HVG Különszám, Adó 2009

adozona.hu

HVG Különszám, Adó 2009

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Adójog, számviteli szabályok
Érvényesség kezdete: 2008.12.31
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Csak a jogszabály szövegének mutatása

HVG Különszám, Adó 2009

Tisztelt Olvasó!

Több száz paragrafus módosul 2009-re a hazai adórendszerben, s végül leginkább kaotikus ötlethalmazra, semmint megalapozott törvény-előkészítésre hasonlít a visszavont, majd ismét a parlament elé került törvénycsomag. Az adócsökkentő programot, úgy tűnik, elsodorta a válság, és sajnos a tervezett egyszerűsítő intézkedések közül sem sok maradt meg. A gazdaság "kifehérítésére" is szánt módosításkazal tartalmaz ugyan jó néhány drákói büntető rendszabályt, de azt még nem tudni, hogy mind kiállja-e az alkotmánybírósági próbát.
Kiadványunkban ismertetjük a két teljesen új törvényt, az utasforgalmi, illetve a távhőszolgáltatók speciális adózását tartalmazó törvényt. Egyebekben szokás szerint a változásokra koncentrálunk, ezeket igyekszünk pontról pontra bemutatni. A legtöbb a módosulás az adózás rendjében, de jelentős számú a személyi jövedelemadózásban is. Ez utóbbiban fontos változásnak tekinthető az új bevallási forma, az adóhatóság közreműködésével elkészíthető úgynevezett egyszerűsített bevallás, egységesen 25 százalék lett az osztalékadó, új kedvezmény született a számlás háztartási szolgáltatásokra, egyedi korlátok lépnek a 400 ezerforintos együttes kedvezménykorlát helyébe a béren kívüli juttatásoknál, és változnak az iskolai képzéshez kapcsolódó adószabályok. Az áfatörvényben módosult az utazásszervezési szolgáltatások, a rendezvényszervezés adóztatása, az evásoknak pedig kötelező lett a számlagyűjtés.
Tovább bővül az adózók által kötelezően bejelentendő adatok köre és az állami szervek egymás közötti adózásiadat-cseréje. Szigorodnak a hivatalos iratok kézbesítési és az adószám-felfüggesztés szabályai. Bővül az elektronikusan intézhető adóügyek köre, külön nyilvántartásuk lesz a nullás adózóknak. Ingatlanokra is kiterjesztik az elektronikus árverezés lehetőségét.
Drasztikusan, egyes esetekben 50 százalékkal, az adóhiány 75 százalékára nő az adóbírság, szankcionálják a 250 ezer forintnál több készpénz kifizetését. Félmillióba kerülhet a számlázás vagy a biztosítási bejelentési kötelezettség elmulasztása.
Lapunk hagyományos, pénzügyminisztériumi és más adószakértők közreműködésével készült különszámában összefoglaljuk a jellemzően 2009 januárjától-februárjától érvénybe lépő adószabályokat, teljes terjedelemben, egységes szerkezetben közlünk 11 adótörvényt, a jobb áttekinthetőség kedvéért külön jelölve a módosult szövegrészeket. Külön foglalkozunk az új cégautó-adózással (köbcentitől függően 7 ezer vagy 15 ezer forint lesz egy cégautó havi adója), a illetékszabályok változásával (az öröklés például bizonyos esetekben 20 millió forintig illetékmentes lesz), a helyi adózás módosításaival (például hogy az önkormányzatok számítottérték-alapú építmény- és telekadót is bevezethetnek), az utasforgalomban behozható áruk adó- és vámmentességével.
A most kihirdetett adótörvényekhez készülőben van még számos végrehajtási rendelet, sőt az adótörvényeket továbbmódosító más törvények is parlamenti elfogadásra várnak, köztük a cég- és cégeljárási, valamint a csődtörvényt módosító jogszabályok, amelyekre kommentárjainkban külön felhívjuk a figyelmet.
Reméljük, magyarázataink segítenek eligazodni az új és tovább bonyolított szabályrendszerben. Különszámunk cd-változata - a korábbiakhoz hasonlóan - az e lapban megtalálható kuponnal rendelhető meg. A cd-ről információkkal a www.hvg.hu és a www.adozona.hu oldalakon szolgálunk. Egyúttal tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a 2009-re szóló társadalombiztosítási különszámunk - az idevágó törvények és rendeletek elfogadása után - várhatóan 2009. január első felében jelenik meg.

Mit kell tudni a személyi jövedelemadóról?

Adótábla, adójóváírás

Nem változott.

Az összevont adóalap adójának meghatározására szolgáló adótábla 2009-ben a 2008. adóévivel azonos: a 18 százalékos kulcs sávhatára 1 millió 700 ezer forint, az ezt meghaladó jövedelemrész adója 36 százalék.
Ezen adótábla alapján kell kiszámítania az adóját az átalányadózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági kistermelőnek is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 30. §-ában.]

Az adójóváírás a bérjövedelem 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 11 340 forint. Jogosultsági hónapnak az a hónap tekintendő, amelyben a magánszemély bérjövedelmet szerzett. Az adójóváírás teljes összegben 1 millió 250 ezer forint éves összes jövedelemig (jogosultsági határ), csökkenő összegben 2 millió 762 ezer forintig érvényesíthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 33. §-ában.]

Az adójóváírást a magánszemély nyilatkozata alapján a munkáltatónak az adóelőleg megállapításánál mindaddig el kell számolnia, amíg az adóévi adóelőleg-alapok összege meg nem haladja a jogosultsági határt.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (12) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa béren kívüli juttatások közterheire

1. Önkéntes egészségpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás [10 000 Ft x 12 hónap]	120 000 Ft
2. Iskolai rendszerű képzés átvállalt költsége	90 000 Ft
3. Üdülési csekk*	69 000 Ft
4. Iskolakezdési támogatás	15 000 Ft
5. Ingyenesen juttatott helyi utazási bérlet	90 000 Ft
6. Internethasználat munkáltató által viselt díja	50 000 Ft
7. Munkáltatónál korlátozottan adómentes béren kívüli juttatások [1. + 2. + 3. + 4. + 5. + 6.]	434 000 Ft
8. Önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás [10 000 Ft x 12 hónap]	120 000 Ft
9. Melegétkezési jegy [13 000 Ft x 12 hónap]	156 000 Ft
10. Munkáltatónál nem adóköteles béren kívüli juttatások [8. + 9.]	276 000 Ft
11. Béren kívüli juttatások összesen [7. + 10.]	710 000 Ft
Közterhek	2008	2009
Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások
12. Személyi jövedelemadó alapja [2008: 7. sor - 400 000 Ft**, 2009: 0]	34 000 Ft	0 Ft
13. Személyi jövedelemadó [12. x 54%]	18 360 Ft	0 Ft
14. Társadalombiztosítási járulék [(12. + 13.) x 29%]	15 184 Ft	0 Ft
15. Összes közteher [13. + 14.]	33 544 Ft	0 Ft
Munkáltatónál nem adóköteles béren kívüli juttatások
16. Személyi jövedelemadó [(9. - 12 000 Ft** x 12 hónap) x 54%]	6 480 Ft
17. Társadalombiztosítási járulék [(9. - 12 000 Ft** x 12 hónap + 16.) x 29%]	5 359 Ft
18. Munkaadói járulék [(9. - 12 000 Ft** x 12 hónap) x 3%]	360 Ft
19. Összes közteher [16. + 17. + 18.]	12 199 Ft
20. Közteher mindösszesen [15. + 19.]	45 743 Ft	12 199 Ft

*A 2008-ban hatályos 69 000 Ft havi minimálbérrel számolva.
**Adómentesen adható béren kívüli juttatás.
__________________________________________________________________________________

Háztartási adókedvezmény

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az összevont adókedvezményen belül új jogcím az egyes háztartási szolgáltatások számlás igénybevételéért kapható adókedvezmény. Háztartási szolgáltatásnak minősül a lakás felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatás, a gyermekfelügyelet, a gyermekgondozás, a háztartásvezetés, a házi ápolás, a háztartási nagygépek karbantartása, javítása, a lakás, lakóház tüzelőberendezésének, fűtésrendszerének, égéstermék-elvezető rendszerének, hideg- és meleg-, valamint szennyvízrendszerének karbantartása, javítása. A kedvezmény számla alapján vehető igénybe, alapja a számla (áfát tartalmazó) értéke, mértéke - a többi kedvezményhez hasonlóan - 30 százalék.
A háztartási adókedvezmény - az összevont adókedvezmény részeként - a 100 ezer forintos kedvezményösszeg-korláton belül 3,4 millió forint jövedelemig teljesen, e fölött 3,9 millió forint éves jövedelemig részben érvényesíthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 35. § (3) bek. a) pontjában, 37. § (1) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Evaváltozások

■ Számlaőrzési kötelezettség

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az evaalanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis az adóbevallás benyújtását követő ötödik év végéig meg kell őriznie. Arról nem rendelkezik a törvény, hogy az adóhatóság megítélheti-e, hogy egy tevékenységhez mennyi költségről szóljon számla.

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 4. § (6) bekezdésében és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 214. §-ában.]

■ Cégautóadó-kötelezettség

Változás 2009. február 1-jétől.

A társas vállalkozás evaalanynak az eva mellett a cégautóadót is meg kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó evaalany viszont mentesül a cégautóadó alól (mivel neki nem kell költséget elszámolnia).

[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 17. § (3), 18. § (4) bekezdéseiben és a 2008. decemberi adómódosító törvény 214. §-ában.]

■ Alkalmi foglalkoztatott utáni szakképzési hozzájárulás

Változás 2009. január 1-jétől.

Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállaló után nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni (eddig ezt külön nem rögzítette a törvény).

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 214. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Illetékváltozások

A 2008. decemberi adómódosító törvény illetékszabályokat is megváltoztatott. Ismertetőnkben közöljük az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) fontosabb módosult pontjainak törvényhelyét is.

■ Követeléselengedés, tartozásátvállalás, engedményezés

Új előírás a kihirdetést követő 45. naptól.

A követeléselengedés, a tartozásátvállalás, az engedményezés révén vagy más hasonló módon szerzett (ingó)vagyon akkor illetékköteles, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint - lásd a 61. oldalon - belföldi magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet (korábban az ingókhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése akkor volt illetékköteles, ha a szerzés belföldön történt).

[Itv. 2. § (4) bek.]

■ Személyes illetékmentesség

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Nem kell illetéket fizetnie a Tartalékgazdálkodási Kht. tevékenységét továbbvivő nonprofit gazdasági társaságnak; illetve közhasznú és kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak (lásd erről a 27. oldalon), feltéve, hogy a társaságnak a vagyonszerzést, illetve az illetékköteles eljárás megindítását megelőző naptári évben a vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nem kellett társasági adót fizetnie.

[Itv. 5. § (1) bek. c), m) pont, (2) bek.]

A törvény rögzíti, hogy az Európai Közösségeket, azok intézményeit és szerveit, hivatalait és elkülönült alapjait nem terheli illeték (korábban erre csak következtetni lehetett a törvény előírásaiból).

[Itv. 5. § (1) bek. n) pont]

■ Illetékmentesség örökléskor

Új előírás a törvény kihirdetésének napjától.

Örökösönként 20 millió forintig illetékmentes az örökhagyó szülője, gyermeke, háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, házastársa által örökölt vagyon (kivéve, ha az azzal összefüggő illetékügyet az adóhatóság a 2008. decemberi adómódosító törvény kihirdetése előtt már jogerősen elbírálta). Ha az örökölt lakástulajdon, lakáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értéke nem éri el a 20 millió forintot, a 20 millióból fennmaradó összegig az egyéb örökölt vagyontárgyak (például készpénz, ékszer, üdülő) után sem kell illetéket fizetni.
Az állampapírban megtestesülő örökrészt értéktől függetlenül nem terheli illeték, mivel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes bármely állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése illetékmentes.

[Itv. 16. § (1) bek. c), h) pont]

■ Telek feltételes mentessége

Változás a törvény kihirdetését követő 45. naptól.

Ha telektulajdont a beépítését vállaló gazdálkodó szervezet szerez meg, s a lakóház felépítésére nyitva álló négyéves határidő lejárta előtt átalakul, a jogelőd által vállalt kötelezettség, beleértve a határidőket vagy az esetleges késedelmi pótlékokat is, átszáll az ingatlant megszerző jogutódra.
Ha a telekszerző a beépítésre nyitva álló négy éven belül jelzi, hogy a beépítést nem tudja teljesíteni, rá az emiatti késedelmi pótlékot nem a négy évre, hanem a vállalás meghiúsulásáról tett nyilatkozatáig kell kivetni (ezt eddig több törvényhelyből lehetett kikövetkeztetni).

[Itv. 16. § (2), 17. § (2), 26. § (2), 87. § (2) bek.]

■ Ingatlan- és gépjármű-forgalmazók illetéke

Változás a törvény kihirdetését követő 45. naptól.

Ingatlanértékesítő vagy ingatlanok pénzügyi lízingbe adását végző vállalkozó akkor élhet a kedvezményes, 2 százalékos illetékkulccsal, ha előző adóévi nettó árbevételének legalább 50 százaléka ezen tevékenységéből származik, illetve ha lízingcég ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak minősül.
Gépjárművet értékesítő vállalkozó (kereskedő) illetékmentesen vásárolhat gépjárművet, ha előző évi nettó árbevételének legalább a fele e tevékenységből származott. Az illetékmentesség a gépjárművek lízingbe adását végző vállalkozóra akkor érvényes, ha előző évi árbevételének legalább a háromnegyede általában lízingtevékenységből, minimum fele pedig kifejezetten gépjármű-lízingelésből eredt, illetve ha lízingcég ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak minősül.
Az ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjét egyaránt végző vállalkozásnak ezentúl azon lízingcégek minősülnek, amelyek előző adóévi nettó árbevételüknek legalább 75 százaléka ingatlanok és gépjárművek pénzügyi lízingjéből származott, méghozzá úgy, hogy sem az ingatlanlízing, sem a gépjárműlízing nettó árbevétele nem kisebb a teljes árbevétel 25 százalékánál. (2008-ban az illetékmentesség, illetve a kedvezményes illeték attól függött, a vállalkozásnak főtevékenysége volt-e az ingatlan-, illetve gépjármű-forgalmazás, lízingcég pedig csak akkor fizethetett 2 százalék illetéket ingatlanra, illetve mentesült az illetékfizetés alól gépjármű esetében, ha kizárólag pénzügyi lízingből volt árbevétele.)

[Itv. 23/A § (1) bek.]

Az előző évi nettó árbevétel megoszlását a vállalkozónak nem kell igazolnia, arról elegendő nyilatkoznia; a nyilatkozat valóságtartalmát az adóhatóság adóellenőrzés keretében vizsgálhatja.
Az adóév hatodik hónapja első napja - vagyis a mérlegbeszámoló elkészítése - előtt az ingatlanértékesítő, mivel az előző adóév eredményét még nem ismeri, arról nyilatkozhat, hogy előreláthatóan megfelel majd a kedvezménykövetelménynek. Ha végül mégsem, azt az adózó az adóévet követő hatodik hónap 15. napjáig köteles jelezni az adóhatóságnak. Ekkor a megfizetett (vagyis a 2 százalékos) illeték és az egyébként fizetendő - lakás esetén 4 millió forintig 2 százalék, a forgalmi érték fennmaradó része után 6 százalék, egyéb ingatlan esetében pedig 10 százalék - illeték különbözetének másfélszeresét kell utólag megfizetni. Ugyancsak a különbözet másfélszeresét kell megfizetni, ha az adózó elmulasztja a meghiúsulási nyilatkozat határidejét, de ekkor e mulasztása miatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, maximum 500 ezer forint mulasztási bírságot is meg kell fizetnie. Ha az adóhatóság ellenőrzés keretében deríti ki, hogy nem teljesültek a kedvezményfeltételek, az illetékkülönbözet kétszeresét kell megfizetni.
Ugyanez vonatkozik a tevékenységét az illetékkötelezettség keletkezésének évében kezdő ingatlan-, illetve gépjármű-forgalmazóra vagy lízingcégre.
Jogutódlás esetén az ingatlant megszerző jogutód csak akkor mentesül az illetékkülönbözet kétszeresének megfizetése alól, ha az ingatlant a jogelőd számára eredetileg nyitva álló határidőn belül értékesíti (korábban erről nem rendelkezett külön a törvény).

[Itv. 23/A. § (3)-(4), (8) bek., 26. § (1) bek. l) pont, (6), (7), (10) bek.]

Nem változott.

Ha a cég az általa megszerzett ingatlant megosztja úgy, hogy egy részét nem értékesíti tovább, a kedvezmény a törvényben előírt két éven belül eladott vagy lízingbe adott ingatlanrész(ek)re érvényesíthető, a többire az arra (vagy azokra) jutó illetékkülönbözet kétszeresét kell megfizetnie.

[Itv. 23/A. § (7) bek.]

■ Feltűnő értékaránytalanság

Új előírás a kihirdetést követő 45. naptól.

Ha visszterhes vagyonátruházás keretében a vételár nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után az ajándékozási illetékmérték szerint kell kiróni a közterhet, a forgalmi érték teljes fennmaradó részére (vagyis a forgalmi érték felének és a vételárnak az összegére) pedig a visszterhes vagyonátruházási illetékmérték alkalmazandó.

[Itv. 23/C. §]

Példa feltűnő értékaránytalanságra

1. Lakásingatlan forgalmi értéke	100 00 0000 Ft
2. Vételár	41 000 000 Ft
3. Forgalmi érték 50%-a [1. / 2]	50 000 000 Ft
4. Visszterhes vagyonátruházási illeték alapja [1. - (3. - 2.)]	91 000 000 Ft
5. Visszterhes vagyonátruházási illeték [4 000 000 x 0,02 + (4. - 4 000 000) x 0,06]	5 300 000 Ft
6. Ajándékozási illeték alapja [3. - 2.]	9 000 000 Ft
7. Ajándékozási illeték* [6. x 0,1]	900 000 Ft
8. Az eladó által fizetendő illeték [5. + 7.]	6 200 000 Ft

*Ha nincs rokoni kapcsolat az eladó és a vevő között. Közeli rokonok esetében az illeték 5, távolabbiaknál 8%.

■ Gépjármű vagyonszerzési illetéke

Változás a kihirdetést követő 45. naptól.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű (haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartási) jog szerzésekor a járműtulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó (főszabály szerint hengerűrtartalom alapján számított) illeték 25 százalékát kell megfizetni (eddig a jogszerző életkorától függött a mérték).
Ha a tulajdonjog szerzésével egyidejűleg ugyanarra a tulajdonra vagyoni értékű jogot is alapítanak, a tulajdonjogszerzés illetéke csökkenthető a vagyoni értékű jog megszerzéséért fizetendő illetékkel.
A kizárólag elektromos motorral ellátott gépjármű megszerzése után fizetendő illeték mértéke a felére csökkent, a hajtómotor-teljesítmény minden megkezdett kilowattja után 400 forint az illeték (a korábbi 800 forint helyett).

[Itv. 24. §]

■ Illetékmentesség kedvezményezett eszközátruházásnál

Változás a kihirdetést követő 45. naptól.

A kedvezményezett eszközátruházás keretében átadott ingatlan illetékkedvezményének érvényesítéséhez az is szükséges, hogy az átruházott eszközökben az ingatlanok aránya ne haladja meg az 50 százalékot (eddig 75 százalék lehetett). Az átruházott eszközök értékébe nem számít bele a pénzeszköz és a pénzkövetelés. Az illetékmentesség további feltétele, hogy az átruházó cég legalább két olyan üzletággal rendelkezzen, amelyeket már két teljes adóévben működtetett.

[Itv. 26. § (1) bek. q) pont]

__________________________________________________________________________________

Összevont adókedvezmények

Változás 2009. január 1-jétől.

A magánszemély nyolc jogcímen érvényesíthet összevont adókedvezményt: három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetés (tagdíj-kiegészítés), a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatói intézménybe befizetett összeg, a tandíj, a biztosítások, a közcélú adományok kedvezménye - azaz a 2008-ban érvényesíthető adókedvezmények -, valamint az új, háztartási adókedvezmény címén.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 35. §-ában.]

A háztartási kedvezmény számla, a többi kedvezményjogcím a kifizető által kiállított igazolás alapján érvényesíthető. Új szabály, hogy az adóbevallásba tájékoztató adatként jogcím szerint be kell írni a figyelembe vett összegeket, illetve a háztartási adókedvezmény esetében a kedvezményalapot igazoló számláik adatait.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 36. §-ában.]

Az egyes jogcímekre vonatkozó egyedi összegkorlátok, illetve eltérő százalékos mértékek megszűntek. Az összevont kedvezmény egységesen a kedvezményalap 30 százaléka, de a tartós adományozás külön kedvezménye és a tandíj halasztott kedvezménye megmarad. A tartós adományozás után az adományozott összeg 120 százaléka az adókedvezmény-alap.
Ha a hallgató nem halasztottan kívánja érvényesíteni tandíjkedvezményét, azt bárki érvényesítheti, akit a hallgató kérésére az igazoláson adókedvezményt érvényesítőként feltüntetnek (2008-ban a kedvezményt csak a törvényben tételesen felsorolt, az igazoláson befizetőként feltüntetett közeli hozzátartozók érvényesíthették).
A tandíj és a felnőttképzés halasztott kedvezményéből még nem érvényesített rész a módosított szabályok szerint a kedvezményalap részeként, illetve a halasztáskor hatályos szabályok szerint érvényesíthető.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 37. §-ában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. évi decemberi adómódosító törvény) 257. § (5) bekezdésében.]

Ha a tartós adományozási szerződés az adományozó magánszemély hibájából meghiúsul, akkor a megelőző három év tartós adományozás címén figyelembe vett kedvezményalapjának 12 százalékát kell visszafizetnie (eddig például egy tíz évre szóló tartós adományozási szerződés meghiúsulása esetén a magánszemélynek a szerződéskötést követő kilencedik évben az elmúlt nyolc év érvényesített kedvezményét kellett 20 százalékkal növelt összegben visszafizetnie). Nincs visszafizetési kötelezettség - a 2009 előtt teljesített tartós adományok esetében sem -, ha a tartós adományozás a megadományozott érdekkörében felmerült okból vagy az adományozó elhalálozása miatt hiúsul meg. (2008-ban meg kellett fizetni a korábban érvényesített kedvezményt akkor is, ha a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból nem teljesült, s annak a kétszeresét, ha neki felróható okból nem teljesült.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 38. § (1) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (6) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Ezentúl is a 20 százalékkal növelt kedvezmény összegének megfelelően, a kedvezményalap 36 százalékát kell megfizetni, ha a magánszemély a szerződéskötéstől számított tíz éven belül felmondja azt a biztosítási szerződést, amelyre adókedvezményt érvényesített. A 2009 előtt hatályos szabályok szerint érvényesített kedvezmény felmondás esetén továbbra is 20 százalékkal növelt összegben fizetendő vissza.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 38. § (2)-(3) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (7) bekezdéseiben.]

Az őstermelői adókedvezmény, a személyi és családi kedvezmények, valamint az alkalmi foglalkoztatás kedvezménye változatlan szabályokkal és korlátokkal érvényesíthetők.
Az összevont adókedvezmény maximuma - a 2009-ben az egyes kedvezményekre vonatkozó együttes korláttal azonosan - legfeljebb évi 100 ezer forint, amelyet teljes összegben az érvényesíthet, akinek éves összes jövedelme nem haladja meg a 3,4 millió forintot. Ha az éves összes jövedelem 3,4 millió és 3,9 millió között van, a 3,4 millió forint fölötti jövedelemrész 20 százalékával a 100 ezer forintot csökkenteni kell. Az összevont és a mezőgazdasági őstermelői adókedvezmény együttes korlátja továbbra is évi 100 ezer forint.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 39-42. §-aiban.]

Örökölt ingatlan szerzési értéke

Nem változott.

Örökölt ingatlan átruházása esetén szerzési értéknek az az érték számít, amely alapján az illetékügyi hatóság az illetéket kiszabja, vagyis az ingatlan hagyatéki terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Az ingatlanörökséget mindenképpen be kell jelenteni az illetékügyi hatósághoz, és illetékkiszabásnak minősül az is, ha a fizetendő illeték illetékmentesség miatt nulla. A hozzátartozói öröklés új illetékszabályai szerint ugyanis a forgalmi érték alapján mindenképpen meg kell állapítani az illetékalapot, hogy eldönthető legyen, alkalmazható-e a mentesség.
Az örökölt ingatlan átruházásából származó jövedelem meghatározásakor levonható a bevételből az ingatlan hagyatéki terhekkel nem csökkentett értéke. (Annak, aki mentesség miatt nem fizet illetéket, ilyen jogcímen nem keletkezik költsége, így levonási lehetősége sincs.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 62. § (2) bekezdésében.]

Örökölt értékpapír szerzési értéke

Nem változott.

Illetékköteles értékpapír átruházásaikor az árfolyamnyereség (kamatjövedelem) megállapításakor szerzési értéknek az illetéktörvény szerinti forgalmi érték számít, függetlenül az illetékkiszabás időpontjától és a kiszabott illeték mértékétől. Öröklési illetékmentességet élvező állampapírok és hozzátartozói illetékmentességgel örökölt értékpapírok átruházásakor is levonható a bevételből a mentességet megállapító - vagy a megállapítást megelőző átruházás esetén a hagyatéki - eljárás során figyelembe vett forgalmi érték.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (9) bek. ak) pontjában.]

Árfolyamnyereség

Változás 2009. január 1-jétől.

Az árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításakor az illetékfizetési kötelezettséggel szerzett - jellemzően az örökölt, illetve ajándékozással megszerzett - értékpapír szerzési értékét a kifizető az illetéktörvényben meghatározott érték alapján számolhatja el akkor is, ha az átruházásig még nem szabták ki az illetéket. (2008-ban ha az értékpapír átruházásakor a megszerzésre fordított érték, járulékos költség nem volt ismert, a kifizető azzal nem csökkenthette a bevételt, és a teljes bevételből mint jövedelemből le kellett vonnia az adót, a túlvont adót utólag az adóbevallásban vagy annak önellenőrzésével lehetett rendezni.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 67. § (5)-(6) bekezdéseiben, (9) bek. ak) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa árfolyamnyereség adózására

Magánszemély 2009-ben értékpapírcsomagot örököl, amelyet még az öröklési illeték kiszabásáról szóló adóhatósági határozat kibocsátása előtt kifizetőnek értékesít. Magánszemély biztosítási jogviszonyában a 2009-ben kifizetett jövedelmei utáni egészségbiztosítási járulék 250 ezer forint volt.

1. Értékpapír értékesítésének bevétele	3 000 000 Ft
2. Értékesítéssel kapcsolatos járulékos költségek	60 000 Ft
3. Az értékpapír illetéktörvény szerinti forgalmi értéke	2 800 000 Ft
4. Számított árfolyamnyereség [1. - 2. - 3.]	140 000 Ft
5. Árfolyamnyereség utáni adó [4. x 25%]	35 000 Ft
6. Megfizetett egészségbiztosítási járulék	250 000 Ft
7. Árfolyamnyereség utáni százalékos eho* [4. x 14%]	19 600 Ft

*Egyes külön adózó jövedelmek ehója, de a megfizetett egészségbiztosítási járulékkal együtt legfeljebb 450 ezer forint.
__________________________________________________________________________________

Az adókedvezmények sorrendje

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A törvény meghatározza az adókedvezmények sorrendjét, aminek akkor van jelentősége, ha a magánszemély több jogcímen is jogosult adókedvezményt érvényesíteni, de az egyes jogcímek alapján érvényesíthető adókedvezményeit nem tudja teljes összegben kihasználni, illetve nem tud minden jogcím alapján adókedvezményt igénybe venni (mert például nincs annyi adója, vagy az összevont kedvezménybe tartozó kedvezményalapok 30 százaléka meghaladja a 100 ezer forintos, illetve a jövedelemtől függően csökkenő összegű keretet).
Az egyes adókedvezményeket a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában vagy a munkáltatói adómegállapításban az általa megjelölt sorrendben érvényesítheti. A törvény által meghatározott (diktált) sorrend az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallásban, valamint akkor érvényesül, ha a magánszemély maga nem jelöl meg kedvezménysorrendet. A törvény szerinti sorrend szerint első helyen kell figyelembe venni a lakáscélúhitel-törlesztés áthúzódó kedvezményét, másodsorban a személyi kedvezményt, majd az alkalmi foglalkoztatás kedvezményét, az összevont adókedvezményt, az őstermelői kedvezményt, végül a családi kedvezményt és egyéb kedvezményeket.
A törvény az összevont adókedvezményen belül is felállít egy (diktált) sorrendet, amely szintén csak az adóhatósági közreműködéssel benyújtott egyszerűsített bevallás esetén alkalmazandó, illetve akkor, ha a magánszemély az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában nem ad meg kedvezménysorrendet. Ezen diktált sorrend szerint elsőként a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének számlázott ellenértékét, majd a három társadalombiztosítási és magán-nyugdíjpénztári befizetéshez kapcsolódó kedvezményt, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói befizetés utáni kedvezményt, a tandíj kedvezményét, a tandíj halasztott kedvezményét, végül a közcélú adományok, tartós adományozás kedvezményét és a biztosítások kedvezményét kell figyelembe venni az összevont adókedvezmény érvényesítésekor. Az összevont kedvezményalap megállapításánál a munkáltatói adómegállapításban érvényesíthető kedvezményekre is ez a sorrend vonatkozik.
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített bevallás lehetőségével már a 2008. évi adó megállapításánál is élni lehet, az adókedvezmények szabályozása azonban a 2008. és 2009. adóévben eltérő, a törvény - a záró rendelkezései között - meghatározza a 2008. adóévi adó megállapításakor alkalmazható sorrendeket is.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44. §-ában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (8) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Várható ekhováltozások

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) szabályai a 2008. decemberi adómódosító törvényben nem változtak, de az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényjavaslat (amelyről lapzártánk után szavaz a parlament) több színházi - fodrász, kikészítő, öltöztető, jelmezkészítő, fejdíszkészítő és lábbelikészítő - szakmával bővítené azok körét, akik ekho szerint adózhatnak.
__________________________________________________________________________________

Nyugdíj-előtakarékossági számla

Változás 2008. január 1-jétől.

A magánszemély akkor is rendelkezhet a nyugdíj-előtakarékossági számlához kapcsolódó kedvezményről, ha a rendelkezés időpontjában jogszerű nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt nyugdíj-előtakarékossági számlája már megszűnt, de a befizetés évének utolsó napján még megvolt. Tekintettel arra, hogy ebben az esetben az összeg már nem utalható a számlavezetőhöz, azt az adóhatóság a magánszemély által a nyilatkozatban megjelölt címre, illetve számlára, vagy ha a nyugdíj-előtakarékossági számla a nyilatkozattételt követően szűnt meg, a számlavezető által történő visszautalást követően a magánszemély külön kérelmére a kérelemben megjelölt címre, illetve számlára utalja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 44/B. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (3) bekezdésében.]

Az adó megállapítása, megfizetése

Változás 2009. január 1-jétől.

Az értékpapírkölcsönzésből, az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - új elemként - az életjáradékból származó, osztalék módjára adóztatott jövedelmet nem kell bevallani, ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot (2008-ban 50 ezer forint volt az értékhatár), és az adót a kifizető levonta.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 11. §-ában.]

Egyszerűsített bevallás

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Új önadózási forma az adóhatóság közreműködésével benyújtott egyszerűsített bevallás, ami - a törvény átmeneti rendelkezése alapján - már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésére is választható. Az új adóbevallási mód bevezetésével egyidejűleg hatályon kívül kerülnek az adóhatósági adómegállapítás szabályai.
Az egyszerűsített adóbevallás lényege, hogy ha a magánszemély nyilatkozik az adóhatóságnak, hogy élni kíván a lehetőséggel, az adóhatóság a nála rendelkezésre álló adatok (adatszolgáltatások) alapján összeállítja az adóbevallást, és kiszámítja az adót. A magánszemély az összeállított adóbevallást vagy elfogadja, vagy javíthatja is - újraszámolhatja például az adóját -, illetve ezzel egyidejűleg adatokat közölhet a kedvezmények igénybevételéhez, megteheti a szükséges nyilatkozatokat (például a családi kedvezmény megosztásához). A visszaküldött bevallás az önadózás keretében teljesített - 53-as számú -bevallással és a munkáltatói adómegállapítással egyenértékű bevallásnak minősül (vagyis ha téves adatokat ad meg, az a saját felelőssége, és csak önellenőrzéssel módosítható). Mindez azt jelenti, hogy az egyszerűsített bevallás keretében a magánszemély akár két nyilatkozattal teljesítheti adóbevallási kötelezettségét.
Egyszerűsített bevallást az a magánszemély nyújthat be, aki az adóévben kizárólag olyan bevallásköteles jövedelmet szerzett, amelyből kifizető (munkáltató) adót vagy adóelőleget vont le. Egyszerűsített bevallást tehet az a magánszemély is, aki adókedvezményt kíván érvényesíteni, illetve az adójáról rendelkezni kíván (a kedvezmények érvényesítésének sorrendjét a törvény meghatározza, és az adóhatóság ennek megfelelően tölti ki az egyszerűsített bevallást).
Nem tehet egyszerűsített bevallást a magánszemély, ha
■ adóhatósági közreműködés nélküli bevallás benyújtására kötelezett (kivéve, ha erre ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem ad okot);
■ az adóévben egyéni vállalkozó volt, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevétele származott (kivéve, ha nemleges nyilatkozatot tett, vagy bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12. §-ában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (2) bekezdésében.]

Munkáltatói adómegállapítás

Nem változott.

A magánszemély akkor nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást, ha az adóévben csak munkáltatóktól, a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizetőktől vagy társas vállalkozástól személyes közreműködés ellenértékeként szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként kellene bevallania. A munkáltató eldöntheti, vállalja-e az adó megállapítását.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (3) bekezdésében.]

Nem zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha a magánszemély adókedvezményeket érvényesít - kivéve a háztartási kedvezményt -, rendelkezik az adójáról, továbbá ha a mezőgazdasági kistermelő az adót elszámoló munkáltatónak úgynevezett nemleges nyilatkozatot ad át arról, hogy az adóévben e tevékenységéből legfeljebb 4 millió forint jövedelmet szerzett, s rendelkezik a bevétel legalább 20 százalékát elérő költségszámlával.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (4) bekezdésében.]

Meghatározott ellátások címén szerzett bevétel esetén is kérheti a magánszemély a munkáltatói adómegállapítást. Ilyen ellátás az adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás, a belföldről származó nyugdíj.
Több munkaviszony esetén a magánszemélynek a korábbi munkaviszonyai megszűnésekor kapott igazolást, illetve az adó megállapításához szükséges egyéb igazolásokat át kell adnia a munkáltatójának (ha az vállalta az adómegállapítást).
Az adó elszámolását vállaló munkáltatónak kell megállapítania és bevallania a magánszemély jövedelmét és az azt terhelő adót, az adót megfizetnie, túlfizetés esetén az adókülönbözetet a magánszemélynek visszatérítenie, valamint az elszámolásról bizonylatot kiállítania a magánszemély számára.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (1)-(3) bekezdésében.]

Nem kérhet munkáltatói adómegállapítást az, aki adóhatósági közreműködés nélkül kötelezett bevallás benyújtására, aki háztartási kedvezményt érvényesít, vagy akinek a kiutalt adóval, tartós adományozás, biztosítások adókedvezményével, illetve az egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg kedvezményével összefüggésben visszafizetési kötelezettsége van.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 14. § (4)-(5) bekezdéseiben.]

Kiküldetési rendelvény

Változás 2009. január 1-jétől.

A kifizető által kiküldetési rendelvény alapján elszámolt hivatali, üzleti utazás költségtérítése, valamint az élelmezésiköltség-térítés a magánszemélynél nem jövedelem - korábban ez csak a munkáltató által elszámolt költségtérítésre volt érvényes -, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg az igazolás nélkül elszámolható összeget. A kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből igazolás nélkül a kiküldetési rendelvényben feltüntetett kilométertávolságra az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint a kilométerenként 9 forint általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével meghatározott összeg számolható el.
A kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés miatt nem kell cégautóadót fizetni. Akkor sem kell, ha a költségtérítés az igazolás nélkül elszámolható mértéket meghaladja ugyan, de a magánszemély nem számol el költséget, hanem mint a tevékenységéből származó jövedelem után fizet személyi jövedelemadót.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. r), 3. melléklet II./6. pontjaiban.]

Nem változott.

A kiküldetési rendelvény két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a hivatali, üzleti utazások célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezésiköltség-térítést, valamint az ezen költségtérítések kiszámításához szükséges adatokat (például üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kiállítónak, másolatát a magánszemélynek elévülésig meg kell őriznie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 83. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa összevont adókedvezmények érvényesítésére

1. Befizetett tandíj egy évre	80 000 Ft
2. Kiemelkedően közhasznú szervezetnek befizetett összeg	40 000 Ft
2. Kiemelkedően közhasznú szervezetnek befizetett összeg	40 000 Ft
3. Éves biztosítási díj	100 000 Ft
4. Háztartási szolgáltatások ellenértéke	60 000 Ft
5. Adókedvezményre jogosító gyermekek száma	3
5. Adókedvezményre jogosító gyermekek száma	3
6. Éves kereset (összevont adóalap)	3 700 000 Ft
7. Összevont adóalap adója [1 70 0 000 x 18% + [6. - 1 700 000) x 36%]	1 026 000 Ft
8. Számított adókedvezmény* [(1. + 2. + 3. + 4.) x 30%]	84 000 Ft
9. A 100 ezer forintos keret csökkentése [(6. - 3 400 000**) x 20%]	60 000 Ft
	60 000 Ft
10. Ténylegesen érvényesíthető adókedvezmény [100 000 Ft - 9.]	40 000 Ft
11. Családi adókedvezmény [4000 Ft x 5. x 12 hónap]	144 000 Ft
12. Fizetendő személyi jövedelemadó [7. - 10. - 11.]	842 000 Ft

*A kedvezményalap 30%-a, legfeljebb a 10. sor eredménye.
**A teljes adókedvezmény érvényesítésének jövedelemhatára, e fölött csökkentett mértékben vehető igénybe.
__________________________________________________________________________________

Munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások

Változás 2009. január 1-jétől.

Megszűnik az egyes béren kívüli juttatások adómentességére vonatkozó 400 ezer forintos korlát. Az együttes korlát megszűnésével az adómentes béren kívüli juttatásokra csak az egyedi korlátok maradnak érvényben, 2009-től ugyancsak korlátossá válnak azon juttatások, amelyekre a törvény korábban nem határozott meg adómentességi határt.

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (1) bek. 4. pontjában.]

Képzés költsége

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Iskolarendszerű képzés esetén a munkáltató, társas vállalkozás által átvállalt képzési költség adómentesen egy évben nem lehet több a havi minimálbér két és félszeresénél. Az iskolai rendszerű képzés költségeinek térítése e korláton belül akkor nem számít jövedelemnek a magánszemélynél, ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, és az a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését szolgálja, és a munkavállaló, a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag számára szükséges, a munkáltató, a társas vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
A korlát csak a 2009. január után kötött szerződésekre vonatkozik. Ezek szerint a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként, a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében pedig az adóévben átvállalt költségek 400 ezer forintot meg nem haladó részét lehet adóalapba nem számító tételként elszámolni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. p) pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (14) bekezdésében.]

Nem változott.

Iskolai rendszerű képzés alatt a közoktatásról, valamint a felsőoktatásról szóló törvény szerinti képzés, valamint az iskolai rendszerű szakképzés értendő. Az iskolai rendszerű szakképzés fogalmát a szakképzésről szóló törvény tartalmazza, e szerint iskolai rendszerű szakképzés a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetve a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképző intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban állnak. A felnőttképzésről szóló törvény alapján iskolarendszeren kívüli képzés az olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. Az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés közötti különbségtétel alapja tehát a tanulói, hallgatói jogviszony megléte.
A jövedelem kiszámításakor továbbra sem kell figyelembe venni és nem korlátos a nem iskolai rendszerű képzés adóévben átvállalt költsége, ha az akár a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, akár a vállalkozás tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését, illetve a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítését szolgálja.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bek. p) pontjában.]

Művelődési intézményi szolgáltatás

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Új adómentes jogcím a könyvtári, a levéltári, a múzeumi, az egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetnek a tevékenységi körébe tartozóan nyújtott ingyenes szolgáltatása (például múzeumok ingyenes nyílt napja), kivéve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.36. pontjában.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Korlátossá válik a művelődési intézményi szolgáltatás is: adómentesen ezentúl évente a havi minimálbér összegéig juttatható, és az adómentességet kizárólag a törvényben meghatározott juttatók és juttatásban részesülők érvényesíthetik. Eszerint adómentesen juttathat művelődési intézményi szolgáltatást
■ a munkáltató a munkavállalójának, illetve az ő vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának;
■ szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlata ideje alatt a hallgatónak;
■ a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és az ő közeli hozzátartozójának;
■ a gazdasági társaság, a szövetkezet, a szakszervezet a személyesen közreműködő tagnak, a szövetkezeti és szakszervezeti tagnak, a nyugdíjas tagnak, illetve közeli hozzátartozóiknak, valamint az elhunyt tag közeli hozzátartozójának.
Eszerint például üzleti partnernek nyújtott művelődési intézményi szolgáltatás - például színházjegy - természetbeni juttatásnak minősül.
Az adómentesség értékhatárát meghaladó juttatásból az értékhatárt meghaladó rész adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 8.6. pontjában.]

Nem változott.

Művelődési intézményi szolgáltatásnak minősül a könyvtári, levéltári szolgáltatás, a múzeumi szolgáltatás, a kulturális örökség védelme, az előadó-művészet, a filmvetítés, az állat- és növénykert, a védett természeti érték bemutatása, közművelődési intézmény által nyújtott felnőtt- és egyéb oktatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 27. pontjában.]

Cégautó

Új előírás 2009. február 1-jétől.

A kifizető, külföldi székhelyű jogi személy, egyéb szervezet személygépkocsijának magáncélú használata és az e használattal összefüggő, úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása adómentes természetbeni juttatás lett (2009. januárra még a 2008-as szabályok szerint cégautóadót kell fizetni).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. §-ában és az 1. melléklet 8.37. pontjában.]

Változás 2009. február 1-jétől.

A személyi jövedelemadó rendszerében megszűnik a cégautóadó (az új cégautó-adóztatási szabályokat lásd a 39. oldalon).
Megszűnik az a korábbi szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó - ha megfizette a cégautóadót - a gépjármű használatával kapcsolatban felmerülő összes kiadását elszámolhatta. 2009-től az az egyéni vállalkozó, akinek a személygépkocsi a vállalkozási tevékenységének a tárgya vagy az eszköze (bérbeadás, taxizás), és nyilvántartásaival alá tudja támasztani, hogy más célra nem használja azt, az üzemanyagköltséget és a jármű használatával kapcsolatos egyéb tényleges költséget számolhatja el, értékcsökkenés címén pedig a gépkocsi beszerzési árának évi 20 százalékát.
Ha a személygépkocsi nem az egyéni vállalkozói tevékenység eszköze, akkor értékcsökkenés átalányban, más felmerülő költségek pedig a hivatalos utak arányában - útnyilvántartás alapján - számolhatók el. Ha tehát az egyéni vállakozó az előzőek szerint költséget számol el, cégautóadót kell fizetnie.

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (2) bekezdés 2-3. pontjaiban.]

(A cégautóköltségek elszámolásának társaságiadó-szabályait lásd a "Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?" c. anyagban)

Munkába járás költségtérítése

Nem változott.

A munkahelyre bejárásra fizetett kilométerenkénti 9 forint költségtérítés után a magánszemélynek az új cégautóadószabályok szerint sem kell adót fizetnie. Ha ennél a mértéknél nagyobb térítést kap, az munkaviszonyból származó jövedelem, amellyel szemben nem számolhat el költséget (ekkor sem kell cégautóadót fizetnie).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 25. § (2)-(4) bekezdéseiben.]

Egyéni vállalkozó fejlesztési tartaléka, kedvezményes adókulcsa

Új előírás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozónak nem kell bankszámlán lekötnie a fejlesztési tartalék címén levont összeget, illetve a kedvezményes adókulcs révén megtakarított adót, csak az adóbevallásban kell tájékoztató adatként feltüntetni, és azokat a bevallás benyújtásának évét kezdőévnek tekintve nyilvántartásba kell vennie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. f) pontjában.]

Változás 2008. január 1-jétől.

Az egyéni vállalkozó fejlesztési tartalékáról és a 10 százalékos adókulccsal megtakarított adóról elégséges olyan nyilvántartást vezetni, amely követhetővé teszi ezen pénzforrások jogszerű felhasználását.
A fejlesztési tartalék nyilvántartásának új szabálya azokra is vonatkozik, akik már rendelkeznek lekötött fejlesztési tartalékkal. A kedvezményes adókulcs esetében az új szabályokat kell alkalmazni az első ízben a 2008. adóévre megállapított adómegtakarításra is, és a nyilvántartásba vétel kezdőévének a 2009. évet kell tekinteni.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. f) pontjában, (10), (16), (21)-(22) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (9)-(10) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az egyéni vállalkozónak továbbra is lehetősége van arra, hogy fejlesztési adótartalék címén csökkentse vállalkozói bevételét. A csökkentés nem lehet nagyobb, mint a vállalkozói bevételekből a vállalkozói költségeket meghaladó rész 50 százaléka, adóévenként legfeljebb 500 millió forint.
A vállalkozói személyi jövedelemadó általános 16 százalékos mértéke mellett változatlan feltételekkel alkalmazható az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegére a 10 százalékos kedvezményes adókulcs.
A fejlesztési tartalék és a megtakarított adó felhasználásának feltételei változatlanok.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (6) bek. f) pontjában, (10) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó rendezett munkaügyi kapcsolatai

Változás 2009. január 1-jétől.

A 10 százalékos kedvezményes adókulcsot választó egyéni vállalkozónak meg kell felelnie az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (lásd a 24. oldalon). Az államháztartásról szóló törvényben foglaltak alapján a személyijövedelemadó-törvény külön felsorolja, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak (2008-ban erre nem tartalmazott külön meghatározást), tételesen meghatározza, hogy az egyéni vállalkozónak milyen módon és mely időszakra vonatkozóan kell megfelelnie a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános és különös feltételeinek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (10) bekezdésében.]

Egyéni vállalkozó osztalékadózása

Változás 2009. január 1-jétől.

Az osztalékjövedelem szabályozásának változásával összhangban megszűnik a vállalkozói osztalékalap adóztatásának 35 százalékos kulcsa, a teljes osztalékalapra egységesen 25 százalék az adó (2008-ban a vállalkozói osztalékalapból az adóévben elszámolt vállalkozói kivét 30 százalékának megfelelő rész 25 százalékkal adózott, a fennmaradó rész után az adó mértéke 35 százalék volt).
A vállalkozói osztalékalap módosult szabályai a 2008-ra megállapított osztalékra is alkalmazhatók.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/C. § (7) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (11) bekezdéseiben.]

Kis- és középvállalkozások támogatása

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A törvény -uniós jogharmonizációs kötelezettség alapján - definiálja, mely európai uniós jogszabályhoz kell igazodni annak megítélésekor, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás megfelel-e a bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak. Ez a 800/2008/EK számú, általános csoportmentességi rendelet 1-13. cikkeiben foglaltak szerinti támogatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 84. pontjában.]

Kistermelés értékhatára

Változás 2009. január 1-jétől.

Az a mezőgazdasági őstermelő minősül mezőgazdasági kistermelőnek, akinek az e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot (a 2008-as 7 millió forint helyett).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 19. pontjában.]

Saját bor értékesítése

Változás 2009. január 1-jétől.

A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, szőlőbor 0,5 litert elérő kiszerelésben történő értékesítése mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül (2008-ban a 2 liter fölötti kiszerelés volt a feltétel).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 6. melléklet I./c) pontjában.]

De minimis agrártámogatás

Változás 2009. január 1-jétől.

A csekély összegű agrártámogatás fogalma az európai uniós jogszabályok változásával összhangban módosul, ezek szerint de minimis támogatásnak a 2007. július 24-ei 875/2007/EK bizottsági rendeletben és a 2007. december 20-ai 1535/2007/EK bizottsági rendeletben meghatározott csekély összegű támogatás minősül.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 41. pontjában.]

Mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozata

Nem változott.

A legfeljebb évi 4 millió forint bevételt realizáló, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem származott mezőgazdasági kistermelésből jövedelme, feltéve, hogy rendelkezik legalább a bevétele 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült kiadás igazolására a nevére kiállított számlákkal. A mezőgazdasági kistermelő e nyilatkozata adóbevallásnak minősül, ha az adóévben nem volt egyéb, bevallási kötelezettség alá eső jövedelme.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 78/A. § (4) bekezdésében.]

Átalányadózók és őstermelők

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak és mezőgazdasági őstermelőnek kötelező megőriznie a beszerzéseiről szóló bizonylatot. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló, a 2009. január 31-ét követően teljesített kiadásaival összefüggő számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig kell megőriznie.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 56. § (1) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 198. § (3) bek. b) pontjában, 257. § (15) bekezdéseiben.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Az átalányadózás-választás értékhatára általános esetben 15 millió forintra, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében 100 millió forintra nő (a 2008-as 8, illetve 40 millió forintról).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 52. § (1) bek. a) pontjában.]

Tagikölcsön-elengedés egyszeri kedvezménye

Változás a 2008. évi adózott eredmény felosztásakor.

Társas vállalkozás magánszemély tagja kedvezményesen adózhat a 2008. adóévi adózott eredmény terhére megállapított osztalék után, ha az adóévben tagi kölcsönt engedett el cégének: a megállapított és jóváhagyott, a megállapodás évében kifizetett osztalékból az elengedett tagi kölcsön összegével egyező résznek a vagyoni betétje arányában rá jutó hányad adója 10 százalék (a fennmaradó rész adója 25 százalék).
Az osztalékjövedelem kedvezményes adózásának feltételei:
■ kizárólag a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított osztalékra alkalmazható;
■ a megállapított és jóváhagyott osztalékot az osztalékmegállapítás évében (legkésőbb a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül) ki kell fizetni;
■ bármikor nyújtotta is a társas vállalkozás tagja a tagi kölcsönt, azt az osztalékmegállapítás időpontjáig kell elengedni.
A kifizető az adót az osztalék kifizetésére nyitva álló határidőn belül állapítja meg, és a 10 százalékkal adózó részről külön igazolást ad a magánszemélynek. A 10 százalékos adót a kifizetőtől kapott igazolás kiállítása napjának negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetheti a magánszemély is, de levonhatja, bevallhatja és megfizetheti a kifizető is. A 25 százalékkal adózó osztalékrészre az általános szabályokat kell alkalmazni.
A magánszemély a kifizetőtől kapott igazolás alapján a 10 százalékkal adózó osztalékalapot és annak adóját a 25 százalékkal adózó osztalékalaptól és adójától elkülönítve a megállapítás évéről szóló adóbevallásában az osztalékra irányadó szabályok szerint köteles bevallani.
Az ily módon teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos nagyságú vagyonát nem lehet vagyongyarapodásként felfogni.
Elvileg tehát egy vagyonosodási vizsgálat során e tagi kölcsönnel egyenlő összegű vagyonelemről az adóhatóságnak azt kell - vizsgálat nélkül - feltételeznie, hogy az adózott jövedelem.
A tagi kölcsön elengedéséből származó vagyongyarapodás a gazdasági társaságnál mentes az ajándékozási illeték alól. (A magánszemély 10 százalékkal adózó osztalékrészét 14 százalékos ehofizetési kötelezettség nem terheli.)

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (19) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példa az elengedett tagi kölcsön adózására

Társas vállalkozás tagja 2008-ban elengedi a vállalkozásnak korábban nyújtott 500 ezer forint tagi kölcsönt.

1. Eredmény a tagi kölcsön elengedése előtt	1 000 000 Ft
2. Elengedett tagi kölcsön	500 000 Ft
3. Adózás előtti eredmény [1. + 2.]	1 500 000 Ft
4. Adóalap-csökkentés az elengedett tagi kölcsön után*	500 000 Ft
5. Társaságiadó-alap [3. - 4.]	1 000 000 Ft
6. Fizetendő társasági adó [5. x 16%]	160 000 Ft
7. Fizetendő különadó** [3. x 4%]	60 000 Ft
8. Adózás utáni eredmény (kifizetett osztalék) [3. - 6. - 7.]	1 280 000 Ft
9. 10%-os adókulcs alá eső osztalék [2.]	500 000 Ft
10. 25%-os adókulcs alá eső osztalék [8. - 9.]	780 000 Ft
11. 10%-os adókulccsal számított adó [9. x 10%]	50 000 Ft
12. 25%-os adókulccsal számított adó [10. x 25%]	195 000 Ft
13. Osztalék utáni adó összesen [11. + 12.]	245 000 Ft
14. Százalékos eho a 25%-kal adó- zó osztalékra*** [10. x 14%]	109 200 Ft

*A társaságiadó- törvény 7. § (1) ly) pontja alapján az elengedett kötelezettség után érvényesített adóalap-korrekció.
**A különadótörvény szerint az elengedett tagi kölcsön után a különadó alapja nem csökkenthető.
***Legfeljebb 450 000 Ft.
__________________________________________________________________________________

Kamatjövedelem

Változás 2009. január 1-jétől.

A betétek (hitelintézeti betét, takarékbetét, folyószámla, bankszámla) után fizetett kamatból a szokásos piaci kamatnak megfelelő rész minősül kamatjövedelemnek (korábban a nyilvánosan meghirdetett kamat számított annak), az ezt meghaladó rész továbbra is jellemzően egyéb jövedelem.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 9., 65. § (1) bek. a) pontjában.]

Az értékpapírok kamata esetében azonban lehetőség van arra, hogy ha a kifizető a jövedelem megállapításakor nem számolt az értékpapír megszerzésére fordított és az értékpapírhoz kapcsolódó összes járulékos költséggel (mert például örökölt, ajándékozással szerzett értékpapír esetében nem szabtak ki illetéket), a magánszemély azt utólag az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy önellenőrzéssel a kifizető külön e célból kiadott igazolása alapján érvényesíthesse. A kifizető a kiállított különigazolás adatait köteles megküldeni az adóhatóságnak. (2008-ban ha az értékpapír átruházásakor a megszerzésre fordított érték, járulékos költség nem volt ismert, a kifizető azzal nem tudta csökkenteni a bevételt, a teljes bevételből mint jövedelemből le kellett vonnia az adót, s a magánszemély a túlvont adót utólag, egyedi eljárásban rendezhette a kifizetővel.)

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bekezdésében.]

Ha a kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a kamatjövedelem utáni adót a jövedelmet szerző magánszemélynek az éves bevallásban kell megállapítania, és a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie (korábban a magánszemélyt negyedéves megállapítási és megfizetési kötelezettség terhelte).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (2) bek. b) pontjában.]

Egységes osztalékadó

Változás 2009. január 1-jétől.

A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó jövedelmét, függetlenül attól, hogy az belföldről vagy külföldről származik, - főszabályként - 25 százalékos mértékű adó terheli. (Korábban az osztalékadózás kétkulcsos volt, az osztalékból a magánszemély vagyoni betétje arányában a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó érték 30 százaléka 25 százalékkal, az e fölötti rész 35 százalékkal adózott.)
Már a 2009-ben kifizetett osztalékot is 25 százalékos adó terheli, akkor is, ha az osztalékot a korábbi évekre állapították meg, de nem fizették ki.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-ában.]

Nem változott.

Az EGT-államban működő, elismert piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott állam joga szerint osztaléknak, osztalékelőlegnek minősülő hozama után 10 százalék az adó.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (2) bek. a) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa osztalékadóra

	2008	2009
1. Vállalkozás összes bevétele	50 000 000 Ft
2. Összes költség	40 000 000 Ft
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	10 000 000 Ft
4. Fizetendő társasá- gi adó [3. x 0,16]	1 600 000 Ft
5. Fizetendő külön- adó [3. x 0,04]	400 000 Ft
6. Adózás utáni ered- mény [3. - 4. - 5.]	8 000 000 Ft
7. Kifizetett osztalék	5 000 000 Ft
8. Saját tőke	10 000 000 Ft
9. 25%-os adókulcs alá tartozó osztalék [2008: 8. x 0,3, 2009: 7.]	3 000 000 Ft	5 000 000 Ft
10. Osztalék utáni 25%-os adó [9. x 0,25]	750 000 Ft	1 250 000 Ft
11. 35%-os adókulcs alá tartozó osztalék [7. - 9.]	2 000 000 Ft	0 Ft
12. Osztalék utáni 35%-os adó [11. x 0,35]	700 000 Ft	0 Ft
13. Osztalék utáni személyi jövedelem- adó [10. + 12.]	1 450 000 Ft	1 250 000 Ft
14. Osztalék utáni százalékos eho** [7. x 0,14]	450 000 Ft

*A társas vállalkozás tagja 2008-ban és 2009-ben az osztalék felvétele évében az osztalék kifizetéséig sehol sem vesz fel személyes közreműködés után jövedelmet, így társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni utána.
**Egyes külön adózó jövedelmek ehója, de a megfizetett egészségbiztosítási járulékkal együtt legfeljebb 450 000 Ft.
__________________________________________________________________________________

Értékpapír-juttatási program

Változás 2009. január 1-jétől.

Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében adható részvényértékkeret 1 millió forint (korábban 500 ezer forint együttes szokásos piaci értékű értékpapírra lehetett alkalmazni a törvény e speciális szabályát).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/C. § (18) bekezdésében.]

Termőföld-értékesítés

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adómentesen megszerzett termőföld értékesítése utáni jövedelmet nem kell az adóbevallásban feltüntetni (2008-ban tájékoztató adatként fel kellett).

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (1) bek. 5. pontjában.]

Nem változott.

A termőföldet értékesítő magánszemély jövedelméből 200 ezer forint (egyes esetekben a teljes bevétel) akkor adómentes, ha a vevő megfelel a törvényben foglalt feltételeknek. Ilyen feltétel például, hogy az eladó éves jövedelme ne legyen több 3,4 millió forintnál, továbbá hogy a termőföldet az eladó meghatározott személyi körnek (például regisztrációs számmal rendelkező egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek) értékesítse, akik vállalják, hogy azt legalább öt évig ténylegesen termőföldként használják.
Adómentes továbbá - jövedelemhatártól függetlenül - a birtok-összevonási céllal vagy szociális földprogram céljából történő értékesítés bevétele is. Az adómentesség érvényesítéséhez a feltételeknek való megfelelésről a vevőnek nyilatkoznia kell az eladó felé.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 9.5.1-3. pontjaiban.]

Lakáscélú megtakarítás visszafizetési kötelezettségének megszűnése

Változás 2008. január 1-jétől.

Megszűnik a lakáscélú megtakarítások - jellemzően az úgynevezett ifjúsági takarékbetétek - korábban már hatályon kívül helyezett (utoljára 2001-ben érvényesített) adókedvezményének visszafizetési kötelezettsége, akkor is, ha a megtakarítást nem lakáscélra használták fel.

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 239. §-ában, 257. § (18) bekezdésében.]

Falusi vendéglátás

Változás 2008. január 1-jétől.

A falusi vendéglátásból származó jövedelemből adómentes az évi
■ 400 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel kizárólag alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik;
■ 800 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból származik;
■ 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész, ha a bevétel szállásadással járó vendégfogadásból és alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységből származik.
A törvény kimondja, hogy az ingatlanbérbeadás szabályai nem alkalmazhatóak a fizetővendéglátás, falusi szállásadás, falusi vendéglátás bevételére.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 74. § (4) bekezdésében, 1. melléklet 4.12. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (13) bekezdésében.]

Változás 2009. január 1-jétől.

A törvény átveszi a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló 110/1997. (VI. 25.) Korm. rendelet, illetve a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről szóló 136/2007. (VI. 13.) Korm. rendeletek e tevékenységekkel kapcsolatos fogalmait (ami nem jelent tartalmi változást). A törvény értelmező rendelkezései között találhatók a falusi vendéglátás, falusi szállásadói-vendéglátási tevékenység, alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység, falusi vendéglátás bevétele és falusi vendéglátásból származó jövedelem fogalmai.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 55-59. pontjaiban]

__________________________________________________________________________________

Példa falusi vendéglátásból származó jövedelem évi adójára

	"A" személy	"B" személy	"C" személy
1. Falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység bevétele	2 000 000 Ft	0 Ft	2 100 000 Ft
2. Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatás bevétele	0 Ft	800 000 Ft	900 000 Ft
3. Falusi vendéglátás bevétele összesen [1. + 2.]	2 000 000 Ft	800 000 Ft	3 000 000 Ft
4. Falusi vendéglátás költsége	800 000 Ft	300 000 Ft	2 000 000 Ft
5. Falusi vendéglátás jövedelme [3. - 4.]	1 200 000 Ft	500 000 Ft	1 000 000 Ft
6. Adómentes jövedelemrész*	480 000 Ft	250 000 Ft	400 000 Ft
7. Adóköteles jövedelemrész [5. - 6.]	72 0 000 Ft	250 000 Ft	600 000 Ft
8. Személyi jövedelemadó [7. x 18%]	129 600 Ft	45 000 Ft	108 000 Ft

*A személyijövedelemadó-törvény 74. § (4) bekezdése alapján.
__________________________________________________________________________________

Képviselői költségtérítés

Változás 2009. február 1-jétől.

Az országgyűlési képviselőket megillető költségtérítési átalány, a polgármestereket megillető költségátalány teljes összege külön adózó jövedelemként adóköteles (kivéve az országgyűlési képviselők törvényben szabályozott szállásköltség-térítését).
A költségtérítési, illetve a költségátalány után 15 százalék az adó, és ha ezt megfizették, a kifizetőt és a képviselőt ennek kapcsán nem terheli más járulék, illetve közteher. Az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg, a magánszemélynek az átalány összegét nem kell feltüntetnie a bevallásában.
Az országgyűlési képviselők szállásköltségtérítése nem számít jövedelemnek.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 10. pontjában, 73. § (6) bekezdésében és a 2008. decemberi adómódosító törvény 238. § (2) bek. 4. pontjában.]

Kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelem

Átmeneti előírás a 2008. és a 2009. adóévre.

Az adózót - az általános előírástól eltérően - a 2008. és a 2009. adóévi adókötelezettsége megállapításakor 10 százalék adó terheli a következő bevételek után:
■ az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszűnése miatt kivont részesedés,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jegyzett tőkéje leszállítása miatt kivont részesedés.
A csökkentés feltétele, hogy
■ az e jogcímeken elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse,
■ az így megszerzett állampapírt két évig megtartsa (legfeljebb átmenetileg - alkalmanként 15 napig - tarthatja bankszámlán vagy ügyfélszámlán az értékpapír lejárata, cseréje miatt).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 28. § (12)-(13) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 276. § (3) bekezdéseiben.]

Egyéb adómentes juttatások

Változás 2007. január 1-jétől.

Az árvaellátásra jogosult gyermek után kapott özvegyi nyugdíj adómentes bevétel. A magánszemély önellenőrzéssel módosíthatja 2007. évi személyijövedelemadó-bevallását.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 1.1. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (16) bekezdésében.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része (a 2008-as évi 120 ezer forint helyett).

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. d) pontjában.]

Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 24. § (2) bekezdésében meghatározott bingójátékból származó nyeremény.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 76. § (4) bekezdésében.]

A közcélú juttatások körében adómentes juttatás a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 3.3. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 257. § (4) bekezdésében.]

Adómentes a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendelet alapján folyósított juttatás.

[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklet 7.19. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Fontosabb változások a személyijövedelemadó-törvényben

3. § 9.	Szokásos piaci érték fogalmának meghatározása vonatkozik a kamatra is.
3. § 19.	A mezőgazdasági kistermelés értékhatárának emelése.
3. § 41.	Csekély összegű agrártámogatás fogalma.
3. § 55.	Falusi vendéglátás fogalmi meghatározása.
3. §56.	Falusi szállásadó-vendéglátási tevékenység fogalmi meghatározása.
3. § 57.	Alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység fogalmi meghatározása.
3. § 58.	Falusi vendéglátás bevételének fogalmi meghatározása.
3. § 59.	Falusi vendéglátásból származó jövedelem fogalmi meghatározása.
3. § 72. d)	A szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része minősül adóterhet nem viselő járandóságnak.
3. § 75.	Magánszemély összes jövedelme az adóévben fogalom meghatározása.
3. § 83.	Kiküldetési rendelvény fogalma.
3. § 84.	Európai uniós rendeletre való hivatkozás.
7. § (1) kc)-ke)	A munkáltatói befizetésre vonatkozóan a jövedelemnek nem számító mérték havi összegre vonatkozik.
7. § (1) p)	Jövedelemnek nem minősülő tételek között az iskolarendszerű képzés kifizető által átvállalt költségéből a nem adóköteles rész meghatározása.
7. § (1) r)	A kifizető által kiküldetési rendelvény alapján adott költségtérítés jövedelemnek nem minősülő tétel.
11. §	Az adó megállapítása.
12. §	Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel.
13. §	Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül.
14. §	Munkáltatói adómegállapítás.
35-38.§	Összevont adókedvezmény.
44. §	Adókedvezmények sorrendje.
44/B § (1)-(2)	Rendelkezés az adóról a tagság jogszerű nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén.
49/B § (6) f)	Fejlesztési tartalék nyilvántartásba vételi kötelezettségének előírása. Rendezett munkaügyi kapcsolatok
49/B § (10)	A 10%-os kedvezményes adókulcshoz kapcsolódó feltételek módosítása.
49/B § (16)	A nyilvántartásba vett fejlesztési tartalék feloldásának feltételei.
49/B § (20)-(22)	A kedvezményes 10%-os adókulcs nyilvántartásba vételi kötelezettségének előírása és feloldásának feltételei.
49/C. § (7)	A vállalkozói osztalékalap adója 25%.

50. § (1), (4), 52. § (1)	Az átalányadózás választhatóságának bevételi értékhatára 15, kiskereskedelmi tevékenység végzése eseté 100 millió forint.
56. § (1)	Számlatartási kötelezettség előírása az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő részére.
65. § (1) a)	Kamat fogalmának változása.
65. § (2)	Kamat megfizetéséhez, bevallásához kapcsolódó szabályok.
66. §	Az osztalékjövedelem adózása.
67. § (5)-(6)	Az árfolyamnyereségből származó adó megállapítására és bevallására irányuló szabályok.
67. § (9) ak)	Az illetékköteles értékpapír megszerzésére fordított összeg meghatározása.
69. § (1) ma)	Kikerül a természetbeni juttatások közül a kifizető által biztosított úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása.
69. § (1) n), (2)	Kikerül a törvényből a kifizető személygépkocsija magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelemre való utalás.
71. §	A természetbeni juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos adómentes korlát hatályon kívül helyezése.
74. § (4)	A bérbeadás szabályai nem alkalmazhatók a falusi vendéglátás bevételére.
76. § (4)	Adómentes a bingójátékból származó nyeremény.
2002/XLII. törvény 302. § (7)	Lakáscélú megtakarítás kedvezményének törvényi előírástól eltérő felhasználása esetére előírt visszafizetési kötelezettség hatályon kívül helyezése.
1. mell. 1.1.	Adómentes az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj.
1. mell. 4.12.	A magánszemély falusi vendéglátásból származó jövedelméből az adómentes rész meghatározása.
1. mell. 8.6.	Az adómentesen adható művelődési intézményi szolgáltatás meghatározása, azzal, hogy az ezt meghaladóan adott ilyen juttatás adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
1. mell. 8.36.	Adómentesen adható a könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb szolgáltatás, valamint az alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet által nyújtott ingyenes szolgáltatás.
1. mell. 8.37.	Adómentes a cégautó magáncélú használata és az úthasználat díja.
1. mell. 9.5.1.	A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentes részére vonatkozó meghatározás pontosítása
6. mell. I. c)	Szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése őstermelői tevékenységnek számít, ha 0,5 litert meghaladó kiszerelésben értékesíti.

Mit kell tudni a társasági és az osztalékadóról?

Kis- és középvállalkozások kedvezménye

Változás 2008. augusztus 29-étől.

Ha az adózó kizárólag kis- és középvállalkozásoknak járó adóalap- és adókedvezményt kíván érvényesíteni, meg kell felelnie egy új közösségi rendeletnek, az Európai Bizottság 2008. augusztus 6-án kelt, egyes támogatásoknak a Közös Piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 800/2008/EK-rendeletének, az úgynevezett általános csoportmentességi rendeletnek (a rendeletről részletesebben lásd keretes írásunkat).
Ha egy 2008. december 31-e előtt nyújtott támogatás nem felel meg az általános csoportmentességi rendelet feltételeinek, de megfelel a 70/2001/EK-rendeletben foglaltaknak, akkor arra ez utóbbi jogszabály alkalmazható.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (12) bekezdésében, 19. § (4) bek. b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdésében, 1. melléklet 14. pontjában.]

Nem változott.

A csoportmentességi rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények:
■ beruházási adóalap-kedvezmény;
■ 10 százalék adó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részére;
■ beruházáshoz felvett hitel kamatkedvezménye;
■ leghátrányosabb térségben üzembe helyezett új gép, berendezés, jármű (kivéve személygépkocsi) egyösszegű leírása az üzembe helyezés adóévében.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bek. zs) pontjában, 12. bekezdésében, 19. § (4) bek. b) pontjában, 22/A. § (4) bekezdésében, 1. melléklet 14. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Közösségi előírások kkv-kedvezményekre

■ Elszámolható költség

■ a tárgyi eszközökre, immateriális javakra fordított összeg akkor, ha a beruházás révén új létesítmény jön létre, meglévő bővül, új termék gyártása, szolgáltatás nyújtása kezdődik, termékgyártás, szolgáltatásnyújtás korszerűsödik, vagy teljes termelési folyamat alapvetően megváltozik;
■ létesítmény eszközeinek beszerzési ára akkor, ha a létesítmény bezárásra került - vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel - és az eszközöket egy független beruházó veszi meg, s azokra a korábbi beruházó nem vett igénybe támogatást.
A támogatott beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközöket
■ kizárólag a támogatásban részesülő vállalkozásban, regionális beruházási támogatás esetében kizárólag a támogatással érintett létesítményben szabad felhasználni;
■ amortizálni kell;
■ piaci áron és feltételekkel harmadik féltől kell megvásárolni;
■ regionális beruházási támogatás esetén a vállalat eszközei közé kell besorolni, és három évig a támogatásban részesülő létesítményben kell használni.
A földterület és az épület kivételével az eszközök bérleti költségei csak akkor számolhatók el, ha a bérleti forma pénzügyi lízing, és a lízingszerződésben szerepel, hogy az eszközt a bérlőnek a futamidő lejárta után meg kell vásárolnia. Földterület és épületek bérlete esetén a bérletnek a beruházás befejezésének várható időpontját követő három évig fenn kell maradnia.
Az eszközöknek nem kell újnak lenniük.

■ Támogatási mérték

Regionális támogatásnál a statisztikai régiókra meghatározott támogatási intenzitás, vagyis az igénybe vehető támogatás mértéke
■ Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50 százalék;
■ Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40 százalék;
■ Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30 százalék;
Budapesten 25 százalék (2011-2013 között 10 százalék).
A tervezési-statisztikai régiókba tartozó megyék (az országos területfejlesztési koncepcióról szóló 97/2005. OGY-határozat szerint):
■ Dél-Alföld: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád
■ Dél-Dunántúl: Baranya, Somogy, Tolna
■ Észak-Alföld: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg
■ Észak-Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád
■ Közép-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém
■ Közép-Magyarország: Budapest, Pest megye
■ Nyugat-Dunántúl: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala
Kisvállalkozás adózó támogatásintenzitásának mértéke a régiós alapérték + 20 százalék; középvállalkozás adózóé alapérték + 10 százalék (kivéve, ha a kis- vagy a középvállalkozás a szállítási ágazatban működik, vagy nagyberuházást valósít meg).
Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a régiós alapmérték
■ 100 százaléka a beruházás jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintrészére;
■ 50 százaléka a beruházás jelenértéken 50-100 millió eurónak megfelelő forintrészére;
■ 34 százaléka a beruházás jelenértéken 100 millió euró fölöttinek megfelelő forintrészére.
Nagyberuházásnak az a tárgyieszköz-beruházás minősül, amelynek elszámolható költsége a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó árak és árfolyamok alapján meghaladja az 50 millió eurót.
Mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló beruházások esetén a maximális támogatási intenzitás
■ kis- és középvállalkozás kedvezményezett esetében Budapesten és Pest megyében a támogatható költségek legfeljebb 40 százaléka, minden más magyarországi régióban legfeljebb 50 százaléka.
__________________________________________________________________________________

Módosult helyi adók

A 2008. decemberi adómódosító törvény változtatott a helyi adók szabályozásán is. Ismertetőnkben tájékoztatásul közöljük a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) fontosabb megváltozott szabálypontjainak törvényhelyét is.

■ Feltételes adómentesség

Változás 2009. január 1-jétől.

Feltételes helyiadó-mentességre jogosult szervezetnek akkor nem kell megfizetnie az adót, ha az adóévet megelőző évben a világon sehol sem kellett jövedelemadót (nyereségadót) fizetnie (a korábbi szabályozás alapján erre csak következtetni lehetett).
A feltételes mentességre jogosultak köre kiegészült a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társasággal, azzal, hogy ők csak az iparűzési adó alól mentesülhetnek.

[Htv. 3. § (2) bek.]

■ Műemléképület-felújítási mentesség

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Műemlék épület építményadó-mentességi időszaka, vagyis a felújítására vonatkozó építési engedély jogerőre emelkedésétől számított három év alatt bekövetkezett tulajdonosváltás esetén az új tulajdonost a mentességi időszak hátralévő részére szintén megilleti az adómentesség. Ehhez az új tulajdonosnak be kell jelentenie erre vonatkozó igényét az önkormányzati adóhatóságnál, és vállalnia, hogy a korábbi adóalany terhére előírt és az az által máig meg nem fizetett adót és annak kamatait is megfizeti, ha az előírt határidőre nem végez a felújítással.

[Htv. 13/A. § (7) bek.]

■ Építményadó-kötelezettség keletkezése

Változás 2009. január 1-jétől.

Az építményadó-fizetési kötelezettség a használatbavételi vagy a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. (Korábban a "jogerőre emelkedés" helyett a használatbavételi, fennmaradási engedély kiadásának időpontjához kötődött az adófizetési kötelezettség keletkezése.)

[Htv. 14. § (1) bek.]

■ Helyi iparűzési adó

Változás 2009. január 1-jétől.

A vállalkozó iparűzésiadó-alapjába nem számít bele a külföldi telephelyről származó nettó árbevétele, feltéve, hogy a külföldi telephely szerinti önkormányzatnak fizetett ottani gazdasági tevékenysége után helyi adót (eddig az összesített adóalapja 90 százalékáig vonhatta le a külföldi adóalaprészt).
Az úgynevezett közszolgáltató szervezetek akkor is levonhatják iparűzésiadó-alapjukból a külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprészt, ha külföldi gazdasági tevékenységük után semmilyen külföldi helyi adót nem fizettek.

[Htv. 39. § (1) bek.]

A beruházó (építtető) levonhatja az iparűzési adó alapjából az új lakás építtetéséhez vállalkozási szerződés alapján vásárolt generálkivitelezői szolgáltatás ellenértékét, ha a lakást adásvételi szerződés keretében értékesíti (korábban csak akkor vonhatta volna le, ha vállalkozási szerződés keretében adta volna tovább a lakást).

[Htv. 52. § 40. pont]

Az egyszerűsített adóalap-megállapításra jogosult vállalkozók korábbi 4 milliós árbevételi jogosultsági határa 8 millió forintra nő, vagyis jelentősen bővül azon vállalkozások köre, amelyeknek nem kell számlákat gyűjteniük az iparűzésiadó-alap meghatározásához.

[Htv. 39/A. §; (1), (4) bek.]

■ Adóhatósági együttműködés

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Ha az önkormányzati adóhatóság iparűzésiadó-ellenőrzés során nettó árbevétel eltitkolását vagy nettó árbevétel jogosulatlan csökkentését tárja fel, erről az adó utólagos megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül értesíteni köteles az állami adóhatóságot, továbbá az adózótól iparűzési adót szedő többi önkormányzati adóhatóságot (s átadni nekik megállapításai főbb adatait). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a másik adóhatóság nem indíthat eljárást.

[Htv. 42/A. §]

■ Közszolgáltató szervezet

Változás 2009. január 1-jétől.

A közszolgáltatók közül a vasúti pályahálózatot üzemeltető akkor minősül annak, ha nettó árbevételének legalább 55 százaléka származik e tevékenységéből (korábban ehhez 75 százalék kellett). A közszolgáltató szervezet feltételes helyiadó-mentességre jogosult.
__________________________________________________________________________________

Filmgyártás támogatása

Változás 2008. május 1-jétől.

Kizárólag filmgyártást (videogyártást) szolgáló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházáshoz 2013. december 31-éig fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe (az Európai Bizottság idevágó engedélye alapján).

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bek. g) pontjában és 31. § (3) bekezdésében.]

Változás 2008. július 31-étől.

A filmgyártáshoz adott támogatás - adóalap- és adókedvezmény formájában - 2013. december 31-éig érvényesíthető. Az állami támogatásnak minősülő kedvezmény 2008-ban benyújtott igény alapján csak akkor vehető igénybe, ha a filmalkotás a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott kritériumok alapján kulturális értéket képviselő alkotásnak minősül, valóságshow, szappanopera pedig a továbbiakban nem részesülhet kedvezményben.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. §; 36., 8. § (1) bek. nf) pontjaiban, 22. § (1), (3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A filmtámogatást csak a mozgóképszakmai hatóság által nyilvántartásba vett személy vagy szervezet veheti igénybe, ők is csak akkor, ha nincs köztartozásuk, s nem állnak csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt.
A támogatást nyújtó társaságiadó-alany akkor érvényesítheti az adóalap- és az adókedvezményt, ha rendelkezik a mozgóképszakmai hatóság által kiállított támogatási igazolással.
Az adókedvezményt az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig a támogatás nyújtásának adóéve és az azt követő három adóév adójánál számolhatja el, egy-egy adóévben legfeljebb az adója 70 százalékáig.
Az adóalap- és az adókedvezménnyel egyszerre lehet élni.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (1), (3), 23. § (3) bekezdéseiben.]

10 százalékos adókulcs

Változás 2009. január 1-jétől (a 2008-as adóévre is alkalmazhatóan).

A társasági adóról szóló törvény tartalmazza, hogyan kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatról szóló szabályoknak ahhoz, hogy az adózó élhessen a 10 százalékos adókulccsal. Az ezekre vonatkozó szabályok eddig kizárólag az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVII. törvényben szerepeltek, és a társaságiadó-törvényben bővebb kifejtést nyertek. Ezek szerint:
A kedvezményes 10 százalékos adókulcs 2009. január 1-jétől csak akkor alkalmazható, ha
■ a10 százalékos adómérték alkalmazásának adóévében és a megelőző adóévben nem született jogerős és végrehajtható határozat arról, hogy az adózó nem felelt meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek (nem felel meg, ha például nincs írásba foglalt munkaszerződés, a munkáltató elmulasztja a tájékoztatást a munkarendről, a szabadságról, a felmondási időről, sérül a konzultációhoz, a kollektívszerződés-kötéshez fűződő jog, nem érvényesülnek az érdek-képviseleti tisztségviselők munkaidőkedvezményre, távollétre, annak díjazására vonatkozó jogai);
■ a 10 százalékos adómérték alkalmazásának adóévében és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetve ilyen közigazgatási határozatot elbíráló jogerős bírósági határozat nem szabott ki bírságot, vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést amiatt, mert nem érvényesültek a munkaügyi kapcsolatok különös feltételei (nem érvényesülnek, ha például sérül a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód elve, nem tartják be a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra, a munkabér összegére és védelmére jogszabályban, kollektív szerződésben előírtakat);
■ a 10 százalékos adómérték alkalmazásának adóévében az adózó eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként a munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdek-képviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének (például véleményeztette a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, tájékoztatta a szakszervezeteket, egyeztetett az érdekképviseletekkel).
Mindez azt is jelenti, hogy
■ nem alkalmazható a kedvezményes adókulcs, ha a jogsértés nem az adóévben vagy a megelőző adóévben történt ugyan, hanem korábban, de a határozat ezen időszakokban emelkedett jogerőre;
■ alkalmazható a kedvezményes adókulcs, ha a jogsértés az adóévben vagy a megelőző adóévben történt ugyan, de a határozat csak később emelkedik jogerőre.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bek. d) pontjában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 199. §-ában.]

Módosult azon leghátrányosabb térségek köre - összhangban a kedvezményezett térségeket besoroló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelettel -, ahol a kis- és középvállalkozások akkor is alkalmazhatják a 10 százalékos adókulcsot, ha nem a minimálbér kétszerese után, hanem az évesített minimálbér és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzata után vallanak be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (az érintett körről lásd táblázatunkat a 27. oldalon). (A kedvezményes minimálbérszabály kizárólag a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben érvényesíthető, a hátrányos helyzetűekben nem.)

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (3) bek. e) pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 199. §-ában.]

A jogutód adózónak a 10 százalékos adókulcs alkalmazásához az első adóévében nem kell vizsgálnia, hogy a megelőző adóévben -vagyis a jogelőd adóévében - az adóalap elérte-e a jövedelem-(nyereség-)minimumot.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. § (8) bekezdésében és a 2008. decemberi adómódosító törvény 199. §-ában.]

Nem változott.

Ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimumot - vagyis a korrigált összes bevétel 2 százalékát -, akkor az adózó választhat, hogy az adóbevallásában kitölti a beszámolójában nem szereplő tételekre rákérdező, úgynevezett kiegészítő nyomtatványt (nyilatkozatot), vagy a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.
Nem kell a jövedelem-(nyereség-)minimum-mal kapcsolatos rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, továbbá az első adóévében sem, ha
■ vagy nem köteles az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni;
■ vagy az adóévben, illetve a megelőző adóévben elemi kár sújtotta, és annak mértéke - több kár esetén azok összesített értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóév évesített árbevételének 15 százalékát, átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített vagy megosztott árbevétel 15 százalékát.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (6) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Példák 10 százalékos adókulcsra alakuláskor, átalakuláskor

■ Jogelőd nélküli alakulás

A) Társaság előtársasági adóéve 2008. január 15-étől 2008. január 31-éig tartott, az előtársasági adóévet követő adóév pedig 2008. február 1-jétől 2008. december 31-éig (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve). A társaságnak nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatos rendelkezéseket az előtársasági és az azt követő adóévben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezekben az adóévekben a kedvezményes adókulcs alkalmazásához nem kell vizsgálnia, hogy az adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben megegyezik-e legalább a jövedelem-(nyereség-)minimummal. Nem kell ezt vizsgálnia az előtársasági adóévet követő második adóévben (azaz a 2009-es adóévben) sem, mert a megelőző adóévben (azaz az előtársasági adóévet követő adóévben) nem vonatkozott rá az a szabály, hogy az adóalapjának legalább a jövedelem-(nyereség-) minimumnak kell lennie.

B) Társaság első adóéve 2008. január 15-étől 2008. december 31-éig tart (vagyis az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett), az első adóévet követő adóév pedig a 2009-es adóév. Az első adóévben nem kell alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimummal kapcsolatos rendelkezéseket, ami azt is jelenti, hogy ebben az adóévben a kedvezményes adókulcs alkalmazásához nem kell vizsgálnia, hogy az adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben eléri-e a jövedelem-(nyereség-) minimumot. Ezt az első adóévet követő adóévben (azaz a 2009-es adóévben) sem kell vizsgálnia, mert a megelőző adóévben (azaz az első adóévben) nem vonatkozott rá az a szabály, hogy az adóalapjának legalább a jövedelem-(nyereség-)minimumnak kell lennie.

■ Átalakulás

1. "A" és "B" társaság 2008. december 15-én összeolvad "C" társasággá. "C" akkor alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot, ha adóalapja a 2008. december 16-ától 2008. december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum.
2. "A" társaság 2008. december 15-én beolvad "B" társaságba. "B" akkor alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot, ha adóalapja a 2008. január 1-jétől 2008. december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum.
3. "C" társaság 2008. december 15-én szétválik "A" és "B" társaságra. "A" és "B" akkor alkalmazhatja a kedvezményes adókulcsot, ha adóalapjuk a 2008. december 16-ától 2008. december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum.
4. "A" társaságból 2008. december 15-én kiváló "B" társaság akkor élhet a kedvezményes adókulccsal, ha adóalapja a 2008. december 16-ától december 31-éig tartó adóévben (naptári évvel megegyező üzleti évet feltételezve) legalább a jövedelem-(nyereség-) minimum.

■ Kft-ből rt-vé alakulás

Korlátolt felelősségű társaság 2009. január 1-jével részvénytársasággá alakul át.

Kft 2008. adóéve (ezer forint)

1. Adózás előtti eredmény	50 000
2. Adóalap-csökkentő tételek	80 000
3. Adóalap-növelő tételek	40 000
4. Számított társaságiadó-alap [1. - 2. + 3.]	10 000
5. Jövedelem-(nyereség)- minimum	60 000
6. Számított társasági adó* [4. x 0,16]	1 600

*Az adózó az adózás rendjéről szóló törvény 91/A § (1) bekezdés szerinti kiegészítő adatlapot töltötte ki.

Rt 2009. adóéve (millió forint)

1. Adózás előtti eredmény	50 000
2. Adóalap-csökkentő tételek	60 000
3. Adóalap-növelő tételek	70 000
4. Számított társaságiadó-alap [1. - 2. + 3.]	60 000
5. Jövedelem-(nyereség)-minimum	70 000
6. Számított társasági adó* [50 000 000 x 0,1 + (5. - 50 000 000) x 0,16]	8 200

*Az adózó a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak, ezért alkalmazhatja a 10%-os kedvezményes adókulcsot (feltéve, hogy a többi feltételnek megfelel), annak ellenére, hogy az adóalapja (a jogelőd adóalapja) a megelőző adóévben nem a jövedelem-(nyereség-)minimum volt, az új szabály szerint ugyanis átalakuláskor eltekinthet a társaságiadó-törvény 19. § (3) c) pontjának a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezésétől.
__________________________________________________________________________________

Példa a számított értéken alapuló építményadóra

Magánszemély adózónak Pest megyei községben van családi háza. A 120 m2 hasznos alapterületű, háromszobás téglaépület nyolc éve épült, összkomfortos, egyedi központi fűtéssel ellátott. A lakáshoz 30 m3 űrtartalmú medence is tartozik. A telek közművesített, földút mellett fekszik.

Tétel	Számítás	Érték
Forgalmi értékhatár	-	25 000 - 150 000 Ft/m²
Önkormányzati besorolás	-	100 000 Ft/m²
Helyi építményadó*	-	0,05%
Ingatlan alapértéke	hasznos alapterület x fajlagos forgalmi érték	12 000 000 Ft
Korrekciók lépésenként**
- kor	1,15 x 12 000 000	13 800 000 Ft
- falazat	1 x 13 800 000	13 800 000 Ft
- komfortosság	1,05 x 13 800 000 Ft	14 490 000 Ft
- szobaszám	1 x 14 490 000	14 490 000 Ft
- közművesítettség	1 x 14 490 000	14 490 000 Ft
- földút	0,9 x 14 490 000	13 041 000 Ft
- úszómedence	1,05 x 13 041 000	13 693 050 Ft
Számított érték (adóalap)	1,15 x 1 x 1,05 x 1 x 1 x 0,9 x 1,05 x 12 000 000	13 693 050 Ft
Helyi építményadó	0,05 x 13 693 050	6847 Ft/év

*Feltételezve, hogy az önkormányzat lakásra nem adott mentességet.
**A helyiadótörvény 2. melléklete szerint.
Közszolgáltató szervezet a Tartalékgazdálkodási Kht. is, s annak megszűnése után a tevékenységét továbbvivő nonprofit gazdasági társaság is az lesz.

[Htv. 52. § 35. pont]

■ Építmény, telek számított értéke

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az önkormányzatok ezentúl - rendeletben - úgynevezett számítottérték-alapú építmény- és telekadót is előírhatnak (de továbbra is kivethetnek adót telek esetén alapterületre, építmény esetén hasznos alapterületre, illetve mindkét esetben úgynevezett korrigált forgalmi érték után is).

[Htv. 15. §, 21. §, 2. melléklet]

A számított érték az ingatlan forgalmi értékén alapul, ami főként a területi elhelyezkedéstől, fekvéstől, a rendeltetéstől (lakás, üzlet), az alapterülettől és fontosabb fizikai jellemzőktől függ (épület esetében például kor, falazat, telek esetében is közműellátottság). A helyiadó-törvény ennek keretében megyénként, azon belül településtípusonként (a fővárosban kerületenként) tartalmazza az egyes ingatlanfajták fajlagos forgalmi értékhatárait (országos értéktérkép). A törvény ötféle épületingatlant különböztet meg:
■ lakás egylakásos lakóépületben (családi ház);
■ lakás többlakásos lakóépületben;
■ üdülő;
■ kereskedelmi egység (például üzlet, iroda, szálloda);
■ egyéb nem lakáscélú épület (például műhely, garázs).
Az országos értéktérkép alapján a települési önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia az egyes ingatlanfajták fajlagos - vagyis 1 négyzetméterre jutó - helyi forgalmi értékeiről (Pest megyén belül például az országos értéktérkép alapján a községekben családi házakra négyzetméterenként 25 ezer és 150 ezer forint közötti értékeket lehet megadni). Az önkormányzat a településen belül értékövezeteket is kialakíthat, vagyis különböző értéket határozhat meg fekvéstől függően a település egyes ingatlancsoportjaira.

[Htv. 22/A. §, 1. melléklet]

Az adóalanynak (a naptári év első napja szerinti tulajdonosnak vagy haszonélvezőnek) bevallást kell benyújtania az ingatlan fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz, amelyben közölnie kell az ingatlan hasznos alapterületét és az ingatlan értéket befolyásoló, a helyiadó-törvény mellékletében felsorolt fizikai jellemzőit.
Az önkormányzati adóhatóság a bevallásban megadott cím alapján beazonosítja az értékövezetet, és a bevallásban közölt hasznos alapterület, az önkormányzati rendeletben szereplő fajlagos forgalmi érték, továbbá az egyes fizikai jellemzőkhöz tartozó korrekciós tényezők többtényezős szorzataként kiszámítja az ingatlan értékét (számított érték), vagyis az adó alapját.

[Htv. 16. §, 22. §, 2. melléklet]

■ Adómérték számított értéknél

Számított ingatlanérték esetén lakásra és lakástelekre maximum 0,5 százalék, más ingatlanokra (például üdülőre, garázsra) 1,5 százalék építmény- és telekadó vethető ki.

[Htv. 16. §, 22. §]

__________________________________________________________________________________

Közhasznú társaságból alakult nonprofit gazdasági társaság

Változás 2009. január 1-jétől (2008-ra is alkalmazhatóan).

A Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság és a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság akkor sem válik a társaságiadótörvény alanyává, ha a tevékenységüket továbbvivő nonprofit gazdasági társaság nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolást.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. melléklet 4-5. pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 213. §-ában.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Ha a közhasznú társaság tevékenységét továbbvivő nonprofit korlátolt felelősségű társaság nem szerzi meg a - közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerinti - közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolást, akkor választhat, hogy az adókötelezettséget
■ arányosítással határozza-e meg, amikor is az adóév egészére megállapított társasági adót csökkentheti a közhasznú társaságkénti működése alatti kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével [a bevételi arányt két tizedesjegyre kell kiszámítani, a tevékenység kedvezményezettségét pedig a társaságiadó-törvény 6. számú mellékletének 2009. június 30-án hatályos C) fejezete alapján kell meghatározni];
■ közbenső mérleg készítésével határozza-e meg, amikor is az adóévi társasági adót csökkentheti a közhasznú társasági működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adómentességnek megfelelő adóval (ebben az esetben a közhasznú társasági működés utolsó napjára közbenső mérleget kell készítenie - de ezt nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni -, és azt a jogutódnak a kötelezettségek megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie).
Ha a közhasznú társaságból alakult nonprofit kft vagy más nonprofit gazdasági társasági formájú cég nem szerzi meg a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú besorolást, akkor adózás előtti eredményét meg kell növelnie a közhasznú társaságnál nyilvántartott, adómentesen képződött saját tőke összegével.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (1) bek. f) pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 13. §-ában, 20. § (1) bek. b) pontjában, (2), (5), 29/B. § (3) bekezdéseiben, 6. számú melléklet C) fejezetében és a 2008. decemberi adómódosító törvény 275. §-ában.]

Nem változott.

Ha a közhasznú társaságból alakult nonprofit kft 2009-es adóéve utolsó napján közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással rendelkezik, akkor az évi kedvezményezett tevékenysége adómentes, és nem kell sem arányosítania, sem pedig közbenső mérleget készítenie. Ez esetben a közhasznú társaságnál kimutatott, adómentesen képződött saját tőkét továbbviszi a könyveiben.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (7) bekezdésében, 13/A. §-ában, 20. § (1) bek. e) pontjában, (6) bekezdésében, 6. melléklet E) fejezetében.]

__________________________________________________________________________________

A közhasznú társaság átalakulása

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2009. július 30-ával megszünteti a közhasznú társasági szervezeti formát. Ez azt jelenti, hogy 2007. július 1-je után új közhasznú társaság nem alakulhatott, az akkor létező vagy alapítás alatt álló közhasznú társaságok legkésőbb 2009. június 30-áig működhetnek ebben a társasági formában. A fennálló közhasznú társaságoknak legkésőbb 2009. június 30-áig dönteniük kell, hogy
■ a társasági szerződés módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működnek-e tovább (ha igen, az nem minősül átalakulásnak; ami azt is jelenti, hogy a közhasznú társaságkénti működés időszaka nem számít önálló üzleti évnek, s befejezésével nem kell sem beszámolót készíteni, sem pedig adóbevallást beadni);
■ átalakulnak-e más - nem korlátolt felelősségű - nonprofit gazdasági társasággá (ilyenkor a közhasznú társasági időszakot mint önálló üzleti, azaz adóévet le kell zárni, és nonprofit gazdasági társaságként új üzleti, vagyis adóév kezdődik);
■ elhatározzák-e megszűnésüket (amikor is tevékenységüket le kell zárniuk, beszámolót és adóbevallást kell készíteniük).

Példák 10 százalékos adókulcsra kht-ből nonprofit kft-vé alakuláskor

■ Adókötelezettség arányosítással

Közhasznú társaság 2009. április 1-jétől nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja tevékenységét, de nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállást. 2009. évi adókötelezettségét arányosítással határozza meg.
2009. adóév (ezer forint)

1. Összes bevétel	200 000
1/a Ebből: kht kedvezményezett bevétele	50 000
2. Összes költség	170 000
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	30 000
4. Adózás előtti eredményt csökkenti	22 000
5. Adózás előtti eredményt növeli	12 000
6. Társaságiadó-alap [3. - 4. + 5.]	20 000
7. Számított társasági adó [6. x 0,1]	2 000
8. Számított adó* [7. x 1/a / 1.]	500
9. Fizetendő társasági adó [7. - 8.]	1 500

*A március 31-éig végzett kedvezményezett közhasznú bevétel arányában.

■ Adókötelezettség közbenső mérleggel

Közhasznú társaság 2009. április 1-jétől nonprofit korlátolt felelősségű társaságként folytatja tevékenységét, de nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállást. 2009. évi adókötelezettségét közbenső mérleg alapján határozza meg.
2009. adóév* (ezer forint)

	Éves beszámoló	Közbenső mérleg*
1. Összes bevétel	200 000	80 000
1/a Ebből: kht kedvezményezett bevétele	-	50 000
2. Összes költség	170 000	70 000
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	30 000	10 000
4. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek	22 000	8 000
5. Adózás előtti eredményt növelő tételek	12 000	3 000
6. Társasági adóalap [3. - 4. + 5.]	20 000	5 000
7. Számított társasági adó [6. x 0,1]	2 000	500
8. Adómentesség** [1/a / 1. x 7.]	315	-
9. Fizetendő adó [7. - 8.]	1 685	-

*2009. március 31-ére.
**2009. március 31-én, feltételezve, hogy az 5 000 000 Ft adóalap arányában illeti meg.
__________________________________________________________________________________

Cégautóköltségek elszámolása

Nem változott.

A cégautó használati, fenntartási és üzemeltetési költségei, valamint az autóra megfizetett adók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősülnek.

[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet B) 6. pontjában.]

Kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelem

Átmeneti előírás a 2008. és a 2009. adóévre.

Az adózó - az általános előírástól eltérően - a 2008. és a 2009. adóévi társaságiadó-kötelezettsége megállapításakor a következő bevételek 75 százalékával csökkentheti az adó alapját:
■ az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jogutód nélküli megszűnése miatt kivont részesedés,
■ az ellenőrzött külföldi társaság jegyzett tőkéje leszállítása miatt kivont részesedés.
A csökkentés feltétele, hogy
■ az e jogcímeken elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse,
■ az állampapírt két évig megtartsa (legfeljebb átmenetileg - alkalmanként 15 napig - tarthatja bankszámlán vagy ügyfélszámlán az értékpapír lejárata vagy cseréje miatt).

[Lásd az 1996. évi LXXXVI. törvény 7. § (1) bek. g)-gy) pontjaiban és a 2008. decemberi adómódosító törvény 276. § (2) bekezdésében.]

Nem változott.

Az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, illetve bármely bevételt meghaladó ráfordítás továbbra is növeli az adózás előtti eredményt. Az adózónak változatlanul bizonyítania kell, hogy az ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott, az adózónál költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel.

[Lásd az 1996. évi LXXXVI. törvény 8. § (1) bek. m) és 3. melléklet A/9. pontjaiban.]

__________________________________________________________________________________

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek, települések

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek[1]

2008-ban és 2009-ben	utoljára 2008-ban
Bács-Kiskun megye
Bácsalmási, Jánoshalmai	Bácsalmási, Jánoshalmai
Baranya megye
Sásdi, Sellyei, Szigetvári	Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Szentlőrinci
Békés megye
Békési, Mezőkovácsházai, Sarkadi, Szeghalomi	Mezőkovácsházai, Sarkadi, Szeghalomi
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji	Abaúj-Hegyközi, Bodrogközi, Edelényi, Encsi, Mezőcsáti, Ózdi, Sárospataki, Szerencsi, Szikszói, Tokaji
Csongrád megye
Kisteleki, Mórahalomi	Kisteleki, Mórahalomi
Hajdú-Bihar megye
Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Derecske-Létavértesi, Hajdúhadházi, Püspökladányi	Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Hajdúhadházi, Polgári, Püspökladányi
Heves megye
Hevesi, Pétervásárai	Bélapátfalvai, Hevesi, Pétervásárai
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kunszentmártoni, Tiszafüredi	Kunszentmártoni, Tiszafüredi
Nógrád megye
Bátonyterenyei, Salgótarjáni, Szécsényi	Bátonyterenyei, Salgótarjáni, Szécsényi
Somogy megye
Barcsi, Csurgói, Kadarkúti, Lengyeltóti, Tabi	Barcsi, Csurgói, Lengyeltóti, Tabi
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány- Nagyhalászi, Mátészalkai, Nyírbátori, Tiszavasvári, Vásárosnaményi	Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány- Nagyhalászi, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Vásárosnaményi
Tolna megye
Tamási	Tamási
Vas megye
-	Őriszentpéteri

A leghátrányosabb helyzetű kistérségeken kívüli leghátrányosabb helyzetű települések[2]

2008-ban és 2009-ben	utoljára 2008-ban
Bács-Kiskun megye
Bácsszentgyörgy, Csávoly, Dunafalva, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Géderlak, Öregcsertő, Rém	Fülöpháza, Kunbaracs
Baranya megye
Ág, Alsómocsolád, Apátvarasd, Babarcszőlős, Berezdek, Bodolyabér, Bogdása, Bosta, Cún, Cserdi, Dinnyeberki, Drávacsehi, Drávacsepely, Drávapalkonya, Drávapiski, Erdősmecske, Gordisa, Hegyhátmaróc, Homorúd, Kacsóta, Kákics, Kásád, Kisbeszterce, Kislippó, Kovácsszénája, Kölked, Lapáncsa, Liptód, Maráza, Monyoród, Nagybudmér, Okorvölgy, Old, Regenye, Sárok, Siklósbodony, Siklósnagyfalu, Sumony, Szaporca, Szárász, Szava, Szentkatalin, Tésenfa, Téseny, Tófű	Ivánbattyán, Kékesd, Kisbudmér, Szalatnak, Szellő, Szőke
Békés megye
Kardos	Pusztaföldvár
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Alsószuha, Alsótelekes, Dédestapolcsány, Dövény, Felsőkelecsény, Felsőtelekes, Filkeháza, Füzérkajata, Füzérradvány, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta, Imola, Jákfalva, Kánó, Kesznyéten, Kiscsécs, Kovácsvágás, Nagybarca, Nagycsécs, Nemesbikk, Nyíri, Oszlár, Pusztafalu, Ragály, Sajóhídvég, Sajókaza, Sály, Szuhafő, Zádorfalva	Bánhorváti, Felsőregmec, Füzér, Füzérkomlós, Hejőbába, Kishuta, Köröm, Mályinka, Nagyhuta, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Trizs, Vágáshuta, Vilyvitány, Zubogy
Csongrád megye
Ambrózfalva, Apátfalva, Árpádhalom, Csanádalberti, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Nagyér	-
Győr-Moson-Sopron megye
Cakóháza	Fenyőfő
Hajdú-Bihar megye
Álmosd, Bagamér, Folyás, Hajdúszovát, Újszentmargita	-
Heves megye
Bekölce, Erk, Hevesaranyos, Mezőszemere, Nagyfüged, Vécs	Sarud, Újlőrincfalva
Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jászladány, Kétpó, Kunmadaras, Mesterszállás, Mezőhék, Tiszapüspöki	Kuncsorba
Komárom-Esztergom megye
Bakonybánk	-
Nógrád megye
Bér, Bokor, Cerháthaláp, Csitár, Erdőtarcsa, Horpács, Hugyag, Kutasó, Szátok, Szirák	Cserhátsurány, Debercsény, Felsőtold, Kisecset, Mátraszőlős, Nógrádmarcal, Szente
Somogy megye
Bakháza, Beleg, Bolhás, Csököly, Ecseny, Edde, Gadány, Gálosfa, Gamás, Gige, Görgeteg, Felsőmocsolád, Hajmás, Háromfa Hedrehely, Hencse, Hollánd, Jákó, Kaposkeresztúr, Kercseliget, Kisasszond, Kisbajom, Kőkút, Kutas, Mike, Nagykorpád, Nagyszakácsi, Nemesdéd, Nikla, Pálmajor, Pusztakovácsi, Rinyabesenyő, Rinyaszentkirály, Somodor, Somogyfajsz, Somogygeszti, Somogysámson, Somogyszentpál, Szabás, Szentgáloskér, Szenyér, Szilvásszentmárton, Tarany, Táska, Teleki, Tikos, Újvárfalva, Varászló, Vése, Visnye, Zselickisfalud	Alsóbogát, Bálványos, Bőszénfa, Csákány, Hosszú- víz, Kaszó, Ötvöskónyi, Patca
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Nagycserkesz, Rétközberencs, Szabolcsveresmart, Újdombrád Tiszadada, Tiszadob, Tiszaeszlár, Tiszamogyorós	-
Tolna megye
Báta, Bikács, Csibrák, Dalmand, Grábóc, Gyulaj, Jágónak, Kisvejke, Kurd, Kocsola, Lápafő, Murga, Sárpilis, Sárszentlőrinc, Szakcs, Várong	Bátaapáti, Mórágy, Mőcsény, Nak
Vas megye
Keléd, Kondorfa	Döbörhegy, Szakonyfalu
Veszprém megye
Bakonybenye, Bakonypölöske, Bakonyszentistván, Borszörcsök, Csögle, Gyepükaján, Hetyefő, Kisszőlős, Megyer, Mindszentkálla, Nagydém, Oroszi, Pápasalamon, Pusztamiske, Vigántpetend, Vid, Zalaerdőd	Adorjánháza, Bazsi, Kispirit, Öcs, Rigács, Vid, Zalameggyes, Zalaszegvár
Zala megye
Baglad, Bánokszentgyörgy, Bezeréd, Bucsuta, Csertalakos, Csörnyeföld, Dióskál, Döbröce, Esztergályhorváti, Gétye, Hernyék, Iborfia, Kányavár, Karkakutas, Kerecseny, Kiscsehi, Kistolmács, Kozmadombja, Lispeszentadorján, Maróc, Murarátka, Nagygörbő, Nemesrádó, Oltárc, Pat, Pusztaapáti, Pusztamagyaród, Ramocsa, Szentmargitfalva, Szentpéterúr, Szijártóháza, Vindornyalak, Zajk, Zalaszentjakab, Zebecke	-

Mit kell tudni a különadóról?

Magánszemélyek különadó-előlege

Változás 2009. január 1-jétől.

Egyszerűsödik a magánszemélyek különadóelőleg-fizetése: a különadóalap azon része után, melyre a kifizető nem vont le különadó-előleget, a magánszemélynek nem kell adóelőleget fizetnie (a különadót természetesen be kell fizetnie bevalláskor). E szabály a 2008. évi előlegfizetési kötelezettségre is a alkalmazható. A kifizetőnek kötelessége levonni a különadó-előleget, ha a magánszemély arról nyilatkozik, hogy a törvény által előírt nyugdíjjárulékot a járulékfizetés felső határáig megfizette, elvégre ez esetben jövedelme már meghaladta a kérdéses mértéket.

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 2. § (5) bek. ac), b) pontjaiban.]

Kedvezményesen hazahozható külföldi jövedelem

Átmeneti előírás a 2008. és 2009. adóévre.

Az adózó - az általános előírástól eltérően - a 2008. és a 2009. adóévi különadó-kötelezettsége megállapításakor az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék 75 százalékával csökkentheti különadóalapját. A csökkentés feltétele, hogy az e jogcímeken elszámolt bevétel felét az adózó legkésőbb 2009. június 30-áig magyar állampapírba fektesse, az állampapírt két évig megtartsa (legfeljebb alkalmanként 15 napig tarthatja bank- vagy ügyfélszámlán a papír lejárata vagy cseréje miatt).

[Lásd a 2006. évi LIX. törvény 3. § (3) bek. a) pontjában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 276. § (2) bekezdésében.]

Nonprofit vállalkozások különadója

Átmeneti előírás a 2009. adóévre.

Ha a közhasznú társaság 2009-ben (kiemelkedően) közhasznú besorolással nem rendelkező nonprofit kft-ként folytatja tevékenységét, a 2009-es adóévben választhat, hogy különadó-kötelezettségét arányosítással állapítja-e meg, amikor is a 2009-es adóévben az adóév egészére megállapított különadóalapnak a nonprofit gazdasági társaságként történő nyilvántartásba vétel napjától az adóév utolsó napjáig eltelt működés napjai arányában meghatározott részét terheli különadó, vagy pedig közbenső mérleg készítésével. Ekkor az adóév egészére megállapított különadóalapból a közhasznú társasági formában való működés utolsó napjára készített közbenső mérleg alapján számított adóalapot levonva kell megállapítani a különadó-kötelezettséget (ilyenkor a közhasznú társaság által a közhasznú társasági formában való működés utolsó napjára készített közbenső mérleget a kötelezettségek megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni, és e közbenső mérleget nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni).

[Lásd a 2008. decemberi adómódosító törvény 275. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példák különadóra kht-ből nonprofit kft-vé alakuláskor

■ Adókötelezettség arányosítással

A) Közhasznú társaság 2009. július 1-jétől nonprofit kft-ként folytatja tevékenységét, de nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállást. 2009. évi adókötelezettségét arányosítással határozza meg.
2009. adóév (ezer forint)

1. Összes bevétel	150 000
2. Összes költség	110 000
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	40 000
4. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek	22 000
5. Adózás előtti eredményt növelő tételek	12 000
6. Különadóalap [3. - 4. + 5.]	30 000
7. Korrigált különadóalap* [6. x 0,5]	15 000
8. Különadó* [7. x 0,04]	600

*Az adózó július 1-jétől minősül nonprofit korlátolt felelősségű társaságnak, azaz 2009-ben 184 napig. Az adóalapot az adóévben nonprofit kft-ként eltöltött napok számának és az összes naptári nap számának arányával kell számolni: 184 nap / 365 nap = 0,50 (két tizedesjegyre kerekítve).

■ Adókötelezettség közbenső mérleggel

B) Közhasznú társaság 2009. július 1-jétől nonprofit kft-ként folytatja tevékenységét, de nem szerez közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállást. 2009. évi adókötelezettségét közbenső mérleg alapján állapítja meg.
2009. adóév (ezer forint)

	A: Éves beszámoló	B: Közbenső mérleg (b)*
1. Összes bevétel	150 000	80 000
2. Összes költség	110 000	65 000
3. Adózás előtti eredmény [1. - 2.]	40 000	15 000
4. Adózás előtti eredményt csökkenti	22 000	6 000
5. Adózás előtti eredményt növeli	12 000	4 000
6. Különadóalap [3. - 4. + 5.]	30 000	13 000
7. Korrigált különadóalap [A6. - B6.]	17 000	-
8. Különadó [7. x 0,04]	680	-

*2009. június 30-ára.
__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni az általános forgalmi adóról?

Adómentesség

Átmeneti előírás 2008. január 1-jétől.

Az ingyenes étkezés után 2008. december 31-éig nem kell áfát fizetni, az ehhez szükséges beszerzést terhelő áfa viszont levonható.
2009. január 1-jétől az ingyenes étkeztetés után az intézménynek áfát kell fizetnie. Az adó alapja a térítési díj alapját képező kiadás, gyermekintézményekben az élelmezés nyersanyagköltsége, szociális gondoskodási ellátásoknál pedig a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

[Lásd a 2008. évi VII. törvény (a továbbiakban: adómódosító törvény) 33. § (2)-(3) bekezdéseiben.]

Változás 2008. május 1-jétől.

Az étkeztetési szolgáltatásokat újra terheli áfa, ha az ellenértéküket elkülönítetten kell megtéríteni. Az ezzel összefüggő beszerzésekhez, igénybe vett szolgáltatásokhoz kapcsolódó előzetesen felszámított áfa viszont ismét levonható. (E módosítás révén az étkeztetési szolgáltatást nyújtó adóalanyok áfaelszámolási szabályai ugyanazok, mint a 2007. december 31-én hatályos áfatörvényéi voltak.)

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. f), h)-i) pontjaiban.]

Ingatlan-bérbeadás

Változás 2008. március 18-ától.

A vegyes ingatlanállománnyal rendelkező, bérbeadásra szakosodott adóalanyok (például szociális bérlakások bérbeadását is végző önkormányzatok) ingatlantípusonként (lakó- vagy egyéb ingatlan) dönthetik el, hogy minden ingatlanukra vagy csak az egyéb ingatlanokra számítanak fel áfát.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (3)-(4) bekezdéseiben.]

Termékimport

Változás 2008. május 1-jétől.

Az importálónak nem az áfatörvény, hanem a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell adóbiztosítékot nyújtania. Ez vonatkozik az adóbiztosíték összegére, formájára, az alakiságokra, az érvényességre, továbbá az adóbiztosíték alóli mentesülésre egyaránt.
Nem kell adóbiztosítékot nyújtania az adóalanynak, ha a vámtörvényben meghatározott időszakban az állami adóhatóságnál nincs áfatartozása, illetve a vámhatóságnál nincs tartozása.
Ha a Közösségen belüli tranzakciókat egybevető, úgynevezett összesítő nyilatkozat adóhatósághoz történő benyújtására előírt határidő későbbre esik, mint ameddig a vámhatóságnál igazolni kellett a termék Közösségen belüli adómentes értékesítését, az adóalany ezt más módon is igazolhatja. Havi bevalló adóalany például azzal, hogy bemutatja, eleget tett havi áfabevallási kötelezettségének. Abban az esetben, ha negyedéves vagy havi bevallók bevallása az igazolásra előírt időpontig még nem esedékes, igazolásként az értékesítésről kiállított számlát is bemutathatják, ha pedig a Közösségen belüli termékértékesítés "sajáttermék-mozgatás", vagyis az áfatörvény 12. paragrafusa szerinti termékértékesítés volt, számla helyett egyéb okiratot is bemutathatnak, mondjuk saját nyilvántartásukat a termékmozgásról.
Az importálónak a vámjogi szabad forgalomba bocsátáskor megfelelő okirattal - például szerződéssel, egyéb kereskedelmi okmány bemutatásával - valószínűsítenie kell az adómentes termékimport feltételeként előírt, Közösségen belüli adómentes értékesítést. Az okiratból ki kell hogy tűnjön az importált, később a Közösség másik tagállamába továbbértékesített termék beszerzőjének neve, címe és azon adószáma, amely alatt az adót Közösségen belüli beszerzésként meg kell majd fizetnie.
Az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő is teljesítheti az importálót - a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés kapcsán - terhelő adminisztratív kötelezettségeket. Ehhez az importáló írásos meghatalmazása szükséges. A közvetett vámjogi képviselőnek a belföldön nyilvántartásba vett, közösségi adószámmal rendelkező adóalanynak kell lennie, és nem lehet olyan jogállása, amely alapján nem követelhető tőle áfafizetés (nem lehet például alanyi adómentes adóalany, mezőgazdasági tevékenységet végző különleges jogállású adóalany). Ez esetben az importáló helyett és nevében a közvetett vámjogi képviselő állítja ki a számlát az adómentes értékesítésről, és ő tünteti fel - elkülönítetten - a saját bevallásában és összesítő nyilatkozatában a külföldi megbízója által teljesített értékesítés adatait. Ha az adómentes termékimport feltételei mégsem teljesülnek, a közvetett képviselő az importálóval egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 95-96. §-aiban.]

Adóraktározási eljárás

Változás 2008. május 1-jétől.

Az adóraktározási eljárás keretében történő termékértékesítés adómentes. A kiraktározástól számított 90 napon belül igazolni kell a termék adójogi sorsát (például export) ahhoz, hogy a vámhatóság felszabadítsa az adóbiztosítékot (korábban ezt nem szabályozta a törvény). Ellenkező esetben a vámhatóság az áfát kiszabja, és ha azt az adóalany nem fizeti meg, az adóbiztosítékot levonja.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 4. melléklet 19., 38. pontjaiban.]

Fordított adózás

Változás 2008. május 1-jétől.

A fordított adózás kizárólag ingatlan építési hatóság engedélyéhez kötött létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására -ideértve a bontást is - irányuló építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatásokra terjed ki.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bek. b) pontjában.]

Nyugtaadás

Változás 2008. március 18-ától.

Nem csak a sorsolásos szerencsejátékok, hanem valamennyi, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szolgáltatója mentesül a nyugtaadás alól.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 167. § b) pontjában.]

Adólevonási tilalmak enyhítése

Változás 2008. január 1-jétől.

A továbbértékesítési céllal vásárolt, nem választás alapján adóköteles lakóingatlan beszerzését terhelő áfa levonható. A lakóingatlan építéséhez, felújításához beszerzett termékekre, igénybe vett szolgáltatásokra jutó áfa levonható olyan esetekben is, amikor az adóalany ezen beszerzéseit - közvetlen anyagjellegű ráfordításként - beépíti az adóköteles lakóingatlan bérbeadásának vagy értékesítésének adóalapjába (a bérleti díjba, vételárba).
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához beszerzett termékre és igénybe vett szolgáltatásokra jutó áfa is levonható, ha az adóalany a személygépkocsit adókötelesen bérbe adja, s a bérleti díjba - anyagjellegű ráfordításként - beépíti az említett termékbeszerzéseket, illetve igénybe vett szolgáltatásokat.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 125. § (1) bek. b), (2) bek. c)-f) pontjaiban.]

Adófizetési kötelezettség keletkezése

Változás 2008. május 1-jétől.

Azon szolgáltatások esetében, amikor a szolgáltatási díjat előre ki nem számítható időpontban hatóság állapítja meg (például kirendelt védőét, tolmácsét), az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a díjat megállapító jogerős határozatot a hatóság közli a szolgáltatóval.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 57. § (2) bekezdésében.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Ha valójában nem történt meg a gazdasági esemény, a számlakibocsátó adóalany ezentúl akkor mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól, ha érvényteleníti a számlát. Ha nem ő volt a számlakibocsátó (csak a nevében valaki más állított ki nem valós gazdasági eseményről szóló számlát), akkor írásban közölnie kell a számlán feltüntetett vevővel, hogy ő nem teljesített. Ha a számlakibocsátóként feltüntetett adóalany ezt elmulasztja, a nem valós ügylet utáni adó őt terheli. Ha viszont értesíti a számlabefogadót, akkor az nem vonhatja le a (fiktív) számlában feltüntetett, előzetesen felszámított adót (vagy ha már levonta, akkor azt utólag - az érvénytelenített számla vagy a kapott értesítés alapján - korrigálnia szükséges, ellenkező esetben a levont adó nála pótlólag fizetendő adóként követelhető).

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 55. § (2) bekezdésében.]

Importáfa megállapítása önadózással

Változás 2008. március 18-ától.

A vámhatóság az önadózás engedélyezésekor figyelembe veheti a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történt értékesítést is.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 156. § (2) bek. c) pontjában.]

Utazásszervezési szolgáltatás

Változás 2009. február 1-jétől.

A törvény egyértelművé teszi, hogy az árrésadózás csak kifejezetten turisztikai szolgáltatás (szolgáltatások) nyújtása esetében alkalmazható. A repülő-, vonat- és más közlekedési menetjegy puszta értékesítése például nem minősül utazásszervezési tevékenységnek, s a rendezvényszervezés sem, ha a szervezés utaztatásra is kiterjed ugyan, de nem az utazás a domináns (például ha vidéki konferenciára különbusszal szállítják a résztvevőket). A konferencia-, illetve rendezvényszervezés ugyanis az utazási szolgáltatásoktól lényegesen különböző szolgáltatásokat tartalmaz (például terembérlés, hangosítás, előadók meghívása, tolmácsolás, szünetekben büfé megszervezése), azaz a rendezvényszervezés lényegi tartalma még akkor sem az utazásszervezés, ha többnapos konferencia okán szállásról és egyéb ellátásokról is gondoskodni kell.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. a) pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Példa utazásszervező adójára

A) Utazásszervező kft 2009. májustól Riminibe irányuló, adott pozíciószám alá tartozó egyhetes tengerparti nyaralásokat szervez. A havi bevalló kft a pozíciószámra összesíthető árrésszámítás módszerét választotta. Az olasz szolgáltatóval történt előzetes megállapodás alapján az utaztatás költsége fejenként 120 ezer forint (480 euró, 1 € = 250 Ft).

Május
Indulási időpont	Utastól beszedett	Utas javára megrendelt
	előleg/ellenérték	szolgáltatás kalkulált összege
május 3.	20 fő x 135 E Ft	20 fő x 120 E Ft
május 12.	25 fő x 135 E Ft	25 fő x 120 E Ft
május 21.	45 fő x 135 E Ft	45 fő x 120 E Ft
május összesen	90 fő x 135 = 12 150 E Ft	90 fő x 120 = 10 800 E Ft
Árrésadó		(12 150 - 10 800) x 0,1667 = 225 045 Ft
Június
június 2.	20 fő x 135 E Ft	20 fő x 120 E Ft
június 18.	25 fő x 135 E Ft	25 fő x 120 E Ft
június összesen	45 fő x 135 = 6075 E Ft	45 fő x 120 = 5400 E Ft
Árrésadó		(6075 - 5400) x 0,1667 = 112 522 Ft
Július
július 20.	60 fő x 135 E Ft	60 fő x 120 E Ft
július összesen	8100 E Ft	7200 E Ft
Árrésadó		(8100 - 7200) x 0,1667 = 150 030 Ft

B) Adóalany augusztusban nem szervez utat az adott pozíciószámon. Augusztus végén értesül arról, hogy az utas javára megrendelt, az utas részére az adott pozíciószám alatt Olaszországban nyújtott szolgáltatások ellenértéke a kalkulált fejenként 480 euróhoz képest 448 euró, azaz - 250 forintos euróárfolyamon - 112 ezer forint lett. Az olasz szolgáltató számlája a szezonról összevontan 2009. szeptemberben érkezett meg 195 fő után az átszámítva 21 millió 840 ezer forintról. Utazásszervező a pozíciószámot szeptemberben lezárja.

1. Végleges árréstömeg [(12 150 E Ft + 6075 E Ft + 8100 E Ft) - (195 fő x 448 € x 250 Ft), azaz 26 325 E Ft - 21 840 E Ft]	4 485 000 Ft
2. Az árkülönbözetre eső árréstömeg [(12 150 + 6 075 + 8100) - (10 800 + 5400 + 7200)]	2 925 000 Ft
3. Árréstömeg-különbözet [1. - 2.]	1 560 000 Ft
4. Árréstömeg-különbözetre eső adó* [3. x 0,1667]	260 052 Ft

*A pozíciószám 2009. szeptemberi lezárása miatt szeptemberről október 20-áig kell benyújtani az adóbevallást, egyúttal befizetni a 260 052 forint pótlólagos adót.
__________________________________________________________________________________

Az utas fogalma

Változás 2009. február 1-jétől.

Utasnak az minősül, aki ténylegesen utazik, következésképp utas csak természetes személy lehet. A módosítás hatálybalépését követően nem számít utasnak az, aki (amely) a saját nevében, de más javára köt megállapodást utazásszervezési szolgáltatás igénybevételére, vagyis ilyenkor nem alkalmazható az árrésadózás, ahogy akkor sem, ha az utazásszervező által összeállított kész programot másik utazásszervezőnek értékesítik.
A módosító törvény hatálybalépése előtt kézhez vett, jóváírt előleggel érintett olyan ügyletekben, amikor az utazásszervezési szolgáltatást 2009. február 1-jét követően nyújtják, a 2009. január 31-én hatályos szabályok szerint kell adózni.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bek. c) pontjában és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 259. §-ában.]

Pozíciószámra összesíthető árrésszámítás

Változás 2009. február 1-jétől.

Az utazásszervező választhatja az önálló pozíciószámra összevont árréstömeg-számítás szerinti adózást is (a továbbra is alkalmazható, törvényben egyedi nyilvántartáson alapuló módszernek nevezett, utanként történő árrésszámítás helyett). Ez a módszer döntően abban különbözik a korábban hasonlóan elnevezett adózási módtól (a 2007. december 31-éig hatályos előírásoktól), hogy a pozíciószám lezárásával nem szükséges a korábbi adómegállapítási időszakokban bevallott adó önellenőrzése. Az összevont árrést adómegállapítási időszakokra számítva kell képezni, és a pozíciószám megszűnését követően egy lezáró számítás elvégzését is előírja ugyan a törvény, de a számítás során előállt különbözetet (akár pozitív, akár negatív) a lezárás napját magában foglaló bevallásban kell feltüntetni.
Az összesített árrésszámítás - ha előzetesen bejelentik az adóhatóságnak - akár a soron következő adómegállapítási időszaktól alkalmazható, de azokat az utakat a régi szabályok szerint kell végigvinni, amelyekre az egyedi nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó adóalany már előleget szedett be. Ezen átmeneti időszak kivételével az áttérést követően az adóalany a választás évét követő naptári év végéig már csak az önálló pozíciószámra összesített árrésszámítást alkalmazhatja.
A fizetendő adó alapja az az árréstömeg, amely az adott pozíciószámú utakhoz az adómegállapítási időszakban az utasoktól beszedett korrigált összesített ellenértékének (beszámítva az előlegeket is) és az utazásszervező saját néven megrendelt, de más adóalany által teljesített szolgáltatásainak kalkulált ellenértékének különbsége, amelyet csökkenteni kell az adó összegével. Az utastól beszedett ellenérték például akkor korrigálható, ha az utazásszervező szolgáltatási felárat számít fel (+), vagy az utast visszatérítés illeti meg (-). Mindig az igazoltan felmerülő adatokkal kell számolni, függetlenül attól, hogy a külső szolgáltatók számlái a bevallás benyújtásáig megérkeztek-e, vagy sem. A különbözet nem lehet kisebb nullánál.
Ha egy önálló pozíciószám megszűnik, az adóalanynak újra kell számolnia az egyes árréstömegeket. A pozíciószám megszűnhet, ha az adóalany lezárja, vagy azon hat hónapon át nem indít utat, vagy ha áttér az egyedi nyilvántartáson alapuló módszerre, illetve ha adóalanyisága jogutód nélkül megszűnik. Ilyenkor az adóalanynak az önálló pozíciószám teljes időtartamára újra meg kell határoznia a göngyölített adatokból számított árréstömeget, össze kell hasonlítania azt az egyes adómegállapítási időszakokban már bevallott árréstömeggel, és ha a kettő abszolút értékben vett különbözete eléri vagy meghaladja a 10 ezer forintot, a különbözetre jutó adót pótlólag meg kell fizetni, vagy le lehet vonni. Az esetleges fizetendő adót abban az adómegállapítási időszakban kell megfizetni, amikor a pozíciószám megszűnik, vagyis ez nem minősül önrevíziónak, így önrevíziós pótlékot sem kell fizetni.
Az árréstömeg újraszámítása az adóhatósággal való elszámolás eszköze, az utasnak adott számlát nem kell helyesbíteni (az abban feltüntetett áfát utólag nem kell módosítani).
Az önálló pozíciószámra összevonható árréstömegen alapuló adózásra áttérést be kell jelenteni az adóhatóságnak, amely e bejelentéseket már a módosító törvény kihirdetése utáni naptól fogadja, de az adóalany legkorábban 2009. február 1-je után térhet át.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 212/A-212/C §-aiban és a 2008. decemberi adómódosító törvény 200. § (2) bekezdésében.]

Számlázás

Változás 2008. május 1-jétől.

Lehetőség van rá, de nem kötelező a számlán a szolgáltatásjegyzék-számot (SZJ), illetve a vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni, ha olyan terméket értékesítenek, szolgáltatást nyújtanak, amelyre a törvény ezen azonosító számokkal hivatkozik.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § f) pontjában.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Ha magánszemély vagy nem jogi személy szervezet (a termék beszerzőjeként vagy a szolgáltatás igénybevevőjeként) előleget fizet, illetve az ellenértéket a teljesítésig készpénzben vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul megtéríti, és az összeg eléri vagy meghaladja a 900 ezer forintot, az adóalany abban az esetben is köteles számlát kibocsátani, ha azt nem kérik tőle.
Számlázni - a törvény új kifejezésével - észszerű időben kell. Készpénzes ügyletek esetében például a készpénzfizetés időpontjában (ekkor ugyanis egy időben adják át a terméket, nyújtják a szolgáltatást, illetve kapják meg az ellenértéket). Nem készpénzes ügyleteknél a számlát továbbra is a teljesítés időpontjától számított 15 napon belül kell kiállítani.
Ha egy ügylet nem jár adóáthárítással -például az áfatörvény területi hatályán kívül esik, illetve a nemzetközi közlekedéshez kapcsolódóan mentes -, a korábbi szabályozással ellentétben a teljesítéstől számított 15. napot követően is kibocsátható a számla, de csak akkor, ha azt az egyedi körülmények megalapozzák.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (2) bek. b) pontjában, 163. §-ában, 164. § (3) bekezdésében, 165. § (1) bek. b) pontjában, (3) bekezdésében, 169. § g) pontjában.]

Egyéb módosítások

Változás 2009. január 1-jétől.

Az EU-csatlakozás előtt kötött nemzetközi szerződésekben foglalt adómentesség akkor is érvényesíthető, ha a szerződést kormányrendelet hirdeti ki (korábban ez törvényi kihirdetéshez kötődött).

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (5) bekezdésében.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Termékimport önadózási értékhatárai a 10 milliárd forintról 12,5 milliárd forintra, a 20 milliárd forintról pedig 25 milliárd forintra nőnek.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 156. § (2) bek. ca)-cb) pontjaiban.]

A bírósági, hatósági nyilvántartásba bejegyzett nonprofit szervezeteknél (így különösen az egyházaknál) a tagjaik számára végzett tevékenység adómentességének nem feltétele, hogy e szervezetek nyilvántartott tagsággal rendelkezzenek.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. l) pontjában.]

A népi iparművész minősítéssel rendelkező természetes személyek, egyéni vállalkozók is adómentesen értékesíthetik népművészeti termékeiket.

[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bek. n) pontjában.]

Mit kell tudni az energiaellátókat terhelő adóról?

2009. január 1-jétől a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény alapján két évig új jövedelemadó terheli az energiaellátókat (utoljára a 2010-es adóévre kell megállapítani).

Adóalanyok

Az új adó alanyai
■ a szénhidrogén-kitermelők (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti bányavállalkozók);
■ a kőolajtermék-előállítók, a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedők;
■ a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgáz-kereskedelmi engedélyesek;
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyesek;
■ a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti termelői engedélyesek (de a villamos energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők közül csak azok, amelyek beépített erőmű-teljesítőképessége meghaladja az 50 megawattot).
Adóalany lehet külföldi vállalkozó is, de adókötelezettség csak a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége után terheli.
E szervezetek csak akkor nem alanyai az energiaellátókat terhelő adónak, ha előtársaságként nyújtanak be adóbevallást. Adóalanyok azonban ha az előtársasági időszakról nem kötelezettek külön beszámoló készítésére, vagyis ilyenkor az előtársasági időszakot is magában foglaló első üzleti évben sem mentesülnek az adóteher alól.

[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 4. §-ában, 10. § 1., 3-4. pontjaiban, 17. § (7) bekezdésében.]

Adóalap

Az adó alapja a külföldön elért jövedelem nélkül számított, korrigált adózás előtti eredmény, amelyet a beszámoló (kivéve a konszolidált beszámolót), illetve az adóévről beszámoló készítésére nem kötelezett adózó esetében a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelt vezetőkre vonatkozó előírásai szerint készített nyilvántartás alapján kell meghatározni.
Az adóalap meghatározásakor növelő tétel
■ a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó;
■ a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, függetlenül attól, hogy a támogatást jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtották, továbbá attól is, hogy ki nyújtotta;
■ jogutódlással (átalakulással) megszűnt adóalany esetén a jogelőd utolsó adóévében a végleges vagyonmérlegben kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet; kiválás esetén a módosítást a jogutódnak kell elvégeznie az első adóévében. Kedvezményezett átalakuláskor nem kell alkalmazni e korrekciót, ha a jogutód a társasági szerződésében kötelezettséget vállalt arra, hogy az adóalapját úgy fogja meghatározni, mintha az átalakulás nem történt volna meg;
■ a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értékét csökkentő értékvesztés, a részesedés könyv szerinti értéke kivezetésekor elszámolt ráfordítás, továbbá az adóalany jogutód nélküli megszűnésének adóévében az előzőek alapján növelésként még figyelembe nem vett érték, ha a részesedés megszerzésekor az adóalany az árfolyamnyereséggel csökkentette az adóalapot (a növelések összege nem haladhatja meg a csökkentés mértékét);
■ a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értékét csökkentő értékvesztés, a könyv szerinti értéke kivezetéseként elszámolt ráfordítás, valamint az adóalany jogutód nélküli megszűnésének adóévében az előzőek alapján növelésként még nem elszámolt érték, ha a részesedés megszerzésekor az adóalany az adóalapot csökkentette (a növelések összege nem haladhatja meg a csökkentés mértékét);
■ a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben;
■ az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
Az adóalap meghatározásakor csökkentő tétel
■ az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalékot);
■ az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, juttatásnak, véglegesen átvett pénzeszköznek, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, függetlenül attól, hogy a támogatást jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján nyújtották, továbbá attól is, hogy ki nyújtotta;
■ a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, a megszerzett társaság tagjánál, illetve részvényesénél (az adózó döntheti el, hogy módosítja-e az adóalapot, de ha módosítja, akkor a kedvezményezett részesedéscsere során megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten kell nyilvántartania);
■ az átalakulás következtében elszámolt bevételnek a kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladó része, a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaság tagjánál, részvényesénél (a bevétel ilyen esetben a jogutódjában szerzett részesedés elszámolt bekerülési értéke, azt pedig az adózó döntheti el, hogy módosítja-e az adóalapot, de ha módosítja, akkor a kedvezményezett részesedéscsere során megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten kell nyilvántartania);
■ kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt valamennyi bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó része az átruházó társaságnál - választása szerint -, de az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján (ennek azonban feltétele, hogy az átvevő a szerződésben vállalja, hogy az átvett eszközökkel, kötelezettségekkel kapcsolatban az adóalapját úgy határozza meg, mintha az átvétel nem történt volna meg);
■ a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben;
■ az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg.
A jövedelemadó-alapot a társaságiadóalap-módosítás szabályai szerint kell módosítani, ha a kapcsolt vállalkozások nem a szokásos piaci áron kötnek egymással üzletet.
A több engedéllyel rendelkező, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet is végző adóalany adóalapja a főszabály szerint meghatározott összeg arányos része.
Az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek - a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott - eredményének az adóalany összes eredményének százalékában (két tizedesjegyre) kell kiszámítani.
Nem élhet az arányosítással a szénhidrogén-kitermelő (a bányászati törvény szerinti bányavállalkozó), a kőolajtermék-előállító és a jövedéki engedélyes kőolajtermék-nagykereskedő.

[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 6. § (1)-(8), (11) bekezdéseiben, 10. § 2., 6-10. pontjaiban.]

Az adó mértéke, elszámolása, a kettős adóztatás elkerülése

A jövedelemadó mértéke a pozitív adóalap 8 százaléka. Ez a külföldön megfizetett adóból beszámított összeggel csökkenthető, ha erről hatályos nemzetközi szerződés rendelkezik (vagyis nemzetközi szerződés hiányában nincs lehetőség beszámításra). A külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításához jogcímenként (például kamat, jogdíj) és forrásállamonként (országonként) külön-külön kell meghatározni a külföldről származó jövedelmet.
A jövedelem megállapítása:
■ a külföldről származó bevételt csökkenteni kell a bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségekkel, ráfordításokkal, adózás előtti eredményt módosító tételekkel;
■ a külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelem kapcsán felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.
A beszámítható adó az adott jövedelemre jutó jövedelemadó, a külföldön fizetett (fizetendő) adó, illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a legkisebb összeg.
A jövedelemadó nem számolható el az eredmény terhére.
A naptári évtől eltérő üzleti, vagyis adóévet alkalmazó adóalanynak az adóéve első napján hatályos szabályok szerint kell teljesítenie az adókötelezettséget.

[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 6. § (9)-(10) bekezdéseiben, 7. §-ában, 8. § (1) bekezdésében, 9. §-ában.]

Jövedelemadó-előleg és -feltöltés

Havi vagy negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettség nincs, viszont az adóalanynak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig be kell vallania és meg kell fizetnie a várható jövedelemadó 90 százalékát.
Kivétel ez alól, ha az adóévet megelőző adóévben éves árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 8. § (2) bekezdésében, 10. § 5. pontjában.]

Bevallás, elszámolás

Az adót az adózás rendjéről szóló törvényben a társasági adóra előírt időpontig kell bevallani, a különbözetet ekkor kell megfizetni, illetve ettől kezdve lehet visszaigényelni.
Főszabály szerint a határidő az adóévet követő május 31-e, kivéve
■ a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyt, nála az adóévet követő 150. nap;
■ az év közben átalakulás miatt megszűnő adóalanyt, nála - a megszűnés időpontjáig számított jövedelemadóra - a megszűnés napját követő 90. nap;
■ a számviteli törvényben meghatározottak szerint a mérlegadatoknál forintról devizára, devizáról más devizanemre, illetve devizáról forintra áttérő adóalanyt, nála -az áttérés napjáig számított jövedelemadóra - az áttérés napját követő 90. nap;
■ a felszámolás kezdő időpontját megelőző, tevékenységet lezáró beszámoló alapján megállapított kötelezettséget, ez esetben a felszámolás kezdőnapját követő 45. nap,
■ a végelszámolás alatt álló adóalanyt, nála a tevékenységet lezáró adóbevallás határideje a végelszámolás kezdő időpontját követő 45. nap, illetve a záró adóbevallásra a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének időpontját követő 45. nap,
■ felszámolási, végelszámolási eljárás nélkül megszűnést, ekkor a kiváltó eseményt követő 30. nap.

[Lásd a 2008. évi LXVII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]

Mit kell tudni a cégautóadóról?

A 2008. decemberi adómódosító törvény a személyijövedelemadó-törvényből a gépjárműadó-törvénybe helyezte át és módosította a cégautóadó-szabályokat, amelyek 2009 elején, illetve február 1-jén lépnek hatályba.

Az adó tárgya

Személygépkocsin továbbra is a személyijövedelemadó-törvényben meghatározott járművet kell érteni. A személygépkocsit az új szabály szerint adó terheli, ha nem magánszemély a tulajdonosa; ha magánszemély a tulajdonosa, de bárki - a jármű tulajdonosa, használója - költséget számol el utána.
A személygépkocsi tulajdonlásával (például szervizköltség, biztosítás), használatával (például üzemanyagköltség) kapcsolatos bármilyen költség elszámolása cégautóadó-kötelezettséget keletkeztet. Kivétel ez alól, vagyis nem kell cégautóadót fizetni, ha magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén számolnak el a futott kilométer - futásteljesítmény - alapján költséget (lásd a 13. oldalon). A magánautóval munkába járás költségeinek a munkaadó általi megtérítése esetén sem kell cégautóadót fizetni. Ha a magánautót a munkához, de nem munkába járásra használják, s nincs kiküldetési rendelvény, a magánautó tulajdonosa viszont költségtérítést kap, és arra a hónapra költséget számol el, meg kell fizetni a cégautóadót.

[Lásd az 1991. évi LXXXII. törvény 17/A. §-ában és az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 45., 7. § (1) bek. r) 25. § (2) bek. bb) pontjaiban.]

Adóalanyok

Az adó alanya főszabály szerint a személygépkocsi hatósági nyilvántartás (a magyarországi bejegyzésű járművekről vezetett járműnyilvántartás) szerinti tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vett autó esetén a lízingbevevő. Ha a személygépkocsi nem szerepel ugyan a hatósági járműnyilvántartásban (azaz külföldi rendszámú), de használója belföldön költséget számol el rá, akkor az adó alanya a személygépkocsi használója.

[Lásd az 1991. évi LXXXII. törvény 17/B. §-ában.]

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése

Az adókötelezettség a nem magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett, a hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) gépkocsi után a tulajdonszerzést követő hónap első napjával kezdődik, s a tulajdonából való kikerülés hónapjának utolsó napjáig tart.
A magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingbe vett személygépkocsi utáni adókötelezettség - főszabály szerint - azon hónap első napjától kezdődik, amelyet megelőző hónapban a tulajdonos vagy lízingbevevő a személygépkocsira költséget számolt el, függetlenül attól, hogy hányszor (hány napon). Vagyis ha csak egyetlenegyszer (egyetlen napon) számol el költséget a magánszemély az autójára, a rákövetkező hónapban meg kell fizetnie a cégautóadót. Ha egy hónapban a magánszemély nem számol el költséget az autójára, akkor a rákövetkező hónapban nem kell az adót megfizetnie.
Ha a magánszemély tulajdonában álló vagy általa lízingelt gépkocsi után nem a tulajdonos számol el költséget, hanem a gépjárművet ellenérték fejében nem magánszemélynek adja használatba (amely azt feltehetően költségként elszámolja), az adókötelezettsége a jármű átengedését követő hónap első napján keletkezik; ha ingyenesen bárkinek vagy ellenérték fejében magánszemélynek engedi át használatba, az adókötelezettsége azon hónap első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költséget elszámolják.
A költségelszámoláshoz kötődő adókötelezettség azon hónap utolsó napján szűnik meg, amelyben a járműre nem számolnak el költséget. A költség elszámolásáról a használó köteles a tulajdonost nyolc napon belül írásban értesíteni. Ha ezt elmulasztja, az adót neki kell megfizetnie, nem a gépkocsi tulajdonosának.
A költségelszámolás napjának minősül például a költségről szóló bizonylat kiállításának napja, vagy az a nap, amelyet az útnyilvántartásba a járműhasználattal összefüggésben bejegyeztek.

[Lásd az 1991. évi LXXXII. törvény 17/C. §-ában.]

Adómentességek

A cégautóadó alól például a megkülönböztető jelzést használó személygépkocsi, a háziorvosi ellátáshoz, az egyház, egyházi karitatív szervezet alapfeladatainak ellátásához használt személygépkocsi, a kizárólag halottszállításra szolgáló személygépkocsi, személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó vállalkozás továbbértékesítési céllal beszerzett személygépkocsija mentesül.

[Lásd az 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. §-ában.]

Adómérték

Az adó 2009. februártól 1600 cm3 hengerűrtartalom vagy 1200 cm3 kamratérfogat alatti járművek esetében havi 7 ezer forint, minden más személygépkocsi esetén havi 15 ezer forint.

[Lásd az 1991. évi LXXXII. törvény 17/E. §-ában.]

Az adó megfizetése

Az adót önadózással negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig kell bevallani és az állami adóhatóságnak befizetni (csak azon hónapokra, amikor a tulajdonost vagy a használót adókötelezettség terhelte). Az adóalany az azon hónapokra eső, általa már megfizetett gépjárműadót levonhatja a cégautóadóból, amely hónapokban a személygépkocsi után gépjárműadó-és cégautóadó-fizetési kötelezettsége is fennáll.

[Lásd az 1991. évi LXXXII. törvény 17/F. §-ában.]

__________________________________________________________________________________

Példa cégautóadóra

Vállalkozás tulajdonában lévő, 2 éve 4 millió forintért vásárolt személygépkocsi hengerűrtartalma 1800 köbcentiméter, teljesítménye 90 kilowatt. Ennek személyijövedelemadója 2008-ban havonta, és 2009. januárjára 26 ezer forint. 2008-ban a vállalkozás nem vezet útnyilvántartást az üzleti és a magáncélú utakról, hanem megfizeti a cégautóadót.

	2008	2009
1. Cégautóadó a személyi jövedelemadóban	312 000 Ft	-
[26 000 x 12]	-	26 000 Ft
[26 000 x 1]
2. Cégautóadó utáni szá- zalékos eho [1. x 0,25]	78 000 Ft	6 500 Ft
3. Cégautóadó utáni munkaadói járulék [1. x 0,25 x 0,03]	2 340 Ft	195 Ft
4. Fizetendő gépjárműadó [300 x 90]	27 000 Ft	27 000 Ft
5. Számított cégautóadó a gépjárműadóban [15 000 x 11]	-	165 000 Ft
6. Cégautóadóból levon- ható gépjárműadó [27 000 / 12 x 11]	-	24 750 Ft
7. Fizetendő cégautóadó [5. - 6.]	-	140 250 Ft
8. Összes közteher [1. + 2. + 3. + 4. + 7.]	419 340 Ft	199 945 Ft

__________________________________________________________________________________

Gépjárműadó-változások

■ Járműtulajdonos átruházáskor

Változás a kihirdetést követő 45. napon.

Ha forgalomból kivont gépjármű tulajdonjogát átruházzák, s az eladó a változást 15 napon belül bejelenti az okmányirodához, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem őt, hanem a vevőt kell a gépjárműadó alanyának tekinteni, függetlenül attól, hogy a régi tulajdonos szerepel-e még a járműnyilvántartásban tulajdonosként. A változás a törvény kihirdetését követő 45. napon lép életbe (várhatóan februárban).

[Lásd az 1991. évi LXXX. törvény 2. § (4) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Mit kell tudni a jövedéki adóról?

Dohánygyártmányok adómértéke

Változás 2009. január 1-jétől.

A cigaretták tételes és százalékos adója közül az ezerdarabonkénti tételes adó 8050 forintról 8265 forintra nő. Ezzel a tételes adómértékkel és a kiskereskedelmi ár után fizetendő, változatlanul 28,3 százalék adóval Magyarország 2009. január 1-jétől - a csatlakozáskor kapott derogációs időszak leteltével - teljesíti az Európai Unió által előírt minimumkövetelményeket. (Ehhez két feltételnek kell teljesülnie: a legkelendőbb árkategóriájú cigarettákra, az úgynevezett MPPC-re számítva az adó teljes összegének - a tételes plusz a százalékos adónak - ezerszálanként legalább 64 eurónak, a kiskereskedelmi árra vetítve pedig 57 százaléknak kell lennie.) Emelkedik a legkisebb kivethető adóösszeg is: az új adóminimum a cigaretták ezer száljára a korábbi 14 875 forintról 15 175 forintra nő (vagyis 19 szálas dobozra a korábbi 282,60 forint helyett 288,30 forint az adó).
A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 5545 forint helyett 6070 forint (egy 40 grammos csomagra a korábbi 221,80 forint helyett 242,80 forint).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében és a 2008. évi LXVIII. törvény 12. §-ában.]

Változás 2009. július 1-jétől.

A cigaretták ezer száljára kivetendő legkisebb adó 15 175 forintról 15 475 forintra nő (azaz egy 19 szálas dobozra 294 forint az adó).
A finomra vágott fogyasztási dohányok (cigarettadohányok) és az egyéb fogyasztási dohányok (pipadohányok) adóminimuma kilogrammonként 6070 forintról 6500 forintra nő (egy 40 grammos csomag adója 260 forint).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdésében és a 2008. évi LXVIII. törvény 12. §-ában.]

Nem változott.

A cigaretta kiskereskedelmi ára után 2009-ben is 28,3 százalék adó fizetendő. A finomra vágott fogyasztási dohányok adója 52 százalék marad, az egyéb fogyasztási dohányoké pedig változatlanul 32,5, a szivaré, szivarkáé 28,5 százalék.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bek. b)-d) pontjaiban.]

Üzemanyagok adómértéke

Változás 2009. január 1-jétől.

A korábbi 8 forint adópótlék helyett a 0,001 és 0,005 százalék közötti kéntartalmú benzin és a gázolaj után is 40 forint pluszadót kell fizetni, vagyis ugyanannyit, mint a 0,005 százalék fölötti kéntartalmú benzinre, illetve gázolajra. (Megváltozott ugyanis az üzemanyagszabvány kénmentességi szabálya, amely szerint 2009. január 1-jétől nem a legfeljebb 0,005 százalék, hanem a maximum 0,001 százalék kéntartalmú benzin, illetve gázolaj a szabványos, vagyis szabályosan csak ezek forgalmazhatók.)

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (3) és a 2007. évi CXXVI. törvény 435. § (2) bekezdéseiben.]

Változás az Európai Bizottság jóváhagyását követően.

Az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő második hónap első napjától 4,4 százalék helyett legalább 4,8 százalék bioetanol-, illetve biodízel-tartalom szükséges ahhoz, hogy a benzinre, illetve a gázolajra az alacsonyabb adót lehessen kivetni, azaz a literenként továbbra is 103,50 forintot, illetve 85 forintot. (A bizottsági jóváhagyás várható időpontja 2009 eleje, a tényleges dátumot a Magyar Közlöny közzéteszi.) A bizottsági jóváhagyást követően a 4,8 százalék biotartalom alatt az adó literenként 40 fillérrel nő, vagyis a benziné 108,30 forintról 108,70 forintra, a gázolajé 88,90 forintról 89,30 forintra.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. a), d) pontjaiban és a 2008. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: 2008. decemberi adómódosító törvény) 201. § (5)-(6) bekezdéseiben.]

Nem változott.

Az ólmozott benzin és az egyéb üzemanyagok (LPG, sűrített földgáz), valamint a gázolajok közül a tüzelő- és a fűtőolaj adója változatlan marad (lásd táblázatunkat a 42. oldalon).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bek. b)-c), f)-g) pontjaiban.]

Italok adómértéke

Nem változott.

A jövedéki italok (tömény szesz, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék) adója nem változik.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 64. § (2)-(3), 76. § (3), 80. § (2), 89. § (2), 93. § (2) bekezdéseiben.]

Személyi poggyász adómentessége

Új előírás 2008. december 1-jétől.

A harmadik országból hazaérkező vagy onnan ideutazó magánszemélyeknek továbbra sem kell jövedéki adót fizetniük a behozott jövedéki termékek után, de a továbbiakban
■ az adómentességet új jogszabály, az utasforgalmi törvény írja elő (nem a jövedékiadótörvény, mint korábban);
■ nem az számít adómentesnek, ami vámmentes, hanem éppen fordítva: a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK tanácsi rendelet 45. cikke szerint az a termék vámmentes, amit jogszabály, jelen esetben az utasforgalmi törvény, áfamentesnek (és egyben jövedékiadó-mentesnek) minősít.

[Lásd a 2008. évi LXVIII. törvény 99/A §-ában, 103. § (2) bek. 3. pontjában és a 2008. évi LXVIII. törvény 1. §-ában.]

Változás 2008. december 1-jétől.

Utas adómentesen legfeljebb 16 liter sört, 4 liter szőlőbort hozhat be (korábban a sörre nem volt korlátozás, szőlőborból pedig 2 litert lehetett behozni.)

[Lásd a 2008. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bek. c)-d) pontjaiban.]

Változás 2009. január 1-jétől.

A nem légi utasok cigarettából csak 40 szálat, szivarból 10, szivarkából 20 darabot, fogyasztási dohányból pedig 50 grammot hozhatnak be adómentesen.

[Lásd a 2008. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bek. a) pontjában, 22. §-ában.]

Nem változott.

Az utas a tankban lévő mennyiségen felül - kannában - további 10 liter üzemanyagot hozhat be adómentesen.
Az italok közül alkoholból a 22 szeszfok felett 1 liter, 22 szeszfokig 2 liter, pezsgőből, köztes alkoholtermékből, egyéb borból 2 liter hozható be adómentesen.
Légi utasok esetében cigarettából továbbra is 200, szivarból 50, szivarkából 100 behozott szál adómentes, fogyasztási dohányból 250 gramm.

[Lásd a 2008. évi LXVIII. törvény 7. § (1) bek. a)-b), e) pontjaiban, 22. §-ában.]

Ha az utas a belföldre lépése napján még nem töltötte be a 17. életévét, adómentesen továbbra sem hozhat be jövedéki terméket.

[Lásd a 2008. évi LXVIII. törvény 7. § (6) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Jövedékiadó-mértékek 2009-ben

Termék	Adó	EU-s minimum
ÁSVÁNYOLAJTERMÉKEK
Ólmozatlan benzin
2009. január 1-jétől
- bioetanol-tartalom min. 4,4%	103 500 Ft/ezer	359 euró/ezer liter
- bioetanol-tartalom kisebb 4,4%-nál	108 300 Ft/ezer	359 euró/ezer liter
EU-jóváhagyást követő második hónap első napjától
- bioetanol-tartalom min. 4,8%	103 500 Ft/ezer	359 euró/ezer liter
- bioetanol-tartalom kisebb 4,8%-nál	108 700 Ft/ezer	359 euró/ezer liter
Ólmozott benzin	111 800 Ft/ezer	421 euró/ezer liter
Gázolaj
Tüzelő-, fűtőanyagként	85 000 Ft/ezer	21 euró/ezer liter
Üzemanyagként
2009. január 1-jétől
- biodízel-tartalom min. 4,4%	85 000 Ft/ezer	302 euró/ezer liter
- biodízel-tartalom kisebb 4,4%-nál	88 900 Ft/ezer	302 euró/ezer liter
EU-jóváhagyást követő második hónap első napjától
- biodízel-tartalom min. 4,8%	85 000 Ft/ezer	302 euró/ezer liter
- biodízel-tartalom kisebb 4,8%-nál	89 300 Ft/ezer	302 euró/ezer liter
Cseppfolyósított gáz (LPG)
- üzemanyag	47 900 Ft/ezer kg	125 euró/ezer kg
- nem közúti motorikus	10 500 Ft/ezer kg	41 euró/ezer kg
- egyéb célra (háztartás)	0 Ft/ezer kg	0 euró/ezer kg
Fűtőolaj
- 1%-nál kisebb kéntartalommal, gázolaj- tól eltérő paraméterekkel	3 900 Ft/ezer kg	15 euró/ezer kg
- 1%-nál nagyobb kéntartalommal, gázolajtól eltérő paraméterekkel	40 000 Ft/ezer kg	15 euró/ezer kg
- egyébként	102 000 Ft/ezer kg	15 euró/ezer kg
EGYÉB TERMÉKEK
Alkoholtermékek	236 000 Ft/hl/100^o	5,5 euró/hl/100^o
Bérfőzési szeszadó
- 50 hektoliterfok/év alatt	118 000 Ft/hl/100^o	normál adó 50%-a
- 50 hektoliterfok/év fölött	236 000 Ft/hl/100^o	normál adó
Szőlőbor	0 Ft/hl	0 euró/hl
Egyéb bor	8 000 Ft/hl	0 euró/hl
Pezsgő	12 200 Ft/hl	0 euró/hl
Köztes alkoholtermék	18 800 Ft/hl	45 euró/hl
Sör	540 Ft/B^o/hl	0,748 euró/B^o/hl
Dohánygyártmányok
Cigaretta	8265 Ft/ezer db és a kiskerár 28,3%-a, de min. 15 175 Ft/ezer db, 2009. július 1-jétől min. 15 475 Ft/ezer db	a kiskerár 57%-a, illetve 64 euró/ezer db*
Szivar, szivarka	a kiskerár 28,5%-a	a kiskerár 5%%-a
Finomra vágott dohány	a kiskerár 52%-a, de min. 6070 Ft/kg, 2009. július 1-jétől min. 6500 Ft/kg	a kiskerár 36%-a
Egyéb fogyasztási dohány	a kiskerár 32,5%-a, de min. 6070 Ft/kg, 2009. július 1-jétől min. 6500 Ft/kg	a kiskerár 20%-a

*Ha a magyar adómértéket EU-módszerrel számoljuk, vagyis a 2008-ban legkelendőbb, 19 szálas csomagolású cigaretta fogyasztói árához viszonyítjuk, akkor az adó az arra érvényes 540 forintos árnak az 57,38%-a, ezerdarabonként 67,49 euró (2007. október 1-jei, 241,65 forintos euróárfolyamon).
__________________________________________________________________________________

Biodízel fogalma

Változás 2009. január 1-jétől.

Az állati eredetű olajból előállított üzemanyag is biodízelnek minősül (nemcsak a növényi olajból előállított).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 37/A pontjában.]

Tiszta növényi olaj

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Tiszta növényi olajnak az a 1507-1518 vámtarifaszámok alatti olaj számít (függetlenül a műszaki paramétereitől), amelyet eleve azért állítanak elő, hogy üzemanyagként használják fel, vagy abba belekeverjék, illetve hogy tüzeljenek, fűtsenek vele.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 37/C pontjában.]

A tiszta növényi olajat adóraktári körülmények között, az adóraktárakra vonatkozó szabályok szerint kell előállítani, s ehhez bioüzemanyag-adóraktári engedélyt kell kiváltani.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 34. § (3) bekezdésében, 58. § (1) bek. g) pontjában.]

Sűrítettgáz-töltő adóraktár

Változás 2009. január 1-jétől.

Sűrítettgáztöltő adóraktár bio- vagy más gázból gyártott üzemanyagot is előállíthat (sűríthet), nemcsak sűrítettföldgáz-üzemanyagot.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 58. § (1) bek. d) pontjában.]

Jövedéki biztosíték bankgaranciában

Változás 2009. január 1-jétől.

Bármely uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hitelintézete által nyújtott bankgaranciát el kell fogadni jövedéki biztosítékként (korábban csak belföldi székhelyű hitelintézet vagy külföldi székhelyű hitelintézetnek belföldi hitelintézet által felülgarantált bankgaranciáját lehetett).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 7. § 43. pontjában, 42. § (8) bekezdésében.]

Engedélyezés jogutódlás esetén

Változás 2009. január 1-jétől.

Nem kell új engedélykérelmet beadni, ha a jövedéki engedélyes személye jogutódlás miatt változik meg, elégséges a változást engedélymódosításként bejelenteni és az engedély módosítását kérni.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48/C. §-ában.]

Adatszolgáltatás vevőnyilvántartásból

Változás 2009. július 1-jétől.

Valamennyi adóraktár-engedélyes és jövedéki engedélyes kereskedő csakis elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül teljesítheti a vámhatóság kérése esetén kötelező adatszolgáltatást a vevőnyilvántartásából (vagyis nem választhatja a nem elektronikus közlést, mint korábban).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 41. § (3), 106. § (7) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (3) bekezdéseiben.]

Adatszolgáltatás zárjegyfelhasználásról

Változás 2009. január 1-jétől.

A vámhatóság a zárjegy-felhasználási adatok szolgáltatására ezentúl nem írhat elő a tárgynapot követő nap helyett annál rövidebb (például órában meghatározott) határidőt.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (13) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 241. § (1) bekezdéseiben.]

Változás 2009. február 1-jétől.

A zárjegyek felhasználásáról naponta kötelezően szolgáltatandó adatokat ezentúl kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani a vámhatóság részére (korábban az elektronikus adattovábbítás csak lehetőség volt).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (12) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 241. § (2) bekezdéseiben.]

Zárjegykészlet-változások napi jelentése

Változás 2009. július 1-jétől.

A zárjegyfelhasználóknak (adóraktár-engedélyes, importáló, bejegyzett, illetve alkalmi beszerzésre jogosult, úgynevezett nem bejegyzett kereskedő, közösségi kereskedő) zárjegykészletük valamennyi változását be kell jelenteniük a vámhatósághoz (korábban csak a felhelyezett zárjegyekét kellett), főszabály szerint a készletváltozást (csökkenést, növekedést) követő napon. A palackozás közben megsérült, külön jogszabály - a 36/1997. PM-rendelet - szerint megsemmisítendő zárjegyeket a megsemmisítésüket követő napon, a vis major miatt használhatatlanná vált vagy megsemmisült zárjegyeket - feltéve, hogy darabszámuk és sorszámuk megállapítható volt - a vámhatósági jegyzőkönyv felvételét követő napon kell jelenteni.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (13) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (3) bekezdéseiben.]

Zárjegymegrendelés

Változás 2009. július 1-jétől.

Zárjegy kizárólag elektronikus úton rendelhető meg.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (4) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (3) bekezdéseiben.]

Zárjegyelszámolás rendje

Változás 2009. július 1-jétől.

Az adóraktári zárjegyfelhasználónak már csak évente egyszer, a jövedéki termékek évenkénti készletfelvételének időpontjában kell elszámolnia a zárjegyekkel a vámhatóságnál (nem pedig háromhavonta, mint korábban), s a vámhatóságnak csak ekkor kell ellenőriznie a tényleges zárjegykészletet.
A palackozás közben megsérült zárjegyek külön jogszabályban - a 36/1997. PM-rendeletben - meghatározott feltételek szerint számolhatók el csökkenésként. A vis major miatt eltűnt, megrongálódott zárjegyek esetében az elszámolhatósághoz a zárjegy sorszáma is szükséges.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (6)-(7) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (3) bekezdéseiben.]

Nem változott.

A bejegyzett kereskedő továbbra is háromhavonta, az importáló, az alkalmi beszerzésre jogosult, úgynevezett nem bejegyzett kereskedő és a közösségi kereskedő pedig ügyletenként, az átvétel napját követő 60 napon belül köteles a vámhatóságnál elszámolni a zárjegyekkel. Ha a zárjegyelszámolás a 60 napon belül nem bonyolódik le, a vámhatóság legfeljebb 30 nap haladékot adhat.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 73. § (6) bekezdésében.]

Szőlőbor-elszámolás

Változás 2009. július 1-jétől.

A szőlőbortermelő (egyszerűsített adóraktár) köteles elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül benyújtani a vámhatósághoz az évi kétszeri, augusztus 15-éig, illetve december 15-éig teljesítendő borelszámolását, ha az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó egyéb adóit elektronikusan kell bevallania (egyéb esetekben ez továbbra is csak válaszható megoldás).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 83. § (5) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (3) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Energiaadó a szénre is

2009. január 1-jétől a szén után is meg kell fizetni az energiaadót - nem csak a földgáz és a villamos energia után -, írja elő az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (mivel 2008. december 31-én lejár a szén adóztatására az uniós csatlakozáskor szerzett moratórium). A szénadó ezer kilogrammonként 2040 forint.
Az energiakereskedőnek kell megfizetnie az energiaadót a szén után is, ha felhasználónak -kivéve a lakosságot - értékesít (vagyis ha továbbértékesítőnek ad el, akkor neki nincs adófizetési kötelezettsége, de ahhoz, hogy ne számítson fel adót, a továbbértékesítőnek írásos nyilatkozatot kell tennie, hogy ekként vásárol tőle). Hasonlóan a földgázhoz és a villamos energiához, a felhasználót terheli viszont a szénadó, ha a szenet nem energiakereskedőtől, hanem a termelőtől - például szénbányától, szénfeldolgozótól (kokszolóműből, brikettálótól) - vásárolja, vagy szervezett piacról, vagy uniós államból veszi (ez esetekben önadózással kell megfizetni az adót), illetve ha importálja, vagyis unión kívüli államból szerzi be (ilyenkor a vámhatóság veti ki az adót).
A lakossági szénfelhasználást nem terheli energiaadó (ahogy az ilyen földgáz- és villamosenergia-felhasználást sem). A szenet vásárló magánszemély köteles írásos nyilatkozatba adni az energiakereskedőnek, hogy saját felhasználásra vásárol. Ha utóbb kiderül, hogy nyilatkozata valótlan volt, az adót az adóhatóság tőle hajtja be.
Földgáz, villamos energia esetében továbbra is, 2009. januártól pedig szén esetében is mentesülnek az energiaadó alól a villamosenergia-erőművek, illetve a távhőt termelő és a vegyipari cégek. Ők 2009. január 1-jétől akkor is visszaigényelhetik, illetve levonhatják az adót, ha az energiaterméket felhasználóként szerzik be, vagyis ha például egy kokszolómű kokszolásra vásárol szenet (korábban csak az adózottan vásárolt vagy importált termékek adóját lehetett visszaigényelni, levonni).
Az üzleti és a nem üzleti felhasználásnak mégsem lesz külön adókulcsa 2009. január 1-jétől (a kétféle EU-minimumhoz igazodó kétkulcsos adó bevezetését a 2007. decemberi adómódosító törvény írta volt elő). Ez azt jelenti, hogy az itthoni energiaadó-mértékek továbbra is a magasabb uniós, vagyis a nem üzleti felhasználásra ott előírt minimumhoz igazodnak a villamos energia, a földgáz és 2009. januártól a szén esetében is.
__________________________________________________________________________________

Nyilvántartás-elszámolás benyújtása adóbevalláshoz

Változás 2009. október 1-jétől.

Az adóraktárengedélyeseknek, a bejegyzett kereskedőknek, illetve adóképviselőiknek, valamint a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőinek kizárólag elektronikus úton, de csakis az ügyfélkapun keresztül kell benyújtaniuk az adókötelezettségük megállapításához szükséges nyilvántartásaikat, azaz a termékmérleg havi zárásának adatait, illetve a szállítási nyilvántartás havi zárásának összesítését. (Ezeket elektronikusan korábban is be kellett nyújtaniuk, de a vámhatósággal kiépített közvetlen elektronikus adatkapcsolati, úgynevezett KEA-rendszeren keresztül, és ezzel párhuzamosan papíron is.)

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 48/B. § (2) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (4) bekezdéseiben.]

Engedélyfeltételek

Változás 2009. október 1-jétől.

A bejegyzett kereskedők, illetve adóképviselőik, valamint a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselői e tevékenységükre akkor is kaphatnak engedélyt a vámhatóságtól, ha nem kapcsolódnak a KEA-rendszerhez (eddig csak akkor kaphattak engedélyt, ha bejelentkeztek a rendszerbe).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 24. § (1) bek. e), 26. § (3) bek. e), 31. § (3) bek. d) pontjaiban és a 2008. decemberi adómódosító törvény 241. § (4) bekezdésében.]

Az adóraktár-engedélyesnek a továbbiakban csak a termékkísérő okmányokat kell a KEA-rendszeren keresztül benyújtania.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 35. § (1) bek. f) pontjában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 241. § (4) bekezdésében.]

Értesítés tagállami beszerzésről

Változás 2009. október 1-jétől.

Ha adóraktárengedélyes vagy bejegyzett kereskedő uniós államból szerez be üzemanyagot, tüzelőanyagot és tömény alkoholt, azt a termékek betárolásának napján az ügyfélkapun - nem pedig a KEA-rendszeren - keresztül kell a vámhatósághoz elektronikusan bejelentenie.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 22. § (2), 25. § (2) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 241. § (4) bekezdéseiben.]

Adó-visszaigénylés

Változás 2009. január 1-jétől.

A magas kéntartalmú, 2710 19 45 vámtarifaszámú gázolaj után nem igényelhető vissza az adó, vagyis ezentúl csak a 2710 19 41 vámtarifaszámú gázolaj után jár adó-visszatérítés.
A gázolaj jövedéki adója a külföldi hajólajstromban nyilvántartott hajóban történt felhasználás esetén is visszaigényelhető - korábban ez csak magyar nyilvántartásban szereplő hajók esetében volt érvényes -, feltéve, hogy a hajóval gazdasági tevékenység keretében árut vagy személyt szállítanak (hobbiutakra nem vonatkozik a szabály).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 55. § (2) bekezdésében.]

Adójegyrendelés korlátozása

Változás 2009. február 1-jétől.

A korábbi nyolc hétről két hónapra nő az úgynevezett referencia-időszak - vagyis az az időtartam, amely alatt csak korlátozott mértékben rendelhető adójegy -, az ezen idő alatt átvehető adójegyek száma pedig a megelőző évi átlagos havi mennyiség 125 százalékáról 115 százalékára csökken. A korlátozás kiterjed továbbá a fogyasztási dohányok, vagyis a cigarettadohány, a pipadohány adójegyére is (azaz nem csak a cigaretta-adójegyre lesz érvényes).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 98. § (12) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (2) bekezdéseiben.]

Vendéglátóhely napi nyilvántartása

Új előírás 2009. február 1-jétől.

A vendéglátóhelyek működtetőinek folyamatos nyilvántartást kell vezetniük az alkoholtermékek készletforgalmáról, vagyis a napi beszerzésről, értékesítésről és készletzárásról (kivéve a sört, a pezsgőt és a köztes alkoholtermékeket, például a vermutot, ezeket továbbra sem kell nyilvántartani). A nyilvántartás - a 8/2004. PM-rendelet szerint - számítógépen is vezethető, ha a vámhatóság ezt előzetesen jóváhagyja, illetve papíron is, ha az erre használt nyomtatványt a vámhatóság előzetesen hitelesíti (laponként lepecsételi).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (10) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 201. § (2) bekezdéseiben.]

Jármű, eszköz lefoglalásának mellőzése

Változás 2009. január 1-jétől.

Nem kötelező lefoglalni az adózás alól elvont termékek felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközöket abban az esetben, ha a jogsértés tárgyát képező termékek mennyisége meghaladja ugyan a kereskedelmi mennyiséget (ami korábban önmagában kizárta azt, hogy el lehessen tekinteni a lefoglalástól), de gyorsított (azaz helyszíni) eljárás keretében szabják ki, szedik be a jövedéki bírságot, illetve kobozzák el az adózás alól elvont terméket.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 119. § (4) bekezdésében.]

Adókivetés elkobzott termékre is

Változás 2009. január 1-jétől.

Az elkobzott termékekre is kivethető a jövedéki adó, ha azt a jövedéki jogot megsértő személy kéri. E módosítás révén jövedéki bűncselekményekre is alkalmazható a büntető törvénykönyvnek az a szabálya, hogy megszüntethető a büntethetőség abban az esetben, ha az elkövető megtéríti a kárt (jövedékijogsértés esetén az adót, bírságot).

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 120. § (4) bekezdésében.]

Svédcsepp adómentessége

Változás az adómódosító törvény kihirdetésétől.

2011. március 31-éig meghosszabbodik a svédcsepp adómentessége (összhangban a - 2005. évi CXV. törvény - gyógyszertörvény és a vonatkozó uniós átmeneti rendelkezések változásával).
Az új időpontig általában sem kell a jövedéki törvény rendelkezéseit alkalmazni a 2208 vámtarifaszám (alkohol termékkör) alá tartozó svédcseppre és hasonló típusú gyógyhatású termékekre, azaz például nem kell azokat adóraktárban előállítani sem.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 132. §-ában és a 2008. decemberi adómódosító törvény 216. § (1) bekezdésében.]

Diplomata-adómentesség

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adómentesség viszonosság esetén bármely tagállam diplomatáit és konzulátusát, illetve a közösség területén működő nemzetközi szervezetét és mindezek tagjait megilleti (korábban csak az EU-tagállamban működő ilyen szervezetek és azok tagjai élveztek mentességet).
A tiszteletbeli konzulokra ezentúl nem érvényes a jövedékiadó-mentesség.

[Lásd a 2003. évi CXXVII. törvény 47/A. § (1), (4) és a 2008. decemberi adómódosító törvény 216. § (2), 241. § (1) bekezdéseiben.]

__________________________________________________________________________________

Fontosabb módosulások a jövedékiadó-törvényben

Paragrafus	A változás tárgya
2008. december 1-jétől érvényes
99/A §, 103. § (2) 3.	A személyi poggyász jövedékiadó-mentessége külön törvényben.
2009. január 1-jétől érvényes
7. § 21/A	A gazdasági célú légi közlekedés fogalma.
7. § 37/A	A biodízel állati eredetű olajból is előállítható.
7. § 37/C	A tiszta növényi olaj fogalma.
7. § 43.	Pénzügyi biztosíték lehet uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hitelintézete által nyújtott bankgarancia is.
34. § (3)	Tiszta növényi olaj előállítható adóraktárban is.
42. § (8)	Pénzügyi biztosíték lehet uniós tagállam vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam hitelintézete által nyújtott bankgarancia is.
47/A § (1), (4)	Megszűnik a tiszteletbeli konzul jövedékiadó-mentessége; adómentesség viszonosság esetén bármely tagállam diplomatájára, diplomáciai, konzuli képviseletére, nemzetközi szervezetére és tagjára.
48/C §	A vámhatóság által kiadott engedély engedélyesének személyében bekövetkezett jogutódlás esetén az engedélymódosítás szabályai szerint kell eljárni.
55. § (2)	Nemcsak magyar, hanem külföldi lajstromjelű hajóban felhasznált gázolaj adója is visszaigényelhető.
58. § (1) d)	A sűrített földgázon kívüli más sűrítettgáz-halmazállapotú üzemanyag (például biogáz) is előállítható sűrítettgáz-töltő adóraktárban.
58. § (1) g)	Tiszta növényi olaj előállítható bioüzemanyag-adóraktárban is.
97. § (2)	A dohánygyártmányok adómértékének növelése.
119. § (4)	Jármű, eszköz lefoglalásának mellőzése gyorsított eljárás esetén.
120. § (4)	Adókivetési lehetőség elkobzott termékre is.
128/B §	A földgázellátásról szóló törvény szerint megvalósuló szervezeti átalakulás esetén is a jogutódlásra vo- natkozó szabályok alkalmazhatók.
2009. február 1-jétől érvényes
73. § (12)	A napi jelentést a zárjegyfelhasználásról kötelező elektronikusan benyújtani.
98. § (12)	Az adójegy-megrendelések referencia-időszaka nő, a beszerezhető mennyiség csökken.
110. § (10)	A vendéglátóhelyeknek kötelező napi nyilvántartást vezetniük az alkoholforgalomról (kivéve például a sört, pezsgőt).
Az európai bizottsági határozat jóváhagyását követő második hónap első napjától érvényes
52. § (1) a), d)	Benzinre és gázolajra legalább 4,8% biotartalom esetén érvényes alacsonyabb mértékű adó.
2009. július 1-jétől érvényes
41. § (3)	Adóraktár-engedélyeseknek elektronikusan kötelező adatot szolgáltatniuk a vevőnyilvántartásukból.
73. § (4)	A zárjegyfelhasználók a zárjegyet kizárólag elektronikus úton rendelhetik meg a vámhatóságtól.
73. § (6)	Az adóraktáraknak csak évente egyszer kell elszámolniuk a zárjegyekkel.
73. § (7)	A palackozás közben megsérült zárjegyekkel külön jogszabály szerint lehet elszámolni, vis major esetén a zárjegy sorszáma is szükséges az elszámoláshoz.
73. § (13)	A zárjegykészlet valamennyi változását elektronikus úton kell jelenteni.
83. § (5)	Az egyéb adókra nézve elektronikus adóbevallásra kötelezett bortermelők csak elektronikusan nyújthat- nak be szőlőbor-elszámolást.
97. § (2)	A dohánygyártmányok adóminimuma nő.
106. § (7)	Jövedéki engedélyes kereskedőknek elektronikusan kötelező szolgáltatniuk az adatokat a vevőnyilván- tartásukból.
2009. október 1-jétől érvényes
22. § (2)	Az adóraktár-engedélyesnek elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) kell értesítenie a vámhatóságot tagállami üzemanyag-, alkoholbeszerzésről.
24. § (1) e)	Bejegyzett kereskedő engedélyének nem feltétele, hogy kapcsolódjék a KEA-rendszerhez.
25. § (2)	Bejegyzett kereskedőnek elektronikusan (ügyfélkapun keresztül) kell értesítenie a vámhatóságot tagálla- mi üzemanyag-, alkoholbeszerzésről.
26. § (3) e)	Bejegyzett kereskedő adóképviselője engedélyének nem feltétele, hogy kapcsolódjék a KEA-rendszer- hez.
31. § (3) d)	Csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője engedélyének nem feltétele, hogy kapcsolódjék a KEA- rendszerhez.
35. § (1) f)	Adóraktár-engedélyesnek csak a termékkísérő okmányokat kell a KEA-rendszeren keresztül benyújta- nia.
48/B § (2)	A termékmérleg havi zárásának adatait és a szállítási nyilvántartás havi összesítését elektronikusan, kizárólag ügyfélkapun keresztül kell benyújtani.

Mit kell tudni az adózás rendjéről?

Meghatalmazott képviselői bejelentés

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az állandó meghatalmazás, megbízás keletkezését nemcsak az adózó, hanem a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatósághoz. Ilyenkor az adóhatóság köteles értesíteni a meghatalmazót, hogy bejelentették nála a képviseleti jogot.
Nemcsak az állandó és eseti képviseleti jog megszűnése, hanem annak keletkezése is aznaptól hatályos, amikor azt az adóhatósághoz bejelentik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]

Törzskönyvi szervek egyablakos bejelentkezése

Változás 2009. július 1-jétől.

Az adóköteles tevékenységet folytató költségvetési szervek, a költségvetési szervek gazdálkodási szabályait alkalmazó, illetve külön törvény alapján a kincstár által nyilvántartandó egyéb jogi személyek (összefoglaló néven: törzskönyvi szervek) által bejelentendő adatok köre kiegészült az e szervekre speciálisan jellemző adatokkal. Ezek közé tartoznak például az adózó alapítójának, az alapítói jogok gyakorlójának vagy fenntartójának, irányító vagy felügyeleti szervének adatai, a jogutódlásra, a finanszírozás módjára, az átalakulásra vonatkozó adatok.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17/A. § (1) bekezdésében.]

A törzskönyvi szervek a kincstáron keresztül kötelesek eleget tenni állami adóhatósági bejelentkezési és változásbejelentési kötelezettségüknek (a közvetlenül az állami adóhatósághoz történő bejelentkezés, illetve változásbejelentés helyett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17/A. § (2), (5)-(8), 24. § (2) bekezdéseiben, 24. § (10) bek. a), e) pontjaiban.]

Az APEH a törzskönyvi szerv adóazonosító számát elektronikus úton közli a kincstárral, vagy - az okot megjelölve - értesíti a kincstárat, miért nem adhat adószámot.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17/A. § (4) bekezdésében.]

A kincstáron keresztül kell bejelentkezniük (a változásokat bejelenteniük) az adóhatósághoz azoknak a már nyilvántartásba vett törzskönyvi szerveknek is, amelyek nyilvántartásba vételük időpontjában még nem végeztek adóköteles tevékenységet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17/A. § (3) bekezdésében.]

Az állami adóhatóság és a kincstár 2009. december 31-éig köteles átadni egymásnak a törzskönyvi szervek mindkettőjük által nyilvántartandó adatait. Az egyeztetés után a főszabály érvényesül, hogy az adóköteles tevékenységet végző törzskönyvi szervek bejelentését, változásbejelentését a kincstáron keresztül tudatják az APEH-hal.
[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17/A. §-ában.]

Foglalkoztatott bejelentése jogutódlásnál

Változás 2009. február 1-jétől.

A jogutód adózó nem csupán a továbbfoglalkoztatott biztosítottak adatait köteles bejelenteni, hanem a jogelőd által alkalmazott többiekéit is.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bek. c) pontjában.]

Egészségügyi járulék bejelentése

Változás 2009. január 1-jétől.

Az egészségügyi járulékot fizető magánszemélynek biztosítási jogviszony létesítésekor nem kell bejelentenie az állami adóhatósághoz, hogy már nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, ehelyett a foglalkoztató által bejelentett új biztosítási jogviszony alapján az APEH hivatalból állapítja meg járulékfizetési kötelezettsége megszűnésének időpontját. Az APEH-nak a járulékfizetési kötelezettség megszűnése megállapított napjáról értesítenie kell az érintett magánszemélyt és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat is.
Járulékfizetési kötelezettségének megszűnését változatlanul be kell jelentenie a magánszemélynek, ha azért nem köteles tovább egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, mert nem létesít ugyan biztosítási jogviszonyt (például munkaviszonyt), de a társadalombiztosításról szóló törvényben - vagyis az 1997. évi LXXX. törvény 16. paragrafusa (1) bekezdésének a)-p) vagy s)-t) pontjaiban - meghatározott módon természetbeni egészségügyi szolgáltatásra válik jogosulttá (például nappali tagozatos egyetemista). Ilyenkor ugyanis az adóhatóság nem szerez hivatalból tudomást a változásról.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § (7) bekezdésében.]

Járuléknemfizetők vizsgálata

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az egészségbiztosítási szerv, azaz az OEP köteles átadni az APEH-nak a nyilvántartásában szereplő, de nem biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult magánszemélyek adatait. Az állami adóhatóság összeveti azokat a saját nyilvántartásában szereplő természetes azonosító adatokkal, s ha azt állapítja meg, hogy a magánszemély után nem fizetnek járulékot, felszólítja a magánszemélyt, hogy megadott időn belül hitelt érdemlő módon bizonyítsa, jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
Ha a felszólítást követően a magánszemély vagy képviselője a határidőn belül bizonyítja, hogy a magánszemély jogosult egészségügyi szolgáltatásra - illetve ha a magánszemély elhalálozott, továbbá ha tartósan külföldön tartózkodik, és belföldi lakóhely hiányában nem minősül belföldinek -, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság köteles haladéktalanul megküldeni az egészségbiztosítási szervnek.
Ha a magánszemély (vagy képviselője) a határidőn belül nem bizonyít, az adóhatóság határozatban állapítja meg a fizetendő összeget.
Az APEH a tárgyhónapban egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek adatait a tárgyhót követő hónap végéig, a járulékfizetésre újonnan kötelezettekét pedig a határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül köteles elektronikus úton továbbítani az OEP-nek.
Ha az adóhatóság az egészségbiztosítási szerv által közölt természetes azonosító adatok alapján nem képes beazonosítani a magánszemélyt, a kapott adatokat "nem beazonosítható" jelzéssel vissza kell küldenie az egészségbiztosítási szervnek.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20. § új (8)-(11) bekezdéseiben.]

Adatok bejelentése illetékkiszabáshoz

Változás 2009. január 1-jétől.

A vagyont szerző személynek az eladó(k) adatai mellett saját adatait is be kell jelentenie az APEH-nak. (Az eladók adatait korábban az akkor még külön szervezetként működő illetékhivatal jelentette be az APEH-nak.) A vagyont szerző a bejelentéssel egyidejűleg nyilatkozhat az őt megillető illetékkedvezményről vagy illetékmentességről.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 21. § (2) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Várható módosítások az adózás rendjében

A parlament a cégtörvényt és a csődtörvényt módosító törvényjavaslatról, amely az adózás rendjéről szóló törvény néhány passzusát is megváltoztatná, csak lapzártánk után, várhatóan még decemberben szavaz. Ismertetőnkben ezeket foglaljuk össze, az adózás rendjéről szóló törvényben pedig (287-354. oldal) külön kiemeljük az Országgyűlés elé terjesztett javaslatpontokat - ahol hatálybalépésük tervezett időpontja is szerepel -, s a 345., illetve a 347. oldalon a cégtörvény-, illetve a csődtörvény-módosító törvényjavaslat idevágó részeit is közöljük.

■ Számviteli beszámolók közzététele

A számviteli beszámoló csak akkor számít a kormányzati honlapon közzétételre benyújtottnak, ha a cég csatolja a beszámolót, a könyvvizsgálói jelentést (ha ilyet készíttetnie kell), a közgyűlési határozatot az adózott eredmény felhasználásáról, a Cégközlöny honlapján majdan megtalálható elektronikus űrlapot, valamint befizeti a Cégközlöny számlájára a 3 ezer forint közzétételi díjat is. Ha a díjat nem fizetik be, akkor úgy kell tekinteni, hogy a cég nem teljesítette közzétételi kötelezettségét.
A közzétételi kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság és a céginformációs szolgálat ellenőrzi, mégpedig
■ az elektronikus űrlapok beérkezését az APEH a közzétételi határidő lejártát követő 30 napon belül;
■ a közzétételi költség megfizetését a céginformációs szolgálat a közzétételre benyújtástól számított 30 napon belül.
Ha az APEH azt állapítja meg, hogy az elektronikus űrlap határidőre nem érkezett meg hozzá, vagy ha a céginformációs szolgálat arról értesíti az APEH-ot, hogy a cég nem fizette be a közzétételi díjat, akkor az APEH felhívja a céget a kötelezettség teljesítésére, s erre 15 napos határidőt szab. Ha a cég ezt is elmulasztja, 60 napra felfüggeszti a cég adószámát, s ha ez sem jár eredménnyel, a cégbíróságon - elektronikus úton - kezdeményezi a cég megszüntetését.
Ha a cégbíróság a rendelkezésére álló információk alapján - az APEH-értesítés nyomán - azt állapítja meg, hogy a cég elmulasztotta közzétételi kötelezettségét, azt az APEH-értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül megszűntnek kell nyilvánítania.
E közzétételi rendszer várhatóan 2009. május 1-jén lép életbe, vagyis ezt követően a beszámolókat csak elektronikus úton és csak a kormányzati portálon keresztül lehet közzétenni (függetlenül attól, hogy a beszámolónak milyen a fordulónapja, és milyen időszakra vonatkozik). Addig a beszámoló papíron és elektronikusan egyaránt megküldhető a céginformációs szolgálatnak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 174/A §-ában és a T/6768. törvényjavaslat 18-19. §-aiban, 84. § (2) bekezdésében, 87. §-ában.]

■ TEÁOR-szám bejelentése

A 2007. december 31-éig bejelentett, automatikusan át nem fordítható, TEÁOR'03 szerinti tevékenységi köreik TEÁOR'08 szerinti átsorolását 2008. július 1-je helyett az éves bevallók a 2008-ról 2009-ben benyújtandó bevallásukkal egyidejűleg, az egyéb adózók pedig az első 2009-es adómegállapítási időszakukról szóló adóbevallásukkal egyidejűleg (tipikusan 2009. február 12-éig) kötelesek bejelenteni az APEH-nak. A bejelentés papíron vagy elektronikusan is benyújtható.
Aki nem tartotta be a 2007 decemberében 2008. július 1-jére előírt átjelentési határidőt, arra mulasztási bírság nem szabható ki, illetve az esetleges kiszabó határozatokat az APEH-nak a várhatóan 2008. decemberi törvénymódosítás hatálybalépéstől számított 60 napon belül hivatalból vissza kell vonnia, a már beszedett bírságot hivatalból vissza kell fizetnie.

[Lásd a T/6768. törvényjavaslat 24. §-ában, 28. § (7) bekezdésében.]

A cégeknek a főtevékenységükről a TEÁOR'08 szerint, a "Nyilatkozat az APEH részére" című nyomtatványon kell nyilatkozniuk a cégbíróságnál. Ezt a cégbíróság a saját nyilvántartásába már nem jegyzi be, hanem elektronikus úton - az adószám megállapítása érdekében - közli az APEH-hal és a KSH-val. Ha a főtevékenység eltér az alapításkor bejelentettől, és emiatt az adószám is megváltozik, az új adószámot az APEH közli a cégbírósággal és a KSH-val.
Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozói igazolványuk kiváltásakor a főtevékenységüket szakmakóddal kell feltüntetniük a kérelemnyomtatvány adózási kérdésekről szóló mellékletében. A főtevékenységet a körzetközponti jegyző (okmányiroda) már nem tartja nyilván, hanem elektronikus úton - az adószám megállapítása céljából - közli az állami adóhatósággal. Főtevékenységen kívüli tevékenységeit az egyéni vállalkozó az APEH-nak vagy a körzetközponti jegyzőnek (okmányiroda) is bejelentheti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. d) pontjában, 17. § (2) bekezdésében, 17. § (3) bek. f) pontjában, 17. § (14), 23. § (6) bekezdéseiben.]

Az APEH-nak 2009. február 1-jétől a honlapján közzé kell tennie az áfa- és evalanyok hozzá bejelentett TEÁOR szerinti tevékenységi köreit. A nyilvántartás a cégek TEÁOR'08 szerinti és az egyéni vállalkozók szakmakód szerinti tevékenységi köreit tartalmazza majd, a szintén szakmakódon nyilvántartott adószámos magánszemélyek tevékenységi köreit nem. Ha az adózó a tevékenységi köreit közokirattal kívánja igazolni, az APEH által nyilvántartott tevékenységi köreiről - 2 ezer forintos illeték fejében - hatósági bizonyítványt igényelhet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (5) bek. e) pontjában, 85/A §-ában.]

■ Végelszámolás befejezése

Végelszámolás lezárásakor az APEH-nak elektronikus úton értesítenie kell a cégbíróságot arról, hogy a cég ellen ő, illetve a vám- és pénzügyőrség nem folytat adóigazgatási eljárást, illetve a cégnek nincs náluk nyilvántartott köztartozása.
Ha ezt az APEH elmulasztja, a cégbíróság a záróbeszámoló közzétételétől számított 90 nap után törölheti a céget a cégjegyzékből. Ha az APEH a 90 napon belül - elektronikus úton - arról értesíti a cégbíróságot, hogy a cégnél adóigazgatási eljárást folytat, vagy hogy a cégnek köztartozása van, a cégbíróság csak abban az esetben törölheti a céget a cégjegyzékből, ha az APEH - elektronikus úton - értesíti, hogy az adóigazgatási eljárás befejeződött, illetve hogy a cég adó- vagy vámtartozása megszűnt.
A végelszámolás befejező szakaszának új eljárásrendje várhatóan még 2008. decemberben hatályba lép, de a rendelkezéseket akkor is csak a 2009. február 1-je után induló végelszámolásra kell alkalmazni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 128/A § (5)-(6) bekezdéseiben és a T/6768. törvényjavaslat 24. §-ában, 28. § (7). 62. § (4) bekezdéseiben, 111. § (1) f) pontjában, 112. § (4) bekezdésében, 1. melléklet V/1./f) pontjában.]

■ Adófizetés végelszámoláskor

A végelszámolás alatt álló adózók adófizetési kötelezettségüket a tevékenységüket lezáró bevallás és a záró adóbevallás benyújtásával egyidejűleg, illetve a két bevallás közötti időszakról az általános szabályok szerint benyújtandó bevallásokra irányadó szabályok szerint kötelesek teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy - a várhatóan 2009 februárjában hatályba lépő szabály szerint - az adófizetési kötelezettséget végelszámolás esetén is gyakorlatilag a bevallással egyidejűleg kell teljesíteni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./Általános rendelkezések/1. pontjában.]

■ Ellenőrzési határidő felszámoláskor, végelszámoláskor

A törvénymódosítás hatálybalépését követően kezdeményezett felszámolási, végelszámolási eljárásokban az adóhatóság egyszerűsített felszámolás és egyszerűsített végelszámolás esetén is a záróbevallás kézhezvételétől számított 60 nap helyett 45 napon belül köteles befejezni valamennyi bevallás ellenőrzését.
A felszámolás kezdetén készített tevékenységlezáró bevallás ellenőrzésének befejezésére előírt egyéves határidő nem változott.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (4) bekezdésében.]

__________________________________________________________________________________

Külföldi munkavállaló bejelentése

Új előírás 2009. február 1-jétől.

A külföldi anyavállalattól belföldi munkavégzésre kirendelt magánszemély visszarendelését a leányvállalatnak, fióktelepnek az azt megelőző 30 nappal be kell jelentenie az állami adóhatóságnál. Ha a visszarendelés időpontja előre nem ismert, a bejelentést a magánszemély távozását követő napon kell megtenni, s meg kell okolni, miért tértek el a határidőtől.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 17. § (12) bekezdésében.]

Ügyvédi székhelyszolgáltatás bejelentése

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Új ügyvédi székhely-szolgáltatási szerződés esetén a székhelyszolgáltatás igénybevevőjének -elektronikusan vagy nyomtatványon - be kell jelentenie az adóhatósághoz a szerződés időtartamát, a szolgáltatás kezdőnapját, valamint azon iratok körét is, amelyekre a szolgáltatás kiterjed.
Az adóhatóságnak e bejelentésről értesítenie kell azt az ügyvédet, ügyvédi irodát, amelynek nevében székhelyszolgáltatást jelentenek be.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 16. § (3) bek. b), a 17. § (3) bek. g) pontjaiban, 17. § (13) bekezdésében.]

Eljárás adómentes termékimportnál

Változás 2008. május 1-jétől.

Az adómentes közösségen belüli termékimportnál - az áfatörvény nyomán - az adózás rendjéről szóló törvény is a közvetett vámjogi képviselő elnevezést használja (e képviselő a 2008 előtt érvényes áfatörvényben importadójogi megbízottként szerepelt). E változás nyomán végeredményben lényegében visszaáll a 2007-es szabályozás, két eltéréssel: a közvetett vámjogi képviselő havi áfabevalló, és a korábbi időszakról bevallást kell benyújtania, a másik eltérés pedig az, hogy az adózás rendjéről szóló törvény már nem definiálja a közvetett vámjogi képviselő fogalmát (mert az a vámtörvényben szerepel).
A 2007-es szabályok visszaállítása miatt nem kell bejelentkezniük, és áfanyilatkozatot sem kell tenniük azon külföldi adóalanyoknak, akik nevében közvetett vámjogi képviselő jár el, kivéve, ha utóbb kiderül, hogy nem voltak jogosultak az adómentességre.
Az áfanyilatkozat alapján az állami adóhatóság közösségi adószámot ad (ha eddig nem volt neki) a kizárólag az adómentes importügylet miatt adóalannyá váló importálónak, ha az saját maga importál adómentesen. Ha közvetett vámjogi képviselő útján jár el, a bejelentést a képviselő teszi meg, és számára állapítanak meg (ha eddig nem volt neki) közösségi adószámot.
A közvetett vámjogi képviselőnek a saját nevében, de a megbízó importáló helyett kell bevallást tennie és összesítő nyilatkozatot adnia, s a bevallásában (összesítő nyilatkozatában) elkülönítetten kell feltüntetnie a megbízó adatait.
Az importálónak vagy a közvetett vámjogi képviselőnek - a vámjogi szabad forgalomba bocsátásra irányuló árunyilatkozat megtételekor - kereskedelmi okmányokkal vagy más adatok közlésével kell valószínűsítenie, hogy a termékimport adómentes, de e nyilatkozat nem mentesíti attól a kötelezettségtől, hogy összesítő nyilatkozatot kell tennie.
A terméket adómentesen importáló havonta köteles bevallást tenni, ha belföldön nem végez más, adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységet, de csak arról az időszakról, amelyben az adómentes termékimport megvalósult.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 20/B. §-ában, 22. § (1) bek. e)-g) pontjaiban, 22. § (2), (7), 31. § (1), 79. § (2) bekezdéseiben, 178. § 32., 1. melléklet I/B/3. pontjaiban.]

Technikai adószám hivatalból

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Technikai azonosító számon tartja nyilván az APEH azokat az adóköteles tevékenységet nem végző, adószámmal nem rendelkező nem magánszemélyeket (például külföldön bejegyzett társaság vagy hazai adóköteles tevékenységet nem végző alapítvány, egyesület), amelyek ellen adók módjára behajtandó köztartozás miatt végrehajtási eljárást folytat.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24. § (15) bekezdésében.]

Adószám felfüggesztése

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az adószám akkor is felfüggeszthető,
■ ha az adózóval szemben az APEH 60 napos ismételt üzletlezárást, illetve a tevékenység 60 napos ismételt felfüggesztését rendeli el (az adószám ilyenkor a lezárás, tevékenységfelfüggesztés időszakára függeszthető fel);
■ ha az adózó az APEH-hez teljesítendő bevallási, adó- vagy adóelőleg-fizetési kötelezettségének az eredeti határidőtől, esedékességtől - először 2009. február 1-jétől - számított egy éven, vagyis 365 napon belül nem tesz eleget (az adószám határozatlan időtartamra, a bevallási, fizetési kötelezettség teljesítéséig függeszthető fel, s a felfüggesztés akkor szűnhet meg, amikor a kötelezettséget teljesítik, illetve amikor az adózó ellen az adott ügyben indított ellenőrzés vagy hatósági eljárás jogerősen lezárul).
■ ha az adózó nem tesz eleget számviteli törvény szerinti beszámoló-közzétételi kötelezettségének - ideértve azt is, ha a cég nem téríti meg a közzétételi költséget -, és e mulasztását az adóhatóság 15 napos felhívása ellenére sem pótolja (ekkor az adószám 60 napra függeszthető fel; az új előírás csak azokra a beszámolókra alkalmazható, amelyek mérlegfordulónapja 2009. április 30-a utánra esik).
Bírság-, pótlék-, költségtartozás miatt nem függeszthető fel az adószám.
Adófizetési kötelezettség elmulasztása esetén a felfüggesztést az adóhatóság főszabály szerint csak a tényleges teljesítéskor szüntetheti meg, akkor tehát nem, ha az adózónak fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyez.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. §-ában.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Hivatalos irat helyett a törvény - az ennél tágabb jelentéssel felruházott és minden, tértivevénnyel kézbesített iratra vonatkozó - hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat kifejezést használja.
Ha a hivatalos adóhatósági iratot egymás után kétszer sem sikerül kézbesíteni, felfüggeszthető az adózó adószáma. A tértivevényen nem kell szó szerint szerepelnie a "címzett ismeretlen" megjelölésnek, elegendő, ha a küldemény a címzett ismeretlensége miatt érkezik vissza az adóhatósághoz. Sikertelen kézbesítésnek minősül az is, ha a küldeményt a levélszekrény hiánya vagy elégtelensége miatt nem lehet kézbesíteni az adózónak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (1) bekezdésében.]

Adószám-felfüggesztés határideje

Változás 2009. február 1-jétől.

Az adószámfelfüggesztés időtartama főszabályként 30 napra csökken (45 napról).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A § (4) bekezdésében.]

Nem változott.

A 30 napra szóló felfüggesztést elrendelő határozat esetén az adószám akkor törölhető, ha a - végelszámolás, felszámolás alatt nem álló - adózó a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül nem bizonyítja, hogy megszűnt a felfüggesztésre okot adó körülmény, és a felfüggesztést ugyanezen idő alatt az adóhatóság sem szünteti meg.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. § (4) bekezdésében.]

Adószám-felfüggesztés jogkövetkezménye

Változás 2009. február 1-jétől.

Az adó-visszaigénylési tilalom a felfüggesztés elrendelésétől a határozott időtartam leteltéig tart, az adóalany tehát a felfüggesztés elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedése napjától a határozott idő leteltéig nem gyakorolhatja az adólevonási jogot.
Az adóhatóság a határozott időtartamú felfüggesztésről tájékoztatást küld a cégbíróságnak, amely a határozott időtartam végnapját feltünteti a cégjegyzékben.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 24/A. §-ában, 54. § (5) bekezdésében, 174/A. §-ában.]

Munkáltatói adómegállapítás

Változás 2009. január 1-jétől.

A munkáltatónak ezentúl nem kötelező közreműködnie munkavállalója adójának megállapításában. Ha nem vállalja a munkáltatói adómegállapítást, akkor köteles tájékoztatni a munkavállalóját, hogy magánszemélyek új, egyszerűsített bevallást is választhatnak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. §-ában.]

Nem változott.

A magánszemély az adóévet követő év január 31-éig nyilatkozhat a munkáltatójának arról, hogy kéri a munkáltatói adómegállapítást. Ha a munkáltató vállalja az adó megállapítását, a nyilatkozat a munkavállaló bevallásának minősül (adott esetben a bevalláshoz kapcsolódó jogkövetkezményeket kell viselnie). A nyilatkozat, valamint a munkavállalótól az adóévet követő év március 20-áig megkapott igazolások alapján a munkáltató az adót az adóévet követő év május 20-áig köteles megállapítani és az adóévet követő év június 10-éig megküldeni az adóhatóságnak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 27. §-ában.]

Egyszerűsített jövedelemadó-bevallás

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A magánszemély az adóévet követő év február 15-éig kérheti - akár az adóhatóságnál beszerezhető, de a bevallási egységcsomagban is megtalálható formanyomtatványon, akár elektronikus úton - az adóhatóságtól, hogy egyszerűsített bevallást adhasson be. A nyomtatvány olyan kérdéseket is tartalmaz, amelyekről az adóhatóságnak nincsenek információi (például hogy jogosult-e családi kedvezményre, megkívánja-e azt osztani, van-e értékesítésből jövedelme).
Az adóhatóságnak az adóévet követő év január 31-éig kipostázandó személyijövedelemadó-bevallási csomagokban, illetve elektronikus bevallóknak az elektronikus tárhelyükre küldött értesítésben részletes tájékoztatást kell adnia az egyszerűsített bevallásról és annak feltételeiről.
Az adóhatóság a nyilatkozatban szereplő és a saját adatbázisában nyilvántartott adatok alapján megállapítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót, ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot is. A befizetendő adót és az adózó ezen egyéb adóadatait tartalmazó egyszerűsített adóbevallást április 30-áig kell megküldenie az adózó számára postai vagy elektronikus úton, akár e-mailen is (attól függően, hogy az adózó melyiket választotta). A bevallás mellékleteként az adóhatóság közli a bevallás alapjául szolgáló adatokat is (a havi adó- és járulékbevallásra, valamint az adatszolgáltatásra kötelezettek bevallása, illetve adatszolgáltatása alapján rendelkezésére álló adatokat, vagyis például az adózóval kapcsolatban a munkáltatója által közölt adatokat is).
Az adózó a bevallás kézhezvételét követően vagy elfogadja az adóhatóság által kitöltött bevallást, vagy módosítja annak adatait. Az elfogadott vagy javított bevallást - aláírva - május 20-áig kell visszaküldenie.
Ha az adózó elfogadta a bevallást, az adót is május 20-áig kell befizetnie, az adóhatóságnak viszont a visszatérítendő adót a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül kell kiutalnia. Ha az adózó javított a bevallás vagy az adatközlés adatain, az adóhatóság a javítás alapján újraszámítja az adóalapot, az adót, a visszatérítendő adót és a befizetendő adót, s minderről június 20-áig köteles értesítést küldeni az adózónak. Az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül az adózónak be kell fizetnie az adót, illetve az adóhatóságnak ki kell utalnia a visszafizetendő adót.
Az adóhatóságnak visszaküldött - elfogadott vagy javított - egyszerűsített bevallás az adózó által benyújtott bevallásnak minősül, így az általános szabályokat kell alkalmazni ellenőrzés, önellenőrzés esetén.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 28-28/A. §-aiban.]

Bevallást helyettesítő nyilatkozat

Változás 2009. január 1-jétől.

Az európai területi együttműködési csoportosulás társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tehet 2008-ra is, ha vállalkozási tevékenységből nem származott bevétele, és e tevékenységhez kapcsolódóan nem számolt el költséget, ráfordítást.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (5) bekezdésében.]

Bevallással egyenértékű elektronikus nyilatkozat

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az adóbevallás benyújtása helyett az adózó az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatot tehet - az adóhatóság által rendszeresített, az adóhatóság honlapján megtalálható elektronikus űrlapon -, ha az adott bevallási időszakban nem keletkezett adókötelezettsége.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 31. § (6) bekezdésében.]

Bevallási határidő ideiglenes iparűzés esetén

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az ideiglenes jelleggel - tehát nem a szék- vagy telephelyen - végzett tevékenység (például csatornázás, útjavítás) iparűzési adóját a tevékenység befejezésének napján kell bevallani.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 32. § (1) bekezdésében.]

Soron kívüli adóbevallás

Változás 2009. február 1-jétől.

Soron kívül adóbevallást köteles benyújtani az adózó, ha a társasági és osztalékadóról szóló törvény szabályai szerint a jogutód nélküli megszűnés hatálya alá kerül (például ha a székhelyét másik országba viszi).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bek. c) pontjában.]

Az adóbevallás kijavítása

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az adózó is kezdeményezheti az adóbevallás hibájának kijavítását, ha a bevallást az adóhatóság hivatalból nem javítja, feltéve, hogy a javítás nem eredményez adókülönbözetet. Ha azt eredményez, már csak önellenőrzésnek van helye.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 34. § (7) bekezdésében.]

Járulékelszámolás

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Ha a munkáltató vagy a kifizető nem a jogszabálynak megfelelő tb-járulékot vonta le munkavállalójától, be kell ezt jelentenie az adóhatóságnak, és önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. Ha a munkavállaló még nála dolgozik, akkor pótlólag le kell vonnia tőle, illetve vissza kell térítenie neki a járulékkülönbözetet (havonta legfeljebb a nettó munkabér 15 százalékának megfelelő összeget). Ha a munkavállaló már nem a munkáltató alkalmazottja, akkor az adóhatóság határozattal állapítja meg a járulékkülönbözetet, és azt a volt munkavállalótól ő szedi be, illetve ő fizeti vissza neki.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 30. §-ában.]

Végelszámolás, felszámolás

Új előírás 2009. május 1-jétől.

A záróbevallást a beszámoló közzétételére előírt határidőben - a mérlegforduló napjától számított 60 napon belül (a korábbi 150 nap helyett) -, a közzétételre való megküldéssel egyidejűleg kell az adóhatósághoz benyújtani. A cégjegyzékben nem szereplő, de a végelszámolás szabályai szerint megszűnő adózóknak a záróbevallást a végelszámolást lezáró beszámoló elkészítése (elfogadása) napját követő napon kell benyújtaniuk.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (6) bekezdésében.]

Csoportos áfaalanyok bevallása

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A csoportos áfaalanyiság a továbbiakban nem befolyásolja a tagok egyéb adóbevallási kötelezettségeit (vagyis az általános szabályok vonatkoznak rájuk), kivéve az áfát, amelyről csoport keletkezésekor, csoporthoz csatlakozáskor, illetve csoport megszűnésekor, csoportból kiváláskor soron kívüli bevallást kell adni. Az APEH-ról szóló - 273/2006. - kormányrendelet jövő év elején várható módosítása szerint az áfacsoporttagok nem feltétlenül tartoznak majd a kiemelt adózók igazgatóságához.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 33. § (9) bek. b) pontjában.]

Nullás adózói adatbázis

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az APEH-nak külön nyilván kell tartania azokat az adózókat, amelyeknek vagy akiknek nincs köztartozásuk (nullás adózói adatbázis). A listára az kerülhet fel, akinek sem az állami adóhatóságnál, sem a vámhatóságnál nincs nettó módon számított adótartozása, s nem áll csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt, és nem mulasztott el bevallást benyújtani. A tartozásadatok a környezetvédelmi termékdíjat csak 2010-től tartalmazzák (a vámhatóság még nem tudja elektronikusan legyűjteni őket).
Az adatbázisba az adózó kérelemre kerülhet be, a felvétel 2009. január 1-jétől kérhető. A listát először 2009. február 10-én teszi közzé a honlapján az adóhatóság, azontúl minden hónap 10-én frissíti.
Aki a nullás adatbázisban szerepel, annak nem kell majd adóigazolást kérnie, a közbeszerzés kiírója azonnal fizethet neki. A nullás adatbázisban nem szereplőknek viszont továbbra is be kell mutatniuk az adóigazolást, ha közbeszerzési eljárásban elvégzett tevékenységért jár nekik pénz.
Az állami adóhatóság az adózó kérelmére, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a nullás - a törvény kifejezésével köztartozásmentes - adózói adatbázisba, miután megvizsgálta, az teljesíti-e az adatbázisba kerülésre előírt feltételeket (ehhez a vámhatóságtól is beszerzi a szükséges adatokat).
Az adózónak a kérelemben külön nyilatkoznia kell arról, hogy az adatbázis aktuális havi közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, vagy tesz majd. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be.
Ha az adózó az adatbázisba kerülésre előírt feltételeknek vagy azok valamelyikének nem felel meg, az állami adóhatóság öt napon belüli hiánypótlásra szólítja fel. Ha ezalatt nem pótolják a hiányt, határozatban elutasítja a kérelmet. A hiánypótlási felhívásban, illetve az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek nem felelt meg (rögzítve például a tartozások összegét is). Ha az adózó a határidőn belül pótolja a felrótt hiányt (például kifizeti a tartozását), az adóhatóságnak legkésőbb a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig fel kell őt vennie a nullás adatbázisba.
Az elutasító határozatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezési kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni, s az adóhatóságnak is nyolc napon belül kell azt elbírálnia (az egyébkénti 15-15 nap helyett).
Ha a nullás adózói adatbázisba felvett adózó időközben a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság törli a listából. Erről az adózót elektronikus úton és írásban is értesítenie kell. Az adatbázisba csak új kérelem benyújtásával lehet visszakerülni.
A köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés helyettesítheti a például állami támogatások igénybevételéhez szükséges adóhatósági adóigazolást, ha ezt jogszabály megengedi. Nem állami szervek (például bankok, faktoringcégek), támogatást folyósítók is használhatják az adatbázist az adóigazolás bekérése helyett - a lista ugyanis nyilvános, és az arra való felkerülést maguk a "szereplők" kezdeményezik.
Ha az adózó kérelme valótlan adatokat tartalmaz, magánszemély adózó 200 ezer forintig, más 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (például ha valótlanul tett külön nyilatkozatot arról, hogy maradéktalanul eleget tett az adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/B. §-ában.]

Közbeszerzési szabályok

Változás 2009. február 15-étől.

A közbeszerzésekről szóló törvény szerinti nyertes ajánlattevő - visszatartási kötelezettség nélkül - abban az esetben fizethet a közbeszerzési törvény szerinti alvállalkozóival kötött, illetve mindegyikük a polgári jog szerinti alvállalkozóinak - és azok a további alvállalkozóknak - a velük kötött vállalkozási szerződésben foglaltak teljesítéséért havonta nettó módon számított 100 ezer forint helyett ezentúl 200 ezer forintot vagy annál többet, ha az alvállalkozó
■ vagy bemutat, átad, illetve megküld a kifizetőnek a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást (egy 30 napnál nem régebbi igazolás minden kifizetőnél felhasználható);
■ vagy a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
A 2009. február 15-ét követően alkalmazandó korlátozó szabály kiterjed a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is. A visszatartás azonban csak a köztartozás erejéig lehetséges, a fölött a faktornak vagy közvetlenül a jogosultnak fizetnek.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 36/A-B. §-aiban, 172. § (1) bek. n), 178. § 32. pontjaiban.]

Adószámla-értesítő

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adózás rendjéről szóló törvény ezentúl tartalmazza a vámhatóság adószámla-értesítéssel kapcsolatos feladatait is (nemcsak az állami és az önkormányzati adóhatóságéit).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 43. § (8) bekezdésében.]

Igazolás kiállítása

Változás 2009. február 1-jétől.

A munkáltató köteles a kifizetéskor feltüntetni az őt terhelő tb-járulékot, továbbá jogcímenként az előző időszakban kifizetett összeget terhelő és megfizetett adót, járulékot. Ezentúl ha a munkáltató (kifizető) adó- és járulékbevallásában szereplő összeg nagyobb, mint az általa ténylegesen befizetett összeg, e befizetett összeget arányosan elosztva kell megállapítania az egyes magánszemélyekre jutó összeget, és ezen értéket kell a munkavállalóknak átadandó következő havi igazoláson feltüntetnie.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 46. § (1) bekezdésében.]

Igazoláskiadási határidő

Változás 2009. február 1-jétől.

Az adókedvezményre jogosító igazolások kiadásának határideje az adóévet követő év január 31-e helyett az adóévet követő év február 15-e.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 46. § (4) bekezdésében, 3. melléklet J) pontjában.]

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók

Változás 2009. január 1-jétől.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók éves személyijövedelemadó-bevallásában bevallott nyugdíjjárulék-alap adatait és azok összegzését ezentúl az APEH évente, az adóévet követő augusztus hónap 31. napjáig hivatalból továbbítja az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. f) pontjában.]

Adatbázis adatainak aktualizálása

Változás 2009. január 1-jétől.

Ha az adóhatóság értesül a foglalkoztató megszűnésének, a vállalkozói tevékenység megszüntetésének, az őstermelői igazolvány visszaadásának, visszavonásának időpontjáról, illetve az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői tevékenység, valamint a közjegyzői szolgálat szünetelésének időtartamáról, erről hivatalból tájékoztatnia kell az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási szerveket, valamint az illetékes magánnyugdíjpénztárat.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 52. § (7) bek. g) pontjában.]

Tájékoztatás támogatásokról

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adóhatóság negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, a mezőgazdasági igazgatási szervet, továbbá a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szervet a kiutalt, valamint a visszatartási jog gyakorlása során visszatartott, illetve a személyijövedelemadó-törvény 3. §-ának 41. pontja szerint igénybe vett támogatásokról.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (9) bekezdésében.]

Garancia beszámításra

Változás 2009. január 1-jétől.

Az APEH-nak értesítenie kell a magánszemély volt munkáltatóját, ha a magánszemély megfizette a járulékát vagy tagdíját (az adóhatóság beszedte azt tőle). A magánszemély volt munkáltatójának ekkor az általa - a társadalombiztosításról szóló 1997/LXXX. törvény 50. § (5) bekezdése szerint - jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot (tagdíjat) önellenőrzéssel helyesbítenie kell. A jogerős határozat egy példányát az adóhatóság megküldi a Nyugdíj-biztosítási Alap kezeléséért felelős szervnek, illetve magán-nyugdíjpénztári tag esetén az illetékes magánnyugdíjpénztárnak is.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (15) bekezdésében.]

Jelzési kötelezettség

Változás 2009. január 1-jétől.

Ha az adóhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatását állapítja meg, a foglalkoztatotti jogviszony rendezése érdekében hozott jogerős határozatait a jogerőre emelkedést követő hónap 10. napjáig - elektronikus úton - köteles továbbítani a munkaügyi hatóságnak és az egészségbiztosítási szervnek.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 54. § (14) bekezdésében.]

Kapcsolódó vizsgálat

Változás 2009. február 1-jétől.

Ellenőrzési eljárás esetén kapcsolódó vizsgálatnak minősül az is - azaz az ellenőrzés szünetelését eredményezi -, ha a tényállás tisztázásához szükség van a más adózónál még folyamatban lévő ellenőrzés eredményére. A kapcsolódó vizsgálat kezdőnapjának ez esetben a határidő szüneteléséről szóló értesítés postára adásának napját kell tekinteni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 92. § (7) bekezdésében.]

Próbavásárlási jegyzőkönyv

Változás 2009. január 1-jétől.

Ha az adóhatóság a próbavásárlás során nem tár fel szabálytalanságot, az ezt a tényt rögzítő jegyzőkönyv az adózó helyszínen tartózkodó alkalmazottja, illetve az értékesítésben közreműködő személy részére is átadható (vagyis nem szükséges azt az adózónak vagy a képviselőjének elpostázni).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 104. § (3) bekezdésében.]

Állami garancia beváltásának ellenőrzése

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az állami garancia beváltására irányuló eljárásban az adóhatóságnak a kérelem beadásától kezdődően nem a közigazgatási eljárási, hanem az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia. Mivel az eljárás kérelemre indul, nincs szükség az ellenőrzés lefolytatásához megbízólevél kiállítására, így az eljárás kezdete a kérelem előterjesztésének napja. A kérelemnek helyt adó döntés esetén a döntést megelőzően nincs helye jegyzőkönyv kiadásának, és a kérelemnek teljes mértékben helyt adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 117. § (4) bekezdésében.]

A "hallgatás beleegyezés" elvének kizárása

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Ha az adóhatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot, az nem jár azzal a következménnyel, hogy az adózót megilleti a kérelmezett jog gyakorlása.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 120. § (7) bekezdésében.]

Feltételes adómegállapítás

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Feltételes adómegállapítási ügyekben az egyébként 60 napos eljárás - a korábbi 30 nap helyett - 60 nappal is meghosszabbítható.
A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 132. §; (3), (7) bekezdéseiben.]

Nyilatkozat pótlékmentes részletfizetésre

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély az adóbevallásában szereplő legfeljebb 100 ezer forint fizetési kötelezettségéről - az adóbevallásában - nyilatkozhat úgy, hogy azt négy hónap alatt, négy egyenlő részletben fizeti meg (már a 2008-ra vonatkozó bevallásában is).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 133/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]

Súlyosítási tilalom

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Felügyeleti intézkedés keretében a felettes szerv az alsóbb adóhatóság döntését nem súlyosíthatja (de arra továbbra is lehetősége van, hogy a döntést megsemmisítse, és új eljárást rendeljen el).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141. § (4) bekezdésében.]

Mögöttes felelős jogorvoslati lehetősége

Új előírás 2009. január 1-jétől.

A felszámolással megszűnt adózó tartozásaiért helytállni köteles személy felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő a felszámolási eljárás során hozott utólagos adómegállapítási határozattal szemben. A mögöttes felelős - a helytállási kötelezettségét megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül - felügyeleti intézkedés iránti kérelmet terjeszthet elő abban az esetben is, ha a felszámolási eljárásban hozott adóhatósági határozat olyan időszakra vonatkozik, amelyre az adó megállapításához való jog már elévült. Ilyenkor az adóhatósági megállapítás megváltoztatására, megsemmisítésére - az elévülés miatt - már nincs lehetőség, ezért a felettes szerv, ha megállapítja, hogy az adómegállapítás jogsértő, a végrehajtást korlátozza vagy megszünteti.
Az adóhatóság az adó megfizetésére kötelezettel - a helytállási kötelezettséget megállapító határozat közlésével egyidejűleg - közli a felszámolási eljárás időtartama alatt hozott, utólagos adómegállapítás tárgyában kiadott első-, illetőleg másodfokú határozatot, valamint az utólagos adóellenőrzés megállapításairól felvett jegyzőkönyvet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 141/A. § (1)-(4) bekezdéseiben.]

Átvezetés

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az adóhatóság megindítja a végrehajtási eljárást, ha az adózónak valamely adónemen tartozása van, más adónemen pedig túlfizetése, s első végrehajtási cselekményként a túlfizetést vezeti át a tartozás adónemre.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 150/A. §-ában.]

Köztartozásos nyilatkozat

Változás 2009. január 1-jétől.

Az állami adóhatósághoz beterjesztett költségvetésitámogatás-igénylés esetén az adózónak már nem kell nyilatkoznia, hogy más adóhatóságnál, vagyis a vám- és az önkormányzati adóhatóságnál nincs tartozása (az önkormányzatinál viszont továbbra is nyilatkoznia kell arról, hogy az állami adóhatóságnál sincs).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 151. § (1) bekezdésében.]

Kamatfizetés jogszerűtlen inkasszónál

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Ha az adóhatóság az inkasszót végrehajtható okirat birtokában, de a teljesítésre rendelkezésre álló határidő lejártát megelőzően nyújtja be, vagy a benyújtott végrehajtható okirat nem valós tartalmú, a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot kell fizetnie az adózó részére.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 152. § (2) bekezdésében.]

Üzemi, üzleti gépjárműfoglalás

Új előírás 2009. február 1-jétől.

A gépjárművet ezentúl más ingóságokhoz hasonlóan foglalási jegyzőkönyvben történő összeírással lehet lefoglalni (a törzskönyv lefoglalása helyett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 154. §-ában.]

Becsérték-módosítás

Változás 2009. január 1-jétől.

A becsérték indokolt esetben korrigálható a becsérték megállapítása és az árverés vagy a nyilvános pályázat közzététele között is (például mert az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében ezen időszak alatt jelentős változás állott be).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (3) bekezdésében.]

Adóazonosító jel használata

Új előírás 2008. július 3-ától.

Az árverési vevők és az elektronikus árverezők adóazonosító jeleit az adóhatóság az adótitokra vonatkozó szabályok szerint kezelheti.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (7) bekezdésében.]

Kizárás az árverezői körből

Új előírás 2008. július 3-ától.

Kiskorúak nem vehetnek részt elektronikus árveréseken.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (2) bekezdésében.]

Jogerősen megállapított árverési fizetési kötelezettség teljesítéséig az árverési vevő további elektronikus árverésen nem vehet részt.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. § (11) bekezdésében.]

Nyilvános pályázat

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az ingatlanok és ingóságok nyilvános pályázati szabályait ezentúl az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. A bírósági végrehajtásról szóló törvény ugyanis a bírósági végrehajtás esetében elektronikus ajánlattétellel váltja fel a nyilvános pályázat intézményét, és hatályon kívül helyezi a nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/B-G. §-aiban.]

Ingatlannál az adóhatóság a vételár megfizetésére kérelemre 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más körülmény indokolja.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156. § (1) bekezdésében, 156/A. §-ában.]

E-árverés ingatlanokra

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Ingatlanok és üzletrészek is árverezhetők elektronikus úton.
Ingatlanárverés esetén az árverezőknek az árverezés megkezdéséig a licitálásra kerülő ingatlan becsértékének 10 százalékát - biztosítékként - be kell fizetniük az adóhatóság által megjelölt számlára, és ezt igazolniuk is kell. A biztosíték az árverés nyertesénél beszámít a vételárba, a többiek visszakapják azt.
Az árverések időtartama nyolcról három napra rövidül.
Az érvényes licit legkisebb összege 5 ezer forint (ezer helyett), 500 ezer forintnál magasabb kikiáltási ár esetén legalább 10 ezer, 1 millió fölött 20 ezer, 5 millió forintnál magasabb kikiáltási ár esetén legalább 50 ezer, 10 millió forint fölötti kikiáltási ár esetén legalább 100 ezer forint.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. §-ában.]

Változás 2009. január 1-jétől.

Ha az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan rendre öt perccel meghosszabbodik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A. §-ában.]

Nem változott.

Az árverési ajánlatokat az árverezés megkezdése előtt 15 nappal közzé kell tenni az APEH honlapján. Érvényes árverési ajánlatnak az árverési hirdetményben közölt árverés záró időpontjáig beérkezett azon ajánlat minősül, amely eléri ingatlannál a becsérték 65 százalékát, lakófngatlannál a becsérték 75 százalékát. Ingóságok esetén továbbra is a becsérték 50 százaléka az érvényes ajánlattételi minimum.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 156/A §-ában.]

Végrehajtási kifogás

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adóvégrehajtó is saját hatáskörben orvosolhatja a jog- vagy érdeksérelmet, ha a benyújtott végrehajtási kifogásban előadott érveket maradéktalanul elfogadja.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 159. § (2) bekezdésében.]

Költségminimum megszüntetése

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Az adóhatóságot végrehajtásért megkereső szervnek ezentúl nem kell megelőlegeznie az 5 ezer forintos költségminimumot. A megkereső szervnek (a behajtást kérőnek) és az adóhatóságnak az eljárás végén el kell számolnia a végrehajtás költségeivel.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. §; (3), (5) bekezdéseiben.]

Kivételek köztartozások behajtásánál

Új előírás 2009. január 1-jétől.

Behajthatatlanná minősíthetők a szabálysértésekről szóló törvény szerinti helyszíni bírságok, ha a kötelezettnek nincs vagyona vagy jövedelme.
A beváltott állami kezesség esetén a kedvezményezett adózótól az állam által megfizetett összeget adók módjára kell visszakövetelni: ez esetben adható fizetési könnyítés.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 161. § (9)-(10) bekezdéseiben.]

Elévülési idő nemzetközi ügyekben

Új előírás a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.

Kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyeztető eljárás akkor folytatható le, ha az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés még az adómegállapításhoz való, illetve az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül beérkezik az illetékes magyar hatósághoz. Az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzést, és végrehajtásra is joga van.
Az ellenőrzés eredményességének alapvető feltétele az adózó birtokában lévő bizonylatok és iratok megvizsgálása. Ezért az őrzési kötelezettség a kölcsönös egyeztető eljárás lezárultáig szükség szerint több alkalommal is meghosszabbítható az adóhatóság végzésével.
A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án aláírt (választottbírósági) egyezmény alapján is lehetőség van - a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakat érintő - kölcsönös egyeztetési és választottbírósági eljárás lefolytatására a részes államok illetékes hatóságai között. Az iratmegőrzési kötelezettség meghosszabbítása erre az esetre is kiterjed.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 47. § (7), 164. § (10) bekezdéseiben.]

Elévülés megszakadása, nyugvása

Új előírás 2009. február 1-jétől.

A végrehajthatóvá vált adótartozások végrehajtásához való jog elévülése megszakad, ha az adóbevallást késve nyújtják be (a 2009. február 1-je után végrehajthatóvá vált adótartozások esetén).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (6) bekezdésében.]

Új előírás a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.

Ha az adóellenőrzés során külföldi adóhatóságot kell megkeresni, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig nyugszik az adó megállapításához való jog elévülése. A hatálybalépést megelőzően kezdeményezett megkeresés esetén az elévülés a rendelkezés hatálybalépésétől kezdve nyugszik.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 164. § (10) bekezdésében.]

Bírságok, pótlékok

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Az adóhiányt, illetve az adóbírságot és a késedelmi pótlékot abban az esetben is a munkáltató terhére kell megállapítani, ha a munkáltató jogszabálysértő módon fizetett a minimálbérnél alacsonyabb bért a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 170. § (6) bekezdésében.]

Mulasztási bírsággal sújthatók, akik megsértik a külön jogszabályban (például az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben) előírt számlatartási kötelezettséget. A bírság a beszerzett áru, valamint az igénybe vett szolgáltatás értékének 20 százalékáig terjedhet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (18) bekezdésében.]

Változás 2009. február 1-jétől.

Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka, amit az adóhatóság mérsékelhet is. A bírságmérték maximum 75 százalék, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggésben keletkezett.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 170. § (1) bekezdésében.]

A számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, az értékesítésben közreműködő magánszemélyek közvetlen vezetője is 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (3) bekezdésében.]

Mulasztási bírsággal sújtható az a személy, illetve annak a közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése. A mulasztási bírság be nem jelentett alkalmazottanként 500 ezer forintig terjedhet.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (5) bekezdésében.]

Igazolatlan eredetű árut forgalmazó adózó az áru értékének pontosan 40 százalékával megegyező, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírsággal sújtandó (korábban 1 millió forintig terjedően lehetett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 172. § (19) bekezdésében.]

Készpénzforgalom korlátozása

Új előírás 2009. február 1-jétől.

Ha jogszabály alapján bankszámlanyitásra kötelezett adózó 250 ezer forintot meghaladó összeget vállalkozási tevékenységet folytató másik adózónak készpénzzel fizet meg, az adóhatóság a 250 ezer forint feletti rész 20 százalékával megegyező mulasztási bírságot szab ki rá. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Ha az ügylet folyamatos teljesítésű, a kifizetéseket minimum egyhavi teljesítési időtartamra kell összeszámítani.
A bankszámlanyitás és a 250 ezer forint feletti nem készpénzes kifizetés adókötelezettség (annak jogkövetkezményeivel együtt).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 14. § (1), 172. § (20) bekezdéseiben.]

A törvény felhatalmazza a kormányt arra, hogy meghatározza POS terminál útján történő kifizetések esetén a hitelintézet által a vállalkozásoknak felszámítható jutalékok, díjak és egyéb költségek maximális mértékét.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (23) bekezdésében.]

Elektronikus ügyintézés

Változás 2009. január 1-jétől.

Elektronikusan intézhető a nullás - köztartozásmentes - adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelmek teljesítése, valamint a jövedelemigazolás kiadása. Az illetőségigazolást továbbra is papíron adja ki az adóhatóság, csak a kérelem benyújtása, megtagadása elektronikus (az elektronikus és a telefonos ügyintézés részletszabályait a pénzügyminiszternek kell rendeletben meghatározni).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 175. § (13) bek. c), g)-h) pontjaiban.]

Értelmező rendelkezések

Változás 2009. január 1-jétől.

Az adózás rendjéről szóló törvényben az alábbi szabályok, fogalmak változása főként pontosítás.

Adótartozás.

Az adóigazolások kiállításánál is figyelembe kell venni a fennálló túlfizetéseket.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 4. pontjában.]

Állandó lakóhely.

Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltő adózók állandó lakóhelye a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás megindulásának tényétől függetlenül eredeti lakóhelyük marad.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 7. pontjában.]

Előtársaság.

Fióktelep a jogerős bejegyzése előtti időszakban előfióktelepként működhet, s az előtársaságra irányadó kötelezettségeket (például előtársasági időszakra eső bevallási kötelezettség) kell rá alkalmazni.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 178. § 10. pontjában.]

Havi áfabevallás.

A havi áfabevallás kapcsán a törvény átveszi az áfatörvényből az elszámolandó adó fogalmát.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. számú mellékletének I/B/3/ab) pontjában.]

Éves bevallás, befizetés határideje.

Az éves gyakoriságú bevallásra kötelezett adózók számára a bevallás határideje az adóévet követő év február 25-e (február 15-e helyett). Ezzel egyidejűleg az ilyenkor esedékes terhek befizetési határideje is kitolódik tíz nappal.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 1. melléklet I./B/2/a), I/B/5.; 2. melléklet I./Határidők/1/B d), 2. melléklet I./Határidők/2/a) pontjaiban.]

Rehabilitációs hozzájárulás fizetése.

Visszakerült a törvénybe a szabály, hogy az adózónak a rehabilitációs célú hozzájárulásra a jogszabályban előírt módon számított előleget az I-III. negyedévben a negyedévet követő hó 20. napjáig kell megfizetnie, a befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét pedig az adóévet követő év február 25-éig.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 2. melléklet I./Határidők/7. pontjában.]

Adatszolgáltatás gépjármű üzembentartójáról.

Az első fokon eljáró közlekedési hatóságnak adatot kell szolgáltatnia a gépjármű üzembentartójáról az adóhatóságnak (az üzembentartó ezentúl vagyonszerzési illeték fizetésére lesz kötelezett).

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 3. melléklet G/4. pontjában.]

Átalányadó választása.

Ha az egyéni vállalkozó halála esetén özvegye vagy örököse továbbviszi a vállalkozást, és átalányadózást választ, e választását a vállalkozó elhalálozásától számított három hónapon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak.

[Lásd a 2003. évi XCII. törvény 5. melléklet 2. pontjában.]

__________________________________________________________________________________

Várhatóan - lapzárta után - módosuló paragrafusok az adózás rendjéről szóló törvényben

Paragrafus	A változás tárgya
16. § (3) b)	Az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adat a székhely-szolgál- tatási szerződés időtartama, a székhelyszolgáltatás kezdő időpontja és a megbízási szerződés hatálya alá tartozó iratok köre. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
16. § (3) d)	Továbbra is kötelező a főtevékenység és a ténylegesen végzett tevé- kenységek bejelentése. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
17. § (2)	Az alapításkori főtevékenységet a cégbíróságon és a körzetközponti jegyzőn keresztül kell az állami adóhatósághoz bejelenteni. (Hatá- lyos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
17. § (3) f)	Az alapításkori ténylegesen végzett tevékenységeket közvetlenül az állami adóhatósághoz kell bejelenteni. (Hatályos: a cégtörvény módo- sításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
17. § (3) g)	Az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adat a székhely-szolgál- tatási szerződés időtartama, a székhelyszolgáltatás kezdő időpontja és a megbízási szerződés hatálya alá tartozó iratok köre. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
17. § (3) h)	A nonprofit jelleg nem közvetlenül az állami adóhatósághoz bejelen- tendő adat. (Hatálytalan: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
17. § (13)	Az állami adóhatóság 15 napon belüli értesíti a székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvédet, ügyvédi irodát a székhelyszolgáltatás adóhatósági nyilvántartásba vételéről. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
17. § (14)	Az egyéni vállalkozók a 1893/2006/EK-rendeletnek megfelelő tevé- kenységbejelentést továbbra is szakmakódon teljesítik. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
23. § (2)	Az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltozásáról nem kell köz- vetlenül az adóhatósághoz bejelentést tenni. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)

Paragrafus	A változás tárgya
23. § (4) a)	Közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú státust nem kell közvetle- nül az adóhatósághoz bejelenteni. (Hatályos: a cégtörvény módosítá- sáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
23. § (6)	Az egyablakos rendszerben bejelentkező cégek és egyéni vállalkozók továbbra is bejelentik az állami adóhatósághoz főtevékenységüket és a ténylegesen végzett tevékenységeiket az 1893/2006/EK-ren- delet szerint. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
23/A §	Az egyéni vállalkozók a főtevékenység változását, illetve a ténylege- sen végzett tevékenységek alap- és változásbejelentését a körzetköz- ponti jegyzőnél is bejelenthetik. (Hatályos: a cégtörvény módosításá- ról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
33. § (6)	Záró adóbevallás benyújtási határideje végelszámoláskor. (Hatályos: 2009. május 1-jétől.)
54. § (5) e)	Tevékenységi körök adóhatósági közzététele. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
**92. § (4)	Egyszerűsített felszámolás és egyszerűsített végelszámolás esetén a záróbevallás ellenőrzésének határideje 60 nap helyett 45 nap lesz. (Hatályos: 2009. július 1-jétől.)
174/A §	Eljárás beszámoló letétbe helyezésének elmaradásakor. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 8. naptól.)
2. mell. I./Általános rendel- kezések /1.	Az adófizetési kötelezettség határideje a tevékenységet lezáró beval- lás és a záróbevallás esetén. (Hatályos: a cégtörvény módosításáról szóló törvény kihirdetését követő 45. naptól.)

*Az adózás rendjéről szóló törvényt módosító cégtörvényt módosító törvényjavaslat teljes címe: T/6768. számú törvényjavaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozásai rendszerével összefüggő módosításáról.
**T/6917. számú törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény módosításáról.
__________________________________________________________________________________

Fontosabb változások az adózás rendjéről szóló törvényben

Paragrafus	A változás tárgya
7. § (5)	Ha az állandó meghatalmazás tényét a meghatalmazott képviselő jelenti be az adóhatósághoz, az adóhatóság a bejelentésről írásban értesíti a meghatalmazót. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
14. § (1)	Az adókötelezettségek köre kiegészül a jogszabályban előírt bank- számlanyitási kötelezettséggel. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
16. § (4) c)	A jogutódlás esetén a jogutód köteles bejelenteni a jogelődnél foglal- koztatott biztosítottak adatait is. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
17. § (12)	Előzetesen be kell jelenteni a belföldi jogi személy, jogi személyiség- gel nem rendelkező egyéb szervezethez kirendelt külföldi illetőségű magánszemély munkavégzése befejezését, illetve hogy elhagyja az országot. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
17/A §	Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi szervek is egyab- lakos rendszerben jelentkezhetnek be az adóhatósághoz. (Hatályos: 2009. július 1-jétől.)
20. § (7)	A foglalkoztató által bejelentett új biztosítási jogviszony alapján az adóhatóság hivatalból állapítja meg, hogy megszűnik a magánsze- mély egészségügyiszolgáltatásijárulék-kötelezettsége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
20. § (8)-(11)	A biztosítotti jogviszony ellenőrzésének új eljárási szabályai. (Hatá- lyos: 2009. január 1-jétől.)
20/B §	Ha az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő jár el, az im- portáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, feltéve, hogy belföldön nem folytat más adóköteles tevékenységet. (Hatályos: 2008. május 1-jétől.)
21. § (2)	Az illetéktörvény szerint adóhatósági bejelentésre kötelezettnek a va- gyont szerző adatait is meg kell adnia. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
22. § (1) f)	Ha az adómentes termékimportot az adózó végzi, nem pedig közvetett vámjogi képviselő, a kizárólag az adómentes termék- importot megvalósító ügylet miatt adóalannyá váló importálónak áfanyilatkozatában ezt jeleznie kell, és e nyilatkozat alapján az állami adóhatóság közösségi adószámot állapít meg számára. (Hatályos: 2008. május 1-jétől.)
22. § (1) g)	A közvetett vámjogi képviselőnek áfanyilatkozatában e státusát is be kell jelentenie. (Hatályos: 2008. május 1-jétől.)
22. § (2)	Mentesül az adózó a nyilatkozattétel alól, ha helyette közvetett vám- jogi képviselő végez úgynevezett közösségi kereskedelmi kapcsolat keretében kizárólag közösségi adómentes termékimportot. (Hatá- lyos: 2008. május 1-jétől.)
22. § (7)	Ha a közvetett vámjogi képviselő e minősége bejelentésekor nem ren- delkezik közösségi adószámmal, az állami adóhatóság azt a bejelen- tés alapján megállapítja számára. (Hatályos: 2008. május 1-jétől.)
24. § (2)	A késedelmesen bejelentkező törzskönyvi szerv részére az adóha- tóság az adóköteles tevékenység megkezdésének napjával állapítja meg az adószámot. (Hatályos: 2009. július 1-jétől.)
24. § (10)	A törzskönyvi szerv adóhatósági nyilvántartásból való törlése. (Hatá- lyos: 2009. július 1-jétől.)
24. § (15)	Technikai azonosító szám nem magánszemély adózó részére, ha adó- számmal nem rendelkezik, de adóhatósági nyilvántartása szükséges az adóhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátásához, illet- ve végrehajtásához. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
24/A § (1)	Az adószám felfüggesztése esetköreinek bővítése. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
24/A § (4)	Az adószám felfüggesztésének - törlést megelőző - időtartama 30 nap. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
24/A § (7)	Határozott időtartamú felfüggesztés esetén a felfüggesztő határozatban utalni kell a határozott időtartamra. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
24/A § (11)	Határozott időtartamú felfüggesztés esetén az adószám nem törölhető. Ez esetben az adószám felfüggesztését elrendelő határozatot az üzlet- lezárást, tevékenységfelfüggesztést elrendelő döntéssel egyidejűleg, de önálló döntésben kell meghozni. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
24/A § (12)	A bevallási, adófizetési kötelezettség elmulasztása miatti felfüggesztés a mulasztáspótlás igazolásáig tart. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
27. §	A munkáltató nem köteles közreműködni a magánszemély adómegállapításában. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
28-28/A §	Az adóhatósági adómegállapítást az egyszerűsített bevallás váltja fel. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)

Paragrafus	A változás tárgya
30. §	A tévesen levont járulékok elszámolása. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
31. § (5)	Társaságiadó-bevallás helyett bevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozhat az európai területi együttműködési csoportosulás is. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
31. § (6)	"Nullás" bevallás benyújtása helyett elegendő, ha az adózó nyilatko- zik az adóhatóságnak, hogy az adott időszakra azért nem nyújtott be bevallást, mert nem keletkezett adókötelezettsége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
32. § (1)	Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység után fizetendő iparűzési adó bevallási határideje a megfizetés határidejével egyezően, a tevékenység befejezésének napja. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
33. § (3) c)	Soron kívül bevallást kell benyújtania a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerinti, jogutód nélküli megszűnés szabályainak ha- tálya alá kerülő adózónak valamennyi adójáról a bevallással még le nem fedett időszakra. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
33. § (9)	Az áfacsoportból kiváló tag, illetve a csoport megszűnése esetén a csoporttagok - az áfán kívüli adónemekre nézve - nem kötelesek soron kívüli adóbevallásra. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
34. § (7)	Az adózó is kezdeményezheti a bevallás adókülönbözetet nem okozó hibájának kijavítását. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
36/A § (1)	A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, 200 ezer forint fölötti ki- fizetés esetén nem kell 30 napnál nem régebbi nemleges igazolást bemutatni. Az adóigazolás-igénylést helyettesítheti, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adatbázisban. (Hatályos: a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól; 2009. február 15-étől teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.)
36/A § (8)	A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó felelősségi szabály kiterjed a faktoring- és az engedményezési szerződésekre is. (Hatályos: a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól. 2009. február 15-étől teljesített kifizetésekre kell alkalmazni.)
36/B §	Köztartozásmentes adózói adatbázis létrehozása. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
43. § (8)	Az adószámla egyenlegéről a vámhatóság is az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint küld ki értesítést. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
46. § (1)	Kiegészül a kifizetői, illetőleg a munkáltatói igazolás tartalma a levont, illetve a kifizetőt terhelő járulékok adataival, valamint az előző időszakra megfizetett járulékok adataival. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
46. § (4)	Az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítási határideje január 31- éről február 15-ére módosul. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
47. § (7)	A kettős adóztatás elkerüléséről és a választottbírósági egyezmény alapján indítandó egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges iratokat az adózó köteles az adóhatóság által megjelölt időpontig megőrizni. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
52. § (7) f)	Az adóhatóság a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállal- kozó nyugdíjjárulékára vonatkozó adatokat az adóévet követő év augusztus 31-éig átadja a nyugdíj-biztosítási szervnek. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
52. § (7) g)	Az adóhatóság adatot szolgáltat a magánnyugdíjpénztáraknak a mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megkezdéséről és bevételéről. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
54. § (9)	Adatszolgáltatás agrár de minimis támogatásról. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
54. § (14)	Be nem jelentett alkalmazottakról szóló adatszolgáltatás. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
56. §	A vámhatóság is hozzáférhet az EU VIES-rendszeréhez. (Hatályos: a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműkö- désről szóló 1798/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában a magyar illetékes hatóságra vonatkozó rendelkezés módosításától.)
88/A. § (1) d)	Központosított ellenőrzés rendelhető el közbeszerzési szerződések- kel kapcsolatban. (Hatályos: a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.)
92. § (7)	Az ellenőrzés szünetelését eredményezi, ha a tényállás tisztázásához más adózónál zajló ellenőrzés eredménye is szükséges. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)

Paragrafus	A változás tárgya
104. § (3)	Nemleges próbavásárlási jegyzőkönyv az alkalmazottnak is átadható. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
117. § (4)	Az állami garancia beváltására irányuló eljárásra alkalmazandó rendelkezések. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
120. § (7)	Az adóhatóság határidő-túllépése nem eredményezi a kérelmezett jog gyakorlását. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
124. § (2)	Levélszekrény hiányában is kézbesítettnek tekintendő az irat. (Hatá- lyos: 2009. február 1-jétől.)
132. § (3)	A feltételes adómegállapítás határideje 60 nappal meghosszabbítha- tó. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
132. § (7)	A feltételes adómegállapítás kapcsán bírósági felülvizsgálatnak nincs helye. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
133/A §	100 ezer forint alatti személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség négyhavi pótlékmentes részletfizetéssel is teljesíthető. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
141. § (4)	Felügyeleti intézkedés keretében a döntés súlyosítására nincs lehető- ség. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
141/A §	Mögöttes felelősként helytállni köteles személy részére jogorvoslati jog biztosítása. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
150/A §	Túlfizetés átvezetése hivatalból végrehajtáskor. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
151. § (1)	A költségvetési támogatás igénylésekor az önkormányzati adóhatóság- hoz és a vámhatósághoz kell nyilatkozatot tenni fennálló köztartozásról, az állami adóhatósághoz nem. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
152. § (2)	Kamatot fizet az adóhatóság idő előtti inkasszálás esetén. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
154. §	Gépjármű-lefoglalás foglalási jegyzőkönyvvel. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
156. § (1)	E-ingatlanárverés lehetősége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
156. § (3)	Bővebb becsérték-módosítási lehetőségek. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
156. § (5)-(6)	Az adózás rendjéről szóló törvény kizárja a bírósági végrehajtási törvény elektronikus árverésre, illetve ajánlattételre vonatkozó ren- delkezéseit. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
156. § (7)	Az adóhatóság az árverési vevő, illetőleg az elektronikus árverező adóazonosító számát kezelheti. (Hatályos: 2008. július 3-ától.)
156/A §	Ingatlanok elektronikus árverése. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
156/B-G §	Rendelkezések a nyilvános pályázatra. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
159. § (2)	Az eljáró adóhatóság vagy a bírósági végrehajtó saját hatáskörben or- vosolhatja a jog- vagy érdeksérelmet. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
160. § (5) c)	A végrehajtás nem szüneteltethető, ha törvény ezt kizárja. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
161. § (2)-(3), (5)	Költségminimum-előlegezés megszüntetése az adók módjára behaj- tandó köztartozások esetén. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
161. § (9)	Szabálysértési helyszíni bírság behajthatatlanná minősíthető. (Hatá- lyos: 2009. január 1-jétől.)
161. § (10)	Az állami adóhatóságnál nyilvántartott, állami kezességvállalásból eredő köztartozásokra nem kell alkalmazni a végrehajtás-megkere- sésre irányadó szabályokat. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
162. §	Egyszerűsödnek a behajthatatlan adótartozás kezelésével kapcsola- tos szabályok, az értesítési és törlési szabályok megszűnnek. (Hatá- lyos: 2009. január 1-jétől.)
164. § (6)	Az adóbevallás késedelmes benyújtása megszakítja az adótartozás végrehajtásához való jog elévülését. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
164. § (10)	Külföldi adóhatóság megkeresése esetén az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik. (Hatályos: a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.)
164. § (11)	Kölcsönös egyeztetési eljárások eredményeként létrejött megál- lapodások elévülés után is végrehajthatók. (Hatályos: a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.)
170. § (1)	Az adóbírság mértéke egyes esetekben az adóhiány 50%-áról annak 75%-ára nő. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
170. § (6)	A munkáltató fizeti az adóhiányt, az adóbírságot és a késedelmi pót- lékot, ha a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a minimálbérnél kevesebbet fizetett ki. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)

Paragrafus	A változás tárgya
172. § (1) n)	Mulasztási bírság köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvé- telnél valótlan tartalmú nyilatkozatért. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
172. § (3)	Számla-, egyszerűsítettszámla-, nyugtakibocsátási kötelezettség el- mulasztásáért az adózó alkalmazottja, képviselője, közvetlen vezetője is elmarasztalható 500 ezer forintig. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
172. § (5)	500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható az a személy, illet- ve közvetlen vezetője, akinek munkaköri kötelezettsége a biztosítottak bejelentése, de azt elmulasztotta. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
172. § (17)	A kifizetés összegének 20%-áig terjedő mulasztási bírság közbeszer- zéssel kapcsolatos tájékoztatás elmaradásáért. (Hatályos: a 2009. évi költségvetést megalapozó törvény kihirdetését követő naptól.)
172. § (18)	Számlatartási kötelezettség megsértéséért mulasztási bírság az áru, szolgáltatás értékének 20%-áig. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
172. § (19)	Igazolatlan eredetű áru forgalmazásért az áru forgalmi értékének 40%-ával megegyező összegű, de legalább 10 ezer forint mulasztási bírság. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
172. § (20)	250 ezer forint feletti készpénzfizetés szankcionálása. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
175. § (17)	Adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilván- tartásba vételkor méltányossági eljárásnak nincs helye. (Hatályos: e törvény kihirdetését követő naptól.)
175. § (19)	A nyilvántartott címadatokból csak a levelezési cím nyilvános. (Hatá- lyos az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
175. § (20)	Ügyintézési határidő adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadá- sakor. (Hatályos: az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
175. § (21)	Hiánypótlási határidő adó-tanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység folytatásához szükséges engedély ügyinté- zésekor. (Hatályos: az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
175. (22)	Adó-tanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység űzéséhez szükséges engedély kérelmezése a kincstár területi szerveze- ti egységeinél. (Hatályos: az adócsomag kihirdetését követő naptól.)
175. § (23)	A kormány rendeletben határozhatja meg a POS terminál útján tör- ténő fizetések díjait. (Hatályos: 2009. február 1-jétől.)
1. mell. I/B/2/a)	Az éves gyakoriságú bevallások bevallási határideje az adóévet követő év február 15-éről 25-ére módosul. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
1. mell. I/B/2	Megszűnik a beszámoló állami adóhatósághoz benyújtásának kötele- zettsége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
1. mell. I/B/3/ak)	Havonként kell adóbevallást benyújtania az áfatörvényben meghatáro- zott közvetett vámjogi képviselőnek. (Hatályos: 2009. május 1-jétől.)
1. mell. I/B/3/al)	Havonként kell áfabevallást benyújtania az adómentes termékimpor- ton kívül más, adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységet belföldön nem végző adózónak. (Hatályos: 2009. május 1-jétől.)
1. mell.. I/B/3/d)	Összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettség importnál közvetett vámjogi képviselő részére. (Hatályos: 2009. május 1-jétől.)
1. mell. I/B/5.	Az éves bevallók bevallási határideje az adóévet követő év február 25-e. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
2. mell. I/Határidők/1/B d)	Az éves bevallók bevalláshoz kapcsolódó befizetési határideje az adó- évet követő év február 25-e. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
2. mell. I./Határidők/2/a)	Az éves áfabevallók bevalláshoz kapcsolódó befizetési határideje az adóévet követő év február 25-e. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
2. mell. I./Határidők/7.	A rehabilitációshozzájárulás-fizetési határidő újrameghatározása. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
3. mell. G/1.	Az építésügyi hatóság az általa kiadott jogerős használatbavételi, illetve jogerős fennmaradási engedélyről értesíti az illetékes önkor- mányzati adóhatóságot. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
3. mell. G/4.	Adatszolgáltatás a gépjármű üzembentartójáról. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
3. mell. J)	Az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv adatszolgáltatása az adóévet követő év február 15-éig. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
5. mell. 2.	Az özvegy vagy örökös egyéni vállalkozó a tevékenység folytatásának bejelentésére nyitva álló határidőben jelenti be az átalányadózás választását. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)
6. mell. 1.	Megszűnik a beszámoló állami adóhatósághoz benyújtásának kötele- zettsége. (Hatályos: 2009. január 1-jétől.)

Lábjegyzet

[1]A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet és a kapcsolódó kormányrendeletek alapján

[2]A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet és a kapcsolódó kormányrendeletek alapján

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu