adozona.hu
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2012
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2012
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társadalombiztosítási rendszer évtizedes fundamentumainak átalakításáról, részleges felszámolásáról döntött a parlamenti kétharmad a 2012-re érvényes társadalombiztosítási törvénycsomag elfogadásával. A két legsarkalatosabb változás, hogy mértékében változatlan úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) váltja fel a klasszikus tb-járulékot - s azzal, hogy adó lett a járulékból, fizetése nem keletkeztet ellátási jogosultságot -, továbbá hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt többé már ...
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2012
Tisztelt Olvasó!
A társadalombiztosítási rendszer évtizedes fundamentumainak átalakításáról, részleges felszámolásáról döntött a parlamenti kétharmad a 2012-re érvényes társadalombiztosítási törvénycsomag elfogadásával. A két legsarkalatosabb változás, hogy mértékében változatlan úgynevezett szociális hozzájárulási adó (szocho) váltja fel a klasszikus tb-járulékot - s azzal, hogy adó lett a járulékból, fizetése nem keletkeztet ellátási jogosultságot -, továbbá hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt többé már nem állapítható meg nyugellátás, megszűnik az előrehozott nyugdíj, a korengedményes nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, s szerepüket a korhatár előtti ellátások veszik át. Teljesen új törvényekkel, de szintén drákói szigorral alakították át a rokkantsági nyugdíjat megváltozott munkaképességűek ellátásává. Teljesen átformálták a szakképzési hozzájárulás rendszerét is, a cégek e terhet ezentúl már nem tudhatják le saját dolgozóik képzésével vagy szakképző iskoláknak nyújtott összegekkel. A Fidesz-korra jellemző kapkodás, utolsó pillanatokbani, a 2012-es költségvetés bevételéhségétől vezérelt paragrafusmódosító dömping eredménye az is, hogy azonnali 48 milliárd és további 200 milliárd forint reményében rákényszeríthetik a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésre, erre szolgál ugyanis a pénztártagok 10 százalékos tagdíjának a tb-nyugdíjkasszába terelése, s hogy a százezer tag újra szerezhet állami nyugdíjjogosultságot.
Szokásos, ezúttal 2012-re szóló társadalombiztosítási különszámunkban 13 törvényt - közte négy teljesen újat - közlünk, a legtöbbet teljes terjedelemben, a hozzájuk kapcsolódó kormányrendeletekkel egységes szerkezetben, és ahol szükségesnek ítéltük, összefoglaltuk a szorosan hozzájuk kötődő adózási tudnivalókat is. Ismét részletesen foglalkozunk a 2010 májusától életbe léptetett kötelező hatályú uniós koordinációs rendelettel és végrehajtási utasításával - közölve ezek szövegét is -, az alkalmazandó jog megállapításának elveivel, a kiküldetés szabályozásával, általában véve az uniós munkavégzés társadalombiztosítási szabályaival.
2012-ben 3,6 százalékkal, évi 7 942 200 forintra nő az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés felső határa, de továbbra is plafon nélküli marad a cégek szochóra keresztelt befizetése. A másodfoglalkozások után is kell egyéni egészségbiztosítási járulékot fizetni, amely egyébként is 1 százalékponttal nő. A főállású társas és egyéni vállalkozóknak legalább a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) másfélszerese után kell havonta egészségbiztosítási járulékot fizetni. Szocho-kedvezmény vehető igénybe, ha a munkaadó vállalja a munkabérek nettó értékének megőrzését; e kedvezmény mértéke munkavállalónként legfeljebb 16 125 forint havonta. Borzolja majd a vállalkozói kedélyeket, hogy a béren kívüli juttatások értékének 1,19-szoro-sa után 10 százalék ehót kell fizetniük.
A fizetendő járulékokról, a foglalkoztatói juttatások közterheiről külön táblázatot is közlünk, akárcsak - a személyre szóló tájékozódást segítendő - a korhatár alatti és a rokkantsági nyugdíjak átalakításáról.
2012 januárjától a nyugdíjakat csak a tervezett inflációval, 4,2 százalékkal emelik. Ugyancsak ennyivel nő a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék. Nyugdíjat csak az kaphat majd, aki betöltötte a rá irányadó korhatárt. A rokkantsági nyugdíj szerepét 2012-től a rehabilitációs ellátás, a rokkantsági ellátás és a bányászok járadéka veszi át.
Reméljük, tb- és adószakértők közreműködésével készült kiadványunk magyarázatai és példái ezúttal is aprópénzre válthatónak bizonyulnak a gyakorlatban, és segíteni tudunk a 2012-ben is szövevényes tb-rendszer megértésében.
Különszámunkról, akárcsak a már 2011-ben megjelent adókiadványunkról, információkkal szolgálunk a www. adozona.hu oldalon, ahol új szolgáltatást is indítottunk (ismertetőnket lásd a 91. oldalon), megkönnyítendő a naprakész eligazodást az adó- és tb-kérdésekben.
Mit kell tudni a tb-ről általában?
Járulékmegszűnés
Változás 2012. január 1-jétől.
A foglalkoztatók és egyéni vállalkozók által fizetett 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék helyébe az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó lép.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Járulékmértékek
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Fontosabb változások
2011. december 1-jétől.
■ A 24 százalékos nyugdíj-biztosítási járulék helyetti nyugdíj-hozzájárulás nem lép hatályba.2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett véglegesen a nyugdíjjárulékot kell fizetniük.2012. január 1-jétől.
■ A foglalkoztatói 27 százalékos tb-járulékot felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.■ A biztosítottat terhelő egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra emelkedik.
■ A főállású egyéni és társas vállalkozók az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese után kötelesek megfizetni.
■ Társadalombiztosítási szempontból a gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban, ekkor az utóbbi alapján minősül társas vállalkozónak, és az ügyvezetői jogviszonyában megbízási vagy munkaviszony alapján jön létre a biztosítása.
■ A nyugdíjjárulék-fizetés napi felső határa 21 700 forint (2011-ben 21 ezer forint volt).
■ A nem biztosítottak, valamint a kiegészítő tevékenységet folytatók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6390 forint (5100 forint helyett).
■ Megszűnik a másodfoglalkozások egyéni pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetés alóli mentessége.
__________________________________________________________________________________
Járulékfizetési felső határ
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2012-ben napi 21 700 forintra, évi 7 942 200 forintra nő (2011-ben 21 000, illetve 7 665 000 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdésében.]
Járulékfizetési alsó határ
Változás 2012. január 1-jétől.
A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2012-ben havi 139 500, illetve 162 ezer forint) után kell megfizetniük.Megszűnik az az előírás, ami lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni. Így a járulékfizetési alsó határ után minden egyes naptári hónapban kell járulékokat fizetni (kivéve például a táppénzes időszakot, a szünetelés idejét stb.).
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul jelenti a garantált bérminimumot is, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.__________________________________________________________________________________
Példák járulékfizetési felső határra
A) A munkavállaló 2012. július 1-jén lép munkába, novemberben fizetés nélküli szabadságon van. Munkaviszonya 2012. december 31-én is fennáll év végéig 4,5 millió forint az abból származó bérjövedelme.|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
Nyugdíjjárulék (10%) |
334 180 Ft |
1 54 x 21 700 x 0,1 |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci |
382 500 Ft |
4 500 000 x 0,085 |
B) A munkavállaló 2012-ben február 1-jétől október 31-éig munkaviszonyban áll "A" társaságnál, "B" társaságnál pedig 2012. augusztus 1-jétől november 15-éig ügyvezető megbízási jogviszonyban. "A" társaságtól összesen 5 millió forint munkabért és 2,5 millió forint bónuszt kap, a "B" társaságtól pedig az ügyvezetésért összesen 3 millió forint ügyvezetői díjat.
|
Járulék |
Összeg |
Számítás |
|
,A" cégnél nyugdíjjáruléka (10%) |
594 580 Ft |
274 x 21 700 x 0,1 |
|
,B" cégnél nyugdíjjáruléka (10%) |
232 190 Ft |
107 x 21 700 x 0,1 |
|
,A"
cégnél egészségbiztosítási és munkaerő- |
637 500 Ft |
7 500 000 x 0,085 |
|
"B" cégnél egészségbiztosítási járulék (3 + 4%) |
210 000 Ft |
3 000 000 x 0,07 |
__________________________________________________________________________________
A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2012. január 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
27%-os szociális hozzájárulási adó |
10%-os nyugdíjjárulék |
|
Munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, választott tisztségviselői jogviszony |
||
|
Munkaviszony |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Megbízás, választott tisztségviselő, bedolgozó |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Heti
36 órás munkaviszony melletti további foglalkoz- |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Társas vállalkozás és társas vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású (ideértve az evás
cég társas
vállalkozó |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap- |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Egyéni vállalkozó |
||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
|
Főfoglalkozású evás |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte- |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Evás, heti 36 órás munkaviszony mellett |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Evás, közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Evaalap 4%-a |
Evaalap 4%-a |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás |
Nincs |
Evaalap 10%-a |
|
Biztosított mezőgazdasági őstermelő |
||
|
Tárgyévben kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
|
Tárgyév előtti évben |
Nincs |
Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része |
|
Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék |
Egészségügyi szolgáltatási járulék |
|
|
egészségbiztosítási: 7 (4 + 3) % |
munkaerő-piaci: 1,5% |
|
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre |
Nincs |
|
7 %: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony: a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre |
Nincs |
|
4%:
Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj folyó- |
Nincs |
Nincs |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem. |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján, |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján, vagy a |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6390, napi 213 Ft, a társas vállalkozás fizeti |
|
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér ( legalább |
Nincs |
|
7%: a
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő főte- |
A
minimálbér (legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység járulékalap |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Evaalap 4%-a |
Nincs |
Nincs |
|
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6390, napi 213 Ft |
|
Nincs |
Nincs |
Havi 6390, napi 213 Ft |
|
|
||
|
7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
|
4%: Megelőző évi bevétel 1/12 része. 3%: Nincs |
Nincs |
Nincs |
Miért mi jár?
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2012-ben napi 213 forint, havi 6390 forint.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bek. r) pontjában, 39. §-ában.]
Egészségbiztosítási ellátások
Nem változott.
Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre) jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14., 18. §-aiban.]
Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 15., 19. §-aiban.]
Felszolgálási díj utáni nyugdíj
Nem változott.
Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7), az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
Megállapodás szolgálati időre
Nem változott.
Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér, legfeljebb azonban az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ összege után - 34 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában.]
Külföldön munkát vállalók
Nem változott.
A külföldön létrejött biztosítást - 15 napon belül - kötelező bejelenteni az egészségbiztosítónak, ha e külföld másik uniós állam, illetve Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, vagy olyan állam, amellyel Magyarország szociális biztonsági egyezményt kötött.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Ekhózók
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül.Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból■ 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult,
■ 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhoalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
Munkaerő-piaci járulék
Nem változott.
Aki megfizeti a munkaerő-piaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Költségvetési kötelezettségek
Változás 2012. január 1-jétől.
A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 5850 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak (2011-ben csaknem 60 százalékkal többet, havonta 9300 forintot fizetett személyenként).A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak ezentúl:
■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,
■ az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott balettművészeti életjáradékban részesülők,
■ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában, 26. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A nemzeti kockázatközösség részesei:■ a nyugdíjasok,
■ a gyesben, gyedben részesülők,
■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a hajléktalanok.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Eltartottak havi járuléka
Változás 2012. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül eltartott személyenként havi 6390 (napi 213) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni (2011-ben havonta 5100 forintot, naponta 170 forintot kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzője - az eltartott által benyújtott dokumentumok alapján - igazolja, hogy az eltartott családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2012-ben is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, a járulékot nem kell megfizetni. A fizetési kötelezettséget az eltartottól más átvállalhatja, ha az eltartott ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt az eltartottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A bejelentett adatokat az adóhatóság tíz napon belül - elektronikus úton - köteles megküldeni az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Foglalkoztatói (munkáltatói) járulékalap
Változás 2012. január 1-jétől.
A foglalkoztatói tb-járulék megszűnik (helyébe a szociális hozzájárulási adó lép), ezért a biztosított által 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre kell a munkáltatónak utoljára tb-járulékot megállapítania, amelyet a 2011. decemberről benyújtott bevallásban kell közölnie.A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet (korábban ugyanennyi nyugdíj-biztosítási járulékot kellett).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20. §-ában, 26. § (7) bekezdésében.]
Egyéni járulékalap
Változás 2012. január 1-jétől.
A biztosítottat terhelő - 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban megszerzett járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás munkaviszonnyal.Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is fizetnie kell a biztosítottnak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkalmazottaknak kifizetett összeg után is.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Egyéni járulék alapját képezi a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér (vagyis járulékalap): a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, kiküldetést megelőző évi havi átlagos alapbér; ha ilyen nincs, a tárgyhavi személyi alapbér.
Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, a személyijövedelemadó-törvény 71. paragrafusa szerinti béren kívüli juttatás, a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.
A vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
Egyéni nyugdíjjárulék
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg a járulékköteles jövedelmek el nem érik az éves felső határt (2012-ben ez 7 942 200 forint).A munkáltatónak továbbra is dolgozónként (biztosítottanként) ki kell számítania a december 31-éig terjedő járulékfizetési felső határt (plafont). Ha egy munkavállaló január 1-je után létesít tb-kötelezettséggel járó jogviszonyt, rá nézve időarányos évi felső határt kell megállapítani.
Ha a munkavállalónak nincs az év minden napjára járulékalapot képező jövedelme, a nyugdíjjárulék-köteles felső határt arányosan csökkenteni kell (vagyis a napi felső határ - 2012-ben ez 21 700 forint - és a "járulékmentes" napok szorzatával). Ilyen időszak például a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély időszaka, a fizetés, díjazás nélküli idő.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2)-(3), 31. § (2) bekezdéseiben.]
Egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
Változás 2012. január 1-jétől.
A jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalóknak, illetve a közalkalmazottaknak kifizetett összeg után is kell - a 2012-ben már 8,5 százalékos mértékű - egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot fizetni (korábban nem kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatott továbbra sem fizet egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.A munkaerő-piaci járulékot továbbra is a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Továbbra sem fizet munkaerő-piaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul, vagy munkaviszonynyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy olyan, nyugdíjban nem részesülő, aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében, 25/A. §-ában, 31. § (3) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
A - 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot mindegyik biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem után meg kell fizetni, még akkor is, ha a biztosított rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal (korábban legalább heti 36 órás munkaviszony esetén nem kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni nyugdíjjárulékot többes jogviszony esetén is addig kell megfizetni, ameddig az összes járulékalapul szolgáló jövedelem nem éri el az éves szintre számított felső határt (2012-ben ez 7 942 200 forint).Többes jogviszony esetén is a nem biztosított napok számával arányosan kell csökkenteni az éves felső határt.
A nyugdíjjárulékot mindaddig le kell vonni, amíg a biztosított a foglalkoztatóinál nem nyilatkozik arról, hogy jövedelmei után járulékfizetési kötelezettségét az éves járulékfizetési felső határig - tört évben a naptári évben biztosítással (járulékalapot képező jövedelemmel) lefedett időszakra a felső határ napi összegével számított összegig - már megfizette. A munkáltató a nyilatkozat és az igazolások benyújtását követő 15 napon belül köteles az egyénijárulék-többletet visszafizetni, amit az önellenőrzésre előírt szabályok szerint számolhat el.
Az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amellyel a biztosítási jogviszony a naptári évben tovább fennáll. Ha többel is egyszerre áll fenn a jogviszony, vagy a jogviszonyok azonos időben szűntek meg, az elszámolási kötelezettség a magasabb jövedelmet juttató foglalkoztatót terheli.
Továbbra is lehetőség, hogy a magánszemély a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt meghaladó befizetéseit ne a foglalkoztatójától, hanem az adóhatóságtól igényelje vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (2) bekezdésében, az 195/1997. kormányrendelet 7/A. §-ában.]
Nem biztosítottak járuléka
Változás 2012.január 1-jétől.
A nem biztosítottaknak havi 6390 forint (napi 213 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2011-ben ez havi 5100, napi 170 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Korkedvezmény-biztosítási járulék
Változás 2012. január 1-jétől.
A korkedvezménybiztosítási járulék alapja már nem a társadalombiztosításijárulék-alaphoz kötődik (mivel a tb-járulék megszűnt), hanem az egyéni járulék alapját képező jövedelmekhez.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Változás 2013. január 1-jétől.
Megszűnik a 13 százalékos korkedvezmény-biztosítási járulék (a járulék megszűnésével megszűnnek a mentesítéskérési szabályok is).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-ában.]
Nem változott.
A 13 százalékos mértékű korkedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, nem saját jogon nyugdíjas biztosított, illetve az ilyen munkakörű főállású társas vállalkozó után kell megfizetni. Kötelezett erre a főállású egyéni vállalkozó is, ha korkedvezményre jogosító munkakörben végzi vállalkozói tevékenységét. [Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (1) bek. e) pontjában.]
Nem kell megfizetni a korkedvezmény-biztosítási járulékot azoknál a korkedvezményre jogosító munkaköröknél, ahol nincs fokozott terhelés.Az Országos Munkahigiénés és Foglalkoztatás-egészségügyi Intézetnek a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót - kérelmére - határozatban kell mentesítenie a korkedvezménybiztosítási járulék megfizetése alól, ha az intézet állapotfelmérés, helyszíni szemle alapján - díj fejében - megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt, egyébként korkedvezményre jogosító munkakörben és munkahelyen nem indokolt a korkedvezmény, mert annak feltételei nem állnak fenn.
A járulékfizetés alóli mentesítés - az adómódosító 2007. évi CXXVI. törvény tizenötödik része szerint - akkor állapítható meg, ha a kérelemben megjelölt munkakörben a
■ különösen nehéz fizikai munka,
■ különösen terhelő klíma,
■ tartós ergonómiai eredetű megbetegedés veszélye,
■ fokozott pszichés megterhelés, vagy
■ tartós pszichoszociális eredetű megbetegedés veszélye
már nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben, ami nem indokolja a korkedvezményre való jog megállapítását.
A foglalkoztató attól a naptól mentesül a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, amikor az erről szóló határozat jogerőre emelkedik.
A foglalkoztató a jogviszony létesítését megelőzően köteles írásban tájékoztatni az általa a mentesítéssel érintett munkakörben - a mentesítési kérelem benyújtását, illetve a mentesítésről szóló határozat jogerőre emelkedését követően - foglalkoztatni kívánt személyt, hogy a kérelmet benyújtotta, illetve hogy a mentesítést megkapta.
A mentesítési feltételek fennállását a hatóság a mentesítés után is ellenőrizheti. Kötelező az ellenőrzés, ha az érintett munkakörben foglalkoztatott biztosított vagy a foglalkoztatónál működő érintett szakszervezet bejelentése alapján a hatóság valószínűsíti, hogy a munkakörülmények, munkafeltételek úgy változtak meg, hogy a mentesülés feltételei már nem állnak fenn, illetve ha ezt munkavédelmi hatósági ellenőrzés állapítja meg.
Nem kötelező az ellenőrzést lefolytatni munkavállalói (szakszervezeti) bejelentés nyomán, ha egy korábbi bejelentéstől számított hat hónapon belül akár a korábbi bejelentő, akár más tesz újabb bejelentést, de ebben nem hivatkozik új körülményekre.
A hatóságnak a mentesítést vissza kell vonnia, ha a mentesítés feltételei már nem állnak fenn. A visszavonás időpontja az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napja (vagyis a mentesítés visszamenőleg nem vonható vissza).
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag egyéni vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egyéni vállalkozó 27 százalékos társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége megszűnik (helyette 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie).A főállású egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint, illetve 162 ezer forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.
A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a járulékfizetési alsó határnál.
Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltethető).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Kezdő egyéni vállalkozó
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűntek a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó különös szabályok. Tehát már nekik is vállalkozói kivétjük, de legalább a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100 százaléka után kell megfizetniük a nyugdíjjárulékot, 150 százaléka után pedig az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. (2011-ig az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjától az adott naptári év utolsó napjáig minősült kezdőnek, és főszabályként a minimálbér alapulvételével kellett járulékokat fizetnie).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (7) bekezdésében.]
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjaiban.]
Társas vállalkozás
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (aki nem tag, az nem lehet társas vállalkozóként biztosított, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat).A társas vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra.
A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2012-ben havi 139 500 forint, illetve 162 ezer forint) után kell megfizetniük.
Megszűnik az az előírás, amelyik lehetővé tette, hogy a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést havi átlagban lehessen teljesíteni, vagyis minden egyes naptári hónapban meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után (kivéve például táppénzes időszakban, a terhességi-gyermekágyi segély, gyed folyósítása alatt).
A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékalapot képező jövedelme az ügyvezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.A biztosított társas vállalkozó által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák társas vállalkozó ügyvezetőkre
I. Természetes személy korlátolt felelősségű társaság tevékenységi körében személyesen közreműködik (mellékszolgáltatást nyújt), emellett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozóként biztosított, ezért ügyvezetőként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony címén aszerint jön létre a biztosítási kötelezettsége, hogy az ügyvezetői díjazásból származó, járulékalapot képező jövedelme eléri-e a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2012-ben havi 27 900 forint).II. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállalkozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme után fizet járulékokat.
III. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Mivel egyikben sincs személyes közreműködési kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása. Járulékokat azonban csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ (nyugdíjjárulékot a garantált bérminimum 100, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot annak 150 százaléka) után, míg a többiben csak akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha tényleges jövedelmet realizál.
__________________________________________________________________________________
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
A 2012-ben már 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a társas vállalkozónak akkor is meg kell fizetnie, ha egyidejűleg van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya is, feltéve, hogy a vállalkozásában kap járulékalapot képező jövedelmet (személyes közreműködői díjat).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt -, járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Többes vállalkozó
Nem változott.
Legalább a járulékfizetési alsó határ után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.Az egyéni vállalkozó az adóév egészére -a társas vállalkozásnak a tárgyév január 31. napjáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékot.
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. kormányrendelet 7. §-ában.]
Vállalkozó diák
Nem változott.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak - a 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie, a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bek. b) pontjában.]
Nyugdíjas foglalkoztatott
Változás 2012. január 1-jétől.
A nőknek 40 év munkaviszony után járó nyugdíj kivételével megszűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandósággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakulnak. A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja is átalakul, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásuk egészségbiztosítási ellátásnak minősül, nem pedig nyugdíjnak.Az átalakított ellátásban részesülők járulékfizetési szempontból sem minősülnek nyugdíjasnak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.)
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában.]
Nem változott.
A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni a járulékalapot képező jövedelme után. Ha a nyugdíjfolyósítás szünetel, a - 2012-ben már 3 százalék mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.A saját jogon nyugdíjas foglalkoztatott nyugellátását - kérelemre - a naptári évben elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete egytizenkettedének 0,5 százalékával kell emelni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25., az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-aiban.]
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2012. január 1-jétől.
A nőknek 40 év munkaviszony után járó nyugdíj kivételével megszűnnek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak, és nyugdíjat már csak az kaphat, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A már megállapított ellátások fegyveresek esetében szolgálati járandósággá, civileknél korhatár előtti ellátássá alakulnak. (Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.)A szolgálati járandóságban, illetve korhatár előtti ellátásban részesülő vállalkozó főfoglalkozású vállalkozónak minősül, így ő is legalább a járulékfizetési alsó határ után köteles megfizetni a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat.
A nyugdíjas (kiegészítő tevékenységet folytató) vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6390 (napi 213) forint (2011-ben havi 5100, napi 170 forint volt).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 38. §-ában.]
Segítő családtag
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűnt a segítő családtag törvényi fogalma, ezáltal megszűnt a biztosítására vonatkozó szabály is. Az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának a cégben személyesen és díjazás ellenében munkát végző közeli hozzátartozója ezentúl más jogviszonyban - például munkavállalóként, társas vállalkozóként vagy egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban - foglalkoztatható.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § g), 5. § (1) bek. g) pontjaiban.]
Ekhós jövedelem
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag ekhózók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük az egyéni ekhón belül.Változás 2012. január 1-jétől.
A kifizetőt terhelő 20 százalékos ekhó szociális hozzájárulási adónak minősül, amit az adóhatóság a költségvetési törvényben meghatározott arányok szerint megosztva utal át a tb-alapok részére.Nem változott.
Az ekhós jövedelem után fizetendő 15 százalékos egyéni közteherből - az ek-hotörvény 9. paragrafusának (1) bekezdése szerint - 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3,9 százalék a nyugdíjjárulék (nyugdíjjárulékot az ekhós jövedelemből nem kell fizetni, ha az ekhózó nyugdíjas, vagy az adóévben a nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette).Az ekhózó egészségügyi és baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra, illetve nyugellátásra jogosult.
A nyugdíjalap továbbra is a 15 százalékos mértékkel ekhózó jövedelem 61 százaléka.
Vállalkozás, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző és a bedolgozó továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (ez 2012-ben havi 27 900 forint, napi 930 forint).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli nyugdíj-és egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki.A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2012-ben ez havi 27 900 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2012-ben havi 27 900, napi 930 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag őstermelők kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2), 30/A. § (2) bekezdéseiben.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A kezdő és a tárgyévet megelőző évben támogatások nélkül 8 millió forintnál nagyobb bevételt elérő őstermelő "munkáltatói" járulékait felváltja a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó.Társadalombiztosítási szempontból már nem minősül őstermelőnek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott magánszemély (például földjét haszonbérbe adó földtulajdonos), aki ténylegesen nem végez őstermelői tevékenységet. Vagyis e tevékenysége alapján ezentúl már nem minősül biztosítottnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § w) pontjában.]
Nem változott.
Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék.Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) után kell megfizetnie a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2012-ben havi 6390 forint (2011-ben 5100 forint volt).
A bevétel 20 százaléka után járulékot fizető - vagyis a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő -őstermelő nyugdíjalapja az éves bevétel 6 százaléka. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - vagyis gyedre, táppénzre - sem jogosult.
Kezdő - és ily módon a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
Őstermelőként csak az biztosított, akinek az esetében a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.
Az első negyedévi járulékbevallásban nyilatkozhat az őstermelő, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot, és emellett még szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is.
Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit a személyi jövedelemadóról szóló törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik;
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például bedolgozói, megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
Őstermelőként nem biztosított, s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, egyéni vagy társas vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. i) pontjában, 30/A. §-ában és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bek. i) pontjában.]
Egyéb jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
Segítő családtagként már nem lehet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján biztosítást szerezni.Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében biztosított a gazdasági társaság olyan vezető tisztségviselője, aki társadalombiztosítási szempontból nem minősül társas vállalkozónak (vagyis aki nem tagja a vállalkozásnak, vagy olyan tagja, aki személyes közreműködési kötelezettsége alapján már társas vállalkozóként biztosított, és megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § d) 5. alpontjában, 5. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát (2012-ben havi 27 900 forintot), az továbbra sem járulékköteles.Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével (930 forinttal) kell számolni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a bedolgozói, megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestere.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. g) pontjában.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).A járulékokat a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek után is meg kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében, a 195/1997. kormányrendelet 4/A. §-ában.]
Külföldiek biztosítása
Változás 2012. január 1-jétől.
Csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású (a korábbi szabályok szerint korlátlan ideig mentesült). Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.A várhatóan két évet meghaladó munkavégzés esetén a járulékokat a belföldi munkavégzés első napjától kell megfizetni. Ha a munkavégzés utóbb mégis rövidebb lesz két évnél, a megfizetett járulék önellenőrzéssel igényelhető vissza.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11. § b) pontjában.]
Átmeneti szabály.
2012. január 1-je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés esetén a kétéves időtartamot 2012. január 1-jétől kell számítani.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon.A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja nem biztosított Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
Magyarországon tanuló külföldi
Nem változott.
Járulékfizetés nélkül jogosultak egészségügyi szolgáltatásra a biztosítottakon kívül azok a külföldi állampolgárok, akik ösztöndíjasként Magyarországon tanulói-hallgatói jogviszonyban állnak, és az ösztöndíjuk nemzetközi szerződésen alapul, vagy azt az oktatásért felelős miniszter adományozta.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában.]
Külföldi, belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában.]
Belföldi■ a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, a menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változott.
Az egyháznak az egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2012-ben havi 93 ezer forint) alapulvételével.Egyházi személy az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy és a szerzetesrend tagja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bek. h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]
Egyéni munkaerő-piaci járulék
Változás 2012. január 1-jétől.
Munkaerő-piaci járulékot kell fizetni ezentúl a munkavállalónak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás után, a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a munkavállalónak, illetve a közalkalmazottnak kifizetett összeg után is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkaviszony mellett vállalkozói tevékenységet folytató is köteles megfizetni vállalkozói tevékenysége után a munkaerő-piaci járulékot, ha fizetés nélküli szabadságon van.A biztosítottnak nem kell munkaerő-piaci járulékot fizetnie, ha
■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanuló;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez;
■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó.
Az egyéni munkaerő-piaci járulékfizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Változás 2012. január 1-jétől.
A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma 25 főnél több (korábban 20 fő felett kellett fizetni).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]
Nem változott.
A kötelező foglalkoztatási szint továbbra is 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A hozzájárulás mértéke 964 500 forint/fő/év. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
2012. január 1-jétől a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék egészét felváltja az ugyanilyen mértékű szociális hozzájárulási adó.
Az adó megfizetése társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem jogosít, vagyis nem jár érte ellenszolgáltatás.
A szociális hozzájárulási adóból származó bevétel továbbra is a tb-alapokat illeti meg, az adó megosztásáról azonban a költségvetési törvény rendelkezik.
Adóalanyok
A szociális hozzájárulási adó alanyai:■ a kifizető,
■ az egyéni vállalkozó,
■ a mezőgazdasági őstermelő.
Nem adóalany:
■ a saját jogán nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte [ők a járuléktörvény 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján biztosítottnak sem minősülnek], nekik "munkáltatói" közteherként tehát továbbra is - a 2012-ben már havi 6390 forint összegű - egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük;
■ a mezőgazdasági őstermelő, akinek a járuléktörvény alapján nincs biztosítási kötelezettsége, neki az adóköteles jövedelme után ehót kell fizetni;
■ a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha a járuléktörvény alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, rá a kedvezményes járulékfizetési szabályok vonatkoznak, azaz 14 százalék járulékot fizet bevételei egyötöde után.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. §; (1), (6) bekezdéseiben.]
Adóalany kifizetők
Kifizető a természetes személlyel szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Szociális hozzájárulási adó szempontjából kifizető bárki lehet - természetes, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, tehát a kifizető fogalom itt nem ugyanaz, mint az adózás rendjéről szóló törvényben. További kifizető■ a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel vagy székhellyel nem rendelkező kifizető, feltéve, hogy a vele adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonyban álló, magyar tb-jogszabályok hatálya alatt álló személy a munkát Magyarországon vagy másik uniós, illetve EGT-tagállamban vagy Svájcban végzi [e szabály ugyanazt a személyi kört fedi le, mint a járuléktörvény 5. § (3) és 56/A § (1) bekezdésében említett kötelezetteké];
■ a természetes személy, feltéve, hogy a belföldön állandó lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező külföldi kifizetője vagy annak képviselője az adófizetést elmulasztja [hasonlóan rendelkezik a járuléktörvény 56/A § (3) bekezdése],
■ a természetes személyt kirendelés alapján foglalkoztató, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik;
■ a munkavállalót kölcsönbe vevő, ha a kölcsönbe adó kifizető nem rendelkezik belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel [hasonló előírást tartalmaz a járuléktörvény 56/A § (4) bekezdése].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 454. § (2)-(5) bekezdéseiben.]
Adófizetéssel járó jogviszonyok
A kifizetőnek az alábbi jogviszonyok esetén kell adót fizetnie:■ munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, bírósági jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, hivatásos nevelőszülői jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának jogviszonya, Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának jogviszonya, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, illetve ezeknek megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony [az országgyűlési képviselő kivételével ugyanazok a jogviszonyok, mint a járuléktörvény 5. § (1) a) pontjában];
■ szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséggel járó vállalkozási, megbízási jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) b) pontjának];
■ közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tag személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszonya (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
■ ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony [ez és az előző pont hasonló személyi kör, mint a járuléktörvény 5. § (1) f) pontja szerinti társas vállalkozóké];
■ gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony [ugyanaz, mint a járuléktörvény 5. § (1) c) pontja];
■ egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony, szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) h) pontja szerinti egyházi személy jogviszonyának];
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, előzőek alá nem sorolható jogviszony [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 5. § (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknak, és ide sorolandó az országgyűlési képviselő jogviszonya is].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (2) bekezdésében.]
Nem kell adót fizetni, ha■ a társas vállalkozás tagja vagy az egyházi személy (szerzetes) saját jogán nyugdíjas, vagy a tag olyan özvegyi nyugdíjas, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte [e személyek a járuléktörvény 5. § (1) f) és h) pontjai alapján biztosítottnak sem minősülnek];
■ a jogviszony az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával áll fenn [e jogviszony a járuléktörvény 5. § (1) b) pontja alapján biztosítással járó jogviszonynak sem minősül].
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői adóalap
A kifizetőt terhelő adó alapja:■ a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott), a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint adókötelezettség alá eső önálló vagy nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjjal;
■ a tanulószerződésben meghatározott díj;
■ a hivatásos nevelőszülőt megillető nevelési díj;
■ az előzőek szerinti juttatások hiányában az adófizetési kötelezettséggel járó munkaviszonyt vagy más jogviszonyt megalapozó munkaszerződésben vagy egyéb szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetve díjazás (külföldi kiküldetés esetén személyi alapbér alatt a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbért, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbért kell érteni).
[A felsorolás tartalmilag megfelel a járuléktörvény 4. § k) pont szerinti járulékalapot képező jövedelmek definíciójának, ideértve a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet 1. § (2) bekezdését is. Ez utóbbi a külföldre kiküldött, és külföldön adózó olyan munkavállalókra vonatkozik, akik a külföldi - például más uniós állambeli - munkavégzésük alatt is a magyar tb-rendszer hatálya alatt maradnak.]
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) bekezdésében.]
Nem adóalap:■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a belföldön állandó lakóhellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - harmadik állambeli munkavállaló, akit legfeljebb két évig foglalkoztatnak belföldön, és a korábbi belföldi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig három év eltelt (e pont és az előző pontok ugyanazokat a belföldön dolgozó, de itt nem biztosított személyeket sorolják fel, mint a járuléktörvény 11. §-a);
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás [ugyanaz, mint a járuléktörvény 21. § a) pontja];
■ a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj [tartalmilag megfelel a járuléktörvény 21. § d) pontjának];
■ a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat [lásd a járuléktörvény 21. § e) pontját];
■ az olyan személynek juttatott bevétel, aki az uniós koordinációs tb-rendelet hatálya alá tartozó vagy szociális biztonsági egyezményben részes másik államban biztosított);
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem (e jövedelmet az szja mellett 14 százalékos egyéni eho is terheli).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdésében.]
A jövedelmet pótló kártérítés után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (korábban tb-járulék-mentes volt, és ezért 27 százalékos ehót kellett utána fizetni). A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéb jövedelmek után továbbra is 27 százalékos ehót kell fizetni. A megbízási és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó, a minimálbér 30 százalékát el nem érő jövedelmek után szociális hozzájárulási adót kell fizetni (ehót már nem).Egyéni vállalkozók
Egyéni vállalkozó■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlanbérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint
■ a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy és a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó saját maga után a vállalkozói kivétje, az átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelme, de legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint) után fizet adót.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (1), 457. § (3) bekezdéseiben.]
Ha az egyéni vállalkozó e jogállása nem áll fenn a teljes naptári hónapban, csak a jogállása naptári napjaira kell adót fizetnie, naponként legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó tevékenységét személyesen folytatja,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó),
vagy
■ kifizetővel fennálló, adófizetéssel járó jogviszonya alapján a kifizető - a tárgyév január 31-éig tett, adóévre szóló nyilatkozat alapján - az adóalap-minimum (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5 százaléka) alapulvételével adót fizet utána.
A vállalkozói szociális hozzájárulásiadó-alap megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (3), 458. § (1)-(2), (4)-(5), (8) bekezdéseiben.]
Evás egyéni vállalkozó
Az evás egyéni vállalkozó által saját maga után havonta fizetendő adó alapja:■ a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében a járuléktörvény szerint - az adóévre vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére - tett nyilatkozatában vállalt összeg;
■ a minimálbér - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint);
■ az evaalap 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Az evás vállalkozó sem fizet adót az úgynevezett kieső időkre (például táppénz, gyes folyósítása, tevékenység szünetelése alatt).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja
A társas vállalkozás (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, szabadalmi ügyvivői iroda, szabadalmi ügyvivői társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, egyéni cég) személyesen közreműködő vagy - nem munkaviszonyban eljáró - ügyvezető tagja után az adót a tevékenység ellenértékeként juttatott jövedelem alapján kell fizetni, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százaléka (2012-ben ez havi 104 625, illetve 121 500 forint) után.Tört hónap esetén az adó alapja az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony minden napjára legalább a minimálbér (garantált bérminimum) 112,5 százalékának harmincadrésze.
Nem kell figyelembe venni az adóalapminimum-számításnál azokat a napokat, amelyekre a tag
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott;
■ ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága szünetel;
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat (egyidejűleg fennálló több munkaviszonynál az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidő összeszámítandó); vagy
■ más olyan kifizetővel is adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, amely a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti utána az adót;
■ egyéni vállalkozó jogállásában saját maga után a minimálbér (illetve garantált bérminimum) 112,5 százaléka alapján megfizeti az adót.
A szociálishozzájárulásiadó-alap a társas vállalkozás tagjainál is megegyezik az egyéni járulékalappal, azzal a különbséggel, hogy a járulékfizetési alsó határ havonta a minimálbér (illetve a garantált bérminimum) 112,5 százaléka.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 457. § (1), 458. § (1)-(3), (5)-(6) bekezdéseiben.]
Mezőgazdasági őstermelők
A szociális hozzájárulási adó szempontjából őstermelő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő.Az adóalany őstermelő adóalapja havonta a tárgyév első napján érvényes minimálbér (ez 2012-ben havi 93 ezer forint), vagy a járuléktörvény alapján magasabb járulékalap választásáról tett nyilatkozata szerinti összeg. Tört hónap esetén az őstermelő csak e jogállása naptári napjaira fizet adót, naponként a minimálbér harmincadrésze után. Nem kell figyelembe venni azokat a napokat, amelyeken
■ táppénzben, baleseti táppénzben, terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 456. § (2), 457. § (4)-(5), 458. § (1)-(2) bekezdéseiben.)
Nyilatkozatok másodfoglalkozásban
A természetes személynek nyilatkoznia kell a kifizetője részére a heti 36 órát elérő munkaviszonyáról, nappali tagozatos tanulói (hallgatói) jogviszonyáról, valamint olyan más jogviszonyáról, amelyben a minimálbér 112,5 százaléka után megfizetik az adót; ilyenkor a kifizető csak a tényleges jövedelem után fizeti az adót.Ha a nyilatkozat alapjául szolgáló körülmény megváltozik (például megszűnt a heti 36 órát elérő munkaviszony), a természetes személy ismételten nyilatkozik kifizetőjének. Ha ezt elmulasztja, a kifizető követelheti tőle az adóhiányt és a pótlékokat. Ha az adóhiány és pótlék nem hajtható be a kifizetőn, az adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt - határozattal - kötelezi fizetésre.
[Lásd az 2011. évi CLVI. törvény 458. § (7) bekezdésében.]
Az adó mértéke
A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet megillető adókedvezmények összegével.A számított szociális hozzájárulási adót csökkenti:
■ a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény;
■ a Karrier Híd Programban részt vevők (felmentett köztisztviselők) utáni kedvezmény;
■ a foglalkoztatási kedvezmény (Start-, részmunkaidős kedvezmény);
■ a szakképzettséget nem igénylő munkakörök (FEOR-08, 9. főcsoport) kedvezménye (2013-tól).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 459. §-ában.]
Adókedvezmény a munkabérek nettó értékének megőrzésére
Az egyházi és közszférába nem tartozó kifizető adókedvezményt vehet igénybe, ha a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés mértékéről szóló kormányrendelet mellékletében összegszerűen meghatározott béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után végrehajtotta. Nem vehető figyelembe az adókedvezménynél a béremelés, ha a kifizető azt - akár csak részben is - béren kívüli juttatás formájában nyújtja.Folyamatosan foglalkoztatott a munkavállaló, ha a kifizetővel az adókedvezmény alapjául szolgáló hónapban munkaviszonyban áll, és 2011. november 1-je és 2011. december 31-e között bármelyik napon
■ az adókedvezményt érvényesítő kifizetővel munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként munkaviszony keretében foglalkoztatottat is);
■ az adókedvezményt érvényesítő kifizető belföldi kapcsolt vállalkozásával - akár csak egy napig -munkaviszonyban állt (természetes személy kifizető esetében ideértve az olyan egyéni cég által munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyt is, amelynek a kifizető vagy közeli hozzátartozója tagja, valamint a közeli hozzátartozó által egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként munkaviszony keretében foglalkoztatott személyt is).
Adókedvezmény azon hónap(ok)ra érvényesíthető, amely(ek)re teljesül az a feltétel, hogy az elvárt béremelést minden folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló megkapja (ideértve azt is, ha az elvárt béremelés visszamenőleges hatályú).
Nincs elvárt béremelési feltétel, ha a kifizető 2011 novemberében és decemberében egy napig sem volt munkáltatója egyetlen természetes személynek sem (kivéve, ha a kifizető belföldi kapcsolt vállalkozása munkáltatója volt a kedvezménnyel érintett munkavállalónak, vagy természetes személy kifizető esetében saját maga vagy közeli hozzátartozója egyéni vállalkozóként, őstermelőként vagy egyéni cégként munkaviszonyban foglalkoztatta a kedvezményezett természetes személyt, mert akkor van elvárt béremelési követelmény).
Az adókedvezményt a kifizető havonta, a naptári hónap egészében fennálló munkaviszonyok utáni részkedvezmények összegeként állapítja meg.
A (rész)kedvezmény alapja a természetes személyt munkaviszonyára tekintettel megillető bruttó munkabér (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alapján járó bért).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ában.]
A kedvezmény mértéke
■ 2012-ben havonta a kedvezményalap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint, ha a bruttó bér nem haladja meg a 75 ezer forintot; ha a bruttó bér nagyobb, mint 75 ezer forint, az előzőek szerint meghatározott összeget csökkenti a kedvezményalap 75 ezer forintot meghaladó részének 14 százaléka;■ 2013-ban havonta 16 százalék, de legfeljebb 12 ezer forint 75 ezer forintos kedvezményalapig, melyet csökkent a 75 ezer forintot meghaladó kedvezményalap-rész 20 százaléka.
A kedvezmény 2012-ben 190 178 forintos, 2013-ban 135 ezer forintos bruttó munkabérnél "fut ki". 2013-ban a kedvezmény béremelési feltétel nélkül jár.
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 460. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa rész-adókedvezményre 2012-ben
|
1. Bruttó munkabér (forint/hó) |
127900 |
|
2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27) |
34 533 |
|
3. Kedvezményalap (1.) |
127900 |
|
4. Adókedvezmény 16 125 - [(1. - 75 000) x 0,14] |
8 719 |
|
5. Fizetendő adó (2. - 4.) |
25 814 |
Példa rész-adókedvezményre 2013-ban
|
1. Bruttó munkabér (forint/hó) |
127900 |
|
2. Számított szociális hozzájárulási adó (1. x 0,27) |
34 533 |
|
3. Kedvezményalap (1.) |
127900 |
|
4. Adókedvezmény 12 000 - [(1. - 75 000) x 0,2] |
1 420 |
|
5. Fizetendő adó (2. - 4.) |
33 113 |
Elvárt béremelés
Az elvárt béremelés mértékét kormányrendelet írja elő. Ez tételesen meghatározza, hogy a költségvetési szervnek vagy egyházi fenntartású intézménynek nem minősülő munkáltatónak 2012-ben mekkora béremelést kellene adnia a munkavállalóinak ahhoz, hogy a 2011-es nettó bér az adójóváírás megszüntetése és az egészségbiztosításijárulék-emelés miatt ne csökkenjen. Ha a munkáltató az összes munkavállalójának kisebb emelést ad az elvártnál, vagy nem emel semmit azok bérén, nem kaphat szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt (ha a munkavállalók kétharmadánál mulasztja el ezt, nem vehet részt közbeszerzésen ajánlattevőként, és költségvetési támogatást sem kaphat).Havi 216 805 forint feletti 2011-es munkabérnél nincs - jogszabály által - elvárt béremelés. A 2011-ben minimálbéren foglalkoztatottak bérének a 2012-ben érvényes minimálbér, illetve garantált bérminimum (ez 2012-ben havi 93 ezer, illetve 108 ezer forint) összegére - kötelezően - teljesített emelése elvárt emelésnek számít.
2011-es munkabér alatt a személyi alapbér és a rendszeres bérpótlékok (együtt: rendszeres bér) egész havi átlagát kell érteni, amelyet a személyi alapbér 2011. évi legutolsó változásának időpontja és 2011. december 31-e közötti időszakra kell kiszámolni. Ha a személyi alapbér 2011. október 31-e után változott, a 2011. január 1-je és október 31-e közötti legutolsó személyi alapbérből kell - annak változásától a 2011. október 31-e utáni újabb személyi alapbér-változásig terjedő időtartamra - a rendszeres pótlékokkal együtt egész havi átlagot számolni. Ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, a teljes 2011-es rendszeres bért kell átlagolni. Ha a munkaviszony 2011. október 31-e után jött létre, a 2011-es munkabért a munkaviszony első napja és 2011. december 31-e között szerzett rendszeres bér egész havi átlagában kell megállapítani (még akkor is, ha a bér ez alatt változott).
Teljesítménybérnél személyi alapbér alatt a százszázalékos teljesítésért járó, 2011-es teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, ideértve a teljesítménybér időbér részét is (jutalékos bérformánál a ténylegesen kifizetett jutalékokat kell figyelembe venni).
Az elvárt béremelés akkor valósul meg, ha a munkáltató a munkavállaló - rendszeresbérátlag-számításnál figyelembe vett - személyi alapbérét 2012-ben
■ 26 százalékkal emeli, ha a 2011-es munkabér havi 59 600 forint vagy annál kevesebb;
■ a személyi alapbér és a rendszeres bér hányadosa és az elvárt béremelés (a kormányrendelet melléklete szerinti táblázatban a 2011. évi munkabérhez tartozó összeg) szorzataként kapott összeggel emeli, ha a 2011-es havi munkabér több, mint 59 600 forint, de nem haladja meg a 216 805 forintot.
A munkáltató - valamennyi munkavállalójára nézve - választhatja, hogy a 2011-es személyi alapbért úgy emeli, hogy nem számol rendszeres bérátlagot (nem veszi figyelembe a bérpótlékokat), és a személyi alapbér összegéhez tartozó - kormányrendelet táblázatában megjelölt - béremeléssel emeli a személyi alapbért.
__________________________________________________________________________________
Példa elvárt béremelésre
|
1. 2011. évi személyi alapbér (forint/hó) |
100 000 |
|
2. Rendszeres bérpótlék* (1. x 0,15) |
1 5 000 |
|
3. 2011. évi munkabér (1. + 2.) |
115000 |
|
4. Elvárt béremelés** |
12 900 |
|
5. Korrigált elvárt béremelés (4. x 1. / 3.) |
11 217 |
|
6. Elvárt személyi alapbér
2012-ben |
111 217 |
|
7. 2012. évi munkabér (6. x 1,15) |
127900 |
**Az elvárt béremelésről szóló kormányrendelet táblázatában az adott jövedelemsávra érvényes összeg.
__________________________________________________________________________________
Karrier Híd Program kedvezménye
Az állami foglalkoztatási szerv által kérelemre kiadott - a kiállítás hónapját követő 12. hónap utolsó napjáig érvényes - igazolás alapján a Karrier Híd Programban részt vett, a kifizetővel fennálló foglalkoztatási jogviszonyát közvetlenül megelőzően közszférában foglalkoztatott személy után az őt munkaviszonyban foglalkoztató (a költségvetési szerv kivételével) adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a programban részt vett munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 13,5 százaléka.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 462. §-ában.]
Nem szakképzettek adókedvezménye
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH-közlemény (FEOR-08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztató kifizető e munkaviszony(ok)ra tekintettel adókedvezményt vehet igénybe. Ennek összege a kedvezményezett munkakörben foglalkoztatott(ak)at megillető bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 9 százaléka. Az adókedvezmény 2013. január 1-jétől érvényesíthető.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 461. §-ában.]
Foglalkoztatási kedvezmények
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket szabályozó törvény már nem azt mondja ki, hogy a 27 százalékos tb-járulék helyett a foglalkoztatót a bruttó munkabér után mekkora fizetési kötelezettség terheli, hanem azt, hogy a szociális hozzájárulási adóból a munkaadó mekkora részkedvezményt vehet igénybe.A pályakezdők utáni Start-kedvezmény mértéke:
■ legfeljebb középfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében;
■ felsőfokú végzettségű pályakezdőnél a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, 7 százaléka az azt követő három hónapban.
[Lásd a. 2004. évi CXXIII. törvény 4/A. §-ában.)
A Start Plusz-kedvezmény továbbra is a gyes, gyed, gyet és az ápolási díj megszűnését követő, valamint a gyes melletti foglalkoztatáshoz, illetve a tartósan (legalább 12 hónapig, illetve pályakezdő esetén hat hónapig nyilvántartott) álláskeresők alkalmazásához kapcsolódik. A Start Plusz-kedvezmény is a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető; mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 17 százaléka a foglalkoztatás első évében, 7 százaléka a foglalkoztatás második évében.Start Extra-kedvezményt vehet igénybe továbbra is a munkáltató, ha olyan munkavállalót alkalmaz, aki
■ legalább három hónapig volt álláskeresőként nyilvántartva, és 50 évnél idősebb, vagy legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű; vagy
■ foglalkoztatást elősegítő támogatásra jogosult.
A Start Plusz kártyával igénybe vehető adókedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb minimálbér kétszeresének 27 százaléka a foglalkoztatás első évében, 17 százaléka a foglalkoztatás második évében.
Start Plusz és Extra kártyák esetén továbbra is feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a legalább napi négyórás munkaidő. A Start Plusz és Extra kártyák 2011 végéig válthatók ki, de a már kiváltott kártyák után a kedvezmény továbbra is érvényesíthető.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 5., 7. §-aiban.]
2012. január 1-je és 2012. december 31-e között új típusú, Start Bónusz kártya váltható ki. A kártyát olyan személy válthatja ki, aki■ legalább három hónapig folyamatosan nyilvántartott álláskereső; vagy
■ gyesben, gyedben, gyetben, ápolási díjban részesült, és az ellátása folyósításának megszűnése óta még nem telt el 365 nap, illetve gyes mellett szeretne dolgozni, feltéve, hogy nincs munkahelye; és
■ nincs Start, Start Plusz vagy Start Extra kártyája.
Ha a Start Bónusz kártyát birtokló elhelyezkedik, a munkáltatója a szociális hozzájárulási adóból - a kártya érvényessége alatt - részkedvezményt vehet igénybe, melynek mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének 27 százaléka a foglalkoztatás első évében. Feltétel a legalább 31 napos foglalkoztatás és a legalább napi négyórás munkaidő.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 7/A. §-ában.)
Rehabilitációs kártyára jogosult a megváltozott munkaképességű személy, ha a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel. Az is jogosult rehabilitációs kártyára, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült vagy rehabilitációs járadékban részesül.A munkaadó az érvényes rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból. Ennek mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (ez 2012-ben havi 186 ezer forint) 27 százaléka.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 16/A. §-ában.)
Az önkormányzati közfoglalkoztatásban és az országos közfoglalkoztatási programban részt vevő költségvetési szerv foglalkoztatási kedvezménye is a szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe (rész)adókedvezményként, mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 1,3-szeresének 13,5 százaléka (akkor is a minimálbér 1,3-szereséig érvényesíthető a kedvezmény, ha a munkavállaló részmunkaidős).[Lásd a. 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. §-ában.)
A gyermekgondozási szabadságról részmunkaidőbe visszatérő munkavállaló és az ugyanabban vagy hasonló munkakörben alkalmazott másik részmunkaidős munkavállaló utáni kedvezményt a munkáltató változatlan feltételek mellett érvényesítheti, de 2012-től már a szociális hozzájárulási adóból, részkedvezményként. A kedvezmény mértéke a két részmunkaidős bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 7 százaléka.A munkaadónak a kedvezmény továbbra is akkor jár, ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló (aki a szabadság alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült) munkakörét közvetlenül a visszatérését követően
■ a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló és mellette
■ a munkavállaló gyermekgondozási szabadságának időtartama alatt e munkavállaló munkakörének ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott (helyettesítő) munkavállaló, vagy a szabadság lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
Továbbra sem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki
■ a statisztikai előírások szerint nem tartozik az átlagos statisztikai állományi létszámba, vagy
■ munkaviszonyát rendes vagy rendkívüli felmondással szüntette meg.
A gyermekgondozási szabadságról való visz-szatérést követően a "megosztott" munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után csak abban az esetben jár kedvezmény, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a gyermekgondozási szabadságról való visszatéréstől számítva legalább egy évig fennáll. A kedvezmény a foglalkoztatás fennállása alatt, legfeljebb három évig jár.
[Lásd a 2004. évi CXXIII. törvény 8/B. §-ában.)
Adókedvezmények korlátozása
Az adókedvezmények közül ha egy jogviszony alapján a kifizetőt több is megilleti, a kifizető választhatja ki, hogy melyiket érvényesíti. A kedvezmények az alábbi esetekben halmozhatók:■ Start Plusz-, Extra- és Bónusz-kedvezmények (ide nem értve a pályakezdők Start-kedvezményét) bármelyik más adókedvezménnyel (például a bérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezménnyel) együtt is érvényesíthetők, még úgy is, hogy a két jogcímen igénybe vett kedvezmény negatív adót eredményez; a számított adó összegét meghaladó kedvezmény a kifizető más munkavállalókkal fennálló jogviszonyára tekintettel megállapított adóból levonható, ha nincs ilyen, a számított adót meghaladó kedvezmény igénylésére a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,
■ a Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló után együttesen is igénybe vehető, a kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg azonban a számított adót.
Közös szabály az adókedvezményeknél, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyból származó bér az adókedvezmény alapjánál nem vehető figyelembe.
[Lásd a. 2011. évi CLVI. törvény 463. §-ában.]
Bevallás, befizetés
Az adóalany kifizető az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem kell feltüntetni. Ha az adóalany foglalkoztatási kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az adózás rendjéről szóló törvény 31. paragrafus (2) bekezdése szerinti bevallását úgy köteles teljesíteni, hogy abból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.Az egyéni vállalkozó havonta, az őstermelő negyedévente állapítja meg az adót, és azt a tárgyhónapot, illetve negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, valamint a középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappalin tanuló evás adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és azt a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.
A külföldi kifizető telephelye, pénzügyi vagy más meghatalmazott képviselője útján, ezek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti adókötelezettségeit. Ha ezt elmulasztja, a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy az adó fizetésére kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (kivéve a mulasztási és az adóbírságot).
[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 464. §-ában.]
"Kedvezményes" szankció
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény adminisztratív hibából bekövetkezett jogosulatlan igénybevétele miatt az adóhatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet, ha az adott hónapban■ a kedvezmény igénybevétele kizárólag az elvárt béremelés elmaradása miatt jogosulatlan, és
■ az elvárt béremelést a kedvezményt igénybe vevő a folyamatosan foglalkoztatottak létszámának legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és
■ az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatott valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és
■ a kedvezményt igénybe vevő legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszakra visszamenőlegesen valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után teljesítette (kivéve az olyan munkavállalója után, aki az ellenőrzés megkezdésének időpontjában már nem a munkavállalója; e volt munkavállalónak nem kell visszamenőlegesen béremelést adnia).
A jogosulatlanul igénybe vett (teljes) kedvezmény összege után - az adózás rendjéről szóló törvény 172. paragrafus (20d) bekezdése szerint - 15 százalékos, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot kell fizetni (kivéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója után visszamenőlegesen, az ellenőrzés megkezdése előtt végrehajtotta).
A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezményt igénybe vevőnek nem kell a bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét saját maga tárja fel, feltéve, hogy a kedvezmény jogosulatlan igénybevétele miatt - a fent felsorolt okokra tekintettel - az adóhatóság nem állapíthat meg adókülönbözetet. Ha a kifizető visszamenőlegesen végrehajtja a béremelést (elkerülendő az esetleges szankciókat), és emiatt a részkedvezmény összege bármely munkavállalónál változik, az önellenőrzést e munkavállalókra el kell végezni.
[Lásd a. 2011. évi CLVI. törvény 464/A-B. §-aiban.]
Mit kell tudni az egészségügyi hozzájárulásról?
Egyéni százalékos eho
Nem változott.
Az egyént terhelő százalékos eho továbbra is 14 százalék, és a vállalkozásból kivont, az értékpapír-kölcsönzésből, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, továbbá az ingatlan-bérbeadásból származó, évi 1 millió forintnál nagyobb adóköteles jövedelem teljes összegére kell megfizetni (osztalékelőlegre változatlanul nem kell).A hozzájárulás-fizetési felső határ 450 ezer forint, vagyis maximum ennyi ehót kell megfizetni akkor is, ha a 14 százalékkal számított eho ennél több. A 450 ezer forintba beszámítanak az egyéni egészségbiztosítási járulékok (4 százalék természetbeni és a 2012-ben már 3 százalék mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteher-viselési hozzájáruláson belüli 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulék, továbbá az egészségügyi szolgáltatási járulék (utóbbi összege 2012. január 1-jétől havi 6390 forint). Ha e járulékok összege meghaladja a 450 ezer forintot, a magánszemélynek egyáltalán nem kell 14 százalék ehót fizetni, ha azonban ennél kevesebb az éves járulék, akkor az összeghatár eléréséig.
Ingatlan-bérbeadásból származó bevétel esetén továbbra is a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján jövedelemnek minősülő összeg az ehoalap. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem utáni 14 százalékos ehót év közben az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem alapulvételével kell megállapítani, ha van kifizető, a kifizetőnek, ha nincs kifizető, a bérbeadó magánszemélynek.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Kifizetői százalékos eho
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások után a kifizetőnek 10 százalékos ehót kell fizetnie az adóalapként meghatározott összeg (a jövedelem 1,19-szorosa) után.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A kamatkedvezmény utáni 27 százalékos eho alapja az adóalapként meghatározott összeg, vagyis a juttatás értékének 1,19-szorosa (a kamatkedvezményből származó jövedelem 100 százaléka helyett).[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. bb) alpontjában.]
Mentesül a kifizetői eho alól az a jövedelem, amely után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Így a minimálbér 30 százalékánál kisebb jövedelemmel járó megbízási díjak, tiszteletdíjak - a járuléktörvény 5. paragrafus (1) g) pontja és (2) bekezdése szerinti jogviszonyból származó jövedelmek - után nem kell 27 százalék ehót megállapítani, mivel azok szociális hozzájárulási adó alapját képezik.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A kifizetőt terhelő százalékos eho továbbra is 27 százalék (kivéve a béren kívüli juttatást, ami után 10 százalék a kifizetői eho).Kifizetői eho terheli az összevont személyijövedelemadó-alapba tartozó adó-(adóelőleg-)köteles jövedelmek közül azokat, amelyeket a tb-szabályok szerint nem terhel járulék (ilyenek például a személyijövedelemadó-törvény szerinti egyéb jövedelmek, például a titoktartási, hallgatási díj), valamint a kamatkedvezményből származó külön adózó jövedelmet.
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a kifizetőnek továbbra sem kell 27 százalék ehót fizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1), 5. § (2) bekezdéseiben.]
A kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie a személyijövedelemadó-törvény 70. paragrafusában felsorolt, úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások adóalapként meghatározott összege után.Ilyen juttatás például a cégtelefon magáncélú használata, a csoportos biztosítás díja, a reprezentáció és az üzleti ajándék személyijövedelemadó-köteles része, valamint a béren kívüli juttatásoknak a kedvezményes adózási értékhatárt meghaladó része. E jövedelmek után a juttatás értékének 1,19-szorosa után a kifizető 27 százalék ehót köteles fizetni (a 16 százalék személyi jövedelemadón felül).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bek. ba) alpontjában.]
A magánszemély továbbra is akkor fizeti meg a 27 százalékos ehót, ha nincs kifizető, vagy pedig ha a kifizető nem köteles a jövedelem után adót (adóelőleget) megállapítani.A biztosítási jogviszonyon kívüli juttatások után nem kell járulékot fizetni, ezért ilyenkor ehofizetési kötelezettség van. Így például a munkavállalónak a munkáltató belföldi vagy külföldi anyavállalatától kapott adó-(adóelőleg-)köteles jövedelme után a kifizetőnek 27 százalék ehót kell fizetnie. Ha a juttató nem minősül kifizetőnek, akkor a jövedelemszerző magánszemély fizeti a 27 százalékos ehót.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________A kifizetőt terhelő közterhek mellett adható juttatások
|
A juttatás jogcíme |
Eho (%) |
|
Üdültetés saját üdülőben |
10 |
|
Munkahelyi étkeztetés |
10 |
|
Erzsébet-utalvány |
10 |
|
Széchenyi-pihenőkártya |
10 |
|
- szálláshely-szolgáltatásra |
10 |
|
- vendéglátásra |
10 |
|
- szabadidős szolgáltatásokra |
10 |
|
Iskolakezdési támogatás |
10 |
|
Helyi utazási bérlet |
10 |
|
Iskolarendszerű képzés átvállalt költsége |
10 |
|
Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói |
10 |
|
A
béren kívüli juttatások évi 500 ezer |
27 |
|
Az
egyes béren kívüli juttatások törvényi |
27 |
|
Hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés |
27 |
|
Cégtelefon magáncélú használata |
27 |
|
Csoportos biztosítások díja |
27 |
|
Minden
munkavállalónak azonos feltétellel |
27 |
|
Csekély értékű ajándék, legfeljebb évi három |
27 |
|
Bárki által hozzáférhető termék, szolgáltatás |
27 |
|
Rendezvényen adott ingyenes ellátás, |
27 |
Más tagállami biztosítottak
Nem változott.
A Magyarországon kívüli EGT-tagállamban és a Svájcban biztosítottaknak, illetve kifizetőiknek nem kell ehót fizetniük. A másik tagállami vagy svájci biztosítás igazolható■ az ottani illetékes hatóság által a biztosításról kiállított bármilyen formájú igazolással;
■ az úgynevezett A1-es uniós nyomtatvánnyal (amelyet kiküldetés vagy egyszerre több tagállamban történő munkavégzés esetén a biztosítás helye szerinti állam illetékes szerve állít ki).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Nyilatkozat az egyéni ehóról
Nem változott.
Az egyéni ehót a kifizetőnek a naptári évben mindaddig le kell vonnia a magánszemélynek kifizetett jövedelmekből, amíg az nem ad nyilatkozatot neki, hogy a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulék, illetve egészségügyi szolgáltatási járulék és a külön adózó jövedelmei után megfizetett 14 százalékos eho összege elérte a hozzájárulás-fizetési felső határt (2012-ben ez 450 ezer forint).A magánszemély nyilatkozhat arról is, hogy egészségbiztosítási járuléka év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, ekkor a kifizető nem vonhatja le a 14 százalék ehót. Ha az év végén kiderül, hogy a járulék mégsem érte el a felső határt, a magánszemélynek a tárgyévi személyijövedelemadó-bevallásában 14 százalék (plusz az ehokülönbözetre 6 százalék) ehót kell bevallania és a bevallási határidőig megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. §-ában.]
Kivételek a százalékos eho alól
Nem változott.
A kifizetőnek nem kell 27 százalékos ehót fizetnie■ a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességigyermekágyi segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege után;
■ a kedvezményezett részére történő egyösszegű pénztári kifizetés után a magán-nyugdíjpénztári tag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történt visszalépés esetén a volt pénztártagnak a visz-szalépés miatt kifizetett tagdíj-kiegészítés után;
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány után;
■ az egészségpénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatások (például természetgyógyászati szolgáltatás, sporteszköz vásárlásának támogatása) után;
■ az iskolai szövetkezeti csoport nappalis tanuló, hallgató tagjának személyes közreműködéséért adott ellenszolgáltatás után.
A magánszemélyt nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség a tőzsdei osztalék után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Egyéni ehobevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő átalányjövedelme az összevont adóalap része, de az ehót ezentúl nem 27 százalékos mértékkel, hanem 15 százalékkal kell bevallania és befizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a kifizető levonta az ehót, és a magánszemélyt a személyi jövedelemadóról vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint nem terheli bevallási kötelezettség, akkor ezen ehoköteles jövedelmének ehóját nem kell bevallania.[Lásd. az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (4) bekezdésében.]
Az ingatlant bérbe adó magánszemélynek az adóbevallásában be kell vallania az ebből származó jövedelmét terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (6 százalékkal növelten), ha a kifizető az ő téves nyilatkozata miatt nem vonta le tőle azt. Az adóévre megállapított ehót a magánszemélynek a jövedelemszerzés évéről szóló bevallásban kell bevallania és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetnie.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11/A. § (3) bekezdésében.]
A jövedelemszerzőnek kell a százalékos ehót bevallania és megfizetnie a jövedelemre, ha az nem kifizetőtől származik.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 11. § (8) bekezdésében.]
A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelőnek továbbra is a bevétele 5 százalékának a 15 százalékát kell bevallania százalékos egészségügyi hozzájárulásként.A fizető-vendéglátós magánszemély ehója továbbra is a tételes átalányadó 20 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 4. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A béren kívüli juttatások utáni 10 százalék egészségügyi hozzájárulást a kifizető a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.A béren kívüli juttatás éves 500 ezer forint keretösszeg fölötti részére - mint egyes meghatározott juttatás után - megállapított 27 százalékos ehót az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. A kiszámított ehót csökkenti az ugyanazon alap utáni 10 százalékos eho (mivel a kifizető azt már egyszer, mint béren kívüli juttatás utáni ehót, megfizette).
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (6), 11. § (6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A kifizetőnek a százalékos egészségügyi hozzájárulást havonta kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, a tárgyhót követő hónap 12-éig.Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az egészségügyi hozzájárulást nem tudja levonni (mert például az osztalékelőleg teljes összege osztalékká vált), a magánszemélynek a százalékos egészségügyi hozzájárulást év közben előlegként kell megfizetnie - az adóelőleg, illetve az adó megfizetésével egyidejűleg -, és véglegesen a tárgyévi jövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások után a kifizető a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást a jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.
A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni.
Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni a százalékos ehót.
Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói osztalékalapja utáni egészségügyi hozzájárulást az éves bevallásában kell bevallania, és a bevallásra előírt határidő végéig kell megfizetnie.
Hozzájárulás túlfizetése
Nem változott.
Ha a magánszemély túlfizette az egészségügyi hozzájárulást, vagy a kifizető az előírtnál többet vont le tőle, a túlfizetést a magánszemély az adóévi adóbevallásában igényelheti vissza.__________________________________________________________________________________
Példa béren kívüli juttatások (cafeteria) közterheire 2012-ben (Ft)
|
1. 12-szer havi 12 500 forint értékű munkahelyi étkeztetés |
150000 |
|
2. Széchenyi-pihenőkártya szálláshely alszámlájára utalt támogatás |
150000 |
|
3. Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámlájára utalt támogatás |
100000 |
|
4. Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámlájára utalt támogatás |
50 000 |
|
5. Helyi utazási bérlet |
107000 |
|
6. 12-szer havi 10 ezer forint értékű egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás |
120000 |
|
7. Béren kívüli juttatások együttes értéke (1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.) |
677000 |
|
8. Adóalap (7. x 1,19) |
805630 |
|
9. Kifizetőt terhelő szja (8. x 0,16) |
128 901 |
|
10. Kifizetői 10 százalékos ehoalap (8.) |
805630 |
|
11. Kifizetői 10 százalékos eho (10. x 0,1) |
80 563 |
|
12. Kifizetői 27 százalékos ehoalap* |
210 630 |
|
13. Kifizetői 27 százalékos eho** |
35 807 |
**Az adóévet követő év május hónap kötelezettségeként kell bevallani, a 27%-os ehót csökkenti az ugyanazon alap után megállapított 10% eho [Eho tv. 3. § (6) bek.].
__________________________________________________________________________________
Példa ingatlan bérbeadás ehójára
|
A) Tételes költségelszámolás |
|
|
1. Bevétel |
2 280 000 Ft |
|
2. Költség |
580 000 Ft |
|
3. Jövedelem (1. - 2.) |
1 700 000 Ft |
|
4. 14%-os eho fizetése esetén jövedelem (3. x 0,78)* |
1 326 000 Ft |
|
5. Szja-alap (4. x 1,27)** |
1 684 020 Ft |
|
6. Szja (5. x 0,16) |
269 443 Ft |
|
7. Ehoalap(4.) |
1 326 000 Ft |
|
8. Eho(7. x 0,14) |
185 640 Ft |
**A magánszemély összevonás alá eső éves várható jövedelme több mint 2 millió 424 ezer forint.
|
B) 10 százalékos költséghányad alkalmazása |
|
|
1. Bevétel |
1 500 000 Ft |
|
2. Jövedelem (1. x 0,9)* |
1 350 000 Ft |
|
3. Szja-alap (2. x 1,27) |
1 714 500 Ft |
|
4. Szja (3. x 0,16) |
274 320 Ft |
|
5. Ehoalap(2.) |
1 350 000 Ft |
|
6. Eho(5. x 0,14) |
189 000 Ft |
__________________________________________________________________________________
Mit kell tudni az evások járulékáról és ehójáról?
Főállású egyéni vállalkozó járulékalapja
Változás 2012. január 1-jétől.
Az evásnak is szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, nem társadalombiztosítási járulékot.A főállású evás egyéni vállalkozónak az egyéni egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a minimálbér (ha a személyesen végzett főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum) másfélszerese után kell megfizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A nyugdíjjárulék alapja a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) vagy - ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a tárgyhónap első napján érvényes garantált bérminimum (2012-ben 108 ezer forint).[Lásd. az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Magasabb járulékalap választása
Változás 2012. január 1-jétől.
Magasabb járulékalap választása esetén az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kötelező alapjánál (a minimálbér, illetve a garantált bérminimum másfélszeresénél) magasabb összeget kell vállalni egyéni járulékalapként.[Lásd. az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha főállású evás egyéni vállalkozó - magasabb összegű tb-ellátások megszerzése érdekében - a törvényben előírtnál nagyobb járulékalap után kíván járulékot fizetni, ezt először az eva alá történő bejelentkezésekor, vagyis az első adóévet megelőző év december 20-áig jelentheti be, külön bejelentőlapon, az adóhatóságnak, már evásként pedig a novemberre vonatkozó - december 12-éig benyújtandó - járulékbevallásában.Ha többes jogviszonyban álló evás egyéni vállalkozó év közben főfoglalkozású egyéni vállalkozóvá válik - például megszűnik a heti 36 órás munkaviszonya -, a tárgyév hátralévő részére is választhatja a magasabb járulékalap utáni járulékfizetést.
[Lásd. az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Járulékmérték, tagdíjmérték
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tag evás vállalkozók kötelező tagdíjfizetése, a tagoknak tagdíj helyett véglegesen nyugdíjjárulékot kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az evás egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 7,5 százalékról 8,5 százalékra nő, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalékról 3 százalékra.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék változatlanul 4 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29/A. § (1) bekezdésében.]
Járulék szünetelése, mentességek
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó is dönthet úgy, hogy szünetelteti tevékenységét, méghozzá minimum egy hónapig és maximum öt évig - írja elő az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 18. paragrafusa. A szünetelés alatt járulékokat sem kell fizetnie.Az evás egyéni vállalkozó nem köteles nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának időtartama alatt, kivéve, ha gyes, gyet vagy ápolási díj folyósítása alatt személyesen végez vállalkozói tevékenységet. Nem kell járulékot fizetnie a kamarai tagságát szüneteltető egyéni vállalkozó ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek sem.
Töredék hónapban a járulékfizetési alsó határt arányosan csökkenteni kell.
A magasabb járulékalapot választó evás egyéni vállalkozónak is arányosan csökkentenie kell a járulékalapját (például a táppénz folyósításának időtartamával arányosan).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8., 29/A. és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 6/A. §-aiban.]
Egyéni vállalkozó többes jogviszonya
Változás 2012. január 1-jétől.
Ha evás egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal is rendelkezik, a vállalkozásában is meg kell fizetnie - a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (korábban mentesült ez alól).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A nappali tagozatos diák evás egyéni vállalkozó is megfizeti vállalkozásában a természetbeni egészségbiztosítási járulék mellett - a 2012-ben már 3 százalékos mértékű - pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.Nem kell az álláskeresési ellátások fedezetére járulékot fizetnie az evás egyéni vállalkozónak, ha nappali rendszerű oktatás keretében tanul, vagy a vállalkozói tevékenysége mellett - akár részmunkaidőben - munkaviszonnyal is rendelkezik.
A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott adóalap 4 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában, 31. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyugdíjas vállalkozó
Változás 2012. január 1-jétől.
A nyugdíjas evás egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 6390, napi 213 forint (2011-ben havi 5100, napi 170 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Annak a nyugdíjas evás vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak az egyik jogviszonyában kell megfizetnie.Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de - a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában - az adóév egészére választhatja azt is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban személyesen közreműködik, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére érvényesen nyilatkozni köteles, melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az egyszerűsített vállalkozói adó fizetését választó nyugdíjas egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot bevétele mértékétől függetlenül megfizeti, tehát akkor is, ha egyáltalán nincs bevétele.
A keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesülő, fogva tartott vagy tevékenységét szüneteltető nyugdíjas vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.
Az evás nyugdíjas egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja továbbra is az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóalap 10 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37. § (2) bekezdésében, 38. §-ában.]
Járulék fizetése, bevallása
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni a járulékot. Járulékbevallását a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig elektronikus úton kell benyújtania. A többes jogviszonyban álló nappali tagozatos vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyú evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és bevallania. A kiegészítő tevékenységet folytató, vagyis nyugdíjas evás egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és az éves evabevallásában bevallania.Társas vállalkozás és vállalkozó
Változás 2012. január 1-jétől.
Az evás társaság főállású társas vállalkozó tagja az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyes közreműködésre tekintettel kapott tagi jövedelem, de havonta legalább a minimálbér - vagy ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel, a garantált bérminimum - másfélszerese után fizeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíjjárulékot havonta legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) vagy - ha a főtevékenység legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum (2012-ben 108 ezer forint) után kell megfizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Táppénzes állomány, terhességi-gyermekágyi segély, gyes, gyed, gyet és ápolási díj esetén a járulékfizetési alsó határt az ellátás folyósításának időtartamával arányosan csökkenteni kell.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. §-ában.]
Egészségügyi hozzájárulás
Nem változott.
Az evás egyéni vállalkozó vállalkozói osztalékalapját nem terheli 14 százalékos eho.Az evaalany társaság magánszemély tagját nem terheli 14 százalékos ehofizetési kötelezettség az osztalék vagy a vállalkozásból kivont jövedelem után.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
Mit kell tudni a külön tb-szerződésekről?
Szerződéses szolgálati idő
Változás 2011. december 1-jétől.
Nyugdíjra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap szerzése céljából megállapodást csak az köthet, aki nem magán-nyugdíjpénztári tag.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A megállapodás alapján nyugdíjjárulékot kell fizetni (korábban nyugdíjjárulékot és nyugdíj-biztosítási járulékot kellett).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
A nyugdíjszerzésre kötött megállapodás alapján fizetendő járulék mértéke 34 százalék.A megállapodás alapján fizetendő járulék alapja legalább a megállapodás napján érvényes havi minimálbér (2012-ben 93 ezer forint). Ennél magasabb jövedelem után is fizethető járulék, de maximum a járulékfizetési felső határ naptári évre felszorzott összege után (ez 2012-ben 7 942 200 forint).
Megállapodást az a nagykorú belföldi köthet, aki nem saját jogán nyugdíjas, és akire a biztosítás nem terjed ki, akinek nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, vagy akinek a biztosítása szünetel.
Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év megszerzésére csak akkor köthető megállapodás, ha a szerződő betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Megállapodás nem csupán nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalap, hanem "csak" szolgálati idő szerzésére is köthető, például nappali felsőfokú tanulmányok idejére (PhD-képzésére is), illetve - maximum öt pótévet szerezve - teljes öregségi tb-nyugdíjhoz szükséges 20 év, valamint az öregségi résznyugdíjhoz előírt 15 év szolgálati idő elérése céljából. Ilyenkor a nyugdíjjárulék alapja a minimálbér.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bek. b) pontjában, (4)-(5) bekezdéseiben.]
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátás
Nem változott.
Pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra - a 2005. évi CXIX. törvény 202. paragrafusának (4) bekezdése szerint - nem köthető külön megállapodás.Egészségügyi szolgáltatás
Nem változott.
A külföldi állampolgár és családtagjai megállapodást köthetnek arra, hogy ők és velük együtt élő gyermekeik egészségügyi szolgáltatást vehessenek igénybe (a sürgősségi ellátás kivételével, mert az mindenkinek jár).A külföldi nagykorú személy által fizetendő járulék havi összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka (2012-ben 46 500 forint). Az itt tanuló külföldi, illetve külföldi 18 év alatti gyermeke esetében a járulék a minimálbér 30 százaléka (2012-ben 27 900 forint).
[Lásd. az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
Az egészségügyi szolgáltatási megállapodás megkötésekor be kell mutatni a kedvezményezett személyazonosságát igazoló okmányt, a lakó-, tartózkodási vagy szálláshelyét igazoló dokumentumot, illetve külföldi állampolgár esetében az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmányt.[Lásd a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében.]
Egészségügyi szolgáltatás megállapodás alapján akkor jár,■ ha a megállapodás szerinti járulékot az igénybevétel kezdetét megelőzően legalább hat hónapig folyamatosan fizették (ekkor a hat hónapot követő első naptól vehető igénybe szolgáltatás);
■ ha a megállapodás szerinti járulék hathavi összegét egyszerre befizetik (ez esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától vehető igénybe szolgáltatás).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (5) bekezdésében.]
A befizetési határidő elmulasztásának következtében megszűnik a megállapodás hatálya a járulék esedékességének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, kivéve, ha addig a tartozást megfizetik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (2) bekezdésében.]
Mit kell tudni az öregségi nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Változás 2012. január 1-jétől.
A januári nyugdíjemelés mértéke kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ, azaz a költségvetési törvényben elfogadott infláció mértékével emelik a nyugdíjakat. (Eddig a bruttó hazai termék, a GDP változatlan áron számított növekedési ütemétől és a nettó átlagkereset növekedésétől is függött a nyugdíjemelés mértéke. A GDP költségvetési törvényben elfogadott, 3 százalékot elérő növekedési üteme esetén a nettó átlagkereset ugyancsak költségvetési törvényben tervezett növekedését is figyelembe vették a januári nyugdíjemelésnél.)2012. január 1-jétől 4,2 százalékkal kell emelni a 2011-ben vagy azt megelőzően megállapított nyugellátásokat. A 2011 novemberében egyszeri kiegészítésben részesülők nyugellátását ezt megelőzően 0,5 százalékkal is meg kell emelni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha a KSH-adatok alapján kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja.
A novemberi nyugdíjemelésnél a KSH által a nyugdíjasok fogyasztására közzétett január és augusztus közötti adatokból számított éves fogyasztóiár-indexet kell figyelembe venni, ha ez meghaladja az átlagosból számíthatót.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3)-(5) bekezdéseiben.]
Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis mindkét nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő években jár).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]
Nyugdíjprémium
Nem változott.
A kormánynak a novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy értékeli, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére eléri a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.Azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Nem adható nyugdíjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak és a rehabilitációs járadékosnak.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménnyel - de legfeljebb 4-gyel - meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát maximum 80 ezer (4 x 20 000) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható évi növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne.
Havi nyugdíjminimumok
Nem változott.
2012-ben a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok maradnak érvényben.[Lásd a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 11. §-ában, 64/D. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok 2012-ben
|
Ellátás megnevezése |
A nyugdíjminimum havi összege |
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Öregségi nyugdíj
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltik be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában és a 2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (5), 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Változás 2012. január 1-jétől.
Azoknak is meg kell szüntetniük a jogviszonyukat nyugdíjazásuk napján, akik 2007 végéig szereztek jogosultságot teljes vagy csökkentett előrehozott nyugdíjra. (Tehát az 1951 előtt született nőknek és az 1947 előtt született férfiaknak, ha 2008 előtt 33 év szolgálati időt szereztek.) Eddig nekik a jogviszony megszüntetése nélkül is megállapították a nyugdíjat.[Lásd a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
Az öregséginyugdíj-jogosultság érvényesítésének - a szükséges szolgálati idő megszerzésén túl - az is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék. Így ha például egy 1951-ben született férfi közalkalmazott 2013- ban betölti a 62. életévét, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya áthúzódik 2014- re, a korhatára és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2013-ban megszerzi, de azt csak 2014-ben, a biztosítási jogviszonya megszűnését követő naptól érvényesítheti (ezt annak ellenére megteheti, hogy az 1952-ben született, tehát 2014-ben 62 éves férfiak már csak 62 és fél éves korukban töltik be az irányadó nyugdíjkorhatárt).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2) bek. c), (3) bek. c) pontjaiban.]
A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak legalább a nyugdíjba menetele napjára itthon, valamint az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban is meg kell szüntetnie minden biztosítási jogviszonyát.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4), 18/A. § (6), 18/B. § (5) bekezdéseiben.]
Nem kell megszüntetniük biztosítási jogviszonyukat azoknak, akik 2009 végéig elérték a nyugdíjkorhatárt, és megszerezték a szükséges szolgálati időt.[Lásd a nyugdíjmódosító 2009. évi XL. törvény 8. § (4) bekezdésében.]
Méltányosságok
Változás 2012. január 1-jétől.
Megváltozott munkaképesség miatt csak özvegy részére, rehabilitációs járadékra jogosultság miatt pedig nem lehet megállapítani kivételes nyugellátást. (Eddig legalább 50 százalékos egészségkárosodás esetén a nem rehabilitálható - tehát rokkant -, valamint a rehabilitálható személyeknek az ellátáshoz szükséges szolgálati idő nélkül is megállapíthatták az ellátást különös méltányosságból.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § (1) bek. a) és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 72/B. § (4) bek. a), c) pontjaiban, (5) bekezdésében, (11) bek. c) pontjában.]
Nem változott.
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő személynek nincs meg ugyan a nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Méltányossági árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő legalább felével rendelkezett. Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerzett szolgálati időt (például ha meghal az egyetemista apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig.
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személynek folyósított mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni.
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül, aki idős, egyedülálló, vagy hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést. Méltányossági alapon háromévente növelhető a nyugdíj.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2012-ben 42 750 forint) lehet.
Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együtt nem haladja meg a 70 ezer forintot, és az emelést az élethelyzete is indokolja, például nem tud dolgozni, nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 70 ezer forintot, egyedülálló esetén a 80 ezer forintot.
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vezetője méltányosságból akkor is emelheti a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme meghaladja a 70 ezer forintot, de nem több 80 ezer forintnál.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § és a 168/1997. kormányrendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Új előírás 2012.január 1-jétől.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - a nyugdíjjárulék-köteles (tehát a 2012. január 1-jétől megállapított) rehabilitációs ellátás összegét figyelmen kívül kell hagyni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Az öregségi nyugdíj alapjába 2012-ben havi 372 ezer forint valorizált nettó átlagkereset számítható be teljesen (2011-ben 330 ezer forintot lehetett beszámítani), az ezt meghaladó részből pedig továbbra is fokozatosan csökkenő hányad. Például 500 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 372 ezer forint plusz a 372 ezer és a 421 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 44 100 forint, valamint a 421 ezer forint feletti rész 80 százaléka, vagyis 63 200 forint; a nyugdíjalap így összesen 479 300 forint.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 17. és a 168/1997. kormányrendelet 11/B. §-aiban.]
Nem változott.
A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori is a jövedelem. Azaz a számított adóalap:■ 2009 végéig szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ 2010-től szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés) a személyi jövedelemadó szabályai szerint. (Tehát a 2012. évi jövedelem beszámításakor az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrészt kell emelni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. §-ában.]
2013 után a bruttó kereset lesz a nyugdíj alapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1) bekezdésében.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetéskor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - számításon kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat (a gyermeknevelési támogatást és az ápolási díjat), valamint a rehabilitációs járadékot. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint anélkül (a nyugdíj-biztosítási igazgatóság automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).
A közszférában a prémiumévek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb (részmunkaidős foglalkoztatásnál a közszférában a hiányzó időre a költségvetés megfizeti a járulékot, így a közalkalmazottnak a teljes munkaidős bére számít a nyugdíjalapjába).
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett - mondjuk mert külföldön dolgozott -, az ő nyugdíját e rövidebb idő alapján kell kiszámítani. Például annak csak az itthon "teljesített" négy év, nem pedig az általános szabály szerinti minimum tíz év jövedelme alapján számítják ki a magyar nyugdíját, aki 1988 és 2011 között csak négy évet dolgozott Magyarországon, és 2011-ben nyugdíjra jogosult.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12-13., 22. §-aiban.)
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függően kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékkal nő.A nyugdíjmértékszabály - a még 1997-ben elfogadott törvény szerint - 2013. január 1-jétől változik: ekkortól szolgálati évenként a bruttó kereset 1,65 százaléka, magánpénztári tagok esetében 1,22 százaléka lesz a nyugdíj.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 20. §-aiban.]
__________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj a szolgálati évek függvényében
|
Szolgálati idő, év |
havi átlagkereset %-a |
|
10 |
33,0 |
|
11 |
35,0 |
|
12 |
37,0 |
|
13 |
39,0 |
|
14 |
41,0 |
|
15 |
43,0 |
|
16 |
45,0 |
|
17 |
47,0 |
|
18 |
49,0 |
|
19 |
51,0 |
|
20 |
53,0 |
|
21 |
55,0 |
|
22 |
57,0 |
|
23 |
59,0 |
|
24 |
61,0 |
|
25 |
63,0 |
|
26 |
64,0 |
|
27 |
65,0 |
|
28 |
66,0 |
|
29 |
67,0 |
|
30 |
68,0 |
|
31 |
69,0 |
|
32 |
70,0 |
|
33 |
71,0 |
|
34 |
72,0 |
|
35 |
73,0 |
|
36 |
74,0 |
|
37 |
75,5 |
|
38 |
77,0 |
|
39 |
78,5 |
|
40 |
80,0 |
|
és minden további évre |
|
Keresetvalorizáció
Nem változott.
Minden év márciusában kormányrendeletben közzé kell tenni az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazott, a KSH adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bek. a) pontjában.]
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. A 2011-re vonatkozó szorzó például csak 2012. márciusban lesz ismert, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg, amelyet a 2011-es valorizációs szorzókkal számítanak ki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 13. § (3) bek. és a 168/1997. kormányrendelet 15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.]
Egyéb öregséginyugdíj-szabályok
Változás 2011. december 31-étől.
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 novemberét követő biztosítási jogviszonya beszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a 2011. december 1-jé-től szerzett jövedelmeiket figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor. (Az eddig érvényes, hatályon kívül helyezett szabály szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 decemberétől nem szereztek volna szolgálati időt, és jövedelmük nem számított volna be a nyugdíjba.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A magánpénztári tag tb-nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1. - 2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (7) bekezdésében és 1. mellékletében.]
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg a havi átlagkeresetet (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum.
Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább húsz év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ában, 21. § (1) bekezdésében, és a 168/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]
Tovább dolgozók nyugdíjának növelése
Nem változott.
A nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegét naptári évenként kiszámítják. A havi nyugdíjat az év során szerzett jövedelem átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik. (Függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
A 2010 végéig szerzett jövedelmek után bármikor kérelmezhető a nyugdíjnövelés. Ennek során nem veszik figyelembe azokat a jövedelmeket, melyek után korábban már érvényesítettek növelést, és a 2010-ig megszerzett jövedelmeket 2012-ben a 2011. évi szintre emelik fel.A növelés mértéke a megszerzett jövedelem havi átlagának 0,5 százaléka, tehát a megszerzett jövedelem 2400-ad része.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 102/A. §-ában.]
Aki a nyugdíj mellett dolgozik tovább, nyugdíjjárulékot köteles fizetni a keresete után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Ellátásszerzés korhatár felett
Nem változott.
Nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a reájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka.Például az az 1944. október 27-én született férfi, aki 2012. október 27-étől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 62 éves kora után folyamatosan összesen 72-szer 30 napot (hat évet) dolgozott, járulékot fizetett, és 62 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 36 (72-szer 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj e növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12., 21. §-aiban.)
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíjkorhatára időpontjához igazodóan megállapított nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel (ha választani akar, érdemes szüneteltetnie özvegyi nyugdíját).
[Lásd. az 1997. évi LXXXI. törvény 82. és a 168/1997. kormányrendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Nem változott.
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a biztosítási jogviszonyban álló nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelés alatti emeléseket megkapja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.)
Szolgálati idő
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg. Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítottság a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43/A. § és a 168/1997. kormányrendelet 29-59/B. §-aiban.]
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37., 41. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 59/B § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, az ápolási díj, a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a sorkatonaság időtartama szolgálati idő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bek. c)-e) pontjaiban.]
Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíj-biztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tartozás összegének és a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék összegének a hányadosa. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. §-ában.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki húsz évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel húsz évet dolgozott -, de azt csak tíz év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
Özvegyi járadék
Nem változott.
A magánnyugdíjrendszerből 2010. november 2-ától 2011. március 1-jéig visszalépő tagok halála esetén özvegyi járadék is megállapítható.Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíjnál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyugdíj helyett folyósítják. (Az özvegyi járadék megállapítására vonatkozó szabályokat a kormány 2012-ben fogja meghatározni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. §-ában, 101. § (1) bek. p) pontjában.]
Özvegyi nyugdíj
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti az a szabály, amely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg az ideiglenes özvegyi nyugdíj és az özvegyi nyugdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A nem nyugdíjas személy halálakor az özvegyi nyugdíj megállapítása nem függ attól, hogy az elhunyt dolgozott-e korkedvezményes időre jogosító munkakörben. (Eddig az ilyen munkakör betöltőjének halála esetén kevesebb szolgálati idő is elegendő volt az özvegyi nyugdíj megállapításához.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény a 46. §-ában.]
Az özvegy munkaképesség-csökkenése akkor jogosít özvegyi nyugdíjra az ideiglenes ellátás egyéves időtartamának lejárta után, ha a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalék alatti. (Eddig akkor jogosított, ha az egészségkárosodása meghaladta az 50 százalékot.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bek. k) pontjában, 47. § (2) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíj akkor lesz 60 helyett 30 százalék, ha az öregségi nyugdíjban és az 1998 előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadékban nem részesülő özvegynek rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve balettművészeti életjáradékot sem folyósítanak. (Eddig az öregségi nyugdíjasok és a mezőgazdasági szövetkezeti járadékosok mellett a rokkantsági nyugdíjasoknak járt feleakkora özvegyi nyugdíj.)A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére öregségi nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve balettművészeti életjáradékot. Akkortól a megállapított ellátás mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki. (Eddig az öregségi nyugdíj és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, továbbá a rokkantsági nyugdíj megállapításakor csökkent felére az özvegyi nyugdíj.)
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi, nyugdíjra, illetve öregségi nyugdíjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági nyugdíj megállapításához a 2011. december 31-ei szabályok szerint szükséges szolgálati időt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki házastársa (élettársa) halálát jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.)
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat annak az öregségi nyugdíjnak az alapján kell kiszámítani, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj alapján számítják ki az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Az ellátás az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően ismét házasságot kötöttek.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy rokkant, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel (a fogyatékosságot a családipótlékszabályok szerint kell igazolni).Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az özvegyi nyugdíj. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az elhunyt magánpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. évi kormányrendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a polgári törvénykönyv - 1959. évi IV. törvény - 685/A paragrafusában meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 60. §-ában.]
Együtt folyósított ellátások
Változás 2012. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 76 260 forint (2011-ben 72 820 forint volt).[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 62. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
A 30 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogán járó ellátásának összegétől függetlenül jár.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani -függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2012-ben 76 260 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a megváltozott munkaképességű özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár, munkaképesség-változás) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. Ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy elszenvedte az 50 százalékos munkaképességváltozást (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 1999. május 15-éig özvegyi nyugdíjat kapott, 2014. május 15-éig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy munkaképesség-változása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha a munkaképesség változásának mértéke már nem éri el az 50 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti az a szabály, mely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg az árvaellátás összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Az árvaellátás annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az ellátási összeg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56. §-ában.]
Az árvaellátás gyermekenként 2012-ben is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni.[Lásd. az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (4) bekezdésében.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés miatt következik be.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]
Szülői nyugdíj
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági nyugdíj megszűnése miatt érvényét veszti az a szabály, amely az elhunyt rokkantsági nyugdíjas ellátásának alapján határozta meg a szülői nyugdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 59. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása, korhatár előtti ellátása, átmeneti bányászjáradéka, vagy balettművészeti életjáradéka is van, akkor a gyermek (unoka) öregségi nyugdíjának, vagy 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíjának 30 százaléka az ellátási összeg. Ha viszont a szülő (nagyszülő) nem kapja a felsorolt ellátások egyikét sem, a szülői nyugdíj 60 százalékos lesz.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Ugyanakkor nem jogosultsági feltétel, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz 2011. december 31-én szükséges szolgálati időt megszerezze (vagyis a nyugdíj szolgálati időtől függetlenül jár). A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának 2011. december 31-én érvényes előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 60-61. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Nem változott.
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon, az elbíráláshoz szükséges igazolások, adatok csatolásával igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra.A nyugellátási igény a nyugdíj-biztosítási szervhez nyújtható be, személyesen vagy postai úton. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíj-biztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-ában.]
Az igényelbíráló szerveknek az igény és a szükséges adatok benyújtását követő két hónapon belül kell határozatot hozniuk. Ez ellen 15 napon belül, írásban lehet fellebbezni a nyugdíj-biztosítási szerv vezetőjénél. Az ő döntése ellen az elsőfokú határozatot hozó nyugdíj-biztosítási szerv székhelye szerinti bírósághoz adható be - 30 napon belül - kereset.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 95. §-ában és a 168/1997. kormányrendelet 66/A. § (1) bekezdésében.]
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül még nem hozható (például adatpótlás szükséges), az igénylő előleget kap.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ában.]
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 76. §-ában.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság EGT-tag-államban élők, illetve tartózkodók nyugdíját kérésükre EGT-területen lévő bankhoz utalja. EGT-n kívüli országokba a nyugdíjfolyósító nem utal nyugdíjat, de a nyugdíjas megadhatja neki azt a belföldi számlaszámot, ahová utalhat. A nyugdíjat belföldi meghatalmazott is felveheti.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. és a 168/1997. kormányrendelet 75. §-aiban.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. kormányrendelet 75/B. §-ában.]
A nyugdíj-biztosítási szerv felhívására történő, valamint a nyugellátásban részesülő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések határideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Szolgálati idő megállapítását a korhatár betöltése előtt bármikor, naptári évenként egyszer lehet kérni a nyugdíj-biztosítási igazgatóságtól.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 68. § (1) bekezdésében.]
Mit kell tudni a rokkantsági ellátások átalakításáról?
Az Országgyűlés által 2011. december 20-án elfogadott 2011. évi CXCI. törvény megszüntette, illetve átalakította a korábbi rokkantsági nyugdíjakat és a megváltozott munkaképességűek szociális ellátásait.
Új ellátások
Új előírás 2012. január 1-jétől.Új ellátásként állapítható meg és folyósítható
■ a rehabilitációs ellátás,
■ a rokkantsági ellátás,
■ a bányászok egészségkárosodási járadéka.
Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.
Rokkantsági nyugdíjak megszüntetése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár alattiak rokkantsági nyugdíja egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá, a korhatár felettieké öregségi nyugdíjjá alakul át.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 31-33. §-aiban.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Rokkantsági nyugellátás ezentúl nem állapítható meg. (Eddig a legalább 50 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rehabilitációra nem javasolt - tehát rokkant - és az előírt szolgálati idővel rendelkező személyek kaphattak rokkantsági nyugdíjat, ha nem dolgoztak, vagy ha egészségkárosodás előtti jövedelmük legalább 30 százalékkal csökkent. Ha rokkantságukat túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta, baleseti rokkantsági nyugdíjat igényelhettek, bármekkora szolgálati idővel. Szilikózisból, azbesztózis-ból eredő foglalkozási megbetegedés esetén már 40 százalékot elérő egészségkárosodás mellett járt.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]
Szociális ellátások megszüntetése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A 2011 végéig megállapított rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék egészségbiztosítási - rokkantsági vagy rehabilitációs - ellátássá alakul.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1), 33. § (1) bekezdéseiben, 120. § (1) bek. c) pontjában.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék ezentúl nem állapítható meg. (Eddig a keresőtevékenysége alatt a 40 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idő legalább felét megszerző személy rendszeres szociális járadékot kaphatott. Az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül elérő, az ahhoz szükséges szolgálati idővel rendelkező személy pedig átmeneti járadékot igényelhetett a keresőtevékenysége alatt elszenvedett, legalább 40 százalékos egészségkárosodása esetén. Mindkét ellátást a nyugdíjkorhatárt megelőzően állapíthatták meg.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében.]
Rehabilitációs járadék kifuttatása
Változás 2012. január 1-jétől.
Nem állapítható meg rehabilitációs járadék. A korábban megállapított ellátásokat a határozott időtartam végéig folyósítják, ez összesen három-, a 2011-ben meghosszabbított ellátások esetén négyéves vagy annál rövidebb időtartamot jelent. Akinek például 2011. december 30-ától három évre állapították meg a rehabilitációs járadékot, 2014. december 30-áig fogja kapni ellátását. (Eddig legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal re-habilitálhatóságról szóló szakvéleménye esetén állapíthattak meg rehabilitációs járadékot, legfeljebb hároméves időtartamra. Az ellátás további feltétele volt a rokkantnyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése és a korábbi kereset legalább 30 százalékos csökkenése.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (1) bekezdésében, 34. §-ában, 120. § (1) bek. a)-b) pontjában.]
Nem fogják felülvizsgálni a 2011. december 31-én rehabilitációs járadékban részesülőket, ők változatlan feltételekkel kapják ellátásukat a korábban meghatározott időpontig. (Eddig elvégezték a járadékos egészségi állapotának komplex újraminősítését, ha az állami foglalkoztatási szerv állapotrosszabbodását vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megállapítottnál alacsonyabb mértékű egészségkárosodást feltételezett.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 34. § (1) bekezdésében.]
Rokkantsági ellátássá alakítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Rokkantsági ellátássá alakul át a teljesen munkaképtelen - tehát az I. és II. csoportba sorolt - 62 év alatti (tehát 1950-ben vagy azt megelőzően született) személyeknek folyósított rokkantsági nyugdíj. A III. csoportos rokkantnyugdíjasok közül a 2011 végéig 57 éves életkorukat betöltöttek (tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek) fognak rokkantsági ellátást kapni 2012-től.A 2011. december 31-éig 57. életévüket betöltöttek - tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek - rendszeres szociális járadéka, valamint az átmeneti járadék rokkantsági ellátássá alakul.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1) bekezdésében.]
Rokkantnyugdíjból átalakított rokkantsági ellátásként a 2011. decemberi nyugdíjnak a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabályai szerint megnövelt összegét folyósítják. Így januárban 4,2 százalékkal jár magasabb ellátás. A 2011 előtt megállapított rokkantnyugdíj átalakítása esetén ezt megelőzően a 2011. novemberi egyösszegű kiegészítés egyhavi (0,5 százalékos) mértékével is emelik az ellátást, így összesen mintegy 4,7 százalékkal emelt összeget folyósítanak.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a rokkantsági ellátás rendszeres szociális járadékból vagy átmeneti járadékból alakult át, akkor nem növelik meg a 2012. januári nyugdíjemeléssel. Ez esetben tehát a 2011. decemberi ellátást változatlan összegben folyósítják tovább rokkantsági ellátásként 2012 januárjában.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1) bekezdésében.]
A 2012. januárt követő nyugdíjemelések mértékével kell emelni a rokkantsági nyugdíjból, valamint a rendszeres szociális járadékból, átmeneti járadékból 2012. január 1-jén átalakított rokkantsági ellátásokat is.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A 2012 januárjában rokkantsági ellátásban részesülőnek a 2012 előtt meghatározott időpontban kell részt vennie az előírt orvosszakértői (soros) felülvizsgálaton. A felülvizsgálat után egészségi állapotának és rehabilitálhatóságának megfelelő ellátást kap, vagy nem részesül tovább ellátásban. A felülvizsgált személy ellátási jogosultságának megítélésekor a biztosítási időtartamot nem kell figyelembe venni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. b) pontjában, 32. § (1) bekezdésében.]
A 2012 januárjától rokkantsági ellátásban részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született) személy a nyugdíjkorhatár betöltését követően kérelmezheti, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos összegben jár.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdésében.]
Rehabilitációs ellátássá alakítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Rehabilitációs ellátássá alakul át a megmaradt munkaképességgel rendelkező - tehát a III. csoportba sorolt -, 2011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955-ben vagy azt követően született) személyek rokkantsági nyugdíja. Ugyancsak rehabilitációs ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves életkort 2011 után betöltő rendszeres szociális járadékosok.III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakított rehabilitációs ellátásként a 2011. decemberi nyugellátás 2012. januári nyugdíjemelés általános szabályai szerinti növelt összegét folyósítják tovább. Így januárban 4,2 százalékkal jár magasabb összeg. A 2011 előtt megállapított rokkantnyugdíj átalakítása esetén ezt megelőzően a 2011. novemberi egyösszegű kiegészítés egyhavi 0,5 százalékos mértékével is megemelik az ellátást, így összesen mintegy 4,7 százalékkal emelt ösz-szeget folyósítanak.
Ha a rehabilitációs ellátást rendszeres szociális járadékból alakítják át, akkor azt nem növelik a 2012. januári nyugdíjemeléssel. Ez esetben tehát a 2011. decemberi ellátást változatlan összegben folyósítják tovább rehabilitációs ellátásként 2012 januárjában.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdésében.]
A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre - a komplex újraminősítést követő ellátásmegállapításig - továbbra is a 2011-es szabályokat alkalmazzák. Megszüntetik tehát a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakított ellátást hat hónapi keresőtevékenység, illetve ennek során a minimálbért, valamint az ellátás kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem megszerzésekor. A rendszeres szociális járadékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi minimálbér 80 százalékának (2012-ben 74 400 forintnak) a hat hónapon keresztüli megszerzésekor szüntetik meg.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (2) bekezdésében.]
Komplex újraminősítés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülőt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2012. január 31-éig levélben tájékoztatja az átalakítás során megváltozott jogosultságairól és kötelezettségeiről.A 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő személy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tájékoztatásához csatolt nyilatkozat visszajuttatásával 2012. március 31-éig kérheti egészségi állapotának komplex újraminősítését. A határidő lejárta után csak igazolási kérelem benyújtása és elfogadása esetén lehet a nyilatkozatot megtenni. Az igazolási kérelemben az ellátottnak a nyilatkozat-benyújtási határidő elmulasztási okát kell tisztáznia.
Ha a 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő személy az előírt időpontig nem kérte egészségi állapotának komplex újraminősítését, ellátását 2012 május 1-jén megszüntetik.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Nyilatkozat hiánya miatt megszüntetett rehabilitációs ellátásban részesülőnek csak akkor kell visszafizetnie jogalap nélkül (például az összeghatárt meghaladó kiegészítő jövedelem mellett) felvett korábbi ellátást, ha ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság már 2012. április 1-jét megelőzően kezdeményezte.A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá alakított juttatásban részesülő által kért komplex egészségiállapot-újraminősítés a soros felülvizsgálat 2012 előtt meghatározott időpontjában vagy azt megelőzően zajlik le. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a komplex újraminősítéseket az életkorra, keresőtevékenységre és egészségkárosodási mértékre tekintettel kialakított sorrend alapján végzi el.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (5) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Új ellátás megállapítása megváltozott munkaképessűgeknek 2012-ben
|
Orvosi |
Munkaképesség |
Születési év |
Ellátás |
Ellátás összege** |
Ellátás folyósítása |
|
Legfeljebb 60 |
Foglalkoztatható, rehabilitációval |
1953-ban vagy korábban, |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 40%-a, de |
Megszűnik, ha 3 hónapos keresőtevé- |
|
1954- ben 58 és fél éves 1955- ben vagy később |
Rehabilitációs ellátás, |
Havi átlagjövedelem 35%-a, de |
Szünetel jövedelemszerzés esetén |
||
|
Tartós foglalkozási rehabilitációt |
1953-ban vagy korábban, |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 60%-a, de |
Megszűnik, ha 3 hónapos keresőtevé- |
|
|
1954- ben 58 és fél éves 1955- ben vagy később |
Rehabilitációs ellátás, |
Havi átlagjövedelem 45%-a, de |
Szünetel jövedelemszerzés esetén |
||
|
Legfeljebb 60 |
Foglalkoztatható lenne, de
egyéb |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 40%-a, de |
Megszűnik, ha 3 hónapos keresőtevé- |
|
Tartós foglalkozási rehabilitációt |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 60%-a, de |
||
|
Folyamatos támogatással foglal- |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 65%-a, de |
||
|
Jelentős egészségkárosodás, fog- |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 70%-a, de |
Megjegyzések: 1. A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele az igénybenyújtást megelőző 5 éven belüli legalább 1095 napos biztosítási jogviszony. 2. A rehabilitációs ellátásban részesülők a pénzbeli ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra is jogosultak. 3. Bányászok egészségkárosodási járadékára jogosult a keresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt keresetkiegészítésben részesült, legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász. Ennek összege megegyezik a keresetkiegészítéssel, az ellátást csak külön rendeletben foglaltak szerint emelik. 4. A megváltozott munkaképességűek részére megállapított ellátások mentesek a személyi jövedelemadó alól.
__________________________________________________________________________________
Felülvizsgáltak ellátása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal soros komplex felülvizsgálaton vagy soron kívüli egészségiállapot-újraminősítésen dönt a 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátásként továbbfolyósított juttatásban részesülők egészségiállapot-romlásáról és rehabilitálhatóságáról. Ezt követően a minősítési eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosultsági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz jogosult ellátásra.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
A 2012. január 1-jétől rehabilitációs ellátássá átalakított juttatásban részesülők komplex felülvizsgálatot vagy soron kívüli újraminősítést követő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött korábbi időtartamot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bek. b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.]
Ha a komplex felülvizsgálat vagy újraminősítés 60 százalékra vagy ez alá csökkent egészségi állapotot határoz meg, és nem javasol rehabilitációt, a 2012. január 1-jén átalakított rehabilitációs ellátást rokkantsági ellátásként folyósítják tovább, változatlan ellátási összegben. Az ellátásváltozást az erről szóló határozatot követő harmadik hónap első napjától hajtják végre.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (7) bekezdésében, (8) bek. a) pontjában.]
Ha a komplex felülvizsgálat vagy újraminősítés során 60 százalékos vagy alacsonyabb mértékű, de rehabilitálható egészségi állapotról határoznak, a határozatot követő harmadik hónap első napjától a közfoglalkoztatási bér 40 százaléka (2012. január 1-jén 28 720 forint) lesz az új ellátási összeg. Ha a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal döntése szerint csak tartós rehabilitációs foglalkoztatással állítható helyre a rehabilitálhatóság, az érintett a közfoglalkoztatási bér 80 százalékát (2012. január 1-jén 57 440 forintot) kapja a felülvizsgálatot követően. A rehabilitációs ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak, és így havonta 25 850, illetve 51 700 forintot folyósítanak.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (8) bek. b)-bb) pontjaiban.]
A 2012 januárt követő nyugdíjemelések mértékével kell emelni az átalakított, majd felülvizsgált vagy újraminősített ellátást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (9) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák megváltozott munkaképességűek ellátására
1. 1950. október 18-án született nő 2006 óta III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesül, 2011. decemberében 110 ezer forintot kap. Kiegészítésként 2011-ben havi bruttó 50 ezer forint járulékköteles jövedelmet szerez. Kiegészítő jövedelme nem éri el sem rokkantsági nyugdíja kétszeresét, sem a minimálbér összegét, így ellátását nem korlátozzák. Nyugdíjkorhatárhoz közeli, 60 éves életkora miatt 2010-ben elvégzett soros felülvizsgálatán nem írtak elő további vizsgálatot.Mivel 2011 végéig még nem töltötte be 62. életévét, de 57 éves már elmúlt, 2012 januárjától rokkantnyugdíját rokkantsági ellátásként folyósítják tovább. Az újév első hónapjában a decemberi nyugdíjának a 2011. novemberi kiegészítés egyhavi 0,5 százalékos, majd a 2012. januári nyugdíjemelés 4,2 százalékos mértékével emelt összege, 115 195 forint jár részére. Ellátását tovább növelik a 2011. évi éves jövedelme (12 x 50 ezer forint) 2400-ad részével, 250 forinttal, így havonta 115 445 forintot kap. Továbbra is havi 50 ezer forintot keres kiegészítésként. Emiatt azonban ellátását nem szüntetik meg. Ezt 2012 júliusáig bármekkora jövedelem esetén sem tennék, ezt követően pedig csak akkor, ha három egymást követő hónapban szerzett jövedelmének havi átlaga meghaladná a minimálbér másfélszeresét (2012-ben a 139 500 forintot).
2012. október 18-án betölti 62. életévét. Ekkor kérheti, hogy ellátását öregségi nyugdíjként változatlan összegben folyósítsák tovább. Ha így tesz, a továbbiakban nyugdíjasnak minősül, és ellátását bármekkora kiegészítő jövedelem esetén sem korlátozzák.
2. 1957-ben született, 2011-ben 54. életévét betöltött informatikus részére 2011 áprilisában 80 százalékos egészségkárosodására és 30 év szolgálati idejére tekintettel II. csoportos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. Ellátása 85 ezer forint. Megbízási szerződés alapján 2011 májusától az év végéig összesen bruttó 2 millió forintos kiegészítő jövedelmet szerzett. Magas jövedelme ellenére ellátását nem korlátozták, mivel az erre vonatkozó szabály a teljesen munkaképtelen (I-II. csoportos) rokkantsági nyugdíjasokra nem terjedt ki.
2012 januárjától egészségkárosodásának mértékére tekintettel nyugellátását rokkantsági ellátásként folyósítják tovább. Januárban a decemberi nyugdíj 2012. januári 4,2 százalékos nyugdíjemeléssel emelt összegét fogja kapni, azaz 88 570 forintot. (Mivel a 2011. novemberi kiegészítésben nem részesült, ennek egyhavi 0,5 százalékos mértékét nem építik be az ellátásba.) Ellátását növelik viszont a nyugdíj mellett szerzett 2011. évi jövedelme 2400-ad részével, vagyis - a kerekítési szabályokat figyelembe véve -835 forinttal. Így havonta összesen 89 405 forint ellátás jár neki.
A továbbiakban folyamatosan rokkantsági ellátást kap, és részt kell vennie az előírt soros felülvizsgálatokon. Ha ezek valamelyikén egészségi állapotának javulását állapítják meg, akkor e minősítéstől függően kaphat új ellátást, vagy elveszti ellátási jogosultságát.
Továbbra is kap megbízásokat, amelyekből havonta átlagosan bruttó 300 ezer forint jövedelmet szerez. 2012. június végéig emiatt még nem szüntetik meg az ellátását, de ha ezt követően három egymás utáni havi jövedelmének havi átlaga meghaladja a minimálbér másfélszeresét - 2012-ben a 139 500 forintot -, megszüntetik. Kiegészítő jövedelme után fizeti a nyugdíjjárulékot, amely 2012-től már nem jogosítja az éves jövedelem 2400-ad részének megfelelő nyugdíjnövelésre, de időtartama beszámít az öregségi nyugdíj szolgálati idejébe.
A nyugdíjkorhatárt 65 éves korában, 2022-ben éri el. Ekkor kérheti, hogy rokkantsági ellátását szüntessék meg, és öregségi nyugdíjat állapítsanak meg a részére. Ezt azonban csak akkor érdemes kérnie, ha az időközben megszerzett szolgálati idő beszámításával a 2022. évi öregséginyugdíj-szabályok szerint magasabb ellátást kapna.
3. 1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves férfi 2011 decemberében hat éve kapja 92 ezer forintos, III. csoportos rokkantsági nyugdíját. Kiegészítő jövedelme havi 60 ezer forint; ez sem a minimálbért, sem a nyugellátási összegének kétszeresét nem éri el, így ellátását nem szüntetik meg. Utoljára 2010-ben vizsgálták felül jogosultságát, a következő vizsgálatot 2012 szeptemberére írták elő. 2012 januárjától juttatása rehabilitációs ellátásra változik, nem minősül tovább nyugdíjasnak. Januári ellátása kiszámításakor a decemberi nyugdíjösszeget emelik a 2011. novemberi kiegészítés 0,5 százalékos egyhavi, majd a 2012. januári nyugdíjemelés 4,2 százalékos mértékével. Így 2012 első hónapjában 96 345 forintos ellátást fog kapni. Továbbra is havi 60 ezer forint kiegészítő jövedelme van, de ellátását most sem szüntetik meg emiatt, mivel továbbra is a korábbi jövedelemkorlát van érvényben.
Januárban levelet kap a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, amelyben tájékoztatják arról, hogy rehabilitációs kártyát kaphat, így foglalkoztatása a minimálbér kétszereséig - 2012-ben 186 ezer forintig - mentes a szociális hozzájárulási adó alól. A tájékoztatásban értesítik, hogy 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozattal kérheti egészségi állapota komplex felülvizsgálatát (mivel 57 év alatti, és 2011 végéig III. csoportos rokkantsági nyugdíjat kapott). Úgy dönt, hogy benyújtja a vizsgálatkérő nyilatkozatot. (Ha ezt nem tenné meg, rehabilitációs ellátása 2012. május 1-jével megszűnne, s így attól kezdve kizárólag munkajövedelméből kellene fenntartania magát.) Komplex felülvizsgálatát 2012 szeptemberében (a korábbi soros felülvizsgálaton kijelölt, tehát a törvény szerinti legkésőbbi időpontban) végzik el.
A komplex újraminősítésen megállapítják, hogy egészségi állapota 50 százalékos, tehát 60 százalék alatti, így megváltozott munkaképességűként jogosult marad pénzbeli ellátásra. Rehabilitációjához kétéves speciális foglalkoztatást javasolnak. Minősítési eredménye alapján a vizsgálatot követő harmadik hónap első napjától, tehát 2012. december 1-jétől a közfoglalkoztatási bér 80 százalékára, 57 440 forintra változik rehabilitációs ellátásának összege. Ebből a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság levonja a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, így 51 ezer 700 forintot fog kézhez kapni. Az ellátás további időtartamát két és fél évben határozzák meg, amely szintén december 1-jén kezdődik, tehát 2015. június 1-jéig tart.
A határozat kézhezvételét követően öt munkanapon belül fel kell keresnie a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget. Itt elkészül rehabilitációs terve, amelynek aláírása után megkezdődik rehabilitációja. Ha már az ellátás 2015. június 1-jei lejárta előtt sikerül elhelyezkednie, keresőtevékenysége alatt szüneteltetik rehabilitációs ellátását. Ha a felülvizsgálat során egészségi állapotát 60 százalék felettinek minősítették volna, ellátását megszüntetnék. Az ellátás megszűnését követően csak akkor lenne megállapítható részére ismételten ellátás, ha egészségi állapota időközben romlana.
Ha a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapot mellett rehabilitációját nem javasolnák, a továbbiakban rokkantsági ellátást kapna, és nem változna ellátása összege. Ellátása után nyugdíjjárulékot sem fizetne, és nem indulna el a rehabilitációs eljárás. Ebben az esetben háromhavi keresőtevékenység esetén akkor szüntetnék meg ellátását, ha ezen időszakban havi átlagjövedelme meghaladná a minimálbér másfélszeresét (2012-ben a 139 500 forintot). Ha viszont ugyanilyen egészségi állapot mellett más munkakörben további intézkedés nélkül is foglalkoztathatónak tartanák, ellátása a 2012-es közfoglalkoztatási bér 40 százalékára, 28 720 forintra csökkenne. Ebből a nyugdíjjárulék levonását követően 25 850 forintot kapna meg. Ez esetben is elkezdődne a rehabilitációs eljárása, és keresőtevékenysége alatt szünetelne pénzbeli ellátása.
4. 1953-ban született, 59 éves, 30 éves kora óta sportedzőként dolgozó földrajz-testnevelés szakos tanár 2012-ben súlyosan megbetegszik. Fizikai teljesítménye nagymértékben korlátozottá válik, az edzői pályát nem tudja folytatni, állása megszűnik. A területileg illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátás iránti igényt nyújt be.
A nyugdíj-biztosítási igazgatóság értesítése alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elvégzi egészségi állapotának komplex minősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát. Megállapítják, hogy a vizsgálat során feltárt állapotában nem foglalkoztatható, és orvosi rehabilitációt is igényel. Végzettsége alapján földrajztanárként dolgozhatna, de - mivel hosszabb ideje nem gyakorolta - ehhez egyéves felkészítés és minősítővizsgák letétele szükséges.
Rehabilitálhatónak minősítették, mégsem rehabilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap, mivel öt éven belül (2016-ban) betölti az öregséginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges 1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét megelőző évben egészségbiztosítási járulékot havonta átlagosan 450 ezer forint után fizetett.
Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, tehát 270 ezer forint lenne. Nem kaphat azonban többet a minimálbér 150 százalékánál, 2012-ben 139 500 forintnál, így ellátását ekkora összegben állapítják meg. Ugyanennyit kapna akkor is, ha rehabilitációját nem javasolták volna. Abban az esetben, ha orvosi rehabilitáció és tartós felkészítés nélkül is megoldható lenne rehabilitációja, csak a minimálbér 45 százalékával megegyező (2012-ben 41 850 forintos) ellátást állapítottak volna meg a részére.
__________________________________________________________________________________
Nyugdíjnövelés-érvényesítés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A 2012 előtt folyósított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelés a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt visszamenőleg igényelhető és érvényesíthető.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (6) bekezdésében.]
2011-es igények elbírálása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék igényelbírálása 2011. december 31-én folyamatban van, az igénylőnek (2012 elején) nyilatkoznia kell kérelme fenntartásáról a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szerv részére. Ha kérelmét nem tartja fenn, az igényelt és megállapításra kerülő ellátását 2011. december 31-ével megszüntetik.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (3) bekezdésében.]
Ha 2011. december 31-én folyamatban lévő igény benyújtója kérelmét fenntartja, és 2012. január 1-je előtt elvégezték komplex orvosszakértői minősítését, akkor 2011 végéig az akkor hatályos szabályok szerint folyósítják igényelt és megállapított ellátását. 2012. január 1-jétől ellátása - a korábban megállapított ellátásokkal megegyező feltételek szerint - átalakul rokkantsági ellátássá vagy rehabilitációs ellátássá.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (4) bekezdésében.]
Ha 2011. december 31-én folyamatban lévő igény benyújtója kérelmét fenntartja, de 2012. január 1-je előtt még nem végezték el komplex orvosszakértői minősítését, akkor az igényelt ellátását már a 2012-től érvényes minősítési szempontok figyelembevételével állapítják meg és folyósítják 2011 végéig. 2012. január 1-jétől pedig az új igénylőkre vonatkozó szabályok szerint kaphat rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (5) bekezdésében.]
Rokkantnyugdíj elnevezésváltozása
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A 2011. december 31-éig a 62 éves életkort betöltő (tehát 1949-ben vagy azt megelőzően született személy rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjának elnevezése 2012. január 1-jétől öregségi nyugdíjra változik. A névváltozás az ellátási feltételeket nem érinti, tehát az ellátott továbbra is részesül a nyugdíjemelésekben - a 2012 januári emelésben is -, ellátását bármekkora összegű jövedelemszerzés esetén sem korlátozzák, és nyugdíjasnak minősül.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 31. §-ában.]
Új megállapítás rokkantsági ellátásra
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Rokkantsági ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál alacsonyabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához szükséges az is, hogy az igénylő ne végezzen keresőtevékenységet, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás kivételével - ne kapjon rendszeres pénzellátást.Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható, s a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő igénylőnek is, ha a kérelem benyújtásakor a nyugdíjkorhatár eléréséig kevesebb mint öt éve van hátra. (2012-ben tehát az 1953-ban vagy azt megelőzően születetteknek, valamint az igénylés időpontjában 58 és fél éves életkort betöltött 1954-ben született személyeknek.)
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jogosultság már az igény benyújtását megelőzően fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást megelőző hatodik hónap első napjával állapítható meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az ennek megszüntetését követő naptól folyósítják.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 11. §-ában.]
Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitációs ellenjavaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságának foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás ezektől függően a 2012. évi minimálbér 30, illetve 150 százaléka - tehát 27 900 és 139 500 forint - közötti összegben kerülhet megállapításra (lásd erről táblázatunkat a 38. oldalon).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 12. §-ában.]
Új megállapítás rehabilitációs ellátásra
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Rehabilitációs ellátás állapítható meg a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napig biztosított volt. Az ellátás megállapításához szükséges az is, hogy az igénylő ne végezzen keresőtevékenységet, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás kivételével - ne kapjon rendszeres pénzellátást.A rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek fennállásától állapítják meg. Ha ezek a kérelembenyújtási napon már fennálltak, az ellátás ettől a naptól jár.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátást a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb három évre állapítják meg. Ha a keresőtevékenysége alatt keresőképtelenné vált ellátott részére táppénzt, baleseti táppénzt folyósítanak, ennek időtartamával meghosszabbodik a - keresőképtelenség alatt szünetelő - rehabilitációs ellátás.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
A megszüntetett rehabilitációs ellátást (például a határozott időtartam lejárta miatt) kérelemre ismételten megállapítják, ha a korábbi komplex minősítésen még figyelembe nem vett egészségkárosodása alakul ki, és a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást és rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést, munkaközvetítést - is kap.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (1), 8. § (1) bekezdéseiben.]
Rehabilitációs ellátás összege
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az új igénylő rehabilitációs ellátásának összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és rehabilitálhatóságának várható időtartama határozza meg. Ha az igénylő rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható, a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát, de a 2012. évi minimálbér legalább 30 és legfeljebb 40 százalékát (2012-ben tehát legalább 27 900 és legfeljebb 37 200 forintot) kapja. Ha az igénylő számára tartós rehabilitációs foglalkoztatás szükséges, az előző évi átlagjövedelmének 45 százaléka, de a 2012. évi minimálbér legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (2012-ben tehát 37 200 és 46 500 forint között) lesz a megállapított ellátásának összege (lásd erről táblázatunkat a 38. oldalon).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Rehabilitációs terv
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy köteles teljesíteni a rehabilitációs tervben meghatározott - például a rehabilitációs hatóságnál történő megjelenési, munkahely-keresési, képzési, munkahely-elfogadási - kötelezettségeit.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (3) bekezdésében.]
A jogosultnak a rehabilitációs ellátást megállapító határozat közlésétől számított öt napon belül fel kell keresnie a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget, ahol elkészítik rehabilitációs tervét. Ha a határidőt elmulasztja, a mulasztási okot bemutató igazolási kérelem benyújtása és elfogadása esetén pótolhatja kötelezettségét.[Lásd a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2011. kormányrendelet) 16. § (1) bekezdésében.]
A munkaügyi kirendeltségnek a rehabilitációs ellátás megállapításának jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell rehabilitációsterv-javaslatát elkészítenie és azt az ellátottal ismertetnie. A terv az ellátott személy elfogadó aláírásával válik érvényessé, amellyel a jogosult az együttműködésre is kötelezettséget vállal. A rehabilitációs tervet - az abban meghatározott rendszerességgel megtartott közös értékelő megbeszélést követően - a munkaügyi kirendeltség és az ellátott közösen módosíthatja.[Lásd a 327/2011. kormányrendelet 18. §; (2), (4) bekezdéseiben.]
A rehabilitációs tervnek tartalmaznia kell a folyamat során elérni szándékozott foglalkozást, munkaköröket, időrendben az ehhez szükséges szolgáltatásokat, támogatásokat, valamint a munkaügyi kirendeltség kötelezettségeit, ezek határidejét. A tervben ki kell térni a szükséges orvosi és szociális eszközökre, valamint a sikeres rehabilitációhoz szükséges további intézkedésekre is. Rögzíteni kell továbbá az ellátott személy kötelezettségeit, ezek határidejét, beleértve a munkaügyi kirendeltségnél történő jelentkezéseinek gyakoriságát, valamint a kapcsolattartás módját is.[Lásd a 327/2011. kormányrendelet 18. § (1) bekezdésében.]
Jogosultság rehabilitációs kártyára
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú, rehabilitálható, továbbá a 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban vagy rehabilitációs járadékban részesült személy rehabilitációs kártyára jogosult.A rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló után a foglalkoztatónak csak a minimálbér kétszerese (2012-ben havi 186 ezer forint) feletti jövedelemrészre kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 116. §-ában.]
Rehabilitációs ellátás szüneteltetése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Szüneteltetni kell az újonnan, valamint a komplex újraminősítést követően megállapított rehabilitációs ellátásban részesülő személy pénzbeli ellátását a keresőtevékenység, a közfoglalkoztatás, valamint a keresőképtelenség időszakára. Az erre az időszakra kifizetett ellátási összeget, ha a jövedelemszerzésről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utólag szerez tudomást, a kifizetett ellátásból levonja, ha pedig már megszűnt az ellátás, visszaköveteli.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Ellátásmegszüntetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Megszüntetik a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az ellátott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti táppénz folyósítása esetén a rokkantsági ellátást nem szüntetik meg, a rehabilitációs ellátás pedig szünetel. Az értesítési vagy a felülvizsgálat során adódó kötelezettségét neki felróható okból elmulasztó személy rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátását is megszüntetik a mulasztás megállapítását követő hónap első napjától. Az ellátást a jogosult saját kérésére is meg kell szüntetni a kérelemben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hónap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg kell szüntetni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1)-(3), 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A keresőtevékenységet folytató személy rokkantsági ellátását akkor szüntetik meg, ha három egymást követő hónapban megszerzett jövedelmének havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2012-ben a 139 500 forintot). 2012. január 1-jén rokkantsági ellátássá átalakított rokkantsági nyugellátás esetében e szabály alkalmazásakor a 2012. július 1-jétől megszerzett jövedelmeket kell figyelembe venni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2) bek. d) pontjában, 32. § (2) bekezdésében.]
A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum nélkül foglalkoztatott - feketemunkát végző - személy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól, és vissza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási összeget.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (5), 13. § (5) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Megváltozott munkaképességű személyek ellátásának átalakítása
|
Ellátás 2011. december 31-én |
Születési |
Ellátás 2012. |
2012. januári ellátás |
Felülvizsgálat |
Ellátás a felülvizs- |
Ellátáskorlátozás jövedelemszer- |
|
III. csoportos rokkantsági nyugdíj |
1949 vagy |
Öregségi nyugdíj |
2012. januári nyugdíjeme- |
Nincs |
Nincs |
|
|
1950-1954 |
Rokkantsági ellátás |
2012. januári nyugdíjeme- |
Korábbi határozat szerint |
Minősítés eredményé- |
2012 júniusát követően
elért, a minimálbér 150 |
|
|
1955 vagy |
Rehabilitációs |
2012. januári nyugdíjeme- |
Március 31-éig kell kérni |
Az újraminősítést köve- |
A komplex újraminősítésig: a
havi minimálbért és |
|
|
I-II. csoportos rok- |
1949 vagy |
Öregségi nyugdíj |
2012. januári nyugdíjeme- |
Nincs |
Nincs |
|
|
1950 vagy |
Rokkantsági ellátás |
2012. januári nyugdíjeme- |
Korábbi határozat szerint |
Minősítés eredményé- |
2012 júniusát követően
elért, a minimálbér 150 |
|
|
Rendszeres szociá- |
1954 vagy |
Rokkantsági ellátás |
2012. januári nyugdíjeme- |
Korábbi határozat szerint |
Minősítés eredményé- |
2012 júniusát követően
elért, a minimálbér 150 |
|
1955 vagy |
Rehabilitációs |
2011. decemberi ellátási |
Március 31-éig kell kérni |
Újraminősítés eredmé- |
A komplex újraminősítésig: a
havi minimálbér |
|
|
Átmeneti járadék |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
2011. decemberi ellátási |
Korábbi határozat szerint |
Minősítés eredményé- |
2012 júniusát követően
elért, a minimálbér 150 |
|
Rehabilitációs |
Bármikor |
Rehabilitációs |
2012. januári nyugdíjeme- |
Nincs |
Az ellátás kétszeresét és a
minimálbért elérő |
|
|
Bányász dolgozók |
Bármikor |
Bányászok egészségkárosodási járadéka |
2011. decemberi ellátási |
Korábbi határozat szerint |
Minősítés eredményé- |
A havi minimálbér
18-szorosát meghaladó nap- |
__________________________________________________________________________________
Biztosítási időtartam-számítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Ha nem rendelkezik a kérelmet megelőző öt évben 1095 napi jogviszonnyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást annak, aki az iskolai tanulmányait követő 180 napon belül biztosítottá vált, feltéve, hogy 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása nincs.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bek. a) pontjában.]
Az ellátási jogosultsághoz szükséges - a kérelmet megelőző öt évben elérendő - 1095 napba a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be kell számítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]
Átlagjövedelem-számítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Ha a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy a jogosultsága előtti naptári évben nem rendelkezik legalább 180 napi jövedelemmel, akkor ellátását a jogosultságát megelőzően, a jogosultság évében és az azt megelőző évben 180 naptári napban elért jövedelmének havi átlaga (napi átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha azonban a jogosultság évében és a megelőző naptári évben együttesen sincs 180 napi jövedelme, vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet, a minimálbért tekintik havi átlagjövedelemnek.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 3. pontjában.]
Ellátások emelése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az újonnan megállapított rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást 2012 után a mindenkori nyugdíjemelés mértékével kell emelni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3), 12. § (3) bekezdéseiben.]
Adó- és járulékfizetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után nem kell személyi jövedelemadót vagy ehót fizetni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében és a 2011. évi CXCI. törvény 76. §-ában.]
A 2012. január 1-jét követően, új igény és az ellátásátalakítást követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, de összegét nem kell figyelembe venni a nyugellátás kiszámítása során.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.]
Sem a 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakított juttatás, sem pedig a rokkantsági ellátás után nem kell nyugdíjjárulékot vagy más közterhet fizetni. Így folyósítási időszakuk nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellátást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába beszámító jövedelem megszerzésének időszaka a szolgálati időbe beszámít.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 37. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A rehabilitációs járadék után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A rehabilitációs járadék folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, összegét azonban nem kell figyelembe venni a nyugellátás kiszámítása során.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (2) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.]
Igénybenyújtás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az újonnan igényelt rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon benyújtva, a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási szervnél kell kezdeményezni. Elutasítás esetén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hónapon belül előterjesztett kérelmet csak akkor bírálják el, ha az igénylő állapota időközben tartósan rosszabbodott.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (1) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (1) bekezdéseiben.]
Az igénylési, tartozáselengedési, -mérséklési, részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli illeték.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (2) bekezdésében.]
Nem kell újra elvégezni a komplex orvos szakértői minősítést, ha a korábban bármilyen eljárásban elvégzett minősítés még érvényes.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (3) bekezdésében.]
Ha az igénylő önhibájából nem jelenik meg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vizsgálatán, az igénylési eljárást megszüntetik.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16. §-ában.]
Orvos szakértői minősítés
Változás 2012. január 1-jétől.
Az ellátást igénylők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek munkaképesség-változásának vizsgálatakor ezentúl az egészségi állapot megmaradt mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy a betegségek, sérülések, veleszületett rendellenességek figyelembevételével hány százalékosnak tekinthető az egészségi állapot. (Eddig az egészségkárosodás százalékos mértékét határozták meg az ellátási jogosultság vizsgálatakor.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bek. 1. pontjában, 2. § (1) bekezdésében.]
A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a munkaképesség-változás komplex minősítése során ezentúl az egészségi állapot százalékos mértékének és a rehabilitálhatóságnak a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt rehabilitálhatónak minősítették). Ennek során meg kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükségleteit, időtartamát, feltételeit.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (2) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A megváltozott munkaképesség és a rehabilitálhatóság minősítését a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.[Lásd a 327/2011. kormányrendelet 1. § (2) bekezdésében.]
Felülvizsgálat
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korábban megállapított rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás egészségi állapottal, rehabili-tálhatósággal kapcsolatos feltételeinek soros felülvizsgálatát az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a korábban meghozott határozat időpontjában végzi el. Soron kívüli felülvizsgálatot az egészségi állapot rehabilitációt megakadályozó rosszabbodása, legalább 30 napig elhúzódó keresőképtelenség, új körülmény felmerülése vagy adott szempont célzott áttekintése esetén végeznek.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. §-ában.]
Adatszolgáltatás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági ellátásban részesülő személynek a jogosultsági feltételeiben bekövetkező változásról, valamint a három egymást követő hónap átlagában a minimálbér 150 százalékát (2012-ben a 139 500 forintot) meghaladó jövedelmet eredményező keresőtevékenységéről 15 napon belül értesítenie kell a területileg illetékes nyugdíj-biztosítási szervet. A keresőtevékenységről szóló értesítéssel egyidejűleg, valamint jövedelemváltozás esetén haladéktalanul igazolni kell a jövedelem összegét is.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (1)-(2) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (1) bekezdéseiben.]
A rehabilitációs ellátásban részesülőnek egészségi állapota megváltozásáról, valamint keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve megszüntetéséről 15 napon belül, a keresőtevékenysége alatti keresőképtelenségéről három napon belül kell a területileg illetékes munkaügyi kirendeltséget értesítenie.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (3) és a 327/2011. kormányrendelet 1. § (3), 16. § (3) bekezdéseiben.]
Jogosultságkorlátozás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Mivel a rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás nem nyugellátás, az ezekben részesülők nem lesznek jogosultak a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre, például a közlekedésire.Bányászellátás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A bányász dolgozók 2011 végéig megállapított egészségkárosodási járadéka bányászok egészségkárosodási járadékává alakul. Az átalakult ellátást változatlan összegben folyósítják.Változás 2012. január 1-jétől.
Bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka helyett bányászok egészségkárosodási járadékát igényelhet a legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult személy, ha keresőtevékenysége megszűnésekor munkaképesség-változása, egészségkárosodása miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Továbbra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres pénzellátásban, beleértve a rendszeres vagy átmeneti kereset-, jövedelemkiegészítést részesülőknek.)A bányászok egészségkárosodási járadékát szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát - 2012-ben az 1 millió 674 ezer forintot. (A korábbi szabály szerint a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát akkor kellett volna 2012-ben megszüntetni, ha a járadékos hat egymást követő hónapban szerez jövedelmet, és ezek havi átlagában a minimálbér 80 százalékánál többet keresett.)
Nem változott.
A bányászok egészségkárosodási járadékát csak akkor emelik, ha a jogszabály előírja ennek időpontját és mértékét.A bányászok egészségkárosodási járadéka után nem kell személyi jövedelemadót és ehót fizetni.
Mit kell tudni a korai nyugellátások átalakításáról?
Az Országgyűlés által 2011. november 28-án elfogadott CLXVII. számú törvény megszüntette, illetve átalakította a korábbi korhatár alatti nyugdíjakat.
Új ellátások
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Új ellátásként állapítható meg és folyósítható■ a korhatár előtti ellátás;
■ a szolgálati járandóság;
■ az átmeneti bányászjáradék;
■ a balettművészeti életjáradék.
Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő korhatár alatti nyugdíjban részesülők és új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek is.
Korhatár alatti nyugdíjak megszüntetése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár alatti nyugellátások szociális ellátássá alakulnak át, két kivétellel (a társadalombiztosítási nyugdíjtörvényben meghatározottak szerinti 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők, valamint az 57. életévüket 2011. december 31-éig betöltött szolgálati nyugdíjasok továbbra is korhatár alatti nyugellátásban részesülhetnek).[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 3. §-ában.]
Változás 2012. január 1-től.
A nyugdíjkorhatár betöltése előtt nem állapítható meg nyugellátás (kivéve a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők részére megállapítható nyugdíjkorhatárt megelőző nyugellátást). Így nem lehet előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugellátást igényelni. Megszűnik az egyes foglalkozási ágaknál, tevékenységeknél - például bányászat, tánc- és előadó-művészet egyes ágai, fegyveres szolgálat, valamint például az országgyűlési képviselői, polgármesteri tevékenység - elérhető korhatár alatti nyugdíjazás lehetősége, és ezentúl korengedményes nyugdíjazásról sem állapodhat meg a munkáltató és a munkavállaló. A szervezet fokozott igénybevételével járó, jogszabályban felsorolt munkakört legalább tíz évig ellátó férfi és nyolc évig ellátó nő 2012 végéig szerez korkedvezményes jogosultságot, de ez már nem nyugdíjra, hanem korhatár előtti ellátásra jogosít.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8., 18-18/B. §-aiban.)
A prémiumévek programban részt vevők jogviszonya az öregséginyugdíj-jogosultság megszerzése esetén szűnik meg, függetlenül a határozott idejű szerződés lejáratától. Eddig a jogviszony az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeinek teljesítése vagy rokkantsági nyugdíj megállapítása esetén is megszűnt.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 93-94. §-aiban.)
Nem változott.
Életkorától függetlenül nyugdíjba mehet az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet szerzett keresőtevékenységgel. A szolgálati időbe beszámító időknek csak meghatározott elemei számítanak keresőtevékenységnek. Bár a szolgálati időbe beszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt végzett tanulmányok ideje vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, a nyugdíjazási feltételt jelentő 40 éves időtartam kiszámításakor ezek nem vehetők figyelembe.Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban részesült, a jogosultsági időbe beszámítható keresőtevékenység minimális időtartama - gyermekszámtól függetlenül - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie.
Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 32 éves követelménye. Ha egy nő például öt, hat, hét, illetve nyolc gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31, 30, 29, illetve 28 év keresőtevékenységgel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti legalább 9, 10, 11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie, nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gyereknevelési idő. (Kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.)
A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes ideje kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének a megállapításakor perdöntő. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevékenységgel, illetve gyermekneveléssel. Így például ha egy 1954 augusztusában született nő 2014 augusztusában négy év gyermeknevelési és 36 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, jogosult tehát három és fél évvel a 63 és fél éves nyugdíjkorhatárt megelőzően, 60 éves korában nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje két év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 42 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért jövedelmek valorizált átlagának 69,3 (42 x 1,65) százaléka lesz (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag).
A 40 éves jogosultság alapján megállapított nyugdíjak érvényesítésének is feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napján, illetve legalább arra a napra megszüntessék.
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, azaz nem csökkentik a korhatár alatti megállapítás miatt.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben, a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 12. §-ában, a 2011. évi CLXVII. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
Nyugdíj-átalakítás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Korhatár előtti ellátássá alakul át a 2011. december 31-én folyósított (csökkentett összegű) előrehozott öregségi, korkedvezményes és korengedményes nyugdíj, valamint a tisztségükről leköszönt országgyűlési, európai parlamenti (magyarországi) képviselőknek, polgármestereknek, alpolgármestereknek, megyei közgyűlési elnököknek megállapított nyugellátás, ha az arra jogosult 2012 előtt nem töltötte be az öregséginyugdíj-korhatárt. A balettművészeti életjáradékra nem jogosult (például színész, fúvós, zenész) művésznyugdíjas és az átmeneti bányászjáradékra nem jogosult bányásznyugdíjas (tehát aki a szükséges jogosultsági időt nem - vagy nem kizárólag mélyművelésű munkakörben - szerezte meg) 2012-től szintén korhatár előtti ellátást kap, ha 2011 végéig nem töltötte be az öregséginyugdíj-korhatárt.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében.]
A 2011. december 31-én 62. életévét be nem töltött - tehát 1950-ben vagy azt követően született - bányásznyugdíjas ellátása 2012. január 1-én akkor alakul átmeneti bányászjáradékká, ha mélyművelésű bánya föld alatti munkakörében legalább 25 év szolgálati évet vagy 5 ezer szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött. (A műszakszám meghatározásakor a mecseki ércbányászati 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati pedig 1,25-szoros szorzóval számítódik.)[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 40. §-ában.]
Ha a 2011. december 31-én 62. életévét be nem töltött - tehát 1950-ben vagy azt követően született - művésznyugdíjas összesen legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben vagy ezek jogelődjeinél, akkor nyugdíja nem korhatár előtti ellátássá, hanem balettművészeti életjáradékká alakul. A 25 éves időtartamba a képzés ideje nem számít bele.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 97. §-ában.]
A 2011. december 31-én 57. életévét be nem töltött - tehát 1955-ben vagy azt követően született - szolgálati nyugdíjas ellátása 2012. január 1-én szolgálati járandósággá alakul át.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
A 2012 előtt folyósított korhatár alatti nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelés a 2012. január 1-jétől folyósított korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék alatt visszamenőleg igényelhető és érvényesíthető.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 6. §-ában.]
Ellátási összeg
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár előtti ellátássá, átmeneti bányászjáradékká, balettművészeti életjáradékká alakított ellátások kiszámítása során a - korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj kivételével - 2011 decemberében folyósított nyugdíjat a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabályai szerint kell növelni.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]
A szolgálati járandóság összegét úgy állapítják meg, hogy a 2011 decemberében járó szolgálati nyugdíjat csökkentik a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyezően. A csökkentés miatt a járandóság összege nem mérséklődhet a 2011 decemberében érvényes minimálbér (78 ezer forint) másfélszerese, tehát 117 ezer forint alá. Az éppen ekkora vagy ennél is alacsonyabb szolgálati nyugdíjat nem csökkentik. Nem kell csökkenteni a szolgálati járandóságot akkor sem, ha a szolgálati nyugdíjast a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, továbbá ha önkéntes tartalékos jogviszonyban áll.A szolgálati járandóság 2012. januári összegét a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabályai szerint növelt összegben folyósítják.
[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 5. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
A országgyűlési képviselői korhatár alatti nyugdíjasok 2012. január 1-jétől folyósított korhatár előtti ellátásának megállapításakor a 2011. decemberi nyugdíjösszeget csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyezően, és meg kell növelni a 2012. januári nyugdíjemelés általános szabályai szerint.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
Ha a személyijövedelemadó-kulcs megváltozik, a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj összegét ennek megfelelően kell módosítani. Például ha az adókulcs 2013-ban 16 százalékról 20 százalékra emelkedne, a szolgálati járandóságot tovább kellene csökkenteni a 2011 decemberében járó szolgálati nyugdíj 4 százalékának az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt értékével. Csökkenő - például 12 százalékos - adókulcs esetén viszont megfelelően növekedne az ellátási összeg.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 4. § (3), 5. § (4) bekezdéseiben.]
A szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj csökkentett összege adó- és ehomentes, az adóbevallás során nem kell figyelembe venni. Családi kedvezmény akkor érvényesíthető utána, ha a szolgálati járandóság mellett szerzett jövedelem a kedvezmény érvényesítéséhez a házastárssal vagy élettárssal megosztva sem elegendő. Ebben az esetben a járadékost megilleti a hiányzó összegre számított adóval megegyező, de legfeljebb a szolgálati járandóság csökkentésével azonos összeg. Ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti ki neki, miután megkapta tőle az adóhatóság által - az adóbevallási év június 30-ától kezdődően, kérelemre - kiadott igazolást. Ha a jogosult a családi adókedvezményt a házastársával, élettársával megosztva veszi igénybe, az adóhatósági igazolás igényléséhez a házastárs meghatalmazása is szükséges, hogy az adóhatóság kiadhassa az egyébként adótitkot képező adatot. Az adóhatóság csak azt tudja igazolni, hogy a jogosult, illetve házastársa az év folyamán milyen összegű családi kedvezményt vett igénybe, azt nem, hogy mennyire voltak jogosultak. Ennek igazolásához a családi pótlékot folyósító szerv (vagyis a Magyar Államkincstár) igazolása szükséges. A családi kedvezmény a magzat után is igénybe vehető, ehhez a várandósságról orvosi igazolást kell csatolni a kérelemhez.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 4. § (4), 5. § (5) bekezdéseiben, a 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 333/2011. kormányrendelet) 9. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Jogosultságmegalapozó szolgálati idők
Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők
■ a munkaviszony,■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonaság
(fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás Időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony),
■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,
■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem megszerzésének időtartama,
■ alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás időtartama,
■ egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
■ a végkielégítés időtartama alatt szerzett szolgálati idő 1998-1999. években;
valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
■ gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,
■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadó-művészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
`32; a 168/1997. kormányrendelet 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján
szerzett szolgálati idő.
Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati idők
■ a terhességi-gyermekágyi segély,■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan beteg vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolási díj folyósításának időtartama.
__________________________________________________________________________________
Ellátásemelés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár előtti ellátássá, szolgálati járandósággá, átmeneti bányászjáradékká, balettművészeti életjáradékká alakított ellátások 2012. januári összegének megállapításakor a 2011. decemberi nyugellátást megnövelik a 2012. januári 4,2 százalékos nyugdíjemeléssel. Ezt megelőzően a 2011. novemberi egyösszegű nyugdíj-kiegészítésben részesülteknek a kiegészítés egyhavi, 0,5 százalékos mértékével is emelik az ellátást. A szolgálati járandóságot és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugellátást a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyező mértékű csökkentést követően kell növelni.Az átalakított ellátások összegét az öregséginyugdíj-korhatár betöltéséig a mindenkori nyugdíjemelés mértékével emelik.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2), 5. § (1) bekezdéseiben.)
Nyugdíjelnevezés-változás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Újra meg kell állapítani 2011. december 31-ével az 57. életévét betöltött szolgálati nyugdíjas ellátását, ha ezen a napon valamelyik fegyveres szervnél szolgálati viszonyban áll. Ha az így kiszámított összeg magasabb, mint a 2011 decemberében folyósított nyugdíj, az újramegállapított összeget kell - a januári nyugdíjemeléssel megnövelve - öregségi nyugdíjként továbbfolyósítani 2012 januárjában.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
A 40 év - jogszabályban meghatározott - jogosultsági idővel rendelkező, 2011. december 31-én a 62 éves korát be nem töltött (tehát 1950-ben vagy azt követően született) nyugdíjas nő akkor is öregségi nyugdíjat kap 2012. január 1-jétől, ha nyugdíját nem ezen a jogcímen állapították meg. (Tehát például ha előrehozott öregségi nyugdíjat kap 2010-től, hiszen akkor még nem lehetett megállapítani 40 év jogosultság megszerzése miatti nyugellátást.) Ez a nyugdíj tehát nem alakul át korhatár alatti ellátássá vagy egyéb járadékká. Az öregségi nyugdíjjá alakítást a 40 év jogosultsági idővel rendelkező korhatár alatti nyugdíjas nőnek nem kell külön kérnie, ezt a nyugdíj-biztosítási szervek elvégzik, és erről értesítést küldenek.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bek. c) pontjában, (4) bekezdésében.]
Változás 2012. január 1-jétől.
Akkor is öregségi nyugdíjat kap az a 62 éves nyugdíjkorhatárt 2011. december 31-éig betöltött - tehát 1949-ben vagy azt megelőzően született - személy, ha eredetileg más típusú, például korkedvezményes nyugdíjat állapítottak meg részére. A fegyveres szervnél szolgált, 2011. december 31-én szolgálati nyugdíjban részesülő személy ellátását akkor nevezik át öregségi nyugdíjra, ha 2011. december 31-éig betölti 57. életévét (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született). A névváltoztatás nem érinti az ellátás összegét, folyósítási szabályait, és az ellátást továbbra is az öregségi nyugdíjakkal megegyező mértékben emelik. Eddig a korhatár alatt megállapított nyugdíjakat nem nevezték át az öregséginyugdíj-korhatár betöltésekor.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bek. a)-b) pontjaiban.]
A 2012. előtt az 57. évüket betöltött szolgálati nyugdíjasok 2012-től folyósított öregségi nyugdíját is szüneteltetni kell (az irányadó korhatár betöltéséig) a naptári év végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladta a minimálbér 18-szoro-sát (2012-ben az 1 millió 674 ezer forintot). Ugyanígy kell szüneteltetni a 40 év - jogszabályban meghatározott - jogosultsági idővel rendelkező nők 2012. január 1-jén átalakított öregségi nyugdíját. A 2008 előtt megállapított nyugdíjból átalakított öregségi nyugdíj esetén az összeghatárba csak a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelmeket számítják be. Eddig az 57 évet betöltött szolgálati nyugdíjasok, valamint a 208 előtt megállapított nyugdíjban részesülők ellátásuk megtartása mellett bármekkora kiegészítő jövedelmet szerezhettek.Nem változott.
A nők részére 40 év jogosultsági idő alapján megállapított korhatár előtti nyugellátást szüneteltetni kell, ha a nyugdíj mellett szerzett jövedelem az irányadó korhatár betöltését megelőzően eléri a minimálbér 18-szorosát (2012-ben ez 1 millió 674 ezer forint).Ha a korhatár alatti nyugdíjas járulékköteles keresete a tárgyévben elérte ezt az éves keretösszeget, azt 15 naptári napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (2), 97. § (5) és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 168/1997. kormányrendelet) 85. § (2) bekezdéseiben.]
A nyugdíj szüneteltetése nem változtat a nyugdíjas e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak minősül, így tehát járnak neki az utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új nyugdíjösszeget az érintett az ellátás újbóli folyósításának idejétől kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. § (4) bekezdésében.]
Új megállapítás korhatár előtti ellátásra
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Korhatár előtti ellátás állapítható meg annak a személynek, aki az előrehozott öregségi nyugdíjhoz szükséges életkort és az előírt szolgálati időt 2012 előtt megszerezte, de a nyugdíjjogosultságot nem vette igénybe.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. a) pontjában.]
Az 1953-ban született, 37 év szolgálati időt szerzett nő a rá irányadó 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. évi betöltése előtt korhatár előtti ellátásra szerez jogosultságot. 2012 után azonban csak akkor kaphatja meg az ellátást, ha a 37 év szolgálati idővel már 2012 végén rendelkezett.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. b) pontjában.]
Korhatár előtti ellátásra jogosult a korkedvezményes nyugdíjhoz a 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2012 végéig megszerző személy (tehát a korkedvezményre jogosító munkakört legalább tíz évig ellátó férfi és nyolc évig ellátó nő) is. Ahány év korkedvezményt szerez - a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva -, annyi évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását (a férfiak az arra jogosító munkakörben eltöltött minden öt, a nők pedig minden négy év után kapnak egy-egy év korkedvezményt). 2013-tól azonban már nem szerezhető további jogosultság. Ettől kezdve csak a 2012 végéig tartó munkavégzést veszik figyelembe a korkedvezmény kiszámításánál.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. c) pontjában, (2) bekezdésében.]
Korhatár előtti ellátás állapítható meg a bányász-, illetve művésznyugdíjra 2012. január 1-je előtt jogosultságot szerző, de nem nyugdíjazott személynek. Ha azonban az átmeneti bányászjáradék vagy balettművészeti életjáradék jogosultsági feltételeit is teljesíti, akkor ezen ellátások valamelyikét igényelheti, korhatár előtti ellátást nem.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés felvezető és záró szövegében, d)-e) pontjaiban.]
Korhatár előtti ellátásra szerezhet jogosultságot, akinek a biztosítási jogviszonyát 2011-ben felmondással, felmentéssel vagy közös megegyezéssel úgy szüntették meg, hogy annak utolsó napja 2011. december 31-e és 2012. december 30-a közé esik. További előírás, hogy a jogviszonymegszűnés másnapján teljesítve legyenek a (csökkentett összegű) előrehozott öregségi nyugdíj, a bányásznyugdíj vagy a művésznyugdíj 2011. december 31-ei jogosultsági feltételei.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bek. f) pontjában.]
A korhatár előtti ellátás összegét a megállapításkor érvényes öregséginyugdíj-kiszámítási szabályok szerint, az előrehozott öregségi nyugdíjra 2012 előtt érvényes csökkentési előírások alkalmazásával állapítják meg.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 8. §-ában.]
Korhatár előtti ellátás kizárólag a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy részére állapítható meg. Az igénylő az ellátás kezdőnapján nem állhat biztosítási jogviszonyban, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem kaphat rendszeres pénzellátást.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Korkedvezményre azok szereznek 2012. december 31-éig jogosultságot, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeznek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak vagy dolgoznak. Az ilyen munkakörben dolgozó férfiaknál minden öt, a nőknél minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozók esetében férfiaknál és nőknél is három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár. A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc, a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkaév.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 8-8/B. §-aiban és a 168/1997. kormányrendelet 1. mellékletében.]
__________________________________________________________________________________Korai nyugdíjak átalakítása
|
2011. nyugellátás |
A nyugdíjas személy |
2012. január 1-jétől folyósított ellátás |
|
Előrehozott öregségi |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Csökkentett összegű |
Minden esetben |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
Korkedvezményes |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Bányásznyugdíj |
Nő, rendelkezik 40 év
törvényben felsoroltak sze- |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Föld alatti munkakörben 25 év
szolgálati időt vagy |
Átmeneti bányászjáradék (a nyugdíjkorhatár |
|
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Korengedményes |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Művésznyugdíj |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
A törvényben meghatározott balettegyüttesekben |
Balettművészeti életjáradék (a nyugdíjkorhatár |
|
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Polgármesteri nyugdíj |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Európai parlamenti |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosultat élete végéig kapja) |
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás (a nyugdíjkorhatár eléré- |
|
|
Országgyűlési |
Nő, rendelkezik 40 év
korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Bárki más |
Korhatár előtti ellátás** (a nyugdíjkorhatár |
|
|
Szolgálati nyugdíj |
1954-ben vagy azt megelőzően született |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
Nő, rendelkezik 40 év korainyugdíj-jogosultságot |
Öregségi nyugdíj (a jogosult élete végéig kapja) |
|
|
Bárki más |
Szolgálati járandóság** (a nyugdíjkorhatár |
__________________________________________________________________________________
Példák korhatár előtti ellátásokra
1. 1951-ben született férfi 2011-ben betöltötte a 60 életévét, és 39 év szolgálati időt szerzett, így elmehetett volna csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba. Mivel nyugdíjazását nem kérte, 2012-ben előrehozott nyugdíjat már nem igényelhet, de korhatár előtti ellátást igen, mivelhogy 2011 végéig elérte a nyugdíjjogosultsághoz feltételül szabott 60 éves életkort és 37 évi szolgálati időt. Ellátását a nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint állapítják meg, és a 2011. decemberi szabályok szerint csökkentik. A csökkentés mértéke a nyugdíjkorhatárt megelőzően hiányzó 12 x 30 napra 0,3-0,3 százalék, a megállapítás időpontjáig hiányzó további időszakra pedig 30 naponként további 0,4-0,4 százalék.2. 1952 márciusában született férfit a munkáltatója 2011. október 1-jén felmentette közalkalmazotti jogviszonyából, a felmentési időszak 2012. március 31-éig tart. Közben, 2012. januárban eléri a 37 év szolgálati időt. A felmentési időszak lejártát követő napon, 2012. április 1-jén korhatár előtti ellátást igényelhetne, ha e napon a 2011. december 31-ei szabályok szerint jogosult lett volna előrehozott öregségi nyugdíjra. Ezt a jogosultsági feltételt azonban nem teljesíti, mivel a 2011. évi szabályok szerint az 1952-ben született férfiak 60 éves korban csak 42 év szolgálati idővel mehettek volna előrehozott nyugdíjba. Ha 42 évet nem, de legalább 37 év szolgálati időt szereztek, akkor csak 60 és fél éves korban, tehát ebben az esetben a korábbi szabályok szerint 2012 szeptemberében állt volna fenn a nyugdíjjogosultság. A 2012. évi rendelkezések alapján azonban csak akkor igényelhető korhatár előtti ellátás, ha a korábbi szabályok szerinti jogosultság a felmentési időszak lejártát követő napon már fennáll.
Ha a közalkalmazott 2011 végéig arról állapodott volna meg a foglalkoztatójával, hogy a jogviszonyát 2012. október 1-jétől szüntetik meg, akkor a jogviszony végét követő napon fennállnak a 2011. decemberi szabályok szerinti jogosultsági feltételek (tehát a - szeptemberben betöltött - 60 és fél éves életkor és - a korábban megszerzett - 37 év szolgálati idő). Ebben az esetben a nyugdíjkorhatár betöltéséig bármikor igényelheti a korhatár előtti ellátást. Ennek összegét úgy számítják ki, mintha nyugdíjat kapna, de az ellátást a 2011. december 31-én hatályos előírások szerint csökkenteni kell. A csökkentés mértéke a 62 és fél éves nyugdíjkorhatárt megelőzően hiányzó 12 x 30 napra 0,3-0,3 százalék, a megállapítás időpontjáig hiányzó időszakra pedig 30 naponként további 0,4-0,4 százalék, de együtt legfeljebb 8,4 százalék. Tehát ha a közalkalmazott 2012 októberében, a korhatár előtt 23 hónappal kéri az ellátást, a csökkentés mértéke 8 százalék.
3. 1953 szeptemberében született nő 2012 júniusában megszerezte a 37 év szolgálati időt. A 2012. szeptemberi 59. születésnapjától kezdve a 63 éves nyugdíjkorhatár 2016. szeptemberi betöltéséig bármikor igényelhet korhatár előtti ellátást, hiszen a 2011. december 31-ei előírásoknak megfelelően elmúlt 59 éves, és a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik. Ha az ellátást már az 59. születésnapján igényli, annak nyugdíjkiszámítás szerinti összegét 10,8 százalékkal kell csökkenteni. A csökkentés mértéke ebben az esetben úgy adódik, hogy 62 éves kora előtt (a korhatára ugyan 63 év, de egy évvel kevesebbet kell figyelembe venni) 36 hónappal veszi igénybe az ellátást, szolgálati ideje pedig a szükséges 40 évnél három évvel kevesebb. A csökkentés a korhatárig hiányzó hónapoknak, valamint a hiányzó három év miatt adódó 0,3-es szorzónak a szorzata, vagyis 10,8 százalék. Ha a korhatár előtti ellátás igénylésekor 40 év szolgálati ideje lenne, az egyik szorzó 0 lenne, és így nem csökkentenék az ellátását. Ha viszont a minimális 37 éves szolgálati időt csak 2013 januárjában vagy később szerezné meg, nem kérhetne korhatár előtti ellátást, hanem meg kellene várnia a korhatár 2016. szeptemberi betöltését, amikortól öregségi nyugdíj jár neki.
4. 1952 szeptemberében született férfi 2012. január 1-jén mozdonyvezetőként - tehát korkedvezményre jogosító munkakörben - dolgozik, és 37 év szolgálati idővel rendelkezik. 2012 végéig korkedvezményes munkakörben összesen 14 évet és 11 hónapot tölt el, ami két év korkedvezményt jelent (mivel ötévenként jár egy év kedvezmény). Így a 62 és fél éves nyugdíjkorhatár 2015. márciusi betöltése előtt két évvel, 2013 márciusában igényelhet korhatár előtti ellátást. A három év korkedvezményhez szükséges 15 éves időt nem tudja megszerezni, mivel 2012 után már nem jelent további kedvezményt a korábban korkedvezményre jogosító munkakörben töltött idő. Ha a jogszerzés nem szűnne meg 2012 végén, akkor a három év korkedvezmény 2013. januári megszerzésekor azonnal igényelhetne korhatár előtti ellátást, mivel a 2015. márciusi korhatárbetöltésig kevesebb mint három év van hátra. Ha a mozdonyvezető 2012-ig tíz év korkedvezményre jogosító időt sem szerez, akkor a korhatárelérésig egyáltalán nem kaphat korhatár előtt ellátást, mivel a korkedvezmény érvényesítéséhez legalább ennyi kedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott idő szükséges.
5. 1955 januárjában született, 2010-ben szolgálati nyugállományba helyezett rendőr 2011 decemberében 135 ezer forint szolgálati nyugdíjat kap. Mivel csak 2011 után, 2012 januárjában tölti be 57. életévét, szolgálati nyugdíja 2012. január 1-jén nem öregségi nyugdíjjá, hanem szolgálati járandósággá alakul. A járandóság összegének kiszámításakor a 2011. decemberi nyugdíjösszeget először lecsökkentik 16 százalékkal. Emiatt az ellátást 135 000 x 0,16 = 21 600 forinttal, tehát 113 400 forintra kellene csökkenteni, de csak 18 ezer forinttal fogják, mert nem eshet a 2011. decemberben 78 ezer forintos minimálbér másfélszerese, tehát 117 ezer forint alá. A szolgálati járandóság csökkentett összegébe 2012 januárjában beépítik még a 2011. novemberi egyösszegű kiegészítés egy hónapra jutó 0,5 százalékos emelési mértékét, majd a 2012. januári 4,2 százalékos nyugdíjemelést is. Így összesen valamivel több mint 4,7 százalékkal emelik meg a 117 ezer forintra csökkentett ellátást. A szolgálati járandóság 2012. januári induló összege tehát 122 525 forint lesz.
A volt rendőr 2012-ben a szolgálati járandóság mellett állást vállal egy biztonsági cégnél, ahol évi 1 millió 200 ezer forint kiegészítő jövedelmet szerez. Mivel ez nem haladja meg a 2012. évi 93 ezer forintos minimálbér 18-szorosát (tehát az 1 millió 674 ezer forintot), szolgálati járandóságát 2012-ben nem fogják szüneteltetni. Az 1 millió 200 ezer forintos éves adóköteles jövedelme nem elég ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a két eltartott gyereke utáni 1 millió 500 ezer forintos adóalap-csökkentést, ehhez 300 ezer forint hiányzik. (Felesége 2012-ben egyáltalán nem szerez adóköteles jövedelmet, így a kedvezményt vele megosztva sem tudja kihasználni.) 2013. június 30-a után kérheti az adóhatóságtól, hogy a kihasználatlan kedvezményről adjon igazolást. A kiadott igazolást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak kell bemutatni, ahol ennek alapján ki fogják fizetni részére a 300 ezer forint 16 százalékos adójával megegyező összeget, tehát 48 ezer forintot. Ez kisebb, mint a havi 18 ezer forintos ellátáscsökkentés 216 ezer forintos éves összege, ezért a 48 ezer forint egészére jogosult. Ha éves szinten csak 12 x 3000 = 36 ezer forinttal csökkentették volna ellátását, csak ennyi járna neki vissza a 48 ezer forintból. Ha szolgálati járandósága mellett egyáltalán nem szerzett volna jövedelmet, akkor az érvényesíthető 1,5 millió forint adóalap-kedvezmény adójának teljes összegét (240 ezer forintot) visszakapná, feltéve, hogy a csökkentés 12 havi összege legalább 240 ezer forint volt.
2019 januárjában a volt rendőr eléri a 64 éves nyugdíjkorhatárt, ezért szolgálati járandósága megszűnik, és öregségi nyugdíjat kap. Visszakapja a 2011 végén elvett 18 ezer forintos csökkentést is, megemelve az azóta eltelt időszak nyugdíjemeléseinek mértékével.
Ha egy hónappal korábban, 1954 decemberében született volna, akkor az 57 éves életkor 2011. decemberi betöltése miatt szolgálati nyugdíja 2012 januárjában öregségi nyugdíjjá alakulna át, és előtte nem csökkentenék le 16 százalékkal, de a 0,5 és 4,2 százalékos 2012. januári, valamint a későbbi nyugdíjemeléseket is ugyanúgy megkapná.
__________________________________________________________________________________
Új megállapítás szolgálati járandóságra
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Szolgálati járandóság kerül megállapításra a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség 2011-ben felmentett vagy nyugdíjazott hivatásos vagy szerződéses állományú tagjának, ha a szolgálati viszony megszűnését követő, 2012-re átnyúló napon a 2011. december 31-ei szabályok szerint még kaphatott volna szolgálati nyugdíjat. Ebben az esetben az ellátást külön kérelem nélkül, hivatalból állapítják meg.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § a) pontjában.]
Szolgálati járandóság állapítható meg annak is, aki a fegyveres szervek, testületek által megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, ha a szolgálati viszonyban és a rokkantsági nyugdíjban töltött együttes ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában.]
Szolgálati járandóságra jogosult a 2011. december 31-én a fegyveres szerveknél hivatásos, illetve a Magyar Honvédségnél hivatásos vagy szerződéses állományban állt tag, ha 2012 előtt betöltötte az 57. életévét - tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született -, és legalább 2 5 évig állt szolgálati viszonyban.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § c) pontjában.]
Szolgálati járandóság kizárólag az ellátás kezdőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt be nem töltött, biztosítási jogviszonyban nem álló és rendszeres pénzellátásban - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesülő személy részére állapítható meg.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. §-ában.]
A szolgálati járandóság összegét a szolgálati nyugdíj 2011. december 31-én érvényes szabályai szerint - tehát az igénylést megelőző 12 hónap átlagkeresete alapján - kell megállapítani, de csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 16 százalékos mértékével megegyezően. (Kivéve, ha az igénylőt a szolgálati kötelmekkel összefüggésben egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, valamint ha az ellátást az önkéntes tartalékos jogviszony időtartama alatt kéri.) Nem csökkenthető azonban a szolgálati járandóság összege a megállapítás időpontjában érvényes minimálbér havi összegének másfélszerese (2012-ben 139 500 forint) alá. A csökkentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - az adóhatóság által a bevallási év június 30-áig kiállított igazolás alapján - a személyijövedelemadó-törvény szerint járó családi kedvezmény adójának (de elegendő jövedelem híján nem érvényesíthető) mértékéig visszautalja.Ha a szolgálati járandóságot a szolgálati viszony és a rokkantsági nyugdíj 25 évet elérő időtartamára tekintettel állapítják meg, a korábbi rokkantsági nyugdíj 16 százalékkal lecsökkentett és az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt összege lesz az ellátási összeg. A nem érvényesíthető családi kedvezmény adóját ebben az esetben is -a csökkentés mértékéig - kifizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 10. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Korhatár előtti ellátás megállapítása 2012. január 1-jétől
|
Szüle- |
Nem |
Irányadó elérése |
Korhatár előtti ellátás |
Kiszámítása |
Csökkentés százalékos mértéke |
Ellátás felfüggesztése |
|
1950 |
férfi |
2012-ben, 62 |
2012 előtt legalább 37 év
szolgálati időt |
Nyugdíj-kiszámítási |
Nyugdíjkorhatárig hátralévő
hónapok |
A havi minimálbér
18-szorosát meghaladó |
|
nő |
2012-ben, 62 |
2009 előtt legalább 33 év
szolgálati időt |
Nyugdíj-kiszámítási |
Nyugdíjkorhatárig hátralévő
hónapok |
||
|
1951 |
férfi |
2013-ban, 62 |
2012 előtt legalább 37 év
szolgálati időt |
Nyugdíj-kiszámítási szabá- |
A nyugdíjkorhatárt megelőző
12 hónap- |
A havi minimálbér
18-szorosát meghaladó |
|
nő |
2013-ban, 62 |
2009 előtt legalább 33 év
szolgálati időt |
Nyugdíj-kiszámítási |
Nyugdíjkorhatárig hátralévő
hónapok |
||
|
1952 |
férfi |
2014. II. - 2015. |
2011-ben úgy szüntetik meg a
jogviszo- |
Nyugdíj-kiszámítási szabá- |
A nyugdíjkorhatárt megelőző
12 hónap- |
A havi minimálbér
18-szorosát meghaladó |
|
nő |
2014. II. - 2015. |
2012 előtt legalább 37 év
szolgálati időt |
Nyugdíj-kiszámítási |
Nyugdíjkorhatárig hátralévő
hónapok |
||
|
1953[1] |
férfi |
2016-ban, 63 |
Kizárólag a 2. megjegyzésben
foglaltak |
- |
- |
A havi minimálbér
18-szorosát meghaladó |
|
nő |
2016-ban, 63 |
59 éves életkor betöltését
követően, 37 |
Nyugdíj-kiszámítási |
Nyugdíjkorhatárig hátralévő
hónapok |
Megjegyzések:
1. Korhatárt megelőzően nyugellátás megállapítása kizárólag annak a nőnek lehetséges, aki 40 év jogosultsági időt szerzett, a 46. oldalon leírtak szerint.
2. Korhatár előtti ellátás megállapítása abban az esetben is lehetséges, ha az igénylő az igénylésig, de legkésőbb 2012 végéig a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő időtartamot elérő vagy meghaladó korkedvezményt szerez erre jogosító munkakör betöltése alapján, illetve ha 2012 előtt bányász- vagy művésznyugdíjra szerzett jogosultságot, de nyugdíjat nem kap. (Egyes esetekben korhatár előtti ellátás helyett átmeneti bányászjáradék vagy balettművészeti életjáradék igényelhető.)
Ezekben az esetekben a nyugdíj-kiszámítási szabályok szerint megállapított ellátást nem csökkentik, de a folyósított ellátások melletti jövedelemszerzés esetén az ellátásokat korlátozzák.
3. A törvényi feltételek teljesítési esetén szolgálati járandóság (lásd a 49. oldalon), átmeneti bányászjáradék (lásd az 51. oldalon) és balettművészeti életjáradék is megállapítható. Az ellátások mellett szerzett jövedelem esetén a korhatár előtti ellátáséival megegyező korlátozásokat alkalmaznak.
4. A korhatár alatti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék a korhatár elérésekor öregségi nyugdíjjá alakul át.
__________________________________________________________________________________
Új megállapítás átmeneti bányászjáradékra
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Átmeneti bányászjáradék állapítható meg a mélyművelésű bányában föld alatti munkakörben 25 év szolgálati évet vagy 5 ezer szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött személynek (a mecseki ércbányászati műszakszámot 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati műszakszámot pedig 1,25-szo-ros szorzóval számítják be). A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt még nem töltötte be, biztosítási jogviszonyban nem áll, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesül rendszeres pénzellátásban.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 40. §-ában.)
Új megállapítás balettművészeti életjáradékra
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Balettművészeti életjáradék állapítható meg a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben vagy ezek jogelődjeinél legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett személynek. A 25 éves időtartamba a képzés ideje nem számít bele. A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezzen, a nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, ne álljon biztosítási jogviszonyban, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.[Lásd a. 2011. évi CLXVII. törvény 97. §-ában.)
Ellátásszüneteltetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, az átmeneti bányászjáradékot és a balettművészeti életjáradékot is szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát (2012-ben az 1 millió 674 ezer forintot). Ez a szabály a korhatár alatti nyugellátásból 2012. január 1-jén átalakított és az újonnan megállapított ellátásokra egyaránt érvényes, a 2008 előtt megállapított nyugdíjból átalakított ellátás esetén azonban az összeghatárba csak a 2012. július 1-jétől szerzett jövedelmeket számítják be. Ugyancsak szüneteltetni kell az ellátásokat az álláskeresési járadék folyósításának hónapjaiban.A jövedelemkorlát túllépését az ellátott is bejelentheti, de erről az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfo-lyosítót. A túllépés utáni hónaptól folyósított ellátást vissza kell fizetni. Ha valaki decemberben lépi túl a korlátot, a decemberi ellátást kell visszafizetni.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 11., 13. §-aiban.)
A szolgálati járandóságot szüneteltetni kell akkor is, ha a korábban nyugállományba helyezett hivatásos állományú tag a reaktiválása miatt kéri ezt. Az újralétesített szolgálati viszony megszűnésének igazolását követően a szolgálati járandóságot továbbfolyósítják.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 12. §-ában.)
Ha a szolgálati járandóságban részesülő személy a szolgálati jogviszony időtartama alatt legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt, illetve személyi szabadság megsértését, emberkereskedelmet, embercsempészést, hivatali visszaélést, hivatali eljárásban bántalmazást, továbbá - nemzetközi kapcsolatban, vagy más esetben - befolyással üzérkedést, vesztegetést, befolyásvásárlást követett el, járandóságát az elítélés hátrányos jogkövetkezményei alóli mentesítésig szüneteltetik. Ha a joghátrányok hatálya a megállapító határozat jogerőre emelkedését követően áll be, az ellátást a joghátrány beálltának megállapítását követő hónap első napjától kell szüneteltetni.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 14. §-ában.)
Ellátásmegszüntetés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Megszűnik annak a személynek a korhatár előtti ellátása, illetve szolgálati járandósága, aki meghal, betölti az öregséginyugdíjkorhatárt, akinek a 40 év jogosultsági idejére tekintettel a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat állapítanak meg, vagy aki maga kéri a megszüntetést. A korengedményes nyugdíjból átalakult korhatár előtti ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha a korengedményes nyugdíjazásról 2012 előtt megállapodó munkáltató és munkavállaló a polgári törvénykönyv 203. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban állnak (például közeli hozzátartozók), és a munkáltató a későbbiekben újabb biztosítási jogviszonyt létesít a nyugdíjazottal. Ebben az esetben a munkáltató részére nem jár visszatérítés a nyugdíj korábban befizetett megtérítéséből.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (1), 21. § (2) bekezdéseiben.]
Ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyt munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum aláírása nélkül foglalkoztatják - tehát feketemunkát végez -, ellátását a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszüntetik, és vissza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási összeget.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]
A megszüntetett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság akkor sem állapítható meg újra, ha ennek feltételei továbbra is fennállnak, vagy ismételten beállnak.[Lásd a 2011. évi CLVII. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Ellátottak nyugdíjkorhatár-betöltése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnő korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot és balettművészeti életjáradékot öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. A korhatár betöltésekor a korábban korhatár előtti ellátásban részesülő volt országgyűlési képviselők és a szolgálati járandóságban részesülők öregségi nyugdíjukban visszakapják a személyijövedelemadókulcs mértékével történt korábbi csökkentést.A nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása, ha a korábbi korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság időtartama alatt a nyugdíjas legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és a kérelem időpontjában hatályos szabályok szerint magasabb ellátási összeg jár a részére.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésében.]
A fegyveres szervezeteknek 2011. december 31-én meg kell állapítani azt a szolgálati nyugdíjösszeget, amelyet 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező hivatásos állományú tagjának járna, ha a jogosultsági feltételeket teljesítené, és az ellátást igényelné. Az 57 éves életkort betöltött, szolgálati viszonyban álló szolgálati nyugdíjas esetében ez a nyugdíjrögzítés nem végezhető el. A kiszámított összeg közvetlenül a rögzítés után még nem fizethető ki. Ha azonban az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt összege meghaladja a hivatásos állományú tag korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát követően folyósított öregséginyugdíj-összeget, akkor a magasabb összeget fogja kapni. Ugyanígy magasabb ellátásra jogosíthat a 2011. december 31-e előtt rögzített nyugdíj is.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 19-20. §-aiban.]
Szolgálatiidő-szerzés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék és balettművészeti életjáradék mellett megszerzett jövedelem utáni nyugdíjjárulék-fizetés időszaka szolgálati időnek számít. A nyugdíjjárulék havi átlagos alapja után azonban nem érvényesíthető a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A., 37. §-aiban.]
Jogosultságkorlátozás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Mivel a korhatár alatti ellátás, átmeneti bányászjáradék, balettművészeti életjáradék, szolgálati járandóság nem nyugellátás, az ezekben részesülők nem lesznek jogosultak a nyugdíjasokat megillető kedvezményekre, például a közlekedésire.Mit kell tudni a magánnyugdíjpénztárakról?
Önkéntes pénztártagság
Változás 2011. december 31-étől.
Bármely ország állampolgára bármikor beléphet magánnyugdíjpénztárba. (Eddig a 30 évesnél fiatalabb, valamint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe korábban be nem lépett bármely életkorú biztosított válhatott pénztártaggá. Életkortól és az előzménytől függetlenül pénztártagságot létesíthetett a hontalan, illetve olyan, nem EU-tagországi állampolgár biztosított - úgynevezett harmadik országbeli személy -, akinek államával Magyarország nem kötött szociális biztonsági megállapodást.)[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §-ában.]
Nem változott.
Senkinek nem kötelező belépni magánnyugdíjpénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 3. §-ában.]
Visszalépés a tb-be
Új előírás 2011. december 31-étől.
A magán-nyugdíjpénztári tagok 2012. március 31-éig kezdeményezhetik pénztártagságuk 2012. május 31-ei megszüntetését, ha nem részesülnek társadalombiztosítási nyugellátásban. A nyilatkozatot ahhoz a pénztárhoz kell benyújtani, ahol tagsági jogviszonyuk fennáll.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15)-(17) bekezdéseiben.]
A pénztárnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapba kell átutalnia a tagságát megszüntető pénztártag kiegészítő tagdíjjal és reálhozammal csökkentett egyéniszámla-követelését. Az átutalást nem készpénzben, hanem befektetett eszközökben, például állampapírban, részvényben kell teljesíteni. Az egyes átutalt eszközök arányát a tagi portfólió egészén belüli eszközaránnyal egyezően kell a pénztárnak meghatároznia.A visszalépéséről 2012. március 31-éig nyilatkozó pénztártag társadalombiztosítási nyugdíját nem fogják csökkenteni megszüntetett magán-nyugdíjpénztári tagsága miatt.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (6) és a 1997/ LXXXII. törvény 24. § (15) bekezdéseiben.]
A tagságát megszüntető pénztártag 2012. május 31-éig nyilatkozhat arról, hogy az őt megillető reálhozamot és kiegészítő tagdíjat készpénzben felveszi (bankszámlájára utaltatja), vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utaltatja, vagy a megegyező összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján íratja jóvá. A pénztár a határidő lejártát követően kezdi meg a tagnak járó összeg kifizetését. A 2012. május 31-éig nem nyilatkozó visszalépőt megillető összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján jóváírják.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (15), (17) bekezdéseiben.]
A visszalépő tagot megillető, önkéntes nyugdíjpénztárba utalt vagy társadalombiztosítási egyéni számlán jóváírt összeg adó- és ehomentes.Nem változott.
Ha a tag a pénztár felszámolása vagy végelszámolása során a felszámoló, illetve a végelszámoló felszólítására 30 napon belül nem nyilatkozik arról, melyik pénztárba kíván átlépni, visszaléptetik a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. A pénztár megszűnését követően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagot a magánpénztár-tagsági idő alatt elért reálhozam nem illeti meg, de társadalombiztosítási nyugdíját nem fogják csökkenteni megszűnő magánnyugdíjpénztári tagsága miatt.[Lásd. az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (6) és az 1997. évi LXXXII. törvény 83. § (7), 84. § (4) bekezdéseiben.]
Tagdíjfizetés
Változás 2011. december 31-étől.
A pénztártagok ezután maguk döntik el, mekkora mértékű vagy összegű tagdíjat fizetnek a magánnyugdíjpénztárba. Megszűnik tehát a pénztártagok nyugdíjjárulékköteles jövedelme utáni kötelező tagdíjfizetés. (A korábbi előírás szerint a pénztártagoknak a 2011 decemberétől megszerzett jövedelmük után 10 százalékos mértékű tagdíjat kellett volna fizetniük, megegyezően a nem pénztártagok nyugdíjjárulékával.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 26. §-ában.]
A magán-nyugdíjpénztári tagok jövedelme utáni nyugdíjjárulék teljes összegét is a Nyugdíj-biztosítási Alapba kell befizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 2. § (4), 18. § (2) bekezdésében, 33. §-ában.]
A pénztár alapszabályában meg kell határozni a kötelezően befizetendő legkisebb tagdíjösszeget, az úgynevezett egységes tagdíjat. (Eddig nem kellett előírni minimális tagdíjösszeget.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 33. § (1) bekezdésében és az 1997. évi LXXXII. törvény 26. §-ában.]
Pénztártag tb-nyugdíja
Változás 2011. december 31-étől.
Nem szűnik meg 2011. november 30-ával a magán-nyugdíjpénztári tagok jogszerzése tb-nyugdíjra. Biztosítási jogviszonyuk időtartama ezt követően is beleszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a 2011 decemberétől kezdődően szerzett jövedelmeiket is figyelembe veszik a tb-nyugdíj kiszámítása során. (Az eddig érvényes, hatályon kívül helyezett szabály szerint a magán-nyugdíjpénztári tagok 2011 decemberétől nem szerezhettek volna szolgálati időt, és jövedelmük nem számított volna be a nyugdíjba.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 2. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugdíjának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-2011. november 30. közötti időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 12. § (1), (7), 20. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Visszalépő nyugdíjjogosultak
Változás 2012. január 1-jétől.
A rokkantsági nyugellátás megszűnése miatt megszűnik az ellátásra jogosultságot szerzett pénztártagok visszalépési lehetősége a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Eddig a pénztártag dönthetett arról, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben járó rokkantsági nyugdíj megállapítását megelőző nappal visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe; ha így döntött, rokkantsági nyugdíjának mértékét nem csökkentették a pénztártagsága miatt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (1) bek. d) pontjában.]
Tagsági viszony keletkezése
Nem változott.
A leendő pénztártagoknak belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. A nyilatkozatot a pénztárnak 15 napon belül kell elfogadnia vagy elutasítania (nem utasíthatja el, ha a jelentkező megfelel a törvényben meghatározott, valamint a pénztár szervezeti és működési szabályzatában foglalt követelményeknek). Ha a pénztár elfogadja a tag jelentkezését, nyilvántartásba veszi, és erről értesíti is.A tagság kezdete a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadását - záradékolását - követő hónap első napja. A pénztártagnak a taggá válástól számított 15 napon belül kell közölnie foglalkoztatójával a választott magánnyugdíjpénztár nevét, címét, bankszámlaszámát. A foglalkoztatónak ezt követően 15 napon belül kell tájékoztatnia a pénztárak központi nyilvántartását a biztosított adatairól és pénztárválasztásáról.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 22. §-ában.)
__________________________________________________________________________________Magán-nyugdíjpénztári adózás 2012-ben
Személyi jövedelemadó
Befizetés
■ Pénztártag saját befizetése
3. sz. mell. V. 8. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
3. sz. mell. V. 9. Jövedelem, jogcím: Önálló tevékenységet folytató magánszemély pénztártag (jövedelemmegállapítás tételes költségelszámolással) által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 9. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó tag által saját maga javára nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
11. sz. mell. IV. 10. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó pénztártag által megállapodás alapján fizetett tagdíj.
Adózási szabály: A jövedelem megállapításakor nem vehető figyelembe költségként.
■ Pénztártag helyett más által történő befizetés
7. § (1) ka) Jövedelem, jogcím: Tagdíjfizetésre kötött megállapodás alapján fizetett összeg.Adózási szabály: Magánszemély pénztártagnál (aki kapta): nem számít bevételnek.
11. sz. mell. I. 3. Jövedelem, jogcím: Egyéni vállalkozó által más magánszemély javára, fizetett tagdíj.
Adózási szabály: Egyéni vállalkozónál (aki adta): költség.
Pénztári szolgáltatás és haláleseti kifizetés
3. § 23. c) Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.Adózási szabály: Nyugdíjnak minősül.
1. sz. mell. 1. 2. Jövedelem, jogcím: Magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
7. § (1) kb) Jövedelem, jogcím: Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés kedvezményezett részére.
Adózási szabály: A magánszemély (aki kapta) jövedelmének kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
Átutalás más pénztárba, visszalépés a tb-nyugdíjrendszerbe
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: A magánpénztári törvény szerint magánpénztárba, önkéntes nyugdíjpénztárba vagy a Nyugdíj-biztosítási Alapba utalt összeg.Adózási szabály: A magánszemélynél (aki a megtakarítás magánnyugdíjpénztárba, önkéntes pénztárba, Nyugdíj-biztosítási Alapba utalásáról rendelkezett) nem számít bevételnek.
28. § (1) c), eho-tv. 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím:
Tagdíj-kiegészítés visszafizetése.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, eho nem terheli.
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló, 1997/ LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése szerinti (2011. március 1-jei) tagi visszalépések esetén teljesített kifizetések (tagdíj-kiegészítés visszafizetése, infláció feletti hozam kifizetése).
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege az 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdése szerinti (2011. március 1-jei) visszalépések esetén.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-C szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahová a visszalépő tagi kifizetést utalták. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
Társasági és osztalékadó
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A munkáltató által jogszabályi előírás vagy saját elhatározás alapján teljesített kifizetések (személyi jellegű egyéb kifizetés).Adózási szabály: Társaságnál (aki adta): költség.
__________________________________________________________________________________
Tagi jogok, kötelezettségek
Változás 2011. december 1-jétől.
Ezentúl magánnyugdíjpénztári tag nem köthet megállapodást szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítási szervekkel. Eddig ezt megtehette, és ez esetben a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulék befizetendő mértékét csökkentették a magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértékével.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. § (1) bekezdésében.]
Változás 2011. december 31-étől.
Ezentúl a jövedelemmel nem rendelkező pénztártagoknak nem kell a tagdíjfizetés érdekében egyedi megállapodást kötniük a pénztárral, és ilyet nem is köthetnek. (Eddig a járulékalapot képező jövedelemmel nem rendelkező - például fizetés nélküli szabadságot töltő - pénztártagoknak megállapodást kellett kötniük, ha tagdíjat akartak fizetni.)[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a pénztártag 2009. július 8-a után két éven belül másodszor lép át másik pénztárba, és ennek az elhagyott pénztárat terhelő költségei meghaladják a tag számlaegyenlegének 1 ezrelékét, akkor az átlépő tag nem csak az 1 ezreléket köteles megfizetni, hanem az elhagyott pénztár további költségeit is, de legfeljebb 5 ezer forintot.Az 1 ezreléken felüli költségeket az újonnan választott pénztár nem vállalhatja át a tagtól, és azzal annak pénztári számlaegyenlege sem terhelhető meg (az 1 ezrelékkel viszont továbbra is azt kell megterhelni).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (3) bekezdésében.]
A pénztártag átlépése csak akkor válik érvényessé, ha kitölti, és mind az elhagyott, mind az újonnan választott pénztárhoz eljuttatja az azoknál beszerezhető átlépési nyilatkozatot, és a pénztárfelügyelet által kiadott átlépési útmutató három példányának aláírásával igazolja, hogy az útmutatót megkapta.Az útmutató tartalmazza az átlépés feltételeit, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint azt, hogy a pénztártag a PSZÁF honlapján hol találja meg a pénztárak teljesítményének összehasonlítását.
A pénztártag megteheti, hogy átlépését csak az újonnan választott pénztárnál kezdeményezi, s azt hatalmazza meg (írásban), hogy átlépési nyilatkozatát és az aláírt útmutató egyik példányát juttassa el az elhagyni kívánt pénztárhoz.
A pénztár, ahol a tag az átlépést kezdeményezi, a tagnak átadott tájékoztatóhoz köteles csatolni egy összehasonlító kimutatást is a két - az elhagyott és az újonnan választott - pénztár legfőbb hozammutatóiról (előző évi nettó hozam, a megelőző tíz év nettó átlaghozama és vagyonnövekedési mutatója).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. § (1) bekezdésében.]
Ha a pénztártag 2009. december 31-e után öt éven belül másodszor is pénztárat vált, a magánnyugdíj igénybevételekor számára nem lesz érvényesíthető a hozamgarancia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. § (4) bek. b) pontjában.]
A pénztártag legkorábban hat hónapos pénztártagságot követően kezdeményezheti az átlépést másik pénztárba.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 23. § (4) bekezdésében.]
Ha a pénztártag más pénztárba kíván átlépni, és az átlépését a hónap vége előtt legalább tíz munkanappal bejelenti, az átadó pénztárnak már a hónap utolsó napjával meg kell szüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Későbbi bejelentés esetén a pénztár eldöntheti, hogy még az adott hónap vagy csak a következő hónap végéig szünteti-e meg a jogviszonyt (a szabályzatában rögzítenie kell, melyik lehetőséggel él).Ha a tag az átlépésre vonatkozó bejelentésében megjelöli azt az időpontot, amikor át szeretne lépni, akkor az átadó pénztárnak a megjelölt időpont hónapjának utolsó napjával kell megszüntetnie a tag tagsági jogviszonyát. Ha a tagi bejelentés időpontja a megjelölt hónap utolsó tíz munkanapjának valamelyikére esik, a pénztár egy hónappal később is megszüntetheti a tagságot.
A tag átlépésekor a tagi követelést az átadó pénztár az átvevő felszólítására, legkésőbb a tagsági jogviszony megszűnését követő nyolcadik munkanapon utalja át. Az átadó pénztár az átutalandó ösz-szeget csökkentheti az átlépés tényleges költségeivel, de maximum a tag követelésének 1 ezrelékével.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 24. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A pénztár tagjai jogosultak a pénztári tisztségviselők megválasztására, illetve maguk is tisztségviselővé választhatók, részt vehetnek a pénztár stratégiai döntéseinek meghozatalában, az éves beszámoló és a tervek jóváhagyásában.A pénztártagok ezeket a jogaikat személyesen vagy választott küldöttek útján gyakorolhatják.
A pénztártagnak eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 21. §-ában.]
Tagdíj bevallása és befizetése
Változás 2011. december 31-étől.
A magán-nyugdíjpénztári tagdíjat a pénztár részére, a szabályzataiban foglaltak szerint kell bevallani és megfizetni. (Eddig a tagdíjat a járulékkal együtt az adóhatósághoz kellett részletes törvényi előírások szerint bevallani és befizetni.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50-51. §-aiban.]
Pénztári szolgáltatások
Változás 2012. január 1-jétől.
A korhatár alatti nyugellátások megszűnése miatt ezután már csak az a pénztártag szerez jogosultságot szolgáltatásra, aki betöltötte a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, vagy öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, valamint növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. Eddig az a pénztártag is igénybe vehette a pénztári szolgáltatást, aki a - 2012. január 1-jétől megszüntetett - korhatár alatti öregségi típusú (például előrehozott, bányász- vagy rokkantsági) nyugdíjban részesült. Pénztári szolgáltatásra volt jogosult eddig az 50 százalékosnál magasabb mértékben egészségkárosodott, nem rehabilitálható pénztártag is.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bek. a)-b), j) pontjaiban.]
Nem változott.
A magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások közül az életjáradék és az egyösszegű szolgáltatás nyugellátásnak minősül, ezért nem kell utánuk jövedelemadót fizetni.[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 27-28. §-aiban.]
A törvény négyféle életjáradék-típust tesz lehetővé: "egy életre szóló", az elején, valamint a végén "garanciatartamos", illetve "két vagy több életre" szóló életjáradékot. Az életjáradék-típusok közül legalább egynek szerepelnie kell a pénztár szolgáltatásai között (vagyis nem kötelező mindnek szerepelnie). A pénztártagnak a belépésekor vagy a szolgáltatás megkezdésekor kell választania az egyes járadéktípusok közül. A pénztár szolgáltatási szabályzatának tartalmaznia kell a választásra rendelkezésre álló időt, a választható járadéktípusokat, azok várható összegét, továbbá az ezekről szóló kötelező tájékoztatás legkorábbi és legkésőbbi időpontját, a garanciatartam idejét, a járadékok emelésének mértékét, szabályait.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 27. §-ában.]
Pénztártag halála
Nem változott.
A tagsági okiraton - a pénztártag halála esetére - szerepeltetni kell a kedvezményezett nevét, személyes adatait, a jogosultsága arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését.Ha a pénztártag a felhalmozási időszakban - még a nyugdíjszolgáltatás megállapítása előtt - meghal, megtakarításához a kedvezményezett juthat hozzá. Ha a pénztártag nem jelölt ki kedvezményezettet, a törvényes örökös jogosult arra, hogy a pénztártag egyéni számláján lévő pénzt egy összegben felvegye. A kedvezményezett, illetve a törvényes örökös megteheti azt is, hogy nem veszi fel az örökölt követelést, hanem átutaltatja azt saját magán-nyugdíjpénztári számlájára. Emellett dönthet úgy is, hogy - a tb-nyugdíj-törvény szerinti magasabb hozzátartozói nyugellátás megállapítása érdekében - az egyéni számlán lévő, rá jutó összeget átutaltatja a Nyugdíj-biztosítási Alapba.
A hozzátartozói nyugellátás összegét ilyenkor úgy állapítják meg, mintha az elhunyt személy a biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulékot fizetett volna. (A nem hozzátartozó kedvezményezett nem jogosult hozzátartozói ellátásra, következésképpen nem áll érdekében, hogy az összeget a Nyugdíj-biztosítási Alapba utaltassa át.)
Az egyéni számla nem része a hagyatéknak (vagyis a rajta lévő összeg felvétele illetékmentes).
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 29. §-ában.]
Hozamgarancia
Nem változott.
A Pénztárak Garanciaalapja valamennyi korábbi tagdíjbefizetésre garantálja az inflációnak megfelelő hozamot a nyugdíj igénybevételekor (egyösszegű és járadékszolgáltatás igénybevételekor egyaránt).A hozamgarancia akkor érvényesíthető, ha a felhalmozott megtakarítás (azaz a befizetések és azok pénztári hozama együtt) kisebb, mint az egyes befizetések időközbeni inflációs rátával felszorzott értékeinek az összege. Ha egy pénztártag 2012-ben például 14 évi pénztártagságot követően megy nyugdíjba, egyösszegű szolgáltatást kíván igénybe venni, és felhalmozott megtakarítása a számláján 3,7 millió forint, de a tagdíjbefizetéseket az inflációval megnövelve 4 millió forint lenne, a pénztár 4 millió forintot köteles kifizetni neki, és a tag számlájáról hiányzó 300 ezer forintot a garanciaalaptól kapja meg.
A hozamgarancia a pénztártagság kezdetétől a nyugdíj igénybevételéig tartó felhalmozási időszak összesített befizetéseire vonatkozik, nem pedig az egyes befizetésekre vagy egyes évek hozamára. A hozamgarancia tehát csak akkor érvényesül, ha az összesített hozam az összesített infláció alatt marad, vagyis az önmagában kevés hozzá, hogy a befektetési hozam egy-egy évben nem éri el az infláció mértékét, ha a felhalmozási időszak többi esztendejében viszont meghaladja azt.
Nem kaphat hozamgaranciás kiegészítést az, aki a magánpénztári nyugdíjat a nyugdíjkorhatár előtt veszi igénybe, vagy pedig 2009-et követően öt éven belül másodszor is magánnyugdíjpénztárat, illetve portfóliót váltott.
[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában, 3. mellékletében.]
Pénztári garancia
Nem változott.
Ha a magánnyugdíjpénztár a pénztártag követelését nem tudja kifizetni, tehát a követelés - átlépés másik magánpénztárba, visszalépés a társadalombiztosítás nyugdíjrendszerébe, egyösszegű kifizetés, járadékszolgáltatás vagy a tag elhalálozása esetén - befagy, a hiányzó összeget a Pénztárak Garanciaalapjából kell kipótolni.A garanciaalap kötelezettsége a járadékfolyósítási időszakban a szolgáltatások fedezetének megteremtése is: ki kell egészítenie a pénztár szolgáltatási tartalékát, ha az nem éri el a tagok elismert felhalmozásának összegét, más, kötelezően felhalmozott tartalékok bevonása ellenére sem.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 89. §-ában.]
Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetősége - például mert az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a pénztárnak jegyzőkönyvet kell felvennie a panaszról. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártagnak. Írásbeli panasz esetén az annak kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártagnak megküldeni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/C. § (5) bekezdésében.]
Pénztári működés
Nem változott.
A vagyonkezelővel kötött szerződésben meghatározott vagyonkezelési díj és a pénztár által - a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után - elszámolt vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a tárgyévi átlagvagyon 0,2 százalékát.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 66. § (6), 74. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A befizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíjnak legfeljebb a 0,9 százaléka vonható le működési célokra. A levonást követően fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.Ha a pénztárnak kimerülnek a működési forrásai, az egyéni számlák befektetéséből származó hozamból tagonként havi 265 forintot a hónap utolsó napján jóváírhat a működési tartalékban.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 62/A. §-ában.]
A magánnyugdíjpénztárnak elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert kell működtetnie. A tagi számla pénzmozgásainak, valamint a hozamjóváírásnak a kezelésében a befektetési alapokéhoz hasonló logikát érvényesítő rendszerben a tag minden tagdíjbefizetéssel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegy-vásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A hozam az egység árfolyamváltozásában jelenik meg, és a pénztárnak az aktuális árfolyamot minden egyes munkanapra, valamint a hónap utolsó napjára is közzé kell tennie a honlapján. A tag a követelésének összegét (egyéni számlájának egyenlegét) bármely nap meg tudja határozni egységei darabszámának és egy egység aktuális árfolyamának összeszorzásával.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 69. § (8)-(15), 70. § (10)-(11) bekezdéseiben.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már van ilyen ingatlana), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 67/B. § (3) bekezdésében.]
A pénztári beszámolót és mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenni.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 39. § (2) bekezdésében.]
A pénztár alapításával és működtetésével összefüggő legfontosabb szabályokat a szervezeti és működési szabályzatban (szmsz) kell rögzíteni.A pénztár legfontosabb szervei a közgyűlés, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság. A közgyűlés a pénztár legfőbb döntéshozó szerve (amelyet a pénztár küldöttközgyűlés formájában is megtarthat). A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni; az egyiket azért, hogy elfogadja a tárgyévet követő évi pénzügyi tervet, a másikat azért, hogy jóváhagyja az előző évről készített pénzügyi beszámolót.
A pénztár ügyvezető szerve a páratlan számú és legalább hét tagból álló igazgatótanács. Tagjait a közgyűlés választja. Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezető feletti munkáltatói jogok gyakorlása, az ügyvezető helyetteseinek kinevezése, felmentése. Az ellenőrző bizottság feladata a gazdálkodási tevékenység rendszeres ellenőrzése.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 36-48. §-aiban.]
A pénztárnak 30 napon belül be kell jelentenie a PSZÁF-nek, ha megváltozik a neve, székhelye, vezető tisztségviselőinek, illetve pénztári vezetőinek személye. Csatolni kell egyúttal az új vezetők erkölcsi bizonyítványát, és nyilatkozatát arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, továbbá a megfelelő végzettséget és gyakorlatot igazoló dokumentumaikat, valamint a vezető tisztségviselők nyilatkozatát a tisztség elfogadásáról.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 44. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a bevételeiből köteles fedezeti és likviditási tartalékot létrehozni. A fedezeti tartalék a pénztári szolgáltatások finanszírozását szolgálja, a likviditásit a pénztár fizetőképességének fenntartására, a fel nem használt pénztári eszközök gyűjtésére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére kell elkülöníteni. A pénztár szmsz-e rendelkezhet egyéb tartalékok képzéséről is.A működéssel kapcsolatos bevételeket, költségeket és ráfordításokat a pénztárnak elkülönítetten kell nyilvántartania.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 57-62. §-aiban.)
A pénztár ügyvezetője, vagyonkezelője és letétkezelője csak nyílt pályázaton választható ki.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 40. § (8) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Magánnyugdíjpénztár 2002-ben 4 százalékos nettó - azaz a költségekkel csökkentett - hozamot ér el, 2010-ben 10 százalékos hozamot, 2011-ben azonban 6 százalékos veszteséget. 2003-2009-ben a hozam 22 százalékos nyereség és 20 százalékos veszteség között ingadozik.2002 elején "A" pénztártag egyéniszámla-egyenlege 200 ezer forint, a 4 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 8 ezer forinttal gyarapszik. 2010 elejére egyéni számlájának egyenlege 3 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2010. évi 10 százalékos hozamának eredményeként megtakarítása az évben további 300 ezer forinttal növekszik. A 2010 októberéig jóváírt befizetések eredményeként egyéni számlájának egyenlege 2011 elején 3 millió 400 ezer forint. (Novemberben és decemberben már nem írtak jóvá tagdíjat.)
A pénztári befektetések 2011. évi 6 százalékos veszteségének következtében a tag megtakarítása az évben 204 ezer forinttal mérséklődött. Ezt egyáltalán nem kompenzálta ebben az évben tagdíjbevétel, mivel 2011 évben egyáltalán nem írtak jóvá tagdíjat a számláján. Így 2011 végén a számlaegyenleg 3 millió 196 ezer forint volt.
A pénztár 2012. február végén jelenti a PSZÁF-nak, hogy 2011. évi hozamrátája -6 százalék, 2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 6 százalék (azaz tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel.
A pénztár azt is jelenti a felügyeletnek, hogy a tízéves átlagos vagyonnövekedési mutató 5,5 százalék (ebben az egyes évi hozamrátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák).
A tízévi 6 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 5,5 százalékkal nő. Ezek a mutatók a nominális hozamot jelzik, tehát az inflációnak megfelelő és az a feletti hozamot is tartalmazzák. Az infláció feletti átlagos hozam meghatározásához a nominális hozamot el kell osztani a 2002-2011. közötti időszak átlagos inflációs rátájával.
__________________________________________________________________________________
Választható portfóliók
Nem változott.
A pénztár köteles felkínálni a tagnak, hogy válasszon háromféle összetételű befektetés közül.A három összetétel-változat:
■ klasszikus portfólió: zömében - legalább 90 százalékban - állampapírokat és más alacsony kockázatú értékpapírokat tartalmaz;
■ kiegyensúlyozott portfólió: mérsékelt - legfeljebb 40 százalékos - arányban foglal magában nagy kockázatú befektetési formákat (például részvényeket, vállalati kötvényeket, ingatlanokat);
■ növekedési portfólió: jelentős arányú benne a nagy kockázatú befektetés.
Ha a pénztár felajánlja a portfólióválasztást, de a tag nem kíván élni vele, a pénztár automatikusan besorolja
■ a növekedési portfóliósok közé, ha 15 évnél több van neki hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig;
■ a kiegyensúlyozott portfólióval rendelkezők közé, ha 5-15 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig;
■ a klasszikus portfóliósok közé, ha öt éven belül lesz nyugdíjaskorú.
A besorolást a tag felülbírálhatja, de ha a nyugdíjkorhatáráig öt évnél kevesebb van hátra, nem lehet növekedési portfóliós.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A-C. §-aiban.)
A pénztárnak a portfóliók közötti kötelező átsorolásokat minden év január 1-jén kell elvégeznie.Portfólióváltási igény esetén a tag maga határozhatja meg azt a fordulónapot, amellyel át kíván térni a más összetételű befektetésre. Az igényt legkésőbb a fordulónapot megelőző 10. munkanapig kell benyújtani, és a pénztárnak a fordulónapot követő nyolc munkanapon belül kell azt teljesítenie.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 68/A. § (8) bekezdésében.]
A magánnyugdíjpénztáraknak 2012. december 31-étől kell megfelelniük a választható portfóliós rendszerben meghatározott részvénybefektetési limiteknek. 2012. december 31-étől a klasszikus portfóliót választók felhalmozásának befektetésekor a részvényalapú eszközök aránya maximum 10 százalék lehet, a kiegyensúlyozott portfólióban a részvényhányad 10-40 százalék közötti, a növekedési portfólióban minimum 40 százalék.[282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 282/2001. kormányrendelet) 34. §, 2/A melléklet III. rész]
Informatikai előírások
Nem változott.
A magánnyugdíjpénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár működtette információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, a rendszer használatából adódó biztonsági kockázatokat és azok kezelését a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban.A pénztári informatikai rendszer kockázatelemzését legalább kétévente el kell végezni. Külön szabályzatban kell rendelkezni az informatikai rendszer ellenőrzéséről.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/A. §-ában.]
Ha a magánnyugdíjpénztár mással végezteti (kiszervezi) adatai kezelését, feldolgozását, az e tevékenységgel megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltétellel rendelkeznie kell, amely a pénztár számára elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges felszereltséggel, a jogszabályoknak megfelelő számviteli renddel és a biztonságos működést lehetővé tevő belső szabályzatokkal.A megbízott köteles ügyvezetőt és a kiszervezett tevékenység ellátásáért felelős vezetőt alkalmazni (foglalkoztatni). A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell az adatvédelmi előírások érvényesítéséről, továbbá arról, hogy a kiszervezett hozzájárul, hogy ebbéli tevékenységét a pénztár és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrizze, valamint hogy felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, illetve hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 77/B. §-ában.]
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A törvény lehetővé teszi vegyes pénztárak alakulását is, illetve ezek szétválását. Magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár egyesülhet, s ezzel magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá alakulhat, az pedig szétválhat magán- és önkéntes nyugdíjpénztárra.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81/A-B. §-aiban.]
Ha a magánnyugdíjpénztár szétválik, beolvad, megszűnik - azaz átalakul -, a pénztártagoknak az átalakulásról határozó első közgyűlésen arról kell dönteniük, egyetértenek-e az átalakulási szándékkal, és a másodikon kell elfogadniuk a vagyonmérleg-tervezeteket, valamint a vagyonleltárt.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/A-D., 84. §-aiban.]
Az átalakulás (egyesülés, szétválás) napja a jogutód pénztár alapszabálya hatálybalépésének napja. A hatálybalépés legkorábbi időpontja a második közgyűlés napja, a legkésőbbi az azt követő 30. nap lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 79/B. § (11) bekezdésében.]
Pénztár szétválásakor a tagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy a létrejövők közül melyik pénztárba kívánnak kerülni. Aki nem nyilatkozik, annak tagsága az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban folytatódik.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 81. § (1) bekezdésében.]
Állami felügyelet
Nem változott.
A pénztáraknak 2 millió forint alapdíjat, továbbá a vagyonuk piaci értékének 0,25 ezrelékével megegyező éves felügyeleti díjat kell fizetniük.[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 116. §-ában.]
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete - a róla szóló, 1999. évi CXXIV. törvény szerint - a magánnyugdíjpénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy probléma rendezéséhez több szervezetnél is ellenőrzést kell tartania, úgynevezett témavizsgálatot.A magánnyugdíjpénztárak kötelesek az ellenőrzést lehetővé tenni, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy az hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges információkhoz.
Az átfogó ellenőrzés gyakoriságát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozza meg.
Ha a magánnyugdíjpénztár nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.
[Lásd az 1997. évi LXXXII. törvény 109/A-C., 109/G. §-aiban.]
Szankcióként a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felszólíthatja a pénztárt a rendelkezések megtartására, az igazgatótanács vagy rendkívüli közgyűlés összehívására, illetve bírságot szabhat ki. Ha úgy látja, hogy a pénztár működésének biztonsága megkívánja,■ tagfelvételi zárlatot vagy kifizetési tilalmat rendelhet el;
■ felfüggesztheti a pénztár működését;
■ felügyeleti biztost rendelhet ki;
■ visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét;
■ kezdeményezheti bírósági felszámolási eljárás megindítását (ha a pénztári működés helyreállítására nem lát más lehetőséget, ha a pénztár tevékenységi engedélyét visszavonta, vagy a pénztár végelszámolása az előírt határidőre - az arról szóló döntést követő egy éven belül, amit a PSZÁF további egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár nem található a bíróságon bejelentett székhelyén).
[Lásd. az 1997. évi LXXXII. törvény 110-115. §-aiban.]
Mit kell tudni az önkéntes pénztárakról?
Pénztártípusok
Nem változott.
A törvény háromfajta pénztár létrehozását teszi lehetővé:■ nyugdíjpénztár, amely meghatározott feltételek mellett nyugdíjszolgáltatást nyújthat;
■ önsegélyező pénztár, amely kiegészíti a társadalombiztosítási, a munkanélküliségi és a szociális ellátórendszer ellátásait (például munkanélküliek, keresőképtelenek segélyezése, hátramaradottak támogatása), illetve támogatást nyújt a térítésköteles egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételéhez (például gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-vásárlás);
■ egészségpénztár, amely egészségvédelmi programok szervezését, finanszírozását, egészségügyi szolgáltatások vásárlását, továbbá pénzbeli ellátások nyújtását teszi lehetővé.
Tagi jogok
Nem változott.
A tagsági jogviszony kezdete általában a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadásának (záradékolásának) időpontja. Az alapszabály azonban rendelkezhet ettől eltérően úgy is, hogy a tagsági jogviszony az első havi tagdíj befizetésének napján kezdődik. Ha a pénztári alapszabály e rendelkezést tartalmazza, s a belépni kívánó tag elmulasztja a tagdíj befizetését, a pénztár köteles felhívni figyelmét a mulasztásra. Ha a tagdíjat az értesítésben megadott pótlólagos határidőre sem fizetik be, a pénztárnak nem kell létrehoznia a tagi jogviszonyt (a nem fizető személy adatait törölheti a nyilvántartásából).A pénztártagnak joga van a pénztár szerveibe a (küldött)közgyűlésen tisztségviselőt választani, s alapesetben ő maga is választható ezen testületekbe. A pénztár alapszabálya azonban eltérhet ettől (rendelkezhet például úgy is, hogy a pénztártagok a pénztár vezető szerveibe nem választhatók meg tisztségviselőknek).
Bármely pénztártag jogosult betekinteni a pénztári iratokba és könyvekbe, kivéve a zárt tanácskozások jegyzőkönyveit és határozatait, de a megszerzett információkat nem használhatja fel a pénztár érdekeit vagy a pénztártagok személyes adatait sértő módon.
A pénztár szolgáltatásainak igénybevételére a tag a pénztár alapszabályában leírtak szerint jogosult.
Pénztártagság
Nem változott.
A világ bármely országának állampolgára azonos feltételekkel léphet be magyar önkéntes pénztárba. Pénztártag lehet tehát bármely legalább 16 éves ember, aki elfogadja az adott pénztár alapszabályát, s vállalja a tagdíj fizetését.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
A tagság megszűnik a pénztártag halálával, kilépésével vagy rendezetlen tagdíjhátralék esetén (az utóbbival kapcsolatos szabályokat - például a hátralékkiegyenlítés határidejét - az alapszabályban kell részletezni).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §-ában.]
Kizárható a pénztárból az a pénztártag, aki nem tesz eleget az alapszabályban foglalt követelményeknek, és a pénztár írásbeli felszólítása ellenére sem kezdeményezi átlépését más pénztárba (például a zárt munkahelyi pénztárak kizárhatják a munkahelyet váltó tagot).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 15. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
Ha a pénztártag már nem tagja annak a pénztárnak, ahová a tagi befizetései utáni adókedvezményt utaltatja, csak akkor jogosult az adókedvezményre - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint -, ha tagsági jogviszonya azért szűnik meg, mert átlép másik pénztárba, vagy pénztári nyugdíjszolgáltatást vesz igénybe, továbbá ha az adóhatóság elismeri, hogy a tagsági jogviszony nem a tagnak felróható okból szűnt meg. Egyéb esetekben a volt pénztártag nem tarthat igényt a kedvezmény összegére (azt a pénztár köteles visszautalni az adóhatóságnak).Tagdíjfizetés
Nem változott.
A pénztártag által vállalt legkisebb összegű, úgynevezett egységes tagdíj mértékét a pénztár alapszabályának kell tartalmaznia. Az önsegélyező pénztárakra vonatkozó speciális előírás, hogy évente kell meghatározni az egységes tagdíj összegét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. c) pontjában, 13. § (1), 50. § (3) bekezdéseiben.]
A tagsági jogviszony keletkezésekor a tagnak tagdíjfizetést kell vállalnia, később azonban a tagdíj nemfizetése nem jelenti a tagsági viszony automatikus megszűnését. Arról, hogy a pénztártag számára milyen - az egyéni számlát vagy a tagsági jogviszonyt érintő - következményekkel jár a tagdíj nemfizetése, a pénztár alapszabályában kell rendelkezni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (1) bekezdésében, 14. §-ában.]
A pénztártag az általa vállalt tagdíj összegét az alapszabályban előírtak szerint köteles bejelenteni és befizetni a pénztárnak. A befizetett tagdíjnak a pénztár alapszabálya szerinti hányada a pénztár működési költségei fedezetéül szolgál, az ennek levonása után megmaradó tagdíjrész - a szolgáltatások fedezete - a pénztártag egyéni számlájára kerül. Az egyéni számla befektetéséből származó hozamot a számlán jóvá kell írni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 13. §-ában, 18. § (1) bek. g) pontjában.]
A tagok csak akkor vehetik igénybe a saját befizetéseik után járó kedvezményt, ha egyúttal rendelkeznek arról, hogy az adókedvezménynek megfelelő összeget az adóhatóság utalja át önkéntes pénztári egyéni számlájukra. Ezen átutalás határideje az adóbevallás beérkezésétől számított 30. nap, de legkorábbi időpontja az adóév utáni március 1-je. A pénztáriszámlajóváírás mértéke és felső határa az éves befizetés 20 százaléka, de legfeljebb 120 ezer forint. A teljes összeget csak az írhatja jóvá, aki egyszerre nyugdíjpénztárnak is és önsegélyező vagy egészségpénztárnak is tagja; ha valaki csak azonos típusú pénztárakba fizet tagdíjat, maximum 100 ezer forint számlajóváírást érvényesíthet.Aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, 2012-ben is a befizetett tagdíj 20 százalékát írathatja jóvá, de maximum 150 ezer forintot (azonos típusú pénztárakba fizetés esetén 130 ezret).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. g), 36. § (3) bek. e) pontjaiban.]
__________________________________________________________________________________Példa elszámolóegységre épülő nyilvántartása
Választható portfóliós rendszert működtető önkéntes nyugdíjpénztár 2012. január 1-jén elszá-molóegységre épülő nyilvántartási rendszerre áll át. Az átálláskor "A" tagnak 500 ezer forint van a számláján.|
Növekedési portfólió |
Tétel |
|
Január 1-je |
|
|
1. Egyéni számlák összege |
1 000 000 000 Ft |
|
2. Elszámolóegységek száma* |
1 000000000 db |
|
3. Egy egység érté ke (1. / 2.) |
1 Ft |
|
4. "A" tag számlaegyenlege |
500 000 Ft |
|
5. "A" elszámolóegységeinek |
500000 db |
|
Január
9-én a pénztár a január 2-án befektetett |
|
|
6. Nettó hozam (1. x 0,1%) |
1 000 000 Ft |
|
7. Egyéni számlák összege |
1 001 000 000 Ft |
|
8. Elszámolóegységek száma |
1 000000000 db |
|
9. Egy egység értéke (7. / 8.) |
1,001 Ft |
|
10. "A" számlaegyenlege (5. x 9.) |
500 500 Ft |
|
Január
12-én a pénztár 500 ezer forintos |
|
|
11. Befektetési veszteség |
500 000 Ft |
|
12. Egyéni számlák összege |
1 000 500 000 Ft |
|
13. Elszámolóegységek száma |
1 000000000 db |
|
14. Egy egység értéke (12. / 13.) |
1,0005 Ft |
|
15. "A" számlaegyenlege (5. x 14.) |
500 250 Ft |
|
Január
13-án a pénztár a növekedési portfólióban |
|
|
16. Összes tagdíjjóváírás |
1 500 000 Ft |
|
17. "A" tagdíjjóváírása |
20 000 Ft |
|
18. Egyéni számlák összege |
1 002 000 000 Ft |
|
19.
Elszámolóegység-növek- |
1 499 250 db |
|
20.
Elszámolóegységek száma |
1 001 499 250 db |
|
21. Egy egység értéke (18. / 20.) |
1,0005 Ft |
|
22. "A" elszámolóegység- |
19990 db |
|
23. "A" egységeinek száma |
519 990 db |
|
24. "A" számlaegyenlege |
520 250 Ft |
|
25. Az
elszámolóegység-érték |
0,05% |
__________________________________________________________________________________
Munkáltatói hozzájárulás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az önkéntes pénztárakba befizetett, béren kívüli juttatásnak minősülő munkáltatói hozzájárulás 1,19-szorosa után 10 százalék (tehát 11,9 százalék) egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Így a személyi jövedelemadóval együtt összesen 30,94 százalékos terhet kell fizetnie a foglalkoztatónak e juttatás után.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
A személyi jövedelemadóról szóló - 1995. évi CXVII. - törvény szerint a juttatás 1,19-szorosa után számított 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) mértékű adó terheli az önkéntes pénztárakba befizetett munkáltatói hozzájárulás béren kívüli juttatásnak számító részét. Az adó az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásnak továbbra is a minimálbér 50 százalékáig, 2012-ben 46 500 forintig terjedő részét terheli, az önkéntes egészségpénztári és önkéntes önsegélyező pénztári hozzájárulások összegének pedig a minimálbér 30 százalékáig (2012-ben havi 27 900 forintig) terjedő részét.A kedvezményes közteher feltétele, hogy a pénztártag nyilatkozzon a foglalkoztatójának arról, hogy más foglalkoztató az adóévben nem nyújtott részére kedvezményesen adózó önkéntes pénztári hozzájárulást.
A munkáltatói hozzájárulásnak a kedvezményes összeghatárt meghaladó része béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül, így a foglalkoztatónak a juttatás 1,19-szorosa után 16 százalékos (tehát 19,04 százalékos) személyi jövedelemadót és 27 (tehát 32,13) százalékos ehót kell fizetnie (összesen tehát 51,17 százalékos terhet).
A nyugdíjkorhatár előtt álló személyek részére nyújtott magasabb juttatástól eltekintve a munkáltatói hozzájárulásnak egységesnek, minden munkavállalóra azonos összegűnek, illetve mértékűnek kell lennie. A munkáltató pénztártípusonként (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztár) fizethet eltérő összegű hozzájárulást - százalékos hozzájárulás esetén meghatározhatja a minimum- és a maximumösszeget is -, de azonos típusba tartozó pénztárak közt nem tehet különbséget. Nem választhatja tehát azt a megoldást, hogy az egyik nyugdíjpénztárban tag munkavállalóinak fizet hozzájárulást, de egy másikban tagoknak nem (vagy kevesebbet).
A munkáltató az általános feltételeknél magasabb mértékű munkáltatói hozzájárulást állapíthat meg azok részére, akik 15 évnél hamarabb érik el a nyugdíjkorhatárukat. Az 1962-ben született önkéntes pénztári tagok részére - feltéve, hogy 2009. december 31-én már pénztártagok voltak - ezt a kedvezményt már év elejétől megadhatja, annak ellenére, hogy ők az 50 éves (tehát a nyugdíjkorhatárt 15 évvel megelőző) életkort csak az év folyamán fogják betölteni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3)-(4) bekezdésében.]
Bármely természetes vagy jogi személy, illetve nem jogi személy gazdasági társaság szerződést köthet a pénztárral arra, hogy részben vagy egészben átvállalja alkalmazottja tagdíjfizetési kötelezettségét. A szerződés megkötésével létrejön a munkáltatói tagsági jogviszony.Ha a munkáltatói tag hozzájárulást fizet, ezt minden olyan alkalmazottja után fizetnie kell, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban áll (nem teheti meg tehát, hogy csak bizonyos "kiválasztott" munkavállalók javára fizet be munkáltatói hozzájárulást). Ha a munkáltatónál választani lehet az egyes béren kívüli juttatások közül, vagyis cafete-riarendszer működik, a dolgozó lemondhat a munkáltató önkéntes pénztári hozzájárulásáról vagy annak egy részéről is, és helyette választhat más juttatást.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 12. §-ában.]
Pénztártámogató
Nem változott.
Önkéntes kölcsönös pénztári támogató az a természetes vagy jogi személy, aki ellenszolgáltatás nélkül nyújt a pénztárnak eseti vagy rendszeres pénzbeli, illetve nem pénzbeli szolgáltatást. A támogató meghatározhatja, hogy a támogatás milyen célra és módon használható fel. Támogatás a tagság egészének vagy a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági körnek nyújtható.[Lásd az 1993. évi XCVI törvény 17. §-ában.]
A pénztár az alapszabályában előírhatja, hogy a támogatói adomány legfeljebb 3 százalékát a működési költségek fedezetére fordítja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Pénztártag halála, számlaöröklés
Nem változott.
A törvény mindhárom (tehát a nyugdíj-, az egészség- és az önsegélyező) pénztártípusra meghatározza a pénztártag halála esetén követendő eljárást, a kedvezményezett jelölésének módját, valamint azt, hogy a kedvezményezett hogyan férhet hozzá az egyéni számlához.A kedvezményezett jelölését a pénztárnak nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a jelölés - nem pedig a nyilvántartásba vétel - időpontjára visszamenő hatállyal. A tagsági okiraton meg kell jelölni a kedvezményezett(ek) nevét, személyes adatait, a jogosultság arányát és a kedvezményezett jelölésének időpontját is. A pénztártagnak bármikor jogában áll megváltoztatni korábbi döntését, és új kedvezményezettet jelölni.
Ha a pénztártag meghal, a kedvezményezett (ennek hiányában a tag törvényes örököse) a saját nevén folytathatja a tagsági jogviszonyt, vagy fel is veheti az összeget, de át is utaltathatja másik, azonos típusú pénztárba. A pénztár a jogosultság igazolását követő három munkanapon belül köteles intézkedni a kedvezményezett döntésének teljesítése ügyében.
Az elhunyt pénztártag számláján lévő ösz-szeg után a kedvezményezettnek sem adót, sem illetéket nem kell fizetnie.
Kedvezményezett vagy örökös hiányában a pénztártag felhalmozását a pénztár tagjai között kell felosztani.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. §-ában.]
Pénztárszervezet
Nem változott.
A pénztár szervei a közgyűlés, az igazgatótanács (it) és az ellenőrző bizottság. A pénztár legfőbb szerve a (küldött)közgyűlés, amely a tagok vagy a küldöttek összességéből áll. Az it a pénztár ügyvezető szerve, amely gondoskodik a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, a pénztári könyvek vezetéséről, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról. Az ellenőrző bizottságnak rendszeresen ellenőriznie kell a pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét. Az ügyvezetőnek a pénztárral munkaviszonyban kell állnia, ő a felelős a közgyűlés és az it határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes működéséért és a folyamatos ügyvitelért.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 19-28. §-aiban.]
A pénztár igazgatótanácsa ülés nélkül - telefonos, faxos, telexes vagy e-mailes szavazással - is hozhat érvényes határozatot. Ez a határozat azonban csak akkor érvényes, ha az it-tagoknak a pénztár alapszabályában meghatározott hányada, de legalább a fele a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba (vagyis kézzel írt és aláírt, illetve géppel írt és tanúk előtt aláírt nyilatkozatba) foglalja. A határozatot nyolc napon belül meg kell küldeni a pénztár székhelyére.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
A pénztár a felügyelettől kapott jogerős tevékenységi engedély birtokában kezdheti meg a pénztártagok tagdíjainak fogadását, illetve -az alapítókon kívüli - más tagok felvételét.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A tagszervező e tevékenysége során nem közölhet ügyfeleivel megtévesztő információkat, más pénztárakra vonatkozó olyan megállapítást, amely azokra nézve hátrányos, és köteles gondoskodni ügyfelei személyes adatainak védelméről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 11/A-B. §-aiban.]
Jogosultság nyugdíjpénztári szolgáltatásra
Változás 2012. január 1-jétől.
Ezentúl a nyugdíjkorhatár betöltésével azonos megítélés alá tartozik az önkéntes nyugdíjpénztári tag részére folyósított öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegély, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék, valamint a nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítása. A pénztártag tehát az irányadó korhatár betöltésekor, illetve a felsorolt ellátások folyósítása esetén jogosult önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra. Eddig akkor szerezhetett a korhatár betöltését megelőzően jogosultságot, ha a 2012. január 1-jétől átalakított korhatár előtti nyugdíjak valamelyik formájában - például előrehozott, rokkantsági, szolgálati vagy korengedményes nyugdíjban - részesült.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
Nem jogosít az önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatás igénybevételére a rokkantsági nyugdíj átalakítását követően folyósított vagy újonnan megállapított rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátás folyósítása. (A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy eddig jogosultságot szerzett önkéntes nyugdíjpénztári szolgáltatásra.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkaképességét legalább 50 százalékban elvesztő vagy legalább 40 százalékos egészségkárosodást elszenvedett pénztártag, ha az állapotában legalább egy évig nem várható javulás - ezt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Intézetnek igazolnia kell -, az úgynevezett várakozási idő letelte (azaz legalább tízéves tagsági viszony) előtt továbbra is átviheti az egyéni számláján lévő összeget az önkéntes nyugdíjpénztárból egészség- és önsegélyező pénztárba. Így a nyugdíjpénztári egyéni számláján felhalmozott összeget akár egészségügyi szolgáltatásra, gyógyszervásárlás támogatására, illetve egészségkárosodás vagy keresőképtelenség esetén járó pénzbeli ellátásra fordíthatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. § (3) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári tag az egyéni számlán lévő követeléséhez egy összegben és részletekben is hozzájuthat, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, de tízéves várakozási ideje letelt. A várakozási idő letelte előtti "részletfelvételre" csak háromévente van lehetőség (vagyis aki 2012-ben felvesz a követeléséből, ezt 2015-ben teheti meg ismét).A nyugdíjkorhatárt elérő tag egy összegben vagy járadék formájában s a kettő kombinációjában is hozzájuthat követeléséhez.
A pénztár választhat, hogy nyugdíjat csak egy összegben vagy csak járadékként, illetve a kettő kombinációjaként fizet. A választott kifizetési módozatot az alapszabályban kell rögzíteni.
A pénztártag a nyugdíjkorhatár elérését követően megteheti azt is, hogy a továbbiakban nem fizet tagdíjat, és nem vesz igénybe szolgáltatást sem - tehát megtakarítását a pénztárban hagyja -, erről azonban nyilatkoznia kell.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47. §-ában.]
Az önkéntes pénztár csak akkor nyújthat férfiaknak és nőknek eltérő - mértékű, típusú vagy formájú - szolgáltatást, ha a különbségtételt biztosításmatematikai és statisztikai adatokkal tudja indokolni. Így például járadékszolgáltató önkéntes nyugdíjpénztár ugyanakkora felhalmozás után a férfiaknak magasabb összegű életjáradékot állapíthat meg, mivel a férfiak átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké (így a férfiak valószínűsíthetően előbb meghalnának, mint hogy teljesen megkapnák felhalmozásukat).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 18/A. §-ában, 64/C. § (2) bekezdésében.]
A pénztárnak a kifizetést a jogosult kérésének megfelelően postai úton vagy átutalással kell teljesítenie. Ha a pénztár ezt az alapszabályában lehetővé teszi, akkor a jogosult kérheti azt is, hogy a házipénztárból fizessék ki.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 48. §-ában.]
Ha a pénztártag átlép egy másik önkéntes nyugdíjpénztárba, az elhagyott pénztár köteles tájékoztatni a befogadó pénztárat arról, hogy az átutalandó számlaegyenleg mekkora része származik a befektetési hozamból, illetve a 2007. december 31-ét követő befizetésekből (azokat ugyanis a pénztártag csak akkor veheti fel, ha a befizetésük óta legalább tíz év eltelt).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 47/B. § (3) bekezdésében.]
A nyugdíjpénztári tagnak a 2008. január 1-je előtt jóváírt, a tízéves várakozási idő leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérését megelőzően felvett megtakarítása után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint - a felvétel időpontjától függően fokozatosan csökkenő hányad után kell jövedelemadót és 27 százalékos ehót fizetnie. Ha a megtakarítást a várakozási idő lejártát követő évben veszi fel, akkor az teljes egészében adóköteles, ha a második évben, a juttatás 90 százaléka után kell adót fizetnie, ha még egy évet vár, a juttatás 80 százaléka után, és így tovább. Ha a tízéves várakozási idő lejártát követő tíz évig nem nyúl a megtakarításához, azt a 11. évben teljes egészében adó- és ehomentesen veheti fel.Ha a tag hozamként elszámolt összeget vesz ki, akkor az - a jóváírás időpontjától függetlenül - teljes egészében adó- és ehomentes.
A tízéves várakozási idő letelte előtt igénybe vett nyugdíjszolgáltatást sem terheli személyi jövedelemadó, az egyösszegű kifizetést és a járadékszolgáltatást viszont csak akkor nem, ha a tagsági viszony legalább hároméves, illetve a járadékszolgáltatás időtartama legalább három év, és összege nem csökken jelentősen. A várakozási időtől és a tagsági jogviszony időtartamától függetlenül sem terheli adó a pénztári szolgáltatást, ha a tag tébés rokkantsági nyugellátásra a szolgáltatás megkezdésekor szerzett jogosultságot.
A nyugdíjpénztári egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt befizetések nyugdíjkorhatárt megelőző felvétele esetén az adókötelezettség keletkezése és mértéke az egyes befizetések időpontjától függ. Ez azt jelenti, hogy ha a tagi számlán jóváírt összeget utóbb a tag felveszi, akkor a jóváírástól számított tíz évig a kivét időpontjában érvényes adószabályok szerint adózik utána. Ha a befizetéstől eltelt a tíz év várakozási idő, akkor az adóköteles rész például egy 2008-as befizetés esetében 2029-re "fogy el".
A nyugdíjpénztárból a tag tízéves várakozási idejének leteltét követően, de még a nyugdíjkorhatára elérése előtt felvett megtakarítás adóköteles részét - az adókötelezettség mellett - 27 százalék eho terheli, amit a tagnak kell megfizetnie.
[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében, 11. § (11) bek. a) pontjában.]
Egyéniszámla-értesítő
Nem változott.
Az önkéntes pénztárnak minden évben egyéniszámla-értesítőt kell küldenie a pénztártag részére, melynek az egyéni számla év végi záróegyenlegét, évközi pénzforgalmát, valamint a tagsággal összefüggő egyéb pénzügyi folyamatokat - például a még vissza nem fizetett tagi kölcsön összegét - kell tartalmaznia. A tárgyévben már elszámolóegységes rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a számlaértesítőt a tárgyévet követő év február 28-áig, önkéntes önsegélyező pénztárnak, önkéntes egészségpénztárnak, valamint a tárgyévben elszámolóegységre épülő rendszert nem működtető nyugdíjpénztárnak június 30-áig kell elküldenie a számlaértesítőt.[281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 281/2001. kormányrendelet) 30. §, 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 268/1997. kormányrendelet) 21/D. §]
Tagi lekötés hitelfedezetre
Nem változott.
Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja banki hitel felvétele esetén fedezetként felajánlhatja egyéniszámla-egyenlegének legfeljebb 50 százalékát. Előtte azonban rendelkeznie kell arról, hogy a hitel fedezetéül szolgáló összeget a pénztár tagi lekötésként tartsa nyilván, vagyis zárolja. E lekötésre a pénztártagnak csak akkor van lehetősége, ha a tízéves várakozási idő letelt - vagy ha a tag a nyugdíjkorhatárt betöltötte -, és nincsen tagikölcsön-tartozása.A hitelfedezetként szolgáló, lekötött (zárolt) összeget a tag a későbbiekben a várakozási idő letelte utáni kifizetésként, illetve szolgáltatás formájában csak akkor veheti fel, ha előtte -a lekötéssel biztosított követelés megszűntének igazolása mellett - kezdeményezi a lekötés megszüntetését. Ha a pénztártag meghalna, a kedvezményezett is csak ezen igazolás bemutatásával kezdeményezheti a lekötés megszüntetését.
Ha a hitelező bank a tagi lekötés terhére igényt érvényesít, azt adózási szempontból úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag felvette volna az összeget. Ha tehát az összeg adóköteles, a pénztártagnak adót és ehót kell fizetnie utána. Az utóbbiakat a tárgyévről szóló bevallásban kell szerepeltetni és az adófizetés határidejéig megfizetni.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 2. § (3) bek. d) pontjában, 13. § (3), 47. § (7), 47/B. § (3) bekezdéseiben.]
Tagi kölcsön
Nem változott.
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön csak a várakozási idő harmadik évét követően nyújtható. Összege nem haladhatja meg a kölcsönfelvétel időpontjában a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg 30 százalékát, lejárati ideje pedig legfeljebb 12 hónap lehet.Ha a tagi kölcsönt a tag felszólítás ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét s a pénztár költségeit a pénztár leemelheti a tag egyéni számlájáról. A leemelt hátralék a hátralékos tag jövedelme, akinek adóelőleget, továbbá 27 százalékos ehót kell fizetnie utána. Az egyéni számla megterheléséről a pénztárnak jövedelemigazolást kell kiállítania.
[Lásd az 1993. évi XCVI törvény 46. §(1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében.]
Nyugdíjpénztári tagi kölcsön akárhány ízben nyújtható. Nem adható viszont tagi kölcsön fennálló tagikölcsön-tartozás, fennálló tagi lekötés esetén, továbbá ha a tag már bejelentette a pénztárnak kilépési, átlépési szándékát. Nem adható tagi kölcsön akkor sem, ha a tag korábban nem fizette vissza felvett kölcsönét, és a hátralékot a pénztárnak az egyéni számláról kellett leemelnie.Panaszkezelés, ügyfélszolgálat
Nem változott.
A pénztárnak a hozzá intézett szóbeli panaszokat azonnal ki kell vizsgálnia és orvosolnia. Ha erre nincs lehetőség - például azért, mert a pénztárnak az adott ügyben más szerveket is meg kell keresnie -, a panaszról jegyzőkönyvet kell felvennie a pénztárnak. Ezt követően a panasszal kapcsolatos megindokolt álláspontját 30 napon belül köteles megküldeni a pénztártag részére. Írásbeli panasz esetén ugyancsak az annak közlésétől számított 30 napon belül kell a megindokolt választ a pénztártag részére megküldeni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ában.]
A pénztárnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a pénztártagok részére nyitott ügyfélszolgálati irodában vagy a pénztár székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig fogadhassa a hozzá intézett panaszokat. Telefonos ügyfélszolgálatot a hét legalább egy munkanapján 8 órától 20 óráig, elektronikus (e-mailes vagy internetes) elérhetőséget pedig továbbra is folyamatosan kell fenntartania.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 29/A. §-ának (2) bekezdésében.]
Hozammutatók nyilvánosságra hozatala
Nem változott.
A PSZÁF a nyugdíjpénztárak által február 28-áig bejelentett adatok alapján március 15-éig - a pénztárak teljesítményének bemutatásaként - az elózó évi nettó (tehát a befektetési költségek levonásával számított) hozamráta mellett az elózó tíz év átlagos hozamrátáját is nyilvánosságra hozza. A tízéves átlagos hozamráta mellett a felügyeletnek ugyanabban az időpontban nyilvánosságra kell hoznia az egy főre jutó vagyon alakulását méró hozamrátamérték, az úgynevezett vagyonnövekedési mutató pénztárak által jelentett értékét is.A pénztár a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán csak úgy teheti közzé az elózó évben elért hozamrátáját, ha egyúttal azonos méretben (például azonos betűnagyságban) megjelenteti az elózó tíz év átlagos hozamrátáját és vagyonnövekedési mutatóját is. A pénztár megteheti viszont, hogy csak a tízéves mutatókat teszi közzé.
Ha a nyugdíjpénztár választható portfóliós rendszert működtet, a hozammutatókat csak választható portfóliónként kell a felügyelet részére jelentenie, és azokat a tájékoztatóiban, hirdetéseiben vagy más kereskedelmi kommunikációs csatornán is csak így teheti közzé. A felügyelet is csak ilyen bontásban hozhatja nyilvánosságra a hozammutatókat. A nyilvánosságra hozatal során a pénztárnak és a felügyeletnek is fel kell tüntetnie, hogy az egyes portfóliók vagyona a pénztári összvagyon mekkora hányada.
[281/2001. kormányrendelet 24. § (2), 25. §]
Határidők
Változás 2012. január 1-jétől.
A könyvszakértővel hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi évet követő ötödik hónap végéig, tehát május 31-éig kell a közgyűlés elé terjeszteni. (Eddig a pénzügyi évet követő 150 napon belül, tehát legkésóbb egy, vagy két nappal május 31-e előtt kellett ezt megtenni.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az önkéntes nyugdíjpénztár nem működtet elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszert, a pénztártag vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére az egyéni számlán lévő összeg maximum 85 százalékát utalhatja át. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha a tagsági jogviszony bármilyen okból (például másik pénztárba átlépés miatt) megszűnik, vagyis a pénztár ilyenkor is csak az egyéni számla összegének legfeljebb 85 százalékát utalhatja át, fizetheti ki. Ezt a pénztárnak a bejelentéstől, illetve a jogosultság igazolásától számított 15 napon belül kell megtennie. A maradékot a pénztárnak minden esetben az átutalási igény bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell majd utalnia.Az elszámolóegységes nyilvántartási rendszert működtető nyugdíjpénztárnak a kifizetés fordulónapját úgy kell meghatároznia, hogy az legfeljebb tíz munkanappal követheti az igény bejelentését. A pénztártag vagy a kedvezményezettje részére járó kifizetéseket, valamint a tag átlépésével kapcsolatos pénzkifizetést vagy átutalást tehát a szabályzatában meghatározott (de az igénybejelentést legfeljebb tíz munkanappal követő) fordulónap után nyolc munkanapon belül kell teljesítenie.
A pénztáraknak a pénztári beszámolót és a mérleget - a könyvvizsgálói záradékkal együtt - a tárgyévet követő év június 30-áig a Pénzügyi Közlönyben kell közzétenniük, éves beszámolójukat pedig a tárgyévet követő év június 30-áig a honlapjukon is, s ezek adatait a PSZÁF is közli a honlapján. Ha a pénztárnak nincs internetes honlapja, akkor e közzététel kizárólag a PSZÁF kötelezettsége.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40. § (5)-(6) bekezdéseiben.]
Számlalezárási költség
Nem változott.
Ha a tagsági jogviszony megszűnik - például mert a tag átlép másik pénztárba -, vagy ha a tag felveszi megtakarítása egy részét vagy egészét, a felhalmozott megtakarításból a nyugdíjpénztár költségként legfeljebb 3 ezer forintot vonhat le, és ezen felül a felvett összeg utalási költségét. Egészségpénztári és önsegélyező pénztári jogviszony megszüntetésekor 4 ezer forint vonható le a felhalmozott megtakarításból.[281/2001. kormányrendelet 29. § (2), 268/1997. kormányrendelet 21/A. §; (2) bek.]
Tagdíjból levonható költségek
Nem változott.
A befizetett tagdíjból, illetve a tagok befektetési hozamából korlátozottan vonható le költség. Eszerint a tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az a feletti részének pedig 6 százaléka vonható le a működési és a likviditási tartalék javára. A fennmaradó összeget teljes egészében a tagok egyéni számláján kell jóváírni.A vagyonkezelővel kötött szerződésben rögzített vagyonkezelési díj és a nyugdíjpénztár által
- a maga kezelte vagyon, illetve vagyonrész után
- elszámolt vagyonkezelési költség sem együtt, sem külön-külön nem haladhatja meg a tárgyévi kezelt átlagvagyon 0,8 százalékát).
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49. §-ában.]
Az önkéntes nyugdíjpénztári igazgatótanács bármikor dönthet úgy, hogy a pénztár áttér az úgynevezett elszámolóegységre épülő nyilvántartási rendszerre. A rendszer bevezetését követően a tag a tagdíjbefizetéseivel egységeket "vásárol", vagyis befizetéseit - a befektetésijegyvásárlással analóg módon - egységekké konvertálva írják jóvá egyéni számláján. A rendszer elindításakor a tag addig felgyűlt számlakövetelését is egységekben fejezik ki. Induláskor 1 forint egy egység lesz, vagyis az elszámolóegység induló árfolyama 1 forint.Az elszámolóegység árfolyamát a pénztári befektetések hozamai növelik (a tagdíjbefizetések nem). A hozamot az egység árfolyamváltozása jeleníti meg, ezt a pénztárnak minden munkanapra és a hónap utolsó napjára - bármilyen napra essék is az - közzé kell tennie a honlapján. (A tagnak csak az egységei darabszámát és egy egység aktuális árfolyamát kell összeszoroznia ahhoz, hogy a követelése, vagyis egyéniszámlaegyenlege értékét meghatározza.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (5)-(8) bekezdéseiben, 49/E. §-ában.]
Informatikai előírások
Nem változott.
A pénztáraknak informatikai rendszerük biztonsága érdekében szabályzatot kell készíteniük. Ebben meg kell határozni a pénztár által működtetett információs rendszerrel szemben támasztott követelményeket, valamint az annak használatából adódó biztonsági kockázatokat a tervezési, beszerzési, üzemeltetési és ellenőrzési fázisokban. A rendszerkockázatokat legalább kétévente felül kell vizsgálni. A pénztáraknak külön szabályzatot kell készíteniük az informatikai rendszer ellenőrzéséről.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/C. §-ában.]
Ha a pénztár másra bízza (kiszervezi) adatai kezelését, adatfeldolgozását, a megbízottnak minden olyan személyi és tárgyi feltételt teljesítenie kell, amely a pénztárra elő van írva. Így például rendelkeznie kell a tevékenység ellátásához szükséges irodahelyiséggel, adószámmal, lennie kell legalább mérlegképes könyvelői képesítésű alkalmazottjának, nyugdíjpénztár esetén befektetési szakértőjének, járadékszolgáltató pénztár esetén pedig aktu-áriusának. A kiszervezésről szóló szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a szolgáltató érvényesíti az adatvédelmi előírásokat, továbbá hogy a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárul, hogy munkáját a pénztár és a PSZÁF ellenőrizze, valamint hogy szerződéses tevékenysége során ő a felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági előírások teljesítéséért, s hogy a szerződést a megszegése esetén a pénztár azonnal felmondhatja.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 40/D. §-ában.]
Pénztári alapok, vagyon
Nem változott.
A pénztárnak kötelező fedezeti, működési és likviditási alapokat létrehoznia. A fedezeti alap a szolgáltatások finanszírozására, a működési a költségek fedezetére, a likviditási az átmenetileg szabad pénzeszközök gyűjtésére s a pénztári fizetőképesség biztosítására szolgál. A pénztárak további alapokat is létrehozhatnak (például egyes kockázatok kezelésére).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 36. §-ában.]
Az 1 milliárd forint feletti vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárakban az eszközöket naponta kell piaci áron értékelni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az önkéntes nyugdíjpénztárak több eltérő kockázatú portfólióba is befektethetnek. A pénztártagok ekkor választhatnak, hogy egyéni számlájuk melyik portfólióhoz tartozzon.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 49/B-D. §-aiban.]
Ha a pénztár a tagi követelések fedezetét képező tartalékból a pénztár elhelyezésére szolgáló ingatlant vásárol (vagy már vásárolt), hozamként a működési költségek fedezetére szolgáló tartalék terhére kell az ingatlanértékelő által meghatározott minimális bérleti díjnak megfelelő összeget a tagi számlákon jóváírnia.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 38/A. § (3) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példa tízéves hozamrátára és vagyonnövekedési mutatóra
Önkéntes nyugdíjpénztár 2002-ben 5 százalékos hozamot ér el, 2010-ben 12 százalékos hozamot, 2011-ben azonban 8 százalékos veszteséget. 2003-2009-ben a hozam 20 százalékos nyereség és 18 százalékos veszteség között ingadozott.2002 elején "A" pénztártag egyéni számlájának egyenlege 400 ezer forint, az 5 százalékos hozam eredményeként megtakarítása abban az évben 20 ezer forinttal gyarapszik. 2010 elejére egyenlege 2 millió forintra nő, a pénztári befektetések 2010. évi 12 százalékos hozama eredményeként megtakarítása ez évben 240 ezer forinttal emelkedik. A 2010-ben teljesített tagdíjbefizetések következtében
2010. végi záróegyenlege további 100 ezer forinttal emelkedik, így 2 millió 340 ezer forint lesz. 2011-ben a 8 százalékos negatív hozam (veszteség) miatt 187 ezer forinttal mérséklődik a megtakarítása, amit csak részben kompenzál a 100 ezer forintos tagdíjbefizetés. Így
2011. végi záróegyenlege 2 millió 253 ezer forint.
A pénztár 2012. február végén jelenti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hogy 2011. évi hozamrátája -8 százalék (tehát 8 százalékos veszteség), 2002-2011 közötti, vagyis tízéves átlagos hozamrátája pedig 7 százalék (vagyis tíz év átlagában ilyen hozamot ért el), úgy, hogy az egyes évek hozamrátája azonos súllyal szerepel. A pénztártagok vagyona átlagos növekedésének mérésére 2009-től a vagyonnövekedési mutató szolgál, eszerint a pénztár 2012. február végén azt is jelenti a felügyelet részére, hogy a tízévi átlagos vagyonnövekedési mutató 6,5 százalék. Ebben a hozamrátákat úgy átlagolják, hogy az egyes évi rátákat a pénztári aktuális, egy tagra jutó átlagos vagyonnal - hatványszámításos képlet alapján - súlyozzák.
A tízévi 7 százalékos átlagos hozamráta mellett tehát "A" pénztártag vagyona átlagosan évi 6,5 százalékkal nő.
__________________________________________________________________________________
Önkéntes pénztári adózás 2012-ben
Személyi jövedelemadó
7. § (1) e) Jövedelem, jogcím: A magánszemély nyilatkozata alapján az adóhatóság által kiutalt, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg.Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál (akinek az önkéntes pénztári számláján jóváírták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) ja) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztár átutalása más önkéntes pénztárba (átlépéskor, illetve a pénztártag halála esetén a kedvezményezett rendelkezése alapján).
Adózási szabály: Az önkéntes pénztártagnál vagy a kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számlájára átutalták): a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének rendelkezése alapján a kedvezményezett egyéni számlája javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A kedvezményezettnél (akinek az önkéntes pénztári számláján a jóváírás megtörténik) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
7. § (1) j) jb) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg.
Adózási szabály: A pénztári tagoknál (akiknek az önkéntes pénztári számláján jóváírták) a jövedelem kiszámításakor nem bevétel.
28. § (1) f), eho-tv 5. (1) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt támogatói adomány és más összegek (kivételekkel).
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: Kivéve az alapszabály szerint egyéni számlán jóváírt saját befizetés, az a jóváírás, amelyet bevételként nem kell elszámolni, vagy amelynek a forrását más jövedelemként kell figyelembe venni, a fedezeti alapból történő befektetések hozama (ideértve az értékelési különbözetet is).
44/A § Jövedelem, jogcím: A magánszemély tag befizetése és az egyéni számláján jóváírt, az adóévben egyéb jövedelemnek minősülő összeg, ha azt az adóigazgatási előírások szerint igazolják.
Adózási szabály: Az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári számlára utalja az adóévben a magánszemély által befizetett összeg 20 százalékát, de maximum évi 120 000 Ft-ot. A pénztártag nyugdíjpénztári vagy egészség- és önsegélyező pénztári befizetése és jóváírása után az átutalás összege maximum 100 000 Ft. Az öregséginyugdíj-korhatárt 2020. január 1-je előtt betöltők esetében a felső határ 150 000, illetve 130 000 Ft. Az átutalt összeg egyik esetben sem haladhatja meg az összevont adóalapra eső, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: A pénztárnak - jogcímek szerint megbontva - igazolnia kell a rendelkezési jogosultságot megalapozó befizetés-jóváírást. Az átutalást az adóhatóság a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezések szerint, illetve ha a magánszemélynek adótartozása van, ennek kiegyenlítését követő 30 napon belül teljesíti.
46. § (2) d) Jövedelem, jogcím: Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül (például támogatói adomány).
Adózási szabály: Nem terheli adóelőleg (és eho sem).
69. § (1)-(2), 71. § (3) a)-b), eho-tv. 3. § (4) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárba együttesen a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 10 százalékos eho-t (tehát 11,9 százalékot).
Megjegyzés: Az adó a hozzájárulást befizető munkáltatót terheli. A hozzájárulásban részesülő pénztártag előzetes nyilatkozatban köteles közölni a munkáltatóval, hogy az adóévben más munkáltató nem fizetett be a javára hozzájárulást. A hozzájárulást a kifizető több hónapra előre vagy legfeljebb három hónapra utólag utalhatja. Előre történő utalás esetén - beleértve a 2011. évi utalást is - a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén pedig az utalás hónapjának a kötelezettségeként kell bevallani és kifizetni az adót.
70. § (4), eho-tv 3. § (1) ba) Jövedelem, jogcím: A magánszemély javára havonta átutalt önkéntes kölcsönös biztosítópénztári munkáltatói hozzájárulásból a nyugdíjpénztári hozzájárulásnak a minimálbér 50 százalékát, egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás esetén pedig az együttes befizetésnek a minimálbér 30 százalékát meghaladó része.
Adózási szabály: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásnak minősül. A foglalkoztatónak kell megfizetnie a juttatás 1,19-szorosa után a 16 százalékos (tehát a juttatás után számítva 19,04 százalékos) adót és a 27 százalékos ehót (tehát 32,13 százalékot).
84. évi L § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei visszalépés esetén.
Adózási szabály: A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni.
84/M § Jövedelem, jogcím: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege 2011. március 1-jei visszalépés esetén.
Adózási szabály: A visszalépő tagi kifizetések önkéntes pénztárba utalt összegének kiegészítése az átutalt összeg 20 százalékával, legfeljebb 300 ezer forinttal. A kiegészítés az összevont adóalap adójának adókedvezménnyel és az szja-törvény 44/A-C §-ai szerinti (tehát önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített tagi befizetés utáni) átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető.
Megjegyzés: A kiegészítést ugyanannak az önkéntes pénztárnak a számlájára teljesíti az adóhatóság, ahova a visszalépő tag kifizetését utalták. A teljesítés során az szja-törvény 44/A §-ának szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az átutalás alapja a 2011. év adóbevallásában tett nyilatkozat.
11. sz. mell. I.5. Jövedelem, jogcím: Az egyéni vállalkozó alkalmazottja javára a pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás és közterhei.
Adózási szabály: Költségként elszámolható.
Pénztári szolgáltatás, kifizetés és jóváírás
1. sz. mell. 6.5. aa) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár szolgáltatása (A: egyösszegű nyugdíj, B: járadék, C: rokkantság, egészségkárosodás, megváltozott munkaképesség miatt keletkezett ellátás esetén).Adózási szabály: Adómentes.
Megjegyzés: A: ha a tagsági viszony a kifizetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött; B: ha legalább három évre állapítják meg, és az első három évben a járadék éves szinten nem csökken jobban az előző évi összeg 15 százalékánál; C: mindig.
28. § (1) d), eho-tv 5. § (1) b) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár nem adómentes nyugdíjszolgáltatása.
Adózási szabály: Egyéb jövedelemnek minősül, eho nem terheli.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia és megfizetnie a pénztártagot terhelő adót.
28. § (8), eho-tv. 11. § (11) a) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes nyugdíjpénztár egyösz-szegű kifizetése a várakozási idő lejártát követően, a felhalmozási időszakban.
Adózási szabály: A várakozási idő lejártának évében és az ezt követő esztendőben a kifizetés 100 százaléka, a várakozási időt követő második évben 90 százaléka, az ezt követő években folyamatosan további 10 százalékponttal csökkenő mértéke adóköteles (a 11. évtől a kifizetés teljesen adómentes). Az egyéni számlán 2007. december 31-e után jóváírt tétel esetén a jóváírás naptári évét követő 10. évet kell a várakozási idő lejárta évének tekinteni. Azt megelőző kifizetés esetén az adott tétel 100 százaléka egyéb jövedelemnek számít (tehát adóköteles). A kifizetés adóköteles része után 27 százalékos ehót kell fizetni.
Megjegyzés: A pénztárnak kell levonnia az adóelőleget, és a pénztártagnak kell megfizetnie az ehót.
1. sz. mell. 6.4 Jövedelem, jogcím: Egyéni számlán a fedezeti alapból történt befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözet figyelembevétele alapján jóváírt összeget is).
Adózási szabály: Adómentes.
1. sz. mell. 7.3 Jövedelem, jogcím: Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a kedvezményezett részére kifizetett összeg.
Adózási szabály: Adómentes.
Egészség- és önsegélyező pénztári szabályok
28. § (1) e), eho-tv 5. § (1) b), e) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztár által kifizetett összeg, kivéve, ha adómentesnek minősül.Adózási szabály: Egyéb jövedelem.
Megjegyzés: Az egészség- és önsegélyező pénztári tagok által igénybe vett életmódjavító szolgáltatások ellenértéke egyéb jövedelem, eho nem terheli.
28. § (1) e), eho-tv 11. § (11) c) Jövedelem, jogcím: Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárból jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás.
Adózási szabály: Egyéb jövedelem, adóköteles, eho terheli. A pénztárnak kell megfizetnie a tagot terhelő adóelőleget, a tagnak kell megfizetnie az ehót.
44/A § (1) c) ca) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: A lekötött összeg 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának adókedvezményekkel csökkentett összegét.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 szazalékának pénztári számlára utalásával és a prevenciós szolgáltatások utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a lekötés a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben történt.
44/A § (4) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári és önsegélyező pénztári tag egyéni számláján két évre lekötött összeg lekötésének akár részbeni megszüntetése (feltörése).
Adózási szabály: A lekötés utáni, egyéni számlán jóváírt adóhatósági átutalási összeget húsz százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtási határidejéig megfizetni.
Megjegyzés: A lekötött összeg feltörése miatt nem kell ehót fizetni.
44/A § (1) c) cb) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztári tag által igénybe vett, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértéke (az adóigazgatás szabályai szerinti igazolás alapján).
Adózási szabály: Az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének 10 százalékát, de legfeljebb 100 000 Ft-ot az adóhatóság a magánszemély nyilatkozata alapján, az általa megjelölt önkéntes pénztári számlára átutalja. Az átutalt összeg nem haladhatja meg az összevont adóalapra jutó, adókedvezményekkel csökkentett adót.
Megjegyzés: E jogcímen az egészség- és önsegélyező pénztári tagi befizetések és jóváírások 20 szazalékának pénztári számlára utalásával és az egészség- és önsegélyező pénztári lekötés utáni átutalással együtt évente legfeljebb 100 000 Ft, valamennyi önkéntes pénztári tagi befizetés és jóváírás utáni számlára utalással együtt pedig 120 000 Ft érvényesíthető (aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt betölti, annak 130 000, illetve 150 000 Ft). Az egészségpénztárnak igazolnia kell, hogy a szolgáltatást a rendelkezési jogosultságot megalapozó adóévben igénybe vették.
1. sz. mell. 6.5. d) Jövedelem, jogcím: Egészségpénztár által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások és az önsegélyező pénztár által nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatások.
Adózási szabály: Adómentes bevételnek minősülnek.
Megjegyzés: Nem adómentes az egészség-és önsegélyező pénztári életmódjavító szolgáltatás.
Társasági és osztalékadó
20. § (1) c) Jövedelem, jogcím: Ha a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének 20 szazalékát.Adózási szabály: Adómentes.
3. sz. mell. B) 3. Jövedelem, jogcím: A befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás (személyi jellegű egyéb kifizetés).
Adózási szabály: Költségnek, ráfordításnak minősül.
__________________________________________________________________________________
Átalakulás, megszűnés
Nem változott.
A pénztár végelszámolással, illetve felszámolással szűnhet meg. Végelszámolásos megszűnésről kizárólag a közgyűlés dönthet. Ha a pénztártag végelszámoláskor másik pénztárba lép át, a rá jutó vagyonrészt átviheti oda, vagy egy összegben is felveheti (az utóbbi esetben a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, vagyis adó- és ehoköteles jövedelemnek számít).[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 45-45/B. §-aiban.]
Az átalakulásról a pénztárnak két közgyűlésen kell döntenie. Az első közgyűlésen az átalakulási szándékról kell és lehet határozni, a másodikon a vagyonmérleg-tervezeteket, illetve a vagyonleltárt kell elfogadni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 42. §-ában.]
Felszámolási eljárás indul, ha a pénztár fizetésképtelen, vagy ha az eljárást a felügyelet kezdeményezi (mert például a pénztár működésének súlyos szabálytalansága másként nem orvosolható, de ilyen eset az is, ha a felügyelet visszavonja a pénztár tevékenységi engedélyét). Ha a felszámolási eljárást a felügyelet kezdeményezi, a bíróság köteles azt elrendelni a pénztár fizetésképtelenségének megállapítása nélkül is. A tagok követelése csak a felszámolási eljárás költségeinek kifizetését követően egyenlíthető ki (a nyilvántartott egyéniszámla-egyenlegükkel arányosan). A felszámolás kezdőnapja a felszámolást elrendelő végzés meghozatalának a napja.Pénztár szétválásakor a pénztártagoknak írásban kell nyilatkozniuk arról, melyik pénztárban folytatják tagságukat. Nyilatkozat hiányában a pénztártag az átalakulási tervben rögzítettek szerinti pénztárban lesz tag.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44. § (1) bekezdésében.]
Az önkéntes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztárral is egyesülhet, ami nyomán magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár jön létre. Magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztár szétválhat önkéntes nyugdíjpénztárra és magánnyugdíjpénztárra.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 44/A-B. §-aiban.]
Önsegélyező pénztári szolgáltatások
Változás 2012. január 1-jétől.
Az önsegélyező pénztár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadékellátását is kiegészítheti. A kiegészítés - legfeljebb a kiszámítás alapjáig - a tagi egyéni számla megterhelésével is adható. Az ellátások megszűnése miatt már nem egészítheti ki viszont a pénztár a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a rendszeres szociális járadék ellátásokat.[Lásd a 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § d), valamint 50/D. § c)-cc) pontjaiban.]
Nem változott.Az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások:
■ gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások; természetgyógyászati szolgáltatás;
■ munkanélküliséghez kapcsolódó ellátások;
■ tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek;
■ betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek;
■ hátramaradottak segélyezése halál esetén;
■ tanévkezdési (beiskolázási) támogatás;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának ártámogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. §-ában.]
Az önsegélyező pénztárak a szolgáltatásokat valamennyi egyéni számla egyidejű megterhelésével képzett úgynevezett szolgáltatási tartalékból is finanszírozhatják. A szolgáltatási tartalék terhére finanszírozott úgynevezett közösségi szolgáltatások várakozási idő nélkül igénybe vehetők. A közvetlenül az egyéni számlákról finanszírozható szolgáltatások jogcímeit a törvény tételesen felsorolja, a közösségi szolgáltatásként nyújtott támogatásoknál csak kategóriákat rögzít, azokon belül a pénztár döntheti el, mit nyújt.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50., 50/D §-aíban.]
A kizárólag egyéni számláról finanszírozott önsegélyező pénztári szolgáltatások egy részét a tag csak akkor veheti igénybe az egyéni számláján jóváírt - tagi, munkáltatói vagy támogatói - befizetés terhére, ha a befizetéstől számítva legalább 180 nap eltelt. Nem korlátozza azonban várakozási idő az önsegélyező pénztár finanszírozta szolgáltatások közül■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának ártámogatását;
■ a keresőképtelenség miatt kieső jövedelem pótlását;
■ a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását;
■ a vakoknak készült speciális könyvek vásárlásának támogatását;
■ a vakvezető kutya költségeinek támogatását;
■ a megváltozott munkaképességűek életvitele javítását célzó támogatásokat.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Önsegélyező pénztár nevelésiév-kezdési, tanévkezdési (beiskolázási) támogatásként a minimálbér 30 százalékáig terjedő összeget adhat, azaz 2012-ben tagonként 27 900 forintot. (A szolgáltatás a tanév első napját megelőző vagy az azt követő 60 napon belül kiállított számla alapján vehető igénybe.)[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bek. g) pontjában, 50/E. § (3) bekezdésében.]
Csakúgy, mint az egészségpénztári, az önsegélyező pénztári tagok is rendelkezhetnek arról, hogy az egyéni számlájukon lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használják fel. Ebben az esetben a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlára utalja, és a pénztár az összeget a tag egyéni számláján jóváírja.Ha a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie. (Ehót nem kell fizetnie utána.)
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50. § (6) bekezdésében.]
Az önsegélyező pénztárak valamennyi szolgáltatásukat finanszírozhatják közösségi szolgáltatásként (közösségi szolgáltatás továbbra is az egyéni számlák terhére létrehozott tartalékból finanszírozott szolgáltatás), de közvetlenül az egyéni számlák terhére csak■ a gyermek születésekor, örökbefogadásakor nyújtható egyszeri támogatást;
■ a táppénznek, a baleseti táppénznek, a baleseti járadéknak, a terhességi-gyermekágyi segélynek, a gyednek, az álláskeresési járadéknak és segélynek a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátás alapjául szolgáló összeg mértékéig terjedő kiegészítését;
■ a gyermekgondozási segélynek és a gyermeknevelési támogatásnak, a rokkantsági járadéknak a folyósításuk időtartama alatti, legfeljebb az ellátással megegyező mértékű kiegészítését;
■ a pénztártag vagy közeli hozzátartozója halála esetén a temetés igazolt költségeinek támogatását;
■ a gyógyteák, a fog- és szájápolók, az Országos Gyógyszerészeti Intézet által minősített, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatását;
■ a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vásárlásának támogatását;
■ a vakok speciális könyvei, a megváltozott egészségi állapotúak életvitelét megkönnyítő speciális eszközök vásárlásának, továbbá a lakókörnyezetük átalakítása, a vakvezető kutya költségeinek a támogatását.
Kizárólag közösségi szolgáltatásként finanszírozhatók a fenti körbe nem tartozó szolgáltatások - például a munkanélküli-hozzájárulás, az álláskeresési járadék, illetve segély kiegészítése -, ha a pénztártag ezek folyósításának lejártát követően is munkanélküli.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 50/D. §-ában.]
Egészségpénztári szolgáltatások
Változás 2012. január 1-jétől.
Az egészségpénztár ezentúl a rehabilitációs ellátást, a rokkantsági ellátást és a bányászok egészségkárosodási járadék ellátását is kiegészítheti. Az ellátások megszűnése miatt viszont már nem szolgáltatható kiegészítés a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, valamint a rendszeres szociális járadék után.[Lásd a 1993. évi XCVI. törvény 51/B. § (1) bek. j) pontjában.]
Az egészségpénztárak ezentúl nem támogathatják a gyógyfürdő vagy más intézet által nyújtott fürdőszolgáltatást, továbbá a gyógy- és az egészségügyi üdülést, valamint a sporttevékenységet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
Életmódjavító szolgáltatásként sem támogathatja az egészségpénztár a rekreációs üdülést, valamint az életmódváltozást elősegítő kúrákat. Eddig ezeket a szolgáltatásokat igénybe vehették ugyan a pénztártagok, de az egyéni számláról ráfordított összeg után adót kellett fizetniük.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. § b), d) pontjaiban.]
Ha pénztártag 2011-ben olyan szolgáltatást vett igénybe, amelyet 2012-ben a pénztár már nem finanszírozhat, 2012. június 30-áig kérheti a szolgáltatás ellenértékének elszámolását egyéni számlája terhére. Ebben az esetben a pénztártagnak a személyi jövedelemadót és az ehót minden esetben a 2011. évi szabályok szerint kell megfizetnie. Az általános elszámolási szabályok szerint e szolgáltatásokat csak finanszírozhatósági idejük alatt, tehát 2011. december 31-éig lehetett volna elszámolni.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 81. § (9) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egészségpénztárak által továbbra is szolgáltatható főbb ellátások:■ a tb keretében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás kiegészítése vagy helyettesítése;
■ otthoni gondozás;
■ gyógytorna, gyógymasszázs igénybevételének támogatása;
■ látássérült, mozgáskorlátozott vagy fogyatékos személy életvitelének támogatása;
■ gyógyszer és gyógyászati segédeszköz árának támogatása;
■ az Országos Gyógyszerészeti Intézet által engedélyezett gyógyhatású termékek megvásárlásának támogatása;
■ hátramaradottak segélyezése.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/B. §-ában.]
A pénztártag által igénybe vett úgynevezett életmódjavító szolgáltatás ellenértéke - tehát az az összeg, amennyit a pénztártag az egyéni számlájáról a szolgáltatásra fordít - adóköteles jövedelem, a pénztártagnak az éves adóbevallásában egyéb jövedelemként kell azt bevallania és utána az adót megfizetnie. Életmódjavító szolgáltatás■ a tb-finanszírozási körbe nem tartozó természetgyógyászati szolgáltatás;
■ a sporteszközvásárlás támogatása.
Az egészség- és az önsegélyező pénztáraknál egyaránt életmódjavító szolgáltatás a gyógytea, a fog- és szájápoló vásárlásának támogatása.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában.]
Egészség- és önsegélyező pénztári adókedvezmény
Nem változott.
A tagi befizetés, az egyéni számla kétéves lekötése, illetve az egészségpénztárak által nyújtott prevenciós szolgáltatás után - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján - járó adókedvezmény egyéniszámla-jóváírás formájában vehető igénybe.Ha az egészség- vagy önsegélyező pénztár tagja úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján lévő összeget vagy annak egy részét két évig nem használja fel, a lekötött összeg 10 százalékát az adóhatóság a tag által - az adóbevallásban - megjelölt önkéntes pénztári számlán íratja jóvá.
Ha viszont a pénztártag a lekötött összeget a két év lejárta előtt "feltöri", tehát annak terhére szolgáltatást vesz igénybe, akkor az igénybe vett adókedvezményt (jóváírást) a 20 százalékával növelten kell az adott évről szóló bevallásban szerepeltetnie és az adófizetés határidejéig befizetnie.
Ugyancsak a pénztári számlán lehet jóváírni az egészségpénztári tag által igénybe vett prevenciós egészségügyi szolgáltatások (például szűrések) ellenértékének 10 százalékát. A lekötés, illetve a prevenciós szolgáltatások igénybevétele után járó számlajóváírást be kell számítani a pénztártag saját befizetései után érvényesíthető jóváírás maximális összegébe.
Pénztárfelügyelet
Nem változott.
Az önkéntes kölcsönös pénztárak felügyeletére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény valamennyi pénzügyi szervezetre egységes előírásai vonatkoznak. E szerint a felügyelet a pénztáraknál is végezhet átfogó ellenőrzést vagy célvizsgálatot, illetve ha egy adott ügyben több szervezetnél is ellenőrzést kell végeznie, témavizsgálatot. Az ellenőrzöttek kötelesek lehetővé tenni az ellenőrzést, annak során a felügyelettel együttműködni, és gondoskodni arról, hogy a felügyelet hozzáférjen az ellenőrzéshez szükséges adatokhoz, információkhoz. Ha az ellenőrzött nem teljesíti a jogszabályokban, a felügyeleti határozatokban, illetve a saját szabályzataiban foglalt kötelezettségeket, a felügyelet szankciókkal élhet.[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 64/C-D. §-aiban.]
A felügyelet azzal is szankcionálhat, hogy az önkéntes pénztárat felszólítja intézkedés megtételére, tagfelvételi zárlatot rendel el, vagy rendkívüli közgyűlést hív össze. Ha a pénztár működésének biztonsága ezt megkívánja, a felügyelet kifizetési tilalmat is elrendelhet, felfüggesztheti a pénztár működését, felügyeleti biztost rendelhet ki, illetve visszavonhatja a pénztár tevékenységi engedélyét.A felügyelet meghatározott esetekben felszámolási eljárást kezdeményezhet a bíróságon, ha a pénztári működés helyreállítására más lehetőség nincs, valamint ha a felügyelet a pénztár működési engedélyét visszavonta, továbbá ha a pénztár végelszámolása az arról történő döntést követő egy éven belül - amelyet a felügyelet egy évvel meghosszabbíthat - nem zárul le, illetve ha a pénztár a bíróságon bejelentett székhelyén nem lelhető fel.
[Lásd az 1993. évi XCVI. törvény 65-66., 68-70. §-aiban.]
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Ellátásválasztás
Nem változott.
Az újonnan választott ellátás összegéből az ellátásfolyósító szerv levonhatja az addig folyósított nettó ellátás összegét. A gyermekgondozási segély (gyes) igénybevétele mellett munkát vállaló, tekintettel folyamatos biztosítási idejére, akár egy évig is jogosult lehet táppénzre.[Lásd a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 25/B. §-ában.]
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre, valamint terhességi-gyermekágyi segélyre, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat.Ha a biztosított választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságához kell benyújtania, más pénzbeli (terhességi-gyermekágyi segély) ellátási igényét pedig az egészségbiztosítás szakigazgatási szervéhez. Egyúttal be kell jelentenie, hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-ában.]
Táppénzjogosultság
Változás 2011. május 1-jétől.
Megszűnt a passzív táppénz. Táppénz csak akkor jár a biztosítottnak, ha a biztosítási idő alatt válik keresőképtelenné. Ha jogviszonya a keresőképtelensége alatt szűnik meg, a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, illetve bányászjáradékban részesülő munkát vállaló az ellátás, a járandóság, a járadék folyósítása mellett köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni. Ezért táppénzre is jogosult lesz. A táppénzre jogosultság időtartamát és a táppénz összegét csak a járandóság melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A munkanélküli-ellátásban, illetve álláskeresési támogatásban részesülőknek akkor sem jár táppénz, ha ellátásuk folyósítása alatt válnak keresőképtelenné (mivel a munkanélküli-ellátásból nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot levonni).A közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló biztosított diák pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.
A gyermeknevelési támogatás (gyet) és az ápolási díj igénybevétele mellett munkát vállaló is jogosult táppénzre, de csak annyi nap után, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Többes jogviszony
Változás 2012. január 1-jétől.
Aki többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, annak minden jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie (korábban csak egy jogviszonyában kellett), ezért táppénzre is minden jogviszonya után jogosult lesz.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Nem változott.
Azok táppénz, illetve tes vagy gyed iránti igényét, akik többes jogviszonnyal rendelkeznek, annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és utóbb az ellátást folyósítania, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több kifizetőhely esetén az a munkáltató állapítja meg és folyósítja a táppénzt, amelyiknél a jogviszony korábban kezdődött. Kifizetőhely hiányában az igényt az illetékes szakigazgatási szervnek kell elbírálnia, ahová a munkavállalónak kell benyújtania a munkáltatói igazolásokat.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában.]
A táppénzjogosultság időtartama
Nem változott.
Táppénz annyi időre jár, ameny-nyi ideig a jogosultságot megelőzően folyamatos volt a biztosítás, de legfeljebb egy évre.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §; (1), (3) bekezdéseiben.]
A táppénzt folyósító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd. az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. §-ában.]
Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a szakigazgatási szerv a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Időszakfogalmak
Nem változott.
A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele, ha valaki a munkanélküli-ellátás szünetelése alatt megy gyesre, részesül terhességigyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. §-ában.]
A táppénzt az előző naptári év alatt szerzett jövedelmek alapulvételével kell kiszámítani. Ha a biztosított ezen idő alatt nem állt folyamatosan biztosítási jogviszonyban, illetve ebben az időszakban nem volt legalább 180 naptári napi keresete, akkor a számítási időszak nem az előző év (illetve annak legalább 180 napja), hanem a táppénzre jogosultság kezdetét közvetlenül megelőző 180 jövedelemtermelő naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az úgynevezett irányadó időszak a táppénzre jogosultság napját megelőző naptári év első napjától a táppénzre jogosultságot megelőző napig terjed, tehát■ ha a biztosítás folyamatos: a megelőző naptári év első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak;
■ ha a biztosítás az irányadó időszakban nem folyamatos: az utolsó folyamatos biztosítás első napjától a táppénzjogosultság kezdőnapjáig tartó időszak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Táppénzalap
Nem változott.
A táppénz alapja csak olyan rendszeres és nem rendszeres jövedelem lehet, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Rendszeres jövedelemnek a havi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), valamint az ehhez kapcsolódó pótlékok, illetve az e helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, továbbá a szerződés szerint havonta járó díjazás számítanak. Minden más jövedelem nem rendszeres jövedelem.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (1) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak a táppénzre jogosultságot megelőző naptári évben nincs legalább 180 napra rendszeres jövedelme, a táppénzt a jogosultságtól - legfeljebb a megelőző naptári év első napjáig - visszafelé számított 180 napi rendszeres jövedelemből kell kiszámítani. Csak a jövedelemmel "ellátott" napok vehetők számításba, azoknak kell elérniük a 180 napot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3) és a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2), (5) bekezdéseiben.]
Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi rendszeres jövedelme, a táppénzalapot nem a jövedelméből, hanem a minimálbérből kell kiszámítani. Kivétel ez alól, ha a biztosított szerződéses vagy tényleges jövedelme kisebb a minimálbérnél, ilyenkor a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelem a táppénzszámítás alapja.Ha a biztosítottnak az irányadó időszakban azért nincs 180 napi olyan jövedelme, amely beszámítható pénzbeli egészségbiztosítási járuléka alapjába, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz alapja az utoljára folyósított ellátás alapját képező összeg.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
A táppénzalapba továbbra is beleszámít a biztosított minden olyan, az irányadó időszakban szerzett jövedelme, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt, függetlenül attól, hogy a jövedelmet hány foglalkoztató fizeti ki, illetve hogy azt a biztosított egyéni vagy társas vállalkozóként szerezte-e.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Naptári éven belüli újabb táppénzjogosultság esetén nem kell újra kiszámítani a naptári napi táppénzalapot, ha az előző táppénz alapja az irányadó időszakban megszerzett, legalább 180 napi rendszeres jövedelem volt. Értelemszerűen újra ki kell számítani viszont, ha az előző táppénz alapja a minimálbér volt, illetve ha azt korábbi ellátás alapján számították ki.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (6) bekezdésében.]
__________________________________________________________________________________Példák táppénzre
1. Biztosított 2009. augusztus 1-jétől "A" munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, 2012. január 1-jétől "B" munkáltatóval újabb munkaviszonyt létesít, 2012. február 7-étől mindkét jogviszonyában keresőképtelen.A táppénzre való jogosultságot a két jogviszonyára külön kell megállapítani. Az "A" munkáltatónál fennálló jogviszonya alapján a betegszabadság lejártát követő naptól kell az ellátást folyósítani, a 2011. évi jövedelem 60 százalékát. "B" munkáltatónál is jogosult lesz táppénzre, mert keresőképtelenné válásakor ott is kötelezett volt pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére.
2. Biztosított 2005. január 1-jétől munkaviszonyban áll. 2007. november 1-jétől 2010. november 1-jéig terhességi-gyermekágyi segélyen, majd gyeden és gyesen van, 2010. november 2-ától 2011. március 1-jéig dolgozik. 2011. március 2-án üzemi baleset éri, 2011. március 2-a és 2011. december 31-e között baleseti táppénzen van. 2012. január 1-jétől újra munkába áll, 2012. március 1-jétől 2012. március 10-éig gyermekápolási táppénzt igényel. Munkabére 2011. január 1-je és 2011. március 1-je között összesen 600 ezer, 2012. január 1-je és február 29-e között pedig összesen 650 ezer forint.
Mivel a 2011. január 1-jétől 2012. február 29-éig tartó időszakban nincs 180 napi jövedelme, de naptári napi jövedelme 10 416,66 forint - 1 250 000 / (60 + 60) -, ami meghaladja a havi minimálbér harmincadrészét (2012-ben a 3100 forintot), ezért táppénzét a minimálbér után kell megállapítani, vagyis egy naptári napra 1860 forintot.
3. Biztosított 1982. január 15-étől közszolgálati jogviszonyban áll. 2012. január 11-étől keresőképtelen. 2011-ben havi 380 ezer forint a munkabére, 2012. január 5-én 2011 második félévére 300 ezer forint prémiumot kap, 2011. augusztus 17-én 1 millió 150 ezer forint jubileumi, 2011. december 5-én 50 ezer forint harmincéves törzsgárdajutalomban részesül. 2012. január 11-étől 31-éig betegszabadságon van.
|
Rendszeres
jövedelem utáni táp- |
1 2 493,1 5 Ft |
|
Nem
rendszeres jövedelem utáni |
821,91 Ft |
|
Nem rendszeres jövedelem utáni táppénzalap (50 000 / 10 957) |
4,56 Ft |
|
A táppénz alapja (12 493,15 + 821,91 + 4,56) |
13 319,62 Ft |
|
A
táppénz mértéke |
|
|
A
táppénz napi összege (mivel ez |
6 200 Ft |
A munkáltatónál - betegszabadsága lejártát követően - 2012. évi jövedelme után egy évig 60 százalékos mértékű (de legfeljebb napi 6200 forint) táppénzre jogosult, tolmácsolásból szerzett jövedelme után viszont nem jár neki táppénz, bár jövedelmét terheli pénzbeli egészségbiztosítási járulék, de a jogviszony megszűnését követően vált keresőképtelenné.
5. Biztosított 2008. november 1-jétől munkaviszonyban áll. 2011-ben munkabére havi 850 ezer forint. 2012. március 8-án keresőléptelenné válik, betegszabadság lejártát követően 2011. évi jövedelme alapján egy naptári napi keresete 27 945,20 forint (850 000 x 12 / 365), naptári napi táppénze ennek 60 százaléka lenne, de a táppénzmérték maximálása következtében 6200 forint.
__________________________________________________________________________________
Osztószám
Nem változott.
A naptári napi rendszeres jövedelmet továbbra is úgy kell kiszámítani, hogy e jövedelmek összegét el kell osztani a táppénzjogosultságot megelőző év biztosításban töltött napjainak a számával, de úgy, hogy a biztosítotti napok számából le kell vonni a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyed, a gyes és a gyet folyósítása, valamint a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása és a 12 évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság naptári napjait.Az így kiszámított napok száma az úgynevezett osztószám.
A naptári napi nem rendszeres jövedelem kiszámításához az ilyen típusú jövedelmek összegét el kell osztani azon időszakok naptári napjainak a számával, amelyekre e jövedelmeket kifizették. Ha nem rendszeres jövedelmet a rendszeres jövedelem osztószámánál kevesebb napra szólóan fizettek ki, e nem rendszeres jövedelmet is az osztószámmal kell osztani. Két vagy több nem rendszeres jövedelem esetén tehát lehetnek olyanok, amelyeket a "saját napjaikkal" kell elosztani, s olyanok is, amelyeket az osztószámmal.
Ha a rendszeres jövedelem táppénzszámítási alapja nem a jogosultságot megelőző évi, hanem a jogosultság kezdőnapját megelőző naptól visszafelé számított 180 napi jövedelem, a jövedelem 180-ad részéhez kell hozzáadni az ugyanezen időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem egy napra jutó összegét. Ha a nem rendszeres jövedelem 180 napnál kevesebbre szól, egynapi összegét akkor is 180-nal osztva kell kiszámítani.
Ha az irányadó időszakban nincs 180 napi rendszeres jövedelem, az egy napra jutó táppénzalap a minimálbér harmincadrésze. Ha a szerződés szerinti vagy tényleges kereset nem éri el a minimálbért, akkor a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges kereset harmincadrésze az egy napra jutó táppénzalap.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 31. § (2)-(6) bekezdéseiben.]
Táppénzmérték
Változás 2011. május 1-jétől.
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2012-ben legfeljebb 6200 forint lehet.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]
Nem változott.
Keresőképtelenség esetén a táppénz■ legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 60 százaléka,
■ ennél rövidebb biztosítási idő esetén vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az 50 százaléka.
A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha a korábbi táppénzét a tényleges jövedelme alapján állapították meg.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (8) bekezdésében.]
Gyermekápolási táppénz
Nem változott.
A szülőnek beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig:■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig;
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is);
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig;
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (különélőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás). Egyedülállónak kell tekinteni azt is, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant, illetve akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztésbüntetését tölti, továbbá azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27. §-aiban, 28. § (1) bekezdésében.]
Az anya helyett az apa is igénybe veheti a gyermekápolási táppénzt. Gyermekápolási táppénzt vehet igénybe továbbá a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44., 46. és a 217/1997. kormányrendelet 27-28. §-aiban.]
Betegszabadság
Új előírás 2011. május 1-jétől.
Veszélyeztetett terhesként (9-es kóddal) betegállományba került nő keresőképtelensége első napjától táppénzre jogosult a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. paragrafusa szerint.Nem változott.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár - írja elő a munka törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa (a távolléti díjat a munkáltató fizeti, s társadalombiztosítási járulékot kell utána fizetnie).A munkaviszonyban, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama - a munka törvénykönyvéről szóló, 1992. évi XXII. törvény 135. paragrafusa szerint - naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.
Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság lehetséges időtartama arányos a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel, s ugyanez érvényes a gyes utáni munkába állásra is. Évközi munkahely-változtatás esetén a biztosított az új munkáltatónál jogosult a betegszabadság még igénybe nem vett napjaira, de legfeljebb annyira, amennyi az új munkaviszonyában időarányosan jár neki. Ha a munkavállaló egy munkaviszonyban kimeríti a naptári évre járó betegszabadság-keretet, új munkaviszonyában ugyanazon évben nem jár neki betegszabadság. A munkaviszony megszűnése esetén a betegszabadságos napok számát rá kell vezetni a munkáltatói igazolásra.
A munka törvénykönyve szerint a betegszabadság idejét nem kell megszakítani az annak idejére jutó munkaszüneti nappal ("fizetett ünneppel").
Szakképző iskola tanulójának - a szakképzésről szóló, 1993. évi LXXVI. törvény 42. paragrafusa szerint - tíz munkanap betegszabadság jár, melyre díjazása után 75 százalékos ellátást kell a munkáltatónak fizetnie.
Táppénz az első betegnaptól
Nem változott.
Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha beteg gyermeke ápolása vagy üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is,
■ ha a dolgozó terhesség vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
■ ha a munkahelyén járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
A betegszabadságra nem jogosultak - például egyéni és társas vállalkozók, segítő családtagok, megbízásos jogviszonyban állók - keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Baleseti ellátások
Nem változott.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Üzemi a baleset továbbá, ha a biztosítottat közcélú munka közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]
Nem tekinthető üzeminek a baleset, ha kizárólag a sérült ittassága, a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]
Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet -baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55., 57. §-aiban.]
Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támogatott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]
Baleseti táppénz
Nem változott.
Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti, rokkantsági nyugdíjban vagy baleseti járadékban részesül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A baleseti táppénz alapjába nem számít bele az igazolt távollétre fizetett átlagkereset és a távolléti díj (a munkaszüneti napra járó távolléti díj kivételével), továbbá a törzsgárdajutalom, a végkielégítés, a jubileumi jutalom, valamint az a juttatás, amelyet nem munkáért, tevékenységért -hanem például munkáltatói segélyként, lakhatási támogatásként - fizetnek ki.A baleseti táppénz napi összegét a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett (elszámolt) jövedelem alapulvételével kell megállapítani.
A baleseti táppénz összegéhez alapul vett időtartam alatt végzett munkáért járó nem rendszeres jövedelmet - például prémiumot, céljutalmat, túlóradíjat - be kell számítani a baleseti táppénz alapjába, függetlenül attól, hogy azt esetleg később fizetik ki.
Baleseti táppénz számításakor a nem rendszeres jövedelmet azon időtartam naptári napjainak a számával kell elosztani, amelyre azt kifizették. Hogy egyes nem rendszeres jövedelmeket mely időszakra fizettek ki, azt jogszabály rendelkezése, ennek hiányában a munkáltató nyilatkozata alapján kell megállapítani (a 13. havi bér például jogszabályilag szól egész évre, de hogy egy-egy prémiummal hány hónap teljesítményét ismerik el, arról a munkáltató nyilatkozik). A nem rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok száma nem lehet kevesebb a rendszeres jövedelem naptári napi összegének megállapításakor figyelembe vett napok számánál.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1)-(2), (4) bekezdéseiben.)
Ha a biztosított a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző hónapra jövedelem hiányában nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a baleseti táppénz napi összege a baleseti táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzően elért egy napra jutó jövedelem. (Ha ez az idő hat munkanapnál kevesebb, a jövedelmet heti ötnapos munkarend alapján teljes hónapra kell átszámítani, és ennek az egy naptári napra jutó része a baleseti táppénz napi összege.) Ha a baleseti táppénzre való jogosultságot megelőzően a biztosítottnak nincs figyelembe vehető jövedelme, a baleseti táppénz ösz-szegét a szerződés szerinti havi jövedelem harmincadrészének alapulvételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.]
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett - például a saját jogán nyugdíjas és jogviszonyban álló - biztosított baleseti táppénzét is az előzőek szerint kell megállapítani, de jövedelemként csak az az összeg vehető figyelembe, amely után a foglalkoztató egészségbiztosítási járulékot fizetett.Az egyéni és társas vállalkozó baleseti táppénzének alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint - vagyis az előző évi vagy a jogosultságtól visszafelé számított 180 napi jövedelemből - kell kiszámítani, azaz esetükben nem a balesetet megelőző hónap jövedelméből.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában.)
Határozat üzemi balesetről
Nem változott.
Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek és a társadalombiztosítási kifizetőhelyek a meghozott jogerős határozatuk egy példányát - megtérítési eljárás megindításának vizsgálata céljából - megküldik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). A határozathoz mellékelni kell a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, valamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló értesítést.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 45. §-ában.]
A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve foglalkozási betegség tényéről az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv dönt.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 43. §-ában.]
A baleseti táppénz mértéke
Nem változott.
A baleseti táppénz mértéke üzemi, illetve munkabaleset esetén 100 százalék, úti baleset esetén 90 százalék.A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek az e táppénzre jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a keresőképtelenségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
[Lásd. az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 33. § (1), (3) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Példák baleseti táppénzre
1. Biztosított rokkantsági vizsgálaton vesz részt, s az egészségügyi intézetbe menet elüti egy autó. Balesete üzemi balesetnek számít, ezért megilleti a baleseti táppénz.2. Biztosított 2012. április 11-én üzemi balesetet szenved. 2012. március havi munkabére 394 ezer forint, 2012. márciusra túlmunkáért 185 ezer forint juttatásban részesül.
Baleseti táppénze egy naptári napra a 2012. március havi bére után 12 709,67 forint (394 000 / 31), a márciusi túlmunkáért kapott jövedelme után 5967,74 forint (185 000 / 31), összesen 18 677,41 forint.
3. Biztosított 2011. november 2-ától 2012. február 14-éig táppénzen van, 2012. március 7-én foglalkozási megbetegedés miatt baleseti táppénzt igényel. 2012. február 15-étől 29-éig 352 699 forintot keresett.
A baleseti táppénz egy naptári napra a 2012. február 15-étől 29-éig elért jövedelem alapján 23 513,26 forint (352 599 / 15, felső korlát ugyanis nincs).
4. Biztosított 2012. február 12-én üzemi balesetet szenved, a következő naptól baleseti táppénzt igényel. 2012. januárban munkabére 580 ezer forint, és 2011-ben végzett munkájáért 300 ezer forint jutalmat kap.
Baleseti táppénz csak a munkabére után jár, mivel a jutalmat nem az előző havi munkájáért kapta, így a baleseti táppénze egy naptári napra 18 709,67 forint (580 000 / 31).
__________________________________________________________________________________
Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Nem változott.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetve társas vállalkozó, valamint a mezőgazdasági őstermelő által elszenvedett balesetet nem a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek kell kivizsgálnia és arról baleseti jegyzőkönyvet felvennie, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.Úti balesetnél az öregségi nyugdíj legkisebb ösz-szege 150 százalékának (2012-ben 42 750 forintnak) a 90 százaléka a baleseti ellátás.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó baleseti ellátása az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 150 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.)
Kifizetői igazolás
Nem változott.
A baleseti táppénzt folyósító szerv (a szakigazgatási szerv vagy a kifizetőhely) az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül (a korábbi nyolc munkanap helyett) köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Baleseti járadék
Nem változott.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de nem illeti meg baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék.A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék, a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék, a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék, a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]
A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]
Terhességi-gyermekágyi segély
Változás 2012. január 1-jétől.
A gyám, valamint a vér szerinti apa és az örökbe fogadó apa is kérheti az ellátást abban az esetben, ha az anya (örökbe fogadó anya) egészségi állapota miatt nem tud gondoskodni a gyermekről, vagy meghalt. A gyermeket egyedülállóként örökbe fogadó apának is jár a tes. (Eddig a szülő nő és az örökbe fogadó nő volt jogosult a tesre.)Nem változott.
Annak jár terhességi-gyermekágyi segély, aki a szülést megelőző (örökbe fogadó nő esetén az örökbefogadást megelőző) két éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. A 365 biztosítotti napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számítható be (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább egy fél évet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelemelbírálási határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]
Továbbra is jár terhességi-gyermekágyi segély annak, aki a biztosítása időtartama alatt szül.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) bekezdésében.]
A terhességi-gyermekágyi segély alapjába az a jövedelem számít bele, amely után pénzbeli egészségbiztosítási járulékot kellett fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segélyt a táppénzszabályok szerint kell megállapítani (ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi járulékköteles rendszeres jövedelemmel rendelkezik). Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző naptári év első napja.Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, a napi terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér kétszeresének (2012-ben 186 ezer forintnak) a harmincadrésze.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
A minimálbér kétszerese, de legfeljebb az álláskeresési támogatás, illetve a vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincadrésze a terhességi-gyermekágyi segély alapja annál, aki munkanélküli-ellátása folyósításának a szünetelése alatt vagy az annak megszűnését követő 42 napon belül szül, és nincs 180 napi rendszeres jövedelme.
Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani.
A terhességi-gyermekágyi segély mértéke továbbra is a napi átlagkereset 70 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. és a 217/1997. kormányrendelet 26. §-aiban.]
Az ellátás adóköteles, de sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni utána.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. §-ában.]
A terhességi-gyermekágyi segély az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.A terhességi-gyermekágyi segély a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt meghal, a terhességi-gyermekágyi segély a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig - ismét igénybe vehető.
Annak is jár terhességi-gyermekágyi segély, aki más csecsemőjét örökbefogadási szándékkal kívánja nevelni (erről nyilatkoznia kell a gyámhatóságnak). Ilyenkor a terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő időtartamára jár, és a gondozásba vétel napjához képest kell vizsgálni a jogosultság feltételeit.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák terhességi-gyermekágyi segélyre és gyedre
1. 2006. február 1-jétől gazdasági társasági tag biztosított 2010. augusztus 27-én gyermeket szül. A gyermek után járó terhességi-gyermekágyi segélye és gyermekgondozási díja - 2009. évi jövedelme alapján - naptári napi 11 814,68 forint 70 százaléka (azaz a gyed maximuma jár neki).2012. május 17-én - még a gyed alatt - ismét szül. A terhességi-gyermekágyi segélyt ekkor -tényleges jövedelem hiányában - a minimálbér harmincadrészének alapulvételével kell kiszámítani, ez naptári napi (93 000 / 30 x 0,7) 2170 forint.
2. Biztosított 2010. január 14-én szül, a gyermekgondozási segély ideje alatt 2012. június 15-én újabb gyermeke születik. Szerződés szerinti munkabére ekkor havi 180 ezer forint.
Mivel nincs legalább 180 naptári napi jövedelme, ellátásának alapja a szerződés szerinti keresete harmincadrésze (nem pedig a minimálbér harmincadrésze, mert szerződés szerinti jövedelmének harmincadrésze nem éri el a minimálbér kétszeresének harmincadrészét). Terhességi-gyermekágyi segélye így naptári naponként 4200 forint (180 000 / 30 x 0,7).
3. 2006. május 1-je és 2009. december 31-e között biztosított 2009. január 21-én szül. 2009. július 7-éig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2011. január 21-éig gyermekgondozási díjban, ezt követően 2012. január 10-éig gyermekgondozási segélyben részesül. 2012. január 11-én elhelyezkedik, 2012. május 29-én pedig újabb gyermeke születik.
Terhességi-gyermekágyi segély jár neki, gyermekgondozási díj azonban nem, mert a gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a passzív jogon, vagyis a biztosítás megszűnését követően folyósított gyermekgondozási díj időtartama nem számítható bele (ahhoz, hogy újfent gyedet kapjon, legalább 228 napot kellett volna még dolgoznia).
4. Egyetemi tanulmányait 2012. február 25-én befejező nő 2012. március 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, július 26-án szül.
Az iskolai tanulmányok idejéből csak 180 nap számítható be, így 365 nap előzetes biztosítási idő hiányában sem terhességi-gyermekágyi segélyre, sem gyermekgondozási díjra nem lesz jogosult. A szülés napjától gyes megilleti.
5. Biztosított nő 2012. március 12-én szül, 2012. június 2-ától 2012. június 18-áig kórházba kerül. Kezelőorvosa igazolja, hogy a gyermeket egészségi állapota miatt nem tudja ellátni.
A gyermek édesapja 2012. június 2-ától -a szülési szabadság még hátralévő időtartamára - terhességi-gyermekágyi segélyre lesz jogosult. Mivel az anya 2012. március 10-étől vette igénybe a szülési szabadságot, így az apát 2012. augusztus 24-éig illeti meg az ellátás.
6. Egyetemi tanulmányait 2011. június 25-én befejező nő 2011. szeptember 1-jén biztosítási jogviszonyt létesít, 2012. március 5-én szül.
Biztosítási ideje az iskolai tanulmányok idejének beszámításával (180 nap számítható be) meghaladja a 365 napot, így terhességi-gyermekágyi segélyre is, gyermekgondozási díjra is jogosult.
__________________________________________________________________________________
Gyermekgondozási díj
Nem változott.
Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt. A szükséges 365 napba a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
A gyed idejére fizetés nélküli szabadságot kell kivenni. Ha a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély időtartama alatt megszűnik, jogosult marad a gyedre, feltéve, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
A gyedre jogosultság szempontjából szülőnek a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat kell tekinteni, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - és az erre irányuló eljárás már folyamatban van -, valamint a gyámot.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. §-ában.]
Megállapítható a gyed akkor is, ha a jogosult álláskeresési járadékban, segélyben, vállalkozói, illetve munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban részesül.[Lásd. az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Gyedszámítás
Nem változott.
Ha a gyedre jogosultnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér. Kivétel, ha a gyedre jogosultnak azért nincs 180 napi rendszeres jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesült, ilyenkor a gyermekgondozási díjat az előzőleg folyósított ellátás alapját képező jövedelem alapulvételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási díj igénybevétele előtt a jogosult munkanélküli-ellátásban részesült, és az irányadó időszakban nem volt tényleges jövedelme, az ellátás alapja maximum a minimálbér (ha a munkanélküli-ellátás alapját képező összeg a minimálbérnél kisebb, ez lesz a gyedalap).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 26. § (2) bekezdésében.]
A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal (például az igény feltámasztása esetén, ha a mama mondjuk kiveszi gyerekét a bölcsődéből, s megint otthon marad vele).A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2012-ben havi 93 ezer forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2012-ben havi 130 200 forint).
[Lásd. az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. §-ában.]
Nyugdíjjárulék gyedből
Nem változott.
A gyed összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
Gyedigénylés
Nem változott.
Ha a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam) lejártát követő nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]
Ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt napon belül köteles az illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez továbbítani.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37. §-ában.]
A gyed iránti igényt a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani. Az igény elbírálásához be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A gyermekgondozási díj iránti igény elbírálásához benyújtott anyakönyvi kivonat hátoldalára nem kell rávezetni a díjigénylés tényét.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 39/A. §-ában.]
Gyedjogosulatlanság
Nem változott.
Nem jár gyermekgondozási díj, ha az egyébként jogosult■ bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet végez (kivéve a szerzői díjas tevékenységet);
■ munkavégzés nélkül megkapja teljes keresetét (ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresetrész után jár a gyed);
■ egyéb - a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontjában felsorolt - rendszeres pénzellátásban részesül;
■ előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés- vagy elzárásbüntetését tölti.
Nem jár gyed akkor sem, ha a gyermeket
■ gyermekvédelmi intézkedés keretében ideiglenes hatállyal állami gondoskodásba, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, illetve ha bentlakásos szociális intézményben harminc napot meghaladó időtartamra helyezték el;
■ napközbeni ellátást nyújtó intézményben helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást végző intézményt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Utazásiköltség-térítés
Nem változott.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,■ akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa van;
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe;
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató.
A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtér ítési utalvány (például MÁV vagy Volán által) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési utalvány.
A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést.
A fogyatékos gyermek korai fejlesztését és gondozását, fejlesztő felkészítését nyújtó intézményi kezelésre utazás költségei után is jár a támogatás (de ő az esetét elbíráló szakértői és rehabilitációs bizottság utazási utalványával válik jogosulttá rá).
A beteg magánjárművön is utazhat, ha egészségi állapota, betegsége miatt nem ülhet közforgalmú közlekedési eszközre - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon meg kell jelölnie, hogy milyen betegség indokolja a gépjárműhasználatot -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége, a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat.
Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell beadnia a helyileg illetékes regionális egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez vagy a kormányhivatalok ügyfélszolgálatain.
[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 11. §-ában.]
Jövedelemigazolás
Nem változott.
Az 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal terhelt jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" elnevezésű nyomtatványon köteles igazolni a megelőző naptári év első napjától a jogviszony megszűnésének napjáig a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulékának alapját képező jövedelmét, továbbá azon időtartamokat, amelyekre a biztosítottnak nem volt ilyen jövedelme. A jövedelemigazolásban az irányadó időszakban kifizetett nem rendszeres jövedelem mellett fel kell tüntetni annak jogcímét is, megjelölve a kifizetésre jogosultság időtartamát, valamint a kifizetés időpontját.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 37/A. § (1) bekezdésében.]
Ellátáskifizetés
Nem változott.
A biztosító a pénzbeli ellátások iránti igényekről a beérkezésüket követő 30 napon belül köteles dönteni - írja elő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. és 33/A paragrafusa. Ha az ügyintézés időtartama a szakigazgatási szerv hibájából meghaladja a 30 napot, a késedelem miatt (továbbra is 2200 forint) illetéket kell a szakigazgatási szervnek fizetnie a központi költségvetés számára. A határidőt a hivatal vezetője indokolt esetben egyszer 30 nappal továbbra is meghosszabbíthatja.Ha az ellátást a megadott határidőig nem fizetik ki, a folyósító szervnek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot, azaz naponta a jegybanki alapkamat kétszeresének a 365-öd részét kell fizetnie a jogosult részére.
Nem kell e kamatot kifizetnie a folyósító szervnek, ha az legfeljebb 1000 forint.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában és a 217/1997. kormányrendelet 39. § (3) bekezdésében.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Nem változott.
Az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. § (4) bekezdésében.]
Megtérítési ügyekben a fizetési meghagyás kibocsátásáról az OEP-nek 90 napon belül kell intézkednie.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49. § (4) bekezdésében.]
Elektronikus ügyintézés
Változás 2011. július 1-jétől.
Csak az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványkitöltő programmal előállított ellátási igénybejelentést fogad el a szakigazgatási szerv (korábban kézzel kitöltött nyomtatványt is be lehetett nyújtani).A programmal előállított nyomtatvány - regisztrációt követően - továbbítható elektronikus úton, vagy kinyomtatva személyesen vagy postán keresztül is benyújtható.
Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz a törvényben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kisköny-vet és a jövedelemigazolást, amelyeket továbbra is papíron kell csatolni.
A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papírigazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megszegi, 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében.]
Nem változott.
Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. paragrafusa alapján (szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek és a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyekre vonatkozó szabályok) indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárás.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 38/B. §-ában.]
Ha az egészségkárosodásért felelős személy (vagyis a táppénz, baleseti táppénz és baleseti járadék megtérítésére kötelezett) az egészségkárosodást kiváltó balesetet gépkocsival okozza, és van kötelező felelősségbiztosítása, helyette - a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló rendelkezések alapján -a biztosítónak kell fizetnie. A biztosító átalányban is fizethet, ha az OEP erről, valamint az évenkénti átalány összegéről és az elszámolás ügyviteli rendjéről megállapodik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást nyújtó biztosítókkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével.[Lásd a 217/1997. kormányrendelet 49/D. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie az OEP számára, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősséget az OEP megállapítja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
Az egészségbiztosító által a foglalkoztató, illetve magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az egészségbiztosító részére, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68-68/A. §-aiban.]
Egészségügyi szolgáltatás
Nem változott.
A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot, ha erre az időszakra ellátást is kap a szülő) - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9)-(10) bekezdéseiben.]
Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az OEP köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek nyomán az adóhatóság vizsgálatot kezdeményez, és ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - mulasztási bírsággal együtt - az elévülési idő figyelembevételével be kell hajtania.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ában.]
Térítésköteles ellátások
Nem változott.
Továbbra sem vehetők igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatok, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatások, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé;
■ az orvosszakértői vizsgálat és szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosultságot;
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység (például vidámparki szolgáltatás) közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások;
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása;
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátások;
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatás;
■ a látlelet;
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tétel;
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatok;
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok;
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálása;
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatok.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. §-ában.]
A nem kötelező védőoltást az Egészségbiztosítási Alap nem téríti meg, kivéve, ha az az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint térítésmentes.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Ellátás méltányosságból
Változás 2011. július 1-jétől.
Méltányosságból sem lehet passzív táppénzt folyósítani azok részére, akik 2011. július 1-jét követően váltak keresőképtelenné.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A méltányossági ellátások alapját a törvény korlátozza:■ terhességi-gyermekágyi segély esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének alapján állapítható meg;
■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezetett naptári napi táppénz legfeljebb 5200 forint lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. és a 217/1997. kormányrendelet 31/A-E. §-aiban.]
Az egészségbiztosítási szakigazgatási szerv méltányosságból évente egyszer segélyben részesítheti a biztosítottat. A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítónál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.Támogatással rendelhető gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer többlettámogatásához, illetve támogatással nem rendelhető allopathiás (homeopátiás) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer támogatásához a biztosítottnak az OEP-hez kell benyújtania a méltányossági kérelmet.
A támogatás általában legfeljebb egy évre, gyógyászati segédeszköz esetén az úgynevezett kihordási - azaz elkopási - időre állapítható meg (a külön jogszabályban megállapított kihordási időtől eltérő, az ellátás biztonságát garantáló határozott időre csak kivételesen indokolt esetben).
Az OEP főigazgatója méltányosságból az Egészségbiztosítási Alapban erre elkülönített összeg erejéig
■ a támogatott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek és a gyógyászati ellátás árához a társadalombiztosítási támogatást meghaladó mértékű támogatást adhat;
■ gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árához az előírás szerintinél gyakrabban nyújthat támogatást;
■ a részleges térítési díjjal igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét átvállalhatja.
A méltányossági kérelmet a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]
Nem nyújtható támogatás olyan gyógyszerhez vagy gyógyászati segédeszközhöz, amelyre a méltányossági kérelem benyújtását megelőző öt évben külön törvény szerinti támogatásba való befogadást kérelmeztek, és az egészségbiztosítási szerv elutasító határozatot hozott (kivéve, ha az elutasítás költségvetési fedezet hiányán alapult), illetve olyan, Magyarországon az adott indikációra forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez, amely esetén a kérelem benyújtása hónapját megelőző hónap kezdőnapját közvetlenül megelőző 12 hónapban az azonos hatóanyagtartalmú készítményekkel méltányosság alapján kezelt betegek száma elérte az 50 főt (kivéve azon gyógyszereket, melyekre vonatkozó azonos indikációs területre benyújtott társadalombiztosítási támogatás iránti kérelem elbírálása az egészségbiztosítási szervnél már folyamatban van).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. § és a 217/1997. kormányrendelet 11/B-E. §-aiban.]
Hazai kezelés helyett külföldi
Nem változott.
Engedélyhez kötött külföldi gyógykezeléshez a szakmailag illetékes országos intézet javaslata szükséges. A kezelés indokoltságáról - a házi- vagy a kezelőorvos kezdeményezésére - országos státusú gyógyintézet szakmai bizottsága dönt. A jóváhagyó döntés feltétele, hogy külföldön már eredményesen alkalmazzák a gyógymódot, és legyen esély a sikeres beavatkozásra, illetve az, hogy Magyarországon egészségügyi szolgáltatók nem alkalmazzák a gyógymódot, és a hazai kezelés külföldi szakember meghívásos közreműködésével sem oldható meg. A szakmai bizottság javaslatot tesz a gyógyintézetre, tájékozódik annak fogadókészségéről, a kezelés kezdetéről, várható időtartamáról és költségeiről. A javaslatot, a külföldi gyógyintézet fogadónyilatkozatát és a költségbecslést a külföldi kezelést kezdeményezőnek kell benyújtania az OEP-hez.A támogatás felhasználására és az elszámolásra az OEP megállapodást köt a támogatottal. A gyógykezelésről hazatérő beteg nyolc napon belül köteles eljuttatni a kórházi zárójelentést és a kapott számlákat a pénztárnak.
A külföldi gyógykezeléssel kapcsolatos utazási költséget a lakóhely szerinti egészségbiztosítási szakigazgatási szerv automatikusan megelőlegezi.
A külföldi gyógyintézet által elrendelt kontrollvizsgálat költségeinek átvállalását külön kell kérelmezni az OEP-nél. Ha a kontrollra a gyógykezelés után több mint egy évvel kerül sor, a kontrollhoz is kérni kell a szakmai bizottság javaslatát.
Hazai intézményben végzett gyógykezeléshez külföldi szakember is meghívható. A betegnek, illetve kezelőorvosának szakmai bizottsági javaslatot kell beszereznie a meghívott elszámolható költségeiről, honoráriumáról, a beavatkozáshoz szükséges eszközök áráról, a hazai egészségügyi költségekről. Ha a kérelmező nem ért egyet a szakmai bizottság döntésével, az Egészségügyi Tudományos Tanácstól kérheti annak felülvizsgálatát és megváltoztatását. Az ETT döntésével szemben nincs jogorvoslati lehetőség.
Ha az OEP a szakmai bizottság által megajánlott költségeket vagy azok egy részét átvállalja, a hazai gyógyintézettel megállapodásban rögzítenie kell a szervezési feladatokat és a költségátvállalás mértékét.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 28. §-ában.]
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Nem változott.
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éjéig jár az ellátásra jogosultnak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.)
Jogosultak
Változás 2012. január 1-jétől.
Nevelési ellátásra jogosult■ a gyermekotthon vezetője is, a gyermekotthonban nevelt gyermek után (eddig a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelői eseti gondnok volt jogosult az ellátásra).
[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) bek. b) pontjában.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult■ a javítóintézet igazgatója vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka is, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára. (Eddig a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok volt jogosult az ellátásra.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bek. b) pontjában.]
Nem változott.
Nevelési ellátásra jogosult továbbá■ a gyermek vér szerinti vagy örökbe fogadó szülője,
■ a gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
■ az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
■ a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő,
■ a gyám, akinél a gyermeket a gyermekvédelemről szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezték,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett még nem tanköteles gyermek után.
A nevelési ellátásra jogosultság elteltével a gyermek után a jogosult iskoláztatási támogatásban részesül a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Ha a gyermek a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben folytat tanulmányokat, a támogatás annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a 20. életévét (sajátos nevelési igényű gyermek a 23. életévét) betölti.
Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnését követően saját jogán kérelmezhet nevelési ellátást az a 18. életévét betöltött személy, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, s ennek tényét az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság (korábban az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet) szakhatósági állásfoglalása a kérelem benyújtását követően igazolja.
Az iskoláztatási támogatás megállapításához a tankötelezettség vizsgálata is szükséges. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései szerint a gyermek akkor válik tankötelessé, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a 6., legkésőbb, amelyben a 8. életévét betölti. A tanuló annak a tanévnek a végéig tanköteles, amelyben a 18. életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosz-szabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A tankötelezettség kezdetéről, valamint annak meghosszabbításáról az iskola igazgatója dönt.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válás évének november 1-jétől a 20. (fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig,
■ a nevelési ellátásra jogosult szülő.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó, nevelő-, hivatásos nevelőszülőjével, gyámjával.
[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Sajátos nevelési igényű az a gyermek (tanuló), aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. § (1) bekezdésében.]
Intézményi elkülönített számlakezelés
Változás 2012. január 1-jétől.
A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója vagy a büntetésvégrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét (a korábbi 50 százalék helyett) az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosítja annak személyre szóló felhasználását. A szociális intézmény vezetője a családi pótlék teljes összegét (a korábbi 50 százalék helyett) az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli, és biztosítja annak személyre szóló felhasználását.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]
Igazolatlan mulasztás
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A jegyzőnek tájékoztatnia kell a kincstárt, ha a tudomására jut, hogy a még nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott. (Ilyen esetben a kincstár felfüggeszti a családi pótlék folyósítását.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3), 12. § (2) bekezdéseiben és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/1998. kormányrendelet) 11., 27/E. §-aiban.]
Nem változott.
Ha a 18. életévét be nem töltött tanköteles gyermek az oktatási intézmény igazgatójának jelzése szerint az adott tanévben legalább tíz kötelező tanórát igazolatlanul mulaszt, a települési önkormányzat jegyzője (gyámhatóságként eljárva) végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a gyermek védelembe vételének lehetőségére. Ha a tanévben az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkoztatások száma eléri az ötvenet, a jegyző elrendeli a gyermek védelembe vételét (eseti gondnokot nevez ki), és felfüggeszti az iskoláztatási támogatás folyósítását. Az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése nem vonatkozik a nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben elhelyezett, illetve javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre.A felfüggesztés időtartama alatt a támogatást a családtámogatási folyószámlán kell gyűjteni, majd a folyószámlán összegyűlt összeget a felfüggesztés megszüntetését követően - a felfüggesztés időtartamával megegyező számú hónapra elosztva - havi részletekben, természetben kell a gyermek számára nyújtani.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában, 37. §. (5)-(7) bekezdéseiben.]
A családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak a szülők, ha jogerős bírósági döntés - ideértve az egyezséget is - alapján egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül, akit szociális intézményben 30 napot meghaladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. §-ának (2) bekezdésében.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő személy esetén 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
Az a 18. év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Egyedülálló
Új előírás 2012. január 1-étől.
Egyedülállónak minősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és egyéb jövedelme nincs.[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (3) bek. d) pontjában.]
Nem változott.
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék ösz-szegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa■ közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és jövedelemmel nem rendelkezik,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]
Anyasági támogatás
Nem változott.
Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer -koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett terhesgondozáson. Ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott - és ezt dokumentálni tudja -, a terhesgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban.Anyasági támogatásra jogosult az örökbe fogadó szülő is, ha az örökbefogadást a születést követő 180 napon belül jogerősen engedélyezték. Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő 180 napon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és a terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén terhesgondozáson vett részt.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 2012-ben 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. §-ában.]
Gyes, gyet
Nem változott.
Gyermekgondozási segélyre az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb 3 éves gyermeket gondoz, vagy 10 évesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba helyezésének időpontjától számított hat hónapig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbe fogadó szülő - a házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba kihelyezéskor már betöltötte a gyesre jogosító életkort, de a 10. életévét még nem.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Gyesen, gyeten lévők heti harminc órában végezhetnek keresőtevékenységet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény21. §-ában.]
Gyermeknevelési támogatás a gyermek 3 éves korától jár annak a szülőnek, illetve nevelőszülőnek vagy gyámnak, aki a háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
Gyermeknevelési támogatásban részesülő szülő gyermekei időkorlát nélkül vehetnek igénybe napközbeni ellátást.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 22. §-ában.]
A gyermekgondozási támogatást - a gyermekgondozási segélyt és a gyermeknevelési támogatást - a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. §-ában.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyermekgondozási segélyre, ha nem él egy háztartásban a nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.Ha a gyermek 10 éves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.)
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. §. (1) bekezdésében.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes tovább-folyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb 8 éves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe. (Gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Nem jár gyes vagy gyermekgondozási támogatás annak a szülőnek - nevelőszülőnek, gyámnak -, aki a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti rendszeres pénzellátásban (például gyedben, rendszeres segélyben) részesül.Nem jár gyermekgondozási támogatás, ha olyan gyermek után igénylik, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, illetve napközbeni ellátásra vagy 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. (Nem számít napközbeni ellátást nyújtó elhelyezésnek, ha a gyermeket a gyermekgondozási támogatás mellett végezhető munka időtartamára adják be napközibe.)
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. §-ában.]
Munka gyes mellett
Nem változott.
A gyesen lévő szülő a gyermek egyéves korától heti 30 órás elfoglaltságot jelentő állást vállalhat (ha a munkavégzés az otthonában történik, nincs időkorlát a gyesen lévő munkavégzésére). A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekkel gyesen lévő szülő a gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül lehet dolgozni, azzal a megkötéssel, hogy ilyenkor a gyermekgondozási segélyben részesülő személy a gyermekek számától függetlenül egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre.A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21., 27. §-aiban.)
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja. Gyes abban az esetben is folyósítható, ha a jogosult (szülő, nagyszülő) társadalombiztosítási nyugellátásban, illetve korhatár előtti ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A, 21/A§-aíban.]
A gyest igénybe vevő nagyszülő a gyermek 3 éves kora után vállalhat legfeljebb heti 30 órára keresőtevékenységet, addig semmilyet.
[Lásd. az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/A. §-ában.]
A gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2012-ben havi 28 500 forint). Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.Ikergyermekek esetén a gyes összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két gyermek esetén 200 százaléka, három gyermek esetén 300, négy gyermek esetén 400, öt gyermek esetén 500, hat gyermek esetén 600 százaléka.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a 200 százalékos gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Kifizetőhelyek, igényérvényesítés
Nem változott.
A családtámogatásokat a kincstári igazgatóság folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén 3-áig. Ha a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanap.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Családtámogatási kifizetőhelyek csak ott működnek, ahol a családtámogatásokkal kapcsolatos igazgatási feladatot - a törvény szerint nemzetbiztonsági érdekből - továbbra is indokolt ellátni. Ezek a Honvédelmi Minisztérium, az Információs Hivatal, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, az Országgyűlés Hivatala.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 4/B. § (4) bekezdésében.]
Ha a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyed iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyermekgondozási segély iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyermekgondozási segély iránti kérelmet is a tes vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 19. §-ában.]
Családi pótlék és gyet visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. §-ában.]
A közoktatási intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az Oktatási Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat a kincstár részére. Az adatok átadásának módjáról az Oktatási Hivatal és a kincstár megállapodást köt.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (1) bekezdésében.]
A szülő köteles a folyósító szervhez - írásban - bejelenteni a családtámogatási ellátásra jogosultságával kapcsolatos adatokat. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, a folyósító szerv azt visszafizetteti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. és a 223/1998. kormányrendelet 3. §-aiban.]
Családtámogatási ellátásokat nyomtatványon és az ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton is lehet igényel ni (az igénylési szabályokat a 2004. évi CXL., közigazgatási eljárási törvény tartalmazza). Az ügyfelet az ügyfélkapu-azonosítószáma igazolja.[Lásd a 223/1998. kormányrendelet 1. §-ában.]
Jogalap nélküli ellátás
Nem változott.
A jogalap nélkül - vagyis nem jogosult által felvett - családtámogatási, nevelési ellátás visszafizetése méltányosságból elengedhető, ha a felvett és a jogosultat egyébként megillető ellátást a felvevője átadta a jogosultnak, és az a saját jogán nem vette fel azt. Az elengedésre irányuló kérelemhez csatolni kell a családtámogatási ellátás átadója és átvevője által is aláírt nyilatkozatot arról, hogy az átadás megtörtént.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. és a 223/1998. kormányrendelet 26. §-aiban.[
Ellenőrzés
Nem változott.
A Magyar Államkincstár ellenőrzi, hogy az igényelbíráló szervek jogszerűen állapítják-e meg, folyósítják-e az ellátásokat, látják-e el ügyviteli feladataikat, állítják-e ki a jogosultságot megalapozó igazolást. A kincstár a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél is ellenőrizheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni a munkanélküli-ellátásokról?
Nyugdíj előtti álláskeresési segély
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Nem jogosult álláskeresési segélyre, aki korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, illetve átmeneti bányászjáradékban részesül.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bek. e) pontjában.]
Változás 2012. január 1-jétől.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély feltétele, hogy a munkanélküli 45 napon át álláskeresési járadékban részesült (korábban ez 90 nap volt)[Lásd az 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bek. b) pontjában.]
Keresetpótló juttatás összege
Változás 2012. január 1-jétől.
A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos közfoglalkoztatási bér (2012-ben havi 71 800 forint) 60 százalékánál (2012-ben havi 43 080 forintnál), és nem haladhatja meg a megállapításakori közfoglalkoztatási bér összegét. (2011-ben a keresetpótló juttatás alsó határa a minimálbér 60 százaléka, 46 800 forint, felső határa pedig a minimálbér, 78 ezer forint volt.)[Lásd az 1991. évi IV. törvény 14. § (6) bekezdésében.]
Foglalkoztatást bővítő támogatások
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Szociális szövetkezet munkaadónak legfeljebb a munkabér és járuléka 70 százalékáig terjedő támogatás adható, feltéve, hogy vállalja, hogy a hátrányos helyzetű személyt a támogatás folyósítási időtartama után legalább ezen időtartam feléig tovább foglalkoztatja. A támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év (maximum nyolc hónap támogatott foglalkoztatás plusz négy hónap kötelező továbbfoglalkoztatás), legalább 24 hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet (maximum 16 hónap támogatott foglalkoztatás plusz nyolc hónap kötelező továbbfoglalkoztatás).A támogatás további feltétele, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a támogatott szövetkezet a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal rá, hogy a munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 16. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Álláskeresési ellátások
Változás 2011. szeptember 1-jétől.
Jelentősen átalakult az álláskeresési támogatások rendszere. Ennek elemei a következők:■ egy nap ellátásért tíz nap jogszerző időt kell felmutatni (korábban öt nap járulékfizetésért lehetett egynapi ellátást szerezni),
■ 90 napra rövidült a járadékban tölthető idő (korábban ez maximum 270 nap lehetett),
■ a minimálbér összegére csökkent az álláskeresési járadék felső határa (korábban ez a minimálbér 120 százaléka volt),
■ megszűnt az álláskeresési segély azon biztosítottak esetében, akik legfeljebb 200 nap, továbbá azokéban, akik 900 napnál hosszabb jogszerző idővel rendelkeznek,
■ az ellátásra való jogosultsághoz minimum 360 nap jogszerző idővel kell rendelkezni (korábban 365 nappal kellett),
■ a jogszerző időt az álláskeresővé válást megelőző három év alatt lehet összegyűjteni (korábban öt év alatt lehetett).
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 25-29. §-aiban.]
Változás 2012. január 1-jétől.
"Álláskeresési ellátásokra" módosul az átmenetileg munka nélkül maradók juttatásaira (álláskeresési járadék, álláskeresési segély) eddigi "álláskeresési támogatások" gyűjtőfogalma.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 24-38. §-aiban.]
Jogszerző idő
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az álláskeresési járadékra való jogosultság időtartamának meghatározásánál jogszerző időnek minősül, ha az álláskereső önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt volt fizetés nélküli szabadságon.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 25. § (4) bek. d) pontjában.]
Együttműködési kötelezettség
Változás 2012. január 1-jétől.
Az álláskeresőnek 15 napon belül kell bejelentenie az állami foglalkoztatási szervhez az adataiban történt változásokat (a korábbi nyolc nap helyett).[Lásd az 1991. évi IV. törvény 54. § (9) bek. c) pontjában, 58. § (5) bek. d) 1-5. alpontjaiban.]
Nyilvántartás szünetelése
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel■ a terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapítását követő naptól, továbbá a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapításának napjától,
■ az önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatt.
[Lásd az 1991. évi IV. törvény 54. § (14a) bek. d)-e) pontjaiban.]
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
2012. január 1-től új törvény állapítja meg a szakképzési hozzájárulás szabályait.
A hozzájárulás alapja, mértéke
Változás 2012. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja (nem a társadalombiztosítási alap, mint korábban).A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg (korábban az üzleti évre is megállapíthatta).
A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, minden más hozzájárulás-kötelezettnek pedig - a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. §-ában.]
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás mértéke: 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. §; (2), (4) bekezdéseiben.)
__________________________________________________________________________________Megszűnő hozzájárulás-csökkentési lehetőségek
A bruttó kötelezettség 2012-től már nem csökkenthető■ a gyakorlati képzéssel kapcsolatos elszámolható költségek (kiadások) összegével,
■ a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére, bérleti díjára, karbantartására stb. a tárgyévben fordított összeggel,
■ a szakmai alapképzést is szolgáló tanműhelyre a tárgyévben fordított, ellenőrizhető és arányos költségei (kiadásai) összegével,
■ a tanuló-, illetve a hallgatói szerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzése során anyagköltségre fordított összeggel,
■ a saját munkavállaló számára felnőttképzési szerződés, illetve a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés alapján megszervezett képzés költségeivel,
■ a térségi integrált szakképző központ (TISZK) részét képező szakképző iskola, valamint a felsőoktatási intézmény számára nyújtott - a gyakorlati képzés tárgyi feltételei javítását szolgáló - felhalmozási támogatással (fejlesztési támogatással).
__________________________________________________________________________________
A hozzájárulás kötelezettjei
Változás 2012. január 1-jétől.
Szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezett a közjegyzői iroda is.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű■ gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
■ szövetkezet, kivéve a lakás-, a szociális, valamint az iskolaszövetkezetet,
■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
■ ügyvédi iroda, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda,
■ személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
■ egyéni cég,
■ belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét pedig az átalányadó megfizetésével teljesíti.Az evaalany adózó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2- § (3)-(4) bekezdéseiben.]
Mentesség hozzájárulás alól
Változás 2012. január 1-jétől.
Bővül a mentesítettek köre: nem fizet szakképzési hozzájárulást az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont továbbra is fizet hozzájárulást).[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. §; (1), (5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Továbbra sem kötelezett szakképzési hozzájárulásra:■ a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
■ az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az általa foglalkoztatott után igen),
■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
A hozzájárulás teljesítése
Változás 2012. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető■ a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint a szakközépiskola vagy szakiskola (együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján vagy a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulás-kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlatot is -szervezésével;
■ 2012. augusztus 31-éig: a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, ha a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájáruláskötelezett - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CLXXXVII. törvény 31. paragrafus (1) bekezdése alapján - együttműködési megállapodást kötött;
■ 2012. szeptember 1-jétől: gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének a gyakorlati képzés szervezésével nem (vagy csak részben, illetve csak időszakosan) tesz eleget, az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti bruttó - vagy a csökkentő tételként figyelembe vehető összegek levonását követően: nettó - kötelezettségét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. §-jában.]
__________________________________________________________________________________Hozzájárulás-teljesítési gyakorlati képzéssel
Gyakorlati képzésre elszámolható normatíva
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A gyakorlati képzésnek a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire az iskolai rendszerben oktatható szakképesítésekre differenciált normatíva kerül bevezetésre. Az alapnormatíva 440 000 forint/fő/év, amit 2012-re a szakképzési hozzájárulási törvény, az azt követő évekre pedig a mindenkori éves költségvetési törvény rögzít.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében és a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 280/2011. kormányrendelet) 2. §-ában.]
A szakképzésihozzájárulás-fizetési bruttó kötelezettséget csökkentő tétel a szakmai gyakorlat idejével (napjaival) arányosan számítható szakközépiskolával vagy szakiskolával kötött együttműködési megállapodás, illetve a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett gyakorlati képzés esetén. Az egynapi gyakorlati képzési normatíva tanulók esetén az alapnormatíva 1/130 részével, hallgatók esetén 1/100 részével számolva határozható meg. A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető.[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2), illetve 6. § (2) bekezdéseiben.]
Osztószám együttműködési megállapodásnál
A szakképző iskolákban egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüggő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban szereplő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40-60 százalékos arányt - figyelembe véve tehát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő (183 oktatási nap 60 százaléka) 110 nap a szorgalmi időben és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osztószámmal került meghatározásra az egynapi gyakorlati képzési normatíva, melynek az öszszege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva 130 nappal) napi 3385 forint. (40 százalékosnál kisebb arányú gyakorlati képzés esetén a teljes gyakorlati képzés megszervezhető együttműködési megállapodás keretében.)Tehát például az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként (20 nap x 3385 forint) 67 700 forint csökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 4. § (2) bekezdésében.]
Osztószám felsőoktatásban
A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, átlagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, így az egynapi gyakorlati képzési normatíva összege 2012-ben (440 000 forint/fő/év osztva 100 nappal) 4400 forint/nap.Így például a gyakorlatigényes szak keretében a szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók hallgatónként (20 nap x 4400 forint) 88 000 forint csökkentő tételt számolhatnak el havonta.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (2) bekezdésében.]
Előlegfizetés
A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára a csökkentő tétel havi összegét a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi tanulónként, illetve hallgatónként.[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 6. § (4) bekezdésében.]
Tanulószerződéses gyakorlati képzés
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki szakképző iskolai tanulóval kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves bruttó kötelezettségét a csökkentő tétel összegével csökkentheti. A csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre - ha a tanulószerződés a tárgyév egészére fennáll - tanulónként, az alapnormatíva-összeg és a rendelet mellékletében szereplő, a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni. Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi csökkentő tételek összege adja a csökkentő tétel éves összegét.[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A tárgyév teljes időtartamára fennálló tanulószerződés esetén a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulónként a súlyszorzóval kiszámított csökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi.Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.
[Lásd a 280/2011. kormányrendelet 3. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
__________________________________________________________________________________Visszatérítés
Új előírás 2012. január 1-jétől.
A kötelezettségét gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulás-kötelezett a bruttó kötelezettségét 2012-re 440 ezer forint/fő/év összegben rögzített alapnormatíva alapján - az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint - számított összeggel (csökkentő tétel) csökkentheti.Ha a hozzájárulási kötelezettségét kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesítőnél a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét, a meghaladó rész visszaigényelhető az állami adóhatóságtól. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes.
Az állami adóhatóság a visszatérítésnél az adózás rendjéről szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visz-szatérítés.
Nem csökkentheti bruttó kötelezettsége mértékét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvényben meghatározott időtartamot meghaladó mértékben vállal kötelezettséget, és tanulószerződéssel nem rendelkezik.
Ha a hozzájárulás-kötelezett a tanulószerződést határidő előtt jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni (az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint) a tanulószerződés alapján 2012. január 1-je után, a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1)-(4) és (8) bekezdéseiben.]
Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott
Új előírás 2012. január 1-jétől.
Aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50 százaléka lehet, azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek. A teljesítési megbízott az általa az átirányítottaknak végzett gyakorlati képzésre nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell
■ az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzék- vagy nyilvántartási számát, kamarai nyilvántartási számát;
■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át;
■ a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként;
■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását;
■ az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;
■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának költségviselőjét;
■ a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást;
■ a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy megnevezését.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerződéses tanuló után nem érvényesítheti a normatíva szerinti csökkentést.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5)-(7) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés, határidők
Változás 2012. január 1-jétől.
A hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja és maga fizeti meg - a tárgyévet követő év február 25-éig - az állami adóhatóságnak■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
■ a csökkentő tétel éves összegét,
■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tétel különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét.
A hozzájárulás-kötelezett az év 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel az előlegbefizetésnél időarányosan figyelembe vehető, ha a kötelezett kizárólag tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesít, és a csökkentő tétel összege meghaladja bruttó kötelezettsége mértékét. Ez esetben a kötelezettséget meghaladó rész visszaigényelhető. E szabály átmeneti szabályként (kifutó rendszerben) a hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzéssel teljesített hozzájárulási kötelezettségre is érvényes.
Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg, elektronikus úton bevallja, és megfizeti - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.
A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A kettős könyvvitelt vezető, a naptári évtől eltérő üzleti éves egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallásában), fizeti meg vagy igényli vissza.
A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia a szakképzési hozzájárulási törvény által nem szabályozott kérdésekben. Az ellenőrzés érdekében a gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférési lehetőséget biztosít az általa a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9., 11. §-aiban.]
Képzés, képzési rendszer fejlesztésének támogatása
Változás 2012. január 1-jétől.
A szakképzési hozzájárulásból származó bevételek a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illetik meg. E források felhasználhatók:■ kormánydöntés alapján szak-, illetve felnőttképzéssel összefüggő központi programra; továbbá - kérelemre - képzési célú támogatásra legalább 50 fő részére munkahelyet teremtő, magyarországi székhelyű, fióktelepű befektető jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság számára; a kkv-s körbe nem tartozó hozzájárulás-kötelezett részére olyan tanműhely létesítésére, amelyben az - iskolai rendszerű szakképzés keretében - tanulószerződés alapján gyakorlati képzés folytatását tervezi; valamint az ilyen tanműhelyben folytatott gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló beruházáshoz, szoftverfelhasználási jog és szellemi jogvédelem alatt álló szoftvertermék megszerzéséhez,
■ hozzájárulásra nem kötelezett, a szakképzésről szóló törvény szerint tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet (egyházi fenntartású intézmény, költségvetési szerv, nonprofit szervezet, illetve az általuk fenntartott intézmény) normatív támogatására,
■ a közoktatási intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban szakképzési évfolyamon szakiskolai képzésben részt vevő, tanulói jogviszonyban álló, a gazdaság által az adott megyében igényelt szakképesítést tanulókat megillető - a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) kormányrendeletben meghatározott - szakiskolai tanulmányi ösztöndíj és az ezzel összefüggésben felmerült költségek támogatására,
■ a költségvetési törvény által előírt európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében szak- és felnőttképzési célokra,
■ a decentralizált keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg 75 százalékáig),
■ a központi keretből finanszírozható célokra (az előző pontok levonását követően fennmaradó összeg erejéig).
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 12., 14 §-aiban.]
A decentralizált keret beruházási célú támogatásokra használható fel■ a hozzájárulás-kötelezettnél folyó gyakorlati képzés támogatására azon tanulók esetében, akiknek az elméleti képzése a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben folyik,
■ az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben a térségi integrált szakképző központ iskolai rendszerű szakképzést folytató intézményeiben; a szak- és felnőttképzésért felelős miniszterrel szakképzési feladatellátásra megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben; speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában; a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél; a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházáshoz; vagyoni értékű jogok közé sorolható szoftverfelhasználási jog megszerzésére, illetve szellemi jogvédelemben részesülő szoftvertermék beszerzésére.
A támogatás odaítélése nyilvános pályázat alapján történik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 17. §;-ban, 19. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A központi keretből a decentralizált keretnél megfogalmazott célokon (beruházási támogatásokon) túlmenően■ beruházási célú támogatás nyújtható az állami szak- és felnőttképzési szervnek,
■ támogatás nyújtható a szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzésről szóló törvény alapján működtetett kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetnek a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztéshez, központi programok kidolgozásához, valamint az általa szervezett szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak- és gyakorlati oktatók továbbképzéséhez, országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez (az intézet a szakképzés fejlesztése érdekében nyilvános pályázatot írhat ki),
■ támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak - a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a gazdasági kamarákról szóló törvényekben, valamint a szakképzésről szóló törvényben meghatározott feladataik, továbbá a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodásban foglalt szakképzési feladatok ellátására,
■ kérelemre támogatás nyújtható az országos gazdasági érdekképviseletek, a szakképzés fejlesztésében közreműködő közalapítványok és szakmai szervezetek részére a szakképzésfejlesztéssel összefüggő feladataik ellátásához, valamint - nyilvános pályázat útján - országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséhez,
■ támogatható a beruházási célú támogatásra jogosultnál (lásd decentralizált keret) a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag-és taneszköz-fejlesztés, továbbá az elméleti, gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szak-és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzése,
■ forrás biztosítható a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra, valamint
■ támogatás nyújtható az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel összefüggő feladatai ellátásához, melyek a következők lehetnek: a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott pályaorientáció, a szakiskolai és szakközépiskolai általános műveltséget megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése, valamint az e feladatok ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoringtevékenység; a középfokú beiskolázás központi írásbeli felvételi vizsgájának előkészítéséhez, szervezéséhez kapcsolódó, valamint a szakképző iskolákat érintő hatósági ellenőrzéssel kapcsolatos fejlesztési feladatok ellátása; a szakképző iskolai tanulói létszámarány alapján az alapkészségek teljes körű mérése; a szakképző iskolákra vonatkozó adatfeldolgozás tekintetében a közoktatási információs rendszer fejlesztése.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 18-19. §-aiban.]
A támogatások részletes feltételeiről szerződésben kell megállapodni. A szerződést az állami szak- és felnőttképzési szerv köti meg.A támogatási szerződés tartalmazza:
■ a támogatásban részesülő nevét, székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás esetén törzskönyvi nyilvántartási számát, szakképző iskola és felsőoktatási intézmény esetében az intézmény OM-azonosítóját,
■ a támogatásban részesülő - állami adóhatóságnál bejelentett - pénzforgalmiszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot) és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,
■ a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
■ a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
■ a támogatásban részesülőnek a támogatott programhoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,
■ a beruházás, illetve a program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
■ a beruházási célú támogatásoknál a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,
■ a szerződésszegés, illetve a nem rendeltetésszerű támogatásfelhasználás jogkövetkezményeit,
■ a beruházási célú támogatásoknál a jelzálogjog megszűnésének feltételeit,
■ azon körülményeket, amelyek fennállása esetén a támogatást nyújtó eláll a szerződéstől,
■ mindazt, amit az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet előír.
Az alaprészből nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv, a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a jogszabályokban meghatározott egyéb szervek végzik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 20-21. §-aiban.]
A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a kormány egyedi döntésén alapuló támogatást, valamint a pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. Az alaprészből kapott beruházási célú támogatásból vásárolt és a támogatással létrehozott ingatlanra legalább tízéves időtartamra - a támogatás mértékéig - jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a támogatást nyújtó szerv javára. A jelzálogjog megszűnésének feltételeiről a támogatási szerződésben kell rendelkezni.Ha a támogatásban részesülő a támogatást nem a szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy a kapott támogatásból beszerzett eszközt, megvalósított létesítményt nem a szerződésben meghatározott rendeltetés szerint használja, illetve az a támogatási szerződésben meghatározott idő előtt kikerül birtokából, vagy a létesítményt megszünteti, a kapott összeget visszafizetendő kölcsönként kell kezelni, és azt a támogatás folyósításától számítva a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára az alaprész javára. A visszafizetett támogatás összegével a kedvezményezettnél a tőketartalékot - a lekötött tartalék megszüntetése után - csökkenteni kell.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 22. §-ában.]
Átmeneti rendelkezések
A Munkaerő-piaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze javára fennálló követelések és terhére vállalt kötelezettségek a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészét illetik meg és terhelik, ideértve az aktív és passzív elszámolásokat is.A hozzájárulási kötelezettség 2011-re vonatkozó teljesítésénél, ideértve a bevallás alapján kimutatott visszatérítést is, a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályokat kell alkalmazni, az alábbiak figyelembevételével.
A 2011-ben kezdődő üzleti évre vonatkozó hozzájárulási kötelezettségét a naptári évtől eltérő üzleti évet választó hozzájárulásra kötelezett
■ az üzleti év első napjától december 31-éig időarányosan a szakképzési hozzájárulásról szóló (korábbi) 2003. évi LXXXVI. törvény szerint,
■ 2012. január 1-jét követően a szakképzési hozzájárulásról szóló (új) 2011. évi CLV. törvény szerint teljesíti.
2011-ben kezdődő üzleti év esetén a 2011. december 31-éig terjedő időszakra
■ a gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulás-kötelezett az állami szak- és felnőttképzési szerv felé,
■ a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezett az állami adóhatóság felé teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, 2012. február 25-ig benyújtandó soron kívüli bevallásban.
2011-ben kezdődő üzleti év esetén, ha a 2011. december 31-éig terjedő időszakban a hozzájárulásra kötelezett a kötelezettségét részben a saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyve szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségei elszámolásával teljesíti, 2012. február 25-éig a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központja részére.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 25-26. §-aiban.]
Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amelyik hozzájárulási kötelezettségét 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a gyakorlati képzésre■ együttműködési megállapodás alapján került sor, 2012. január 1-jét követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmaznia,
■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. január 1-jét követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre (akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, valamint a korlátozó feltételeket is megfelelően alkalmazni kell.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 27. §-ában.]
2012. január 1-je előtt a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből, valamint annak jogelődjétől, a fejlesztési és képzési alaprészből kapott beruházási célú támogatással megvalósított, gyakorlati képzést szolgáló létesítményt nem lehet az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működtetni, ha a támogatási szerződésben meghatározott időtartam még nem telt el. Ha a gyakorlati képzést szolgáló létesítmény eredeti rendeltetésének megfelelően nem működtethető tovább, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg az érintett szakképző iskola fenntartóját, ha az a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. Ha nem él elővásárlási jogával, akkor az azt a hozzájárulásra kötelezettet illeti meg, amelyik a legelőnyösebb vételi ajánlatot teszi, feltéve, hogy a létesítményt szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésére kívánja továbbműködtetni. A vételi ajánlatok elbírálásáról a szak- és felnőttképzésért felelős miniszter dönt. Ha az elővásárlási jog jogosultjai e jogukkal nem élnek, az ingatlan vételárából az ingatlanhoz nyújtott támogatást vissza kell fizetni a Nemzeti Foglalkoztatási Alap javára.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 28. §-ában.]
Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa 2012. január 1-je előtt megkötött tanuló- vagy hallgatói szerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt, 2012. január 1-jét követően jogellenesen felmondja, a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a szerződés alapján annak felmondásáig■ az elszámolt költségek teljes, az igénybevételi kamattal növelt összegét az állami szak- és felnőttképzési szervnek a Magyar Államkincstárnál vezetett Nemzeti Foglalkoztatási Alap területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (EFK-számla) befizetni,
■ a 2012. január 1-jétől érvényesíthető csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 29. §-ában.]
Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik 2012. január 1-je előtt gyakorlati képzés szervezésével teljesítette szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, és a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére fordított kiadását, költségét a szakképzési hozzájárulás terhére legkésőbb 2011. december 31-éig elszámolta, a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és öt évig -ha a tárgyi eszköz ingatlan, tíz évig - gyakorlati képzés céljaira használni.Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesítés gyakorlati képzése szervezését, legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg köteles az EFK-számlára befizetni a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszközöknek és beruházásoknak - a képzésmegszűnés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettségi idővel arányos bekerülési értékét.
Mentesül e befizetési kötelezettség alól
■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
■ a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja térségi integrált szakképző központ keretében működő, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek. Ez esetben az eszközátadást más adókötelezettség nem terheli.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 30. §-ában.]
2011-ben nyújtott fejlesztési támogatás a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint legkésőbb 2012. december 31-éig használható fel a támogatási szerződésben meghatározott célokra; az ezen időpontig fel nem használt fejlesztési támogatási összeget 2013. január 30-áig be kell fizetni az EFK-számlára.A fejlesztési támogatásban részesített 2012. január 1-jét megelőzően öt évre - ingatlan esetén tíz évre - vonatkozóan köteles elszámolást készíteni, valamint 2013. március 15-éig adatot szolgáltatni az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a 2011. december 31-éig hatályos szabályok szerint fogadott fejlesztési támogatásból megvalósult fejlesztésekről. Az állami szak- és felnőttképzési szerv az elszámolást 60 napon belül ellenőrzi, és azt elfogadja, vagy jogszerűtlen felhasználás miatt befizetési kötelezettséget állapít meg. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 30 napon belül köteles befizetni az EFK-számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 31. §-ában.]
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülés időtartama alatt - a benyújtott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzájárulási kötelezettségüket a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítők kötelezettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk.Az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok az irányadók.
A 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulékbevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
Megszűnik a tb-járulék, így annak bevallása is (tb-járulék helyett szociális hozzájárulási adót kell bevallani).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
Átmeneti szabály.
Még társadalombiztosítási járulékot kell - a 2011. decemberre benyújtott bevallásban - bevallani a 2011. december havi bér után, ha azt 2012. január 10-éig kifizetik.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell járulékbevallást benyújtania és járulékadatokat szolgáltatnia.A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton - bevallani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában.]
Nem kell a járulékot (és a 2012-ben a tb-járulékot felváltó szociális hozzájárulási adót sem) bevallania annak a munkavállalónak, aki magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet (például belföldi munkáltatója külföldi anyavállalatától részvényopciós jövedelmet, bónuszt). E külföldi juttatótól származó jövedelmek után a magánszemély 27 százalékos ehót fizet, amelyet az éves bevallásában vall be.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített, magyar-angol nyelvű űrlapon kell bevallani. A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a belföldi fióktelep, ha nincs fióktelep, a pénzügyi képviselője - vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatalmazott más képviselője - nyújtja be. Ha a külföldi vállalkozásnak nincs fióktelepe, megbízott pénzügyi vagy más képviselője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartásba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallási kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak kell a járulékokat a saját nevében bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járulékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő vállalkozásnak kell bevallani.Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és a munkáltatók megállapodása alapján a bért és annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amelyhez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavállaló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás köteles benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (4) bekezdésében.]
Járulékbefizetés
Nem változott.
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni a járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
A munkavállalónak nem járulékokat kell fizetni, ha magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet. A magánszemély e jövedelme után 27 százalék eho fizetésére köteles, amelyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente fizet be.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Tagdíjbefizetés, tagdíjbevallás
Változás 2011. december 31-étől.
Megszűnik a magán-nyugdíjpénztári tagok kötelező tagdíjfizetése, és így annak bevallása is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2) bekezdésében.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie és személyijövedelemadó-bevallásában bevallania - mondja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1-2. melléklete.Evás egyéni vállalkozó járuléka
Nem változott.
A főállású evás egyéni vállalkozó a járulékot - az eváról szóló 2002. évi XLIII. törvény 22. paragrafusának (8) bekezdése alapján - havonta, a tárgyhónapot követő 12-éig köteles megfizetni és bevallani. A többes jogviszonyban álló, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező evás egyéni vállalkozónak a járulékot negyedévente, a negyedévet követő 12-éig kell megfizetnie és a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként bevallania. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) evás egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási és a nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizetni és az éves evabe-vallásában bevallani.Jövedelem külfölditől
Nem változott.
Nem kell a munkavállalónak járulékot fizetnie, ha biztosítási jogviszonyával összefüggésben nem a foglalkoztatójától, hanem külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet (például a munkáltatója külföldi anyavállalatától). A nem biztosítási jogviszonyból származó jövedelem után a magánszemély, ha kifizetőnek nem minősülő külföldi a juttató, a negyedévet követő hónap 12. napjáig 27 százalékos ehót fizet (az adóelőleggel együtt), amelyet az éves bevallásában köteles bevallani.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdésében.]
Bejelentés és adatszolgáltatás
Nem változott.
A külföldi vállalkozás magyar jog szerint biztosított munkavállalóját a külföldi vállalkozás fióktelepe, pénzügyi képviselője vagy az adózás rendjéről szóló törvény alapján meghatalmazott más képviselője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglalkoztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás elmulasztja, a munkavállaló köteles saját magát bejelenteni.Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a munkavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő köteles bejelenteni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5), 44/A. § (7) bekezdéseiben.]
Ha nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulékot más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt;
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt;
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Egyéni járulék elszámolása
Nem változott.
Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (hanem például részvényjuttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által megelőlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak később kifizetett jövedelemből kell levonni.A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) bekezdésében.]
Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?
Bejelentés
Változás 2012. január 1-jétől.
Az iskolaszövetkezetnek - a munkaszerződés megkötésének napján - azokat a munkaviszonyban foglalkoztatott tagokat is be kell jelentenie az állami adóhatóságnak, akik nem biztosítottak.Nem változott.
A munkáltatónak, a kifizetőnek az adóhatósághoz kell elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie a biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őstermelőnek saját magát, legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt. E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni.
Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az eseti megbízás keretében foglalkoztatott biztosítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).
A nem biztosított magánszemélynek -a 2012-ben már havi 6390 forint - egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettsége keletkezését és megszűnését 15 napon belül kell bejelentenie az adóhatósághoz.
Nem kell bejelenteni a magánszemély e kötelezettségének megszűnését, ha az a biztosítási jogviszony létesítése miatt szűnt meg (az adóhatóság ilyenkor a foglalkoztatói bejelentés alapján a biztosítási jogviszony első napjától hivatalból intézkedik az egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törléséről).
A bejelentés tartalma, kötelezetti kör
Változás 2012. január 1-jétől.
A foglalkoztatónak a biztosítási jogviszony kezdetének bejelentésekor nem kell bejelentenie a magánnyugdíjpénztár-tag munkavállalója magán-nyugdíjpénztárának nevét és azonosítóját.Nem változott.
A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell a bejelentő adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá jogelődje nevét és adószámát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, adóazonosító jelét, biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését, kódját, a biztosítás szünetelésének időtartamát, heti munkaidejét, FEOR-számát.A jogutód munkáltató köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.
Járulékbevallás
Változás 2012. január 1-jétől.
Nem kell magánnyugdíjpénztári tagdíjat bevallani a járulékbevallásban, de a magán-nyugdíjpénztári tagság tényét továbbra is közölni kell.Társadalombiztosítási járulék helyett szociális hozzájárulási adót kell bevallani. A bevallásban adatot kell szolgáltatni a foglalkoztatási (Start, Start Plusz, Extra, Bónusz stb.) kedvezményekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmények alapjáról és összegéről.
A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt követő olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani, amelyekben járulékalapot képező jövedelem, juttatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási kötelezettsége.
Nem változott.
A járulékbevallásban a munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell közölnie:■ a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma);
■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele;
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódja, nyugdíjas státus, arányos szolgálati idő napjai;
■ a korkedvezmény-biztosítási járulék alapja, összege;
■ a nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék összege;
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerő-piaci, a nyugdíjjárulék levonása elmaradásának oka;
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerő-piaci és nyugdíjjárulék alapja, összege;
■ a biztosítás szünetelése;
■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtartama;
■ a százalékos egészségügyi hozzájárulás alapja és összege,
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat;
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásában fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot;
■ a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapja és összege.
Járulékkülönbözet elszámolása
Nem változott.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb ösz-szegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató
a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén visszaigényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri).
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási, -bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az általa megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.
Nyilatkozat a járulékról
Nem változott.
A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat (a jogcímet is megjelölve), hogy a kifizetést nem terheli járulékfizetési kötelezettség. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű.Nyugdíjjárulék visszaigénylése
Nem változott.
A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatójával (kifizetőjével) nem számolta el.Adatszolgáltatás
Nem változott.
Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a nyugdíj-biztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szervnek, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatási szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges.Az adóhatóság elektronikus úton átadja -a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - a Nyugdíj-biztosítási Alapot kezelő szerv részére a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához, nyugdíj-megállapításához szükséges éves összesített adatokat.
Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát.
Elszámolás a kifizetésekről
Nem változott.
A kifizető és a munkáltató köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő közteher alapja és összege, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék.Külföldi foglalkoztató
Nem változott.
Ha a külföldi vállalkozás munkavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, a külföldi vállalkozás foglalkoztatónak minősül, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. (A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.)Becslés
Változás 2012. január 1-jétől.
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be a munkavállalóját - legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve -, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után állapítja meg a járulékokat. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellenőrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatottak számának átlaga alapján állapítja meg.Méltányosság járuléktartozásnál
Nem változott.
Az adóhatóság a magánszemély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság- és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.Ismételt ellenőrzés
Nem változott.
Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára kerülhet sor akkor is, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt.Mulasztási bírság
Nem változott.
Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos;
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően - nyújtja be, és késedelmét nem menti ki;
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét;
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat;
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja;
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Hibás bevallás esetén a nem magánszemély 100 ezer, a magánszemély 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal büntethető. Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
Késedelmi pótlékot kell fizetni, ha a járulékot az esedékességig nem fizették meg. A késedelmi pótlék mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.
Mit kell tudni az uniós koordinációs tb-rendeletekről?
Az Európai Unióban tagállamonként jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem is törekednek a tagállami tb-rendszerek összehangolására - csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. Így nemzeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett, milyen ellátásokra jogosultak.
A 40 éves 1408/71/EGK rendelet és végrehajtási rendelete helyett 2010. május 1-jétől két új, minden tagállamban kötelező hatályú rendeletet kell alkalmazni. Az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a másik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végrehajtási rendelet).
Az uniós rendeletekkel egy időben módosult a 195/1997. kormányrendelet, amely meghatározza az uniós előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat.
A koordináció alapelvei:
■ az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve,
■ az egyenlő bánásmód elve,
■ az ellátások exportálhatóságának elve és
■ a biztosítási idők összeszámításának elve.
A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, de még nem alkalmazható az EFTA-országokra, azaz Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint Svájcra. Az EU valamelyik tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni. Az EFTA-országokra és állampolgáraikra nézve továbbra is a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni (mindaddig, amíg az EFTA-államokkal meg nem állapodnak a koordinációs rendelet alkalmazásáról).
Alkalmazandó jog
A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók.Több érintett tagállam esetén ezek közül meg kell határozni az illetékes tagállamot, és ennek szabályait kell alkalmazni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkalmazandó jogról az adott ország, intézmény (ez Magyarországon az OEP területileg illetékes szerve) állít ki igazolást arról, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak az illetékes tagállamon (ez esetben Magyarországon) kívül más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés, a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset, amikor két tagállam illetékes szerve eltérően állapodik meg.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 11. cikkében.]
__________________________________________________________________________________Koordinált tb-ellátások
A koordinációs rendeletet a következő szociális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni:■ betegségi ellátások,
■ anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások,
■ munkahelyi balesetek,
■ foglalkozási betegségek,
■ rokkantsági ellátások,
■ öregségi nyugdíjak,
■ túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások,
■ haláleseti juttatások,
■ munkanélküli-ellátások,
■ családi ellátások,
■ előnyugdíjak.
A koordinációs rendeletet akkor kell alkalmazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekintetében több tagállam érintett (például ha a nyugdíjjogosultság megállapításához különböző tagállamokban szerzett szolgálati időket kell összesíteni, vagy az uniós polgár másik tagállami ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik, és orvosi ellátásra szorul).
__________________________________________________________________________________
Kiküldetés
A koordinációs rendelet szerint ha egy munkavállalót a munkáltatója egy másik tagállamba küld, hogy ott a kiküldő munkáltató nevében és javára munkát végezzen, továbbra is a kiküldő tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik.Kiküldetésnél a munkavégzés várható időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot, és a kiküldetés célja nem lehet egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása. A munkaerőkölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kiköl-csönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait kell alkalmazni.
A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás érdekében kerüljön sor.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében]
Magyarországon a járuléktörvény végrehajtási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkáltatónak belföldön (Magyarországon) jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha■ foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételen belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó, bevételi nyilvántartást vezető egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany esetén az előző adóévi összes bevételen belül a belföldi tevékenységből származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot, vagy
■ olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (például hogy folyamatos termelőtevékenységet végez belföldön), vagy
■ legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
■ jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki.
Nem alkalmazható a magyar jog, ha
■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával, adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el,
■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti államban nem folytat a magyarországi tevékenységéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó) tevékenységet,
■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdőnapját megelőzően legalább 30 napos biztosítása (az azonban nem feltétel, hogy e biztosítási előzmény a kiküldő munkáltatóval álljon fenn, vagyis nincs tiltva a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel),
■ a munkavállaló korábban ugyanabban az államban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap,
■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább,
■ a kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót váltson fel,
■ a munkavállaló munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, amelyhez kiküldték.
[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (1)-(2) bekezdéseiben és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 195/1997. kormányrendelet) 25. §-ában.]
__________________________________________________________________________________Példák kiküldetésre
I. Magyarországi székhelyű vállalkozás (amely jelentős tevékenységet fejt ki Magyarországon) ideiglenes munkavégzésre Németországba, egy ottani székhelyű vállalkozáshoz küldi munkavállalóját, hogy elvégezze a német céggel kötött szerelési szerződésben meghatározott munkát. A munkavégzés nem haladja meg a 24 hónapot. A munkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap. Mivel a munkavállaló és a munkáltató között a kiküldetés ideje alatt is fennmarad a közvetlen kapcsolat, a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és a munkavállalót nem másik dolgozó leváltása céljából küldték ki, magyar biztosított marad a kiküldetés alatt is. A munkavállaló Németországban az EU-s egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag szükséges egészségügyi ellátást.
II. Magyar cég Ausztriába küldi munkavállalóját, hogy egy osztrák vállalkozásnál végezzen ideiglenesen munkát. A munkavállaló az osztrák céggel is munkaszerződést köt, és tőle is kap munkabért, így egyszerre két munkáltatója van.
A munkavállaló arra az időre, amely alatt csak Ausztriában dolgozik, az osztrák tb-jogszabályok hatálya alá kerül, és ha az osztrák jogszabályok úgy rendelkeznek, a magyarországi foglalkoztatójától kapott bére után is Ausztriában fizet járulékokat, és az osztrák biztosító terhére veheti igénybe Ausztriában az ottani állampolgárokra érvényes teljes körű ellátásokat, más uniós tagállamokban pedig az orvosilag szükséges ellátásokat. Ha azonban a munkavállaló időről időre Magyarországra is visszatér munkát végezni, abban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye található.
III. Önálló vállalkozó, aki Franciaországban asztalosként dolgozik, 15 hónapra Németországba távozik, hogy ott nem asztalos önálló vállalkozói tevékenységet folytasson. Mivel Németországban más gazdasági ágazatban dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a kiküldetési szabály, és így Németországban a német jog szerint lesz biztosított.
__________________________________________________________________________________
A kiküldetés igazolása
A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően az OEP honlapjáról letölthető nyomtatványon biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervhez (e szervek a regionális egészségbiztosítási pénztárak jogutódai, és a fővárosi, megyei kormányhivatalokon belül működnek). A szakigazgatási szerv a kérelmet 30 napon belül bírálja el, és a feltételek teljesülése esetén a magyarországi biztosítás fennállását - 2010. április 30-a után kezdődő kiküldetés esetén - az A1 jelű nyomtatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki).[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A. §-ában.]
Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, Svájcra 2010. május 1-je után is még a korábbi 1408/71/EGK rendeletet kell alkalmazni, ezért ha ide irányul a kiküldetés, vagy ezen országok állampolgára a kiküldött, továbbra is a korábbi nyomtatványok alkalmazandók (a kiküldő állam által kiadott E 101-es nyomtatvány legfeljebb 12 hónapra, amelyet E 102-es nyomtatvány kitöltésével a fogadó állam 12 hónappal meghosszabbíthat).Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célországba történő kiküldetése esetén a munkáltató akkor kérhet újabb A1-es igazolást, ha a korábbi kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete között legalább 60 nap eltelt (az igazolás érvényessége ekkor is csak maximum 24 hónap lehet).
Egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba irányuló kiküldetések önálló kiküldetéseknek számítanak, és az igazolás kiadása államonként külön-külön történik.
[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A. § (4) bekezdésében.)
Önálló vállalkozó kiküldetése
A koordinációs rendelet nem definiálja, pontosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinteni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete viszont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, valamint a külföldi jog szerint ennek megfelelő státusú személy minősül önálló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közalkalmazottak, köztisztviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint a külföldi jogban hasonló jogállásúak számítanak.)A tagállamok egyikében önálló vállalkozóként tevékenykedő személy, ha hasonló tevékenység végzése céljából 24 hónapnál nem hosszabb időre egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartozik.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 12. cikkében.]
Az önálló vállalkozó "kiküldetésének" feltétele, hogy■ a letelepedése szerinti tagállamban a kiküldetést megelőzően legalább két hónappal érdemben tevékenységet folytasson, és
■ a másik tagállamban történő munkavégzése alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzletszerűen továbbműködjön.
Az önálló vállalkozó másik tagállamban folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül hasonlónak az "otthonihoz", ha az ugyanabba a gazdasági ágazatba tartozik.
[Lásd a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (3)-(4) bekezdéseiben.]
Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől kell kérnie A1-es igazolást. Ezzel biztosítható, hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizetnie. A kérelmet az OEP által e célra rendszeresített (az OEP honlapján elérhető) nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete előtt.Tevékenység végzése több tagállamban
Ha a munkavállaló, önálló vállalkozó egyidejűleg vagy folyamatosan váltakozva két vagy több tagállamban végez keresőtevékenységet, a biztosítási kötelezettsége főszabályként a lakóhelye szerinti országban állapítandó meg.Ha a munkavállaló a különböző tagállamokban egy munkáltató javára végez munkát (feltéve, hogy a munkáltató az EU területén letelepedett), és a lakóhelye szerinti tagállamban végzett tevékenysége nem jelentős, biztosítási kötelezettsége a munkáltató székhelye szerinti államban van. Ha a munkavállaló különböző tagállamokban bejegyzett munkáltatóknak dolgozik, a lakóhelye szerinti állam jogát kell rá alkalmazni (ez esetben nem számít, hogy ott jelentős-e a tevékenysége).
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdésében.]
Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti tagállamban nem végez jelentős tevékenységet, annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá, ahol a tevékenységeinek központja található. A tevékenység központja ott van, ahol az önálló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hónapban.[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (2) és a 987/2009/EK rendelet 14. cikk (8), (10) bekezdéseiben.]
Magyarországon akkor jelentős a járuléktörvény végrehajtási rendelete szerint a tevékenység, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát; illetve ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27. § (3) bekezdésében.]
Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként is végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységet munkavállalóként végzi.[Lásd a 883/2004/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdésében.]
Több tagállamban végzett munkavégzés esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról az A1-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnél. Ha a szakigazgatási szerv alkalmazandó jogként a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel. Az igazolás kérelemre ismételten meghosszabbítható, ha a magyar jog alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak.[Lásd a 195/1997. kormányrendelet 27/A. § (1) bekezdésében.]
Biztosítás ideiglenes megállapítása
Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehetőség van annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon ellátás nélkül.Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szempontok alapján lehet eldönteni:
■ ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó csak egy tagállamban végez munkát, akkor ennek a jogát,
■ ha az érintett személy keresőtevékenysége egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyáltalán nem folytat keresőtevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogát,
■ ha az érintett több tagállamban végez munkát, a biztosítási igazolás iránti kérelmében megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen alkalmazni.
Magyarországon a biztosítás ideiglenes megállapítására a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szerv hat hónapig érvényes A1-es igazolást ad ki, melynek egy-egy példányát megküldi a többi olyan tagállam intézményének, ahol az érintett személy keresőtevékenységet végez. A tájékoztatástól számított két hónap elteltével a biztosítást véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról születik megegyezés, azt a tevékenység kezdőnapjára visszamenőlegesen kell alkalmazni.
[Lásd a 987/2009/EK rendelet 6. cikkében.]
Kivétel megállapítása
Egyes személyek vagy személycsoportok érdekében a tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól.A magyar biztosítás megállapítása érdekében kivételt kérhet az OEP-től a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó, ha
■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előre láthatóan meghaladja a 24 hónapot,
■ a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását (például ha a munkavállaló korábban jellemzően Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása nélkül csak rövid időre szerezne más tagállamban jogosultságot).
A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
Az A1-es igazolás kiadásához elengedhetetlen, hogy az OEP a kérelmet támogassa, és hogy a kivétel megállapítására irányuló javaslatot a másik érintett tagállam intézménye is elfogadja. A1-es igazolás ebben az esetben legfeljebb öt évre adható ki.
[Lásd a 883/2004/EK rendelet 16., a 987/2009/EK rendelet 18. cikkeiben és a 195/1997. kormányrendelet 27/B. §-ában.]
Külföldi gyógykezelés
Ha a biztosított EGT-tagállam területén nem az uniós rendeletek alapján (EU-s egészségbiztosítási kártya nélkül) vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség, de legfeljebb a tényleges költség mértékének megfelelő összegben téríti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. §-ában.]
Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes.[Lásd. az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/1997. kormányrendelet) 12/A. §-aiban.]
EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott orvosi ellátást igénybe venni.Az EU-kártya az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve ha megsemmisül, megrongálódik, elvész, vagy ellopják. Ilyenkor 2200 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. kormányrendelet 12/A. §-aiban.]
Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de a biztosítása már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt az OEP-nek határozatban kell elrendelnie.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.)
A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai egyezményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.Harmadik államban tartósan foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig téríti meg.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott közalkalmazottnak, köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalékot téríti meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását. Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
Az OEP akkor is engedélyezheti az összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletekben foglalt uniós elve alapján).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. és a 217/1997. kormányrendelet 12. §-aiban.]
Külföldön szerzett biztosítási idők
A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat a Központi Nyugdíjnyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg - mondja ki a 168/1997. kormányrendelet 1. paragrafus (2) bekezdés b) pontja. Kivétel, ha hozzátartozói ellátást állapítanak meg, és az elhunyt jogszerző részére már megállapítottak saját jogú vagy az ő jogán hozzátartozói ellátást. Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állapítja meg.A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.
Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek érvényesek.
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai egyezményeiben saját biztosítási időnek elismert időt szolgálati időnek kell tekinteni;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott,
akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíjrész kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján, amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó 73 százalék nyugdíj 57,1 százaléka, vagyis 41,7 százalék);
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján, azaz például 15 német év és 20 magyar év esetén a 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia (vagyis az előbbi példában itthon az arányos számítás helyett a nemzeti szabályokat kell alkalmazni).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve -ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv - ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamokkal).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a hasonló munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakóhelye szerinti ország nyugdíj-biztosítási szerveinél - az ott magyar nyelven is rendelkezésre álló formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat (Magyarországon a területi igazgatóságokon). A szociálpolitikai egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a Központi Nyugdíj-nyilvántartási és Informatikai Igazgatóság állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is. Kivétel ez alól a hozzátartozói ellátás abban az esetben, ha az elhunyt a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjas volt. Ekkor ugyanis a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell fordulni, ha viszont a nyugdíjazás előtt a biztosított fegyveres szervek tagja volt, akkor a saját nyugdíj-megállapító szervhez.
__________________________________________________________________________________
Szociálpolitikai egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordinációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény):■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Szerbiára, Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó)
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó)
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-horvát szociális biztonsági egyezmény (a 2005. évi CXXV. törvény hirdette ki)
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki)
■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki)
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki)
■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a 2009. évi II. törvény hirdette ki)
■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010. évi XXIX. törvény hirdette ki, még nem hatályos)
■ magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVII. törvény hirdette ki, még nem hatályos)
■ magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény (a 2010. évi CXVIII. törvény hirdette ki, még nem hatályos)
Lábjegyzet
Egy fő munkavállalóra kiszámolva, feltételezve, hogy az összes folyamatosan foglalkoztatott munkavállalónál megvalósult az elvárt béremelés.
Egy fő munkavállalóra számolva (nincs elvárt béremelés).
A közterhek alapja a juttatás értékének 1,19-szorosa, a fizetendő személyi jövedelemadó mértéke 16 százalék.
A nők részére 40 év jogszerző időre tekintettel megállapítandó öregségi nyugdíj esetén.
A 2012. januári ellátás összege - a **-gal jelölt kategóriák kivételével - a 2011. decemberi nyugdíj 2011-ben nyugdíjazottaknál 4,2, ennél korábbi nyugdíjasoknál 4,7 százalékkal emelkedik (a **-gal jelölt kategóriában a januári emelést megelőzően a decemberi nyugdíjat 16 százalékkal csökkentik). Ha az ellátásban részesülő a havi minimálbér 18-szorosát meghaladó naptári évi jövedelmet szerez, mindaddig, amíg e korhatárt be nem tölti, ellátását e plafon elérésének hónapjától ez év végéig szüneteltetik.
