adozona.hu
T/1225. számú törvényjavaslat indokolással - A civil szervezetek és szakszervezetek támogatásának módosításáról
T/1225. számú törvényjavaslat indokolással - A civil szervezetek és szakszervezetek támogatásának módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a 41. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
"Közcélú adományok kedvezménye"
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 41. §-sal egészül ki:
"41. §
(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a kedvezményezett javára juttatott közcélú adomány kedvezménye.
(2) Kedvezményezettnek minősül a magánszemély felajánlása első évének napja előtt legalább
a) két évvel korábban bíróság á...
T/1225. számú törvényjavaslat indokolással - A civil szervezetek és szakszervezetek támogatásának módosításáról
2022. évi ... törvény A civil szervezetek és szakszervezetek támogatásának módosításáról
1. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a 41. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:"Közcélú adományok kedvezménye"
2. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 41. §-sal egészül ki:"41. §
(1) Az összevont adóalap adóját csökkenti a kedvezményezett javára juttatott közcélú adomány kedvezménye.
(2) Kedvezményezettnek minősül a magánszemély felajánlása első évének napja előtt legalább
a) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerinti - egyesület (kivéve a 4/A § 1) bekezdés a) pontja alapján kedvezményezettnek minősülő szervezetet, a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet),
b) két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett alapítvány, közalapítvány, ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek.
(3) A közcélú adomány kedvezménye a befizetett összeg 75 százaléka, de legfeljebb százötvenezer forint."
3. §
(1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A magánszemély külön-külön nyilatkozatban rendelkezhet befizetett adójának
a) két százalékáról a 4. §-ban,
b) további egy százalékáról pedig a 4/A. §-ban
c) további egy százalékéról pedig a 4/B. §-ban
meghatározottak közül kiválasztott különböző kedvezményezettek javára. Jelen törvény alapján egy szervezet részére legfeljebb egy százaléknyi befizetett jövedelemadó ajánlható fel."
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adózó a rendelkező nyilatkozaton rendelkezhet úgy, hogy nevét és postai, illetve elektronikus levelezési címét a 4. § (1) bekezdése és 4/B. § szerinti kedvezményezettel közöljék."
4. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 2. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(1) Ha a magánszemély az adójának legalább az 1. § (4) bekezdése szerinti valamelyik százalékáról rendelkezett, és rendelkezésének teljesítése megtörtént, a teljesítés szerinti összeg kizárólag abban az esetben módosítható, ha a módosítás vagy módosítások által a teljesítés szerinti összeg kedvezményezettenként legalább ötezer forinttal növekszik, és a rendelkező nyilatkozat évét követő év július 31. napjáig
a) az adóhatósági ellenőrzés során hozott - az adó összegének növekedéséről szóló - végleges határozat alapján esedékessé vált adótöbbletet a magánszemély megfizette, vagy
b) a magánszemély önellenőrzést nyújtott be, és ez alapján az adótöbbletet meg is fizette.
(2) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évét követő év szeptember 30. napjáig a 4. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezettnek átutalja az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többletadóbefizetés 1. § (4) bekezdésében meghatározott százalékos mértékének megfelelő összeget, a 4/A. § (1) bekezdés b) pontja szerint meghatározott kiemelt előirányzat kezeléséért felelős fejezetnek pedig adatot szolgáltat ezen összegről. A 4/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményezettnek az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter a 6/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően utalja át az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti többletadóbefizetés 1. § (4) bekezdésében meghatározott százalékos mértékének megfelelő összeget. Az utalás csak abban az esetben teljesíthető, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerinti adóhatósági határozatból, illetve önellenőrzésből egyértelműen megállapítható az összevont adóalap adójának, illetve a levonandó kedvezményeknek az összege."
5. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozatban és az adóbevallásban feltüntetett adatok alapján utalja át a 4. § és 4/B. §-okban meghatározott kedvezményezettek javára az 1-2. § rendelkezései szerint meghatározott összeget."
6. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 2. alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:"4/B. §
A 4. § (1) bekezdésében és 4/A. §-ban meghatározottakon túl ezen szakasz alapján külön kedvezményezettnek minősül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szerint a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel korábban bíróság által nyilvántartásba vett munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet és szakszervezet."
7. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 5/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(A rendelkező nyilatkozatban foglalt rendelkezés érvénytelen, ha a következő esetek bármelyike állapítható meg:)
"b) több rendelkező nyilatkozat esetén a kedvezményezettek vagy azok egy része azonos kedvezményezetti körbe (4. §; 4/A § és 4/B §) tartozik, vagy egy szervezet részére a magánszemély a befizetett adójának több, mint egy százalékát ajánlotta fel,"
8. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az adóhatóság a 3. §-ban meghatározott összeget a 4. § (1) bekezdésében és 4/B. §-ában meghatározott kedvezményezett részére legkésőbb a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 30. napjáig utalja át, figyelemmel a (2) bekezdésre is."
9. §
(1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján)
"c) a 4/B. §-ban meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról,"
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős minisztert, valamint a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős minisztert az érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján)
"d) a felajánlásokból történő részesedésből kizárt kedvezményezettek nevéről, adószámáról, illetve technikai számáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről."
(3) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóhatóság az (1) bekezdés a) és b) és c) pontja szerinti adatokat kedvezményezettenként, a kedvezményezett nevének, székhelyének, adószámának vagy technikai számának, a kedvezményezett részére érvényesen felajánlott összegnek és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számának megjelölésével a rendelkező nyilatkozat évének szeptember 15. napjáig, illetve a d) pontja szerinti adatokat a rendelkező nyilatkozat évének első napjától honlapján - a kedvezményezett nevének, adószámának, illetve technikai számának és székhelyének megjelölésével - közzéteszi. Az adóhatóság nem teszi közzé azon kedvezményezett adatait, amelynek - külön jogszabályban meghatározott esetben - az érvényesen felajánlott összeg nem utalható ki."
(4) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adóhatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet. "
(5) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A jogszabályi feltételeknek megfelelő azon kedvezményezettekről, akik számára az átutalás, vagy a köztartozásra levonás megtörtént, a (2) bekezdés szerinti közzétételre a rendelkező nyilatkozat évének utolsó napját követően kerül sor.
(5) Az adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartást vezet."
(6) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az adóhatóság biztosítja a (4) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó adatbázis elérhetőségét a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter részére az általa működtetett információs portálon történő közzététel, adatfeldolgozás és rendszerezés céljából."
(7) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kedvezményezettet kérelmére az adóhatóság elektronikus úton térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező - az adatszolgáltatás időpontjában - érvényes és érvénytelen, valamint el nem bírált nyilatkozatot tevők számáról, régiónkénti, megyénkénti, korcsoportonkénti megoszlásáról, az érvénytelenséget okozó - az 5/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjának megfelelően részletezett - okokról és azok arányáról.
(8) A 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezettet elektronikus úton benyújtott kérelmére, az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október 15-től elektronikus úton térítésmentesen tájékoztatja a javára rendelkező nyilatkozatot tevők számának településenkénti megoszlásáról.
(9) Az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október 15-től elektronikus úton tájékoztatja az 1. § (6) bekezdése szerinti adatokról azokat a 4. § (1) bekezdése és 4/B. §-a szerinti kedvezményezetteket, akik elektronikus úton benyújtott nyilatkozatuk alapján igényt tartanak ezen adatszolgáltatásra. A tájékoztatás a magánszemély adott rendelkező évi érvényes nyilatkozata alapján történik. A kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti."
10. §
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(7) A 6/C. § (1)-(7) pontban foglalt rendelkezéseit a 4/B. §-ban körülírt kedvezményezettekre is megfelelően alkalmazni kell."
11. §
(1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(7) A 4. § és 4/B. § szerinti kedvezményezettnek átutalt összeg olyan költségvetési támogatásnak minősül, amelynek az e törvény szerinti, közcélú tevékenységeknek megfelelő felhasználását, a kedvezményezetti feltételek fennállását az adóhatóság az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) és az Art. megfelelő szabályai alkalmazásával jogosult ellenőrizni. Amennyiben az adóhatóság - szükség esetén a külön jogszabály alapján hatáskörrel rendelkező illetékes szerv állásfoglalásának figyelembevételével - megállapítja, hogy a kedvezményezetti feltételek nem álltak fenn, valamint a közcélú tevékenységnek nem megfelelő felhasználást, erről határozatot hoz, amelyben rendelkezik az összegnek az Art. előírása szerinti elévülési időn belüli visszafizetéséről.
(8) A felhasználás abban az esetben tekinthető - a közcélú tevékenység szempontjából - megfelelőnek, amennyiben a költségvetési támogatást
a) a 4. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja szerinti kedvezményezett az alapcél szerinti közhasznú tevékenysége megvalósítására fordítja,
b) a 4. § (1) bekezdés b)-i) pontja szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű, közhasznú tevékenység megvalósítására fordítja,
c) a 4/B. §. szerinti kedvezményezett a létesítő okiratában és a rá vonatkozó külön jogszabályokban alaptevékenységként meghatározott közcélú, közérdekű tevékenység megvalósítására fordítja."
(2) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 7. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Ha a kedvezményezett a 4. § (1) bekezdése és a 4/B. §-a szerinti feltételek meglétét a 4. § (6) bekezdése szerinti eljárásban nem igazolja, erről az adóhatóság fellebbezéssel meg nem támadható határozatot hoz, amelyet közigazgatási perben a kedvezményezett támadhat meg."
12. §
Hatályát veszti a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti közcélú felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvénya) 6/A. § (2a) bekezdése,
b) 6/A. § (3a) bekezdése,
c) 6/A. § (5a) bekezdése.
13. §
Ez a törvény a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.Általános indokolás
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 45. §-a értelmében a magánszemély külön törvényben rögzített mértékben, megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezhet a befizetett adó levonások után fennmaradó meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az állami adó- és vámhatóság a külön törvényben meghatározott szabályok szerint gondoskodik. A hatályos szabályok szerint a felhatalmazás alapján a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény rendelkezik arról, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk 1-1%-ának felajánlásáról mely szervezetek javára és milyen eljárás keretében jogosultak dönteni.Az Szja. törvény korábban ismerte a magánszemély közcélú adományozása után igénybe vehető -korlátolt összegű - adókedvezmény intézményét, amelyet azonban 2009-től fokozatosan kivezettek a szabályozásból. (A korábban hatályos 41. §.) Az elmúlt évtized hatalomgyakorlásának következményeként a civil szervezetek forrásai elapadtak, így sok közérdekű tevékenységet végző szervezet alapműködése is veszélybe került. A civil szervezetek alapműködése finanszírozásának egyik lehetősége az, hogy az eddig 1% helyett lehetőséget teremt a jogalkotó, hogy az állampolgárok jövedelemadójuk 2%-áról rendelkezhessenek a civil szervezetek vagy a törvényben meghatározott egyéb, közérdekű szervezetek (pl.: Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Állami Operaház, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár stb.) javára, oly módon, hogy a felajánlott összeget két kedvezményezett között kell megosztani.
A hatályos törvény szerint a kedvezményezetti körből kimaradtak a szakszervezetek (munkavállalói érdekképviseleti szervek). A közelmúlt kivándorlási folyamatai és a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt is kialakuló bérfeszültségek a munkavállalói érdekképviseleti tevékenység szükségszerű fokozódásához vezettek (sztrájkok, tárgyalások, figyelemfelhívó kampányok stb.). A megnövekedett tevékenység finanszírozásának egyik lehetősége az, hogy a 2+1 % mellé - a korábbi kedvezményezetti kör érintetlenül hagyásával - lehetőséget teremt a jogalkotó, hogy az állampolgárok jövedelemadójuk további 1%-áról rendelkezhessenek a szakszervezetek javára is.
A jelenlegi, egyre súlyosbodó megélhetési válságra is figyelemmel különösen fontos, hogy a társadalmi szolidaritást fenntartsuk, és tudatosítsuk az egyén felelősségét elesett embertársaink segítése, a helyi életminőség javítása, a munkavállalói érdekképviselet, valamint a civil önszerveződés támogatása érdekében. E szervezeteknek túl nem becsülhető szerepe van úgy az intézményeink fenntartása, hagyományaink megőrzése, mint egy munkáltató vagy épp az állam működésének ellenőrzése szempontjából. Olyan helyzetben, amikor az állam egyre csökkenő mértékben tudja vagy akarja támogatni az egyes állampolgárokat és az általuk létrehozott közösségeket, és a nyújtott támogatások irányát is döntően politikai, nem pedig hasznossági szempontok határozzák meg, elengedhetetlen, hogy az emberek a korábbinál nagyobb összegben dönthessenek az általuk fontosnak tartott közösségek támogatásáról, a személyi jövedelemadójuk egy részének falajánlásáról vagy részükre tárgyi, illetve egyéb adomány nyújtásáról, legyen szó akár például egy koraszülött mentőalapítványról, állatmenhelyről vagy helyi kulturális egyesületről. A rezsiköltségek beláthatatlan mértékű növekedése miatt még az állam által fenntartott, létfontosságú intézményeink működése is veszélybe került, nem beszélve az egyéb szervezetekről, amelyeken gyakran egy helyi kisközösség megmaradása múlik. E változtatások a költségvetési hatásukon jóval túlmutató, pozitív társadalmi változásokat eredményeznének, amelyek nélkül jóval szegényebb lenne az ország, nem csupán anyagi értelemben, de olyan nemzetként is, amely a 21. században is valódi közösségként gondol magára.
Részletes indokolás
1-2. §
Az szja-törvény korábbi szövege az összevont adóalap csökkentésével ösztönözte a magánszemélyeket a közcélú adományozásra. A korábbi szabályozás aktualizált és harmonizált szövegének visszaillesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánszemélyek adakozó hajlandóságát növelje. A közcélú adomány 75%-a, de legfeljebb százötvenezer forint az összevont adóalapot csökkenti, így közvetett adókedvezménynek minősül. A közcélú adomány fogalmát nem szükséges külön definiálni, mert azt az áfa-törvény 9/A. §-a már tartalmazza.3. §
Az új szakasz rendelkezik arról, hogy a civil szervezetek (és egyes, a törvényben meghatározott más, elsősorban kulturális, tudományos és oktatási tevékenységet végző szervezetek) javára a személyi jövedelemadó 2%-a ajánlható fel a korábbi 1%-os felajánlás helyett oly módon, hogy a felajánlás két szervezet között osztható meg.Az új szakasz rendelkezik arról is, hogy a személyi jövedelemadó további 1%-a ajánlható fel, másrészt kibővíti a kedvezményezetti kört (lásd lentebb 6. §) úgy, hogy az eddigi kedvezményezetti köröket nem érinti, így szerzett jogokat és érdekeket nem sért.
4. §
Jogtechnikai pontosítás.5. §
Jogtechnikai pontosítás a jogszabályi koherencia érdekében.6. §
Az új kedvezményezetti kör (munkavállalói érdekképviseleti szervek, szakszervezetek) pontos meghatározása. A Javaslat mind a munkavállalói érdekképviseleti szervezet, mind a szakszervezet kifejezést használja annak érdekében, hogy esetleges téves jogalkalmazás miatt az ilyen tevékenységet ténylegesen ellátó, de szórványosan eltérő megnevezésű szervezetek egyike se kerüljön hátrányos helyzetbe. Az új kedvezményezettek ugyanolyan feltételek mellett jogosultak az 1% fogadására, mint a Civil törvény hatálya alá tartozó más szervezetek.7. §
Garanciális szabályok kiterjesztése az új kedvezményezetti kör bevonásával és a felajánlás megosztásával.8. §
Indokolt jogtechnikai okokból rögzíteni az új kedvezményezetti kört is a felajánlott összegek esedékessége kapcsán.9. §, 12. §
A kedvezményezettek tájékoztatásának szabályi közt az új kedvezményezetti körre vonatkozó, logikailag szükséges szabályok beiktatása10. §
Utaló szabályok, kodifikáció szempontból szükséges kiegészítés, hivatkozás az új kedvezményezetti körre.11. §
Az átutal összeg felhasználására vonatkozó szabályok kiegészítése az új kedvezményezetti körre utalással. Garanciális szabály13. §
Hatályba léptető rendelkezés.