adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/2021. (XII. 23.) IM rendelethez - Indokolások Tára 2022/10.
Végső előterjesztői indokolás az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/2021. (XII. 23.) IM rendelethez - Indokolások Tára 2022/10.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 18/2021. (XII. 23.) IM rendelet
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló IM rendelet (a továbbiakban: Javaslat) a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletet (a továbbiakban: 5/1991. IM rendelet) módosítja arra figyelemmel, hogy 2016. szeptember 1-jétől a doktori képzés ideje hat félévről, azaz 3 évről nyolc félévre, azaz 4 évre nőtt. Indokolt ezért az állam- és jogtudományi doktori képzés joggyakorlati időbe történő beszámítható időtartamának arányos növelése. Szükséges továbbá az 5...
Végső előterjesztői indokolás az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/2021. (XII. 23.) IM rendelethez - Indokolások Tára 2022/10.
Az egyes igazságügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló IM rendelet (a továbbiakban: Javaslat) a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendeletet (a továbbiakban: 5/1991. IM rendelet) módosítja arra figyelemmel, hogy 2016. szeptember 1-jétől a doktori képzés ideje hat félévről, azaz 3 évről nyolc félévre, azaz 4 évre nőtt. Indokolt ezért az állam- és jogtudományi doktori képzés joggyakorlati időbe történő beszámítható időtartamának arányos növelése. Szükséges továbbá az 5/1991. IM rendelet technikai jellegű kiegészítése a családokat érintő pénzbeli ellátások változására tekintettel.A Javaslat a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről szóló 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosítását tartalmazza a jelenlegi, lakosságszámhoz igazodó arányos ügyterhet biztosító közjegyzői illetékességi területek fenntartása érdekében. Tokaj közjegyzői székhely illetékességi területe két megye területén fekszik, így a Szerencsi és Nyíregyházi Járásbíróság illetékességi területét is érinti. Annak érdekében, hogy a tokaji közjegyző valamennyi ügyében egyazon törvényszékhez - a Miskolci Törvényszékhez - lehessen jogorvoslattal fordulni, indokolt a Nyíregyházi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településeket a nyíregyházi közjegyzők illetékességi területéhez csatolni. A Javaslat a kecskeméti közjegyzői illetékességi területtől Izsák várost a kiskőrösi közjegyzői illetékességi területhez csatolja, mivel Izsák a Kiskőrösi Járásbíróság és a Kiskőrösi járás illetékességi területén fekszik. A változás következtében a Kiskőrös illetékességi területen az egy közjegyzőre jutó lakosságszám hozzávetőleg 26 500 főre nő, míg a Kecskemét illetékességi területen nagyságrendileg 45 000 főre csökken.
A bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: 1/2002. IM rendelet) melléklete új jelzőszámmal egészül ki a Csornai Járásbíróság 2022. január 1-jei felállítására tekintettel. A Javaslat továbbá a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében hatályon kívül helyezi a törvényszéki végrehajtó mint jogállás megszűnésére tekintettel az 1/2002. IM rendelet vonatkozó rendelkezéseit a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban.
A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII. 2.) IM rendeletet (a továbbiakban: 27/2003. IM rendelet) a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvényhez kapcsolódva szükséges módosítani, annak érdekében, hogy ha a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetése során kötött egyezséghez kapcsolódik a fizetési kötelezettség teljesítése, a bírósági letétbe helyezést ne akadályozza a minimum összeghatár. A 27/2003. IM rendelet továbbá kiegészül a kártalanítási összeg bírósági letétbe helyezésével kapcsolatos speciális rendelkezéssel arra az esetre, ha a letétbe helyezésre a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alapján kerül sor.
A jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint költségtérítés címén a jogi segítő a megállapított munkadíj15%-ának megfelelő összegű költségátalányra jogosult. A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, ha a pártfogó ügyvéd ezt kifejezetten kéri, vagy nem részletezi és nem igazolja költségét, részére a költségtérítése átalány formájában kerül megállapításra. A költségátalány összege a pártfogó ügyvédi munkadíj25%-a. A fenti különbségtétel nem indokolt, hiszen a jogi segítőt is jellemzően terhelnek olyan fix költségek, melyek a tevékenységük okán feltétlenül jelentkeznek, ezért az előterjesztő javasolja, hogy a jogi segítő is a megállapított munkadíj 25%-ának megfelelő összegű költségátalányra legyen jogosult.
A cégjegyzékszám megváltozásával érintett cégek Európai Unión belüli azonosíthatósága és határon átnyúló gazdasági tevékenység elősegítése érdekében szükséges a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet módosítása. A cég európai egyedi azonosítója (a továbbiakban: EUID) lehetővé teszi a cég azonosítását az Európai Unió tagállamainak cégnyilvántartásait összekapcsoló rendszeren keresztül történő adatcsere során. Az EUID jelenleg nem módosul a cégjegyzékszámmal együtt, emiatt az e-Justice portálon nem lehetséges a megváltozott cégjegyzékszámú cégekre történő keresés. A módosítás célja, hogy az EUID automatikusan változzon abban az esetben, amikor változik a cégjegyzékszám. A már korábban székhelyet váltott, azonban változatlan EUID-val rendelkező cégek EUID-ját is szükséges a hatályos cégjegyzékszámhoz igazítani, ezért ha a cégjegyzékbe bejegyzett EUID eltér a cég cégjegyzékszámától, úgy az EUID automatikusan kerül átvezetésre.
Az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről szóló 18/2007. (III. 19.) IRM rendelet módosítása Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból történő, az Európai Unióról szóló Szerződés 50. cikk (2) bekezdése szerinti kilépése miatt indokolt.
Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló 2020-2023 közötti nemzeti stratégiáról, valamint annak végrehajtását szolgáló, 2020-2021 közötti időszakban végrehajtandó intézkedési tervről szóló 1046/2020. (II. 18.) Korm. határozat eredményeként az emberkereskedelem büntető törvénykönyvi tényállásának felülvizsgálatára került sor a nemzetközi elvárásoknak való jobb megfelelés érdekében. Erre tekintettel szükséges a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtó és áldozatsegítő szolgálatként, valamint kárpótlási hatóságként kijelölt szervnél működő pártfogó felügyelők, kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők ügyviteli vizsgájáról szóló 22/2010. (XII. 28.) KIM rendelet módosítása annak érdekében, hogy az áldozatsegítő szolgálat munkatársai a számukra kötelező képzés keretein belül, számot adjanak az emberkereskedelem elleni küzdelemmel, az emberkereskedelem áldozatainak jellemzőivel és védelmével kapcsolatos ismereteikről. A pártfogó felügyelet kötelező alkalmazásának esetköreit bővítő, 2020. november 5-től hatályos büntető anyagi jogi szabályok változására figyelemmel - amelyek szerint pártfogó felügyelet alatt áll a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre - a pártfogó felügyelet szakmai területén tevékenykedők vizsgájának tárgyai és követelményei között indokolt a hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos speciális ismeretek szerepeltetése is.
Az önkéntes műnyilvántartás részletes szabályairól szóló 26/2010. (XII. 28.) KIM rendelet technikai jellegű módosítása az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 5. § (3) bekezdésére tekintettel szükséges.
Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet módosítása szükséges annak érdekében, hogy az egyes költségátalány befizetések a Javaslat szerinti adattartalom rögzítésével azonosíthatóak legyenek. Emellett a Javaslat jogalkalmazói visszajelzés alapján egy technikai jellegű módosítást is elvégez a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatban annak érdekében, hogy megállapítható legyen milyen összeget fizettek ki a hivatalbóli bizonyításos kirendelések alapján az igazságügyi szakértőknek a vizsgált időszakban.
A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2017. (XII. 15.) IM rendelet módosítása a bírósági eljárásokban történő képviseletre jogosító általános meghatalmazásokkal kapcsolatos közhiteles nyilvántartás adattartalmának pontosítását szolgálja.
Magyarország és a többi EU-tagállam vonatkozásában 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (kihirdette a Tanács 2011/432/EU határozata) (a továbbiakban: hágai tartási egyezmény), amely a határokon átnyúló tartási ügyeket szabályozó 4/2009/EK rendelet előzményének tekinthető, és szabályozása sok tekintetben megegyezik a tartási EU-rendelet szabályozásával. A hágai tartási egyezményhez egyre több állam csatlakozik (jelenleg 15 EU-n kívüli állam a részese), ezért biztosítani kell az egyezmény alkalmazásának belső jogi feltételeit. Így szükséges a jogi segítségnyújtás keretében igénybe vehető támogatások iránti kérelem tartalmára és a támogatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokról szóló 28/2017. (XII. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: 28/2017. IM rendelet) 11. § (1) bekezdésének kiegészítése a hágai tartási egyezmény 17. cikk b) pontjára utalással. E rendelkezés - hasonlóan a tartási EU-rendelet 47. cikk (2) bekezdéséhez - legalább olyan mértékű költségmentes jogi segítségnyújtást ír elő a megkeresett államban az elismerésre és végrehajtásra irányuló eljárásban, mint amilyenben a kérelmező az eredeti eljárás helye szerinti államban részesült. A c) pont kiegészítése is szükséges a tartási EU-rendelet 47. cikk (3) bekezdésére hivatkozással, amely szerint költségmentességben kell részesíteni azt a felet is, aki az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban közigazgatási hatóság előtt költségmentes eljárásban részesült, és az eredeti eljárás helye szerinti tagállam hatósága igazolja, hogy a költségmentesség anyagi feltételeinek megfelel. Így költségmentességben részesülhetnek azok a kérelmezők is, akiknek tagállamában a tartási ügyek közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak, ami a felek számára ingyenes, így az alapeljárásban rászorultságuk vizsgálatára nem került sor, de igazolt, hogy anyagi helyzetük folytán az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban költségmentességre jogosultak. Ilyen esetekben a külföldi kérelmezőnek a magyarországi támogatáshoz nem kell nyilatkoznia anyagi helyzetéről, csak személyi adatait kell megadnia.
Szükséges továbbá a (2) bekezdés kiegészítése a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletre (a továbbiakban: 2201/2003/EK rendelet) III. Mellékletére hivatkozással, amely a más tagállamban gyermekkel való kapcsolattartásról hozott határozatról állítható ki. A 2201/2003/EK rendelet szerint kapcsolattartási határozatok elismeréséhez is kérhető jogi segítségnyújtás, ezért a III. Melléklet feltüntetése is indokolt.
Tekintettel arra, hogy a 28/2017. IM rendelet 11. § (1) bekezdésében felsorolt uniós rendeletek alapján a külföldi határozatok elismerésére is kérhető jogi segítségnyújtás, erre is szükséges utalni a 11. §-ban.
Szükséges a 28/2017. IM rendelet 11. § (1) bekezdésének kiegészítése a 2022. augusztus 1-jétől alkalmazásra kerülő, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1111 rendelet] 74. cikkére hivatkozással is. Ennek értelmében a más tagállambeli szülői felelősségi határozat magyarországi elismerését vagy elismerésének megtagadását kérő személynek jogi segítségnyújtást kell biztosítani azon az alapon, hogy ő a határozatot hozó tagállamban is jogi segítségnyújtásban részesült. Ez esetben a kérelemnek csak a személyi adatokra vonatkozó részét kell kitöltenie. Annak igazolására, hogy a kérelmező a határozatot hozó tagállamban jogi segítségnyújtásban részesült, be kell mutatnia a határozatról a másik EU-tagállamban kiállított, az (EU) 2019/1111 rendelet meghatározott Melléklete szerinti tanúsítványt.
Az áldozatsegítő szolgáltatások céljához igazodóan kiemelten fontos, hogy az áldozatok mielőbb támogatásban részesüljenek, és ennek az esetleges eredménytelen kapcsolatfelvétel ne szabjon gátat. Ezért annak érdekében, hogy az áldozatsegítő szolgálat és az ügyfél között a kapcsolattartás gördülékeny legyen - figyelembe véve az áldozatok speciális, kiemelt körültekintést igénylő ügyféli helyzetét - a Javaslat az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokról szóló 29/2017. (XII. 27.) IM rendelet módosításával biztosítja az ügyfél számára, hogy valamennyi kérelemnyomtatványon megjelölhesse az általa elsődlegesnek tartott kapcsolattartási formát (levelezési cím, telefon, e-mail). Mindez összhangban van az áldozatok közvetlen elérésén alapuló áldozatsegítési rendszerre vonatkozó, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 43/B. § (2) bekezdésének szabályozásában is megjelenített preferált kapcsolattartási mód megjelölésével is.
A Javaslat a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet tekintetében a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény alkalmazásához szükséges rendelkezést állapít meg.
A pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet értelmében a pervesztesség esetére vonatkozó szabályozás az esetek jellemző részében méltánytalan, az ügyvéd több évi munka után is csak egy minimális díjazásra tarthat igényt, függetlenül attól, hogy a pervesztesség az ügyvéd hibáján kívül következett be. Erre tekintettel a jogi segítői óradíj változatlansága mellett a Javaslat a pervesztesség esetén az állam által garantált díj megemelését teszi lehetővé az óradíj hatszorosának megfelelő összegről az óradíj tízszeresére. A nemperes eljárásokban a korábbi díj az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj ötven százalékához igazodott, szövegszerűen úgy, hogy a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj nemperes eljárásban a kirendelt ügyvédi óradíj háromszorosának megfelelő összeg. Tekintettel arra, hogy az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi munkadíj a Javaslat szerint a kirendelt ügyvédi óradíj tízszeresének megfelelő összegre módosul, indokolt ezen változtatást a nemperes eljárásokban közreműködő pártfogó ügyvéd díjának tekintetében is átvezetni.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Javaslat indokolása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.