adozona.hu
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2011
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2011
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyéni nyugdíjjárulék váratlan 10 százalékra emelése és a nők 40 év jogszerző idő utáni nyugdíjba menetelének lehetővé tétele mellett minden bizonnyal a magánnyugdíjrendszer szinte teljes felszámolása, államosítása válik "slágertémává" milliók számára a 2011-re elfogadott tb-törvénycsomag kapcsán. (A kialakult erőviszonyok mellett alkotmánybírósági vétóra vajmi kevés az esély.) Az adórendszer "kreatív" átalakítását követően tehát most a tb-, a nyugdíj- és a családtámogatási törvényeken a s...
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2011
Tisztelt Olvasó!
Az egyéni nyugdíjjárulék váratlan 10 százalékra emelése és a nők 40 év jogszerző idő utáni nyugdíjba menetelének lehetővé tétele mellett minden bizonnyal a magánnyugdíjrendszer szinte teljes felszámolása, államosítása válik "slágertémává" milliók számára a 2011-re elfogadott tb-törvénycsomag kapcsán. (A kialakult erőviszonyok mellett alkotmánybírósági vétóra vajmi kevés az esély.) Az adórendszer "kreatív" átalakítását követően tehát most a tb-, a nyugdíj- és a családtámogatási törvényeken a sor, ezek újragondolt változatai borzolják majd a hazai cégek és magánszemélyek kedélyét.
Szokásos, ezúttal 2011-re szóló társadalombiztosítási különszámunkban 11 törvényt közlünk teljes terjedelemben, a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletekkel egységes szerkezetben, és ahol szükségesnek ítéltük, összefoglaltuk a szorosan hozzájuk kötődő adózási tudnivalókat is. Magyarországon elsőként foglalkozunk részletesen a 2010 májusától életbe léptetett kötelező hatályú uniós koordinációs rendelettel és végrehajtási utasításával - sőt közöljük is ezek szövegét -, az alkalmazandó jog megállapításának elveivel, a kiküldetés új szabályozásával, általában véve az uniós munkavégzés társadalombiztosítási szabályaival.
2011-ben 2,8 százalékkal, évi 7 665 000 forintra nő az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés felső határa, de továbbra is plafon nélküliek maradnak a cégek ilyen befizetései. A minimálbér, illetve a garantált bérminimum után kell majd a járulékminimumot megfizetni, és nem a tevékenységre jellemző kereset után, decembertől pedig nyugdíj-hozzájárulásra keresztelik át a nyugdíj-biztosítási járulékot. Új, részmunkaidős foglalkoztatási kedvezmény lép hatályba, 20 százalékos járulékfizetéssel a normál 27 százalék helyett. Szigorúbbá válnak a szakképzési hozzájárulás felhasználására vonatkozó regulák. Egyes béren kívüli juttatások után megszűnik a járulék- és ehofizetési kötelezettség. A fizetendő járulékokról, a foglalkoztatói juttatások közterheiről külön táblázatot is közlünk.
2011 januárjától a nyugdíjak a tervezett inflációval, 3,8 százalékkal emelkednek, és ekkor épül be a nyugellátásba a novemberben 2010-re egy összegben kifizetett 0,6 százalék is. A korengedményes nyugdíj intézménye ebben az esztendőben még tovább él.
A kötelező magánpénztári rendszer felszámolása kapcsán ismertetjük azokat az eljárási szabályokat, amelyek a magánpénztári tagság megtartását, illetve a tb-nyugdíjrendszerbe történő tömeges visszalépéseket hivatottak kezelni. Május közepére tudható majd meg, hogy a több mint 3 millió tag mintegy 3 ezermilliárd forintjából mennyi landol majd az államkasszában. Mindenesetre szakértők és példáink szerint a jelenleg hatályos előírások alapján anyagilag szinte senkinek sem éri meg, hogy a magánnyugdíjrendszerben maradjon.
Több százezer főt érint a családpolitikai és közfoglalkoztatási rendszer megváltoztatása, a nagycsaládosok támogatásának nagyvonalú megemelése, a gyes visszamenőleges hatályú emelése ismét három évre, valamint a gyes melletti munkavégzés idejének korlátozása.
Reméljük, tb- és adószakértők közreműködésével készült kiadványunk magyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre válthatónak bizonyulnak a gyakorlatban, és segíteni tudunk a 2011-ben is szövevényes tb-rendszer megértésében.
Különszámunk cd-változata - akárcsak a már megjelent 2011-es adókülönszámunké - az e lapban megtalálható kuponon rendelhető meg. A cd-kről további információkkal a www.adozona.hu honlapon szolgálunk, ahol az adókülönszámunk megjelenése óta átírt adóparagrafusokat is ismertetjük.
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékátnevezés
Változás 2011. december 1-jétől.
A foglalkoztató által fizetendő nyugdíj-biztosítási járulék elnevezése nyugdíj-hozzájárulásra változik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Járulékmértékek
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékról 10 százalékra nő.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Nem változott.
A munkáltató vagy foglalkoztató által fizetett tb-járulék a teljes jövedelemre 27 százalék. Ezen belül az egészségbiztosítási rész 2 százalék, a munkaerő-piaci rész 1 százalék, a nyugdíj-biztosítási pedig változatlanul 24 százalék.A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék továbbra is 7,5 százalék. Ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási rész változatlanul 4 százalék, a pénzbeli 2 százalék, a munkaerő-piaci rész pedig 1,5 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Járulékfizetési felső határ
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2011-ben 2,8 százalékkal napi 21 000 forintra, évi 7 665 000 forintra nő (2010-ben 20 420, illetve 7 453 300 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
Járulékalap
Nem változott.
A 4 százalékos egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is valamennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Járulékfizetési alsó határ
Változás 2011. január 1-jétől.
A főállású egyéni és társas vállalkozóknak havi átlagban legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel, akkor legalább a garantált bérminimum (azaz a "középfokúak minimálbére", ami 2011-ben havi 94 ezer forint) után kell teljesíteniük a társadalombiztosítási és az egyéni járulékokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségüket.__________________________________________________________________________________
Fontosabb változások
2011. december 1-jétől.
■ A foglalkoztató által fizetendő 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék neve nyugdíj-hozzájárulásra változik.2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.
■ A magán-nyugdíjpénztári tagok tagdíját nyugdíjjárulék címén a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz kell utalni.2011. január 1-jétől.
■ A minimálbér kifejezés ezentúl két fogalmat takar. Általában a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapítandó bér legkisebb havi összegét jelenti, míg a főállású egyéni és társas vállalkozóknál, ha a főtevékenységük legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimumot (azaz a "középfokúak minimálbérét").■ Az egyéni nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalékról 10 százalékra nő.
■ A nyugdíjjárulék-fizetés napi felső határa 21 ezer forint (2010-ben 20 420 forint volt).
■ A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5100 forint (4950 forint helyett).
■ A nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után - életkoruktól függetlenül - nyugdíjba mehetnek.
■ A személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatások után sem a foglalkoztatónak (kifizetőnek), sem a foglalkoztatottnak (magánszemélynek) nem kell sem járulékot, sem egészségügyi hozzájárulást fizetnie.
__________________________________________________________________________________
A fizetendő járulékok alapja, mértéke 2011. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
27%-os tb-járulék |
10%-os nyugdíjjárulék vagy 10%
tagdíj* |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Tényleges járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak |
|
Megbízás, vállalkozási
jogviszony, választott tisztségvi- |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha az nincs, szerződésben meghatározott |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiányá- |
|
Heti 36 órás munkaviszony melletti további jogviszony |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha az nincs, szerződéses díj; munka- |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha az nincs, szerződési díj; munkavi- |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, szerződési díj; munkaviszony |
Járulékalapot képező
jövedelem, ha nincs, a |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér; legalább |
Havi átlagban legalább a
minimálbér; legalább |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem
vagy a főfoglal kozásúakra
vonatkozó |
Járulékalapot képező jövedelem
vagy a főfoglal- |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér; legalább |
Havi átlagban legalább a
minimálbér; legalább |
|
Kezdő főfoglalkozású |
Kezdés évében legalább a
minimálbér; legalább középfokú végzettséget |
Havi átlagban legalább a
minimálbér; legalább |
|
Főfoglalkozású evás |
Legalább a minimálbér;
legalább középfokú végzettséget igénylő főtevé- |
Havi átlagban legalább a
minimálbér; legalább |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
Evaalap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben kezdő őstermelő, a
megelőző évben |
26%: Minimálbér. Magasabb
összeg vállalható. A mezőgazdasági őstermelő |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
|
Tárgyév előtti évben |
Nincs |
Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta annak |
|
Tárgyév előtti évben max. 8 000 000 Ft bevétel, |
26%: Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása esetén a vállalt összeg. A |
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék |
Egészségügyi |
|
|
egészségbiztosítási: 6 (4 + 2) % |
munkaerő-piaci: 1,5% |
|
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, annak |
Járulékalapot képező
jövedelem, annak hiá- |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, annak |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező
jövedelem; ha |
Munkaviszony: munkaszerződés
szerinti |
Nincs |
|
4 + 2 %: Járulékalapot képező
jövedelem; ha |
Munkaviszony: járulékalapot
képező |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező
jövedelem; ha nincs, |
Nincs |
Nincs |
|
6%: legalább a minimálbér;
legalább középfo- |
Személyes közreműködésre
kifizetett, járu- |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező
jövedelem, vagy |
Járulékalapot képező
jövedelem, vagy a |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 5100, napi 170 Ft, |
|
6%: legalább a minimálbér;
legalább középfo- |
Havi átlagban legalább a
minimálbér, |
Nincs |
|
6%: legalább a minimálbér;
legalább középfo- |
Minimálbér vagy magasabb, választott összeg |
Nincs |
|
6%: legalább a minimálbér;
legalább középfokú |
Bejelentés esetén jövedelem,
legalább a mini- |
Nincs |
|
4%: Járulékalapot képező jövedelem. 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Evaalap 4%-a, 2%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
6%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
6%: Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 5100, napi 170 Ft |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 5100, napi 170 Ft |
|
6%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi bevétel 20%-a, havonta |
Nincs |
Nincs |
|
Magasabb összegű
járulékfizetés vállalása |
Nincs |
Nincs |
Fogalmak
■ Járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevétel azon része, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemnek kell tekinteni, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.■ Nem járulékalap a jövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás.
■ A 7,5 (4 + 2 + 1,5) százalékos járulék (pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) alapjába nem számít bele a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás címén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszűnése esetén a munka törvénykönyve 88. paragrafus (2) bekezdése és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 27. paragrafusának (2) bekezdése alapján kifizetett összeg, és nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni a prémiumévek és a különleges foglalkoztatási állomány idejére folyósított juttatás után.
■ Munkaerő-piaci járulék egyéni és társas vállalkozónál: nem fizet 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot a kiegészítő tevékenységű vállalkozó, valamint az egyéni és társas vállalkozó, ha munkaviszonyban áll (nem feltétel a heti 36 órás foglalkoztatás), vagy nappali tagozaton tanul. Nem minősül munkaviszonynak a fizetés nélküli szabadság.
■ Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (megbízási, vállalkozási jogviszony, bedolgozói, segítő családtagi jogviszony) és választott tisztségviselői jogviszony esetén akkor keletkezik biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, ha a foglalkoztatott havi járulékalapot képező díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (töredékhavi jogviszony esetén csak ha a naptári napokon eléri annak a harmincadrészét).
■ Minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, illetve a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel - a garantált bérminimum (2011. január l-jétől a minimálbér 78 ezer forint, a garantált bérminimum 94 ezer forint).
__________________________________________________________________________________
Példák járulékfizetési felső határra
A) Dolgozó 2011. október 1-jén létesít biztosítási jogviszonyt, év végéig 3 millió forint bérjövedelmet kap.
|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
Nyugdíjjárulék (10%) |
193 200 Ft |
92 x
21 000 |
|
Egészségbiztosítási |
225 000 Ft |
3000000x |
B) Dolgozó 2011-ben havi 500 ezer forint fizetést, augusztusban 4 millió forint prémiumot kap, évi bérjövedelme összesen 10 millió forint.
|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
Nyugdíjjárulék (10%) |
766 500 Ft |
7665000* |
|
Egészségbiztosítási és |
750 000 Ft |
10 000 000 x0,075 |
C) Dolgozó biztosítási jogviszonya év közben, 2011. október 31-én megszűnik.
Az eredetileg megállapított éves járulékfizetési felső határt naptári naponként 21 000 Ft-tal, azaz összesen (61 x 21 000) 1 281 000 Ft-tal csökkenteni kell. A 128 100 Ft többletként levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatott kérelmének beérkezésétől számított 15 napon belül köteles visszafizetni, illetve azt a volt biztosított az adóhatóságtól az adóbevallásában igényelheti vissza.__________________________________________________________________________________
Költségvetési kötelezettségek
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta továbbra is 9300 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak.[Lásd az 1977. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]
A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak:■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ a rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappalin tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező kiskorúak,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2011. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartottanként havi 5100 (napi 170) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2010-ben havonta 4950 forintot kellett).Nem változott.
Ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján - igazolja, hogy az eltartott jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum (2011-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve egyedülálló eltartott jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget az eltartottól más átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektronikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében, 39. §-ában.]
Mentesség egészségügyi szolgáltatási járulék alól
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó akkor is csak az egyik vállalkozásában köteles az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni, ha egyidejűleg több vállalkozásban végez tevékenységet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. § (1) bekezdésében.]
Továbbra is külön járulékfizetés nélkül jogosultak természetbeni egészségügyi szolgáltatásra azok,■ akiknek a munkaképessége munkaképességváltozás vagy egészségkárosodás miatt legalább 50 százalékos mértékben romlott - és erről igazolásuk van az illetékes hatóságtól -, de ellátásuk nincs;
■ akik a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték, de jövedelmük nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát (ez 2011-ben havi 23 400 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. j)-k) pontjaiban.]
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap
Változás 2011. január 1-jétől.
A személyijövedelemadó-törvény változásaival összefüggésben már nem képez járulékalapot a kisösszegű kifizetés és a jövedelemadó-törvény korábbi 69. paragrafusa szerinti természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. alpontjában.]
Nem változott.
Járulékalapot képező jövedelem a személyijövedelemadó-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó-hely felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 1. alpontjában.]
Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha viszont a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. alpontjában.]
Személyi alapbér, vagyis járulékalap a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott előző évi havi átlagos alapbér; ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) 2. pontjában és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 1. § (2) bekezdésében.]
Foglalkoztatónak minősül az egyéni vállalkozó is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) 1. alpontjában.]
Egyéni nyugdíjjárulék
Változás 2011. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék a korábbi 9,5 százalékról 10 százalékra nő.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2011. december 1-jétől.
Egyéni nyugdíjjárulékot az ezt követően szerzett jövedelmekre kizárólag a tb-nyugdíj hatálya alá tartozó biztosítottak fizetnek. A magán-nyugdíjpénztári tagok a nyugdíjjárulék-alap után 10 százalék tagdíjat fizetnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és 33. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2011-ben ez 7 665 000 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy dolgozó január 1-je után létesít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.Ha a munkavállalónak nincs az év minden napjára járulékalapot képező adóköteles jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ - 2011-ben ez 21 ezer forint - és a "járulékmentes" napok szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő, az igazolatlan vagy igazolt, de nem fizetett távollét ideje, a szabadságvesztés, az előzetes letartóztatás időtartama.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
Nem változott.
A foglalkoztatott továbbra sem fizet nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. a) pontjában.]
A biztosított továbbra is egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizet. E járulék mértéke 7,5 százalék. Ebből 6 százalék az egyéni egészségbiztosítási járulék (ezen belül változatlanul 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli járulék) és 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében és 24. § (1) bek. b) pontjában.]
A prémiumévek program, illetve a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után is 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
Továbbra sem kell egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni a jubileumi jutalom, a végkielégítés - ideértve a határozott idejű munkaviszony megszüntetése esetén adott végkielégítést is -, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bek. b) pontjában.]
__________________________________________________________________________________Példák 7,5 (4+2+1,5) százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra
A) Biztosított foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát. Foglalkoztatója 2011-ben 5 millió forint bérjövedelmet és 300 ezer forint szabadságmegváltást fizet ki neki. Megbízási jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelme 2010. május 1-je és 31-a között 180 ezer forint.|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér (5 000 000 Ft) |
7,50% |
375 000 Ft |
|
Szabadságmegváltás |
- |
- |
|
Megbízási díj járulék- |
4% |
7 200 Ft |
B) Heti 20 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló biztosított másik foglalkoztatónál 2011. júniusra megbízási jogviszonyt létesít, ebből származó, járulékalapot képező jövedelme 200 ezer forint.
|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Megbízási díj |
6,00% |
12 000 Ft |
C) Nappali tagozatos egyetemista munkaviszonyban áll, ahol foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, és egyéni vállalkozó is. Munkaviszonyából származó, járulékalapot képező jövedelme 2011-ben 3 millió forint, vállalkozói kivétje 400 ezer forint.
|
Jövedelem |
Járulék |
Fizetendő |
|
Bér (3 000 000 Ft) |
7,50% |
225 000 Ft |
|
Vállalkozói kivét (400 000 Ft) |
4% |
16 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Miért mi jár?
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2011-ben napi 170 forint, havi 5100 forint.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában és 39. §-ában.]
Egészségügyi szolgáltatások
Nem változott.
Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet -vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]
Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
Megállapodás szolgálati időre
Változás 2011. január 1-jétől.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 34 százalék (korábban 33,5 százalék) nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ában.]
Nem változott.
A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (13) bekezdésében.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - kötelező bejelenteni az egészségbiztosítási igazgatási szervnek, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. adómódosító törvény 270. §-ában.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Ha nincs olyan biztosítási jogviszony, ahol a munkaidő eléri a heti 36 órát, valamennyi olyan jogviszony után jár táppénz, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizettek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Ekhózók
Átmeneti szabály 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.
Az ekhó-ról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (3) bekezdése szerint a magán-nyugdíjpénztári tagot terhelő ekhóból az ekhoalap 3,9 százaléka teljes egészében nyugdíjjáruléknak minősül (vagyis ezen időszak alatt a tagdíj 0 százalék).Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult,
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék - magán-nyugdíjpénztári tag esetében 0,1 százalék nyugdíjjárulék és 3,8 százalék tagdíj - fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
Munkaerő-piaci járulék
Nem változott.
Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Átmeneti szabályok
2010. november 1-je és 2010 december 31-e között a magán-nyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, 2011. január 1-je és december 31-e között pedig 10 százalék. 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között a tagdíj mértéke 0 százalék. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) és 33. § (3) bekezdéseiben.]
Többes jogviszony
Nem változott.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulékot változatlanul csak annak kell - egyidejűleg fennálló valamennyi biztosítási jogviszonya után - megfizetnie, akinek a biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló jogviszonyai közül egyik sem éri el a heti 36 órát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2011-ben ez 7 665 000 forint).Ha egyik biztosítással járó jogviszony sem áll fenn a teljes naptári évben, a napi járulékfizetési felső határt a biztosítással járó jogviszonyok tényleges időtartamának arányában kell kiszámítani (2011-ben 21 ezer forint szorozva a biztosított napok számával).
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső határig - tört évben a naptári évben hátralévő időszakra a felső határ napi összegével számított összegig - már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és az igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem adóbevallása benyújtásakor az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (2) bekezdésében.]
Nem biztosítottak járuléka
Változás 2011. január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 5100 (napi 170) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2010-ben ez havi 4950, napi 165 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4), 39. § (2) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2011. január 1-jétől.
A 13 százalék korkedvezmény-biztosítási járulék teljes egészében a foglalkoztatóra - egyéni vállalkozóra - hárul (2010-ben a költségvetés ebből még 3,25 százalékot állt, a foglalkoztató pedig 9,75 százalékot fizetett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (6) bekezdésében, 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve főállású társas vállalkozó után is meg kell fizetni. Kötelezett erre a főállású egyéni vállalkozó is, ha ilyen tevékenységet végez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezmény-biztosítási járulékot azoknál a korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezménybiztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján - díj fejében - megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
Korkedvezményre - az adómódosító 2007. évi CXXVI. törvény 354-357. paragrafusai, valamint a 342/2007. kormány- és a 34/2007. szociális és munkaügyi miniszteri rendelet előírásai szerint - általánosságban az a munkakör (munkahely) jogosíthat, ahol
■ különösen nehéz fizikai munkát végeznek,
vagy
■ különösen terhelő a klíma, vagy
■ tartós az ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye, vagy
■ fokozott a pszichés megterhelés, vagy
■ tartós a pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik. A foglalkoztatott, illetve az érintett szakszervezet a határozatot írásban megtámadhatja.
A foglalkoztató a kérelemben köteles feltüntetni
■ a mentesítési kérelemmel érintett biztosí-tott(ak) családi és utónevét, születési nevét és lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,
■ a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet nevét, székhelyét, képviselője nevét.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa a mentesítéssel érintett munkakörben - a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. § (1) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Változás 2011. január 1-jétől.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) alapján köteles járulékfizetési kötelezettségét teljesíteni (korábban a tevékenységre jellemző kereset volt a járulékalap).Az összesen 17,5 százalék egyéni járulékból a nyugdíjjárulék - a korábbi 9,5 százalék helyett -10 százalék (az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék pedig 7,5 százalék maradt).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 19. § (2), 29. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A főállású egyéni vállalkozónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29. § (1) bekezdéseiben.]
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie sem társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot - tagdíjat -, sem egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
Kezdő egyéni vállalkozó
Változás 2011. január 1-jétől.
A kezdő egyéni vállalkozó, ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) után köteles megfizetni a járulékokat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában és 29. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha kezdő egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányadó-alapja a tárgyhónapban meghaladja a minimálbért (vagy a garantált bérminimumot), akkor járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat a kivét, illetve az átalányadó alapján fizeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában és 29. § (7) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősül kezdőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § ba) pontjában és 29. § (7) bekezdésében.]
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]
Fizetés nélküli szabadság
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a munkavállalóként is biztosított egyéni vagy társas vállalkozó a munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságon van, vállalkozóként meg kell fizetnie a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér után. (Korábban ezt nem a törvény, hanem kormányrendelet mondta ki.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontjában.]
Nem változott.
Ha az egyéni vagy társas vállalkozó egyidejűleg legalább heti 36 órás munkaidejű munkaviszonyban is áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, egyéni vállalkozóként a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelme után kell fizetnie a járulékot. Ez azt jelenti, hogy ha egy hónapban egyáltalán nincs például vállalkozói kivétje, akkor járulékfizetési kötelezettsége sincs.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdésében.]
Járulékok társas vállalkozásnál
Változás 2011. január 1-jétől.
A társas vállalkozás főállású tagjának a személyes közreműködésre tekintettel kapott jövedelem, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget igényel, a garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) alapján kell a járulékfizetési kötelezettségét teljesítenie (2010-ben a tevékenységre jellemző kereset után kellett).A nyugdíjjárulék mértéke a korábbi 9,5 százalékról 10 százalékra nő.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 19. § (2), 27. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az egyéni járulékok alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával (2010-ben a személyijövedelemadó-törvény 69. paragrafusa szerinti, adóalapként meghatározott, természetbeni juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után nem kellett egyéni járulékokat fizetni).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1), (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Nyugdíjjárulékot továbbra is legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell fizetni (2011-ben ez évi 7 665 000 forint, napi 21 ezer forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(2), 27. § (2) bekezdéseiben.]
A társas vállalkozás főállású tagjának 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetnie.Ebből az egyéni egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 (ebből a természetbeni 4, a pénzbeli pedig 2) százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3), 27. § (2) bekezdéseiben.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - például személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.Társas vállalkozók esetében is felső határa van az egyéni nyugdíjjáruléknak, mégpedig napi 21 ezer, évi 7 665 000 forint.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban, 19. §-ában, 27. § (2), 31. § (4) bekezdéseiben.]
Többes vállalkozó
Változás 2011. január 1-jétől.
A minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint), vagy ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum (2011-ben havi 94 ezer forint) után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum, a többi vállalkozásában pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékokat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §, 31. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) alapján, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (6) bekezdésében.]
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a minimálbér (vagy a garantált bérminimum) alapján, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ilyen esetben az egyéni vállalkozásból származó jövedelme után változatlanul csak akkor kell járulékot fizetnie, ha e tevékenységéből járulékalapot képező jövedelme van. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozási jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra kell választania, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Átmeneti szabály 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.
Magán-nyugdíjpénztári tag vállalkozó diák magán-nyugdíjpénztári tagdíja 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között 0 százalék, nyugdíjjáruléka 2010. november 1-je és 2010. december 31-e között 9,5 százalék, 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között pedig 10 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (7) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Járulékalapot képező jövedelem esetén a tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie a 7 665 000 forint nyugdíjjárulék-fizetési felső határig (2010-ben a járulék 9,5 százalék volt, a felső határ pedig 7 453 300 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2), 31. § (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak 6 százalék - 2 százalék pénzbeli és 4 százalék természetbeni - egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie a vállalkozói kivét, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Változás 2011. január 1-jétől.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni a korábbi 9,5 százalék helyett.Ha a nyugdíjasnak 365 napnál rövidebb időre van keresete, akkor a nyugdíjemelés a kereseti időszakkal arányosan jár.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátását - kérelemre - a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 százalékával kell emelni minden 365 nap szolgálati idő után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (2) bekezdéseiben.]
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott -a nyugdíjjárulékon túl - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában.]
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5100 (napi 170) forint (2010-ben havi 4950, napi 165 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozó baleseti ellátásának alapja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százaléka (ez 2011-ben is havi 42 750 forint).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. § (2) bekezdésében.]
Továbbra is csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig -az adóév egészére - a társas vállalkozásnak erről tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha előrehozott, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szünetelteti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § e) pontjában, 36-37. §-aiban.]
Nyugdíj szüneteltetése
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíját szüneteltetőnek a szünetelés időszakában a korábbi 9,5 százalék helyett 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie (az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6 százalék, ebből 4 százalék a természetbeni és 2 százalék a pénzbeli járulék).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében, 25. §-ában.]
Nem változott.
Szüneteltetnie kell a nyugellátását annak a 2008. január 1-je után megállapított előrehozott, korengedményes, korkedvezményes, bányász-, művész-, öregségi nyugdíjban részesülőnek, akinek a nyugdíj mellett szerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát, vagyis 2011-ben nyugellátás mellett maximum évi 1 404 000 forint jövedelem szerezhető (2010-ben 1 323 000 forint volt a határ).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. és az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-aiban.]
Segítő családtag
Nem változott.
Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszonyban - munkát végző közeli hozzátartozója (kivéve a saját jogú nyugdíjast, valamint azt az özvegyi nyugdíjast, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte) segítő családtagnak számít.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g) pontjában.]
Közeli hozzátartozó a polgári törvénykönyv szerint a házastárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ági rokon házastársa, házastársának egyenes ági rokona, valamint testvérének házastársa.Ha a saját jogán nem nyugdíjas segítő családtag havi díjazása eléri a minimálbér 30 százalékát (2011-ben 23 400 forintot), az egyes járulékokat a tényleges - járulékalapot képező adóköteles - jövedelem után kell megfizetni.
Ha a díjat nem havi rendszerességgel, például munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban fizetik, a járulékfizetési kötelezettség megállapításához meg kell határozni, hogy a kifizetett díjból mennyi a jövedelemadó-előleg alapja, s azt el kell osztani azon időtartam naptári napjainak a számával, amelyre a díjat kifizették, vagyis a személyes munkavégzés kezdetének napjától annak megszűnése - vagy a díj kifizetése - napjáig eltelt napok számával. A kapott összeg alapján dönthető el, fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség (a biztosítás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Ekhós jövedelem
Átmeneti szabály 2010. november 1-jétől 2011. december 31-éig.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafus (3) bekezdése alapján az ekhoalap 3,9 százalékát kell nyugdíjjárulékként megfizetnie a magánnyugdíjpénztár-tag ekhózónak. Így a tagdíj is a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz kerül.Nem változott.
Az ekhós jövedelem után a kifizető által fizetett 20 százalék ekhóból - a 2005. évi CXX. törvény 9. és 11. paragrafusai szerint -1,2 százalék minősül egészség-, 18,8 százalék pedig nyugdíj-biztosítási járuléknak. Az ekhoalap után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ekhotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék. Ennek alapján az ekhózó egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (9) bekezdésében.]
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha díjazása eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2011-ben havi 23 400 forint, napi 780 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli társadalombiztosítási, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog átruházása ellenében fizetnek ki.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó (azaz vagyoni értékű jogi) értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2011-ben ez havi 23 400 forint).Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapját, továbbá hogy hány naptári nap telt el a felhasználói szerződés megkötése napjától a szerződés teljesítésének napjáig. Ezt az adóelőleg-alapot el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja az előző hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) és a felhasználót egyaránt járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a munkáltatónál a naptári hónapban elért (az adott hónapra vonatkozó), járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több rendszeres megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2011-ben havi 23 400, napi 780 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (korábban 13,5 százalékot kellett). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék pedig (a korábbi 9,5 százalék helyett) a -nyugdíj-biztosítási járulékot is magában foglaló - nyugdíjjárulék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]
Átmeneti szabály 2011. január 1-jétől.
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező, magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő vagy mezőgazdasági kistermelő a 2011. január 1-je és 2011. január 12-e közötti időszakban esedékes tagdíjra 0 százalékot, valamint 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (5) bek. a) pontjában.]
Átmeneti szabály 2011. január 13-ától.
A tárgyévet megelőző évben legfeljebb 8 millió forint bevétellel rendelkező magán-nyugdíjpénztári tag őstermelő 2011. december 31-éig 0 százalék tagdíjat és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (5) bekezdés b) pontjában.]
Nem változott.
Az őstermelő által fizetendő járulékok alapja a bevétel (nem pedig a jövedelem). A járulékalapba beleszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós (például az egységes területalapú) támogatás. Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a minimálbér után kell megfizetnie a járulékokat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (2) bekezdésében.]
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2011-ben havi 5100 forint (2010-ben 4950 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § w) pontjában, 30/A. §-ában, az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. és az 1998. évi LXVI. törvény 6. §-aiban.]
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis 8 millió forintnál kisebb éves bevételt elérő - őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
Kezdő - és ily módon csak a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § x) pontjában.]
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában.]
Az őstermelő az első negyedévi járulékbevallásában nyilatkozhat, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (ideértve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt is);
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában és 30/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A mezőgazdasági őstermelő vállalhat magasabb összegű járulékfizetést, vagyis magasabb járulékalapot is (hasonlóan az evás egyéni vállalkozóhoz). Ilyenkor az összes járulékot meg kell fizetnie, azaz a társadalombiztosítási - a nyugdíj- (tagdíj) és a természetbeni egészségbiztosítási - járulék mellett a pénzbeli egészségbiztosításit is (ezáltal jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Egyéb jogviszony
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát, az továbbra sem járulékköteles.Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (780 forinttal) kell számolni; eszerint 2010-ben napi 779 forint díjazás adható járulékmentesen.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért). A biztosított által fizetendő járulékokat és az ellátások alapját viszont utólagos kifizetés esetén is az abban az időpontban érvényes szabályok szerint kell kiszámítani, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna.Ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnése miatt a biztosítási időszaknak a következő naptári évre áthúzódó időtartamára fizetnek ki járulékalapot képező jövedelmet, akkor a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegével kell számolni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldiek biztosítása
Változás 2012. január 1-jétől.
Csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a tb-járulék fizetése alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású (a jelenlegi szabályok szerint korlátlan ideig mentesül). Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § b) pontjában.]
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5., 13. §-aiban.]
Ha az Európai Gazdasági Térség (EGT) külföldinek minősülő állampolgárának foglalkoztatója Magyarországon be nem jegyzett külföldi cég, és a munkavállaló a közösségi jog előírásai alapján a magyar jog szerint biztosított, a munkavállaló magyarországi munkavégzéséért kapott bére után járulékokat kell fizetni.Külföldinek minősülnek azok az európai gazdasági térségbeli állampolgárok (ideértve a svájci állampolgárokat is) és családtagjaik is, akik nem jelentették be, hogy három hónapot meghaladó ideig tartózkodnak Magyarországon, és nincs itt bejelentett lakóhelyük (állandó lakcímük).
A külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint külföldi háztartási alkalmazottja belföldi keresőtevékenysége alapján csak akkor mentesül Magyarországon a járulékfizetési kötelezettség alól, ha a küldő - vagy bármely más - államban biztosított.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. §-ában.]
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Egészségbiztosítási járulék megfizetése nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, illetve azok, akiknek az ösztöndíja nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Külföldi, belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]
Belföldi■ a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast -egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (ez 2011-ben havi 78 ezer forint) 4 százalékát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában.]
Kifizetőhelyi elszámolás
Nem változott.
A kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztatóknak bruttó módon kell bevallaniuk és befizetniük a járulékokat (vagyis az általuk folyósított társadalombiztosítási ellátások értékét nem vonhatják le a befizetendő járulékokból, hanem vissza kell igényelniük azt).[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1998. kormányrendelet) 117. §-ában.]
A tb-kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatók, ha gazdálkodásuk körülményeiből megalapozottan feltételezhető, hogy harmadik személlyel szembeni tartozásaik miatt végrehajtási eljárás indul ellenük, kötelesek külön számlán elhelyezni a foglalkoztatottjaik egészségbiztosítási ellátása céljára, például táppénzre szolgáló pénzösszeget (a jogszabály nem határozza meg, hogy mikor és kinek kell megalapozottan feltételeznie a végrehajtással fenyegető gazdálkodási állapotot). E pénzösszeggel szemben - a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/D paragrafusa szerint - nem foganatosítható végrehajtás.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 21/C. § (4) bekezdésében.]
Egyéni munkaerőpiacijárulék-mentességek
Változás 2011. január 1-jétől.
A munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytató is köteles megfizetni vállalkozói tevékenysége után a munkaerő-piaci járulékot, ha fizetés nélküli szabadságon van (korábban ezt kormányrendelet mondta ki).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontjában.]
Nem változott.
A biztosítottnak meghatározott jövedelmek és jogviszonyok után nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie (de a foglalkoztatónak, kifizetőnek kell).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. § b) pontjában.]
A jövedelmek közül a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot a természetbeni juttatás, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímén kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetésekor kifizetett, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján adott összeg után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
A jogviszonyok közül a biztosítottnak nem kell megfizetnie a munkaerő-piaci járulékot, ha■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végez;
■ a tb-ellátásokról szóló törvény szerinti mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetei, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, és betöltötte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott, reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A §-ában.] Az egyéni munkaerő-piaci járulékkal nem terhelt jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Igazgatási szervek és hatóságok
■ Fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak:
megállapodást kötnek egészségügyi szolgáltatásra és egészségbiztosítási ellátásokra, táppénz-hozzájárulást állapítanak meg, visszafizettetik, megtéríttetik a jogalap nélkül felvett ellátásokat, megállapítják és folyósítják az egészségbiztosítási pénzellátásokat, ellátják az egészségügyi szolgáltatások finanszírozási feladatait.■ A Magyar Államkincstár fővárosi és megyei igazgatóságai:
megállapítják és folyósítják a családtámogatásokat.■ Fővárosi és megyei nyugdíj-biztosítási igazgatóságok:
megállapítják a nyugellátásokat, a baleseti, a rokkantsági nyugdíjat és a baleseti járadékot, visszafizettetik a jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti, rokkantsági nyugdíjat és baleseti járulékot, megtéríttetik a szolgálati időre jogalap nélkül kötött megállapodás alapján történt kifizetést.A társadalombiztosítási igazgatási szervek 2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok keretei között működnek.
■ Nemzeti Adó- és Vámhivatal:
a járulék- és tagdíjfizetési kötelezettség bejelentésével, a járulék és tagdíj bevallásával, megfizetésével, nyilvántartásával, a járulékkötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmények megállapításával, a járulék beszedésével, behajtásával kapcsolatos, illetve a járulékkötelezettség bevallásának ellenőrzésével, valamint az ezzel összefüggő hatósági ügyekben jár el, továbbítja a nyugdíjadatokat a nyugdíjbiztosítónak.■ Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete:
ellátja a magánnyugdíjpénztárak felügyeletét, vezeti a pénztárak központi nyilvántartását, benne a tagok egyéni számlakövetelését.__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos ehót év közben az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha van kifizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bérbeadó magánszemélynek.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Megszűnik az állandó lakóhelyként bejelentett lakás bérbeadásából származó, 1 millió forintnál nagyobb jövedelem ehomentessége, tehát a bérbeadónak e jövedelem teljes összege után - a hozzájárulás-fizetési felső határig - 14 százalék ehót kell fizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3 . §-ában.]
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forintba beszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2011. január 1-jétől havi 5100 forint). Ha e járulékok összege meghaladja a 450 ezer forintot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeghatár eléréséig.
Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel esetén továbbra is a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek minősülő összeg az ehoalap.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői százalékos eho
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak (lásd táblázatunkat a 20. oldalon) nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után. Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, a béren kívüli juttatások kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. b) pontjában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Mivel a biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után már nem kell tb-járulékot fizetni, ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. Így például a munkavállalónak a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától kapott adóelőleg-köteles jövedelme után a kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos ehót. (Korábban az ilyen ügyletek biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel jártak.)Az eddig önálló jövedelemkategóriát alkotó egyösszegű járadékmegváltások és kisösszegű kifizetések után - mivel megszűnt maga a kategória - ezen a jogcímen nem kell ehót fizetni. E jövedelmek ezentúl az összevont adóalap részét képezik, adóelőleget kell utánuk fizetni, s emiatt a kifizetőt 27 százalékos eho terheli.
Mivel az Országgyűlés eltörölte a kivétkiegészítés és a személyes közreműködőidíj-kiegészítés adószabályait és az ezekkel összefüggő ehoelő-írásokat is, ilyen címen tehát nem kell ehót fizetni. A nem evás társas vállalkozás sem kötelezett 27 százalék eho fizetésére a ki nem osztott osztalék után.
Nem változott.
A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék.Kifizetői eho terheli az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó adóelőleg-köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), valamint a kamatkedvezményből származó, külön adózó jövedelmet.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a kifizetőnek továbbra sem kell 27 százalék ehót fizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) és az adómódosító 2009. évi LXXVII. törvény 224. § (4) bekezdéseiben.]
Más tagállami biztosítottak
Nem változott.
A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizetniük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett A1-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt (2011-ben ez 450 ezer forint).A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 százalék) ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Kivételek a százalékos eho alól
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Nem kell 27 százalékos ehót fizetni a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerint kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után (lásd táblázatunkat a 20. oldalon), valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett tag részére kifizetett magán-nyugdíjpénztári reálhozam, vagyis az egyéni számlán lévő összegből az inflációval növelt tagdíjbefizetés (hozamgarantált tőke) feletti összeg után.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bek. g)-h) pontjaiban.]
Nem változott.
A kifizetőnek nem kell 27 százalékos ehót fizetnie■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visszalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
A magánszemélyt nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei osztalék után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Egyéni ehobevallás
Nem változott.
A számlaadásra kötelezett magánszemély (aki nem egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként, hanem például szabad szellemi foglalkozásúként, bejegyzett szakértőként jár el) köteles megfizetni és bevallani az ehót, ha a kifizetőnek a személyijövedelemadó-törvény szerint nem kell megállapítania és levonnia az adóelőleg-köteles jövedelem adóelőlegét, mert azt a magánszemély maga állapítja meg negyedévente, és a jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagyis nem jön létre biztosítás).Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, ezért 27 százalék ehót kell bevallania és fizetnie, feltéve, hogy e jövedelme után adóelőleg fizetésére kötelezett.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Ha a kifizető levonta az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megállapított ehót a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha az nem kifizetőtől származik (például magánszemélyek közötti megbízás esetén).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8) bekezdésében.]
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell befizetnie százalékos egészségügyi hozzájárulásként.A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig.Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.
Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni a százalékos ehót.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. §; (2), (8) bekezdéseiben.]
Hozzájárulás túlfizetése
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.__________________________________________________________________________________
Példa ingatlan-bérbeadás ehójára
|
A) Tételes költségelszámolás |
|
|
1. Bevétel |
2 000 000 Ft |
|
2. Költség |
500 000 Ft |
|
3. Jövedelem (1. - 2.) |
1 500 000 Ft |
|
4. 14%-os eho
fizetése esetén |
1 170 000 Ft |
|
5. Szja-alap (4. x 1,27) |
1 485 900 Ft |
|
6. Szja (5. x 0,16) |
237 744 Ft |
|
7. Ehoalap (4.) |
1 170 000 Ft |
|
8. Eho (7. x 0,14) |
163 800 Ft |
|
B) 10 százalékos költséghányad alkalmazása |
|
|
1. Bevétel |
2 000 000 Ft |
|
2. Jövedelem (1. x 0,9)* |
1 800 000 Ft |
|
3. Szja-alap (2. x 1,27) |
2 286 000 Ft |
|
4. Szja (3. x 0,16) |
365 760 Ft |
|
5. Ehoalap (2.) |
1 800 000 Ft |
|
6. Eho (5. x 0,14) |
252 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Foglalkoztatói (kifizetői) juttatások közterhei 2011-ben
|
Juttatás |
Közteheralap |
|
Adó-, járulék- és ehomentes béren kívüli juttatás |
|
|
Munkáltató által ingyen vagy
kedvezmé nye- |
0 |
|
A Magyar Nemzeti Üdülési
Alapítvány által |
0 |
|
Az Országgyűlés Hivatala
által az országgyűlési szolgáltatás |
0 |
|
Társadalmi szervezettől,
egyháztól évente |
0 |
|
Kifizető által biztosított védőoltás |
0 |
|
Kitüntetések (az 1995. évi
CXVII. törvény 1. |
0 |
|
Kifizető által ingyenesen
vagy kedvezmé- |
0 |
|
A juttatás értékének 1,19-szorosa után 16 százalékos személyi jövedelemadó* |
|
|
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából |
Évente a havi minimálbér x 0,5 |
|
Iskolakezdési támogatás |
Évente a havi minimálbér x 0,3 |
|
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés |
Évente a havi minimálbér |
|
Iskolai rendszerű képzés |
Évente a havi minimálbér x 2,5 |
|
Melegétkeztetés vagy fogyasztásra kész étel |
Havonta 18 000 Ft |
|
Munkáltatói hozzájárulás
önkéntes kölcsönös |
Havonta a minimálbér x 0,5 |
|
Foglalkoztatói hozzájárulás
foglalkoztatói |
Havonta a minimálbér x 0,5 |
|
Munkáltatói hozzájárulás
önkéntes kölcsönös |
Havonta a minimálbér x 0,3 |
|
Helyi utazási bérlet |
Teljes érték |
|
Széchenyi-pihenőká rtyá ra utalt támogatás |
Évente 300 000 Ft |
|
Internetszolgáltatás |
Havonta 5000 Ft |
|
Juttatás |
Közteheralap |
|
A juttatás eltérésének
1,19-szorosa után 16 százalék személyi jövedelem- |
|
|
Munkáltatói hozzájárulás
önkéntes kölcsönös |
Havonta a minimálbér x 0,5 |
|
Foglalkoztatói hozzájárulás
a foglalkoztatói |
Havonta a minimálbér x 0,5 |
|
Munkáltatói hozzájárulás
önkéntes kölcsönös |
Havonta a minimálbér x 0,3 |
|
Étkeztetés |
Havonta a 18 000 Ft fölötti rész |
|
Iskolai rendszerű képzés |
Évente a havi minimálbér x
2,5 |
|
Üdülési csekk vagy kedvezményes üdültetés |
Évente a havi minimálbér |
|
Iskolakezdési támogatás |
Évente a havi minimálbér x
0,3 |
|
Juttatás szövetkezet közösségi alapjából |
Évente a havi minimálbér x
0,5 |
|
A juttatás értékének 1,27-szorosa után 16 százalék személyi jövedelemadó** |
|
|
Munkáltató által egyoldalú
kötelezettségvállalás |
Teljes összeg*** |
|
Művelődési intézményi
szolgáltatás (például |
Teljes összeg*** |
|
Munkáltató által minden
munkavállaló szolgáltatás |
Teljes összeg*** |
|
Sporttevékenységhez nyújtott
ingyenes vagy |
Teljes összeg*** |
|
Kifizető által biztosított
ingyenes vagy ked- |
Teljes összeg*** |
|
Kifizető által ingyen vagy
kedvezményesen |
Teljes összeg*** |
**A magánszemély fizeti.
*** Biztosítási jogviszony esetén foglalkoztatói és egyéni járulékok is terhelik, egyébként 27 százalékos kifizetői eho.
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Változás 2011. január 1-jétől.
A főállású evás egyéni vállalkozónak a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel - a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2011-ben 94 ezer forint) után kell megfizetnie a járulékokat (2010-ben főszabályként a tevékenységre jellemző kereset után kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Magasabb járulékalap választása
Nem változott.
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt először az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az első adóévet megelőző év december 20-áig külön bejelentőlapon jelentheti be az adóhatóságnak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó - december 12-éig benyújtandó - járulékbevallásában.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (4) bekezdésében.]
Járulékmérték, tagdíjmérték
Változás 2011. január 1-jétől.
A korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző evás egyéni vállalkozónak a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékát kell megfizetnie (2010-ben a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékát kellett fizetnie, 25 százalékot az állami költségvetés fedezett). A járulék alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.Az evás egyéni vállalkozó nyugdíjjáruléka 10 százalék (2010-ben 9,5 százalék volt), és ennyit kell fizetnie 2011. december 12-éig magán-nyugdíjpénztári tagként is.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó 8 nyugdíj-biztosítási járuléka 24 százalék; 8 "foglalkoztatói" egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 3 százalék (ebből 1,5 a természetbeni, 0,5 a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1 a munkaerő-piaci járulék); 8 "egyéni" egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járuléka 7,5 százalék (ebből 4 a természetbeni, 2 a pénzbeli egészségbiztosítási, 1,5 a munkaerőpiaci járulék).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1)-(3), 29/A. § (1) bekezdéseiben.]
Járulék szünetelése, mentességek
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét - legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig -, ez idő alatt járulékokat sem kell fizetnie, írja elő az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló, 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa.Az evás egyéni vállalkozó nem köteles tb-járulékot, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.
Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt (ez megegyezik a minimálbér, illetve a garantált bérminimum mindenkori összegével) arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8., 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Nem változott.
A nappali tagozatos diák evás egyéni vállalkozónak is meg kell fizetnie a vállalkozásában - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezáltal jogosultságot szerez pénzbeli ellátásokra: táppénzre, gyedre, terhességi-gyermekágyi segélyre.Ha az evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában nem kell megfizetnie a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik.
A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5100, napi 170 forint (2010-ben havi 4950, napi 165 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. §-ában.]
Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül, tehát akkor is megfizeti, ha egyáltalán nincs bevétele.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (1) bekezdésében.]
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. §-ában.]
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania.A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania.
A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Társas vállalkozás és vállalkozó
Változás 2011. január 1-jétől.
Az evás társaság főállású társas vállalkozó tagja után a személyes közreműködésre tekintettel kapott tagi jövedelem, de havi átlagban legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú szakképzettséget igényel -a garantált bérminimum (2011-ben 94 ezer forint) után kell megfizetni a járulékot (2010-ben főszabályként a tevékenységre jellemző kereset után kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
Táppénzes állomány, terhességi gyermekágyi segély, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. §-ában.]
Egészségügyi hozzájárulás
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.Az evaalany társaság magánszemély tagját nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Mit kell tudni a foglalkoztatási ellátásokról?
Álláskeresési járadék
Változás 2011. január 1-jétől.
Tört hónapként figyelembe kell venni a nem teljesen ledolgozott hónapokat is az álláskeresési járadék összegének kiszámítása során (korábban csak az egész hónapokkal lehetett számolni).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az álláskeresési járadék összegét a munkaerőpiacijárulék-alap havi átlagos összegének figyelembevételével kell kiszámítani[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26. § (1) bekezdésében.]
Álláskeresési járadék szünetelése
Változás 2011. január 1-jétől.
Szünetel az álláskeresési járadék folyósítása, ha az érintett számára terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt állapítanak meg (eddig ezt nem szabályozta a törvény). A szünetelés kezdő időpontja tes és gyed esetén az ellátási jogosultság megállapítását követő nap, gyes esetén pedig az ellátási jogosultság megállapításának a napja.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 29. § (1) bek. a) pontjában.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség fennállásának meghatározásakor a munkaadó létszámmegállapítása során figyelmen kívül kell hagyni 8 a közhasznú munkavégzés, közcélú munkavégzés vagy közmunka (új, összefoglaló nevén: közfoglalkoztatás) keretében foglalkoztatott, 8 az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmazott,■ a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó (ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is),
■ a más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót. (Korábban ezeket az előírásokat a törvény csak részben tartalmazta.)
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (2) bekezdésében.]
Átlagos statisztikai létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszám meghatározása egy tizedes jegyre történő kerekítéssel történik. (Korábban a törvény nem tartalmazta, hogy a KSH-s útmutató szerinti módszertant kell alkalmazni.)[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (4) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
A munkaképességcsökkenést megállapító szerv neve ezentúl Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH); ő az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) jogutódja - áll a 2010/331. kormányrendeletben.Változás 2011. július 1-jétől.
A rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség szempontjából megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha■ munkaképesség-csökkenése 2010. december 31-éig az ORSZI (azt követően az NRSZH), illetve 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően a vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint 50-100 százalékos mértékű, vagy
■ egészségkárosodása az ORSZI (2011. január 1-jétől az NRSZH) szakvéleménye szerint legalább 40 százalékos, vagy
■ a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998. évi XXVI. törvény szerint látási fogyatékosnak minősül, vakok személyi járadékában, a személyiség egészét érintő fejlődési zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, vagy 8 súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, s ezért jövedelemadó-kedvezményre jogosult, vagy
■ siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint eléri a 60 decibel hallásküszöbértékét, vagy
■ a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szabályai szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,
és a munkaszerződése szerinti munkaideje legalább napi négy óra. (Korábban e szabályokat kormányrendelet tartalmazta.)
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 42. §-ában.]
Nem változott.
A rehabilitációs hozzájárulás évi összege fejenként 964 500 forint.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük.A húsz főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozásoknak sem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, ha foglalkoztatotti létszámukon belül a megváltozott munkaképességűek aránya eléri az 5 százalékot. Ha ennél kisebb az arány, a hozzájárulást a különbözet után kell fizetniük.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 41/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Foglalkoztatási célú járulékkedvezmények
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A kisgyermekes anyák foglalkoztatását elősegítendő a foglalkoztató a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékosat fizet (ebből 18 százalék a nyugdíj-biztosítási, 1 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 0,3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási és 0,7 százalék a munkaerőpiaci járulék), ha■ gyermekgondozási szabadságon lévő munkavállalója munkakörét annak távolléte időtartamára több, heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló - a távollévőével azonos vagy ahhoz hasonló munkakörben - foglalkoztatottal látja el,
■ a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét vele, valamint egy másik, a távollét idején létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval tölti be, heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében.
A járulékkedvezménynek az is feltétele, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás legalább egy évig fennálljon, és az átlagos statisztikai létszám növekedjen. A kedvezmény legfeljebb három évig és a minimálbér kétszereséig érvényesíthető (ez 2011-ben havi 156 ezer forint felső határt jelent).
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-ában.]
A részmunkaidős foglalkoztatási kedvezmény csak 2010. december 31-ét követően kezdődő foglalkoztatás esetén érvényesíthető.[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 17/A. § (3) bekezdésében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Megváltozott a közhasznú foglalkoztatás, a közcélú munkák, illetve közmunkaprogramok elnevezése (új, közös nevük: közfoglalkoztatás), és egységes lett ezek járulékkedvezménye. E szerint az önkormányzati közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatási program keretében, költségvetési szerv által történő foglalkoztatás esetén a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 13,5 százalékosat kell fizetni. A kedvezmény legfeljebb a minimálbér 130 százalékáig (2011-ben havi 101 400 forintig) érvényesíthető.(Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.)
Az 50. életévüket betöltötteknél, valamint a csak alapfokú iskolai végzettségűeknél a Start Extra kártyára jogosultsághoz elegendő az is, ha csak három hónapig tartották nyilván álláskeresőként őket (korábban ehhez legalább 12 hónap kellett).[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 6. § (1) bek. a) pontjában.]
Változás 2014. január 1-jétől.
A Start Plusz, Start Extra kedvezmény legfeljebb 2013. december 31-éig vehető igénybe (mivel ilyen kártya 2011. december 31-éig váltható ki, s a kedvezmény legfeljebb két évre jár).[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (4) bekezdésében.]
Bérpótló juttatás
Változás 2011. január 1-jétől.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény 35. paragrafus (4) bekezdése alapján szociális rászorultság esetén bérpótló juttatást állapít meg a települési önkormányzat jegyzője (a korábbi rendelkezésre állási támogatás helyett).A bérpótló juttatás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj minimumával (ez 2011-ben havi 28 500 forint), azaz a korábbi rendelkezésre állási támogatás összegével.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény 36. paragrafus (2)-(3) bekezdése szerint a bérpótló juttatás megállapításának feltétele, hogy a kérelmező
■ a felülvizsgálatot megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
■ keresőtevékenységet folytatott, vagy
■ munkaerő-piaci programban vett részt, vagy
■ legalább hat hónapos képzésben vett részt, illetve ilyen folyamatban van, vagy
■ közérdekű önkéntes tevékenységet végzett.
Prémiumévek program
Változás 2011. január 1-jétől.
A programban 2010. január 1-jét megelőző időponttól részt vevők részvételi időpontja meghosszabbodik annyival, amennyi ahhoz hiányzik, hogy előrehozott öregségi nyugdíjuk ne csökkenjen.(Korábban ha valaki elérte azt a kort, hogy jogosulttá vált előrehozott öregségi nyugdíjra, akkor is megszűnt a prémiuméves programja, ha csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat kapott. Például az 1951-ben született férfi a 2009. december 31-éig érvényes szabályok szerint legalább 37 év szolgálati idő esetén vehetett volna igénybe csökkentés nélkül előrehozott öregségi nyugdíjat 60 éves korában, ám ezt 2011-ben már csak 8,4 százalékos csökkentéssel tehetné meg. Így az új szabályok szerint a prémiumévek programban való részvétele meghosszabbodik két évvel, nyugdíja pedig nem csökken.)
[Lásd a 2004. évi CXXII. törvény 4/A. §-ában.]
Szakképzési hozzájárulás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A térségi integrált szakképző központ a kapott fejlesztési támogatás 35 százalékát használhatja fel működési költségekre.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 4. § (6) bekezdésében.)
Változás 2011. január 1-jétől.
A fejlesztési támogatás legfeljebb 20 százaléka használható fel a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatásra és gyakorlati képzésre, a gyakorlati képzés során használt tárgyi eszköz és anyag működési, illetve költségfinanszírozására. (Korábban a fejlesztési támogatás 15 százalékát lehetett erre felhasználni.)[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 4. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az oktatáshoz szükséges tananyag és eszköz korszerűsítésére, a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyakat oktató tanárok és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésére a fejlesztési támogatás 5 százaléka használható fel.[Lásd a 2003. évi LXXXVI. törvény 4. § (6) bekezdésében.]
A szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a tb-járulék alapjával, mértéke pedig 1,5 százalék.Mit kell tudni a magánnyugdíjról?
Nem kötelező a pénztártagság
Változás 2010. november 3-ától.
Megszűnt a kötelező pénztártagság, tehát senkinek sem kötelező magánnyugdíjpénztárba belépnie. (Korábban azoknak a 35 év alatti személyeknek, akik első ízben léptek be Magyarországon a kötelező nyugdíj-biztosítási rendszerbe - először létesítettek biztosítási jogviszonyt, illetve kötöttek megállapodást a nyugdíj-biztosítási szervekkel, tehát a pályakezdőknek -, kötelező volt belépniük magánnyugdíjpénztárba.) [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Önkéntes pénztártagság
Változás 2010. november 3-ától.
Magánnyugdíjpénztári tagság létesítésére bármely 30 évesnél fiatalabb személy jogosult, ha Magyarországon biztosítási jogviszonyt létesített, vagy megállapodást kötött a nyugdíjbiztosítási szervekkel. (Korábban az önkéntes belépés lehetőségével csak azok a 30 év alattiak élhettek, akik már azt megelőzően is biztosítottak voltak, ezért nem kellett pályakezdőként kötelezően belépniük magánnyugdíjpénztárba.)Magán-nyugdíjpénztári tag lehet bármely ország 30 éves vagy idősebb állampolgára is, ha első ízben lép be a magyar kötelező nyugdíjrendszerbe. (Korábban az önkéntes belépést csak a 35 év feletti pályakezdők választhatták.)
Nem változott.
Életkortól és korábbi biztosítási jogviszonyától függetlenül pénztártag lehet a hontalan, illetve az olyan, nem EU-tagországi állampolgár biztosított, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást (úgynevezett harmadik országbeli személy).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. § (2) bek. c) pontjában.]
Visszaléptetés a tb-be
Változás 2010. december 22-étől.
Automatikusan visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2011. március 1-jén azt, aki 2011. január 31-éig nem nyilatkozik arról, hogy fenn kívánja tartani magán-nyugdíjpénztári tagságát. Aki tehát nem tesz nyilatkozatot, nem maradhat pénztári tag. (Korábban csak az önként belépett, pénztári nyugdíjszolgáltatásra jogosultságot szerzett, tíz évnél rövidebb ideig pénztártag léphetett vissza - ha várható magán-nyugdíjpénztári járadéka nem érte el a tb-nyugdíj 25 százalékát -, valamint a fegyveres testületek önként pénztártaggá vált, legalább húsz év szolgálati viszonnyal rendelkező tagjai. 2009. július 9-e és 2009. december 31-e között visszaléphettek azok az önkéntes döntéssel - tehát nem pályakezdőként - magánnyugdíjpénztárat választók is, akik 2008. december 31-éig betöltötték az 52 éves életkort, és írásban kezdeményezték a visszalépést.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdésében.]
Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. (Eddig végelszámolás esetén a lakóhely szerint illetékes területi pénztárba, felszámolás esetén pedig a felügyelet által kijelölt pénztárba léptették át.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7), 84. § (4) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Eljárás tagságfenntartáskor, visszaléptetéskor
Döntés a tagság fenntartásáról
A magán-nyugdíjpénztári tagoknak 2011. január 31-éig dönteniük kell, hogy a tagság fenntartását vagy a visszalépést választják-e.Visszalépés
A tb nyugdíjrendszerébe való visszalépésről nem kell semmilyen nyilatkozatot tenni. Ha a pénztártag 2011. január 31-éig nem nyilatkozik, magán-nyugdíjpénztári tagsága 2011. március 1-jén automatikusan megszűnik.2011. március 1-jéig a tagnak írásban nyilatkoznia kell a magánnyugdíjpénztánál arról, hogy a kiegészítő tagdíjat, illetve az infláció feletti hozamot - ha ilyen megilleti - egy ösz-szegben felveszi-e, vagy átutaltatja önkéntes pénztári, illetve társadalombiztosítási egyéni számlájára. Mindegyik lehetőség adómentes, önkéntes pénztárba utalás esetén pedig állami kiegészítés is jár.
Ha a visszalépő tag nem nyilatkozik, a pénztár 2011 márciusában írásban fogja nyilatkozattételre felszólítani.
Ha a pénztártag az ezt követő 30 napon belül sem nyilatkozik, a pénztár a lakcímére utalja az őt megillető összeget. Ha ez a kézbesítés sikertelen, akkor a visszalépő pénztártag társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá a neki járó összeget.
A pénztártagnak járó összeggel a pénztár 2011 közepén számol el. (Az elszámolás ütemezésére vonatkozó tervet 45 nappal azt követően kell a pénztárnak elkészítenie, hogy - legkésőbb 2011. március 1-jén - megkapja azok listáját, akik nem kívánnak visszalépni.)
Pénztártagság fenntartása
A pénztártagnak 2011. január 31-éig személyesen és írásban kell nyilatkozni a pénztártagság fenntartásáról, mégpedig bármely hazai nyugdíj-biztosítási szervnél, illetve -külföldön dolgozó vagy tanuló pénztártagok esetében - a Magyar Köztársaság külképviseletein. (A nyilatkozatban a nevét, taj-számát és lakcímét kell feltüntetnie és a nyilatkozattételkor - okmányai bemutatásával - igazolnia.)A nyilatkozatot a tagnak öt napon belül meg kell küldenie a foglalkoztatójának.
A pénztártag 2011. január 21-éig kérheti a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot, hogy annak munkatársai személyesen keressék fel, és úgy tehesse meg nyilatkozatát.
Ha 2011. január 31-éig a személyes megkeresésre - vagy a tartósan külföldön élő személy nyilatkozatára - akadályoztatás miatt nem kerül sor, akkor a nyilatkozat határideje az akadály elhárulását követő nyolcadik nap, de legkésőbb 2011. február 28-a, de ez esetben a tagnak úgynevezett igazolási kérelmet is be kell nyújtania a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg.
Az igazolási kérelem elfogadásáról a nyugdíjbiztosítási szerv a benyújtást követő 15 napon belül dönt. Ha elfogadja, erről határozatot hoz, majd a kérelmet és a pénztártag nyilatkozatát továbbítja az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak (ONYF). A főigazgatóság a határozat jogerőre emelkedését (a jogerőre emelkedés 15 nap) követő nyolc napon belül küldi meg a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatot a magánnyugdíjpénztárnak, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint az Államadósság-kezelő Központnak. (A külképviseleteken, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon és az ONYF-nél benyújtott igazolási kérelmeket a Fővárosi Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság bírálja el.)
A pénztártagság fenntartása esetén semmilyen jogcímen nem jár vissza pénz a tagnak, csak amikor majd nyugdíjszolgáltatásra lesz jogosult.
__________________________________________________________________________________
Példák a tb-be visszalépő és vissza nem lépő magán-nyugdíjpénztári tagok majdani ellátására
A) 1952 áprilisában született, egész életében kiemelkedő jövedelmű nő 1998. február 1-jétől magán-nyugdíjpénztári tag. A pénztártól kapott információ szerint 2010. december 31-én egyéni számláján 7 millió forintot halmozott fel. Ha 2011. január 31-éig nem keresi fel valamelyik nyugdíj-biztosítási szervet, hogy fenntartsa magán-nyugdíjpénztári tagságát, 2011. március 1-jén automatikusan visszakerül a társadalombiztosítási rendszerbe.Ez esetben, mivel pénztártagságát megszüntette, tb-s nyugellátását nem fogják csökkenteni. Azaz: 1988. január 1-jétől szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező, átlagos béremelkedéssel felszorzott jövedelmeit átlagolják, és a megszerzett szolgálati időtől függő szorzószámmal szorozzák meg. A 7 millió forintos egyéniszámla-egyenlegének döntő részét azonban elveszti, csak az infláció feletti hozam 300 ezer forintos összegét tarthatja meg, 6 millió 700 ezer forintot pedig az államnak utal át a pénztár.
Ha úgy dönt, hogy magánpénztártag marad, 2011. áprilisi nyugdíjazásakor, tehát 59 éves korában egy összegben hozzájuthat teljes pénztári megtakarításához - ha legalább 37 év szolgálati ideje lesz -, és megállapíttathatja társadalombiztosítási nyugdíját is, amelyet azonban csökkentenek. Mégpedig úgy, hogy a 2010. október 1-je előtt szerzett szolgálati időt 75 százalékkal veszik figyelembe (annak ellenére is, hogy pénztártagságát megelőzően 27 évig és 4 hónapig kizárólag a tb-rendszerbe fizetett járulékot). A 2010. október 1-jétől a nyugdíjazásig szerzett szolgálati időt viszont 100 százalékkal, mivel az ezen időszak jövedelme utáni magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a társadalombiztosítási rendszerbe irányították. 2010. szeptember 30-áig 40 év, tehát 14 600 nap, azt követően április 14-ei nyugdíjazásáig 196 nap, tehát összesen 14 796 nap szolgálati időt szerzett. Így a tb-nyugdíját a (14 600 / 14 796) x 0,75 + (196 / 14 796) x 1 szorzat kerekített értéke alapján 75,25 százalékos szinten (tehát 24,75 százalékkal csökkentve) fogják megállapítani. Csökkentés nélkül a nyugdija 210 000 forint lenne havonta, csökkentéssel viszont csak 158 025 forint lesz.
Ha feltételezzük, hogy a nyugdíjazását követően 23 évig él, akkor a visszalépéssel kapott havi 51 975 forintos többletellátásának emelések nélküli összege, 23 x 12 x 51 975 ~ 14,3 millió forint. Ez több mint a duplája a visszalépéssel elvesztett 6 millió 700 ezer forintnak. Megéri tehát visszalépnie. Elképzelhető azonban, hogy a pénztártagnak a közeljövőben nagyobb összegre lesz szüksége, s ezért mégis a pénztárban maradást és az egyösszegű pénzfelvétel lehetőségét választja, noha ezzel hosszabb távon rosszabbul jár.
B) 1968 augusztusában született férfi 1998. január 1-jétől pénztártag, átlagos jövedelemmel rendelkezik. Egyéni számláján 4 millió forint halmozódott fel. Ha a visszalépést választja, akkor 2033 augusztusában, 65 éves korában úgy fogják megállapítani a társadalombiztosítási nyugdíját, mintha nem is lett volna pénztártag. Ha a mai szabályok 23 év múlva is érvényesek lesznek, havi nyugdíja 180 ezer forint lesz, amely a nyugdíjbamenetelig még eltelő évek inflációs folyamatait is tartalmazza (2011-ben még csak mintegy 110 ezer forintot kaphatna ilyen feltételek mellett, ha már elérte volna a nyugdíjkorhatárt). 2011. március 1-jei visszalépése után az egyéni számláján keletkezett 50 ezer forintos reálhozamot felveheti.
Ha meghosszabbítja pénztártagságát, és folytatja a felhalmozást, pénzfelvételre (életjáradék formájában) csak a nyugdíjazáskor lesz jogosult. Ha továbbra is az átlagjövedelem körül keres, nyugdíjazásakor a felhalmozása 23 millió forint lehet, amelyből 80 ezer forintos havi magánnyugdíj-ellátást állapítanak meg részére 2033 augusztusában. Tb-nyugdíjának kiszámításakor azonban nem a 40 évnyi ledolgozott időt, hanem csak a 2011. november 30-áig megszerzett 20-at veszik figyelembe. Ennek alapján 90 ezer forintos nyugdíjat kapna, de ezt tovább csökkentik a pénztártagsága miatt. A csökkentésnél a szolgálati idő 2010. október 1-je előtti napjait 75 százalékos, a 2010. október 1-je és 2011. november 30-a közöttieket 100 százalékos súllyal veszik figyelembe. Így a (6874 / 7300) x 0,75 + (426 / 73 0 0) ~ 0,765 értéket alkalmazzák, a 90 ezer forintos nyugdíjnak tehát a 76,5 százalékát fogja megkapni, 68 850 forintot. Társadalombiztosítási és pénztári ellátása együtt 148 850 forint lesz, ami jelentősen elmarad a visszalépés esetén járó 180 ezer forinttól. A különbség nem szűnik meg - csak csökken - abban az esetben, ha magánnyugdíjpénztárának hozamai az átlagot meghaladják. (A tagságfenntartás akkor eredményez magasabb ellátást, ha a tag pénztárának a hozama több évtizeden át legalább 2-2,5 százalékkal meghaladja az összes magánnyugdíjpénztár hozamának az átlagát -ekkora hozam valószínűsége azonban csekély, és persze annak a lehetősége is fennáll, hogy a pénztár az átlag alatt teljesít.)
C) 1986-ban született férfinak 2009. szeptember 1-jén pályakezdőként kötelezően be kellett lépnie az egyik magánnyugdíjpénztárba. Ha a visszalépést választja, 65 éves korában (2051-ben) - az akkori magasabb bérszínvonalat is beszámítva, és ha maradnak a mai nyugdíjszabályok - 255 ezer forint nyugdíjat kapna. A számláján összegyűlt 4 ezer forintos reálhozamot a visszalépést követően felveheti.
Ha 2011 januárjában pénztártagsága fenntartásáról nyilatkozik, nyugdíjazásakor havi 86 ezer forint magán-nyugdíjpénztári életjáradékot állapítanak meg részére. Társadalombiztosítási nyugdíjat viszont egyáltalán nem kap, mert 2011. november 30-áig nem gyűlik össze a minimumfeltételt jelentő 15 év szolgálati ideje, csak két év és három hónap. Így pénztártagság-fenntartás esetén alig több mint egyharmadát kapja annak az összegnek, amire visszalépés esetén lett volna jogosult.
__________________________________________________________________________________
Pénztári tagság megtartása
Változás 2010. december 22-étől.
Aki továbbra is magán-nyugdíjpénztári tag akar maradni, annak erről személyesen kell nyilatkoznia bármely nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál vagy az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnál. A pénztártagnak a nyilatkozatában fel kell tüntetnie nevét, lakóhelyét, taj-számát, valamint azt a magánnyugdíjpénztárat, ahol a nyilatkozat megtételekor tag. (Ez az előírás több más részletszabállyal a törvény végrehajtási rendeletének kihirdetésétől, 2010. december 23-ától hatályos.) A nyilatkozat másolatát öt napon belül a pénztártag köteles leadni foglalkoztatójának is.Az egészségi állapota vagy fogva tartása miatt személyesen megjelenni nem tudó pénztártagot a nyugdíj-biztosítási igazgatóság munkatársai felkeresik, és átveszik a nyilatkozatát, ha ezt 2011. január 21-éig írásban kéri az igazgatóságtól.
A külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató pénztártag a Magyar Köztársaság külképviseletén is nyilatkozhat pénztártagsága fenntartásáról.
Ha valaki kérte, hogy a nyugdíj-biztosítási igazgatóság munkatársai keressék fel, de akadályozott a nyilatkozat megtételében (például kórházban feküdt), az akadály elhárulását követő nyolc napon belül pótolhatja a nyilatkozatot, egyidejűleg igazolási kérelmet nyújtva be, amelynek az elfogadásáról a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a benyújtástól számított 15 napon belül dönt. Ez érvényes a tartósan külföldön tartózkodó, a nyilatkozattételben (például nagy távolság, szokatlan időjárási viszonyok miatt) akadályozott pénztártagra is. 2011. február 28-át követően azonban igazolási kérelem benyújtásával sem tehető nyilatkozat. (Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságon, a Nyugdíjfolyósítónál és a külképviseleteken benyújtott igazolási kérelmeket a Fővárosi Nyugdíj-biztosítási Igazgatóság fogja elbírálni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (10), 123. § (6)-(6a) bekezdéseiben és a 297/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 297/2010. kormányrendelet) 1., 7. §-aiban.]
Pénztártagság-megtartási eljárás
Változás 2010. december 22-étől.
A nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinél és a külképviseleteken tett nyilatkozatokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság (ONYF) gyűjti össze. A 2011. január 31-éig megtett nyilatkozatokat a főigazgatóság 2011. március 1-jéig megküldi a magánnyugdíjpénztáraknak és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének.Igazolási kérelem esetén, ha annak helyt adtak, az arra vonatkozó határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül - tehát ha nincs fellebbezés, akkor legkésőbb mintegy öt és fél héttel az után, hogy a pénztártag azt benyújtotta - a pénztártagság fenntartásáról szóló nyilatkozatokat az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság megküldi a magánnyugdíjpénztáraknak, másolatukat pedig a felügyeletnek és az Államadósság-kezelő Központnak. Ha az igazolási kérelmet 2011. március 1-jét követően hagyták jóvá jogerősen, a magánnyugdíjpénztárnak helyre kell állítania a 2011. március 1-jével megszüntetett pénztártagságot. (Benyújtott igazolási kérelem esetén a pénztár az elbírálásig nem adhatja át az államnak az egyéni számlán összegyűlt összeget.)
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6b) bekezdésében és a 297/2010. kormányrendelet 2., 7. §-aiban.]
Pénztártagok tb-nyugdíjának módosítása
Változás 2010. december 22-étől.
Akiknek 2011. január 31-éig a pénztártagságuk miatt alacsonyabb mértékű tb-nyugellátást állapítottak meg, mint amennyit "tisztán tb-nyugdíjasként" kaptak volna, 2011. január végéig kérhetik, hogy ellátásukat állapítsák meg újra, úgy, mintha nem lettek volna pénztártagok. E lehetőségről az érintettek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapnak értesítést. A kérelmet ahhoz a pénztárhoz kell benyújtaniuk, amelytől korábban szolgáltatásban részesültek, vagy ha még nem vették igénybe az egyösszegű szolgáltatást, ahhoz a pénztárhoz, amelynek jelenleg is tagjai.A tb-nyugellátás módosításának feltétele, hogy a nyugdíjas a korábban megkapott pénztári nyugdíját az újramegállapítási kérelem benyújtásától számított 60 napon belül visszafizesse a pénztárnak (az újramegállapítási határozatot attól számított 30 napon belül kapja meg a nyugdíjas a tb nyugdíj-igazgatási szervétől, hogy a pénztár elküldte annak a visszafizetés igazolását).
A pénztárnak a visszakapott összeget a tb-nyugellátás-módosítási igény kézbesítését követő 90 napon belül tovább kell utalnia a Nyugdíj-biztosítási Alapba, egyidejűleg megküldve a módosítási igényt az illetékes nyugdíj-biztosítási szervhez.
[Lásd a 2009. évi LXXXII. törvény 123/A. §-ában.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Változás 2010. december 22-étől.
A magánnyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidőrészarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-nyugdíja eddig minden esetben az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 novemberét követő biztosítási jogviszonya nem számít bele a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és az ettől kezdődően szerzett jövedelmeiket sem veszik figyelembe a tb-nyugdíj kiszámítása során.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Visszalépő tagok egyéni számlája
Változás 2010. december 22-étől.
A visszalépő magán-nyugdíjpénztári tagok követelését a pénztárnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, tehát az állam részére kell átutalnia. Ennek során nem pénzt, hanem az egyéni számlán lévő eszközöket - például állampapírokat, részvényeket, befektetési jegyeket - kell átadni.A tagsági időszak alatt befizetett kiegészítő tagdíj és az infláció feletti hozam azonban nem az államot illeti meg, hanem a pénztártagot, ezért az egyéniszámla-egyenlegből le kell vonni ezek összegét, és az államnak az így lecsökkentett összegnek megfelelő értékű eszközöket kell átadni. Ha a pénztártag (vagy munkáltatója) egyszer sem fizetett kiegészítő tagdíjat, és az egyéni számláján elért hozam nem haladta meg az inflációt - tehát a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) nem nagyobb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege -, akkor a magánnyugdíjpénztár az államnak adja át az egyéni számlán nyilvántartott összes eszközt.
A visszalépő pénztártag maga döntheti el, milyen formában kéri vissza a kiegészítő tagdíjat és az infláció feletti hozamot. Kérheti annak egyösszegű felvételét (bankszámlájára utalással vagy a lakcímére kiutalással). Választhatja azt is, hogy a neki járó összeget az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájára utalják, s kérheti az összeg jóváírását társadalombiztosítási egyéni számlájára is. Ha a tag az előbbit választja, az átutalt összeget az állam kiegészíti annak 20 százalékával, de legfeljebb 300 ezer forinttal. A lehetőségek közül a tag azonban csak az egyiket választhatja. Adót, tb-járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást egyik esetben sem kell fizetnie sem a tagnak, sem a pénztárnak.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. v), zsk) pontjaiban és a 24. § (11) bekezdésében.]
A pénztártagnak 2011. március 1-jéig írásban kell tájékoztatnia a pénztárat a kiegészítő tagdíjjal és az infláció feletti hozammal kapcsolatos döntéséről. Ennek során - ha az egyösszegű pénzfelvétel mellett dönt - meg kell jelölnie bankszámlaszámát, ahová az átutalást, illetve címét, ahová a kiutalást kéri. Ha önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja az őt megillető összeget, a pénztár nevét, adószámát, valamint saját adóazonosító jelét kell megadnia.Ha a visszalépő tag nem értesíti döntéséről a pénztárat, a magánnyugdíjpénztár 2011. március 1-je és március 31-e között levélben felkéri őt, hogy rendelkezzen az összegről. Ha a pénztártag a levél kézhezvételét követő 30 napon belül sem teszi meg nyilatkozatát, a pénztár a lakcímére utalja az őt megillető összeget. Ha az így kiutalt pénzt a tag nem veszi át - például mert elköltözött, és erről nem értesítette a pénztárat -, akkor az összeget a társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá, és a magánnyugdíjpénztár visszautalja az állami nyugdíjrendszerbe, tehát a Nyugdíj-biztosítási Alapnak.
[Lásd a 297/2010. kormányrendelet 6. §-ában.]
Visszaléptetési eljárás
Változás 2010. december 22-étől.
A magánnyugdíjpénztárnak a nyilatkozatok beérkezését követő 45 napon belül meg kell állapítania a visszalépő tagok számát, és visszaléptetési ütemtervet is készítenie kell. Ennek tartalmaznia kell az egyéni számlák államnak történő átadására és a visszalépő tagokat megillető összeg kifizetésére, átutalására vonatkozó ütemezést is. Az ütemtervet a pénztárnak az elkészítést követő három napon belül meg kell küldenie a felügyelet részére, amely 22 munkanapon belül dönt a jóváhagyásról.[Lásd a 297/2010. kormányrendelet 3. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A visszalépő tag egyéni számlájáról az államot megillető részt a magánnyugdíjpénztár a taggal való elszámolás hónapját követő 12 napon belül adja át. Az eszközöket a pénztárnak úgy kell átutalnia, hogy elszámolási hónap végi piaci értékük megegyezzen az egyéniszámla-egyenlegnek a tagot megillető összeggel, valamint az átutalás költségeivel csökkentett értékével. Ha az egyéni számlán az átadást követően jóváírnak összeget, az ennek megfelelő eszközöket az elszámolást követő negyedik hónap 12. napjáig kell átadni az államnak.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (11) és a 297/2010. kormányrendelet 3. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Ha a visszalépő pénztártagot megillető kiegészítő tagdíjat és inflációt meghaladó hozamot - rendelkezés hiányában és sikertelen kézbesítés esetén - a társadalombiztosítási egyéni számláján írják jóvá, a magánnyugdíjpénztárnak erről értesítenie kell a tag lakcíme szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságot (ha a pénztártagnak nincsen magyarországi lakcíme, a Fővárosi Nyugdíj-biztosítási Igazgatóságot). Egyúttal nyilatkoznia kell az átutalandó összegről, feltüntetve a tag nevét és azonosítóit. Az ONYF 2011. február 1-jéig adja meg a pénztáraknak azokat az átutalási számlaszámokat, amelyekre a megfelelő összeget tagi rendelkezés alapján vagy sikertelen kézbesítés miatt a pénztár átutal a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (tehát a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz).[Lásd a 297/2010. kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében.]
A Pénztárak Garanciaalapjának át kell adnia az állam részére garanciális kifizetésekre fordítható pénzeszközei visszalépő tagokra jutó hányadát. Ennek meghatározásához a magánnyugdíjpénztáraknak 2011. szeptember 30-áig értesíteniük kell az alapot visszalépő, illetve pénztártagságukat fenntartó tagjaik számáról. A garanciaalap az értesítést követő hónap utolsó napjáig ennek alapján utalja át az államnak a megfelelő összeget.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. v) pontjában, 89. § (8) bekezdésében és a 297/2010. kormányrendelet 4. §-ában.]
Visszalépő nyugdíjjogosultak
Nem változott.
Ha a visszalépést olyan pénztártag kezdeményezi, aki rokkantságinyugdíjjogosultságot szerzett, az egyéni számlán lévő követelésnek a Nyugdíj-biztosítási Alapba való átutalási határideje a tagsági jogviszony megszűnésének napját követő 18. munkanap. Ha a 18 munkanapos határidő (például a nyugdíj visszamenőleges megállapítása miatt) már nem tartható, az átutalás határideje a nyugdíjbiztosító - tb-nyugdíj megállapításáról szóló -értesítését követő 18. munkanap.A tébényugdíjrendszerbe a rokkantságinyugdíj-jogosultság megszerzését követően visz-szalépő tagok a kötelező tagdíjon felül fizetett kiegészítő tagdíjat visszakaphatják, vagy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utaltathatják.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (8) és az 1997. évi LXXX. törvény 45. § (4) bekezdéseiben.]
Tagsági viszony keletkezése
Változás 2010. november 3-ától.
Megszűntek a pénztárak területi funkciói, mivel már senkinek sem kötelező a tagság. Így a pénztáraknak nem kell befogadniuk azokat, akiknek a belépési nyilatkozatát elutasították, vagy akik nem éltek a pénztárválasztás jogával, illetve bejelentési kötelezettségüket elmulasztották.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja. A pénztártagnak a taggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.]
Tagdíjmérték
Átmeneti előírás 2010. november 3-ától 2011. december 31-éig.
Ebben az időszakban - tehát a 2010. október 1-je és 2011. november 30-a között szerzett jövedelmek után - a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék (korábban 8 százalék volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (3) bekezdésében.]
Változás 2011. december 1-jétől.
Az ezt követően megszerzett jövedelmek utáni magánnyugdíjpénztári tagdíj mértéke az átmeneti 0 százalékról 10 százalékra emelkedik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében.]
Tagi jogok, kötelezettségek
Nem változott.
Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag köteles nemcsak az 1 ezreléket, hanem az elhagyott pénztár további költségeit - de legfeljebb 5 ezer forintot - is megfizetni.Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
A pénztártag átlépése csak akkor válik érvényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azoknál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénztárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmutatót megkapta.Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a PSZÁF honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.
A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) és a 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 29. § (1), (8) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pontjában.]
A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénztár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó összeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1), (3) és a 282/2001. kormányrendelet 29. § (16) bekezdéseiben.]
Tagdíjfizetési megállapodást azok a pénztártagok köthetnek, akiknek időlegesen nincs járulékalapot képező jövedelmük (például táppénzen vannak), nem biztosítottak, vagy biztosítási jogviszonyuk szünetel (például fizetés nélküli szabadság idején).Ha a pénztártag társadalombiztosítási szervvel nyugdíj-megállapodást köt, a szerződést köteles bemutatni a magánnyugdíjpénztárnak. A tagnak azt is haladéktalanul közölnie kell a pénztárral, ha megszűnik a társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodása (ekkor a pénztári tagdíj fizetésére vonatkozó megállapodása is megszűnik, bár pénztártagsága megmarad).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében és az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. a)-b) pontjaiban.]
A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselőv é választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak a társadalombiztosításijárulék-törvény szerinti biztosítási jogviszonya fennállása alatt folyamatosan fenn kell tartania tagsági viszonyát valamely magánnyugdíjpénztárban, és eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
A pénztártag tagdíjat köteles fizetni. A tagdíját a nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet juttató foglalkoztató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó e kötelezettséget saját maga teljesíti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében, 51. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat az adóbevallásban kell az adóhatósághoz -a járulékkal egyidejűleg - bevallani és befizetni. A foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles - elektronikus úton - teljesíteni a bevallást és a befizetést is. A mezőgazdasági őstermelő a tagdíját negyedévente köteles bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában.]
Egyházi személy tagdíját az egyházi központ a minimálbér után, a járulék bevallásával és befizetésével együtt köteles havonta az állami adóhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (3) bekezdésében.]
Pénztári szolgáltatások
Nem változott.
A pénztártag nyugdíjszolgáltatásra lesz jogosult az irányadó öregséginyugdíj-korhatár elérésekor, korhatár elérése előtti tb-nyugellátás megállapításakor, valamint akkor, ha egészségkárosodása eléri a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges legalább 50 százalékos mértéket, és nem rehabilitálható.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. a)-b), j) pontjaiban.]
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért nem kell utánuk jövedelemadót fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28. §-aiban.]
A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején, valamint a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradéktípusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindnek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27. és a 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 170/1997. kormányrendelet) 3. §-aiban.]
Pénztártag halála
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett nevét, személyes adatait, a jogosultsága arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, megtakarításához a kedvezményezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magánnyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíjtörvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget átutaltassa a Nyugdíj-biztosítási Alapba.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29., az 1997. évi LXXXI. törvény 44/C. és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 59/C. §-aiban.]
Rokkant pénztártag követelése
Változás 2010. december 22-étől.
Csak a 2011. november 30-áig megszerzett szolgálati idejét és jövedelmét veszik figyelembe a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításakor annak a pénztártagnak, aki munkaképesség-csökkenése bekövetkezését követően átutaltatja követelését a Nyugdíj-biztosítási Alapba. (A korábbi szabályok szerint a megrokkanásig szerzett szolgálati idejét és jövedelmét vették figyelembe, tehát teljes összegű társadalombiztosítási nyugdíjat kapott.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
A rokkantság bekövetkeztét követően a tb-nyugdíjrendszerbe vissza nem lépő pénztártag tb-nyugdíjának csökkentése során a 2011. november 30-áig szerzett szolgálati idő és jövedelmek alapján kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-s rokkantsági nyugdíja eddig az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és 1. mellékletében.]
Nem változott.
Ha a pénztártag munkaképesség-csökkenése miatt rokkantsági nyugdíjra jogosult, választhat, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeg terhére akar-e igénybe venni magán-nyugdíjpénztári járadékszolgáltatást, vagy a pénztárnál vezetett egyéni számláján lévő követelését átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Rokkantsági nyugdíj igénylése esetén a pénztártag az elsőfokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül léphet vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. A pénztárnak a tagot tájékoztatnia kell arról, hogy pénztári számlakövetelése várhatóan mekkora összegű pénztári járadékra váltható át. (Így a tag mérlegelheti, melyik megoldás kedvezőbb neki, a pénztári járadék vagy a tb-nyugdíj. A visszalépés akkor éri meg neki, ha az ennek révén elérhető többletellátás magasabb a pénztári járadéknál.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Hozamgarancia
Nem változott.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt).A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2011-ben például 13 évi pénztártagságot követően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni neki, és a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot a garanciaalaptól kapja meg.
A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási időszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, de egészségi állapota alapján rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfóliót váltott.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]
Pénztári garancia
Változás 2010. december 22-étől.
A Pénztárak Garanciaalapja hiány esetén nem vehet fel kölcsönt a Magyar Nemzeti Banktól, és megszűnt a központi költségvetésnek a kölcsön visszafizetéséért vállalt készfizető kezessége is.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 5. § (4), 98. § (5) bekezdéseiben és 100. §-ában.]
Nem változott.
Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni.A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártagnak megküldeni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bekezdésében.]
Pénztári működés
Változás 2010. december 22-étől.
2011-ben a pénztárnak legkésőbb június 30-áig kell megküldenie a tag részére az egyéni számlájának 2010. évi alakulását, az év végi egyenleget, a tárgyévben befizetett tagdíjakat és a hozamból származó bevételeket bemutató számlaértesítőt (2010-ben és 2012-től a tárgyévet követő év február 28-áig kellett, illetve kell). A tb nyugdíjrendszerébe 2011-ben visszalépő tag a vele való elszámolást követő 30 napon belül kapja meg a 2011. évi számlaértesítőt.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 22. § (1) bekezdésében.]
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség 2011-től nem haladhatja meg a tárgyévi átlag-vagyon 0,2 százalékát (korábban a vagyonkezelési díj és a vagyonkezelési költség a kezelt vagyon 0,8 százaléka lehetett, ami 2014-ig 0,4 százalékra csökkent volna).[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak 2011-ben már csak legfeljebb a 0,9 százaléka vonható le működési célokra (2007-ben még 6 százalék, 2008-ban 5,5 százalék, a 2009-2010-ben pedig 4,5 százalék volt a lehetséges levonás). A levonást követően fennmaradó összeget továbbra is teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.Ha a pénztárnak kimerülnek a működési forrásai, az egyéni számlák befektetéséből származó hozamból tagonként havi 265 forintot a hónap utolsó napján jóváírhat a működési tartalékban. (A tagok egyéni számlájának befektetési hozamát eddig a pénztár egyáltalán nem fordíthatta működési célokra.)
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
Nem változott.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a magánnyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig a pénztárak teljesítményének bemutatásaként az előző évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett nyilvánosságra hozza az előző tíz év átlagos hozamrátáját is. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását is figyelembe vevő hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében.]
A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az előző évben elért hozamrátáját, ha egyúttal nyilvánosságra hozza, méghozzá ugyanolyan méretben (például azonos betűnagyságban), az előző tíz év átlagos hozamrátáját és a tízéves vagyonnövekedé-si mutatót is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat hozza nyilvánosságra.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 21. §-ában.]
A pénztárnak az előző évről, illetve a korábbi évekről szóló hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé ezeket. A felügyelet szintén csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatalkor azonban a pénztárnak és a felügyeletnek fel kell tüntetnie, mekkora az egyes portfóliók vagyonának hányada a pénztári összvagyonban.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában.]
A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
A pénztári beszámolót és mérleget -a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (amelyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, és nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.]
A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]
Választható portfólió
Változás 2010. december 23-ától.
A magánnyugdíjpénztáraknak az eredetileg tervezettnél később, 2012. december 31-étől kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2012. december 31-én a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék. (A szabályok korábban legkésőbb 2011. június 30-ai megfelelést írtak elő.)[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 34. §-ában, 2/A melléklet III. részében.]
Nem változott.
A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül.A három összetétel-változat:
■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt - legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha 5 éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. és a 282/2001. kormányrendelet 34. §-aiban, 2/A mellékletében.]
A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie.[Lásd a 282/2001. kormányrendelet 29/C., 35. §-aiban.]
Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.A tag által választott portfóliót az egyéniszámla-értesítőn fel kell tüntetni.
Informatikai előírások
Nem változott.
A magánnyugdíjpénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban.A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesíté séért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik. [Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló, 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot.A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozza meg.
Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 2001-ben 4 százalékos nettó - azaz a költségekkel csökkentett - hozamot ér el, 2008-ban 10 százalékos veszteséget, 2009-ben és 2010-ben 15 százalékos, illetve 10 százalékos hozamot. 2000-2007-ben a hozam ezen értékek között ingadozik.2001 elején "A" pénztártag egyéniszámla-egyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2008 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2008. évi 10 százalékos vesztesége miatt megtakarítása ez évben 300 ezer forinttal csökken. A 2008-as évközi befizetések veszteségével csökkentett tagdíjbefizetéssel azonban egyéni számláján 2009 elején továbbra is 3 millió forint marad.
A pénztári befektetések 2009. évi 15 százalékos hozamának eredményeként a tag megtakarítása ez évben 450 ezer forinttal növekedett. Ezt további 350 ezer forint egészítette ki a tagdíjbevétel és annak évközi hozamai eredményeként, így 2009 végén a számlaegyenleg 3 millió 800 ezer forint volt.
A 2010. évi 10 százalékos hozam további 380 ezer forinttal gyarapította az egyéni számlát. A tagdíjbevétel és az arra jutó éves hozam azonban csak 290 ezer forint volt 2010-ben, mivel novemberben és decemberben már nem írtak jóvá tagdíjat. Így 2010 végén a pénztártag egyéni számlájának egyenlege 4 millió 470 ezer forint.
A pénztár 2011. február végén jelenti a PSZÁF-nak, hogy 2010. évi hozamrátája 10 százalék, 2001-2010 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel.
A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 7 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák).
A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 7 százalékkal nő. Ezek a mutatók a nominális hozamot jelzik, tehát az inflációnak megfelelő és az a feletti hozamot is tartalmazzák. Az infláció feletti átlagos hozam meghatározásához a nominális hozamot el kell osztani a 2001-2010. közötti időszak átlagos inflációs rátájával.
Az átlagos hozamból azonban nem lehet következtetni a pénztártagot megillető reálhozamra, az utóbbi ugyanis nem a pénztári átlaghozamon, hanem az egyéni befizetések összegén és azok hozamán múlik, emellett a pénztártagság tényleges időtartama hosszabb és rövidebb is lehet tíz évnél. A tb-nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok reálhozamát várhatóan legalább 2011 közepéig terjedő időszakra számolják ki a pénztárak.
__________________________________________________________________________________
Magán-nyugdíjpénztári adózás 2011-ben
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj. Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím:
Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) ka) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.Adózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára, megállapodás alapján.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
■ Tagdíj-kiegészítés
29. § (1) Jövedelem, jogcím: A munkáltató által a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizetett összeg.Adózási szabály: A magánszemély (aki kapta) összevont adóalapjának része, adóköteles.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által saját alkalmazottja részére fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján saját maga javára fizetett tagdíj-kiegészítés.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem számít költségnek.
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett ösz-szeg.Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
1. sz. mell. 1. 2. Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
7. § (1) kb) Jövedelem, jogcím: Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: A magánszemély (aki kapta) jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénztári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összeg.Adózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek.
84. évi L § Jövedelem, jogcím: 2010. november 2-át követően a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése szerinti tagi visszalépések esetén teljesített kifizetések (tagdíj-kiegészítés visszafizetése, infláció feletti hozam kifizetése).
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-44/C szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahová a visszalépő tagi kifizetést utalták. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés).Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: Magánszemély javára megállapodás alapján fizetett tagdíj (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
__________________________________________________________________________________
Önkéntes pénztári adó 2011-ben
Személyi jövedelemadó
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg.Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján).
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján jóváírták) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
28. § (1) f) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jóváírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási előírások szerint igazolják.
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 20%-át, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft.
Az átutalt összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés-jóváírást. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.
46. § (2) d), eho-tv. 5. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatói adomány).
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem).
69. § (1)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 5. § (1) g). Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16%-os (tehát a juttatás után számítva 19,04%-os) adót. Eho nem terheli.
Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást befizető munkáltatót terheli. A hozzájárulásban részesülő pénztártag előzetes nyilatkozatban köteles közölni a munkáltatóval, hogy az adóévben más munkáltató nem fizetett be a javára hozzájárulást. A hozzájárulást a kifizető több hónapra előre vagy legfeljebb három hónapra utólag utalhatja. Előre történő utalás esetén - beleértve a 2010. évi utalást is - a juttatás hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és kifizetni az adót.
29. §, 71. § (2) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulás nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás esetén pedig az együttes befizetésnek a minimálbér 30 százalékát meghaladó része.
Adózási szabály: Nem minősül béren kívüli juttatásnak, adóköteles.
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt összeg kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adójának adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-44/C §-ai szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő tag kifizetését utalták. A teljesítés során az szja-törvény 44/A §-ának szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
11. sz. mell. I.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei.
Adózási szabály: Költségként elszámolható.
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság esetén).Adózási szabály: Adómentes.
Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifizetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15%-ánál; C: mindig.
28. § (1) d) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása.
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót.
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösszegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban.
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100%-a, a várakozási időt követő második évben 90%-a, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő 10. évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100%-a egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles).
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak meg kell fizetnie az ehót.
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból történt befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is).
Adózási szabály: Adómentes.
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül.Adózási szabály: Egyéb jövedelem.
Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem.
28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárból jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles eho terheli. A pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a tagnak kell megfizetnie az ehót.
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: A lekötött összeg 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20%-ának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben történt.
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10%-át, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalapra jutó, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20%-ának pénztári számlára utalásával és az egészség- és önsegélyező pénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették.
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások.
Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek.
Megjegyzés: Nem adómentes az egészség- és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatás.
Társasági és osztalékadó
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20%-át.Adózási szabály: Adómentes.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül.
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a tb-nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Nem változott.
Az éves nyugdíjemelés mértéke a bruttó hazai termék (GDP) változatlan áron számított növekedési ütemétől, a fogyasztóiárindextől és a nettó átlagkereset növekedésétől függ. A januári nyugdíjemeléshez ezen adatoknak a költségvetési törvényben az emelés évére tervezett mértékét kell figyelembe venni, mégpedig úgy, hogy ha a GDP költségvetési törvényben elfogadott növekedési üteme■ 3 százaléknál kisebb, akkor a fogyasztói ár növekedésének költségvetési törvényben tervezett mértékével emelik a nyugdíjat;
■ legalább 3 százalék, akkor a fogyasztói ár tervezett növekedése mellett a nettó átlagkereset ugyancsak a költségvetési törvényben tervezett növekedését is bekalkulálják, annak mértékétől függő súllyal.
Eszerint ha a költségvetési törvényben elfogadott GDP-növekedés
■ legalább 3 százalék, de 4 százaléknál kisebb, akkor a nettóátlagkereset-növekedés súlya 20 százalék lesz (vagyis a nyugdíjemelés mértékének kiszámításához a fogyasztóiár-növekedés tervezett mértékét 0,8-del, a nettó átlagkeresetét 0,2-del szorozzák, s a két szorzatot összeadják);
■ legalább 4 százalék, de 5 százalék alatt marad, akkor a nettóátlagkereset-növekedés 40 százalékos súlyt kap;
■ legalább 5 százalék, akkor a nettó átlagkereset és a fogyasztói ár tervezett növekedése egyaránt 50 százalékos súlyt kap.
2011-ben a költségvetési törvény 3 százalékos GDP-növekedést, 3,5 százalékos fogyasztóiár-nö-vekedést és 4,9 százalékos nettóátlagkereset-növekedést jelez előre. Ez azt jelenti, hogy januárban a nyugellátások a (3,5 x 0,8) + (4,9 x 0,2) összeg kerekített értékével, tehát 3,8 százalékkal emelkednek. Azok, akiknek a nyugdíját 2010. január 1-je előtt állapították meg, azok 2011. január 1-jétől 4,4 százalékos nyugdíjemelést kapnak, mert ekkor épül be a nyugdíjukba a 2010. novemberi 0,6 százalékos kiegészítés.
A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés szükségessége és mértékének kiszámítása a januárival azonos módon a GDP-től, valamint az infláció és az országos nettó átlagkereset alakulásától függ.
Novemberben akkor kell emelni a nyugdíjakat, ha a kormány év közben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján úgy becsüli, hogy
■ a nettó átlagkereset év végére várható növekedése nagyobbat indokolna a januárban érvényesített nyugdíjnövelésnél, vagy
■ a nyugdíjasokra számított fogyasztói ár gyorsabban nő, mint az általános fogyasztói ár, vagy
■ az általános fogyasztói ár a tervezettnél magasabbra várható, vagy
■ a GDP-növekedés nagyobb a költségvetési törvényben tervezettnél, illetve 3 százaléknál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Ha a KSH-adatok alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §; (3), (5) bekezdéseiben.]
Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő években jár).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]
Nyugdíjprémium
Nem változott.
A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értékeli, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére eléri a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.Az öregségi nyugdíjasok és a fegyveres testületektől szolgálati nyugdíjba vonultak közül azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. A rokkantsági, a baleseti rokkantsági, a hozzátartozói nyugdíjasok életkoruktól függetlenül megkaphatják a nyugdíjprémiumot. Nem adható nyugdíjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak és a rehabilitációs járadékosnak.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménnyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maximum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.
Havi nyugdíjminimumok
Nem változott.
2011-ben a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 23. § (1), 28. § (1) bekezdéseiben, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2011-ben
|
Ellátás megnevezése |
A nyugdíj- |
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Rokkantsági nyugdíj |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 500 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
29 800 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
30 850 Ft |
|
Baleseti rokkantsági |
|
|
III. rokkantsági csoport |
28 600 Ft |
|
II. rokkantsági csoport |
30 000 Ft |
|
I. rokkantsági csoport |
31 000 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Öregségi nyugdíj
Új előírás 2011. január 1-étől.
Életkoruktól függetlenül nyugdíjba mehetnek azok a nők, akiknek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati idejük eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltöttek. A szolgálati időbe beszámító időknek csak meghatározott elemei számítanak keresőtevékenységnek. Bár a szolgálati időbe beszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt végzett tanulmányok ideje vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, az új nyugdíjazási feltételt jelentő 40 éves időtartamba ezek nem vehetők figyelembe.Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban részesült, a jogosultsági időbe beszámítható keresőtevékenység minimális időtartama - gyermekszámtól függetlenül - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie.
Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 32 éves követelménye. Ha egy nő például 5, 6, 7, illetve 8 gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31, 30, 29, illetve 28 év keresőtevékenységgel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti legalább 9, 10, 11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gyereknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.)
A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes ideje kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének megállapításakor perdöntő. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevékenységgel, illetve gyermekneveléssel. Így például ha egy 1954 augusztusában született nő 2014 augusztusában 4 év gyermeknevelési és 36 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, jogosult tehát fél évvel a 60 és fél éves előrehozott korhatárt megelőzően, 60 éves korában nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje 2 év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 42 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért jövedelmek valorizált átlagának 42 x 1,65 = 69,3 százaléka lesz (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag).
A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyugdíjak érvényesítésének is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék.
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, azaz nem csökkentik a korhatár alatti megállapítás miatt.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben és a 168/1997. kormányrendelet 12. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában és a 2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (5), 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Jogosultságmegalapozó szolgálati idők
Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők
■ a munkaviszony,■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonaság (fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony),
■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,
■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem megszerzésének időtartama, valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
■ gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,
■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadóművészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
`32; a 168/1997. kormányrendelet 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő.
Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati idők
■ a terhességi-gyermekágyi segély,■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan beteg vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolási díj folyósításának időtartama.
__________________________________________________________________________________
Példák 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjazására
A) 1952. október 29-én született nő négy gyermeket nevelt. 2011. január l-jén 42 év és 334 nap szolgálati ideje van. Ebből 32 évet töltött munkaviszonyban, és 7 év 334 napig folyósítottak részére gyermeknevelési ellátást. 3 évig főiskola nappali tagozatára járt. Egy hónap múlva, 2011. január 31-én munkaviszonyban és gyermekneveléssel töltött együttes ideje el fogja érni a 40 évet, tehát jogosultságot fog szerezni öregségi nyugellátásra. (Ha január végén csak 31 év és 31 nap lenne a munkaviszonya, és 8 év 334 napot töltött volna el négy gyermeke felnevelésével, már nem lenne jogosult nyugellátásra. 32 év munkaviszonyban eltöltött szolgálati időt mindenképpen kellene szereznie az új feltételek szerinti nyugdíjazáshoz, öt gyermek esetén viszont 31 év is elég lenne.)Ha nyugdíjigénylési szándéka van, érdemes kihasználnia a nyugdíjazási lehetőséget, mivel előrehozott öregségi nyugdíjra csak 2011. október 29-én, az 59 éves életkor betöltésekor lesz jogosult. A januári nyugdíjazás semmilyen hátrányt nem jelent neki, mivel ellátásának megállapításakor mind a 43 év szolgálati időt figyelembe veszik, annak ellenére, hogy keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel töltött együttes ideje csak 40 év. Ellátását pedig nem csökkentik, sem akkor, ha 2011. január végén 40 év jogszerző idővel igényel ellátást, sem akkor, ha 2011. október 29-én előrehozott öregségi nyugdíjat igényel.
B) 1953. március 12-én született nőnek 2012. január 1-jén 36 év és két hónap munkaviszonyban, valamint 3 év és egy hónap gyermekneveléssel szerzett szolgálati ideje van (együttesen 39 év és három hónap). 1992-ben fél évig - munkaviszonynak nem számító - munkanélküli-ellátásban részesült, így teljes szolgálati ideje néhány nappal az 59. életéve betöltése után éri el a 40 évet. Így 2012. március végén a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj megállapításának minden feltételét teljesíti. Nem jár jobban a nyugdíjazáskor akkor sem, ha megvárja 2012. szeptember végét, amikor az új feltételek szerint - tehát munkaviszonyban és gyermekneveléssel töltött idővel - is megszerzi a 40 év szolgálati időt. Ebben az esetben is 40 év szolgálati idő alapján állapítják meg az ellátását, hiszen a féléves munkanélküli-ellátással együtt is csak 40 és fél év szolgálati ideje van, és csak az egész szolgálati évek számítanak az ellátás megállapításakor.
C) 1954. június 6-án született nő 2014. december 6-án éri el az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges 60 éves és 183 napos életkort. Mivel 1953 után született, bármennyi szolgálati időt szerzett is, ha az irányadó 63 és fél éves korhatár elérése előtt kéri nyugdíjazását, csökkentik az ellátását. (2014. december 6-a és 2015. december 6-a közötti megállapítás esetén 8,4 százalékkal, ezt követően már csökkenő mértékben, az irányadó korhatár 2017. december 6-ai elérése után pedig már egyáltalán nem.) Az összes szolgálati időt beszámítva 2014. december 6-án, 60 és fél éves korában már 42 év és 6 hónap szolgálati ideje lesz. Ebből 3 év a főiskolai tanulmányok ideje, 39 év és 6 hónap pedig a munkaviszonyban és gyerekneveléssel töltött idő (36 évet szerzett munkaviszonnyal, 3 és felet pedig gyermekneveléssel). Előrehozott öregségi nyugdíjba elmehetne, de akkor 8,4 százalékkal csökkentenék a kiszámított ellátását. Ha viszont dolgozik még fél évet, munkaviszonnyal-gyerekneveléssel együtt szerez 40 év szolgálati időt. Így az új feltételek szerint 2015 júniusában, két és fél évvel az irányadó korhatár betöltése előtt igényelhet csökkentés nélküli nyugdíjat. Ellátását az ekkor megszerzett teljes, 43 éves szolgálati idővel számítják ki, azaz beszámítva a főiskola nappali tagozatán 1998 előtt eltöltött 3 évet is.
__________________________________________________________________________________
Előrehozott öregségi nyugdíj
Nem változott.
Csak az 1951 előtt született férfiak kaphatnak csökkentés nélkül előrehozott nyugdíjat 60. életévük betöltésekor, ha szereznek legalább 40 év szolgálati időt. A náluk fiatalabb férfiak előrehozott öregségi nyugdíját minden esetben csökkentik.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az 1951 előtt született férfiaknak továbbra is betöltött 60 éves koruktól jár előrehozott öregségi nyugdíj. Az 1949-ben és 1950-ben születetteknek a teljes nyugdíjhoz 40, a csökkentetthez 37 év szolgálati időt kell szerezniük.Aki egyszer megszerezte az előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt, és elérte a megfelelő életkort, az bármikor a jogosultság megszerzésének időpontjában érvényes feltételekkel mehet előrehozott nyugdíjba. A jogosultság 2007. december 31-ét követő megszerzése esetén további feltétel, hogy a nyugdíjba vonuló a nyugdíjazás napján ne álljon biztosítási jogviszonyban.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 9-10. §-aiban, 18/A. § (1)-(2) és a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (5) bekezdéseiben.]
Az 1951-ben született férfiak 60 éves korukban elmehetnek előrehozott nyugdíjba 2011-ben, de csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak, és csak akkor, ha van legalább 37 szolgálati évük. A náluk fiatalabbak ennyi szolgálati idővel már csak a rájuk vonatkozó megemelt korhatár előtt két évvel - tehát például az 1952-ben születettek 60 és fél éves korban - mehetnek előrehozott nyugdíjba (és csak csökkentett nyugdíjat kaphatnak).Az 1952-ben és az 1953-ban születettek 60, az 1954-ben születettek pedig 60 és fél évesen kaphatnak legkorábban csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat, ha legalább 42 év szolgálati időt szereztek.
Az 1952 előtt született nők 57 éves kortól kaphatnak előrehozott öregségi nyugdíjat. Teljes összegű előrehozott nyugdíj 38 év szolgálati idő esetén jár nekik, csökkentett összegűre pedig akkor jogosultak, ha 2008 végéig legalább 33 év szolgálati időt szereztek.
Az 1952-ben és az 1953-ban született nők 59 éves kortól mehetnek előrehozott nyugdíjba, nekik a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 40 év szolgálati idő szükséges, a csökkentett összegűhöz pedig 37 év.
Az 1954-1957-ben született nők legkorábban három évvel, az 1958-ban születettek pedig két és fél évvel a megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt kérhetik az előírt nyugdíjcsökkentés mellett az előrehozott nyugdíjazást, ha van legalább 37 év szolgálati idejük.
Az 1958 után született nők, illetve az 1954 után született férfiak legkorábban a rájuk vonatkozó megemelt öregséginyugdíj-korhatár elérése előtt két évvel mehetnek csökkentett összegű előrehozott nyugdíjba, nem pedig 60 évesen (továbbra is legalább 37 év szolgálati idő esetén).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
2008 után előrehozott öregségi nyugdíjat igénylők esetében a szolgálati idő kiszámításakor már a tényleges szolgálati idő határozza meg azt, hogy megállapítható-e előrehozott vagy csökkentett összegű előrehozott nyugdíj, tehát ezek megállapítása már nem függ a gyerekek számától.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. §-ában.]
A jogosultság megállapítására és a csökkentésre a jogszerzés időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy a jogot 2008-ban megszerző, de ezt csak később érvényesítő biztosítottnak jár a gyermekkedvezmény, s nyugdíja megállapításakor a 2008 után szerzett további szolgálati időt is figyelembe kell venni.[Lásd a 332/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 332/2008. kormányrendelet) 14. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj korhatára emelésének ütemezése és az előrehozott öregségi nyugdíj
|
Szüle- |
Nem |
Az
öregségi |
Az öregségi |
Előre- |
Az előrehozott |
Legkorábbi |
Csökkentés legko- |
Csökken- |
Csökkentés |
|
1947 |
férfi |
62 év |
2009 |
60 év |
2007 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2009 |
57 év |
2004 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1948 |
férfi |
62 év |
2010 |
60 év |
2008 |
33 év |
12,0-2,4% (33-37 év) |
60 év |
38 év |
|
nő |
62 év |
2010 |
57 év |
2005 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1949 |
férfi |
62 év |
2011 |
60 év |
2009 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2011 |
57 év |
2006 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1950 |
férfi |
62 év |
2012 |
60 év |
2010 |
37 év |
7,2-2,4% (37-39 év) |
60 év |
40 év |
|
nő |
62 év |
2012 |
57 év |
2007 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1951 |
férfi |
62 év |
2013 |
60 év |
2011 |
37 év |
8,4% |
62 év |
15 év |
|
nő |
62 év |
2013 |
57 év |
2008 |
33 év |
30,0-6,0% (33-37 év) |
57 év |
38 év |
|
|
1952 |
fér- |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
60 év |
2012 |
42 év** |
8,4% |
62,5 év |
15 év |
|
nő |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
59 év |
2011 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1953 |
fér- |
63 év |
2016 |
60 év |
2013 |
42 év** |
8,4% |
63 év |
15 év |
|
nő |
63 év |
2016 |
59 év |
2012 |
37 év |
10,8-3,6% (37-39 év) |
59 év |
40 év |
|
|
1954 |
fér- |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
42 év** |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
nő |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
60,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
37 év |
8,4% |
63,5 év |
15 év |
|
|
1955 |
férfi |
64 év |
2019 |
62 év |
2017 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
nő |
64 év |
2019 |
61 év |
2016 |
37 év |
8,4% |
64 év |
15 év |
|
|
1956 |
férfi |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
62,5 év |
2018. II. - 2019. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
nő |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
61,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
37 év |
8,4% |
64,5 év |
15 év |
|
|
1957 |
férfi |
65 év |
2022 |
63 év |
2020 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2022 |
62 év |
2019 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1958 |
férfi |
65 év |
2023 |
63 év |
2021 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2023 |
62,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1959 |
férfi |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2024 |
63 év |
2022 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
|
1960 |
férfi |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
|
nő |
65 év |
2025 |
63 év |
2023 |
37 év |
8,4% |
65 év |
15 év |
**Ha az 1952-1954 között született férfiak nem a legkorábban igénybe vehető, hanem a két évvel előrehozott öregségi nyugdíjat igénylik, csak 37 év szolgálati idő szükséges, de a csökkentés ez esetben is 8,4%.
__________________________________________________________________________________
Előrehozott nyugdíj csökkentése
Nem változott.
Az 1952-ben és 1953-ban született nők, valamint az 1949-ben és 1950-ben született férfiak nyugdíját a szolgálati idő és az életkor alapján csökkentik, ha szolgálati idejük miatt csak csökkentett összegű előrehozott nyugdíjra jogosultak. A csökkentés attól függ, hogy az igénylő a nyugdíjkorhatár előtt hány hónappal kíván nyugdíjba menni, és mennyi hiányzik neki a szükséges 40 év szolgálati időből. A kiszámításhoz a 40 évhez hiányzó szolgálati időt elosztják 10-zel, a hányadost megszorozzák a 62 éves életkorhoz hiányzó hónapok számával. Például 37 év szolgálati idővel rendelkező nő a nyugdíjkorhatár előtt három évvel, 59 évesen igényel nyugdíjat, 10,8 százalékkal (3 év / 10 x 36 hónap) csökkentett nyugdíjra lesz jogosult, a korhatár előtt két évvel - 60 évesen - 38 szolgálati évvel nyugdíjat igénylő férfi esetében a csökkentés 4,8 százalék (2 év / 10 x 24 hónap).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (3) bekezdésében.]
Az 1951-ben és az 1952-ben született férfiak nyugellátása a legfeljebb két évvel előrehozott nyugdíjazáskor maximum 8,4 százalékkal csökken, a nyugdíjkorhatárig hiányzó első év hónapjait 0,3 százalékkal, a második évéit pedig 0,4 százalékkal veszik figyelembe. Egyéves előrehozatal esetén tehát 12 x 0,3, azaz 3,6 százalék a csökkentés, kétévinél pedig 3,6 + (12 x 0,4), vagyis 8,4 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (2) bekezdésében.]
Az 1953 után született nőknél és az 1952 után született férfiaknál a csökkentés a nyugdíjkorhatár előtti első év hónapjaira 0,3, a második év hónapjaira pedig 0,4 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az 1954-1958-ban született nők és az 1952-1954-ben született férfiak előrehozott nyugdíja akkor is csak 8,4 százalékkal csökken, ha a megemelt nyugdíjkorhatár előtt több mint két évvel mennek előrehozott öregségi nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/B. § (3) bekezdésében.]
Szolgálati idő a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartama, feltéve, hogy e nyugdíjat az előrehozott nyugdíj megállapítása előtt megszüntetik.A nyugdíjcsökkentés végleges, nem szűnik meg a korhatár elérésével. A csökkentett és a teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnél nem érvényesíthető gyermekkedvezmény, de beszámít a szolgálati időbe az az időszak, amelyre gyermeknevelési támogatást (például gyedet, gyest) folyósítottak.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18/A. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák előrehozott öregségi nyugdíjra
A) 1950-ben született férfi 2010-ben 41 év szolgálati idővel rendelkezett, vagyis csökkentés nélkül igénybe vehette volna az előrehozott öregségi nyugdíjat. E jogával azonban nem élt, hanem tovább dolgozott, és 2011-ben - 61 évesen, 42 szolgálati évvel - megy nyugdíjba.Teljes összegű előrehozott öregségi nyugdíjat kap, mivel a jogosultságot erre már 2010-ben megszerezte, s 2010 után bármikor menne is nyugdíjba, a jogszerzés évében érvényes szabályok szerint számolják ki az ellátását (a 2011-es szabályok szerint egyébként a 60 évet betöltött férfiak csak csökkentett előrehozott nyugellátást kaphatnak).
B) 1953-ban született nőnek 2012-ben 38 év szolgálati ideje van. Előrehozott öregségi nyugdíjat három évvel a 62 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt 7,2 százalékkal csökkentve vehetne igénybe (a 40 évhez hiányzó szolgálati évek száma / 10 x nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő hónapok száma, vagyis 0,2 x 36). Ha még egy évet dolgozik, azaz 2013-ban - 60 évesen, 39 év szolgálati idővel - menne nyugdíjba, a nyugdíja már csak 2,4 százalékkal csökkenne (0,1 x 24 = 2,4), 2014-ben, 61 évesen pedig csökkentés nélkül mehetne előrehozott nyugdíjba (2013-tól már nem szerezhető jogosultság csökkentés nélküli előrehozott ellátásra, de mivel mindig a jogszerzés évének szabályait kell alkalmazni, rá ez nem vonatkozik).
C) 1954 júniusában született nő 2017 decemberében éri el a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt, a 63 és fél évet, s három évvel a korhatár előtt, 60 és fél évesen, tehát 2014 decemberében mehet előrehozott nyugdíjba. Szolgálati éveinek száma ekkor 42, ennek ellenére csak csökkentett előrehozott nyugdíjat kaphat, és a csökkentés mértékét csak a nyugdíjazáskori életkor befolyásolja, az elért szolgálati idő nem. Ha az előrehozott nyugdíjat a legkorábbi időpontban, tehát 60 és fél évesen igénybe veszi, az öregséginyugdíj-korhatárig hiányzó három év ellenére is csak a két évre járó csökkentés alkalmazható. Ez a korhatárt megelőző első év hónapjaira 0,3 százalék, a korhatárt megelőző második év hónapjaira pedig 0,4 százalék, így összesen (12 x 0,3) + (12 x 0,4) = 8,4 százalék. Ha egy évvel tovább dolgozik, és 2015 decemberében, két évvel a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását, akkor 43 év szolgálati idővel megállapított előrehozott nyugellátását ugyanennyivel csökkentik, 2016-ban 3,6 százalékkal csökkentenék, s csak 2017. decemberi nyugdíjba menetel esetén kapna teljes nyugdíjat.
__________________________________________________________________________________
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Nem változott.
A öregséginyugdíj-jogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. E nélkül a nyugdíj sem korhatár alatt, sem korhatár felett nem állapítható meg. Így ha például egy 1951-ben született férfi közalkalmazott 2013-ban betölti a 62. életévét, és 30 év szolgálati ideje van (tehát 62. életéve betöltése előtt nem szerzett nyugdíjjogosultságot), de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2014-re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi, de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy az 1952-ben született, tehát 2014-ben 62 éves férfiak már csak 62 és fél éves korukban töltik be az irányadó nyugdíjkorhatárt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bek. c), (3) bek. c), 18/A. § (1) bek. b), (2) bek. b), 18/B. § (1) bek. b) pontjaiban.]
A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak legalább a nyugdíjba menetele napjára nemcsak itthon, hanem az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4), 18/A. § (6), 18/B. § (5) bekezdéseiben.]
Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat azoknak, akik 2007 végéig szereztek jogosultságot teljes vagy csökkentett előrehozott nyugdíjra (tehát az 1951 előtt született nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak), és azoknak sem, akik 2009 végéig elérték a nyugdíjkorhatárt, és megszerezték a szükséges szolgálati időt.[Lásd a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Korkedvezmény
Változás 2011. január 1-jétől.
2012. december 31-éig szerezhető korkedvezmény-jogosultság a 2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint (eredetileg 2010. december 31-éig lehetett volna jogot szerezni). Így csak 2013. január 1-jétől fogja külön törvény meghatározni az egészségügyi ártalmakat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8/B-C. §-aiban.]
Nem változott.
Korkedvezményre jogosultak, vagyis a nyugdíjkorhatáruk elérése előtt igénybe vehetik az öregségi nyugdíjat, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál minden öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár (annyival hamarabb mehetnek nyugdíjba). A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc munkaév, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkában töltött esztendő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/B. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 1. mellékletében.]
A korkedvezményes nyugdíjra jogosult is igénybe veheti az előrehozott öregségi nyugdíjat. Ilyenkor az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és az esetleges nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásakor az elért szolgálati időn kívül figyelembe kell venni a megszerzett korkedvezményt is. Ez csak a nyugdíjjogosultságot és a nyugdíjcsökkentés mértékét befolyásolja, a nyugdíj összegét a ténylegesen megszerzett szolgálati idő alapján kell kiszámítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Méltányosságok
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Rehabilitációs járadék is megállapítható kivételes méltányosságból, ha az igénylő személy teljesíti a rehabilitációs járadék feltételeit, így például egészségkárosodása 50 és 79 százalék közötti, képzettségének megfelelő - és az egészségkárosodás idején gyakorolt - munkakörében nem foglalkoztatható, bár rehabilitálható, nincs a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati ideje, de rendelkezik annak felével. (Eddig kivételes ellátást csak az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött és a rokkant - tehát nem rehabilitálható - személyek, valamint az árvák kaphattak.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § (1) bek. a) és a 168/1997. kormányrendelet 72/B § (4) bek. c) pontjaiban.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg a 70 ezer forintot, és az emelést az élethelyzete is indokolja, például nem tud dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs. (Eddig kivételes nyugdíjemelést 65 ezer forint jövedelem alatt lehetett adni.)Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 70 ezer forintot, egyedülálló esetén a 80 ezer forintot. (Eddig 65 ezer forint, egyedülálló esetén pedig 75 ezer forint havi jövedelem alatt adhattak egyszeri segélyt.)
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vezetője méltányosságból akkor is emelheti a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme meghaladja a 70 ezer forintot, de nem több 80 ezer forintnál. (Korábban erre havi 65-75 ezer forintos jövedelemhatárokkal volt lehetősége.)
Nem változott.
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő - vagy rokkant - személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, a szolgálati nyugdíjat, a polgármester öregségi nyugdíját, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni, ha az ellátásban részesülő személy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, rokkant, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2011-ben 42 750 forint) lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2011. január 1-jétől.
Az öregségi nyugdíj alapjába 2011-ben havi 330 ezer forint valorizált nettó átlagkereset számítható be teljesen (2010-ben 289 ezer forintot lehetett beszámítani), az ezt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 480 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 330 ezer forint plusz a 330 ezer és a 374 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 39 600 forint, a 374 ezer és a 422 ezer forint közötti rész 80 százaléka, vagyis 38 400 forint, a 422 ezer forint feletti rész 70 százaléka, vagyis 40 600 forint, a nyugdíjalap így összesen 448 600 forint.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
Nem változott.
A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz a számított adóalap:■ 2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ 2010-től szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
2013 után a bruttó kereset lesz a nyugdíj alapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), valamint a rehabilitációs járadékot. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2011 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2011-ben nyugdíjra jogosult.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő.A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől változik: ekkortól szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 20. §-aiban.]
Keresetvalorizáció
Nem változott.
Minden év márciusában kormányrendeletben közzé kell tenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bek. a) pontjában.]
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2010-re vonatkozó szorzó például csak 2011. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2010-es valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. § (3) és a 168/1997. kormányrendelet 15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Változás 2010. december 22-étől.
A magánpénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-nyugdíja eddig minden esetben az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdésében és 1. mellékletében.]
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 novemberét követő biztosítási jogviszonya nem számít bele a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a 2011. december 1-jétől szerzett jövedelmeiket sem veszik figyelembe a nyugdíj összegének kiszámításakor.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum.
Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.
Aki átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesült, a nyugdíjra átváltáskor nem kaphat ezen ellátásoknál kisebb öregségi, rokkantsági nyugdíjat.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. és a 168/1997. kormányrendelet 10/A-11. §-aiban.]
Tovább dolgozók nyugdíjának növelése
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl naptári évenként számítják ki a nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegét. A havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik meg, függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas. (Eddig csak akkor került sor nyugdíjnövelésre, ha a nyugdíj melletti járulékfizetés időtartama, akár több év során, elérte a 365 napot. A nyugdíj melletti jövedelem utáni járulékfizetésen alapuló nyugdíjnövelés továbbra sem automatikus, azt kérelmezni kell a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
A 2010 végéig szerzett jövedelmek után bármikor kérelmezhető a nyugdíjnövelés. Ennek során nem veszik figyelembe azokat a jövedelmeket, melyek után korábban már érvényesítettek növelést, és a 2009-ig megszerzett jövedelmeket 2011-ben a 2010. évi szintre emelik fel.A növelés mértéke a megszerzett jövedelem havi átlagának 0,5 százaléka, tehát a megszerzett jövedelem 2400-ad része.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/A. §-ában.]
Nem változott.
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Ellátásszerzés korhatár felett
Nem változott.
Nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka.Például az az 1943. október 27-én született férfi, aki 2011. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj (baleseti rokkantsági nyugdíj) e növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. §-aiban.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Változás 2011. január 1-jétől.
A nők részére 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátást is szüneteltetni kell, ha a nyugdíj mellett szerzett jövedelem az irányadó korhatár betöltését megelőzően eléri a minimálbér 18-szorosát (2011-ben ez 1 millió 404 ezer forint).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1) bek. h) pontjában.]
Ha az érintett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösszeget, azt (az eddig 10 munkanap helyett) 15 naptári napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) és a 168/1997. kormányrendelet 85. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A korhatár előtti öregségi és az öregségi jellegű - bányász-, művész-, korkedvezményes, korengedményes, országgyűlési képviselői, polgármesteri, önkormányzati képviselői, előrehozott, csökkentett előrehozott -, korhatár alatt folyósított nyugdíjakat akkor kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a minimálbér 18-szo-rosát, 2011-ben az 1 millió 404 ezer forintot.Ha például egy 1950-es születésű férfi 2010- ben mehetett előrehozott nyugdíjba, és 2011- ben a január-júniusi keresete meghaladja az 1 millió 404 ezer forintot, júliustól szüneteltetni kell a nyugdíja folyósítását akkor is, ha júliustól már nincs keresete. Ha a keresete decemberben haladja meg az éves maximumot, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A 62. életévüket 2011-ben betöltőknél, ha 2007. december 31-e után mentek korhatár előtt nyugdíjba, csak a születésnapjukig érvényes a kereseti korlát, mert 62 éves koruk után korlátozás nélkül bármennyit kereshetnek a nyugdíjuk folyósítása mellett.A nyugdíj-szüneteltetés szabályai a fegyveres szervek hivatásos tagjaira akkor érvényesek, ha még nem töltötték be a szolgálati viszonyukat szabályozó 1996. évi XLIII., illetve a jogállásukról szóló 2001. évi XCV. törvényben meghatározott korhatárt.
A 2008. január 1-je előtt nyugdíjazottakra ezeket a szabályokat nem kell alkalmazni, ők tehát a 2006-ban elfogadott rendelkezésekkel szemben 2011-ben is bármennyit kereshetnek nyugdíj mellett.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (1)-(2), (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyugdíjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (4) bekezdésében.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése kereset miatt 2011-ben
|
Érintettek |
Nyugdíjkorlátozás |
|
Az
1949. január 1-je előtt születettek (2010-ben már
betöltötték a 62. életévet), valamint az 1954. |
|
|
A korhatárt elért nyugdíjasok |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek |
|
Az
1949-ben születettek (2011-ben töltik be a 62. életévet), valamint az
1954-ben született szolgála- |
|
|
Akik 2008.január
1. előtt igénybe vettek korai öregségi nyug- |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek |
|
Akik
2007. december 31-e után vettek igénybe korai öregségi |
Ha a
keresetük a 62. (57.) születésnapjuk előtt |
|
Az
1949. december 31-e után születettek, valamint az 1954. december 31-e után
született szolgálati |
|
|
Akik
2008.január 1. előtt igénybe vettek korai öregségi |
A nyugdíj mellett korlátlanul kereshetnek |
|
Akik
2007. december 31. után vettek igénybe korai öregségi |
Ha a
keresetük eléri az 1 404 000 forintot, azt |
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg (kivéve a baleseti rokkantsági nyugdíjét). Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl -az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43/A. és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/B. §-aiban.]
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe, kivéve a rokkantsági nyugdíjat, annak igénylésekor szolgálati idő a felsőoktatási alap- és mesterképzésben töltött idő is.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37., 41. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a sorkatonaság időtartama szolgálati idő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bek. c)-e) pontjaiban.]
Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás ösz-szegét. Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tartozás összegének és a nyugdíjmegállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra -mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Szolgá- |
Havi %-a |
|
10 |
33,0 |
|
11 |
35,0 |
|
12 |
37,0 |
|
13 |
39,0 |
|
14 |
41,0 |
|
15 |
43,0 |
|
16 |
45,0 |
|
17 |
47,0 |
|
18 |
49,0 |
|
19 |
51,0 |
|
20 |
53,0 |
|
21 |
55,0 |
|
22 |
57,0 |
|
23 |
59,0 |
|
24 |
61,0 |
|
25 |
63,0 |
|
26 |
64,0 |
|
27 |
65,0 |
|
28 |
66,0 |
|
29 |
67,0 |
|
30 |
68,0 |
|
31 |
69,0 |
|
32 |
70,0 |
|
33 |
71,0 |
|
34 |
72,0 |
|
35 |
73,0 |
|
36 |
74,0 |
|
37 |
75,5 |
|
38 |
77,0 |
|
39 |
78,5 |
|
40 |
80,0 |
|
és minden további évre |
|
Korengedményes nyugdíj
Változás 2011. január 1-jétől.
Korengedmény-nyel utoljára 2011-ben lehet nyugdíjba menni, azt követően ez a nyugdíjazási forma megszűnik (a 2009-es szabályok szerint 2010-ben szűnt volna meg).Korengedményes nyugdíjat az kaphat, aki
■ 2011. december 31-éig eléri a reá 2011-ben irányadó nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort,
■ a szükséges szolgálati időt megszerezte, és
■ a munkáltató és a munkavállaló bejelentette szándékát korengedményes nyugdíjról szóló megállapodás kötéséről a regionális munkaügyi központnak,
■ s e megállapodást 2011. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíj-biztosítási szervnek.
[Lásd a 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 283/2009. kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésében.]
2011-ben az 1953-ban született személyek előrehozottnyugdíj-jogosultságának meghatározásakor a felemelt, 63 éves nyugdíjkorhatárt kell figyelembe venni. Így számukra a korengedményes nyugdíjazás attól a naptól válik lehetővé, amikor betöltik az 58 éves életkort. (2010-ben az 1953-ban születettek jogosultságának a meghatározásakor kedvezményként még a régi, 62 éves nyugdíjkorhatárból kellett kiindulni, tehát a korengedményes nyugdíj már 57 éves életkortól megállapítható volt.)Az 1950 után született férfiak korengedményes nyugdíjazása esetén legfeljebb 8,4 százalékos csökkentést kell alkalmazni annak ellenére is, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai szerint ennél nagyobb lenne a csökkenés mértéke. (A korengedményes nyugdíjat eddig minden esetben az előrehozott öregségi nyugdíj szabályai szerint kellett csökkenteni.)
[Lásd a 283/2009. kormányrendelet 5. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkáltató a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig a megállapított korengedményes nyugdíjának emelések és kiegészítések nélküli összegét a nyugdíjfolyósítás kezdetekor előre, egy összegben megtéríti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.Ha a korengedményes nyugdíjazásról megállapodó munkáltató és munkavállaló a polgári törvénykönyv 203. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állnak (például közeli hozzátartozók), és a munkáltató a későbbiekben újabb biztosítási jogviszonyt létesít e korengedményes nyugdíjasával, a korengedményes-megállapodásuk semmissé válik, azaz a korengedményes nyugdíj megszűnik, a munkáltató pedig az erre az időszakra eső nyugdíjkiadás megtérített összegét visszakapja a nyugdíjfolyósítótól.
Az 1953-ban születettek esetében a munkáltatónak meg kell térítenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére - a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés mértékével - számított nyugdíjemelést, annyi hónapra, ahány hónapig a fizetési kötelezettsége fennáll.
[Lásd a 283/2009. kormányrendelet 1. § (2), 5. § (6)-(7) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák 2011-ben megállapítható korengedményes nyugdíjra
|
Eset |
Megjegyzés |
|
1952-ben
született munkavállaló, |
2009-ben
a korengedményes nyugdíj korhatára a 62. életév volt, tehát 57 évesen már igénybe
lehetett venni a korengedményes |
|
1953-ban
született személy*, |
2011-ben
a korengedményesnyugdíj-jogosultságot már az új, 63
éves korhatár alapján kell érvényesíteni. Így tehát 2011-ben az 1953- |
__________________________________________________________________________________
Özvegyi járadék
Új előírás 2010. december 22-étől.
A magánnyugdíjrendszerből 2010. november 2-át követően visszalépő tagok halála esetén özvegyi járadék is megállapítható.Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíjnál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyugdíj helyett folyósítják. (Az özvegyi járadék megállapítására vonatkozó szabályokat a kormány 2011-ben fogja meghatározni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. §-ában, 101. § (1) bek. p) pontjában.]
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, rokkantsági nyugdíjra, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjas volt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi, rokkantsági nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlék-szabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak a saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj nem 30, hanem 60 százalék, ha az özvegynek nincs saját jogon nyugellátása (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja), és nem kap az 1998 előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékot. A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére nyugellátást (öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot). Akkortól a saját nyugdíja mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. a) pontjában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjra az özveggyé válás éve után nyújtják be az igényt, az özvegyi nyugdíj alapja az az összeg, amelyet az elhunyt - az özvegyi nyugdíj megállapításának időpontját megelőző naptári év végén - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként kapott volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a polgári törvénykönyv - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
Együtt folyósított ellátások
Változás 2011. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 72 820 forint (2010-ben 69 730 forint volt).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. §-ában.]
Nem változott.
Ha az özvegy saját jogán öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ennek összegétől függetlenül jár neki a 30 százalékos özvegyi nyugdíj.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2011-ben 72 820 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a rokkant özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár, rokkantság) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül jogosulttá válik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 1999. május 15-éig özvegyi nyugdíjat kapott, 2014. május 15-éig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Ha 1998. január 1-je előtt megállapított özvegyi nyugdíj "éled fel", és az özvegynek nincs saját jogú nyugellátása, a 60 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjat kell folyósítani neki (kiegészítve azt az időközi emelésekkel és kiegészítésekkel). [Lásd a 168/1997. kormányrendelet 90. § (4) bekezdésében.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy megrokkanása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha az özvegy munkaképességcsökkenése már nem éri el a 67 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Változás 2010. szeptember 23-ától.
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a házasságban, élettársi kapcsolatban nevelt gyermek a nem vér szerinti nevelőszülő halála esetén minden esetben jogosult az árvaellátásra. (Eddig csak akkor kaphatott árvaellátást, ha a másik szülő házasságból vagy élettársi kapcsolatból származó vér szerinti gyermeke volt, de nem kaphatott akkor, ha a másik szülő örökbe fogadta őt, vagy a házastársi, élettársi kapcsolaton kívül született.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 54. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az árvaellátás annak az ellátásnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette vagy megillette volna.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56 §-ában.]
Az árvaellátás gyermekenként 2011-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés miatt következik be.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) saját jogú nyugdíja is van, akkor a gyermek (unoka) saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 30 százaléka a szülői nyugdíj, ha viszont a szülőnek (nagyszülőnek) nincs saját jogon nyugdíja, a gyermek (unoka) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának a 60 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj
Változás 2010. december 22-étől.
Ha a rokkantsági nyugdíjra jogosult személy magánpénztári tag, és megrokkanását követően nem lép vissza a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, a tb-től az általános szabályok szerint kiszámított rokkantsági nyugdíj csökkentett összegét kapja. A csökkentés során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni. (A pénztártagok tb-s rokkantsági nyugdíja eddig az általános szabály szerint kiszámított nyugdíj 75 százaléka volt, ha nem léptek vissza a tb-nyugdíjrendszerbe.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (2) bekezdésében és 1. mellékletében.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Rehabilitációs járadék helyett - kérésére - rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg, utoljára 2011-ben, annak, aki egészségi állapota alapján nem rokkantsági nyugdíjra, hanem csak rehabilitációs járadékra lenne jogosult (tehát egészségkárosodása eléri ugyan a rokkantsági nyugellátáshoz szükséges szintet, ám rehabilitálható), de tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. (Eddig csak akkor kapott rokkantsági nyugdíjat, ha a nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve hiányzott.)[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 30. § (3) bekezdésében.]
A rokkantnyugdíjas 15 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a nyugdíjfolyósító szervnek, ha keresete meghaladja a megengedett mértéket (korábban 10 munkanapon belül kellett).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5) és a 168/1997. kormányrendelet 85. § (5) bekezdéseiben.]
A rokkantsági nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni - a nyugdíj-folyósítási törzsszámára hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, ha túllépte a rokkantsági nyugdíj melletti tevékenységre előírt kereseti korlátot. (Korábban 10 munkanapon belül kellett.)[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (2), 85. § (5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag a rokkantsági nyugdíját az általános feltételek szerint kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 28. § (1) bekezdésében.]
Ha a rokkantsági, illetve a baleseti rokkantsági nyugdíjas túllépi a nyugdíj mellett elérhető keresetre előírt korlátot, nyugdíját nem szüneteltetni kell, hanem megszüntetni. Ha a rokkant már nem dolgozik, a megszüntetett rokkantsági nyugdíjat nem kapja vissza automatikusan, hanem ismételten el kell bírálni, hogy jogosult-e rá, tehát a rehabilitációs szakértői vizsgálattól kezdve meg kell ismételni az eljárást.A keresőtevékenységet folytató, III. csoportba tartozó és az irányadó nyugdíjkorhatárt még be nem töltött rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjjogosultsága akkor szűnik meg, ha hat egymást követő hónapi nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó keresetük átlaga meghaladja a folyósított nyugellátásuk összegének kétszeresét.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (1) bekezdésében.]
A nyugdíjfolyósító szerv határozatban szünteti meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat a kereseti korlát túllépésének megállapítását követő hónap első napjától.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 24. § (3) bekezdésében.]
Az orvosi szakértői bizottság - a rokkantsági nyugdíj megállapításához - az egészségkárosodás mértékét határozza meg. Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek az egészségkárosodása 79 százalékon fölüli, továbbá az is, akié 50-79 százalék közötti mértékű, rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható, de rehabilitációja nem javasolt, valamint■ az életkortól függő, törvényben előírt szolgálati időt megszerezte,
■ táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül,
■ keresőtevékenységet nem folytat, vagy keresete legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapban elért keresete havi átlagánál (ha az egészségkárosodás előbb keletkezett, mint amikortól a rokkant szolgálati időt szerez, a rokkantsági nyugdíj megállapításának dátumát megelőző négy hónap átlagkeresete a viszonyítási alap).
A törvény három rokkantsági fokozatot különböztet meg: a III. rokkantcsoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 50-79 százalék közötti, a II. csoportba az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, de nem szorul mások gondozására, az I. csoportba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 79 százalékot, és mások gondozására szorul.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/A-C. és a 168/1997. kormányrendelet 18/A-22. § -aiban.]
Fel kell függeszteni a rokkantsági nyugdíj folyósítását, ha a rokkant feketemunkát végez. Ebben az esetben az orvosi szakértői bizottságnak soron kívüli felülvizsgálat keretében el kell végeznie a komplex (orvosi, foglalkoztatási és szociális) minősítést annak megállapítására, valóban fennállnak-e a rokkantnyugdíj-feltételek. Ha a felülvizsgálat során azt állapítják meg, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától (vagyis visszamenőleg) folyósítani kell. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (2) bekezdésében.]
A rokkantsági nyugdíjat alapjaiban ugyanúgy kell kiszámítani, mint az öregségi nyugdíjat, korcsoportonként azonban eltérő szolgálatiidő-skálát kell alkalmazni. További eltérés, hogy rokkantsági nyugdíj már harmincnapi kereset alapján is megállapítható (nem szükséges az átlagszámítási időszak felére jövedelmet kimutatni). Harmincnapi kereset híján a hiányzó időre a megállapítás napját megelőző naptári hónapban érvényes minimálbért kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 25., 28. §-aiban.]
A rokkantsági nyugdíjat a III. csoportba tartozó rokkantakra kell kiszámítani; a II. csoportos rokkantsági nyugdíj az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset 5, az I. csoportos pedig a havi átlagkereset 10 százalékával nagyobb lesz, mint az ugyanakkora jövedelmek és szolgálati idő alapján számított III. csoportos rokkantsági nyugdíj.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/C. §-ában.]
Ha a jogosultság feltételei a rokkantsági nyugdíj folyósításának beszüntetését követő öt éven belül újra beállnak, a rokkantsági nyugdíj "feléled", és attól fogva annak a korábbi nyugdíjemelésekkel növelt összege jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/D. § (4) bekezdésében.]
Baleseti rokkantsági nyugdíj
Nem változott.
A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál az egészségkárosodás mértékét kell meghatározni. Ha a munkaképesség-csökkenés szilikózis miatt következett be, már 40 százalékos egészségkárosodás esetén is jár a baleseti rokkantsági nyugellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E. §-ában.]
Baleseti rokkantsági nyugdíjra az szerezhet jogosultságot, akinek a megrokkanása - az orvosszakértői bizottság szerint - túlnyomóan üzemi balesetének, foglalkozási betegségének tudható be. Az üzemi baleset és a foglalkozási betegség fogalmát a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény szabályozza. A jogosultság nincs előzetes szolgálati időhöz kötve, de egyéb feltételei, valamint a rokkantsági csoportok megegyeznek a rokkantsági nyugellátásnál leírtakkal.A baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításakor a havi átlagkeresetet a rokkantsági nyugdíj szabályai szerint, illetve - ha ez kedvezőbb -a balesetet megelőző egyévi, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset alapján kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének megállapításakor a kiindulópont a III., a II., illetve az I. csoportos rokkantság esetén a havi átlagkereset 60, 65, illetve 70 százaléka, ezt növelni kell a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset 1 százalékával.
A nyugdíj összege nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 36/E-G. és a 168/1997. kormányrendelet 27-28/A. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására történő, valamint a nyugellátásban részesülő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések határideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári napra módosult (eddig 10 munkanap volt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Szolgálati idő megállapítását a korhatár betöltése előtt bármikor, naptári évenként egyszer lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól (korábban csak a korhatár betöltését megelőző tíz éven belül lehetett).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 68. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatóknak a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges 2010-es összesített adatokat már nem kell megküldeniük a nyugdíj-biztosítási szerv részére. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 87. § (1) bekezdésében.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be, személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíjbiztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-ában.]
Rokkantsági nyugdíj igényléséhez szükséges a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye is.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. § (8) bekezdésében.]
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő két hónapon belül kell határozatot hozniuk. Ez ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjénél. Az ő döntése ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási szerv székhelye szerinti bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 66/A. § (1) bekezdésében.]
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül még nem hozható (például adatpótlás szükséges), az igénylő előleget kap.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ában.]
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tag-államban élők, illetve tartózkodók nyugdíját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi számlaszámot, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
Mit kell tudni a rehabilitációs járadékról?
Jogosultság
Nem változott.
Rehabilitációs járadékra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező személy jogosult, akinek■ 50-79 százalék közötti az egészségkárosodása, és rehabilitáció nélkül nem foglalkoztatható,
■ keresőtevékenységet nem folytat, vagy folytat, de keresete legalább 30 százalékkal kevesebb az egészségkárosodást megelőző négyhavi keresete átlagánál,
■ korábbi munkája, illetve a végzettségének megfelelő munka elvégzésére újra alkalmassá válhat, tehát rehabilitálható, és
■ megszerzett annyi szolgálati időt, ameny-nyit a törvény a rokkantnyugdíjszabályoknál az életkorára előír.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 3. §-ában.]
Járadékmérték
Változás 2011. január 1-jétől.
A felére kell csökkenteni a rehabilitációs járadékos személy ellátását, ha Magyarországon, EGT-ál-lamban vagy kétoldalú egyezményes államban szerzett háromhavi jövedelmének az átlaga magasabb, mint az ellátásának kétszerese, és eléri a minimálbér összegét. (Eddig akkor kellett csökkenteni, ha a háromhavi kereset járulékkal és személyi jövedelemadóval csökkentett összegének átlaga meghaladta a kiszámítás során alkalmazott rokkantságinyugdíj-alap 90 százalékának a megállapítás óta eltelt időszak nyugdíjemeléseivel növelt értékét, és elérte a minimálbért.)[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 4. §; (2), (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A rehabilitációs járadék a III. rokkantsági csoport szerint járó nyugdíj 120 százaléka.A rehabilitációs járadékban részesülőknek a nyugdíjban részesülőkkel azonos mértékű ellátmányemelés jár.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 4. §-ában.]
Járadékidő
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a rehabilitációs járadék időtartama 2011-ben telik le, és a rehabilitáció még nem fejeződött be, akkor is tovább folyósítható az akár már korábban is meghosszabbított ellátás, ha ezzel a folyósítási időtartam meg fogja haladni a három évet. A folyósítás időtartama azonban meghosszabbítással együtt sem érheti el a négy évet. (2011 előtt és után csak egy alkalommal lehetett-lehet meghosszabbítani az ellátást, ha még nem fejeződött be a rehabilitáció, de a két "ciklus" együttesen is legfeljebb három év lehet.)[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 10., 31. §-aiban.]
Nem változott.
A rehabilitációs járadék maximum hároméves időtartamra állapítható meg.[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 10. §-ában.]
Járadékelbírálás
Változás 2011. január 1-jétől.
A rehabilitációs szakértői szerv elnevezése a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) kormányrendelet szerint Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalra változik.Ha a rehabilitációs járadékot megállapítják, a járadékosnak 20 napon belül kell megkeresnie az állami foglalkoztatási szervet az együttműködési megállapodás megkötése érdekében (eddig 15 munkanapon belül kellett).
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A rehabilitációs járadékot írásban, az e célra rendszeresített nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél kell igényelni. A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv az igényt a rehabilitációs szakértői szervhez továbbítja, ahol komplex (orvosi, foglalkozási és szociális) minősítést végeznek, majd ennek alapján szakhatósági állásfoglalást adnak ki az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról és annak lehetséges irányáról, a rehabilitáció lehetséges módjairól és várható időtartamáról.A szakértői bizottság
■ megvizsgálja, hogy a rehabilitálandó alkalmassá tehető-e arra, hogy ellássa az egészségkárosodását megelőzően betöltött munkakörét, vagy más, a képzettségének megfelelő munkát végezzen,
■ meghatározza, hogy az érintett milyen további foglalkozásokat képes ellátni a rehabilitáció után, továbbá az orvosi, a foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szükségleteket.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 5-6., a 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 321/2007. kormányrendelet) 1-3. §-aiban, és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 66/A. § (1) bekezdésében.]
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek a benyújtástól számított két hónapon belül el kell bírálnia a járadékigényt. Ha helyt ad neki, a járadékmegállapító határozatban kell értesítenie a járadékost, hogy milyen együttműködési kötelezettségei vannak.A járadékosnak meg kell keresnie a foglalkoztatási szerv - lakóhely szerint illetékes - kirendeltségét, hogy megkössék a rehabilitáció alapjául szolgáló megállapodást.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 7. és a 321/2007. kormányrendelet 5. §-aiban.]
Együttműködési kötelezettség
Változás 2011. január 1-jétől.
A járadékosnak 15 napon belül kell értesítenie az állami foglalkoztatási szervet a jaradékjogosultság feltételeit érintő változásokról (eddig 10 munkanapon belül kellett).[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
A járadékos köteles értesíteni a foglalkoztatási szervet, ha■ egészségi állapota tartósan rosszabbodik;
■ keresőtevékenységet vállal, megváltozik a keresete (ezt keresetigazolással tanúsíthatja);
■ a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményei lényegesen megváltoztak.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 8. és a 321/2007. kormányrendelet 10. §-aiban.]
A járadékra jogosultnak rehabilitációs megállapodást kell kötnie az állami foglalkoztatási szervvel. A megállapodás mellékletében foglalt rehabilitációs tervet a járadékban részesülőnek teljesítenie kell.Ha a jogosult nem köti meg a rehabilitációs megállapodást, a foglalkoztatási szervnek kezdeményeznie kell a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnél a járadék megszüntetését.
A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a jogosult
■ vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, a megfelelő munkahelyet elfogadja, részt vesz a térítésmentes képzésben;
■ önállóan is keres munkahelyet;
■ elfogadja az egyéb felkínált rehabilitációs szolgáltatásokat;
■ kapcsolatot tart a foglalkoztatási szervvel, annál rendszeres időközönként (legalább hat-havonta) jelentkezik.
Ha a rehabilitált keresőtevékenységet folytat, elsősorban annak keretében (meglévő munkáltatójánál és munkakörében) kell megkísérelni a rehabilitálását.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
Rehabilitációs terv
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek (a szakértői szerv határozata alapján) határozatban kell döntenie arról, elfogadja vagy elutasítja az igényt. Ha elfogadja, a határozathozatalról és annak jogerőre emelkedéséről azonnal értesítenie kell az állami foglalkoztatási szervet, amely 30 naptári napon belül köteles elkészíteni a rehabilitációs tervet (korábban 22 munkanapon belül kellett), és azt a járadékossal ismertetni.[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
E tervben kell rögzíteni a rehabilitáció konkrét irányát, a járadékos rehabilitációs szükségleteit, az orvosi, a foglalkoztatási és a szociális rehabilitációs szolgáltatásokat, azok sorrendjét, a rehabilitációs támogatás mértékét, időtartamát. A tervnek tartalmaznia kell a járadékban részesülő és a munkaügyi központ kötelezettségeit, ezek teljesítésének határidejét, az orvosi és szociális rehabilitációs szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott segítség formáit is.[Lásd a 321/2007. kormányrendelet 7. §-ában.]
A járadék szüneteltetése
Nem változott.
Három hónapra szüneteltetni kell a járadék folyósítását, ha a járadékost feketemunkán kapják (ennek tényéről a munkaügyi felügyelet köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet).[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
A járadék megszűnése
Változás 2011. január 1-jétől.
Meg kell szüntetni a rehabilitációs járadékos személy ellátását, ha Magyarországon, EGT-államban vagy kétoldalú egyezményes államban szerzett hathavi jövedelmének az átlaga magasabb, mint az ellátásának kétszerese, és eléri a minimálbér összegét. Ha a járadékot korábban a felére csökkentették, akkor nem a csökkentett, hanem az eredetileg megállapított és megemelt ellátási összeghez kell viszonyítani a megszerzett jövedelmet. (Eddig abban az esetben kellett megszüntetni a jövedelmet szerző rehabilitációs járadékos ellátását, ha a hathavi kereset járulékkal és személyi jövedelemadóval csökkentett ösz-szegének az átlaga meghaladta a kiszámítás során alkalmazott rokkantságinyugdíj-alap 90 százalékának a megállapítás óta eltelt időszak nyugdíjemeléseivel növelt értékét, és elérte a minimálbért.)[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bek. e) pontjában.]
Nem változott.
Az ellátás megszűnik, illetve meg kell szüntetni, ha■ a járadékos meghal;
■ a járadékos kéri a megszüntetést;
■ letelt az ellátás időtartama;
■ a járadékos három hónapon túl külföldön tartózkodik, vagy megszüntette magyarországi lakóhelyét;
■ a járadékos állapotának a rosszabbodása miatt a rehabilitáció lehetetlenné válik;
■ a járadékos az együttműködési kötelezettségét és a megállapodás szerinti kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti;
■ a járadékost másodszor is feketemunkán kapják.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]
A járadék feléledése
Nem változott.
Az ellátásra jogosultság -legfeljebb a megszüntetés utáni 24 hónapon belül - feléledhet, ha a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, és nincs kizáró ok. Feléledhet a járadék, ha■ azért szüntették meg a folyósítását, mert a járadékos keresőtevékenységből származó jövedelme túllépte a kereseti korlátot, de az állása már megszűnt, kivéve, ha a megszűnés oka a munkavállaló felmondása, lemondása, a munkáltató rendkívüli felmondása, hivatalvesztés, elbocsátás;
■ a járadék folyósítását az egészségi állapot romlása miatt szüntették meg, de a járadékos egészségi állapota javulni kezd, és a rehabilitációs szakértői szerv véleménye szerint rehabilitációja folytatható.
[Lásd a 2007. évi LXXXIV. törvény 10. § (3) bekezdésében.]
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Ellátásválasztás
Változás 2011. január 1-jétől.
Ezentúl az újonnan választott ellátás összegéből az ellátásfolyósító szerv levonhatja az addig folyósított nettó ellátás összegét.A gyermekgondozási segély (gyes) igénybevétele mellett munkát vállaló, tekintettel folyamatos biztosítási idejére, akár egy évig is jogosult lehet táppénzre. (Eddig annyi nap után kaphatott, ahányat a segély folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött.)
[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 25/B. §-ában.]
Nem változott.
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre, valamint terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat.Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, más pénzbeli (terhességi-gyermekágyi segély) ellátási igényét pedig a egészségbiztosítás szakigazgatási szervéhez. Egyúttal be kell jelentenie, hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-ában.]
Táppénzjogosultság
Nem változott.
Ha a biztosított táppénzre jogosultsága mind a megszűnt, mind a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló, vagy azt követően létrejött biztosítása alapján megállapítható, táppénzre csak a fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezése után létrejött biztosítása alapján jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. §-ában.]
Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítási idő alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné.Nem jogosult táppénzre az a biztosított, akinek nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. Ezért nem kaphat táppénzt a saját jogon nyugdíjas biztosított (saját jogú nyugellátás az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a munkaképtelenségi és az öregségi járadék). Ugyanezen okból - a munkanélküli ellátásban, illetve álláskeresési támogatásban részesülőknek - akkor sem jár táppénz, ha ellátásuk folyósítása alatt vagy annak szünetelése, megszűnése után válnak keresőképtelenné (mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni).
A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.
A gyermeknevelési támogatás (gyet) igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Aki legalább heti 36 órás jogviszonya mellett más jogviszonnyal is rendelkezik, annak nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie az utóbbi jogviszonyában szerzett jövedelme után, s ezért táppénzre is csak a "főállása" után jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Azok táppénz, illetve tes vagy gyed iránti igényét, akik egyidejűleg több jogviszonyban kötelezettek pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére - vagyis akiket mindegyik jogviszonyukban heti 36 óránál kevesebb ideig foglalkoztatnak -, annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Kifizetőhely hiányában az igényt az illetékes szakigazgatási szervnek kell elbírálnia, ahová a munkavállalónak kell benyújtania a munkáltatói igazolásokat.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában.]
A táppénzjogosultság időtartama
Nem változott.
Táppénz annyi időre jár, amennyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Legfeljebb 30 napig részesülhet táppénzben az, akinek megszűnt a biztosítása.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában.]
Ha a biztosított passzív táppénzjogosultsága lejártát követően - egészségi állapota alapján, a kezelőorvos megítélése szerint várhatóan -rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, az orvosnak a táppénzre jogosultság lejárta előtt 15 nappal kezdeményeznie kell, hogy megállapítsák az egészségkárosodás mértékét.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1) bekezdésében.]
Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a szakigazgatási szerv a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Időszakfogalmak
Nem változott.
A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele, ha valaki a munkanélküli-ellátás szünetelése alatt megy gyesre, részesül terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában.]
A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett jövedelmek alapulvételével kell kiszámítani. Ha a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszakban nem volt legalább 180 naptári napi keresete, akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jogosultság kezdetét közvetlenül megelőző 180 jövedelemtermelő naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre jogosultság napját megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, tehát■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak;
■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folyamatos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Táppénzalap
Nem változott.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jövedelemnek a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlékok, illetve az e helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta járó díjazás számít. Minden más jövedelem nem rendszeres jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól - legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - visszafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel "ellátott" napok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180 napot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2), (5) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táppénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimálbérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a biztosított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja.Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszámítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alapjába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját képező összeg.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A táppénzalapba továbbra is beleszámít a biztosított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táppénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rendszeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a minimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján számították ki.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák táppénzre
A) Biztosított 2007. augusztus 1-jétől "A" munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2010. július 1-jétől "B" munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít, 2011. február 7-étől mindkét jogviszonyában keresőképtelen.A táppénzre való jogosultságot a két jogviszonyára külön kell megállapítani. Az "A" munkáltatónál fennálló jogviszonya alapján a betegszabadság lejártát követő naptól kell az ellátást folyósítani, a 2010. évi jövedelem 60 százalékát. A "B" munkáltatónál nem lesz jogosult táppénzre, mert a keresőképtelenné válásakor ott nem volt kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.
B) Biztosított 2005. január 1-jétől munkaviszonyban áll. 2006. november 1-jétől 2009. november 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyen, majd gyeden és gyesen van, 2009. november 2-ától 2010. március 1-jéig dolgozik. 2010. március 2-án üzemi baleset éri, 2010. március 2-a és 2010. december 31-e között baleseti táppénzen van. 2011. január 1-jétől újra munkába áll, 2011. március 1-jétől 2011. március 10-éig gyermekápolási táppénzt igényel. Munkabére 2010. január 1-je és 2010. március 1-je között összesen 525 ezer, 2011. január 1-je és február 28-a között pedig összesen 540 ezer forint.
Mivel a 2010. január 1-jétől 2011. március 1-jéig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de naptári napi jövedelme 8949 forint - 1 065 000 / (60 + 59) -, ami meghaladja a havi minimálbér harmincadrészét (2011-ben a 2600 forintot), ezért táppénzét a minimálbér után kell megállapítani, vagyis az egy naptári napra 1560 forint.
C) Biztosított 1980. január 15-étől közszolgálati jogviszonyban áll. 2011. január 11-étől keresőképtelen. 2010-ben havi 350 ezer forint a munkabére, 2011. január 5-én 2010 második félévére 400 ezer forint prémiumot kap, 2010. augusztus 17-én 1 millió 150 ezer forint jubileumi, 2010. december 5-én 350 ezer forint harmincéves törzsgárdajutalomban részesül. 2011. január 11-étől 31-éig betegszabadságon van.
|
Rendszeres jövedelem utáni
táppénz- |
1 1 506,85 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem
utáni |
1 095,89 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem
utáni |
31,94 Ft |
|
A táppénz alapja (11 506,85 + 1095,89 + 31,94) |
12 634,68 Ft |
|
A táppénz napi összege (12 634,68 x 0,6) |
7 580,80 Ft |
A munkáltatónál - a betegszabadsága lejártát követően - 2010. évi jövedelme után egy évig 60 százalékos mértékű táppénzre jogosult, tolmácsolásbó szerzett jövedelme után viszont nem jár neki táppénz (mivel több mint heti 36 órás főállású munkaviszony mellett a megbízásos jogviszonyt nem terheli pénzbel egészségbiztosítási járulék).
E) Biztosított 2008. november 1-jétől munkaviszonyban áll. 2010-ben munkabére havi 750 ezer forint. 2011. március 8-án keresőléptelenné válik, betegszabadságra 2011. március 28-áig jogosult 2010. évi jövedelme alapján egy naptári napi keresete 24 657,53 forint (750 000 x 12 / 365), naptári napi táppénze 10 400 forint.
__________________________________________________________________________________
Osztószám
Nem változott.
A naptári napi rendszeres jövedelmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e jövedelmek összegét el kell osztani a táppénzjogosultságot megelőző évnek a biztosításban töltött napjai számával, de úgy, hogy a bizto-sítotti napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyes és a gyet folyósítása, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása és a 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság naptári napjait.Az így kiszámított napok száma az úgynevezett osztószám.
A naptári napi nem rendszeres jövedelem kiszámításához az ilyen típusú jövedelmek összegét el kell osztani azon időszakok naptári napjainak a számával, amely időszakra e jövedelmeket kifizették. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem osztószámánál kevesebb napra szólóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olyanok, amelyeket a "saját napjaikkal" kell elosztani, s olyanok is, amelyeket az osztószámmal.
Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180-ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra jutó összegét. Ha a nem rendszeres jövedelem 180 napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is 180-nal osztva kell kiszámítani.
Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelem, az egy napra jutó táppénzalap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szerződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges kereset harmincadrésze az egy napra jutó táppénzalap.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]
Táppénzmérték
Nem változott.
Keresőképtelenség esetén a táppénz■ legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka,
■ ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 százaléka.
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2011-ben nem haladhatja meg a 10 400 forintot, a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig a 3900 forintot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi táppénzét a tényleges jövedelme alapján állapították meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
Gyermekápolási táppénz
Nem változott.
A szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig:■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás). Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, továbbá azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.]
Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet továbbá igénybe a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44., 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27-28. §-aiban.]
Betegszabadság
Nem változott.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár - írja elő a munka törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa (a távolléti díjat a munkáltató fizeti, s társadalombiztosítási járulékot kell utána fizetnie).A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama - a munka törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa szerint - naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.
Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság lehetséges időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel, s ugyanez érvényes a gyes utáni munkába állásra is. Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított az új munkáltatónál jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira, amennyi az új munkaviszonyában időarányosan jár neki. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban kimeríti a naptári évre járó betegszabadság-keretet, új munkaviszonyában ugyanazon évben nem jár neki betegszabadság. A munkaviszony megszűnése esetén a betegsza-badságos napok számát rá kell vezetni a munkáltatói igazolásra.
A munka törvénykönyve szerint a betegszabadság idejét nem kell megszakítani az annak idejére jutó munkaszüneti nappal ("fizetett ünneppel").
Szakképző iskola tanulójának - a szakképzésről szóló, 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa szerint - tíz munkanap betegszabadság jár, melyre díjazása után 75 százalékos ellátást kell a munkáltatónak fizetnie.
Táppénz az első betegnaptól
Nem változott.
Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is,
■ ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok, megbízásos jogviszonyban állók - keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Baleseti ellátások
Nem változott.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzemi a baleset továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]
Nem tekinthető üzeminek a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]
Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55., 57. §-aiban.]
Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]
Baleseti táppénz
Nem változott.
Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A baleseti táppénz alapjába nem számít bele az igazolt távollétre fizetett átlagkereset és a távolléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, valamint az a juttatás, amelyet nem munkáért, tevékenységért - hanem például munkáltatói segélyként, lakhatási támogatásként - fizetnek ki.A baleseti táppénz napi összegét a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt) jövedelem alapulvételével kell megállapítani.
A baleseti táppénz összegéhez alapul vett időtartam alatt végzett munkáért járó nem rendszeres jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat, túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizetik ki.
Baleseti táppénz számításakor a nem rendszeres jövedelmet azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették. Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani (a 13. havi bér például jogszabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémiummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok számánál.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1)-(2), (4) bekezdéseiben.]
Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiányában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a baleseti táppénz napi összege a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötnapos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámítani, és ennek az egy naptári napra jutó része a baleseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz összegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas vagy az egyidejűleg többes jogviszonyban álló - biztosított baleseti táppénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de jövedelemként csak az az összeg vehető figyelembe, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot fizetett.Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint - azaz az előző évi vagy a jogosultságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből - kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák baleseti táppénzre
A) Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s az intézet folyosóján elcsúszik.Balesete, mivel rokkantsági vizsgálat közben érte, üzemi balesetnek tekinthető, ezért megilleti baleseti táppénz.
B) Biztosított 2011. április 11-én üzemi balesetet szenved. 2011. március havi munkabére 284 ezer forint, 2011. márciusra túlmunkáért 85 ezer forint juttatásban részesül.
Baleseti táppénze egy naptári napra a 2011. március havi bére után 9161,29 forint (284 000 / 31), a márciusi túlmunkáért kapott jövedelme után 2741,93 forint (85 000 / 31), összesen 11 903,22 forint.
C) Biztosított 2010. november 2-ától 2011. február 14-éig táppénzen van, 2011. március 7-én foglalkozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igényel. 2011. február 15-étől 28-áig 318 489 forintot keresett.
A baleseti táppénz egy naptári napra a 2011. február 15-étől 28-áig elért jövedelem alapján 22 749,21 forint (318 489 / 14, felső korlát ugyanis nincs).
D) Biztosított 2011. február 12-én üzemi balesetet szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igényel. 2011. januárban munkabére 380 ezer forint, és 2010-ben végzett munkájáért 350 ezer forint jutalmat kap.
Baleseti táppénz csak a munkabére után jár, mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért kapta, így az egy naptári napra 12 258,06 forint (380 000 / 31).
__________________________________________________________________________________
Határozat üzemi balesetről
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a meghozott jogerős határozatuk egy példányát - megtérítési eljárás megindításának vizsgálata céljából - megküldik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). A határozathoz mellékelni kell a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, valamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló értesítést.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 45. §-ában.]
Nem változott.
A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség tényéről az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv dönt.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 43. §-ában.]
A baleseti táppénz mértéke
Nem változott.
A baleseti táppénz mértéke üzemi, illetve munkabaleset esetén 100 százalék, úti baleset esetén 90 százalék.A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek az e táppénzre jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a keresőképtelenségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1), (3) bekezdéseiben.]
Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet nem a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek kell kivizsgálnia és arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.Úti balesetnél az öregségi nyugdíj legkisebb összege 150 százalékának (2011-ben 42 750 forintnak) a 90 százaléka a baleseti ellátás.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
Kifizetői igazolás
Változás 2011. január 1-jétől.
A baleseti táppénzt folyósító szerv (a szakigazgatási szerv vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül (a korábbi nyolc munkanap helyett) köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Baleseti járadék
Nem változott.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de nem illeti meg baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék.A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]
A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]
Terhességi-gyermekágyi segély
Változás 2010. május 1-jétől.
Annak jár terhességi-gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt (korábban 180 napos biztosítás is elegendő volt). A 365 biztosítotti napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számítható be (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább egy félévet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
Új előírás 2011. január 1-étől.
Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelemelbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. (Korábban ezt nem szabályozta a törvény.)[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is jár terhességi-gyermekágyi segély annak, aki a biztosítása időtartama alatt szül. [Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
A terhességi-gyermekágyi segély alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénzszabályok szerint kell megállapítani (ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik). Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző naptári év első napja.Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2011-ben 156 ezer forintnak) a harmincadrésze.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
A minimálbér kétszerese, de legfeljebb az álláskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincadrésze a terhességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki munkanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme.
Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.
A terhességi-gyermekágyi segély mértéke továbbra is a napi átlagkereset 70 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. és a 217/1997. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni utána.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. §-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza).A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.
A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt hal meg, a terhességi-gyermekágyi segély a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig - ismét igénybe vehető.
Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához képest kell vizsgálni a jogosultság feltételeit.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák terhesség-gyermekágyi segélyre és gyedre
A) 2006. február 1-jétől gazdasági társasági tag biztosított 2009. április 18-án gyermeket szül. A gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2008. évi jövedelme alapján -naptári napi 10 516,89 forint 70 százaléka (azaz a gyed maximuma jár neki).2011. február 7-én - még a gyed alatt - ismét szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor - tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér harmincadrészének alapulvételével kell kiszámítani, ez naptári napi 1820 forint (78000 / 30 x 0,7).
B) Biztosított 2009. június 17-én szül, a gyermekgondozási segély ideje alatt 2011. június 28-án újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti munkabére ekkor havi 150 ezer forint.
Mivel nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, ellátásának alapja a szerződés szerinti keresete harmincadrésze (nem pedig a minimálbér harmincadrésze, mert szerződés szerinti jövedelmének harmincadrésze nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincadrészét). Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári naponként 3500 forint (150 000 / 30 x 0,7).
C) 2006. május 1-je és 2008. december 31-e között biztosított 2008. január 21-én szül. 2008. július 7-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2010. január 21-éig gyermekgondozási díjban, ezt követően 2011. január 10-éig gyermekgondozási segélyben részesül. 2011. január 11-én elhelyezkedik, 2011. május 29-én pedig újabb gyermeke születik.
Terhességi-gyermekágyi segély jár neki, gyermekgondozási díj azonban nem, mert a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a passzív jogon, vagyis a biztosítás megszűnését követően folyósított gyermekgondozási díj időtartama nem számítható bele (ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon, legalább még 228 napot kellett volna dolgoznia).
D) Egyetemi tanulmányait 2011. február 25-én befejező nő 2011. március 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, április 26-án szül.
Az iskolai tanulmányok idejéből csak 180 nap számítható be, így 365 nap előzetes biztosítási idő hiányában sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult.
E) Egyetemi tanulmányait 2010. június 25-én befejező nő 2010. szeptember 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, 2011. március 5-én szül.
Biztosítási ideje az iskolai tanulmányok idejének beszámításával (180 nap számítható be) meghaladja a 365 napot, így terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult.
__________________________________________________________________________________
Gyermekgondozási díj
Változás 2010. május 1-jétől.
Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt (korábban elégséges volt 180 nap biztosítási idő). A szükséges 365 napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Nem változott.
A gyed idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a gyedre, feltéve, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van -, valamint a gyámot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Gyedszámítás
Változás 2010. május 1-jétől.
Ha a gyedre jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Kivétel, ha a gyedre jogosultnak azért nincs 180 napi rendszeres jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ilyenkor a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani (korábban ilyenkor a tényleges kereset, ennek hiányában a szerződés szerinti kereset alapján számították ki a gyedet, de annak összege legfeljebb a minimálbér kétszerese lehetett).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nem változott.
Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele előtt a jogosult munkanélküli-ellátásban részesült, és az irányadó időszakban nem volt tényleges jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér (ha a munkanélküli-ellátás alapját képező összeg a minimálbérnél kisebb, ez lesz a gyedalap).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében.]
A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal (például az igény feltámasztása esetén, ha a mama mondjuk kiveszi gyerekét a bölcsődéből, s megint otthon marad vele).A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2011-ben havi 78 ezer forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2011-ben havi 109 200 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nyugdíjjárulék és tagdíj gyedből
Változás 2011. január 1-jétől.
A gyed összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék. (Korábban 9,5 százalék volt a nyugdíjjárulék, illetve a magán-nyugdíjpénztári tagok 2010 októberéig 8 százalék tagdíjat és 1,5 százalék járulékot fizettek.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Változás 2011. december 1-jétől.
Az ezt követően szerzett jövedelmek után a magán-nyugdíjpénztári tagok 10 százalék tagdíjat fizetnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Gyedigénylés
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam) lejártát követő nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. §-ában.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt napon belül köteles (a korábbi három munkanap helyett) az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez továbbítani.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37. §-ában.]
Nem változott.
A gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani. Az igény elbírálásához be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem kell rávezetni a díjigénylés tényét.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39/A. §-ában.]
Gyedjogosulatlanság
Nem változott.
Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevékenységet);
■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresetrész után jár a gyed);
■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül;
■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetését tölti. Nem jár gyed akkor sem, ha a gyermeket
■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideiglenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlakásos szociális intézményben harminc napot meghaladó időtartamra helyezték el;
■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást végző intézményt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Utazásiköltség-térítés
Nem változott.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,■ akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa van;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány (például MÁV vagy Volán által) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési utalvány.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést.
A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézményi kezelésre utazás költségei után is jár a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és rehabilitációs bizottság utazási utalványával válik jogosulttá rá).
A beteg magánjárművön is utazhat, ha az egészségi állapota, a betegsége miatt nem ülhet közforgalmú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjárműhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat.
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell beadnia a helyileg illetékes regionális egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez vagy a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]
Jövedelemigazolás
Nem változott.
A tébéjárulék-törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak nem volt ilyen jövedelme. A jövedelemigazolásban az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem mellett fel kell tüntetni annak jogcímét is, megjelölve a kifizetésre jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
Ellátáskifizetés
Változás 2011. január 1-jétől.
A biztosító a pénzbeli ellátások iránti igényekről a beérkezésüket követő 30 napon belül köteles dönteni (az eddigi 22 munkanap helyett) - írja elő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. és 33/A paragrafusa. Ha az ügyintézés időtartama a szakigazgatási szerv hibájából meghaladja a 30 napot, a késedelem miatt (továbbra is 2200 forint) illetéket kell a szakigazgatási szervnek fizetnie a központi költségvetés számára. A határidőt a hivatal vezetője indokolt esetben egyszer 30 nappal továbbra is meghosszabbíthatja.Nem változott.
Ha az ellátást a megadott határidőig nem fizetik ki, a folyósító szervnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét kell fizetnie a jogosult részére.Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szervnek, ha az legfeljebb 1000 forint.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 39. § (3) bekezdésében.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Változás 2011. január 1-jétől.
Az, aki egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték. (Eddig erre 30 nap volt.)[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. §-ának (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás kibocsátásáról az OEP-nek 90 napon belül kell intézkednie.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. §-ának (4) bekezdésében.]
Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz e rendeletben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is papíron kell csatolni.A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papírigazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi, bírsággal sújtható.
Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi gyógykezeléssel ösz-szefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. paragrafusa alapján indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az európai egészségbiztosítási kártyával és az alkalmazandó jogszabályok meghatározásával kapcsolatos eljárás.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 38/B. §-ában.]
Ha az egészségkárosodásért felelős személy, vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti járadék megtérítésére kötelezett az egészségkárosodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza, és van kötelező felelősségbiztosítása, helyette - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján - a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban is fizethet, ha az OEP erről, valamint az évenkénti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli rendjéről megállapodik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49/D. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie az OEP számára, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget az OEP megállapítja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illetve magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68-68/A. §-aiban.]
Egészségügyi szolgáltatás
Nem változott.
A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9)-(10) bekezdéseiben.]
Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek nyomán az adóhatóság vizsgálatot kezdeményez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal együtt - az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ában.]
Térítésköteles ellátások
Nem változott.
Továbbra sem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé;
■ az orvosszakértői vizsgálatok és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosultságot;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások;
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása;
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások;
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás;
■ a látlelet;
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel;
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok;
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálása;
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatok.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
A nem kötelező védőoltást az Egészségbiztosítási Alap nem téríti meg, kivéve, ha az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint térítésmentes.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Ellátás méltányosságból
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Nem nyújtható támogatás olyan gyógyszerhez vagy gyógyászati segédeszközhöz, amelyre a méltányossági kérelem benyújtását megelőző öt évben külön törvény szerinti támogatásba való befogadást kérelmeztek, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott (kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult), illetve olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez, amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző 12 hónapban az azonos hatóanyagtartalmú készítményekkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt (kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indikációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. és a 217/1997. kormányrendelet 11/B-E. §-aiban]
Nem változott.
Méltányosságból legfeljebb 30 napra állapítható meg passzív táppénz.A méltányossági ellátások alapját korlátozza a törvény, e szerint
■ terhességi-gyermekágyi segély esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének alapján állapítható meg;
■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezetett naptári napi táppénz legfeljebb 10 400 forint lehet;
■ biztosítási jogviszony megszűnését követő időre engedélyezett méltányossági táppénz esetén legfeljebb napi 3900 forint táppénz folyósítható.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. és a 217/1997. kormányrendelet 31/A-E §-aiban.]
Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv méltányosságból évente egyszer segélyben részesítheti a biztosítottat.Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve támogatással nem rendelhető allopathiás (homeopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer támogatásához a biztosítottnak a OEP-hez kell benyújtania a méltányossági kérelmet.
A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihordási - azaz elkopási - időre állapítható meg (a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre csak kivételesen indokolt esetben).
Az OEP főigazgatója méltányosságból az Egészségbiztosítási Alapban erre elkülönített összeg erejéig
■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társadalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű támogatást adhat;
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támogatást;
■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja.
A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]
Hazai kezelés helyett külföldi
Nem változott.
Engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges. A kezelés indokoltságáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeményezésére - országos státusú gyógyintézet szakmai bizottsága dönt. A jóváhagyó döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatkozásra, illetve az, hogy Magyarországon egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot, és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A szakmai bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájékozódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdetéről, várható időtartamáról és költségeiről. A javaslatot, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdeményezőnek kell benyújtania az OEP-hez.A támogatás felhasználására és az elszámolásra az OEP a támogatottal megállapodást köt. A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és a kapott számlákat a pénztárnak.
A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazási költséget a lakóhely szerinti egészségbiztosítási szakigazgatási szerv automatikusan megelőlegezi.
A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni az OEP-nél. Ha a kontrollra a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül sor, a kontrollhoz is kérni kell a szakmai bizottság javaslatát.
Hazai intézményben végzett gyógykezeléshez külföldi szakember is meghívható. A betegnek, illetve kezelőorvosának szakmai bizottsági javaslatot kell beszereznie a meghívott elszámolható költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz szükséges eszközök áráról, a hazai egészségügyi költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szakmai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudományos Tanácstól kérheti annak felülvizsgálatát és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Ha az OEP a szakmai bizottság által megajánlott költségeket vagy azok egy részét átvállalja, a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzítenie kell a szervezési feladatokat és a költségátvállalás mértékét.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 28. §-ában.]
Mit kell tudni a külön tb-szerződésekről?
Szerződéses szolgálati idő
Változás 2011. január 1-jétől.
A nyugdíjra jogosító szolgálati idő és a nyugdíjalap szerzése céljából fizetendő járulék 34 százalék (2010-ben 33,5 százalék volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A megállapodás alapján fizetendő járulék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2011-ben 78 ezer forint). Ennél magasabb jövedelem után is fizethető járulék, de maximum a járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege után (ez 2011-ben 7 665 000 forint).Megállapodást az a nagykorú belföldi köthet, aki nem saját jogán nyugdíjas, és akire a biztosítás nem terjed ki, akinek nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy akinek a biztosítása szünetel.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év megszerzésére csak akkor köthető megállapodás, ha a szerződő betöltötte a rá irányadó - adott esetben korkedvezménnyel csökkentett - öregséginyugdíj-korhatárt. Megállapodás nem csupán nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap, hanem "csak" szolgálati idő szerzésére is köthető, például nappali felsőfokú tanulmányok idejére (PhD-képzésére is), illetve - maximum öt pótévet szerezve - teljes öregségi tb-nyugdíjhoz szükséges 20 év, valamint az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése céljából. Résznyugdíjnál az is feltétel, hogy az igénylő a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 1997. december 31-e után töltse be. Ilyenkor a nyugdíj- és a nyugdíjbiztosítási járulék alapja a minimálbér.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. b) pontjában, (4)-(5) bekezdéseiben.]
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás
Nem változott.
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra - a 2005. évi CXIX. törvény 202. paragrafusának (4) bekezdése szerint - nem köthető külön megállapodás.Egészségügyi szolgáltatás
Változás 2011. január 1-jétől.
A befizetési határidő elmulasztásának következtében megszűnik a megállapodás hatálya a járulék esedékességének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik. (Korábban a befizetésmulasztás azonnali jogosultságmegszűnéssel járt.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A külföldi nagykorú személy által fizetendő járulék havi összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (11) bek. a) pontjában.]
Az egészségügyi szolgáltatási megállapodás megkötésekor be kell mutatni a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-, tartózkodási vagy szálláshelyét igazoló dokumentumot, illetve külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmányt.[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 8. § (4) bekezdésében.]
A külföldi állampolgár, a külföldinek minősülő EGT-állampolgár és családtagjaik megállapodást köthetnek arra, hogy ők és velük együtt élő gyermekeik egészségügyi szolgáltatást vehessenek igénybe (a sürgősségi ellátás kivételével, mert az mindenkinek jár). [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (10) bekezdésében.]
Az itt tanuló külföldi, illetve külföldi 18 év alatti gyermeke esetében a járulék a minimálbér 30 százaléka (2011-ben 23 400 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (11) bek. b) pontjában, (12) bekezdésében.]
Egészségügyi szolgáltatás megállapodás alapján akkor jár,■ ha a megállapodás szerinti járulékot az igénybevétel kezdetét megelőzően legalább hat hónapig folyamatosan fizették (ekkor a hat hónapot követő első naptól vehető igénybe szolgáltatás);
■ ha a megállapodás szerinti járulék hathavi összegét egyszerre befizetik (ez esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától vehető igénybe szolgáltatás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (5) bekezdésében.]
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Új előírás 2010. augusztus 1-jétől.
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éjéig jár az ellátásra jogosultnak.Nevelési ellátásra jogosult
■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
■ a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,
■ a gyám, akinél a gyermeket a gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
■ a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, továbbá
■ a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője.
A nevelési ellátásra jogosultság elteltével a gyermek után a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek a 23. életévét) betölti.
Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően saját jogán kérelmezhet nevelési ellátást az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, s ennek tényét az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság (korábban az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szakhatósági állásfoglalása a kérelem benyújtását követően igazolja.
Az iskoláztatási támogatás megállapításához a tankötelezettség vizsgálata is szükséges.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerint a gyermek akkor válik tankötelessé, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. A tanuló annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség kezdetéről, valamint annak meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult■ a nevelési ellátásra jogosult szülő,
■ a vagyonkezelő eseti gondnok (a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanköteles gyermek után a tankötelezettség teljes időtartamára),
■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válás évének november 1-jétől a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó, nevelő-, hivatásos nevelőszülőjével, gyámjával.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Nem változott.
Sajátos nevelési igényű az a gyermek (tanuló), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Igazolatlan mulasztás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgatójának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a települési önkormányzat jegyzője (gyámhatóságként eljárva) végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a gyermek védelembe vételének lehetőségére. Ha a tanévben az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri az ötvenet, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét (eseti gondnokot nevez ki), és felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése nem vonatkozik a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben elhelyezett, illetve javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre.A felfüggesztés időtartama alatt a támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni, majd a folyószámlán összegyűlt összeget a felfüggesztés megszüntetését követően - a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetben kell a gyermek számára nyújtani.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában, 37. §. (5)-(7) bekezdéseiben.]
A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3), 12, § (2) bekezdéseiben és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 11., 27/E. §-aiban.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő személy esetén 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Az egyedülállóságról az igénylő írásban nyilatkozik. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa■ közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és jövedelemmel nem rendelkezik,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ rokkantsági nyugdíjas, baleseti rokkantsági nyugdíjas, illetve rehabilitációs járadékban részesül, és nyugdíjának vagy járadékának összege nem haladja meg a rokkantsági csoportonként megállapított legkisebb rokkantsági nyugdíj, illetve a rehabilitációs járadék legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs, illetve egyéb nyugellátása, átmeneti járadéka nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumát,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]
Anyasági támogatás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodik, és a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - a Magyar Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2011-ben 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Gyes, gyet
Új előírás 2011. január 1-jétől.
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezésének időpontjától számított hat hónapig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbe fogadó szülő -a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezéskor már betöltötte a gyesre jogosító életkort, de a 10. életévét még nem.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Változás 2011. január 1-jétől.
Gyesen, gyeten lévők csak heti harminc órában végezhetnek keresőtevékenységet (korábban időkorlátozás nélkül végezhettek).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. §-ában.]
Gyermekgondozási segélyre az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. (Korábban a gyermek 2 éves, illetve 10 éves koráig járt a gyes.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Nem változott.
Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe napközbeni ellátást.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy háztartásban a nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.Ha a gyermek 10 éves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10-et.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. §. (1) bekezdésében.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe. (Gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül.Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be napközibe.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Munka gyes mellett
Változás 2011. január 1-jétől.
A gyesen lévő szülő a gyermek 1 éves korától heti 30 órás elfoglaltságot jelentő állást vállalhat (korábban nem volt időkorlát), ugyanakkor a törvény kimondja: ha a munkavégzés az otthonában történik, nincs időkorlát a gyesen lévő munkavégzésére. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekkel gyesen lévő szülő a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ikergyermekek esetében a gyermekek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül lehet dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy ilyenkor a gyermekgondozási segélyben részesülő személy egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre.A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21., 27. §-aiban.]
Átmeneti rendelkezés.
A 2010. december 31-én keresőtevékenységet folytató, gyesben részesülő személy a gyermekgondozási segély folyósítása mellett 2011. március 31-éig folytathat a 2010. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően (tehát időkorlátozás nélkül) keresőtevékenységet.[Lásd az1998. évi LXXXIV. törvény 50. §. (7) bekezdésében.]
Nagyszülő gyesen
Változás 2011. január 1-jétől.
A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órára keresőtevékenységet, addig semmilyet (korábban nem volt időkorlátozás).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/A. §-ában.]
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt 1 éves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs járadékban részesül.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban.]
A gyes, gyet összege
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ikergyermekek esetén a gyes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2011-ben havi 28 500 forint). Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Kifizetőhelyek, igényérvényesítés
Nem változott.
A családtámogatásokat a kincstári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanap.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Családtámogatási kifizetőhelyek csak ott működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyed iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. §-ában.]
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az oktatási hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az oktatási hivatal és a kincstár megállapodást köt.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (1) bekezdésében.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban -bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is lehet igényelni (az igénylési szabályokat a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. §-ában.]
Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem jogosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Változás 2011. január 1-jétől.
Nem kell a járulékot bevallania annak a munkavállalónak, aki magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől - például belföldi munkáltatója külföldi anyacégétől - kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulék bevallását a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle (e külföldi juttatótól származó jövedelmek után a magánszemély 27 százalékos ehót fizet, amelyet az éves bevallásában vall be).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített, magyarangol nyelvű űrlapon kell bevallani. A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a belföldi fióktelep - vagy ha nincs fióktelep, a pénzügyi képviselő - nyújtja be. (Korábban a munkavállalónak kellett, ha munkáltatójának nem volt meghatalmazott képviselője.) Ha a külföldi vállalkozásnak nincs megbízott pénzügyi képviselője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartásba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallási kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak kell a járulékokat a saját nevében bevallania. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járulékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő vállalkozásnak kell bevallani. (Korábban a munkavállalónak kellett, ha munkáltatójának nem volt meghatalmazott képviselője.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és járulékadatokat szolgáltatnia.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (4) bekezdésében.]
Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és a munkáltatók megállapodása alapján a bért és annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amelyhez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavállaló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás köteles benyújtani.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (4) bekezdésében.]
Járulékbefizetés
Változás 2011. január 1-jétől.
A munkavállalónak ezentúl nem kell a kifizetést követő hónap 12. napjáig megfizetni a foglalkoztatói és az egyéni járulékokat, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet, és a járulék befizetését a belföldi munkáltató nem vállalta át tőle. A magánszemély e jövedelme után 27 százalék eho fizetésére köteles, amelyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente fizet be.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Egyetlen összevont járulékbeszedési számlára kell befizetni a Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig (eddig biztosítási alaponkénti számlákra kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni a járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Tagdíjbevallás
Változás 2010. november 1-jétől.
A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék, ezen időszakban tehát 0 forint tagdíjat kell bevallani (viszont a magánnyugdíjpénztár-tagoknál is 9,5 - 2011. január 1-jétől 10 - százalék nyugdíjjárulékot kell bevallani).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. §-ában.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítést a havi adó- és járulékbevallás részeként kell bevallania, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 51. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjfizetés
Változás 2010. november 1-jétől.
A 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között esedékes magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke 0 százalék, ezen időszakban tehát nem kell tagdíjat fizetni (viszont a pénztártagoknál is 9,5 százalék, 2011. január 1-jétől pedig 10 százalék nyugdíjjárulékot kell befizetni).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. §-ában.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak, az egyéni vállalkozónak a magán-nyugdíjpénztári tagdíjkiegészítést a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetnie az adóhatóságnál pénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési számlákra.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, 53. § (4) bekezdésében.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és személyijövedelemadó-bevallásában bevallania - mondja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1-2. melléklete.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabevallásában bevallani.Jövedelem külfölditől
Változás 2011. január 1-jétől.
Nem kell a munkavállalónak munkáltatói és egyéni járulékot fizetnie, ha biztosítási jogviszonyával összefüggésben nem a foglalkoztatójától, hanem külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet (például a munkáltatója külföldi anyavállalatától). A nem biztosítási jogviszonyból származó jövedelem után a magánszemély, ha kifizetőnek nem minősülő külföldi a juttató, a negyedévet követő hónap 12. napjáig 27 százalékos ehót fizet (az adóelőleggel együtt), amelyet az éves bevallásában köteles bevallani.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Bejelentés és adatszolgáltatás
Változás 2011. január 1-jétől.
A külföldi vállalkozás magyar jog szerint biztosított munkavállalóját a külföldi vállalkozás fióktelepe vagy pénzügyi képviselője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglalkoztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás elmulasztja, a munkavállaló köteles saját magát bejelenteni.Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a munkavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő köteles bejelenteni. (Korábban a munkavállalónak kellett, ha munkáltatójának nem volt meghatalmazott képviselője.)
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Ezentúl nem kell az adóhatósághoz bejelenteni a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátásokat (például passzív jogon kapott táppénzt) - mondja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. paragrafus (4) bekezdése.Nem változott.
A foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó és a biztosított mezőgazdasági őstermelő legkésőbb a jogviszony keletkezésének napjáig köteles bejelenteni az adóhatóságnak a biztosítás kezdetét. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A jogutód munkáltató - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. paragrafusának (4) bekezdése szerint - köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5), 44/A. § (7) bekezdéseiben.]
Ha nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető magánszemély biztosítással járó jogviszonyt (például munkaviszonyt) létesít, nem kell bejelentenie fizetési kötelezettsége megszűnését, mivel azt az adóhatóság a foglalkoztatói bejelentés alapján - az adózás rendjéről szóló törvény 20. § (7) bekezdése szerint - hivatalból megállapítja.Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Egyéni járulék elszámolása
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (például részvényjuttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által megelőlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak később kifizetett jövedelemből kell levonni (korábban a nem pénzbeli jövedelem utáni egyéni járulék is a foglalkoztatót terhelte).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot (tagdíjat) akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Nyenyi-lap
Nem változott.
Megszűnt a munkáltatók nye-nyi-lapos adatszolgáltatási kötelezettsége (utoljára 2009-ről kellett adni 2010. április 30-áig).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (3) bekezdésében.]
Mulasztási bírság
Változás 2011. január 1-jétől.
Nem sújtható mulasztási bírsággal a foglalkoztatott bejelentésének elmulasztása miatt az a személy, illetve annak közvetlen vezetője, akinek a bejelentési kötelezettség teljesítése munkaköri kötelessége (a foglalkoztató továbbra is bírságolható) - mondja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosult 172. paragrafusa.Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. paragrafus (1) bekezdése alapján mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?
Bejelentés
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a munkavállaló belföldi munkavégzésére munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a belföldön bejegyzett kölcsönbe-vevőnek kell a munkavállalót bejelentenie. (Korábban a munkavállaló volt kötelezett erre, ha a munkáltatójának nem volt meghatalmazott képviselője.)A kifizetőnek ezentúl már nem kell bejelentenie a biztosítás megszűnését követően folyósított tb-ellátást (például passzív jogon járó táppénzt).
Nem változott.
A munkáltatónak, a kifizetőnek és az egyéni vállalkozónak az adóhatósághoz kell elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie a biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak saját magát, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt.A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni.
Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az eseti megbízás keretében foglalkoztatott biztosítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).
A nem biztosított magánszemélynek - a 2011-ben már havi 5100 forint - egészségügyi-szolgáltatási-járulékfizetési kötelezettsége keletkezését és megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatósághoz.
A bejelentés alapján az adóhatóság határozatot hoz a havi járulékfizetési kötelezettségről. Nem kell bejelenteni a magánszemély e kötelezettségének megszűnését, ha az a biztosítási jogviszony létesítése miatt szűnt meg (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoztatói bejelentés alapján a biztosítási jogviszony első napjától hivatalból intézkedik az egészségügyi-szolgáltatási-járulékfizetési kötelezettség törléséről).
A bejelentés tartalma, kötelezetti kör
Változás 2011. január 1-jétől.
A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató - képviselője útján, vagy saját maga, végső soron maga a foglalkoztatott - köteles elektronikus úton (vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon) bejelenteni az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá jogelődje nevét és adószámát. A bejelentésnek tartalmaznia kell az általa foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését, kódját, a biztosítás szünetelésének időtartamát, heti munkaidejét, FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a pénztár nevét, azonosítóját.Járulékbevallás
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a munkavállaló belföldi munkavégzésére munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járulékot a belföldön bejegyzett kölcsönbevevőnek kell bevallania. (Korábban a munkavállalónak kellett bevallania, ha munkáltatójának nem volt meghatalmazott képviselője.)A munkáltatónak a járulékbevallásban adatot kell közölnie a gyermekgondozási szabadságról visszatérő részmunkaidős munkavállaló, valamint e munkavállalót helyettesítő és továbbfoglalkoztatott részmunkaidős munkavállaló után járó tb-járulék-kedvezményről is.
Nem változott.
A munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell bevallania: 8 a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma);■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele;
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódja, nyugdíjas státus, arányos szolgálati idő napjai;
■ a társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, összege;
■ a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapja, összege, a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék, a levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék (magánnyugdíjpénztári tagdíj, a pénztártag, illetve a foglalkoztató által vállalt tagdíj-kiegészítés) alapja, összege;
■ a biztosítás szünetelése;
■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtartama;
■ a tárgyhónapban létesített magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony kezdete és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja, a tárgyhónapban a pénztártag más pénztárba történő átlépése esetén a tárgyhónapot megelőző hónapban megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony utolsó napja és a magánnyugdíjpénztár azonosító kódja, a magán-nyugdíjpénztári tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépésének napja;
■ a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja és összege,
`32; a 2004. évi CXXIII. törvény szerinti Start, Start Plusz, Start Extra kártyával rendelkező személy után a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított társadalombiztosítási (nyugdíj-biztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci) járulék alapja, összege, illetve a 10 vagy 20 százalékos kötelezettség alapja, ösz-szege;
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg legalább a minimálbér utáni járulékokat;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásában fizeti meg a legalább a minimálbér utáni járulékot;
■ a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási járulék alapja és összege.
Járulékkülönbözet elszámolása
Nem változott.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visz-szatérített járulékkülönbözetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén visszaigényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri).
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az általa megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.
Eho-visszautalási határidő
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Az adóhatóság a magánszemély adóbevallásában feltüntetett visszatérítendő egészségügyi hozzájárulást az igény (bevallás) beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban az adóévet követő év március 1-jétől utalja ki. (Korábban a törvény nem határozta meg az eho-visszautalás határidejét.)Nyilatkozat a járulékról
Nem változott.
A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat (a jogcímet is megjelölve), hogy a kifizetést nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.Nyugdíjjárulék visszaigénylése
Nem változott.
A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatójával (kifizetőjével) nem számolta el.Adatszolgáltatás
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Köteles az adóhatóságnak adatot szolgáltatni az a munkaerőkölcsönző is, amelyikhez külföldi vállalkozás munkavállalóját kölcsönözték.Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a nyugdíj-biztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szervnek, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatási szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges.
Az adóhatóság elektronikus úton átadja -a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - a Nyugdíj-biztosítási Alapot kezelő szerv részére a vendéglátó üzlet felszolgálója által a borravaló után fizetett nyugdíj-biztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat.
Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a nyugdíjas státusú magánszemélyre vonatkozó tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát.
Elszámolás a kifizetésekről
Nem változott.
A kifizető és a munkáltató köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapja és összege, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék. Külföldi foglalkoztató
Változás 2011. január 1-jétől.
Ha a külföldi vállalkozás munkavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, a külföldi vállalkozás foglalkoztatónak minősül, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. (A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.)Becslés
Nem változott.
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be a munkavállalóját, és a valós járulék megállapításához nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok, iratok, becsléssel - legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve - állapítja meg a járulékokat. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellenőrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatottak számának átlaga alapján állapítja meg.Méltányosság járuléktartozásnál
Nem változott.
Az adóhatóság a magánszemély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.Ismételt ellenőrzés
Új előírás 2011. január 1-jétől.
Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára kerülhet sor akkor is, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt. Mulasztási bírság
Változás 2011. január 1-jétől.
Nem szabható ki mulasztási bírság arra a személyre, illetve annak közvetlen vezetőjére, akinek munkaköri kötelezettsége a foglalkoztatott bejelentése. (A bírság csak magára a foglalkoztatóra szabható ki.)Nem változott.
A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság az adózóra vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata.Követelések átruházása felszámolás alatt
Változás 2011. január 1-jétől.
Az állami adóhatóság a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat, a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési jogát a Magyar Követeléskezelő Zrt.-re ruházhatja át. (Korábban pályáztatni kellett az engedményezés jogát.)Mit kell tudni az új uniós koordinációs tb-rendeletekről?
Az Európai Unióban tagállamonként jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem is törekednek a tagállami tb-rendszerek összehangolására - csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. Így nemzeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett, milyen ellátásokra jogosultak.
A 40 éves 1408/71/EGK rendelet és végrehajtási rendelete helyett 2010. május 1-jétől két új, minden tagállamban kötelező hatályú rendeletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a másik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végrehajtási rendelet).
Az új uniós rendeletekkel egy időben módosult a 195/1997. kormányrendelet, amely meghatározza az uniós előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat.
A koordináció alapelvei:
■ az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve,
■ az egyenlő bánásmód elve,
■ az ellátások exportálhatóságának elve és
■ a biztosítási idők összeszámításának elve.
A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, de még nem alkalmazható az EFTA-országokra, azaz Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint Svájcra. Az EU valamelyik tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni. Az EFTA-országokra és állampolgáraikra nézve továbbra is a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni (mindaddig, amíg az EFTA-államokkal meg nem állapodnak a koordinációs rendelet alkalmazásáról).
Alkalmazandó jog
A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók. (2010 májusáig egyes esetekben lehetőség volt több tagállamban is biztosítottnak lenni.)Több érintett tagállam esetén ezek közül meg kell határozni az illetékes tagállamot, és ennek szabályait kell alkalmazni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkalmazandó jogról az adott ország, intézmény (ez Magyarországon az OEP területileg illetékes szerve) állít ki igazolást arról, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak az illetékes tagállamon (ez esetben Magyarországon) kívül más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés, a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset, amikor két tagállam illetékes szerve eltérően állapodik meg.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 11. cikkében.]
Kiküldetés
A koordinációs rendelet szerint ha egy munkavállalót munkáltatója egy másik tagállamba küld, hogy ott a kiküldő munkáltató nevében és javára munkát végezzen, továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik. Kiküldetésnél a munkavégzés várható időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, és a kiküldetés célja nem lehet egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása. A munkaerőkölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kikölcsönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait kell alkalmazni.A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás érdekében kerüljön sor.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében]
Magyarországon a járuléktörvény végrehajtási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkáltatónak belföldön (Magyarországon) jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha■ foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételen belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételen belül a belföldi tevékenységből származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot, vagy
■ olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (például hogy folyamatos termelőtevékenységet végez belföldön), vagy
■ legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
■ jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.
Nem alkalmazható a magyar jog, ha
■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával, adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el,
■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti államban nem folytat a magyarországi tevékenységéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó) tevékenységet,
■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napos biztosítása (az azonban nem feltétel, hogy e biztosítási előzmény a kiküldő munkáltatóval álljon fenn, vagyis nincs tiltva a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel),
■ a munkavállaló korábban ugyanabban az államban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap,
■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább, 8 a kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót váltson fel, 8 a munkavállaló munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, amelyhez kiküldték.
[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (1)-(2) bekezdéseiben és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 25. §-ában.]
A kiküldetés igazolása
A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványon biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez (e szervek a regionális egészségbiztosítási pénztárak jogutódai, és a fővárosi, megyei kormányhivatalokon belül működnek). A szakigazgatási szerv a kérelmet 30 napon belül bírálja el, és a feltételek teljesülése esetén a magyarországi biztosítás fennállását - 2010. április 30-a után kezdődő kiküldetés esetén - az A1 jelű nyomtatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki).A 2010. május 1-je előtt kiadott, legfeljebb 12 hónapos érvényességű, E 101 jelű igazolások a rajtuk feltüntetett érvényességi idő végéig érvényesek maradnak (E 102-es igazolás 2010. május 1-jétől már nem bocsátható ki; addig a kiküldetés időtartamát a kiküldetés helye szerinti állam intézménye egyoldalú döntéssel, e nyomtatvány kiadásával 12 hónapig meghosszabbíthatta). Ha a munkáltató meg kívánja hosszabbítani a korábban kiadott E 101-es igazolást (például ha a kiküldetés előre nem látható okból meghaladja a tervezett időt), kérelmére az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv A1-es igazolást ad ki, amelynek érvényességi ideje a korábbi E 101-esével együtt nem lehet több 24 hónapnál.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A. §-ában.]
Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, Svájcra 2010. május 1-je után is még a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni, ezért ha ide irányul a kiküldetés, vagy ezen országok állampolgára a kiküldött, továbbra is a korábbi nyomtatványok alkalmazandók (a kiküldő állam által kiadott E 101-es nyomtatvány legfeljebb 12 hónapra, amelyet E 102-es nyomtatvány kitöltésével a fogadó állam 12 hónappal meghosszabbíthat).Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célországba történő kiküldetése esetén a munkáltató akkor kérhet újabb A1-es igazolást, ha a korábbi kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete között legalább 60 nap eltelt (az igazolás érvényessége ekkor is csak maximum 24 hónap lehet).
Egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba irányuló kiküldetések önálló kiküldetéseknek számítanak, és az igazolás kiadása államonként külön-külön történik.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A. § (4) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák kiküldetésre
I. Magyarországi székhelyű vállalkozás (amely jelentős tevékenységet fejti ki Magyarországon) ideiglenes munkavégzésre Németországba, egy ottani székhelyű vállalkozáshoz küldi munkavállalóját, hogy elvégezze a német céggel kötött szerelési szerződésben meghatározott munkát. A munkavégzés nem haladja meg a 24 hónapot. A munkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap. Mivel a munkavállaló és a munkáltató között a kiküldetés ideje alatt is fennmarad a közvetlen kapcsolat, a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és a munkavállalót nem másik dolgozó leváltása céljából küldték ki, magyar biztosított marad a kiküldetés alatt is. A munkavállaló Németországban az EU-s egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag szükséges egészségügyi ellátást.II. Magyar cég Ausztriába küldi munkavállalóját, hogy egy osztrák vállalkozásnál végezzen ideiglenesen munkát. A munkavállaló az osztrák céggel is munkaszerződést köt, és tőle is kap munkabért, így egyszerre két munkáltatója van.
A munkavállaló arra az időre, amely alatt csak Ausztriában dolgozik, az osztrák tb-jogszabályok hatálya alá kerül, és ha az osztrák jogszabályok úgy rendelkeznek, a magyarországi foglalkoztatójától kapott bére után is Ausztriában fizet járulékokat, és az osztrák biztosító terhére veheti igénybe Ausztriában az ottani állampolgárokra érvényes teljes körű ellátásokat, más uniós tagállamokban pedig az orvosilag szükséges ellátásokat. Ha azonban a munkavállaló időről időre Magyarországra is visszatér munkát végezni, abban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye található.
III. Önálló vállalkozó, aki Franciaországban asztalosként dolgozik, 15 hónapra Németországba távozik, hogy ott nem asztalos önálló vállalkozói tevékenységet folytasson. Mivel Németországban más gazdasági ágazatban dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a kiküldetési szabály, és így Németországban a német jog szerint lesz biztosított.
__________________________________________________________________________________
Önálló vállalkozó kiküldetése
A koordinációs rendelet nem definiálja, pontosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinteni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete viszont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, valamint a külföldi jog szerint ennek megfelelő státusú személy minősül önálló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közalkalmazottak, köztisztviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint a külföldi jogban hasonló jogállásúak számítanak.)A tagállamok egyikében önálló vállalkozóként tevékenykedő személy, ha hasonló tevékenység végzése céljából 24 hónapnál nem hosszabb időre egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartozik.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében.]
Az önálló vállalkozó "kiküldetésének" feltétele, hogy■ a letelepedése szerinti tagállamban a kiküldetést megelőzően legalább két hónappal érdemben tevékenységet folytasson, és
■ a másik tagállamban történő munkavégzése alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzletszerűen továbbműködjön.
Az önálló vállalkozó másik tagállamban folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül hasonlónak az "otthonihoz", ha az ugyanabba a gazdasági ágazatba tartozik.
[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (3)-(4) bekezdéseiben.]
Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kérnie A1-es igazolást. Ezzel biztosítható, hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizetnie. A kérelmet az OEP által e célra rendszeresített (az OEP honlapján elérhető) nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete előtt.Tevékenység végzése több tagállamban
Ha a munkavállaló, önálló vállalkozó egyidejűleg vagy folyamatosan váltakozva két vagy több tagállamban végez keresőtevékenységet, a biztosítási kötelezettsége főszabályként a lakóhelye szerinti országban állapítandó meg.Ha a munkavállaló a különböző tagállamokban egy munkáltató javára végez munkát (feltéve, hogy a munkáltató az EU területén letelepedett), és a lakóhelye szerinti tagállamban végzett tevékenysége nem jelentős, biztosítási kötelezettsége a munkáltató székhelye szerinti államban van. Ha a munkavállaló különböző tagállamokban bejegyzett munkáltatóknak dolgozik, a lakóhelye szerinti állam jogát kell rá alkalmazni (ez esetben nem számít, hogy ott jelentős-e a tevékenysége).
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdésében.]
Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti tagállamban nem végez jelentős tevékenységet, annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá, ahol a tevékenységeinek központja található. A tevékenység központja ott van, ahol az önálló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hónapban.[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (2) és a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (8), (10) bekezdéseiben.]
Magyarországon akkor jelentős a járuléktörvény végrehajtási rendelete szerint a tevékenység, ha■ a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát,
■ az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27. § (3) bekezdésében.]
Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként is végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdésében.]
Több tagállamban végzett munkavégzés esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról az A1-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél.Ha a szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel. Az igazolás kérelemre ismételten meghosszabbítható, ha a magyar jog alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A. § (1) bekezdésében.]
Biztosítás ideiglenes megállapítása
Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehetőség van annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon ellátás nélkül.Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szempontok alapján lehet eldönteni: 8 ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó csak egy tagállamban végez munkát, akkor ennek a jogát,
■ ha az érintett személy keresőtevékenysége egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyáltalán nem folytat keresőtevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogát,
■ ha az érintett több tagállamban végez munkát, a biztosítási igazolás kiadása iránti kérelmében megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen alkalmazni. Magyarországon a biztosítás ideiglenes megállapítására a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hat hónapig érvényes A1-es igazolást ad ki, melynek egy-egy példányát megküldi a többi olyan tagállam intézményének, ahol az érintett személy keresőtevékenységet végez. A tájékoztatástól számított két hónap elteltével a biztosítást véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról születik megegyezés, azt a tevékenység kezdőnapjára visszamenőlegesen kell alkalmazni.
[Lásd a 987/2009/EK rendelet 6. cikkében.]
Kivétel megállapítása
Egyes személyek vagy személycsoportok érdekében a tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól.A magyar biztosítás megállapítása érdekében kivételt kérhet az OEP-től a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó, ha
■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a 24 hónapot,
■ a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását (például ha a munkavállaló korábban jellemzően Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása nélkül csak rövid időre szerezne más tagállamban jogosultságot).
A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
Az A1-es igazolás kiadásához elengedhetetlen, hogy az OEP a kérelmet támogassa, és hogy a kivétel megállapítására irányuló javaslatot a másik érintett tagállam intézménye is elfogadja. A1-es igazolás ebben az esetben legfeljebb öt évre adható ki.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 16., a 987/2009/EK rendelet 18. cikkeiben és a 195/1997. kormányrendelet 27/B. §-ában.]
Külföldi gyógykezelés
Új előírás.
2010. április 1-jétől. Ha a biztosított EGT-tagállam területén nem az uniós rendeletek alapján (EU-s egészségbiztosítási kártya nélkül) vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, de legfeljebb a tényleges költség mértékének megfelelő összegben téríti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 12/A. §-aiban.]
EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni.Az EU-kártya az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy ellopják. Ilyenkor 2200 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt az OEP-nek határozatban kell elrendelnie.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]
A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyezményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.Harmadik államban tartósan foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig téríti meg.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott közalkalmazottnak, köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalékot téríti meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
Az OEP akkor is engedélyezheti az összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletekben foglalt uniós elve alapján).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Szociálpolitikai egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordinációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény):■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Szerbiára és Macedóniára alkalmazandó)
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó)
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005. évi CXXV. törvény hirdette ki)
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)
■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a 2009. évi II. törvény hirdette ki)
■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010. évi XXIX. törvény hirdette ki, várhatóan csak 2011 második felétől alkalmazható)
__________________________________________________________________________________
Külföldön szerzett biztosítási idők
A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat az újonnan létrejövő Központi Nyugdíj-nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg 2011. január 1-jétől - mondja ki a 168/1997. kormányrendelet 1. paragrafus (2) bekezdés b) pontja. Kivétel, ha hozzátartozói ellátást állapítanak meg, és az elhunyt jogszerző részére már megállapítottak saját jogú vagy az ő jogán hozzátartozói ellátást. Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állapítja meg.A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.
Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek érvényesek.
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék);
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például 15 német év és 20 magyar év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában itthon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályokat kell alkalmazni).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve -ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Központi Nyugdíj-nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
__________________________________________________________________________________
Koordinált tb-ellátások
A koordinációs rendeletet a következő szociális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni:■ betegségi ellátások,
■ anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások,
■ munkahelyi balesetek,
■ foglalkozási betegségek,
■ rokkantsági ellátások,
■ öregségi nyugdíjak,
■ túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások,
■ haláleseti juttatások,
■ munkanélküli-ellátások,
■ családi ellátások,
■ előnyugdíjak.
A koordinációs rendeletet akkor kell alkalmazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekintetében több tagállam érintett (például ha a nyugdíjjogosultság megállapításához különböző tagállamokban szerzett szolgálati időket kell összesíteni, vagy az uniós polgár másik tagállami ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik, és orvosi ellátásra szorul).
Lábjegyzet
A nők részére 40 év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.
