adozona.hu
T/18205. számú törvényjavaslat indokolással - az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról
T/18205. számú törvényjavaslat indokolással - az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2022. évi I. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (4) bekezdés b) pontjában az "és" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg lép.
(1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22/B. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
a) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
b) Észak-Magyarország, Észak-Al...
"(1a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet
a) kis- és középvállalkozás valósít meg, vagy
b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg."
(2) A Tao. törvény 22/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormány - Európai Bizottság engedélyén alapuló - határozata, ha
a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat,
b) kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget."
(3) A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az (1) bekezdés a), b) és i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma alá."
"(2) Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége
a) Budapesten 30 százalékának,
b) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régióban 45 százalékának
megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget."
(2) A Tao. törvény 22/E. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem vehető igénybe adókedvezmény,)
"c) ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság - kivéve, ha 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1-je és 2021. december 31-e között nehéz helyzetbe került, azzal, hogy e kivételt az adózó akkor is figyelembe veheti, ha beruházásának, felújításának megkezdésekor e kivétel nem volt hatályos -, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;"
"(101) A 22/B. § (19) bekezdésétől eltérően a fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe, azzal, hogy a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi Módtv.) megállapított 22/B. § (1a), (2a) és (9) bekezdése, 30/A. § és 31. § (3) bekezdése hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, nem engedélyezett kérelmek esetében e törvénynek a 2022. évi Módtv.-vel megállapított rendelkezéseit is alkalmazni kell."
"30/A. §
E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.) 1-14. és 17. cikkei, és a cikkeket módosító, a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i 2017/1084/EU bizottsági rendelet (HL L 156., 2017.6.20., 1. o.), továbbá a Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazása során a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító 651/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2021. július 23-i (EU) 2021/1237 bizottsági rendelet (HL L 270., 2021.7.29., 39. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz."
"(3) Ez a törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: Európai Bizottság 2021/C 153/01 számú regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás."
a) 4. § 33a., 35a. és 36. pontja,
b) 22/B. § (1) bekezdés k) és l) pontja,
c) 22/B. § (1b) bekezdése.
"(3a) A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményei és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységek esetén egyes, az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott eljárásban, az elnök rendeletében meghatározottak szerint a benyújtandó műszaki dokumentáció nyelve magyar vagy angol nyelvű."
"(3a) A 20-28. §-ban meghatározott miniszterek információt és adatokat szolgáltatnak az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe utalt, az (1) bekezdés 5. és 15. pontja szerinti nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítéséhez, valamint a 8. § (3) bekezdése szerint az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló, az Országgyűlésnek benyújtandó éves jelentéshez."
"11. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalók speciális szakmai képzését, továbbképzését és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak körét;
12. a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének szabályait, a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait, a nyilvántartás adatait érintő változásokkal kapcsolatos bejelentési és értesítési kötelezettségeket, az előírt adatszolgáltatás elmaradásának következményeit, a nukleáris anyagokkal kapcsolatos telephely kijelölés és az ezzel kapcsolatos hatósági feladatok szabályait;
13. a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás szabályait;
14. az atomenergia-felügyeleti szerv által a 11/A. § (3a) bekezdése szerint lefolytatott eljárásban az angol nyelven benyújtandó műszaki dokumentációk körét;
15. az atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott, a 17. § (8) bekezdése szerinti előzetes biztonsági tájékoztatóval és az előzetes típusengedélyezési eljárással kapcsolatos részletes szabályokat;
16. az atomenergia-felügyeleti szerv elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettesét;
17. az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályokat;
18. a radioaktívhulladék-tároló és a felszín alatti vizsgálat céljára szolgáló laboratórium telephelyének műszaki megtervezésénél figyelembe veendő földtani követelményrendszert, a földtani alkalmasság megállapítását célzó kutatás engedélyezésére és a kutatás eredményének jóváhagyására vonatkozó eljárási szabályokat, valamint a létesítéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos bányaműszaki és bányabiztonsági követelményeket."
a) 8. § (3) bekezdésében "a Kormánynak és" szövegrész és
b) 67. § t) és v) pontja.
"I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK"
"2. §
(1) Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdaságivállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt és annak felhasználását.
(2) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.
(3) Az egyházi jogi személy részére gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenységének támogatása érdekében a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (2) bekezdés szerinti igazolás kiadására.
(4) Az (1) bekezdés szerinti adomány összegét és felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet."
"II. Fejezet
A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK ANYAGI FELTÉTELEI
1. A járadékra és a személyi jövedelemadó egy százaléka felajánlására vonatkozó szabályok"
"4. §
(1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult - törvényben meghatározottak szerint - a rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.
(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház az (1) bekezdésben foglaltakon túl a (3) és (4) bekezdés szerint további kiegészítő támogatásra jogosult.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó egy százalékáról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül."
"2. A vallási közösségek hitéleti tevékenységének és közfeladat-ellátásának állami támogatására vonatkozó szabályok"
"5. §
(1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése vagy 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: egyedi megállapodás) rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott köznevelési, felsőoktatási, szakképzési, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendelkezik.
(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza."
"(1) A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik."
(2) Az Eftv. 6. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a központi költségvetés tervezésekor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a köznevelési, szakképzési, egészségügyi, illetve a szociális (ideértve a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokat is) szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.
(3) A köznevelési, szakképzési és szociális kiegészítő támogatás összegének számításához az állami fenntartóként részt vevő szervek és a helyi önkormányzatok adott ágazati működési és felújítási kiadásainak összegét csökkenteni kell az intézmény kötelező közfeladattal összefüggésben realizált, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6. § (3) bekezdés b)-d) pontja szerinti bevételeivel, továbbá a szociális szolgáltatások, a köznevelés és a szakképzés esetén az olyan, a központi költségvetésből, valamint európai uniós forrásból származó támogatással, amelyhez a közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő állami szervek, az önkormányzati fenntartó, és az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.
(4) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképzési intézmény után a bevett egyháznak járó kiegészítő támogatást az oktatásért felelős miniszter számára a nevelési-oktatási intézményi férőhelyek és a nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók létszámának alakulásáról szóló éves jelentés, valamint a szakképző intézmények esetén a szakképzési információs rendszer egyházi intézményre vonatkozó adatai figyelembevételével kell kiszámítani.
(5) A kiegészítő támogatásra vonatkozó állami és önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre."
"(1) A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül."
(2) Az Eftv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hittanoktatás költségeihez."
(3) Az Eftv. 7. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A központi költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul a szolgálati helynek minősülő magyarországi településen hitéleti szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótlékához, a lezárt zsidó temetők fenntartásához és a használatban lévő zsidó temetők felújításához, a jelentős zsidó múlttal rendelkező magyarországi vidéki és külhoni települések zsidó kulturális életének reorganizációjához, a határon túli magyar gyülekezetekben magyar nyelven szolgálatot teljesítő egyházi személyek feladatvégzéséhez, a kórházlelkészi szolgálat támogatásához, továbbá a külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatásához.
(4) A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg."
"(2) A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani."
(2) Az Eftv. 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót az állam egy összegben téríti meg a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig. Ha a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciós elszámolás összege negatív előjelű, akkor a korrekció az annak megállapítását követő - a 3. § (1) bekezdése szerinti - első negyedévben rendelkezésére bocsátott járadék összegéből kerül levonásra."
"III. Fejezet
A vallási közösségek felsőoktatási közfeladatainak ellátására vonatkozó szabályok
3. Közös szabályok
10/A. §
(1) A vallási közösségek felsőoktatási tevékenysége közfeladatnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: felsőoktatási közfeladat) minősül.
(2) Az állam elismeri a vallási közösségek által létrehozott, felsőoktatási közfeladatokat ellátó vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények társadalmi értékteremtő szerepét, támogatja közfeladatellátásukat és céljaik megvalósítását. Az állam biztosítja a vallási közösségek felsőoktatási intézményeinek működéséhez szükséges jogszabályi környezetet, ideértve az Ehtv.-ben biztosított szervezeti és működési függetlenséget.
(3) Az állam a vallási közösségek hitéleti képzéseinek tartalmát semmilyen módon nem befolyásolhatja.
4. A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladataihoz kapcsolódó hosszú távú minőségi és teljesítményelvű finanszírozás szabályai
10/B. §
(1) Ezen alcím rendelkezéseit az Ehtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, a felsőoktatási közfeladatok finanszírozási követelményeit meghatározó stratégiai keretmegállapodással, vagy az ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodással rendelkező bevett egyházakra, belső egyházi jogi személyeikre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megállapodással rendelkező bevett egyház), és az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekre kell alkalmazni.
(2) A megállapodással rendelkező bevett egyházak és az általuk fenntartott felsőoktatási intézmények, vagy felsőoktatási célokat szolgáló intézmények - beleértve az ezen intézmények által fenntartott kollégiumokat (internátusokat) és diákotthonokat is - (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: felsőoktatási intézmény) által ellátott felsőoktatási tevékenység közfeladat.
(3) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye az általa ellátott felsőoktatási közfeladat után a hasonló feladatot ellátó állami intézményekkel legalább azonos támogatásra jogosult.
(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye által ellátott felsőoktatási közfeladathoz és fejlesztéséhez az állam legalább az állami intézményekkel azonos jogi, finanszírozási és pályázati feltételeket köteles biztosítani.
(5) Az állam az állami intézmények számára biztosított működési, felújítási és fejlesztési forrásokkal legalább azonos mértékű támogatásokat biztosít a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye számára.
(6) A központi költségvetés tervezésekor előresorolt tényező a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladat-ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételek biztosítása.
(7) A közfeladat-ellátás hosszú távú, kiszámítható biztosításához fűződő közérdekre figyelemmel a felsőoktatási közfeladat a megállapodással rendelkező bevett egyháztól vagy felsőoktatási intézményétől nem vonható el, és a felsőoktatási intézmények a felsőoktatási közfeladat ellátásával az átfogó vagy stratégiai keretmegállapodásban és a hatályos közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel nem hagyhatnak fel.
(8) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási közfeladatának és ehhez kötődő tevékenységeinek finanszírozását az állam
a) vagyonjuttatással,
b) támogatással,
c) adománnyal, illetve
d) közfeladat-finanszírozási szerződéssel
biztosíthatja a felsőoktatási közfeladat magasabb szintű ellátása érdekében.
(9) A megállapodással rendelkező bevett egyházak felsőoktatási közfeladat-finanszírozási szerződése első alkalommal történő megkötése során a megállapodással rendelkező bevett egyház és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozása az alábbi támogatások szerint kerül megállapításra:
a) bázis alaptámogatás (átfogó megállapodásban rögzített képzési támogatás),
b) egyházi felsőoktatási kiegészítő támogatás (átfogó megállapodásban rögzített tudományos, fejlesztési, speciális támogatás), amely magában foglalja
ba) a kiegészítő alaptámogatást,
bb) a minőségi bázistámogatást,
bc) a kiegészítő minőségi támogatást, valamint
bd) az infrastruktúra támogatást,
c) az egyházi felsőoktatási intézmények közötti finanszírozási szintentartást biztosító támogatás,
d) az állam által fenntartott intézmények számára meghatározott bérfejlesztéssel megegyező támogatás,
e) hallgatói juttatások,
f) teljesítményalapú és minőség alapú támogatások.
(10) Ha a felsőoktatási közfeladat ellátása stratégiai keretmegállapodáson, vagy ezt a tárgykört is magában foglaló átfogó megállapodáson alapul, abban szabályozni kell az érintett közfeladat hosszútávon történő biztosítása érdekében a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei által ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint az együttműködés rendjét.
(11) A bevett egyházakkal megkötött átfogó vagy stratégiai keretmegállapodásban rögzített alaptámogatás és egyházi kiegészítő támogatás összege nem csökkenhet a megállapodásban meghatározott támogatási összeg alá, és azok összegét nem érintik a minőségi és teljesítmény alapú támogatások elérhető további összegei.
10/C. §
(1) A közfeladat-finanszírozási szerződés a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) és a megállapodással rendelkező bevett egyház között létrejövő olyan 6 éves szerződéses intervallumokból álló jogviszony, amely a megállapodással rendelkező bevett egyház, valamint annak felsőoktatási intézménye által közvetlenül végzett felsőoktatási közfeladat finanszírozását, és az egyházi felsőoktatási intézmény működéséhez kapcsolódó finanszírozás feltételrendszerét részletezi, figyelemmel a felsőoktatási közfeladatok és egyéb, a közfeladat-finanszírozási szerződésben rögzített feladatok teljes körére. A közfeladat-finanszírozási szerződés megkötésekor a miniszter a közfeladat-finanszírozási szerződés időtartamára vállalhat többéves vagy a költségvetési éven túli év előirányzatát terhelő kötelezettségvállalást.
(2) A közfeladat-finanszírozási szerződés az érintett felsőoktatási közfeladat hosszú távú biztosítása érdekében rendezi
a) a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézményei finanszírozásának alapvető elveire és biztosítékaira vonatkozó részletszabályait,
b) a megállapodással rendelkező bevett egyház, annak felsőoktatási intézménye és az állam együttműködésének rendjét,
c) a megállapodással érintett felsőoktatási közfeladat-ellátás vállalt volumenét, indikátorrendszerét, a támogatás mindezekhez igazodó mértékét,
d) a felsőoktatási közfeladat-ellátás időszakos közös értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó részletszabályokat,
e) a szükséges részletszabályokat, különösen a bevett egyházzal kötött megállapodásban foglalt felsőoktatási közfeladatot érintő finanszírozási rendelkezéseket, a hallgatói juttatásokat, a teljesítmény-minőség arányos finanszírozást és a felsőoktatási bérfejlesztés feltételeit, amelyek együttesen az egyházi fenntartásból adódó értékminőséget, értékteremtő finanszírozását biztosítják, valamint
f) az oktatás (alap), kutatási (minőségi), kiemelt ágazati cél indikátorok meghatározását, figyelembe véve a megállapodással rendelkező bevett egyházi felsőoktatási intézmények társadalmi küldetését.
(3) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő stratégiai keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározásra kerülő támogatás mértéke nem lehet alacsonyabb az átfogó megállapodásban annak módosítását megelőzően rögzített - és a felek megállapodása szerint valorizált - mértéknél.
(4) A megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye egyéb közfeladatai ellátásának biztosítása a közfeladat-finanszírozási szerződésben meghatározottak szerint történik.
(5) A közfeladat-finanszírozási szerződés tartalmától egyoldalúan eltérni csak a megállapodással rendelkező bevett egyház, vagy felsőoktatási intézménye javára lehet.
(6) Ha az állam a közfeladat-finanszírozási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, vagy azt nem köti meg, a megállapodással rendelkező bevett egyház jogosult bírósághoz fordulni. A bíróság az ügyben soron kívül jár el, és bírósághoz fordulás esetén köteles ideiglenes intézkedést hozni a közfeladatellátás folyamatos biztosítása érdekében.
(7) A megállapodással rendelkező bevett egyház köteles az általa fenntartott felsőoktatási intézményben az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók részére térítésmentesen biztosítani a közfeladat-finanszírozással fedezett szolgáltatásokat a közfeladatfinanszírozási szerződésben foglaltakra figyelemmel.
(8) Az állam a megállapodással rendelkező bevett egyház felsőoktatási intézménye útján ellátott felsőoktatási közfeladat finanszírozásának összegét a közfeladat-finanszírozási szerződésben is meghatározottan, negyedéves ütemezés szerint, a tárgynegyedév első hónapjának 15. napjáig folyósítja.
(9) Ha a felsőoktatás-finanszírozást érintő keretmegállapodás megkötésére a bevett egyház már fennálló, a felsőoktatásra is kiterjedő átfogó megállapodásának módosításával kerül sor, az átfogó megállapodás módosítását megelőzően meghatározott támogatások valorizációja a módosítás előtti átfogó megállapodásban rögzítettek szerint történik.
(10) A közfeladat-finanszírozási szerződésben biztosított támogatásokat - ide nem értve a (9) bekezdés szerinti esetet - a közfeladat-finanszírozási szerződés hatályba lépését követő évtől évente, a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértékével, de legalább 3%-kal (minimális indexálási mérték) valorizálni kell. Az elszámolás keretében vizsgálni szükséges, hogy a 3%-os minimális indexálási mértékhez képest a Központi Statisztikai Hivatal tárgyévre vonatkozóan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex mértéke magasabb-e, azzal, hogy pozitív eltérés esetén a különbözet összegének biztosítását a közfeladat-finanszírozási szerződés rendezi.
(11) A közfeladat-finanszírozási szerződés a (10) bekezdésben foglaltakon túl a felek közös akaratával írásban módosítható.
(12) A közfeladat-finanszírozási szerződések lejáratát követően, a közfeladat-finanszírozási szerződések hatálya alatt belépő magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók tekintetében az oktatási tevékenység bázis alaptámogatása és kiegészítő alaptámogatása tekintetében a közfeladat-finanszírozási szerződések az érintett magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatók hallgatói jogviszonyának időszakára hatályban maradnak.
(13) Az új közfeladat-finanszírozási szerződés megalapozása érdekében az egyeztetett indikátorok teljesülését a közfeladat-finanszírozási szerződés lejárata előtt 240 nappal értékelik a szerződő felek, és az elért eredmények ismeretében kerül sor a következő 6 évet finanszírozó közfeladatfinanszírozási szerződésben ezen közfeladatok indikátorainak és kapcsolódó finanszírozásának a megállapítására.
(14) A közfeladat-finanszírozási szerződés kizárólag közös megegyezéssel szüntethető meg.
(15) A közfeladat-finanszírozási szerződés szerint biztosítandó támogatás összegét a megállapodással rendelkező bevett egyház, és felsőoktatási intézménye köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a közfeladatot ellátó felsőoktatási intézmény és annak közfeladatai, illetve a megállapodással rendelkező bevett egyház ezzel kapcsolatos közfeladatai támogatására fordítani.
(16) Egyéb, a megállapodással rendelkező bevett egyház, vagy felsőoktatási intézménye által vállalt és az állam által elismert egyedi feladatokra tekintettel kapott finanszírozás esetében az egyedileg meghatározandó határidők és elvek alapján számolnak el a felek.
(17) Ha a közfeladat-finanszírozással kapcsolatosan tervezett jogszabályi változások a megállapodással rendelkező bevett egyházakat hátrányosan érintenék, az állam erről köteles velük előzetesen egyeztetni.
(18) Az állam által nyújtott 10/B. § (8) bekezdés a) és d) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat."
"IV. Fejezet
A VALLÁSI KÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK"
"V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK"
"13. §
A megállapodással rendelkező bevett egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény felsőoktatási közfeladatainak finanszírozásával kapcsolatos szerződések, támogatások tekintetében az e törvénynek az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi ... törvénnyel megállapított III. Fejezetében foglalt rendelkezéseit a 2022. év tekintetében kell először alkalmazni."
"14. §
A 4. §, az 5. §, a 6. § (1) bekezdése, a 7. § (1)-(4) bekezdése, a III. Fejezet és a 13. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
a) (1) bekezdés h) pontjában az "okmányának" szövegrész helyébe az "okmánya" szöveg,
b) (1) bekezdés m) pontjában a "szabályokat." szövegrész helyébe a "szabályokat;" szöveg,
c) (2) bekezdés 39. pontjában a "jogkövetkezményeket." szövegrész helyébe a "jogkövetkezményeket;" szöveg,
d) (2) bekezdés 45. pontjában a "szabályait." szövegrész helyébe a "szabályait;" szöveg
lép.
"(8a) Ha az állam tulajdonában álló és haszonbérbe adással hasznosított ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett terület cserével történő megszerzéséhez szükséges, az NFK a haszonbérleti szerződés lejárati idő előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet. A kompenzáció összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani."
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"g) a 18. § (8a) bekezdése szerinti kompenzáció meghatározásának szabályait."
"(1) Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény, az Alaptörvény módosítása és a jogszabály megsemmisítéséről, a jogszabály hatálybalépésének ideiglenes felfüggesztéséről, az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálatáról, a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztásáról, valamint az Alaptörvény értelmezéséről szóló határozatát a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. Az Alkotmánybíróság elrendelheti más határozatának vagy végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét is. Az Alkotmánybíróság határozatait és végzéseit az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban is közzé kell tenni."
"(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város, az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város, valamint az a város, amelyet a 3. melléklet megyei jogú városként határoz meg."
a) (1) bekezdés i) pontjában a "műtárgyaik," szövegrész helyébe a "műtárgyaik, az" szöveg, és a "valamint" szövegrész helyébe a "valamint az" szöveg,
b) (2) bekezdés f) pontjában a "működtetése." szövegrész helyébe a "működtetése," szöveg
lép.
"(3) Az Integrációs Szervezet tagjának egyetemleges felelőssége az Integrációs Szervezetből történő kilépésével a kilépést megelőzően keletkezett kötelezettségek tekintetében megszűnik, továbbá a kilépést követően a volt tag vonatkozásában az Integrációs Szervezet és annak tagjai helytállási kötelezettsége a volt tag által vállalt kötelezettségekre nem terjed ki."
(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)
"m) az ingatlanügyi hatóság a hatósági eljárásaiban a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában és b)-f) pontjában szereplő adatokat."
"(3) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzés elleni kereseti kérelmet a végzés kézbesítésétől számított öt napon belül kell a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz benyújtani. A keresetindítási határidő elmulasztásának kimentésére igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A perben azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésének nincs helye. A 156. § (4) bekezdése szerinti végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés hatályosulására halasztó hatálya van.
(4) A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik a szerződés megkötését engedélyező végzés ellen benyújtott kereseti kérelemmel érintett eljárás ügyszámának, tárgyának, a keresetlevelet benyújtó megnevezésének és a kereseti kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.
(5) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzéssel szembeni keresetről a bíróság tíz napon belül határoz.
(6) A 156. § (4) bekezdése szerinti végzéssel szemben indult közigazgatási perben a végzést a bíróság megváltoztathatja.
(7) A 156. § (4) bekezdés szerinti végzés alapján akkor köthető meg a szerződés, ha a végzés megtámadására nyitva álló jogorvoslati határidő valamennyi jogorvoslatra jogosult tekintetében eredménytelenül telt el. A Közbeszerzési Döntőbizottság haladéktalanul gondoskodik az eredménytelenül eltelt jogorvoslati határidő napjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről."
a) 111. § c) pontjában a "3. melléklet szerinti" szövegrész helyébe a "3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését szolgálja, a 3. melléklet szerinti" szöveg,
b) 131. § (7) bekezdésében a "Közbeszerzési Döntőbizottság" szövegrész helyébe a "Közbeszerzési Döntőbizottság - vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság -" szöveg,
c) 156. § (4) bekezdésében a "jogorvoslatnak nincs helye" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslatnak van helye" szöveg,
d) 156. § (5) bekezdésében a "végzésének" szövegrész helyébe a "végzésének, vagy annak megtámadása esetén a közigazgatási perben hozott bírósági határozatnak" szöveg,
e) 169. § (1) bekezdésében az "Ákr." szövegrész helyébe az "Ákr., illetve e törvény" szöveg, és a "kereseti kérelmet" szövegrész helyébe a "kereseti kérelmet - ha e törvény eltérően nem rendelkezik -" szöveg
lép.
"(1) Az Európai Unió pénzügyi alapjaihoz, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése (a továbbiakban: tartalmi értékelés), valamint az ezek Európai Unió pénzügyi alapjai és a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve által támogatott projektek megvalósításához kapcsolódó közbeszerzések ellenőrzése közfeladat. A támogatási kérelmek tartalmi értékelését és az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletben, valamint a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzését (a továbbiakban: közbeszerzési értékelés) az állami projektértékelői jogviszonyban állók látják el."
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"f) a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv vonatkozásában azon tartalmi értékelések körét, amelyek tekintetében az állami projektértékelő tartalmi értékelést végez."
"3/F. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatai ellátása érdekében - az állam tulajdonában álló, a 3. mellékletben foglalt táblázat 4. sora szerinti ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerül.
(2) Az Alapítvány az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlant terhelő kötelezettségeket a 3/G. § (1) bekezdése szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak és az ingatlanon található "Kronos" című szobor (a továbbiakban együtt: ingóságok) e törvény erejénél fogva az Alapítvány tulajdonába kerülnek.
(4) Az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott ingatlant értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúrafejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az ingatlanértékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel."
(2) Az SZFEtv. 2. alcíme a következő 3/G. §-sal egészül ki:
"3/G. §
(1) A 3/F. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg.
(2) A 3/F. § (3) bekezdése alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."
a) 3/C. §-ában a "3. melléklet szerinti" szövegrész helyébe a "3. mellékletben foglalt táblázat 13. sora szerinti" szöveg,
b) 7. § (1) bekezdésében a "3/E. §," szövegrész helyébe a "3/E. §, a 3/F. §," szöveg
lép.
(2) A 3. alcím 2022. május 1-jén lép hatályba.
(3) A 14. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
(2) A 16. §, a 18. §, a 19. § (1) bekezdése, a 20. §, a 22. § és a 25. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 31. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 33. § és a 34. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 35. § és a 36. §, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 38. § a) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 38. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(8) A 47. § (1) bekezdése, a 48. §, a 49. § a) pontja, az 51. §, valamint a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
1. Baja
2. Esztergom"
Jelen törvényjavaslat elsődlegesen az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükségessé vált néhány jogtechnikai jellegű és szövegpontosító módosítását, kiegészítését tartalmazza, amelyek elsősorban az Eftv.-n belüli koherencia megteremtését szolgálják.
A törvényjavaslat rendelkezik az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atomtörvény) módosításáról is annak érdekében, hogy az Országos Atomenergia Hivatal elnökének rendeletalkotási jogkörét bővítse. Vagyongazdálkodási tárgykörben a törvényjavaslat a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény, továbbá a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) módosításait is tartalmazza.
A módosítás továbbá javaslatot tesz arra is, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) egy új melléklettel egészüljön ki, amely szerint a megyei jogú várossá nyilvánítás esetkörei bővülnek, és e módosítással Esztergom és Baja nyeri a megyei jogú város címet.
A törvényjavaslat továbbá javaslatot tesz a Magyarországra vonatkozó regionális támogatási térkép alapján 2022. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó azon változás társasági adókedvezmények szabályrendszerébe történő bevezetésére, amelynek következtében nagyvállalkozás által Pest megyében - Budapest kivételével - megvalósítandó bármely induló beruházás jogosulttá válhat állami támogatásra. Emellett a törvényjavaslat részeként az uniós értékhatárt el nem érő beszerzésekre vonatkozó, közbeszerzési eljárás alóli kivételi kör kiegészül, és a szerződéskötés engedélyezésére vonatkozó jogorvoslat szabályozása is módosul.
Az Atomtörvény 6. § (1) bekezdése szerint az Atomtörvényben meghatározott feladatok végrehajtásáról az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) és az Atomtörvény 20-28. §-a szerinti feladatokat ellátó miniszterek gondoskodnak. Tekintettel az Atomtörvény 6. § (3) bekezdésére, amely szerint az OAH a feladatellátása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a törvényjavaslat információ- és adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az Atomtörvény 20-28. §-a szerinti feladatokat ellátó miniszterek számára. Az OAH ez alapján eleget tud tenni Országgyűlés részére benyújtandó, az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés elkészítésére vonatkozó kötelezettségének, valamint a hatáskörébe utalt, nemzetközi kötelezettség alapján teljesítendő nemzeti jelentések előkészítésének.
Az Atomtörvény 6. § (2) bekezdése szerint az OAH 2022. január 1-jétől önálló szabályozó szerv, és az OAH elnöke az Atomtörvényben kapott felhatalmazás alapján elnöki rendeletet ad ki. Indokolt egyes kormányrendeleti részletszabályok elnöki rendeletben történő szabályozása, mivel ezek olyan rendelkezésekhez kapcsolódnak, amelyeket 2022. május 1-jétől az OAH elnöke szabályoz.
Emellett a hatékonyabb feladatellátás érdekében szükséges egyes miniszteri rendeletben szabályozott, a nukleáris anyagokra és a radioaktív anyagokra vonatkozó nyilvántartási, ellenőrzési és adatszolgáltatási rendelkezések elnöki rendeleti úton történő meghatározása. Továbbá a törvényjavaslat - figyelemmel az Atomtörvény 4. § (8) bekezdésében foglaltakra is - javaslatot tesz a nukleáris létesítményben és a radioaktívhulladék-tárolóban foglalkoztatott munkavállalók speciális szakmai képzéséről, továbbképzéséről és az atomenergia alkalmazásával összefüggő tevékenységek folytatására jogosultak köréről szóló követelményrendszernek, valamint az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenységgel kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos szabályok elnöki rendeleti úton történő szabályozására is, összhangban az atomenergia-felügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIV. törvény 13. § m) pontjának 2022. május 1-jei hatálybalépésével.
Az Eftv. 6. § (3) bekezdése a közfeladat-ellátás után járó egyházi kiegészítő támogatás szabályait aktualizálja az Eftv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott alapelv érvényesülése mellett.
Az Eftv. 7. § (2) és (3) bekezdését érintő módosítás az Eftv. 7. § (1) bekezdésén alapuló egyházi céltámogatásokon kívül további céltámogatások törvényi szintre emelését célozza. A javaslat a hatályos normaszöveg hitoktatás kifejezését - egyházi kérésre - hittanoktatásra módosítja, amely kifejezés magában foglalja a törvényjavaslat elfogadásakor létező támogatási jogcímeket (az állami és nemzetiségi önkormányzati iskolában az etikaoktatás helyett tartott hit-és erkölcstanoktatást, a fakultatív hitoktatást és az egyházi hittanoktatást), illetve az esetlegesen azok helyébe lépő hittanoktatási formák támogatását is.
Az Eftv. 8. §-ának új, (2a) bekezdéssel történő kiegészítésének célja az éves járadék összegének korrekciójára vonatkozó rendelkezések pontosítása.
Abban az esetben, ha mindkét hivatalos lapban közzétételre kerül az Alkotmánybíróság döntése, amennyiben a határozat jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés megsemmisítésről szól, akkor a joghatás vonatkozásában a korábban megjelenő hivatalos lap az irányadó. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenes helyzet megállapító döntései minél hamarabb kifejthessék joghatásukat, ezzel orvosolják az azt kiváltó helyzetet.
Így járt Baja is a kommunista "megyerendezés" során. 1950-ben veszítette el közjogi státusát, a korábbi Bács-Bodrog megye székhelyének szerepkörét. Az életen azonban nem lehet erőszakot tenni: a jogfosztás ellenére a város a térségben élő közel 120 ezer ember számára továbbra is központi jelentőséggel bírt és bír a mai napig.
A "vizek városa" már a XIII. század elején fontos folyami átkelőhely és kereskedelmi központ volt, és e szerepét a Duna menti magyar városok között történelmének több száz éve alatt csak megerősítette, olyannyira, hogy térségi központi szerepét még a Habsburgok is elismerték és idén 326 éve városi rangot adományoztak számára.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a megyei jogú város települési önkormányzat azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Olyan gazdasági, közigazgatási, kulturális központok, amelyek az erős Magyarország pillérei. Baja vitathatatlanul ilyen település.
Baja Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa, és közel száz kilométeres sugarú körben Magyarország déli határa melletti legnagyobb település. Itt található az ország egyik legnagyobb közforgalmú és kereskedelmi kikötője, térségi közlekedési csomóponti szerepe pedig elvitathatatlan. Két felsőoktatási intézménnyel, számos középiskolával, bírósággal, kormányhivatallal, területi vízügyi igazgatással, kórházzal biztosít a megyében élőknek szolgáltatásokat. A település a területi közigazgatás szempontjából kiemelt jelentőséggel bír. Baja mindemellett nemcsak magyar, de soknemzetiségű kulturális és gasztronómiai központ is.
A bajaiak szorgalmának köszönhetően a város ma régiójának természetes centruma. Térségi, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepe alapján feltétlenül indokolt, hogy megyei jogú városi rangját visszakapja. Az Országgyűlés régi adósságot törleszt azzal, hogy e státust ismét biztosítja Baja számára.
Esztergom is az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások elszenvedője. Az "ország első városa" esetében a kommunista "megyerendezés" különösen méltatlan eljárás volt, tekintettel arra, hogy a Duna mellett fekvő település Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált egészen az 1950-es átalakításig. Megyeszékhelyi státusát tehát még a trianoni békediktátum után is megőrizte. Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső hatalmi központja, és mind a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a megyei jogú város települési önkormányzat azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek. Olyan gazdasági, közigazgatási, kulturális központok, amelyek az erős Magyarország pillérei. Ez Esztergom esetében feltétlenül teljesül.
De nem csupán a közigazgatásban betöltött szerepe teszi indokolttá egyik első városunk megyei jogú várossá nyilvánítását. Esztergom az elmúlt 30 év során soha korábban nem tapasztalt fejlődésen ment keresztül, aminek eredményeként több tízezer fős földrajzi egység társadalmikulturális-gazdasági központja. Esztergom mindemellett iskolaváros is, a középfokú oktatáson túl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem felsőoktatási képzési helyeként is szolgál. A város emellett országhatáron túlnyúló jelentőséggel is bír, nem utolsósorban a történelmi Mária Valéria hídnak köszönhetően. Mindemellett Esztergom az államhatáron átnyúló, több mint 170 ezer főt magában foglaló Ister-Granum Európai Területi Társulás központja is egyben.
Ezen körülmények folytán megalapozott az esztergomi polgárok azon igénye, hogy a "Dunakanyar fővárosa" ismét méltó státust élvezzen a magyar közigazgatásban. Nemcsak a település egyedülálló történelmi öröksége, de jelenlegi regionális gazdasági és kulturális kulcsszerepe is indokolttá teszi, hogy az Országgyűlés Esztergomot megyei jogú várossá nyilvánítsa.
Jelen módosítással ezért az Mötv. kiegészül egy új 3. melléklettel, valamint a normaszövegben is megjelenik a megyei jogú várossá válás új esetköre. Az új mellékletre tekintettel kiegészül az Mötv. sarkalatossági záradéka is.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 124. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a bíróság törvény eltérő rendelkezésének hiányában egyszerűsített perben jár el a járulékos közigazgatási cselekménnyel, továbbá a közigazgatási szerv visszautasító vagy az eljárást megszüntető döntésével kapcsolatos perben. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak a szerződés megkötésének engedélyezése tárgyában hozott végzése járulékos közigazgatási cselekménynek minősül, amely esetében a bíróság egyszerűsített perben jár el. Az egyszerűsített per szabályai rövidített eljárást tesznek lehetővé, a törvénymódosítás pedig kimondja, hogy az egyszerűsített pert tíz napon belül kell lefolytatnia a bíróságnak. Egy azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztése a bírósági eljárás lefolytatásának gyorsaságához fűződő kiemelten fontos érdeket írná felül, melyre tekintettel az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztését a jogalkotó kifejezetten kizárja.
Megjegyzendő, hogy nem indokolt módosítani, rövidíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságnak az iratok felterjesztésére vonatkozó határidejét, mivel a tárgykörben a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 169. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt, annak beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak.
Tekintettel arra, hogy a 3111/2021. (IV. 14.) AB határozat (a továbbiakban: AB határozat) szerint a jogorvoslathoz való jog teljesebb érvényesülésének záloga, hogy még a szerződés megkötése előtt a bíróság dönthessen az előzetes szerződéskötés engedélyezésének indokoltságáról, szükséges biztosítani, hogy a szerződés megkötését engedélyező végzés ellen benyújtott kereseti kérelemnek a végzés hatályosulására halasztó hatálya legyen. Mivel a Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs, ha törvény eltérően nem rendelkezik, ezért szükséges a Kbt.-ben kifejezetten kimondani a végzés ellen benyújtott kereseti kérelem halasztó hatályát.
A törvénymódosítás szerint azt a körülményt, hogy a szerződés megkötését engedélyező végzéssel szemben kereseti kérelmet nyújtottak be, illetve azt, hogy a végzés megtámadására nyitva álló határidő eredménytelenül telt el, a Közbeszerzési Hatóság honlapján közzé kell tenni, mivel az érintettek így szerezhetnek tudomást arról, hogy a szerződést megköthetik-e a végzés alapján vagy meg kell várniuk a közigazgatási per eredményét.
A Kp. 90. § (1) bekezdés b) pontja szerint a bíróság a jogsértő közigazgatási cselekményt megváltoztathatja, ha az ügy természete azt megengedi, a tényállás megfelelően tisztázott, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita egységesen eldönthető és a megváltoztatást egyfokú közigazgatási eljárásban megvalósított közigazgatási cselekmény esetén törvény lehetővé teszi. A Kp. konjunktív feltételeket előíró megfogalmazása miatt a törvénymódosításban ki kell mondani azt, hogy a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság szerződéskötés engedélyezése tárgyában hozott végzését megváltozathatja tekintettel arra, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyfokú közigazgatási eljárásban hoz döntést. Kifejezetten kívánatos is e téren, hogy a bíróság a közigazgatási perben hozott más döntésével ne utasítsa új eljárásra a Közbeszerzési Döntőbizottságot, hanem reformatórius jogkörével élve a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését meg tudja változtatni, így jobban érvényesülhet a gyors elbíráláshoz fűződő kiemelt érdek. Egyértelművé kell tenni ugyanakkor azt is, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a végzésében engedélyezi a szerződés megkötését, a végzés alapján a szerződés mégsem köthető meg addig, amíg a végzés megtámadására nyitva álló jogorvoslati határidő le nem jár, amelyre a módosítás szerint a végzés kézbesítésétől számított öt nap áll rendelkezésre. Ha a jogorvoslati határidő eredménytelenül telik el, a szerződés megköthető.
A törvényjavaslat továbbá gondoskodik arról, hogy a Kbt. - a már hivatkozott AB határozatban foglaltak szerint - az Alkotmánybíróság döntésének maradéktalanul megfeleljen. Mivel a szerződéskötést engedélyező végzés alapján a szerződés megköthetővé válik, amely jelentősen befolyásolja a jogorvoslattal elérhető jogkövetkezményeket, az Alkotmánybíróság iránymutatása szerint a végzés ellen önálló jogorvoslati lehetőséget szükséges biztosítani. Ebből a szempontból lényeges, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság - az ideiglenes intézkedésekre általában irányadó szabályokkal ellentétben - ne csupán az intézkedés elrendeléséről, hanem az azt kezdeményező kérelem elutasításáról is indokolással ellátott döntést hozzon. Az AB határozat kívánalma szerint a jogorvoslathoz való jog úgy lesz hatékony - figyelemmel a közbeszerzési eljárás sajátos kettős természetére, a közérdekek összemérésére, valamint a szerződés megkötése utáni reparáció korlátozott lehetőségeire -, ha még a szerződés megkötése előtt dönthet a bíróság az előzetes szerződéskötés engedélyezésének indokoltságáról, megfelelően kidolgozott eljárási szabályok mellett, gyors eljárás keretében.