adozona.hu
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2009
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2009
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Nagyobb horderejű társadalombiztosítási reform ötlete 2009-re fel sem merült a törvény-előkészítőkben, s a társadalombiztosítási szabályok sem változnak drámaian 2009 januárjától. Ennek ellenére több száz paragrafus módosult a tb- és nyugdíjtörvényekben és a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletekben, ami jelentősen befolyásolja majd a hazai vállalkozások és magánszemélyek mindennapi életét. Szokásos társadalombiztosítási különszámunkban 2009-re teljes terjedelemben tíz törvényt közlünk a hozzá...
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2009
Tisztelt Olvasó!
Nagyobb horderejű társadalombiztosítási reform ötlete 2009-re fel sem merült a törvény-előkészítőkben, s a társadalombiztosítási szabályok sem változnak drámaian 2009 januárjától. Ennek ellenére több száz paragrafus módosult a tb- és nyugdíjtörvényekben és a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletekben, ami jelentősen befolyásolja majd a hazai vállalkozások és magánszemélyek mindennapi életét. Szokásos társadalombiztosítási különszámunkban 2009-re teljes terjedelemben tíz törvényt közlünk a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletekkel egységes szerkezetben, s ahol szükségesnek ítéltük, a szorosan hozzájuk kötődő adózási tudnivalókkal.
2009-ben nem változnak a járulékmértékek, az egyéni nyugdíjjárulékalap felső határa viszont napi 20 400 forintra nő, a minimálbér kétszerese szerinti fizetési kötelezettség alapja pedig havi 143 ezer forintra. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forintra nő, és a cégautóadó megszűnésével a cégautó-használat után fizetett 25 százalékos eho is megszűnik.
A spórolás jegyében több, százezreket érintő változtatás is történt. Januárról szeptemberre halasztották a korrekciós nyugdíjemelést, szigorították a rokkantsági nyugdíj szabályait. Negyven év szolgálati idő kell az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez, és 2009 végével teljesen megszűnik a korengedményes nyugdíj intézménye. A nyugdíjak 3,1 százalékkal nőnek, de a 13. havi nyugdíj maximum 80 ezer forint lehet, és nem jár minden nyugdíjasnak. A nyugdíjalapba teljes mértékben beszámítható kereset 227 ezer forintról 258 ezer forintra nő. Ezentúl a kormány dönthet az évi nyugdíjminimum emeléséről.
2009-től járulékmentessé válik néhány béren kívüli juttatás. Módosult, illetve kiegészült számos, a foglalkoztatottság növelését elősegíteni hivatott járulék- és ehokedvezmény. A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapja azonos a tb-járulék alapjával, s a járulékalapminimum szabálya ezekre is kiterjed. Az evások járulék- és ehofizetési szabályai nem változtak.
A magánnyugdíjpénztáraknak, és az önkéntes pénztáraknak nemcsak a hozamrátát, hanem a vagyonnövekedési mutatót is nyilvánosságra kell hozniuk, és 2011-re halasztották a választható portfóliós befektetési limitek érvénybe léptetését. Az önkéntes pénztáraknál a személyenként adott összes juttatás az egyedi korlátok figyelembevételével meghaladhatja a 400 ezer forintot.
Néhány adminisztratív egyszerűsítés is jellemzi az idei tb-csomagot. Nem kell például bevallást készíteni, ha az adott hónapban nincsen járulékfizetési kötelezettség, postán is igényelhető majd EU-kártya, vagy elektronikusan is családi pótlék.
Nagymértékben nőnek a mulasztási bírságok, s tovább bővül az adóhatóság járulékfizetésekkel kapcsolatos ellenőrzési jogköre, lehetősége.
Reméljük, tb-szakértők közreműködésével készült kiadványunk magyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre válthatónak bizonyulnak majd a gyakorlatban, s segíteni tudjuk az Olvasót a 2009-ben még szövevényesebbé vált tb-rendszer megértésében.
Különszámunk cd-változata - akárcsak a már megjelent 2009-es adókülönszámunké - az e lapban megtalálható kuponon rendelhető meg. A cd-ről további információkkal a hvg.hu és az adozona.hu címen szolgálunk.
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékmérték
Nem változott.
A munkáltató (foglalkoztató) által fizetett 29 százalék társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész továbbra is 5 százalékpont, a nyugdíj-biztosítási rész pedig 24 százalékpont. Az 5 százalék munkáltatói egészségbiztosítási járulékból 4,5 százalékpont a természetbeni, 0,5 százalékpont pedig a pénzbeli rész.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 15,5 százalék egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalékpont, ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalékpont, a pénzbeli pedig 2 százalékpont. Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Magán-nyugdíjpénztári tagoknál ebből a tagdíj változatlanul 8 százalékpont, a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerülő egyéni nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalékpont.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Járulékfizetési felső határ
Változás 2009. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa 2009-ben - a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény szerint - napi 20 400 forint, évi 7 446 000 forint (2008-ban napi 19 500 forint, évi 7 137 000 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák járulékfizetési felső határra
A) Dolgozó 2009. november 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, év végéig 2 millió forint bérjövedelmet kap.|
Összeg |
Számítás |
|
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
118 218 Ft |
61 x 20 400 x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási járulék (6 %) |
120 000 Ft |
2 000 000 x 0,06 |
B) Dolgozó havi 400 ezer forint fizetést, 2009. júniusban 5 millió forint prémiumot kap. 2009. évi bérjövedelme összesen 9,8 millió forint.
|
Nyugdíjjárulék (9,5 %) |
707 370 Ft |
7 446 000* x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási járulék (6 %) |
588 000 Ft |
9 800 000 x 0,06 |
|
Nyugdíjjárulék-mentes jövedelem |
2 354 000 Ft |
9 800 000 - 7 446 000 |
|
*Az egyéni nyugdíjjárulék-alap éves felső határa 2009-ben. |
||
C) Dolgozó biztosítási jogviszonya év közben, november 30-án megszűnik. Ekkor az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári napi 20 400 Ft-tal, összesen (31 x 20 400) 632 400 Ft-tal csökkenteni kell. A 60 078 Ft többletként levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.
__________________________________________________________________________________
Járulékalap
Nem változott.
A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Minimálbér kétszerese
Változás 2009. január 1-jétől.
A minimálbér kétszerese szerinti fizetési kötelezettség 2009-ben havi 143 ezer forint (2008-ban havi 138 ezer forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetnie a járulékokat a munkáltatónak a munkavállalója, a társas vállalkozásnak a főállású tagja után és a főállású egyéni vállalkozónak. A munkavállaló, a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főállású tagja szintén legalább ugyanezen összeg után köteles megfizetni az egyéni járulékokat.Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrészével kell számolni. Részmunkaidő esetén a minimálbér kétszeresének a nyolcórás munkanaphoz viszonyított hányadával kell számolni (például napi négyórás foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér után kell járulékot fizetni).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), 27. § (1), 29. § (1), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Nem a minimálbér kétszerese, hanem a tényleges jövedelem után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot, ha a járulékalap nem éri el a minimálbér kétszeresét, és ezt a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozás az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon - elektronikus bevallásában - bejelenti az állami adóhatóságnak.Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, s a foglalkoztató ezt nem jelenti be az állami adóhatóságnak, a járulékkülönbözetet (beleértve az egyéni járulékkülönbözetet is) a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Ilyenkor a pénzbeli ellátások számításánál a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A. § (1) bekezdéseiben, az 1997. évi LXXXI. törvény 22. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-aiban.]
Az állami adóhatóság kiemelten figyeli azt a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást, amely a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalapot jelent be neki. Az ellenőrzés keretében az adóhatóság azt vizsgálhatja - amire egyébként az általános adóigazgatási szabályok alapján e külön felhatalmazás nélkül is jogosult -, hogy a cég a bejelentés szerint fizet-e.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (8) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Fontosabb változások
■ Új előírás 2009. január 1-jétől
Kötelesek bejelenteni a külföldön vagy nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében fennálló biztosításukat azok, akik e rendszerekben történő részvételük alapján jogosultak egészségügyi természetbeni ellátásra. Ezt 2009. április 30-áig azoknak is teljesíteniük kell, akik 2009. január 1-je előtt szereztek ilyen biztosítási jogosultságot.■ Változás 2009. január 1-jétől
■ Egységessé vált a közteheralap: a foglalkoztatóknak (önfoglalkoztatóknak) a munkaadói járulékot és a szakképzési hozzájárulást is a társadalombiztosítási járulék alapja után kell megfizetniük.■ A gyedet 100 százalékban az Egészségbiztosítási Alap finanszírozza. A gyeden lévők ellátása utáni nyugdíj-biztosítási járulékot is ez az alap fizeti meg a Nyugdíj-biztosítási Alapnak (2008-ban még a költségvetés fizette a gyed 50 százalékát és a gyed utáni nyugdíj-biztosítási járulékot).
■ Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 - napi 150 - forintra emelkedik (2008-ban havi 4350 forint, napi 145 forint volt).
■ Nem kell többszörösen fizetniük egészségügyi szolgáltatási járulékot a többes kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozóknak: e nyugdíjas vállalkozónak akkor is csak egyszer kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetnie, ha több vállalkozásban tevékenykedik.
■ Ha az állami adóhatóság tudomást szerez a foglalkoztató megszűnéséről, s azt tapasztalja, hogy a biztosítás megszűnését nem jelentették be, ezt közölni köteles az egészségbiztosítási szervvel.
__________________________________________________________________________________
Költségvetési kötelezettségek
Változás 2009. január 1-jétől.
A központi költségvetés személyenként havonta 4500 forint - napi 150 forint - egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után (2008-ban havi 4350, napi 145 forintot kellett fizetnie).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 26. § (5) bekezdéseiben, 39. §-ában.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak■ a nyugdíjasok,
■ a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2009. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartottanként havi 4500 (napi 150) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. De ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján -, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2009-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve egyedülálló eltartott jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]
Nem változott.
A fizetési kötelezettséget az eltartottól más - szervezet vagy személy - átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Az átvállalást az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóságnak tíz napon belül - elektronikus úton - meg kell küldenie az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Változás 2009. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó akkor is csak egyszer köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, ha egyidejűleg több vállalkozásban végez tevékenységet (2008-ban mindegyikben kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,■ akiknek a munkaképessége legalább 50 százalékos mértékben romlott - és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van -, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (2009-ben ez havi 21 450 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. j)-k) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Adómentes béren kívüli juttatások
2009. január 1-jétől - mivel a 2008. évi LXXXI. adómódosító törvény 238. paragrafusa (1) bekezdésének 4. pontja hatályon kívül helyezte a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. paragrafusát - megváltozott az adómentes béren kívüli juttatások adórendszerbeli kezelése, illetve azok nyújtásának feltételei. A 2008-as szabályok még a munkáltató által a munkavállalónak adott juttatásról szóltak, 2009-ben viszont e szabályok magánszemélyre vonatkoznak, ami azt jelenti, hogy a munkáltató bárkinek, például a munkavállaló hozzátartozóinak is adó- és járulékmentesen nyújthat juttatásokat. Ugyanígy korábban közös - 400 ezer forintos - korláttal limitálta a törvény a köztehermentes juttatásokat, most viszont juttatásnemenként szab plafont arra, meddig adó- és járulékmentes a juttatás. Az adómentes összeghatárt meghaladó juttatások továbbra is munkaviszonyból származó adóköteles jövedelemnek számítanak, s így azokra valamennyi közterhet (személyi jövedelemadó, tb-járulék, egyéni járulékok, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás) meg kell fizetni. Ez nem vonatkozik a járulékalapot képező természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegére, amely nem egyénijárulék-alap.■ Új adó- és járulékmentességek 2009. január 1-jétől
Adó- és járulékmentes■ az utazási jegy ellenértéke, ideértve a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, ha hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódik;
■ a szállás ellenértéke, ideértve a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is, ha hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódik;
■ az utazási és az ahhoz kapcsolódó étkezési költségek térítéseként kapott összeg, ha hivatali, üzleti utazás költségeit térítik meg kiküldetési rendelvény alapján teljesített kilométer-távolságra (futásteljesítményre).
■ Új adó- és járulékmentességek 2009. február 1-jétől
Adó- és járulékmentes az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott■ nem pénzbeli ellátás (például könyv, ajándéktárgy, édesség, ilyenekre szóló vásárlási utalvány), ha a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény alapján, a hallgatónak a felsőoktatásról szóló törvény alapján nyújtják;
■ bérletjegy, ha helyi vagy helyközi tömegközlekedési eszközre szól, és a közoktatásról szóló törvény szerinti nevelési-oktatási intézmény adja az intézmény tanulói számára;
■ bölcsődei szolgáltatás;
■ foglalkozás-egészségügyi ellátás;
■ kegyeleti ellátás;
■ elhelyezés szolgálati lakásban, munkásszálláson;
■ magáncélú cégautó-használat, továbbá az azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy;
■ művelődési intézményi szolgáltatás értékéből évente legfeljebb a minimálbérnek megfelelő rész, vagyis 2009-ben évi 71 500 forint (a többi adóköteles természetbeni juttatás), feltéve, hogy a juttató a munkáltató, a juttatásban részesülő pedig a munkavállalója, nyugdíjasa, ezek közeli hozzátartozója, elhunyt munkavállalója közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatát nála töltő hallgató.
Az iskolarendszerű képzés költségének átvállalása akkor adómentes, ha értéke adóévenként legfeljebb a minimálbér két és félszerese (2009-ben ez 178 750 forint);
■ Változatlan adó- és járulékmentességek
Adó- és járulékmentes, ha a munkáltató egy személy javára■ egy vagy több önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta összesen legfeljebb a minimálbér 50 százalékáig fizet munkáltatói hozzájárulást (2009-ben havi 35 750 forintot);
■ egy vagy több önkéntes kölcsönös egészség- vagy önsegélyező pénztárba havonta összesen legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig fizet munkáltatói hozzájárulást (2009-ben havi 21 450 forintot);
■ foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe legfeljebb havonta a minimálbér 50 százalékáig fizet foglalkoztatói hozzájárulást (2009-ben havi 35 750 forintot).
Adó- és járulékmentes továbbá
■ a munkáltató által a dolgozó nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből 15 ezer forint;
■ a vetélkedő és verseny díjaként kapott ajándék értékéből legfeljebb 5 ezer forint;
■ a munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék;
■ a munkavállaló részére a munkáltató tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő belföldi üdülőben biztosított üdülési szolgáltatás legfeljebb a minimálbér mértékéig (ez 2009-ben 71 500 forint);
■ a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere vagy az állami költségvetés terhére juttatott támogatás (például a közműfejlesztési, a gázár- és távhőszolgáltatás);
■ a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-ellátás keretében nyújtott kedvezmény vagy támogatás.
__________________________________________________________________________________
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulék
Változás 2009. január 1-jétől.
Megszűnt az az előírás, hogy a járulékot az adóköteles béren kívüli juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után kell fizetni. Ezentúl e juttatásokra az általános szabályok érvényesek, vagyis a foglalkoztató az adómentes értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás után köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) (1) pontjában.]
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja ezentúl munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha viszont a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában.]
Személyi alapbér, vagyis járulékalap a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott előző évi havi átlagos alapbér, ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér (eddig a személyi alapbér fogalmát nem határozta meg a jogszabály).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztató által fizetett 29 százalékos tb-járulékon belül az egészségbiztosítási járulékrész 5 százalék, a nyugdíjbiztosítási járulékrész pedig 24 százalék. Az 5 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 4,5 százalékos természetbeni, illetve 0,5 százalékos pénzbeli hányadra oszlik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. pontjában.]
A járulék alapja továbbra is az a jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni. Ezt növel(het)i a felszolgálási díj és a borravaló, amelyek adóterhet nem viselnek, de a társadalombiztosítási járulék alapjába beleszámítanak. A felszolgálási díj után járulékot kell fizetni, a borravaló után pedig lehet. Ekkor a felszolgálási díj és a borravaló 81 százaléka nyugdíjalap.Nem járulékköteles az üzleti ajándék, illetve reprezentáció címén adott termék (szolgáltatás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. e)-f) pontjaiban.]
Kifizetőhelyi elszámolás
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak - számuk meghaladja a 8 ezret - továbbra is bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük).[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1998. kormányrendelet) 117. §-ában.]
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára (például táppénzre) szolgáló pénzösszeget. E pénzösszeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás. (A jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételeznie a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot.)[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]
Kifizetőhely költségtérítése
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatónak havonta elszámolást kell benyújtania az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez (rep) a kifizetett ellátásokról, a táppénz-hozzájárulásról, valamint az 1 százalékos költségtérítés összegéről.[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 38/A. §-ában.]
Egyéni nyugdíjjárulék
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Ezen belül a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíja változatlanul 8 százalékpont, a nyugdíjjárulékuk pedig 1,5 százalékpont.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2009-ben ez 7 446 000 forint). A fizetési kötelezettség független attól, hogy a biztosított munkaideje egy-egy jogviszonyban eléri-e a heti 36 órát, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Ha a munkavállalónak nincs az év valamennyi napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ forintértékének - 2009-ben ez 20 400 forint - és a "járulékmentes" napoknak a szorzatával).Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.
A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-jét követően létesít társadalombiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
Egyéni egészségbiztosítási járulék
Nem változott.
Az egyéni egészségbiztosítási járulék változatlanul 6 százalék (4 százalékpont a természetbeni, 2 százalékpont a pénzbeli járulék).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében.]
A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is meg kell fizetni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Többes jogviszony
Nem változott.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egy- idejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai közül egyik sem éri el a heti 36 órát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2009-ben ez 7 446 000 forint).Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2009-ben 20 400 forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét a járulékfizetési felső határ napi összegének a naptári évre számított összege - illetve a biztosítási kötelezettség fennállásával arányos része - után a naptári éven belül már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák 6 (4 + 2) százalékos egészségbiztosítási járulékra
A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2009-ben 6 millió forint bérjövedelmet és 200 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2009. április 1-je és 30-a között 200 ezer forint.|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér |
6% |
360 000 Ft |
|
Szabadságmegváltás |
- |
- |
|
Megbízási
díj |
4°% |
8 000 Ft |
B) Nappali tagozatos egyetemista egyidejűleg munkaviszonyban áll, ahol a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. A munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2009-ben 2 millió forint, vállalkozói kivétje 300 ezer forint.
|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér |
6% |
120 000 Ft |
|
Vállalkozói kivét |
4% |
12 000 Ft |
Példa nyugdíjas járulékára
Munkaviszonyban álló nyugdíjas biztosított havi díjazása 2009-ben 140 000 forint.|
Járulékfajta |
Járulék/hó |
|
Természetbeni
egészségbiztosítási |
5 600 Ft |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
13 300 Ft |
Példa evás egyéni vállalkozó járulékára
Főállású egyéni vállalkozó a minimálbér kétszerese (2009-ben havonta 143 ezer forint) helyett magasabb, havi 200 ezer forint, azaz évi 2 millió 400 ezer forint járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállal, de májusban végig táppénzen van.|
2 400 000 Ft járulék- |
Havi teher |
Táppénz alatti |
|
Tb-járulék (29%) |
58 000 Ft |
0 Ft |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
19 000 Ft |
0 Ft |
|
Egészségbiztosítási |
12 000 Ft |
0 Ft |
|
Tételes eho |
1 950 Ft |
0 Ft |
Járulék- és ehokedvezmények
■ Rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatása
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha a munkaadó olyan álláskeresőt foglalkoztat, aki - az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény szerint - úgynevezett rendelkezésre állási támogatásra jogosult, három évre mentesül a társadalombiztosítási és a munkaadói járulék, illetve a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, ha egyszerre teljesül, hogy■ az álláskereső gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen lakik;
■ a rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományú létszám emelkedik;
■ a munkáltató három évig megtartja a bővített létszámot, és ezen idő alatt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, illetve rendes felmondással vagy közös megegyezéssel nem szünteti meg;
■ a munkáltató a három éven belül nem kezdeményez önmaga ellen végelszámolási eljárást;
■ a munkáltató tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettségek bármelyikének megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 6., 8. §-aiban.]
■ Közcélú foglalkoztatás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A munkaadónak a közcélú foglalkoztatás keretében foglalkoztatott után a társadalombiztosítási és a munkaadói járuléknak, valamint a tételes egészségügyi hozzájárulásnak csak a felét kell megfizetnie, de a kedvezménnyel érintett járulékalap nem haladhatja meg a minimálbér 130 százalékát (részmunkaidős foglalkoztatás esetén ennek időarányos részét). Ez azt jelenti, hogy 2009-ben maximum havi 92 950 forint járulékalap után érvényesíthető a kedvezmény.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.]
■ Pályakezdők
Nem változott.
A munkáltatónak a pályakezdő - vagyis a 25 évesnél, diplomás esetén a 30 évesnél fiatalabb, Start kártyával rendelkező -dolgozója munkabérének egy része után nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, s csökkentett a társadalombiztosítási járulék is, vagyis 29 százalék helyett a foglalkoztatás első évében 15, a másodikban pedig 25 százalék járulékot kell fizetni. A kedvezmény alap- és középfokú végzettségű pályakezdő foglalkoztatása esetén a minimálbér másfélszeresének (2009-ben havi 107 250 forintnak), diplomás alkalmazása esetén a minimálbér kétszeresének (143 ezer forintnak) megfelelő munkabérrészre érvényesíthető.Az elengedett járulékot az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíj-biztosítási Alap a Munkaerő-piaci Alapból kapja meg.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.]
■ Gyes, gyed, gyet
Nem változott.
A gyes, gyed, gyet, ápolási díj folyósításának megszűnését - bármely foglalkoztatónál - követő foglalkoztatás, valamint a gyesen lévő és a tartósan álláskereső foglalkoztatása a pályakezdőkéhez hasonlóan kedvezményezett, vagyis a foglalkoztatónak e foglalkoztatottjai munkabérének egy része után két évig nem kell tételes ehót fizetnie, s 15, illetve a második évben 25 százalék tb-járulékra kötelezett (29 százalék helyett). A különbség a pályakezdő-foglalkoztatáshoz képest az, hogy a járulékkedvezmény e körben mindenkinél a minimálbér kétszereséig érvényesíthető, s hogy itt feltétel az is, hogy a foglalkoztatásnak legalább napi négyórásnak kell lennie, legalább 31 napig kell tartania, a foglalkoztatottnak pedig Start Plusz kártyát kell kiváltania.Tartósan állást kereső a törvény fogalmai szerint az, akit az állami foglalkoztatási szerv, vagyis a munkaügyi központ a Start Plusz, illetve Start Extra kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 5. §-ában.]
■ Halmozottan hátrányos helyzetűek
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Halmozottan hátrányos helyzetű az is, aki rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső az a rendelkezésre állási támogatásban részesülő, akit a Start Extra kártya igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 1. §; 11., 6. § (1) bek. b) pontjaiban.]
Nem változott.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a tartósan állást kereső, aki betöltötte az 50. életévét, vagy - életkorára tekintet nélkül - legfeljebb nyolc osztályt végzett. Halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatása esetén a foglalkoztatónak nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie, a foglalkoztatás első évében nem kell megfizetnie a 3 százalék munkaadói járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot; a foglalkoztatás második évében a 3 + 29 százalék helyett összesen 15 százalék járulékot kell fizetnie. A kedvezmények érvényesítésének feltétele a Start Extra kártya kiváltása is.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 6. §-ában.]
■ Ösztöndíjas foglalkoztatott
Nem változott.
Továbbra is az a Start kártyával rendelkező létesíthet ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, aki a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapra, de legfeljebb egy évre munkatapasztalat szerzése érdekében ösztöndíjas foglalkoztatási szerződést köt. Ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját a pályakezdő foglalkoztatójáéval azonos kedvezmény illeti meg, vagyis az ösztöndíjas után nem kell tételes ehót fizetnie, s a 29 százalék tb-járulék helyett a foglalkoztatás első évében 15, a másodikban 25 százalékot kell fizetnie.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 9. §-ában.]
Az ösztöndíjas foglalkoztatott részére kifizetett foglalkoztatási ösztöndíj nem lehet kisebb a minimálbérnél (2009-ben havi 71 500 forintnál).[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 12. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nem biztosítottak járuléka
Változás 2009. január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 4500 (napi 150) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2008-ban ez havi 4350, napi 145 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) és 39. § (2) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztatót (egyéni vállalkozót) a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékból 6,5 százalék terheli, a költségvetés 6,5 százalékot fizet (2008-ban a foglalkoztatóra eső járulékrész 3,25 százalék volt, a költségvetésre pedig 9,75 százalék jutott). 2010-ben a foglalkoztatónak 9,75, a költségvetésnek 3,25 százalékot kell fizetnie, 2011-től a 13 százalék korkedvezmény-biztosítási járulék teljesen a foglalkoztatót (egyéni vállalkozót) terheli.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, a nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve a főállású társas vállalkozó után kell megfizetni, valamint a főállású egyéni vállalkozónak is, ha ilyen tevékenységet végez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezménybiztosítási járulékot azoknál az elvben korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés, s nem indokolt a munkáltatót járulékfizetésre kötelezni és korkedvezményt biztosítani.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján, díj fejében megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek, vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosított(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa - a mentesítéssel érintett munkakörben a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítést követően is hivatalból ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn.
A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében és a 2007. évi CXXVI. törvény 354-357., 396. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó egyéni egészségbiztosítási járulékként továbbra is 6 százalékot fizet, ebből a természetbeni rész változatlanul 4 százalékpont, a pénzbeli pedig 2 százalékpont.Az egyéni vállalkozó egyéni nyugdíjjáruléka változatlanul 9,5 százalék (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 1,5 százalékpont a járulék, a tagdíj pedig 8 százalékpont).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. § (3) bekezdéseiben.]
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig terjedő időszakban minősül kezdőnek. (Ha járulékfizetési kötelezettségét a minimálbér alapján teljesíti, akkor ez számára 2009-ben havi 71 500 forint utáni járulékfizetést jelent.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]
A kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér (2009-ben ez havi 71 500 forint) alapján fizetheti a járulékokat, de arra a hónapra, amikor vállalkozói kivétje vagy átalányadóalapja meghaladja a minimálbért, a járulékot a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap után fizetheti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
A főállású egyéni vállalkozónak 29 százalék munkáltatói tb-járulékot is fizetnie kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19., 29. §-aiban.]
Az egyéni vállalkozónak is a minimálbér kétszerese - 2009-ben 143 ezer forint - után kell járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozó mentesül a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetés alól, ha vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és ezt - elektronikus - adóbevallásában bejelenti az állami adóhatóságnak. Ekkor az egyéni vállalkozónak csak a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat, de mindkét esetben legalább a minimálbér után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot (azaz ilyenkor nem érvényes a minimálbér kétszerese szerinti szabály). Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalék (ebből a természetbeni 4 százalékpont, a pénzbeli pedig 2 százalékpont).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
A társas vállalkozások főállású tagjai is a minimálbér kétszerese után kötelesek a járulékokat fizetni. Vagyis a társas vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékát a neki személyes közreműködésért kifizetett (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem, 2009-ben legalább 143 ezer forint után kell megfizetnie.A társas vállalkozás továbbra is akkor mentesül a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetési kötelezettség alól, ha a főállású tag járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, és erről - elektronikus - adóbevallása keretében bejelentést tesz az állami adóhatósághoz. Ekkor a társas vállalkozásnak a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér után kell befizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának a ténylegesen kapott (elszámolt), járulékalapot képező jövedelem az alapja - tehát ekkor nem érvényes a minimálbér kétszerese, illetve a minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban például nincs személyes közreműködés címén kifizetett jövedelem, járulékot sem kell fizetni.A társas vállalkozók által fizetendő egyéni nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik a tb-járulék alapjával.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]
Társas vállalkozók esetében is csak az egyéni nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak) van felső határa. A 6 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékot a társas vállalkozás főállású tagjának továbbra is felső határ nélkül kell megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A fizetendő járulékok alapja, mértéke és a tételes egészségügyi hozzájárulás 2009. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
29%-os tb-járulék alapja |
9,5%-os nyugdíjjárulék vagy
1,5% nyugdíjjárulék + 8% (a felső határ: 20 400 Ft/nap, 7 446 000 Ft/év) |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Tényleges járulékalapot
képező jövedelem, de legalább a mi- |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában a |
|
Megbízás, vállalkozás,
választott tisztségviselő, |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szerződésben |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szer- |
|
Heti 36 órás munkaviszony
melletti további jogvi- |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződéses díj; |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szer- |
|
Közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződési, munka- |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában a |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződési, munka- |
9,5%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szer- |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér két- |
Legalább a minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyidejűleg főfoglalkozású egyéni vállalkozó |
Járulékalapot képező
jövedelem, választás esetén a főfoglalkozá- |
Járulékalapot képező
jövedelem, választás esetén a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Legalább minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén járulékalapot |
Legalább minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén já- |
|
Főfoglalkozású evás |
Minimálbér kétszerese,
bejelentés esetén minimálbér, magasabb |
Minimálbér kétszerese,
bejelentés esetén minimálbér, |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
|
Evás, közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nap- |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
|
Egyidejűleg főfoglalkozású társas vállalkozó |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás egyéni vállalkozó, aki
egyidejűleg főfoglalkozá- |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
9,5%: Evaelőleg-alap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben tevékenységet
kezdő és a tárgyévet |
Minimálbér, magasabb összeg vállalható |
Minimálbér (felső határ
nincs), magasabb összeg |
|
A tárgyévet megelőző évben
legfeljebb 8
millió forint |
Nincs |
Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed |
|
A tárgyévet megelőző évben
legfeljebb 8
millió forint |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a vállalt |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a |
|
6 (4 + 2) %-os egészségbiztosítási járulék alapja |
Havi 4500, naptári napi |
Tételes eho |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szerződés- |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányában szerződés- |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
4%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződésben, |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződésben, |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
4%: Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a szerződésben, |
Nincs |
1950 Ft (vagy an- |
|
6%: Legalább a minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén járulék- |
Nincs |
1950 Ft |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
1950 Ft |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem, választás esetén a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint |
Nincs |
1950 Ft |
|
Nincs |
Havi 4500, napi 150 forint, |
1950 Ft |
|
6%: Legalább minimálbér
kétszerese, bejelentés esetén járulékala- |
Nincs |
1950 Ft |
|
6%: Minimálbér kétszerese,
adóbevallásban tett bejelentés esetén |
Nincs |
1950 Ft |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
1950 Ft |
|
4%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Nincs |
1950 Ft |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap, evaelőleg-alap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
Nincs |
Havi 4500, napi 150 forint |
Nincs |
|
Nincs |
Havi 4500, napi 150 forint |
Nincs |
|
6%: Minimálbér, magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-ed része, |
Nincs |
Nincs |
|
Magasabb összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg |
Nincs |
Nincs |
Fogalmak
Járulékalapot képező jövedelem:
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg számításakor jövedelemnek kell tekinteni (ideértve a jövedelemadó-törvény szerinti kis összegű kifizetést is), a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az üzleti ajándék és a reprezentáció címén adott juttatást), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.Nem nyugdíjjárulék-alap:
a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, a felszolgálási díj és a borravaló.6 (4 + 2) %-os pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék:
alapjába nem számít bele a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. § (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, a felszolgálási díj, a borravaló; nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony:
akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát (ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri az említett alsó összeghatár harmincadrészét).Minimálbér:
a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér, 2009. január 1-jétől havi 71 500 Ft.Tételes eho:
a foglalkoztatót (önfoglalkoztatót) terhelő, foglalkoztatottankénti havi (napi) fizetési kötelezettség.__________________________________________________________________________________
Miért mi jár?
■ Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik a 2009-ben napi 150 forint, havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (2008-ban ez napi 145, havi 4350 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]
■ Egészségügyi szolgáltatások
Nem változott.
Aki 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás), aki 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, az pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15, 19. §-aiban.]
■ Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után befizetik a 15 százalékos nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
■ Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 24 százalékos nyugdíj-biztosítási és 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalékos magánpénztári tagdíjat) fizet, annak szolgálati idő jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]
A 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot - vagy 1,5 százalék járulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat - fizető biztosított nyugellátásra és baleseti nyugellátásra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1), (4) bekezdéseiben.]
■ Külföldön munkát vállalók
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Kötelező bejelenteni - 15 napon belül - az egészségbiztosítási igazgatási szervnek a külföldön létrejött biztosítást, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött. E kötelezettség a 2009 előtt létrejött, de még fennálló külföldi biztosításra is vonatkozik, ekkor a bejelentést 2009. április 30-áig kell megtenni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. törvény 270. §-ában.]
■ Többes jogviszony
Nem változott.
Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.■ Ekhózók
Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalékpont természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafus (1) bekezdése alapján - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult;
■ 3,9 százalékpont nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 0,1 százalékpont nyugdíjjárulék, 3,8 százalékpont tagdíj), ezért az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
__________________________________________________________________________________
Többes vállalkozó
Nem változott.
Az a társas vállalkozó, aki egyidejűleg egyéni vállalkozó is, választhatja azt is, hogy a minimálbér kétszerese utáni járulékot a társas vállalkozói tevékenységéből származó jövedelme után fizeti meg. Erre akkor van lehetősége, ha erről a tárgyév január 31-éig nyilatkozatban tájékoztatja társas vállalkozását. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak csak - a választása szerinti - egyik ilyen jogviszonyában kell legalább a minimálbér kétszerese után járulékot fizetnie, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékának az alapja.A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában él a minimálbér kétszerese szerinti járulékfizetéssel, s erről valameny-nyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha a vállalkozó többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott társas vállalkozói jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Nem változott.
Közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott változatlanul 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Nyugellátását a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni minden 365 nap szolgálati idő után (365 nap alatt nem jár emelés).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdéseiben.]
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Nyugdíjas vállalkozó
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók (nyugdíjasok) baleseti ellátásának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2009-ben 28 500 forint) 150 százaléka. Ez 2009-ben havi 42 750 forint ellátási alapot jelent.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4500 (napi 150) forintra emelkedik (2008-ban ez havi 4350, napi 145 forint volt).Ezentúl csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is. (2008-ban meg kellett fizetnie egyéni vállalkozóként neki is, és annak a társas vállalkozásnak is, amelynek személyesen közreműködő tagja volt.)
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - az adóév egészére - választhatja azt is a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána (2008-ban mindkét jogviszonyban fizetni kellett).
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2008-ban mindegyik jogviszonyában fizetni kellett).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Nem változott.
Azok az egyéni vagy társas vállalkozók számítanak kiegészítő tevékenységűnek, akik saját jogú nyugdíjasként vállalkoznak. Az előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szüneteltető egyéni és társas vállalkozó is kiegészítő tevékenységű.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 36-37. §-aiban.]
Segítő családtag
Nem változott.
Az egyéni vállalkozónak, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának a közeli hozzátartozója akkor lehet segítő családtag, ha a társasági tevékenység keretében, személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végez. A saját jogon nyugdíjas, továbbá az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas továbbra sem lehet segítő családtag.Segítő családtag az egyéni vállalkozónak, illetve a gazdasági társaság tagjának a közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülője), továbbá testvére, élettársa, egyenes ágbeli rokonának házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa lehet.
Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2009-ben 21 450 forintot), az egyes járulékok alapja a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem. Ha a díjat nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként fizetik, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból a jövedelemadó-előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre a díjazást fizették. A segítő családtag biztosításának elbírálásánál azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése -napjáig tart.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g), 5. § (1) bek. g) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Foglalkoztatásbővítési kedvezmény
■ Kedvezményezettek
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdésétől számított egy évig mentesül a munkavállalója utáni tételes egészségügyi hozzájárulás, társadalombiztosítási, valamint munkaadói járulék megfizetése alól, ha a foglalkoztatott - az állami foglalkoztatási szerv igazolása szerint - az alkalmazása előtt■ legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső volt;
■ három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső volt, de az alkalmazás előtti 365 napban nem folytatott keresőtevékenységet;
■ három hónapon belül csoportos létszámcsökkentés miatt vesztette el állását.
A foglalkoztató akkor élhet a kedvezménnyel, ha
■ a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozik;
■ legalább hat hónapja működik;
■ a kedvezménnyel felvett foglalkoztatott munkahelye a 85/2004. kormányrendelet szerinti, támogatásra jogosult régióban van;
■ átlagos statisztikai állományi létszáma - a kedvezményes foglalkoztatás teljes ideje alatt - legfeljebb 250 fő;
■ a felvett foglalkoztatott az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli (vagyis őt nem más helyett alkalmazza);
■ a felvett foglalkoztatottat legalább két évig teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatja.
Nem változott.
A foglalkoztatásbővítési és az egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmények egyidejűleg nem vehetők igénybe.■ Kedvezménymérték
Nem változott.
A foglalkoztatási kedvezmény mértéke 100 százalék - vagyis a foglalkoztatónak a tételes egészségügyi hozzájárulást, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot nem kell megfizetnie -, de a kedvezmény teljes munkaidős foglalkoztatás esetén legfeljebb a minimálbér 130 százalékának (ez 2009-ben legfeljebb 92 950 forint), részmunkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér 130 százaléka időarányos hányadának megfelelő járulékalaprészre érvényesíthető (vagyis a kedvezménnyel érintett járulékalapok többi részére meg kell fizetni a teljes közterhet).■ Adatszolgáltatás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A kedvezményt igénybe vevő foglalkoztató a kedvezményezett foglalkoztatás időtartama alatt köteles személyenként megadni az érintett munkavállalók foglalkoztatással összefüggő adatait - köztük a bért, a járulékalapot, az igénybe vett kedvezmény összegét - az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallásában (jellemzően havi gyakorisággal).Az állami adóhatóság a foglalkoztatók bevallásának benyújtására előírt határidőt követő harmadik hónap utolsó napjáig havi bontásban megküldi a Munkaerő-piaci Alapnak a kedvezménnyel érintett foglalkoztatottak adatait, amely a foglalkoztató által meg nem fizetett ehót és járulékot személyenként és havonta átutalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére.
[Lásd a 2005. évi CLXXX. törvény 3. §; (1), (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Ekhós jövedelem
Nem változott.
Az ekhoalap után fizetendő közteherből - a 2005/CXX. törvény 9. paragrafus (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék ekhóból 3,3 százalék egészségbiztosítási járuléknak, 16,7 százalék nyugdíj-biztosítási járuléknak minősül.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Az egyszerűsített hozzájárulás szerint adózónak az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie, illetve magán-nyugdíjpénztári tagnak 3,8 százalékot tagdíjként és 0,1 százalékot nyugdíjjárulékként. Továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka számít bele a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Nyugdíj szüneteltetése
Nem változott.
A nyugdíját szüneteltető - a szünetelés időszakában - 9,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Annak az előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjasnak, akinek ellátását 2008. január 1-jétől állapították meg, szüneteltetnie kell a nyugellátását, ha nyugdíj mellett szerzett jövedelme meghaladja a minimálbér évi összegét, vagyis 2009-ben nyugellátás mellett maximum 858 ezer forint jövedelmet szerezhet.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor biztosításköteles, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2009-ben havi 21 450 forint, napi 715 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Vállalkozói járulék
Nem változott.
Vállalkozói járulékot köteles fizetni a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme - a vállalkozói kivét, társas vállalkozás esetében pedig a személyes közreműködés alapján kifizetett jövedelem -, de legalább a minimálbér után (2009-ben 71 500 forint). A járulék mértéke 4 százalék.A foglalkoztatásról és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 46/B paragrafusa szerint a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó csak egyéni vállalkozásában köteles megfizetni a vállalkozói járulékot. Ettől akkor lehet eltérni, ha társas vállalkozása részére olyan nyilatkozatot tesz, hogy a vállalkozói járulékot társas vállalkozóként fogja megfizetni. Ha a biztosított társas vállalkozó több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, vállalkozói járulékát abban a társas vállalkozásban kell megfizetnie, ahol a minimálbér kétszerese szerinti járulékot megfizeti.
Az egyéni és a társas vállalkozó a vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is köteles megfizetni, ha részére - vállalkozói kivét vagy személyes közreműködés címén - nem fizettek jövedelmet.
A munkaviszony mellett vállalkozónak vállalkozói tevékenysége után továbbra sem kell vállalkozói járulékot fizetnie.
A vállalkozói járulék az egyént terheli, ezért költségként nem számolható el.
Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója vagy hallgatója.
A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot a társas vállalkozás köteles megállapítani, levonni, megfizetni és bevallani az állami adóhatóságnak.
Vállalkozói járadék
Nem változott.
Vállalkozói járadékra - a foglalkoztatásról és a munkanélküli-ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény 44. paragrafusa szerint - jogosult az a volt vállalkozó, aki■ munkanélküli (álláskereső);
■ a munkanélkülivé (álláskeresővé) válását megelőző négy éven belül legalább 365 napig egyéni vagy társas vállalkozó volt, és e tevékenysége idején befizette a vállalkozói járulékot;
■ rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül.
A jogosultság feltétele mindegyik esetben az, hogy a volt vállalkozó álláskeresőként bejelentkezzen az illetékes munkaügyi központnál, de az ne tudjon megfelelő munkahelyet felajánlani neki.
A vállalkozói járadékot a vállalkozói járulék alapját képező jövedelem alapján kell kiszámítani. A munkanélkülivé válást megelőző négy naptári éven belül annak az utolsó naptári évnek a jövedelme számít, amelyben a munkanélküli legalább hat hónapon keresztül vállalkozói járulékot fizetett. A vállalkozói járadék alapja az így meghatározott jövedelem havi átlagának 65 százaléka.
A vállalkozói járadék havi összegének alsó határa megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 90 százalékával (2009-ben ez változatlanul havi 25 650 forint), felső határa pedig ennek a kétszeresével, a nyugdíjminimum 180 százalékával (továbbra is 51 300 forint).
A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. A folyósítási idő kiszámításakor öt nap járulékfizetés egynapi járadékot ér.
Aki egyidejűleg jogosult álláskeresési és vállalkozói járadékra, álláskeresési járadékot csak a vállalkozói járadék folyósítási idejének lejártát követően kaphat.
A vállalkozói és az álláskeresési járadékra jogosultság időtartama összeadható, ha a jogosult az egyikhez szükséges jogosultsági időnek több mint a felét megszerezte, és a két jogosultsági idő együtt legalább eléri az egyik ellátás megállapításához előírt időtartamot.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 44-46/A. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Társadalombiztosítási igazgatási szervek
■ Regionális egészségbiztosítási pénztárak 2009. január 1-jétől:
■ Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szeged székhellyel■ Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Pécs székhellyel
■ Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szolnok székhellyel
■ Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Miskolc székhellyel
■ Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Veszprém székhellyel
■ Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest székhellyel
■ Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szombathely székhellyel
A regionális egészségbiztosítási pénztárak megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.
■ Magyar Államkincstár és regionális igazgatóságai
A kincstár regionális igazgatóságai állapítják meg és folyósítják a családtámogatásokat, a budapesti és a Pest megyei regionális igazgatóság folyósítja a családi támogatást, ha annak jogosultja három hónapra más EU-tagállamba távozik.■ Regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok
Hozzájuk tartozik a nyugellátások, a baleseti, rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék megállapítása, a jogalap nélkül felvett nyugellátás, a baleseti, rokkantsági nyugdíj és a baleseti járulék visszafizettetése, megtéríttetése, a szolgálati időre kötött megállapodás. (A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság korábbi feladatait a Középmagyarországi Regionális Igazgatóság látja el.)
■ Állami adóhatóság
A járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos, illetve a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben jár el.■ Egészségbiztosítási Felügyelet
Ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmét, az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók ellenőrzését, az önkéntes egészségpénztárak szakmai felügyeletét.__________________________________________________________________________________
Szellemi alkotás járuléka
Nem változott.
Továbbra sem terheli társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2009-ben ez havi 21 450 forint).Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján tevékenységet végző díja eléri a minimálbér 30 százalékát, az után a felhasználónak tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a szerződés fennállásának ideje alatt (kivéve, ha azt másnak kell megfizetnie). A tételes eho havi összege változatlanul 1950 (napi 65) forint.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. és a 195/1997. kormányrendelet 3-4. §-aiban.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők biztosítását havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor visszamenőleg, önállóan kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2009-ben havi 21 450, napi 715 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A járuléktörvény is kiegészül a mezőgazdasági kistermelő fogalmával (a személyi jövedelemadóról szóló, szintén 2009. január 1-jétől módosult 1995. évi CXVII. törvény nyomán). E szerint mezőgazdasági kistermelő az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező, magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő vagy mezőgazdasági kistermelő a 9,5 százalék - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulékából 2,3 százalék a tagdíj, 7,2 százalék a nyugdíjjárulék (2008-ban 7 millió forint volt a bevételi határ).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. §-ában.]
Nem változott.
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 8 millió forintnál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (ez 2009-ben is 2 százalék), ezért pénzbeli ellátásra - gyedre, táppénzre - sem jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
A törvény szerint kezdő - és ily módon csak a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelő az, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot választ-e.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Járulékfizetésre továbbra is az az őstermelő kötelezett, s így őstermelőként biztosított az,■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Továbbra is csak a főállású őstermelő biztosított e tevékenysége alapján.
Őstermelőként nem biztosított, s így ekként nem is kötelezett járulék fizetésére az az őstermelő, aki
■ egyéb jogcímen biztosított (például munkavállaló, közalkalmazott, egyéni vagy társas vállalkozó), kivéve, ha őstermelői tevékenysége mellett munkavégzésre irányuló egyéb (bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított, ekkor ugyanis az e jogviszony alapján létrejött biztosítása nem zárja ki azt, hogy őstermelőként is biztosított legyen;
■ saját jogon nyugdíjas, továbbá az az özvegyi nyugdíjas, aki az öregségi nyugdíj korhatárát betöltötte;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Továbbra is a bevétel - nem pedig a jövedelem - az őstermelő által fizetendő járulékok alapja. Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 13,5 százalék járulékot fizetnie. Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítás, 9,5 százalék a - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulék. A járulékalapba beleszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, továbbra is a minimálbér után kell megfizetnie az összesen 44,5 százalék járulékot, amiből 29 százalék társadalombiztosítási járulék, 15,5 százalék az egyéni járulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést is (hasonlóan az evázó egyéni vállalkozóhoz). Vagyis ha a tárgyévet megelőző évben például alacsony volt vagy egyáltalán nem volt olyan bevétele, amelynek a 20 százaléka után fizetné a járulékokat, választhat magasabb járulékalapot. Ilyenkor az összes járulékot, vagyis a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ez 2009-ben havonta 4500 forint (2008-ban havi 4350 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. § d) pontjában, 39. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A biztosított őstermelőnek nem kell tételes egészségügyi hozzájárulást fizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-aiban.]
Egyéb jogviszony
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, továbbra sem járulékköteles. Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (715 forinttal) kell számolni; eszerint 2009-ben napi 714 forint díjazás adható járulékmentesen.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie.A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont az utólagos kifizetéskor arra az évre (évekre) szóló szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna.
Abban az esetben, ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése miatt a biztosítási időszaknak a következő naptári évre áthúzódó időtartamára fizetnek ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegével kell számolni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
Ha a külföldre kiküldött és a magyar jog szerint biztosított munkavállaló jövedelme ugyanazon naptári hónap egyik felében Magyarországon adózik, a másik felében pedig nemzetközi egyezmény alapján a külföldi államban, a havi járulékalap a belföldön adóköteles jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) és a személyi alapbér külföldi adóztatás időtartamára jutó arányos részének összege.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 1. §-ában.]
Csak annak a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar állampolgárnak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie (2009-ben havonta 4500 forintot), aki nem EGT-tagállamban dolgozik, és nem is olyan államban végez munkát, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Szociálpolitikai egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei:magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Macedóniára alkalmazandó)
magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Észtország, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság és Üzbegisztán kivételével valamennyi szovjet utódállamra alkalmazandó)
magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki) magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005. évi CXXV. törvény hirdette ki)
magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)
__________________________________________________________________________________
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a tanulói-hallgatói jogviszonyban álló külföldi állampolgárok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Külföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi:■ a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j), u) pontjában.]
Külföldiek biztosítása
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5, 13. §-aiban.]
Nem biztosított külföldi
Változás 2009. január 1-jétől.
Azok az EGT-állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat is) és családtagjaik, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, s nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük), a biztosítás szempontjából külföldinek minősülnek. Ha a külföldinek minősülő EGT-állampolgár foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, a munkavállaló ekkor is biztosított lesz magyarországi munkavégzése alapján, és járulékokat kell fizetnie (a korábbi szabályok szerint Magyarországon nem jött létre biztosítás).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Nem változott.
A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha kiterjed rá a küldő vagy bármely más állam társadalombiztosítási rendszere.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után változatlanul 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.Egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - az egyháznak a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2009-ben havonta 71 500 forint) után kell befizetnie a járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tárgyhónapot megelőző hónap 1. napján érvényes minimálbér kétszerese -2009. januárra 138 ezer, februárjától 143 ezer forint - után kell megfizetnie a járulékot. Kivétel ez alól, ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, ez esetben ugyanis a tényleges jövedelme (de havonta legalább a minimálbér) után kell járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Nyilatkozat magasabb járulékalap választásáról
Nem változott.
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyévre is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (4) bekezdésében.]
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a minimálbér kétszeresénél nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, e választását először az eva hatálya alá történő bejelentkezésekor az adóévet megelőző év december 20-áig külön bejelentőlapon, ezután pedig a novemberre vonatkozó járulékbevallásában jelentheti be az adóhatóságnak.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Járulék- és tagdíjmérték
Nem változott.
A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző evás egyéni vállalkozónak meg kell fizetnie a korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százalékát (50 százalékot az állami költségvetés fedez), vagyis a 13 százalékos járulékból 6,5 százalékot. A járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
Az evás egyéni vállalkozó:■ egyéni egészségbiztosítási járuléka 6 százalék (ebből 4 százalék a természetbeni, 2 százalék a pénzbeli);
■ nyugdíj-biztosítási járuléka 24 százalék;
■ egészségbiztosítási járuléka 5 százalék (ebből 4,5 százalék a természetbeni, 0,5 százalék a pénzbeli);
■ nyugdíjjáruléka magán-nyugdíjpénztári tagként 1,5 százalék, a tagdíja 8 százalék;
■ nyugdíjjáruléka nem magán-nyugdíjpénztári tagként 9,5 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Járulékalap-csökkentő tételek
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó továbbra sem köteles tb-járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve akkor, ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt (ez a minimálbér kétszerese, illetve bejelentés esetén a minimálbér) arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Nem változott.
A nappali tagozatos evás egyéni vállalkozónak is meg kell fizetnie a vállalkozásában a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezáltal jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra, táppénzre, gyedre.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Ha az evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynyal is rendelkezik, a vállalkozásában nem kell megfizetnie a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó
Változás 2009. január 1-jétől.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie (2008-ban mindegyikben fizetnie kellett).Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot fő szabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Az evát választó nyugdíjas egyéni vállalkozó havonta 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, függetlenül bevétele mértékétől (2008-ban 4350 forintot kellett fizetnie).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 9. §-ában.]
Nem változott.
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szüneteltető vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 9. §-ában.]
Nyugdíjjárulék-alap
Nem változott.
A nyugdíjjárulék alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot és a tételes ehót. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania.A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania, s a nappali tagozatosnak ugyanígy kell eljárnia a tételes ehóval is.
A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (2) és a 2002. évi XLIII. törvény 22. § (8) bekezdéseiben.]
Társas vállalkozás és vállalkozó
Nem változott.
Az evaalany társaság főállású társas vállalkozó tagja után is a minimálbér kétszerese (2009. januárra 138 ezer, februárjától 143 ezer forint) után kell a járulékokat megfizetni, kivéve, ha a vállalkozás a járulékbevallásban bejelenti, hogy a tényleges tagi jövedelem kisebb a minimálbér kétszeresénél. Ilyen bejelentés esetén a jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni a járulékokat. Ha a bejelentett tagnak nincs személyes közreműködésre tekintettel elszámolt, személyijövedelemadó-köteles jövedelme (mert például csak osztalékot vesz ki), a minimálbér lesz a járulékalapja.Táppénzes állomány, gyes, gyed, ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt, vagyis a minimálbért, a minimálbér kétszeresét az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.
Ha a társas vállalkozó biztosított tagként több gazdasági társaságban is személyesen közreműködik, az előírt legkisebb összegű járulékot az általa választott társaságnál kell megfizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27-28. §-aiban, 31. § (5) bekezdésében.]
Egészségügyi hozzájárulás
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) és a 2002. évi XLIII. törvény 17. § (3), 18. § (4) bekezdéseiben.]
Az evás egyéni vállalkozót akkor terheli tételes egészségügyi hozzájárulás, ha főállású egyéni vállalkozó (vagyis ha nem rendelkezik munkaviszonnyal, tagi jogviszonnyal). Nem kell tételes ehót fizetnie az egyéni vállalkozónak, ha saját jogon nyugdíjas, s akkor sem, ha özvegyi nyugdíjas, s betöltötte a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt.Az evát választó társas vállalkozásnak ugyanúgy kell fizetnie a tételes ehót, mint a nem evás társas vállalkozásoknak; az egészségügyi hozzájárulás biztosítottanként havi 1950 forint.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6-9. §-aiban, 11. § (1) bekezdésében.]
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Változás 2009. január 1-jétől.
A 2009. január 1-je előtt megállapított nyugdíjak 3,1 százalékkal nőnek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában.]
Nem változott.
Az évi nyugdíjemelés mértéke továbbra is a fogyasztói ár és a nettó átlagkereset költségvetési törvényben elfogadott növekedési mértékének átlaga (azaz a két érték összegének a fele). 2009-ben a fogyasz-tóiár-index tervezett növekedése 4,5 százalék, a nettó átlagkereseté 1,6 százalék, ennek kerekített átlaga 3,1 százalék.Ha a Központi Statisztikai Hivatal által a nyugdíjasokra számított fogyasztóiár-növe-kedés vagy a nettókereset-növekedés várható mértéke magasabb a tervezettnél, és e növekmény átlaga meghaladja a januári nyugdíjemelést, akkor novemberben - januárig visszamenően - ismét emelni kell a nyugdíjakat.
Az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj és az árvaellátás legkisebb összegeit, továbbá az együtt folyósított saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj összegét a kormány állapítja meg. A minimumok 2009-ben nem emelkednek.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (4)-(8) bekezdéseiben.]
13. havi nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
E címen maximum 80 ezer forint fizethető ki: akinek ennél kevesebb a nyugdíja, annak továbbra is a teljes havi 13. havi nyugdíj jár, akinek ennél több, az csak 80 ezer forintot kaphat. Szűkül az ellátásban részesülők köre is: a 13. havi nyugdíjat csak a 62 év felettiek kaphatják meg (korábban minden nyugdíjra jogosult megkapta). A 62. életévet a tárgyévet megelőző évben kell betölteni. Kivétel ez alól az, aki rokkantsági nyugdíjban vagy hozzátartozói ellátásban - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül; 62 évesnél fiatalabb özvegy akkor kaphatja, ha vagy rokkant, vagy gyermekek nevelésére tekintettel kap özvegyi nyugdíjat. A gyermekek nevelésére tekintettel özvegyi nyugdíjas addig jogosult a 13. havi nyugdíjra, amíg legkisebb gyermeke közép- vagy felsőfokon tanul (de legfeljebb a gyermek 25 éves, méltányosságból 27 éves koráig).A korhatár alatti (például az előrehozott, csökkentett előrehozott, korkedvezményes) nyugdíj 2009-től nem jogosít 13. havi nyugdíjra, és ezt a fegyveres testületektől szolgálati nyugdíjba vonultak is csak 62 éves koruk után kaphatják.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Nem változott.
A 13. havi nyugdíjat a jogosult novemberi nyugdíja alapján kell kiszámítani, és két részletben, márciusban és novemberben kell kifizetni. 13. havi nyugdíjra azok jogosultak, akiknek a nyugdíját a tárgyévet megelőzően állapították meg. A 13. havi nyugdíj alapja a - novemberi kiegészítéssel együtt számított - nyugdíj, de figyelmen kívül kell hagyni a nyugdíjjal együtt folyósított politikai rehabilitációs pótlékokat és a szociális ellátásokat.A 13. havi nyugdíj nem "örökölhető", de ha valaki a kifizetés hónapjában hal meg, akkor a vele közös háztartásban élt hozzátartozó felveheti a havi és a 13. havi nyugdíját is.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülőknek továbbra sem jár 13. havi nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Havi nyugdíjminimumok 2009-ben
Változás 2009. január 1-jétől.
A kormány eldöntheti, emeli-e a nyugdíjminimumokat (2008-ban emelnie kellett azokat, méghozzá a nyugdíjak minden év januárban esedékes emelésének arányában).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (1) bek. f) bekezdésében.]
Nem változott.
2009-ben a 2008-as nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 23. § (1), 28. § (1) bekezdéseiben, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2009-ben
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Öregségi nyugdíj
Nem változott.
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki elmúlt 62 éves, és legalább húsz év szolgálati időt szerzett.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
Öregségi résznyugdíj
Nem változott.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma. Vagyis az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a minimálnyugdíj - évente meghatározott - összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
Előrehozott öregségi nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
2012. december 31-éig a férfiak a 60., a nők az 59. életévük betöltését követően vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, ha legalább 40 év szolgálati időt szereztek, és nem állnak biztosítási jogviszonyban. Ez azt jelenti, hogy előrehozott öregségi nyugdíjhoz az 1949-ben és azt követően született férfiaknak, illetve az 1952-ben és azt követően született nőknek szükséges a 40 év szolgálati idő. Ezek szerint egy 1952-ben született nő 40 év szolgálati idővel 2011-ben mehet előrehozott öregségi nyugdíjba. (2009-ig a nők 57, a férfiak 60 évesen vehették igénybe az előrehozott nyugdíjat, és ehhez csak 38 év szolgálati idővel kellett rendelkezniük.)Megszűnik a gyermekkedvezmény, vagyis 2008 után előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők esetében a szolgálati idő kiszámításakor már a tényleges és az elvárt szolgálati idő arányában csökken a nyugdíj, s nincs figyelemmel a gyerekek számára.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
Az 1997-ben meghirdetett szabállyal ellentétben továbbra is figyelembe kell venni szolgálati időként az előrehozott és a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság, illetve a csökkentés mértékének meghatározásakor a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 8. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
2013. január 1-jétől a nők is legkorábban 60 évesen igényelhetnek előrehozott öregségi nyugdíjat. A szükséges szolgálati idő legalább 37 év, s az előrehozott nyugdíjazáshoz meg kell szüntetni a munkaviszonyt (például felmondással vagy közös megegyezéssel). Az előrehozott öregségi nyugdíjat attól kezdve csak nyugdíjcsökkentéssel lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában.]
Előrehozott nyugdíjra 2009 előtt szerzett jog érvényesítése
Változás 2009. január 1-jétől.
Előrehozott és csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság feltétele - az előírt életkor betöltésén és a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb az előrehozott nyugdíj igénylésekor megszüntessék (2008-ban nem volt szabály arra, mikorra kell eleget tenni az egyes feltételeknek). Ha például egy nő közalkalmazott 2008- ban betöltötte az 57. életévét, és megszerezte a 38 év szolgálati időt, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2009- re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2008-ban megszerzi, de azt 2009-ben csak a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy 2009-ben már magasabb az előrehozott nyugdíjhoz előírt korhatár és szolgálati idő).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 8. § (3) bekezdésében.]
Előrehozott és csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra azok a nők szerezhettek jogosultságot, akik 2008-ban betöltötték az 57., illetve azok a férfiak, akik a 60. életévüket, de még nincsenek 62 évesek (amikortól is öregségi teljes nyugdíjra válnak jogosulttá, amihez 20 év szolgálati idő is elegendő). Vagyis ilyen jogosultságot csak az 1947-1951-ben született nők, illetve az 1947-1948-ban született férfiak szerezhetnek (a 62. születésnapjukig, tehát legkésőbb 2013-ig).A jogosultság megállapítására és a csökkentésre a jogszerzés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a jogot 2008-ban megszerző, de a megszerzett jogát csak később érvényesítő biztosítottnak jár a gyermekkedvezmény, s nyugdíjának megállapításakor a 2008 után szerzett további szolgálati időt is figyelembe kell venni.
[Lásd a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 332/2008. kormányrendelet) 14. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák előrehozott öregségi nyugdíjra megszerzett jog későbbi érvényesítésére
A) 2008-ban 57 éves nőnek 36 év a szerzett szolgálati ideje. Van két gyermeke, így a gyermekkedvezmény révén már 2008-ban előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne. Nem él azonban e jogával, hanem tovább dolgozik, és csak 2011-ben, 60 évesen megy majd nyugdíjba. Ekkorra már 39 év szolgálati ideje lesz, ami alapján csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat igényelhet - annak ellenére, hogy ekkor már 40 év szolgálati idő kell az előrehozott nyugdíjhoz -, mert a jogosultságot már 2008-ban megszerezte, s 2011-ben az akkor érvényes szabályokat kell alkalmazni (nem a 2011-eseket).B) 2008-ban 57 éves nőnek 33 év a szolgálati ideje. Három gyermeke van, így a gyermekenként egy év (de összesen legfeljebb három év) gyermekkedvezmény révén 2008-ban csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjat vehetne igénybe. Nem él azonban ezzel a jogával, hanem két évet még dolgozik. 2010-ben így a szolgálati ideje 35 év, ami önmagában kevés lenne az akkori szabály szerinti csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz is, de mivel továbbviszi 2008-ban megszerzett jogát a gyermekkedvezményre is, 2010-ben mégis elmehet előrehozott öregségi nyugdíjba, amelyet 35 év szolgálati időre kell megállapítani, s nem kell csökkenteni.
C) 2008-ban 57 éves nőnek 35 év a szolgálati ideje. Két gyermeke van. 2008-ban csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne, amelyet 35 évre kellene kiszámítani, de a csökkentés mértékét - a gyerekkedvezmény miatt - 37 év alapján kellene meghatározni. Ha még egy évig dolgozik, 2009-ben - 58 évesen - a gyermekkedvezmény révén csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjba mehet, amelyet 36 szolgálati évre kell kiszámítani.
__________________________________________________________________________________
Csökkentett előrehozott nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
A csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges - a korábbi 33 helyett -, s megszűnik a gyermekkedvezmény (vagyis a gyermekek után járó "többlet szolgálati idő"). A csökkentés mértéke attól függ, hogy az igénylő az öregséginyugdíj-korhatár előtt hány hónappal kívánja megállapíttatni a nyugdíjat, valamint hogy mennyi hiányzik a 40 év szolgálati időből. Ha például egy férfi a korhatár előtt két évvel - 60 éves kora betöltésekor - igényli a nyugdíjat, és csak 37 éve van, a csökkentés mértéke 7,2 százalék (24 hónap x 0,3 százalék). Ugyanígy, ha egy 37 év szolgálati idővel rendelkező nő, aki a korhatár előtt három évvel, 59 évesen igényel nyugdíjat, 10,8 százalékkal csökkentett nyugdíjra lesz jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
Nem változott.
Az elért szolgálati idő alapján kiszámított nyugdíjat az öregséginyugdíj-korhatárig (62 év) hiányzó hónapok számának egytizedének megfelelő százalékkal kell csökkenteni, ha a szolgálati időből egy év vagy annál kevesebb hiányzik, a kéttizedének, ha egy évnél több, de legfeljebb két év, és a háromtizedének megfelelő százalékkal, ha két évnél több, de legfeljebb három év hiányzik.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
2013. január 1-jétől a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz legalább 37 év szolgálati idő szükséges. A férfi és a nő is legkorábban 60 évesen veheti igénybe, feltéve, hogy biztosítási jogviszonyát megszünteti. Ha az igénylő már betöltötte a 61. életévét, annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját, ahányszor 30 nap hiányzik a 62. éve betöltéséhez. Ha a 61. életévét még nem töltötte be, a csökkentés mértéke 3,6 százalék plusz annyiszor 0,4 százalék, ahányszor 30 nap hiányzik a 61. életéve betöltéséhez.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra
A) 1951-ben született nő 2008-ra 33 év szolgálati időt ért el. Ezzel már elmehetett volna csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba, de tovább dolgozik, s csak 2011-ben kívánja igénybe venni a nyugdíjat, amikorra szolgálati ideje 36 év. A csökkentés lényegesen kisebb, mint ha 2008-ban ment volna csökkentett előrehozott nyugdíjba: 2008-ban, öt évvel a korhatár elérése előtt, öt hiányzó szolgálati év alapján 30 százalékkal kellett volna csökkenteni a nyugdíját, 2011-ben, két évvel a korhatár elérése előtt, két hiányzó szolgálati év alapján csak 4,8 százalékkal kell majd.B) 1951-ben született, háromgyermekes nő 2008-ra 30 év szolgálati időt ért el, amivel már elmehetett volna csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjba. Ha három évvel dolgozik tovább, 2011-ben, két évvel a korhatár előtt 33 szolgálati év mellett a három gyermekre tekintettel úgy kell kiszámítani az előrehozott nyugdíjat, mintha 36 év szolgálati ideje lenne, vagyis nyugdíját 4,8 százalékkal kell csökkenteni.
C) 1948-ban született férfi 2008-ban 35 év szolgálati időt tud igazolni. Két általa nevelt gyermekére tekintettel a korhatár előtt két évvel, 35 szolgálati év után kiszámított nyugdíját 2,4 százalékkal kellett volna csökkenteni, a két gyermek után ugyanis két szolgálati pótév jár. Ha még egy évvel tovább dolgozik, két gyermekére tekintettel már nem is kell csökkenteni 36 év szolgálati idő alapján kiszámított nyugdíját.
__________________________________________________________________________________
Korkedvezmény
Változás 2008. május 1-jétől.
A menetrendszerű tömegközlekedésben, járművezetői munkakörben dolgozók - autóbusz-vezetők - ezentúl a vezetett jármű típusára tekintet nélkül jogosultak korkedvezményre.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8/B. §-ában.]
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, vagyis a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál öt, a nőknél négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is csak három - év után egy-egy év kedvezmény jár (annyival hamarabb mehetnek nyugdíjba). A jogosultsághoz minimálisan szükséges idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.Korkedvezmény-jogosultság 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint szerezhető, azután az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról a jövőben elfogadandó külön törvény alapján.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/C. §-aiban.]
Nem kell megfizetniük a korkedvezménybiztosítási járulékot azon munkáltatóknak, ahol a foglalkozás-egészségügyi szakvélemény szerint már nem állnak fenn a korkedvezményt megalapozó egészségkárosító tényezők. A mentesülés szabályait az adótörvénymódosító 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. fejezete, a korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesítés feltételeit az ezt tárgyaló 342/2007. kormány- és a 34/2007. szociális és munkaügyi miniszteri rendelet tartalmazza.A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor az elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez csak a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjcsökkentés mértékét befolyásolja, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 11. §-ában, 1. mellékletében.]
Méltányosságok
Változás 2009. január 1-jétől.
Ezentúl az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időt meg nem haladóan tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig (korábban ez a határidő az első diploma megszerzéséhez kötődött).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 72/B. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő - vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Kivételes nyugdíjemelést kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg az öregséginyugdíj-minimum kétszeresét (2009-ben továbbra is 57 ezer forintot), és az emelés az élethelyzete alapján is méltányos (nem tud nyugdíj mellett dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs).
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a betegség. Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a havi nyugdíjminimum kétszeresét (2009-ben ez továbbra is 57 ezer forint), egyedülálló esetén a két és félszeresét (71 250 forint). A segély legalább 10 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összege (2009-ben továbbra is 28 500 forint) lehet.
Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2009. január 1-jétől.
13,7 százalékkal nőttek a nyugdíjalapba beszámítható keresetek degresszív számításának "sávhatárai". Az öregségi nyugdíj alapja 2009-ben is az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált nettó havi átlagkereset, de ebből 2009-ben 227 ezer forint helyett 258 ezer forint számítható be teljesen, az azt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 350 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 258 ezer forint plusz a 258 ezer és a 293 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 31 500 forint; a 293 ezer és a 331 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 30 400 forint, a 331 ezer forint feletti rész 70 százaléka, vagyis 13 300 forint, a nyugdíjalap így összesen 333 200 forint.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
Nem változott.
A nyugellátás kiszámításához a keresetet csökkenteni kell a biztosított által fizetett járulékokkal, azaz a nyugdíjjárulékkal, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulékkal is. Ezen járulékokkal csökkentett összegből kell kiszámítani és levonni a számított személyi jövedelemadót.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
A 2008-ban bevezetett rehabilitációs járadék után is kell nyugdíjjárulékot fizetni. A járadék ezért beleszámít a nyugdíjalapba, de csak akkor kell számításba venni, ha azzal az igénylő jobban jár (ha például nincs elegendő időre béradata, rosszabbul járna).[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, továbbá az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék számít bele, 1997. január 1-je után pedig a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem. Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyermekgondozási segélyt és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), 2000-től a gyermekgondozási díjat is. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül. Ennek vizsgálatát a nyugdíjigénylőnek nem kell külön kérnie, a nyugdíj-biztosítási igazgatóság (kirendeltség) automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást.
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk, mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak a Magyarországon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2009 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2009-ben nyugdíjra jogosult (azaz betöltötte a rá irányadó korhatárt, és az EU rendeletében vagy kétoldalú szociálpolitikai egyezményben előírt összeszámított biztosítási ideje eléri a nyugdíjjogosultsághoz szükséges minimális szolgálati időt).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja szolgálati évenként 2 százalékkal nő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában.]
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például húsz év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53 százaléka, míg negyven év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben elfogadott szabály szerint - 2013. január 1-jétől változik: azontúl szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1) bekezdésében, 20. §-ában.]
Keresetvalorizáció
Változás 2009. január 1-jétől.
Ezentúl meghatározott időpontban, minden év márciusában kell kormányrendeletben közzétenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (1) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2008-ra vonatkozó szorzó például csak 2009. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2008-ban közzétett valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. és a 168/1997. kormányrendelet 15. §-aiban, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja). A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Változatlanul nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a minimálnyugdíj. Akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori minimálnyugdíjat, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja (tehát kevesebbet a minimumnál).Ha a nyugdíjigénylő magán-nyugdíjpénztári tag, akkor neki a társadalombiztosítástól a törvény általános szabályai szerint kiszámított öregségi nyugdíj 75 százaléka jár.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. kormányrendelet 10-11. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Év |
Havi átlagke- |
|
|
10 |
33,0 |
|
|
11 |
35,0 |
|
|
12 |
37,0 |
|
|
13 |
39,0 |
|
|
14 |
41,0 |
|
|
15 |
43,0 |
|
|
16 |
45,0 |
|
|
17 |
47,0 |
|
|
18 |
49,0 |
|
|
19 |
51,0 |
|
|
20 |
53,0 |
|
|
21 |
55,0 |
|
|
22 |
57,0 |
|
|
23 |
59,0 |
|
|
24 |
61,0 |
|
|
25 |
63,0 |
|
|
26 |
64,0 |
|
|
27 |
65,0 |
|
|
28 |
66,0 |
|
|
29 |
67,0 |
|
|
30 |
68,0 |
|
|
31 |
69,0 |
|
|
32 |
70,0 |
|
|
33 |
71,0 |
|
|
34 |
72,0 |
|
|
35 |
73,0 |
|
|
36 |
74,0 |
|
|
37 |
75,5 |
|
|
38 |
77,0 |
|
|
39 |
78,5 |
|
|
40 |
80,0 |
|
|
minden további 2-2 százalék |
||
Nyugdíjnövelés
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
A járulékfizetés 365 biztosítási nap után jogosít nyugdíjnövelésre (729 biztosítási nap esetén is csak az első 365 nap után jár emelés, 730 nap esetén mindkét 365 nap után).A nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasok nyugdíja a 365 naponként elért átlagos havi járulékalapnak a 0,5-0,5 százalékával növelhető. Az emelés nem automatikus, azt kérelmezni kell a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább húsz év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a továbbdolgozás időtartamától függetlenül nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani.A nyugdíjnövelés mértéke esetükben 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka. Például az az 1941. október 27-én született férfi, aki 2009. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
A nyugdíjnöveléssel számolt öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) összege a növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet is.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. és a 168/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíjkorhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Nem változott.
A korhatár előtti öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott - nyugdíjakat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. évét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét, 2009-ben 858 ezer forintot. Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves maximumot, azt még abban a hónapban be kell jelentenie az adóhatóságnak, amely erről köteles tájékoztatni a nyugdíjfolyósító szervet, ami nyomán az a keresetmaximum elérését követő hónaptól szünetelteti a nyugdíjat. Ha például korhatár előtti nyugdíjban részesülő személy január-márciusi keresete meghaladja a 858 ezer forintot, áprilistól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását akkor is, ha áprilistól már nincs keresete. Ha a kereset decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetni.A nyugdíj szüneteltetésétől függetlenül az érintett nyugdíjasnak minősül, tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg (a 62 év alatti nyugdíjas 2009-ben 13. havi nyugdíjra nem jogosult).
A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a rájuk külön törvényben meghatározott korhatárt (57 év).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat 2009. december 31-ét követően kell alkalmazni (tehát 2008-ban és 2009-ben még bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett).[Lásd a nyugdíjmódosító 2006. évi CVI. törvény 19. §-ában.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg az nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja. A 62 év feletti nyugdíjas nem veszti el a jogosultságát a 13. havi nyugdíjra, de a 13. havi nyugdíj csak akkor jár neki, ha a kifizetés hónapjában nyugdíjat folyósítanak neki.A 62. életévüket 2009-ben betöltőknek, ha 2008-ban mentek előrehozott nyugdíjba, akkor is csak a születésnapjukig kell figyelemmel lenniük a kereseti korlátra, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett. Az 1948-as születésű férfiak 2008-ban mehettek előrehozott nyugdíjba, az ő keresetüket egész évben figyelni kell, mert ha a minimálbér 12-szeresét meghaladja a keresetük, a következő hónaptól szüneteltetni kell a nyugdíjuk folyósítását.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A-B. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése nők esetében
|
Szüle- |
Előrehozott öregségi |
Nem kell
szünetel- |
A minimálbér 12-szeresét
meghaladó kereset esetén |
|
1948 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-ben a születésnapig |
|
1949 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-ben teljes évben, 2011-ben a születésnapig |
|
1950 |
2007 |
2008, 2009 |
2010-2011-ben teljes évben, 2012-ben a születésnapig |
|
1951 |
Legkorábban 2008-ban mehet |
Nincs ilyen időszak |
2008-2012-ben teljes évben, 2013-ban a születésnapig |
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe (kivéve a rokkantsági nyugdíjra jogosultságot). A rokkantsági nyugdíj igénylésekor szolgálati időnek számít a felsőoktatási alap- és mesterképzésben töltött idő is.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43. és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/A. §-aiban.]
Az egyéni vállalkozók és a társas vállalkozások tagjainak szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az APEH-igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időből annyi naptári napot le kell vonni, ahányszor a tartozás összegében a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összege megvan. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Külföldön szerzett biztosítási idők
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó államokban az 1408/71. és az 574/72. EGK-rendeletek érvényesek (ezek magyarul is fellelhetők az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján).
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait (például korhatár, minimális biztosítási idő, a nyugdíjszámítás módja), de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tag-állammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket
(például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10, Magyarországon pedig 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő, 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék).
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például német 15 év, magyar 20 év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a számára kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában Magyarországon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályok szerintit kell alkalmazni).
Az EU-csatlakozás óta kérhető a korábbi kétoldalú egyezmények alapján megállapított nyugdíjak újraszámítása. Ha az újraszámított nyugdíj kisebb lenne, továbbra is a korábbi nyugdíjat kell folyósítani.
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeiben két alapmegoldás található a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve - ez szerepel a Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Aki külföldi biztosítási idővel is rendelkezik, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
EU-tagországok:
Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, SzlovéniaTovábbi EGT-államok:
Izland, Liechtenstein, Norvégia, továbbá a koordinációs rendelet alkalmazására szerződést kötött Svájc__________________________________________________________________________________
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyinyugdíj-jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálának időpontjában az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte, vagy rokkant (munkaképességét 67 százalékban elvesztette), vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj mértéke nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. b) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt (az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magán-nyugdíjpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a Ptk. - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Halasztott korrekciós nyugdíjemelés
Változás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíjkorrekcióról szóló 2005. évi CLXXIII. törvényben 2009. január 1-jére előirányozott korrekciós emelést az Országgyűlés - a 2009-es költségvetést megalapozó, 2008. évi XXXII. törvényben - szeptember 1-jére halasztotta. 2009. szeptember 1-jétől szolgálati idő szerinti differenciálás sem lesz.Az általános emelés mértéke a saját jogú nyugdíjaknál
■ az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 2 százalék,
■ az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 4 százalék,
■ az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e között megállapított nyugdíjakra 4 százalék.
__________________________________________________________________________________
Korengedményes nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
Az előrehozott nyugdíj szabályaihoz igazodnak a korengedményes jogosultsági szabályok is: az 57. életévüket betöltött nők is részesülhetnek korengedményes nyugdíjban, ha munkáltatójuk az előrehozott nyugdíjra jogosultságukig hátralévő időszakra, maximum két évre előre egy összegben kifizeti a nyugdíj összegét. A férfiak előrehozott korhatára 60 év, ha tehát egy férfi megy korengedményes nyugdíjba 57 évesen, a foglalkoztatójának háromévi nyugdíj összegét kell megfizetnie. A korengedményes nyugdíjat igénybe vevők esetében is 40 év szolgálati idő szükséges a csökkentés nélküli, és 37 év a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjhoz. Ahhoz tehát, hogy valaki 57 évesen csökkentés nélkül megállapított korengedményes nyugdíjat kaphasson, legalább 17 éves kora óta folyamatosan biztosítottnak kell lennie.A 40 év alatti szolgálati idővel rendelkezők esetében a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíj szabályait kell alkalmazni. Ha valaki korengedményes nyugdíjba megy 57 évesen, és csak 37 év szolgálati ideje van, 60 hónap múlva tölti be az öregséginyugdíj-korhatárt, a három hiányzó év miatt 0,3-es szorzót kell alkalmazni, tehát 18 százalékkal kell csökkenteni a nyugdíját.
A korengedményes nyugdíj megállapításának feltétele, hogy a munkaviszony megszűnjék. Korengedményes nyugdíjazásra utoljára 2009-ben lesz lehetőség, azt követően ez a korhatár előtti nyugdíjazási forma megszűnik.
__________________________________________________________________________________
Együtt folyósított ellátások
Változás 2009. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának akár a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 63 560 forintról 66 980 forintra nő.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2009-ben 66 980 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyinyugdíj-jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyinyugdíj-jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", az erre jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések (de nem visszamenőleg). Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra. (Ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött.) Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, amit 1994. február 28-án beszüntettek, legkésőbb 2009. február 28-áig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.E jogosultak a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál igényelhetik az özvegyi nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági - nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra jogosultság akkor szűnik meg, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot. Az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Nem változott.
Az árvaellátás gyermekenként 2009-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás továbbra is annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül köteles igazolni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés következménye.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54-57. és a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-aiban.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek (nagyszülőnek) nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerinti összegben illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni. A rokkant a megszüntetett rokkantsági nyugdíjat nem kapja vissza automatikusan, ha már nem dolgozik, hanem ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e rokkantsági nyugdíjra, tehát az orvos szakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.A megengedett kereset megállapításához a rokkantsági nyugdíj mellett dolgozó bármely hat egymást követő hónapban elért kereseti átlagát kell vizsgálni. A havi bruttó kereseteket csökkenteni kell az egyéni járulékokkal, majd a különbségre ki kell számítani a személyi jövedelemadót, s ezzel is csökkenteni kell a keresetet. A nyugdíjhatározatban közölt, a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet növelni kell a nyugdíj megállapítása óta ténylegesen megkapott nyugdíjemelésekkel. Az így kiszámolt összeg 90 százalékát egyetlen hathavi átlagkereset sem haladhatja meg, különben megszűnik a rokkantsági nyugdíj. Ha a folyamatos keresőtevékenység a hat hónapot nem éri el, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj nem szüntethető meg.
A rokkantsági nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek, ha túllépte a rokkantsági nyugdíj melletti tevékenységre előírt kereseti korlátot.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (2), 85. § (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban szünteti meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereseti korlát túllépésének megállapítását követő hónap első napjától.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében.]
A már 2008. január 1-je előtt rokkantsági nyugdíjas kereső esetében csak a 2008. december 31-ét követően szerzett keresetek vehetők figyelembe. (2008-ban még azt kellett vizsgálni, hogy rendszeresen dolgozik-e. Ha nem, akkor a keresetet nem kellett figyelembe venni. Ha igen, akkor meg kellett vizsgálni, többet keresett-e, mint amennyit megrokkanás nélkül elérhetett volna. 2008-ban az is nem rendszeres munkavégzésnek minősült, ha a rokkant a törvényes munkaidőnél akár csak egy órával rövidebb munkaidőben dolgozott. Ez esetben bármennyit kereshetett anélkül, hogy veszélyeztette volna rokkantsági nyugdíját.)[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Az orvosi bizottság - a rokkantsági nyugdíj megállapításához - az egészségkárosodás mértékét határozza meg.Rokkantsági nyugdíjra az jogosult,
■ akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű;
■ akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti mértékű, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, azonban rehabilitációja nem javasolt;
■ aki az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte;
■ aki keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál;
■ aki táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság egyik feltétele, hogy rokkantként legalább 30 százalékkal kevesebbet keressenek a megrokkanást megelőző négy hónapban elért kereseti átlaguknál. Ha az egészségkárosodás előbb keletkezett, mint amikortól a rokkant szolgálati időt szerez, a rokkantsági nyugdíj megállapításának dátumát megelőző négy hónap átlagkeresetéhez kell viszonyítani a rokkantsági nyugdíj megállapítását követő keresetet.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 18/B. § (2) bekezdésében.]
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez. Ebben az esetben az orvos szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától (vagyis visszamenőleg) folyósítani kell.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-ában.]
A rokkantsági nyugdíjat alapjaiban ugyanúgy kell kiszámítani, mint az öregségi nyugdíjat, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25., 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoporti pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 29. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 23-31. és a 168/1997. kormányrendelet 18-25. §-aiban.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az egészségkárosodás mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvos szakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb - a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, ezt növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. és a 168/1997. kormányrendelet 26-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Változás 2009. január 1-jétől.
Nem szűnik meg a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók úgynevezett nyenyilapos ("nyugdíj egyéni nyilvántartó lap") adatszolgáltatási kötelezettsége (a korábban hatályos szabály szerint 2009. január 1-jén megszűnt volna).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 97. §-ában.]
Nem változott.
A foglalkoztatóknak továbbra is havonta kell jelenteniük az adóhatóságnak és a nyugdíjbiztosítás részére az adatokat. A nyugdíj-biztosítási szerv részére a 2008-as adatokat 2009. április 30-áig kell megküldeniük (külföldi munkáltató esetén ez az érintett biztosított kötelessége augusztus 31-éig). A törvény előírása szerint az utolsó adatszolgáltatás 2009-ről szól, 2010-ben kell majd teljesíteni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 87. § (1) bekezdésében.]
A mikrovállalkozásokat kivéve minden munkáltatónak kötelező az elektronikus adatszolgáltatás. Az előtársaságok soron kívüli adatszolgáltatásra kötelesek, ezáltal az előtár-saság tagjainak és foglalkoztatottjainak adatai akkor is bekerülnek a nyilvántartási rendszerbe, ha a társaságot végül nem jegyzik be.[Lásd 168/1997. kormányrendelet 86. § (7), 88. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A nyugdíj-megállapító szervek a hét regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóság: a dél-alföldi, a dél-dunántúli, az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a közép-dunántúli, a közép-magyarországi, a nyugat-dunántúli.Külön igazgatóság a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság, amelynek a nyugdíjfolyósítás mellett a hozzátartozói ellátások és egyes egyezményes nyugdíjak megállapítása a feladata.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 5. és a 168/1997. kormányrendelet 1-2. §-aiban.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra, ha a jogosultsági feltételek már akkor fennálltak.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
Szolgálati idő megállapítását az öregséginyugdíj-korhatár betöltése előtti tíz évben lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól; ehhez ki kell tölteni az előírt formanyomtatványt, amelyhez csatolni kell a formanyomtatványon jelzett igazolásokat.
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat még nem hozható (például adatpótlás szükséges), akkor az igénylő előleget kap.
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő 30 napon belül kell határozatot hozniuk. A határozat ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjéhez, aki az ügyben másodfokú határozatot hoz. A másodfokú határozat ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv székhelye szerint illetékes bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában.]
A megállapított nyugellátás kifizetésekor a folyósító úgynevezett nyugdíj-folyósítási törzsszámot használ azonosítószámként, amelyet az érintettnek a nyugdíjfolyósítás kezdetekor megküld.A nyugdíjat az ügyfél postázva vagy bankszámlára is kérheti.
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén a nyugdíj-biztosítási szervnek határozatban kell értesítenie az érintettet a mulasztás jogkövetkezményeiről (a nyugdíjfolyósítás felfüggesztése, a felfüggesztés oka, a jogorvoslati lehetőség, a mulasztás helyrehozásának módja).
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
Az EGT-tagállamban élők, illetve tartózkodók kérhetik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, hogy az EGT-területen lévő bankhoz utalja a nyugdíjukat (az EGT-országokat lásd keretes írásunkban a 30. oldalon). Ehhez meg kell adni a külföldi bank nemzetközi bankszámlaszámát is (IBAN- és SWIFT-kód). A devizaváltás költségei nem a nyugdíjast, hanem a nyugdíjfolyósítót terhelik.EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi pénzintézetet, ahová utalhat (s az továbbíthatja a nyugdíjat - a nyugdíjas költségén - külföldi pénzintézethez). A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden év januárjában köteles minden ügyfelét tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
Ha a nyugdíj nem kézbesíthető a bejelentett lakcímre, a folyósítás beszüntethető, de a jogosultság igazolása után a nyugdíjat pótlólag - az időközi emelésekkel növelten - folyósítani kell, legfeljebb azonban öt évre visszamenőleg.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/C. §-ában.]
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Változás 2010. január 1-jétől.
14 százalékos ehót kell fizetni akkor is, ha a magánszemélynek az adóköteles jövedelme után nincs bevallási kötelezettsége (például 100 ezer forint alatti osztalék, kifizetőtől kapott, termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem esetén). A 2009. december 31-éig keletkezett, bevallás alól mentes jövedelmek után nem kell ehót fizetni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §-ának (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, amelyet a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóköteles jövedelem után kell fizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell ehót fizetni). A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint maradt.Ha a foglalkoztató legalább 450 ezer forint egészségbiztosítási járulékot megfizetett a foglalkoztatott után (ahhoz legalább 9 millió forint évi munkajövedelem szükséges), a foglalkoztatott nem köteles százalékos ehót fizetni. Ha viszont a foglalkoztató 450 ezer forintnál kevesebbet fizetett, s a foglalkoztatottnak van olyan jövedelme, amelyet egyéni százalékos eho terhel, köteles megfizetni legfeljebb a 450 ezer forintból hiányzó részt. Ha az ingatlant bérbe adó is az ingatlanban lakik, főszabály szerint akkor sem terheli százalékos eho, ha a bérbeadásból 1 millió forintnál nagyobb jövedelme származott.
Aki azonban az ingatlant a saját vállalkozásának vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozójának adja bérbe, s az ebből származó évi jövedelme
■ legfeljebb 1 millió forint, annak e jövedelme mentes az egyéni százalékos eho alól;
■ meghaladja az 1 millió forintot, annak meg kell fizetnie a 14 százalékos egészségügyi
hozzájárulást, mégpedig az ingatlan bérbeadásából származó egész jövedelemre (nem csupán az 1 millió forint fölötti részre).
[Lásd 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Kifizetői százalékos eho
Változás 2009. február 1-jétől.
Megszűnik a cégautóval összefüggésben fizetendő 25 százalékos eho (mivel a cégautóadót a továbbiakban nem a személyijövedelemadó-törvény szabályozza).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőt terhelő százalékos eho 11 százalék. Ennyit kell fizetni■ az összevont adóalapba tartozó jövedelmek közül azok után, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek);
■ a tébéjárulék-alapba nem számító természetbeni juttatások, különösen az adóköteles üzleti ajándék, a reprezentáció címén adott termék és szolgáltatás, továbbá a jövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatások után, ha azokat nem biztosított kapja;
■ a kamatkedvezményből származó jövedelem után;
■ az egyösszegű járadékmegváltások után;
■ a kis összegű kifizetések után, ha a kifizetésben részesülő természetes személy a tb-szabályok szerint nem biztosított, vagy nem minősül alkalmi munkavállalónak.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
A magánszemélyt a naptári évben mindaddig terheli a százalékos eho, amíg nem nyilatkozik a kifizetőnek, hogy foglalkoztatója az egészségbiztosítási járulékot vagy ő maga a százalékos ehót a felső határig megfizette.Nyilatkozat tehető arról is, hogy a foglalkoztató által fizetett egészségbiztosítási járulék év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha az év végén kiderül, hogy az egészségbiztosítási járulék összege mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 6 százalékkal növelten kell bevallania a százalékos ehót, s azt a bevallás benyújtására előírt határidőig meg kell fizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Túlfizetés
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
Egyéni ehobevallás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos ehót, ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt vont le tőle az előírtnál kevesebbet (2008-ban erre az esetre nem volt szabály). Az adóévre megállapított eho és az év közben fizetett eho különbözetét a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásában, május 20-áig kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Ez az eset áll elő például, ha az ingatlant bérbe vevő kifizető a bérbe adó magánszemély költségnyilatkozata alapján számítja ki annak személyijövedelemadó-előlegét, s a magánszemély utóbb az adóbevallásában a nyilatkozatában megadottnál kisebb költséget tüntet fel (például mert csak kisebb költséget tud igazolni).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ának (3) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a kifizető a személyi jövedelemadó mellett az ehót is levonta, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ehóköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ának (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A jövedelemszerzőnek kell a 11 százalékos ehót bevallania és megfizetnie■ a teljes jövedelemre, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik (például magánszemélyek közötti megbízás),
■ a jövedelemkülönbözetre, ha a jövedelmet a magánszemély önálló tevékenységére vagy költségtérítésként kapja, és az adóelőleg megállapításakor nagyobb költségről nyilatkozott, mint amelyet utóbb, az adóbevallásában ténylegesen el tud számolni.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (5) bekezdésében.]
Kivételek a 11 százalékos eho alól
Nem változott.
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétel 5 százalékának 15 százalékát kell befizetnie százalékos egészségügyi hozzájárulásként.Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelőnek változatlanul az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százalékát kell ilyen jogcímen megfizetnie.
A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. §-ában.]
Nem kell 11 százalékos ehót fizetni:■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ az adóterhet nem viselő járandóságok (például arany- és gyémántdiplomához adott, legfeljebb a minimálbér négyszeresét érő pénzbeli juttatás, a gyes, gyet) után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magánnyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett munkáltatói hozzájárulás azon része után, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tébé-nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás után.
Akkor sem kell százalékos ehót fizetni, ha az önálló tevékenységből származó vagy költségtérítésként kapott jövedelem igazolt költségei legfeljebb 5 százalékkal térnek el az adóelőleg-megállapítási nyilatkozatban közölttől.
Nem kell megfizetni a 11 százalékos ehót azok után az önkéntes egészségpénztári szolgáltatások (életmódjavító szolgáltatások, például természetgyógyászati szolgáltatás, rekreációs üdülés) után sem, amelyeket személyi jövedelemadó terhel. Az ingatlan-bérbeadásból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelem után sem kell 11 százalék ehót fizetni (de ha ez a jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, ehoköteles, méghozzá 14 százalékkal).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 4. § (5) bekezdéseiben, 5. §-ában.]
Ajándék, reprezentáció
Nem változott.
Nem kell százalékos ehót fizetni a reprezentáció után, ha annak összes értéke az adóévi bevételnek legfeljebb az 1 százaléka és legfeljebb 25 millió forint. A reprezentáció, üzleti ajándék e határon felüli része személyijövedelemadó-köteles, s meg kell utána fizetni a százalékos ehót is.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ba) pontjában.]
Tételes eho
Nem változott.
A munkáltatót, a kifizetőt terhelő tételes eho személyenként havi 1950 forint, napi 65 forint. A teljes munkaidőnél rövidebb (részmunkaidős) foglalkoztatás tételes ehóját a munkaidővel arányosan kell meghatározni. Ha a tételes ehót nem az egész hónapra kell megfizetni, akkor a naptári napi összeggel kell számolni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 9. §-ában.]
Ha a jövedelmet nem havonta fizetik, a tételes ehót arra az időszakra kell megfizetni, amelyre a jövedelmet kifizették. Ha például három hónapra szóló megbízás díját utólag fizetik, és az egy napra jutó jövedelem eléri a napi minimálbér 30 százalékát, a kifizetőnek háromhavi ehót kell fizetnie (kivéve, ha a megbízott rendelkezik olyan egyéb jogviszonnyal, amelyben már megfizették utána a tételes ehót).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. § (6) bekezdésében.]
Tételes ehóra kötelezettek
Nem változott.
A kifizetőt terheli a tételes egészségügyi hozzájárulás a következő jogviszonyok esetén:■ munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, a honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának szolgálati, a honvédség szerződéses, tartalékos állományának jogviszonya;
■ tagi jogviszony - kivéve a szövetkezeti tagi jogviszonyt -, ha a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik;
■ bedolgozói, megbízási, vállalkozási jellegű szerződésen alapuló, valamint segítő családtagi jogviszony, ha az e tevékenységből származó jövedelem eléri a minimálbér havi összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra számítva annak harmincadrészét;
■ választott tisztségviselői jogviszony - ideértve a helyi és a kisebbségi önkormányzati képviselőét is -, ha az ebből származó jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra számítva annak harmincadrészét;
Tételes ehót kell fizetnie továbbá
■ a "főállású" egyéni vállalkozónak;
■ az oktatási minisztériumnak a középfokú iskolában tanuló és a felsőoktatási intézménynek az ott nappalis hallgató után, ha a tanulói, illetve hallgatói jogviszony nemzetközi szerződés vagy az oktatási miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesült;
■ a munkanélküli-járadékot, vállalkozói járadékot vagy az álláskeresést ösztönző, a keresetpótló juttatást folyósító munkaügyi központnak;
■ a munkaerőt kölcsönzőnek.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. § (2)-(5), (7) bekezdéseiben.]
Tételes eho többes jogviszonyban
Nem változott.
A legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó jogviszony melletti jogviszonyok után nem kell tételes ehót fizetni. A heti 36 órás munkavégzéssel járó jogviszonynyal azonos elbírálás alá esik az a jogviszony, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbér összegét.Ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, az eho azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a munkaidő a leghosszabb. Azonos tartamú munkaidők esetén, illetve ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozták meg, az ehót annak a foglalkoztatónak kell megfizetnie, ahol magasabb a jövedelem. Ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, a tételes ehót az a kifizető fizeti, amelyiknél a jogviszony a legkorábbi.
Ha a természetes személy ehokötelezettséggel járó jogviszonya megszűnik, tájékoztatnia kell a megszűnésről a többi kifizetőjét. Ha ezt elmulasztja, az ehót neki kell megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 7-8. §-aiban.]
Mentesség a tételes eho alól
Változás 2009. január 1-jétől.
Közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni vállalkozónak e minőségében nem kell tételes ehót fizetnie, ha tanulói, illetve hallgatói jogviszonya nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján jött létre.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]
Nem változott.
Nem kell megfizetni a tételes ehót a Start, a Start Plusz és a Start Extra kártyával rendelkezők kedvezményes foglalkoztatásának időtartama alatt.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 7. § (1) bek. e) pontjában.]
Nem kell tételes ehót fizetni■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósításának időtartamára;
■ a keresőképtelenség (kivéve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára (de mentesítés esetén csak akkor nem, ha a mentesítés idejére nem fizettek munkabért -illetményt - vagy távolléti díjat);
■ az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a díjban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez;
■ a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása, a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló 14 évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermeke otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt (általános szabály, hogy fizetés nélküli szabadság idejére nem kell ehót fizetni);
■ a fogva tartás időtartamára;
■ a saját vagy özvegyi jogon nyugdíjas egyéni vállalkozónak (özvegyi nyugdíjas esetén akkor, ha a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte), kivéve a társas vállalkozás személyesen közreműködő nyugdíjas tagját (utána ugyanis kell tételes ehót fizetni);
■ a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, szabadalmi ügyvivőnek, közjegyzőnek;
■ a közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló és nemzetközi szerződésen alapuló vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíjban részesülő után, ha a szociális biztonsági rendszereknek az Európai Unión belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Ehohatáridők
Nem változott.
A tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek és az egyéni vállalkozónak is havonta kell megállapítania és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig megfizetnie. A kifizetőnek a százalékos ehót havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.A kamatkedvezmény után a 11 százalékos ehót évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a százalékos ehót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.
Mit kell tudni a külön tb-szerződésekről?
Szerződéses szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék 33,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]
A megállapodás alapján fizetendő járulék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2009-ben 71 500 forint). A megállapodást kötő személy dönti el, mekkora jövedelem után akar járulékot fizetni, de a maximum a megállapodás kötésekor érvényes, egy napra számított járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege lehet (2009-ben 7 millió 446 ezer forint).Megállapodást az a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú köthet, aki nem saját jogán nyugdíjas, nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy a biztosítása szünetel; általánosságban az, akire a biztosítás nem terjed ki.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év megszerzésére csak akkor köthető megállapodás, ha a szerződő betöltötte a rá irányadó - adott esetben korkedvezménnyel csökkentett - öregséginyugdíj-korhatárt.
Megállapodás nem csupán nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap, hanem "csak" szolgálati idő szerzésére is köthető, nappali felsőfokú tanulmányok idejére (a PhD-képzésére is), illetve - maximum öt pótévet szerezve - teljes öregségi tb-nyugdíjhoz szükséges 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében. Ilyenkor a nyugdíj- és a nyugdíj-biztosítási járulék alapja a megállapodás megkötésekor érvényes minimálbér.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás
Nem változott.
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra nem köthető külön megállapodás.[Lásd a 2005. évi CXIX. törvény 202. § (4) bekezdésében.]
Egészségügyi szolgáltatás
Nem változott.
A külföldinek minősülő magyar állampolgár, a külföldinek minősülő EGT-állampolgár és családtagjaik megállapodást köthetnek a saját és a velük együtt élő gyermekeik egészségügyi szolgáltatásának biztosítására.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (10) bekezdésében.]
A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnésével jár.Az egészségügyi szolgáltatás - a sürgősségi ellátás kivételével - akkor jár, ha a járulékot az igénybevétel kezdetét megelőzően már legalább hat hónapig folyamatosan fizették, vagy a hathavi fizetési kötelezettséget egy összegben teljesítik. Ez utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.
Az egészségügyi szolgáltatásért fizetendő havi járulék mértéke társadalombiztosítási ellátásra nem jogosult külföldi állampolgár, valamint 18 évesnél idősebb gyermeke és házastársa, illetve a letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok esetében is a minimálbér (2009-ben havi 71 500 forint). Ha a gyermek nincs 18 éves, illetve itt tanuló külföldi állampolgár, a szolgáltatásért a minimálbér 30 százalékát (2009-ben 21 450 forintot) kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34-35. §-aiban.]
Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kötelező pénztártagság
Nem változott.
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított volt-e. Ha igen, nem kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Önkéntes pénztártagság
Nem változott.
Az a 30 évesnél fiatalabb is lehet pénztártag, aki nem kötelezett a belépésre (önkéntes tagság). Ezen túlmenően életkortól függetlenül pénztártag lehet a hontalan, illetve az olyan nem EU-tagországi állampolgár biztosított, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást (úgynevezett harmadik országbeli személy). Ugyancsak magán-nyugdíjpénztári tag lehet bármely ország legalább 35 éves állampolgára, ha első ízben lép be a magyar kötelező nyugdíjrendszerbe.Visszalépés a tb-be
Nem változott.
2008. január 1-jétől 2010 végéig visszaléphetnek a tb-rendszerbe a Magyar Honvédségnél, illetve más fegyveres szervnél szolgálati viszonyban álló pénztártagok, ha legalább 20 év ilyen szolgálati jogviszonnyal rendelkeznek. A visszalépésre nemcsak a nyugdíjszolgáltatásra jogosultság megnyílásakor, hanem azt megelőzően is lehetőség van.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (8) bekezdésében.]
A rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett pénztártagok visszaléphetnek a tb-rendszerbe.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
2012. december 31-éig a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot nem szerzett pénztártag is visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe, ha■ jogosultságot szerez pénztári nyugdíjszolgáltatásra (például ha betölti a nyugdíjkorhatárt, illetve előrehozott öregségi nyugdíjat, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjat állapítanak meg a számára);
■ összes magán-nyugdíjpénztári jogviszonyának időtartama nem éri el a tíz évet;
■ magán-nyugdíjpénztári járadékának várható összege nem éri el a társadalombiztosítási nyugdíj 25 százalékát.
A járadék számításakor az egyéni számla tagdíj-kiegészítéssel felhalmozott részét is figyelembe kell venni. A kiegészítést a magánnyugdíjpénztárnak kell igazolnia.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdésében.]
Visszalépők nyugdíjának átutalása
Változás 2009. január 1-jétől.
Mivel 2009. január 1-jétől már valamennyi magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartást kell vezetnie, az egyéni számlán lévő követelésnek a Nyugdíj-biztosítási Alapba való átutalási határideje minden pénztár esetében a tagsági jogviszony megszűnésének napját követő 18. munkanap (korábban annak a pénztárnak, amelyik nem vezetett elszámolóegységre épülő nyilvántartást, a követelést a tagsági jogviszony megszűnésének negyedévét követő 50 napon belül kellett átutalnia). Ha a 18 munkanapos határidő (például a nyugdíj visszamenőleges megállapítása miatt) már nem tartható, az átutalás határideje a nyugdíjbiztosító - tb-nyugdíj megállapításáról szóló - értesítését követő 18. munkanap.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8)-(9) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok továbbra is visszakaphatják - vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltathatják - a kötelező tagdíjon felül fizetett kiegészítő tagdíjat.A tagdíj-kiegészítés összegét a magánnyugdíjpénztár szintén e határidők szerint köteles kifizetni a tagnak, ha az úgy kéri (e kifizetés adóköteles), vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalni a számára (ez adómentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8)-(9) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
Tagsági viszony keletkezése
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában - szmsz-ében - foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.Kötelező pénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdete a belépés alapjául szolgáló biztosítási jogviszony kezdő időpontja. Önkéntes belépés esetén a tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - az úgynevezett záradékolást - követő hónap első napja.
A pályakezdőnek a biztosítottá válását követő, a pénztárba önkéntesen belépő személynek pedig a pénztártaggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
Ha a pénztár a tagságra kötelezett pályakezdő biztosított belépési nyilatkozatát elutasította, vagy ha a pályakezdő az előírt határidőn belül nem élt pénztárválasztási jogával, illetve ha bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjával az illetékes területi pénztár tagjává válik.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az adóbevallásban kell az adóhatósághoz - a járulékkal egyidejűleg - bevallani és befizetni. A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles teljesíteni a bevallást - elektronikus úton - és a befizetést is. Ha valaki külföldi illetékességű jogi, nem jogi vagy természetes személytől szerez - biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján -jövedelmet, a pénztári tagdíjat a személyi jövedelemadóról benyújtott éves bevallásában kell bevallania, és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente köteles bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdésében, 50. §-ában.]
Egyházi személy tagdíját az egyházi központ a minimálbér után, a járulék bevallásával és befizetésével együtt köteles havonta az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Tagi jogok, kötelezettségek
Nem változott.
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él). Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetési megállapodást azok a pénztártagok köthetnek, akik időlegesen nem rendelkeznek járulékalapot képező jövedelemmel (például táppénzen vannak), nem biztosítottak, vagy akiknek a biztosítási jogviszonya szünetel (például fizetés nélküli szabadság idején).Ha a pénztártag társadalombiztosítási szervvel nyugdíj-megállapodást köt, a szerződést köteles bemutatni a magánnyugdíjpénztárnak. A tagnak azt is haladéktalanul közölnie kell a pénztárral, ha megszűnik a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodása (ekkor a pénztári tagdíj fizetésére vonatkozó megállapodása is megszűnik, bár pénztártagsága megmarad).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében és az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. a)-b) pontjaiban.]
A magánnyugdíjpénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak a tébéjárulék-törvény szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan fenn kell tartania tagsági viszonyát valamely magánnyugdíjpénztárban, és eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
A pénztártag tagdíjat köteles fizetni (mértéke 2009-ben változatlanul 8 százalék). A tag tagdíját a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet juttató foglalkoztató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó e kötelezettséget saját maga teljesíti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében, 51. §-ában.]
A tag átléphet más pénztárba, de azt előbb be kell jelentenie az addigi és a leendő pénztárának. A tagi követelést az "átadó" pénztár az "átvevő" felszólítására utalja át. Az "átadó" pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.Az "átadó" pénztárnak viszont az átlépés és az átutalás közötti időszakra is hozamot kell fizetnie. Vagyis a tag az egyéni számla lezárása és az átutalás napja közötti időre is megkapja a hozamot (amely például a pénztár által vásárolt részvények ezen időszak alatt bekövetkezett árfolyamnövekedése következtében keletkezhet).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagok kisebb tb-nyugdíjat kapnak majd, mint azok, akik "tisztán" tb-nyugdíjasok (nem léptek át a vegyes rendszerbe). A 2013 előtt nyugdíjassá válók ellátását azonos szorzószámokkal számítják ki, függetlenül attól, hogy tisztán a tb-nyugdíjat vagy a vegyes nyugdíjrendszert választották, de az utóbbiak az így kiszámított tb-nyugdíj 75 százalékát kapják.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Pénztári szolgáltatások
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha a pénztártag egészségkárosodásának mértéke eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges, legalább 50 százalékos mértéket, jogosulttá válik nyugdíjszolgáltatásra (korábban ehhez az egészségi állapot meghatározott mértékű romlása kevés volt, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges többi feltételnek - előírt szolgálati idő, rendszeres munkavégzés hiánya - is teljesülnie kellett).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. j) pontjában.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért e kifizetésekre nem kell jövedelemadót fizetni (a haláleseti kifizetés nem nyugellátás, ezért - kedvezményesen - adóköteles).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28., 33. §-aiban.]
Életjáradékok
Nem változott.
A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején vagy a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindet kínálni). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az erről való kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27. és a 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 170/1997. kormányrendelet) 3. §-aiban.]
Az "elején garanciatartamos" járadéktól a "két vagy több életre szóló" járadék felé haladva a hozzátartozók egyre biztosabban jutnak hozzá az elhunyt járadékához. Ennek az az "ára", hogy a kizárólag a pénztártag részére megállapított - az "egy életre szóló" - életjáradéktól, illetve az "elején garanciatartamostól" a "két vagy több életre szóló" járadék felé haladva egyre kisebb összegű a járadék. Az egyéni számlán összegyűlt tőke ugyanis a járadék első típusától a negyedikig egyre több kedvezményezett közt oszlik meg, illetve a járadékot várhatóan egyre hosszabb ideig kell fizetni; következésképpen ahhoz, hogy a pénz minden kedvezményezett haláláig elegendő legyen, az egy életre szóló járadékhoz képest egyre kisebb összeg határozható meg ellátásként. (A járadékok folyósítható nagyságára további tényezők is hatnak, például a pénztártagok pénztár által mért átlagos halandósága, a pénztári befektetések hozama, illetve a járadékfolyósítás költsége: az átlagosnál magasabb hozam az átlagosnál magasabb ellátásra ad módot, ugyanakkor a pénztári költségnövekedés mérsékli a járadékokat. A pénztárak nemcsak a szolgáltatás megkezdése előtti, hanem az az utáni időszakban is befektetik a rendelkezésükre álló tőkét, ezzel is növelve a szolgáltatás lehetséges nagyságát.)[Lásd a 170/1997. kormányrendelet 3. §-ában.]
Egyösszegű szolgáltatás
Nem változott.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérésekor járadék helyett egyösszegű szolgáltatást is igényelhet, ha a különböző pénztárakban eltöltött, összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. Ezen időszak kiszámításakor nem kell figyelembe venni, hogy eközben a pénztártag fizetett-e tagdíjat, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 28. §-ában.]
Pénztártag halála
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni a korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, a kedvezményezett az általános öröklés szabályai szerint juthat hozzá a pénztártag megtakarításához. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magánnyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíjtörvény szerinti "teljes összegű" hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá eső összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
A kedvezményezett (örökös) egyösszegű pénzfelvételét személyi jövedelemadó terheli - ezt a kifizetést ugyanis a jövedelemadótörvény nem minősíti pénztári szolgáltatásnak -, de a számított adót csökkenteni kell az egyösszegű kifizetés adótábla szerinti legmagasabb kulccsal számított adójának 50 százalékával. (Ha egy pénztártag halálát követően a kedvezményezett felveszi az elhunyt egyéni számláján lévő mondjuk 1 millió forintot, ez az összeg beszámít az összevonandó jövedelembe, de a számított adóját 2009-ben legfeljebb 180 ezer forinttal csökkentheti: 1 millió forint szorozva a legmagasabb adókulccsal - 2009-ben 36 százalék -, s osztva kettővel.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (az egyéni számlán lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29., az 1997. évi LXXXI. törvény 44/C. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 59/C. §-aiban.]
Rokkant pénztártag követelése
Nem változott.
Ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá, választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeg terhére akar-e igénybe venni magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatást, vagy a pénztárnál vezetett egyéni számláján lévő követelését átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba. Az előbbi esetben 75 százalékos, az utóbbiban teljes összegű tb-s rokkantsági nyugdíjra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Rokkantsági nyugdíj igénylése esetén a pénztártag az igényével kapcsolatos elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül léphet vissza a tb-rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy pénztári számlakövetelése várhatóan mekkora összegű pénztári járadékra váltható át. (Így a pénztártag mérlegelheti, melyik megoldás kedvezőbb neki, a pénztári járadék vagy a teljes összegű tb-nyugdíj. A visszalépés akkor éri meg neki, ha az ennek révén elérhető többletellátás magasabb a pénztári járadéknál.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Pénztári garancia
Nem változott.
Ha a pénztár a tag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a tébényugdíjrendszerbe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni. Az alap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha ez nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
Pénztári működés
Változás 2009. január 1-jétől.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezentúl a magánnyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján a pénztárak teljesítményének bemutatásaként az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját hozza nyilvánosságra március 15-éig. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását is figyelembe vevő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyon-növekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.Korábban a felügyeletnek az előző évi hozamráta mellett az előző öt év átlagos bruttó és nettó hozamrátáját kellett nyilvánosságra hoznia, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát a pénztáraknak nem kellett jelenteniük a felügyeletnek, így azt a felügyeletnek sem kellett közzétennie.
[Lásd a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 20. § (2) bekezdésében.]
Ha a magánnyugdíjpénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán közzéteszi az előző évben elért hozamrátáját, akkor kötelezően nyilvánosságra kell hoznia ugyanolyan méretben (például azonos betűnagyságban) az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyonnövekedési mutatót is. A pénztár megteheti azt is, hogy csak a tízéves hozammutatókat hozza nyilvánosságra. (Korábban a pénztár az ötéves átlagos hozamrátát közölhette hirdetéseiben, az előző évi hozamráta mellett, vagy anélkül, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát nem lehetett és nem is kellett a hirdetésekben közzétenni.)[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 21. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár már 2008-ban működtette a választható portfóliós rendszert, akkor 2009-ben a hozammutatókat már csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé ezeket. A felügyelet szintén csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során azonban a pénztárnak és a felügyeletnek is jeleznie kell, hogy az egyes portfóliók vagyonának mekkora a pénztári összvagyonhoz viszonyított hányada. 2009-ben és azt követően már kizárólag választható portfóliónként lehet jelentést benyújtani a felügyelet részére, és a felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja azt nyilvánosságra. (Korábban a pénztárnak ki kellett számítania, és a felügyeletnek is jeleznie kellett, hogy az egyes portfóliók hozama alapján a pénztár egésze milyen teljesítményt ért el, nem kellett azonban bemutatnia a port-fóliók összvagyonhoz viszonyított arányát.)[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában.]
Nem változott.
A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb 2009. január 1-jén át kell térniük az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre (amely a tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírás kezelésében a befektetési alapokhoz hasonló logikát érvényesít). A rendszer bevezetését követően a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fogják kifejezni, amelyek induló árfolyama 1 forint lesz. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, amelyet a pénztárnak minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj legfeljebb 4,5 százaléka vonható le a működési célokra (2007-ben 6 százalék, 2008-ban 5,5 százalék volt a lehetséges levonás). A levonást követően fennmaradó összeget továbbra is teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanfejlesztést végző pénztárnak az építés szakszerűségének ellenőrzésével építési műszaki ellenőrt kell megbíznia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5) bek. e) pontjában.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik ilyen ingatlannal), a pénztárnak hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
Az újonnan alapított pénztárnak a felügyelet által kiadott tevékenységi engedély kézhezvételétől számított egy éven belül kell igazolnia, hogy taglétszáma elérte az előírt 2 ezer fős minimumot. Az egy éven túl a felügyelet visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét, ha a tagok száma fél éven túl 2 ezer alatt marad.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 20/A. §-ában, 110. § (2) bek. h) pontjában.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (a közgyűlést a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthatja). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő év pénzügyi tervét, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyettesének (helyetteseinek) kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nak, ha megváltozik a pénztár neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, valamint a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együttesen, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyonnak a 0,8 százalékát. A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8), 66. § (6)-(7), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető magán nyugdíj pénz tár 2009. január 1-jén elszá-molóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 1 millió forint van a számláján.|
Növekedési portfólió Tétel |
|
Január 1-je |
|
1. Egyéni számlák összege 20 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma* 20 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) 1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege 1 000 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma 1 000 000 db |
|
Január 9-én a pénztár 0,75 százalékos nettó |
|
hozamot ér el a január 2-án befektetett növeke |
|
dési port fólió révén. |
|
6. Nettó hozam (1. x 0,75%) 150 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege 20 150 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma 20 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) 1,0075 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) 1 007 500 Ft |
|
Január 12-én a pénztár 50 millió forintos |
|
befektetési veszteséget szenved el a növekedési |
|
port fól ió ban. |
|
11. Befektetési veszteség 50 000 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák |
|
összege (7. - 11.) 20 100 000 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma 20 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) 1,005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) 1 005 000 Ft |
|
Január 13-án a pénztár - az adóhatóságtól |
|
érkezett bevallási adatok alapján - a függő tar- |
|
talékból a növekedési portfólióban jóváír 4 millió |
|
forint tagdíjat, "A" tagnak ebből 40 ezer forintot. |
|
16. Összes tagdíjjóváírás 4 000 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása 40 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák |
|
összege (12. + 16.) 20 104 000 000 Ft |
|
19. Elszámolóegység-növekmény |
|
(16. / 14.) 3 980 100 db |
|
20. Elszámolóegységek |
|
száma (13. + 19.) 20 003 980 100 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) 1,005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
|
(17. / 14.) 39 801 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) 1 039 801 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) 1 045 000 Ft |
|
23. Az elszámolóegység-érték |
|
növekedése** (21. / 3. - 1) 0,5 % |
**Megegyezik a vizsgált - itt a január 1-je és 13-a közötti -időszak hozamrátájával.
__________________________________________________________________________________
Választható portfólió
Változás 2008. október 13-ától.
A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb 2011. június 30-ától kell megfelelniük a választható port-fóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek (a korábbi szabályozás szerinti 2009. június 30-a helyett). Eszerint 2011. június 30-án a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényen alapuló eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 34. §-ában, 2/A melléklet III. részében.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A pénztárnak a portfóliók közötti - a 2006-ban meghirdetett szabályok szerint 2009. január 1-jén esedékes - kötelező átsorolásokat 2010. január 1-jén kell elvégeznie. Ez azt jelenti például, hogy a pénztárnak 2009. január 1-jén - a korábbi előírásokkal ellentétben - nem kell átsorolnia a növekedési portfolióból a kiegyensúlyozott portfólióba azt, aki 2008-ban töltötte be a 47. életévét, vagyis a nyugdíjkorhatár eléréséig 15 éve van hátra. A szabályváltozás nem érinti azokat az átsorolásokat, amelyek 2010. január 1-jén vagy azt követően lennének aktuálisak.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C., 35. §-aiban.]
Nem változott.
Az úgynevezett választható portfólió keretében a pénztár 2007-ben és 2008-ban felkínálhatta, 2009-től pedig köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül. A három összetétel-változat:■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt -legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha 5 éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, semmiképp sem lehet növekedési port-fóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. és a 282/2001. kormányrendelet 34. §-aiban, 2/A mellékletében.]
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző tizedik munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A. § (8) bekezdésében.]
A tag által választott portfóliót az egyéni számlaegyesítőn fel kell tüntetni.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (3) bek. n)-o) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 1999-ben 20 százalékos, 2008-ban 1 százalékos hozamot ért el, 2000-2007-ben a hozam e két érték között ingadozik.1999 elején "A" pénztártag egyéni számlaegyenlege 150 ezer forint, a 20 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 30 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlaegyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 1 százalékos hozama révén megtakarítása ez évben is 30 ezer forinttal nő.
A pénztár 2009. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2008. évi hozamrátája 1 százalék, 1999-2008 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel, holott a pénztártag hozamának összege mindkét évben azonos.
A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál. Eszerint a pénztár 2009. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 4 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 7 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 4 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal. A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Ez azt jelenti, hogy magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a pénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és az ezt követő második közgyűlésen kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot. A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz. Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a felügyelet határozza meg. Ha a pénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a felügyelet felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy a rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja, tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét, kezdeményezheti a bíróságnál felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, valamint ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról történő döntést követő egy éven belül, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete köteles kiadni az érdeklődőknek pénztári dokumentumokat, például az alapító okiratot, szervezeti és működési szabályzatot, közgyűlési jegyzőkönyvet, a székhelyadatokat, a taglétszámot, a vezető tisztségviselők és a könyvvizsgálók nevét. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 106. § (2) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Magán-nyugdíjpénztári adózás 2009. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
35. § (3) c) Jövedelem, jogcím: A magánszemély pénztártag által megállapodás alapján saját maga javára befizetett tagdíj összegeAdózási szabály: Az összevont adóalap adóját csökkenti a befizetett összeg 30%-a (az adóigazgatás szabályai szerint kiadott igazolás alapján vehető igénybe)
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
■ Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összegAdózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek
35. § (3) c) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg
Adózási szabály: Nem egyéni vállalkozó magánszemélynél (aki adta): az ösz-szevont adóalap adóját csökkenti a befizetett összeg 30%-a (az adóigazgatás szabályai szerint kiadott igazolás alapján vehető igénybe)
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség
■ Tagdíj-kiegészítés
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: A 8% munkáltató általi kiegészítése legfeljebb 10%-raAdózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek (munkáltató fizeti a magánszemély javára egyoldalú kötelezettségvállalás alapján)
35. § (3) d) Jövedelem, jogcím: Magánszemély pénztártag által saját maga javára befizetett kiegészítés (a 8% kiegészítése legfeljebb 10%-ra)
Adózási szabály: Az összevont adóalap adóját csökkenti a befizetett összeg 30%-a (az adóigazgatás szabályai szerint kiadott igazolás alapján vehető igénybe)
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
48. § (12) d) Jövedelem, jogcím: A magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezmény
Adózási szabály: A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásakor figyelembe veszi
49. § (10) a) Jövedelem, jogcím: A magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezmény
Adózási szabály: A magánszemély az általa fizetendő adóelőleg levonásakor figyelembe veszi, ha más kifizető ezt nem tette meg
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által saját alkalmazottja részére fizetett tagdíj-kiegészítés
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség
11. sz. mell. 4. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj-kiegészítése
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
■ Pénztári szolgáltatás
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összegAdózási szabály: Nyugdíjnak minősül
3. § 72. a) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg
Adózási szabály: Adóterhet nem viselő járadéknak minősül
34. § (1) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg
Adózási szabály: A kifizetett összegre eső, adótábla szerint kiszámított adó az összevont adóalap számított adóját csökkenti
11. § (2) c) Bevallás
Adózási szabály: A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia, ha a magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő bevételt szerzett (tehát a részére haláleseti kifizetést folyósítottak), és ezen kívül nem szerzett vagy csak az alábbi jogcímeken szerzett bevételt: adóterhet nem viselő járandóság, illetve olyan bevétel vagy jövedelem, amelyet a jövedelemadó-törvény 11. § (3) bekezdése szerint nem kell bevallani.
Megjegyzés: kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a pénztár felé, hogy a haláleseti kifizetés után nincs adófizetési kötelezettsége
28. § (9) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles (nem minősül pénztári szolgáltatásnak)
34. § (2) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett által kapott haláleseti kifizetés adójának levonása
Adózási szabály: A kifizetés összegére az adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adó 50%-a a számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti
46. § (1), (2) c) Jövedelem, jogcím: A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás adóelőlege
Adózási szabály: A kifizetett magán-nyugdíjpénztári szolgáltatást nem terheli adóelőleg
46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőleg-levonása
Adózási szabály: A pénztár által kedvezményezett részére teljesített kifizetés összegét nem terheli adóelőleg (a kedvezményezettnek legkésőbb a kifizetéskor nyilatkoznia kell arról, hogy a kifizetéssel összefüggésben adófizetési kötelezettsége nem keletkezik)
47. § (7) Jövedelem, jogcím: A kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőlege
Adózási szabály: Ha a kifizetést adóelőleg terheli, annak összege a kedvezményezett bevételének és a legalacsonyabb adókulcs felének szorzata
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) Jövedelem, jogcím: A magán-nyugdíjpénztári törvény rendelkezései szerint magánnyugdíjpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összegAdózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek
28. § (1) c) Jövedelem, jogcím: A tagdíj-kiegészítés visszafizetése
Adózási szabály: Egyéb jövedelem
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés)Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: Magánszemély javára megállapodás alapján fizetett tagdíj (személyi jellegű egyéb kifizetés)
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését és finanszírozását, valamint egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni a figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult a pénztári iratokba és könyvekbe betekinteni, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét -az alapszabályban kell részletezni).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő -következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla-jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. De a teljes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja. Ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2008-ban is a befizetett tagdíj 30 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztáraikba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
Munkáltatói hozzájárulás
Változás 2009. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadóról szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint megszűnik az adómentesen adható béren kívüli juttatások évi maximum 400 ezer forintos keretösszege, amelybe eddig beleszámított az egészség- és önsegélyező pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás is. Ez azt jelenti, hogy az egyes juttatásoknál csak az egyedi korlátokat kell figyelembe venni - ez a munkáltatói hozzájárulás esetében a minimálbér 30 százalékának 12-szerese, 2009-ben 257 400 forint -, a személyenként adott évi összes juttatás meghaladhatja a 400 ezer forintot.Nem változott.
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.Az adómentesen adható munkáltatói hozzájárulás felső határa pénztártípusonként eltérő. A személyijövedelemadó-törvény szerint a munkáltató egy-egy hónapban önkéntes nyugdíjpénztári tagság esetén a mindenkori havi minimálbér (2009-ben 71 500 forint) 50 százalékát adhatja adómentesen, az egészség- és önsegélyező pénztárakba pedig együtt a minimálbér 30 százalékát. A minimálbér emelkedése miatt az önkéntes nyugdíjpénztári adómentes hozzájárulás felső határa a 2008-as havi 34 500 forintról 2009-ben 35 750 forintra, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás felső határa pedig havi 20 700 forintról 21 450 forintra nő.
Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafeteriarendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.
A munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékban meghatározott hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másik tagjainak nem (vagy azokénál kevesebbet).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]
Pénztártámogató
Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. §-ában.]
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Pénztártag halála, számlaöröklés
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy más, azonos típusú pénztárba utaltathatja át az összeget, s fel is veheti azt. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő ösz-szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]
Pénztárszervezet
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság.A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve - az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]
Egyösszegű kifizetés, járadék
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak hároméves időközökkel van lehetőség (vagyis aki 2008-ban felvesz a követeléséből, ezt 2011-ben teheti meg ismét).A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt az Országos Orvosszakértői Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában és az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (11) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, vagyis a kiegészítő nyugdíj a nyugdíjkorhatár elérése után vehető igénybe. E szempontból betöltöttnek minősül a nyugdíjkorhatár akkor is, ha a pénztártag speciális, korhatár előtti ellátást vesz igénybe, például korengedményes, előrehozott, bányász-, művész- vagy rokkantsági nyugdíjas. A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében és 47. §-ában.]
Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. Így például járadékszolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsíthetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen megkapnák felhalmozásukat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 18/A. §-ában, 64/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy banki átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Önkéntes pénztári adózás 2009. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Befizetés (pénztártag vagy helyette más befizetése)
3. § 22. Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a magánszemély javára munkáltatói hozzájárulásként fizetett összeg adómentes részét meghaladó hányadaAdózási szabály: Munkaviszonyból származó jövedelem
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján)
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítés
Adózási szabály: A magánszemélynél: nem számít jövedelemnek
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akik önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Magánszemély tag munkáltatójának havi hozzájárulása (önkéntes nyugdíjpénztárba történő befizetés esetén maximum a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 50%-áig, egészség-, illetve önsegélyező pénztárba történő befizetés esetén maximum a 30%-áig)
Adózási szabály: Önkéntes pénztártagnál (aki kapta): nem bevétel
Megjegyzés: Több munkáltató esetén munkáltatónak - az ehotörvény szerint - a magánszemély után tételes ehót fizetni köteles munkáltató minősül. Ha a magánszemélynek több foglalkoztatója is van, eho fizetésére az kötelezett,
- amellyel a magánszemély legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban áll, vagy
- ha a magánszemély sehol sem áll legalább heti 36 órai munkavégzéssel járó jogviszonyban, a leghosszabb munkaidő szerinti, azonos időtartamú munkaviszonyok esetén a magasabb jövedelem szerinti munkáltató, vagy
- ha a munkaidőt nem vagy nem mindegyik jogviszonyban határozzák meg, az, amelyiknél a jövedelem magasabb, vagy
- azonos munkaidő és azonos jövedelem esetén az a munkáltató, amelynél a jogviszony korábbi.
Az előbbiek szerinti sorrend meghatározásánál azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a mindenkori minimálbért, a heti 36 órai munkavégzéssel azonosan kell elbírálni. A munkáltatóvá minősüléshez a magánszemély írásos nyilatkozata is szükséges. A jogkövetkezmények a magánszemélyt terhelik.
7. § (2) a) Jövedelem, jogcím: Jövedelemnek nem minősülő hozzájárulás fizetésére nem jogosult munkáltató tagdíj-hozzájárulása
Adózási szabály: Teljes egészében munkaviszonyból származó (bér)jövedelemként adóköteles
7. § (2) c) Jövedelem, jogcím: A több hónapra szóló munkáltatói hozzájárulás egyösszegű utalása
Adózási szabály: Havonta fizetett munkáltatói hozzájárulásnak az az összeg minősül, amelyet az egyes hónapokban a pénztár tagdíjként ír jóvá
28. § (1) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más jóváírások (kivételekkel)
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, a munkáltatói hozzájárulás adómentes összege, az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is)
37. § (4) ac) Jövedelem, jogcím: A magánszemély támogató által befizetett pénzbeli adomány
Adózási szabály: Közcélú adománynak minősül, vagyis az összevont adóalap adóját csökkenti az adóévben befizetett adomány összegének 30%-a
Megjegyzés: Egyéb kedvezményekkel együtt legfeljebb 100 000 Ft-tal csökkenthető a fizetendő adó. 3 400 000 Ft összes jövedelem felett csak részlegesen, 3 900 000 Ft összes jövedelem felett egyáltalán nem érvényesíthető.
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján az adóévben jóváírt összeg (kivételekkel), ha ezeket az adóigazgatási előírások szerint igazolják
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosítópénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 30%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalásra kerülő összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: A befizetett összegbe nem kell beszámítani a munkáltatói hozzájárulás adómentes összegét és a fedezeti alapból történő befektetések hozamából jóváírt összegeket.
A munkáltatói hozzájárulás adóköteles része után a jóváírás a munkáltató igazolása alapján érvényesíthető. A magánszemély az átutalásra vonatkozó rendelkezése során csak egy számlát jelölhet meg. A pénztárnak igazolnia kell, hogy a megjelölt számlára az adóévben történt rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés, jóváírás, lekötés vagy terhére szolgáltatás igénybevétele valósult meg. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti
49. § (2) c), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatás, adomány)
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem)
11. sz. mell. 1.5 Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei
Adózási szabály: Költségként elszámolható
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 7.19. Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság esetén)Adózási szabály: Adómentes
Megjegyzés: A: ha legalább hároméves a tagsági viszony; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15%-ánál; C: mindig
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie az adót és az ehót
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő évben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő tizedik évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie a százalékos ehót
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból való befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is)
Adózási szabály: Adómentes
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg
Adózási szabály: Adómentes
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül Adózási szabály 2007. június 1-jétől: Egyéb jövedelemMegjegyzés: az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján)
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és az egészségpénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft)
1. sz. mell. 6.5. Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások
Adózási szabály 2007. június 1-jétől: Adómentes bevételnek minősülnek
Megjegyzés: Nem adómentesek az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatások
Társasági és osztalékadó
4. § 1/a Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatásaAdózási szabály: Adománynak minősül
7. § (5) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes biztosítópénztár támogatása
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: Egyéb jogcímen adott adományokkal együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20%-a érvényesíthető
9. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján megállapított érték
Adózási szabály: Csökkenti az adózás előtti eredményt
Megjegyzés: A vállalkozási tevékenységhez közvetlenül köthető összeggel, közvetettnél a bevétellel arányosan
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át
Adózási szabály: Adómentes
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés)
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül
__________________________________________________________________________________
Felvett megtakarítás adója
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § 3) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adómentesen veheti fel.A nyugdíjpénztárból felvett megtakarítás adóköteles részét 11 százalék egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi jövedelemadó, de az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást csak akkor nem, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen (nem jelentős a csökkenés, ha a pénztár által szolgáltatott járadék összege a folyósítási idő alatt évente legfeljebb 15 százalékkal csökken). A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli jövedelemadó a pénztári szolgáltatást, ha a pénztártag tébés rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések esetében az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ (nem pedig a várakozási idő lejártától, vagyis a pénztártagság kezdő időpontjától, mint 2007-ig). Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész továbbra is úgy csökken, ahogy 2007-ig, vagyis egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el". (2007-ig ha valaki például 1994-ben vált pénztártaggá, s 2006-ban befizetett összeget 2007-ben vett ki, ugyanúgy csak annak 80 százaléka után fizetett adót, mint ha 1994-ben befizetett összeget vett volna fel, mivel lejárt a tíz év várakozási ideje, így elkezdett csökkenni az adója.)
__________________________________________________________________________________
Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztár 2009. január 1-jén el-számolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 500 ezer forint van a számláján.|
Növekedési portfólió Tétel |
|
Január 1-je |
|
1. Egyéni számlák összege 1 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma* 1 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) 1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege 500 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma 500 000 db |
|
Január 9-én a pénztár 0,1 százalékos nettó |
|
hozamot ér el a január 2-án befektetett növeke- |
|
dési port fólió révén. |
|
6. Nettó hozam (1. x 0,1%) 1 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege 1 001 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma 1 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) 1,001 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) 500 500 Ft |
|
Január 12-én a pénztár 500 ezer forintos |
|
befektetési veszteséget szenved el a növekedési |
|
port fólióban. |
|
11. Befektetési veszteség 500 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák |
|
összege (7. - 11.) 1 000 500 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma 1 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) 1,0005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) 500 250 Ft |
|
Január 13-án a pénztár a növekedési portfó- |
|
lióban jóváír 1 millió 500 ezer forint tagdíjat, "A" |
|
tagnak ebből 20 ezer forintot. |
|
16. Összes tagdíjjóváírás 1 500 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása 20 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák |
|
összege (12. + 16.) 1 002 000 000 Ft |
|
19. Elszámolóegység-növekmény |
|
(16. / 14.) 1 499 250 db |
|
20. Elszámolóegységek |
|
száma (13. + 19.) 1 001 499 250 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) 1,0005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
|
(17. / 14.) 19 990 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) 519 990 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) 520 250 Ft |
|
23. Az elszámolóegység-érték |
|
növekedése** (21. / 3. - 1) 0,05 % |
**Megegyezik a vizsgált - itt a január 1-je és 13-a közötti - időszak hozamrátájával.
__________________________________________________________________________________
Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ösz-szeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B. § (3) bekezdéseiben és a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2001. kormányrendelet) 27/A. §-ában.]
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, illetve százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 46. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében és a 281/2001. kormányrendelet 27. §-ában.]
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 27. §-ában.]
Pénztári működés
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Valamennyi önkéntes pénztár köteles ügyfélszolgálatot működtetni a székhelyén - ha telephelye is van, akkor a székhelyén vagy a telephelyén -, köteles azt a hét legalább egy munkanapján 8-18 óráig nyitva tartani vagy telefonon elérhetővé tenni (korábban a törvény nem tartalmazott részletes előírásokat az ügyfélszolgálat működtetésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]
Változás 2009. január 1-jétől.
Ha a tagsági jog viszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból költségként legfeljebb 3 ezer forint és ezen felül a felvett összeg utalási költsége vonható le (korábban a pénztár összesen maximum 4 ezer forintot vonhatott le, amely az átutalás költségének a fedezetéül is szolgált).[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29. § (2) bekezdésében.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ezentúl a nyugdíjpénztáraik által február 28-áig bejelentett adatok alapján - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját hozza nyilvánosságra (továbbra is március 15-éig). A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.(Korábban az előző évi hozamráta mellett az előző öt év átlagos hozamrátáját kellett nyilvánosságra hozni, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát a pénztáraknak nem kellett jelenteniük a felügyeletnek, így azt a felügyeletnek sem kellett nyilvánosságra hoznia. 2008-ig a pénztáraknak és a felügyeletnek a nettó hozamráták mellett a bruttó - tehát a befektetési költségek levonása nélkül számított - hozamrátákat is nyilvánosságra kellett hozniuk.)
[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán vagy az előző évben elért hozamrátáját kell közzétennie - de akkor kötelezően nyilvánosságra kell hoznia az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyonnövekedési mutatót is, mégpedig a hozamrátáéval azonos méretben (például azonos betűnagyságban) -, vagy csak a tízéves hozammutatókat. (Korábban a pénztárnak az előző évi hozamráta mellett vagy anélkül az ötéves átlagos hozamrátát kellett közzétennie hirdetéseiben, az egy főre jutó vagyonnal súlyozott hozamrátát nem lehetett és nem is kellett. A Pénzügyi Közlönyben változatlanul az éves hozamrátáikat kell nyilvánosságra hozni.)[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 25. §-ában.]
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat ezentúl csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is jeleznie kell, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada. (A korábbi szabályok szerint a pénztárnak ki kellett számítania, és a felügyeletnek is jelentenie kellett, hogy az egyes portfóliók hozama alapján a pénztár egésze milyen teljesítményt ért el, nem kellett azonban bemutatni az egyes portfóliók vagyonának összvagyonhoz viszonyított arányát.)[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében, 25. §-ában.]
Ha a pénztártag részére a pénztár kifizetést teljesít, és a tag által felvenni kívánt összeg meghaladja az egyéni számláján lévő összeg 85 százalékát, akkor a pénztár csak a 85 százalékot utalhatja át (erre továbbra is a bejelentés napjától számított 15 napon belül kötelezett, de korábban 90 százalékot utalhatott). Ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, a pénztár a megszűnéskor szintén csak az egyéni számla összegének maximum 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki (a maradékot az általános szabályok szerint kell majd utalnia).[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.Vagyonkezelési költség szintén csak korlátozottan számolható el. A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,8 százalékát.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni. Az internetes honlappal rendelkező pénztáraknak éves beszámolójukat a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is közzé kell tenniük, s az adatokat a PSZÁF is közli a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor a közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegyvásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámlaegyenlege értékét meghatározza.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Önkéntes nyugdíjpénztár 1999-ben 25 százalékos, 2008-ban 3,75 százalékos hozamot ért el, 2000-2007-ben a hozam e két érték között ingadozik.1999 elején "A" pénztártag egyéni számlaegyenlege 300 ezer forint, a 25 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 75 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlaegyenlege 2 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 3,75 százalékos hozama révén megtakarítása ez évben is 75 ezer forinttal nő.
A pénztár 2009. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2008. évi hozamrátája 3,75 százalék, 1999-2008 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 9 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel, holott a pénztártag hozamának összege mindkét évben azonos. A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál. Eszerint a pénztár 2009. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi átlagos vagyonnövekedési mutató 6 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 9 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 6 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Foglalkoztatói nyugdíj
Foglalkoztatói nyugdíjintézmény Magyarországon 2008-tól működtethető. A foglalkoztatói nyugdíj 2009-ben változatlan szabályait a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény tartalmazza.■ Alapítás, intézményi forma
Foglalkoztatói nyugdíjintézményt pénzügyi intézmények - bankok, biztosító részvénytársaságok -, illetve foglalkoztatók (egyedül vagy többen) alapíthatnak, utóbbiak akkor, ha vállalják, hogy munkavállalóik részére foglalkoztatói nyugdíj-hozzájárulást fizetnek.A foglalkoztatói nyugdíjintézmény zártkörűen működő részvénytársaságként vagy az Európai Gazdasági Térség bármely államában bejegyzett intézmény esetén annak magyarországi fióktelepeként működhet. Nincs szükség magyarországi fióktelep létesítésére, ha a más országban bejegyzett foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény a székhelye szerinti országban engedéllyel rendelkezik, hogy határon átnyúló szolgáltatást is végezhet.
[2007. évi CXVII. törvény 6. §, 82. §]
A részvénytársaságként működő foglalkoztatói nyugdíjintézmény ügyvezető szerve (a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályokkal megegyezően) az igazgatóság, az ügyvezetés ellenőrzését pedig a -foglalkoztatói nyugdíjintézmények esetén kötelezően létrehozandó - felügyelőbizottság látja el. E szervekbe a foglalkoztatói nyugdíjintézmény közgyűlése választhat tagokat, de erre csak akkor kerülhet sor, ha azt legalább 30 nappal megelőzően az intézmény bejelentette őket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, és az megadta az engedélyt. A kinevezési engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha azt a felügyelet a kézhezvételétől számított 30 napon belül nem utasítja el, nem függeszti fel az eljárást, vagy nem rendelkezik hiánypótlásról.Az intézmény igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagja csak az lehet, aki büntetlen előéletű, megfelel a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003/LX. törvényben leírtak szerinti szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági feltételeknek. Felügyelőbizottsági elnök csak olyan felsőfokú végzettségű lehet, aki legalább öt évet dolgozott szakirányú biztosítási, pénztári vagy államigazgatási vezetőként, s utolsó ilyen állását a kinevezési kérelem benyújtását megelőző tíz évben töltötte be. E kinevezett tisztségviselők nem tevékenykedhetnek könyvvizsgálóként.
■ A működés megkezdése
A foglalkoztatói nyugdíjintézménynek tevékenysége megkezdéséhez■ rendelkeznie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott jogerős tevékenységi engedéllyel;
■ vezető biztosításmatematikust (aktuáriust), számviteli vezetőt, belső ellenőrt, vezető jogászt és befektetési vezetőt kell alkalmaznia (személyi feltételek);
■ megfelelő irodahelyiséget, az előírt nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítástechnikai, a kockázatok csökkentése érdekében információs és ellenőrzési rendszert kell működtetnie, továbbá tervvel kell rendelkeznie a rendkívüli helyzetek kezelésére (tárgyi feltételek).
A tevékenység megkezdéséhez legalább 3,2 millió euró úgynevezett biztonsági tőke szükséges, de ha a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előírt szavatolótőke egyharmada ennél nagyobb, akkor a biztonsági tőkének el kell érnie ezt az egyharmadot.
A felügyelethez benyújtott tevékenységiengedély-kérelemnek tartalmaznia kell a működéssel kapcsolatos legfőbb dokumentumokat, egyebek között az intézmény cégbíróság által érkeztetett cégbejegyzési kérelmének másolatát, az alapszabályt, az üzleti tervet, a személyi és tárgyi feltételek, valamint a minimális biztonsági tőke meglétének igazolását. A felügyeletnek a kérelmet a beérkezésétől számított 90 napon belül kell elbírálnia, ez indokolt esetben egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.
■ Foglalkoztató csatlakozása
Foglalkoztatói nyugdíjintézménybe más foglalkoztatók csatlakozási szerződéssel kapcsolódhatnak be. Abban vállalniuk kell, hogy meghatározott munkavállalóik részére hozzájárulást fizetnek (akik ezáltal foglalkoztatói nyugellátásra szerezhetnek jogosultságot). A csatlakozással a foglalkoztató nem szerez tulajdonrészt az intézményben.■ Magánszemély tagsága
Foglalkoztatói nyugdíjintézménynek az a magánszemély lehet a tagja, aki az adott intézményt alapító vagy ahhoz csatlakozott foglalkoztatóval munkaviszonyban áll. További feltétel, hogy a magánszemély munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A foglalkoztatónak nem kell valamennyi munkavállalójára egységes feltételeket alkalmaznia, nem kell garantálnia, hogy minden munkavállalója részére fizet hozzájárulást, és azt sem, hogy az mindenki után azonos százalékos mértékű vagy összegű lesz. Tehát lehetősége van arra, hogy csak bizonyos munkaterületeken és munkakörökben fizessen hozzájárulást. A megkülönböztetés azonban nem ütközhet az egyenlő foglalkoztatói bánásmódra vonatkozó, a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénybe (nemek szerint például nem alkalmazhat megkülönböztetést).A tagsági jogviszony akkor szűnik meg, ha
■ a tag meghal;
■ átlép más foglalkoztatói nyugdíjintézménybe;
■ a részére nyújtott szolgáltatás teljesítése (például egyösszegű kifizetéssel) befejeződik;
■ a tag munkaviszonya a minimális, vagyis az úgynevezett feltételes jogszerzési idő letelte előtt (ezt a nyugdíjkonstrukció részeként a csatlakozási szerződésben kell rögzíteni; legfeljebb öt év lehet) megszűnik.
A tag a részére a foglalkoztató által fizetett hozzájárulást - egyösszegű vagy rendszeres befizetéssel - kiegészítheti. A rendszeres kiegészítés bármikor szüneteltethető. A foglalkoztató eldöntheti, hogy csak akkor nyújt hozzájárulást, ha a munkavállaló vállalja ennek kiegészítését. Ezt rögzíteni kell a munkaszerződésben vagy a kollektív szerződésben, továbbá azt is, hogy a munkavállalói kiegészítés elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár. Ha a foglalkoztató mulasztja el befizetési kötelezettségét, akkor a mulasztással érintett időszakra a tagnak sem kell kiegészítést fizetnie.
Ha a munkaviszony a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtt szűnik meg - tehát a munkavállaló nem szerez ellátási jogosultságot -, az addig befizetett kiegészítést vissza kell neki fizetni, a befizetésre jutó realizált hozammal együtt.
[2007. évi CXVII. törvény 6. § (4), 27. § (2) bek.]
■ Szolgáltatások
Az intézmény alapszabályában kell rögzíteni, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt a kötelezően választhatók közül: ad-e - és ha igen, mi módon ad - nyugdíjat a nyugdíjkorhatár betöltésekor, a nyugdíjkonstrukcióban rögzített mértékű megrokkanás esetén (ha a tag az erről szóló orvosi igazolást bemutatja, és letelt az alapszabályban meghatározható várakozási idő), illetve a tag halála esetén a hozzátartozóknak.A szolgáltatás egyösszegű szolgáltatás, a jogosult élete végéig tartó életjáradék-szolgáltatás és meghatározott ideig tartó járadékszolgáltatás lehet, s ezek kombinálhatók. A foglalkoztatói nyugdíjrendszerben - ellentétben az önkéntes nyugdíjpénztárakkal - nem vehető fel a megtakarítás tíz év várakozási idő lejárta után.
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény egyidejűleg működtethet befizetéssel és szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukciót. Az előbbi esetében a befizetés mértékét határozzák meg, ilyenkor a nyugdíj összege a befizetett hozzájárulások és az ezek befektetéséből származó hozam függvénye (hasonlóan a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztári gyakorlathoz). Az utóbbiban a szolgáltatás fix vagy jövedelemarányos értékét határozzák meg, s a hozam alapján számolják ki a hozzájárulás összegét, vagyis ha a befektetési hozam az előrejelzettnél magasabb vagy alacsonyabb lesz, csökkenthető, illetve növelhető a fizetendő hozzájárulás.
A befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció választható portfóliós rendszerben is működtethető. Ez esetben a felhalmozási időszakban lévő tagok dönthetnek arról, hogy megtakarításaikat melyik - meghatározott befektetési összetételű - portfólió részeként fektessék be. Ha a tag az egyik portfólióból átlép egy másikba, az egyéni számlájával szemben érvényesített átlépési költségek a számlaegyenleg legfeljebb 1 ezrelékét tehetik ki, és nem haladhatják meg a 4 ezer forintot.
[2007. évi CXVII. törvény 2. § 5., 30., 34, 53. §]
■ Adózási szabályok
A foglalkoztatói nyugdíjintézménybe a magánszemély javára befizetett foglalkoztatói hozzájárulásnak legfeljebb a havi minimálbér 50 százalékát (2009-ben 35 750 forintot) kitevő részét nem terheli személyi jövedelemadó. Az önkéntes nyugdíjpénztári és a foglalkoztatói nyugdíjhozzájárulás adózási szempontból független egymástól, vagyis a foglalkoztató mindkettőt annak személyijövedelemadó-mentes maximumáig fizetheti a munkavállalója javára.A magánszemély által befizetett tagi kiegészítés 30 százaléka adókedvezményként érvényesíthető, vagyis a fizetendő adót csökkenti. Ugyanez az adókedvezmény érvényes a foglalkoztatói hozzájárulás adóköteles, vagyis havonta a minimálbér 50 százalékát meghaladó részére.
E kedvezmények szintén függetlenek attól, hogy az adózó más nyugdíjcélú intézménybe teljesített tagi befizetések után elszámol-e bármilyen kedvezményt. A magánszemély befizetése és a foglalkoztatói befizetés adóköteles része utáni kedvezményre azonban vonatkozik - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott - 100 ezer forintos adókedvezményi korlát, és teljes egészében csak 3 millió 400 ezer forintos éves jövedelemig érvényesíthető.
Az egyik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményből a másikba történő átlépéskor átutalt összeget nem terheli személyi jövedelemadó.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény által a tagnak vagy hozzátartozónak kifizetett nyugdíj adómentes. Az adómentességnek az a feltétele, hogy a kifizetéskor a tag már legalább három éve foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagja legyen (akár átlépésekkel is), illetve hogy nem egyösszegű kifizetés esetében az éves járadék a folyósítás első három évében ne csökkenjen az előző évi 85 százaléka alá.
Ha a tag a rokkanttá nyilvánítása következtében kapja a nyugdíjat, az minden esetben adómentes. A tag halála esetén a kedvezményezettnek kifizetett felhalmozás szintén feltétel nélkül adómentes jövedelem
[1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. ke), 35. § (3), 44. § (2), 1. melléklet 6.5]
■ Intézményi befektetések
A foglalkoztatói nyugdíjintézmény maga is befektethet - például részvényekbe, állampapírokba -, megbízhat ezzel egy vagy több vagyonkezelő szervezetet is, s dönthet úgy is, hogy eszközei egy részét ő maga, a többit pedig vagyonkezelő fekteti be. Az eszközök bárahány százaléka befektethető. Az igazgatóságának kötelező - a pénzügyi intézményekével megegyező szerkezetű és tárgyú - befektetési politikát elfogadnia.__________________________________________________________________________________
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]
Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]
Pénztári alapok, vagyon
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. Az egyes pénztártagok ez esetben választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D. §-aiban.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik így vásárolt ingatlannal), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adóköteles jövedelemnek számít).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]
Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Önsegélyező pénztár
Változás 2008. április 1-jétől.
Az önsegélyező pénztári szolgáltatások közül kikerült a vizitdíj-és kórházinapidíj-hozzájárulás (mivel a 2008. március 9-ei népszavazást követően elfogadott törvény megszüntette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. f), 50/D. § (2) bek. e) pontjaiban.]
Változás 2009. január 1-jétől.
A nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatás ezentúl évente 20 ezer forint helyett a minimálbér 30 százalékáig vehető igénybe, így 2009-ben az önsegélyező pénztárak e szolgáltatást - a korábbi 20 ezer forint helyett - 21 450 forint összegben nyújthatják. A szolgáltatás továbbra is a tanév első napját megelőző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
Ezentúl nemcsak az egészségpénztári, hanem az önsegélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások köre:■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50., 50/D §-aiban.]
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Egészségpénztár
Nem változott.
Az egészségpénztárak főbb nyújtható szolgáltatásai:■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs, fürdőszolgáltatás igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ gyógyüdülés, egészségügyi üdülés támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése;
■ sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
A sporttevékenység támogatási kerete a jogosultakra külön-külön a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összege, 2009-ben 71 500 forint, vagyis a jogosult családtagok mindegyike évi 71 500 forintot kaphat sporttevékenységre.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. n) pontjában.]
Az egészségpénztár közgyűlése szabadon dönthet arról, hogy a pénztár szolgáltatásait kizárólag a tagok egyéni számlájának megterhelésével, illetve részben vagy egészben szolidaritási alapon finanszírozza. Határozhat úgy, hogy egyes szolgáltatásait vagy akár valamennyi szolgáltatását "közös kalapból" fedezi (azaz több pénztártag egyéni számláját terheli meg), s úgy is, hogy az egyéni számlán található összeggel kizárólag a pénztártag rendelkezik (azaz a szolgáltatás értéke csak a tag követelését csökkenti).Ha az egészségpénztár nem szolidaritási alapon finanszíroz szolgáltatásokat, kizárólag a tagja dönt arról, hogy egyéni számlájának terhére milyen szolgáltatásokat vesz igénybe.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51. § (4) bekezdésében.]
Ha az egészségpénztár által finanszírozható gyógy- vagy egészségügyi üdülést csak a tag vagy csak egy családtagja veszi igénybe, ez évi 160 ezer forintig adómentes, ha egy évben legalább ketten, akkor nekik összesen 240 ezer forint a határ.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. (2) bekezdésében.]
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Az egészségpénztáraknál életmódjavító szolgáltatás■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a rekreációs üdülési szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása;
■ az életmód javulását elősegítő kúra támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]
Egészségpénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, a prevenciós szolgáltatás, illetve az egyéni számla kétéves lekötése után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéni számlajóváírás formájában vehető igénybe.Ha az egészségpénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni a pénztártag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. Az egészségpénztárban lekötött, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
Önsegélyező pénztári közösségi szolgáltatások
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak■ a gyermek megszületésekor, illetve örökbefogadásakor nyújtható egyszeri egyösszegű támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásnak, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyermekgondozási díjnak, az átmeneti járadéknak, a bányász-egészségkárosodási járadéknak, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak, a rendszeres szociális járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §-ában.]
Pénztárfelügyelet
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 64/C-D. §-aiban.]
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat -nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]
A pénztárak által fizetendő felügyeleti díj mértéke az 50 millió forintot meg nem haladó értékű fedezeti alappal rendelkező önkéntes pénztárak évente 25 ezer forint, az ennél nagyobbak 100 ezer forint alapdíjat kötelesek fizetni a felügyeletnek, továbbá valamennyi pénztár - mérettől függetlenül - a vagyon piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező összegű éves változó díjat is. A nyugdíj- és önsegélyező pénztárak a teljes összeget a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetik be, az egészségpénztárak a 80 százalékát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, 20 százalékát pedig az Egészségbiztosítási Felügyeletnek.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 9/A. §-ában.]
A PSZÁF köteles kiadni az érdeklődők számára a pénztárak alapszabályát, közgyűlési jegyzőkönyveit, a székhelyre vonatkozó adatait, a negyedéves jelentésben szereplő taglétszámát, vagyonadatát, valamint a vezető tisztségviselők nevét és a könyvvizsgálók nevét, lakcímét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 59/C. § (1) bekezdésében.]
Az egészségpénztár és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését és a nyújtott szolgáltatások minőségét az Egészségbiztosítási Felügyelet vizsgálja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 8. §-ában.]
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról és a munkaadói járulékról?
Fizetésre kötelezettek
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás, illetve munkaadói járulék fizetésére kötelezettek - a lakás- és iskolai szövetkezetek, valamint a vízközműtársulatok kivételével szinte minden gazdálkodót és nem gazdálkodót felölelő - köre nem változott.Az egyéni vállalkozóknak saját maguk után továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük.
Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély után - kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt - szakképzési hozzájárulást kell fizetnie.
Munkaadói járulékot továbbra is csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után fizet a munkaadó.
[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 2. § (1)-(5) bekezdéseiben és az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában.]
A fizetési kötelezettség alapja
Változás 2009. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 19. § 6. pontjában és az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában, 58. § (5) bek. v) pontjában.]
Csak az után a személy után kell szakképzési hozzájárulást, valamint munkaadói járulékot fizetni, akinek van társadalombiztosítási járulék-alapot képező jövedelme, vagyis aki biztosított.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § ában.]
A szakképzési hozzájárulásra és a munkaadói járulékra is alkalmazni kell a minimális járulékalapra vonatkozó szabályokat, azaz a társas vállalkozásnak a társas vállalkozó után is legalább a minimálbér után kell a szakképzési hozzájárulást megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), (4), 27.§ (1) bekezdéseiben.]
Többes jogviszonyban állók esetében is a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítására irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (1), (4)-(6) bekezdéseiben.]
A nyugdíjas társas vállalkozók jövedelme - mivel nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni utána - nem számít bele sem a szakképzési hozzájárulás, sem a munkaadói járulék alapjába.A megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, segítő családtagok jövedelmét csak akkor kell a szakképzési hozzájárulás alapjához hozzászámítani, ha eléri a minimálbér 30 százalékát (ez 2009-ben havi 21 450 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjába is beleszámít a kiküldetési napidíj adóköteles hányada, a lakhatásiköltség-térítés, az adóköteles biztosítási díj, a személyi jövedelemadóval növelt adóköteles természetbeni juttatás adóalapként megállapított értéke, a részvényopcióból származó jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4.§ k) 1. pontjában.]
Nem kell munkaadói járulékot fizetni a cégautóadó után (2008-ban a 25 százaléka után még kellett).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában.]
A szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjára vonatkozó új rendelkezéseket a 2009. január 1-je után juttatott jövedelmekre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2009. január 10-éig megszerzett jövedelmek után a munkaadói járulékot a 2008. december 31-éig hatályos rendelkezések szerint kell megfizetni.Úgyszintén a 2008-as szabályok érvényesek a 2008-as bérköltségnek számító jövedelmek utáni szakképzési hozzájárulásra (ilyen például a számviteli törvény szerinti üzleti év után elszámolt jutalom, prémium a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál).
[Lásd a 2008. évi LXXXII. törvény 32. § (3)-(4) bekezdésében.]
Nem változott.
Azok a juttatások, amelyek után nem kell személyi jövedelemadót fizetni - egyebek között ilyen az iskolakezdési támogatás, az üdülési csekk, a kedvezményes üdültetés, a törvény előírása alapján járó ruházati költségtérítés, a helyi utazási bérlet, az internethasználat átvállalt díja -, nem részei a társadalombiztosítási járulék alapjának, ebből következően tehát sem szakképzési hozzájárulást, sem munkaadói járulékot nem kell fizetni utánuk.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. pontjában.]
A borravalót, a tanulószerződésben meghatározott díjat és a felszolgálási díjat nem terheli sem munkaadói járulék, sem szakképzési hozzájárulás.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 19. § 6. pontjában és az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában, 58. § (5) bek. v) pontjában.]
A hallgatói munkaszerződéssel munkát végző személy biztosítottnak minősül, ami egyúttal azt is jelenti, hogy munkaadói járulékot, valamint szakképzési hozzájárulást is kell fizetni utána.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1., 5. § (1) bek. a) pontjaiban.]
Az ösztöndíjak közül az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, így szakképzési hozzájárulást is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) a) pontjában.]
Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére a gazdálkodó szervezetnek hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi 15 százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat kell fizetnie, amelyet nem terhel szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulék.A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely szerint a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt, és a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézménytől kapja, ilyenkor sem kell azonban szakképzési hozzájárulást és munkaadói járulékot fizetni utána - rendelkezik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 48. paragrafusa.
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Utazásiköltség-térítés
Változás 2008. április 1-jétől.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak ezentúl távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltségtérítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,■ aki közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány MÁV vagy Volán által lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki a részére újabb utazásiköltség-térítési utalvány.
Nem változott.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést.A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézményi kezelésre utazás költségei után is jár a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és rehabilitációs bizottság utazási utalványával válik jogosulttá rá).
A beteg magánjárművön is utazhat, ha az egészségi állapota, a betegsége miatt nem ülhet közforgalmú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjárműhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat.
Ha tömegközlekedési eszközön utaznak, legfeljebb egy kísérő jogosult betegkíséret címén utazási költségei (kezelésenként egy oda- és egy visszaút) megtérítésére, ha a beutalás helyén az ellátó orvos igazolja, hogy a kísérő megjelent.
Az orvosi igazolás csak akkor érvényes, ha a beutalást - az egészségügyi szolgáltatást - a beutalásban megjelölt intézményben vették igénybe. Egy kísérő több biztosított egyidejű kísérete esetén is csak egy utazási költség térítésére jogosult.
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell a helyileg illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz beadnia.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]
Ellátásválasztás
Nem változott.
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, annak ki kell választania közülük az egyiket.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-ában.]
Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához (lásd a 66. oldalon) kell benyújtania, más pénzbeli ellátási igényét pedig a regionális egészségbiztosítási pénztárhoz, s egyúttal a folyósítás alatt álló ellátása beszüntetésére vonatkozó bejelentést is meg kell tennie. A választott ellátás az írásban benyújtott igény postára adásának napjától folyósítható.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 25/B. §-ában.]
Táppénzjogosultság
Nem változott.
Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítási idő alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.Nem jogosult táppénzre az a biztosított, akinek nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Ezért nem kaphat táppénzt a saját jogon nyugdíjas biztosított (saját jogú nyugellátás az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a munkaképtelenségi és az öregségi járadék). Ugyanezen okból - vagyis mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni - a munkanélküli-ellátásban, álláskeresési támogatásban részesülőknek akkor sem jár táppénz, ha az ellátásuk folyósítása alatt vagy annak szünetelése, megszűnése után válnak keresőképtelenné.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. §-ában.]
Ha az újra keresőképes biztosított a keresőképessé válása napján lesz megint keresőképtelen, újra el kell bírálni, jogosult-e táppénzre, vagyis a táppénz nem automatikusan hosszabbodik meg. Ilyen esetben a passzív jogú - például munkaviszony megszűnése után folyósított - ellátás esetén is újra el kell bírálni a jogosultságot az ellátásra.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
A gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39., 49. §-aiban.]
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Aki legalább heti 36 órás jogviszonya mellett más jogviszonnyal is rendelkezik, annak az e jogviszonyában szerzett jövedelme után nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie, így táppénzre is csak a "főállása" után jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére egyidejűleg több jogviszonyban kötelezettek esetén - vagyis akiket mindegyik jogviszonyukban heti 36 óránál kevesebb ideig foglalkoztattak - a táppénz, illetve a tes vagy a gyed iránti igényt annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél tb-kifizetőhely működik. Ha a munkavállaló több munkáltatójánál is van társadalombiztosítási kifizetőhely, az elbírálás és a folyósítás az egészségügyi hozzájárulást fizető munkáltató kötelessége. Kifizetőhely hiányában az igényt az illetékes repnek kell elbírálnia, amihez a munkáltatói igazolásokat a munkavállalónak kell benyújtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában.]
A táppénzjogosultság időtartama
Nem változott.
Ha a biztosított passzív táppénzjogosultsága lejártát követően -egészségi állapota alapján, a kezelőorvos megítélése szerint várhatóan - rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, az orvosnak a táppénzre jogosultság lejárta előtt 15 nappal kezdeményeznie kell, hogy megállapítsák az egészségkárosodás mértékét.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében.]
Legfeljebb 45 napig részesülhet táppénzben az, akinek megszűnt a biztosítása.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában.]
Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, a táppénze mértékének és a folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a biztosító (rep) a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Táppénz annyi időre jár, amennyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő nyolc munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák táppénzre
A) Biztosított 2006. március 1-jétől "A" munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2008. július 1-jétől "B" munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít, 2009. február 3-ától keresőképtelen.A táppénzre való jogosultságot a két jogviszonyára külön kell megállapítani. Eszerint az "A" munkáltatónál fennálló jogviszony alapján a betegszabadság lejártát követő naptól kell az ellátást folyósítani, ami a 2008. évi jövedelme 70 százaléka. "B" munkáltatónál nem lesz jogosult táppénzre, mert a keresőképtelenné válásakor ott nem volt kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.
B) Biztosított 2004. január 1-jétől munkaviszonyban áll. 2004. november 1-jétől 2007. november 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyen, majd gyeden és gyesen van, 2007. november 2-ától 2008. március 4-éig dolgozik. 2008. március 5-én üzemi baleset éri, 2008. március 5-e és 2008. december 31-e között baleseti táppénzben részesül. 2009. január 1-jétől újra keresőképes, munkába áll, 2009. március 1-jétől 2009. március 10-éig gyermekápolási táppénzt igényel. Munkabére 2008. január 1-je és 2008. március 4-e között összesen 410 ezer, 2009. január 1-je és február 28-a között pedig összesen 400 ezer forint volt.
Mivel a 2008. január 1-jétől 2009. február 28-áig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de havi jövedelme harmincadrésze, azaz a 6585 forint - 810 000 / (64 + 59) - meghaladja a havi minimálbér harmincadrészét, a 2009-ben 1668,33 forintot, táppénzét a minimálbér után kell megállapítani, vagyis az egy naptári napra éppen 1668,33 forint lesz.
C) Biztosított 1997. január 15-étől közszolgálati jogviszonyban áll. 2009. január 12-étől keresőképtelen. 2008-ben havi 280 ezer forint a munkabére, 2008. január 5-én 2007 második félévére 300 ezer forint prémiumot kap, 2008. augusztus 17-én 800 ezer forint jubileumi, 2008. december 5-én 150 ezer forint tízéves törzsgárdajutalomban részesül. 2009. január 12-étől 30-áig betegszabadságon van.
|
Rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (280 000 x 12 / 366) |
9 180,32 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (300 000 / 366) |
819,67 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (150 000 / 3652) |
41,07 Ft |
|
A táppénz alapja (9108,32 + 819,67 + 41,07) |
10 041,06 Ft |
|
A táppénz napi összege (10 041,06 x 0,7) |
7 028,74 Ft |
__________________________________________________________________________________
Időszakfogalmak
Nem változott.
A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele, ha munkanélküli-ellátás szünetelése alatt megy valaki gyesre, részesül terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában.]
A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett jövedelmekre kell kiszámítani. Ha a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszakban nem volt folyamatosan legalább 180 naptári napi keresete, akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jogosultság kezdő időpontját közvetlenül megelőző 180 folyamatos jövedelemtermelő naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre jogosultság napját megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, tehát■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak;
■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folyamatos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Táppénzalap
Nem változott.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jövedelemnek a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlékok, illetve az e helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta járó díjazás számít. Minden más jövedelem nem rendszeres jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól - legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - visszafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel "ellátott" napok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180 napot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2), (5) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táppénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimálbérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a biztosított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja.Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszámítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alapjába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját képező összeg, ha az nagyobb, mint a minimálbér, illetve a szerződés szerinti vagy tényleges jövedelem, ha az kisebb, mint a minimálbér.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A táppénzalapba továbbra is beleszámít a biztosított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táppénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rendszeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a minimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján számították ki.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
Osztószám
Nem változott.
A naptári napi rendszeres jövedelmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e jövedelmek összegét el kell osztani a táppénzjogosultságot megelőző évnek a biztosításban töltött napjai számával, de úgy, hogy a biztosítotti napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása és a 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság naptári napjait.Az így kiszámított napok száma az úgynevezett osztószám.
A naptári napi nem rendszeres jövedelem kiszámításához az ilyen típusú jövedelmek összegét el kell osztani azon időszakok naptári napjainak a számával, amely időszakra e jövedelmeket kifizették. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem osztószámánál kevesebb napra szólóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olyanok, amelyeket a "saját napjaikkal" kell elosztani, s olyanok is, amelyeket az osztószámmal.
Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180-ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra eső összegét. Ha a nem rendszeres jövedelem 180 napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is 180-nal osztva kell kiszámítani.
Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelem, az egy napra eső táppénzalap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szerződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges kereset harmincadrésze az egy napra eső táppénzalap.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]
Táppénzmérték
Nem változott.
A táppénz mértéke 70 százalék, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ápolás időtartamára viszont - valamint ha a folyamatos biztosítási idő két évnél rövidebb - csak 60 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]
Gyermekápolási táppénz
Nem változott.
Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet továbbá igénybe a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44, 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27-28. §-aiban.]
A szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig:■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás). Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve azt, akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, illetve azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.]
Betegszabadság
Nem változott.
A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama naptári évenként legfeljebb 15 munkanap, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a betegszabadság lehetséges időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel, ahogy gyes utáni munkába állás esetén is. Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított az új munkáltatónál jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira, amennyi az új munkaviszonyában időarányosan jár a részére. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban kimeríti a naptári évre járó betegszabadságkeretet, új munkaviszonyban ugyanazon évben nem jár neki betegszabadság. Kilépés esetén a betegszabadságon töltött napok számát rá kell vezetni a munkáltatói igazolásra.
A munka törvénykönyve szerint a betegszabadság idejét nem kell megszakítani az annak idejére eső munkaszüneti nappal ("fizetett ünneppel").
A betegszabadság időtartamára távolléti díj (a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 80 százaléka) jár, amit a munkáltató fizet. A betegszabadságra járó távolléti díj után a munkáltatónak társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 47. § (2) bekezdésében.]
Szakképző iskolai tanulók részére - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa szerint - tíz munkanap betegszabadság jár, melyre 75 százalék mértékű díjazást kell a munkáltatónak fizetnie.Táppénz az első betegnaptól
Nem változott.
Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is,
■ ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok, megbízásos jogviszonyban állók -keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Baleseti ellátások
Nem változott.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzeminek minősül továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri baleset. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közben történt baleset akkor minősül üzeminek, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]
Nem tekinthető üzeminek a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]
Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55., 57. §-aiban.]
Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]
Baleseti táppénz
Változás 2009. január 1-jétől.
Baleseti táppénz számításakor a nem rendszeres jövedelmet ezentúl azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették (2008-ban a táppénz osztószámát kellett alkalmazni, vagyis előfordulhatott, hogy egynapi túlóradíjat 365-tel kellett osztani). Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani (a 13. havi bér például jogszabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémiummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok számánál.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. §; (2), (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.A baleseti táppénz napi összege a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt) jövedelem naptári napra jutó összege. (Jövedelemnek a baleseti táppénz összegének kiszámításakor is a pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell tekinteni.)
Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A baleseti táppénz alapjába nem számítható be az - igazolt távollétre fizetett - átlagkereset és a távolléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a végkielégítés, a jubileumi jutalom és a bármely jogcímen kapott segély sem.A baleseti táppénz összegéhez alapul vett időtartam alatt végzett munkáért járó nem rendszeres jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat, túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizetik ki.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1) bekezdésében.]
Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiányában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a baleseti táppénz napi összege a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötnapos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámítani, és ennek az egy naptári napra jutó része a baleseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz összegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas vagy az egyidejűleg többes jogviszonyban álló - biztosított baleseti táppénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de jövedelemként csak az az összeg vehető figyelembe, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot fizetett.Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint - azaz az előző évi vagy a jogosultságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből - kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák baleseti táppénzre
A) Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s az intézet folyosóján elcsúszik. Balesete, mivel rokkantsági vizsgálat közben érte, üzemi balesetnek tekinthető, ezért megilleti baleseti táppénz.B) Biztosított 2009. március 10-én üzemi balesetet szenved. 2009. február havi munkabére 152 ezer forint volt, 2009. februárra túlmunkáért 42 ezer forint juttatásban részesült.
Baleseti táppénze egy naptári napra a 2009. február havi jövedelme után 5428,57 Ft (152 000 / 28), a februári túlmunkáért kapott jövedelme után 1500 forint (42 000 / 28), összesen 6928,57 forint.
C) Biztosított 2008. június 2-ától 2009. február 18-áig táppénzben részesül, 2009. március 13-án foglalkozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igényel. 2009. február 19-étől 28-áig 196 ezer 216 forintot keresett.
A baleseti táppénz egy naptári napra a 2009. február 19-étől 28-áig elért jövedelem alapján 19 621,60 forint (196 216 / 10).
D) Biztosított 2009. február 12-én üzemi balesetet szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igényel. 2009. januárban munkabére 280 ezer forint, és 2008-ban végzett munkájáért 150 ezer forint jutalmat is kap.
Baleseti táppénz csak a munkabére után jár, mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért kapta, így az egy naptári napra 9032,26 forint (280 000 / 31) lesz.
__________________________________________________________________________________
Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátását az öregségi nyugdíj legkisebb összege 150 százalékának - 2009-ben ez 42 750 forint - alapulvételével kell megállapítani (2008-ban róla nem rendelkezett a szabályozás).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
A baleseti táppénz mértéke
Nem változott.
A baleseti táppénz mértéke 100 százalék.A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, legfeljebb azonban egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénzre jogosultság első napját megelőző egy éven belüli balesetitáppénz-folyósítás időtartama (de például a keresőképtelenségre és gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az Országos Rehabilitációs Szociális Szakértői Intézet maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1), (3) bekezdéseiben.]
Kifizetői igazolás
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A baleseti táppénzt folyósító szerv (a rep vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő nyolc munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Baleseti járadék
Nem változott.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]
A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Terhességi-gyermekágyi segély
Nem változott.
A 180 napi biztosítási időbe bele kell számítani azt az időt, amely alatt az igénylő - akár megszakításokkal is - egy évnél hosszabb ideig közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanult. A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napba beleszámít a rehabilitációs járadék folyósításának időtartama, valamint a passzív jogon folyósított táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj ideje.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében.]
A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a biztosítási jogviszony fennállása alatt vagy annak megszűnését követő 42 napon belül, illetve aki a 42 napon túl, de táppénz, baleseti táppénz folyósítása alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül, és a szülést megelőző két éven belül van 180 napi biztosítási ideje.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénzszabályok szerint kell megállapítani, ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapja.Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2009-ben 143 ezer forintnak) a harmincadrésze.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.
A minimálbér kétszerese, de legfeljebb a munkanélküli-ellátás alapját képező átlagkereset harmincadrésze a terhességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki munkanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme.
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70 százaléka.
Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni utána.
A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg. A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi meg.
A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt hal meg, a terhességi-gyermekágyi segély a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni.
Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időszakra megszakítható, és a gyermek hazakerülését követően - legfeljebb a születéstől számított egy évig - igénybe vehető.
Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjától visszaszámolva kell vizsgálni a jogosultság feltételeit.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre
A) 2005. február 1-jétől gazdasági társasági tag biztosított 2007. május 22-én gyermeket szül. A gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2006. évi jövedelme alapján - naptári napi 8416,75 forint 70 százaléka (azaz a maximum jár neki).2009. január 17-én - még a gyed alatt - ismét szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor -tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér harmincadrészének alapulvételével kell kiszámítani, ez 71 500 / 30 x 0,7, azaz naptári napi 1668,33 forint lesz.
B) Biztosított 2007. június 17-én szült, a gyermekgondozási segély ideje alatt 2009. április 16-án újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti munkabére ekkor havi 120 ezer forint.
Mivel nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, ellátásának alapja a szerződés szerinti keresete harmincadrésze (nem pedig a minimálbér harmincadrésze, mert szerződés szerinti jövedelmének harmincadrésze nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincadrészét). Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári naponként 2800 (120 000 : 30 x 0,7) forint lesz.
C) 2002. május 1-je és 2006. december 31-e között biztosított 2006. augusztus 21-én szül. 2007. február 4-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2008. augusztus 21-éig gyermekgondozási díjban, ezt követően 2009. január 31-éig gyermekgondozási segélyben részesül. 2009. február 1-jén elhelyezkedik, 2009. május 29-én pedig újabb gyermeke születik.
Terhességi-gyermekágyi segély jár neki, gyermekgondozási díj azonban nem, mert a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a passzív jogon folyósított gyermekgondozási díj időtartama nem számítható bele. Ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon, legalább 180 napot kellett volna dolgoznia.
__________________________________________________________________________________
Gyermekgondozási díj
Nem változott.
A gyedre jogosultsághoz szükséges 180 naptári napi időbe - a biztosítási időkön túl - be kell számítani a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, valamint a passzív jogon folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély folyósításának az időtartamát és a középvagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejét.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést -megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermek gondozása végett fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a gyedre, feltéve, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, a szülést megelőző két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli. A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van -, valamint a gyámot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Gyedszámítás
Nem változott.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2009-ben havi 71 500 forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2009-ben havi 100 100 forint).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
A táppénzszabályok szerint kell megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Ha a gyedre jogosultnak az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelme, a gyermekgondozási díj naptári napi összege az igénybevétel kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének a 70 százaléka.Ha az irányadó időszakban elért tényleges jövedelem kisebb a minimálbér kétszeresénél, a gyermekgondozási díj alapja a tényleges - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelem naptári napi összege. Tényleges jövedelem hiányában a szerződésben szereplő jövedelem a gyermekgondozási díj alapja, ha az kisebb a minimálbér kétszeresénél. Ez esetben a gyed napi összegének alapja a szerződés szerinti jövedelem harmincadrésze.
Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele előtt a jogosult munkanélküli-ellátásban részesült, és az irányadó időszakban nem volt tényleges jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér kétszerese (ha a munkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme ennél kisebb volt, az lesz a gyedalap).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében.]
A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal (például az igény feltámasztása esetén, ha a mama mondjuk kiveszi gyerekét a bölcsődéből, s megint otthon marad vele).A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nyugdíjjárulék gyedből
Nem változott.
A gyed összegéből 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztártag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat) kell levonni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Gyedigénylés
Változás 2009. január 1-jétől.
Ezentúl a gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem kell rávezetni a díjigénylés tényét.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39/A. §-ában.]
Nem változott.
A gyermekgondozási díj iránti igényt a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani. A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Ha a munkáltatónál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az igényt ez bírálja el, és az ellátást a munkáltató folyósítja. Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató köteles három munkanapon belül az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz (rephez) továbbítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-ában.]
Gyedjogosulatlanság
Nem változott.
Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevékenységet);
■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresetrész után jár a gyed);
■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993/III. törvény 4. paragrafusának (1) i) pontjában felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül;
■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetését tölti.
Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben sem, ha a gyermeket
■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideiglenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlakásos szociális intézményben harminc napot meghaladó időtartamra helyezték el;
■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást végző intézményt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Jövedelemigazolás
Változás 2009. január 1-jétől.
A jövedelemigazolásban - annak erre szolgáló pótlapján - az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem összege mellett fel kell tüntetni annak jogcímét is, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A tébéjárulék-törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak nem volt ilyen jövedelme.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
Ellátáskifizetés
Nem változott.
A biztosító (rep) a pénzbeli ellátások iránti igényekről a beérkezésüket követő harminc napon belül köteles dönteni.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39. § (1) bekezdésében.]
A határidőt a rep vezetője indokolt esetben egyszer meghosszabbíthatja. Ha az ellátást a rep a megadott határidőig nem fizeti ki, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét köteles fizetni a jogosult részére.Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szervnek, ha az legfeljebb 1000 forint.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 39. § (3) bekezdésében.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha az egészségkárosodásért felelős, vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti járadék megtérítésére kötelezett az egészségkárosodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza, és van kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása, helyette - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján - a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban is fizethet, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár erről, valamint az évenkénti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli rendjéről megállapodik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49/D. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és baleseti járadékot annak kell megtérítenie a rep számára, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget a rep megállapítja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illetve magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Egészségügyi szolgáltatás
Nem változott.
Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Az adóhatóság ennek nyomán vizsgálatot kezdeményez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal együtt - az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania.Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napig fennmarad. Ha azonban a biztosítási jogviszony időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor annak megszűnését követően az egészségügyi szolgáltatás csak a jogviszony tényleges időtartamán belül vehető igénybe.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ában.]
Térítésköteles ellátások
Nem változott.
Nem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé;
■ az orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot állapítsanak meg;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások;
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása;
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások;
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás;
■ a látlelet;
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel;
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok;
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálása;
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatok.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
Elszámolási nyilatkozat
Nem változott.
A háziorvosnak nem kell elszámolást adnia a biztosított részére.A fogászati és járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak - magyar nyelvű, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban kell tájékoztatnia a biztosítottat arról, hogy milyen ellátást kapott, továbbá az ellátásért fizetendő térítési díjról (ha annak megfizetését jogszabály írja elő).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
Háziorvosi ellátás
Nem változott.
Háziorvosi ellátás keretében megelőzés, tanácsadás, gondozás, gyógykezelés és háziorvosi feladatkörbe tartozó orvos szakértői szolgáltatás vehető igénybe. A házi gyermekorvosi szolgálatnak a gyermeket 14 éves koráig el kell látnia, a 14-18 éves korúak esetében erre nem köteles, de - külön kérésre - őket is elláthatja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 11. §-ában.]
Járóbeteg-szakellátás
Nem változott.
Járóbeteg-szakellátás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy vehet igénybe szakorvosi vizsgálatot, gyógykezelést, ha oda alapellátó orvosa beutalja. Beutaló nélkül vehető igénybe a bőrgyógyászati, a fül-orr-gégészeti, a nőgyógyászati, a sebészeti, a szemészeti, az onkológiai, az urológiai, a pszichiátriai szakellátás, továbbá a gondozók (például ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőbeteg-gondozó) által nyújtott orvosi ellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 13. és a 217/1997. kormányrendelet 2. §-aiban.]
Fogászati ellátás
Nem változott.
Teljes körű fogászati alap- és szakellátásra jogosultak■ a 18 évesnél fiatalabbak;
■ a 18. évüket betöltöttek, ha nappalis középiskolások;
■ a nők a terhesség alatt és a szülést követő 90 napig.
Életkortól függetlenül térítésmentes az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelése, valamint a szakorvosi beutaló alapján végzett fogászati góckeresés.
A 60 évesnél idősebbeknek térítésmentes az alap- és szakellátás is (kivéve a technikai költségeket, például a fogpótlásét).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 12. §-ában.]
Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
Nem változott.
A fekvőbeteg-gyógyintézetnek az elbocsátáskor - magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatnia kell a biztosítottat arról, hogy ott milyen ellátásokat kapott, ezeket hány napon át kapta, továbbá az ellátásért fizetendő térítési díjról (ha annak megfizetését jogszabály írja elő).A biztosított az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával igazolhatja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
A gyógyellátásra jogosultak betegség esetén - orvosi beutalóval - térítésmentesen vehetnek igénybe fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást. Az ellátás a betegség megállapításához szükséges vizsgálatra, orvos által előírt gyógykezelésre, műtét esetén a gyógyászati anyagok, protetikai eszközök felhasználására, valamint a gyógyászati ellátásra terjed ki. Térítésmentesek a kezeléshez szükséges gyógyszerek, vérkészítmények, kötszerek, ideiglenes gyógyászati segédeszközök és az étkezés is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 14. és a 217/1997. kormányrendelet 7. §-aiban.]
Szanatóriumi ellátás
Nem változott.
A biztosított orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátásra jogosult. A rehabilitációs célú szanatóriumi ellátás az arra jogosult orvos beutalása alapján vehető igénybe.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 16. §-ában.]
Ellátás méltányosságból
Nem változott.
A táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz nyújtható be az igényjogosultság megszűnését követő 15 napon belül. Ha a jogosult a megszűnést követően tudja meg, hogy már nem jár neki táppénz, a 15 nap a tudomásszerzéstől számít.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. kormányrendelet 31/A-E. §-aiban.]
Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve támogatással nem rendelhető allopathiás (homeopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer támogatásához a biztosítottnak a rephez kell benyújtania a méltányossági kérelmet.A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihordási - azaz elkopási - időre állapítható meg, a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre csak kivételesen indokolt esetben.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányosságból az egészségbiztosítási alapban erre elkülönített összeg erejéig
■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társadalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű támogatást adhat;
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támogatást;
■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja;
■ a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz folyósítását az előírt biztosítási idő hiányában is engedélyezheti;
■ a biztosítás megszűnése utáni 45 napot követően a táppénz folyósítását legfeljebb 45 nappal meghosszabbíthatja.
A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. kormányrendelet 11/B-E. §-aiban.]
Külföldi gyógykezelés
Változás 2009. január 1-étől.
Az EU-kártya a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál postai úton is igényelhető (nem csak személyesen, mint korábban).[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-ában.]
Nem változott.
EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni (vagyis hogy a magyar biztosító vállalja a költségeket). Az EU-kártya a kiállítástól számított 12 hónapig érvényes, kivéve az öregségi nyugdíjasokét és a kiskorúakét, az övéké három évig. A kiskorúak legfeljebb a nagykorúságukig kaphatnak három évig érvényes kártyát (ha nagykorúak lettek, újat kell igényelniük).Az EU-kártya az érvényességi ideje alatt első ízben térítésmentesen igényelhető. A jogosultsági idő alatt megrongálódott, megsemmisült, elveszett vagy ellopott kártya pótlásáért 2200 forintot kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállam-ban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt a repnek határozatban kell elrendelnie.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]
A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem Európai Gazdasági Térségbe tartozó és nem szociálpolitikai egyezményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, de csak akkor, ha a szolgáltatás azért vált szükségessé, mert elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.Tartósan harmadik államban foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig megtéríti.
Tartósan harmadik államban foglalkoztatott közalkalmazott és köztisztviselő esetén a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségének 85 százalékát téríti meg, függetlenül a költség nagyságától.
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
Tartósan harmadik államban foglalkoztatott biztosított - és a vele kinn lévő házastárs és gyermek - külföldi egészségügyi ellátási költségeinek megtérítéséhez az is szükséges, hogy a kiutazás előtt átessen(ek) a külföldi munkavégzéshez előírt orvosi alkalmassági vizsgálaton. A kiküldő munkáltatónak igazolnia kell, hogy az egészségügyi szolgáltatást a külföldi foglalkoztatás ideje alatt vették igénybe (nem pedig ott töltött szabadság alatt).
Az OEP akkor is engedélyezheti a megtérítendő összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 1408/71. és a végrehajtásáról szóló 574/72. EGK tanácsi rendeletekben foglalt uniós elve alapján). Ha az igénybe vett ellátásért a helyben biztosított állampolgárnak fizetnie kell, ezek a költségek, hozzájárulások a tagállamból érkező biztosítottat is terhelik. Azon költségeket, amelyek a helyben biztosított állampolgárok esetében a biztosítójukat terhelik, a tagállamból érkező biztosítottaknak sem kell megfizetniük.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Hazai kezelés helyett külföldi
Nem változott.
Engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges.A külföldi gyógykezelés indokoltságáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeményezésére - országos státusú gyógyintézet szakmai bizottsága dönt. A pozitív döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatkozásra, illetve az, hogy Magyarországon egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot, és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A szakmai bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájékozódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdetéről, várható időtartamáról és költségeiről. A szakmai bizottság javaslatát, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdeményező személynek kell benyújtania az OEP-hez.
Az OEP a rendelkezésére bocsátott iratok és egyéb körülmények - például a kérelmező anyagi helyzete - mérlegelésével dönt a támogatásról. A támogatás lehet teljes összegű vagy részleges, és kiterjedhet a gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre is.
A támogatás felhasználására és az elszámolásra az egészségbiztosítási pénztár a támogatottal megállapodást köt. A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és a kapott számlákat a pénztárnak.
A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazási költséget - az engedélyezett közlekedési eszköz tarifája szerint, ez saját járműnél a másodosztályú vonatjegy ára - a lakóhely szerinti rep automatikusan megelőlegezi. Ha a beutaló orvos indokoltnak tartja a kíséretet, az utazásiköltség-térítés a kísérőt is megilleti. Az előleggel a hazatérés után a felvétel helyén kell elszámolni. Repülőjegyekről, továbbá - orvosi javaslat alapján - mentőről az OEP köteles gondoskodni.
A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni az egészségbiztosítási pénztárnál. Ha a kontrollra a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül sor, a kontrollhoz is kérni kell a szakmai bizottság javaslatát.
Hazai egészségügyi intézményben végzett gyógykezeléshez külföldi szakember is meghívható. Ilyenkor a kezdeményezőnek - vagyis a betegnek, illetve a kezelőorvosának - szakmai bizottsági javaslatot kell beszereznie a meghívott elszámolható utazási és itt-tartózkodási költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz szükséges eszközök (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) áráról, továbbá a hazai egészségügyi intézményben jelentkező költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szakmai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudományos Tanácstól (ETT) kérheti annak felülvizsgálatát és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Ha a rep a szakmai bizottság által megajánlott költségeket vagy azok egy részét átvállalja, a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzítenie kell a szervezési feladatokat és a költségátvállalás mértékét (a rep döntését a beteg nem fellebbezheti meg).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 28. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Az OEP igazgatási szervei
2009. január 1-jétől az OEP területi igazgatási szervei - az OEP-ről szóló 297/2008. kormányrendelet szerint - a regionális egészségbiztosítási pénztárak (a repek):■ Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szeged székhellyel (illetékességi területe: Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye);
■ Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Pécs székhellyel (illetékességi területe: Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye);
■ Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szolnok székhellyel (illetékességi területe: Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye);
■ Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Miskolc székhellyel (illetékességi területe: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye);
■ Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Veszprém székhellyel (illetékességi területe: Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye);
■ Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest székhellyel (illetékességi területe: Budapest, Pest megye);
■ Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szombathely székhellyel (illetékességi területe: Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye).
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Jogosultság családi pótlékra
Nem változott.
Családi pótlékra a magyar állampolgár, a bevándorolt, a letelepedett, illetve a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert személy jogosult. A határ menti ingázók érvényes tartózkodási engedély nélkül is részesülhetnek családi pótlékban.Családi pótlékra - főszabályként - az a vér szerinti, örökbe fogadó vagy nevelőszülő jogosult, aki a háztartásában gyermeket nevel. A családi pótlék a még nem tanköteles gyermek után, a tanköteles gyermek után pedig azon tanév végéig jár, amelyben a gyermek a 16 évet betölti, kivéve, ha alap- vagy középfokú nappalis tanulmányokat folytat, ez esetben ugyanis - 23 éves korig - jár utána a családi pótlék.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7-8. §-aiban.]
Családi pótlékra jogosult az is, aki a szülői házat a gyámhivatal engedélyével elhagyó, 16 évesnél idősebb gyermeket gondoz. A gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban meg kell neveznie, ki jogosult a családi pótlékra. Ha a gyámhivatal nem határozza meg, kinek a háztartásába kerül a fiatalkorú, a tankötelezettség megszűnéséig vagy középfokú tanulmányainak idejére saját jogán is jogosultságot szerezhet családi pótlékra.Ha a gyermek 18 éves kora után elhagyja a szülői házat, de a családi pótlék továbbra is jár neki - például nappali tagozaton középiskolás -, nagykorúként saját jogán kapja a családi pótlékot.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
A mindkét - vagy az őt eltartó - szülőt elvesztő árva 18 éves kora után is jogosult családi pótlékra középfokú nappali tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 23 éves koráig. Ugyancsak saját jogon jogosult a pótlékra az, aki nagykorúvá válása miatt kerül ki a gyámság alól, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből, feltéve, hogy alap- vagy középfokú nappalis tanulmányokat folytat, nincs rendszeres jövedelme, s nincs még 23 éves.A családi pótlék szabályainak alkalmazásakor rendszeres jövedelemnek továbbra is a legalább három egymást követő hónapban szerzett, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbért - 2009-ben havi 71 500 forintot - elérő jövedelem számít.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 8. §-aiban.]
A családi pótlékot az örökbe fogadni szándékozó, illetve a gyermeket - ideiglenes elhelyező határozat alapján - gondozó személy is igényelheti. Az örökbefogadót a gyermek háztartásba kerülésének időpontjától illeti meg a családi pótlék.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Ha uniós állampolgárok három hónapot meghaladóan tartózkodnak Magyarországon, és itt bejelentett lakóhellyel rendelkeznek, családi pótlékra jogosultak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-ában.]
A családi pótlék összege
Változás 2009. szeptember 1-jétől.
A havi családi pótlék■ egygyermekes család esetén 12 700 forint (12 200 forint helyett);
■ egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 14 300 forint (13 700 forint helyett);
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 900 forint (13 300 forint helyett);
■ két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 15 500 forint (14 800 forint helyett);
■ három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 700 forint (16 ezer forint helyett);
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 800 forint (17 ezer forint helyett);
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 24 300 forint (23 300 forint helyett);
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 27 100 forint (25 900 forint helyett);
■ 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után 21 200 forint (20 300 forint helyett);
■ gyermekotthonban, intézetben, intézménynél vagy nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, valamint családi pótlékra saját jogon jogosult közoktatási intézményben tanuló 23 év alattiak után havi 15 500 forint (14 800 forint helyett).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Nem változott.
A szülőnek járó családi pótlék összege a család nagyságától (a gyermekek számától) függ.A családnagyság megállapításakor az igénylő háztartásában élő, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek vehető számításba, valamint a felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első felsőfokú iskolai alapképzésben részt vevő gyermek, ha nincs rendszeres jövedelme.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. §-ában.]
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a vizsgaidőszaka utolsó napján megszűnik, s hallgatói jogviszonyt létesít, a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időt - legfeljebb azonban két hónapot - utóbb a családi pótlék számításakor figyelembe kell venni (azaz utóbb a beadott iskolai igazolás alapján igényelni lehet a felsőiskolai hallgató gyerekre eső családi pótlékot).[Lásd a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 13. §-ában.]
A családi pótlékot továbbra is teljes hónapra kell folyósítani, függetlenül attól, hogy mikor született a gyermek, illetve mikor szüntetik meg a pótlékot. (Például a december 31-én született gyermek, illetve december 1-jei jogvesztés esetén is egész decemberre jár a családi pótlék).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Emelt összegű családi pótlék jár a gyermek nevelőjének, ha egyedülálló.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 13. §-aiban.]
Magasabb összegű családi pótlék
Nem változott.
Ezentúl is magasabb összegű - 2009. szeptember 1-étől 24 300 forint, egyedülállónak 27 100 forint - pótlék jár a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 18 éves koráig, a gyermekkórház (gyermekosztály) orvosának igazolása alapján.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Tartósan betegnek az a 18 évesnél idősebb személy minősül, aki 18. életéve betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4, 8. §-aiban.]
Családipótlék-folyósítás
Nem változott.
A családi pótlékot a jogosult kérésére "exportálni", azaz EU-tagállamba is folyósítani kell - ahogy az anyasági támogatást kivéve a többi, törvényben szabályozott ellátást is -, mégpedig a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átváltva.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Ha az ellátásra jogosult több mint három hónapra távozik más európai uniós tagállam - illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam - területére, az ellátást az addig folyósító igazgatóság helyett a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának kell tovább folyósítania. Az ellátásra jogosult a kiutazás előtt (ha később alakul úgy, hogy hosszabb ideig marad kinn, akkor az azt követő nyolc munkanapon belül, amikor ez kiderült a számára) írásban köteles bejelenteni az ellátást folyósító igazgatósághoz, hogy három hónapon túlra távozik más tagállamba (tagállami státusú egyéb államba).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/D. §-ában.]
Anyasági támogatás
Nem változott.
Az anyasági támogatás ösz-szege továbbra is gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2009-ben 28 500 forint -225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. §-ában.]
Anyasági támogatásra változatlanul az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Az anyasági támogatás nem "exportálható", azaz nem utalható külföldre. A támogatásra a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok is jogosultak.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Gyes, gyet
Nem változott.
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe bármilyen napközbeni ellátást.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
Gyermekgondozási segélyre az a szülő (nevelőszülő) jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a - saját háztartásában - nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani.Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási segély a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár. Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor tankötelessé válása évének azt az évet kell tekinteni, amikor betölti tizedik évét.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába vagy más napközis intézménybe.Egyedülálló szülő részére nem állapítható meg méltányossági gyes, illetve nem hosszabbítható meg akkor sem, ha a gyermek 14 éves koráig tartósan beteg. Ezekben az esetekben a szülő a gyessel megegyező összegű ápolási díjat (azaz plusz 28 500 forintot) igényelhet.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve rokkantsági járadékban részesül.Rehabilitációs járadékban részesülőnek is folyósítható gyes.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bek. ab) pontjában.]
Gyermeknevelési támogatásra (gyet) az a szülő (nevelőszülő vagy gyám) jogosult, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár.Gyeten lévők továbbra is csak napi négy órában végezhetnek keresőtevékenységet.
Nem jár gyermekgondozási segély vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, táppénzben, rendszeres segélyben) részesül, kivéve a társadalombiztosítási nyugdíjat.
Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy harminc napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Munka gyes mellett
Nem változott.
A gyesen lévő szülő a gyermek 1 éves korától nyolcórás elfoglaltságot jelentő állást is vállalhat. Jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában.]
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest, ha a gyermek elmúlt 1 éves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb napi négy órára keresőtevékenységet, addig semmilyet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban]
A gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal, ami 2009-ben havi 28 500 forint. Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.Ikrek esetén a gyes az öregséginyugdíjminimum kétszerese (legyenek bárahányas ikrek).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20-21/A. §-aiban, 26. § (2) bekezdésében.]
Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
Igényérvényesítés
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Családtámogatási ellátásokat elektronikus úton is lehet igényelni az ügyfélkapun keresztül. Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja.Az igényelbíráló szervnek (kifizetőhelynek, kincstári igazgatóságnak) egyszerűsített határozatot kell hoznia. (Ha a hatóság elsőfokú eljárásban, a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és nincs ellenérdekű ügyfél, a döntésből mellőzhető a jogorvoslatról szóló tájékoztatás és az indokolás.)
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1/A. §-ában.]
Nem változott.
Az igényelbíráló szervnek (kifizetőhelynek, igazgatóságnak) határozatot kell hoznia az igény elutasításról, illetve az ellátás visszafizettetéséről is.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36. §-ában.]
Családtámogatási kifizetőhelyek azoknál az állami szerveknél működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény indoklása szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek: az Országos Rendőr-főkapitányság, a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok, a Köztársasági Őrezred, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Készenléti Rendőrség, a Repülőtéri Rendőr-igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala.A Magyar Államkincstár regionális igazgatósága a tárgyhónapot követő hónap 10-éig - bankszámlára utalás esetén 3. napjáig - folyósítja a családtámogatásokat. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-ában és a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély (tes) vagy a gyermekgondozási díj iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
A gyermekgondozási segély, illetve a gyermeknevelési támogatás igénylésére vonatkozó adatlapon fel kell tüntetni az igénylő adóazonosító jelét. A gyes és a gyet ugyanis adóterhet nem viselő járandóság, vagyis ha valaki az ellátása mellett jövedelmet szerez, a gyes, a gyet beszámít az adóalapba, de a rájuk eső adót nem kell megfizetni (esetleg magasabb adósávba tolják a jövedelmet).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 2., 4. számú mellékleteiben.]
Ha egy ellátás összege "automatizmus" - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása vagy a családi pótlék összegének emelkedése - miatt módosul, az igényelbíráló szervnek az egyes ellátások ügyében nem kell határozatot hoznia.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1/A. §-ában.]
Családi pótlék és gyermekgondozási támogatás visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 32., 37. §-aiban.]
A családi pótlékra jogosultság megállapításához a közoktatási intézmény vezetőjének évente szeptember 30-áig igazolnia kell, hogy a már nem tanköteles, vagyis 16 évesnél idősebb gyermek még tanul.Ha a már nem tanköteles gyermek kimarad az iskolából - tanulói jogviszonya megszűnik -, az intézmény erről soron kívül igazolást köteles kiadni a családi pótlékban részesülő szülőnek, akinek azt nyolc munkanapon belül be kell nyújtania a folyósító szervhez.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 7. §-ában.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása következtében jogosulatlanul vesznek fel családtámogatási ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti (de bírságot nem szabhat ki).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Az Európai Gazdasági Térségbe tartozó államokban munkát vállalók, önálló vállalkozók és családtagjaik kötelesek bemutatni az államkincstár regionális igazgatóságán a tartózkodási engedélyüket, ha családi támogatást igényelnek (az igazgatóság családtámogatási irodájának kirendeltségei: 1139 Budapest, Váci út 71., 2700 Cegléd, Kosárhegyi út 3., 2600 Vác, Dr. Csányi László krt. 16.).Az ellátás iránti kérelemhez csatolni kell az ellátásban érintett, de külföldön élő családtagot igazoló dokumentumot (például anyakönyvi kivonatot), a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (például a foglalkoztató igazolását, a vállalkozói igazolvány másolatát). A külföldön munkát vállalók esetében nem 30, hanem 90 nap a családtámogatási ellátások iránti igény elbírálási határideje, amely egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.
Nem magyar állampolgárok családtámogatási ellátásának ügyében a kincstári regionális igazgatóságnak határozatban kell döntenie.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/F. §-ában.]
Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem a jogosult által felvett - családtámogatási ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az saját jogán nem vette fel. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________A Magyar Államkincstár igazgatóságai
■ Dél-alföldi Regionális Igazgatóság (székhely: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1.)■ Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság (székhely: 7621 Pécs, Apáca u. 6.)
■ Észak-alföldi Regionális Igazgatóság (székhely: 5002 Szolnok, Liget út 6.)
■ Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság (székhely: 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.)
■ Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság (székhely: 8200 Veszprém, Budapesti út 4.)
■ Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (székhely: 1115 Budapest, Bartók Béla út 120-122.)
■ Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság (székhely: 9024 Győr, Hunyadi u. 6/A)
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Változás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak elegendő az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyilatkoznia arról, hogy a tárgyhónapban nem keletkezett járulékfizetési kötelezettsége - írja elő az adózás rendjéről szóló a 2003. évi XCII. törvény 31. paragrafusának (6) bekezdése (2008-ban még nullás bevallást kellett beadni ezekre a hónapokra is).Nem változott.
A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak a tárgyévi túlfizetés miatt visszafizetett összeggel. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tag, és ezért 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett 1,5 százalék helyett.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és a járulékadatokat szolgáltatnia.Az adóévre benyújtott bevallásában kell bevallania a járulékokat a munkavállalónak, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel kap külföldi cégtől (például belföldi munkáltató külföldi anyacégétől) járulékalapot képező jövedelmet, és a járulékbevallást a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékbefizetési határidő
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie.A munkavállalónak a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a társadalombiztosítási, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külföldi cégtől kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulékfizetést a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Tagdíjbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a havi adó- és járulékbevallás részeként kell bevallania, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania a tagdíjat (tagdíj-kiegészítést).A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot továbbra is forintra kell bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 51. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetés
Nem változott.
A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetnie az adóhatóságnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra.A tagdíjban (tagdíj-kiegészítésben), a késedelmi és az önellenőrzési pótlékban mutatkozó túlfizetéssel továbbra sem csökkenthető más adónemben fennálló tartozás. Ha azonban az adott pénztárt megillető tagdíj- és pótlékszámlán egyszerre van tartozás és túlfizetés, ez a tartozás csökkenthető a túlfizetéssel.
A magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján fizetendő tagdíjat és tagdíjkiegészítést továbbra is közvetlenül az érintett pénztárhoz kell befizetni. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó a meg nem fizetett tagdíjat a határidőben benyújtott (pótolt) bevallás alapján az elévülési időn túl is megfizetheti közvetlenül a magánnyugdíjpénztárnak, ha az elévülésről igazolást kér az adóhatóságtól, és azt a befizetéssel egyidejűleg megküldi a magánnyugdíjpénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 53. § (4) és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 21. § (5) bekezdéseiben.]
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és pótlékai túlfizetésének visszaigénylése esetén az adóhatóság csak az adózó másik magánnyugdíjpénztárnál fennálló tagdíj- vagy pótléktartozása esetén élhet visszatartási jogával - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 151. paragrafusának (2) bekezdése.Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I. B) 3. h) pontja és 2. melléklet I. 5. C) pontja szerint - negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a személyijövedelemadó bevallásában bevallania.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XCIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.Borravaló
Nem változott.
Ha a vendéglátóüzlet felszolgálója a borravaló után járulékot akar fizetni - hogy ezáltal nyugdíjalapot szerezzen -, a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania, egyúttal közölve ott a járulék alapját és összegét. A járulékot a bevallásra előírt határidőig (május 20-áig) kell megfizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében.]
Jövedelem külfölditől
Nem változott.
A belföldi foglalkoztató átvállalhatja a társadalombiztosítási járulék megfizetését, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék levonását, valamint a járulékok (tagdíj) bevallását és befizetését a biztosított alkalmazottaitól azok azon járulékalapot képező jövedelmei után, amelyek e biztosítási jogviszonnyal összefüggésben külfölditől - például a foglalkoztató külföldi anyavállalatától - származnak. Ha a foglalkoztató nem vállalja át a kötelezettséget, a biztosítottnak kell a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat (tagdíjat) a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3), 30. § (2), 50. § (3) bekezdéseiben.]
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Új előírás 2009. február 1-jétől.
A jogutód munkáltató köteles - a jogelőd adatait is feltüntetve - bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat, áll az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. paragrafusa (4) bekezdésében.Változás 2009. január 1-jétől.
Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető magánszemély biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, az adózás rendjéről szóló törvény szerint ezentúl nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, mivel azt az adóhatóság a foglalkoztatói bejelentés alapján hivatalból állapítja meg. A bevallásban és a bejelentésben -a 2006. évi CXXXI. törvény 203. paragrafusának módosított (1) bekezdése szerint - továbbra is közölni kell a taj-számot (e kötelezettség a 2008-as szabályok szerint 2009-től megszűnt volna).Nem változott.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő legkésőbb a jogviszony keletkezésének napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak a biztosítás kezdetét. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag (például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor) állapítható meg. Ez utóbbi esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A foglalkoztató legkésőbb a bejelentését követő napon köteles igazolást Madni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Ha a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában, 44. § (5) bekezdésében.]
A foglalkoztató elektronikus havi bevallásában jelentheti be, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb fizetést ad, az egyéni vállalkozó azt, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb jövedelmet vesz ki. A bejelentésben meg kell jelölni a tényleges jövedelem összegét.Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 18. §-ában.]
Egyéni járulék elszámolása
Változás 2009. január 1-jétől.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A biztosítottat terhelő járulék (tagdíj) elszámolására az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (például részvényopció) után áll fenn, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot a biztosított helyett a foglalkoztató köteles megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 30. paragrafusa szerint ha a munkáltató kevesebb járulékot vont le a biztosított jövedelméből, az önellenőrzés szabályai szerint helyesbítenie kell a korábbi bevallásait, és az egyéni járulékokat meg kell fizetnie az önellenőrzési pótlékkal együtt. Az így megfizetett egyéni járulékot a biztosított részére később kifizetett jövedelemből levonhatja, de legfeljebb a havi nettó jövedelem 15 százalékáig, és legfeljebb hat hónapon keresztül. Ha az egyéni járulékkülönbözet az előzőek szerint nem számolható el teljes egészében, vagy a munkavállalóval már nem áll fenn a munkaviszony, akkor a munkáltató értesítése alapján az adóhatóság intézkedik a hátralék beszedéséről. Ha a munkáltató az előzőek szerint jár el, mentesül a levonási kötelezettség megszegése miatti jogkövetkezmények alól.Jogviszony ellenőrzése
Új előírás 2009. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság hivatalos tudomást szerez arról, hogy megszűnt egy vállalkozás - például felszámolták, vagy törölték az adószámát -, de a foglalkoztatottak biztosításának megszűnéséről nem érkezett hozzá bejelentés, akkor lehetősége van arra, hogy az OEP biztosítotti nyilvántartásából kiderítse, hogy a megszűnt vállalkozás mely volt dolgozóinak kellene saját maguk után biztosításuk megszűnését követően egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük.Az idegenrendészeti hatóság - kérelemre -megküldi az adóhatóságnak azoknak az uniós állampolgároknak az adatait, akik úgy szereztek regisztrációs igazolást, vagyis három hónapot meghaladó tartózkodásra való jogot, hogy az idegenrendészeten bemutatták a másik tagállamban fennálló biztosításukat igazoló európai egészségbiztosítási kártyát (a tébéjárulék-törvény szerint ugyanis EU-kártya birtokában nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (2), 44/B. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogviszony ellenőrzése során kiderül, hogy az igénybevevő nem szerepel a biztosítottak OEP-nyilvántartásában - vagyis biztosítottként nincs ott bejelentve -, erről az OEP-nek tájékoztatnia kell az APEH-ot. Az adóhatóság eljárást indít a bejelentés feltételezett elmulasztójával szemben (ennek keretében a járulékfizetési kötelezettség teljesítését is vizsgálja).Az érintett saját maga is tisztázhatja jogviszonyát az egészségbiztosítási pénztárnál, és kezdeményezheti, hogy az OEP jegyezze be őt a nyilvántartásába. Az eljárásban bármilyen közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolható, hogy az érintett jogosult egészségügyi szolgáltatásra, erre alkalmas például a bejelentésre kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv (nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító) által a bejelentés teljesítéséről kiállított igazolás.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/B-C. §-a iban.]
Nyenyi-lap
Változás 2009. január 1-jétől.
A nyugdíj megállapításához szükséges adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett - utolsó alkalommal 2009-re - 2010. április 30-áig köteles megküldeni a nyugdíj-biztosítási szervnek. A 2008-as szabályok szerint 2009-ben megszűnt volna az erre szolgáló nyugdíj-nyilvántartási, vagyis nyenyi-lap, s attól kezdve a nyugdíjbiztosítás szervei az APEH adataiból dolgoztak volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjazás évére és április 30-a előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a megelőző évre vonatkozó, valamint az évenkénti rendszeres adatszolgáltatás megszűnését (2010. január 1-jét) megelőző időszakra vonatkozó visszamenőleges és az elévülési időn túli időszakkal kapcsolatos adatszolgáltatás továbbra is folyamatosan teljesítendő a nyugdíj-biztosítási szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (2) bekezdésében.]
Mulasztási bírság
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Mulasztási bírsággal sújtható az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. paragrafusának (5) bekezdése szerint a bejelentés elmulasztása miatt az a személy is, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelessége a bejelentési kötelezettség teljesítése (vagyis nem csupán a foglalkoztató szankcionálható, mint eddig). A bírság - a mulasztással érintett munkavállalónkként - 500 ezer forintig terjedhet.Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetére vonatkozó bírság maximuma 1 millió forint - írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény -, és mulasztási bírsággal sújtható a foglalkoztató akkor is, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulék-, tagdíjbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat.
A bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság felső határa - az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint - a bejelentéssel érintett magánszemélyek számának és a bírság legmagasabb értékének a szorzata.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg (például az egyéni járulékot nem vonták le, vagy a levont járulékot határidőben nem fizették meg). A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
__________________________________________________________________________________
Tb az adózás rendje szerint
Új előírás 2009. január 1-jétől.
A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldinek nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adóhatósághoz bejelentettek. Az adóhatóság a magánszemélyt ilyenkor hivatalból értesíti, hogy nem terheli tovább egészségügyi szolgáltatási járulék. Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének megszűnt kötelezettségéről a magánszemély biztosítással járó jogviszonyának bejelentését követő tíz napon belül elektronikus úton tájékoztatja az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet, az OEP-et.Az egészségbiztosítási szerv nyilvántartásában egészségügyi szolgáltatásra jogosultként szereplő, de biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem regisztrált személyek egészségbiztosítótól megkapott adatait az adóhatóság összeveti, a számára megküldött bevallások magánszemélyenkénti adataival; az általa vezetett, a nem biztosított, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival; a foglalkoztatókról és az általuk foglalkoztatott biztosított személyekről vezetett nyilvántartás adataival.
Ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az egészségbiztosítási szerv által átadott adatok alapján a magánszemély egyik nyilvántartásban sem szerepel, felszólítja a magánszemélyt, hogy igazolja jogosultságát egészségügyi szolgáltatásra.
Ha a felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a magánszemély meghalt, illetve külföldön tartózkodik, és a tébéjárulék-törvény alapján nem minősül belföldinek, akkor az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a magánszemély lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.
Ha a magánszemély a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül hitelt érdemlő módon nem bizonyítja az adóhatóság előtt, hogy jogosult egészségügyi szolgáltatásra, az adóhatóság a magánszemélynek az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól határozattal előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését, s a befizetéseket nyilvántartja.
Az állami adóhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek adatait havonta, a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjáig, illetve ha a járulékkötelezettséget határozattal állapította meg, a határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül elektronikus úton megküldi az OEP-nek.
Ha az adóhatóság az egészségbiztosítótól megkapott személyi adatok alapján nem tudja beazonosítani a magánszemélyt, az adatokat "nem beazonosítható" jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítónak.
Új előírás 2009. február 1-jétől.
Az adóbevallással egyenértékűnek minősül a magánszemély nyilatkozata a kifizetőnek arról, hogy a kifizetést nem terheli egyéni nyugdíjjárulék (vagyis a nyilatkozatot az adóbevallásra előírt jogkövetkezmények terhelik).Ha a kifizető, a munkáltató azt követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot - a saját hibájából - nem a jogszabálynak megfelelően vonta le, miután kiállította a magánszemélynek az igazolást a kifizetésről, a feltárt hibát nyilvántartásba kell vennie. Ha a törvényben előírtnál kisebb járulékot vont le, a különbözetet az igazolás kiállításának napja és a nyilvántartásba vétel napja között önellenőrzés keretében és önellenőrzési pótlékkal növelten kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ha a kelleténél többet vont le, a különbözetet visszaigényelheti.
Ha a téves levonással érintett munkavállaló a munkáltatóval még munkaviszonyban áll, a munkáltató a járulékkülönbözetet köteles vagy visszatéríteni neki, vagy a következő kifizetéskor levonni tőle. Egyszerre legfeljebb az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százaléka vonható le, s ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltatónak a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet a rá vonatkozó szabályok szerint kell bevallania, megfizetnie, illetve visszaigényelnie.
Ha a járulékkülönbözet teljes összege a további hat hónap alatt sem vonható le, vagy a munkavállaló időközben munkahelyet változtat, a munkáltatónak a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül tájékoztatnia kell a (volt) munkavállalója állami adóhatóságát a különbözet fennmaradó összegéről és a munkavállaló adóazonosító számáról. Ennek alapján már az adóhatóság szedi be a hátralékot (késedelmi pótlékot erre nem számíthat fel a magánszemélynek, legfeljebb csak akkor, ha az az adóhatóság fizetési felhívásában megjelölt határidőt elmulasztja). A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést kérhet.
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóságnak határozatban kell előírnia a magánszemély terhére, illetve javára. A járulékkülönbözet meghiúsult elszámolása esetén a munkáltató (kifizető) mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól, ha megállapítja, bevallja és megfizeti az ezzel kapcsolatos önellenőrzési pótlékot.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de bevallotta és megfizette, a le nem vont biz-tosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély lakhelye szerint illetékes állami adóhatóságot. Az állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, a biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik beszedéséről.
Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizetik (beszedik), az adóhatóság erről értesíti a magánszemély volt munkáltatóját, aki az általa jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.
Nem változott.
Az adókat, járulékokat külön-külön vezetett számlákra kell megfizetni, írja elő az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény. Az adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket is külön számlákon tartja nyilván. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést), a késedelmi és az önellenőrzési pótlékot magánnyugdíjpénztáranként elkülönített tagdíjbeszedési, késedelmi- és önellenőrzésipótlék-számlákra kell befizetni.[2003. évi XCII. törvény 40. §, 43. §; (1) bek.]
A magánszemély nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékát a járulékköteles jövedelmet juttató munkáltatónak, kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, bevallania, valamint megfizetnie. A magánszemély a munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetést megelőzően nyilatkozhat - a jogcímet is megjelölve - arról, hogy a kifizetésre nem kell járulékot fizetnie.A nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belföldi - ilyen például a szociális és társadalombiztosítási ellátásban nem részesülő nagykorú eltartott közeli hozzátartozó, ha nem nappali tagozatos tanuló - 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak, hogy kötelezetté vált a járuléktörvény szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, illetve hogy az megszűnt. A bejelentés alapján az adóhatóság a fizetési kötelezettséget határozattal előírja, és a befizetéseket nyilvántartja.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő a biztosítás kezdetét legkésőbb a jogviszony első napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, valamint az a bejelentés, amikor a biztosítás csak utólag (például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor) állapítható meg. Ez utóbbi esetben a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.
A biztosítási jogviszony megszűnését, a biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját nyolc napon belül kell bejelenteni. Nem kell a kifizetőnek bejelentést tennie, ha a magánszemélyt eseti megbízás keretében foglalkoztatja, és a magánszemély igazolja, hogy más jogviszonya (például főállású munkaviszonya) alapján biztosított.
A munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak az adó- és társadalombiztosítási kötelezettséget keletkeztető kifizetéseket, jövedelmeket havonta kell magánszemélyenként - elektronikusan - bevallania és ezekről adatot szolgáltatnia az állami adóhatósághoz.
Az adóhatóság megkeresésre adóadatot ad át az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, ha az valamely ellátás megállapításához vagy a folyósítás jogszerűségének ellenőrzéséhez szükséges. Az adóhatóság a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - elektronikus úton - hivatalból átadja a nyugdíjbiztosítási szervnek azon havi bevallási adatokat, amelyek a nyugdíj megállapításához szükségesek, a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig az egészségbiztosítási szervnek azokat, amelyek az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez szükségesek. A magánnyugdíjpénztárak a tagdíjadatokat a bevallásra előírt határidőt követő hónap - a bevallás kijavítása, önellenőrzése esetén a kijavítás, az önellenőrzés benyújtásának időpontját követő hónap - utolsó napjáig kapják meg az adóhatóságtól (elektronikusan). Az ONYF a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig kapja meg a nyugellátás vagy rehabilitációs járadék mellett munkát végző személyek és foglalkoztatóik adatait, valamint a keresetre vonatkozó adatokat (a folyósított ellátások jogszerűségének ellenőrzéséhez). A nyugdíjfolyósító akkor kap adatot, ha a nyugdíj mellett munkát végző személy tárgyévi nyugdíjjárulék-alapja meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét.
Az állami adóhatóság látja el a magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésével kapcsolatos ellenőrzési, utólagos adómegállapítási és végrehajtási feladatokat.
Ha az adóhatósági ellenőrzésre a tb-igazgatás szerveinek megkeresése nyomán kerül sor, az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételten ellenőrizhető, ha ez ellátási jogosultságot érint.
A kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra nem engedélyezhető fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés).
Az adóhatóság nem mérsékelheti és nem engedheti el a biztosított járuléktartozását.
A magánszemélynek a jövedelemadóról, az egészségügyi hozzájárulásról és a járulékról benyújtott bevallásában az adatokat kerekítés nélkül, forintban kell feltüntetnie. A kifizetői (munkáltatói) havi elektronikus bevallásban az adónemenkénti összesítő sorokban 1000 forintra kell kerekíteni az adatokat.
[2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bek., 1. melléklet I./A]