adozona.hu
T/717. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvények módosításáról
T/717. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"19. §
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó részének 9 százaléka, az 1 milliárd forintot meghaladó részének 25 százaléka. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték sávonkénti szorzata."
Ez a törvény a kihi...
T/717. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes adótörvények módosításáról
2022. évi ... törvény egyes adótörvények módosításáról
1. §
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"19. §
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó részének 9 százaléka, az 1 milliárd forintot meghaladó részének 25 százaléka. A társasági adó a pozitív adóalap (ideértve a csoportos társasági adóalany pozitív adóalapját is, de ide nem értve a csoporttagok egyedi adóalapját) és az adómérték sávonkénti szorzata."
2. §
Ez a törvény a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.Általános indokolás
A nagy profitot elérő gazdag multinacionális és hazai cégek az egységesen 9%-kos társasági adókulccsal aránytalanul kevéssel járulnak hozzá a közös kiadásokhoz. Különösen aránytalan ez a mérték, ha a bérből és fizetésből élők terheihez viszonyítunk, akiknek a teljes ("szuperbruttó") béréből még mindig 41% közvetlenül az államkasszába folyik.Az egységesen 9%-kos társasági adókulcs adóparadicsomi szint. A globális, lefelé tartó adóverseny eredménye. A globális adóversenyt a nagy multinacionális cégek működtetik, és lényege, hogy egyes országok mindig a másik alá ígérnek, ezzel "csábítva" a nemzetközi tőkét a saját országba. A lefelé tartó adóversenynek természete szerint egyes országok nem lehetnek nyertesei, hiszen mindig lesz, aki alájuk ígér. A "versenynek" egy nyertese van, a multinacionális tőke, amelyik adóparadicsomokban halmozza fel rettentő mennyiségű profitját, míg az egyes országokban egyre nehezebb finanszírozni a közszolgáltatásokat. Az országok egymás elleni kijátszásából szerzett profit a multinacionális vállalatok "extraprofitja". Adóparadicsomban pedig nem jó élni, ott csak a bankok és egy vékony uralkodó réteg gazdag, a nép szegény, nekik nem jut a mások kárán szerzett profitból.
A jelenlegi magyar kormány mégis azt hiszi, hogy nyertese lehet ennek a pilótajátéknak. Ezért fúrja a káros adóverseny korlátozásának leghatékonyabb eszközét, a nemzetközi megállapodást a minimálisan fizetendő társasági adószintről ("globális minimumadó"). A nemzetközi együttműködés, összefogás helyett a "potyautas" stratégia, a mások kárából hasznot húzás nem csak hiábavaló, ahogy említettük, nem csak morálisan elítélendő, de gátolja a más globális problémák megoldásához szükséges globális együttműködés kialakulását is.
Az alacsony társasági adó nem csak a multinacionális cégek alacsony hozzájárulása miatt káros, hanem a hazai nagyvállalatok alacsony adózása miatt is. A legnagyobb magyar nagyvállalatok is, miközben közpénz-tízmilliárdokat kapnak állami támogatásként, EU-s támogatásként és más formákban, különösen a kormány baráti köréhez tartozók, társasági adót alig fizetnek. A MOL-nak az adózás és amortizáció előtti nyeresége (EBITDA) az elmúlt 10 évben mindig meghaladta az 500 milliárd forintot, 2021-ben 1071 milliárd forint volt. 2022-ben kivetettek rá ugyan jelentős különadókat, ám ez nem pótolja a 10 év hiányát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a nagyvállalatok jelentős része még az adóparadicsomi szintű 9%-ot sem fizeti be különféle kedvezmények miatt. Az egyik legnagyobb magyar cég, a Bonafarm 2021-ben például valójában 1% adót fizetett 10 milliárdos profitja után. A Mercedes Hungária kft. 6%-ot fizetett.
Az LMP a kormány neoliberális, szélsőségesen tőkepárti adópolitikája helyett az embert és s természetet teszi az első helyre. Éppen ezért adópolitikánk sarokköve, hogy a munkaterheit csökkenteni kell, a tőke és a környezethasználat terheit pedig növelni, így rendezni át az adórendszert.
Ennek részeként újra két kulcsossá tennénk a társasági adót. Az alsó kulcs maradna 9%, 500 millió forint eredményig. A profit 500 millió forintot meghaladó része viszont már 25%-kal adózna. A 25% Európában átlagosnak mondható. Ezzel az adókulccsal nem csak a magas profitot elérő és azt repatriáló multik közteherviselését tesszük igazságosabbá, hanem a valós teljesítmény nélküli, ám igen profitábilis NER cégek is sokkal többel járulhatnának hozzá az oktatás, a egészségügy és a közlekedés fenntartásához, mint teszik azt most.