Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/48. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi törvényhez kapcsolódó módosításáról

    T/48. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi törvényhez kapcsolódó módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottjai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálatt...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/48. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi törvényhez kapcsolódó módosításáról
    2022. évi IV. törvény egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról
    1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
    1. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottjai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
    (2b) A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha azt törvény előírja - az arra törvényben kijelölt szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének."
    2. §
    A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)-k), és m)-n) pontjában
    a) a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg,
    b) a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    c) a "gyermekek és az ifjúság védelméért" szövegrész helyébe a "gyermekek és az ifjúság védelméért, gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg
    lép.
    2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
    3. §
    A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
    a) 17. § (9) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    b) 24. § (1) bekezdésében és 28/B. § (2) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg lép.
    3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
    4. §
    A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
    a) 4/A. § (1) bekezdés e) pontjában, 58. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés c) pontjában, (4) és (7) bekezdésében, 58/A. § (2b) bekezdés a) pontjában, (2c) bekezdés b) pontjában, 58/A. § (2f) bekezdésében, 58/A. § (2i) és (2j) bekezdésében, 60. § (8) bekezdésében, 91. § (3) és (5) bekezdésében, 92/D. § (3) bekezdésében, 94/K. § (3) bekezdésében, 132. § (2)-(2a) és (3a) bekezdésében, 134/G. § (1) bekezdés c) pontjában, 138. § (6) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    b) 57. § (4) bekezdésében, 58/A. § (2h) bekezdésében, 58/A. § (2l) bekezdésében, 65/E. § (2) bekezdésében az "A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    c) 58/A. § (2d) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    d) 58/A. § (2f) bekezdésében és 65/E. § (3) bekezdésében az "A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "A szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    e) 92/E (3) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védeleméért felelős miniszter által együttesen" szöveg
    lép.
    4. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
    5. §
    A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. § (7) bekezdésében és 90. § (3) bekezdésében a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg lép.
    5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
    6. §
    Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/A. § (7) bekezdés b) pontjában a "gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
    7. §
    (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt szervezetek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek tekintetében ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
    a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,
    b) elvégzi
    ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,
    bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, valamint a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának,
    bc) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, köztisztviselői és munkavállalói,
    bd) a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjának
    [a ba)-bd) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,
    c) végzi a védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi e bűncselekmények felderítését.
    (1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott
    a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,
    b) a közalkalmazotti jogviszonyban,
    c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,
    d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,
    e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
    g) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló tisztjelölti szolgálati jogviszonyban,
    h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, és
    i) a munkaviszonyban
    foglalkoztatott.
    (1b) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.
    (1c) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe
    a) - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
    b) a szociális intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,
    c) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja, ez a kivétel azonban nem terjed ki az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományára, továbbá
    d) a Kormány rendeletében a feladat- és tevekénységi kör mérlegelése alapján a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített szerv foglalkoztatottja."
    8. §
    Az Rtv. 91/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A bűnüldözési adatállományból a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából - a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére, az elemzés-értékelés vagy a hírigény teljesítésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet."
    9. §
    (1) Az Rtv. 91/M. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Nemzeti Információs Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, elemzés-értékelés céljából, hírigény teljesítése céljából, továbbá az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti."
    (2) Az Rtv. 91/M. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A (4) bekezdés szerint a rendőrség által kezelt adatok (7) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Nemzeti Információs Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, elemzés-értékelés céljából, hírigény teljesítése céljából, továbbá az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti."
    7. A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
    10. §
    A Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a külgazdasági ügyekért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szöveg lép.
    8. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása
    11. §
    A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19/A. § (6) bekezdés e) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    9. A Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi III. törvény módosítása
    12. §
    A Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi III. törvény 3. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    10. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása
    13. §
    A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bekezdésében a "tárca nélküli miniszter esetén" szövegrész helyébe a "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerint esetben" szöveg lép.
    11. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
    14. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
    a) 54. § (3) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg,
    b) 55. § (2) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    12. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
    15. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés q) pontjában az "az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények" szövegrész helyébe az "az állami tulajdonban lévő vizek, továbbá vízilétesítmények" szöveg lép.
    13. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvénymódosítása
    16. §
    A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény 3. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    14. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény módosítása
    17. §
    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a " költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    15. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
    18. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."
    19. §
    Az Lt. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "17/A. § A repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről vezetett nyilvántartásból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."
    20. §
    Az Lt. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat
    a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Nemzeti Információs Központnak az utasadatinformációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,
    b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Nemzeti Információs Központ egyedi megkeresése alapján a Nemzeti Információs Központ elemzőértékelő tevékenysége végzéséhez, illetve hírigény teljesítése céljából
    továbbítani."
    21. §
    Az Lt. 27/C. § (2b) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg lép.
    16. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
    22. §
    A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    17. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    23. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. mellékletének 8.19. b) pontjában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    18. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
    24. §
    A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:]
    "e) a Nemzeti Információs Központ"
    [(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).]
    25. §
    Az Nbtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
    "4/A. § (1) Az Információs Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.
    (2) Az Információs Hivatal hírigényt kizárólag az Információs Hivatalt irányító miniszter részére teljesít."
    26. §
    (1) Az Nbtv. 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
    "h) a nyomozás elrendeléséig végzi
    ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),
    hb) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény) 255/B. §, a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §),
    hc) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §),
    hd) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §) bűncselekmények felderítését;"
    (2) Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
    "j) információkat szerez
    ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),
    jb) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény) 255/B. §, a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §)
    jc) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §),
    jd) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §) bűncselekményekre vonatkozóan;"
    (3) Az Nbtv. 5. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
    (Az Alkotmányvédelmi Hivatal)
    "q) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."
    27. §
    Az Nbtv. a következő 5/A-5/D. §-sal egészül ki:
    "5/A. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.
    (2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hírigényt kizárólag az Alkotmányvédelmi Hivatalt irányító miniszter részére teljesít.
    5/B. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével - ellátja a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzését.
    (2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal az 5/C. § (1) bekezdésében meghatározott szervek esetében megbízhatósági vizsgálatot folytat.
    (3) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal a feladatai ellátása során bűncselekmény gyanúját -ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél és átadja az általa összegyűjtött adatokat.
    (4) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye - a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel - előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a terrorizmust elhárító szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.
    5/C. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt szervezetek, a honvédelmi szervezetek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek kivételével a központi kormányzati igazgatási szervek és központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei foglalkoztatottjának a megbízhatósági vizsgálatát.
    (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában foglalkoztatott
    a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,
    b) a közalkalmazotti jogviszonyban,
    c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,
    d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,
    e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,
    f) az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,
    g) a Nemzet Adó- és Vámhivatalnál fennálló tisztjelölti jogviszonyban,
    h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és
    i) a munkaviszonyban foglalkoztatott.
    5/D. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését."
    28. §
    (1) Az Nbtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak."
    (2) Az Nbtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat - az e törvény szerinti kivételekkel - hírigényt kizárólag a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot irányító miniszter részére teljesít."
    29. §
    (1) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)
    "k) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."
    (2) Az Nbtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hírigényt az (1) bekezdés c)-g), i)-k) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információk tekintetében teljesíthet, kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot irányító miniszter részére."
    (3) Az Nbtv. 8. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a (3) bekezdés szerint, az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében saját kezdeményezésre végzett tevékenységből, illetve az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai érdekében a saját kezdeményezésre alkalmazott eszközök és módszerek által megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak."
    30. §
    (1) Az Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)
    "b) az együttműködő szervek által átadott adatokat elemzi-értékeli és ennek alapján - az e törvényben, illetve a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel - kizárólagos hatáskörrel teljesíti a hírigényeket;
    c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország biztonsági-, nemzetbiztonsági-, bűnügyi-és terrorhelyzetére vonatkozó információkat;
    d) közvetlen biztonsági-, nemzetbiztonsági-, bűnügyi- és terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;
    e) figyelemmel kíséri Magyarország biztonsági-, nemzetbiztonsági-, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági-, nemzetbiztonsági-, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít."
    (2) Az Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Nemzeti Információs Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)
    "d) összehangolt védelmi tevékenység, valamint különleges jogrend kihirdetését megalapozó helyzet vagy esemény kezelésével összefüggésben, a nemzetbiztonságot érintően kiemelt kockázatot jelentő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szakmai koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával, továbbá kockázatelemzést végez;"
    (3) Az Nbtv. 8/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A Nemzeti Információs Központ a hírigény teljesítéssel kapcsolatos feladata során a biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából
    a) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására;
    b) kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg;
    c) a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;
    d) összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti az eseti és időszakos hírigényeket;
    e) a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet folytat;
    f) az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához.
    (3) A Nemzeti Információs Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során
    a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed
    aa) az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint
    ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezett eszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;
    b) az együttműködő szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;
    c) a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása céljából adatbázisokat kezel;
    d) nyílt információgyűjtést- és feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;
    e) elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport számára;
    f) országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el;
    g) Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;
    h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezett eszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;
    i) abban az esetben, ha
    ia) bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;
    ib) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervénél vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervénél, és átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;
    ic) olyan információt szerez meg, amely alapján nemzetbiztonsági szolgálat vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének lehet helye, ennek kezdeményezése céljából a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szervének átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására;
    j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Nemzeti Információs Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Nemzeti Információs Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;
    k) figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;
    l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására;
    m) hírigény teljesítés érdekében bármely együttműködő szervet az általa kezelt adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel."
    (4) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását - a (3b) bekezdés szerinti kivétellel - köteles a Nemzeti Információs Központ által meghatározott határidőben teljesíteni.
    (3b) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak végrehajtásával e törvény rendelkezését sértené meg.
    (3c) Az együttműködő szerv a (3b) bekezdés szerinti megtagadás okáról a Nemzeti Információs Központot a felhívás megérkezését követő 24 órán belül tájékoztatja."
    (5) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A Nemzeti Információs Központ a saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."
    (6) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A Nemzeti Információs Központ ellátja az ETIAS nemzeti egység feladatait.
    (9) A Nemzeti Információs Központ működteti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdése szerinti központi hozzáférési pontot.
    (10) A Nemzeti Információs Központ ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk (2) bekezdése szerinti, az ETIAS-szal kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait."
    31. §
    Az Nbtv. a következő 8/B-8/D. §-sal egészül ki:
    "8/B. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében
    a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint dönt az utazási engedély iránti kérelmek ügyében, továbbá jogosult az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikke szerinti megjelöléssel ellátni a kiadott utazási engedélyt,
    b) az a) pontban foglalt eljárásában egyedileg értékeli a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos és magas szintű járványügyi kockázatokat, ennek érdekében - az adatkérés céljának megjelölésével - e törvény alapján adatokat kérhet a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, valamint a járványügyi adatot kezelő szervtől, továbbá jogosult az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett 30/A. § szerinti együttműködő szervnek továbbítani, feltéve, hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges,
    c) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben dönt az utazási engedély megsemmisítéséről, az utazási engedély visszavonásáról,
    d) jogosult konzultációt folytatni más tagállamokkal és az Europollal,
    e) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az ETIAS nemzeti egység feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat,
    f) felelős az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos kötelezettségek és feladatok teljesítéséért.
    (2) A személyes adatoknak a Nemzeti Információs Központ ETIAS nemzeti egysége az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett kezelése - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikkére figyelemmel - nem minősül nemzetbiztonsági célú adatkezelésnek.
    (3) A Nemzeti Információs Központ az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben jogosult az ETIAS-ban végzett automatizált feldolgozás eredményeit a rendeletben szereplő adatbázisokban rögzített adatokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal összevetni.
    (4) A 30/A. § a)-h) pontjában meghatározott szervek és az ügyészség az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikke szerint, az adatkezelés céljának megjelölésével kezdeményezhetik a személyes adatok ETIAS figyelőlistába történő bevitelét az ETIAS nemzeti egységnél.
    (5) Az ETIAS nemzeti egység az ETIAS figyelőlistán elért találatról a kezdeményező szervet értesítheti, továbbá jogosult az általa kezelt adatot a kezdeményező szervnek továbbítani, feltéve, hogy a kezdeményező szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges.
    8/C. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében
    a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ellenőrzi a (2) bekezdés szerinti hatóságok ETIAS adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,
    b) teljesíti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást,
    c) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a központi hozzáférési pont feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat.
    (2) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314-318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából
    a) - ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
    b) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,
    c) a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság
    az ETIAS központi rendszeréből adatot igényelhet az ETIAS központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.
    8/D. § A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (4) bekezdésében és a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan a rendelkezésére álló utasadatok és információk tekintetében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végezhet."
    32. §
    Az Nbtv. a következő 8/E. §-sal egészül ki:
    "8/E. § A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében végrehajtja az (EU) 2019/817 európai parlament és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS nemzeti egység számára meghatározott feladatokat. Ezzel összefüggésben adatokat kérhet - az adatkérés céljának megjelölésével - a tagállami illetékes hatóságoktól, valamint e törvény alapján a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, továbbá az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett tagállami illetékes hatóságnak és a 30/A. § szerinti együttműködő szervnek a hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele érdekében továbbítja."
    33. §
    Az Nbtv. a 9. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki: "A megbízhatósági vizsgálat"
    34. §
    Az Nbtv. a következő 9/A-9/D. §-sal egészül ki:
    "9/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.
    (2) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.
    (3) A megbízhatósági vizsgálatot - a szükségességének indokolásával - az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a hatáskörébe tartozó szerv tagjával, vagy a hatáskörébe tartozó szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.
    (4) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelő szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtől eltérően került sor, felelősségre vonást is kezdeményez.
    (5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről - ideértve a (7) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is - tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.
    (6) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet.
    (7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.
    (8) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.
    9/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során e törvény szerinti titkos információgyűjtés folytatható. A titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell.
    (2) A megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal tagja a következők szerint végezheti:
    a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,
    b) nem követhet el
    ba) az 1978. évi IV. törvény X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,
    bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,
    c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,
    d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését.
    (3) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.
    9/C. § (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal nem kezdeményez büntetőeljárást, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett adatokat, ideértve az 54. § (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napon belül törölni kell.
    (2) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.
    (3) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenőrzése során az ügyészségről szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja.
    (4) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.
    9/D. § Nem büntethető az Alkotmányvédelmi Hivatal 9/B. § (2) bekezdése szerint eljáró tagja
    a) a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó részletes tervben rögzített bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha az elkövetés belső biztonsági és bűnmegelőzési érdeket szolgált,
    b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve
    c) olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek.
    35. §
    Az Nbtv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:
    "50/A. § (1) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során keletkezett a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat
    a) a 9/C. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napig,
    b) ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként büntetőeljárás indul, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint
    kezelheti.
    (2) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal az e törvényben meghatározott belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok ellátása céljából a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat
    a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;
    b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok keletkezésétől számított húsz évig;
    c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok keletkezésétől számított harminc évig
    kezelheti.
    (3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal kezeli azokat az adatokat, amelyek az 5/B. § és 5/C. § szerinti feladatai ellátásához - belső biztonsági és bűnmegelőzési célból - szükségesek.
    (4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során - a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából - betekinthet az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.
    (5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából."
    36. §
    Az Nbtv. 52/F. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hírigény teljesítéséhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Nemzeti Információs Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.
    (2) A Nemzeti Információs Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve hírigény teljesítése céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a hírigény teljesítés során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell."
    37. §
    Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A Nemzeti Információs Központ a 8/D. §-ban meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan adatot igényelhet az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Európai Határregisztrációs Rendszerből a központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján."
    38. §
    Az Nbtv. "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" című alcíme a következő 52/P. §-sal egészül ki:
    "52/P. § (1) Az ETIAS nemzeti egység eljárása során - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ETIAS nemzeti egységnél kell előterjeszteni.
    (3) Az ETIAS nemzeti egység döntése elleni fellebbezést az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az ETIAS nemzeti egység a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az országos rendőrfőkapitány részére.
    (4) Ha az utazási engedély kiadásának megtagadásáról hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.
    (5) Ha az utazási engedély megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.
    (6) Az országos rendőrfőkapitány az utazási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozata ellen közigazgatási pernek van helye.
    (7) A keresetlevelet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani.
    (8) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt. Az országos rendőrfőkapitány a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A bíróság határozata ellen perújításnak nincs helye."
    39. §
    (1) Az Nbtv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt feladata teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat."
    (2) Az Nbtv. 53. §-a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt külső engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.
    (5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során külső engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat."
    40. §
    Az Nbtv. 54. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat folytatása során az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.
    (4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett külső engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt."
    41. §
    Az Nbtv. a következő 76/F. §-sal egészül ki:
    "76/F. § (1) A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja.
    (2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Nemzeti Információs Központot kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutódjának tekinteni."
    42. §
    Az Nbtv. 77. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)
    "e) a megbízhatósági vizsgálat, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzésének részletes szabályait."
    43. §
    Az Nbtv.
    1. 2. § (1) bekezdésében, 8/A. (5) bekezdésében, 52/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 52/E. § (3) bekezdésében, 52/H. § (3) és (7) bekezdésében, 52/I. § (6) és (8) bekezdésében, 52/L. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, 52/O. § (1), (7) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1b) bekezdés a) és b) pontjában az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    2. 8. § (3) bekezdésében az "a) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "a), f) és k) pontjában" szöveg,
    3. 8. § (4) bekezdésében az "f) pontjában" szövegrész helyébe az "f) és k) pontjában" szöveg,
    4. 8/A. § (1) és (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 20. § (1b) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében, 41/B. §-ában, 47. § (3) és (4) bekezdésében, 52/A. § (1) bekezdésében, 52/B. § (2)-(4) bekezdésében, 52/C. § (4) bekezdésében, 52/D. §-ában, 52/E. § (1) bekezdésében, 52/H. § (1), (4), és (5) bekezdésében, 52/I. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 52/J. § (2) és (3) bekezdésében, 52/L. § (7) bekezdésében, 52/M. §-ában, valamint 52/N. § (1), (5), (6) és (8) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    5. 8/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyarország nemzetbiztonsági" szövegrész helyében a "Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági" szöveg,
    6. 8/A. § (6) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg, az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
    7. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 52/I. § (3) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
    8. 11/A. § (1) bekezdésében az "az Alkotmányvédelmi Hivatal," szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzeti Információs Központ," szöveg,
    9. 11/A. § (4) bekezdés h) pontjában az "az Információs Hivatal," szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ",
    10. 20. § (1a) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központba" szöveg,
    11. 29. § (1) bekezdésében a "kérhetik a minisztertől" szövegrész helyébe a "kérhetik a Nemzeti Információs Központot irányító minisztertől" szöveg,
    12. 30. §-át követő "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ működésére vonatkozó különös rendelkezések" alcím címében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    13. 45. § (2) bekezdésében az "az Információs Hivatal, valamint" szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ, valamint" szöveg,
    14. 45. § (9) bekezdésében az "az Információs Hivatal vagy" szövegrész helybe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ vagy" szöveg,
    15. 51. §-át követő "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" alcím címében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    16. 52/A. § (3) bekezdésében, 52/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 52/G. §-ában, 52/H. § (6) bekezdésében, 52/I. § (9) bekezdésében, 52/J. § (1) bekezdésében, valamint 52/O. § (6) bekezdésében a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    17. 52/B. § (5) bekezdésében, valamint 52/C. § (5) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnál" szöveg,
    18. 52/C. § (1) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg,
    19. 52/E. § (2) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ", valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg,
    20. 52/F. § (3) bekezdésében "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ", valamint a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
    21. 52/H. § (8) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ", valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központhoz" szöveg,
    22. 52/H. § (9) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központhoz" szöveg,
    23. 52/H. § (10) bekezdésében az "A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    24. 52/K. §-ában, valamint 52/N. § (7) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központtól" szöveg,
    25. 52/L. § (5) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg, az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg, valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    26. 52/N. § (4) bekezdésében, valamint 74. § n) pontjában az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,
    27. 55. § (4) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,
    28. 74. § i) pont ib) alpontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg
    lép.
    44. §
    Hatályát veszti az Nbtv.
    a) 11. § (6) és (7) bekezdése,
    b) 13. § (3) bekezdés d) pontjában az "- a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának kivételével -" szövegrész,
    c) 39. § (1) bekezdés e) pontjában az "az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel" szövegrész,
    d) 39. § (1a) bekezdése,
    e) 52/A. § (2) bekezdése.
    19. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
    45. §
    A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény
    a) 20. § (2) bekezdés q) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 32. § q) pontjában a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe az "a lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg
    lép.
    20. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
    46. §
    A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
    a) 9/B. § i) pontjában a "településfejlesztésért felelős" szövegrész helyébe a "településfejlesztésért és településrendezésért felelős" szöveg,
    b) 17. § (4) bekezdés d) pontjában a "tárca nélküli miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,
    c) 18/A. § (4) bekezdés a) pontjában az "a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    21. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
    47. §
    Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény
    a) 35. § (2) bekezdésében az " , azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye", és
    b) 37. § (3) bekezdésében az "egy alkalommal" szövegrész.
    22. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    48. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény Látványcsapatsportok támogatásának adókedvezménye alcíme a következő 22/D. §-sal egészül ki:
    "22/D. § Az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás behajtására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
    49. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
    a) 22/C. § (3e) bekezdésében, (6) bekezdés d) és e) pontjában, 24/A. § (21) és (22) bekezdésében a "sportpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "sportért felelős miniszter" szöveg,
    b) 22/C. § (9) és (9a) bekezdésében, 24/A. § (19) és (25) bekezdésében a "sportpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "sportért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    23. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
    50. §
    Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "28. § (1) A köznevelésért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy a jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége.
    (2) A felsőoktatásért felelős miniszter a szakmailag illetékes felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az érintett miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok keretein belül - gondoskodik az atomenergia alkalmazása terén a felsőfokú képzés, valamint továbbképzés szabályozásáról és feltételeinek megteremtéséről."
    51. §
    Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/G. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    24. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
    52. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gondoskodik az országos örökbefogadás elősegítéséről."
    53. §
    (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
    "i) a hivatásos gondnoki feladatot ellátók képesítési előírásait,"
    (2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Felhatalmazást kap a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza
    a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, szolgáltatók és személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint az ellátás igénybevételére való jogosultság feltételeinek részletes szabályait,
    b) a gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek és vezetők képesítési előírásait,
    c) a bölcsődében, mini bölcsődében a nevelés-gondozás nélküli munkanapok számát, célját, időpontját, valamint az e napokon nyújtott ellátás tartalmát,
    d) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékokat,
    e) a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,
    f) a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit,
    g) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam részletes szabályait és az azokért fizetendő díjat."
    54. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
    a) 10/A. § (1) bekezdésében a "személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,
    b) 40/A. § (7) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    c) 43. § (5) bekezdésében, 69/C. § (6) bekezdésében, 69/H. § (6) bekezdésében, 96. § (7) bekezdésében, 135/D. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    d) 69/C. § (5) bekezdésében, 69/H. § (5) bekezdésében a "minisztérium" szövegrészek helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,
    e) 98. § (7) bekezdés g) pontjában a "minisztérium a gyermekvédelmi" szövegrész helyébe a "minisztérium és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az" szöveg,
    f) 101. § (6) bekezdésében a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg,
    g) 134. § (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    h) 136. § (2) bekezdés d) pontjában a "minisztériumnak" szövegrész helyébe a "minisztériumnak és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak" szöveg,
    i) 145. § (2d) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    j) 145. § (2f) bekezdésében az "A miniszter az" szövegrész helyébe az "A miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter az" szöveg és az "A miniszter döntését" szövegrész helyébe az "A miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a döntését" szöveg,
    k) 162. § (2) bekezdés a) pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg,
    l) 162. § (2) bekezdés b) pontjában az "előírásait" szövegrész helyébe az "előírásait, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg,
    m) 162. § (2) bekezdés c) pontjában az "eljárást" szövegrész helyébe az "eljárást, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg
    lép.
    55. §
    Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
    a) 44. § (3) bekezdés a) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 44/B. § (5) bekezdés a) pontjában a "személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló" szövegrész,
    b) 101. § (2) bekezdés j) pontja,
    c) 162. § (2) bekezdés e) pontjában a "családi napközi," szövegrész,
    d) 162. § (2) bekezdés k)-n) pontja.
    25. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
    56. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
    a) 57/D. § (1) és (2) bekezdésében az "építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért" szövegrész helyébe az "az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért",
    b) 59/A. §-ában a "szerint" szövegrész helyébe az "alapján",
    c) 59/B. § (1) bekezdésében a "nyilatkozatban" szövegrész helyébe a "nyilatkozattal",
    d) 59/C. § (2) bekezdésében és 62. § (1) bekezdés 37. pontjában az "elősegítő" szövegrész helyébe a "segítő"
    szöveg lép.
    26. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
    57. §
    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 78. § (6) bekezdés b) pontjában az "államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "államháztartásért felelős miniszter, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter és a pénz, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    27. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása
    58. §
    Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény
    a) 6. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter és a szakképzésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 10/C. § (1) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    28. Az az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
    59. §
    Az az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter - a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében - térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai szerv által kezelt és üzemeltett adatbázisokhoz."
    29. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    60. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a következő 244/C. §-sal egészül ki:
    "244/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egészségügyi szolgáltatónak minősülő Magyar Honvédség Egészségügyi Központ honvédelmi szervezetből, 2023. január 1. napjával kiválással jön létre a miniszter irányítása alatt egy új egészségügyi szolgáltató, amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egészségügyi szolgáltatóként végzett feladatait. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter együttesen gondoskodik.
    (2) Az egészségügyi szolgáltatási feladatokkal összefüggő jogutódlás során amennyiben az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszony váltásra kerül sor, úgy az átvevő munkáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye, nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely speciális foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály szerint járó illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony megkötését követően már nem áll fenn.
    61. §
    Az Eütv. 244/A. § (19) bekezdésében az "a nemzeti vagyon kezeléséért" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.
    30. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
    62. §
    A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1b) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzése, elemző-értékelő tevékenység, valamint hírigény teljesítése céljából átadhatja."
    31. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása
    63. §
    A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
    a) 12 § (4) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    b) 20. §-ában a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    c) 26. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    d) 27/A. §-ában a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    e) 30. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    32. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása
    64. §
    A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés e) pontjában, 8. § (5) bekezdésében és 34. § (10) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    33. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
    65. §
    A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 3. §-ában a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    34. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
    66. §
    A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40/B. § (6) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.
    35. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
    67. §
    A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény
    a) 13/A. § (3) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért" szövegrész helyébe a "gazdaságfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrárpolitikáért" szöveg,
    b) 34. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "gazdaságfejlesztésért felelős miniszter" szöveg,
    c) 45. § (5) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "gazdaságfejlesztésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    36. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
    68. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzemben tartója a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklet 3.1.2. pontja szerinti, a 4.3. pont alapján a belvízi hajózásra is alkalmazni rendelt előzetes tájékoztatási kötelezettségét a folyami információs szolgáltatások központ által üzemeltetett elektronikus felület használatával is teljesítheti. A folyami információs szolgáltatások központ az előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatott adatokkal - a hatósági feladatok végrehajtásának biztosítása céljából - adatfeldolgozási tevékenységet végez. A Nemzeti Információs Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, elemző-értékelő tevékenység, valamint hírigény teljesítése céljából a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében az előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatott személyes adatokat a folyami információs szolgáltatások központ által üzemeltetett elektronikus felülethez történő hozzáféréssel közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján átveheti."
    69. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
    a) 2. § (2) bekezdés c) és g)-i) pontjában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszterrel" szöveg,
    b) 80. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    37. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
    70. §
    A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 10/B. §-ában és 23/A. §-ában a "tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdése szerint - kijelölt minisztérium" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztérium" szöveg lép.
    38. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása
    71. §
    A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény
    a) 11. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 13. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    c) 29. § (1) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel" szöveg,
    d) 29. § (3)-(5) és (7) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    39. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
    72. §
    A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
    a) 11. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterhez" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterhez, a felsőoktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképzésért felelős miniszterhez" szöveg,
    b) 67. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    c) 67. § (7) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "Az iparügyekért felelős miniszter" szöveg,
    d) 67. § (7) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszternél" szövegrész helyébe az "az iparügyekért felelős miniszternél" szöveg
    lép.
    40. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása
    73. §
    Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    41. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
    74. §
    A sportról szóló 2004. évi I. törvény
    a) 22. § (2) bekezdésében a "szabályzataiban, illetve a jogszabályokban" szövegrész helyébe a "szabályzataiban, valamint a jogszabályokban,
    b) 51. § (2) bekezdés f) pontjában a "civil szervekkel" szövegrész helyébe a "civil szervezetekkel"
    c) 79. § (4) bekezdés a) pontjában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter"
    szöveg lép.
    75. §
    A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdés a) pontjában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    42. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása
    76. §
    A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a köznevelésért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az NFI egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet."
    77. §
    A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
    a) 11. §-ában az "5/A. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "5/A. § (4) bekezdése" szöveg,
    b) 36/N. §-ában az "5/A. § (3) bekezdését" szövegrész helyébe az "5/A. § (4) bekezdését" szöveg
    lép.
    43. A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
    78. §
    A kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 10. §-ában a "gazdaságfejlesztésért" szövegrész helyébe a "vállalkozásfejlesztésért" szöveg lép.
    44. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása
    79. §
    Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    45. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elő'segítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
    80. §
    A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (5) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszterrel" szöveg lép.
    46. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról
    81. §
    A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 78/A. §-ában a "Ha" szövegrész helyébe az "Amennyiben" szöveg lép.
    47. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
    82. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/U. § (2) bekezdésében az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közlekedéspolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    48. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása
    83. §
    A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: 2007. évi I. törvény) 81. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez szolgáltathat adatot."
    84. §
    A 2007. évi I. törvény 81. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Nemzeti Információs Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot
    a) a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez,
    b) a 75. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott résznyilvántartásokból az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében."
    49. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása
    85. §
    A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez továbbíthat adatot."
    86. §
    A Harmtv. 106. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Nemzeti Információs Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot:
    a) az e fejezetben meghatározott idegenrendészeti résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez,
    b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében:
    ba) a 95. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik vízum, vagy vízumot helyettesítő engedély birtokosai,
    bb) a 96. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek, és akik ennek alapján rendelkeznek az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel,
    bc) a 99/A. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában Magyarországon tartózkodó hontalan személyek, vagy más olyan személyek tekintetében, akik egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkeznek."
    50. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
    87. §
    A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében az "agrár-vidékfejlesztési" szövegrész helyébe az "agrár- és vidékfejlesztési" szöveg lép.
    88. §
    A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. § (6) bekezdésében a "Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer" szövegrész helyébe a "MePAR" szöveg lép.
    51. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
    89. §
    A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 87. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzés-értékelés készítése, valamint hírigény teljesítése céljából igényelhet adatot."
    90. §
    A Met. 87. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1a) A menekültügyi hatóság a Nemzeti Információs Központnak
    a) az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez szolgáltathat adatot,
    b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében a 83. § (1) bekezdés y) pontjában meghatározott adatokat továbbíthatja."
    52. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    91. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pontjában a "jogszabályban" szövegrész helyébe a "rendeletben" szöveg lép.
    53. A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosítása
    92. §
    A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 4. § (4) bekezdésében az "és az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.
    54. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása
    93. §
    A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."
    94. §
    A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    55. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi VI. törvény módosítása
    95. §
    A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi VI. törvény 4. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    56. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény módosítása
    96. §
    Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    57. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
    97. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 23. § (3) bekezdés d) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    58. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
    98. §
    (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
    "c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, megbízhatósági vizsgálat, illetve kifogástalan életvitele ellenőrzés céljából,"
    (2) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
    "g) a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, hírigény teljesítése, valamint az utasadatok kockázatelemzése céljából,"
    (3) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]
    "g) a Nemzeti Információs Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (2), (4) és (8) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása céljából,"
    99. §
    A Bnytv. 68/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Ha)
    "a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,"
    (közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.)
    100. §
    A Bnytv. 76/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Ha)
    "a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,
    (közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.)
    59. A Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Románia és a Török Köztársaság között a Nabucco Projekt tárgyában létrejött Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CV. törvény módosítása
    101. §
    A Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Románia és a Török Köztársaság között a Nabucco Projekt tárgyában létrejött Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CV. törvény 4. § (4) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    60. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása
    102. §
    A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
    a) 6. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    b) 31. § (7) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    61. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
    103. §
    A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)
    "l) a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója,"
    104. §
    A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében a "miniszterelnök a" szövegrész helyébe a "miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, a" szöveg lép.
    62. A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2010. évi XXIX. törvény módosítása
    105. §
    A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2010. évi XXIX. törvény 4. § (4) bekezdésében az "a szociál-és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    63. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
    106. §
    A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) a következő 40. és 41. §-sal egészül ki:
    "40. § (1) A miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.
    (2) A miniszterelnök politikai igazgatója illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.
    (3) A miniszterelnök politikai igazgatójának vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.
    (4) A miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti.
    41. § A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatója részére az e törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg a 39/A. §-ban foglaltak alapján."
    107. §
    A Ksztv.
    a) 1. § (1) bekezdésében a "Kormány tagjaira" szövegrész helyébe a "Kormány tagjaira, a miniszterelnök politikai igazgatójára" szöveg,
    b) 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "szabályzata a szerv" szövegrész helyébe a "szabályzata - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a szerv" szöveg,
    c) 7. § (7) bekezdésében a "miniszternek" szövegrész helyébe a "miniszternek vagy a miniszterelnök politikai igazgatójának" szöveg, a "39/A. §" szövegrész helyébe a "39/A. § vagy a 41. §" szöveg,
    d) 13. § (2) bekezdés b) pontjában és 13. § (4) bekezdés b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    e) 13. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    f) 14. § (1) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg
    g) 39/A. § (4) bekezdésében az "illetménykiegészítés, pótlék" szövegrész helyébe az "illetménykiegészítés, illetve pótlék" szöveg,
    h) 51. § (1) bekezdésében a "12-szerese" szövegrész helyébe a "tizenkétszerese" szöveg
    lép.
    64. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    108. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 76. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:)
    "i) a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, hírigény teljesítése, valamint az utasadatok kockázatelemzése céljából."
    109. §
    A NAV tv. 6. § (3) bekezdésében és 7. § (2) bekezdésében a "szakmai helyettesei" szövegrész helyébe a "vezetőjének szakmai helyettesei" szöveg lép.
    65. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
    110. §
    A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
    a) 103. § (3) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    b) 118. § (1) bekezdés a) pontjában az "a kormány tagja" szövegrész helyébe az "a kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg
    lép.
    66. Az alapvetőfogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
    111. §
    Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 5. § (5) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    67. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
    112. §
    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 40. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    68. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
    113. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény
    b) 52. § (2) bekezdésében a "közigazgatási államtitkára, honvédelmi államtitkára, helyettes államtitkára," szövegrész helyébe a "közigazgatási államtitkára" szöveg,
    c) 66/A. § a) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    d) 66/A. § b) pontjában az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    114. §
    Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 46. § (1a) és (3) bekezdése.
    69. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
    115. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
    a) 51. § (4) bekezdés a) pontjában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 51. § (4) bekezdés b) pontjában "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    70. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
    116. §
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 4. §-ában az "a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter vagy -ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik - a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján" szöveg lép.
    117. §
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
    a) 9/B. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 36. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    b) 42. §-ában az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    71. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény módosítása
    118. §
    A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 5. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    72. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
    119. §
    A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkktv.) 18. § (2a) bekezdésének e) pontjában az "az agrár-vidékfejlesztésért felelős" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.
    120. §
    Hatályát veszti az Mkktv. 16. § (2) bekezdésében "szakmai javaslata alapján az agrárvidékfejlesztésért felelős miniszter" szövegrész.
    73. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
    121. §
    A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában és 25. § (4) bekezdés a) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    74. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
    122. §
    A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
    a) 3. § (9a) bekezdés b) pontjában, 4. § 4. pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 6. § (7) bekezdésében, 9. § (9) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 23. § (8) bekezdés b) pontjában, 27. § (3) bekezdésében, 31. § (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c) pontjában, 47. § (11) bekezdésében, 54. § (4) bekezdésében, 57. § (6) bekezdésében, 61. § (4a) bekezdésében, 62. § (14) bekezdésében, 63/K. § (1) bekezdésében, 68. § (1) és (2) bekezdésében, 45. alcím címében, 77. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 80. § (2) bekezdésében, 84. § (7) bekezdésében, 84. § (9a) bekezdésében, 88. § (7) bekezdésében, 90. § (1) és (3) bekezdésében, 90. § (5)-(7) bekezdésében, 92. § (6), (8) és (10) bekezdésében, 93. §-ában, 93/A. § (1) bekezdés a) pontjában, 93/A. § (2) bekezdésében, 93/B. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 93/C. § (4) bekezdésében, 93/D. § (2) bekezdés a) pontjában, 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 94. § (2a) bekezdésében, 94. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 94. § (4e) bekezdés a) pontjában, 97. § (10) bekezdésében, 99/K. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 6. § (1a) bekezdésében, 9. § (8) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 57. § (5) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 90. § (4) és (9) bekezdésében, 94. § (4) bekezdés n) pontjában, 99/K. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    c) 7. § (4) bekezdésében, 26. § (6) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 63/K. § (2)-(3) bekezdésében, 77. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 77. § (3), (5a)-(6) bekezdésében, 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 78. § (2), (3) és (8) bekezdésében, 78. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 78. § (11) és (12) bekezdésében, 46. alcím címében, 79. § (1) bekezdésében, 80. § (1) és (1a) bekezdésében, 84. § (9a) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében, 93/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 93/D. § (1) bekezdésében, 93/D. § (3) bekezdésében, 94. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    d) 9. § (9a) bekezdésében, 63/A. § (6) bekezdésében, 63/B. § (1) bekezdés e) pontjában, 74. § (3) bekezdésében, 77. § (7) bekezdés a) és e) pontjában, 80. § (9) bekezdésében, 99/K. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszternek" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszternek" szöveg,
    e) 31. § (2) bekezdés e) pontjában, 33. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg,
    f) 33. § (5) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszternél" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszternél" szöveg,
    g) 63/H. § (1) bekezdés a) pontjában az "az oktatásért felelős minisztérium" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős minisztérium" szöveg,
    h) 75. § (1) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszternek" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszternek" szöveg,
    i) 77. § (1) és (4) bekezdésében, 78. § (9) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    j) 90. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős minisztertől" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős minisztertől" szöveg
    lép.
    75. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása
    123. §
    A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény
    a) 21/C. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    b) 25. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,
    c) 28. § (3), (5) és (6) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    76. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    124. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."
    125. §
    Az Áht.
    a) 45/A. § (2) és (3) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter" szöveg,
    b) 45/B. § (8) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszternek" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszternek" szöveg,
    c) 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    d) 48/B. § (1) bekezdés e) pontjában az "az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott" szövegrész helyébe az "az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott" szöveg,
    e) 111. § (16) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    77. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
    126. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
    "III. Fejezet
    KÖZSZOLGÁLATI SZEMÉLYZETI IGAZGATÁS
    A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter
    26. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője
    a) összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti tevékenységét,
    b) kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és gondoskodik azok megvalósításáról.
    (2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője módszertani koordinációs feladatkörében támogatást nyújt a közszolgálatra vonatkozó szabályozás egységes alkalmazásának elősegítésére, a feladatok végrehajtásának összehangolására.
    (3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője statisztikai célú adatgyűjtést végezhet, adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási szervtől a kormányzati személyzetpolitika összehangolásának biztosítása érdekében.
    (4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi - a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével - a kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.
    (5) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter felel az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszer működéséért a minisztériumokban.
    (6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter képviseli a Kormányt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban.
    (7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki a Közszolgálati Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait.
    (8) A személyügyi központ vezetője irányítja a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban állók képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat.
    (9) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el az e törvényben a közszolgálati ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
    27. § A személyügyi központ ellátja a 45. §-ban meghatározott pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat, valamint kezeli a toborzási adatbázist.
    28. § Az e törvény hatálya alá tartozó, államigazgatási szervnél kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává válik."
    127. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt az államigazgatási szerv kormánytisztviselői tekintetében, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."
    128. §
    A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
    a) 8. § (9) bekezdésében az "(1)-(4) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(3) bekezdésben" szöveg,
    b) 130. § (7) és (8) bekezdésében, a 181. § (2) bekezdésében a "közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "személyügyi központ vezetője" szöveg,
    c) 182. § (5) bekezdés c) pontjában a "felügyeletét ellátó közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és az általa" szövegrész helyébe a "vezetője által" szöveg
    lép.
    129. §
    Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény
    a) 8. § (1) bekezdésében a "A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a közbeszerzések felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős és az azt támogató foglalkoztatottak munkaszerződés keretében történő alkalmazását engedélyezheti." szövegrész,
    b) 8. § (4) bekezdése.
    78. Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása
    130. §
    A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 9. § (2) bekezdés
    a) a) pontjában a "külpolitikáért felelős miniszter," szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter," szöveg,
    b) b) pontjában a "külpolitikáért felelős miniszter és" szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint" szöveg
    lép.
    79. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
    131. §
    (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
    a) 3. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    b) 103. § (1a) bekezdésében az "az iskolai rendszerű köznevelési oktatás irányítási felelőssége körében eljáró oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    (2) Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 116. § (2) bekezdése.
    80. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása
    132. §
    A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény
    a) 14. § (2) bekezdés f) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    b) 14. § (2) bekezdés j) pontjában a "külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    81. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
    133. §
    A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést."
    134. §
    A Szabstv. 157. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
    "f) a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetbiztonsági ellenőrzés, belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzés, kifogástalan életvitel ellenőrzés, illetve megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából, valamint"
    (céljából.)
    82. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása
    135. §
    Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    83. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása
    136. §
    Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 25. § a), b) és h) pontjában "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésértfelelős miniszterrel" szöveg lép.
    84. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása
    137. §
    A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 19. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
    "e) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,"
    138. §
    A SIS tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "19. § (1) A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik
    a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    b) a rendőrség nyomozóhatósági, közbiztonságvédelmi, körözési és határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    c) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési, valamint jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    d) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    e) az idegenrendészeti szerv az idegenrendészeti hatósági, menekültügyi hatósági, valamint vízumhatósági és útlevélhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    f) a konzuli szolgálat a vízumhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    g) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárás lefolytatása, vagy az állampolgársági eljárás feltételeinek megállapítása céljából, a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
    h) a rendőrség a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti engedélyek kiadásával összefüggő eljárás lefolytatása céljából az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsra, rejtett vagy célzott ellenőrzésre, valamint a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó lőfegyverre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéseket érintően,
    i) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, a származás-ellenőrzési eljárásban, valamint az ideiglenes rendszámtábla kiadására irányuló eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:
    ia) gépjármű, függetlenül a meghajtórendszerétől,
    ib) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,
    ic) a gépjármű forgalmi engedélye,
    id) a gépjármű hatósági jelzése, valamint
    ie) a gépjármű azonosítható alkotóelmei,
    j) a hajózási hatóság, illetve a légiközlekedési hatóság a hajók, illetve a légi járművek lajstromba vételével kapcsolatos eljárás lefolytatásához a hajókra, hajómotorokra, légi járművekre, légijármű-motorokra vonatkozó adatokhoz,
    k) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően. l) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározott feladatkör végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban."
    85. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény módosítása
    139. §
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/A. § (3) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    86. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi ClXXX VIII. törvény módosítása
    140. §
    A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény
    a) 4. § (3) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 13. § (6) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    87. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény módosítása
    141. §
    A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény 4. § (5) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    88. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
    142. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    89. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2013. évi XXXII. törvény módosítása
    143. §
    A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2013. évi XXXII. törvény 4. § (4) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    90. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
    144. §
    A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 55. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    91. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
    145. §
    A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)
    "i) a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából,"
    92. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
    146. §
    A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (6) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.
    93. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása
    147. §
    A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 11. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    94. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    148. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés l) pontjában a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg lép.
    95. A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény módosítása
    149. §
    A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 12. §-ában "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.
    96. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
    150. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)
    "f) - olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék - aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,"
    151. §
    A Hszt. 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését
    a) a saját állománya tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálat,
    b) az Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében az Alkotmányvédelmi Hivatal,
    c) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
    [az a)-c) pont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv] végzi."
    152. §
    A Hszt. 287/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a rendvédelmi szerv munkavállalója esetében a feladatainak törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, munkaviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy munkaviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."
    153. §
    A Hszt.
    a) 42. § (9) bekezdésében, valamint 43. § (2) bekezdés c) pontjában a "belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv" szövegrész helyébe a "kifogástalan életivitelt ellenőrző szerv" szöveg,
    b) 43. § (6) bekezdésében az "A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet" szövegrész helyébe az "A kifogástalan életivitelt ellenőrző szervet" szöveg,
    c) 157/A. § (1) bekezdésében a "meghatározott sávon belül" szövegrész helyébe a "meghatározott keretek között" szöveg,
    d) 342/B. § b) pontjában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    97. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
    154. §
    Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (2) bekezdésének "- az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben -" szövegrésze.
    98. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
    155. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (2) bekezdés a) pontjában a " gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    99. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
    156. §
    Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 7. § (3) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    100. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása
    157. §
    Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 4a. pontjában a "miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter által vezetett vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt, a miniszter feladatainak ellátását segítő minisztérium" szöveg lép.
    101. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    158. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e Fejezetben meghatározott jogkövetkezmények törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el."
    102. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
    159. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszolgtv.) 3. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Külképviselet)
    "e) Magyarország kulturális intézeteként"
    (működhet)
    160. §
    A Külszolgtv. 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
    (A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter, vezetését)
    "e) a kulturális intézet igazgatója"
    ([a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető] látja el.)
    161. §
    A Külszolgtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A kihelyezésre kerülő személy - alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó - külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.
    (1a) A kulturális intézet igazgatója és a kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata szakmai felkészítése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bevonásával történik.
    (1b) Az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a feladat-és hatáskörében érintett miniszter bevonásával történik."
    162. §
    A Külszolgtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós kérdésekért felelős diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra."
    163. §
    A Külszolgtv. 35/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat - a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül - a kulturális intézethez tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázó köteles a kulturális intézet irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek bejelenteni."
    164. §
    A Külszolgtv. a következő III/A. Fejezettel és 56/A-56/D. §-sal egészül ki:
    "III/A. FEJEZET
    A KULTURÁLIS INTÉZETRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
    19a. A kulturális intézet jogállása, irányítása, működtetése
    56/A. § (1) A kulturális intézet különleges külképviselet, amelynek elsődleges feladata
    a) a magyar kultúra - ideértve a határon túli magyar kultúrát is - eredményeinek népszerűsítése,
    b) a külföldi Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában való közreműködés,
    c) a magyarság kulturális értékei, hagyományai és kapcsolatai ápolásának előmozdítása,
    d) a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában való közreműködés, a magyar nemzeti identitás megőrzésének elősegítése, és
    e) a magyar nyelv és a magyarság megismertetésének elősegítése a külföldi állampolgárok körében.
    (2) A kulturális intézetek költségvetése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. A kulturális intézetek költségvetésének tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával és a beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.
    (3) Az 5. §-tól eltérően a kulturális intézet irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.
    (4) A kulturális intézet funkcionális működtetéséről - ideértve az informatikai rendszer üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását is - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gondoskodik.
    (5) A kulturális intézet szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a külképviseletvezető javaslatára a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter normatív utasításban adja ki.
    (6) A kulturális intézet kulturális, oktatási és tudományos tevékenysége körében a fogadó ország előzetes hozzájárulása - amennyiben arra szükség van -, és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, a hozzájárulásban, illetve az engedélyben meghatározott keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételekkel és kiadásokkal a külképviselet-vezető az előirányzatok felhasználásának általános szabályai alapján számol el a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője felé.
    19b. A kulturális intézetnél teljesített tartós külszolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések
    56/B. § (1) A kulturális intézethez kihelyezett tisztségviselő esetében a 19. §-ban foglalt, áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más külképviseletre való áthelyezés alatt a más kulturális intézethez történő áthelyezést kell érteni.
    (2) A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetője
    a) a külképviselet tagjai tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,
    b) írásban - a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban - meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait,
    c) gyakorolja a diplomaták valamint az adminisztratív és technikai személyzet tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által átruházott munkáltatói jogokat,
    d) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,
    e) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,
    f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a külképviselet működését, felelősséggel tartozik, különösen a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért,
    g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet tagjainak munkavégzését,
    h) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek,
    i) ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban meghatározott további feladatokat.
    (3) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően kulturális intézetbe a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője helyezhető ki tartós külszolgálatra a kihelyező vezető döntése szerint. A kihelyezett felett a munkáltatói jogokat a kihelyező vezető gyakorolja.
    (4) A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, a kulturális intézetbe kihelyezettek esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével meghosszabbítható.
    (5) A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális intézetbe kihelyezettek ideiglenes kiküldetésére vonatkozó szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.
    (6) A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális intézetbe kihelyezettek esetében a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter dönt.
    (7) A 12. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézetben diplomáciai feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter adományozza a diplomáciai rangot, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.
    19c. A kihelyezendő személyek felkészítése és irányítása, a kihelyező okirat
    56/C. § (1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet pályázat útján a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter hirdeti meg.
    (2) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet a diplomata, valamint az adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.
    (3) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően a pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg.
    (4) A 22. § (2) bekezdésétől eltérően a kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget.
    19d. Járandóságok
    56/D. § (1) A kulturális intézet igazgatója, valamint a kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata rangjának megfelelő illetményt a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg.
    (2) A kulturális intézetek tekintetében a 23. § (8) bekezdése szerinti deviza-alapilletmény meghatározásával, valamint a 24. § (2) bekezdésében meghatározott kategóriába sorolással kapcsolatos rendeletalkotási feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el azzal, hogy a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt hely alatt a kulturális diplomáciai viszonyrendszertben elfoglalt helyet kell érteni.
    (3) A kulturális intézetek tekintetében a 24. § (12) bekezdése szerinti kötelezettség a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős minisztert terheli.
    (4) A 26. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az életminőség szerinti besorolást a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter végzi el."
    165. §
    (1) A Külszolgtv. 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "f) a kulturális intézet irányításának"
    (részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
    (2) A Külszolgtv. 59. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) Felhatalmazást kap a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek tekintetében
    a) a kihelyezés szakmai követelményeinek és azok teljesítésének,
    b) a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,
    c) a kulturális intézet kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye, az élhetőség szempontjából való besorolását tartalmazó, összesített, külképviseleti besorolási szorzót, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,
    d) a költségtérítés-szorzók,
    e) a pályáztatás,
    f) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével megállapított deviza-alapilletmények,
    g) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,
    h) a kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön,
    i) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
    166. §
    A Külszolgtv. 1. melléklete az 1 . melléklet szerint módosul.
    167. §
    A Külszolgtv.
    a) 1. § (1) bekezdésében a "kereskedelmi képviseleteire" szövegrész helyébe a "kereskedelmi képviseleteire és - a III/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel - külföldi magyar kulturális intézeteire (a továbbiakban: kulturális intézet)",
    b) 2. § (4) pontjában és 2. § 18. pontjában az "a külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter",
    c) 2. § 11. pontjában az "a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért - a külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért - felelős miniszter",
    d) 2. § 12. pontjában az "a külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a külpolitikáért felelős miniszter és - a kulturális intézet tekintetében - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter",
    e) 2. § 14. pontjában az "- az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért -" szövegrész helyébe az "- az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért, a kulturális intézet esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter -",
    f) 5. § felvezető szövegrészében a "külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter vagy az e törvényben meghatározott esetben más miniszter",
    g) 35/C. § (1) bekezdésében és 3. mellékletének címében a "valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter",
    h) 4. Fejezetének címében az "a konzuli és a kereskedelmi" szövegrész helyébe az "a konzuli, a kereskedelmi és a kulturális",
    i) 57. § (1) bekezdésében a "konzuli és kereskedelmi" szövegrész helyébe a "konzuli, kereskedelmi és kulturális",
    j) 57. § (2) bekezdésében az "a konzuli, vagy kereskedelmi" szövegrész helyébe az "a konzuli, kereskedelmi vagy kulturális,
    k) 57. § (4) bekezdésében az "a konzuli vagy kereskedelmi" szövegrész helyébe "az a konzuli, kereskedelmi vagy kulturális"
    szöveg lép.
    168. §
    Hatályát veszíti a Külszolgtv.
    a) 3. § (3) bekezdése,
    b) 23. § (10) bekezdése,
    c) 34. §-a.
    103. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvény módosítása
    169. §
    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvény 4. § (4) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.
    104. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
    170. §
    A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 465. § (2) bekezdésében a "gyermekek és az ifjúság védelméért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg lép.
    105. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII. törvény módosítása
    171. §
    A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésében és 9. § (2) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    106. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása
    172. §
    A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (3) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    107. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
    173. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 66. § (3 a) bekezdésében az "a tárca nélküli miniszternek" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztériumot vezető miniszternek" szöveg lép.
    108. A Magyarország Kormánya és Maryland Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CXIV. törvény módosítása
    174. §
    A Magyarország Kormánya és Maryland Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CXIV. törvény 4. § (4) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    109. A Magyarország és a Kínai Népköztársaság (Heilongjiang Tartomány Oktatási Minisztériuma) között a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem oktatási tevékenységének Magyarországon való támogatásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CLXXIV. törvény módosítása
    175. §
    A Magyarország és a Kínai Népköztársaság (Heilongjiang Tartomány Oktatási Minisztériuma) között a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem oktatási tevékenységének Magyarországon való támogatásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CLXXIV. törvény 5. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    110. Az Európai Táj Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról szóló 2018. évi LIX. törvény módosítása
    176. §
    Az Európai Táj Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról szóló 2018. évi LIX. törvény 5. § (1) bekezdésében az "és az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.
    111. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
    177. §
    A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény
    a) 3. § (1) bekezdésében a "vehet igénybe" szövegrész helyébe az "alkalmazhat" szöveg,
    b) 20. § (1) bekezdés b) pontjában az "illetve a Társaság" szövegrész helyébe a "valamint a Társaság" szöveg
    lép.
    112. A Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetemnek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával Együttműködésben való magyarországi működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXV törvény módosítása
    178. §
    A Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetemnek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával Együttműködésben való magyarországi működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXV. törvény 5. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    113. A Magyarország Kormánya és Indiana Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXVI. törvény módosítása
    179. §
    A Magyarország Kormánya és Indiana Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXVI. törvény 5. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    114. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
    180. §
    Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény
    a) 6/B. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg, és
    b) 7. § (23) bekezdésben az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    115. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosításáról
    181. §
    A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Politikai felsővezető:
    a) a miniszterelnök,
    b) a miniszter,
    c) a miniszterelnök politikai igazgatója és
    d) az államtitkár."
    182. §
    A Kit. a következő 13/A. §-sal egészül ki: "13/A. § [A miniszterelnök politikai igazgatója]
    (1) A miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését..
    (2) A miniszterelnök politikai igazgatójának részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.
    (3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a miniszterelnök politikai igazgatója útján azzal, hogy egyebekben a miniszterelnök politikai igazgatója útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
    (4) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét a Kormány által eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben kijelölt miniszter - a miniszterelnök útmutatása szerint -irányítja."
    183. §
    A Kit. 16-21. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "16. § [A Miniszterelnöki Kormány iroda jogállása]
    (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási munkaszervezet.
    (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében meghatározott miniszter által vezetett minisztériumban működik.
    (3) A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a (2) bekezdés szerinti minisztériumot vezető miniszter normatív utasításban adja ki.
    (4) A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzata - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának egyetértésével - a Miniszterelnöki Kormányiroda számára feladatot állapíthat meg.
    (5) A politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Kormányiroda vezeti.
    (6) A (2) bekezdése szerinti minisztérium közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára az (5) bekezdés szerinti, valamint a 7. § (3) bekezdése szerinti feladat ellátásáról megállapodást köthetnek.
    17. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője]
    (1) A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet elnöke.
    (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tevékenységét a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztériumot vezető miniszter a miniszterelnök útmutatása szerint irányítja.
    (3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
    18. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezete]
    (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében helyettes államtitkár működhet, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszterelnök feladat- és hatáskörének a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
    (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár tekintetében a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
    (3) A Miniszterelnöki Kormányiroda főosztályokra és osztályokra tagozódik. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányirodán működő helyettes államtitkár tevékenységének ellátását - ha a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik - titkárság segítheti. E szervezeti egységek tekintetében e törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
    19. § [A minisztérium jogállása és vezetője]
    (1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.
    (2) A minisztériumot a miniszter vezeti, aki e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét.
    (3) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszterként vezeti.
    (4) A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között a miniszter - a miniszterelnök jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.
    20. § [A miniszter]
    (1) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.
    (2) A minisztert az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásában
    a) az általa vezetett minisztérium, vagy
    b) a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt minisztérium (a továbbiakban: kijelölt minisztérium)
    segíti.
    (3) A minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztériumban működő kabinet segíti. A miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a kijelölt minisztérium államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.
    (4) A miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kijelölt minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és egyéb szervezeti egysége vezetőjének, aki a miniszter tevékenységét segíti.
    (5) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján - ha az eltérően nem rendelkezik - a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja
    a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium,
    b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztérium.
    (6) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter tevékenységét - ha a miniszter a miniszterelnök általános helyettese - több, a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv is segítheti.
    (7) A (6) bekezdés szerinti esetben a miniszter tevékenységének ellátását egy, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében meghatározott kabinet segítheti.
    (8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kizárólag a miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter, vagy - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén - a miniszter kabinetfőnöke gyakorolja.
    21. § [A miniszter helyettesítése]
    (1) A miniszter - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben helyettesíthető.
    (2) Akadályoztatása esetén a minisztert
    a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,
    b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a kijelölt minisztérium államtitkára helyettesíti.
    (3) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Országgyűlés ülésén a minisztert akadályoztatása esetén a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter helyettesíti.
    (3) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével - döntése alapján a minisztert a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter vagy
    a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,
    b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár, illetve közigazgatási államtitkár
    helyettesíti."
    184. §
    A Kit. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A nemzetbiztonsági főtanácsadóra az államtitkárra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell."
    185. §
    A Kit. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A minisztériumban - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium kivételével - egy közigazgatási államtitkár működhet."
    186. §
    A Kit. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda, valamint Miniszterelnöki Iroda segíti. A Miniszterelnöki Programirodát, valamint a Miniszterelnöki Irodát államtitkár vezeti, akiknek a tevékenységét a miniszterelnök útmutatása szerint az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítja. A Miniszterelnöki Programirodán, valamint a Miniszterelnöki Irodán helyettes államtitkár működhet, akiknek a tevékenységét a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár irányítja. A Miniszterelnöki Programiroda, valamint a Miniszterelnöki Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik."
    187. §
    A Kit. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
    "29/A. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának munkaszervezete]
    (1) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti.
    (2) A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában a politikai igazgatói kabinet és a Politikai Igazgatói Iroda segíti, amelyek az (1) bekezdés szerinti minisztériumban működnek. A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában titkárság is segíti, amely a politikai igazgatói kabinetben működik.
    (3) A miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt helyettes államtitkárok működhetnek.
    (4) A politikai igazgatói kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A kabinetfőnököt a politikai igazgatói kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. A (2) bekezdés szerinti titkárságot osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.
    (5) A Politikai Igazgatói Irodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a politikai igazgató irányítja. A Politikai Igazgatói Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.
    (6) A politikai igazgatói kabinet és a (2) bekezdés szerinti titkárság kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Iroda kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja."
    188. §
    A Kit. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A miniszter titkárságát a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben osztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja. A miniszter titkárságát 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter kabinetfőnöke vezeti."
    189. §
    A Kit. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter az általa irányított, vezetett vagy felügyelt szervezeti egységek, illetve kormányzati igazgatási szervek tekintetében a (3) bekezdés szerinti javaslatot a miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv vezetője általi jóváhagyást követően teheti meg, ha a javaslat a miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát és álláshelyeit érinti."
    190. §
    A Kit. VIII. Fejezete a következő 60/A. §-sal egészül ki:
    "60/A. § [A Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó eltérő szabályok]
    (1) A Harmadik Rész alkalmazásában a Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási szervnek minősül.
    (2) A kormányzati igazgatási szerv vezetőjét az alaplétszámmal és az álláshelyekkel - ide értve a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyeket is - kapcsolatosan megillető hatásköröket a Miniszterelnöki Kormányiroda vonatkozásában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára közvetlenül gyakorolja.
    (3) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (2) bekezdés alapján megtett intézkedésekről tájékoztatja a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárát."
    191. §
    A Kit. 82. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék, szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,"
    192. §
    (1) A Kit. 86. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási szervnek minősül."
    (2) A Kit. 86. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) Ha a munkahelyváltásra a 89. § (6) bekezdése alapján a kormánytisztviselő próbaideje alatt kerül sor, vagy a kormánytisztviselő a korábbi kormányzati szolgálati jogviszonyának próbaidő alatti megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül új kormányzati szolgálati jogviszony létesít, az új kinevezésben illetve beosztási okiratban legfeljebb a próbaidő még hátralévő részének megfelelő időtartamú próbaidő köthető ki."
    193. §
    A Kit. 185. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Az (1) bekezdés szerinti esetben a miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját e megbízatása alól felmenti."
    194. §
    A Kit. a következő XXVII/A. Fejezettel egészül ki:
    "XXVII/A. FEJEZET
    A MINISZTERELNÖK POLITIKAI IGAZGATÓJA
    201/A. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának kinevezése]
    (1) A miniszterelnök politikai igazgatójává kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.
    (2) A miniszterelnök politikai igazgatóját a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.
    (3) A miniszterelnök politikai igazgatója a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
    (4) A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatója részére a politikai felsővezetői tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a miniszterelnök politikai igazgatója nevét, arcképmását és a betöltött tisztség megnevezését tartalmazza.
    (5) A miniszterelnök politikai igazgatója tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.
    201/B. § [A miniszterelnök politikai igazgatója megbízatásának megszűnése]
    (1) A miniszterelnök politikai igazgatójának megbízatása megszűnik
    a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
    b) lemondásával,
    c) felmentésével,
    d) halálával.
    (2) Ha a miniszterelnök politikai igazgatójának megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, a miniszterelnök politikai igazgatója az új Kormány megalakulásáig vagy az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.
    (3) Ha a miniszterelnök politikai igazgatójának megbízatása az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök állapítja meg.
    201/C. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának lemondása]
    (1) A miniszterelnök politikai igazgatója a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.
    (2) Lemondás esetén a miniszterelnök politikai igazgatója megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.
    (3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
    201/D. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának felmentése]
    (1) A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját bármikor felmentheti.
    (2) A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját felmenti, ha
    a) a miniszterelnök politikai igazgatója az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
    b) a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
    (3) Felmentés esetén a miniszterelnök politikai igazgatója megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök határozza meg azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti felmentés esetén az időpont nem lehet későbbi a felmentés közlését követő naptól számított tizedik napnál."
    195. §
    A Kit. 214. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    [Politikai tanácsadó és főtanácsadó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó)]
    "e) a politikai igazgatói kabineten és a Politikai Igazgatói Irodán a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységéhez
    [közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására teljesíthet szolgálatot.]
    196. §
    A Kit. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "215. § [A politikai tanácsadó feletti munkáltatói jogkör gyakorlása]
    (1) A politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat
    a) a 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,
    b) a 214. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az általános politikai koordinációért felelős miniszter,
    c) a 214. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a miniszter,
    d) a 214. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az államtitkár
    gyakorolja.
    (2) A 214. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a politikai igazgatói kabineten szolgálatot teljesítő politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Irodán szolgálatot teljesítő politikai tanácsadó felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja."
    197. §
    A Kit. 217. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszter, a politikai igazgatói kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnök felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az államtitkár gyakorolja."
    198. §
    A Kit. 219. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb négy évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A kormánybiztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével azzal, hogy ebben az esetben a kormánybiztos az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét."
    199. §
    A Kit. 220. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól. A miniszterelnöki biztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével azzal, hogy ebben az esetben a miniszterelnöki biztos az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét."
    200. §
    A Kit. 221. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy az őt kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével is megszűnik. Ha a miniszteri biztos e megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével egybeesik, a miniszteri biztos az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét."
    201. §
    A Kit. a következő 290/A. §-sal egészül ki:
    "290/A. § [Átmeneti rendelkezés egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvényhez]
    (1) Ahol jogszabály tárca nélküli minisztert említ, az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény hatálybalépését követően a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minisztert kell érteni.
    (2) A Miniszterelnöki Kormányiroda a Miniszterelnöki Kabinetirodába történő beolvadással 2022. május 24-én megszűnik. A beolvadás során - a közös hivatali szervezetre tekintettel -az átadás-átvételi eljárást nem kell lefolytatatni."
    202. §
    A Kit.
    1. 4. § nyitó szövegrészében az "államtitkár, közigazgatási" szövegrész helyébe az "a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási" szöveg,
    2. 6. § (3) bekezdésében a "Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész helyébe a "16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium" szöveg,
    3. 13. § (3) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész helyébe a "- ha a kormánybiztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium" szövegrész,
    4. 14. § (5) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész helyébe a "- ha a miniszterelnöki biztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium" szövegrész,
    5. 54. § (5) bekezdés b) pontjában az "az 55. § (3) bekezdése szerinti esetben" szövegrész helyébe az "az álláshelyet betöltő foglalkoztatott szülési szabadsága esetén és az 55. § (3) bekezdése szerinti esetben" szöveg,
    6. 90/A. § (3) bekezdésében a "harminc napon" szövegrész helyébe a "hatvan napon" szöveg,
    7. 104. § (10) bekezdésében és a 105. § (3) bekezdésében a "közszolgálati jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közszolgálati jogviszonyban, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti közszolgálati jogviszonyban," szöveg,
    8. 175. § (3) bekezdés p) pontjában a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,
    9. 175. § (4) bekezdésében, 187. § (9) bekezdésében és 214. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    10. 177. § (3) bekezdés b) pontjában a "személyügyi központ felügyeletét ellátó közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,
    11. 180. § (3) bekezdés a "Kormányt évente" szövegrész helyébe "Kormány évente - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője útján - " szöveg,
    12. 182. § (3) bekezdésében a "nem rendelkező államtitkár" szövegrész helyébe a "nem rendelkező államtitkár vagy miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    13. 182. § (3) bekezdésében a "vonatkozásában" szövegrész helyébe az "esetében" szöveg,
    14. 182. § (4) bekezdésében, 187. § (6) bekezdésében, 187. § (7) bekezdés b) pontjában, 219. § (1) bekezdés a) pontjában, 220. § (1) bekezdés a) pontjában és 281. § (1) bekezdés 1. pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    15. 187. § (2) bekezdésében a "minisztert" szövegrész helyébe a "minisztert, a miniszterelnök politikai igazgatóját" szöveg,
    16. 214. § (3) bekezdésében a "titkárságon" szövegrész helyébe a "titkárságon, a politikai igazgatói kabinetben és a Politikai Igazgatói Irodán" szöveg,
    17. 219. § (3) bekezdésében a "miniszteri" szövegrész helyébe a "miniszteri, miniszterelnöki politikai igazgatói" szöveg,
    18. 221. § (1) bekezdésében, 243. § (2) bekezdésében, 246. § (2) bekezdésében, 246/A. § (2) bekezdésében, 263. § (2) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjét" szöveg,
    19. 221. § (1) bekezdésében, 234. § (3) bekezdésében, 263. § (2) bekezdésében a "személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a miniszterelnököt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja." szövegrész helyébe a "személyről a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője tájékoztatja a miniszterelnököt." szöveg,
    20. 234. § (1) bekezdésében az "államtitkárának javaslatára" szövegrész helyébe az "államtitkárának javaslatára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkárt a miniszterelnök politikai igazgatójának javaslatára" szöveg,
    21. 234. § (2) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően a" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője véleményének kikérését követően a" szöveg,
    22. 234. § (2) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "A miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    23. 234. § (3) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,
    24. 234. § (3) bekezdésében az "a miniszter és" szövegrész helyébe az "a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és" szöveg,
    25. 234. § (5) bekezdésében az "a közigazgatási államtitkár" szövegrész helyébe az "a közigazgatási államtitkár, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    26. 236. § (1) bekezdésében az "államtitkárának előterjesztésére" szövegrész helyébe az "államtitkárának előterjesztésére, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatójának előterjesztésére" szöveg,
    27. 237. §-ában és 239. § (2) bekezdésében az "államtitkárának javaslatára" szövegrész helyébe az "államtitkárának javaslatára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatójának javaslatára" szöveg,
    28. 238. § (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "helyettes államtitkár kinevezésére javaslatot tevő személy" szöveg,
    29. 239. § (1) bekezdésében az "államtitkára útján" szövegrész helyébe az "államtitkára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár a miniszterelnök politikai igazgatója útján" szöveg,
    30. 240. § (1) és (2) bekezdésében a "közigazgatási államtitkára" szövegrész helyébe a "közigazgatási államtitkára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,
    31. 242. § (2) és (3) bekezdésében, 279. § (5) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg
    lép.
    203. §
    Hatályát veszti a Kit.
    a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,
    b) 29. § (3) bekezdése,
    c) 182. § (2) bekezdés g) pontja,
    d) 243. § (3) bekezdése,
    e) 246. § (3) bekezdése,
    f) 246/A. § (3) bekezdése,
    g) 234. § (2) bekezdésében a "- közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően -" szövegrész,
    h) 234. § (3) bekezdésében az "és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára" szövegrész.
    116. A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi XXII. törvény módosítása
    204. §
    A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi XXII. törvény 5. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    117. A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a Magyarországon és a Szerb Köztársaságban kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi LXXVII. törvény módosítása
    205. §
    A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a Magyarországon és a Szerb Köztársaságban kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi LXXVII. törvény 5. §-ában "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    118. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
    206. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
    a) 34. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    b) 121. §-ában az "oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "köznevelésért felelős miniszter" szöveg,
    lép.
    119. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény módosítása
    207. §
    Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény
    a) 10. §-a,
    b) 12. §-a,
    c) 13. §-a.
    120. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
    208. §
    A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv - törvényben meghatározott esetekben és módon -megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, közszolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."
    209. §
    A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény
    a) 89. § (8) bekezdés k) pontjában, 90. § (1) bekezdésében a "közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,
    b) 90. § (2) bekezdésében az "A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg
    lép.
    121. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    210. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdés id) pontjában "az oktatásért" szövegrész helyébe az "a köznevelésért, felsőoktatásért" szöveg lép.
    122. Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2020. évi XXVIII. törvény módosítása
    211. §
    Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2020. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.
    123. A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény módosítása
    212. §
    Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 46. §-a.
    124. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény módosítása
    213. §
    A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény 2. § (9)-(11) bekezdésében "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.
    125. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
    214. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szjtv.) 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele, hogy a NAV állományába jelentkező tudomásul veszi, hogy szolgálati jogviszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."
    215. §
    A NAV Szjtv.
    a) 63. § (3) bekezdésében az "Ebben az esetben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg,
    b) 139. § (1) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg
    lép.
    216. §
    A NAV Szjtv.
    a) 34. § (9) bekezdésében az "a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi" szöveg,
    b) 34. § (11) bekezdésében az "A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv" szövegrész helyébe az "Az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg,
    c) 35. § (2) bekezdés c) pontjában az "a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg,
    d) 35. § (7) bekezdésében az "A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet" szövegrész helyébe az "Az Alkotmányvédelmi Hivatalt" szöveg
    lép.
    217. §
    Hatályát veszti a NAV Szjtv. 219. § (1) bekezdés n) pontja.
    126. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
    218. §
    A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    127. A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény módosítása
    219. §
    A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    128. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása
    220. §
    A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    129. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása
    221. §
    A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    130. A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény módosítása
    222. §
    A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    131. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
    223. §
    A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    132. A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény módosítása
    224. §
    A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    133. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény módosítása
    225. §
    A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény
    a) 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,
    b) 3/A. §-ában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg
    lép.
    134. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása
    226. §
    A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    135. A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelési Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvény módosítása
    227. §
    A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelési Egyetem részére történő vagyonjuttatásról 2021. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    136. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása
    228. §
    A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    137. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása
    229. §
    Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    138. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    230. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.
    139. A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitelfolyósításáról szóló, 2014. március 28-án kelt megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXI. törvény módosítása
    231. §
    A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló, 2014. március 28-án kelt megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXI. törvény 5. §-ában a "tárca nélküli miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.
    140. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása
    232. §
    Hatályát veszti a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 3. §-a.
    141. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény módosítása
    233. §
    A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "iparügyekért felelős miniszter" szöveg lép.
    142. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése
    234. §
    A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 16. § a) pontjában, 52. § i) pontjában és 72. § (1) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda," szövegrész nem lép hatályba.
    143. A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény módosítása
    235. §
    A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény 5. §-ában a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.
    144. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése
    236. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(3) Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az agrár-vidékfejlesztésért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, valamint a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter - a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében - térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett adatbázisokhoz."
    145. Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény módosítása
    237. §
    Nem lép hatályba az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény
    a) 26. §-a,
    b) 40. §-a,
    c) 49. § (1) bekezdése,
    d) 53. §-a.
    146. Az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény módosítása
    238. §
    Nem lép hatályba az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 3. §-a.
    147. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása
    239. §
    (1) Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény
    a) 8. §-a,
    b) 29. §-a.
    (2) Hatályát veszti a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 40. § (3) bekezdése.
    240. §
    A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 1. alcíme, 9. §-a, 10. §-a, 5. alcíme, 21-24. §-a, 7. alcíme, 28. §-a, 30. §-a és 11. alcíme 2024. január 1-jén lép hatályba.
    148. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény eltérő szöveggel történő hatálybalépése
    241. §
    (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(3) A honvédelmi szervezet felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével
    a) a honvédségi szervezet tekintetében a Magyar Honvédség parancsnoka,
    b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója, vagy
    c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a közigazgatási államtitkár javaslatára a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti."
    (2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
    "(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezet szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására
    a) valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal - a KNBSZ kivételével - a közigazgatási államtitkár,
    b) kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettes, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke, szemlélője és csoportfőnöke, illetve - a Kormány rendeletében meghatározott esetben - a főnök, valamint más magasabb parancsokság jogállású honvédségi szervezet vezetője
    jogosult."
    242. §
    Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 13. § (3) és (4) bekezdése.
    149. Záró rendelkezések
    243. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 102. alcím. § 2022. július 1-jén lép hatályba.
    (3) A 234. § 2022. november 1-jén lép hatályba.
    (4) A 239. § (1) bekezdése és a 240. § 2023. január 1-jén lép hatályba.
    (5) A 32. § és a 98. § (3) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
    (6) A 30. § (2) bekezdése és a 238. § az Alaptörvény IX. módosításának hatálybalépésekor lép hatályba.
    (7) A 30. § (6) bekezdése, a 31. §, a 37. §, a 38. §, a 84. §, a 86. §, a 90. §, a 207. § és a 237. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
    (8) A 138. § és a 212. § a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.
    (9) A (7) és a (8) bekezdés szerinti hatálybalépés naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    244. §
    E törvény
    a) 7. §-a, 15. §-a, 24-34. §-a, 39-43. §-a, 44. § a) és b) pontja, 207. § a) pontja, 237. § a) pontja, 238. §-a, valamint 239. § (1) bekezdés a) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján
    b) 51. §-a az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,
    c) 110. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,
    d) 112. §-a az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,
    e) 113. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján,
    f) 115. §-a az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján,
    g) 130. §-a az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján,
    h) 142. §-a és 230. §-a az Alaptörvény 23. cikke alapján,
    i) 144. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
    j) 213. §-a, 225. § b) pontja és 218. §-a az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    245. §
    E törvény
    a) 31. §-a, 37. §-a, 38. §-a, 84. §-a, 86. §-a, 90. §-a, 207. §-a és 237. §-a
    aa) az (EU) 2016/399 rendeletnek a határregisztrációs rendszer (EES) alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2225 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    ab) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet és
    ac) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint
    az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet
    b) 32. §-a és 98. § (3) bekezdése
    ba) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    bb) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    c) 138. §-a és 212. §-a
    ca) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    cb) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    cc) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    1. melléklet a ... törvényhez
    A Külszolgtv. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatának 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A polgári oldal korábbi hagyományainak megfelelően most is úgy alakít kormányt, hogy annak összetételét és szerkezetét az előttünk álló négy év feladataiból vezeti le.
    Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely a leginkább alkalmas arra, hogy az ország előtt álló kihívásokra jó válaszokat adjon.
    A veszélyek évtizede áll előttünk, háború van a szomszédunkban, ami egész Európára nézve komoly következményekkel jár. Az április 3-ai választáson a magyar emberek világos döntést hoztak arról, hogy elvárják az ország vezetőitől, hogy ezekkel a veszélyekkel szemben megvédjék őket és Magyarországot.
    A leendő új kormány legfontosabb feladata, hogy a háborús helyzet miatt kibontakozó európai gazdasági válság kérdéseire olyan válaszokat adjon, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarország megőrizhesse az elmúlt években elért eredményeit.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Az 1-2. §-hoz
    A jövőben már nem csak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ezért valamennyi ágazati törvényben meg kell jeleníteni a megbízhatósági vizsgálatok szabályozásának változását.
    A fentieken kívül a javaslat egyrészt a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősséget kettéválasztja szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre, másrészt elkülöníti a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelősséget és a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelősséget.
    A 3. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    Tekintettel arra, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, a változást az ágazati törvényekben is szükséges átvezetni.
    A 4. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    Az 5. §-hoz
    A javaslat módosítja a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelősség elnevezését lakáscélú állami támogatásokért való felelősségre, ami a jelenlegi megnevezésnél jobban tükrözi a felelősségi kör tartalmát.
    A 6. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 7. §-hoz
    A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
    A Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre a belügyminiszter által irányított ágazatok közül - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével - a köznevelési és a szociális intézményekre nem terjed ki.
    A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében a belső bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el.
    A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya esetében megszűnik a megbízhatósági vizsgálat lehetősége, és a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat is.
    A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a jövőben.
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
    A 8-9. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt az adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.
    A 10. §-hoz
    A Magyar Export-import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságban és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságban az államot megillető társasági részesedések feletti tulajdonosi (részvényesi) jogok gyakorlására jelenleg a külgazdasági ügyekért felelős miniszter jogosult, amely átadásra kerül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére.
    A 11. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 12. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 13. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 14. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 15. §-hoz
    A javaslat a vízgazdálkodással összefüggő technikai módosítást tartalmaz.
    A 16. §-hoz
    A törvényjavaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 17. §-hoz
    A törvényjavaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 18-21. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, továbbá az új Nemzeti Információs Központ kizárólagos hírigény teljesítési hatáskörével kapcsolatos adatkezelési jogosultság miatt szükséges adatkezelési szabályokat és felhatalmazást az ágazati törvényekben is meg kell jeleníteni.
    A 22. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 23. §-hoz
    A törvényjavaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 24. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel egyidejűleg a feladatai kibővülnek mivel a nemzetbiztonsági szolgálatok közül - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivétellel, valamint az irányító miniszter igényén kívül - hírigényt csak ez a szervezet teljesíthet.
    A hírigény teljesítésére jogosult szerv vagy személy ezt követően a Nemzeti Információs Központot irányító miniszteren keresztül keresheti meg a Nemzeti Információs Központot. A Nemzeti Információs Központ a jövőben hírigény teljesítése céljából - az eddig rendelkezésére álló adatforrásokon túl - az együttműködő szerveket adat pontosítására, illetve kiegészítésére is felhívhatja.
    A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben az előbbieken túl megjelenik a valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat számára a feltétlen adatátadási kötelezettség a Nemzeti Információs Központ részére.
    A 25 §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, ezért valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy az csak az ágazatot irányító miniszter részére jogosult közvetlenül hírigényt teljesíteni, továbbá szintén meghatározásra kerül a feltétlen és haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ részére a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
    A 26. §-hoz
    A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, ezentúl a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
    Tekintettel arra, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feladatköre kibővül - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe nem tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével - a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzésével, ezért a hatáskörébe tartozó szervek tekintetében szükséges biztosítani a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos felderítési hatásköröket az Alkotmányvédelmi Hivatal számára.
    A 27. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel - kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, ezért valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá a szintén meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
    A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügyelt szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
    A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében is a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el.
    A nemzetbiztonsági szolgálatok állománya esetében megszűnik a megbízhatósági vizsgálat.
    A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a jövőben.
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzést és a belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
    A 28. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel - kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, ezért valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá a szintén meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
    A Katonai Nemzetbiztonsági szolgálat feladata - egyebek mellett - biztosítani a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség Parancsnoksága védelmi, hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat, valamint működtetni Magyarország katonai egységes felderítő rendszerét. Ezért az egyértelmű jogalkalmazás szempontjából indokolt az ágazati miniszter kivételként való megjelenítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivételek megjelenítése is a hírigény teljesítési tilalom vonatkozásában, így a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényes feladatait a továbbiakban is késedelem nélkül lesz képes ellátni.
    A 29. §-hoz
    A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, a jövőben a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
    Tekintettel arra, hogy a jövőben hírigényt - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti kivétellel - kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet, ezért valamennyi nemzetbiztonsági szolgálat esetében meghatározásra kerül, hogy külső hírigényt nem teljesíthetnek, továbbá a szintén meghatározásra kerül a haladéktalan adatátadási kötelezettség is a Nemzeti Információs Központ feladat- és hatáskörébe tartozó adatok tekintetében.
    A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat esetében azonban a hírigény teljesítés korlátozásával, illetve az információ átadással kötelezettségével kapcsolatos szabályt csak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által saját hatáskörben végzett információgyűjtések esetén szükséges kimondani. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által külső szerv megrendelésére végzett információgyűjtésből származó adatokat a külső szerv kapja meg és e szerv teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget a Nemzeti Információs Központ irányába.
    A 30-34. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz képest a Nemzeti Információs Központ feladata kibővül, tekintettel arra, hogy a jövőben - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott kivételekkel - külső hírigényeket kizárólag a Nemzeti Információs Központ teljesíthet.
    A jövőben tehát a hírigényre jogosult szerv vagy személy a Nemzeti Információs Központot irányító minisztert keresheti meg, és a kért tájékoztatást is ezen a csatornán kaphatja meg.
    Az új feladat ellátása céljából a Nemzet Információs Központ új jogkört is kap, amely részben az együttműködő szervek esetében a Nemzeti Információs Központ számára teljesítendő feltétlen adatátadási kötelezettség, részben a Nemzeti Információs Központ azon joga, hogy az együttműködő szervet az adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel.
    Az együttműködő szerv köteles a Nemzeti Információs Központ felhívásának határidőben eleget tenni, az adatkiegészítést, illetve az adatpontosítást csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak teljesítésével a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezését sértené meg.
    A Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatköre a jövőben a belügyminiszter által vezetett minisztérium, valamint az általa irányított vagy felügylet szervezetek személyi állományára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjára, az Országgyűlési Őrség hivatásos állományára, köztisztviselőire és munkavállalóira, a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjára, illetve az egészségügyben foglalkoztatottakra terjed ki.
    A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek kormánytisztviselői, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati jogviszonyban állók esetében is a belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatokat az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el a jövőben.
    A nem a belügyminiszter irányítása alá tartozó központi kormányzati igazgatási szervek, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében is a megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi a továbbiakban.
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a kifogástalan életvitel ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi, saját állományuk tekintetében a kifogástalan életvitel ellenőrzést és belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzést a nemzetbiztonsági szolgálatok maguk látják el.
    Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálatot ugyanazon feltételekkel és eszközökkel végezheti, mint eddig a Nemzeti Védelmi Szolgálat is tehette.
    A 35-36. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ nevének Nemzeti Információs Központra történő változása átvezetése céljából. Az adatkezelés tekintetében új adatkezelési célként jelenik meg a Nemzeti Információs Központ kizárólagos hatáskörébe tartozó hírigény teljesítés, amely érdekében az adatkezelési célok és felhatalmazások is kiegészítésre kerülnek.
    Az Alkotmányvédelmi Hivatal új hatásköre - a megbízhatósági vizsgálat - esetében a törvény kiegészítésre kerül az adatkezelési felhatalmazásokkal és szabályokkal, amelyek terjedelme megegyezik a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatos adatkezelési szabályainak terjedelmével.
    A 37-40. §-hoz
    Mivel a jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a hatáskörébe tartozó szervek esetében a megbízhatósági vizsgálatokat, ezért a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására az Alkotmányvédelmi Hivatal ugyanazokat az eszközöket, illetve módszereket alkalmazhatja -azonos szabályok mellett - mint a Nemzeti Védelmi Szolgálat.
    A 41. §-hoz
    A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja lesz.
    A 42. §-hoz
    A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot és kifogástalan életvitel ellenőrzést. A módosítás az e hatáskörök gyakorlásának részletes szabályai megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést tartalmazza.
    A 43. §-hoz
    A javaslat szövegcseréket tartalmaz a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezésének Nemzeti Információs Központra történő változása átvezetése céljából.
    A 44. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    A 45. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 46. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 47. §-hoz
    A javaslat a Versenytanács elnökének kinevezésével összefüggő módosítási javaslatot tartalmaz.
    A 48-49. §-hoz
    A javaslat technikai módosítást tartalmaz.
    Az 50-51. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója elnöki vagy elnökhelyettesi feladatot lásson el az Országos Atomenergia Hivatalnál.
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    Az 52-55. §-hoz
    A javaslat elkülöníti a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelősséget és a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelősségtől.
    Az 56. §-hoz
    A javaslat - annak különös jelentősége miatt - kiemeli az általános építésügyi szabályozási és hatósági ügyek közül a fenntarthatósági szempontok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat egyes kereskedelmi építmények (például bevásárlóközpontok) vonatkozásában.
    Az 57. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    Az 58. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    Az 59. §-hoz
    A javaslat pontosító rendelkezést tartalmaz az ingatlan-nyilvántartással összefüggésben.
    A 60. §-hoz
    A javaslat alapján 2023. január 1. napjával kiválik a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjából a Honvédkórház, amely irányítási szempontból az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozik. A javaslat rendelkezik a jogutódlás szabályairól, amelyek keretében rögzíti, hogy amennyiben az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszony váltásra kerül sor, úgy az átvevő munkáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye, nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely honvédelmi alkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony megkötését követően már nem áll fenn.
    A 61. §-hoz
    A javaslat szövegcserés módosítást tartalmaz.
    A 62. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörrel gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 63. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 64. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 65. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 66. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 67. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitikáért való felelősség helyett a gazdaságfejlesztésért való felelősséget rögzíti.
    A 68. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt a kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 69. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 70. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 71. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 72. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 73. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója főigazgatói vagy főigazgató-helyettesi feladatot lásson el az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáránál.
    A 74. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 75. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 76. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 77. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 78. §-hoz
    A javaslat a gazdaságfejlesztésért való felelősség helyett a vállalkozásfejlesztésért való felelősséget nevezi meg.
    A 79. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója európai parlamenti képviselő legyen.
    A 80. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 81. §-hoz
    A javaslat technikai módosítást rögzít.
    A 82. §-hoz
    A javaslat technikai szövegcserés módosítást rögzít.
    A 83-84. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt a kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 85-86. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt a kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 87. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 88. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 89-90. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt a kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 91. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 92. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 93. §-hoz
    A javaslat lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre - ugyanúgy, mint ahogyan azt a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre a hatályos szabály alapján megteheti - pályázhasson közpénzekből nyújtott támogatásra.
    A 94. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója pályázhasson közpénzekből nyújtott támogatásra.
    A 95. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 96. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 97. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 98-100. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt kizárólagos hatáskörrel gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot és kifogástalan életvitel ellenőrzést, ennek adatkezelési szabályait az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 101. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 102. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 103-104. §-hoz
    A javaslat feljogosítja a miniszterelnök politikai igazgatóját arra, hogy adatokat minősítsen. A miniszterelnök politikai igazgatója által elvégzett minősítést a miniszterelnök bírálhatja felül, melynek eredményeként a miniszterelnök a minősítést megszüntetheti, módosíthatja (a minősítés szintjét és érvényességi idejét).
    A 105. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 106. §-hoz
    A javaslat megállapítja a miniszterelnök politikai igazgatójának illetményét, amely alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A miniszterelnök a törvényben rögzített mértéktől eltérő személyi illetményt állapíthat meg a politikai igazgató számára.
    A 107. §-hoz
    A javaslat kiterjeszti a miniszterelnök politikai igazgatójára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben foglalt szabályokat.
    A 108-109. §-hoz
    A javaslat technikai módosítást tartalmaz.
    A 110. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatójává, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé és helyettesévé, továbbá a Hivatal főigazgatójává és annak helyettesévé.
    A 111. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója az alapvető jogok biztosa vagy annak helyettes legyen.
    A 112. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökévé.
    A 113-114. §-hoz
    A javaslat megszünteti a honvédelmi államtitkár tisztséget.
    A 115. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 116. §-hoz
    A javaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter - ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik - politikai igazgató útján gyakorolja.
    A javaslat pontosítja továbbá a felsőoktatást felelős miniszter feladat- és hatásköreit.
    A 117. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 118. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 119-120. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 121. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 122. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 123. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 124-125. §-hoz
    A javaslat lehetővé teszi, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre - ugyanúgy, mint ahogyan azt a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre a hatályos szabály alapján megteheti - támogatási jogviszonyban kedvezményezett legyen.
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója támogatási jogviszonyban kedvezményezett legyen.
    A 126-129. §-hoz
    A javaslat megállapítja a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv új feladatait.
    A jövőben az Alkotmányvédelmi Hivatal is végez megbízhatósági vizsgálatot, ennek adatkezelési szabályait, illetve mint jogviszonylétesítési feltételt az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.
    A 130. §-hoz
    A javaslat önálló felelősségi körként nevesíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mindezidáig a külpolitikai szakterület részét képezte.
    A 131. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 132. §-hoz
    A javaslat önálló felelősségi körként nevesíti a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelősséget, amely mindezidáig a külpolitikai szakterület részét képezte.
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 133-134. §-hoz
    A jövőben már nem csak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok is végeznek kifogástalan életvitel ellenőrzést, ezek adatkezelési szabályait az ágazati törvényekben szükséges megjeleníteni.
    A 135. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 136. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 137-138. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt a kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet mint adatkezelési célt szükséges megjeleníteni az ágazati törvényekben is. A Nemzeti Információs Központ kizárólagos feladatellátására tekintettel az Alkotmányvédelmi Hivatallal megegyező adatkezelési jogosultságot kap.
    A 139. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 140. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 141. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 142. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke vagy elnökhelyettese legyen.
    A 143. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 144. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egyidejűleg a Nemzeti Választási Iroda elnöke legyen.
    A 145. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezzel együtt a kizárólagos hatáskörben gyakorolja a hírigények teljesítését, amelyet, mint új adatkezelési célt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 146. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 147. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója egyidejűleg a Nemzeti Emlékezett Bizottság tagja legyen.
    A 148. §-hoz
    A javaslat módosítja a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért való felelősség elnevezését lakáscélú állami támogatásokért való felelősségre, ami a jelenlegi megnevezésnél jobban tükrözi a felelősségi kör tartalmát.
    A 149. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 150-153. §-hoz
    A nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési hatásköre megszűnik, ezentúl a nemzetbiztonsági szolgálatok saját állományuk tekintetében ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését.
    A jövőben már nem csak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ennek megjelenítése szükséges.
    A javaslat továbbá az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 154. §-hoz
    A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
    A 155. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 156. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 157. §-hoz
    A javaslat az állami projektértékelői jogviszonnyal összefüggésben pontosítja a munkáltató fogalmát.
    A 158. §-hoz
    A jövőben már nem csak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ennek megjelenítése szükséges.
    A 159-168. §-hoz
    A javaslat akként módosítja a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvényt, hogy a jelenleg a külképviselet részeként működő külföldi magyar kulturális intézetek - hasonlóan például a kereskedelmi képviseletekhez - önálló külképviseletté válnak. Az önálló kulturális intézetek irányításával összefüggő jogokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gyakorolja.
    A 169. §-hoz
    A javaslat a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősséget és a gazdaságpolitikáért való felelősséget összevonja, és átnevezi a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősségre.
    A 170. §-hoz
    A javaslat elkülöníti a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelősséget és a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelősségtől.
    A 171. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 172. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezhető legyen a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé vagy annak helyettesévé.
    A 173. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 174. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 175. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 176. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 177. §-hoz
    A javaslat alapján technikai pontosítást tartalmaz.
    A 178. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 179. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 180. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 181. §-hoz
    A javaslat a politikai felsővezetők körét kiegészíti a miniszterelnök politikai igazgatójával.
    A 182. §-hoz
    A javaslat meghatározza a miniszterelnök politikai igazgatójának feladatkörét. Így a miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.
    A javaslat lehetőséget teremt arra is, hogy a Kormány rendeletében meghatározzon olyan, a miniszterelnök feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyeket a miniszterelnök a politikai igazgatója útján lát el azzal, hogy egyebekben a miniszterelnök politikai igazgatója útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.
    183. §-hoz
    A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállására és működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
    A javaslat újra szabályozza a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó részét a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvénynek. Ennek eredményeként a tárca nélküli miniszter - mint tisztség - megszűnik. A miniszterek feladatkörét - továbbra is - a Kormány úgynevezett statútum rendelete határozza meg, és ebben a rendeletben rendelkezhet arról is a Kormány, hogy adott miniszter nem vezet minisztériumot, hanem őt a feladatainak ellátásában a Kormány által kijelölt minisztériumsegíti.
    A 184. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy a nemzetbiztonsági főtanácsadóra az államtitkárra vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
    A 185-186. §-hoz
    A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállásához kapcsolódó módosítás.
    A 187. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti.
    A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában a politikai igazgatói kabinet és a Politikai Igazgatói Iroda segíti, amely a politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működik. A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában titkárság is segíti, amely a politikai igazgatói kabinetben működik.
    A javaslat rögzíti továbbá, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt helyettes államtitkárok működhetnek.
    A politikai igazgatói kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A kabinetfőnököt a politikai igazgatói kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. A titkárságot osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.
    A Politikai Igazgatói Irodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a politikai igazgató irányítja. A Politikai Igazgatói Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.
    A javaslat értelmében a politikai igazgatói kabinet és a titkárság kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Iroda kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja.
    A 188. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 189. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 190. §-hoz
    A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállásához kapcsolódó módosítás.
    A 191. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék, szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.
    A 192. §-hoz
    A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállásához kapcsolódó módosítás.
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy akkor is kiköthető próbaidő, amikor a kormánytisztviselő - a jogviszonya megszűnése nélkül - munkahelyet vált, azaz egyik kormányzati igazgatási szervtől a másik kormányzati igazgatási szervhez megy át. Ha erre a próbaidő alatt kerül sor, akkor az új munkahelyén legfeljebb olyan hosszú próbaidő köthető ki, amennyi idő az eredetileg kikötött próbaidejéből még hátra van. Ugyanezt a szabályt rendeli alkalmazni a javaslat arra az esetre is, amikor a próbaidő alatt megszűnik a kormányzati szolgálati jogviszony az érintettnek, de 30 napon belül egy másik kormányzati igazgatási szervvel új kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít.
    A 193. §-hoz
    A javaslat előírja, hogy ha a miniszterelnök politikai igazgatója szándékosan elmulasztja a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget, a miniszterelnök felmenti a megbízatása alól politikai igazgatót.
    A 194. §-hoz
    A javaslat megállapítja a miniszterelnök politikai igazgatójának kinevezésére, megbízatásának megszűnésére, ezen belül a lemondására és a felmentésére vonatkozó szabályokat.
    A 195. §-hoz
    A javaslat lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök politikai igazgatójának irodáján is dolgozhassanak politikai tanácsadók és politikai főtanácsadók.
    A 196. §-hoz
    A javaslat rendezi, hogy a politikai igazgatói kabinetben szolgálatot teljesítő politikai tanácsadó és főtanácsadó felett a munkáltatói jogokat a politikai igazgató gyakorolja. A Politikai Igazgatói Irodán dolgozó politikai tanácsadók és főtanácsadó tekintetében megosztja a javaslat a munkáltatói jogkörök gyakorlását: az alapvető munkáltatói jogokat a politikai igazgatóhoz, míg az egyéb munkáltatói jogokat az Irodán működő helyettes államtitkárhoz rendeli.
    A 197. §-hoz
    A javaslat értelmében a politikai igazgatói kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a politikai igazgató gyakorolja.
    A 198. §-hoz
    A javaslat szerint a kormánybiztos megbízatásának ideje meghosszabbodik 4 évre, így a kormánybiztos egy egész kormányzati ciklusra kinevezésre kerülhet. Ha a kormánybiztos megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnése okán szűnik meg, a kormánybiztos az új kormány megalakulásáig gyakorolhatja a hatáskörét (hasonlóan az ügyvezető miniszterekhez).
    A 199. §-hoz
    A javaslat a miniszterelnöki biztos esetében is lehetővé teszi, hogy az új kormány megalakulásáig gyakorolja a hatáskörét, ha a megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg.
    A 200. §-hoz
    A javaslat a miniszteri biztos esetében is lehetővé teszi, hogy az új kormány megalakulásáig gyakorolja a hatáskörét, ha a megbízatása az őt kinevező miniszter megbízatásának megszűnése miatt szűnt meg.
    A 201. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 202. §-hoz
    A miniszterelnök politikai igazgatójához, valamint a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódó szövegcserés módosításokat tartalmazza ez a szakasz.
    A javaslat rendelkezik továbbá arról, hogy ha egy álláshelyet betöltő kormánytisztviselő szülési szabadságra megy, az álláshelyére határozott időre (amíg a gyermeket szülő kormánytisztviselő vissza ne tér a munkahelyére) fel lehessen venni másik kormánytisztviselőt.
    A javaslat szerint abban az esetben, ha a kormányzati igazgatási szerv személyében jogutódlás következik be, a változással érintett kormánytisztviselők részére az új beosztási okiratot az átvevő kormányzati igazgatási szerv az átszállást követő 60 napon belül köteles kiállítani (a jelenlegi harminc nap helyett).
    A javaslat a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódva módosítja a kormányzati igazgatásról szóló törvény érintett rendelkezéseit, így például a személyügyi központ nyilvántartásába való betekintésre, a közszolgálati ellenőrzésre, és egyes kormánytisztviselők kinevezésére vonatkozóan.
    A 203. §-hoz
    A javaslat a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódva helyezi hatályon kívül a kormányzati igazgatásról szóló törvény egyes rendelkezéseit.
    A 204. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 205. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 206. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 207. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket újra szükséges szabályozni.
    A 208. §-hoz
    A jövőben már nem csak a Nemzeti Védelmi Szolgálat lát el megbízhatósági vizsgálatot, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal is, ezt az ágazati törvényekben is szükséges megjeleníteni.
    A 209. §-hoz
    A javaslat továbbá a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv feladatkörének változásához kapcsolódik.
    A 210. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 211. §-hoz
    A javaslat a szociál- és nyugdíjpolitikáért való miniszteri felelősségnek a szociálpolitikáért való felelősségre és nyugdíjpolitikáért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 212. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket újra szükséges szabályozni.
    A 213. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 214-217. §-hoz
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében a megbízhatósági vizsgálatot és a kifogástalan életvitel ellenőrzést az Alkotmányvédelmi Hivatal látja el, az ezzel kapcsolatos technikai módosításokat vezeti át a rendelkezés.
    A 218. §-hoz
    A javaslat alapján támogatási jogviszonyban kedvezményezett lehet az olyan közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány is, amelyben a miniszterelnök politikai igazgatója az alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagja, vagyonellenőre.
    A 219. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 220. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 221. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 222. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 223. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 224. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 225. §-hoz
    A javaslat egyrészt az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához, másrészt a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért való felelősségnek a gazdaságpolitikáért való felelősséggel történő összevonásához (költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelősség) kapcsolódik.
    A 226. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 227. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 228. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 229. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 230. §-hoz
    A javaslat kizárja annak lehetőségét, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója elnöki vagy elnökhelyettesi feladatot lásson el a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
    A 231. §-hoz
    A javaslat a minisztériumok vezetésére és a miniszterek jogállására vonatkozó új szabályokhoz kapcsolódik.
    A 232. §-hoz
    A javaslat hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
    A 233. §-hoz
    A javaslat az iparügyekért felelős miniszter feladat- és hatáskörére vonatkozó rendelkezést tartalmazza.
    A 234. §-hoz
    A Miniszterelnöki Kormányirodához kapcsolódó módosítás.
    A 235. §-hoz
    A javaslat az oktatásért való miniszteri felelősségnek a közneveléséért való felelősségre és felsőoktatásért való felelősségre történő kettéválasztásához kapcsolódik.
    A 236. §-hoz
    A javaslat technikai pontosítást tartalmaz.
    A 237. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket újra szükséges szabályozni.
    A 238. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket újra szükséges szabályozni.
    A 239-240. §-hoz
    A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ elnevezése Nemzeti Információs Központra változik, ezért e szervet érintő, még hatályba nem lépett rendelkezéseket újra szükséges szabályozni.
    A 241-242. §-hoz
    A javaslat megszünteti a honvédelmi államtitkár tisztséget.
    A 243. §-hoz
    A javaslat a törvény hatályba lépésének időpontját állapítja meg.
    A 244. §-hoz
    A javaslat az Alaptörvény szerint sarkalatos rendelkezéseket sorolja fel.
    A 245. §-hoz
    A javaslat az európai uniós joggal összefüggő rendelkezéseket tartalmazza.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében