Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Végső előterjesztői indokolás az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2022/4.

    Végső előterjesztői indokolás az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2022/4.

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2021. évi CXXXVI. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A törvény első nagy célja a gyakorlati tapasztalatok és jogharmonizációs köteleze...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Végső előterjesztői indokolás az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvényhez - Indokolások Tára 2022/4.
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A törvény első nagy célja a gyakorlati tapasztalatok és jogharmonizációs kötelezettségek alapján szükséges több energetikai tárgyú és kapcsolódó törvényt érintő módosítás megtétele.
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása a hidrogén rendszer telepítésének jogszabályi alapjait teremti meg. Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a módosítás pontosítja a bányatelek jogi jellegének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, az építőipari nyers- és alapanyag kitermelés szünetelése esetére fizetendő díj számítását, a szünetelés alatt meg nem fizetett díj jogkövetkezményét. A Bt. jogharmonizációs záradékkal, valamint a magyar államot megillető elővásárlási jog és a bányászati jogra vonatkozó állami igénybejelenés jogintézményének a bevezetését követően eltelt időszakban szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükséges pontosításokkal egészül ki.
    A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) módosítása a villamos energia és a földgáz ágazati szabályokkal való összhang megteremtése érdekében szükséges pontosítást tartalmaz.
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) módosítása a hatósági gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült pontosításokat, korrekciókat tartalmaz.
    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.), valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) módosítása jogharmonizációs célú.
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény (a továbbiakban: MEKH. tv.) módosításának célja egyrészt az, hogy az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 12/A. alcíme által 2021. január 1-jén bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kapcsán alkalmazható szankciók keretében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés kizárásra kerül, másrészt az, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben elért energiamegtakarítások biztonságos átruházásához, a visszaélések megelőzéséhez egy teljeskörű, valamennyi hitelesített energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot és annak jogosultját naprakészen tartalmazó online nyilvántartás kerül bevezetésre az energiamegtakarítás jogosultjának a megjelölése mellett.
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának célja jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, melynek keretében az Európai Unió Tiszta Energia Csomagjának részét képező, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: REDII Irányelv) rendelkezései kerülnek átültetésre.
    A törvény második nagy célja a gyakorlati tapasztalatok és jogharmonizációs kötelezettségek alapján szükséges több közlekedési tárgyú és kapcsolódó törvényt érintő módosítás megtétele.
    A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke a közúti járművezetők kiküldetésére különös szabályokat határoz meg, amelyeket a magyar jogrendszerbe át kell ültetni. A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó általános szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) határozza meg. Az Mt. 298. §-a lehetővé teszi, hogy a rendelkezéseitől törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - eltérjen. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása az általános kiküldetési rendelkezésektől a közúti közlekedési szektorban alkalmazandó eltérő szabályait tartalmazza, valamint meghatározza a járművezetők kiküldetésével összefüggő hatósági ellenőrzés és szankcionálás törvényi szabályait.
    Magyarország közlekedési hálózata folyamatosan bővül, fejlődik. A közlekedési beruházások megvalósítása és a közlekedési infrastruktúra során, a gyakorlatban rendszeresen felmerülnek olyan kérdések, amelyek rendezése a hatályos jogszabályok módosítását igénylik. A módosítások elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése hatékonyságának növelését, a beruházások megvalósításának gyorsítását és egyszerűsítését célozzák, valamint összefüggnek európai uniós tagságunkkal is.
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosításának célja a jogalkalmazás során felmerült jogalkalmazói pontosítások megtétele, a légijármű vezető repülőorvosi minősítés másodlagos felülvizsgálati eljárásának ügyintézési határidejének, a légiközlekedési tevékenység végzésére vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésére irányuló engedély megadásával és a felügyeleti hatóság részére fizetendő díjjal összefüggésben.
    Az Lt. 5. §-ának módosítását az indokolja, hogy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 472/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a közszolgálati feladatai ellátása érdekében a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott, a pilóta nélküli légijárművekre és pilóta nélküli állami légijárművekre vonatkozó műveleti korlátozást alkalmazzon, és az így kialakított légtérben pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel repülést végrehajtson. Ennek értelmében az MTVA önállóan, jogszabályi felhatalmazás alapján végezheti a tevékenységét, azonban a hatályos törvényi szabályozás csak a pilóta nélküli játék légijárművek vonatkozásában nem teszi kötelezővé a lakott terület feletti eseti légtér kijelölését. A teljeskörű szabályozáshoz az Lt. 5. § (3) bekezdésének módosítására is szükség van. Jelenleg ez a szabályozás az Lt. rendelkezésének veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 471/2021. (VIII. 6.) Korm. rendeletben található, azonban a veszélyhelyzet megszűnésével e rendelkezés hatályát veszti. A további alkalmazhatóság érdekében a rendes jogalkotási eljárásban szükséges a rendelkezést törvényi szintre emelni.
    Az Lt. 17. § 4) e) pontjának kivétellel történő kiegészítésére azért van szükség, mert a hatóság által vezetett nyilvántartás jelenlegi szabályozások szerinti kötelező adattartama a saját építésű pilóta nélküli légijárművek vonatkozásában hiányosan tölthető ki, hiszen ezek nem rendelkeznek sorozatszámmal, így esetükben nem rögzíthető ilyen adat a nyilvántartásban. Az Lt. 17. §-ának (19) bekezdéssel történő bővítését indokolja, hogy az a pilóta nélküli légijárművek beazonosíthatóságát biztosítja.
    A törvény a 923/2012/EU rendeletnek, a 139/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/373 rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatásra/a léginavigációs szolgálatokra, a légtérszerkezet kialakítására, az adatminőségre és a futópálya biztonságára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. február 14-i (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet 2022. január 27-től kötelező alkalmazásával összefüggésben a radarberendezésektől, valamint egyéb rendszerektől származó, a légiforgalmi szolgálat által rögzített adatokra vonatkozóan a végrehajtást elősegítő, nemzeti szintű kiegészítő szabályozást tartalmaz.
    A törvény továbbá olyan törvényi szintű rendelkezést foglal magában, amely a légiközlekedésről szóló törvény alapján a HungaroControl Zrt. által ellátott repülésmeteorológiai szolgáltatás 2022. január 1-jével az Országos Meteorológiai Szolgálat részére történő átadásával összefüggő kérdések rendezéséhez szükséges.
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának célja az okmányok adattartalmára való hivatkozás pontosítása. Az okmányok adattartalma a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben van meghatározva.
    Továbbá pontosítás szükséges a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás közötti adattovábbítások tekintetében. A biztosító saját jogalapja szerint, saját maga kérdezi le a nyilvántartásból a szükséges adatokat, így az automatizálás teljesítésre vonatkozó utalás elhagyása szükséges.
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosításának célja a belvízi hivatásos hajós képesítésekre vonatkozó uniós jogszabálycsomag részét képező irányelvek átültetése és rendeletek végrehajtásának biztosítása, továbbá a hajózási szakterületen - hajózásbiztonsági okokból - szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.
    A Vkt. módosításának célja továbbá az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajthatóságának biztosítása.
    Az Európai Bizottság 2021. július 16-án 2021/2092. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés hiánya miatt. A Bizottság hivatalos felszólítása alapján Magyarország vállalta, hogy több ponton módosítja vagy pontosítja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit.
    A fejlesztések egységes szemléletben történő előkészítése érdekében készült el a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS), amely kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút- és HÉV- fejlesztésének irányait és céljait, amely alapján a H5-H6/H7 HÉV fejlesztés előkészítése folyamatban van. A kivitelezési feladatok finanszírozásához a projekt nevesítésre került Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében ("RRF terv").
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) módosításának célja egyrészt a minden közlekedési alágazatra egységes, integrált jegy- és tarifarendszer kialakítása és ezzel összefüggésben a szolgáltatási színvonal javítása, az utazási igényekhez igazított, új díjtermékek bevezetése.
    Az Sztv. módosításának másik oka a személyszállítás területén általánosan alkalmazott megfigyelés és felvételkészítés szabályozásának a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) és a hazai személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel való összhang megteremtése. Mindezek mellett a módosításra a személyszállítási szolgáltatók utasai, a munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai védelme érdekében van szükség.
    A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges vizsgákhoz tartozó vizsgadíjakra vonatkozó részletszabályok megalkotása érdekében indokolt a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvényben a szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítása.
    A törvény harmadik nagy célja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) feladatkörét érintően a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.), és egyes azzal összefüggő törvények módosítása a Hatóság feladatkörének bővítése és a gazdálkodására vonatkozó szabályok pontosítása érdekében.
    Az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint felállítandó, az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó nemzeti intézményrendszer tekintetében az általános kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok Hatóságra telepítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a törvény.
    A Hatóság feladatköre kiegészül a nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatokkal (a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok kivételével), valamint a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével. Az egyes elektronikus információbiztonsági tárgyú törvények módosításával olyan alkalmazás, poszt-kvantumtitkosítás válik kötelezővé az állami szervek esetében, amely alapján a jövőben fenyegető kvantumszámítógépek okozta kibertámadásokkal szemben előre kialakítható a szükséges védelem.
    Egyúttal 2022. január 1-jével a dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási árának honlapon való közzététele a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) a Hatósághoz kerül.
    A Hatóság gazdálkodását érintő szabályok körében, az önfenntartó működés szempontjaira figyelemmel tartalmazza a Hatóság által nyújtott közhatalmi szolgáltatásért fizetendő felügyeleti díjmegállapítása szempontrendszerének és megfizetése módjának, valamint a végrehajtási ügyek után fizetendő általános költségátalány mértékének a Hatóság elnökének rendeletével történő megállapítását lehetővé tevő rendelkezéseket.
    A törvény továbbá a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezési eljárással összefüggésben tartalmaz gyakorlati pontosító rendelkezéseket.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    Az 1. §-hoz
    A törvény hatályát szükséges kiegészíteni a hidrogén rendszerre vonatkozó engedélyezéssel. A törvény hatályának módosításához igazodóan, a bányafelügyelet engedélyezési feladatai között is megjelenik az elektrolizáló rendszer és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológia engedélyezésének feladata a bányaüzem területén.
    A 2. §-hoz, 6. §-hoz
    A hatályos szabályozás szerint a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy rekultiválásra felhasznált ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki az állam tulajdonából. A kitermelt, de nem a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy nem rekultiválásra felhasznált ásványi nyersanyag hasznosítására az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor. Ugyanakkor a gyakorlatban az építés során szükségszerűen kitermelt, de építésre fel nem használható ásványi nyersanyagra (agyag, homok, stb.) nincs kereslet, piaci alapon történő értékesítése nem jár sikerrel. Az így megmaradt nyersanyag más beruházásokban sem használható fel, egyrészt azért, mert beépítésre rendszerint alkalmatlan, másrészt azért, mert a szállítási költségek okán az nem lenne gazdaságos. Az utak és vasutak építését végző NIF Zrt. - az egyes vállalkozási szerződésekben - az építési vállalkozók kötelezettségévé teszi, hogy a vissza nem építhető és rekultivációra fel nem felhasznált ásványi nyersanyag végleges tárolásáról saját költségükre gondoskodjanak. Az állami tulajdonban maradó ásványi nyersanyag tárolása igen hosszú időtartamra is szükségessé válhat. A tárolási költségekre figyelemmel kevesebb ráfordítást igényelne a kitermelt ásványi nyersanyag - emelt összegű bányajáradék fejében - a kitermelő tulajdonába adása, mint - az évtizedekig tartó vagy örökös - tárolásának biztosítása.
    A 3. §-hoz
    Pontosításra kerülnek az előkutatásra vonatkozó szabályok. Tekintettel arra, hogy a bányakár megtérítésére vonatkozó, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségek az előkutatási tevékenység befejezésével állnak be, szükséges az előkutatás befejezésének legkésőbbi időpontjának meghatározása, valamint befejezés bejelentésének az előírása.
    A 4. §-hoz, 7. §-hoz, 9. §-hoz és 17. §-hoz
    Kodifikációs pontosítás.
    Az 5. §-hoz
    A főszabály szerint a bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be. Ugyanakkor, ez alól kivételt fogalmazott meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet 2021. augusztus 1. napjától hatályos 3. § (5) bekezdése is, amely a Bt. 6. § (4) bekezdés szerinti, jogátruházásnak minősített esetekben a jogelődöt és a jogszerzőt kötelezi a kérelem benyújtására. A módosítás a két jogszabályhely összhangba hozását szolgálja.
    Kiegészítésre kerülnek továbbá a bányászati jog átruházására vonatkozó szabályok azzal, hogy átruházás során a közérdek ne sérüljön, a jogszerű kitermelés az átruházást követően is biztosított legyen.
    A 8. §-hoz
    (1) bekezdéshez: A felhatalmazó rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében szükséges pontosítás.
    (2) bekezdéshez: szövegpontosító rendelkezés.
    A 10. §-hoz
    A módosítás alapján a bányatelek jogi jelleget az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba csak a bányatelek tényleges kiterjedésének megfelelően jegyzi fel.
    A 11. §-hoz
    (1) bekezdéshez: a 10. §-sal összefüggő módosítás, amely célja, hogy a bányatelek jogi jelleget az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba csak a bányatelek tényleges kiterjedésének megfelelően jegyezze fel.
    (2) bekezdéshez: a magyar államot megillető igény és annak magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv általi érvényesítésének a szabályait szükséges rögzíteni a Bt. 26/A. § szerinti esetkörben is.
    A 12. §-hoz
    A magyar államot megillető igény és annak magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv általi érvényesítésének a szabályait - a Bt. 26/A. § kiegészítésével összefüggésben - szükséges módosítani a Bt. 26/B. §-át is.
    A 13. §-hoz
    (1) bekezdéshez: külön érvényesítendő szempontként jelenik meg a műszaki üzemi terveknél a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek a kielégítése.
    (2)-(5) bekezdéshez: Építőipari nyers- és alapanyagok bányászatánál - 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelek esetében - a kitermelési műszaki üzemi terv részeként a bányavállalkozónak meg kell határoznia a kitermelendő ásványi nyersanyag legkisebb mennyiségét. A kitermelési műszaki üzemi tervek esetében az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozóan biztosítani kell rendszeres felülvizsgálatot, tekintettel arra, hogy az energetikai ásványi nyersanyagokra a koncessziós szerződések határozzák meg a feltételeket, az egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetén a nemzetgazdasági hatás nem jelentős. A szakmai feladatok ellátásához kapcsolódóan indokolt a bányafelügyelet tájékoztatásának is az előírása a Bt. 27. § (6) bekezdésében szereplő eseteknél. A világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében biztosítani szükséges, hogy a világörökségi területen található bányatelek esetében a kitermelés feltételeit (így például az ásványi nyersanyag jövesztésének a módszerét) meg lehessen határozni, és ebben az esetben a bányafelügyelet érvényesítse azt a kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása, módosítása során. A működő bányák esetében - ahol a kitermelés megkezdődött - is biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy - a műszaki üzemi terv hatályától függetlenül - érvényesülhessenek a világörökségi területre vonatkozó sajátos előírások. Ennek érdekében ezen esetben felül kell vizsgálni a kitermelési műszaki üzemi tervet, és megfelelő felkészülést biztosító határidőn belül módosítani kell az előírásoknak való megfelelés érdekében.
    A 14. §-hoz
    A módosítás az ásványi anyag kitermelésének szabályai között, a műszaki üzemi tervekhez szorosan kapcsolódóan új intézményként vezeti be a törvénybe a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy szabályozott formában avatkozzon be indokolt esetben az építőipari nyers- és alapanyagok kitermelési folyamataiba. Piacfelügyeleti intézkedés akkor válhat indokolttá, ha az építőipari nyers- és alapanyagok kapcsán olyan gazdasági folyamatok azonosíthatóak, amelyek veszélyeztetik a nemzetgazdaság, illetve egyes ágazatok nyersanyagellátását, ezáltal pedig teljes nemzetgazdasági ágazatok gazdasági teljesítményét. Ilyen piaci helyzet alakult ki az elmúlt időszakban, részben a koronavírus világjárvány hatásai eredményeként. A veszélyhelyzetre tekintettel különleges jogrend szabályai szerint kiadott kormányrendelet már érvényesítette az előzőeknek megfelelő közérdeket az építőipari nyers- és alapanyagok kitermelésére vonatkozó sajátos szabályok megállapításával. A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot intézménye a jelenlegihez hasonló piaci, gazdasági helyzetben kínál megoldást a hatékony és gyors állami beavatkozásra rendes jogalkotási eszközökkel, veszélyhelyzeten kívüli időszakra is, mivel számos körülmény idézhet elő beavatkozást igénylő helyzetet. Az állam jelenleginél aktívabb szerepvállalását egyrészt a nemzetgazdaság és meghatározó ágazatainak védelme, másrészt a kitermelhető (in situ állapotban lévő) ásványi nyersanyagra vonatkozó állami tulajdonjog alapozza meg. Mindkettő szempont nemcsak lehetőséget biztosít az állam számára az ásványi nyersanyag hasznosítására, hanem egyben felelősséget is jelent. A módosítás alapján piacfelügyeleti intézkedést az építőipari nyers- és alapanyagok piaci árának jelentős mértékű változása alapozhat meg. Az építőalapanyag-ipari árindex - előző év azonos időszakához mért - 5%-os mértékű növekedése adott időszakban már olyan megváltozott piaci helyzetet feltételez, amely megalapozza a piacfelügyeleti intézkedések bevezetését. A rövid idő alatt bekövetkező jelentős áremelkedés mind a keresleti, mind a kínálati oldalon komoly piaci zavarokat okozhat, és már önmagában is befolyásolja az építőipari ágazat teljesítményét, azon keresztül pedig számos más állami feladat ellátását. A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot megállapítása adott időtartamra vonatkozhat, amely nem lehet hosszabb egy évnél. Gazdasági folyamatok esetében rövid időtartamú beavatkozással nem érhető el érdemi eredmény, ezért biztosít a törvény egy évet az állapot fenntartására. A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot körülményeinek a fennállását ugyanakkor folyamatosan vizsgálni kell. Amennyiben a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot fenntartása indokolt, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatályát ugyanakkor meg kell megszüntetni, ha nem áll fenn a minősítő körülmény adott időszakra vetítve. A piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálya alatt az önálló szabályozó szerv rendeletében rögzítettek szerint kell a kitermelést folytatni építőipari nyers- és alapanyagra megállapított, legalább 5 000 000 m3 kitermelhető ásványvagyonnal rendelkező bányatelkek esetében. A rendeleti előírásokat a bányafelügyelet érvényesíti a kitermelési műszaki üzemi tervek jóváhagyása, módosítása, illetve soron kívüli felülvizsgálata során. Utóbbi lehetővé teszi, hogy ne csak új engedélyek kiadása vagy korábbiak módosítása során írhassa elő a bányafelügyelet a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálya alatt teljesítendő követelményeket, hanem az üzemszerűen már működő bányákra is előírhassa. Ezen bányáknak adott határidőn belül kell megfelelniük a követelményeknek. A fentieknek megfelelő mértékű ásványvagyon már olyan nagyságrend, amely kitermelésének elősegítésével a kialakult nemzetgazdasági nyersanyag-ellátási probléma kezelhető, másrészt az érintett bányavállalkozó esetében feltételezhető, hogy rendelkezik a megfelelő technológiával és egyéb erőforrásokkal a kitermelés fokozására, a kitermelés megkezdésének felgyorsítására. A módosítás bevezeti a kiegészítő bányajáradék intézményét piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálya alatt. A kiegészítő bányajáradékot az a bányajáradék fizetésére kötelezett vállalkozás köteles fizetni, amelynek az árbevétele a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megelőző második adóévben meghaladta a 3 milliárd forintot, illetve főtevékenységként (jogszabályban meghatározott tevékenység keretében) az adott termék értékesítésével foglalkozott. Kiegészítő bányajáradék fizetésére abban az esetben kerül sor, ha az értékesítési ár meghaladja a Hatóság elnökének rendeletben meghatározott viszonyítási egységárat. A kiegészítő bányajáradék mértéke a viszonyítási egységáron felüli értékesítés esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a viszonyítási egységár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százaléka.
    A 15. §-hoz
    A hasznosítási szerződés megkötésére vonatkozó szabályok módosítása a bányafelügyelet szerepét pontosítja a folyamatban.
    A 16. §-hoz
    A módosítás értelmében, amennyiben az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést szünetelésnek, a 48 hónapot elérő szünetelés esetén pedig a bányászati jog törlésének van helye. A módosítás egyértelműsíti a szünetelés idejére fizetendő díj számítását a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján.
    A 18. §-hoz
    A szankciók körét szükséges kiegészíteni a szünetelés alatt meg nem fizetett díj vonatkozásában, ami szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül és jogkövetkezményt von maga után.
    A 19. §-hoz
    A magyar államot megillető igény, illetve ezáltal a bányászati jog megszerzésére vonatkozó rendelkezések törvényi szintre emelése mellett eljárásjogi indokai vannak a módosításnak. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig, illetve a bányászati jog átruházására irányuló megegyezés létrejöttéig az eredeti átvevő kérelmére indult eljárás szünetelése helyett az eljárás felfüggesztése felel meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) követelményeinek. Az eljárás felfüggesztésére azonban csak kivételesen, az Ákr.-ben meghatározott esetekben és akkor van lehetőség, ha azt törvény - az Ákr.-ben rögzített feltételek megléte esetében - lehetővé teszi. Ezért szükségessé vált a bányászati jog átruházására irányuló eljárás kapcsán a felfüggesztés törvényi szinten való szabályozása.
    A 20. §-hoz
    A bányafelügyelet hatásköre egészül ki a földgázipari rendszerüzemeltetés infrastruktúrájához kapcsolódó hidrogén technológiai berendezések és rendszerek bányaüzemi alkalmazhatóságának engedélyeztetésével és az üzemeltetetés felügyeletével, továbbá az előkutatásra, a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatok és műszaki követelményekre, valamint a piacfelügyeleti eljárása során a biztonságossági és megfelelőség-tanúsítási követelmények érvényesítésére vonatkozóan.
    A 21. §-hoz
    A magyar államot megillető elővásárlási jog jogintézményének a bevezetését követően eltelt időszakban szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján nem elégséges a Ptk. kötelmi jogi szabályaira hagyatkozva csupán az elővásárlási jog nevesítése. Az elővásárlási jog gyakorlásához a védett ingatlanok vonatkozásában a magyar államnak alapvető érdeke fűződik, ezért biztosítani kell a jogot gyakorló állami szerv számára a döntés előkészítéséhez szükséges időtartamot, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos állami akarat az eredeti célnak megfelelően teljesülhessen és ezzel összefüggésben a magántulajdon se kerüljön indokolatlanul korlátozásra.
    A 22. §-hoz
    Az értelmező rendelkezések kiegészítése a Bt. új rendelkezéseihez kapcsolódóan.
    A 23. §-hoz
    Jogalkalmazás segítő átmeneti rendelkezések.
    A 24. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezések kiegészítése a Bt. módosításához kapcsolódóan.
    A 25. §-hoz
    Jogharmonizációs záradék.
    A 26. §-hoz
    A Bt. 38. § (3) bekezdését illetően szolgalmi jog alapítását teszi lehetővé az előkutatás végzésére jogosult számára. Egyebekben jogtechnikai pontosításokra kerül sor.
    A 27-28. §-hoz
    A rendelkezés célja a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti integrált építési és környezetvédelmi engedély elhelyezése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény engedélyezési rendszerében, annak szellemében, hogy az új integrált engedély az engedélyezés tekintetében az eljárási rend formai változásával - "egy hatóság, egy eljárás" koncepció megvalósulásával - jár, de nem változtat a tartalmi követelményeken, és ezáltal a környezetvédelmi követelmények szintjén sem.
    A 29. §-hoz
    A legtöbb önkormányzati rendelet előírása alapján a téli időszakban nem engedélyezett a közműépítés annak ellenére, hogy a kivitelezők rendelkezésére áll a műszaki-technológiai háttér a megvalósításhoz vagy épp a napi hőmérséklet is megengedné a korlátozással érintett időszakban történő munkavégzést. A módosítás a munkálatok több hónappal rövidebb időn belüli elvégzését biztosítaná, amennyiben a műszaki technológia lehetővé teszi a téli betonozást és az ideiglenes helyreállítást, amelyet később a napi hőmérséklet emelkedése esetén véglegesíteni lehet.
    A 30. §-hoz
    A Get. 119/A. § (1) bekezdése és a Vet. 97. § szabályozása szerinti "engedélyes tevékenység engedély nélküli végzése" fogalom- és szankciórendszerével a hatályos Tszt. jelenleg is összhangban áll, figyelemmel arra, hogy a tevékenység végzése engedélyhez kötött, ugyanakkor az egyértelműség érdekében az összhang megteremtése a szankciórendszer vonatkozásában szükséges.
    A 31. §-hoz
    Az Éhvt. jogharmonizációs záradékát egészíti ki a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
    A 32. §-hoz
    A módosítás bevezeti a teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló fogalmát a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Belső piaci irányelv) rendelkezéseivel összhangban.
    A 33-34. §-hoz
    A Vet. 22. §-a módosításának alapja a Belső piaci irányelv 54. cikk (2) bekezdése, amely kivételes esetekben lehetővé teszi az átviteli-rendszerirányító általi villamosenergia-tároló létesítést és üzemeltetést, amennyiben az az átviteli hálózat részét képezi (teljes mértékben integrált hálózati elem) és kizárólagos célja az átviteli vagy az elosztórendszer biztonságos és megbízható működésének biztosítása, a kiegyenlítő szabályozás vagy a szűk keresztmetszet kezelése azonban nem.
    Lehetővé teszi az átviteli hálózati engedélyes számára, hogy teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesítsen és üzemeltessen. A módosítás továbbá pontosítja, hogy az elosztó hálózati engedélyes a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyével létesíthet és üzemeltethet villamosenergia-tárolót.
    A 35. §-hoz
    A módosítással sor kerül a közvilágítási hálózatok vagyonátadásánál a tulajdonos és az üzemeltető személyének törvényi szintű meghatározására. Amennyiben ezen berendezések létrehozására nem országos közút vagy vasút forgalombiztonsága miatt kerül sor, a közvilágítási berendezés a közvilágításra kötelezett (azaz helyi közút esetén a helyi önkormányzat) tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy e kötelezettséget átvállaló üzemeltetésébe kerül. Amennyiben a létesítésre országos közút vagy vasút forgalombiztonsága miatt kerül sor, a közvilágítási berendezés a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat működtetőjének üzemeltetésébe kerül.
    A 36. §-hoz
    Módosítás a technológiasemleges megfogalmazás érdekében.
    A 37. §-hoz
    A módosítás pontosítja a hálózati csatlakozási szerződéssel a rendszerhasználó által megszerzett rendelkezési jogra vonatkozó rendelkezéseket.
    A 38. §-hoz
    Több esetben felmerült a hatályos szabályozás félreértelmezése, így kiemelten fontos annak egyértelműsítése, hogy a Vet. szabályozásának célja, hogy az E-ügyintézési törvényen kívüli eseteket kezelje, és nem az, hogy az E-ügyintézési törvény szabályait kiterjessze az egyéb elektronikus kapcsolattartási formákra.
    A 39. §-hoz
    A Vet. 72. § (4) bekezdésére vonatkozó módosítás a villamos energia és földgáz iparági szabályozás összhangját kívánta megteremteni a Hivatal üzletszabályzat-jóváhagyási jogköre tekintetében.
    A 40. §-hoz
    A Vet. 102/B. § (4) bekezdésére irányuló módosítás a rendelkezés pontosítását, egyértelműsítését szolgálja.
    A 41. §-hoz
    Az új XIII.B fejezet szabályozásának a célja, hogy megteremtse az energetikai szabályozási tesztkörnyezet működtetésének a törvényi feltételeit. Ennek keretében meghatározza az energetikai szabályozási tesztkörnyezet által támogatni kívánt célokat, illetve lefekteti a fontosabb eljárási szabályokat.
    A 42. §-hoz
    A Hivatal által a Vet. 25. §-a által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, és ennél fogva a magyar villamosenergia-rendszer egészének működőképessége szempontjából nélkülözhetetlen új átviteli hálózati távvezeték megvalósítására irányuló integrált építési és környezetvédelmi engedélyt vezessen be.
    A módosítás továbbá a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 13/A-13/B. §-a szerinti hatósági előkészítő egyeztetési eljárás törvényi hátterét teremti meg azzal, hogy az előkészítő egyeztetés megjelölés alapján az nem minősül az Ákr. szerinti hatósági eljárásnak.
    A 43. §-hoz
    A rendelkezés célja új átviteli hálózati távvezeték megvalósítására irányuló új, integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás részletszabályainak meghatározása. Az integrált építési és környezetvédelmi engedély kiadására kizárólag a Hivatal által jóváhagyott hálózati fejlesztési tervben szereplő, a Hivatal által közcélúnak minősített új átviteli távvezeték beruházás tekintetében kerülhet sor, mely átviteli távvezeték a funkciójánál fogva kiemelt szerepet játszik a hazai villamosenergia-ellátási rendszerben. Az engedélyező hatóság ebben az esetben egyszerre jár el környezetvédelmi és építésügyi hatóságként. Az engedélyezési eljárás során a hatóságnak teljeskörűen kell alkalmaznia a környezetvédelmi engedélyezésre vonatkozó szabályokat, így a távvezetéki beruházásokra egyébként irányadó környezetvédelmi engedélyezési szabályok szerint kell eljárnia. Az építési engedélyezés vonatkozásában a távvezeték építési engedélyezésre irányadó vezetékjogi szabályokat kell alkalmazni.
    A módosítással érintett, a környezetvédelmi szempontokat vizsgáló eljárási szabályrendszer az Alkotmánybíróság az Alaptörvény P) cikke kapcsán a 4/2019. (III. 7.) AB határozatában és a jövő nemzedékek szószólójának AJB-4950/2019. számú ajánlásában foglaltakkal összhangban került kialakításra. A módosítás figyelembe veszi és normatív szintre emeli az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában megfogalmazott alkotmányos követelményt, miszerint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója a döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat nem rendelheti más szempontok alá. Ebből kifolyólag a környezet- és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntési hatáskörök gyakorlása akkor felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak, ha a döntés és annak indokai egyértelműen megjelennek a hatósági határozatban, vagyis a környezeti elemet vagy természeti értéket érintő hatósági döntésnek világosan kifejezésre kell juttatnia a szakkérdésre adott választ és annak indokait.
    A fentiekre tekintettel a környezet- és természetvédelmi szempontokat más szakkérdések nem szoríthatják háttérbe, mivel a módosítás rögzíti, hogy ha a kérelem a környezet- és természetvédelmi szempontoknak nem felel meg, az a kérelem kötelező elutasítását vonja maga után.
    Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje a távvezetéki beruházásra irányuló környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás és a vezetékjogi engedélyezési eljárás figyelembe vételével került az Ákr.-hez képest hosszabb időtartamban meghatározásra.
    Az egységes engedély formában történő kiadás a jogorvoslati rendszert is egyszerűsíti, mert így az adott beruházás tekintetében nem szükséges a környezetvédelmi és építésügyi engedéllyel szemben külön-külön jogorvoslattal élni. Az új átviteli távvezetékek országos villamosenergia-ellátási jelentőségére tekintettel rendkívüli bírósági jogorvoslati fórumként a Fővárosi Törvényszék kerül kijelölésre. A kiemelt bírósági jogorvoslati rendszert indokolja, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016 (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása útján az átviteli hálózati elemeket érintő engedélyezés országosan központosításra kerül a Budapest Fővárosi Kormányhivatalnál.
    A 44. §-hoz
    Szövegpontosítás.
    A 45. §-hoz
    A Vet. 144. § (1) bekezdésére vonatkozó módosítás alapja, hogy az európai villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítók határkeresztező kapacitásjogainak kereskedelmére vonatkozó Uniós szabályozás szigorúbbá és részletezettebbé vált, ugyanakkor az egységesülő európai villamosenergia-piac működése e kapacitásjogok egy részének kereskedelmét implicitté, s így az azokkal együtt járó pénzmozgásokat kevésbé átláthatóvá és követhetővé teszi. A pénzmozgások pontosabb nyomonkövethetőségéhez, valamint a vonatkozó (kötelezően alkalmazandó) Uniós jognak (38/2020 sz. ACER döntés) való megfeleléshez szükséges a határkeresztező kapacitásjogok tárgyévi ráfordításait is aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni az átviteli rendszerirányító beszámolójában. Szintén a hivatkozott ACER döntésnek való megfeleléshez szükséges e bevételek egy részét célirányosan, a határmetszéki szűkületek csökkentésére vagy teljes megszűntetésére, valamint a CEP által előírt ún. 70%-os szabály elérésére fordítani.
    A 46. §-hoz
    A Vet. 159. §-ának új rendelkezése meghatározza, hogy a Hivatal mely céljait támogatja az energetikai szabályozási tesztkörnyezet. Emellett a MEKH tv. 2. § (1) bekezdése alapján feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő, ezért ki kell egészíteni a feladatait az energetikai szabályozási tesztkörnyezet működtetésének a feladatával.
    A 47. §-hoz
    A módosítás pontosítja a Hivatal együttműködési kötelezettségét a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
    A 48. §-hoz
    A Vet. 168. § új rendelkezése meghatározza az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban alkalmazandó eljárási határidőt, melyet, figyelembe véve a kérelmek értékelésével kapcsolatosan szükséges szakmai munkát, 5 hónapban állapít meg a rendelkezés.
    A 49. §-hoz
    A Vet. módosításával összefüggő felhatalmazó rendelkezések.
    Az 50. §-hoz
    A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény szükségtelenül hatályon kívül helyezte 2021. december 1-jével a rendelkezést, amelyre azonban továbbra is szükség van. Indokolt fenntartani a Hivatal elnökének meghosszabbításra vonatkozó jogkörét.
    Az 51-52. §-hoz
    Átmeneti rendelkezések.
    Az 53. §
    Az a) ponthoz: jogharmonizációs célú kiegészítés.
    A b) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés.
    A c) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés.
    A d) ponthoz: a hálózati engedélyesek által létesíthető és üzemeltethető villamosenergia-tárolókra vonatkozó szabályok hatályba lépésének időpontja indokolttá teszi a közzétételi eljárás elindítása időpontjának későbbi meghatározását.
    Az 54. §-hoz
    Technológia-semleges megfogalmazás és a Get. 63/B. §-ával való duplikált szabályozás törlése.
    Az 55. §-hoz
    Az újraszabályozásra a Get. 52. §-ának módosításával való összhang megteremtése érdekében van szükség.
    Az 56. §-hoz
    A PB-gáz szolgáltatóra vonatkozó szabályozás kiegészítése az ügyfélszolgálatok vonatkozásában.
    Az 57. §-hoz
    Az ügyfélszolgálati irodák létesítésének ésszerűsítése a gyakorlati tapasztalatok alapján, a felhasználók érdekeinek sérelme nélkül.
    Az 58. §-hoz
    A hatályos szabályozás egyértelműsítése azzal, hogy a cél az E-ügyintézési törvényen kívüli esetek kezelése, és nem az, hogy az E-ügyintézési törvény szabályait kiterjessze az egyéb elektronikus kapcsolattartási formákra.
    Az 59. §-hoz
    A jelenlegi felajánlási rendszer működésének meghosszabbításához szükséges módosító rendelkezések.
    A 60. §-hoz
    (1) bekezdéshez: Az ÜKSZ szerint a rendszerhasználó minden év október első napját megelőző 21. napig adhat be a következő gázévre vonatkozóan éves kapacitáslekötési kérelmet a földgázelosztó rendszer kiadási pontjaira. Tehát kapacitás aukció tartása helyett kapacitáslekötési kérelmet kell beadni, ezért a földgázelosztási díj és az elosztási átszállítási díj tekintetében a szabályt pontosítani szükséges.
    (2) bekezdéshez: Jogtechnikai pontosítás, figyelemmel arra, hogy a referenciaár-módszertan, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, a rendszerhasználati díjak, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjai és csatlakozási díjak jelenleg a Hivatal határozatában szerepelnek.
    A 61. §-hoz
    A földgázelosztók pénzügyi eredményeit és így gazdálkodásukat jelentősen befolyásoló hatások kezelésére a kiegészítő rendelkezés lehetővé teszi, hogy a földgázelosztóknál a keletkezett veszteség vagy nyereség az érintett gázévet magába foglaló két pénzügyi évben elhatárolásra kerülhessen a Get. 109/A. § rendelkezéseinek analógiájára alapozva.
    Ez a fajta tarifakorrekciós elhatárolás a számviteli törvény előírásaitól eltér, ezért szükséges azt is rögzíteni, hogy ennek ellenére, az ily módon elszámolt nyereség vagy veszteség elismert az adóalapban a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint, és nem kell azzal az adóalapot korrigálnia a társaságnak.
    A 62. §-hoz
    A Hivatal korábban bevezette az üzletszabályzat készítés alól mentesítés lehetőségét, emiatt szükséges a feladatai körében is pontosítani az üzletszabályzattal kapcsolatos jogosítványait.
    A 63. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a kereseti kérelmek megsemmisítést is kérnek hatályon kívül helyezés mellett, fennállhat az a helyzet, hogy aktuális perek alapján megsemmisítés esetén nem lesz alkalmazható referenciár-módszertan vagy földgázszállítási rendszerüzemeltetési díjakat megállapító határozat, ezért szükséges a kiegészítés a 129/B. § (5) bekezdésében. A szakasz továbbá technikai pontosításokat tartalmaz.
    A 64. §-hoz
    Jogtechnikai pontosítás.
    A 65. §-hoz
    A hatályos szabályozás kiegészítése arra az esetre, ha az ún. "szabályozói számla" egyenlege negatív előjelű lenne.
    A 66. §-hoz
    Technikai és jogtechnikai jellegű pontosítások, figyelemmel arra, hogy a referenciaár-módszertan, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, a rendszerhasználati díjak, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjai és csatlakozási díjak jelenleg a Hivatal határozatában szerepelnek.
    A 124. § (5) bekezdésének módosítása szükséges annak érdekében, hogy a Hivatal az alapvető eszközökkel való rendelkezés jóváhagyását is megtagadhassa vagy feltételhez köthesse, ha nem felel meg az itt meghatározott mérlegelési szempontoknak.
    A 67. §-hoz
    A Get. 129/A. § (1) bekezdésében szereplő szabály hatályon kívül helyezhető a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 90. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel. Korábbi átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezése, melyek az új hosszú távú földgázszerződés megkötésével indokolatlanná váltak. Továbbá egy szövegpontosító elhagyás.
    A 68. §-hoz
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 2021. évi módosítása alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (mint mezőgazdasági igazgatási szerv és mint erdészeti hatóság, a továbbiakban: NÉBIH) engedélyezési, nyilvántartási és nyomon követési feladatai kiterjednek - REDII Irányelv alapján - a biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók mellett a biomasszából előállított tüzelőanyagokra is.
    A jogi koherencia megteremtése végett az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) megfelelő szakaszát is módosítani kell. A NÉBIH élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (a továbbiakban: FELIR) működtet az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében. A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatait, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatait tartalmazza, valamint az Éltv. 38/A. § (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
    A NÉBIH Büat. szerinti feladataival kapcsolatos nyilvántartások jól körülhatárolhatók, így azokat a FELIR tartalmában is indokolt önállóan nevesíteni. Ilyen módon ez a rendszer magában foglalja a Büat. módosítását követően a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatos célkitűzések teljesítését szolgáló biomasszára, köztes termékre, a bioüzemanyagra, folyékony bio-energiahordozókra, és a biomasszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozó engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatokat, beleértve azok felhasználási adatait is.
    A 69. §-hoz
    Az Éltv. jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
    A 70. §-hoz
    Az erdészeti hatóság új feladatainak végrehajtása érdekében szükséges a fogalom pontosítása.
    A 71. §-hoz
    Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről. E nyilvántartás fogja tartalmazni az erdei biomassza, erdészeti- és faipari maradvány anyag, fásszárú biomassza termékláncok szereplőinek adatait és a fenntarthatóan előállított biomassza nyomonkövetéséhez szükséges adatokat.
    A 72. §-hoz
    A rendelkezés új fogalmak bevezetéséről gondoskodik a REDII irányelvnek megfelelően. A magyar jogszabályok alapján az erdei biomasszán kívüli faválasztékra külön fogalom szükséges, ez a fásszárú biomassza. Ez a szabad rendelkezésű erdőkben, fásszárú ültetvényekben, valamint a fásításokban termesztett fásszárú biomasszára vonatkozik.
    A biomasszából előállított tüzelőanyag és alapanyagai hatósági nyomon követhetőségének biztosítása és igazolása céljából van szükség a biomassza-energiatermelő meghatározására és a nyomon követhetőségi rendszerbe új értéklánci tagként való felvételére, tekintettel arra, hogy a biomassza-termelőn, a biomassza-kereskedőn, a biomassza-feldolgozón és az üzemanyag-forgalmazón kívül - a biomasszából előállított tüzelőanyagok felhasználása okán -, a biomassza-energiatermelő is a fenntartható energiahordozókkal érintett értéklánc tagja.
    A biomassza-energiatermelő állítja ki a fenntarthatósági igazolást a részére a biomassza-termelő által felhasználásra átadott erdei biomasszára, erdészeti maradványokra vagy fásszárú biomasszára vonatkozóan. Továbbá a biomasszaenergiatermelő kapcsolatban áll a mezőgazdasági biomasszát, valamint a faipari maradványanyagoktól eltérő maradványokat forgalmazó és feldolgozó BIONYOM ügyfelekkel (biomassza-kereskedő- és biomassza-feldolgozó), hiszen tőlük szerzi be az energiatermelésre szolgáló alapanyagot.
    A 73-74. §-hoz, 76. §-hoz
    A REDII irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztése, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítése a jogharmonizáció érdekében.
    A 75. §-hoz
    Az (1) bekezdéshez: A REDII irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztése, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítése a jogharmonizáció érdekében.
    A (2) bekezdéshez: A fenntarthatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmen kívül más egyéb, a mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság nyilvántartásából elérhető adatok vonatkozásában is kérhető hatósági bizonyítvány kiállítása. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott hatósági bizonyítványok kiállítása az abban foglalt adatok számossága miatt a tapasztalatok alapján sommás eljárásban, az adatok teljes körű rendelkezésre állása esetén sem lehetséges, így indokolt a módosítás. A fentiekhez kapcsolódik, hogy a fenntarthatósági bizonyítvány kiállítására korábban - a Büat. 2017-es módosítását (ILUC implementáció) megelőzően - 21 nap állt a hatóság rendelkezésére, de tekintettel arra, hogy sok esetben társhatósági együttműködésre és számos keresztellenőrzésre van szükség az adott termék fenntarthatóságának és nyomon követhetőségének hatósági igazolásához, így a sommás eljárás kizárása indokolt.
    A (3) bekezdéshez: A mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság hatósági felügyelettel összefüggő eljárásaiban a teljes értékláncban kell vizsgálódni, valamennyi érintett láncszereplőt meg kell nyilatkoztatni, helyszíni szemlét kell tartani és valamennyi releváns dokumentumot együttesen kell értékelni ahhoz, hogy az adott eljárásban a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön és az eljárásban hozott érdemi döntések megalapozottak legyenek. Figyelmemmel arra, hogy számos eljárásban akár 15 ügyfelet is egyidejűleg kell vizsgálni, valamint meg kell keresni a társszerveket is, így indokolt ezekben az eljárásokban a százhúsz napos ügyintézési határidő.
    A 77. §-hoz
    Egyrészt a nyomon követési rendszer kiegészítése miatt van szükség a módosításra, ami a REDII irányelv jogharmonizációs kötelezettségeinek tesz eleget.
    Másrészt a REDII irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztésének, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítés miatt szükséges a tevékenységek, illetve az azokat végzők elhatárolása, hogy minden tevékenység felett a megfelelő hatóság (erdészeti vagy mezőgazdasági) gyakoroljon felügyeletet.
    A 78. §-hoz
    Az erdei biomasszára vonatkozó a REDII irányelv 29. és 30. cikk szerinti rendelkezéseinek jogharmonizációja. A nyomonkövetési kötelezettség teljesítéséhez és a fenntartható módon előállított biomassza elkülönítésének biztosításához szükséges a nyilvántartás felállítása az erdészeti hatóságnál. Ide tartozik az erdei biomasszából, erdészeti-, faipari maradványokból, vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyagokkal tevékenységet végző gazdasági szereplők nyilvántartásba vétele az erdészeti hatóságnál.
    A nemzeti és közösségi adatszolgáltatáshoz, valamint a fenntarthatóan termelt erdei biomasszából, erdészeti-és faipari maradványokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyag nyomonkövetéséhez szükséges a termékláncra vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás és ehhez kapcsolódóan a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás.
    Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az Evt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről.
    Annak érdekében, hogy az erdei biomasszából, erdészeti- és faipari maradványokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyag értékesítési láncának szereplői ellenőrizni tudják a partnerük jogszerű működését szükséges az adatok elérhetővé tétele.
    Az erdei biomasszából, erdészeti- és faipari maradványokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyag értékláncban a nyomonkövetés alapja a szigorú számadású nyomtatványnak minősülő, NÉBIH-hez bejelentett sorszámtartományú szállítójegy. A szállítójegy alkalmazásával egyrészt elkerülhető a többlet adminisztráció, másrészt lehetővé válik, hogy a biomassza-energiatermelő is kiállíthassa a fenntarthatósági igazolást, olyan esetben, ha a biomassza-termelő közvetlenül szállít a biomassza energiatermelő részére.
    A 79. §-hoz
    Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti számítási módszerek és jelentéstételi követelmények meghatározásáról szóló, 2015. április 20-i (EU) 2015/652 tanácsi irányelvet, amelynek átvezetéséhez szükséges az "a beszerzési helyről és a származás helyéről," szövegrész hatályon kívül helyezése.
    A 80. §-hoz
    Az erdészeti hatóság eljáró hatóságok közé történő bevezetése, és az általa vezetett új nyilvántartás felállítása miatt szükséges a Büat. 11. § (1) bekezdésének kiegészítése az érintett hatóságokkal.
    A 81. §-hoz
    Az erdei biomassza a REDII irányelvben szereplő részletes rendelkezéseinek (29. és 30. cikkek egyes előírásai) jogharmonizációja kormányrendeleti szinten történik meg, ehhez szükséges a felhatalmazás.
    A 82. §-hoz
    Az a)-b) pontokhoz: A REDII irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztésének, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítés szerinti jogharmonizáció.
    A c) ponthoz: Szövegpontosítás.
    A d) ponthoz: Helyesírási hiba javítása.
    A 83. §-hoz
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 42. § (1) bekezdése értelmében az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék - a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető
    rész kivételével - az Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez. Ezért szükséges a rendelkezések hatályon kívül helyezése.
    A 84. §-hoz és 87. §-hoz
    A hulladékgazdálkodás új modelljére történő átállás miatt szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj végrehajtására vonatkozó jelenlegi szabályozás módosítása 2023. július 1-jei hatállyal. A javasolt átmeneti rendelkezés alapján elhatárolódik a 2023. június 30-ig terjedő időszakhoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj esetleges végrehajtása is, mivel ezek vonatkozásában változatlanul az adók módjára történő végrehajtás szabályait kell alkalmazni.
    A 85. §-hoz
    A hulladékgazdálkodás új modelljére történő átállás szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a leendő koncesszor tevékenységre történő felkészülési időszaka alatt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás intézményi keretei érdemben lehetőleg ne változzanak, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont vagyonelemek átruházására is csak a feladatellátás miatt feltétlenül szükséges, gyakorlati szempontból indokolt esetben kerüljön sor. Egyes alvállalkozói szerződések felmondását követően a vagyonelem megszerzésekor a jóváhagyások megkérése megtörténik, azonban ez egyfajta kész helyzetet jelent már, melyet célszerűbb lenne megelőzni és az alvállalkozói szerződés megszüntetésekor is előírni a jóváhagyás megszerzésének kötelezettségét. Jelenleg létezik olyan törekvés is, amely arra irányul, hogy további közszolgáltató bevonásával, konzorciumi megállapodással alakítsanak át hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéseket. Az ilyen, a vagyonelemek használatát, hasznai szedését érintő szerződéses jogviszony a hatályos előírások szerint egyértelműen miniszteri jóváhagyás köteles, azonban a kérdés jelentősége miatt ebből a szempontból is érdemes nevesíteni, hogy az érintett jogviszonyok létesítése mellett a megszüntetés és a módosítás is miniszteri jóváhagyás köteles.
    A 86. §-hoz
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény jogharmonizációs záradékát kiegészítő rendelkezés, hogy abban helyet kapjon a REDII irányelvre való hivatkozás.
    A 88-89. §-hoz
    Az Ügkr. tv. jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza az (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre tekintettel.
    Ennek alapja, hogy a Brexit-et követően az Európai Unió üvegházhatású gáz kibocsátás-kereskedelmi rendszere, azaz az EU ETS rendszer nem terjed ki az Egyesült Királyságra, és az EU ETS mellett a nem EU-tag Egyesült Királyság is működtet egy saját ETS rendszert, amelyet az EU ETS-hez hasonló elvek mentén hoztak létre. Az EU és az Egyesült Királyság között 2020 decemberében született megállapodás alapján az EU ETS hatálya alá az Unió-UK relációban a továbbiakban az EGT-tagállamokból induló és az Egyesült Királyságba érkező járatok tartoznak, míg az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok repülése (amely a rendelkezésben megjelölt kivételt is képezi) az UK ETS hatálya alá tartozik.
    A jogharmonizáció alapjául szolgáló (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a fentiek alapján a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításával kizárja az Egyesült Királyságból érkező repülőjáratok kibocsátását az EU ETS rendszernek a hatálya alól. Ennek következtében az ilyen repülések nem tartoznak az Ügkr. tv. hatálya alá sem. Noha az (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az Egyesült Királyságból érkező légi járatoknak az EU ETS rendszer hatálya alóli "kizárásáról" rendelkezik, ez a módosítás annak technikai megvalósítását szolgálja, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan, a légi közlekedésre is kiterjedő hatékony szén-dioxid-árazási rendszerrel, amelyek egymást kölcsönösen elismerik, és a kibocsátáskereskedelem által lefedett terület ne csökkenjen.
    A 90. §-hoz
    Szövegpontosító módosítás.
    A 91. §-hoz
    Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdés szerinti energiamegtakarítást hitelesítő szervezetek szigorú szankcionálásának célja a hitelesített energiamegtakarítások, mint vagyoni értékű jogok megbízhatóságának garantálása, éppen ezért az ebből eredő szabályszegés esetén a figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció a Hivatal részéről nem alkalmazható.
    Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i, 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkében a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakra előírt tagállami energiamegtakarítási célt Magyarországnak halmozottan kell teljesítenie, ezért az egyes megtakarításoknak minél hamarabb kell keletkezniük. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kötelezettjeivel való jogvitáknak, valamint a beruházások kötelezettek általi pótlásának elhúzódása a nemzeti célérték teljesítésében halmozott hiányt okoz, ezért indokolt, hogy a megtakarítási kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal már első alkalommal bírság szankciót alkalmazhasson. Figyelmeztetés szankció alkalmazása és megtámadása esetén a bírósági eljárás jogerős lezárásáig nem történhet meg a bírság kiszabása, ami önmagában jelentős késedelmet és ezáltal halmozódó hiányt jelent a tagállami célok teljesítésében.
    A 92-93. §-hoz
    Az energiamegtakarítások biztonságos átruházásához, a visszaélések megelőzéséhez szükséges egy teljeskörű, valamennyi hitelesített energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot és annak jogosultját naprakészen tartalmazó online nyilvántartás. A nyilvántartásba első alkalommal az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet vezeti fel az energiamegtakarításnak és annak jogosultjának egyes adatait közvetlenül a hitelesítést követően. Az energiamegtakarítás későbbi átruházása esetén a nyilvántartásban szereplő jogosult vezeti fel az új jogosult adatait. Az új jogosult adatainak felvezetése hiányában az energiamegtakarítás átruházására létrejött szerződés semmisnek minősül.
    A fogalmak között meghatározásra kerül az energiamegtakarítás, amely az online nyilvántartás tárgyi hatálya tekintetében kizárólag az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében végrehajtott intézkedésekből eredő energiafogyasztáscsökkenésekre vonatkozik, valamint az energiamegtakarítás jogosultja, aki az intézkedéshez az addicionálisnak minősülő hozzájárulás nyújtását megállapító írásbeli megállapodásban az energiamegtakarítás jogosultjaként megjelölt személy, ennek hiányában pedig az a személy, aki magát az addicionálisnak minősülő hozzájárulást kifejtette. Az addicionalitás kritériumait az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rögzíti. Egy adott évre elszámolható hitelesített energiamegtakarítás adatai a következő év március 31-ig nyilvánosak.
    A 94. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezés, melynek célja hogy még az online nyilvántartási rendszer 2022. július 1-jei bevezetése előtt a hitelesített energiamegtakarítás, valamint az energiamegtakarítás jogosultja egyes - nem személyes - adatai nyilvántartásának adattartalmát a Hivatal elnöke rendeletben meg tudja állapítani.
    A 95-99. §-hoz
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítását a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség feladataira vonatkozó kisebb pontosítások indokolják.
    A 100. §-hoz
    A Kp. jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
    A 101-102. §-hoz
    A rendelkezés a külföldi közúti járművezetők kiküldetésére vonatkozó, az általános kiküldetési szabályoktól eltérő, speciális szabályokat tartalmazza: a speciális ágazati rendelkezések hatályát, a kiküldetésben lévő munkavállaló fogalma alóli kivételeket, a kiküldetés fogalmához kapcsolódó értelmező rendelkezéseket, a kiküldetés ismérveinek meghatározását. Főszabály szerint a kiküldetési szabályok alkalmazandók a nemzetközi közúti szállítási szektorra, a kabotázsműveletre. A tranzit és a kétoldalú szállítási műveletek nem tartoznak a kiküldetési szabályok hatálya alá. Ennek értelmében a valamely tagállam területén áthaladó nemzetközi árutovábbítási műveletek nem minősülnek kiküldetési helyzetnek; valamint, ha egy járművezető a vállalkozás székhelye szerinti tagállamból kiindulva egy másik tagállam vagy harmadik ország vagy a székhely szerinti tagállam területére irányuló kétoldalú szállítási műveletet hajt végre, akkor szolgáltatásának jellege szorosan kapcsolódik a székhely szerinti tagállamhoz és mentesül a kiküldetés alól. A kétoldalú szállítási műveleten belül az odaúton 1db + a visszaúton 1db, vagy ha az odaúton ilyen nem volt, az azt közvetlenül követő visszaúton 2db fel- és/vagy lerakási művelet (köztes cross-trade művelet) szintén mentesül a kiküldetési szabály alól. A második generációs intelligens menetíró készülékkel történő felszerelési kötelezettség időpontjától kezdve e további, kiküldetési szabályok alóli mentesülés csak akkor érvényes, ha a jármű ilyen intelligens menetíró készülékkel van felszerelve. A Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző más tagállambeli gazdálkodó szervezet köteles legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a 354/2013. (X. 7.) Korm. rendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot benyújtani, és azt naprakészen tartani. A járművezető köteles magánál tartani és az ellenőrzés során kérésre bemutatni az IMI-n keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát. A gazdálkodó szervezet székhelye helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a segítségnyújtásra irányuló megkeresésük esetén az általuk kért dokumentumokat és információkat a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMI-rendszeren keresztül kell biztosítani. Az Mt. 295. § (8) bekezdése szerint a felváltó kiküldetés esetén a kiküldetés időtartama a felváltó kiküldetésben érintett munkavállalók összesített kiküldetési időtartamával egyezik meg. A közúti járművezetők esetében a kiküldetési időtartamok nem vonhatók össze a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén sem.
    A 103. §-hoz
    A rendelkezés megteremti a közigazgatási bírságolás lehetőségét abban az esetben, ha a külföldi járművezetők a közúti szállításra vonatkozó kiküldetési szabályokat megsértik. A rendelkezés a külföldi járművezetők kiküldetésével összefüggő hatósági ellenőrzések lehetőségét teremti meg. Eljáró hatóságként a közlekedési hatóságot, a rendőrséget, a vámhatóságot jelöli ki.
    A 104-105. §-hoz
    A jármű forgalmazók által értékesített új járművek forgalomba helyezésének egyszerűsített eljárását elősegítő szabályozás pontosítása, annak meghatározásával, hogy a járműforgalmazók a közlekedési hatósági eljárása során - kormányrendeleti szinten meghatározottak szerint - a tényállás tisztázásban közreműködnek.
    A 106. §-hoz
    A műszaki adatlapok elektronikus átadásához hasonlóan a kiadott bontási engedélyek ellenőrizhetőségének a megvalósítása szükséges zárt rendszer segítségével. Ennek köszönhetően a jelenleg kizárólag papír alapon elérhető bontási engedélyekkel történő visszaélések megszűnnek.
    A 107. §-hoz
    Az áttekinthetőség, az egységesítés, illetve a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő. A Kormány közútfejlesztési gazdasági társaságként állami tulajdonban álló gazdasági társaságot, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti vagyonkezelői jog jogosultját, vagy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog jogosultját jelöli ki. A jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítésével összhangban a módosítás egyértelművé teszi, hogy az építtető - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felelős az építési munkák előkészítéséért.
    A 108. és 110. §-hoz
    A Kkt. 29. § (4b) bekezdése egyértelműen rögzíti a helyi önkormányzat átvételi kötelezettségét abban az esetben, amennyiben a NIF Zrt. állami tulajdonban álló ingatlanon hoz létre helyi közutat. Indokolt az önkormányzat e kötelezettségének rögzítése abban az esetben is, amennyiben a helyi közút megvalósítására a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon kerül sor. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a kisajátítást kérő (építtetői) kötelezettsége több ingatlanból álló kisajátított terület helyrajzi számainak ingatlan-nyilvántartásban történő összevonása. A Kkt. 32. § (1) bekezdése szerint a helyi közútnak önkormányzati, az országos közútnak állami tulajdonban kell állnia. Helyi közút építése már önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és a területszerzés során megszerzett, állami tulajdonba került ingatlanok is felhasználásra kerülnek. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások során azonban elutasítás ok lehet az, hogy helyi közút megnevezésű ingatlan nem lehet állami tulajdonban, annak ellenére, hogy a helyi közútként összevont ingatlanok állami tulajdoni hányadát a Kkt. 29. § (4b) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba kell adni. A jogszabályi rendezés ezt a gyakorlati ellentmondást hivatott megoldani.
    A 109. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 111. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 112. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 113. §-hoz
    Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló T/17442. számú törvényjavaslat annak elfogadása esetén 2022. január 1. napi hatállyal bevezeti a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog intézményét. A módosítás a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében kimondja, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges állami tulajdonú ingatlanok és egyéb eszközök, amelyek tekintetében építtetőként a közútfejlesztési gazdasági társaság jár el, a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezés napján ingyenesen, e törvény erejénél fogva a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet működtetésébe kerülnek, és ettől az időponttól a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog illeti meg. A módosítás kimondja továbbá, hogy a fenti esetkörben a magyar állam nevében történő ingatlantulajdon-szerzés a Kormány által rendeletben kijelölt, állami tulajdonú gazdasági társaság feladata. A fejlesztés érdekében megvásárolt, kisajátított vagy más jogcímen megszerzett földrészlet az állam tulajdonába és a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság vagyonkezelésébe kerül. Az út ideiglenes forgalomba helyezésének napján a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság által a magyar állam nevében már megindított, vagy azt követően indítandó, de a végleges forgalomba helyezés napjáig még le nem zárt, tulajdonszerzésre irányuló ügyletkötésekben és eljárásokban a kijelölt állami tulajdonú gazdasági társaság köteles eljárni.
    A 114. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 115. §-hoz
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával való koherencia megteremtését szolgálja, így a téli időszakban is lehetséges a közműépítés, ha az időjárás engedi.
    A 116. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 117. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezés.
    A 118. §-hoz
    A módosító rendelkezés a Kormány és a miniszter vonatkozásában tartalmaz felhatalmazó rendelkezéseket az előző §-sokban eszközölt módosításokra tekintettel. A módosítás az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.
    A 119. §-hoz
    A módosítás a Kkt. jogharmonizációs záradékának kiegészítését tartalmazza.
    A 120-121. §-hoz
    A Kkt.-hoz tartozó szövegcserés módosító rendelkezések és hatályon kívül helyező rendelkezés a megelőző §-okra tekintettel.
    A 122. §-hoz
    A légiközlekedési hatóság a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU rendelet VI. melléklete ARA.MED.325 pontja alapján kérelemre másodlagos felülvizsgálati eljárást folytat le, amennyiben egy légijármű vezető repülőorvosi minősítése nem megfelelő eredménnyel zárult. Az eljárás során egy szakértői bizottság kerül felállításra, ami újra értékeli a kérelmező repülőorvosi alkalmasságát. A döntés meghozatalához a kérelmezőnek a szakértői bizottság által meghatározott orvosi vizsgálati leleteket kell bemutatnia, adott esetben további vizsgálatok lefolytatása szükséges, amelyek időigényesek. Ennek következtében az ügyféli jogok előmozdítása érdekében, valamint a megalapozott döntéshozatal érdekében szükséges az ügyintézési határidő megnövelése.
    A 123. §-hoz
    A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 472/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy az MTVA a közszolgálati feladatai ellátása érdekében a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott, a pilóta nélküli légijárművekre és pilóta nélküli állami légijárművekre vonatkozó műveleti korlátozást alkalmazzon, és az így kialakított légtérben pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel repülést végrehajtson.
    A 124. §-hoz
    Az Lt. előírása szerint a saját építésű pilóta nélküli légijárműveket is szükséges a hatóság által nyilvántartásba venni. Tekintettel arra, hogy ezek a légijárművek nem rendelkeznek sorozatszámmal, esetükben a nyilvántartás jelenlegi szabályozások szerinti kötelező adattartama csak hiányosan tölthető ki, ezért szükséges e kivétellel kiegészíteni a hatályos rendelkezést. Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet előírja az üzembentartó nyilvántartási számának feltüntetését a pilóta nélküli légijárművön. A pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó magyar szabályozás alapján szükséges a pilóta nélküli légijárművek hatósági nyilvántartásba vétele. Annak érdekében, hogy a repülőeszköz beazonosítható legyen - akár egy káresemény bekövetkezése esetén - e kiegészítés előírja a nyilvántartási jel jól látható módon való feltüntetését a pilóta nélküli légijárművön.
    A 125. §-hoz
    A légiközlekedési iparágban engedéllyel rendelkező vállalkozások gazdasági teljesítőképességére - és ezáltal más magánszemélyekre és gazdasági társaságokra is - adott esetben hatással lehetnek az olyan előre nem látható körülmények, mint például egy világjárvány, így az engedélyek megadásánál a pénzügyi teljesítőképesség vizsgálata is szükséges.
    A 126. §-hoz
    A korábbi megfogalmazás az érintettek szempontjából nem volt egyértelmű, ezért jogalkalmazási nehézséget okozott, így ennek szövegpontosítása vált szükségessé.
    A 127. §-hoz
    A léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkében meghatározott, a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó díjszámítási rendszer működéséhez szükséges teljesítményrendszer bevezetése, valamint a nemzeti felügyeleti hatóságnak az Lt. 61. § (2) bekezdése alapján a légiforgalom irányítására jogszabály alapján kijelölt szerv feletti felügyeleti tevékenység hatékony ellátásának biztosítása miatt indokolt.
    A 128. §-hoz
    2022. január 27-étől alkalmazandó az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet, amely az (EU) 2017/373 végrehajtási rendelet szövegét az ICAO szabályok uniós szintű átültetésével összhangban kiegészíti a radarberendezésektől, valamint egyéb rendszerektől származó, a légiforgalmi szolgálat által rögzített adatokra vonatkozó szabályokkal. Ezen adatkör felhasználhatósága az ATM iparágat érintő dinamikus átalakulásokkal összefüggésben a magyar légiforgalmi irányító szolgálat számára kiemelkedő fontosságú, erre tekintettel az adatkörhöz kapcsoló adatkezelési célok körének bővítése indokolt. Szintén az adatok felhasználásával függ össze azok további személyek általi megismerhetőségének kérdésköre. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. §-ának rendelkezéseivel, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) állásfoglalásával összhangban a keletkezett adatok közérdekű adatként történő megismerésének korlátját kizárólag törvényi szintű szabályozás képezheti. A rendelkezés erre figyelemmel - a döntés-előkészítő adatok megismerhetőségére vonatkozó törvényi rendelkezések alapulvételével - tartalmazza a korlátozás megismerhetőségének a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra alapított korlátozását, valamint meghatározza a korlátozás időtartamát.
    A 129. §-hoz
    Jelenleg a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény rendelkezésének veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 471/2021. (VIII. 6.) Korm. rendeletben található sztrájkkal kapcsolatos rendelkezés, amely rendelkezés a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti, azonban a veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt speciális sztrájkkal kapcsolatos egyes rendelkezések törvényi szinten történő rögzítése. Hangsúlyozandó, hogy az Lt. 61. § (1) bekezdése szerinti szervezet nemzetközi szerződésben vállalt tagállami kötelezettséget teljesít, amely kötelezettség szavatolja az állampolgárok szabad mozgását. A sztrájk adott esetben az átrepülő repülőforgalmat, valamint egyéb, NATO Tagságból fakadó tagállami kötelezettséget is ellehetetlenítheti, ennek következtében a légiközlekedés biztonságának szem előtt tartása érdekében is elengedhetetlen a sztrájkkal kapcsolatos rendelkezések törvényi szinten történő rögzítése. Jogtechnikai módosítások az uniós joggal és az Lt. 66/A. § (4) bekezdéssel való összhang megteremtése érdekében, hatályon kívül helyező rendelkezések.
    A 130. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés.
    A 131. §-hoz
    A légiforgalmi irányítás meteorológiai hátterének biztosítása, az ésszerű működés és a méretgazdaságosság elveire tekintettel célszerű, hogy Magyarországon valamennyi repülőtér repülésmeteorológiai kiszolgálását egy szervezet végezze. Ennek érdekében az Lt. és az Országos Meteorológiai Szolgálatról és a meteorológiai tevékenységről szóló 353/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet akként módosul, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében a repülésmeteorológiai szolgáltatást 2022. január 1. napjától a légiforgalmi irányító szervezet helyett a repülésmeteorológiai szolgáltató nyújtja. A feladatátcsoportosításra tekintettel a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez, valamint a magyar légtérben (Budapest FIR/LHCC) a légiforgalmi szolgáltatások biztosításához szükséges valamennyi repülésmeteorológiai szolgáltatás nyújtása, az ezt támogató összes humán és tárgyi erőforrás, illetve jog és kötelezettség a légiforgalmi irányítást végző HungaroControl Zrt.-től átkerül az Országos Meteorológiai Szolgálathoz. Mivel a feladatátcsoportosításra tekintettel a repülésmeteorológiai feladatokat ellátó személyek munkaviszonya az Mt. hatálya alá tartozó gazdasági társaságtól a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervre száll át, a rendelkezés - a feladatellátás folyamatos és magas szintű ellátása, valamint az állami vagyon védelme érdekében - biztosítja, hogy az átszállással érintett munkavállalók jogviszonya automatikusan ne szűnjön meg, hanem munkaviszonyuk jogállásváltozás útján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakuljon át.
    A 132. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    A 133-136. §-hoz
    Az okmányok adattartalmára való hivatkozás pontosítása szükséges. Az okmányok adattartalma a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben van meghatározva. Szükséges, hogy a közlekedési hatóság a bontási átvételi igazolás tartalmáról értesítse a nyilvántartót, továbbá az is, hogy a papír alapú bontási átvételi igazolás elektronikus dokumentumként kerüljön átvételre. Pontosítás szükséges a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás közötti adattovábbítások tekintetében. A hatályos normaszöveg tévesen hivatkozik a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényre, ezt elhagyni szükséges. Továbbá biztosító saját jogalapja szerint, saját maga kérdezi le a nyilvántartásból a szükséges adatokat, így az automatizálás teljesítésre vonatkozó utalás elhagyása szükséges. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert a szabályozás a törvény 13. § (1) bekezdésébe kerül át.
    A 137-138. §-hoz
    A belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2017/2397 irányelv] átültetése érdekében rendelkezni kell a képesítési rendszer független szervek általi értékelésének biztosításáról. A jogharmonizációs célú módosítás során az egységes vizsgaszervezés biztosítása érdekében javasolt, hogy a vizsgaközpont vizsgaszabályzata határozza meg mind a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet, mind a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet által előírt vizsga szabályait, de a kiegészítéssel megadjuk a lehetőséget arra, hogy jogszabályi szinten a szükséges eltérések megtehetőek legyenek.
    A 139. §-hoz
    Az (EU) 2017/2397 irányelvnek való megfelelés érdekében a felügyelet melletti hajózási gyakorlatra vonatkozóan az úszólétesítményen történő munkavégzés tekintetében alkalmazandó életkori korlát alóli kivétel biztosításáról rendelkezni kell. A hivatásos hajós képesítésekről szóló új miniszteri rendelettel összefüggésben a vizsgaközpont és a hajózási hatóság vizsgáztatási tevékenységgel összefüggő adatkezelési jogosultságának időtartamát kell meghatározni.
    A 140-142. §-hoz
    Az (EU) 2017/2397 irányelve előírta, hogy a képesítő bizonyítványokkal kapcsolatos hatékony ügyintézés elősegítése érdekében, a tagállamoknak létre kell hozniuk azokat a nyilvántartásokat, amelyekben a képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatait rögzítik. Az irányelv végrehajtása, érvényesítése és értékelése céljából a tagállamok között és a Bizottsággal folytatott információcsere elősegítése érdekében, valamint statisztikai célból, továbbá a biztonság fenntartása és a hajózás megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egy a Bizottság által kezelt adatbázisban jelenteniük kell az ilyen információkat, ideértve a képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel és hajónaplókkal kapcsolatos adatokat is. E rendelkezés tehát az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajthatóságának biztosítását szolgálja. A belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet] végrehajthatóságának biztosítása érdekében a hajónaplóra vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmazza. Az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajthatóságának biztosítása érdekében a hajós szolgálati könyvre vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmazza.
    A 143. §-hoz
    A magyarországi nyomvonalas létesítmények hajózási szabad űrszelvényeinek mérete bizonytalan, különböző kiadványokban egymástól eltérő értékek szerepelnek, ami hajózásbiztonsági kockázattal jár, ezért szükséges törvényben rögzíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.
    A 144. §-hoz
    A rendelkezés biztosítási intézkedésként a bírság meg nem fizetése, vagy fennálló bírságtartozás esetén biztosítja az úszólétesítmény feltartóztatását. Különösen a veszélyes áru belvízi szállítására vonatkozó nemzetközi szabályokat (ADN Egyezmény) megsértő hajót üzemeltető vállalkozások az elmúlt évtized alatt rendszeresen kibújtak a szabályok megsértése miatt kiszabott bírságok megfizetése alól, amellyel indokolatlan előnyhöz jutottak a szabályokat betartó vállalkozásokkal szemben.
    A 145. §-hoz
    A kikötőrendek közzétételére alkalmatlan a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő, az információ ezen az úton nem jut el az érintettekhez. A Dunán közlekedők ma minden információt elektronikusan elérhető formában, internetes oldalon keresnek.
    A 146. §-hoz
    A nemzetközi hajózási egyezményekben, szabályozásokban, úgymint a többi közlekedési ágazatban is nyomon követhető a járművek méreteinek, meghajtó berendezéseik teljesítményének növekedése. Ahhoz, hogy a legkorszerűbb előírásoknak megfelelő motorokat lehessen a csónakokon használni, és ne kényszerítsük a tulajdonosaikat régi, korszerűtlen darabok használatára szükségesé vált a csónakokban megengedett motorok teljesítményének - a piacon beszerezhető legkisebb teljesítményű meghajtó motorok teljesítményéhez igazodó - korrekciója. A teljesítmény növelése a biztonság szempontjából lényegi veszélyt nem hordoz és ezzel visszaszorulnának a gyári motorok szabályozási rendszerébe való, sokszor szakszerűtlen és átgondolatlan beavatkozások, ugyanakkor a társadalmi hatása, különösen a horgászatra nézve egyértelműen pozitív lehet.
    A 147-148. §-hoz
    Jogharmonizációs záradék kiegészítése.
    A 149-150. §-hoz
    Az eljárási határidőt szükséges az Ákr.-ben foglaltakhoz igazítva a teljes eljárásra vonatkozó 60 napban megállapítani. A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá
    az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, valamint a komp- és révátkelőhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap. A jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatják, hogy szükséges az ügyintézési határidő akkénti módosítása, ahogy arra az Ákr. szerinti határidők legyenek az irányadóak, az ügyféli jogok előmozdítása érdekében, jelezve, hogy amennyiben a jogszabályi feltételek a kérelem benyújtásával együtt teljesülnek, akkor a hatóság sommás eljárás keretében dönt, hiányzó dokumentumok esetén viszont az ügyfél számára - az ügyintézési határidő megtartásával egyidejűleg - megfelelő határidő biztosítható azok pótlására.
    A 151. §-hoz
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság véleménye szerint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Vtv.) a stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatra vonatkozó 2. § 2.18. pontja konkrét kritériumokat határoz meg, amely alapján a vasúti infrastruktúrát stratégiai jelentőséggel nem bíró infrastruktúrának kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem felel meg az Irányelv 2. cikk (4) bekezdésének, mert a Bizottság feladata, hogy az irányelvben meghatározott kritériumok alapján, eseti alapon értékelje a vasútvonalak nem stratégiai jelentőségét. A tagállamok nem határozhatnak meg olyan kritériumokat, amelyek előre befolyásolják a bizottság erre vonatkozó döntését. A Vtv. 2. §-ának jelenleg két 2.26. pontja van, ezért a 2017. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított 2.26. pont (azaz a vasúti tesztpálya fogalma) áthelyezésre kerül a 2.29. pontba, továbbá kiegészítésre kerül a Budapesti Fejlesztési Központhoz kapcsolódó módosításokhoz szükséges fogalom-meghatározással.
    A 152. és 155-156. §-hoz
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság jelezte, hogy a Vtv. 3/A-3/C. §-ai nem írják elő, hogy a fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra szóljon. A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság véleménye szerint a részére benyújtott magyarázó dokumentumok alapján Magyarország nem megfelelően ültette át az Irányelv mentességi rendelkezéseit, ezért szükséges az Irányelvben meghatározott mentességi feltételek lehetőség szerint minél pontosabb átültetése. Ezzel együtt a szükséges a Vtv. 84/A.-85/M. §-okból a mentességi lehetőségek egyidejű törlése.
    A 153. és 169. §-hoz
    Terminológiai pontosítást tartalmaz a módosítás.
    A 154. §-hoz
    Tekintettel arra, hogy a hatályos szövegben több olyan szolgáltatás is a pályahálózat-működtető által nyújtott kötelező szolgáltatásként van megállapítva, amely nem indokolt, ezért a pályahálózat-működtető esetében a törvényben csak a hozzáférés biztosítását kell előírni, a többi szolgáltatás esetében azokat - az általános szabályok szerint - a pályahálózat-működtető is nyújthatja választása szerint, vagy más vasúti társaság, vagy gazdálkodó szervezet is. Kötelezettségként előírni piaci korlátozást jelent, amelyet nem szükséges fenntartani.
    A 157. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezések.
    A 158. §-hoz
    Az uniós forrásból megvalósuló HÉV-fejlesztést és a HÉV-fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó fejlesztést célzó kiemelt budapesti fejlesztések esetén a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. jár el, ami indokolttá teszi, hogy fejlesztési közreműködőként nevesítve legyen a Vtv.-ben. A módosítás alapján tud a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. - mint fejlesztési közreműködő - a magyar állam érdekében eljárni és a fejlesztéseket a magyar állam javára létrehozni.
    A 159. §-hoz
    A vasúti- és HÉV-fejlesztéseket célzó közérdekű és közcélú tevékenységek folytatása során a feladatok pontosítása. A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 160. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 161. §-hoz
    A belső megállapodások jóváhagyására irányuló, kérelemre induló eljárás az ügyféli oldalon túlzott adminisztrációs terhet jelent, így ezen eljárás megszüntetése indokolt.
    A 162. §-hoz
    A Vtv. 3/B. § (8) bekezdése alapján országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózatműködtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat is a VPSZ látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.
    A 163. §-hoz
    A rendelkezés az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: CER irányelv) 2. cikk (1) bekezdésének átültetését szolgálja, amely kimondja, hogy "A tagállamok az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknél kedvezőbb rendelkezéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be". A Vtv. 68/A. § (1) bekezdése alapján az Mt. rendelkezéseit a Vtv. 68/A-68/G. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, viszont az Mt. 135. § (4) bekezdésének d) pontja szerint az Mt. 101-109. §-tól kollektív szerződés eltérhet a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében, amely rendelkezés így ellentmond a CER irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, hiszen lehetővé teszi a munkavállaló számára kedvezőtlenebb rendelkezések alkalmazását is a kollektív szerződésben.
    A 164. §-hoz
    Az (1) bekezdés tekintetében a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 5/B. § (7) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében szükséges a hatáskörre vonatkozó rendelkezést módosítani. A (2) bekezdés tekintetében a belső megállapodások jóváhagyására irányuló, kérelemre induló eljárás az ügyféli oldalon túlzott adminisztrációs terhet jelent, így a hatáskör módosítása szükséges. A Vtv. 79/F. § (1) bekezdése pedig biztosítja a bírság kiszabásának lehetőségét, így a párhuzamos szabályozást indokolt megszüntetni.
    A 165. §-hoz
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság véleménye szerint a részére benyújtott magyarázó dokumentumok alapján Magyarország nem ültette át az Irányelv 57. cikk (6) rendelkezéseit. A magyar átültető rendelkezés nem rendelkezik arról, hogy a vasúti igazgatási szerv köteles a vonatkozó információkat más igazgatási szervek rendelkezésre bocsátani, hogy saját nemzeti joga alapján ő maga is jogosult ilyen kéréssel más szervhez fordulni és hogy ezeket az információkat más igazgatási szervek csak az 57. cikk (3) bekezdés szerinti panaszkezelés vagy vizsgálathoz használhatják fel. Az átültető rendelkezés nem rendelkezik arról, hogy a panaszt fogadó vagy a saját kezdeményezésű vizsgálatot megindító igazgatási szervnek át kell adnia a vonatkozó információkat az illetékes szervnek abból a célból, hogy az intézkedést hozhasson az érintett felekkel kapcsolatosan.
    A 166. §-hoz
    Az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i 1300/2014/EU bizottsági rendelet előírja az ún. nemzeti eszközleltár vezetését, amelyre ki kell jelölni egy megfelelő szervezetet. Ez a szervezet a vasúti közlekedési hatóság, amely számára szükséges a törvényben kimondani. hogy ezt a feladatot is köteles ellátni.
    A 167. §-hoz
    Az Ákr. rendelkezései alapján az eljárás felfüggesztésének csak törvényben meghatározott esetekben van helye, erre a jelenleg hatályos törvényi előírások nem adnak lehetőséget. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján az ügyféli jogok előmozdítása érdekében szükséges a törvényi jogalap megteremtése annak érdekében, hogy a vasúti közlekedési hatóság a döntéséhez szükséges, annak előfeltételét képező kérdésben az ügyféli jogok érdekében is felfüggeszthesse az eljárását.
    A 168. §-hoz
    A vasúti képzési és módszertani központ adatkezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
    A 170. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezések.
    A 171. §-hoz
    Az uniós megfelelési záradék kiegészítése a vasúti közlekedési hatóság által vezetett eszközleltárral kapcsolatban.
    A 172. §-hoz
    A szövegcserés módosítások célja, hogy a törvény rendelkezései az elővárosi pályahálózatba és a kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak fejlesztése során is alkalmazhatóak legyenek, továbbá a Vtv. 79/B §-ban (jogvitás eljárás), a VPSZ számára is kiterjesztve az eljárás megindítását.
    A 173. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    A 174-175. §-hoz
    Az EU-s finanszírozási források alapfeltétele, hogy minden EU-s finanszírozás megpályázására beadott projektnek környezetvédelmi engedéllyel kell rendelkeznie. Amennyiben nem rendelkeznek a projektelemek környezetvédelmi engedéllyel, kivitelezésre irányuló kormánydöntés esetén a forrás biztosítása nehézségekbe ütközik, vagy a projektek beruházási volumene miatt akár ellehetetlenedik. Erre tekintettel indokolt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény megfelelő módosítása annak érdekében, hogy a környezetvédelmi hatóság az építtető kérelmére valamennyi esetben lefolytassa a környezetvédelmi engedélyezési eljárást, még akkor is, ha azt korábban hatályos jogszabály már nem írja elő, vagy jogszabály korábban sem írta elő. A módosítás célja, hogy közlekedési infrastruktúra beruházások esetében biztosítsa az építtető számára azt a lehetőséget, hogy olyan esetben is hatósági vizsgálatot és hatósági határozatba foglalt döntést kérjen, amikor arra egyébként a szakági jogszabályok alapján nem lenne szükség. A rendelkezés az eljárási kötelezettséget nemcsak az engedélyezési, hanem az engedély módosítására irányuló eljárások esetében is biztosítja.
    A 176. §-hoz
    A jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében a módosítás a jelenleg törvényi szinten rögzített tulajdonnévi megjelölések kormányrendeleti szintre történő telepítését segíti elő.
    A 177. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezések.
    A 178. §-hoz
    Technikai jellegű szövegcserés módosítás.
    A 179. §-hoz
    A rendelkezés kibővíti a törvény értelmező rendelkezéseit kamera, testkamera, valamint az integrált személyszállítási közszolgáltatás, az összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás, az összekapcsolt díjtermék és az integrált díjtermék fogalmának bevezetésével. A módosítás indoka, hogy szükséges a közösségi autóbérlő rendszer fogalmát pontosítani annak érdekében, hogy a felhasználói igényekhez igazodva ne csak személygépkocsi, hanem B-kategóriájú vezetői engedéllyel vezethető gépkocsi használata is elérhető legyen. Az országosan egységes tarifarendszer kidolgozása érdekében az összekapcsolt díjtermékek bevezetése mellett szükséges az integrált díjtermékek fogalmának és szabályozásának rögzítése is. A módosítással a tarifaközösség törvényi szintű alapjai kerülnek megállapításra, amelyekre építve a jövőben különböző díjtermék-struktúra kialakítására nyílik lehetőség.
    A 180. §-hoz
    A rendelkezés az autóbuszos hatóság ellenőrzési jogkörének pontosításával biztosítja a személyszállítási szolgáltatások működtetéséhez szükséges infrastruktúrákat és szolgáltatásokat üzemeltető, illetve a személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti együttműködési megállapodások megtartását.
    A 181. §-hoz
    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény meghatározza azokat a kötelező elemeket, amelyeket egy kötelező adatkezelés esetén a jogszabálynak tartalmaznia szükséges. Az Sztv. ezen elemeket nem tartalmazta teljes körűen. A szolgáltató utasai, a munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének kiemelt védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai védelme, különösen az utasokkal közvetlen kapcsolatba kerülő jegyvizsgálókat, gépjárművezetőket ért támadások, fenyegetések indokolják és szükségessé teszik az őket ért atrocitások megelőzését, illetve az elkövető felderítését, azonosítását és az elkövetés körülményeinek bizonyítását. Az ennek érdekében bevezetett testkamerák, továbbá a gépjárműben elhelyezett, a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerák esetében képrögzítés mellett indokolt hangrögzítés alkalmazása is. A hangfelvételek felhasználásának szűk körben történő biztosítását a bűnmegelőzés, bűnüldözési célok is indokolják, figyelemmel például a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak törvényi tényállására, mert a fenyegetéssel megvalósuló magatartási forma bizonyítása, illetve a fenyegetés elkerülése más módon nem érhető el. Hasonlóan számos országban a rendvédelmi szervek által alkalmazott testkamerákhoz, olyan technikai megoldás kerül bevezetésre és a későbbiek során alkalmazásra, amely lehetővé teszi, hogy az eszközt viselő foglalkoztatott saját döntése alapján induljon el a felvétel rögzítése és a rögzítés megállítása valamely, megítélése szerint felvétel rögzítését szükségessé tevő helyzetben. Az elektronikus biztonságtechnikai rendszer körének pontosítása (testkamera alkalmazása, valamint kizárólag a gépjárműben elhelyezett, jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmas fedélzeti kamera), valamint a szolgáltató utasai, a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének kiemelt védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai, a nemzeti vagyon védelme érdekében képrögzítés mellett indokolt a hangrögzítés alkalmazása is. Egységes fogalomhasználat valósul meg a felvétel fogalmának törvényszövegbe emelésével. Az Sztv. 8. § (6) bekezdésében a tájékoztató kihelyezésénél ezek a helyszínek is szerepelnek, tehát összhangban a (6) bekezdéssel ezen helyszínek beemelésével pontosítani szükséges a jogszabályhelyet. Ezen túlmenően jogalap megteremtése a szolgáltató (közlekedésszervező) jogszabályi felhatalmazás alapján végzett szolgáltatás minőségének és mennyiségének ellenőrzésével összefüggő személyes adatkezelés NAIH által előírtaknak való megfeleltetéséhez. A GDPR 18. cikkében foglalt korlátozáshoz való jog gyakorlásának (valamint egyetlen érintetti jognak sem), mint érintetti joggyakorlásnak nem lehet feltétele és ezáltal nem kérhető az érintettől jogának vagy jogos érdekének igazolása ahhoz, hogy a kért kamerafelvételt az adatkezelő a rendelkezésére bocsássa. Ehhez képest a jelenleg hatályos Sztv. 8. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerafelvétel érinti, e jogának vagy jogos érdekének igazolása mellett kérheti, hogy a kamerafelvételt az adatkezelő ne törölje a tárolási idő elteltét követően. A két jogszabályi rendelkezés nem teljes körűen egyező esetköröket fed le. A GDPR szerinti jogok - melyek esetében általában véve valóban nem lehet feltétel a jog vagy jogos érdek igazolása - az érintettet illetik meg, azaz azt az azonosított vagy azonosítható természetes személyt, akire vonatkozóan bármely információ szerepel a felvételen. Annak érdekében, hogy az összhang a két jogszabály között megvalósuljon, a rendelkezés pontosítására került sor azzal, hogy a GDPR alapján a felvételen szereplő és ezáltal érintettnek minősülő személy esetében a felvétel rendelkezésre bocsátása ne legyen jog vagy jogos érdek igazolásához köthető. Ezzel a kiegészítéssel a jogalkotó eleget tesz a jogszabály vonatkozó részének az európai általános adatvédelmi rendeletnek történő megfelelési igénynek.
    A 182. §-hoz
    A javasolt módosítás jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.
    A 183. §-hoz
    A megrendelői megállapodással nem érintett szolgáltatói összekapcsolt és integrált díjtermékekhez kapcsolódó elfogadási szabályokat, valamint az írásbeli megállapodás kötelező tartalmi elemeit rögzíti.
    A 184. §-hoz
    A törvény a 179. §-ban bevezeti az összekapcsolt és az integrált díjtermékek lehetőségét, így a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezéséről szóló rendelkezések között rögzíteni szükséges azokat a szabályokat, amelyek alapján a kedvezményes összekapcsolt és a kedvezményes integrált díjtermékek után szociálpolitikai menetdíj-támogatás igényelhető. Ebben az esetben a támogatásra jogosultak közötti díjrészesedés arányát a megrendelői vagy a szolgáltatói megállapodás határozza meg. Az országosan egységes tarifarendszer kidolgozása érdekében az összekapcsolt díjtermékek bevezetése mellett szükséges az integrált díjtermékek fogalmának és szabályozásának is a rögzítése. A módosítással a tarifaközösség törvényi szintű alapjai kerülnek megállapításra, amelyekre építve a jövőben különböző díjtermék-struktúra kialakítására nyílik lehetőség.
    A 185. §-hoz
    A törvény további módosításai egyes értelmező rendelkezések egyértelműsítését, pontosítását szolgálják.
    A 186. §-hoz
    Az úthasználó által előre megfizetett, de fel nem használt útdíj visszatérítésének részletes szabályait törvényi felhatalmazás alapján az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtási rendelete fogja tartalmazni.
    A 187. §-hoz
    A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges vizsgákhoz tartozó vizsgadíjakra vonatkozó részletszabályok megalkotása érdekében indokolt a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvényben a szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítása.
    A 188-192. §-hoz
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása a szerencsejáték felügyeleti díj, a szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági ügyekben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének és megfizetése módjának, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása részletes szabályainak elnöki rendeletben történő meghatározására figyelemmel. A rendelkezés technikai pontosításként módosítja továbbá az Szjtv.-nek az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendeletre történő merev hivatkozásokat tartalmazó rendelkezéseit, figyelemmel arra, hogy az Szjtv. 38. § (2) bekezdése alapján a felhatalmazás jogosultja a Hatóság elnöke lett.
    A 193-194. §-hoz
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása az általános költségátalány mértékének a Hatóság elnöke által kiadandó rendeletben történő megállapítása érdekében.
    A 195. §-hoz
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása a Hatóság elnöke felügyeleti díj rendeletben történő megállapítására vonatkozó jogosultságának biztosítása érdekében, továbbá az atomenergiafelügyeleti szerv jogállásával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi CXIV. törvény alapján az Országos Atomenergia Hivatal elnöke is jogosult rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat megállapítani.
    A 196-197. §-hoz, 201. §-hoz
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) pontosítása annak érdekében, hogy a követeléskezelési feladatok tekintetében az azonnali beszedési megbízás is alkalmazható legyen. A rendelkezés egyértelműen meghatározza továbbá, hogy a koncessziós szerződések kezelése a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv feladata. A rendelkezés tartalmazza az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezések módosítását is.
    A 198. §-hoz
    Szükséges az Fdvtv. hatályos rendelkezésének pontosítása az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges iratok körének meghatározásához.
    A 199. §-hoz
    A § az Fdvtv. rendelkezéseinek megfelelő módosítását tartalmazza az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel történt módosítására figyelemmel.
    A 200. §-hoz, 202. §-hoz, 213-214. §-hoz
    A dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási árának közzétételét a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) teszi kötelezővé a NAV számára oly módon, hogy az árközzétételt technikailag megelőző folyamatok (árak regisztrációja, feldolgozása és érintettek részére továbbítása) teljes egészében a Hatóságnál zajlanak.
    Tekintettel arra, hogy 2021. október 1-jétől - a Hatóság megalakulásával - a folyamatokat szinte teljes egészében végrehajtó szervezet piacszabályozó, hatósági jogkörrel is rendelkezik, javasolt a Jöt. módosítása az árközzététel szabályai körében oly módon, hogy az árak honlapon való közzététele - a folyamat utolsó mozzanataként -is a Hatósághoz kerüljön.
    Fentiek mellett indokoltnak mutatkozik továbbá a Hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti - személyes adatokat nem érintő - adattovábbítás törvényi szintet nem igénylő szabályait a Hatóság elnökének rendeletében meghatározni.
    A 203. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    A 204-206. §-hoz
    A rendelkezés az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) módosításával meghatározza azon szervezetek körét, amelyek tekintetében az általuk használt elektronikus információs rendszerek vonatkozásában, a két végpont közötti kommunikációban a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásával szükséges biztosítani a rendszerek sértetlenségét és védelmét.
    A 207. §-hoz
    Az Ibtv. módosítása az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatainak - a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok kivételével történő - Hatóságra telepítése érdekében.
    A 208. §-hoz
    A rendelkezés részletesen meghatározza azon személyi és tárgyi feltételeket, amelyek alapján poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra vonatkozó szolgáltatói tevékenység végezhető. A § továbbá rögzíti a tanúsító szervezetnek a tanúsítással kapcsolatos feladatait, valamint a Hatóságnak a tanúsító szervezetek nyilvántartására vonatkozó feladat- és hatáskörét azzal, hogy a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó, illetve a poszt-kvantumtitkosításra kötelezett szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg. A tanúsító szervezet a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezet, vagy a tanúsított szervezet kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat célhoz kötötten, a szükségesség és arányosság elvének figyelembevételével jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.
    A 209. §-hoz, 211. §-hoz
    A rendelkezés meghatározza a felhatalmazó, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
    A 210. §-hoz
    A rendelkezés a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Az SZTFH elnökének rendelete az egyes kötelezetti körök esetében lépcsőzetesen lép hatályba.
    A 212. §-hoz
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény kiegészül az 1. melléklettel, amely azon törvények felsorolását tartalmazza, amelyek hatálya alá a kritikus infrastruktúrát jelentő közműszolgáltatók tartoznak, valamint a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek körébe tartoznak a mellékletben meghatározott törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok hatálya alá tartozó közszolgáltatást nyújtó szervezetek is.
    A 215-220. §-hoz
    Az Sztfhtv. egyes rendelkezéseinek módosítása a Hatóság poszt-kvantumtitkosításra, valamint kiberbiztonsági tanúsításra vonatkozó feladat- és hatáskörével összefüggésben. A kiberbiztonsági tanúsításra vonatkozó feladatokkal összefüggésben a rendelkezés meghatározza a Hatóság hatósági eljárásra vonatkozó speciális (az Ákr.-től eltérő) szabályait.
    A rendelkezés továbbá módosítja a Hatóság elnökének feladatait azzal összefüggésben, hogy a Hatóságnak fizetendő felügyeleti díjak és igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, illetve a végrehajtási költségátalány mértékének megállapítására a rendelkezés értelmében a Hatóság elnöke kerül felhatalmazásra. A rendelkezés felhatalmazza a Hatóság elnökét, hogy a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a csatolandó okiratok körét rendeletben meghatározza.
    A rendelkezés egyúttal kiegészíti az Sztfhtv.-t annak kimondásával, hogy a Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg. A Kp. főszabály szerint biztosítja a bíróság megváltoztatási jogkörét, ezért indokolt esetben törvényben rendelkezni kell arról, hogy adott ügytípus tekintetében a bíróság nem változtathatja meg a közigazgatás döntését. A Hatóság által lefolytatott eljárások tekintetében indokolt, azok speciális szakértelemhez kötődő jellegére figyelemmel, a közigazgatási cselekmény bíróság által történő megváltoztatásának kizárása.
    A nyilatkozattételi kötelezettséghez kapcsolódóan szükséges a szerencsejáték felügyeleti díj megfizetésének időpontjáról és a nyilatkozat tartalmáról is rendelkezni, a díj megfizetés időpontjának a Hatóság elnökének rendeletében történő megállapításával.
    A rendelkezés továbbá a bányafelügyeleti feladat- és hatáskörök ellátásával összefüggésben határoz meg a Hatóság elnökének feladatokat.
    A 221. §-hoz
    Az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti törvényességi felügyeleti jogkör 2021. október 1-jével átkerült a Hatósághoz a jogelőd Igazságügyi Minisztériumtól. Indokolt a hatáskörök és felelősségi körök azonos helyre telepítése, amely a folyamatban lévő eljárások és ekként a korábban kiírt végrehajtói álláshelyeket is érinti. Az ismételten kiírásra kerülő álláspályázati eljárások lefolytatása már a Hatóság feladat- és hatásköre, azonban a korábban érvényesen benyújtott álláspályázatok az ismételt kiírás során is érvényesen benyújtottnak tekintendők amennyiben a pályázó arról nyilatkozik. A nyilatkozathoz mellékelni kell a nyilatkozattétel napjához képest kilencven napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány eredeti példányát.
    A 222. §-hoz
    Átmeneti rendelkezést állapít meg a kiegészítés az Sztfhtv.-ben.
    A 223. §-hoz
    A sarkalatossági záradék kiegészítése a módosítással összefüggésben.
    A 224-225. §-hoz
    A § pontosítja a Hatóság azonosítókibocsátási tevékenységével összefüggésben az Sztfhtv. jogharmonizációs záradékát. A rendelkezés meghatározza továbbá a kiberbiztonsági tanúsítási feladatokkal összefüggésben szükséges jogharmonizációs záradékot az Sztfhtv.-ben.
    A 226. §-hoz
    Szövegcserés módosító rendelkezések.
    A 227. §-hoz
    Hatályba léptető rendelkezések.
    A 228. §-hoz
    Sarkalatossági záradék.
    A 229. §-hoz
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében