adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvényhez - Indokolások Tára 2022/56.
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvényhez - Indokolások Tára 2022/56.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le.
Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat adjon.
A veszélyek évtizede áll előttünk, háború van a szomszédunkban, ami egész Európára nézve komoly következményekkel jár. Az április 3-ai választáson a magyar emberek világos döntést hoztak ar...
Végső előterjesztői indokolás az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvényhez - Indokolások Tára 2022/56.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le.Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat adjon.
A veszélyek évtizede áll előttünk, háború van a szomszédunkban, ami egész Európára nézve komoly következményekkel jár. Az április 3-ai választáson a magyar emberek világos döntést hoztak arról, hogy elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket és Magyarországot.
A leendő új kormány legfontosabb feladata, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat végez megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ezért valamennyi ágazati törvényben meg kell jeleníteni a megbízhatósági vizsgálatok szabályozásának változását.A 2. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 3. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.Tekintettel arra, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, a változást az ágazati törvényekben is szükséges átvezetni.
A 4-6. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 7. §-hoz
A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.A Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre a belügyminiszter által irányított ágazatok közül - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével - a köznevelési és a szociális intézményekre nem terjed ki.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében a belső bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el.
A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya esetében megszűnik a megbízhatósági vizsgálat lehetősége, és a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat is.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a jövőben.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
A 8-9. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény-teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt az adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.A 10. §-hoz
A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságban és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságban az államot megillető társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására jelenleg a külgazdasági ügyekért felelős miniszter jogosult, amely jogok gyakorlása átadásra kerül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére.A 11-12. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 13. §-hoz
A rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.A 14-19. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 20-23. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény-teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt szükséges adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.A 24-25. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 26. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel egyidejűleg a feladatai kibővülnek, mivel a nemzetbiztonsági szolgálatok közül - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivétellel, valamint az irányító miniszter igényén kívül - hírigényt csak ez a szervezet teljesíthet.A hírigény teljesítésére jogosult szerv vagy személy ezt követően a Nemzeti Információs Központot irányító miniszteren keresztül keresheti meg a Nemzeti Információs Központot. A Nemzeti Információs Központ a jövőben hírigény teljesítése céljából - az eddig rendelkezésére álló adatforrásokon túl - az együttműködő szerveket adat pontosítására, illetve kiegészítésére is felhívhatja.
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben az előbbieken túl megjelenik valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat számára a feltétlen adatátadási kötelezettség a Nemzeti Információs Központ részére.
A 27. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy az csak az ágazatot irányító miniszter részére jogosult közvetlenül hírigényt teljesíteni, továbbá meghatározásra kerül a feltétlen és haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ részére a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.A 28. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, ezután a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.Tekintettel arra, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatköre kibővül - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe nem tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével - a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzésével, a hatáskörébe tartozó szervek tekintetében szükséges biztosítani a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos felderítési hatásköröket az Alkotmányvédelmi Hivatal számára.
A 29. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel -kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében is, a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el.
A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya esetében megszűnik a megbízhatósági vizsgálat.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a jövőben.
A rendelkezés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében - a Rendőrségről szóló törvény hatályos szabályaihoz hasonlóan - megteremti annak a lehetőségét, hogy a Kormány egyes szerveket, illetve foglalkoztatotti csoportokat mentesítsen a megbízhatósági vizsgálat alól.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését és a belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
A 30. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel -kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat feladata - egyebek mellett - biztosítani a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága védelmi, hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, valamint működtetni Magyarország katonai egységes felderítő rendszerét. Ezért az egyértelmű jogalkalmazás szempontjából indokolt az ágazati miniszter kivételként való megjelenítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivételek megjelenítése is a hírigényteljesítési tilalom vonatkozásában, így a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényes feladatait a továbbiakban is késedelem nélkül lesz képes ellátni.
A 31. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, a jövőben a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel -kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében azonban a hírigény-teljesítés korlátozásával, illetve az információátadás kötelezettségével kapcsolatos szabályt csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által saját hatáskörben végzett információgyűjtések esetén szükséges kimondani. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által külső szerv megrendelésére végzett információgyűjtésből származó adatokat a külső szerv kapja meg, és e szerv teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget a Nemzeti Információs Központ irányába.
A 32-36. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz képest a Nemzeti Információs Központ feladata kibővül, tekintettel arra, hogy a jövőben - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivételekkel - külső hírigényt kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet.A jövőben tehát a hírigényre jogosult szerv vagy személy a Nemzeti Információs Központot irányító minisztert keresheti meg, és a kért tájékoztatást is ezen a csatornán kaphatja meg.
Az új feladat ellátása céljából a Nemzet Információs Központ új jogkört is kap, amely részben az együttműködő szervek esetében a Nemzeti Információs Központ számára teljesítendő feltétlen adatátadási kötelezettség, részben a Nemzeti Információs Központ azon joga, hogy az együttműködő szervet az adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel.
Az együttműködő szerv köteles a Nemzeti Információs Központ felhívásának határidőben eleget tenni, az adatkiegészítést, illetve az adatpontosítást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak teljesítésével a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezését sértené meg.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében is, a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el a jövőben.
A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is, a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a továbbiakban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzését és belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálatot ugyanazon feltételekkel és eszközökkel végezheti, mint eddig a Nemzeti Védelmi Szolgálat is tehette.
A 37-38. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik. Az adatkezelés tekintetében új adatkezelési célként jelenik meg a Nemzeti Információs Központ kizárólagos hatáskörébe tartozó hírigény-teljesítés, amelynek érdekében az adatkezelési célok és felhatalmazások is kiegészítésre kerülnek.Az Alkotmányvédelmi Hivatal új hatásköre - a megbízhatósági vizsgálat - esetében a törvény kiegészítésre kerül az adatkezelési felhatalmazásokkal és szabályokkal, amelyek terjedelme megegyezik a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos adatkezelési jogosultságának terjedelmével.
A 39-42. §-hoz
Mivel a jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a hatáskörébe tartozó szervek esetében a megbízhatósági vizsgálatokat, a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanazokat az eszközöket, illetve módszereket alkalmazhatja - azonos szabályok mellett - mint a Nemzeti Védelmi Szolgálat.A 43. §-hoz
A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja lesz.A 44. §-hoz
A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot és kifogástalanéletvitel-ellenőrzést. A rendelkezés az e hatáskörök gyakorlásához szükséges részletes szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.A rendelkezés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény esetében - a Rendőrségről szóló törvény hatályos szabályaihoz hasonlóan - megteremti annak a lehetőségét, hogy a Kormány egyes szerveket, illetve foglalkoztatotti csoportokat mentesítsen a megbízhatósági vizsgálat alól.
A 45. §-hoz
E rendelkezés szövegcseréket tartalmaz a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezésének Nemzeti Információs Központra történő változásának átvezetése céljából.A 46. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.A 47. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 48. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása, a rendelkezés továbbá a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.A 49. §-hoz
A rendelkezés a Versenytanács elnökének kinevezésével összefüggő módosítást tartalmaz.Az 50. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.Az 51. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója elnöki vagy elnökhelyettesi feladatot lásson el az Országos Atomenergia Hivatalnál.Az 52-55. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.Az 56-57. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-ának további kormányrendeleti szintű felhatalmazással történő kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a Kormány szervezetalakítási szabadsága ne kizárólag a hatósági, illetve az igazgatási szervek kijelölése tekintetében, hanem más, ágazati feladatellátásban közreműködő szervezet esetében is érvényesülni tudjon. Nem a törvényi, hanem sokkal inkább a rendeleti szintű szabályozásra tartozik egy adott kormányzati feladatkör tekintetében annak a meghatározása, hogy a feladatot konkrétan mely szerv vagy gazdasági társaság látja el, így a törvényben elegendő azt rögzíteni, hogy az adott szakfeladat a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet feladatkörébe tartozik.A rendelkezés kiemeli az általános építésügyi szabályozási és hatósági ügyek közül - azok különös jelentősége miatt - a fenntarthatósági szempontok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat egyes kereskedelmi építmények (például bevásárlóközpontok) vonatkozásában.
Az 58-59. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 60. §-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz az ingatlan-nyilvántartással összefüggésben.A 61. §-hoz
A rendelkezés alapján 2023. január 1. napjával kiválik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjából a Honvédkórház, amely irányítási szempontból az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozik. E szakasz rendelkezik a jogutódlás szabályairól, amelyek keretében rögzíti, hogy amennyiben az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszonyváltásra kerül sor, úgy az átvevő munkáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony létrejöttét követően már nem áll fenn.A 62. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosítást tartalmaz.A 63. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörrel gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.A 64-68. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 69. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása, továbbá a rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.A 70. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.A 71. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 72. §-hoz
A rendelkezés a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.A 73-74. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 75. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója főigazgatói vagy főigazgatóhelyettesi feladatot lásson el az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál.A 76-78. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 79. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója európai parlamenti képviselő legyen.A 80. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 81. §-hoz
A rendelkezés alapján a tömegrendezvényre belépésre jogosító jegy ellenében belépni szándékozó természetes személyek személyes adatainak rögzítésére vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tömegrendezvények szervezője 2022. december 31. napjáig mentesül.A 82. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 83-86. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.A 87. §-hoz
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-ának további kormányrendeleti szintű felhatalmazó rendelkezésekkel történő kiegészítése a következők miatt szükséges:a) A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer egyes adataihoz való hozzáférés körében a Kormány szervezetalakítási szabadságának előmozdítása érdekében szükséges új felhatalmazó rendelkezés beemelése. Általánosságban kívánatos, hogy a Kormány szervezetalakítási szabadsága ne kizárólag a hatósági, illetve az igazgatási szervek kijelölése tekintetében, hanem más, ágazati feladatellátásban közreműködő szervezet esetében is érvényesülni tudjon. Az a törvényi szabályozási szintre tartozó kérdés, hogy a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerből milyen közfeladat miatti felhatalmazás alapján kérhető le információ, azonban az már nem a törvényi, hanem sokkal inkább a rendeleti szintű szabályozásra tartozik, hogy egy adott kormányzati feladatkört konkrétan mely szerv vagy gazdasági társaság lát el. A törvényben így elegendő azt rögzíteni, hogy az adott, adatkérésre jogcímet biztosító szakfeladatot ellátó szervezetet a Kormány rendeletben jelöli ki.
b) A közösségi bormarketing támogatások lebonyolításának rendje az agrártámogatási intézményrendszertől elválasztva, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter feladatkörében kerül meghatározásra, ezért az e terület szabályozásához szükséges rendeletalkotási felhatalmazást is ennek megfelelően, önállóan kell feltüntetni.
A 88. §-hoz
Jelen rendelkezés - a Kormány szervezetalakítási szabadságának előmozdítása érdekében - törli a törvényből az ott megjelölt szervezet tulajdonnévi megjelölését annak érdekében, hogy e szervezet kormányrendelettel legyen kijelölhető.A 89-90. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.A 91. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 92. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre - ugyanúgy, mint ahogyan azt a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre a hatályos szabály alapján megteheti -pályázhasson közpénzekből nyújtott támogatásra.A 93. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója pályázhasson közpénzekből nyújtott támogatásra.A 94-96. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 97-99. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörrel gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot és kifogástalanéletvitel-ellenőrzést, ennek adatkezelési szabályait az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
A 100-101. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 102-103. §-hoz
A rendelkezés feljogosítja a miniszterelnök politikai igazgatóját arra, hogy adatokat minősítsen. A miniszterelnök politikai igazgatója által elvégzett minősítést a miniszterelnök bírálhatja felül, melynek eredményeként a miniszterelnök a minősítést megszüntetheti, módosíthatja (a minősítés szintjét és érvényességi idejét).A 104. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 105. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a miniszterelnök politikai igazgatójának illetményét, amely alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A miniszterelnök a törvényben rögzített mértéktől eltérő személyi illetményt állapíthat meg a miniszterelnök politikai igazgatója számára.A 106-107. §-hoz
A rendelkezés kiterjeszti a miniszterelnök politikai igazgatójára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben foglalt szabályokat. Emellett a rendelkezés megszünteti az egyidejűleg országgyűlési képviselői mandátumot is betöltő államtitkár, és a képviselői feladatokat nem végző államtitkár közötti megkülönböztetést az államtitkári illetmény szempontjából.A 108. §-hoz
A rendelkezés technikai módosítást tartalmaz ahhoz kapcsolódóan, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény-teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt az adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.A 109. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé és helyettesévé, továbbá a Hivatal főigazgatójává és annak helyettesévé.A 110. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója az alapvető jogok biztosa vagy annak helyettese legyen.A 111. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé.A 112-113. §-hoz
A rendelkezés megszünteti a honvédelmi államtitkár tisztséget, továbbá a rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 114. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 115. §-hoz
A rendelkezés szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter vagy - ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik - a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján gyakorolja.A 116-117. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 118-119. §-hoz
A rendelkezés technikai pontosítást tartalmaz, valamint a rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 120-122. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 123-124. §-hoz
A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre - ugyanúgy, mint ahogyan azt a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre a hatályos szabály alapján megteheti - támogatási jogviszonyban kedvezményezett legyen, illetve a rendelkezés pontosítja, hogy a kedvezményezetti kivételszabály nemcsak a vagyonkezelő alapítványokra, hanem a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is vonatkozik, ha azokat az állam alapította vagy azokhoz az állam csatlakozott.Emellett a rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
Ugyanakkor a rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója támogatási jogviszonyban kedvezményezett legyen.
A 125-128. §-hoz
A rendelkezés megállapítja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv új feladatait.A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot, ennek adatkezelési szabályait, illetve azt mint jogviszony-létesítési feltételt az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.
A 129. §-hoz
A rendelkezés önálló felelősségi körként nevesíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mindezidáig a külpolitikai szakterület részét képezte.A 130-131. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 132. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A rendelkezés önálló felelősségi körként nevesíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mindezidáig a külpolitikai szakterület részét képezte.
A 133-134. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat végez megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok is végeznek kifogástalanéletvitel-ellenőrzést, ezek adatkezelési szabályait az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.A 135-137. §-hoz
A kiegészítés a miniszterelnök politikai igazgatójának országgyűlési szerepkörét határozza meg. Figyelemmel arra, hogy jelen törvénymódosítás szerint a miniszterelnök adott feladat- és hatáskörét a miniszterelnök politikai igazgatója útján gyakorolja, az Országgyűlés működésével összefüggő feladatok kapcsán meg kell teremteni azokat a jogszabályi kereteket, amelyeken belül ez megvalósulhat. Ez az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítását teszi szükségessé.A 138-139. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 140-141. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint adatkezelési célt szükséges megjeleníteni az ágazati törvényekben is. A Nemzeti Információs Központ kizárólagos feladatellátására tekintettel, az Alkotmányvédelmi Hivatallal megegyező adatkezelési jogosultságot kap.A 142-144. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 145. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese legyen.A 146. §-hoz
A rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 147. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egyidejűleg a Nemzeti Választási Iroda elnöke legyen.A 148. §-hoz
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.A 149. §-hoz
Jelen rendelkezés célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 150. §-hoz
A rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egyidejűleg a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja legyen.A 151-152. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 153-157. §-hoz
A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, ezután a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ennek megjelenítése szükséges az ágazati törvényekben.
A 156. §-ban foglalt módosítás alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok esetében lehetőség lesz a törvénytől eltérő személyi illetményt megállapítani.
A rendelkezések célja továbbá a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.
A 158. §-hoz
A § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.A 159-160. §-hoz
A rendelkezések célja a 2022. április 3-i országgyűlési választásokat követő új Kormány megalakulásához kapcsolódó hatásköri szabályok változtatása.A 161. §-hoz
A rendelkezés az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggésben pontosítja a munkáltató fogalmát.A 162. §-hoz
A jövőben már nemcsak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, az ezzel kapcsolatos változások megjelenítése szükséges az ágazati törvényekben.