adozona.hu
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2010
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2010
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A tb-járulék 5 százalékpontos csökkentése, a nyugdíj- és egészségszolgáltatások szűkítése mellett alighanem a tevékenységre jellemző kereset értelmezése lesz a slágertéma a vállalkozásoknál a 2010-re elfogadott tb-törvények kapcsán (hacsak az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti e máris hevesen támadott paragrafusokat). Ezen túlmenően jelentősen befolyásolja majd a hazai cégek és magánszemélyek mindennapi életét, hogy több száz paragrafus módosult a tb-, nyugdíj-, pénztári és családtámogatási t...
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2010
Tisztelt Olvasó!
A tb-járulék 5 százalékpontos csökkentése, a nyugdíj- és egészségszolgáltatások szűkítése mellett alighanem a tevékenységre jellemző kereset értelmezése lesz a slágertéma a vállalkozásoknál a 2010-re elfogadott tb-törvények kapcsán (hacsak az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti e máris hevesen támadott paragrafusokat). Ezen túlmenően jelentősen befolyásolja majd a hazai cégek és magánszemélyek mindennapi életét, hogy több száz paragrafus módosult a tb-, nyugdíj-, pénztári és családtámogatási törvényekben.
Szokásos társadalombiztosítási különszámunkban 2010-re tizenegy törvényt közlünk teljes terjedelemben, a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletekkel egységes szerkezetben, s ahol szükségesnek ítéltük, a szorosan hozzájuk kötődő adózási tudnivalókat is összefoglaltuk.
2010-ben a teljes kereset után 27 százalékra csökken a foglalkoztatói járulék, megszűnik a tételes eho, az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 7300 forinttal, 7 453 300 forintra nő, s továbbra sem lesz plafonja a munkáltatói járuléknak. A béren kívüli juttatások háromféle kulcsú adóztatása összefonódik a járulékoltatási rendszerrel, a legmagasabb teher 54 százalék személyi jövedelemadó plusz tb-járulékként az ezzel növelt érték 27 százaléka.
Az újonnan létrejövő egyéni cégekre a társas vállalkozások tb-szabályai vonatkoznak majd, a főállású evások tb-járuléka egységesen 27 százalék, 4950 forintra nő például a nyugdíjas vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők egészségügyi szolgáltatási járuléka. Újabb sorok jelennek majd meg a munkáltatói kifizetői bizonylatokon, s általában is bővül a munkáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége.
Megszűnik a munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulék, a vállalkozói járadék, hogy "tartalmuk" az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékban, illetve az álláskeresési járadékban éledjen újjá. A fizetett munkaerő-piaci járulékhoz kötötten lehet majd álláskeresési (munkanélküli) járadékhoz jutni, és ötszörösére nő a rehabilitációs hozzájárulás.
A GDP növekedése is befolyásolja majd a nyugdíjemelés mértékét (2010. januártól a nyugdíjak a tervezett inflációval, 4,1 százalékkal emelkednek). A megszüntetett 13. havi nyugdíj helyébe a nyugdíjprémium egyelőre elméleti lehetősége lép. Jelentős változás a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 62 évről 65-re, az előrehozottnyugdíj-szabályok szigorítása, a korengedményes nyugdíj megszüntetése 2011-től.
A magánnyugdíjpénztáraknál a tagdíjbefizetésre hozamgaranciát vezetnek be, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás eddig adómentes részét viszont 25 százalék adó terheli majd. A gyes három év helyett csak a gyermek kétéves koráig jár, s általában csökken a betegszabadságra járó távolléti díj és a táppénz is. Az Alkotmánybíróság decemberben visszamenőleg megsemmisítette a 2009. szeptembertől hatályos szabályt, mely szerint a családi pótlék adóterhet nem viselő járandósággá vált.
Reméljük, tb-szakértők közreműködésével készült kiadványunk magyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre válthatónak bizonyulnak majd a gyakorlatban, s segíteni tudjuk az Olvasót a 2010-ben még szövevényesebbé vált tb-rendszer megértésében.
Különszámunk cd-változata - akárcsak a már megjelent 2010-es adókülönszámunké - az e lapban megtalálható kuponon rendelhető meg. A cd-ről további információkkal a hvg.hu és adozona.hu címen szolgálunk.
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékátnevezés
Változás 2010. január 1-jétől.
A munkáltatót (foglalkoztatót) terhelő egészségbiztosítási járulék kiegészül a munkaerő-piaci járulékkal, s új nevet kapott: egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. Mértéke 3 százalék, ebből az egészségbiztosítási járulék változatlanul 2 százalék (1,5 természetbeni, 0,5 pénzbeli járulék), a munkaerő-piaci járulék pedig 1 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18-19. §-aiban.]
Járulékmértékek
Változás 2010. január 1-jétől.
A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék (2009-ben a minimálbér kétszereséig, havi 143 ezer forintig 27 százalék volt, az a fölötti részre 32 százalék). Ezen belül az egészségbiztosítási rész 2 százalék, a munkaerő-piaci rész 1, a nyugdíjbiztosítási pedig változatlanul 24 százalék.A munkavállaló (biztosított) által fizetendő 17 százalék egyéni járulékon belül az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalék. Ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási rész változatlanul 4, a pénzbeli 2 százalék, a munkaerő-piaci rész pedig 1,5 százalékpont.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Magán-nyugdíjpénztári tagoknál ebből a tagdíj változatlanul 8 százalékpont, a Nyugdíj-biztosítási Alapba kerülő egyéni nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalékpont.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Járulékfizetési felső határ
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulékalap felső határa 2010-ben - a 2010. évi költségvetésről szóló törvény szerint - napi 20 420 forint, évi 7 453 300 forint (2009-ben 20 400, illetve 7 446 000 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
Járulékalap
Nem változott.
A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Új járulékfizetési alsó határ
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A főállású egyéni és társas vállalkozóknak a tevékenységükre jellemző kereset után kell járulékot fizetniük (a legalább a minimálbér kétszerese helyett). A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. A tevékenységre jellemző keresetet minden esetben egyedileg kell meghatározni a piaci érték meghatározására a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. paragrafusának 9. pontja szerint szolgáló módszerek valamelyikével (lásd a 11. oldalon).Ha a vállalkozó tényleges jövedelme alatta marad a tevékenységre jellemző "elvárt" keresetnek, tényleges jövedelme (de legalább a minimálbér) után is fizethet járulékot, ezt azonban járulékbevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § q. pontjában, 27. § (1), 29. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Bejelentésnek továbbra is az minősül, ha az adózó a bevallásában a járulékfizetési alsó határnál kisebb jövedelmet jelöl meg járulékalapként. Ilyenkor változatlanul legalább a minimálbér alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.Továbbra is legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetnie a járulékokat a munkáltatónak a munkavállalója után. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér kétszeresének harmincadrészével kell számolni. Részmunkaidő esetén a minimálbér kétszeresének a nyolcórás munkanaphoz viszonyított hányadával kell számolni (például napi négyórás foglalkoztatás esetén legalább a minimálbér után kell járulékot fizetni).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2), 27. § (1), 29. § (1), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosított (foglalkoztatott) járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, s a foglalkoztató ezt nem jelenti be az állami adóhatóságnak, a járulékkülönbözetet (beleértve az egyéni járulékkülönbözetet is) a foglalkoztatónak kell megfizetnie. Ilyenkor a pénzbeli ellátások számításánál a minimálbér kétszeresét kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. § (2)-(3), 27. § (1), 29. § (1)-(2), 29/A § (1) bekezdéseiben, az 1997. évi LXXXI. törvény 22. és az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példák járulékfizetési felső határra
A) Dolgozó 2010. szeptember 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, év végéig 4 millió forint bérjövedelmet kap, magánnyugdíjpénztárnak nem tagja.|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
236 668 Ft |
122 x 20 420 x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (7,5%) |
300 000 Ft |
4 000 000 x 0,075 |
B) Dolgozó 2010-ben havi 400 ezer forint fizetést, júniusban 5 millió forint prémiumot kap, vagyis évi bérjövedelme összesen 9,8 millió forint.
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
708 064 Ft |
7 453 300* x 0,095 |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (7,5%) |
735 000 Ft |
9 800 000 x 0,075 |
|
*Az egyéni nyugdíjjárulék évi felső határa 2010-ben (20 420 Ft x 365 nap), vagyis itt utoljára a 2010. júliusi bér egy része, vagyis itt 53 300 Ft után kell nyugdíjjárulékot fizetni (6 x 400 000+ 5 000 000 + 53 300 = 7 453 300), azt követően nem. |
||
Az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári napi 20 420 Ft-tal, azaz összesen (31 x 20 420) 633 020 Ft-tal csökkenteni kell. A 60 137 Ft többletként levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.
__________________________________________________________________________________
Fontosabb változások
■ Új előírás 2010. január 1-jétől
Megszűnik a Munkaerő-piaci Alap forrásául szolgáló munkaadói, munkavállalói, vállalkozói járulék (a bennük foglalt terhet ezentúl a munkáltatónak és a munkavállalónak is az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékként kell megfizetnie).■ Változás 2010. január 1-jétől
A teljes jövedelemre kiterjed a 27 százalékos foglalkoztatói járulék (2009. július 1-jétől a minimálbér kétszereséig 27 százalékot, a fölött 32 százalékot kellett fizetni).Megszűnik a foglalkoztatók (fejenként havi 1950 forint) tételes ehója.
Változik a kifizetői százalékos eho, új alapja lesz az egyéni ehónak.
A főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő főállású tagjánál a minimálbér kétszerese helyett a tevékenységre jellemző kereset a járulékalap.
Az állami költségvetés az úgynevezett nemzeti kockázatközösségbe tartozók után havi 9300 forintot fizet (4500 forint helyett).
A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4950 forint (4500 forint helyett).
Megszűnik az úgynevezett nyenyi-lapos adatszolgáltatás.
Úti baleset esetén a kereset 100 százaléka helyett 90 százalék baleseti táppénz jár. A magán-nyugdíjpénztári rendszerben hozamgarancia érvényesül.
__________________________________________________________________________________
Költségvetési kötelezettségek
Változás 2010. január 1-jétől.
A központi költségvetés személyenként havonta 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a Egészségbiztosítási Alapnak a nemzeti kockázatközösségbe tartozók után (2009-ben havi 4500, napi 150 forintot fizetett).[Lásd az 1977. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhely-lyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2010. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartottanként havi 4950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2009-ben havi 4500 forintot kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]
Nem változott.
Ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője igazolja - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján -, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2010-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve egyedülálló eltartott jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget az eltartottól más - szervezet vagy személy - átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Az átvállalást az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóságnak tíz napon belül - elektronikus úton - meg kell küldenie az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv számára.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. §-ában.]
Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó akkor is csak egyszer köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, ha egyidejűleg több vállalkozásban végez tevékenységet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. § (1) bekezdésében.]
Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,■ akiknek munkaképesség-változás vagy egészségkárosodás miatt a munkaképessége legalább 50 százalékos mértékben romlott - és erről az illetékes hatóságtól igazolásuk van -, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (2010-ben ez havi 22 050 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. j)-k) pontjaiban.]
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A természetbeni juttatás 25 százalékos adókulccsal adózó része nem járulékalap.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § b) pontjában.]
Változás 2010. január 1-jétől.A teljes jövedelemre csökken a társadalombiztosítási járulék (2009 második felében a minimálbér kétszerese alatt a tb-járulék 26, a munkaadói járulék 1 százalék volt, fölötte 29, illetve 3 százalék). A 27 százalékból 3 százalék a foglalkoztatói (munkáltatói) egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (ezen belül 2 az egészségbiztosítási járulék, amiből 1,5 a természetbeni, 0,5 a pénzbeli járulék, a munkaerő-piaci pedig 1 százalék).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjbiztosítási járulék mértéke továbbra is 24 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha viszont a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában.]
Személyi alapbér, vagyis járulékalap a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott előző évi havi átlagos alapbér, ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]
Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. pontjában.]
Egyéni nyugdíjjárulék
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulék továbbra is 9,5 százalék. Ezen belül a magánnyugdíjpénztári tagok tagdíja változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulékuk pedig 1,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2010-ben ez 7 453 300 forint). A fizetési kötelezettség független attól, hogy a biztosított munkaideje egy-egy jogviszonyban eléri-e a heti 36 órát, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Ha a munkavállalónak nincs az év valamennyi napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ forintértékének - 2010-ben ez 20 420 forint - és a "járulékmentes" napoknak a szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-je után létesít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
Új egyénijárulék-elnevezések
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a munkavállalói és a vállalkozói járulék, e terheket egyéni egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék címen kell megfizetni. E járulék mértéke 7,5 százalék. Ebből 6 százalék az egyéni egészségbiztosítási járulék (ezen belül változatlanul 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli járulék). A munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is meg kell fizetni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példák 7,5 (4 + 2 + 1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra
A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2010-ben 6 millió forint bérjövedelmet és 200 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2010. április 1-je és 30-a között 200 ezer forint.|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér (6 000 000 Ft) |
7,5% |
450 000 Ft |
|
Szabadságmegváltás |
- |
- |
|
Megbízási
díj járulékalapré- |
4% |
8 000 Ft |
B) Heti 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló biztosított másik foglalkoztatónál 2010. májusra megbízási jogviszonyt létesít, ebből származó, járulékalapot képező jövedelme 100 ezer forint.
|
Megbízási
díj járulékalap- |
6% |
6 000 Ft |
C) Nappali tagozatos egyetemista munkaviszonyban áll, ahol a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. Munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2010-ben 4 millió forint, vállalkozói kivétje 300 ezer forint.
|
Bér (4 000 000 Ft) |
7,5% |
300 000 Ft |
|
Vállalkozói
kivét |
4% |
12 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Miért mi jár?
■ Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik a 2010-ben napi 165 forint, havi 4950 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot (2009-ben ez napi 150, havi 4500 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]
■ Egészségügyi szolgáltatások
Nem változott.
Aki 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátás, gyógyszertámogatás), aki 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, az pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénz, terhességi-gyermekágyi segély) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]
■ Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után befizetik a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
■ Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 24 százalék nyugdíj-biztosítási és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat) fizet, annak szolgálati idő jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]
A 9,5 százalék nyugdíjjárulékot - vagy 1,5 százalék járulékot és 8 százalék magánpénztári tagdíjat - fizető biztosított nyugellátásra és baleseti nyugellátásra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §; (1), (4) bekezdéseiben.]
■ Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül -kötelező bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. törvény 270. §-ában.]
■ Többes jogviszony
Nem változott.
Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
■ Ekhózók
Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagnál 0,1 százalék nyugdíjjárulék, 3,8 százalék tagdíj), ennek fejében az ekho-alap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
■ Munkaerő-piaci járulék
Változás 2010. január 1-jétől.
Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre (2009-ben ezekre az ellátásokra munkaadói, munkavállalói, illetve vállalkozói járulék fizetése jogosított).[Lásd a foglalkoztatásról szóló 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Többes jogviszony
Nem változott.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egyidejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai közül egyik sem éri el a heti 36 órát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2010-ben ez 7 453 300 forint).Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2010-ben 20 420 forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső határig - tört évben a naptári évben hátralévő időszakra a felső határ napi összegével számított összegig - már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (2) bekezdésében.]
Nem biztosítottak járuléka
Változás 2010. január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 4950 (napi 165) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2009-ben ez havi 4500, napi 150 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) és 39. § (2) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2010. január 1-jétől.
A foglalkoztatót (ideértve az egyéni vállalkozót is) a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékból 9,75 százalék terheli, a költségvetés 3,25 százalékot fizet (2009-ben 6,5-6,5 százalék volt), 2011-től a 13 százalék korkedvezménybiztosítási járulék teljes egészében a foglalkoztatóra - egyéni vállalkozóra - hárul.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve főállású társas vállalkozó után kell megfizetni, valamint a főállású egyéni vállalkozónak is, ha ilyen tevékenységet végez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezménybiztosítási járulékot azoknál az elvben korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés, s nem indokolt a munkáltatót járulékfizetésre kötelezni és korkedvezményt adni.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján, díj fejében megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre - az adómódosító 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. paragrafusai szerint - általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek, vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosított(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, valamint a szakszervezet képviselőjének nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa - a mentesítéssel érintett munkakörben a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozó járulékai
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot köteles fizetni (korábban 6 százalék egészségbiztosítási járulékot és a minimálbér kétszereséig 2,5, az a fölötti részre 4 százalék vállalkozóit fizetett). Ebből 6 százalék az egészségbiztosítási járulék (ezen belül 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli). A munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.A főállású egyéni vállalkozónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. §. (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó egyéni nyugdíjjáruléka változatlanul 9,5 százalék (magán-nyugdíjpénztári tag esetében 1,5 százalék a járulék, 8 a tagdíj).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 29. § (3) bekezdéseiben.]
Az egyéni vállalkozó járulékalapja
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A főállású egyéni vállalkozónak főszabály szerint a tevékenységre jellemző kereset után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot (nem pedig legalább a minimálbér kétszerese után, mint 2009-ben). A tevékenységre jellemző kereset a természetes személy fő tevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás (lásd keretes írásunkban). A jellemző keresetet a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. paragrafusának (9) pontja szerinti valamelyik módszerrel kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozónak nem a tevékenységre jellemző kereset, hanem a vállalkozói kivét vagy az átalányadó-alap - de legalább a minimálbér - után kell megfizetnie a tb-járulékot és az egyéni járulékokat, ha vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja alacsonyabb a tevékenységre jellemző keresetnél, s ezt elektronikus adóbevallásában bejelenti az állami adóhatóságnak.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Tevékenységre jellemző kereset
A tevékenységre jellemző kereset megállapításakor a járulékalapot piaci érték meghatározására a személyijövedelemadó-törvény 3. paragrafusának 9. pontjában szereplő módszerek valamelyikével kell meghatározni:■ például statisztikák, keresetösszesítések alapján meg kell becsülni, az adott térségben hasonló munkakörben mennyiért végzik el az adott tevékenységet (mit fizetnek munkáltatók, illetve mit kérhetnek munkavállalók), figyelembe véve a képzettséget, a szakmai gyakorlatot, a tevékenység többféleségét, a ráfordított időt is;
■ a vállalkozás bevételeiből le kell vonni a költségeket (kivéve a vállalkozó személyes munkavégzésének díját), majd a szokásos vállalkozói hasznot, és a vállalkozó tevékenységére jellemző keresetet az eredmény rá eső hányadaként kell meghatározni, mérlegelve a vállalkozó személyes adottságait és a munkavégzésének körülményeit is;
■ a vállalkozás bevételeiből le kell vonni a költségeket, továbbá nem a szokásos vállalkozói hasznot, hanem vélelmezett 20 százalékos hasznot, vagyis a vállalkozó tevékenységének piaci értékét a költségekkel csökkentett bevétel 80 százalékának rá eső hányadaként kell megállapítani, mérlegelve a vállalkozó személyes adottságait és a munkavégzésének körülményeit is.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § q) pontjában és a 195/1997. kormányrendelet 2/A. §-ában.]
Ha az adóhatóság ellenőrzéskor vitatja a megállapított tevékenységre jellemző keresetet, akkor az adózás rendjéről szóló törvény szerint neki kell bizonyítania az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a vállalkozó által megállapított érték, tevékenységre jellemző kereset nem megalapozott.Az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozásnak mindenesetre - bár a törvény nem írja elő számukra - célszerű nyilvántartást vezetniük a tevékenységekre jellemző kereset meghatározásakor alkalmazott módszerekről, figyelembe vett szempontokról és körülményekről, valamint az ezzel kapcsolatos számításokról.
__________________________________________________________________________________
Járulékkötelezettség időtartama
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozónak járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn (korábban a vállalkozói igazolvány kézhezvételének napjától a visszaadás napjáig állt fenn).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie sem társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot - tagdíjat -, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
Kezdő egyéni vállalkozó
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősül kezdőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § ba) pontjában.]
Ha a kezdő egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje vagy átalányadó-alapja a tárgyhónapban legfeljebb a minimálbért éri el (vagyis 2010-ben maximum 73 500 forint), akkor a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat, ellenkező esetben a kivét vagy az átalányadóalap után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa nem evás főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapjára
|
Hó- |
Havi jövede- |
Halmozott jöve- |
Halmozott |
Tevékenységre |
Havi mini- |
Járulékalap, ha beje- |
||
|
tesz |
nem tesz |
|||||||
|
1. |
80 000 |
80 000 |
80 000 |
120 000 |
71 500 |
80 000 |
120 000 |
|
|
II. |
100 000 |
180 000 |
90 000 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
120 000 |
|
|
III. |
120 000 |
300 000 |
100 000 |
120 000 |
73 500 |
120 000 |
120 000 |
|
|
IV. |
0 |
300 000 |
75 000 |
120 000 |
73 500 |
0 |
120 000 |
|
|
V. |
200 000 |
500 000 |
100 000 |
120 000 |
73 500 |
200 000 |
200 000 |
|
|
VI. |
100 000 |
600 000 |
100 000 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
100 000 |
|
|
VII. |
800 000 |
1 400 000 |
200 000 |
120 000 |
73 500 |
800 000 |
800 000 |
|
|
VIII. |
0 |
1 400 000 |
175 000 |
120 000 |
73 500 |
0 |
0 |
|
|
IX. |
0 |
1 400 000 |
155 556 |
120 000 |
73 500 |
0 |
0 |
|
|
X. |
100 000 |
1 500 000 |
150 000 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
100 000 |
|
|
XI. |
0 |
1 500 000 |
136 364 |
120 000 |
73 500 |
0 |
0 |
|
|
XII. |
100 000 |
1 600 000 |
133 333 |
120 000 |
73 500 |
100 000 |
100 000 |
|
|
*Főfoglalkozású társas vállalkozónál a járulékalapot képező jövedelem, főfoglalkozású egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét. |
||||||||
Fizetés nélküli szabadság
Új előírás 2010. február 1-jétől.
Ha a munkavállalóként is biztosított egyéni vagy társas vállalkozó a munkaviszonyban fizetés nélküli szabadságon van, a munkaerő-piaci járulékot kell megfizetnie vállalkozóként a tevékenységre jellemző kereset, de legalább a minimálbér után.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 5/G. §-ában.]
Nem változott.
Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot (azaz ilyenkor nem érvényes a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya). Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Járulékok társas vállalkozásnál
Változás 2010. január 1-jétől.
A társas vállalkozás főállású tagjának 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie (2009-ben 6 százalék egészségbiztosítási járulékot és 4 százalék vállalkozóit kellett). Ebből az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 (a természetbeni 4, a pénzbeli pedig 2) százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, kivéve belőle a személyijövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti, adóalapként megállapított természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összegét. Nyugdíjjárulékot továbbra is legfeljebb a járulékfizetési felső határ után kell fizetni (2010-ben az egész évre 7 453 300 forint, napi 20 420 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
A társas vállalkozásnak akkor nem kell megfizetnie a járulékot legalább a főállású tagjának a tevékenységére jellemző kereset után, ha - elektronikus - adóbevallása keretében bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy a tag járulékalapot képező jövedelme nem éri el e keresetet. Ekkor a társas vállalkozásnak a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után kell befizetnie a társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (1) bekezdéseiben.]
Többes jogviszony
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem (tehát nem a tevékenységére jellemző kereset). Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - például személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.Nem változott.
Társas vállalkozók esetében is felső határa van az egyéni nyugdíjjáruléknak (magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. § (2) bekezdésében.]
Többes vállalkozó
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozásában kell megfizetnie a járulékokat, mégpedig a tevékenységre jellemző kereset után. Az egyéni vállalkozó választhat, hogy a tevékenységére jellemző kereset vagy - az adóhatósághoz tett bejelentés esetén - a minimálbér után társas vállalkozóként fizeti a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor egyéni vállalkozóként és a többi vállalkozásában is a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat (az ottani tevékenységére jellemző kereset után), a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat - 2010-ben már a tevékenységére jellemző kereset után -, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után változatlanul csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Változás 2010. január 1-jétől.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 6 százalék - 2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni - egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után (a törvény 2009-ben egészségbiztosítási járulékról szólt, nem nevezte meg külön a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) b) pontjában.]
Nem változott.
Járulékalapot képező jövedelem esetén a tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak nyugdíjjárulékot is fizetnie kell (9,5 százalékot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 8 százalék tagdíjat és 1,5 százalék nyugdíjjárulékot), a nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (2010-ben 7 453 300 forintig).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott változatlanul 9,5 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Nyugellátását a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni minden 365 nap szolgálati idő után (365 napnál kevesebbre nem jár emelés).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A § (1) bekezdéseiben.]
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa nyugdíjas járulékára
Munkaviszonyban álló nyugdíjas biztosított havi díjazása 2010-ben 140 ezer forint.|
[Járulék |
Járulék/hó |
|
Természetbeni
egészségbiztosítási |
5 600 Ft |
|
Nyugdíjjárulék (9,5%) |
13 300 Ft |
__________________________________________________________________________________
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4950 (napi 165) forint (2009-ban havi 4500, napi 150 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó baleseti ellátásának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százaléka (ez 2010-ben is havi 42 750 forint).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében.]
Továbbra is csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, főszabályként az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig -az adóév egészére - választhatja azt is a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szünetelteti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 36-37. §-aiban.]
Segítő családtag
Változás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni cég tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végző közeli hozzátartozója is segítő családtagnak számít (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g) pontjában.]
Nem változott.
Közeli hozzátartozó a polgári törvénykönyv szerint a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, házastársának egyenes ágbeli rokona, valamint testvérének házastársa.Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2010-ben 22 050 forintot), az egyes járulékokat a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem után kell megfizetni. Ha a díjat nem havi rendszerességgel, például munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetik, a járulékfizetési kötelezettség megállapításához meg kell határozni, hogy a kifizetett díjból mennyi a jövedelemadó-előleg alapja, s azt el kell osztani azon időtartam naptári napjainak a számával, amelyre a díjat kifizették, vagyis a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése - napjáig eltelt napok számával. A kapott összeg alapján dönthető el, fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség (a biztosítás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Ekhós jövedelem
Változás 2010. január 1-jétől.
Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék ekhóból - az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. és 11. paragrafusai szerint - 1,2 százalék minősül egészség-, 18,8 százalék pedig nyugdíj-biztosítási járuléknak (2009-ben ez 3,3 százalék, illetve 16,7 százalék volt).Nem változott.
Az ekhoalap után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ekho-törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.Az ekho szerint adózónak az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie, magán-nyugdíjpénztári tagnak 3,8 százalékot tagdíjként és 0,1 százalékot nyugdíjjárulékként. A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Nyugdíj szüneteltetése
Változás 2010. január 1-jétől.
Szüneteltetnie kell a nyugellátását annak a 2008. január 1-je után megállapított előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjban részesülőnek, akinek a nyugdíj mellett szerzett nyugdíjjárulékköteles jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, vagyis 2010-ben nyugellátás mellett maximum évi 1 millió 323 ezer forint jövedelem szerezhető (2009-ben a minimálbér 12-szerese volt a határ, 858 ezer forint).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíját szüneteltetőnek a szünetelés időszakában 9,5 százalék nyugdíjjárulékot és 6 százalék (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli) egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor járulékköteles, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2010-ben havi 22 050 forint, napi 735 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2010-ben ez havi 22 050 forint).Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2010-ben havi 22 050, napi 735 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Nem változott.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, 2010-ben havi 4950 forintot (ez 2009-ben 4500 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § w) pontjában, 30/A., az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. és az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-aiban.]
Továbbra is mezőgazdasági őstermelő az a mezőgazdasági kistermelő, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező, magánnyugdíjpénztári tag őstermelő vagy mezőgazdasági kistermelő 9,5 százalék járulékából 2,3 százalék a pénztári tagdíj, 7,2 százalék a nyugdíjjárulék[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. §-ában.]
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 8 millió forintnál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
Kezdő - és ily módon csak a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot választ-e, és ha igen, mekkorát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett, s így őstermelőként biztosított az,■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként (hanem megbízással) közreműködő családtag.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
Őstermelőként nem biztosított s ekként nem is kötelezett járulék fizetésére az az őstermelő, aki
■ például munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő által fizetendő járulékok alapja a bevétel (nem pedig a jövedelem). Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 13,5 százalék járulékot fizetnie. Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítás, 9,5 százalék a - nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulék. A járulékalapba beleszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a minimálbér után kell megfizetnie az összesen 41,5 százalék járulékot, amelyből 26 százalék a társadalombiztosítási járulék, 15,5 százalék az egyéni járulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést, vagyis magasabb járulékalapot is (hasonlóan az evás egyéni vállalkozóhoz), például ha a tárgyév előtti évben alacsony volt a bevétele, vagy nem volt olyan, amelynek a 20 százaléka után fizetné a járulékokat. Ilyenkor az összes járulékot meg kell fizetnie, azaz a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosításit is (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Egyéb jogviszony
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, továbbra sem járulékköteles. Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (735 forinttal) kell számolni; eszerint 2010-ben napi 734 forint díjazás adható járulékmentesen.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, mint amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért). A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont utólagos kifizetés esetén is az abban az időpontban érvényes szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna.Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése miatt a biztosítási időszaknak a következő naptári évre áthúzódó időtartamára fizetnek ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegével kell számolni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
Ha a külföldre kiküldött és a magyar jog szerint biztosított munkavállaló jövedelme ugyanazon naptári hónap egyik részében Magyarországon adózik, a másik részében pedig nemzetközi egyezmény alapján a külföldi államban, a havi járulékalap a belföldön adóköteles jövedelemnek (az adóelőleg alapjának) és a személyi alapbér külföldi adóztatás időtartamára jutó arányos részének az összege.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 1. §-ában.]
Csak annak a Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező, külföldön munkát vállaló magyar állampolgárnak kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie (2010-ben havonta 4950 forintot), aki nem EGT-tagállam-ban vagy Svájcban dolgozik, és nem is olyan államban végez munkát, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, illetve azok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi■ a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j), u) pontjaiban.]
Külföldiek biztosítása
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5., 13. §-aiban.]
Ha az Európai Gazdasági Térség (EGT) külföldinek minősülő állampolgárának foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, a munkavállaló a magyarországi munkavégzése alapján biztosított, és járulékokat kell fizetnie.Külföldinek minősülnek azok az európai gazdasági térségbeli állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat) és családtagjaik is, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, s nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük).
A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a küldő vagy bármely más államban biztosított.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2010-ben havi 73 500 forint) 4 százalékát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]
Kifizetőhelyi elszámolás
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük azt).[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1998. kormányrendelet) 117. §-ában.]
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára, például táppénzre szolgáló pénzösszeget (a jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételeznie a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot). E pénzösz-szeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]
Átmeneti szabályok béren kívüli juttatásoknál
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt módosító 2009. évi CXVI. törvény 144. paragrafusában 2009-re és 2010-re foglalt átmeneti szabályok:Ha a juttatás szolgáltatás, és a szolgáltatást nem az juttatja, aki a szolgáltatást nyújtja, a jövedelem megszerzésének időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja, és a juttatást terhelő adókötelezettséget az ezen időpontban hatályos szabályok alapján kell meghatározni és teljesíteni. Ha a munkáltató például 2009 decemberében hideg- és melegétkezési utalványt, színházjegyet vagy más "kultúrutalványt" (például múzeumi belépőt, mozijegyet) juttat, azok a 2009. évi szabályok szerint (az akkori értékhatárokig) adómentesek akkor is, ha a juttatást 2010-ben veszik igénybe, s csak a 2010-ben átadott utalvány, jegy értékének egy részét terheli 54 százalék személyi jövedelemadó és az azzal növelt értéket 27 százalék tb-járulék. Ugyanígy a 2009-ben átadott, 2010. januárra vagy akár az egész évre érvényes helyi utazási bérlet még adómentes.
A magánpénztári tagdíj-kiegészítés a járulékalap része, ezért a közterheit a járulékalapot eredményező bevétel megszerzésekor érvényes szabályok szerint kell meghatározni.
Ha a munkáltató, a foglalkoztató önkéntes pénztárba, illetve foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe több hónapra előre vagy utólag legfeljebb három hónapra egy összegben utal át hozzájárulást, közölnie kell a pénztárral az egyes hónapokra vonatkozó összegeket. Ezek lesznek a magánszemély egyes havi bevételei, s a juttatónak ezekre kell az adót és a járulékokat megállapítania, és előre utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként bevallania és megfizetnie. Az idevágó átmeneti rendelkezés szerint a munkáltatónak az általa 2009-ben előre, 2010-re átutalt munkáltatói hozzájárulás adó- és járulékkötelezettségét az új szabályok alapján kell meghatároznia, vagyis például
■ a 2009. novemberben 2009. decemberre és 2010. január-februárra átutalt hozzájárulásokból a decemberiét a 2009-es szabályok alapján, a januáriét és a februáriét a 2010-es szabályok alapján kell elszámolnia;
■ a 2010. februárban 2009. novemberre és decemberre, továbbá 2010. januárra átutalt hozzájárulásokból a 2009. novemberiét és decemberiét a 2009. évi szabályok, a 2010. januáriét a 2010-es szabályok alapján kell elszámolnia.
Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Az idevágó átmeneti rendelkezés szerint
■ a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségével nem kell növelni az adóalapot;
■ a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségekből legfeljebb 400 ezer forintot nem kell beszámítani az adóalapba;
■ a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből legfeljebb a minimálbér két és félszeresét nem kell hozzáadni az adóalaphoz.
Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.
A munkáltatói lakáscélú támogatásból (elengedett kölcsönből) 2010-től ötévente 5 millió forint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az idevágó átmeneti rendelkezés alapján a 2010. január 1-je előtt folyósított támogatás, elengedett kölcsön nem számít bele az 5 milliós keretbe.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19., 24. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Béren kívüli juttatások közterhei 2010-ben
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletében szereplő béren kívüli juttatások adózásának megváltozása nyomán 2010-ben átalakult tébéjárulék- és százalékoseho-terheik rendszere is. E közterheket a kifizető (munkáltató) fizeti.Béren kívüli juttatások utáni adó, járulék és eho
|
Juttatás |
Közteheralap |
|
Adó- és járulékmentes |
|
|
Munkáltató által
ingyen vagy kedvezményesen adott számítógép és internethasználat
(ideértve különösen az |
|
|
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által szociálisan rászorulónak pályázati úton juttatott üdülési csekk |
|
|
Az Országgyűlés Hivatala által az országgyűlési képviselői tisztség ellátásához adott eszköz, szolgáltatás_ |
|
|
Társadalmi
szervezettől, egyháztól évente egyszer kapott tárgyjutalom értékéből
legfeljebb 5000 forint (kivéve |
|
|
Kifizető által biztosított védőoltás |
|
|
Kitüntetések (az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.6. pontjában felsoroltak) |
|
|
25% személyi jövedelemadó |
|
|
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából |
Évente a havi minimálbér x 0,5 |
|
Iskolakezdési támogatás, évente a minimálbér 30%-álg |
Évente a havi minimálbér x 0,3 |
|
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés |
Évente a havi minimálbér |
|
Iskolai rendszerű képzés |
Évente a havi minimálbér x 2,5 |
|
Melegétkeztetés |
Havonta 18 000 Ft |
|
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,5 |
|
Foglalkoztatói
hozzájárulás foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató |
|
|
Munkáltatói
hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,3 |
|
Helyi utazási bérlet |
Teljes érték |
|
Magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés |
|
|
54% személyi jövedelemadó + biztosítási jogviszony esetén az adóval növelt érték után 27% tb-járulék, nem biztosítási jogviszony esetén a juttatás értéke után 27% eho |
|
|
Munkáltatói hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,5 fölötti rész |
|
Foglalkoztatói
hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató |
|
|
Munkáltatói
hozzájárulás önkéntes kölcsönös egészségpénztárba |
Havonta a minimálbér x 0,3 fölötti rész |
|
Melegétkeztetés |
Havonta a 18 000 Ft fölötti rész |
|
Iskolai rendszerű képzés |
Évente a havi minimálbér x 2,5 fölötti rész |
|
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés |
Évente a havi minimálbér fölötti rész |
|
Iskolakezdési támogatás |
Évente a havi minimálbér x 0,3 fölötti rész |
|
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából |
Évente a havi minimálbér x 0,5 fölötti rész |
|
Hidegétkezési utalvány |
Teljes érték |
|
Legalább két évig használt számítógép ingyenes vagy kedvezményes juttatása |
|
|
Csekély értékű ajándék (legfeljebb évi három) |
|
|
Művelődési intézményi szolgáltatás |
|
|
Nyugdíjba vonuláskor adott ajándék |
|
|
Versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea |
|
|
Tűzifa- és szénjárandóság, ágazati áramdíjkedvezmény* |
|
|
*Ha a
magánszemély 2009. december 31-ét, a nyugdíjas 2010. január 1-jét
követően keletkezett jogviszonya alapján szerzi |
|
Egyéni munkaerőpiacijárulék-mentességek
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A biztosítottnak meghatározott jövedelmek és jogviszonyok után nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie (de a foglalkoztatónak, kifizetőnek kell).A jövedelmek körében a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján kifizetett összeg után.
A jogviszonyok körében a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végez;
■ a tb-ellátásokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott, reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]
Az egyéni munkaerő-piaci járulékkal nem terhelt jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Szakképzési hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
A központi képzőhelyeknek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett az egyéni cég.Változás 2009. július 1-jétől.
Fejlesztési támogatással a szakképzési hozzájárulásra kötelezettnél fennálló hozzájárulási kötelezettség 60 százalékáig csökkenthető a hozzájárulás (2009. június 30-áig a 70 százalékáig), felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatással a bruttó kötelezettség legfeljebb 30 százalékáig (2009. június 30-áig a 35 százalékáig).Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a tb-járulék alapjával.A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék.
__________________________________________________________________________________
Példa szakképzési hozzájárulás csökkentésére
Részvénytársaság társadalombiztosításijárulék-alapja 2010 első félévére 50,5 millió forint (ami egyben a szakképzési hozzájárulás alapja is). Az első félévben bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettségét nem csökkentheti, mivel fejlesztési támogatást nem nyújt, és saját dolgozó képzéséért sem fizet (2010. július 20-áig 757 500 forint szakképzési hozzájárulási előleget vall be, 50 500 000 x 0,015). A második félévben fejlesztési támogatási szerződést köt felsőoktatási intézménnyel, ennek alapján év végéig 500 ezer forintot utal át fejlesztési támogatásként. Társadalombiztosításijárulék-alapja a második félévben 55 millió forint, így az éves társadalombiztosításijárulék-alap 105,5 millió forint.|
Számított szakképzési hozzájárulás (bruttó kötelezettség, 105 500 000 x 0,015) |
1 582 500 Ft |
|
Felsőoktatási intézménynek nyújtott, érvényesíthető fejlesztési támogatás* |
474 750 Ft |
|
Fizetendő szakképzési hozzájárulás (nettó kötelezettség) |
1 107 750 Ft |
|
*A bruttó szakképzési hozzájárulási kötelezettség legfeljebb 30%-a (1 582 500 x 0,3). |
|
Átmeneti hozzájárulás-szabály
Változás 2010. január 1-jétől.
A 2009-et megelőzően elszámolt (szakképzési hozzájárulási alapként figyelembe vett), de 2009. január 1-jét követően kifizetett bér a kifizetés évében nem számít bele a szakképzési hozzájárulás alapjába.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 34. §-ában.]
__________________________________________________________________________________A fizetendő járulékok alapja, mértéke 2010. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
27 (26 + 1) %-os tb-járulék |
9,5%-os
nyugdíjjárulék vagy 1,5% nyugdíjjárulék + 8% |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Tényleges
járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában a |
|
Megbízás,
vállalkozási jogviszony, vá- |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha az nincs, szerződésben meghatározott |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában |
|
Heti 36 órás
munkaviszony melletti |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha az nincs, szerződéses díj; munkavi- |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában szer- |
|
Közép- vagy
felsőfokú nappalis tanuló, |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha az nincs, szerződési díj; munkaviszony |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiányában a |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Járulékalapot
képező jövedelem, ha nincs, szerződési díj; munkaviszony |
9,5%:
Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, a |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Járulékalapot
képező jövedelem, de legalább havi átlagban a tevékenységre |
Havi átlagban
legalább a tevékenységre jellemző |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy
felsőfokú nappalis tanuló, |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas
vállalkozás főfoglalkozású |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot
képező jövedelem vagy a főfoglalkozásúakra vonatkozó |
Járulékalapot
képező jövedelem vagy a főfoglalkozású- |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre jellemző kereset, bejelentés ese- |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre jellemző kere- |
|
Kezdő főfoglalkozású |
Kezdés évében a
minimálbér, ha a tárgyhónapban a vállalkozói kivét, áta- |
Minimálbér, vagy a magasabb választott összeg |
|
Főfoglalkozású evás |
Tevékenységre
jellemző kereset, bejelentés esetén jövedelem, de legalább |
Tevékenységre
jellemző kereset, bejelentés esetén |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy
felsőfokú nappalis tanuló, |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Evás, közép-
vagy felsőfokú nappalis |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
9,5%: Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
9,5%: Evaalap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben kezdő
őstermelő, a megelőző |
26°%:
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható. A mezőgazdasági őstermelő |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
|
Tárgyév előtti
évben max. 8 000 000 Ft |
Nincs |
Megelőző évi
bevétel 20%-a, havonta annak 1/12-e. |
|
Tárgyév előtti
évben max. 8 000 000 Ft |
26%: Magasabb
összegű járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg. A |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék |
Egészségügyi |
|
|
egészségbiztosítás: 6 (4 + 2) % |
munkaerőpiac: 1,5% |
|
|
6%:
Járulékalapot képező jövedelem, annak |
Járulékalapot
képező jövedelem, annak hiá- |
Nincs |
|
6%:
Járulékalapot képező jövedelem, annak |
Nincs |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, |
Munkaviszony:
munkaszerződés szerinti |
Nincs |
|
4 + 2 %:
Járulékalapot képező jövedelem, ha |
Munkaviszony:
járulékalapot képező jövede- |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem, ha nincs, |
Nincs |
Nincs |
|
6%:
Legalább
havi átlagban a tevékenységre |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
6%:
Járulékalapot képező jövedelem vagy a |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy a főfog- |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 4950, napi |
|
6%: Legalább
havi átlagban a tevékenységre jel- |
Legalább havi
átlagban a tevékenységre |
Nincs |
|
Minimálbér, vagy magasabb, választott összeg |
Minimálbér, vagy
magasabb, választott |
Nincs |
|
6%:
Tevékenységre jellemző kereset, bejelentés |
Tevékenységre
jellemző kereset, bejelentés |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Evaalap 4%-a. 2 %: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
6%: Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a Nincs |
|
|
Nincs |
Nincs |
Havi 4950, napi |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 4950, napi |
|
6%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi
bevétel 20%-a, havonta |
Nincs |
Nincs |
|
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása |
Nincs |
Nincs |
Fogalmak
Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemnek kell tekinteni (ideértve a jövedelemadó-törvény szerinti kis összegű kifizetést is), a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként meghatározott értékének személyi jövedelemadóval növelt összege (ide nem értve az üzleti ajándék és reprezentáció címén adott juttatást), a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj.Nem nyugdíjjárulék-alap a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóval növelt összege, a 70. § szerinti juttatások azon része, amely 25%-os adókulccsal adózik.
7,5 (4 + 2 + 1,5) %-os pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjába nem számít bele a jövedelemadó-törvény 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. § (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, nem kell fizetni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.
Munkaerő-piaci járulék egyéni és társas vállalkozónál: Nem fizet 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot a kiegészítő tevékenységű vállalkozó, s az egyéni és társas vállalkozó sem, ha munkaviszonyban áll (nem feltétel a heti 36 órás foglalkoztatás), vagy nappali tagozaton tanul. Nem minősül munkaviszonynak a fizetés nélküli szabadság.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi járulékalapot képező díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ha a jogviszony csak a hónap egy részében áll fenn, akkor a naptári napokon eléri annak a harmincadrészét).
Minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2010. január 1-jétől 73 500 Ft).
__________________________________________________________________________________
Tb az adózás rendje szerint
■ Méltányosság járuléktartozásnál
Változás 2009. július 10-étől. Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagyis a méltányosság a magánszemély járuléktartozására is kiterjedhet. (Az Alkotmánybíróság 73/2009. AB-határozata megsemmisítette az adózás rendjéről szóló törvény azon korábbi szabályát, amely a magánszemély járuléktartozásának méltányossági elengedését vagy mérséklését kizárta.)■ Start kártya érvényessége
Változás 2010. január 1-jétől.A felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a Start kártya érvényességi ideje egy év (a 2009-es kettő helyett).
Nem változott.
Az alap- és középfokú végzettségű vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő Start kártyája továbbra is két évig érvényes.■ Adózók törlése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az adóhatóság törli a bejelentkezett és az adószám alapján nyilvántartásba vett adózók közül azt,■ a kinek a cégbírósági bejegyzés, a törzskönyvi nyilvántartási rendszer iránti kérelmét a cégbíróság, illetve a kincstár elutasította, kivéve, ha az adózó a cégbíróság végzésének kézhezvételét követő 30 napon belül igazolja, hogy a cégbejegyzési kérelmének elutasítását követő nyolc napon belül kérelmét ismételten benyújtotta, és a bejegyzési eljárás megindult;
■ a kinek a cégjegyzékből való törlését a cégbíróság jogerős végzésével elrendelte, illetve akit az egyéni vállalkozói nyilvántartásból töröltek;
■ a ki bejelenti adóköteles tevékenységének megszüntetését, vagy akinek az adóköteles tevékenység folytatásához szükséges engedélyét visszavonják;
■ a melynek a cégbejegyzési eljárását a cégbíróság megszüntette;
■ a melyet töröltek a törzskönyvi nyilvántartásból.
■ Adatszolgáltatás
Változás 2009. október 1-jétől.
Az adóigazolványt kiegészítő kártya az eddigi adatokon túlmenően tartalmazza a kártyatulajdonos természetes személyazonosító adatait is.Változás 2009. november 9-étől.
Ezentúl valamennyi kifizető (nem csak a rendszeres kifizető) és a munkáltató is köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapja, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege.Változás 2009. november 17-étől.
Az állami adóhatóság haladéktalanul elektronikus úton megküldi a munkaügyi hatóságnak a munkáltató vagy kifizető által bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a foglalkozások központi statisztikai hivatali besorolás szerinti FEOR-számát, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát.Az állami adóhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul - elektronikus úton - megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.
Változás 2010. január 1-jétől.
A munkáltatónak, a kifizetőnek (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) a bevallás gyakoriságától függetlenül havonta a tárgyhót követő 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat is be kell vallania:■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai (ideértve az előző nevet és beosztást is), neme, állampolgársága;
■ a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, összege;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék, a levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapja, összege;
■ a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdete és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja, a tárgyhónapban a pénztártag más pénztárba történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napja és a magánnyugdíjpénztár azonosítókódja, a magánnyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése napja;
`32; a 2004. évi CXXIII. törvény szerinti Start, Start Plusz, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapja, összege, továbbá a 2009. évi LXXVII. törvény szerinti 0 százalékos kötelezettség a bruttó munkabér alapján számított alapja, illetve a 10 vagy 20 százalékos kötelezettség alapja, összege;
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékot;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy a tevékenységére jellemző kereset utáni járulékot mely vállalkozásában fizeti meg;
■ a munkavállalót a tárgyhónapban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény rendelkezései szerint foglalkoztató munkáltató esetében az egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér, a hónapon belül többnapi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér összege és a foglalkoztatás napja (napjai).
Az adóhatóság a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31-éig átadja az adózás rendjéről szóló törvény által előírt részletezettségben a bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, magánszemélyenként összesített (konszolidált) éves adatokat, ide nem értve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozókat. Ha önellenőrzés vagy adóhatósági ellenőrzés a már összesített (konszolidált) éves adatokat kiegészíti, módosítja vagy megváltoztatja, az adóhatósági eljárás lezárását követő hónap utolsó napjáig az összesített (konszolidált) éves adatokat kijavítva kell átadni a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíj-biztosítási szerv részére.
Az adóhatóság az adatokat az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzéséhez a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig adja át az egészségbiztosítási szerv részére.
Az adóhatóság az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is megállapítja a munkáltató (kifizető) terhére, ha kétségtelen, hogy a munkáltató a teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére jogszabálysértő módon, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes vagy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegénél kevesebbet fizetett ki.
A munkáltatónak, a kifizetőnek (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie az állami adóhatósághoz, az e kötelezettség keletkezésének időpontjától.
Kiegészült a járulék fogalma, így járuléknak számít
■ a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj;
■ a biztosított egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka (ideértve a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a munkaerő-piaci járulékot), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a társadalombiztosítási járulék (ideértve a nyugdíj-biztosítási járulékot, továbbá az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot), a korkedvezmény-biztosítási járulék;
■ a táppénz-hozzájárulás;
■ a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátás végrehajtáskor is;
■ a tb-ellátások fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetés, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is.
Vállalkozó a magánszemély is, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez, és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint a jogi személy egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.
__________________________________________________________________________________
Társadalombiztosítási igazgatási szervek
■ Regionális egészségbiztosítási pénztárak:
megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.Dél-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szeged Dél-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Pécs Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szolnok Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Miskolc Közép-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Veszprém Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest Nyugat-dunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár, Szombathely
■ Magyar Államkincstár és regionális igazgatóságai:
megállapítják és folyósítják a családtámogatásokat, a családi támogatást a Közép-magyarországi (budapesti és a Pest megyei) Regionális Igazgatóság folyósítja, ha a jogosult három hónapra más EU-tagállamba távozik.Dél-alföldi Regionális Igazgatóság (Kecskemét, Szabadság tér 1.)
Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság (7621 Pécs, Apáca u. 6.)
Észak-alföldi Regionális Igazgatóság (Szolnok, Liget út 6.)
Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság (Salgótarján, Rákóczi út 36.)
Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság (Veszprém, Budapesti út 4.)
Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság (Budapest, Bartók Béla út 120-122.)
Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság (Győr, Hunyadi u. 6/a)
■ Regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságok:
megállapítják nyugellátásokat, a baleseti, a rokkantsági nyugdíjat és a baleseti járadékot, visszafizettetik a jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti, rokkantsági nyugdíjat és baleseti járulékot, megtéríttetik a szolgálati időre jogalap nélkül kötött megállapodás alapján történt kifizetést. 2009. október 1-jétől nyugellátási ügyekben másodfokon a a budapesti Fiumei úti Jogorvoslati Igazgatóság jár el.Dél-alföldi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Szeged, Fő fasor 16-20.)
Dél-dunántúli Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Szekszárd, Toldi u. 6.)
Észak-alföldi Regionális Nyugdíj-biztosítási lgazgatóság (Debrecen, Hunyadi u. 13.)
Észak-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Salgótarján, Mérleg u. 2.)
Közép-dunántúli Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Tatabánya, Semmelweis u. 1.)
Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Budapest, Fiumei út 19/a)
Nyugat-dunántúli Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság (Zalaegerszeg, Kossuth út 9-11.)
■ Állami adóhatóság:
a járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos, illetve a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben jár el. 2010. január 1-jétől az állami adóhatóság továbbítja a nyugdíjadatokat a nyugdíjbiztosítónak (megszűnik a foglalkoztató úgynevezett nyenyi-lapos adatszolgáltatási kötelezettsége).■ Egészségbiztosítási Felügyelet:
ellátja az egészségbiztosítási szolgáltatást igénybe vevők jogainak védelmét, az egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók ellenőrzését, az önkéntes egészségpénztárak szakmai felügyeletét.__________________________________________________________________________________
Szociálpolitikai egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei:■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959/20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Macedóniára alkalmazandó)
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963/16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Észtország, Lettország, Litvánia, Moldovai Köztársaság és Üzbegisztán kivételével valamennyi szovjet utódállamra alkalmazandó)
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005/CXXV. törvény hirdette ki)
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
■ magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Változás 2010. január 1-jétől.
A 14 százalékos ehót a kifizetőnek le kell vonnia arra a jövedelemre is - ilyen például a 100 ezer forint alatti osztalék vagy a termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem, ha a kifizető levonta utánuk az adót -, amelyet a magánszemélynek az adóbevallásában egyébként nem kellene szerepeltetnie (korábban e jövedelmeket nem terhelte eho).Ha a befizetett egyéni járulékok (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék) elérik a hozzájárulásfizetési felső határt, 2010-ben továbbra is a 450 ezer forintot (korábban a befizetett foglalkoztatói egészségbiztosítási járulékokat kellett összegezni), akkor a 14 százalékos eho alapját képező, vagyis a külön adózó további jövedelmek után nem kell megfizetni a 14 százalék ehót. Ezáltal 7,5 millió forintra csökken az a jövedelem (járulékalap), amely összeg után 4 + 2 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetése mellett már nem kell 14 százalékot fizetni (2009-ben 9 millió forint volt a jövedelemhatár).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, 1 millió forintot meghaladó adóköteles jövedelem esetén a teljes összegre kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell ehót fizetni).A bérbe adott ingatlanában lakó bérbeadót főszabály szerint akkor sem terheli százalékos eho, ha a bérbeadásból 1 millió forintnál nagyobb jövedelme származik. A kivétel az, ha az ingatlant saját vállalkozásnak vagy együtt élő közeli hozzátartozónak adják bérbe, s az ebből származó évi jövedelem meghaladja az 1 millió forintot. Ilyenkor meg kell fizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, mégpedig az ingatlan bérbeadásából származó egész jövedelemre (nem csupán az 1 millió forint fölötti részre).
A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Kifizetői százalékos eho
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozónak 27 százalék ehót kell fizetnie a kivét és a kivétkiegészítés, a társas vállalkozásnak pedig a személyes közreműködői díj és a személyesközreműködőidíj-kiegészítés összegének azon része után, amennyivel az egyéni, illetve a társas vállalkozó tevékenységére jellemző tárgyévi kereset (lásd a 11. oldalon) meghaladja a vállalkozó által a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alapot. Több társas vállalkozásban is személyesen közreműködő tag egyes vállalkozásoknál bevallott nyugdíjjárulék-alapjai nem adhatók össze, csupán azzal a járulékalappal lehet számolni, amely annál a vállalkozásnál keletkezik, ahol a személyesközreműködőidíj-kiegészítést meg kell állapítani (vagyis ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb).Nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó esetén levonható a kivét- vagy díjkiegészítésből számított ehóból a befizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (2010-ben havi 4950 forint). Társas vállalkozó esetén a díjkiegészítésre számított ehoalapból levonható a megelőző adóévekben nem megállapított osztalékoknak (az adózott eredmény rá eső részeinek) az összege, amelyek után a vállalkozás megfizette a 27 százalékos ehót.
A személyijövedelemadó-törvény szerint az osztalékalap és az osztalék vagy osztalékrész átminősítése kivét-, illetve személyesközreműködőidíj-kiegészítéssé nem függ attól, hogy a vállalkozó fő- vagy mellékfoglalkozású, vagy nyugdíjasként kiegészítő tevékenységű, vagyis az ehót meg kell fizetni, ha a személyijövedelemadó-törvény szerinti kiegészítést meg kell állapítani.
Ekho szerint adózó vállalkozónál nincs kivét-, illetve díjkiegészítés, ezért rá az idevágó ehoszabályok nem alkalmazhatók.
Nem kell megfizetni a 27 százalékos ehót az evás vagy átalányadózó egyéni vállalkozónak, az evás társas vállalkozásnak.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ab) pontjában, (2), (6), (8)-(9) bekezdéseiben.]
Nem evás társas vállalkozás köteles 27 százalék ehót fizetni a ki nem fizetett osztalék után is (vagyis az esetben is, ha nem fizetett osztalékot, bár az adózott eredménye erre lehetőséget adott volna). Az eho alapja ilyenkor az az összeg, amely a számviteli szabályok szerint a személyesen közreműködő tag részére osztalékként kifizethető lett volna,■ de legfeljebb a pozitív adózott eredménynek a tag részesedésével arányos része (az eredménytartalékot nem kell számításba venni);
■ és legfeljebb a társas vállalkozó tevékenységére jellemző tárgyévi kereset (lásd a 11. oldalon), csökkentve a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék-alappal és a díjkiegészítésre számolt ehoalappal.
Ha társas vállalkozás a megelőző adóévekben az adózott eredmény tagra eső arányos, akkor osztalékként ki nem fizetett része után megfizette a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást, és a későbbiekben a tag részére osztalékot fizet ki, a tagnak a kapott osztalékból az e résznek megfelelő összeg után nem kell - az osztalékot egyébként terhelő - 14 százalék egyéni egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. §; (4), (7) bekezdéseiben.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A kifizetőt terhelő százalékos eho 11 százalék helyett 27 százalék.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Kifizetői eho terheli■ az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó, adóelőlegköteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek);
■ a tb-járulék alapjába nem számító természetbeni juttatásokat (például az adóköteles üzleti ajándék, a reprezentáció címén adott termék és szolgáltatás), és a személyijövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti minden természetbeni juttatás után, ha azt nem biztosított kapja;
■ a kamatkedvezményből származó jövedelmet;
■ az egyösszegű járadékmegváltásokat;
■ a kis összegű kifizetéseket.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
A naptári évtől eltérő, 2009-ben kezdődő üzleti év szerinti adózó vállalkozásoknak a reprezentáció és az üzleti ajándék után - az átmeneti szabályok szerint - a 2009-ben kezdődő adóévre 11 százalék ehót kell fizetniük.[Lásd az adómódosító 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (4) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák vállalkozói ehóra
A) Főfoglalkozású egyéni vállalkozó ehója|
1. Tevékenységre jellemző éves kereset* |
1 500 000 Ft |
|
2. Éves kivét |
500 000 Ft |
|
3. Éves bevallott nyugdíjjárulék-alap** |
880 000 Ft |
|
4. Vállalkozói osztalékalap |
1 900 000 Ft |
|
5. Vállalkozói osztalékalapból
megállapított |
1 700 000 Ft |
|
6. Kivétkiegészítés (1. - 2., de legfeljebb 5.) |
1 000 000 Ft |
|
7. Tényleges vállalkozói osztalékalap (4. - 6.) |
900 000 Ft |
|
8. 27 százalékos ehó alapja (2. + 6. - 3.) |
620 000 Ft |
|
9. 14%-os eho alapja (7.) |
900 000 Ft |
|
10. Fizetendő eho (8. x 0,27 + 9. x 0,14) |
293 400 Ft |
|
*Az
egyéni vállalkozó főtevékenységére jellemző, piaci viszonyoknak meg- |
|
|
1. Tevékenységre jellemző éves kereset |
1 200 000 Ft |
|
2. Személyes közreműködői díj éves összege |
500 000 Ft |
|
3. Éves bevallott nyugdíjjárulék-alap |
500 000 Ft |
|
4. 2010-ben kapott osztalék |
600 000 Ft |
|
5. Osztalékból személyesközreműködőidíj-kiegészítés (1. - 2., de legfeljebb 4.) |
600 000 Ft |
|
6. 27%-os eho alapja (2. + 5. - 3.)* |
600 000 Ft |
|
7. 14%-os eho alapja (4. - 5.)** |
0 Ft |
|
8. Fizetendő eho (6. x 0,27 + 7. x 0,14) |
162 000 Ft |
|
*A
társas vállalkozást terheli. **A magánszemélyt terhelő, az osztalék |
|
|
1. Tevékenységre jellemző éves kereset |
1 200 000 Ft |
|
2. Adózott eredmény |
5 000 000 Ft |
|
3. Személyesen közreműködőre jutó eredmény* |
1 250 000 Ft |
|
4. Személyes közreműködői díj éves összege |
200 000 Ft |
|
5. Éves bevallott nyugdíjjárulék-alap** |
200 000 Ft |
|
6. Kifizetett osztalék |
400 000 Ft |
|
7. Személyesközreműködőidíj-kiegészítés |
400 000 Ft |
| 8. 27%-os eho alapja személyesközreműködőidíj-kiegészítés után [(4. + 7., de legfeljebb 1.) - 5.] |
400 000 Ft |
| 9. 27%-os eho alapja adózott eredmény után [(3., de legfeljebb 1.) - 5. - 8.] |
600 000 Ft |
|
10. Fizetendő eho (8. x 0,27 + 9. x 0,27) |
270 000 Ft |
|
*Ehoalapot képez az az összeg, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként 2011-ben meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a pozitív adózott eredménynek a tag részesedésével arányos része. A ki nem fizetett osztalék azon részét terheli a 27%-os eho, amennyivel a tevékenységre jellemző kereset meghaladja a nyugdíjjárulék-alap és a 27%-os eho alapjaként figyelembe vett személyesközreműködőidíj-kiegészítés összegét. Az erre megfizetett eho levonható a következő év(ek)ben keletkezett személyesközreműködőidíj-kiegészítés 27%-os ehójából. **A tag egyidejűleg heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért nincs minimális járulékalapja. |
|
Más tagállami biztosítottak
Változás 2010. január 1-jétől.
A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek ehokö-teles jövedelmeik után sem kell ehót fizetniük (korábban ezek után kellett). A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett E101-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt, 2010-ben a 450 ezer forintot.A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulásfizetési felső határt, s ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék és az ehokülönbözetre 6 százalék ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Hozzájárulás túlfizetése
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.Egyéni ehobevallás
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az adószámmal rendelkező magánszemélynek kell megfizetnie és bevallania az ehót, ha a kifizetőnek a személyijövedelemadó-törvény szerint nem kell megállapítania és levonnia az adóelőleg-köteles jövedelem adóelőlegét, mert azt a magánszemély maga állapítja meg negyedévente, és a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagyis nem jön létre biztosítás).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része lett, ezért 27 százalék ehót kell bevallania és fizetnie (2009-ben egészségügyi hozzájárulásként az átalányadó 25 százalékát kellett befizetnie).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 4. § (3) bekezdéseiben.]
Ha a magánszemély önálló tevékenység címén vagy költségtérítésként szerzett jövedelme adóelőlegének a megállapításakor nagyobb költségről nyilatkozott, mint amilyennel utóbb, az adóbevallásában ténylegesen el tud számolni, a jövedelemkülönbözet után már nem kell százalékos ehót bevallania és fizetnie (ezt 39 százalék költségkülönbözeti bírság terheli).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (5) bekezdésében.]
Ha a kifizető levonja az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania (2009-ben nem kellett levonnia az egészségügyi hozzájárulást).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt vont le tőle az előírtnál kevesebbet. Az adóévre megállapított eho és az év közben levont eho különbözetét a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie. Ez az eset áll elő például, ha az ingatlant bérbe vevő kifizető a bérbe adó magánszemély költségnyilatkozata alapján számítja ki annak személyijövedelemadó-előlegét, s a magánszemély utóbb az adóbevallásában a nyilatkozatában megadottnál kisebb költséget tud igazolni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik (például magánszemélyek közötti megbízás).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell befizetnie százalékos egészségügyi hozzájárulásként.A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Kivételek a százalékos eho alól
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Nem kell 27 százalékos ehót fizetni a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusa szerint kedvezményesen adózó egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások azon része után, amely 25 százalékos adókulccsal adózik.Nem változott.
A kifizetőnek nem kell a 2010-ben már 27 százalékos ehót megfizetnie■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ az adóterhet nem viselő járandóságok után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magánnyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a tébé-nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. §-ában.]
Megszűnik a tételes eho
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a munkáltatót, a kifizetőt, az egyéni vállalkozót terhelő tételes eho (2009-ben személyenként havi 1950 forint, napi 65 forint). A 2010. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tételes egészségügyi hozzájárulást azonban meg kell fizetni akkor is, ha azt 2009. december 31-e után állapítják meg (például ha 2010-ben utólag számfejtik a 2009-re vonatkozó járandóságot).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]
Bevallás, befizetés
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A kivétki-egészítés utáni ehót az egyéni vállalkozónak az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie. A személyesközreműködőidíj-kiegészítés utáni egészségügyi hozzájárulást a társas vállalkozásnak az adóévet követő február 12-éig kell bevallania és megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. §; (8), (10) bekezdéseiben.]
Az adózott eredménynek a személyesen közreműködő tag részesedésével arányos része (a meg nem állapított osztalék) utáni egészségügyi hozzájárulás szabályát első alkalommal a vállalkozás 2010. évi eredménye alapján kell alkalmazni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét a beszámoló közzétételére előírt határidőt követő hónap 12-éig kell teljesíteni.[Lásd az 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.A kamatkedvezmény utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni, ha pedig a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Változás 2010. január 1-jétől.
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetnie a járulékot (2009-ben a minimálbér kétszerese után kellett). Ha a járulékbevallásában bejelenti az adóhatóságnak, hogy a tényleges jövedelme ennél alacsonyabb, a tényleges jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell járulékot fizetnie (ahogy adóhatósági bejelentés esetén 2009-ben is kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Nyilatkozat magasabb járulékalap választásáról
Nem változott.
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt először az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az adóévet megelőző év december 20-áig külön bejelentőlapon jelentheti be az adóhatóságnak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó - december 12-éig esedékes - járulékbevallásában.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (4) bekezdésében.]
Járulékmérték, tagdíjmérték
Változás 2010. január 1-jétől.
A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző evás egyéni vállalkozónak a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékát kell megfizetnie - 25 százalékot az állami költségvetés fedez -, vagyis a 13 százalékos járulékból 9,75 százalékot (2009-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék felét kellett fizetnie). A járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (2) bekezdésében.]
A tb-járulék mértéke nem függ a jövedelem nagyságától (2009-ben a minimálbér kétszerese alatti és az a fölötti jövedelemnek eltérő volt a járulékkulcsa). Az evás egyéni vállalkozó tb-járulékának egyetlen új kulcsa 27 százalék, az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléké 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magában foglalja a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az álláskeresési ellátások fedezetére fizetett munkaerő-piaci járulékot.Az evás egyéni vállalkozó
■ nyugdíj-biztosítási járuléka 24 százalék;
■ "foglalkoztatói" egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 3 százalék (ebből 1,5 a természetbeni, 0,5 a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1 a munkaerő-piaci járulék);
■ nyugdíjjáruléka magán-nyugdíjpénztári tagként 1,5 százalék, a tagdíja 8 százalék;
■ nyugdíjjáruléka nem magán-nyugdíjpénztári tagként 9,5 százalék;
■ "egyéni" egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 7,5 százalék (ebből 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5 a munkaerő-piaci járulék).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Járulék szünetelése, mentességek
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét - legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig -, ez idő alatt járulékokat sem kell fizetni, írja elő az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa (korábban csak ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, közjegyző szüneteltethette tevékenységét).Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó továbbra sem köteles tb-járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt (ez a tevékenységre jellemző kereset, illetve bejelentés esetén a minimálbér) arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Nem változott.
A nappali tagozatos evás egyéni vállalkozónak is meg kell fizetnie a vállalkozásában - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezáltal jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra: táppénzre, gyedre, terhességi-gyermekágyi segélyre.Ha az evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában nem kell megfizetnie a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik.
A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjas vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét - legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig -, ez idő alatt egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. §-ában.]
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjas egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 4950, napi 165 forint (2009-ben havi 4500, napi 150 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ának (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Az egyszerűsített vállalkozói adót választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül fizeti meg, tehát akkor is, ha egyáltalán nincs bevétele.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1) bekezdésében.]
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szüneteltető vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. §-ában.]
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania.A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania.
A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Társas vállalkozás és vállalkozó
Változás 2010. január 1-jétől.
Az evaalany társaság főállású társas vállalkozó tagja után a tag tevékenységére jellemző kereset után kell megfizetni a járulékokat. Kivétel, ha a vállalkozás a járulékbevallásban bejelenti, hogy a tényleges tagi jövedelem kisebb annál, ez esetben a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér után kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
Bejelentés esetén a jövedelem, de legalább a minimálbér után kell megfizetni a járulékokat. Ha a bejelentett tagnak nincs személyes közreműködésre tekintettel elszámolt, személyijövedelemadó-köteles jövedelme (mert például csak osztalékot vesz ki), a minimálbér lesz a járulékalapja.Táppénzes állomány, gyes, gyed, ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt - vagyis a minimálbért, a tevékenységre jellemző keresetet - az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27-28. §-aiban, 31. § (5) bekezdésében.]
Egészségügyi hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás, így az evás egyéni vállalkozónak, illetve a társas vállalkozó után az evás vállalkozásnak már nem kell havi 1950 forintot fizetnie ezen a jogcímen.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-ában.]
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa evás főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékalapjára
|
Hó- |
Havi jöve- |
Halmozott |
Halmozott jövede- |
Tevékenységre jel- |
Havi mini- |
Járulékalap, ha bejelentést |
||
|
tesz |
nem tesz |
|||||||
|
1. |
50 000 |
50 000 |
50 000 |
120 000 |
71 500 |
71 500 |
120 000 |
|
|
II. |
90 000 |
140 000 |
70 000 |
120 000 |
73 500 |
90 000 |
120 000 |
|
|
III. |
80 000 |
220 000 |
73 333 |
120 000 |
73 500 |
80 000 |
120 000 |
|
|
IV. |
0 |
220 000 |
55 000 |
120 000 |
73 500 |
50 500** |
120 000 |
|
|
V. |
50 000 |
270 000 |
54 000 |
120 000 |
73 500 |
73 000** |
120 000 |
|
|
VI. |
150 000 |
420 000 |
70 000 |
120 000 |
73 500 |
150 000 |
150 000 |
|
|
VII. |
50 000 |
470 000 |
67 143 |
120 000 |
73 500 |
50 000 |
90 000 |
|
|
VIII. |
150 000 |
620 000 |
77 500 |
120 000 |
73 500 |
150 000 |
150 000 |
|
|
IX. |
200 000 |
820 000 |
91 111 |
120 000 |
73 500 |
200 000 |
200 000 |
|
|
X. |
50 000 |
870 000 |
87 000 |
120 000 |
73 500 |
50 000 |
50 000 |
|
|
XI. |
110 000 |
980 000 |
89 091 |
120 000 |
73 500 |
110 000 |
110 000 |
|
|
XII. |
70 000 |
1 050 000 |
87 500 |
120 000 |
73 500 |
70 000 |
90 000 |
|
|
*lgazolt költségekkel csökkentett bevétel. **Ekkora
járulékalap kell ahhoz, hogyatárgyhónaplg bezárólag
a vállalkozó járulék- |
||||||||
Mit kell tudni az egyszerűsített foglalkoztatásról?
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, 2009. december 14-én elfogadott, 2010. április 1-jétől hatályos törvény lép az ugyanezen időponttól hatályon kívül helyezett 1997. évi LXXIV. törvény alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatásról helyébe.
Az egyszerűsített foglalkoztatás hatálya
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai kiterjednek■ a természetes személy munkáltatónál kizárólag háztartási munkát végzők foglalkoztatására;
■ a kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő munkáltatóra;
■ a mezőgazdasági és az idegenforgalmi idénymunkára (bármely munkáltatónál);
■ az alkalmi munkára (bármely munkáltatónál).
Az általános munkajogi szabályok szerint létrejött munkaviszony sem új szerződéssel, sem a munkaszerződés módosításával nem változtatható át egyszerűsített foglalkoztatásra (ahhoz előbb meg kell szüntetni a munkaviszonyt).
A költségvetési szervek az alaptevékenységükbe tartozó munkakörök esetében továbbra is csak az általános munkajogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazhatják, vagyis e munkakörökben az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alapján senkit sem foglalkoztathatnak.
[Lásd a 2009. évi CLII. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (1), 3. § (4) bekezdéseiben.]
Munkajogi szabályok
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni a munkatörvénykönyv egyes szabályait, így például a kiküldetési, kirende-lési előírásokat, alkalmi munka esetén a betegszabadságra, munkaidő-kedvezményekre vonatkozó szabályokat. Háztartási munkára a magánszemély közeli hozzátartozóját nem alkalmazhatja egyszerűsített foglalkoztatás keretében.Az alkalmi munka definíciója nem változott, vagyis alkalmi munkának a legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül legfeljebb összesen 15 naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb összesen 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony számít.
Az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony a törvény melléklete szerinti munkaszerződés kitöltésével jön létre.
Legfeljebb négynapi, növénytermesztési idénymunkánál legfeljebb harmincnapi munka esetében szóban is köthető egyszerűsített foglalkoztatási munkaszerződés, de csak akkor, ha a foglalkoztatott nem kéri a szerződés írásba foglalását. Szóbeli munkaszerződés esetén a munkakezdés előtt és annak befejezésekor a munkavállalóval két példányban jelenléti ívet kell aláíratni, kivéve a természetes személy háztartásában foglalkoztatottat, ő ezt nem is kérheti (csak a munkaszerződés írásba foglalását). A munkáltató a jelenléti ív egyik példányát a munka befejeztével köteles átadni a munkavállalónak, a másikat pedig öt évig megőrizni.
Harmadik országbeli állampolgár - kivéve, ha bevándorolt vagy letelepedett - csak mezőgazdasági idénymunkára és háztartásban végzett munkára alkalmazható az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai alapján.
[Lásd a törvény 2. § 5. pontjában, 3. § (1)-(3), (7) bekezdéseiben, 4. §-ában, 5. § (1) bekezdésében.]
Adók és járulékok
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után főszabály szerint az általános adó- és tb-szabályok szerint kell megfizetni az adókat és a járulékokat. Egyes speciális foglalkoztatások esetén a - törvény által nem korlátozott összegű - nettó bér után 30 százalék közterhet kell fizetni, amely tartalmazza a foglalkoztató és a foglalkoztatott e tevékenységhez kötődő személyi jövedelemadóját és a járulékokat. Kedvezményezett■ a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző (például takarító, kertész, bébiszitter), ha a munkaszerződése legfeljebb 31 napra szól, és a tárgyhónapban ledolgozott napok száma nem haladja meg összesen a tíz munkanapot;
■ a mezőgazdasági idénymunka (növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munka, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt évszakhoz vagy az év valamely időszakához kötődik), feltéve, hogy a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a 31 napot, egy naptári éven belül pedig összesen a 90 napot;
■ a speciális növénytermesztési idénymunka a később elfogadandó kormányrendeletben felsorolt egyes növénytermesztési termékek (várhatóan ilyen lesz a szőlő, a dohány) termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő mozgatása, csomagolása, amely 31 napnál hosszabb is lehet;
■ az idegenforgalmi idénymunka (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka).
[Lásd a törvény 7-8. §-aiban.]
Közteherelőleg növénytermesztési idénymunkánál
A speciális növénytermesztésre idénymunkásokat alkalmazó munkáltató, ha gazdasága működtetéséhez évi legfeljebb 10 ezer munkaórára van szükség, az alkalmazás évének (tárgyév) július 12-éig közteherelőleget fizethet. Ezt a foglalkoztatás megkezdése előtt, de legkésőbb a tárgyév május 15-éig kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, egyidejűleg közölve a termőterület nagyságát és a termesztett növények, termékek körét is.A közteherelőleg alapja a termőterület - később elfogadandó kormányrendeletben rögzített - élőmunkaigénye (munkaóra) és a kötelező legkisebb munkabér szorzata. A köz-teherelőleg a közteherelőleg-alap 12 százaléka.
A közteherelőleget a ténylegesen kifizetett bér és közterhének bevallásakor kell elszámolni (a ténylegesre kiegészíteni vagy visszaigényelni). Ha a munka elháríthatatlan külső ok miatt meghiúsult, az előleg visszaigényelhető, illetve azzal adótartozás csökkenthető.
[Lásd a törvény 9. §-ában.]
Bejelentés, bevallás
A munkavállalót a munkáltató köteles elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül vagy sms-ben bejelenteni az állami adóhatósághoz, általában a munkavégzés megkezdéséig. A kivétel a speciális növénytermesztési idénymunka, az utólag, a munka megkezdésének hónapját követő 12-éig is bejelenthető.Háztartási alkalmazott és speciális növénytermesztési idénymunka telefonon is bejelenthető a kormányzati ügyfél-tájékoztató központnak.
A foglalkoztatónak (munkáltatónak) havonta kell elektronikus bevallást benyújtania és a járulékokat megfizetnie. Havi elektronikus bevallás benyújtására nem kötelezett munkáltató évente egyszer, a tárgyévet követő január 12-éig is beadhatja a bevallását, elektronikusan, de ha úgy akarja, papíralapon is, és megfizetheti a közterhet, de csak akkor, ha kizárólag olyan munkavállalókat alkalmaz, akik után a 30 százalékos közterhet kell megfizetnie.
[Lásd a törvény 12-13. §-aiban.]
A 30 százalékos közteher alá eső jövedelmet szerző munkavállalónak csak akkor kell elszámolnia e jövedelmével és arról bevallást benyújtania, ha■ külföldi, vagy
■ egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme (nettó bére) az adóévben meghaladja a 840 ezer forintot, vagy
■ az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett - adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmen kívül - más, személyijövedelemadó-bevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
[Lásd a törvény 10. § (2) bekezdésében.]
Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után az általános szabályok szerint fizetik meg az adót és a járulékokat, a munkavállaló teljes körű biztosítottá válik, vagyis minden ellátásra jogosult. A 30 százalékos közteher viszont, mivel nem az összes járulékot foglalja magában, nem jogosít sem természetbeni, sem pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra, hanem a tb-ellátások közül csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra.[Lásd a törvény 11. §-ában.]
Megszűnik az AM-támogatás
Változás 2010. április 1-jétől.
Az egyszerűsített foglalkoztatási törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik az alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező álláskereső foglalkoztatása esetén kérhető támogatás.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 18/A. § (2) bekezdésében.]
Mit kell tudni a foglalkoztatási ellátásokról?
Rendelkezésre állási támogatásra jogosult foglalkoztatása
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Rendelkezésre állási támogatást kaphat, kérelemre, legfeljebb egy évig a munkáltató a Munkaerőpiaci Alapból, ha a támogatásra jogosultat foglalkoztat (a részletszabályokat kormányrendelet határozza majd meg). A támogatás maximális havi összege foglalkoztatottanként az öregséginyugdíj-minimummal azonos (2010-ben változatlanul 28 500 forint). Teljes munkaidős, munkaviszony keretében történő foglalkoztatásra kell szerződést kötni. További feltétel, hogy a munkaadó■ legalább a támogatás folyósításának időtartamára vállalja a támogatásra jogosult foglalkoztatását;
■ a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban munkavállalója munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg;
■ kötelezettséget vállaljon arra, hogy a támogatás folyósításának időtartama alatt nem csökkenti a létszámot.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 16/B. §-ában.]
Jogosultság álláskeresési járadékra
Változás 2010. január 1-jétől.
A vállalkozói tevékenység időtartama is beleszámít az álláskeresési járadékra jogosultsághoz szükséges időbe, ha a vállalkozó eleget tett munkaerőpiacijárulék-fizetési kötelezettségének (2009-ben vállalkozói járulékot kellett fizetni, és vállalkozói járadék járt érte).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 25. § (1) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
Az ellátásért jelentkezőnek álláskeresőnek kell minősülnie, vagyis az kaphatja meg, aki■ rendelkezik a munkaviszony létesítéséhez a munka törvénykönyvében előírt feltételekkel;
■ nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán;
■ öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban vagy táppénzben nem részesül;
■ nem áll munkaviszonyban - kivéve az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszonyt, 2010. április 1-jétől az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt -, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat;
■ elhelyezkedése érdekében együttműködik az őt álláskeresőként nyilvántartó munkaügyi központtal (például havonta legalább egyszer jelentkezik munkáért);
■ munkát alkar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára a munkaügyi központ sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 25. § (1) bek. a), c-d), 58. § (5) bek. d) pontjaiban.]
Az álláskeresési járadék mértéke, a folyósítás időtartama
Változás 2010. január 1-jétől.
Az álláskeresési járadékot az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért munkaerőpiacijárulék-alapja havi átlagos összege után kell kiszámítani (2009-ben az átlagkereset alapján kellett meghatározni).Ha nincs megelőző négy naptári negyedévi járulékalap, akkor a járadékszámítás alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalapnak a havi átlagos összege.
Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nem volt az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26. §]
Új előírás 2010. április 1-jétől.
Ha az álláskeresési járadékos alkalmi munkát vállal, legkésőbb a foglalkoztatása megkezdését követő harmadik munkanapon be kell jelentenie munkaviszonyát a munkaügyi kirendeltségen. Az álláskeresési járadék folyósítását szüneteltetni kell azokra a napokra, amelyeken az álláskeresési járadékos alkalmi munkavállalóként munkát végzett.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 14. § (8), 29. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az álláskeresési járadékot (összesen legfeljebb 270 napig) két szakaszban folyósítják. Az első szakasz az ellátási időszak fele, de legfeljebb 91 nap lehet, ez alatt az ellátás összege a járulékalap 60 százaléka, maximum a minimálbér (2010-ben havi 73 500 forint) 120 százaléka. A járadék alsó határa 2010-ben havi 44 100 forint, a felső ennek a kétszerese. A folyósítás második szakaszában a járadék a rá való jogosultság kezdőnapján hatályos napi minimálbér 60 százaléka (2010-ben napi 2028 forint).Az álláskeresési járadék folyósítási idejének kiszámításakor öt nap jogszerző idő egy nap járadékidőt "ér". Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, kerekíteni kell.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-27. §-aiban.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
A rehabilitációs hozzájárulás évi összege fejenként 192 900 forintról 964 500 forintra nő.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A megváltozott munkaképességűek arányának a húsz főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknál a foglalkoztatotti létszámon belül el kell érnie az 5 százalékot, ha ennél kisebb az arány, a különbség után hozzájárulást kell fizetni.A húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Pályakezdő fiatalok Start kártyája
Változás 2010. január 1-jétől.
A felsőfokú végzettségű pályakezdők ezentúl egy évig foglalkoztathatók Start kártyával (a korábbi két év helyett). Foglalkoztatásuk első kilenc hónapjában a foglalkoztatónak 10 százalék tb-járulékot kell fizetnie (27 százalék helyett), az ezt követő három hónapban pedig 20 százalékot.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. § (1) bek. b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Járulékok, járadék új néven
■ Munkaadói járulék
Változás 2010. január 1-jétől. A munkaadói járulék megszűnik, a foglalkoztató munkaerőpiaci járulékot fizet helyette, amelynek mértéke 3 százalék, amiből 2 százalék az Egészségbiztosítási Alapot, 1 százalék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg (az átutalást az adóhivatal végzi el).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 40. §-ában.]
■ Munkavállalói járulék
Változás 2010. január 1-jétől. A munkavállalói járulék megszűnik, a munkavállalótól helyette munkaerő-piaci járulékot kell levonni. Ennek mértéke 7,5 százalék, amiből 6 százalék az Egészségbiztosítási Alapot, 1,5 százalék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg (az átutalást az adóhivatal végzi el).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41. §-ában.]
■ Vállalkozói járulék
Változás 2010. január 1-jétől. A vállalkozói járulék megszűnik, helyette foglalkoztatói és egyéni munkaerő-piaci járulékot kell fizetni, összesen 10,5 százalékot, amiből 8 százalék az Egészségbiztosítási Alapot, 2,5 százalék a Munkaerő-piaci Alapot illeti meg (az átutalást az adóhivatal végzi el). A munkaerő-piaci járulék megfizetésével a vállalkozók jogosultságot szereznek az álláskeresési ellátásokra (járadék és segély). Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából az egyéni és társas vállalkozó részére kérelemre igazolást ad ki a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékmentes időszakokat is.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 46/B. §-ában.]
■ Vállalkozói járadék
Változás 2010. január 1-jétől. A vállalkozói járadék megszűnik (de a 2010. január 1-je előtt hozott határozatok érvényben maradnak). Az érintett vállalkozók jogszerző idejük hosszától függően álláskeresési járadékra vagy segélyre lesznek jogosultak.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 44-46/A. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Kötelező pénztártagság
Nem változott.
A pályakezdők számára kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság. Pályakezdőnek az a 35 év alatti személy minősül, és válik kötelezően magán-nyugdíjpénztári taggá (bármelyik ország állampolgára is), aki első ízben lép be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe (biztosítási jogviszonyt létesít, vagy megállapodást köt a nyugdíj-biztosítási szervekkel). Amikor a 35 év alatti biztosítási jogviszonyt létesít, nyilatkoznia kell munkáltatójának, hogy korábban Magyarországon biztosított volt-e. Ha igen, nem kötelező belépnie magánnyugdíjpénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Önkéntes pénztártagság
Nem változott.
Az a 30 évesnél fiatalabb is lehet pénztártag, aki nem kötelezett a belépésre (önkéntes tagság). Ezen túlmenően életkortól függetlenül pénztártag lehet a hontalan, illetve az olyan nem EU-tagországi állampolgár biztosított, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást (úgynevezett harmadik országbeli személy). Ugyancsak magán-nyugdíjpénztári tag lehet bármely ország legalább 35 éves állampolgára, ha első ízben lép be a magyar kötelező nyugdíjrendszerbe.Visszalépés a tb-be
Változás 2009-ben.
2009. július 9-e és 2009. december 31-e között visszaléphet(ett) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a pénztártag, aki önkéntes döntéssel, tehát nem pályakezdőként választott magánnyugdíjpénztárat, és 2008. december 31-éig betöltötte az 52 éves életkort. A visszalépést annál a pénztárnál kell a tagnak kezdeményeznie, ahol a tagsági jogviszonyát fenntartja.A tag követelését a pénztárnak a visszalépés-bejelentés feldolgozását követő hónap első nyolc munkanapján belül kell átutalnia az állami költségvetés részére (ha a feldolgozás napja a hó utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, egy hónappal halaszthatja az átutalást), méghozzá állampapírban, valamint forintátutalással.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10)-(11), 123. § (15)-(16) bekezdéseiben.]
Azok a volt pénztártagok, akiknek 2009. december 31-éig a pénztártagságuk miatt alacsonyabb mértékű tb-nyugellátást állapítottak meg, ugyancsak 2009 végéig kérhetik, hogy korábban megállapított ellátásukat teljes összegben újra megállapítsák. A kérelmet ahhoz a pénztárhoz kell benyújtaniuk, amelytől korábban szolgáltatásban részesültek, vagy ha az egyösszegű szolgáltatást még nem vették igénybe, akkor ahhoz a pénztárhoz, amelynek jelenleg is tagjai. A tb-nyugellátás módosításának feltétele, hogy a nyugdíjas a korábban megkapott pénztári nyugdíját az újramegállapítási kérelem benyújtásától számított 30 napon belül visszafizesse a pénztárnak (az újramegállapítási határozatot attól számított 30 napon belül kapja meg a nyugdíjas a tb nyugdíj-igazgatási szervétől, hogy a pénztár elküldte neki a visszafizetés igazolását).A pénztárnak a visszakapott összeget legkésőbb a tb-nyugellátás módosítási igényének benyújtását követő 60 napon belül kell továbbutalnia a Nyugdíj-biztosítási Alapba, egyidejűleg megküldve a módosítási igényt az illetékes nyugdíj-biztosítási szervhez.
[Lásd a 2009. évi LXXVII. törvény 226. §-ában.]
Nem változott.
2012. december 31-éig a rokkantsági nyugellátásra jogosultságot nem szerzett pénztártag is visszaléphet a társadalombiztosítási nyugdíj rendszerébe, ha■ jogosultságot szerez pénztári nyugdíjszolgáltatásra (például ha betölti a nyugdíjkorhatárt, ha előrehozott öregségi nyugdíjat, korengedményes vagy korkedvezményes nyugdíjat állapítanak meg a számára), továbbá
■ összes magán-nyugdíjpénztári jogviszonyának időtartama nem éri el a tíz évet, és
■ várható magán-nyugdíjpénztári járadéka nem éri el a tb-nyugdíj 25 százalékát.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdésében.]
Visszalépők nyugdíja
Nem változott.
Az egyéni számlán lévő követelésnek a Nyugdíj-biztosítási Alapba való átutalási határideje - ha a visszalépést olyan pénztártag kezdeményezte, aki a nyugdíjjogosultságot 2010-2012-ben szerezte meg, és tíz évnél rövidebb ideje tag, valamint az, aki rokkantságinyugdíj-jogosultságot szerzett, továbbá aki a honvédségnél, illetve más fegyveres szervnél szolgálati viszonyban áll - minden pénztár esetében a tagsági jogviszony megszűnésének napját követő 18. munkanap. Ha a 18 munkanapos határidő (például a nyugdíj visszamenőleges megállapítása miatt) már nem tartható, az átutalás határideje a nyugdíjbiztosító - tb-nyugdíj megállapításáról szóló - értesítését követő 18. munkanap.A tébényugdíjrendszerbe visszalépő tagok visszakaphatják - vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltathatják - a kötelező tagdíjon felül fizetett kiegészítő tagdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8)-(9) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Magánnyugdíj 2013
A magánnyugdíjról és intézményeiről az Országgyűlés által 2009. december 14-én elfogadott törvény szerint a magánpénztáraknak 2012-ben el kell dönteniük, hogy az év végéig beleolvadnak-e egy magánnyugdíj-biztosítóba, vagy végelszámolással megszűnnek.E törvényt kiadványunk nyomdába adásáig az államfő még nem írta alá. Így a magánpénztári és az önkéntes pénztári törvénynek az új törvényben szereplő módosításai is az aláírást követően válhatnak hatályossá. Az érintett jogszabályhelyek:
magánpénztári 1997. évi LXXXII. törvény: 28. § (1) bek. b) pont, (3) - 246. oldal, 89. § (4) a)-b) - 265. oldal, 119. § (2) - 270. oldal, 134. § (1) a) - 271. oldal
önkéntes pénztári 1993. évi XCVI. törvény: 12. § (4) bek. - 329. oldal, 49. § (2)-(3) - 342. oldal
__________________________________________________________________________________
Tagsági viszony keletkezése
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.Kötelező pénztártagság esetén a tagsági jogviszony kezdete a belépés alapjául szolgáló biztosítási jogviszony kezdő időpontja. Önkéntes belépés esetén a tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja.
A pályakezdőnek a biztosítottá válását követő, a pénztárba önkéntesen belépő személynek pedig a pénztártaggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
Ha a pénztár a tagságra kötelezett pályakezdő biztosított belépési nyilatkozatát elutasította, vagy ha a pályakezdő az előírt határidőn belül nem élt pénztárválasztási jogával, illetve ha bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjával az illetékes területi pénztár tagjává válik.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az adóbevallásban kell az adóhatósághoz - a járulékkal egyidejűleg - bevallani és befizetni. A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles teljesíteni a bevallást - elektronikus úton - és a befizetést is. Ha valaki külföldi illetékességű jogi, nem jogi vagy természetes személytől szerez - biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján - jövedelmet, a pénztári tagdíjat a személyi jövedelemadóról benyújtott éves bevallásában kell bevallania, és a tagdíj alapjául szolgáló jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente köteles bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3) bekezdésében, 50. §-ában.]
Egyházi személy tagdíját az egyházi központ a minimálbér után, a járulék bevallásával és befizetésével együtt köteles havonta az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Tagi jogok, kötelezettségek
Változás 2009. július 9-étől.
Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át is másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag ezentúl köteles nemcsak az 1 ezreléket, hanem az elhagyott pénztár további költségeit, de legfeljebb 5 ezer forintot is megfizetni.Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
A pénztártag átlépése csak akkor válik érvényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azoknál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénztárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmutatót megkapta (2009. július 8-áig elegendő volt kitölteni az átlépési nyilatkozatot).Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a felügyelet honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.
A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) és a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 29. § (1), (8) bekezdéseiben.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül vált másodszor is pénztárat, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az "átadó" pénztár az "átvevő" felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az "átadó" pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1), (3) és a 282/2001. kormányrendelet 29. § (16) bekezdéseiben..]
Tagdíjfizetési megállapodást azok a pénztártagok köthetnek, akik időlegesen nem rendelkeznek járulékalapot képező jövedelemmel (például táppénzen vannak), nem biztosítottak, vagy akiknek a biztosítási jogviszonya szünetel (például fizetés nélküli szabadság idején).Ha a pénztártag társadalombiztosítási szervvel nyugdíj-megállapodást köt, a szerződést köteles bemutatni a magánnyugdíjpénztárnak. A tagnak azt is haladéktalanul közölnie kell a pénztárral, ha megszűnik a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodása (ekkor a pénztári tagdíj fizetésére vonatkozó megállapodása is megszűnik, bár pénztártagsága megmarad).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében és az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. a)-b) pontjaiban.]
A magánnyugdíjpénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak a társadalombiztosítási járulék-törvény szerinti biztosítási jogviszonyának fennállása alatt folyamatosan fenn kell tartania tagsági viszonyát valamely magánnyugdíjpénztárban, és eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
A pénztártag tagdíjat köteles fizetni (mértéke 2010-ben változatlanul 8 százalék). A tag tagdíját a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet juttató foglalkoztató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó e kötelezettséget saját maga teljesíti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében, 51. §-ában.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagok kisebb társadalombiztosítási nyugdíjat kapnak majd, mint azok, akik "tisztán" tb-nyugdíjasok (nem léptek át a vegyes rendszerbe).A 2013 előtt nyugdíjassá válók ellátását azonos szorzószámokkal számítják ki, függetlenül attól, hogy tisztán a társadalombiztosítási nyugdíjat vagy a vegyes nyugdíjrendszert választották, de az utóbbiak az így kiszámított tb-nyugdíj 75 százalékát kapják.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Pénztári szolgáltatások
Változás 2009. július 9-étől.
A magánnyugdíjpénztár tagja jogosulttá válik nyugdíjra, ha egészségkárosodásának mértéke eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges - legalább 50 százalékos - mértéket, és az állapota nem rehabilitálható (2009-ben akkor is jogosult volt a legalább 50 százalékban egészségkárosodott pénztártag, ha állapota rehabilitálhatónak minősült).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. j) pontjában.]
Változás 2010. január 1-jétől.
Ha a tagsági jogviszony időtartama a nyugdíjazáskor nem éri el a 180 hónapot, a pénztártag részére csak egyösszegű szolgáltatás állapítható meg, járadék nem (2009-ben bármelyiket választani lehetett). A 180 hónapos időtartam kiszámításakor nem kell figyelembe venni, hogy eközben a pénztártag fizetett-e tagdíjat, vagy sem.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 28. §-ában.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért e kifizetésekre nem kell jövedelemadót fizetni (a haláleseti kifizetés nem nyugellátás, ezért - kedvezményesen - adóköteles).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28, 33. §-aiban.]
Pénztártag halála
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztártag halála után a kedvezményezett (örökös) az általa a tag számlájáról egy összegben felvett, összevont adóalapba beszámító számlaösszegre eső, a legalacsonyabb adókulccsal számított adóval csökkentheti összes adóját (nem pedig a legmagasabb kulccsal számított adó 50 százalékával) - mondja ki a személyi jövedelemadóról szóló, 1995. évi CXVII. törvény 34. paragrafusának (2) bekezdése.Ha tehát a kedvezményezett felveszi például az elhunyt egyéni számláján lévő 1 millió forintot, ezt bele kell számítania az összevont személyijövedelemadó-alapjába, de számított adója 2010-ben ennek a 17 százalékával, tehát 170 ezer forinttal csökkenthető (2009-ben ez esetben 180 ezer forinttal csökkenthette a számított adót, vagyis az 1 millió forintra a legmagasabb adókulccsal - 2009-ben 36 százalékkal - számított adó felével, vagyis 180 ezer forinttal).
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultságuk arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni a korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, a kedvezményezett juthat hozzá a pénztártag megtakarításához. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíj-törvény szerinti "teljes összegű" hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá eső összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis az egyéni számlán lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29., az 1997. évi LXXXI. törvény 44/C. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 59/C. §-aiban.]
Rokkant pénztártag követelése
Nem változott.
Ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjra jogosult, választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeg terhére akar-e igénybe venni magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatást, vagy a pénztárnál vezetett egyéni számláján lévő követelését átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba. Az előbbi esetben 75 százalékos, az utóbbiban teljes összegű tb-s rokkantsági nyugdíjra jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Rokkantsági nyugdíj igénylése esetén a pénztártag az igényével kapcsolatos elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül léphet vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. A magánnyugdíjpénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy pénztári számlakövetelése várhatóan mekkora ösz-szegű pénztári járadékra váltható át. (Így a pénztártag mérlegelheti, melyik megoldás kedvezőbb neki, a pénztári járadék vagy a teljes összegű tb-nyugdíj. A visszalépés akkor éri meg neki, ha az ennek révén elérhető többletellátás magasabb a pénztári járadéknál.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Hozamgarancia
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre - vagyis a 2010 előttiekre is - garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt).A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2010-ben például 12 évi pénztártagságot követően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztártagnak a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni, a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot pedig a Garanciaalaptól kapja meg.
A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási időszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, de egészségi állapota alapján rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfóliót váltott.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]
Pénztári garancia
Nem változott.
Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni.A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha ez nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető magánnyugdíjpénztár elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert működtet. Az átálláskor "A" tagnak 1 millió forint van a számláján.|
Növekedési portfólió |
Tétel |
|
Január 1-je |
|
|
1. Egyéni számlák összege |
24 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma * |
20 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) |
1,2 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege |
1 200 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma |
1 000 000 db |
|
Január
9-én a pénztár a 2-án befektetett növekedési portfólió |
|
|
6. Nettó hozam (1. x 0,75%) |
180 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege |
24 180 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma |
20 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) |
1,209 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) |
1 209 000 Ft |
|
Január
12-én a pénztár 50 millió forintos befektetési vesztesé- |
|
|
11. Befektetési veszteség |
50 000 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák összege (7. - 11.) |
24 130 000 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma |
20 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) |
1,2065 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) |
1 206 500 Ft |
|
Január
13-án a pénztár - az adóhatóságtól érkezett bevallási |
|
|
16. Összes tagdíjjóváírás |
4 000 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása |
40 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák összege (12. + 16.) |
24 134 000 000 Ft |
|
19.
Elszámolóegység-növekmény |
3 315 375 db |
|
20. Elszámolóegységek száma (13. + 19.) |
20 003 315 375 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) |
1,2065 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
33 153 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) |
1 033 153 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) |
1 246 499 Ft |
|
23. Az
elszámolóegység-érték |
0,54% |
|
*Induláskor megegyezik a számlák összegével, tehát minden tagnak |
|
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania. (2009-ben ügyfélszolgálati irodát és telefonos ügyfélszolgálatot is a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig kellett működtetnie.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől ugyancsak számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bekezdésében.]
Pénztári működés
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztártag egyéni számlájának alakulását, az év végi egyenleget, a tárgyévben befizetett tagdíjakat és a hozamból származó bevételeket bemutató számlaértesítőt a pénztárnak legkésőbb a tárgyévet követő év február 28-áig kell megküldenie a tag részére (2009-ig a tárgyévet követő év június 30-áig kellett).[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (1) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 2011-ben 0,7 százalékát, 2012-ben 0,6, 2013-ban 0,5, 2014-től pedig 0,4 százalékát (2010-ig a vagyonkezelési díj és a vagyonkezelési költség a kezelt vagyon 0,8-0,8 százaléka lehet).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6)-(7), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig a pénztárak teljesítményének bemutatásaként az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását is figyelembe vevő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében.]
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal nyilvánosságra hozza, méghozzá ugyanolyan méretben (például azonos betűnagyságban), az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyon-növekedési mutatót is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat hozza nyilvánosságra.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 21. §-ában.]
A pénztárnak az előző évről, illetve a korábbi évekről szóló hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé ezeket. A felügyelet szintén csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatalkor azonban a pénztárnak és a felügyeletnek fel kell tüntetnie, mekkora az egyes portfoliók vagyonának hányada a pénztári összvagyonhoz viszonyítva.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában.]
A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetési jegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak 2010-ben is csak legfeljebb 4,5 százaléka vonható le működési célokra (2007-ben még 6 százalék, 2008-ban pedig 5,5 százalék volt a lehetséges levonás). A levonást követően fennmaradó összeget továbbra is teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanfejlesztést végző pénztárnak az építés szakszerűségének ellenőrzésével építési műszaki ellenőrt kell megbíznia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (5) bek. e) pontjában.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már rendelkezik ilyen ingatlannal), a pénztárnak hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
Az újonnan alapított pénztárnak a felügyelet által kiadott tevékenységi engedély kézhezvételétől számított egy éven belül kell igazolnia, hogy taglétszáma elérte az előírt 2 ezer fős minimumot. Az egy éven túl a PSZÁF visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét, ha a tagok száma fél éven túl 2 ezer alatt marad.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében, 20/A. §-ában, 110. § (2) bek. h) pontjában.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (a közgyűlést a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthatja). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nak, ha megváltozik a pénztár neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]
A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 2000-ben 4 százalékos hozamot ér el, 2008-ban 10 százalékos veszteséget, 2009-ben 15 százalékos hozamot. 2000-2007-ben a hozam e két érték között ingadozik.2000 elején "A" pénztártag egyéni számlaegyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 10 százalékos vesztesége miatt megtakarítása ez évben 300 ezer forinttal csökkent. A 2008-as 300 ezer forint tagdíjbefizetéssel azonban egyéni számláján 2009 elején továbbra is 3 millió forint maradt.
A pénztári befektetések 2009. évi 15 százalékos hozamának eredményeként a tag megtakarítása ez évben 450 ezer forinttal növekedett.
A pénztár 2010. február végén jelenti a PSZÁF-nak, hogy 2009. évi hozamrátája 15 százalék, 2000-2009 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel.
A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 7 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal -hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák).
A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 7 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Választható portfólió
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Nem kell a kiegyensúlyozott portfólióból a növekedési portfólióba sorolni azt a tagot, akinek 2009-ben még kevesebb mint 15 éve, 2010-ben azonban - a nyugdíjkorhatár felemelése miatt - már több mint 15 éve hiányzik a korhatár eléréséhez. Ha például egy pénztár 2009-től működtetett választható portfóliós rendszert, akkor egy 48 éves pénztártagot a kiegyensúlyozott portfólióba sorolt be, mivel az akkori szabályok szerint 14 éve volt hátra a 62 éves nyugdíjkorhatár eléréséig. 2010-ben a pénztártag 49 éves lesz, de a rá irányadó nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedett, amit 16 évvel később érhet el. Ennek alapján 2010. január 1-jén a kiegyensúlyozott portfólióból a növekedési portfólióba kellene átsorolni, de ezt az átsorolást a pénztáraknak nem kell végrehajtaniuk, és nem is tehetik meg azt.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C. §-ában.]
Nem változott.
A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül. A három összetételváltozat:■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt -legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasz-tást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
a klasszikus portfóliósok közé, ha 5 éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. § és a 282/2001. kormányrendelet 34. §-aiban, 2/A. mellékletében.]
A magánnyugdíjpénztáraknak legkésőbb 2011. június 30-ától kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2011. június 30-án a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 34. §-ában, 2/A. melléklet III. részében.]
A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat 2010. január 1-jén kell elvégeznie.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C, 35. §-aiban.]
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A § (8) bekezdésében.]
A tag által választott portfóliót az egyéniszámla-értesítőn fel kell tüntetni.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (3) bek. n)-o) pontjaiban.]
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a pénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a tagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot. A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz. Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a felügyelet határozza meg. Ha a pénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a felügyelet felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról történő döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Magán-nyugdíjpénztári adózás 2010. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
■ Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) k) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.
Adózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára, megállapodás alapján.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
■ Tagdíj-kiegészítés
70. § (5) b), 71. § (1) A munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg.Adózási szabály: 25 százalékos mértékű adó terheli.
Megjegyzés: Az adót a hozzájárulást teljesítő munkáltatónak kell megfizetnie.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által saját alkalmazottja részére fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
11. sz. mell. 4. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján saját maga javára fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
3. § 72. a) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Nyugdíjként adóterhet nem viselő járadéknak minősül.
11. § (2) c) Jövedelem, jogcím: Bevallás Adózási szabály: A magánszemélynek nem kell adóbevallást adnia, ha magánnyugdíjpénztári kedvezményezettként nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő bevételt szerzett (tehát haláleseti kifizetést folyósítottak neki), és ezen kívül nem szerzett vagy csak az alábbi jogcímeken szerzett bevételt: adóterhet nem viselő járandóság, illetve olyan bevétel vagy jövedelem, amelyet a jövedelemadó-törvény 11. § (3) bekezdése szerint nem kell bevallani. Megjegyzés: A kedvezményezett nyilatkozni köteles a pénztárnak, hogy a haláleseti kifizetés után nincs adófizetési kötelezettsége.
28. § (9), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Haláleseti (pénztári szolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles, eho nem terheli.
34. § (1) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg adójának levonása.
Adózási szabály: Az adóterhet nem viselő járandóságok összegére eső adó csökkenti az összevont adóalapra számított adót.
34. § (2) Jövedelem, jogcím: Kedvezményezett által kapott haláleseti kifizetés adójának levonása.
Adózási szabály: A kifizetés összegére a legalacsonyabb adókulccsal számított adó az összes számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti.
46. § (2) a) Jövedelem, jogcím: A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatás adóelőlege.
Adózási szabály: A kifizetett pénztári szolgáltatást nem terheli adóelőleg.
46. § (2) b) Jövedelem, jogcím: Kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőlegének levonása.
Adózási szabály: A pénztár által kedvezményezettnek e jogcímen kifizetett összeget nem terheli adóelőleg (a kedvezményezettnek a kifizetésig nyilatkoznia kell, hogy a kifizetés miatt nem keletkezik adófizetési kötelezettsége).
49. § (14) Jövedelem, jogcím: Kedvezményezett részére kifizetett haláleseti juttatás adóelőlege.
Adózási szabály: Ha a kifizetést adóelőleg terheli, az a kifizetés és a legalacsonyabb adókulcs felének a szorzata.
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénztári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összeg.Adózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek.
28. § (1) c), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Tagdíj-kiegészítés visszafizetése.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, eho nem terheli.
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés).Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: Magánszemély javára megállapodás alapján fizetett tagdíj (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését, finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni a figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét -az alapszabályban kell részletezni).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nem fizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámla-jóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. A teljes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja, ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2008-ban is a befizetett tagdíj 30 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
Munkáltatói hozzájárulás
Változás 2010. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadóról szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint 25 százalékos (tehát kedvezményes) mértékű adó terheli az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulásnak 2009-ben még adómentes részét. A kedvezményes adó az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50 százalékáig, 2010-ben 36 750 forintig terjedő részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig, 2010-ben havi 22 050 forintig terjedő részét.A kedvezményes mértékű adó igénybevételének feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.
A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezményes összeghatárt meghaladó része természetbeni juttatásnak minősül, s így 54 százalékos adó terheli (2009-ben az adómentes összeghatár feletti hozzájárulás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősült, és az összevont adóalap részét képezte).
A munkáltató az 1960-1962-ben született önkéntes pénztári tagok részére - feltéve, hogy 2009. december 31-én már pénztártagok voltak - attól függetlenül megállapíthat az általános feltételeknél magasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást, hogy nyugdíjba vonulásukig 15 évnél több van hátra (2009-ben a munkáltató ezt kizárólag azon alkalmazottak esetében tehette meg, akiknek 15 évnél kevesebb hiányzott a nyugdíjkorhatáruk eléréséig).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és a maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másik tagjainak nem (vagy azokénál kevesebbet).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdésében.]
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafete-riarendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]
Pénztártámogató
Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. §-ában.]
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Pénztártag halála, számlaöröklés
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathatja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő ösz-szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]
Pénztárszervezet
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött) közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve - az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]
Egyösszegű kifizetés, járadék
Nem változott.
A nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2010-ben felvesz a követeléséből, ezt 2013-ban teheti meg ismét).A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodást elszenvedett pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba.
A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában és az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (11) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár nyugdíjszolgáltatása, vagyis a kiegészítő nyugdíj a nyugdíjkorhatár elérése után vehető igénybe. E szempontból betöltöttnek minősül a nyugdíjkorhatár akkor is, ha a pénztártag speciális, korhatár előtti ellátást vesz igénybe, például korengedményes, előrehozott, bányász-, művész- vagy rokkantsági nyugdíjas. A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében és 47. §-ában.]
Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. Így például járadékszolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsíthetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen megkapnák felhalmozásukat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 18/A. §-ában, 64/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Önkéntes nyugdíjpénztár 2000-ben 3 százalékos hozamot ér el, 2008-ban 12 százalékos veszteséget, 2009-ben pedig 15 százalékos hozamot. 2001-2007-ben a hozam 3 és 15 százalék között ingadozik.2000 elején "A" pénztártag egyéni számlájának egyenlege 300 ezer forint, a 3 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 9 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyenlege 2 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 12 százalékos negatív hozama miatt a megtakarítása ez évben is 240 ezer forinttal csökken. A 2008-ban teljesített tagdíjbefizetések következtében azonban 2008. végi záróegyenlege csak 140 ezer forinttal csökken, így 1 millió 860 ezer forint lesz. 2009-ben a 15 százalékos hozam eredményeként további 279 ezer forinttal gyarapodik a megtakarítása.
A pénztár 2010. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2009. évi hozamrátája 15,0 százalék, 2000-2009 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7,5 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel. A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál, eszerint a pénztár 2010. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi átlagos vagyonnövekedési mutató 8 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 7,5 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 8 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Felvett megtakarítás adója
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérése előtt felvett megtakarítás adóköteles részét - az adókötelezettség mellett - 27 százalék eho terheli (a korábbi 11 helyett), amelyet továbbra is a tagnak kell megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) bek. a) pontjában.]
Nem változott.
Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § (3) bekezdésében.]
A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adómentesen veheti fel.Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és eho-mentes.
A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi jövedelemadó, az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást viszont csak akkor nem, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen. A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli adó a pénztári szolgáltatást, ha a tag tébés rokkantsági nyugellátásra szerez jogosultságot.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkorhatárt megelőző felvétele esetén az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész továbbra is úgy csökken, ahogy 2007-ig, vagyis egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el". (2007-ig ha valaki például 1994-ben vált pénztártaggá, s 2006-ban befizetett összeget 2007-ben vett ki, ugyanúgy csak annak 80 százaléka után fizetett adót, mint ha 1994-ben befizetett összeget vett volna fel, mivel lejárt a tíz év várakozási ideje, így elkezdett csökkenni az adója.)
Egyéniszámla-értesítő
Nem változott.
Az önkéntes pénztárnak minden évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénzügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaznia. A tárgyévben már elszámoló-egységes rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a számlaértésítőt a tárgyévet követő év február 28-áig, önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert nem működtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie a számlaértesítőt.[Lásd a 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2001. kormányrendelet) 30. § és a 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 268/1997. kormányrendelet) 21/D. §-ában.]
Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte - a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B. § (3) bekezdéseiben és a 281/2001. kormányrendelet 27/A. §-ában.]
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, illetve százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 46. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében és a 281/2001. kormányrendelet 27. §-ában.]
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 27. §-ában.]
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Változás 2010. január 1-jétől.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania. (2009-ben ügyfélszolgálati irodát és telefonos ügyfélszolgálatot is a hét legalább egy munkanapján 8 órától 18 óráig kellett működtetnie.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ának (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például azért, mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]
Hozammutatók nyilvánosságra hozatala
Nem változott.
A PSZÁF a nyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az előző tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását mérő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében.]
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (például azonos betűnagyságban) megjelenteti az előző tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 25. §-ában.]
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összva-gyon mekkora hányada.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 24. § (2) bekezdésében, 25. §-ában.]
Határidők
Változás 2010. január 1-jétől.
A fordulónapot az elszámolóegységes nyilvántartási rendszert működtető nyugdíjpénztárnak úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti a kifizetés iránti igény bejelentését (2009-ben a tagsági jogviszony megszűnésekor a kifizetés, átutalás fordulónapja az igénybejelentés hónapjának utolsó napja volt, s ha a bejelentés a hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esett, a pénztár a bejelentést követő hónap utolsó napját is meghatározhatta fordulónapként). A pénztártag vagy a kedvezményezettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy átutalást ezentúl tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést most már legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon belül kell teljesítenie.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29/A. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert nem működtető önkéntes nyugdíjpénztár a pénztártag vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagyis a pénztár ilyenkor szintén csak az egyéni számla összegének maximum 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell majd utalnia.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A pénztáraknak a pénztári beszámolót és a mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenniük, éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is, s ezek adatait a PSZÁF is közli a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor e közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Számlalezárási költség
Nem változott.
Ha a tagsági jogviszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.[Lásd a 281/2001. kormányrendelet 29. § (2) és a 268/1997. kormányrendelet 21/A. § (2) bekezdéseiben.]
Vagyonkezelési díj
Változás 2011. január 1-jétől.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 2011-ben 0,7 százalékát, 2012-től pedig 0,6 százalékát (2010-ig a vagyonkezelési díj és a vagyonkezelési költség a kezelt vagyon 0,8-0,8 százaléka lehet).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámla-egyenlege értékét meghatározza.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartásra
Választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztár 2010. január 1-jén elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 500 ezer forint van a számláján.|
Növekedési portfólió |
Tétel |
|
Január 1-je |
|
|
1. Egyéni számlák összege |
1 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma * |
1 000 000 000 db |
|
3. Egy egység értéke (1. / 2.) |
1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege |
500 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek száma |
500 000 db |
|
Január
9-én a pénztár a január 2-án befektetett növekedési |
|
|
6. Nettó hozam (1. x 0,1%) |
1 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege |
1 001 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma |
1 000 000 000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) |
1,001 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) |
500 500 Ft |
|
Január
12-én a pénztár 500 ezer forintos befektetési vesztesé- |
|
|
11. Befektetési veszteség |
500 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák összege (7. - 11.) |
1 000 500 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma |
1 000 000 000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) |
1,0005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) |
500 250 Ft |
|
Január
13-án a pénztár a növekedési portfólióban jóváír 1 mil- |
|
|
16. Összes tagdíjjóváírás |
1 500 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása |
20 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák összege (12. + 16.) |
1 002 000 000 Ft |
|
19. Elszámolóegység-növekmény (16. / 14.) |
1 499 250 db |
|
20. Elszámolóegységek száma (13. + 19.) |
1 001 499 250 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) |
1,0005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység-növekménye |
19 990 db |
|
23. "A" egységeinek száma (5. + 22.) |
519 990 db |
|
22. "A" számlaegyenlege (21. x 23.) |
520 250 Ft |
|
23. Az
elszámolóegység-érték |
0,05% |
|
*Induláskor megegyezik a számlák összegével, tehát minden tagnak |
|
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]
Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktuáriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]
Pénztári alapok, vagyon
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D. §-aiban.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adóköteles jövedelemnek számít).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]
Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Önsegélyező pénztári szolgáltatások
Nem változott.
Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások:■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50., 50/D. §-aiban.]
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Önsegélyező pénztár nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a minimálbér 30 százalékáig terjedő összeget adhat, azaz 2010-ben tagonként 22 050 forintot. (A szolgáltatás a tanév első napját megelőző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
Csakúgy, mint az egészségpénztári, az önsegélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásnak, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyednek, az átmeneti járadéknak, a bányász-egészségkárosodási járadéknak, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak, a rendszeres szociális járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §-ában.]
Egészségpénztári szolgáltatások
Nem változott.
Az egészségpénztárak főbb nyújtható szolgáltatásai:■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs, fürdőszolgáltatás igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
■ gyógy- és egészségügyi üdülés támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése;
■ sporttevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
Sporttevékenységre támogatásként egy-egy jogosultnak (a pénztártagnak és közeli hozzátartozóinak fejenként) a pénztár legfeljebb a tárgyév január 1-jén érvényes minimálbér havi összegét adhatja évente, azaz 2010-ben 73 500 forintot.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. n) pontjában.]
Ha az egészségpénztár által finanszírozható gyógy- vagy egészségügyi üdülést csak a tag vagy csak egy családtagja veszi igénybe, ez évi 160 ezer forintig adómentes, ha egy évben legalább ketten, akkor nekik összesen 240 ezer forint a határ.A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás
■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a rekreációs üdülési szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása;
■ az életmód javulását elősegítő kúra támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]
Egészségpénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, a prevenciós szolgáltatás, illetve az egyéni számla kétéves lekötése után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéni számlajóváírás formájában vehető igénybe.Ha az egészségpénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni a pénztártag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. Az egészségpénztárban lekötött, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
Pénztárfelügyelet
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 64/C-D. §-aiban.]
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat -nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Önkéntes pénztári adózás 2010. január 1-jétől
Személyi jövedelemadó
Adózási szabály: Munkaviszonyból származó jövedelem.7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg.
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján).
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjrendszerből a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: A magánszemélynél: nem számít jövedelemnek.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akik önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
28. § (1) f) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jóváírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha ezeket az adóigazgatási előírások szerint igazolják.
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 30%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalt összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés-jóváírást. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.
46. § (2) d), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatói adomány).
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem).
70. § (5), 71. § (1). Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része.
Adózási szabály: 25 százalékos mértékű adó terheli.
Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást befizető munkáltatót terheli. A hozzájárulásban részesülő pénztártag előzetesen nyilatkozatban köteles közölni a munkáltatóval, hogy az adóévben más munkáltató nem fizetett be a javára a 25 százalékos adózási szabály igénybevételére jogosító hozzájárulást. A hozzájárulást a kifizető több hónapra előre vagy legfeljebb három hónapra utólag utalhatja. Előre történő utalás esetén - beleértve a 2009. évi utalást is - a juttatás hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és kifizetni az adót.
71. § (2) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásnak nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás esetén pedig az együttes befizetésnek a minimálbér 30 százalékát meghaladó része.
Adózási szabály: Természetbeni juttatásnak minősül, 54 százalékos adó terheli.
11. sz. mell. I.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei.
Adózási szabály: Költségként elszámolható.
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság esetén).Adózási szabály: Adómentes.
Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifizetést megelőző harmadik évben, vagy azt megelőzően kezdődött; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15%-ánál; C: mindig.
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása.
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli. Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie az adót.
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban.
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a tizenegyedik évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő tizedik évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie az ehót.
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból való befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is).
Adózási szabály: Adómentes.
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül.Adózási szabály: Egyéb jövedelem.
Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem.
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben történt.
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, kormányrendeletben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 30%-ának pénztári számlára utalásával és az egészségpénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették.
1. sz. mell. 6.5. Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások.
Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek.
Megjegyzés: Nem adómentesek az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatások.
Társasági és osztalékadó
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át.Adózási szabály: Adómentes.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül.
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Változás 2010. január 1-jétől.
Az éves nyugdíjemelés mértéke a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől is függ, nem csak a fogyasztóiár-indextől és a nettó átlagkereset növekedésétől. A januári nyugdíjemeléshez ezen adatoknak a költségvetési törvényben az emelés évére tervezett mértékét kell figyelembe venni, mégpedig úgy, hogy ha a GDP költségvetési törvényben elfogadott növekedési üteme■ 3 százaléknál kisebb, a fogyasztói ár növekedésének költségvetési törvényben tervezett mértékével emelik a nyugdíjat;
■ legalább 3 százalék, akkor a fogyasztói ár tervezett növekedése mellett a nettó átlagkereset ugyancsak a költségvetési törvényben tervezett növekedését is bekalkulálják, annak mértékétől függő súllyal.
Eszerint ha a költségvetési törvényben elfogadott GDP-növekedés
■ legalább 3 százalék, de 4 százaléknál kisebb, akkor a nettóátlagkereset-növekedés súlya 20 százalék lesz (vagyis a nyugdíjemelés mértékének kiszámításához a fogyasztóiárnövekedés tervezett mértékét 0,8-del, a nettó átlagkeresetét 0,2-del szorozzák, s a két szorzatot összeadják);
■ legalább 4 százalék, de 5 százalék alatt marad, akkor a nettóátlagkereset-növekedés 40 százalékos súlyt kap;
■ legalább 5 százalék, akkor a nettó átlagkereset és a fogyasztói ár tervezett növekedésének egyaránt az 50 százalékával számolnak (vagyis a két növekedési mértéket átlagolják).
Ez 2010-ben azt jelenti, hogy januárban a tervezett fogyasztóiár-növekedésnek megfelelően 4,1 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés szükségessége és mértékének kiszámítása a januárival azonos módon a GDP-től, valamint az infláció és az országos nettó átlagkereset alakulásától függ (korábban a novemberi emelésnél csak a nettóátlagkereset-növekedést és az inflációt kellett figyelembe venni, a GDP alakulását nem).
Novemberben akkor kell emelni a nyugdíjakat, ha a kormány év közben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján úgy becsüli, hogy
■ a nettó átlagkereset év végére várható növekedése nagyobbat indokolna a januárban érvényesített nyugdíjnövelésnél, vagy
■ a nyugdíjasokra számított fogyasztói ár gyorsabban nő, mint az általános fogyasztói ár, vagy
■ az általános fogyasztói ár a tervezettnél magasabbra várható, vagy
■ a GDP-növekedés nagyobb a költségvetési törvényben tervezettnél, illetve 3 százaléknál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha a KSH-adatok alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Januárban és novemberben is továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő évben jár).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]
13. havi nyugdíj helyett nyugdíjprémium
Változás 2009. július 1-jétől.
Megszűnt a 13. havi nyugdíj (a 2009 júliusáig arra jogosult nyugdíjasok 2009 novemberében már nem kapták meg a 2009. évi második részletét).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 6/A. §-ában.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie - a megszűnt 13. havi nyugdíj helyébe lépő - egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értékeli, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére eléri a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.Az öregségi nyugdíjasok és a fegyveres testületektől szolgálati nyugdíjba vonultak közül azok kapnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. A rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a hozzátartozói nyugdíjasok az életkoruktól függetlenül megkaphatják a nyugdíjprémiumot. Nem adható nyugdíjprémium az ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak, a rehabilitációs járadékosnak, s annak sem, aki az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt vonult (például előrehozott, korkedvezményes, korengedményes) nyugdíjba, és az előző év végéig még nem töltötte be az öregséginyugdíj-korhatárt, továbbá annak sem, aki az előző évben még nem volt nyugdíjas.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménynyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maximum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.
Havi nyugdíjminimumok
Nem változott.
2010-ben a 2008-as nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 23. § (1), 28. § (1) bekezdéseiben, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2010-ben
|
Ellátás megnevezése |
A nyugdíjminimum havi összege |
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
1. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
1. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Korrekciós nyugdíjemelés
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjkorrekcióról szóló 2005. évi CLXXIII. törvény elfogadásakor 2009-re tervezett nyugdíjkorrekció 2010. január 1-jén lép életbe (4. paragrafus). Eszerint az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e között megállapított sajátjogú nyugdíjakat 2 százalékkal, az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e és az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e között megállapítottakat 4 százalékkal emelik. A parlament eltörölte a 1990 után megállapított rokkantsági nyugdíjak 2010-re tervezett külön korrekcióját is (korrekciós törvény 5. paragrafus).Öregségi nyugdíj
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában és a 2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma, az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (5), 18. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák nyugdíjkorhatár-emelkedésre
A) 1950-ben született férfi 2010-ben 41 év szolgálati idővel rendelkezik, vagyis csökkentés nélkül igénybe vehetné az előrehozott öregségi nyugdíjat. E jogával azonban nem él, hanem tovább dolgozik, és 2011-ben - 61 évesen, 42 szolgálati évvel - megy nyugdíjba.Teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kap, mivel a jogosultságot erre már 2010-ben megszerezte, s 2010 után bármikor menne is nyugdíjba, a jogszerzés évében érvényes szabályok szerint számolják az ellátását (a 2011-es szabályok szerint egyébként a 60 évet betöltött férfiak csak csökkentett előrehozott nyugellátást kaphatnak).
B) 1953-ban született nőnek 2012-ben 38 év szolgálati ideje van. Előrehozott öregségi nyugdíjat három évvel a 62 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt 7,2 százalékkal csökkentve vehetne igénybe (a 40 évhez hiányzó szolgálati évek száma / 10 x nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő hónapok száma, vagyis 0,2 x 36). Ha még egy évet dolgozik, azaz 2013-ban - 60 évesen, 39 év szolgálati idővel - menne nyugdíjba, a nyugdíja már csak 2,4 százalékkal csökkenne (0,1 x 24 = 2,4), 2014-ben, 61 évesen pedig csökkentés nélkül mehetne előrehozott nyugdíjba (2013-tól már nem szerezhető jogosultság csökkentés nélküli előrehozott ellátásra, de mivel mindig a jogszerzés évének szabályait kell alkalmazni, rá ez nem vonatkozik).
C) 1954 júniusában született nő 2017 decemberében éri el a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, a 63 és fél évet, s nem két évvel, hanem három évvel a korhatár előtt, 60 és fél évesen, tehát 2014 decemberében mehet előrehozott nyugdíjba. Szolgálati éveinek száma ekkor 42, ennek ellenére csak csökkentett előrehozott nyugdíjat kaphat, és a csökkentés mértékét csak a nyugdíjazáskori életkor befolyásolja, az elért szolgálati idő nem. Ha az előrehozott nyugdíjat a legkorábbi időpontban igénybe veszi, tehát 60 és fél évesen, az öregséginyugdíj-korhatárig hiányzó három év ellenére is csak a két évre járó csökkentés alkalmazható. Ez a korhatárt megelőző első év hónapjaira 0,3 százalék, a korhatárt megelőző második év hónapjaira pedig 0,4 százalék, így összesen 12 x 0,3 + 12 x 0,4 = 8,4 százalék. Ha egy évvel tovább dolgozik, és 2015 decemberében, két évvel a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását, akkor 43 év szolgálati idővel megállapított előrehozott nyugellátását ugyanennyivel csökkentik, 2016-ban 3,6 százalékkal csökkentenének, s csak 2017. decemberi nyugdíjba menetel esetén kapna teljes nyugdíjat.
__________________________________________________________________________________
Előrehozott öregségi nyugdíj
Változás 2010. január 1-jétől.
Csak az 1951 előtt született férfiak kaphatnak csökkentés nélkül előrehozott nyugdíjat 60. életévük betöltésekor, ha szereznek legalább 40 év szolgálati időt. A náluk fiatalabb férfiak esetén az előrehozott öregségi nyugdíjat minden esetben csökkentik (a 2010 előtti szabály szerint az 1951-ben és 1952-ben születettek is csökkentés nélkül mehettek volna el előrehozott nyugdíjba).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (1) bekezdésében.]
Az 1951-ben született férfiak még 60 éves korukban mehetnek előrehozott nyugdíjba 2011-ben, de csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak, és továbbra is csak akkor, ha van legalább 37 szolgálati évük. A náluk fiatalabbak ennyi szolgálati idővel már csak a rájuk vonatkozó megemelt korhatár előtt két évvel - tehát például az 1952-ben születettek 60 és fél éves korban - mehetnek előrehozott nyugdíjba (és csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak).Átmeneti szabályként az 1952-1954-ben született férfiaknak lehetőségük van ennél korábbi előrehozott nyugdíjazásra, ha legalább 42 év szolgálati időt szereztek: az 1952-ben és az 1953-ban születettek 60, az 1954-ben születettek pedig 60 és fél évesen kaphatnak legkorábban csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Az 1954-1957-ben született nők legkorábban három évvel, az 1958-ban születettek pedig két és fél évvel a megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt kérhetik az előírt nyugdíjcsökkentés mellett az előrehozott nyugdíjazást, ha van legalább 37 év szolgálati idejük (a 2010 előtti szabályok szerint ezt legkorábban két évvel a nyugdíjkorhár elérése előtt, tehát 60 éves korukban tehették volna meg).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Az 1958 után született nők, illetve az 1954 után született férfiak legkorábban a rájuk vonatkozó megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt két évvel mehetnek csökkentett összegű előrehozott nyugdíjba, nem pedig 60 évesen (továbbra is legalább 37 év szolgálati idő esetén).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az 1952 előtt született nők 57 éves kortól kaphatnak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, ha 2008 végéig rendelkeznek legalább 33 év szolgálati idővel. Teljes nyugdíj nőnek a 62. életév előtt teljesített 38 év szolgálati idő esetén jár.Az 1952-ben és az 1953-ban született nők 59 éves kortól mehetnek előrehozott nyugdíjba, ilyenkor a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 40 év szolgálati idő szükséges, a csökkentett összegűhöz pedig 37 év.
Az 1951 előtt született férfiaknak továbbra is betöltött 60 éves koruktól jár előrehozott öregségi nyugdíj. Az 1948-ban születetteknek a teljes nyugdíjhoz a 62. születésnapjuk előtt teljesített 38 év szolgálati idő szükséges, a csökkentetthez 2008 végéig teljesített 33 év. Az 1949-ben és 1950-ben születetteknek ehhez 40, illetve 37 év szolgálati időt kell szerezniük.
Aki egyszer megszerezte az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, és elérte a megfelelő életkort, az bármikor a korábbi feltételekkel mehet előrehozott nyugdíjba. A jogosultság 2007. december 31-ét követő megszerzése esetén további feltétel, hogy a nyugdíjba vonuló a nyugdíjazás napján ne álljon biztosítási jogviszonyban.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9-10. §-aiban, 18/A. § (1)-(2) és a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (5) bekezdéseiben.]
Előrehozott nyugdíj csökkentése
Változás 2010. január 1-jétől.
Az 1951-ben és az 1952-ben született férfiak nyugellátása a legfeljebb két évvel előrehozott nyugdíjazáskor maximum 8,4 százalékkal csökken, a nyugdíjkorhatárig hiányzó első év hónapjait 0,3 százalékkal, a második évéit pedig 0,4 százalékkal veszik figyelembe. Egy évvel való előrehozatal esetén tehát 12 x 0,3, azaz 3,6 százalék a csökkentés, kétévinél pedig 3,6 + 12 x 0,4, vagyis 8,4 százalék (a 2010 előtti szabályok szerint az előrehozott nyugdíj csökkentésekor nemcsak a hiányzó éveket, hanem a szolgálati időt is figyelembe kellett venni).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (2) bekezdésében.]
Az 1954-1958-ban született nők és az 1952-1954-ben született férfiak előrehozott nyugdíja akkor is csak 8,4 százalékkal csökken - lásd táblázatunkat -, ha a megemelt nyugdíjkorhatár előtt több mint két évvel mennek előrehozott öregségi nyugdíjba (a 2010 előtti előírások szerint e korosztályoknak az eltörölt 62 éves nyugdíjkorhatárhoz képest legfeljebb két év előrehozatalra lett volna lehetőségük).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az 1952-ben és az 1953-ban született nők, valamint az 1950-ben született férfiak nyugdíját a szolgálati idő és az életkor alapján csökkentik, ha szolgálati idejük miatt csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultak. A csökkentés attól függ, hogy az igénylő a nyugdíjkorhatár előtt hány hónappal kíván nyugdíjba menni, és mennyi hiányzik neki a szükséges 40 év szolgálati időből. A kiszámításhoz a 40 évhez hiányzó szolgálati időt elosztják 10-zel, a hányadost megszorozzák a 62 éves életkorhoz hiányzó hónapok számával. Például 37 év szolgálati idővel rendelkező nő a nyugdíjkorhatár előtt három évvel, 59 évesen igényel nyugdíjat, 10,8 százalékkal (3 év / 10 x 36 hónap) csökkentett nyugdíjra lesz jogosult, a korhatár előtt két évvel - 60 évesen - 38 szolgálati évvel nyugdíjat igénylő férfi esetében a csökkentés 4,8 százalék (2 év / 10 x 24 hónap).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (3) bekezdésében.]
Az 1953 után született nőknél és az 1952 után született férfiaknál a csökkentés a nyugdíjkorhatár előtti első év hónapjaira 0,3, a második év hónapjaira pedig 0,4 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B § (2) bekezdésében.]
Szolgálati idő a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, feltéve, hogy e nyugdíjat az előrehozott nyugdíj megállapítása előtt megszüntetik.A nyugdíjcsökkentés végleges, nem szűnik meg a korhatár elérésével. A csökkentett és a teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnél nem érvényesíthető gyermekkedvezmény.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (4) és a 168/1997. kormányrendelet 8. § (2) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj korhatára emelésének ütemezése és az előrehozott öregségi nyugdíj
|
Szü- |
Nem |
Az öregségi |
Az öregségi nyugdj |
Előrehozott nyugdíj korhatára |
Az előrehozott |
Legkorábbi előre- |
Csökkentés legkorábbi |
Csökken- |
Csökkentés |
|
1947 |
férfi |
62 év |
2009 |
60 év |
2007 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2009 |
57 év |
2004 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1948 |
férfi |
62 év |
2010 |
60 év |
2008 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2010 |
57 év |
2005 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1949 |
férfi |
62 év |
2011 |
60 év |
2009 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2011 |
57 év |
2006 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1950 |
férfi |
62 év |
2012 |
60 év |
2010 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2012 |
57 év |
2007 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1951 |
férfi |
62 év |
2013 |
60 év |
2011 |
37 év |
8,4% |
62 év |
15 év |
|
nő |
62 év |
2013 |
57 év |
2008 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1952 |
férfi** |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
60 év |
2012 |
42 év** |
8,4% |
62,5 év |
15 év |
|
nő |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
59 év |
2011 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1953 |
férfi** |
63 év |
2016 |
60 év |
2013 |
42 év** |
8,4% |
63 év |
15 év |
|
nő |
63 év |
2016 |
59 év |
2012 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1954 |
férfi** |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015.I. |
42 év** |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
nő |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015.I. |
37 év |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
|
1955 |
férfi |
64 év |
2019 |
62 év |
2017 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
nő |
64 év |
2019 |
61 év |
2016 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
|
1956 |
férfi |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
62,5 év |
2018.II.-2019. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
nő |
64,5 év |
2020.II.- 2021. I. |
61,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
|
1957 |
férfi |
65 év |
2022 |
63 év |
2020 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2022 |
62 év |
2019 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1958 |
férfi |
65 év |
2023 |
63 év |
2021 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2023 |
62,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1959 |
férfi |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1960 |
férfi |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
*Néhány életkornál a csökkentés a zárójelben jelzett szolgálati időtől függ, vagyis minél több a szolgálati év, annál kisebb a csökkentés. Ugyancsak mérsékli a csökkentést, ha a nyugdíjazáskori életkor magasabb. **Ha az 1952-1954 között született férfiak nem a legkorábban igénybe vehető, hanem a két évvel előrehozott öregségi nyugdíjat igénylik, csak 37 év szolgálati idő szükséges, de a csökkentés ez esetben is 8,4%. |
|||||||||
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Változás 2010. január 1-jétől.
A nyugdíjkorhatáron túli időben nyugdíjba vonulók esetében a nyugdíjjogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. Ha például egy férfi közalkalmazott 2013-ban betölti a 62. életévét, és 30 év szolgálati ideje van (tehát 62. életéve betöltése előtt nem szerzett nyugdíjjogosultságot), de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2014-re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi, de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy a 2014-ben 62 éves férfiak már csak 62 és fél éves korukban töltik be az irányadó nyugdíjkorhatárt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bek. c), (3) bek. c), 18/A. § (1) bek. b), (2) bek. b), 18/B. § (1) bek. b) pontjaiban.]
Nem változott.
A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak legalább a nyugdíjba menetele napjára nemcsak itthon, hanem az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát. 2009. október 1-jétől a külföldi jogviszony-megszüntetés előírása az előrehozott nyugdíjra is érvényes.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4), 18/A. § (6) bekezdéseiben.]
Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat azoknak, akik 2007 végéig szereztek jogosultságot teljes vagy csökkentett előrehozott nyugdíjra (tehát az 1951 előtt született nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak), és azoknak sem, akik 2009 végéig lettek jogosultak korhatár szerinti nyugdíjra.[Lásd a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Öregségi résznyugdíj
Nem változott.
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma. Vagyis az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimum - évente meghatározott - összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
Előrehozott öregségi nyugdíj
Nem változott.
2008 után előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők esetében a szolgálati idő kiszámításakor már a tényleges és az elvárt szolgálati idő arányában csökken a nyugdíj, s nem függ a gyerekek számától.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
Az 1997-ben meghirdetett szabállyal ellentétben továbbra is figyelembe kell venni szolgálati időként az előrehozott és a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság, illetve a csökkentés mértékének meghatározásakor a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 8. § (2) bekezdésében.]
A jogosultság megállapítására és a csökkentésre a jogszerzés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a jogot 2008-ban megszerző, de a megszerzett jogát csak később érvényesítő biztosítottnak jár a gyermekkedvezmény, s nyugdíjának megállapításakor a 2008 után szerzett további szolgálati időt is figyelembe kell venni.[Lásd a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 332/2008. kormányrendelet) 14. § (3) bekezdésében.]
Korkedvezmény
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, vagyis a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is csak három - év után egy-egy év kedvezmény jár (annyival hamarabb mehetnek nyugdíjba). A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.Korkedvezmény-jogosultság 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint szerezhető, azután az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról a jövőben elfogadandó külön törvény alapján.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/C. §-aiban.]
Nem kell megfizetniük a korkedvezménybiztosítási járulékot azon munkáltatóknak, ahol a foglalkozás-egészségügyi szakvélemény szerint már nem állnak fenn a korkedvezményt megalapozó egészségkárosító tényezők. (A mentesülés szabályait az adótörvénymódosító 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. fejezete, a korkedvezmény-biztosítási járulék alóli mentesítés feltételeit az ezt tárgyaló 342/2007. kormány- és a 34/2007. szociális és munkaügyi miniszteri rendelet tartalmazza.)A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor az elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez csak a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjcsökkentés mértékét befolyásolja, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 11. §-ában, 1. mellékletében.]
Méltányosságok
Nem változott.
Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő -vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.
Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme).
Kivételes nyugdíjemelést kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg 65 ezer forintot, és az emelést az élethelyzete is indokolja (nem tud dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs).
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármester öregségi nyugdíját, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg 65 ezer forintot, egyedülálló esetén a 75 ezer forintot. A segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2010-ben 42 750 forint) lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2010. január 1-jétől.
Az öregségi nyugdíj alapja 2010-ben is az 1988 és a nyugdíjazás időpontja közötti, valorizált nettó havi átlagkereset, de ebből 2010-ben 289 ezer forint számítható be teljesen (2009-ben 258 ezer forintot lehetett beszámítani), az azt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 380 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 289 ezer forint plusz a 289 ezer és a 328 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 35 100 forint; a 328 ezer és a 370 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 33 600 forint, a 370 ezer forint feletti rész 70 százaléka, vagyis 7 ezer forint, a nyugdíjalap így összesen 364 700 forint.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék összegével kell csökkenteni (az úgynevezett nettókereset-számítás eddig is e módszerrel történt, csak a járulékok neve változott). Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz:■ 2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ 2010-től szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés).
[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
Nem változott.
2013 után a bruttó kereset lesz a nyugdíj alapja, a nyugellátás alapjának kiszámításához 2013-ig■ a valorizált keresetet először csökkenteni kell a kifizetés időpontjában érvényes járulékmértékek szerinti járulékokkal (praktikusan annyi százalékát le kell vonni belőle, ahány százalékot a járulékok összesen kiadnak);
■ a járulékokkal csökkentett összegből le kell vonni az arra számított személyi jövedelemadót.
A 2008-ban bevezetett rehabilitációs járadék után is kell nyugdíjjárulékot fizetni. A járadék ezért beleszámít a nyugdíjalapba, de csak akkor, ha azzal az igénylő jobban jár (ha például nincs elegendő időre béradata, rosszabbul járna).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), 2000-től a gyedet is. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk, mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2010 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2010-ben nyugdíjra jogosult.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja szolgálati évenként 2 százalékkal nő.[Lásd 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában.]
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például húsz év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg negyven év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj.A nyugdíj-mértékszabály - a még 1997-ben elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől változik: azontúl szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1) bekezdésében, 20. §-ában.]
Keresetvalorizáció
Nem változott.
Minden év márciusában kormányrendeletben közzé kell tenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. §-ának (1) bek. a) pontjában.]
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2009-ra vonatkozó szorzó például csak 2010. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2009-es valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. és a 168/1997. kormányrendelet 15. §-aiban, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja). A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum. Akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja (tehát kevesebbet a minimumnál).Ha a nyugdíjigénylő magánpénztári tag, neki a tb-től az általános szabályok szerint kiszámított öregségi nyugdíj 75 százaléka jár.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. kormányrendelet 10-11. §-aiban.]
Tovább dolgozók nyugdíjának növelése
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
A járulékfizetés 365 biztosítási nap után jogosít nyugdíjnövelésre (729 nap esetén is csak 365 nap után jár emelés).A nyugdíj mellett dolgozó nyugdíjasok nyugdíja a 365 naponként elért átlagos havi járulékalap 0,5-0,5 százalékával növelhető. Az emelés nem automatikus, kérelmezni kell a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságnál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a továbbdolgozás időtartamától függetlenül nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani.A nyugdíjnövelés mértéke esetükben 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka. Például az az 1942. október 27-én született férfi, aki 2010. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) a növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. és a 168/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Változás 2010. január 1-jétől.
A korhatár előtti öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, polgármesteri, önkormányzati képviselői, előrehozott, csökkentett előrehozott -, korhatár alatt folyósított nyugdíjakat akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, 2010-ben 1 millió 323 ezer forintot. (2009-ben akkor kellett, ha a kereset meghaladta a minimálbér tizenkétszeresét.) Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösszeget, azt tíz napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak (2009-ben nem kellett bejelentenie), amely a bejelentés alapján - vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból - dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.Ha például egy 1949-es születésű férfi 2009-ben mehetett előrehozott nyugdíjba, és 2010-ben a január-júniusi keresete meghaladja az 1 millió 323 ezer forintot, júliustól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását akkor is, ha júliustól már nincs keresete. Ha a kereset decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A 62. életévüket 2010-ben betöltőknél, ha 2007. december 31-e után mentek előrehozott nyugdíjba, csak a születésnapjukig érvényes a kereseti korlát, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett.A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a szolgálati viszonyukat szabályozó 1996. évi XLIII., illetve a jogállásukról szóló 2001. évi XCV. törvényben meghatározott korhatárt.
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ők tehát a 2006-ban elfogadott rendelkezésekkel szemben 2010-ben is bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyugdíjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (4) bekezdésében.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg az nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése kereset miatt 2010-ben
|
Érintettek |
Nyugdíjfolyósítás |
|
|
Az 1948. január 1-je előtt születettek (2009-ben már betöltötték a 62.
életévet), valamint az 1953. január |
||
|
A korhatárt elért nyugdíjasok |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek. |
|
|
Az 1948-ban születettek
(2010-ben töltik be a 62. életévet), valamint az 1953-ban született
szolgálati nyug- |
||
|
Akik 2008. január 1. előtt
igénybe vettek korai öregségi nyugdíjat |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek. |
|
|
Akik 2007. december 31-e után
vettek igénybe korai öregségi nyug- |
Ha a keresetük a
születésnapjuk előtt |
|
|
Az 1948. december 31-e után
születettek, valamint az 1953. december 31-e után született szolgálati |
||
|
Akik 2008. január 1. előtt
igénybe vettek korai öregségi nyugdíjat |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek. |
|
|
Akik 2007. december 31. után
vettek igénybe korai öregségi nyug- |
Ha a keresetük eléri az 1
millió 323 ezer |
|
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe, kivéve a rokkantsági nyugdíjat, annak igénylésekor szolgálati idő a felsőoktatási alap- és mesterképzésben töltött idő is.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43. és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/A. §-aiban.]
Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az APEH-igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időből annyi naptári napot le kell vonni, ahányszor a tartozás összegében a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összege megvan. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Szolgálati |
Havi átlag- |
|
|
10 |
33,0 |
|
|
11 |
35,0 |
|
|
12 |
37,0 |
|
|
13 |
39,0 |
|
|
14 |
41,0 |
|
|
15 |
43,0 |
|
|
16 |
45,0 |
|
|
17 |
47,0 |
|
|
18 |
49,0 |
|
|
19 |
51,0 |
|
|
20 |
53,0 |
|
|
21 |
55,0 |
|
|
22 |
57,0 |
|
|
23 |
59,0 |
|
|
24 |
61,0 |
|
|
25 |
63,0 |
|
|
26 |
64,0 |
|
|
27 |
65,0 |
|
|
28 |
66,0 |
|
|
29 |
67,0 |
|
|
30 |
68,0 |
|
|
31 |
69,0 |
|
|
32 |
70,0 |
|
|
33 |
71,0 |
|
|
34 |
72,0 |
|
|
35 |
73,0 |
|
|
36 |
74,0 |
|
|
37 |
75,5 |
|
|
38 |
77,0 |
|
|
39 |
78,5 |
|
|
40 |
80,0 |
|
|
és minden további évre 2-2 százalék |
||
Külföldön szerzett biztosítási idők
Nem változott.
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban - ezeket lásd a 54. oldalon - az 1408/71. és az 574/72. EGK-rendeletek érvényesek (ezek magyarul is fellelhetők az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján).
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait (például korhatár, minimális biztosítási idő, a nyugdíjszámítás módja), de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10, Magyarországon pedig 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő, 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék).
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például német 15 év, magyar 20 év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában itthon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályok szerintit kell alkalmazni).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve - ez szerepel a Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Aki külföldi biztosítási idővel is rendelkezik, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
Korengedményes nyugdíj
Változás 2010. január 1-jétől.
Korengedménnyel utoljára 2010-ben lehet nyugdíjba menni, azt követően ez a korhatár előtti nyugdíjazási forma megszűnik (a 2008-as szabályok szerint 2009-ben szűnt volna meg).Korengedményes nyugdíjat az kaphat, aki a reá 2010-ben irányadó nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort 2010. december 31-éig eléri, a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
■ a munkáltató és a munkavállaló a korengedményes nyugdíjról szóló megállapodás szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette,
■ a megállapodást 2010. december 31-éig az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnek megküldik.
A munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig a megállapított korengedményes nyugdíjának emelések és kiegészítések nélküli összegét a nyugdíjfolyósítás kezdetekor előre, egy összegben megtéríti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Ha a munkáltató a későbbiekben a korengedményes nyugdíjasával újabb biztosítási jogviszonyt létesít, a korengedményes-megállapodásuk semmissé válik, azaz a korengedményes nyugdíj megszűnik, a munkáltató pedig az erre az időszakra eső nyugdíjkiadás megtérített összegét visszakapja a nyugdíjfolyósítótól (2009 végéig a korábbi munkáltató újrafoglalkoztathatta a tőle korengedménnyel nyugdíjba ment munkavállalót). A 2010. január 1-je előtt korengedményes megállapodást kötött nyugdíjas, vagy ha a megállapodást 2010. január 15-éig megküldik a nyugdíjbiztosítónak, ismét dolgozhat volt munkáltatójánál anélkül, hogy korengedményes nyugdíja megszűnne.
Az 1953-ban születettek esetében még a 2009-ben érvényes, 62 éves életkor vehető figyelembe a korengedményes ellátáshoz nyugdíjkorhatárként (azonban a társadalombiztosítási nyugellátásuk megállapításánál az ő esetükben is a már januártól megemelt korhatár érvényes, vagyis a munkáltató költségtérítése meghosszabbodik). Az ő esetükben a munkáltató megtéríti a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére - a megállapodás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés összegét, annyi hónapra, ahány hónapig a fizetési kötelezettsége fennáll.
__________________________________________________________________________________
Példák 2010-ben megállapítható korengedményes nyugdíjra
|
Eset |
Megjegyzés |
|
1952-ben született mun- |
2009-ben
a korengedményes nyugdíj korhatára a 62. életév volt, tehát 57 évesen |
|
1953-ban született |
Kivételes
szabályként itt nem az új korhatár érvényesül, hanem a 62. életév. Az e |
|
1953-ban született |
Kivételes
szabályként itt nem az új korhatár érvényesül, hanem a 62. életév. Az e |
|
*2010-es korengedményes nyugdíjazás esetén férfiak után a munkáltató két évvel többet köteles megtéríteni a nyugdíjfolyósítónak, mint a nők után, mivel a nők 2012-ben mehetnek előrehozott nyugdíjba, a férfiak pedig csak 2014-ben. |
|
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998. előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. b) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt - az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és özvegye (az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a Ptk. - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhely-lyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
Együtt folyósított ellátások
Változás 2010. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 2006-ig 50, 2006-ban 55, 2007-től pedig és 2010-ben is változatlanul 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 69 730 forint (2009-ben 66 980 forint volt).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2010-ben 69 730 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések (de nem visszamenőleg). Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított ideiglenes özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, amit 1994. február 28-án beszüntettek, legkésőbb 2009. február 28-áig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Nem változott.
Az árvaellátás gyermekenként 2010-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás továbbra is annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül köteles igazolni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés következménye.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54-57. és a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-aiban.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek (nagyszülőnek) nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
Ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni. A rokkant a megszüntetett rokkantsági nyugdíjat nem kapja vissza automatikusan, ha már nem dolgozik, hanem ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e arra, tehát a rehabilitációs szakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.A keresőtevékenységet folytató, III. csoportba tartozó és az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjjogosultsága akkor szűnik meg, ha hat egymást követő hónapi nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó keresetük átlaga meghaladja a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét. Ezt a tényt a rokkantnyugdíjas 10 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a nyugdíjfolyósító szervnek.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésében.]
A rokkantsági nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 10 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, ha túllépte a rokkantsági nyugdíj melletti tevékenységre előírt kereseti korlátot.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (2), 85. § (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban szünteti meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereseti korlát túllépésének megállapítását követő hónap első napjától.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében.]
Az orvosi szakértői bizottság - a rokkantsági nyugdíj megállapításához - az egészségkárosodás mértékét határozza meg. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek az egészségkárosodása 79 százalékon fölüli, továbbá az is, akié 50-79 százalék közötti mértékű, és rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, azonban rehabilitációja nem javasolt, valamint■ az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte,
■ táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül,
■ keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál (ha az egészségkárosodás előbb keletkezett, mint amikortól a rokkant szolgálati időt szerez, a rokkantsági nyugdíj megállapításának dátumát megelőző négy hónap átlagkeresete a viszonyítási alap).
A rokkantság mértéke szempontjából a törvény három fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 18/B. § (2) bekezdésében.]
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez. Ebben az esetben az orvosi szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától (vagyis visszamenőleg) folyósítani kell.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. §-ában.]
A rokkantsági nyugdíjat alapjaiban ugyanúgy kell kiszámítani, mint az öregségi nyugdíjat, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25, 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoporti pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 29. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 23-31. és a 168/1997. kormányrendelet 18-25. §-aiban.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az egészségkárosodás mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvosszakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb - a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, ezt növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. § és a 168/1997. kormányrendelet 26-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Nem változott.
A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására a szükséges adatokat 10 munkanapon belül kell közölni.A foglalkoztatóknak a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíjmegállapításhoz szükséges 2009-es adatokat a nyugdíj-biztosítási szerv részére 2010. április 30-áig kell megküldeniük (külföldi munkáltató esetén ez az érintett biztosított kötelessége augusztus 31-éig).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 87. § (1) bekezdésében.]
A mikrovállalkozásokat kivéve minden munkáltatónak kötelező az elektronikus adatszolgáltatás. Az előtársaságok soron kívüli adatszolgáltatásra kötelesek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 86. § (7), 88. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
Szolgálati idő megállapítását a korhatár betöltése előtti tíz évben lehet kérni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságtól.
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat még nem hozható (például adatpótlás szükséges), az igénylő előleget kap.
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő 30 napon belül kell határozatot hozniuk. Ez 15 napon belül, írásban fellebbezhető meg a nyugdíjbiztosítási szerv vezetőjénél. Annak döntése ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíjbiztosítási szerv székhelye szerinti bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában.]
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tagál-lamban élők, illetve tartózkodók nyugdíját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi pénzintézetet, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
Nyugdíj-folyósítási határidők
Új előírás 2010. július 1-jétől.
A nyugdíjak tárgyhavi kifizetése a járulékfizetési határidőhöz igazodik, vagyis a nyugdíjakat az addigi szabályok szerintihez képest átlagosan két nappal később fizetik majd ki.A nyugdíjfolyósító szerv a tárgyhónap 14-éig intézkedik, hogy a nyugdíjutalványokat átadják a kézbesítést végző szolgáltatónak, amely a kifizetéseket a nyugellátásban részesülőkhöz eljuttatott tárgyévi kifizetési naptár szerinti napon teljesíti. Belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára (korábbi elnevezés szerint: bankszámlára, folyószámlára) történő átutalás esetén a nyugdíjat tárgyhónap 15-éig kell jóváírni a fizetési számlán. EGT-tagállamban székhellyel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalás esetén a nyugdíjfolyósító a tárgyhónap 14-éig intézkedik tárgyhavi nyugellátás átutalásáról, a nyugdíjat ilyenkor a nemzetközi pénzforgalom és a külföldi pénzforgalmi szolgáltató gyakorlatának megfelelő időpontban írják jóvá.
[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 74/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjegyezményes országok
EU-államok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.Az EU-országokon kívüli EGT-államok: Izland, Liechtenstein, Norvégia
A koordinációs rendelet alkalmazására szerződést kötött állam: Svájc
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a külön tb-szerződésekről?
Szerződéses szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék 33,5 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. b) pontjában.]
A megállapodás alapján fizetendő járulék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2010-ben 73 500 forint). Ennél magasabb jövedelem után is fizethető járulék, de maximum a járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege után (ez 2010-ben 7 453 300 forint).Megállapodást az a nagykorú belföldi köthet, aki nem saját jogán nyugdíjas, és akire a biztosítás nem terjed ki, akinek nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy akinek a biztosítása szünetel.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év megszerzésére csak akkor köthető megállapodás, ha a szerződő betöltötte a rá irányadó -adott esetben korkedvezménnyel csökkentett - öregséginyugdíj-korhatárt. Megállapodás nem csupán nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap, hanem "csak" szolgálati idő szerzésére is köthető, például nappali felsőfokú tanulmányok idejére (PhD-képzésére is), illetve - maximum öt pótévet szerezve -teljes öregségi tb-nyugdíjhoz szükséges 20 év, az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése érdekében. Résznyugdíjnál az is feltétel, hogy az igénylő a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-e után töltse be. Ilyenkor a nyugdíj- és a nyugdíj-biztosítási járulék alapja a minimálbér.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás
Nem változott.
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra - az adómódosító, 2005. évi CXIX. törvény 202. paragrafusának (4) bekezdése szerint - nem köthető külön megállapodás.Egészségügyi szolgáltatás
Változás 2009. július 1-jétől.
A külföldi nagykorú személy által fizetendő járulék havi összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka (előtte a minimálbér 100 százaléka volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34.§ (11) bek. a) pontjában.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Az egészségügyi szolgáltatási megállapodás megkötésekor be kell mutatni a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-, a tartózkodási vagy a szálláshelyét igazoló dokumentumot, illetve külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmányt.[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 8. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A külföldi állampolgár, a külföldinek minősülő EGT-állampolgár és családtagjaik megállapodást köthetnek arra, hogy ők és velük együtt élő gyermekeik egészségügyi szolgáltatást vehessenek igénybe (a sürgősségi ellátás kivételével, mert az mindenkinek jár).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (10) bekezdésében.]
Az itt tanuló külföldi, illetve külföldi 18 év alatti gyermeke esetében a járulék a minimálbér 30 százaléka (2010-ben 22 050 forint).Egészségügyi szolgáltatás megállapodás alapján akkor jár,
■ ha a megállapodás szerinti járulékot az igénybevétel kezdetét megelőzően legalább hat hónapig folyamatosan fizették (ekkor a hat hónapot követő első naptól vehető igénybe szolgáltatás);
■ ha a megállapodás szerinti járulék hathavi összegét egyszerre befizetik (ez esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától vehető igénybe szolgáltatás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (5) bekezdésében.]
Mit kell tudni a családi támogatásról?
Jogosultság családi pótlékra
Változás 2009. október 1-jétől.
Gyermek védelembe vétele esetén a családi pótlék legfeljebb 50 százaléka természetbeni formában is nyújtható, egyébként továbbra is csak pénzben. A gyermek védelembe vételéről a gyámhatóság dönt, a természetbeni családi pótlékról pedig a települési jegyző, határozatban (a gyermek védelembe vételét az 1997. évi XXXI. törvény szabályozza). A családi pótlék természetben legfeljebb egy évig - indokolt esetben ismételten - nyújtható (a törvény nem határozza meg, hányszor).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 6. §-ában.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
A gyám, illetve eseti gondnok gyámhatósági fenntartásos betétben vagy folyószámlán köteles a gyermek nevére elhelyezni a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermek után járó családi pótlékot, a gyermekotthonban lévő gyermek után járó családi pótléknak pedig az 50 százalékát (korábban csak a szociális intézményben elhelyezett gyermek használhatta fel szabadon a teljes családi pótlékot).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 11., 27/E. §-aiban.]
Változás 2010. augusztus 31-étől.
A középiskolai tanuló után a családi pótlék annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyik évben betölti a 20. életévét (korábban középiskolai tanuló után a 23. életévéig járt).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
A mindkét - vagy az őt eltartó - szülőt elvesztő árva 18 éves kora után is jogosult családi pótlékra 2010. augusztus 31-éig a középfokú nappali tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 23 éves koráig, 2010. augusztus 31-e után 20 éves koráig. Ugyancsak saját jogon jogosult a pótlékra az, aki nagykorúvá válása miatt kerül ki a gyámság alól, illetve az átmeneti vagy tartós nevelésből, feltéve, hogy alap- vagy középfokú nappalis tanulmányokat folytat, nincs rendszeres jövedelme, mégpedig 2010. augusztus 31-éig akkor, ha nincs még 23 éves, azt követően akkor, ha nincs még 20 éves.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Családtámogatási ellátásra a Magyarországon élő magyar állampolgár jogosult, ezenkívül a bevándorolt, a letelepedett, a magyar hatóság által menekültként vagy hontalanként elismert, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező polgár.A szabad mozgás és tartózkodás joga az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárait, az őket kísérő vagy hozzájuk csatlakozó, harmadik országbeli családtagjaikat, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó harmadik országbeli állampolgárt és annak családtagjait illeti meg.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. §-ában.]
Családi pótlékra jogosult a még nem tanköteles, a tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles, illetve az általános iskolai, középiskolai, szakiskolai (közoktatási intézményi) tanulmányokat folytató gyermek után■ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs;
■ aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám;
■ akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
Családi pótlékra jogosult az is, aki a szülői házat a gyámhivatal engedélyével hagyja el. A gyámhivatalnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban meg kell neveznie, ki jogosult a családi pótlékra. Ha a gyámhivatal nem határozza meg, hogy a fiatalkorú kinek a háztartásába kerüljön, a gyermek tankötelezettsége megszűnéséig vagy középfokú tanulmányainak idejére saját jogán is jogosultságot szerez családi pótlékra, ha nincs rendszeres jövedelme. A családi pótlék szabályainak alkalmazásakor rendszeres jövedelemnek továbbra is a legalább három egymást követő hónapban szerzett, havonta legfeljebb a mindenkori minimálbért - 2010-ben havi 73 500 forintot - elérő jövedelem számít (vagyis csak az kaphat családi pótlékot, aki ez alatt keres).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4, 8. §-aiban.]
A 18 évet betöltött, nappali tagozaton középiskolás nagykorúként saját jogán kapja a családi pótlékot.A fogyatékossági támogatásról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján ilyen támogatásra nem jogosult, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti sajátos nevelési igényű tanuló továbbra is annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a családi pótlékot, amelyben betölti a 23. életévét.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő számára kell megállapítani.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
A családi pótlékot igényelheti az is, aki a gyermeket örökbe kívánja fogadni, már akkor is, amikor - ideiglenes elhelyező határozat alapján - gondozza. Az örökbefogadót a gyermek háztartásba kerülésének időpontjától illeti meg a családi pótlék.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A szociális intézmény vezetőjének a teljes családi pótlékot az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kell kezelnie, s meg kell oldania a személyre szóló felhasználást (például hogy neki vásároljanak vagy zsebpénzt kapjon).A gyermekotthon vezetőjének a családi pótlék 50 százalékát kell az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezelnie, s a gyermek ellátására fordítania, a másik felét folyószámlán kell gyűjtenie.
Személyre szóló felhasználásnak a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás minősül (a gyermekotthonban, valamint a szociális intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék felhasználását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályozza).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bekezdésében és a 223/1998. kormányrendelet 11., 27/E §-aiban.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék■ egygyermekes család esetén 12 200 forint;
■ egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint;
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint;
■ két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint;
■ három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 ezer forint;
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 ezer forint;
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után havi 23 300 forint;
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint;
■ 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy után 20 300 forint;
■ gyermekotthonban, intézetben, intézménynél vagy nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek, valamint családi pótlékra saját jogon jogosult közoktatási intézményben tanuló 23 év alattiak után havi 14 800 forint.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
A szülőnek járó családi pótlék összege a család nagyságától (a gyermekek számától) függ.A családnagyság megállapításakor az igénylő háztartásában élő, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermek vehető számításba, valamint a felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első felsőfokú iskolai alapképzésben részt vevő gyermek, ha nincs rendszeres jövedelme.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. §-ában.]
Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a vizsgaidőszaka utolsó napján megszűnik, s hallgatói jogviszonyt létesít, a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időt - legfeljebb azonban két hónapot - utóbb a családi pótlék számításakor figyelembe kell venni (azaz utóbb a beadott iskolai igazolás alapján igényelni lehet a felsőiskolai hallgató gyerekre eső családipótlék-különbözetet).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 13. §-ában.]
A családi pótlékot továbbra is teljes hónapra kell folyósítani, függetlenül attól, hogy mikor született a gyermek, illetve mikor szüntetik meg a pótlékot. (Például a január 31-én született gyermek, illetve január 1-jei jogvesztés esetén is egész januárra jár a családi pótlék).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Emelt összegű családi pótlék jár a gyermek nevelőjének, ha egyedülálló.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 13. §-aiban.]
Magasabb összegű családi pótlék
Nem változott.
Továbbra is magasabb összegű pótlék jár a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 18 éves koráig, a gyermekkórház (gyermekosztály) orvosának igazolása alapján.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-ában.]
Tartósan betegnek az a 18 évesnél idősebb személy minősül, aki 18. életéve betöltése előtt legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4., 8. §-aiban.]
Családipótlék-folyósítás
Nem változott.
A családi pótlékot a jogosult kérésére "exportálni", azaz EU-tagállamba is folyósítani kell - ahogy az anyasági támogatást kivéve a többi, törvényben szabályozott ellátást is -, mégpedig a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átváltva.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Ha az ellátásra jogosult több mint három hónapra távozik más európai uniós tagállam - illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam - területére, az ellátást az addig folyósító igazgatóság helyett a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának kell tovább folyósítania. Az ellátásra jogosult a kiutazás előtt (ha később alakul úgy, hogy hosszabb ideig marad kinn, akkor az azt követő nyolc munkanapon belül, amikor ez kiderült a számára) írásban köteles bejelenteni az ellátást folyósító igazgatósághoz, hogy három hónapon túlra távozik más tagállamba (tagállami státusú egyéb államba).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/D. §-ában.]
Anyasági támogatás
Nem változott.
Az anyasági támogatás összege továbbra is gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2010-ben 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. §-ában.]
Anyasági támogatásra változatlanul az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Az anyasági támogatás nem "exportálható", azaz nem utalható külföldre. A támogatásra a Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok is jogosultak, ha egyébként megfelelnek a jogosultsági feltételeknek.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/E. §-ában.]
Gyes, gyet
Változás 2010. május 1-jétől.
Gyermekgondozási segélyre az a szülő vagy nevelőszülő jogosult, aki a háztartásában legfeljebb kétéves gyermeket gondoz (korábban a gyermek hároméves koráig járt a segély), vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Gyermeknevelési támogatás, a gyet ezentúl a gyermek kétéves korától jár (korábban a hároméves korától járt a nyolcéves koráig), továbbra is annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek kétéves korától nyolcéves koráig jár.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
Nem változott.
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe napközbeni ellátást.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha a - saját háztartásában - nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani.Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár. Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor tankötelessé válása évének azt az évet kell tekinteni, amikor betölti a tízet.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb nyolcéves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe.Egyedülálló szülő részére nem állapítható meg méltányossági gyes, illetve nem hosszabbítható meg akkor sem, ha a gyermek 14 éves koráig tartósan beteg. Ezekben az esetekben a szülő a gyessel megegyező összegű ápolási díjat (azaz plusz 28 500 forintot) igényelhet.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs járadékban részesül.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) ab) pontjában.]
Gyeten lévők továbbra is csak napi négy órában végezhetnek keresőtevékenységet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 24. §-ában.]
Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül, kivéve a társadalombiztosítási nyugdíjat.Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy harminc napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be napközibe.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Munka gyes mellett
Nem változott.
A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától nyolcórás elfoglaltságot jelentő állást is vállalhat. Jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában.]
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest, ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek hároméves kora után vállalhat legfeljebb napi négy órára keresőtevékenységet, addig semmilyet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban]
A gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal, ami 2010-ben havi 28 500 forint. Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.Ikrek esetén a gyes az öregséginyugdíjminimum kétszerese (legyenek bárahányas ikrek).
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20-21/A. §-aiban, 26. § (2) bekezdésében.]
Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (2) bekezdésében.]
A családi pótlék az adóban
Változás 2009. szeptember 1-jétől.
A családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság lett - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, azaz be kell számítani az összevont adó alapjába, de a rá jutó adót nem kell megfizetni.Változás 2009. december 15-étől.
2009. szeptember 1-jéig visszamenőleg az Alkotmánybíróság 806/B/2009. számú határozatában alkotmányellenesnek ítélte a családi pótlék "megadóztatását", ezért ezt a személyijövedelemadó-törvénybeli rendelkezést visszamenőleg megsemmisítette. Az esetleges adótúlfizetés az évi adóbevallásban (vagyis 2010. május 20-áig) igényelhető vissza.Kifizetőhelyek, igényérvényesítés
Változás 2010. január 1-jétől.
Családtámogatási kifizetőhelyek ezentúl csak ott működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény indoklása szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala. Nem működtet kifizetőhelyet például az ORFK, a Köztársasági Őrezred, a Készenléti Rendőrség.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A kincstári regionális igazgatóság a tárgyhónapot követő hónap 10-éig - bankszámlára utalás esetén 3. napjáig - folyósítja a családtámogatásokat. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 35. §-ában.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély (tes) vagy a gyed iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
A gyes, a gyet igénylésére vonatkozó adatlapon fel kell tüntetni az igénylő adóazonosító jelét (mivel a gyes és a gyet adóterhet nem viselő járandóság).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 2., 4. mellékleteiben.]
Ha egy ellátás összege "automatizmus" - az öregséginyugdíj-minimum változása vagy a családi pótlék emelkedése - miatt módosul, az igényelbíráló szervnek a döntését nem kell határozatba foglalnia.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1/A. §-ában.]
Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 32., 37. §-aiban.]
A családi pótlékra jogosultság megállapításához a közoktatási intézmény vezetőjének évente szeptember 30-áig igazolnia kell, hogy a már nem tanköteles, vagyis 16 évesnél idősebb gyermek még tanul.Ha a már nem tanköteles gyermek kimarad az iskolából - tanulói jogviszonya megszűnik -, az intézmény erről soron kívül igazolást köteles kiadni a családi pótlékban részesülő szülőnek, akinek azt nyolc munkanapon belül be kell nyújtania a folyósító szervhez.
[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 7. §-ában.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti (de bírságot nem szabhat ki).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Az EGT-államokban munkát vállalók, önálló vállalkozók és családtagjaik kötelesek bemutatni a Magyar Államkincstár Középmagyarországi Regionális Igazgatóságán a tartózkodási engedélyüket, ha családi támogatást igényelnek. Az ellátás iránti kérelemhez csatolni kell az ellátásban érintett, de külföldön élő családtagot igazoló dokumentumot (például anyakönyvi kivonatot), a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat (például a foglalkoztató igazolását, a vállalkozói igazolvány másolatát). A külföldön munkát vállalók esetében nem 30, hanem 90 nap a családtámogatási ellátások iránti igény elbírálási határideje, amely egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 27/F. §-ában.]
Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és elektronikus úton is lehet igényelni az ügyfélkapun keresztül (a változatlan igénylési szabályokat ezentúl nem a családtámogatási törvény, hanem a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja. Az igényelbíráló szervnek egyszerűsített határozatot kell hoznia. E szerint ha a hatóság az elsőfokú eljárásban a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és nincs ellenérdekű ügyfél, a határozatnak nem kell tartalmaznia a jogorvoslatról szóló tájékoztatást és az indokolást. Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia az igény elutasításról és az ellátás visszafizettetéséről is.Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem a jogosult által felvett - családtámogatási ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az saját jogán nem vette fel. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Ellátásválasztás
Nem változott.
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-ában.]
Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, más pénzbeli ellátási igényét pedig a regionális egészségbiztosítási pénztárhoz, s egyúttal a folyósítás alatt álló ellátása beszüntetésére vonatkozó bejelentést is meg kell tennie. A választott ellátás az írásban benyújtott igény postára adásának napjától folyósítható.[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 25/B. §-ában.]
Táppénzjogosultság
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Ha a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult (korábban ezt a törvény külön nem rögzítette).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. §-ában.]
Nem változott.
Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítási idő alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.Nem jogosult táppénzre az a biztosított, akinek nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Ezért nem kaphat táppénzt a saját jogon nyugdíjas biztosított (saját jogú nyugellátás az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a munkaképtelenségi és az öregségi járadék). Ugyanezen okból - vagyis mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni - a munkanélküli-ellátásban, álláskeresési támogatásban részesülőknek akkor sem jár táppénz, ha az ellátásuk folyósítása alatt vagy annak szünetelése, megszűnése után válnak keresőképtelenné.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39., 49. §-aiban.]
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák táppénzre
A) Biztosított 2005. március 1-jétől "A" munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2009. július 1-jétől "B" munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít, 2010. február 3-ától keresőképtelen.A táppénzre való jogosultságot a két jogviszonyára külön kell megállapítani. Az "A" munkáltatónál fennálló jogviszonya alapján a betegszabadság lejártát követő naptól kell az ellátást folyósítani, a 2009. évi jövedelem 60 százalékát. A "B" munkáltatónál nem lesz jogosult táppénzre, mert a keresőképtelenné válásakor ott nem volt kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.
B) Biztosított 2004. január 1-jétől munkaviszonyban áll. 2005. november 1-jétől 2008. november 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyen, majd gyeden és gyesen van, 2008. november 2-ától 2009. március 4-éig dolgozik. 2009. március 2-án üzemi baleset éri, 2009. március 2-a és 2009. december 31-e között baleseti táppénzen van. 2010. január 1-jétől újra munkába áll, 2010. március 1-jétől 2010. március 10-éig gyermekápolási táppénzt igényel. Munkabére 2009. január 1-je és 2009. március 4-e között összesen 520 ezer, 2010. január 1-je és február 28-a között pedig összesen 510 ezer forint.
Mivel a 2009. január 1-jétől 2010. március 1-éig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de naptári napi jövedelme, 8655 forint - 1 030 000 / (60 + 59) - meghaladja a havi minimálbér harmincadrészét (a 2010-ben 2450 forintot), táppénzét a minimálbér után kell megállapítani, vagyis az egy naptári napra 1470 forint.
C) Biztosított 1999. január 15-étől közszolgálati jogviszonyban áll. 2010. január 11-étől keresőképtelen. 2009-ben havi 320 ezer forint a munkabére, 2009. január 5-én 2008 második félévére 300 ezer forint prémiumot kap, 2009. augusztus 17-én 900 ezer forint jubileumi, 2009. december 5-én 250 ezer forint tízéves törzsgárdajutalomban részesül. 2010. január 11-étől 29-éig betegszabadságon van.
|
Rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (320 000 x 12 / 365) |
10 520,55 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (300 000 / 365) |
821,91 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (250 000 / 3652) |
68,45 Ft |
|
A táppénz alapja (10 520,55 + 821,91 + 68,45) |
11 410,91 Ft |
|
A táppénz napi összege (11 410,91 x 0,6) |
6 846,55 Ft |
A munkáltatónál - a betegszabadsága lejártát követően - 2009. évi jövedelme után egy évig 60 százalékos mértékű táppénzre jogosult, tolmácsolásból szerzett jövedelme után viszont nem jár neki táppénz (mivel több mint heti 36 órás főállású munkaviszony mellett a megbízásos jogviszonyt nem terheli pénzbeli egészségbiztosítási járulék).
E) Biztosított 2005. november 1-jétől munkaviszonyban áll. 2009-ben munkabére havi 650 ezer forint. 2010. február 8-án keresőléptelenné válik, betegszabadságra 2010. február 26-áig jogosult.
2009. évi jövedelme alapján egy naptári napi keresete 21 369,86 forint (650 000 x 12 / 65), naptári napi táppénze 9800 forint.
__________________________________________________________________________________
Többes jogviszony
Nem változott.
Aki legalább heti 36 órás jogviszonya mellett más jogviszonnyal is rendelkezik, annak az e jogviszonyában szerzett jövedelme után nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie, így táppénzre is csak a "főállása" után jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére egyidejűleg több jogviszonyban kötelezettek esetén - vagyis akiket mindegyik jogviszonyukban heti 36 óránál kevesebb ideig foglalkoztattak - a táppénz, illetve a tes vagy a gyed iránti igényt annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Kifizetőhely hiányában az igényt az illetékes repnek kell elbírálnia, amihez a munkáltatói igazolásokat a munkavállalónak kell benyújtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában.]
A táppénzjogosultság időtartama
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
Legfeljebb 30 napig részesülhet táppénzben az, akinek megszűnt a biztosítása (a korábbi 45 nap helyett).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában.]
Nem változott.
Ha a biztosított passzív táppénzjogosultsága lejártát követően -egészségi állapota alapján, a kezelőorvos megítélése szerint várhatóan - rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, az orvosnak a táppénzre jogosultság lejárta előtt 15 nappal kezdeményeznie kell, hogy megállapítsák az egészségkárosodás mértékét.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében.]
Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, a táppénze mértékének és a folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a biztosító (rep) a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Táppénz annyi időre jár, amennyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő nyolc munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Időszakfogalmak
Nem változott.
A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele, ha munkanélküli-ellátás szünetelése alatt megy valaki gyesre, részesül terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában.]
A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett jövedelmekre kell kiszámítani. Ha a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszakban nem volt legalább 180 naptári napi keresete, akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jogosultság kezdetét közvetlenül megelőző 180 jövedelemtermelő naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre jogosultság napját megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, tehát■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak;
■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folyamatos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Táppénzalap
Nem változott.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jövedelemnek a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlékok, illetve az e helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta járó díjazás számít. Minden más jövedelem nem rendszeres jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól - legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - visszafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel "ellátott" napok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180 napot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2), (5) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táppénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimálbérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a biztosított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja.Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszámítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alapjába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját képező összeg.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A táppénzalapba továbbra is beleszámít a biztosított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táppénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rendszeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a minimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján számították ki.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
Osztószám
Nem változott.
A naptári napi rendszeres jövedelmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e jövedelmek összegét el kell osztani a táppénzjogosultságot megelőző évnek a biztosításban töltött napjai számával, de úgy, hogy a biztosítotti napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyes és a gyet folyósítása, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása és a 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság naptári napjait.Az így kiszámított napok száma az úgynevezett osztószám.
A naptári napi nem rendszeres jövedelem kiszámításához az ilyen típusú jövedelmek összegét el kell osztani azon időszakok naptári napjainak a számával, amely időszakra e jövedelmeket kifizették. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem osztószámánál kevesebb napra szólóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olyanok, amelyeket a "saját napjaikkal" kell elosztani, s olyanok is, amelyeket az osztószámmal.
Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180-ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra eső összegét.
Ha a nem rendszeres jövedelem 180 napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is 180-nal osztva kell kiszámítani.
Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelem, az egy napra eső táppénzalap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szerződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges kereset harmincadrésze az egy napra eső táppénzalap.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]
Táppénzmérték
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
2009. július 31-e utáni keresőképtelenség esetén a táppénz■ legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka (a korábbi 70 százalék helyett);
■ ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 százaléka (a korábbi 60 százalék helyett).
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincadrészét (korábban nem volt felső határ), vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2010-ben nem haladhatja meg a 9800 forintot, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig a 3675 forintot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]
Nem változott.
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi táppénzét a tényleges jövedelme alapján állapították meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
Gyermekápolási táppénz
Nem változott.
Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet továbbá igénybe a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44., 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27-28. §-aiban.]
A szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig:■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás). Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve azt, akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, illetve azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.]
Betegszabadság
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár (a korábbi 80 százalék helyett), írja elő a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa (a távolléti díjat változatlanul a munkáltató fizeti, s továbbra is kell neki utána társadalombiztosítási járulékot fizetnie).Nem változott.
A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama - a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa szerint - naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság lehetséges időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel, s ugyanez érvényes a gyes utáni munkába állásra is. Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított az új munkáltatónál
jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira, amennyi az új munkaviszonyában időarányosan jár a részére. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban kimeríti a naptári évre járó betegszabadság-keretet, új munkaviszonyában ugyanazon évben nem jár neki betegszabadság. Kilépés esetén a betegszabadságos napok számát rá kell vezetni a munkáltatói igazolásra.
A munka törvénykönyve szerint a betegszabadság idejét nem kell megszakítani az annak idejére eső munkaszüneti nappal ("fizetett ünneppel").
Szakképző iskolai tanulók részére - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa szerint - tíz munkanap betegszabadság jár, melyre 75 százalék mértékű díjazást kell a munkáltatónak fizetnie.
Táppénz az első betegnaptól
Nem változott.
Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is,
■ ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állat-egészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok, megbízásos jogviszonyban állók -keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Baleseti ellátások
Nem változott.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzeminek minősül továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri baleset. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közben történt baleset akkor minősül üzeminek, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]
Nem tekinthető üzeminek a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]
Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55., 57. §-aiban.]
Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]
Baleseti táppénz
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
A baleseti táppénz alapjába ezentúl nem számítható be az a juttatás, amelyet nem munkáért, tevékenységért - hanem például munkáltatói segélyként, lakhatási támogatásként - fizetnek ki.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A baleseti táppénz alapjába nem számít bele az igazolt távollétre fizetett -átlagkereset és a távolléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a végkielégítés, a jubileumi jutalom.A baleseti táppénz napi összegét a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt) jövedelem alapján kell megállapítani.
Baleseti táppénz számításakor a nem rendszeres jövedelmet ezentúl azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették. Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani (a 13. havi bér például jogszabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémiummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok számánál.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. §; (2), (4) bekezdéseiben.]
Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A baleseti táppénz összegéhez alapul vett időtartam alatt végzett munkáért járó nem rendszeres jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat, túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizetik ki.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1) bekezdésében.]
Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiányában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a baleseti táppénz napi összege a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötnapos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámítani, és ennek az egy naptári napra jutó része a baleseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz összegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas vagy az egyidejűleg többes jogviszonyban álló - biztosított baleseti táppénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de jövedelemként csak az az összeg vehető figyelembe, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot fizetett.Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint - azaz az előző évi vagy a jogosultságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből - kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák baleseti táppénzre
A) Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s az intézet folyosóján elcsúszik.Balesete, mivel rokkantsági vizsgálat közben érte, üzemi balesetnek tekinthető, ezért megilleti baleseti táppénz.
B) Biztosított 2010. április 11-én üzemi balesetet szenved. 2010. március havi munkabére 184 ezer forint, 2010. márciusra túlmunkáért 65 ezer forint juttatásban részesül.
Baleseti táppénze egy naptári napra a 2010. március havi jövedelme után 5935,48 forint (184 000 / 31), a márciusi túlmunkáért kapott jövedelme után 2096,77 forint (65 000 / 31), összesen 8032,25 forint.
C) Biztosított 2009. május 2-ától 2010. február 14-éig táppénzen van, 2010. március 15-én foglalkozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igényel. 2010. február 15-étől 28-áig 211 151 forintot keresett.
A baleseti táppénz egy naptári napra a 2010. február 15-étől 28-áig elért jövedelem alapján 15 079,60 forint (211 151 / 14, felső korlát ugyanis nincs).
D) Biztosított 2010. február 12-én üzemi balesetet szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igényel. 2010. januárban munkabére 320 ezer forint, és 2009-ben végzett munkájáért 250 ezer forint jutalmat kap.
Baleseti táppénz csak a munkabére után jár, mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért kapta, így az egy naptári napra 10 322,58 forint (320 000 / 31).
__________________________________________________________________________________
Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Változás 2010. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet ezentúl nem a munkavégzés helye szerint illetékes repnek kell kivizsgálnia és arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.Úti balesetnél az öregségi nyugdíj legkisebb összege 150 százalékának (2010-ben 42 750 forintnak) a 90 százaléka a baleseti ellátás (a korábbi 100 százalék helyett).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
A baleseti táppénz mértéke
Változás 2010. január 1-jétől.
Az úti baleset miatt járó baleseti táppénz mértéke 90 százalék (a korábbi 100 százalék helyett, de más üzemi, illetve munkabaleset esetén a baleseti táppénz mértéke továbbra is 100 százalék).A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, legfeljebb azonban egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek az e táppénzre jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a keresőképtelenségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az Országos Rehabilitációs Szociális Szakértői Intézet maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1), (3) bekezdéseiben.]
Kifizetői igazolás
Nem változott.
A baleseti táppénzt folyósító szerv (a rep vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő nyolc munkanapon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Baleseti járadék
Nem változott.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg.A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]
A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Terhességi-gyermekágyi segély
Változás 2010. január 1-jétől.
Jogosult lehet terhességi-gyermekágyi segélyre az is, aki a biztosítása megszűnését követő 42 nap múltán, baleseti táppénzen vagy annak folyósítása megszűnését követő 28 napon belül szül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
Változás 2010. május 1-jétől.
2010. április 30-a utáni szülések esetén annak jár terhességi-gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül összesen 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is elegendő volt). A 365 biztosítotti napba számítható be a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább egy félévet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is jár terhességi-gyermekágyi segély annak, aki a biztosítása időtartama alatt szül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
A terhességi-gyermekágyi segély alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénzszabályok szerint kell megállapítani, ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző naptári év első napja.Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2010-ben 147 ezer forintnak) a harmincadrésze.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem lesz.
A minimálbér kétszerese, de legfeljebb az álláskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincadrésze a terhességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki munkanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme.
Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.
A terhességi-gyermekágyi segély mértéke továbbra is a napi átlagkereset 70 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. és a 217/1997. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, illetve magánnyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni utána.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21.§-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi meg.A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt hal meg, a terhességi-gyermekágyi segély a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig - igénybe vehető.
Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához képest vizsgálni a jogosultság feltételeit.
__________________________________________________________________________________
Példák terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre
A) 2006. február 1-jétől gazdasági társasági tag biztosított 2008. április 18-án gyermeket szül. A gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2007. évi jövedelme alapján - naptári napi 9541,62 forint 70 százaléka (azaz a gyed maximuma jár neki).2010. február 7-én - még a gyed alatt - ismét szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor - tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér harmincadrészének alapulvételével kell kiszámítani, ez naptári napi 1715 forint (73 500 / 30 x 0,7).
B) Biztosított 2008. június 17-én szül, a gyermekgondozási segély ideje alatt 2010. június 28-án újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti munkabére ekkor havi 140 ezer forint.
Mivel nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, ellátásának alapja a szerződés szerinti keresete harmincadrésze (nem pedig a minimálbér harmincadrésze, mert szerződés szerinti jövedelmének harmincad-része nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincadrészét). Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári naponként 3266,66 forint (140 000 / 30 x 0,7).
C) 2004. május 1-je és 2007. december 31-e között biztosított 2007. január 21-én szül. 2007. július 7-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2009. január 21-éig gyermekgondozási díjban, ezt követően 2010. január 21-éig gyermekgondozási segélyben részesül. 2010. január 22-én elhelyezkedik, 2010. május 29-én pedig újabb gyermeke születik.
Terhességi-gyermekágyi segély jár neki, gyermekgondozási díj azonban nem, mert a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a passzív jogon, vagyis a biztosítás megszűnését követően folyósított gyermekgondozási díj időtartama nem számítható bele (ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon, legalább még 198 napot kellett volna dolgoznia).
D) Egyetemi tanulmányait 2010. február 25-én befejező nő 2010. március 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, április 26-án szül.
Az iskolai tanulmányok beszámításával terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra is jogosult.
E) Egyetemi tanulmányait 2010. február 25-én befejező nő 2010. március 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, május 5-én szül.
Az iskolai tanulmányok idejéből csak 180 nap számítható be, így sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem jogosult. Gyermeke kétéves koráig gyermekgondozási segélyt kaphat.
__________________________________________________________________________________
Gyermekgondozási díj
Változás 2010. május 1-jétől.
Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt (korábban elégséges volt 180 nap biztosítási idő). A szükséges 365 napba számít bele a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap (vagyis emellett legalább egy félévet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül (korábban a törvény ezt nem mondta ki).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Nem változott.
Gyermek gondozására fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a gyedre, feltéve, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van -, valamint a gyámot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Gyedszámítás
Változás 2010. május 1-jétől.
Ha a gyedre jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Kivéve, ha a gyedre jogosultnak azért nincs 180 napi rendszeres jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ilyenkor a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani (korábban ilyenkor a tényleges kereset, ennek hiányában a szerződés szerinti kereset alapján számították ki a gyedet, de annak összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehetett).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nem változott.
Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele előtt a jogosult munkanélküliellátásban részesült, és az irányadó időszakban nem volt tényleges jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér kétszerese (ha volt a munkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme, de a minimálbér kétszeresénél kisebb, az lesz a gyedalap).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében.]
A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal (például az igény feltámasztása esetén, ha a mama mondjuk, kiveszi gyerekét a bölcsődéből, s megint otthon marad vele).A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2010-ben havi 73 500 forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2010-ben havi 102 900 forint).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nyugdíjjárulék gyedből
Nem változott.
A gyed összegéből 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztártag esetén 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat) kell levonni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Gyedigénylés
Nem változott.
A gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani. Az igény elbírálásához be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem kell rávezetni a díjigénylés tényét.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39/A. §-ában.]
Ha a munkáltatónál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, az igényt ez bírálja el, és az ellátást a munkáltató folyósítja. Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató köteles három munkanapon belül az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz (rephez) továbbítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-ában.]
Gyedjogosulatlanság
Nem változott.
Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevékenységet);
■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresetrész után jár a gyed);
■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül;
■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetését tölti.
Nem jár gyermekgondozási díj abban az esetben sem, ha a gyermeket
■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideiglenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlakásos szociális intézményben harminc napot meghaladó időtartamra helyezték el;
■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitáci-ós foglalkoztatást végző intézményt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Utazásiköltség-térítés
Nem változott.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,■ aki közgyógyellátásra jogosító igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány például MÁV vagy Volán által lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki a részére újabb utazásiköltség-térítési utalvány.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést.
A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézményi kezelésre utazás költségei után is jár a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és rehabilitációs bizottság utazási utalványával válik jogosulttá rá).
A beteg magánjárművön is utazhat, ha az egészségi állapota, a betegsége miatt nem ülhet közforgalmú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjárműhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat.
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell a helyileg illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz beadnia.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]
Jövedelemigazolás
Nem változott.
A jövedelemigazolásban az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem mellett fel kell tüntetni annak jogcímét is, megjelölve a kifizetésre való jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
A tébéjárulék-törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak nem volt ilyen jövedelme.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
Ellátáskifizetés
Változás 2009. október 1-jétől.
A biztosító (rep) a pénzbeli ellátások iránti igényekről a beérkezésüket követő 30 munkanap helyett 22-n belül köteles dönteni - írja elő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. és 33/A paragrafusa. Ha az ügyintézés időtartama a rep hibájából meghaladja a 22 munkanapot, a késedelem miatt 2200 forint illetéket kell a repnek fizetnie a központi költségvetés számára (korábban ilyenkor nem kellett illetéket fizetnie, de a határidőt a rep vezetője indokolt esetben egyszer továbbra is újabb 200 nappal meghosszabbíthatja).Nem változott.
Ha az ellátást a rep a megadott határidőig nem fizeti ki, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét köteles fizetni a jogosult részére.Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szervnek, ha az legfeljebb 1000 forint.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 39. § (3) bekezdésében.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Változás 2009. október 1-jétől.
Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás kibocsátásáról a repnek 90 napon belül kell intézkednie (korábban ezt az elévülésig, vagyis öt éven belül bármikor megtehette).[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. §-ának (4) bekezdésében.]
Új előírás 2010. január 1-jétől.
Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz e rendeletben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is papíron kell csatolni.A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papír igazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi, bírsággal sújtható.
Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldön történő gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal, a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tébéellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. paragrafusa (lásd a 79. oldalon) alapján indult eljárásokban, ez utóbbi esetben kivéve az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárásokat.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 38/B. §-ában.]
Nem változott.
Ha az egészségkárosodásért felelős, vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti járadék megtérítésére kötelezett az egészségkárosodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza, és van kötelező gépjárműfelelősségbiztosítása, helyette - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján - a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban is fizethet, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztár erről, valamint az évenkénti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli rendjéről megállapodik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49/D. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie a rep számára, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget a rep megállapítja. [Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illetve magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Egészségügyi szolgáltatás
Változás 2010. január 1-jétől.
A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-a (9)-(10) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Az ennek nyomán vizsgálatot kezdeményez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal együtt - az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ában.]
Térítésköteles ellátások
Változás 2010. január 1-jétől.
A nem kötelező védőoltást az Egészségbiztosítási Alap nem téríti meg, kivéve, ha az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint térítésmentes.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra sem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé;
■ az orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságot állapítsanak meg;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások;
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása;
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások;
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás;
■ a látlelet;
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel;
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok;
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálása;
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatok.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
Elszámolási nyilatkozat
Nem változott.
A fogászati és járóbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézetnek - magyar nyelvű, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban kell tájékoztatnia a biztosítottat arról, hogy milyen ellátást kapott, továbbá az ellátásért fizetendő térítési díjról (ha annak megfizetését jogszabály írja elő).A háziorvosnak nem kell elszámolást adnia a biztosított részére.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
Háziorvosi ellátás
Nem változott.
Háziorvosi ellátás keretében megelőzés, tanácsadás, gondozás, gyógykezelés, háziorvosi orvosszakértői szolgáltatás vehető igénybe. A házi gyermekorvosi szolgálatnak a gyermeket 14 éves koráig el kell látnia, a 14-18 éves korúak esetében erre nem köteles, de - kérésre - őket is elláthatja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 11. §-ában.]
Járóbeteg-szakellátás
Nem változott.
Járóbeteg-szakellátás keretében egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy akkor vehet igénybe szakorvosi vizsgálatot, gyógykezelést, ha oda alapellátó orvosa beutalja. Beutaló nélkül vehető igénybe a bőrgyógyászati, a fül-orr-gégészeti, a nőgyógyászati, a sebészeti, a szemészeti, az onkológiai, az urológiai, a pszichiátriai szakellátás, továbbá a gondozók (például ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőbeteg-gondozó) által nyújtott orvosi ellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 13. és a 217/1997. kormányrendelet 2. §-aiban.]
Fogászati ellátás
Nem változott.
Teljes körű fogászati alap- és szakellátásra jogosultak■ a 18 évesnél fiatalabbak;
■ a 18 éven felüli nappalis középiskolások;
■ a nők a terhesség alatt és a szülést követő 90 napig.
Életkortól függetlenül térítésmentes az alapbetegséggel kapcsolatos fog- és szájbetegségek kezelése, valamint a szakorvosi beutaló alapján végzett fogászati góckeresés.
A 60 évesnél idősebbeknek térítésmentes az alap- és szakellátás is (kivéve a technikai költségeket, például a fogpótlásét).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 12. §-ában.]
Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
Nem változott.
A gyógyellátásra jogosultak betegség esetén, orvosi beutalóval térítésmentesen vehetnek igénybe fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást. Az ellátás a betegség megállapításához szükséges vizsgálatra, orvos által előírt gyógykezelésre, műtét esetén a gyógyászati anyagok, protetikai eszközök felhasználására, a gyógyászati ellátásra terjed ki. Térítésmentesek a kezeléshez szükséges gyógyszerek, vérkészítmények, kötszerek, ideiglenes gyógyászati segédeszközök és az étkezés is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 14. és a 217/1997. kormányrendelet 7. §-alban.]
Szanatóriumi ellátás
Nem változott.
A biztosított orvosi rehabilitáció keretében szanatóriumi ellátásra jogosult. A rehabilitációs célú szanatóriumi ellátás az arra jogosult orvos beutalása alapján vehető igénybe.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 16. §-ában.]
Ellátás méltányosságból
Változás 2009. augusztus 1-jétől.
Méltányosságból legfeljebb 30 napra állapítható meg passzív táppénz (2009-ben az egészségbiztosítási szerv még 45 napra is megállapíthatta).A méltányossági ellátások alapját ezentúl korlátozza a törvény, e szerint
■ terhességi-gyermekágyi segély esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének alapján állapítható meg;
■ biztosítási idő tartama alatt engedélyezett táppénz folyósítása esetén az engedélye-zetett naptári napi táppénz legfeljebb 9800 forint lehet;
■ biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén legfeljebb napi 3675 forint táppénz folyósítható.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. és a 217/1997. kormányrendelet 31/A-E. §-aiban.]
Nem változott.
Az egészségbiztosító méltányosságból évente egyszer részesítheti segélyben a biztosítottat.Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve támogatással nem rendelhető allo-pathiás (homeopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer támogatásához a biztosítottnak a rephez kell benyújtania a méltányossági kérelmet.
A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihordási - azaz elkopási - időre állapítható meg, a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre csak kivételesen indokolt esetben.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányosságból az egészségbiztosítási alapban erre elkülönített összeg erejéig
■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társadalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű támogatást adhat;
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támogatást;
■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja;
A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. kormányrendelet 11/B-E. §-aiban.]
Külföldi gyógykezelés
Változás 2009. október 1-jétől.
Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes a korábbi 12 hónap helyett (a tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Nem változott.
EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni (vagyis hogy a magyar biztosító vállalja a költségeket).Az EU-kártya a rep(ek) ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. Ha az ügyfél elektronikusan igényli a kártyát, azt a rep postán küldi ki neki (a kártya átvételét a kérelmező a tértivevényen aláírásával igazolja).
A kártya bármely rep-kirendeltségnél igényelhető, kiadása térítésmentes, kivéve azon eseteket, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy ellopják. Ilyen esetekben 2200 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt a repnek határozatban kell elrendelnie.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]
A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyezményes országban, lásd a 54. és a 19. oldalon - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, de csak akkor, ha a szolgáltatás azért vált szükségessé, mert elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.Tartósan harmadik államban foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig megtéríti.
Tartósan harmadik államban foglalkoztatott közalkalmazott és köztisztviselő esetén a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségének 85 százalékát téríti meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
Az OEP akkor is engedélyezheti a megtérítendő összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 1408/71. és a végrehajtásáról szóló 574/72. EGK tanácsi rendeletekben foglalt uniós elve alapján).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Hazai kezelés helyett külföldi
Nem változott.
Engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges.A külföldi gyógykezelés indokoltságáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeményezésére - országos státusú gyógyintézet szakmai bizottsága dönt. A pozitív döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatkozásra, illetve az, hogy Magyarországon egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot, és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A szakmai bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájékozódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdetéről, várható időtartamáról és költségeiről. A javaslatot, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdeményezőnek kell benyújtania az OEP-hez.
A támogatás felhasználására és az elszámolásra az egészségbiztosítási pénztár a támogatottal megállapodást köt. A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és a kapott számlákat a pénztárnak.
A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazási, az engedélyezett közlekedési eszköz tarifája szerinti költséget - saját járműnél a másodosztályú vonatjegy árát - a lakóhely szerinti rep automatikusan megelőlegezi.
A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni az egészségbiztosítási pénztárnál. Ha a kontrollra a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül sor, a kontrollhoz is kérni kell a szakmai bizottság javaslatát.
Hazai egészségügyi intézményben végzett gyógykezeléshez külföldi szakember is meghívható. A kezdeményezőnek - vagyis a betegnek, illetve a kezelőorvosának - szakmai bizottsági javaslatot kell beszereznie a meghívott elszámolható utazási és itt-tartózkodási költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz szükséges eszközök (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz) áráról, a hazai egészségügyi intézményben jelentkező költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szakmai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudományos Tanácstól kérheti annak felülvizsgálatát és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Ha a rep a szakmai bizottság által megajánlott költségeket vagy azok egy részét átvállalja, a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzítenie kell a szervezési feladatokat és a költségátvállalás mértékét (a rep döntését a beteg nem fellebbezheti meg).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 28. §-ában.]
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és a járulékadatokat szolgáltatnia.A foglalkoztató a tárgyhavi járulékot csökkentheti a biztosítottnak a tárgyévi túlfizetés miatt visszafizetett összeggel. (Túlfizetés előállhat, ha az éves járulékplafont utóbb - például táppénz miatt - arányosan csökkenteni kell, vagy ha a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója magán-nyugdíjpénztári tag, és ezért 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetett 1,5 százalék helyett.)
Az adóévre benyújtott bevallásában kell bevallania a járulékokat a munkavállalónak, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel kap külföldi cégtől (például belföldi munkáltató külföldi anyacégétől) járulékalapot képező jövedelmet, és a járulék bevallását a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékbefizetési határidő
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.A munkavállalónak a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külföldi cégtől kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulék befizetését a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Tagdíjbevallás
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a magánnyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a havi adó- és járulékbevallás részeként kell bevallania, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A mezőgazdasági őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallania a tagdíjat (tagdíjkiegészítést).A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi pótlékot, önellenőrzési pótlékot továbbra is forintra kell bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 51. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetés
Nem változott.
A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat (tagdíj-kiegészítést) a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell befizetnie az adóhatóságnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra.A magánnyugdíjpénztárral kötött megállapodás alapján fizetendő tagdíjat és tagdíjkiegészítést továbbra is közvetlenül az érintett pénztárhoz kell befizetni. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó a meg nem fizetett tagdíjat a határidőben benyújtott (pótolt) bevallás alapján az elévülési időn túl is megfizetheti közvetlenül a magánnyugdíjpénztárnak, ha az elévülésről igazolást kér az adóhatóságtól, és azt a befizetéssel egyidejűleg megküldi a magánnyugdíjpénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 53. § (4) bekezdésében.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásában bevallania.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.Jövedelem külfölditől
Nem változott.
A belföldi foglalkoztató átvállalhatja a tb-járulék megfizetését, a nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék levonását, valamint a járulékok (tagdíj) bevallását és befizetését a biztosított alkalmazottaitól azok azon járulékalapot képező jövedelmei után, amelyek e biztosítási jogviszonnyal összefüggésben külfölditől - például a foglalkoztató külföldi anyavállalatától - származnak. Ha a foglalkoztató nem vállalja át a kötelezettséget, a biztosítottnak kell a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat (tagdíjat) a jövedelem kifizetését követő hónap 12. napjáig megfizetnie és a személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (3), 30. § (2), 50. § (3) bekezdéseiben.]
Bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek
Nem változott.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő legkésőbb a jogviszony keletkezésének napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak a biztosítás kezdetét. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A jogutód munkáltató - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. paragrafusának (4) bekezdése szerint - köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentését követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5), 44/A. § (7) bekezdéseiben.]
A foglalkoztató elektronikus havi bevallásában jelentheti be, hogy a minimálbér kétszeresénél kisebb fizetést ad, az egyéni vállalkozó azt, hogy a tevékenységére jellemző keresetnél kisebb jövedelmet vesz ki. A bejelentésben meg kell jelölni a tényleges jövedelmet.Ha a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető magánszemély biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, mivel azt az adóhatóság a foglalkoztatói bejelentés alapján - az adózás rendjéről szóló törvény 20. § (7) bekezdése szerint - hivatalból állapítja meg.Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Egyéni járulék elszámolása
Nem változott.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (például részvényopció) után áll fenn, az egyéni járulékokat a biztosított helyett a foglalkoztató köteles megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Jogviszony ellenőrzése
Nem változott.
Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a jogviszony ellenőrzése során kiderül, hogy az igénybevevő nem szerepel a biztosítottak OEP-nyilvántartásában - vagyis biztosítottként nincs ott bejelentve -, erről az OEP-nek tájékoztatnia kell az APEH-ot. Az adóhatóság eljárást indít a bejelentés feltételezett elmulasztójával szemben (ennek keretében a járulékfizetési kötelezettség teljesítését is vizsgálja).Az érintett saját maga is tisztázhatja jogviszonyát az egészségbiztosítási pénztárnál, és kezdeményezheti, hogy az OEP jegyezze be őt a nyilvántartásába. Az eljárásban bármilyen közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolható, hogy az érintett jogosult egészségügyi szolgáltatásra, erre alkalmas például a bejelentésre kötelezett foglalkoztató vagy egyéb szerv (nyugdíjas esetében a nyugdíjfolyósító) által a bejelentés teljesítéséről kiállított igazolás.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/B-C. §-aiban.]
Megszűnik a nyenyi-lap
Változás 2010. január 1-jétől.
Megszűnik a nyenyi-adatszolgáltatás, ezért azt utoljára már csak 2009-ről kell teljesíteni (2010. április 30-áig).2010-ről csak akkor kell a nyugdíjbiztosító részére soron kívül adatot szolgáltatni, ha a munkavállalót 2010-ben nyugdíjazzák. 2010 után azonban már soron kívül sem kell adatot szolgáltatni a nyugdíjbiztosító részére, mivel az a nyugdíjadatokat minden esetben a járulékbevalláshoz kapcsolódó adatszolgáltatásból kapja meg az állami adóhatóságtól. Az adómódosító 2009. évi CXVI. törvény 148. paragrafusának (6) bekezdése szerinti átmeneti szabály szerint a 2010 előttre visszamenőlegesen és az elévülési időn túli időszakra is még lehet nyenyi-adatszolgáltatást benyújtani közvetlenül a nyugdíjbiztosítónak.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
Mulasztási bírság
Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulék-, tagdíjbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagadja.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Mulasztási bírsággal sújtható - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. paragrafusának (5) bekezdése szerint - a bejelentés elmulasztása miatt az a személy is, illetve annak közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelessége a bejelentési kötelezettség teljesítése. A bírság - a mulasztással érintett munkavállalónként - 500 ezer forintig terjedhet.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg (például az egyéni járulékot nem vonták le, vagy a levont járulékot nem fizették meg határidőben). A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.