adozona.hu
T/1622. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról
T/1622. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2022. évi LI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
"x) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonszerzés."
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következ...
T/1622. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról
2022. évi LI. törvény az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
"x) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonszerzés."
2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása
2. §
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/C. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:(Tárgyánál fogva díjmentes:)
"zs)az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/O. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ingyenes átruházáson alapuló tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése."
3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
3. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: 1998. évi XXXIX. törvény) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"3. §
(1) Az alapokhoz tartozó vagyon állami tulajdon, a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az egészségbiztosítási ágazat tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, a nyugdíjbiztosítási ágazat tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz tartozó működési vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló a központi nyugdíjbiztosítási szerv vezetője.
(2) Az alapok javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében elfogadott ingatlanok kivételével, az alapokhoz tartozó állami tulajdonú ingatlanok tekintetében - beleértve a működési vagyonba tartozó ingatlanokat is - a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.
(3) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor."
4. §
Az 1998. évi XXXIX. törvény 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szerv végzi)
"a) a 3. § (2) bekezdése szerinti vagyon kivételével az Alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, valamint a jogszabályban meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat,"
4. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
5. §
(1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 44. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A miniszter jóváhagyása szükséges)
"d) az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel vagyonkezelő hiányában az állami tulajdonban álló műemlék hasznosítására irányuló bármely jogügylethez."
(2) A Kötv. 44. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően nem szükséges a miniszter előzetes jóváhagyása, ha az állami tulajdonban álló műemlék tulajdonosi joggyakorlója 90 napot meg nem haladó időtartamra köt hasznosítására irányuló jogügyletet.
(1b) Az (1a) bekezdés alapján létrejött jogügylet időtartama nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a műemlékre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű jogügylet az (1a) bekezdés alkalmazásával nem köthető."
5. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
6. §
(1) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(5) Az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került vagyon tekintetében - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét."
(2) Az Eftv. 1/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés alapján állami tulajdonba került ingatlanok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. Az ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor."
(3) Az Eftv. 1/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az OKFŐ az (5) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlása során az államháztartásról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény, az állami vagyonról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei szerint jár el azzal, hogy önállóan jogosult a tulajdonosi joggyakorlásába tartozó vagyontárgy elidegenítésére, vagyonkezelésbe adására, illetve egyéb módon történő hasznosítására."
6. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
7. §
(1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 24. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Mellőzhető a versenyeztetés:)
"d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama az egy évet nem haladja meg,"
(2) A Vtv. 24. § (2) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki: (Mellőzhető a versenyeztetés:)
"f) ha az ingatlan hasznosítása az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog - így különösen bányászati jog - gyakorlásához szükséges, vagy azt segíti elő,
g) ingóságok hasznosítása esetén, ha azok együttes forgalmi értéke a bruttó 25 millió forintot nem haladja meg,
h) ha a hasznosítással érintett terület nagysága az 50 négyzetmétert nem haladja meg."
(3) A Vtv. 24. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pont alkalmazásával nem köthető."
8. §
A Vtv. 28/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az állami elhelyezési célú ingatlanok üzemeltetéséről, továbbá az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról - a központi költségvetés terhére - az MNV Zrt. gondoskodik.
(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében egyoldalú nyilatkozatával - az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek igényének kielégítésére alkalmas, az MNV Zrt. által megfelelőnek ítélt ingatlanra vonatkozóan - állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. az elhelyezésről kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles az MNV Zrt. által választott, a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni."
9. §
A Vtv. 35. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)
"q) ha a 37. § (2) bekezdése szerinti értékesítéssel érintett ingatlan
qa) a közvetlenül határos ingatlan tulajdonosa részére kerül értékesítésre, vagy qb) osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület, amely földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább három éve tulajdoni hányaddal rendelkezik,"
10. §
(1) A Vtv. 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(2) Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület a természetvédelmi kezelésért felelős szerv előzetes jóváhagyásával értékesíthető, amelynek megadása során a természetvédelmi kezelésért felelős szerv meghatározza azokat a feltételeket, amelyekkel az ingatlan védettségi szintjének fenntartása az állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható. A tulajdonjogot megszerző fél a tulajdonjog átruházási szerződésben kifejezetten vállalja a természetvédelmi kezelésért felelős szerv által meghatározott feltételek betartását, valamint vállalja, hogy a védett természeti terület fenntartásáról, hasznosításáról évente beszámolót készít a természetvédelmi kezelésért felelős szerv részére. A feltételek ingatlan tulajdonosa által történő folyamatos teljesítését a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv ellenőrzi.
(3) A (2) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelésért felelős szerv jóváhagyása a tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés megkötésének és a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele."
(2) A Vtv. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat a védett természeti terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő további átruházása esetén is alkalmazni kell."
11. §
A Vtv. 42/O. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az MVH - az (1) bekezdéstől eltérően - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó)
"b) beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlanok tulajdonjogát, az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlan tulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;"
7. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
12. §
Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 3. § (3a) bekezdése.8. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
13. §
(1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 31/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(6) Az (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti értékesítési eljárás során felmerült, igazolt költségeket az MNV Zrt. a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet terhére megtéríti. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon esetében az MNV Zrt. az értékesítéséből származó, általános forgalmi adó nélküli - a tárgyévet megelőző év november 15. napja és a tárgyév november 14. napja közötti időszakban elszámolt - bevétel 15 %-ának megfelelő összeget térít meg. A megtérítési kötelezettség összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja."
(2) Az Áht. 31/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti állami tulajdonú vagyon értékesítése kapcsán a vagyonkezelő részére a (6) bekezdésben foglaltak szerint megtérített összege nem használható fel személyi juttatások kifizetésére."
9. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
14. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (17) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás)
"c) államháztartási körbe tartozó szervezet vagyonkezelésében lévő
ca) az állam tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel vagy központi költségvetési szervvel,
cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében a vagyonkezelő szervezettel
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek, vagy"
(javára történik.)
15. §
Az Nvtv. 5. alcíme a következő 11/B. §-sal egészül ki:"11/B. §
A 11. § (10) bekezdésétől eltérően állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés 25 éves határozott időre is köthető, ha a hasznosításra jogosult vállalja az érintett állami vagyon gyarapítását szolgáló beruházás megvalósítását és az állami vagyont érintő beruházás megtérülési ideje ezt kifejezetten indokolja. A 25 éves határozott időtartam egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette."
16. §
Az Nvtv. 19. § a) pontjában a "10-11/A. §-a" szövegrész helyébe a "10-11/B. §-a" szöveg lép.10. A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása
17. §
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tbszt.) 13. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) Az OKFŐ jogosult - a 13/C. §-ban meghatározott kivétellel - az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlására
a) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési intézmények állam általi átvételét követő beszerzései és beruházásai alapján létrejött,
b) az OKFŐ saját beszerzései és beruházásai alapján létrejött, valamint
c) az OKFŐ által bármely jogcímen az állam javára megszerzett
vagyon tekintetében is."
18. §
A Tbszt. a következő 13/C. §-sal egészül ki:"13/C. §
(1) A 13. § (1) bekezdése szerint átvett és a 13. § (1a) bekezdése szerint létrejött, valamint az állam javára megszerzett állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére az MNV Zrt. kérelme alapján kerül sor."
19. §
A Tbszt.a) 13. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK)" szövegrész helyébe az "- a 13/C. §-ban foglalt kivétellel - az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ)" szöveg;
b) 13. § (2) bekezdésében és a (3a) bekezdés nyitó szövegrészében az "ÁEEK" szövegrész helyébe az "OKFŐ" szöveg
lép.
20. §
Hatályát veszti a Tbszt.a) 13. § (2) bekezdésében a ", valamint a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a végrehajtási rendelete" szövegrész,
b) 15/B. §-a.
11. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
21. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Hetedik Könyvének XI. címe helyébe a következő rendelkezés lép:"XI. Az állam és az önkormányzat mint törvényes örökös
7:74. § [Az önkormányzat államot megelőző törvényes öröklése]
Más örökös hiányában az örökhagyó tulajdonát képező ingatlan és az abban található valamennyi ingóság vonatkozásában az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat az államot megelőző törvényes örökös azon ingatlan kivételével, amelynek bármely alrészlete állami tulajdonba kerülése esetén a nemzeti földalapról szóló törvény hatálya alá tartozna.
7:74/A. § [Az állam szükségképpeni törvényes öröklése]
(1) Más örökös hiányában, vagy amennyiben a települési önkormányzat az örökséget visszautasítja az állam a törvényes örökös.
(2) Az államot mint törvényes örököst az örökség visszautasításának joga nem illeti meg."
12. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
22. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény VII. fejezete a következő 28/A. alcímmel egészül ki:"28/A. Az állam és az önkormányzat mint törvényes örökös
(A Ptk. 7:74-7:74/A. §-ához)
64/A. §
A Ptk.-nak az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló......törvénnyel módosított 7:74. §-át és a 7:74/A. §-át a 2024. január 1-jén vagy azt követően megnyíló öröklés vonatkozásában kell alkalmazni."
13. Záró rendelkezések
23. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. január 1-jén lép hatályba.(2) A 11. alcím és a 12. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.
24. §
(1) A 7. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.(2) A 14. § és a 15. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Általános indokolás
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.A hatékonyabb és egységes vagyongazdálkodás megteremtése céljából szükséges a kiemelt tulajdonosi joggyakorló státuszban lévő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) pozíciójának megerősítése a tulajdonosi joggyakorlói státuszok szakmai alapon történő centralizációjával. A költséghatékony vagyongazdálkodás biztosítása érdekében a törvényjavaslat megalkotásának célja, hogy a feladatellátást közvetlenül szolgáló és stratégiai szempontból jelentős vagyon állami portfólióban tartása mellett, a hatékony értékesítési és hasznosítási stratégia mentén megteremtse annak lehetőségét, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemek hasznosításával, értékesítésével elérhető bevételek a kritikus gazdasági helyzetben növelhetőek legyenek.
Részletes indokolás
1-2. §
A kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható, a Magyar Állam számára felesleges ingatlan vagyonelemek ingyenes átruházására irányuló módosító rendelkezéshez kapcsolódóan a szabályozás indoka, hogy az érintett ingatlannak az azzal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlan tulajdonnal rendelkező személy részére ingyenesen történő átruházás esetén az ingyenes juttatással érintett személy átvételi készségét növelje az a körülmény, hogy az ingatlan megszerzése nem jár további költséggel a számára.3-4. §
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosításának célja az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlói pozíciójának erősítése, ennek érdekében a rendelkezés az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Alap részeként nyilvántartott ingatlan vagyon felett a törvényben tulajdonosi joggyakorlóként kijelölt intézmények helyett tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt.-t határozza meg.5. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény javasolt módosításának célja az állami vagyonba tartozó műemlék ingatlanok hasznosítása tekintetében a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő közötti különbségtétel mérséklése és annak biztosítása, hogy a tulajdonosi joggyakorló is a vagyonkezelőhöz hasonlóan további jóváhagyás nélkül rendelkezhessen az állami tulajdonban álló műemlék ingatlanok hasznosításáról az ingatlan rövidtávú, 90 napot nem meghaladó hasznosítása esetén, azzal a korlátozással, hogy ugyanarra a műemlékre vonatkozóan ugyanazon felek között az így létrejött jogügylet nem hosszabbítható meg.6. §, 12. §, 17-20. §
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény, a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosításának célja az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlói pozíciójának erősítése. A rendelkezéssel a megyei konszolidáció során, illetve önkormányzattól átvett feladattal állami vagyonba kerülő ingatlan vagyon felett tulajdonosi joggyakorlóként kijelölt Országos Kórházi Főigazgatóság helyett az MNV Zrt. kerül kijelölésre. A tulajdonosi joggyakorló személyének módosítása nem veszélyezteti az egészségügyi feladat ellátását, ugyanakkor így érhető el, hogy egységes szemlélet érvényesüljön az állami ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodás területén.7. §
Az állami vagyon hasznosításának eredményesebbé tételéhez, ezáltal a központi költségvetés számára magasabb hasznosítási bevételek eléréséhez és a költségvetést terhelő fenntartási kiadások csökkentéséhez szükséges az állami vagyon hasznosítása kapcsán az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben megállapított versenyeztetés mellőzési okok körének bővítése.8. §
Az állami elhelyezési célú jogviszonyra vonatkozó rendelkezések pontosításának célja, hogy rögzíthetőek legyenek az elhelyezési célú ingatlan igények olyan minimumkritériumai, amelyeket az MNV Zrt.-nek feltétlenül biztosítania kell, további célja az MNV Zrt. elhelyezési tárgyú döntéshozói szerepének megerősítése.A fentiek mellett indokolt egyértelművé tenni, hogy az állami elhelyezési célú jogviszony kapcsán -akár állami, akár idegen ingatlanra vonatkozik a kijelölés - az üzemeltetés és az ebből fakadó díjfizetés az MNV Zrt. kötelezettsége azzal, hogy ha az üzemeltetési feladatot az MNV Zrt. a jogszabályban megjelölt szervezet bevonásával látja el, akkor a fedezet a bevont szervezet költségvetésében marad. Az idegen tulajdonú bérletek kapcsán a módosítás biztosítja, hogy az üzemeltetési feladatokat a bérbeadó is elláthassa.
9-10. §
A rendelkezés olyan védett természeti területeken fekvő állami tulajdonú ingatlanok értékesíthetőségének lehetőségét teremti meg, amelyek értékesítési potenciállal rendelkeznek.Ugyanakkor az értékesítés a természetvédelmi feladatok ellátását nem veszélyezteti, továbbá olyan törvényi garanciák (a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős előzetes jóváhagyása, beszámolási kötelezettség, a védett természeti terület értékesítési feltételei betartását célzó ellenőrzési jog) beépítésére kerül sor, amelyek a természetvédelmi értékek védelmét az állami tulajdonból történő kikerülést követően is folyamatosan biztosítják.
11. §
A rendelkezés célja, hogy a kisajátítás után visszamaradt, korlátozottan hasznosítható kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített ingatlanok tekintetében az ingyenes vagyonjuttatásra jogosultak körét bővítse az esetlegesen az adott településen már ingatlan tulajdonnal rendelkező személyekkel. A módosítás elősegíti az állami ingatlan állomány portfólió-tisztítását.13. §
A módosítás lehetővé teszi a vissznyereményi anyagok (pl. mart aszfalt, uszadékfa) értékesítése kapcsán az értékesítést végző vagyonkezelő szervezetek (pl. MÁV, MK Zrt.) részére, az értékesítési tevékenység kapcsán felmerülő költségeik átalány jellegű, az elért bevétel %-os mértékében előre meghatározott összegű megtérítését a tételes költségelszámolás helyett. A rendelkezés elősegíti a vissznyereményi anyagok értékesítését, valamint ezáltal a költségvetési bevételek növekedését, és egyúttal a tárolási, őrzési költségek csökkentését eredményezi.14. §
A nemzeti vagyonról szóló törvény versenyeztetés mellőzésére vonatkozó szabályai kiegészítésre kerülnek tekintettel arra, hogy a minisztériumi dolgozók lakhatását szolgáló lakások nem a tárcák, hanem a központosított beszerző szerv vagyonkezelésében vannak, így a minisztérium által kijelölt dolgozókkal a központosított beszerző szerv köti meg a bérleti szerződést. Ebben az esetben azonban nem teljesül az a feltétel, hogy a vagyonkezelő szervezet a vele foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állóval köt szerződést.15. §
A hasznosítási szerződések előkészítése során szerzett tapasztalatok alapján a hazai, illetve EU-s pályázati források kötelező fenntartási időszakként általában 15 éves időtartamot határoznak meg. A nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt hasznosítási időtartam korlát a kötelező fenntartási időszakot fedi le kizárólag, az 5 éves meghosszabbítási lehetőség nem automatikus, így a szerződő felek beruházási szándékaira visszavető tényezőként hat. A saját forrásból eszközölt beruházások esetében egy jelentősebb összegű ráfordítás (az ingatlanok műszaki állapota magasabb költségű munkálatokat tesz szükségessé) a növekvő építőanyag árak és munkadíjak miatt még a kisebb beruházások esetében is viszonylag magas költséget generál, így a használatba vevő érdeklődők legtöbb esetben 20-25 éves időtartamot jelölnek meg a rentábilis megtérülésre. A hasznosítási jogviszony időtartamának hosszabbítására vonatkozó rendelkezés beépítése arra tekintettel indokolt, hogy ilyen módon a hasznosítottság emelkedne, a költségek csökkennének, a költségvetés részére folyamatos és kiszámítható piaci bérleti díj bevételt generálna, egyúttal az ingatlanok műszaki állapotában javulás válna elérhetővé.16. §
A sarkalatossági záradék szövegcserés pontosítása.21. §
A javasolt rendelkezés célja a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezések alapvető átalakítása olyan módon, hogy a törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt után hagyott ingatlant és az abban található ingóságot - a termőföld vagyon kivételével - az állam helyett az ingatlan fekvési helye szerinti települési önkormányzat örökölje, így lehetővé válik az elhunyt személy ingatlan vagyonának a helye szerinti helyi közösség céljaira fordítása, valamint az örökösre háruló kötelezettségek teljesítése is hatékonyabban kezelhető. A törvényes örökös és végintézkedés hiányában elhunyt után maradt hagyaték részét képező termőföld vagyon tekintetében a törvényes öröklés szabálya nem módosul. A jogalkotó szándéka szerint a törvényes öröklés szabályainak megváltoztatása kizárólag az örökhagyó tulajdonát képező ingatlanra és ahhoz tartozó ingóságokra vonatkozik, a szükségképpeni törvényes örökös első sorban az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat. Az önkormányzatot megilleti az örökség visszautasításának joga.22. §
A módosítás célja annak meghatározása, hogy a javaslat szerint módosuló, a szükségképpeni törvényes öröklésre vonatkozó szabályokat mikortól kell alkalmazni. A rendelkezés szerint az új öröklési szabályokat 2024. január 1-jét követően elhunyt személyek vonatkozásában kell alkalmazni.23-24. §
Hatályba léptető rendelkezés és sarkalatossági záradék.