elszámolási időszakokban lehet először alkalmazni.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 124. § (2) bek. a) pontjában, 275. §-ában.]

Nem változott.

Az áthárított áfa olyan arányban vonható le, amilyenben a terméket, szolgáltatást az érintetett adóalany adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében használja.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 120. §-ában]

Áfaarányosítás

Változás 2012. január 1-jétől.

A szokásos piaci árat kell figyelembe venni (az ellenérték helyett) a gazdaságilag nem független felek közötti tranzakciók esetén a levonási hányados kiszámításakor is, ha az arányszámot 2011 utáni időszakra állapítják meg.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 275. §-ában és 5. mellékletében.]

__________________________________________________________________________________

Példák az áfamérték-változás átmeneti szabályaira

1. Pénzügyi tanácsadó cég időszakos elszámolásban állapodott meg ügyfelével. Az elvégzett szolgáltatásokat meghatározott időszakok szerint összesítik és számolják el, az egyes időszakokra pedig - meghatározott esedékességgel - díjat kötnek ki.

a) Ha az adott díj 2011. december 20-án esedékes, a teljes díjat 25 százalék áfa terheli, függetlenül attól, mikorra esik a díjjal érintett időszak (például 2011. december 1.-december 31., illetve 2011. december 20.-2012. január 19., esetleg 2012. január 1.-január 31.).
b) Ha az adott díj 2012. január 20-án esedékes, viszont az elszámolási időszak egésze 2012. január 1-je előttre esik (például 2011. december 1.-december 31.), 25 százalékos áfát kell felszámítani a teljes összegre.
c) Ha az adott díj 2012. január 20-án esedékes, a díjjal érintett időszak viszont mindkét évet érinti (például 2011. december 20.-2012. január 19., akkor a díj egyik részét 25 százalék, a másikat 27 százalék áfa terheli. A (100 ezer forint + áfa) díj időarányos megbontása a következőképp történik:
■ Az időszak naptári napjainak száma: 31
■ Az időszakból 2012. január 1-jét (az adómérték-változás hatálybalépésének időpontját) megelőző időpontra eső naptári napok száma: 12
■ Az időszakból 2011. december 31-ét követő időpontra eső naptári napok száma: 19
■ A díj 12/31-ed része 25 százalékos adómértékkel adózik, az áfa összege tehát: 9677 Ft (100 ezer Ft x 12/31 x 0,25)
■ A díj 19/31-ed része 27 százalékos adómértékkel adózik, az áfa összege tehát: 16 548 Ft (100 ezer Ft x 19/31 x 0,27)
d) Ha az adott díj 2012. január 20-án esedékes és az elszámolási időszak teljes egésze 2012-re esik (például 2012. január 1.-január 31.), a teljes összegre 27 százalékos áfát kell alkalmazni.

2. Havi fix díjas internetszolgáltatást nyújtó cég havonta számláz fogyasztóinak. Az egyes időszakokra - meghatározott esedékességgel - fizetési határidőt szab meg. Az elszámolt időszak adott hó 25-étől a következő hó 24-éig tart.

A) Ha a fizetés az elszámolt időszak végétől számított 15 napon belül esedékes:
- a 2011. november 25-étől december 24-éig terjedő időszakra elszámolt, 2012. január 8-án esedékes díjra még 25 százalékos áfakulcs alkalmazandó;
- a 2011. december 25-étől 2012. január 24-éig terjedő időszakra elszámolt, február 8-án esedékes díj egy részét 25 százalék, a másikat 27 százalék áfa terheli. A (10 ezer forint + áfa) díj időarányos megbontása a következőképp történik:
■ Az időszak naptári napjainak száma: 31
■ Az elszámolt időszakból 2012. január 1-jét (az adómérték-változás hatálybalépésének időpontját) megelőző időpontra eső naptári napok száma: 7
■ Az elszámolt időszakból 2011. december 31-ét követő időpontra eső naptári napok száma: 24
■ A díj 7/31-ed része 25 százalékos adómértékkel adózik, az áfa összege tehát: 565 Ft (10 ezer Ft x 7/31 x 0,25)
■ A díj 24/31-ed része 27 százalékos adómértékkel adózik, az áfa összege tehát: 2090 Ft (10 ezer Ft x 24/31 x 0,27).
- a 2012. január 25-étől február 24-éig terjedő időszakra elszámolt, március 11-én esedékes díjra 27 százalékos áfakulcs alkalmazandó.
B) Ha a fizetés az elszámolt időszak első napján esedékes:
- a 2011. december 25-étől 2012. január 24-éig terjedő időszakra elszámolt, 2011. december 25-én esedékes díj teljes összegére 25 százalékos áfakulcs alkalmazandó,
- a 2012. január 25-étől február 24-éig terjedő időszakra elszámolt, 2012. január 25-én esedékes díjat 27 százalék áfa terheli.
C) Ha a fizetés az elszámolt időszakot megelőző 15 nappal esedékes (a példa szerinti szolgáltatásnál ritkán fordul elő):
- a 2011. december 25-étől 2012. január 24-éig terjedő időszakra elszámolt, 2011. december 10-én esedékes díj teljes összegére még 25 százalékos áfakulcs alkalmazandó,
- a 2012. január 25-étől 2012. február 24-éig terjedő időszakra elszámolt, 2012. január 10-én esedékes díj teljes összegére 27 százalékos áfakulcs alkalmazandó.
__________________________________________________________________________________

Elévülési idő

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A törvény kimondja, hogy az adóalany a levonható adót az elévülési időn belül veheti figyelembe. A negatív adót az adóalany az elévülési időn belül görgetheti.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 131. § (1) bekezdésében, 131. § (2) bek. a) pontjában, 275. §-ában.]

Tárgyi eszköz

Változás 2012. január 1-jétől.

A tárgyi eszközökre vonatkozó korrekciót az adóalanyoknak a figyelési időszak alatt valamennyi érintett tárgyi eszközre egységesen, a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégezniük, az adott naptári évre számított levonási hányados alapján.
Ezt a korrekciós előírást első alkalommal a 2011. december 31-e után rendeltetésszerű használatba vett tárgyi eszközökre kell figyelembe venni. Az adóalanyok - nyilvántartásukban rögzítendő választásuk szerint - a korrekciót az új szabályok szerint hajthatják végre a módosítás hatálybalépése előtt használatba vett tárgyi eszközöknél.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 135. § § (2) bekezdésében, 275. §-ában.]

Adóhatósági tájékoztatás ingatlanértékesítés esetén

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság a honlapján közzétéve ad tájékoztatást arról, hogy az ingatlant eladó adózók áfakötelessé tették-e ingatlanértékesítésüket (eddig erről csak adózói megkeresésre adott információt).

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (6) bekezdésében.]

Adófizetésre kötelezett kiraktározásnál

Változás 2012. január 1-jétől.

Adóraktárból történő kiraktározáskor a termék értékesítője, illetve annak beszerzője kötelezett az adó megfizetésére, attól függően, hogy melyikük kezdeményezte a kiraktározást (a változást megelőzően a kiraktározás előtti utolsó értékesítőnek kellett megfizetnie az általános forgalmi adót).

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 146. § (1) bekezdésében és 4. mellékletében.]

Számlázás

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóalany akkor is köteles belföldön számlát kiállítani a belföldön kívül teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, ha máshol is letelepedettnek számít ugyan, de az ügylet teljesítésével legközvetlenebbül a belföldi székhelye vagy állandó telephelye érintett (korábban erre csak akkor volt kötelezett, ha kizárólag belföldön volt letelepedett).
Az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott számla kibocsátásához is szükséges a számlabefogadó előzetes beleegyezése. Ettől akkor lehet eltérni, ha jogszabály kötelező jelleggel írja elő az elektronikus számlázást.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (2) bek. c)-d) pontjaiban, 175. § (3) bekezdésében.]

Áfa-visszaigénylés feltételei

Változás 2011. szeptember 27-étől.

Már nem feltétele az áfa-visszaigénylésnek, hogy az adózó a bevallás esedékességéig kifizesse beszerzései adót is tartalmazó ellenértékét.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 186. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

Mentesülés bevallás alól

Változás 2012. január 1-jétől.

Az érintett időszakról áfabevallást kell benyújtaniuk azoknak a közösségi ügyletekben részt vevő, alanyi adómentes adóalanyának, mezőgazdasági, valamint kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző adóalanyoknak is, amelyeknek erre az időszakra összesítő nyilatkozatot kell kitölteniük.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257. § (1) bekezdésében.]

Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adózó akkor minősül mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben végző adóalanynak, ha mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség értékhatárát, vagy ha meghaladja, a mezőgazdasági tevékenységből származó éves bevétele több, mint az egyéb tevékenységből származó éves bevétele. A bevételek számbavételekor a kompenzációs felárat, az egyéb tevékenységnél pedig az adót is figyelembe kell venni.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 198. § (2) bekezdésében.]

Tanácsi végrehajtási rendelet elsőbbsége

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha eltérés van az áfatörvény, illetve a 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet székhelyre, állandó telephelyre, lakóhelyre és szokásos tartózkodási helyre vonatkozó előírásaiban, a rendelet szerinti szabályozást kell figyelembe venni.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. §-ában.]

Sorozatjellegű értékesítés

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A sorozatjellegű értékesítésbe az egy telek megosztása során kialakított, lakóterület besorolású építési telkek - darabszámuktól függetlenül - egy telekként számítandók be.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 18. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak alatti korrekcióra

A tárgyi eszközre vonatkozó figyelési időszak alatti korrekciót az adóalanynak egységesen a naptári év utolsó adómegállapítási időszakában kell elvégeznie az arra a naptári évre vonatkozóan számított levonási hányados alapján.
Egy adóalany tevékenységéhez 2012. január 31-én 1 millió forint + 270 ezer forint áfa értékben ingó jellegű tárgyi eszközt szerez be, melyet ugyanekkor rendeltetésszerű használatba is vesz. A beszerzéskor alkalmazott levonási hányad 40 százalék. A levont adó 108 000 (270 000 x 0,4) forint. A 2012. év egészére számított levonási hányad - a későbbiek szempontjából viszonyítási alap - megegyezik a beszerzéskor alkalmazott levonási hányaddal. Figyelési idő: öt év.
2013 az első olyan naptári év, melynek teljes időtartama alatt a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van. Az e naptári évre számított levonási hányadot kell összevetni a beszerzés évének (2012. év) levonási hányadával.
■ A 2013-as naptári évre számított levonási hányad 42 százalékra változik.
A 2012-ben levont adó 2012. évi levonási hányaddal számítva: 270 000 x 0,4 = 108 000 Ft
A 2012-ben levont adó 2013. évi levonási hányaddal számítva: 270 000 x 0,42 = 113 000 Ft
Különbség: (113 000 - 108 000) = 5000 Ft, ami nem éri el a 10 000 Ft-os határértéket, így 2013 utolsó adómegállapítási időszakában nem kell korrekciót számolni.
■ A 2014-re vonatkozó levonási hányad 45 százalékra nő.
A 2012-ben levont adó 2012. évi levonási hányaddal számítva: 270 000 x 0,4 = 108 000 Ft
A 2012-ben levont adó 2014. évi levonási hányaddal számítva: 270 000 x 0,45 = 122 000 Ft
Különbség: (122 000 - 108 000) = 14 000 Ft, ami meghaladja a 10 000 Ft-os határértéket, így 2014 utolsó adómegállapítási időszakában korrekciót kell számolni a következő módon:
- a levonási hányad 2012-ről 2014-re 40 százalékról 45 százalékra nőtt;
- a korrekció összege: 270 000/5 x (0,45-0,40) = 3000 Ft (pótlólag levonható).
■ A 2015-2017. években a levonási hányad 42, 41, majd 40 százalékra csökken. A 2012-es levonási hányadhoz viszonyított változás hatása egyik esetben sem éri el a 10 000 Ft-os határértéket, így ezen évek végén nem kell korrekciót számolni.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a jövedéki adóról?

Gázolaj adómértéke, adókedvezmények

Változás 2011. november 1-jétől.

A tüzelő-, fűtőanyag- és üzemanyagcélú gázolaj ezerliterenkénti adómértéke 97 350 forintról 110 350 forintra nőtt.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. c)-d) pontjaiban.]

A gázolaj adómértékének emelkedésével azonos mértékben nőtt a kereskedelmi gázolaj után érvényesíthető adó-visszaigénylés literenkénti mértéke: 6,50 forintról 19,50 forintra.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 57/C. § (1) bek., 128/D. §-ában.]

A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszatérítés mértéke 80 százalékról 82 százalékra emelkedett.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (1) bek. a) pontjában.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A kereskedelmi gázolaj literenkénti adókedvezménye 19,50 forintról 17 forintra csökken.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 57/C. § (1), 128/E. § (2) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A benzin, a kerozin, a fűtőolaj, az LPG és az üzemanyagcélú földgáz adómértéke változatlan marad.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdésében.]

E85 adókedvezménye

Változás 2011. augusztus 28-ától.

Az E85 üzemanyag bioetanol-tartalmának adómentessége megszűnt, s ezerliterenként 40 ezer forint adót kell fizetni utána.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bek. b) pontjában.]

Változás 2012. január 1-jétől.

Az E85 üzemanyag bioetanol-tartalmára alkalmazandó adómérték ezerliterenkénti 40 ezer forintról 70 ezer forintra nő.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bek. b) pontjában.]

Nem változott.

A bioetanolon kívüli tartalomra továbbra is a benzin adómértéke vonatkozik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (2) bek. b) pontjában.]

Bejelentés kenőolajokra

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Egyes - a törvényben felsorolt vámtarifaszámú - kenőolajok beszerzését és szállítását a terméket beszerző, szállító személy legkésőbb a beszerzést, szállítást megelőző napon köteles bejelenteni a vámhatóságnak. A bejelentést elmulasztó természetes személy legfeljebb 300 ezer forint, gazdálkodó szervezet legfeljebb 600 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. A bejelentés adattartalmát és részletes szabályait külön jogszabály (8/2004. PM-rendelet) tartalmazza.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. §-ában, 113. §; (2) bek. c), 129. § (2) bek. x) pontjaiban.]

Ellenőrzött adalékok

Változás 2012. július 1-jétől.

A 3811 vámtarifaszámú adalékok és a biodízel - felhasználási céljuktól függetlenül -a megfigyelt termékkörből az ellenőrzött termékkörbe kerülnek. Az ellenőrzött termékkörre vonatkozó feltételnek megfelelően az adalékok előállítása csak adóraktárban, az úgynevezett egyébásványolaj-gyártó adóraktárban végezhető. Kizárólag adalékokat előállító adóraktár esetén a jövedéki biztosíték legalább 10 millió, legfeljebb 60 millió forint, és legalább 30 köbméter tárolótartály szükséges.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (11) bekezdésében, 50. § (3) bek. f), (4) bek. c) pontjaiban, (5) bekezdésében, 52. § (1) bek. h), 58. § (1) bek. i), (4) bek. e), (5) bek. g) pontjaiban, (17) bekezdésében, 59. § (1) bek. b) pontjában, 62. § (6), 103. § (1) bekezdéseiben, (2) bek. b), 104. § (10) bek. b) pontjaiban, 105. § (3), 110. § (15), 114. § (5) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A benzinhez keverendő adalék adómértéke megegyezik a benzinével, a gázolajhoz keverendő termék adómértéke pedig a gázolajéval, az egyébként nem üzemanyagcélú adalék adója nulla forint. Az adalékokkal szabad forgalomban jövedéki engedély vagy nem jövedéki (kiskereskedelmi) engedély birtokában lehet kereskedni.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. h) pontjában, 103. § (1) bekezdésében, (2) bek. b), 104. § (10) bek. b) pontjaiban, 105. § (3), 110. § (15) bekezdéseiben.]

Adókedvezmény gázolajra földgázos üzemzavar idején

Új előírás 2011. december 1-jétől.

A gázolaj literenkénti 110,35 forintos jövedéki adójából 104,20 forintot igényelhetnek vissza azok az óránként legalább 500 köbméter földgázt felhasználó fogyasztók (nagyfelhasználók), amelyek minősített földgázellátási üzemzavar esetén annak időtartamára földgázról gázolajra térnek át.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 57. §-ában és a 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bek. 12. pontjában.]

Alkoholok adómértéke

Változás 2011. november 1-jétől.

A sör adómértéke 6,33 forint/Balling-(Plató-)fok/literről 6,65 forint/Balling-(Plató-)fok/literre változik, a 2,8 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú ízesített söré pedig 14 forint/liter/alkoholfokról 14,7 forint/liter/alkoholfokra emelkedett.
Az egyéb bor literenkénti adómértéke 94 forintról 98,7 forintra emelkedett.
A pezsgő literenkénti adómértéke 142,5 forintról 149,6 forintra nőtt.
A köztes alkoholtermék adómértéke literenként 221 forintról 232 forintra emelkedett.
2899 forint/tisztaalkohol-literre nőtt (a korábbi 2761 forintról) azon alkoholtermékek adómértéke,
■ amelyeket felsorol a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi jelzéseinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-ei 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) II. melléklete, valamint
■ az olyan szeszes italoké, amelyek alkoholtartalma kizárólag a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. és 9. pontja szerinti termékből származik, és ízesítésükre mézet vagy az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aromatulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/ EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-ai 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott aromaanyagot használnak.
A többi alkoholtermék adómértéke 4141,5 forint/tisztaalkohol-literre nőtt (eddig 2761 forint volt).
Az alkoholtermékeknél ez azt jelenti, hogy a pálinka, whisky, vodka és általában a minőségi szeszes italok, valamint a természetes aromával, aromakészítménnyel vagy mézzel ízesített pálinka az alacsonyabb, míg a többi alkoholtermék a magasabb adómérték szerint adózik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (2)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben, 76. § (3), 80. § (2), 89. § (2), 93. § (2) bekezdéseiben.]

Változás 2011. december 1-jétől.

A 110/2008/EK rendelet szerint szeszes italnak nem minősülő alkoholtermékek (például tiszta szesz, alacsony alkoholtartalmú long drinkek) jövedékiadómértéke 2899 forint/tisztaalkohol-literre változik. Ezzel együtt azokban az esetekben, amikor a jövedéki törvény az alkoholtermékek adómértékének alkalmazásáról rendelkezik (például üzemanyagként használt tiszta alkohol esetén), az alacsonyabb - 2899 forint/tisztaalkohol-liter -jövedékiadó-mértéket kell alkalmazni.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (2) bekezdésében, 52. §; (2) bek. c), 59. § (6) bek. b) pontjaiban, 66. § (7), 74. § (3), 114. § (5) bekezdéseiben.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A sör adóalapja -a korábbi Balling-(Plató-)fok helyett - a hekto-literenkénti alkoholfok, mértéke pedig literre átszámítva 14,7 forint.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 76. § (1) bekezdésében.]

Nem változott.

A szőlőbor adómértéke továbbra is nulla forint. A bérfőzött párlat adómértéke háztartásonként évi 50 liter mennyiségig változatlanul nulla forint, a magánfőzött párlat pedig háztartásonként évi 50 liter mennyiségig adómentes.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 9. § (3) bekezdésében, 64. § (3) bek. a) pontjában, 80. § (2) bekezdésében.]

Kisüzemi sörfőzés

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A kisüzemi sörfőzdében előállított évi legfeljebb 8 ezer hektoliter sör 50 százalékos kedvezményű - azaz 7,35 forint/liter/alkoholfokos - adómértékkel adózik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 76. § (3) bekezdésében.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A jövedéki biztosíték minimuma 1 millió forintról 500 ezer (megbízható adósok esetében 250 ezer) forintra csökken.
A kisüzemi sörfőzdéknek elégséges a számviteli szabályoknak megfelelő készletnyilvántartást vezetniük (termékmérleg párhuzamos vezetése helyett), mentesülnek továbbá a független könyvvizsgáló által hitelesített mérleg készítése alól, és választhatnak a vevőnyilvántartás vezetésének és vámhatósághoz megküldésének elektronikus vagy papíralapú módja között. A kedvezményeket csak a más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, nem licencia alapján működő sörfőzdék alkalmazhatják. A már működő sörfőzdéknek 2011. december 28-áig kell nyilatkozniuk arról, hogy megfelelnek e követelményeknek.
A sörfőzdében előállított sörrel jövedéki engedéllyel nagykereskedelmi tevékenységet folytató, sörfőzde adóraktári engedéllyel rendelkező személy jövedéki biztosítéka 500 ezer forintra csökken, amire a sörfőzde adóraktár jövedéki biztosítéka is fedezetet nyújt. A kisüzemi sörfőzdében előállított sörrel folytatott jövedéki engedélyes tevékenységhez szükséges raktárméret 20 négyzetméterre csökken.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 40. § (4), (15), 41. § (3) bekezdéseiben, 78. § (1) bek. a)-b) pontjaiban, (6)-(9) bekezdéseiben, 104. § (10) bek. c) pontjában, 104. § (10a), 128/E. § (1) bekezdéseiben.]

Alkoholok házi előállítása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Sör, egyéb bor és a pezsgő háztartásonként évi 1000 literig adómentesen, adóraktári engedély nélkül, kizárólag saját fogyasztásra, házilag is előállítható előzetes bejelentési kötelezettség mellett.
A bejelentésben az előállítás megkezdését megelőző harmadik napig az előállítás megkezdésének időpontját, az előállító nevét, lakcímét, az előállítani kívánt termékmennyiséget kell megadni, valamint az előállítás címét, ha az eltér az előállító lakcímétől.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 1. q) alpontjában, 76. § (4)-(5), 78. § (8) bekezdésében, 80. § (3) bek. c) pontjában, (4) bekezdésében, 114. § (2) bek. l) pontjában.]

Bortermelői értékesítés

Változás 2012. január 1-jétől.

Ezentúl az egyszerűsített adóraktár-engedélyes tulajdonában, illetve használatában lévő, az egyszerűsített adóraktártól eltérő helyen működő üzlethelyiségben is végezhető termelői borkimérés. Azaz a termelők az ilyen üzletekben a saját előállítású szőlőbort kannából, hordóból elvitelre kimérve is forgalmazhatják, s ilyenkor megszűnik a hivatalos zárazás kötelezettsége. Nem kötelező ezentúl a hivatalos zárazás a felbontást követően levegőmentes, ezért hosszabb idejű tárolást biztosító bag-in-box kiszerelésű boroknál sem.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 48. pontjában, 85. § (3), 109. § (1) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Továbbra is folytatható termelői borkimérés az előállítás helyén.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 48. pontjában.]

Jövedéki biztosíték

Változás 2012. január 1-jétől.

A jövedéki termék fogadásával beállt, de még nem teljesített adófizetési kötelezettség összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét. (Eddig a bejegyzett kereskedő havonta annak a mennyiségnek a másfélszereséig hozhatott be jövedéki terméket, melyre a jövedéki biztosítéka fedezetet nyújtott.)

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az alkohol-, sör-, egyébbor- és pezsgőtároló adóraktár engedélyese által még nem teljesített adófizetési kötelezettség összege 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 72. § (8a), 78. § (5), 84. § (12), 91. § (6) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítéka az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő termékek adótartamának egytizenkettede.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (1) bek. f) pontjában.]

Az alkoholok tárolását végző adóraktár jövedéki biztosítéka az adóraktárakra alkalmazandó általános szabályok szerint kerül kiszámításra, azaz az éves szinten tárolt jövedékitermék-mennyiségre jutó adó egytizenkettede.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 38. § (2) bekezdésében.]

Dohánygyártmányok adómértéke

Változás 2011. november 1-jétől.

A cigaretta tételes, ezerdarabonkénti adója 9750 forintról 10 550 forintra, minimálisan fizetendő adója pedig ezerszálanként 18 080 forintról 19 530 forintra emelkedett (19 szálas dobozra számolva 343,50 forintról 371 forintra).
A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) minimálisan fizetendő adója kilogrammonként 7860 forintról 8790 forintra nőtt (40 grammos csomagra számolva 351,60 forintra).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]

Változás 2012. május 1-jétől.

A cigaretta tételes, ezerdarabonkénti adója 11 300 forintra, minimálisan fizetendő adója pedig ezerszálankénti 20 900 forintra emelkedik (19 szálas dobozra számolva 397,10 forintra).
A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) minimálisan fizetendő adója kilogrammonként 9720 forintra nő (40 grammos csomagra számolva 388,80 forintra).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]

Változás 2012. november 1-jétől.

A cigaretta tételes, ezerdarabonkénti adója 11 750 forintra, minimálisan fizetendő adója pedig ezerszálankénti 21 740 forintra emelkedik (19 szálas dobozra számolva 413 forintra).
A finomra vágott fogyasztási dohány és az egyéb fogyasztási dohány (pipadohány) minimálisan fizetendő adója kilogrammonként 10 440 forintra nő (40 grammos csomagra számolva 417,60 forintra).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

A dohánygyártmányok százalékos, kiskereskedelmi eladási árra vetített adója cigaretta esetében 28,4 százalék, szivarra és szivarkára 28,5 százalék, finomra vágott fogyasztási dohányra 52 százalék, egyéb fogyasztási dohányra 32,5 százalék.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében.]

Halasztott fizetési kötelezettség

Változás 2011. november 1-jétől.

A tárgyhóban átvett adójegyek után az adót - 2 milliárd forint összeghatár fölött - a korábbinál 10 nappal korábban, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98. § (7) bekezdésében.]

Dohányátárazás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében lehetővé válik a jövedéki adó és az általános forgalmi adó visszaigénylése, levonása, ha a dohánygyártmányadóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő vagy az importáló a korábban már szabad forgalomba bocsátott termékről az adójegyet eltávolítja, s arra a bejegyzett kereskedő és az importáló egyúttal új adójegyet helyez fel. Az adó visszaigénylésére dohánygyártmány-adóraktár esetében a régi adójegyek eltávolításáról és megsemmisítéséről felvett jegyzőkönyv, míg bejegyzett kereskedő és az importáló esetében az adójegyek eltávolításáról és az új adójegyek felhelyezéséről felvett jegyzőkönyv birtokában nyílik lehetőség.
Az eltávolított és megsemmisített adójegyek után adójegyenként 6 forint átalány-költségtérítést kell fizetniük a dohányátárazást végző piaci szereplőknek.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (7)-(9) bekezdéseiben.]

"Dohánybespájzolás" korlátozása

Változás 2011. november 1-jétől.

Jövedéki engedélyes kereskedő és importáló a dohánygyártmányok jövedékiadó-mértékének változását követő 30. naptól, nem jövedéki engedélyes kereskedő az adómérték-változást követő 60. naptól nem értékesíthet a változást megelőzően kiadott, régi adójeggyel ellátott terméket. A kötelezettség megsértése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, és elkobozza a régi adójeggyel ellátott terméket.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (2), 120. § (1a) bekezdéseiben..]

Nem változott.

Az adóraktár-engedélyes, az importáló és a bejegyzett kereskedő a jövedéki-, illetve általánosforgalmiadómérték-változás hatálybalépését követően csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel ellátott terméket bocsáthat szabad forgalomba, importálhat, illetve hozhat be más tagállamból.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (1) bekezdésében.]

A bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból behozott dohánygyártmányra az adójegyet legkésőbb a termék fogadásának napján kell átvennie, és öt munkanapon belül fel kell helyeznie.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98/A. § (3) bekezdésében.]

Adójegy ellátása vonalkóddal

Változás 2012. május 1-jétől.

A dohánygyártmányokra alkalmazott adójegynek is kell vonalkódot tartalmaznia (az alkoholokon alkalmazott zárjegyhez hasonlóan).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (3) bek. d) pontjában.]

Új előírás 2012. július 1-jétől.

A belföldön felhelyezett adójegyekről legkésőbb a felhelyezést, a más tagállamban felhelyezett adójegyekről a termék magyarországi betárolását, fogadását, az unión kívül felhelyezett adójegyekről pedig a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását követő napon elektronikusan, ügyfélkapun keresztül kell adatot szolgáltatni a vámhatóság részére. Szintén elektronikus úton kell bejelenteni az adójegykészletben bekövetkezett egyéb változásokat.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (10)-(11) bekezdéseiben, 129. § (2) bek. f) pontjában.]

Nem változott.

Az egyéb tartalmi elemek, így a termék megnevezése, mennyisége, ára, a termék után fizetendő adómérték hatálybalépésének időpontja és az adójegy sorszáma továbbra is feltüntetendő az adójegyen.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 99. § (3) bekezdésében.]

Egyéb változások

Változás 2011. július 15-étől.

■ Megszűnt a havi standolás kötelezettsége.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (10) bekezdésében.]

Változás 2011. november 1-jétől.

■ Ismét előállíthatók gyógyhatású készítmények adómentes alkoholból.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 68. § (1) bek. a) pontjában.]

Változás 2012. január 1-jétől.

■ Lehetővé válik a bérfőzött és magánfőzőtt párlat értékesítése a bérfőzető, magánfőző gazdasága helyétől legfeljebb 40 kilométerre lévő vásáron, piacon, ha erről a bérfőzető, magánfőző az értékesítés megkezdése előtt legalább három munkanappal bejelentést tesz a vámhatóságnak.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bek. b) pontjában.]

■ Az adómentes magánfőzött párlathoz is kérhető származási igazolvány (eddig csak a nem adómentes magánfőzötthöz lehetett kérni), ha párlatok számára meghirdetett versenyen kíván részt venni a magánfőző. Ehhez az előállítást be kell jelenteni a vámhatóságnak, amely ennek alapján a bejelentés megérkezésétől számított nyolc napon belül származási igazolványt állít ki.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 67/A. § (5) bekezdésében.]

■ Nem szükséges a vámhatóságnak előzetesen bejelenteni a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-tárolóban a vámtarifaszám-változással nem járó, felhasználási cél szerinti átminősítést.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 1. d) alpontjában.]

■ A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylési kérelmet a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adó-visszaigénylőnek is elektronikus úton kell a vámhatósághoz benyújtania, ha a NAV hatáskörébe tartozó egyéb adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48/B. § (1) bek. b) pontjában.]

■ A több műszakos rendben üzemelő üzemanyagtöltő állomásoknak a készletnyilvántartást nem kell műszakonként lezárniuk, hanem elég azt naponta egyszer megtenniük.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (14) bekezdésében.]

■ Az úgynevezett AEO-tanúsítvánnyal rendelkezők (vagyis azok az engedélyezett gazdálkodók, akiknek a vámhatóság különleges elbánást biztosít) az egyébként meghatározott kétéves feltétel teljesítése nélkül is megbízható adóssá, adómentes felhasználóvá, illetve felhasználói engedélyessé válhatnak.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 32-34. pontjaiban.]

■ A törvény egységesen meghatározza, hogy az egyes engedélyeztetési eljárások során eredeti vagy hitelesített dokumentumokat kell benyújtani.
A jövedéki engedély kérelmezőjének nem szükséges olyan igazolásokat benyújtani, amelyek egyébként is a NAV vagy a cégbíróság rendelkezésére állnak.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 37. § (3), 48/D. § (5) bekezdéseiben.]

■ A számlától eltérő számviteli bizonylat is elfogadható szállítólevélként, ha tartalmazza a jövedéki törvény által előírt adatokat.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 106. § (5) bekezdésében]

__________________________________________________________________________________

Jövedékiadó-mértékek 2012. január 1-jétől

Termék	Adó	EU-minimum
Ásványolajtermékek
Ólmozatlan benzin	120 000 Ft/ezer l	359 euró/ezer l
Ólmozott benzin	124 200 Ft/ezer l	421 euró/ezer l
Gázolaj
- tüzelő-, fűtőanyag- ként	110 350 Ft/ezer l	21 euró/ezer l
- üzemanyagként	110 350 Ft/ezer l	330 euró/ezer l
Cseppfolyósított gáz (LPG)
- üzemanyag	47 900 Ft/ezer kg	125 euró/ezer kg
- nem közúti motorikus	12 905 Ft/ezer kg	41 euró/ezer kg
- egyéb célra (háztartás)	0 Ft/ezer kg	0 euró/ezer kg
Sűrített földgáz üzemanyag	0 Ft/nm3	2,6 euró/ezer GJ
Fűtőolaj
- 1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel	4425 Ft/ezer kg	15 euró/ezer kg
- 1%-nál nem kisebb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel	40 000 Ft/ezer kg	15 euró/ezer kg
- egyébként	116 000 Ft/ezer kg	15 euró/ezer kg
Egyéb termékek
Alkoholtermékek
- Minőségi szeszes italok (pálinka, whisky, vodka, rum stb.), természetes ízesítésű pálinkák és a 110/2008/EK rendelet szerint szeszes italnak nem minősülő alkoholter- mékek	289 900 Ft/hl tiszta alkohol	550 euró/hl tiszta alkohol
- Egyéb szeszes italok	414 150 Ft/hl tiszta alkohol	550 euró/hl tiszta alkohol
- Bérfőzött, magánfő- zött párlat
- 50 literig	0 Ft/hl tiszta alkohol
- 50 liter felett	289 900 Ft/hl tiszta alkohol
Szőlőbor	0 Ft/hl	0 euró/hl
Egyéb bor	9870 Ft/hl	0 euró/hl
Pezsgő	14 960 Ft/hl	0 euró/hl
Köztes alkoholtermék	23 200 Ft/hl	45 euró/hl
Sör	1470 Ft/alkoholfok/hl	1,87 euró/ alkoholfok/hl
- kivéve sörfőzdében előállított sör	735 Ft/alkoholfok/hl	normál adó- mérték 50%-a

Termék	Adó	EU-minimum
Dohánygyártmányok
2011. november 1-jétől
Cigaretta	10 550 Ft/ezer db és a kiskerár 28,4%-a, de min. 19 530 Ft/ezer db	a kiskerár 57%-a, illetve 64 euró/ ezer db*
Szivar, szivarka	a kiskerár 28,5%-a	a kiskerár 5%-a
Finomra vágott dohány	a kiskerár 52%-a, de min. 8790 Ft/kg	a kiskerár 36%-a
Egyéb fogyasztási dohány	a kiskerár 32,5%-a, de min. 8790 Ft/kg	a kiskerár 20%-a
2012. május 1-jétől
Cigaretta	1 1 300 Ft/ezer db és a kiskerár 28,4%-a, de min. 20 900 Ft/ezer db	a kiskerár 57%-a, illetve 64 euró/ ezer db*
Szivar, szivarka	a kiskerár 28,5%-a	a kiskerár 5%-a
Finomra vágott dohány	a kiskerár 52%-a, de min. 9720 Ft/kg	a kiskerár 36%-a
Egyéb fogyasztási dohány	a kiskerár 32,5%-a, de min. 9720 Ft/kg	a kiskerár 20%-a
2012. november 1-jétől
Cigaretta	1 1 750 Ft/ezer db és a kiskerár 28,4%-a, de min. 21 740 Ft/ezer db	a kiskerár 57%-a, illetve 64 euró/ ezer db*
Szivar, szivarka	a kiskerár 28,5%-a	a kiskerár 5%-a
Finomra vágott dohány	a kiskerár 52%-a, de min. 10 440 Ft/kg	a kiskerár 36%-a
Egyéb fogyasztási dohány	a kiskerár 32,5%-a, de min. 10 440 Ft/kg	a kiskerár 20%-a

*1. A 2011. 11. 01.-2011. 12. 31. időszakban, ha a magyar adómértéket EU-módszer szerint számítjuk, vagyis a cigaretták 2011. évi súlyozott kiskereskedelmi eladási árához viszonyítjuk, akkor az adó az arra érvényes 30 281 forintos árnak a 64,5 százaléka, ezerdarabonként 71,32 euró (a 2010. október 1-jei 273,85 árfolyamon).
2. A 2012. 01. 01.-2012. 04. 30. időszakban, ha a magyar adómértéket EU-módszer szerint számítjuk, vagyis a cigaretták 2011. évi súlyozott kiskereskedelmi eladási árához viszonyítjuk, akkor az adó az arra érvényes 30 391 forintos árnak a 64,26 százaléka, ezerdarabonként 66,32 euró (a 2011. október 1-jei 294,5 árfolyamon).
3. A 2012. 05. 01.-2012. 10. 31. időszakban, ha a magyar adómértéket EU-módszer szerint számítjuk, vagyis a cigaretták 2011. évi súlyozott kiskereskedelmi eladási árához viszonyítjuk, akkor az adó az arra érvényes 30 391 forintos árnak a 68,77 százaléka, ezerdarabonként 70,97 euró (a 2011. október 1-jei 294,5 árfolyamon).
4. A 2012. 11. 01.-2012. 12. 31. időszakban, ha a magyar adómértéket EU-módszer szerint számítjuk, vagyis a cigaretták 2011. évi súlyozott kiskereskedelmi eladási árához viszonyítjuk, akkor az adó az arra érvényes 30 391 forintos árnak a 71,53 százaléka, ezerdarabonként 73,82 euró (a 2011. október 1-jei 294,5 árfolyamon).
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az adózás rendjéről?

Jogtanácsos képviseleti joga

Változás 2012. január 1-jétől.

A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerint a jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviselheti az őt foglalkoztató szervezetet az adóhatóság előtt.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]

Állandó meghatalmazás

Változás 2012. január 1-jétől.

Nem szabható ki mulasztási bírság a bejelentett állandó meghatalmazott terhére a meghatalmazó adókötelezettségével kapcsolatos jogsértés miatt.
Ha a meghatalmazás (megbízás) megszűnését az adózó képviselője jelenti be az adóhatósághoz, erről az adóhatóság írásban értesíti az adózót (korábban csak a meghatalmazás-megbízás bejelentése esetén volt kötelező az értesítés).
A megszűnés napján a meghatalmazott még jogosult az adóhatósági iratok átvételére. (Hiába tagadja meg a meghatalmazott az adóhatósági irat átvételét arra hivatkozva, hogy aznap bejelentette-bejelenti a meghatalmazás megszűnését, a kézbesítési vélelem beáll.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (3)-(5) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A meghatalmazáson alapuló képviseleti jog megszűnése továbbra is a megszűnés bejelentésétől hatályos az adóhatósággal szemben.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]

Pénzügyi képviselő igazolása

Változás 2012. január 1-jétől.

A pénzügyi képviselőnek a számára előírt feltételek - gazdasági társasági forma, 50 millió forintos jegyzett tőke vagy ennek megfelelő bankgarancia, adóhatóságnál nyilvántartott köztartozás-mentesség -teljesülését e képviselet időtartama alatt évente igazolnia kell (nem csak bejelentkezéskor).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 9. § (2) bekezdésében.]

Végelszámoló bírságolása

Változás 2012. január 1-jétől.

A végelszámoló is közvetlenül bírságolható (nem csak a felszámoló) az adóigazgatási eljárásban. A végelszámolás kezdő időpontjától a végelszámoló által elkövetett jogsértésért a mulasztási bírságot az adóhatóság a végelszámolóval szemben állapítja meg. A végelszámoló mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]

Tényleges üzletvezetés helye

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság köteles bejelenteni az adóhatósághoz a tényleges üzletvezetése helyét, továbbá ha magyar adóügyi illetőségét a tényleges üzletvezetési hely alapozza meg, magyarországi tényleges üzletvezetési helyét. Ha az adózó tényleges üzletvezetésének helyét Magyarország területéről másik állam területére helyezi át, köteles bejelenteni ezen üzletvezetésihely-áthelyezésének időpontját és az érintett másik államot.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b), p), 23. § (4) bek. a), a 178. § 35. pontjaiban.]

Bejelentési kötelezettség

Új előírások 2012. január 1-jétől.

Az adózó köteles bejelenteni a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényese cégnevét (nevét), székhelyét (telephelyeit, lakóhelyét), adóazonosító számát. A korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság köteles bejelenteni azt a tényt is, ha a tag, részvényes szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag részvényes minősített többségű befolyással rendelkezik. Kötelezően bejelentendő adattá válik továbbá
■ az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének helye,
■ az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó jegyzett tőkéjének összege,
■ a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe részéről a külföldi vállalkozás megnevezése, székhelye, cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma).
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 2012. január 1-jétől módosul, aminek következtében az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó a tagok és részvényesek adóazonosító számát a cégbíróság útján, és nem közvetlenül jelenti be az állami adóhatóság felé.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. e), g), n), o), 17. § (3) bek. d) pontjaiban.]

Magán-nyugdíjpénztári tagság

Változás 2012. január 1-jétől.

A munkáltató és a kifizető nem köteles bejelenteni az általa foglalkoztatott biztosított magán-nyugdíjpénztári tagok pénztárának nevét és azonosítóját.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdésében.]

Iskolaszövetkezeti tagok

Új előírás 2011. augusztus 1-jétől.

Az iskolaszövetkezet mint munkáltató az állami adóhatósághoz köteles bejelenteni, ha iskolaszövetkezeti tagot foglalkoztat.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (6), (11)-(12) bekezdéseiben.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A munkáltató iskolaszövetkezet köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonyának megszűnése napját a jogviszony megszűnését követő nyolc napon belül. Jogutódlás esetén a jogutód iskolaszövetkezet a foglalkoztató személyében bekövetkező jogutódlás esetére előírt bejelentési szabályok szerint jár el.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (11) bekezdésében.]

Elektronikus bizonylatok őrzési helye

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének a helyét közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (3) bek. a) pontjában.]

Ügyfélkapu létesítése

Új előírás 2013. január 1-jétől.

Az összesítő jelentés benyújtására kötelezett adózó az adószám megszerzését követő nyolc napon belül köteles ügyfélkapu létesítésének kezdeményezésére és a létesítést követő nyolc napon belül ennek bejelentésére az állami adóhatóság felé.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]

Készpénzfizetés összeghatára

Változás 2012. január 1-jétől.

Független felek közötti készpénzfizetés bejelentési összeghatára 2 millió forintra csökken (5 millió forintról).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (9) bek. b) pontjában.]

Bejelentés ÖVTJ-kódon

Változás 2012. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó és az adóköteles tevékenységet adószám birtokában végző magánszemély a tevékenységi köreit a bejelentéskor hatályos ÖVTJ-kódon köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz. A KSH Szakmakódjegyzéke helyébe az Önálló Vállalkozások Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) lép. (A bejelentésrend nem változik.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (14) bekezdésében.]

Kölcsönzött munkaerő bejelentése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A kölcsönvevő köteles a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő törvényben meghatározott adatok, a munkavállaló neve, adóazonosító jele, ennek hiányában természetes azonosító adatai és lakcíme, kölcsönbeadó neve, adószáma, foglalkoztatás kezdő- és befejező napja bejelentésére a foglalkoztatás megkezdését megelőző napon, de legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, továbbá a foglalkoztatás befejezése napját követő napon.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (17) bekezdésében.]

Egészségügyi szolgáltatásijárulék - fizetési kötelezettség

Változás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság a magánszemély adóévre vonatkozó havi egészségügyi szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségét a magánszemély bejelentése alapján (és nem külön határozattal) írja elő a magánszemély adószámláján, s erre való tekintettel a magánszemély bejelentése végrehajtható okirattá válik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (6) bekezdésében, 145. § (1) bek. f) pontjában.]

Vámazonosító szám (VPID-szám)

Új előírás 2011. január 1-jétől.

A vámazonosítási szám igénylésével összefüggő bejelentési, nyilvántartási szabályok az adózás rendjéről szóló törvény részévé váltak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. § (4) bekezdésében, 22/C. §-ában, 24. § (16) bekezdésében, 24/G. §-ában, 53. § (1) bekezdésében, 80/A. §-ában, 120. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A változásbejelentés szabályai szerint kell bejelenteni a VPID-szám megállapítása alapjául szolgáló adatokban bekövetkező bármely változást és az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, annak megszüntetéséről, továbbá a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatait is.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 23. § (2) bekezdésében.]

Kapcsolt vállalkozási viszony megszűnése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adózó a változás bejelentésének szabályai szerint az adóhatósághoz bejelentett kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 23. § (4) bek. b) pontjában.]

Civil szervezetek egyablakos bejelentkezése

Új előírás 2012. június 30-ától.

Az alapítványok és egyesületek az adószám megszerzése érdekében, az állami adóhatósághoz teljesítendő első bejelentkezési kötelezettségüket az őket nyilvántartó bíróságon keresztül teljesíthetik. (Korábban közvetlenül az állami adóhatósághoz kellett teljesíteni a bejelentést.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (2), (3a), 17. § (15), 23. § (1)-(2),(5)-(6), 53. § (5), 128/A. § (5) bekezdéseiben.]

Áfabejelentés elmulasztása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha az adózó (például aki az eva hatálya alól kilép) az adóhatóság felhívásában meghatározott határidőben nem teljesíti az általános forgalmi adóra vonatkozó adózási módjának bejelentését, mindaddig nem élhet adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetésitámogatás-igénylésre, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogával, amíg e kötelezettségét nem teljesíti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37/A. §-ában.]

Elektronikus bejelentés

Új előírás 2013. január 1-jétől.

Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózóknak minden bejelentési, változásbejelentési kötelezettségüket elektronikus úton kell teljesíteniük.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (9) bekezdésében.]

Külföldi munkavállalók bejelentése

Változás 2012. január 1-jétől.

A kirendelt külföldi személy után a bejelentési kötelezettséget minden olyan esetben teljesíteni kell, amikor a Magyarországra kirendelt külföldi illetőségű magánszemélynek a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények vagy a személyijövedelemadó-törvény alapján magyar személyijövedelemadó-kötelezettsége keletkezik.
A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettséget a nem önálló tevékenység megkezdését követő 30 napon belül, változás esetén a változástól számított szintén 30 napon belül kell teljesítenie, ha a magyar személyijövedelemadó-kötelezettség a tevékenység megkezdésekor ismert körülmények, illetve a körülmények változása miatt fennáll. (A tevékenység megszűnésének bejelentési szabálya változatlan, de az új szabályokkal összhangban kell értelmezni.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (10)-(11) bekezdéseiben.]

Adószám-felfüggesztés, adószámtörlés

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adószám felfüggesztése nélkül kerül sor az adószám törlésére azon adózó esetében, amelynek bejelentett székhelye nem valós cím, vagy a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy ha az állami adóhatóságnak ellenőrzése alapján hitelt érdemlően a tudomására jut, hogy az általa bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. Más esetekben a felfüggesztés ideje 15 napra rövidül (a korábbi 30 napról). Ha ezen időtartamon belül az adóhatóság a felfüggesztést nem szünteti meg, akkor az adószám törléséről hoz határozatot. Ha az állami adóhatóság az adószám felfüggesztéséről és törléséről hozott határozatot hirdetményi úton közli az adózóval, a hirdetmény kizárólag az állami adóhatóság internetes honlapján kerül közzétételre.
A 60 napos üzletlezárás ismételt elrendelése ezentúl nem alapozza meg az adószám felfüggesztését.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A-B. §-aiban.]

__________________________________________________________________________________

Behajtási együttműködés az EU-ban

Behajtási jogsegély

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Tételes felsorolás nélkül bármely olyan adónemben lehetséges a behajtási jogsegély igénybe vétele, amelyet az EU vagy valamely tagállam vagy a tagállam területi önkormányzata, közigazgatási alegysége (például tartománya) nevében vetnek ki. A behajtási jogsegélyt a továbbiakban az adó- és vámeljárásokhoz kapcsolódó igazolások díjaira (illetékekre) is alkalmazni lehet. Magyar részről ez azt jelenti, hogy valamennyi központi és helyi önkormányzati adóra (ideértve általában az illetékeket), valamint a NAV előtti eljárásokban fizetett eljárási illetékekre is kiadható 2012. január 1-jétől más tagállami behajtás iránti megkeresés.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 60. § (1), 69/E. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A vámkövetelések és az EMGA/EMVA-követelések, valamint a főkövetelésekhez kapcsolódó járulékos követelések (bírságok, szankciók, kamatok) érvényesítése továbbra is biztosított a behajtási jogsegély keretében. A behajtási megkeresés és biztosítási intézkedés iránti megkeresés kiadásának csak a legalább 1500 eurós (illetve az annak megfelelő pénzösszeget elérő) követelések esetén van helye.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 60. §-ában, 68. § (2) bekezdésében, 11. melléklet I-II. pontjának felvezető szövegében.]

Egységes végrehajtható okirat

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A megkereső tagállam állítja ki ezentúl azt az okiratot, amelyet a megkeresett tagállamban - további hatósági aktus, záradékolás stb. nélkül - végrehajtható okiratnak kell tekinteni. (Korábban ez a megkeresett tagállam feladata volt.) Ez az okirat a végrehajtást engedélyező egységes okirat (VEEO, angolul unified instrument permitting enforcement, UIPE), amelyet az Európai Bizottság által meghatározott formanyomtatványon kell kiadni, és minimális tartalmi követelmények betartásával (követelés, adós, elrendelő hatóság azonosítása) kell továbbítani a megkeresett hatóság részére. A megkereső tagállam illetékes hatósága által kiállított VEEO ugyanolyan végrehajtható okiratnak minősül, mintha azt a NAV a saját eljárásában maga állította volna ki. A VEEO-t elektronikus úton és magyar nyelven, vagy magyar nyelvű fordítást is mellékelve kell továbbítani a magyar megkeresett hatóság (NAV) részére, ezt a végrehajtható okiratot (VEEO-t) a NAV kézbesíti a magyarországi adósnak, és ezen okirat alapján folytatja le az "idegen követelés" érvényesítésére a magyarországi adó-végrehajtási eljárást.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 63. § (3), 65. § (1), 69/C. § (1) bekezdéseiben, 70. § 12. pontjában.]

Előzetes megkeresés nélküli információcsere

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A NAV a másik tagállami adóhatóság előzetes kérése nélkül, a kifizetés teljesítése előtt tájékoztathatja a másik tagállamot az e tagállamban letelepedett vagy ott-tartózkodási hellyel rendelkező személynek teljesítendő adó-visszatérítésről (e szabály az illetékre is alkalmazható, de nem alkalmazható az áfa-visszatérítésre). Ugyanezt az előzetes kérés nélküli önkéntes tájékoztatást a NAV részére a másik tagállam adóhatósága is teljesítheti, ha Magyarországon letelepedett vagy itt-tartózkodási hellyel rendelkező személynek adó-visszatérítés teljesítését tervezi.
A visszatérítésre jogosult személy letelepedésének állama ezeket az adatokat a saját adóztatási tevékenysége során (akár az e személy elleni hazai végrehajtási eljárásban) és a hazai társadalombiztosítási járulékokkal kapcsolatos eljárásokban is felhasználhatja. Az előzetes megkeresés nélküli információcsere nem kötelező együttműködési forma (az adó-visszatérítést teljesítő tagállamnak tehát nincs minden esetre kiterjedő, előzetes tájékoztatási kötelezettsége, az információszolgáltatás kizárólag az adó-visszatérítést teljesítő tagállam döntésétől függ).

[Lásd a 2003. évi XCII törvény 61/A. §-ában és 69/E. § (4) bekezdésében.]

Az adózó (adós) jogorvoslati lehetőségei

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az új behajtási jogsegély tételes felsorolással rögzíti, hogy a végrehajtást engedélyező egységes okirattal (VEEO/UPIE), a végrehajtást engedélyező eredeti okirattal (azaz a megkereső tagállambeli végrehajtás alapját jelentő okirattal), az ezen okiratokban érvényesített követeléssel, valamint a megkereső hatóság általi más tagállambeli kézbesítés érvényességével kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket kizárólag a megkereső tagállam hatóságai bírálhatják el érdemben, és e kérelmeket a megkereső tagállamban kell előterjeszteni.
A megkeresett tagállambeli adó-végrehajtási eljárás egyes cselekményei (például ingatlanra jelzálogjog bejegyzése, végrehajtás munkabérre) a megkeresett tagállam jogszabályai alapján és e tagállamban kifogásolhatók (ezeket a jogorvoslati kérelmeket a megkeresett tagállamban kell előterjeszteni).

[Lásd a 2003. évi XCII törvény 65. §-ában.]

Megszerzett adatok felhasználása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az új behajtási jogsegély keretében megszerzett bármely információ felhasználható a társadalombiztosítási járulékok megállapítása és végrehajtása iránti eljárásokban. E rendelkezés alapján például az osztrák adóhatóság német félnek küldött behajtási megkeresésében személyi jövedelemadóval, társasági adóval kapcsolatos behajtási megkeresésében szereplő adatokat a német adóhatóság a német társadalombiztosítási járulékok megállapításánál és végrehajtásánál szabadon felhasználhatja bizonyítékként.
Az adott behajtási ügyben együttműködő tagállamok adóhatóságai egy harmadik tagállamnak is átadhatják a behajtási adatokat, ha megítélésük szerint a harmadik tagállamban ezek az adatok az adó- és vámkövetelések behajtása, az ilyen követelésekkel kapcsolatos biztosítási intézkedések, illetve a társadalombiztosítási járulékok megállapítása vagy végrehajtása céljából hasznos lehet. Az információ továbbítását az információ forrásának tagállama megakadályozhatja, ha az adattovábbításról szóló előzetes értesítésre válaszul tíz munkanapon belül az adattovábbítást megtiltó írásos nyilatkozatot küld.

[Lásd a 2003. évi XCII törvény 69/D. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Adóregisztrációs eljárás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatósághoz történő bejelentkezést a cégbírósághoz benyújtott bejegyzés iránti kérelemmel teljesítő adózó adószámának megállapítása előtt az adóhatóság adóregisztrációs eljárást folytat le, amelynek kimenetelétől függően elvégzi vagy megtagadja az adószám megállapítását, az utóbbi a bejegyzési kérelem elutasításához vezet.
Az állami adóhatóság az adószám megállapítását kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja vagy kft, zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselője vagy tagja):
■ olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője vagy tagja, amely
- az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon (vagy azt követően bármelyik napon) fennállt, vagy
- az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással jogutód nélkül szűnt meg, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony a felszámolás kezdőnapját megelőző 180. napon (illetve azt követően bármelyik napon) fennállt, vagy
- adószámát az állami adóhatóság az adószám megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napját megelőző öt éven belül jogellenes működésre tekintettel jogerősen törölte, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszonya az adószám törlését kimondó jogerős határozat meghozatalának napján vagy azt követően bármelyik napon fennállt,
■ az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot) meghaladó adótartozással rendelkezik.
Az állami adóhatóság az adószámot a bejelentéstől számított egy munkanapon belül állapítja meg, ha a cégbíróság által közölt adóazonosító szám alapján folytatott vizsgálat eredményeképpen az akadályok egyike sem valószínűsíthető, egyébként nyolc munkanapon belül dönt. Az állami adóhatóság a döntést megelőzően jogosult az adózó vezető tisztségviselőjét, illetve tagját az akadályokra vonatkozó nyilatkozattételre felhívni.
Az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja, akire tekintettel az adószám megállapítását az adóhatóság megtagadta, az adószám-megállapítás megtagadásáról hozott határozat adózóval való közlését követő nyolc napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő annak bizonyítására, hogy
■ az adószám megállapításának megtagadására okot adó tartozást az azt felhalmozó adózó azért nem tudta kiegyenlíteni, mert az általa teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékét egy vagy több vevő, illetve megrendelő részben vagy egészben nem egyenlítette ki, és a vevőkkel, megrendelőkkel szemben fennálló - illetve a felszámolás kezdő időpontjában fennállt -, határidőre ki nem egyenlített követelések összege eléri vagy meghaladja az adótartozás összegét (illetve azt a felszámolás kezdő időpontjában elérte vagy meghaladta), és az adótartozást felhalmozó adózó a követelések érvényesítése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
■ az adószám megtagadására okot adó, adószámtörléssel érintett adózóban tagi jogviszonnyal nem rendelkezett, és vezető tisztségviselőként a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható (például a törvényesség helyreállítása érdekében bizonyíthatóan taggyűlés összehívását kezdeményezte).
A bizonyítás terhe a kimentési kérelmet előterjesztőn van, azzal, hogy a törölt adózó jogszerű működésének helyreállítása érdekében elvárható magatartás tanúsítása kizárólag okirattal bizonyítható. Az állami adóhatóság jogosult a kimentési kérelemben foglaltak vizsgálatára.
Az adószám-megállapítás megtagadásáról hozott határozat mindaddig nem emelkedik jogerőre, ameddig a kimentési kérelemről hozott határozat tárgyában nem születik jogerős, a bíróság által felülvizsgált határozat, vagy ameddig a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló határidő eredménytelenül el nem telt.
Az adózó az adóregisztrációs eljárás alatt az állami adóhatóság által megállapított technikai azonosító szám alatt teljesíti adókötelezettségeit.
Az adószám megállapításának megtagadása esetén az adózó tagjai egyetemlegesen felelnek az adózó elmulasztott adókötelezettségeiért.
Az állami adóhatóság abban az esetben, ha az adózó adószámát megállapította, a megállapítástól számított egy évig törölheti az adószámot, ha kiderül, hogy az adószám megállapítására valamely objektív akadály fennállása ellenére került sor, és az adózó az akadályt felhívás ellenére nem hárította el, vagy mulasztását nem mentette ki.
Az állami adóhatóság a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja vagy részvényese személyének (a továbbiakban együtt: vezető tisztségviselője vagy tagja) változása esetén megvizsgálja, hogy az új vezető tisztségviselővel, taggal szemben fennáll-e valamely olyan akadály, amely új adózó esetén az adózó adószáma megállapításának megtagadásához vezetne. Ha az adóhatóság valamely akadály fennállását megállapítja, felszólítja az adózót az akadály 15 napon belüli megszüntetésére; ha ez nem történik meg, törli az adózó adószámát. Az adózó vezető tisztségviselője vagy tagja, akire tekintettel a felszólítás történt, a felszólítás kézbesítésétől számított nyolc napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő.
Az állami adóhatóság - illetékköteles kérelemre - hatósági igazolást állít ki arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn az adószám-megállapítás megtagadását eredményező akadályok. Az igazolás kiállításának valamely akadály fennállására tekintettel történő megtagadása esetén a kérelmező - a már ismertetett szabályok szerint - kimentési kérelmet terjeszthet elő, amelynek pozitív elbírálása esetén az állami adóhatóság igazolást állít ki a kimentés tényéről. Az igazolások az adóregisztrációs eljárásban 15 napig érvényesek, az igazolás illetéke 50 ezer forint.
Az adószám megállapítását megtagadó határozattal és a kimentési kérelmet elutasító határozattal szemben nyolc napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Az elsőfokú adóhatóság a fellebbezést öt napon belül köteles felterjeszteni a felettes szervhez, amely 15 napon belül köteles arról dönteni. A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (2a), 24. § (9) bekezdéseiben, 24/C-E., 136/A. §-aiban.]

Fokozott adóhatósági felügyelet

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság az adószám megállapítását és az adózó vezető tisztségviselőjének, tagjának személyében bekövetkezett változást követő adóregisztrációs eljárás után kockázatelemzési eljárást folytat le, melynek során kérdőívet küldhet az adózó számára tevékenységének bemutatása céljából. Az eljárás eredményeképpen adózási szempontból kockázatosnak minősített adózókat fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja.
Az állami adóhatóság fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja azokat az adózókat is, amelyek az adóregisztrációs eljárást megelőzően vagy annak során kimentették magukat az adószám megállapítása előtt álló akadályért való felelősség alól.
A fokozott adóhatósági felügyelet legfeljebb egy évig áll fenn. Tartalma irányulhat az adózó egyébként rá irányadó áfabevallási vagy a 8. számú melléklet szerinti összesítőnyilatkozat-benyújtási gyakoriságnál gyakoribb benyújtásra kötelezésére, illetve az adóbevallás (adóbevallással egyenértékű nyilatkozat) adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésre kötelezésre.
Az állami adóhatóság az adószámot felfüggesztés nélkül törli, ha
■ az adózó a kockázatelemzés részét képező kérdőívre határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget, és mulasztását nem menti ki, vagy
■ az állami adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztására, illetve ezeknek nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátására, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatására tekintettel mulasztási bírságot, vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján adóbírságot szab ki, vagy
■ az adózó a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási (ha arra kötelezett, összesítőnyilatkozat-benyújtási) kötelezettségét, és a mulasztását nem menti ki, vagy
■ az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget az adóhatósági fokozott felügyelet alapján előírt kötelezettségének, és mulasztását nem menti ki.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/F. §-ában]

Egyszerűsített bevallás választása

Változás 2012. január 1-jétől.

A belföldi postai címmel nem rendelkező adózóknak az adóhatóság ezentúl csak elektronikus úton küldi meg az általa összeállított bevallásajánlatot, vagyis a belföldi lakcím vagy elektronikus levélcím elengedhetetlen feltétele az egyszerűsített bevallás benyújtásának. E szabályokat már a 2011. adóévről benyújtandó bevallás kitöltése során is alkalmazni kell.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28. § (1) bekezdésében.]

Munkáltatói adómegállapítás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A munkáltatónak ezentúl minden munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyről adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz. Ilyen munkavállalók esetében az adóhatóság a más adómegállapítási mód igénybevételével teljesített bevallás adatait csak akkor dolgozza majd fel, ha a magánszemély a megadott határidőn belül igazolja, hogy nem volt jogosult a munkáltatói adómegállapítás választására.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Önellenőrzés

Változás 2012. január 1-jétől.

Önellenőrzés ezentúl határidő nélkül benyújtható (de továbbra is csak az ellenőrzés megkezdését megelőző napig). Ehhez kapcsolódóan változik az önellenőrzési pótlék számításának szabálya is: az új rendelkezések szerint az önellenőrzési pótlékot az önellenőrzési lap benyújtásáig kell felszámítani. (Eddig az önellenőrzés nyilvántartásba vételéig kellett.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 50. § (1)-(2), 168. § (3) bekezdéseiben.]

Pótló bevallás

Változás 2012. január 1-jétől.

Csak az ellenőrzés megkezdésének napját megelőző napig lehet az elmulasztott bevallást pótolni. (Korábban erre az ellenőrzés megkezdéséig volt lehetőség.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (13) bekezdésében.]

Bevallást helyettesítő nyilatkozat

Változás 2012. január 1-jétől.

Az úgynevezett "nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló bevallást helyettesítő nyilatkozat" csak a bevallás benyújtására előírt határidőig nyújtható be, ezt követően az adózó csak az elmulasztott bevallás benyújtásával teljesítheti bevallási kötelezettségét.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (6) bekezdésében.]

'08-as, '58-as bevallás

Változás 2012. január 1-jétől.

A magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszedése, nyilvántartása ezentúl nem az állami adóhatóság feladata, ennek megfelelően az erre vonatkozó adatok kikerülnek a bevallásból, de a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét fel kell tüntetni a nyomtatványon. A munkáltató által korábban fizetendő társadalombiztosítási járulékok megszűnése és a szociális hozzájárulási adó bevezetése szintén értelemszerűen befolyásolja a bevallás adattartalmát.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2), (15), 43. § (1), 54. § (15) bekezdéseiben, 142. § (2) bek. d) pontjában, 151. § (2) bekezdésében, 2. melléklet 3. pontjában.]

Annak az adózónak, aki/amely az adóév során bármely hónapban ezen bevallás benyújtására volt köteles, az adóév minden ezt követő hónapjára akkor is be kell nyújtania ezt a bevallást (vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot), ha az adott hónapban adó-, illetve járulékkötelezettsége - adó-adóelőleg-), illetve járulékalapot képező kifizetés, juttatás hiányában - nem keletkezett.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2a) bekezdésében.]

Karrier Híd-igazolás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A Karrier Híd Programban részt vevő volt kormánytisztviselőt foglalkoztató munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Az Art. módosítása az ehhez szükséges eljárási szabályokat tartalmazza.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek. 23. pontjában, 52. § (16) bekezdésében, 3. melléklet I) pontjában.]

Késedelmes szja-bevallás kimentése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság november 20-áig nem szabhat ki bírságot (korábban szeptember 20-áig nem tehette), ha a magánszemély adózó a jövedelemadó-bevallás benyújtásának határidejéig nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy a bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani.
Bejelentés esetén is a bevallás benyújtásával egyidejűleg igazolási kérelemmel kell kimenteni a késedelmet. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (4), 172. § (20) bekezdéseiben]

Áfaösszesítő jelentés

Új előírás 2013. január 1-jétől.

Az áfabevallásban nyilatkozni kell az olyan, belföldi termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott, illetve befogadott számla adatairól, amellyel kapcsolatosan az adott elszámolási időszakban az adózónak áfafizetési kötelezettsége keletkezett, vagy amely után az elszámolási időszakban az adózó adólevonási jogot gyakorolt. Az összesítő jelentés részletes szabályait NGM miniszteri rendelet fogja tartalmazni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (5), 31. § (16), 175. § (27) bekezdéseiben]

Gyakoribb áfaelszámolás

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság nem engedélyezheti az áfa gyakoribb elszámolását és bevallását (éves helyett negyedéves, negyedéves helyett havi), ha az adózó a kérelem benyújtását megelőző két évben
■ adószám-felfüggesztés hatálya alatt állt, vagy adószámát a felfüggesztést követően törölték, vagy
■ bevallási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesítette,
■ az adóhatóság - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, ellenőrzés akadályoztatása miatt - jogerősen mulasztási bírsággal sújtotta,
■ legalább három alkalommal székhelyet változtatott,
■ szerepel(t) az adóhatóság által adóhiány vagy adótartozás miatt közzétett listán,
■ 25 millió forintot elérő adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyt (folyik) ellene.
Ha a kérelmező gazdasági társaság a kérelem benyújtását megelőző két éven belül alakult, a kérelmet az adóhatóság abban az esetben is elutasítja, ha a társaság tagja vagy vezető tisztségviselője az adó végrehajtásához való jog elévülési idején belül jelentős adóhátralékkal rendelkező, illetve azzal megszűnő más adóalany vezető tisztségviselője, tagja (vagy az volt).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./2 b) alpontjában.)

Soron kívüli bevallás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A végelszámolási vagy felszámolási eljárás alatt álló adózóknak a tevékenységet lezáró adóbevallással, illetve a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró, illetve a felszámolást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás, illetve a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le. Az e bevallásokban bevallott adót a bevallással egyidejűleg kell megfizetni.

[Lásd 2003. évi XCII. törvény 33. § (6) bekezdésében, 2. melléklet I/1-2. pontjaiban.]

Változás 2012. január 1-jétől.

A végelszámolás nélkül megszűnő, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyeknek, egyéb szervezeteknek a jogutód nélküli megszűnésről hozott döntéstől számított 30 napon belül kell bevallást benyújtaniuk minden adóról az adóbevallással még le nem fedett időszakok tekintetében.
A törvény egyértelműsíti, hogy az szja-törvény szerinti egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély, az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő, a közjegyző akkor is soron kívüli bevallás benyújtására kötelezett, ha a tevékenység folytatására való jogosultsága a tevékenységének szüneteltetése során szűnik meg.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bek. c), e) pontjaiban.]

Munkaviszony megszűnése felszámoláskor

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Ha a munkavállaló munkaviszonya a felszámolással vagy végelszámolással megszűnő adózó jogutód nélküli megszűnése napján szűnik meg, a felszámoló és a végelszámoló a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles bevallást benyújtani a záró adóbevallás és a jogutód nélküli megszűnés közötti időszak vonatkozásában a munkabért és bér jellegű egyéb juttatásokat terhelő adókról és járulékokról, és ezzel egyidejűleg köteles az adót megfizetni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (10) bekezdésében.]

Bizonytalan adójogi helyzet

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adózó bejelentheti az állami adóhatóságnak, ha az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan, és emiatt a bevallásában feltüntetett adó vagy adó-visszaigénylés hibás lehet. A jogszerűen megtett bejelentés legfontosabb jogkövetkezménye, hogy az adóhatóság egy esetleges későbbi ellenőrzés során a feltárt adóhiány azon része után, amely kizárólag a bejelentett jogszabály-értelmezésből fakad, nem szab ki adóbírságot, illetve az adózó mentesül az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megszegése miatti mulasztási bírságtól, ha az ezzel kapcsolatos kötelezettség képezte a bejelentés alapját. (Az adóhiány és a késedelmi pótlék megfizetése alól a bejelentés nem mentesít.)
A bejelentés nem vonatkozhat áfára, innovációs járulékra, valamint a szokásos piaci ár megállapítására, adókedvezmény igénybevételére.
A bejelentést csak a határidőben benyújtott bevallásban lehet megtenni, a határidő jogvesztő. Önellenőrzés keretében nincs lehetőség a bejelentés megtételére.
A bejelentés feltétele, hogy legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítsék a bejelentés alapjául szolgáló tényállást, az arra irányadó jogszabályi rendelkezést, valamint az adózó által elfogadott, indokolással ellátott jogszabály-értelmezést. Az ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő három napon belül be is kell nyújtani az állami adóhatósághoz; a határidő jogvesztő, elmulasztása esetén a bejelentés nem minősül jogszerűen megtettnek.
A bejelentés díjköteles. A díj mértéke adónként az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó összegének 0,5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. A díjat az adóhatóság honlapján közzétett számlára kell megfizetni a bejelentést tartalmazó adóbevallás benyújtásának napjáig. A határidő elmulasztása (a díj késedelmes megfizetése) igazolási kérelemmel nem menthető ki, és a bejelentés érvénytelenségét eredményezi.
Ha az adóhatóság a bejelentéssel érintett bevallás utólagos vizsgálata során adókülönbözetet állapít meg, a megfizetett díjat ki kell egészíteni a megállapított adókülönbözet azon részének 0,5 százalékáig (de legfeljebb 5 millió forintig), amely rész a jogszerű bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyvben rögzített, utóbb tévesnek bizonyult jogszabály-értelmezés következménye.
Az esetleges adóbírság alóli mentesülés csak a jogszerűen megtett bejelentéshez fűződik. A törvény tételesen meghatározza, mely esetekben nem minősül jogszerűnek a nyilatkozat. Ezek a következők:
a) az adózó a díjat az előírt határidőig nem fizette meg hiánytalanul;
b) a bejelentés vagy az azt alátámasztó jegyzőkönyv nem felel meg a törvényben foglalt bármely feltételnek;
c) az adózó az adóbevallás elkészítése során nyilvánvalóan téves jogszabály-értelmezést fogadott el;
d) a bejelentés alapjául szolgáló tényállás olyan jogügylet következménye, amely ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével;
e) az adózó a bejelentés alapjául szolgáló, ellenjegyzett jegyzőkönyvet a bejelentést követő három napon belül nem nyújtja be az állami adóhatósághoz.
Téves jogszabály-értelmezésnek minősül például, ha az adózó az adó mértékében téved (például szja-bevallásában 14 százalékos adómértékkel számol 16 százalékos helyett), vagy bíróság által saját ügyében azonos tényállás mellett már jogerősen elbírált kérdésben tesz újra bejelentést.
Ha a bejelentéssel érintett bevallást az adóhatóság ellenőrzés alá vonja, a bejelentés jogszerűségét az eljárás során minden esetben vizsgálja. A nem jogszerű bejelentést alátámasztó jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvédet, adótanácsadót, adószakértőt vagy okleveles adószakértőt az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtja; ennek mértéke a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint. A bírság kiszabása kötelező, csak akkor nem kerül sor rá, ha a bejelentés a díjfizetéssel vagy a jegyzőkönyv adóhatósághoz való megküldésével kapcsolatos ok miatt minősül jogszerűtlennek (ez utóbbi esetekben bírság kiszabásának nincsen helye).
A nem jogszerű bejelentés ellenjegyzése miatt bírsággal sújtott ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő nevét, adóazonosító jelét, valamint hatósági nyilvántartási számát az adóhatóság a honlapján közzéteszi.
Az olyan adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentést, amelynek adóbevallási határideje 2012. január 1-jét megelőzően lejárt, az adózó a bevallás benyújtására vonatkozó határidőtől függetlenül, legkésőbb a bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás benyújtásának napján írásban is megteheti, ha az érintett bevallást 2012. január 31-éig benyújtja az állami adóhatóságnak. Ez a határidő jogvesztő.
Az átmeneti szabály alapján benyújtott bejelentések esetén az érintett adóbevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést az adózónál kötelező lefolytatni, ezt az adóhatóság a jegyzőkönyv benyújtását követő 60 napon belül megkezdi.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33/A. §-ában, 54. § (5) bek. g) pontjában, 115. § (5) bekezdésében, 170. § (5) bek. c) pontjában, 172. § (14), (20c), 189. § (13) bekezdéseiben.]

Adó megfizetésére kötelezett személy

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adó megfizetésére kötelezett személynek minősül az is, akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét külön törvény, így például az általános forgalmi adóról szóló törvény írja elő.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 35. § (2) bek. d) pontjában.]

Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetés teljesítése során nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (3) bekezdésében.]

Változás 2011. július 15-étől.

Ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30-át követően keletkezett, akkor a 200 ezer forintot meghaladó összegű tartozás kifizetésére jogkövetkezmények nélkül sor kerülhet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A. § (9) bekezdésében.]

Külföldi munkavállalók önadózása

Változás 2012. január 1-jétől.

Ha külföldi illetőségű magánszemély jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőt nem terheli adólevonási kötelezettség, a külföldi illetőségű magánszemélynek nem kell évközi "soron kívüli" szja-bevallást beadnia, ehelyett ő is a belföldi adózókra irányadó általános szabályok szerint teljesíti szja-val kapcsolatos adó-, adóelőleg-fizetési, valamint -bevallási kötelezettségét (adóelőleg-fizetés a tárgyévben, adóbevallás és adófizetés a tárgyévet követő év május 20-áig).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 4. melléklet 12. pontjában.]

A kiutalás időpontja

Változás 2012. január 1-jétől.

A kiutalásra nyitva álló határidő felszámolás vagy végelszámolás esetén 60 nap, egyszerűsített felszámolás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén 45 nap.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (4) bekezdésében.]

Visszatérítés kiutalása

Változás 2012. január 1-jétől.

A magánszemély jövedelemadó-bevallásában feltüntetett visszatérítendő adó (költségvetési támogatás) iránti igény kiutalása teljesítésének legkorábbi időpontja - függetlenül attól, hogy a bevallás benyújtására papíralapon, vagy elektronikus úton került sor - egységesen az adóévet követő év március 1-je (vagyis megszűnik a február 1-jével történő kiutalás lehetősége).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (4) bekezdésében.]

Adóhatóság késedelmikamat-fizetése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság a késedelmes kiutalás után nem fizet kamatot, ha az igénylés az igényelt összeg 30 százalékát meghaladóan jogosulatlannak bizonyul (korábban 50 százalék volt a határ).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 37. § (6) bekezdésében.]

Bankkártyás fizetés korlátozása

Változás 2012. január 1-jétől.

A pénzforgalmiszámla-nyitásra kötelezett adózók esetén - az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetéseknél - szűkül az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül történő átutalás, illetve a NAV ügyfélszolgálati bankkártyás fizetés alkalmazási köre.
Az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetések esetén a külön jogszabályban meghatározott elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer használatára átutalás, illetve bankkártyás fizetés keretében lesz mód.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 38. § (1)-(1a) bekezdéseiben.]

Költségvetési csalás

Változás 2012. január 1-jétől.

A büntető törvénykönyv új tényállást vezet be, költségvetési csalás elnevezéssel, mely magában foglalja egyebek között az adócsalás és a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűncselekményét is. Az adó megfizetésének módjára, az elévülésre és a hatósági eljárásra vonatkozó szabályok az új elnevezésnek megfelelően kerültek módosításra.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 40. § (2)-(2a), (3) bekezdéseiben, 135. §; (2) bek. a), 142. § (2) bek. a) pontjaiban, 164. § (1)-(1b) bekezdéseiben.]

Végrehajtott összeg elszámolása

Változás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság a végrehajtott összeget nem az adótartozások esedékességének a sorrendjében, hanem elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el, és csak a fennmaradó összeget számolja el az egyéb adótartozásokra azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén pedig a tartozások arányában.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (3) bekezdésében.]

Elektronikus hiteles másolat

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adózó az iratmegőrzési kötelezettségét a külön jogszabályban előírtaknak megfelelően előállított hiteles másolat megőrzésével is teljesítheti, ha azt jogszabály nem zárja ki.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 47. § (8) bekezdésében.]

Adatkezelő, -feldolgozó szervezetek

Változás 2011. június 25-étől.

Az állami adóhatóság és a vámhatóság által kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával eddig csak államigazgatási szervet vagy kizárólag állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet lehetett megbízni, ezentúl e törvényi korlátozás alól egyedi felmentés adható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (1a) bekezdésében.]

Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok adatai

Új előírás 2011. július 27-étől.

Az adóhatóság honlapján köteles közzétenni a külön törvényben meghatározott, nyilvános részvénytársaságként működő, ingatlanbefektetéssel és azok hasznosításával foglalkozó úgynevezett szabályozott ingatlanbefektetési társaságok törvényben meghatározott adatait.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bek. f) pontjában]

Adatszolgáltatás, adótitok

Változás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság a kormányhivatalok megkeresésére adatot szolgáltat a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti, a polgármesterek összeférhetetlenségének megállapításával kapcsolatos jogkörük gyakorlásához.
A módosítás az adótitok alapos okkal való felhasználásának körébe sorolja az adatszolgáltatást, ha az az ingatlan tulajdonosa (a dologi adós) részére a tulajdonára bejegyzett jelzálogjog/végrehajtási jog alapjául szolgáló tartozás összegéről, valamint megfizetésének módjáról ad tájékoztatást. A tájékoztatást végrehajtási eljárás során lehet kérni.
Az állami adóhatóság a jövőben honlapján közzéteszi azt a tényt is, ha az áfaalany (beleértve a csoportos áfaalanyt) az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az adómentes ingatlanértékesítés vagy - bérbeadás tekintetében az adókötelessé tételt választotta, valamint az adókötelessé tétel időpontját is.
Az adóhatóság köteles jelezni az EU-s vagy központi költségvetésből támogatást folyósító szervek felé, ha ellenőrzése során a támogatás folyósításával, elszámolásával kapcsolatos visszásságokat tár fel (például fiktív költségbizonylatokkal igazolt felhasználás).
Az adózhatóság köteles megküldeni a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adatokat az állami foglalkoztatási szerv részére.
A csőd- vagy felszámolási eljárás alatt álló, 100 millió forintot meghaladó, határidőben meg nem fizetett adóhiánnyal érintett adózók adatait nem kell közzétennie az adóhatóságnak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. l) pontjában, 52. § (16) bekezdésében, az 54. § (1) bek. e) pontjában, 54. § (3) bekezdésében, 54. § (5) bek. a) pontjában, az 54. § (7)-(8), 55. § (3) bekezdéseiben.]

Adatszolgáltatás a baleseti adóról

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának a tárgyévet követő január 31-éig (először 2013-ban) elektronikus úton adatot kell szolgáltatnia az állami adóhatósághoz a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási jogviszony díjnemfizetési okból való megszűnéséről, továbbá ha a biztosító értesítése alapján a gépjármű forgalomból való kivonása iránti eljárás indul.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (4) bek. j) pontjában, 189. § (3) bekezdésében, 3. melléklet G) 8. alpontjában.]

Ellenőrzéssel lezárt időszak

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély saját magára vonatkozóan, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti benyújtott bevallás utólagos ellenőrzése, ha arra a bevallás benyújtásának adóévében kerül sor.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 87. § (3) bekezdésében.]

Kötelező ellenőrzés

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik a felszámolás alatt álló adózók kötelező és a legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3 ezer adózó rendszeresen (legalább háromévente) valamennyi adónem és költségvetési támogatás vonatkozásában kötelező ellenőrzése, a jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságoknak pedig legalább 10 százalékát választja ki az adóhatóság kockázatelemzés alapján kötelező ellenőrzésre (korábban legalább 20 százalékukat kellett kiválasztania).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 89. § (1) bek. a) pontjában, a 90. § (2), (7) bekezdéseiben.]

Becslési adatbázis

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság a kiválasztási és ellenőrzési tevékenységének támogatása céljából évente frissülő becslési adatbázist állít fel, amely tevékenységi körök szerint, területi bontásban tartalmazza a forgalmi, létszám- és egyéb, a becslési eljárás szempontjából releváns, ellenőrzés során feltárt adatokat. Az állami adóhatóság a becslési adatbázis bővítése, illetve frissítése érdekében adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést rendelhet el.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (5), 119. § (1) bekezdéseiben.]

Nyilvánosan elérhető adatok

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatóság a nyilvánosan elérhető adatok (például interneten, sajtóban megjelent hirdetések) körével bővíti a célzott kiválasztási rendszerében kezelt adatok körét, továbbá azokat bizonyítékként fel is használhatja az ellenőrzés során.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (6), 97. § (5) bekezdéseiben.]

Ellenőrzési határidő

Változás 2012. január 1-jétől.

Az ellenőrzési határidő számításának szabályai új szerkezetben jelennek meg az ellenőrzési határidők és az ellenőrzés lezárására előírt határidők változatlanul hagyása mellett. A felettes szerv, illetve a bíróság által elrendelt új eljárást (ellenőrzést) az azt elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül meg kell kezdeni (korábban nem volt határidő), a határidő-számítás kezdőnapja ebben az esetben az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napja. Felszámolás esetén az adózó tevékenységet lezáró vagy az azt megelőző időszakra vonatkozó adóbevallásainak új eljárás vagy ismételt ellenőrzés keretében történő utólagos ellenőrzése a felszámolás közzétételétől számított egy éven túl is befejezhető, azzal, hogy egyszerűsített felszámolás esetén az új eljárást vagy az ismételt ellenőrzést a felszámolást lezáró, az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás kézhezvételétől számított 45 napon belül kell befejezni.
A felszámolási eljárást lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzésére nyitva álló határidőt az egyes adókötelezettségekről szóló bevallás beérkezésétől, végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közti időszakról benyújtott bevallás(ok) utólagos ellenőrzését, valamint a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését a végelszámolást lezáró társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől kell számítani (korábban a törvény nem mondta ki, melyik bevallás kézhezvételétől kezdődik a határidő-számítás).
A felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallás(ok) önellenőrzéssel történő módosítása, kijavítása vagy a hiánypótlás elrendelése esetén a felszámolást vagy végelszámolást lezáró adóbevallások ellenőrzésének befejezésére nyitva álló határidőt a bevallás(ok) önellenőrzéssel történő módosításától, kijavításától vagy a kijavítás tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedésétől, bírósági felülvizsgálat esetén a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől, ennek elmaradása esetén a hiánypótlásra kitűzött határidő utolsó napjától kell számítani.
Az ellenőrzési határidőbe nem számít bele
■ az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozó magatartás időtartama, de legfeljebb 90 nap,
■ az ügygondnok kirendelésére irányuló kérelem postára adásának napjától az ügygondnok kirendelése tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időtartam,
■ a belföldi jogsegélykérelem postára adásának napjától a válasz megérkezésének napjáig, de legfeljebb 30 napig tartó időtartam,
■ szakértő kirendelése esetén a kirendelő végzés jogerőre emelkedésének napjától a szakértői vélemény megérkezésének a napjáig eltelt időtartam.
Az adóhatóság az adózót az ellenőrzés akadályozása esetén haladéktalanul felhívja az akadályozás megszüntetésére, az ellenőrzési határidőszámítás szünetelésére okot adó többi ok esetében pedig mind annak kezdő, mind befejező időpontjáról értesíti az adózót. Az adóhatóság az ellenőrzést ezen esetekben az ellenőrzésihatáridő-számítás szünetelése alatt korlátlanul folytathatja.
Az adóhatóság mind a kapcsolódó vizsgálat, mind a külföldi adóhatóság megkeresése alatt korlátozás nélkül jogosult a vizsgálat folytatására.
Ha a külföldi adóhatóság a megkeresés postára adásától számított egy év alatt sem válaszol a magyar adóhatóság megkeresésére, válasz hiányában is lezárható az ellenőrzés, ha a tényállás egyébként tisztázott.
Az adóhatóság felülellenőrzést rendelhet el, ha a külföldi adóhatóság válasza az ellenőrzés lezárását követően érkezik meg.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. §-ában, 116. § (1) bek. c) pontjában.]

Ellenőrzés megkezdése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az ellenőrzés megkezdéséről (kivéve az új eljárás keretében megismételt ellenőrzést) az adóhatóság nem küld előzetes értesítést. Ennek szerepét a megbízólevél kézbesítése veszi át. Az adóhatóság a megbízólevél kézbesítését mellőzheti, ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményeit megváltoztatják. Ebben az esetben az ellenőrzés a megbízólevél egy példányának átadásával vagy az általános megbízólevél bemutatásával kezdődik. Új eljárás esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, az új eljárás az annak megkezdéséről szóló értesítés postára adásának a napján kezdődik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 49. § (2), 92. § (4), 93. § (1), 96. § (1) bekezdéseiben.]

Próbavásárlás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál a próbavásárlás a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy mint hatósági tanú jelenlétében is megkezdődhet. Az adóellenőr a megrendelt termékhez mellékelt bizonylat hiányában jogosult a csomagolást megbontani, és megvizsgálni, hogy az eladó a bizonylatot a csomagoláson belül helyezte-e el. Az adóhatóság az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet kizárólag az adózó részére kézbesíti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (4)-(5), 104. § (3) bekezdéseiben.]

Fel nem fedett próbavásárlás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adóellenőr a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség vizsgálatára irányuló próbavásárlás esetén csak abban az esetben fedi fel magát, ha jogszabálysértést tár fel, egyéb esetben az ellenőrzési jogosultságát és az ellenőrzés megtörténtét kizárólag az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv igazolja.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (4)-(5a), 97. § (5) bekezdéseiben, 98. § (1) bek. f) pontjában, 104. § (3) bekezdésében, 119. § (2) bek. a) pontjában.]

Termék visszaszolgáltatása próbavásárlásnál

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság a próbavásárlás (fel nem fedett próbavásárlás) során beszerzett terméket a megfizetett vételár visszatérítése esetén szolgáltatja vissza az adózónak, ennek elmulasztása esetén a vételár eljárási költségnek minősül, aminek érvényesítése érdekében az adóhatóság a terméket az adóvégrehajtás szabályai szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén pedig megsemmisíti azt.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 93. § (5) bekezdésében.]

Hiteles fordítás, szakfordítás

Változás 2012. január 1-jétől.

Angol, német és francia nyelven is köteles az adóhatóság elfogadni a gazdasági eseményt alátámasztó bizonylatot, vagy az azt alátámasztó szerződést vagy más dokumentumot, illetve a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló külön jogszabály szerinti nyilvántartást, és az azt alátámasztó dokumentációt. (Korábban hiteles magyar nyelvű fordításra vagy szakfordításra volt szükség.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. § (2) bekezdésében.]

Iratok rendezése, pótlása, javítása

Változás 2012. január 1-jétől.

Az iratok, nyilvántartások jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő rendezésére, pótlására, javítására az adóhatóság kötelezi az adózót (korábban engedélyezte). A kötelezettség elmulasztása mulasztási bírsággal szankcionálható. Csak a kötelezettség teljesítésének (és nem a határidőnek) az időtartama nem számít bele az ellenőrzés határidejébe, a határidő elmulasztása esetén a kötelezettség teljesítésére szabott határidőt kell figyelmen kívül hagyni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 95. § (4), 172. § (20b) bekezdéseiben.]

Pénztárgép bevonása

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság a pénztárgépet vizsgálat céljából, átvételi elismervény ellenében, legfeljebb tíz napra bevonhatja, ha azzal való visszaélést tapasztal, és a tényállás másként nem tisztázható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 96. § (4) bekezdésében.]

Felszámoló, végelszámoló együttműködése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az ellenőrzés során a felszámoló és a végelszámoló köteles az adóhatósággal együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani, amely kötelezettség elmulasztása esetén mulasztási bírsággal sújtható, kivéve, ha bizonyítja, hogy a mulasztás az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 99. § (1a) bekezdésében, 172. § (1) bek. l) pontjában.]

Ellenőrzés megkezdésének elhalasztása

Változás 2012. január 1-jétől.

Csak egy alkalommal lehet kérni az ellenőrzés megkezdésének az elhalasztását. Az ellenőrzés megkezdésének elhalasztása az egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése esetén kizárt.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 100. § (2) bekezdésében.]

Elővezetés

Változás 2012. január 1-jétől.

A tanúként megidézett személy is elővezethető, ha az első szabályszerű idézésre nem jelenik meg, és távolmaradását nem menti ki.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (1) bekezdésében.]

Ellenőrzés pénzügyőr részvételével

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az ellenőrzésnek az adóellenőr személye ellen irányuló veszélyeztetéssel, fenyegetéssel történő akadályozása esetén a rendőri intézkedés mellett lehetőség van arra, hogy a NAV hivatásos állományú tagja az eljárási cselekményeknél jelen legyen és az eljárás zavartalan lefolytatását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával biztosítsa. A NAV hivatásos állományú tagja ebben az esetben ellenőrzési cselekményt nem végezhet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 102. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Az ellenőrzés befejezése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság a próbavásárláson túl az adatok gyűjtését célzó valamennyi ellenőrzés megállapításait ismertetheti, és - amennyiben jogszabálysértést nem tár fel -az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet átadhatja az ellenőrzésnél jelen lévő alkalmazottnak vagy az értékesítésben közreműködő személynek is. (Korábban erre kizárólag próbavásárlás esetén volt lehetőség.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (3) bekezdésében.]

Kiegészítő ellenőrzés

Változás 2012. január 1-jétől.

Adózói észrevétel hiányában, vagy ha az észrevétel nem alapozza meg az ellenőrzés folytatódását, a kiegészítő ellenőrzés határidejét az ellenőrzés alapjául szolgáló ok felmerülésétől kell számítani, és elrendelésére legfeljebb az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül kerülhet sor. A kiegészítő ellenőrzés határidejét első alkalommal nem a felettes szerv, hanem az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője, második alkalommal a felettes szerv hosszabbíthatja meg. Ellenőrzésre a tényállás tisztázása érdekében a hatósági eljárásban is sor kerülhet. Az ellenőrzésről ilyen esetben is jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés 15 napos határideje és az észrevétel tételére nyitva álló nyolcnapos határidő nem számít bele a hatósági eljárás határidejébe. Az adózót a kiegészítő ellenőrzésről és a hatósági eljárásban történő ellenőrzésről értesíteni kell.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (4)-(4a) bekezdéseiben.]

Nem vitatott visszaigénylés kiutalása

Változás 2012. január 1-jétől.

A kiutalás előtti ellenőrzés során az adóhatóság a nem vitatott költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést az ezen részösszegre vonatkozóan felvett jegyzőkönyv alapján kiutalhatja, míg az ellenőrzést a fennmaradó összeg tekintetében folytatja. A részösszegekre vonatkozó jegyzőkönyvek tekintetében észrevételnek nincs helye.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 106. § (3) bekezdésében.]

Becslés be nem jelentett alkalmazott esetén

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság a be nem jelentett alkalmazott után megfizetni elmulasztott adót és járulékot a módosítás alapján legalább a mindenkori minimálbér kétszeresének alapulvételével köteles megállapítani (továbbra is becsléssel).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 108. § (8) bekezdésében.]

Ismételt ellenőrzés

Változás 2012. január 1-jétől.

Nincs helye ismételt ellenőrzés lefolytatásának, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság már jogerősen felülvizsgálta. (Korábban a jogszabály csak a határozathozatalt zárta ki.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 115. § (4) bekezdésében.]

Kisegítő adóellenőr

Változás 2012. január 1-jétől.

Minden, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során lehet kisegítő adóellenőrt alkalmazni (eddig csak próbavásárlásnál lehetett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 119. § (4) bekezdésében.]

Gazdasági események valódiságának vizsgálata

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés célja a vizsgált adózóval vagy az adózónak nem minősülő magánszeméllyel szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózó(k) adókötelezettségének megállapítása, ellenőrzése céljából egyes gazdasági események valódiságának ellenőrzése vagy a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szervének hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása. Az ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adózó iratainak, nyilvántartásainak, bevallásainak a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására és - ha az önellenőrzés egyébként nem kizárt - önellenőrzésére kötelezhető. A kötelezést elmulasztó magánszemély adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 százalékáig, más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 százalékáig - de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig - terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 87. § (1) bek. d) pontjában, 119/A. §-ában, 172. § (20b) bekezdésében.]

K+F tevékenység minősítése

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A K+F tevékenység előzetesen minősíthető, ennek során a tevékenység megkezdését megelőzően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a tevékenység K+F jellegét megerősítő határozatot lehet kérni, az eljárás részletszabályait külön jogszabály tartalmazza majd.
Ha az adóhatósági ellenőrzés során felmerül az adózói tevékenység K+F szempontból történő minősítésének szükségessége vagy a K+F tevékenységhez kapcsolódó költségek kutatás-fejlesztési tevékenységhez történő hozzárendelhetőségének kérdése, akkor utólagos minősítési eljárás keretében az adóhatóság szakértőként megkeresheti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát. Ha az adózó K+F tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelmet terjeszt elő, csatolnia kell a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5. § (2a), 54. § (3), 95. § (5a), 132. § (5) bekezdéseiben, 178. § 36. pontjában.]

Kézbesítési vélelem

Változás 2012. január 1-jétől.

Az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címre küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem beáll, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt a kézbesítés megkísérlésekor megtagadja, vagy a "címzett ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz.
A módosítással az adóhatóság a meghatalmazott részére történő postázással egyidejűleg az iratot az adózó részére is megküldheti. Az elsőként kézbesített irat minősül kézbesítettnek.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124. § (1)-(2), (7) bekezdéseiben.]

Jogszabályellenes önkormányzati rendeletek

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését a Kúria önkormányzati tanácsa vizsgálja (az Alkotmánybíróság helyett), amely az önkormányzati rendeletet megsemmisítheti. Mindezek következtében módosulnak az Art. vonatkozó rendelkezései.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 124/B-D. §-aiban.]

Utólagos ellenőrzés végelszámolásnál

Változás 2012. január 1-jétől.

A végelszámolási eljárás megszüntetése és a cég működésének továbbfolytatása esetén, ha az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv átadására még nem került sor, a végelszámolási eljárás megszüntetése bejelentésének a napjától az utólagos ellenőrzést és az azt követő hatósági eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni (korábban a speciális szabályok szerint kellett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A § (7) bekezdésében.]

Feltételes adómegállapítás

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adózók - a törvényben meghatározott átlagos foglalkoztatotti létszám és mérlegfőösszeg teljesítése mellett - a társasági adóban három évre szóló feltételes adómegállapítási határozat kiadmányozását kezdeményezhetik. Ez az adómegállapítás az adójogszabályok változásától függetlenül érvényes.
Emelt díj ellenében gyorsított elbírálási határidejű (60 nap helyett 30 nap) feltételes adómegállapítási eljárás is kezdeményezhető. Az emelt díj összege az általános tétel duplája.
A díjfizetésre vonatkozóan új fogalomrendszert vezet be a törvény. Az új fogalmak: a szerződéstípus, a szerződéscsomag és a keretkérelem. A szerződéstípus az úgynevezett diktált vagy blankettaszerződéseket jelenti, a szerződéscsomag kategóriája az egy gazdasági céllal megvalósítandó szerződésláncokra vonatkozik, illetve a keretkérelem, amely a tipikusan több, gazdasági célját tekintve egymással össze nem függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy azonos, jövőben megkötendő jogügyletet tartalmaz (például egy biztosítótársaság által valamennyi, adójogi jogkövetkezményeikben hasonló vagy azonos életbiztosítási termékére kérelmezett feltételes adómegállapítás).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §-ában, 178. § (16) bekezdésében.]

Szokásos piaci ár megállapítása

Változás 2011. július 15-étől.

Az állam többségi befolyása alatt álló, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás készítésére nem kötelezett adózók is kezdeményezhetnek szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást.

[Lásd 2003. évi XCII. törvény 132/B. §; (6), (8) bekezdéseiben.]

Fizetési könnyítés iránti kérelem

Új előírás 2012. január 1-jétől.

Az adók módjára behajtandó köztartozások esetén fizetési könnyítés iránti kérelem az állami adóhatóságnál is előterjeszthető, melyet az állami adóhatóság elbírálás céljából a behajtást kérő szervnek továbbít.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (9)-(9d) bekezdéseiben.]

Csoportos adóalany számára fizetési könnyítés, adómérséklés nem engedélyezhető.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133. § (10), 134. § (4) bekezdésében.]

Automatikus szja-részletfizetés

Változás 2012. január 1-jétől.

Csak az adózóra irányadó bevallási határidőben benyújtott bevallásban megtett nyilatkozat alapján illeti meg részletfizetési kedvezmény a magánszemélyt. Az első részlet esedékessége az általános szabályok szerint az szja megfizetésére vonatkozó határidő. Ennek elmulasztása esetén az adózót nem illeti meg kedvezmény.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/A. §-ában.]

Felügyeleti intézkedés

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adópolitikáért felelős, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszterhez intézett felügyeleti intézkedés ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő ellenjegyzéséhez kötött. Ennek hiánya a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításához vezet. A felügyeleti intézkedés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül nem utasítható el ezentúl arra hivatkozással, hogy a döntés megváltoztatása, megsemmisítése nem várható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. §; (1), (5) bekezdéseiben..]

Túlfizetés átvezetése

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság az adózó adótartozásának végrehajtása során végrehajtási cselekményként az adózó adószámláján nyilvántartott túlfizetést azokra az adók módjára behajtandó köztartozásokra és eljárási költségekre is elszámolhatja, amelyeket az adóhatóság tart nyilván (nem csak az adóhatóság által nyilvántartott adótartozásra). Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság végzést hoz (nem csupán értesíti az adózót). A túlfizetés elszámolása ezentúl nem kötelező, arról az adóhatóság dönt. Az állami adó- és vámhatóság a túlfizetést az általa végrehajtott összeg elszámolásának általános szabályai szerint számolja el, azzal, hogy az adótartozások kielégítését követően lehet a fennmaradó túlfizetést köztartozás jogosultjainak átutalni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 150/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Biztosítéki célú gépjárműfoglalás

Változás 2012. január 1-jétől.

A gépjárművet az adóhatóság a végrehajtási eljárás során biztosíték céljából is lefoglalhatja, de a gépjármű fedezetként való felhasználására, érvényesítésére csak az egyéb végrehajtási cselekmények eredménytelensége vagy aránytalan időigénye esetén kerülhet sor. (Korábban a magánszemély gépjárművének lefoglalásával egyidejűleg intézkedni kellett a forgalomból történő kivonásról is.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 154. §-ában.]

Ingatlanárverési előleg

Változás 2012. január 1-jétől.

Az ingatlanárverési előleg átutalását csak akkor kell igazolni az adóhatóság részére, ha az árverezni kívánó bankszámláját a pénzintézet már megterhelte, de az árverés megkezdéséig az előleg összegének az adóhatóság számláján való jóváírása még nem történt meg. Az igazolási kötelezettséget az árverezés megkezdéséig kell teljesíteni az átutalás visszavonhatatlan megtörténtét alátámasztó bizonyítékkal.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (5) bekezdésében.]

Végrehajtási eljárás kötelező felfüggesztése

Változás 2012. január 1-jétől.

A végrehajtási eljárás felfüggesztése a jogorvoslati eljárásban támadott döntést hozó adóhatóság mérlegelésétől függ, ha jogorvoslati eljárás alapján fizetési kötelezettséget előíró határozat (végzés) megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, de a végrehajtás felfüggesztését a felettes szerv nem rendelte el. (Korábban ilyen esetekben a megtámadott döntést hozó szervnek az adózó kérelmére kötelező volt felfüggesztenie a végrehajtási eljárást.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (1) bekezdésében.]

Végrehajtás szünetelése

Változás 2012. január 1-jétől.

A mögöttes felelőssel (adó megfizetésére kötelezettel) szemben folytatott adó-végrehajtási eljárás a törvény erejénél fogva szünetel az eredeti kötelezett felszámolási eljárásának időtartama alatt (felszámolás közzétételétől annak jogerős befejezéséig).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 160. § (4) bek. e) pontjában.]

Adók módjára behajtandó köztartozás

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, nyilvántartó szerv, illetőleg a köztartozás jogosultja ezentúl a fizetési határidő lejártát követő 15 nap elteltével keresi meg az adóhatóságot behajtás végett (nem a negyedévet követő hó 15. napjáig). A megkeresés alsó összeghatára 5 ezer forintról 10 ezer forintra nőtt, szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatban 3 ezer forintról 5 ezer forintra emelkedett. A szabálysértési pénzbírság és a helyszíni bírság adók módjára történő behajtása várhatóan 2012. április 15-étől megszűnik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. §; (1), (9) bekezdéseiben.]

Elévülés

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhatóság az általa nyilvántartott túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően a túlfizetés összegét ezentúl az adózó kérelmére is elszámolja az adózót terhelő más adótartozásra. Az elévülés új eljárására történő utasítás miatti meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés is pontosításra kerül. Hat hónappal meghosszabbodik az elévülési idő akkor is, ha a felettes adóhatóság vagy az adópolitikáért felelős miniszter új eljárás lefolytatását rendeli el.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (5), 164. § (13) bekezdéseiben..]

Késedelmi pótlék

Változás 2012. január 1-jétől.

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni a vagyonszerzési illetéktartozás után, ha az illeték kiszabása után az egy éven belül eladott másik lakás értékének beszámítása vagy a jogügylet eredeti állapot helyreállításával való felbontása miatt kerül sor az illeték törlésére. (Korábban az illeték törlése és a tartozás eredeti esedékessége közti időszakban a tartozás késedelmi pótlék alapját képezte.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 165. § (1) bekezdésében.]

A magán-nyugdíjpénztári pótlék nyilvántartása, beszedése kikerül az adóhatóság hatásköréből, így az adózás rendjéről szóló törvény már nem tartalmazza az erre vonatkozó rendelkezéseket, emiatt hatályukat vesztik a tagdíjra vonatkozó speciális késedelmipótlék-szabályok is.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 167. § (1) bekezdésében.]

Adóbírság

Változás 2012. január 1-jétől.

Az adóhiány 200 százalékára emelkedik a bírság (a korábbi 75 százalékról) azokban a kirívóan jogellenes esetekben, amelyekben az adóhiány bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
Megszűnik a minősített adózók esetében kötelezően alkalmazandó alacsonyabb bírságmérték.
Különválik a munkáltató (kifizető) megállapítási, levonási, bevallási kötelezettsége elmulasztásának, vagy nem a törvényben meghatározottak szerinti teljesítésének szankcionálása a járulékok, illetve az adók tekintetében. A járulékoknál a járulékkülönbözet, az adóhiány (járulékhiány) és a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag a foglalkoztató terhére történik, attól függetlenül, hogy levonási kötelezettségének a munkáltató (kifizető) eleget tett-e.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 170. §; (1), (6) bekezdéseiben.]

Mulasztási bírság

Új előírás 2012. január 1-jétől.

A nyomdai úton előállított bizonylat megőrzésének elmulasztása esetén - függetlenül attól, hogy a bizonylat felhasználásra került-e - a bírság mértékének felső határa a megőrizni elmulasztott bizonylatok számának és a mulasztási bírság általános mértékének a szorzata.
Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés során az iratok, nyilvántartások, bevallások jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelő rendezésére, pótlására, javítására, illetőleg önellenőrzésére tett felhívás nemteljesítése esetén a vizsgált magánszemély adózó a vizsgált gazdasági esemény számla szerinti nettó értékének 10 százalékáig, más adózó 50 százalékáig, de mindkét esetben legfeljebb 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20a)-(20b) bekezdéseiben..]

Változás 2012. január 1-jétől.

Az iratmegőrzési kötelezettség megsértése 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (eddig a magánszemély 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig volt bírságolható.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (20a) bekezdésében.]

A közzétett beszámolóval kapcsolatosan mulasztási bírság kiszabására akkor kerülhet sor, ha az a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be. Lényegesnek a törvény a beszámolóban lévő információk olyan eltéréseit minősíti, amelyek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül -befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. (Korábban minden esetben lehetőség volt mulasztási bírság kiszabására, ha a beszámoló részben vagy egészben nem felelt meg a számviteli törvény előírásainak.)

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. e) pontjában.]

Általános mértékű mulasztási bírsággal sújtható, aki számlázóprogramot az adózás rendjéről szóló törvény - vagy más jogszabályban meghatározott feltételek - megsértésével állít elő, illetve forgalmaz.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. h) pontjában.]

Az adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén, ha az adóhatóság nem foglalja le az árukészletet, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval (korábban ebben az esetben is kihirdetéssel történt a közlés).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (8) bekezdésében.]

Új mulasztásibírság-típus az üzletlezárást helyettesítő mulasztási bírság. Üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén - ugyanazon okokból, mint amilyen esetekben az adóhatóság egyébként az üzletlezárás intézkedését alkalmazná - magánszemély esetén 200 ezer, más adózók esetén 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság állapítható meg. A bírság az annak okául szolgáló jogsértéshez fűződő mulasztási bírság mellett kerül megállapításra.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (8a) bekezdésében.]

A társaságiadó-törvény módosítása új nyilvántartási kötelezettséget vezet be az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekről. Ezen kötelezettség megszegése esetén az adózó mulasztási bírsággal sújtható; ennek mértéke a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén fizetendő bírság mértékével azonos.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (16) bekezdésében.]

A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartásra vonatkozó előírások megszegése esetén kiszabható bírság mértéke nem változik (továbbra is 2 millió forintig terjedhet), ismételt mulasztás esetén a mulasztási bírság nyilvántartásonként 4 millió forint is lehet.
Ha az ismételt mulasztást ugyanazon nyilvántartásra (nem ugyanazon nyilvántartástípusra, hanem ugyanazon konkrét nyilvántartásra) vonatkozóan állapítja meg az adóhatóság a mulasztási bírság az ezen nyilvántartással kapcsolatos, első ízben megállapított jogsértés miatt kiszabott bírság összegének négyszereséig terjedhet. A kötelezettség teljesítése esetén az adóhatóság a mulasztási bírságot korlátlanul mérsékelheti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (16) bekezdésében.]

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetére a törvényváltozás bírságminimumot állapít meg, ami a mulasztási bírság általános mértékével egyezik meg.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (19) bekezdésében.]

Megszűnik a tevékenység felfüggesztése

Változás 2012. január 1-jétől.

Megszűnik a tevékenységfelfüggesztés jogintézménye, helyette az adóhatóság úgynevezett üzletlezárást helyettesítő bírságot szabhat ki.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 90. § (7) bek. ac) pontjában, 172. § (8a) bekezdésében.]

Üzletlezárás akkor mellőzhető, ha a lezárás az alapszükségletek más módon való ki nem elégíthetőségéhez vezetne a településen (eddig a törvény alapszükséglet helyett helyi szükségletről rendelkezett). Az intézkedés mellőzésére különösen okot adó körülmény, ha az intézkedés élelmiszer-ipari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozná, mely a településen más módon nem érhető el. A mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságának vizsgálatakor az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabásánál meghatározott méltányossági szempontokat mérlegeli.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 174. §; (1), (3), (6), (7) bekezdéseiben.]

Beszámoló közzététele, letétbe helyezése

Változás 2012. január 1-jétől.

A számviteli beszámoló közzétételét és letétbe helyezését elmulasztókkal szemben megszűnik az adószámfelfüggesztés intézkedése, helyette azonban az adóhatóság - a kötelezettségteljesítésre való felszólítás mellett - első alkalommal 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó a megjelölt határidőben sem teljesíti kötelezettségét, az adóhatóság ismételten felhívja teljesítésre, és ezzel egyidejűleg 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. Ha az adózó továbbra sem tesz eleget kötelezettségének, az adóhatóság az adószámát felfüggesztés nélkül törli, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bek. e) pontjában, (7a) bekezdésében, 174/A. §-ában]

Elektronikusan lekérdezhető adatok

Változás 2012. január 1-jétől.

Bővül az elektronikus úton (ügyfélkapun keresztül) lekérdezhető adatok köre: mind a munkavállaló, mind a munkáltató (kifizető) lekérdezheti a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos - maga által tett vagy rá vonatkozó - bejelentéseket. Ezzel a magánszemélyek egyszerűen ellenőrizhetik, hogy munkaviszonyukat bejelentették-e, illetve a munkáltatók (kifizetők) is könnyen meggyőződhetnek arról, hogy nincs-e mulasztásuk a bejelentéssel kapcsolatosan. Lekérdezhető az állandó meghatalmazottak nyilvántartása is, ami az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának nevére, adóazonosító jelére terjed ki.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (15) bekezdésében.]

Pénznyerő automaták játékadója

Új előírás 2011. november 1-jétől.

A szerencsejátéktörvény bevezeti a pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő százalékos mértékű játékadót; ennek megfizetésére és bevallására az Art. módosításai tartalmaznak rendelkezéseket.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 189. §-ában, 2. melléklet I/6. pontjában.]

Lábjegyzet

[1]Andreas Voßkuhle, a Német Szövetségi Alkotmánybíróság elnöke

[2]A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu