adozona.hu
T/17882. számú törvényjavaslat indokolással - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról
T/17882. számú törvényjavaslat indokolással - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
- Jogszabály indoklása: 2021. évi CLI. törvény
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 1. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével)
"i) az élelmiszerpazarlás megelőzése, csökkentése."
(1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Lejárt fogyaszthatósági v...
T/17882. számú törvényjavaslat indokolással - az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról
2021. évi CLI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról
1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
1. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 1. §-a a következő i) ponttal egészül ki:(A törvény célja az élelmiszerlánc szereplőire vonatkozó követelmények megfogalmazásával és egységes hatósági felügyeletének megteremtésével)
"i) az élelmiszerpazarlás megelőzése, csökkentése."
2. §
(1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem hozható forgalomba élelmiszerként."
(2) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 15. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet Va. fejezetében foglalt követelmények betartása mellett ingyenesen forgalomba hozható.
(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott ingyenes forgalomba hozatalhoz FELIR azonosítóval kell rendelkezni."
3. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:"(15) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a hegyközségekről szóló törvény szerinti, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban: HNT) által működtetett informatikai rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint a HNT részére adatot szolgáltat a FELIR-ből. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
(16) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása céljából a szőlészetről és borászatról szóló törvény szerinti ePincekönyv rendszerből elektronikus úton adatigénylésre jogosult, valamint adatot szolgáltat a FELIR-ből az ePincekönyv rendszer számára. Az átvett és átadott adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."
4. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/B. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:"(8a) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a honlapján jogosult közzétenni a FELIR azonosítóhoz kapcsolódó, a 38. § (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti elérhetőségi adatokat, ha azok közzététele a jogszabályban előírt információs rendszer működtetése, a gazdaság fejlesztésének és az érintett élelmiszerlánc szereplők kapcsolatfelvételének előmozdítása, valamint az élelmiszerlánc-eseményekkel összefüggő tájékoztatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása érdekében szükséges."
5. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:"Az élelmiszermentéssel kapcsolatos feladatok
38/H. §
(1) Az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint köteles az általa meghatározott élelmiszerhulladék-csökkentési tervében foglaltak szerint eljárva - a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert - a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani, és az ÉMK-val megkötött szerződés szerint eljárni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer-kiskereskedőn kívüli más élelmiszer-vállalkozó a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával a kereskedelmi forgalmazás céljából a birtokában lévő élelmiszert jogosult karitatív szervezet javára felajánlani, valamint az ÉMK részére önkéntesen felajánlhatja az ÉMK-val történt megegyezés alapján.
(3) Az ÉMK az állam 100%-os tulajdonában álló társaság. Az ÉMK üzletrésze forgalomképtelen. Az ÉMK felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv gyakorolja.
(4) Az ÉMK az élelmiszermentéssel kapcsolatban közhatalmi feladatként:
a) ellátja az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálását,
b) nyilvántartja az élelmiszermentésben közreműködő szervezeteket, koordinációs szerződést köt velük az élelmiszer-elosztásra,
c) élelmiszer-elosztást és élelmiszer-újraelosztást végez,
d) figyelemmel kíséri a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő élelmiszerhulladék-csökkentési tervét, javaslatot tesz azok módosítására,
e) az élelmiszerhulladék-csökkentési terv ellenőrzése érdekében hatósági ellenőrzést kezdeményez,
f) kidolgozza a megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meg nem haladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedők élelmiszer-felajánlásával kapcsolatos részletes szabályokat,
g) közreműködik az Országos Hulladékgazdálkodási Terv részét képező Országos Megelőzési Program kidolgozásában és felülvizsgálatában,
h) biztosítja a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére az Európai Bizottság részére készülő jelentés elkészítéséhez szükséges adatokat és információkat.
(5) Az élelmiszermentési adatbázis tartalmazza az élelmiszermentésben közreműködő szervezetek
a) (cég)nevét,
b) adóazonosító számát,
c) székhelyét, telephelyét,
d) elérhetőségét.
38/I. §
(1) A megelőző naptári évben a 47/B. § (2) bekezdése szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező, a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő
a) élelmiszerhulladék-csökkentési tervet készít, és azt az ÉMK részére benyújtja,
b) élelmiszermentési tevékenységét az élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint végzi, és
c) élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst nevez ki.
(2) Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv tartalmazza
a) az élelmiszer-kiskereskedőnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét,
b) az elérni kívánt élelmiszer-hulladék csökkentés mértékét,
c) az ÉMK részére kötelezően felajánlott élelmiszer adomány típusát és mennyiségét, és
d) az élelmiszer-kiskereskedő által önkéntesen felajánlott élelmiszer adomány típusát és mennyiségét, amelyet az ÉMK részére vagy az ÉMK közreműködése nélkül ad át."
6. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 62. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Élelmiszer-ellenőrzési bírságot kell kiszabni)
"d) - a 15. § (2a) bekezdésében meghatározott eset kivételével - minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatal esetén;"
7. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:"Élelmiszermentési bírság
63/B. §
(1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv élelmiszermentési bírságot szab ki, ha az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett
a) 2%-ot meghaladó mértékben átlépte az éves élelmiszerhulladék tervezett mértékét, vagy
b) nem nyújtott be élelmiszerhulladék-csökkentési tervet.
(2) Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege tizenötezer forint, legmagasabb összege a megelőző üzleti évre vonatkozó felügyeleti díj 0,6 %-a."
8. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.9. §
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénya) 14. § (2) bekezdésében a "lejártáig -" szövegrész helyébe a "lejártáig, a 15. § (2a) bekezdése szerinti esetben az élelmiszer átadásáig -" szöveg,
b) 14. § (4) bekezdésében az "élelmiszer-, illetve a takarmány-vállalkozás" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc szereplő" szöveg
lép.
2. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
10. §
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 8. alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:"11. §
(1) Ha az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi......törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépése napját magában foglaló adóév (a továbbiakban e § alkalmazásában: adóév) egészében az adó alapja több, mint 100 milliárd forint, akkor az adóév adóját - az adóalany döntése szerint - a (2) bekezdésben vagy a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Az adóév adója az adóévben keletkezett adóalap alapulvételével
a) a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, az adóév első napjától a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összege, növelve,
b) a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, a Mód. tv. hatálybalépése napjától az adóév utolsó napjáig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összegével.
(3) A Mód. törvénnyel módosított 6. § szerinti adómértéket az adóévben keletkezett adóalap és a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész különbözetére kell alkalmazni, feltéve, hogy a Mód tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprészt az adóalany könyvviteli zárlattal alátámasztja.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az adó
a) a (3) bekezdés szerinti különbözet teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. törvény hatálybalépése napján hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. törvény hatálybalépése napját követő naptári napjaival arányos része, növelve
b) az adóévben a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. törvény hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. törvény hatálybalépése napjáig terjedő időszak naptári napjaival arányos részével."
11. §
A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 6. § d) pontjában a "2,5%" szövegrész helyébe a "2,7%" szöveg lép.3. Záró rendelkezések
12. §
Ez a törvény 2022. február 1-jén lép hatályba.1. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
1. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Melléklete a következő 15a. ponttal egészül ki:"15a. élelmiszermentés: a várhatóan élelmiszer- hulladékká váló, de még emberi fogyasztásra szánt biztonságos és tápláló élelmiszer a lehető legnagyobb mértékben történő hasznosítása és újraelosztása;"
Általános indokolás
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2011-es becslése szerint globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy.
A World Resources Institute 2019-es jelentése szerint e mennyiség megtermelésére fordítják a globális mezőgazdaságban felhasznált vízmennyiség egynegyedét, és a mezőgazdasági termelésből származó üvegházhatású gáz-kibocsátás 8%-a is ide vezethető vissza.
Az Európai Bizottság megbízásából az élelmiszerfeleslegek újraelosztásának tagállami gyakorlatairól összeállított tanulmány 2020 júniusában került publikálásra "Az élelmiszerek EU-tagállamok általi újraelosztását befolyásoló meglévő szabályozási és szakpolitikai intézkedések feltérképezése és elemzése" címmel. A tanulmányban foglaltak alapján az élelmiszerpazarlásnak környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak.
A megelőzésnek elsődlegesen a probléma gyökerére kell fókuszálnia, ami az élelmiszer-felesleg keletkezésének megakadályozása az ellátási lánc minden egyes pontján. Amennyiben mégis keletkezik élelmiszer-felesleg, úgy a legjobb célállomás számukra és a leginkább értékes hasznosulás a fogyasztható élelmiszerek vonatkozásában az újraelosztás.
Mindez kettős célt szolgál: a szegénység elleni küzdelem mellett a megsemmisítésre fordítandó energiát és költségeket is jelentősen mérsékeli.
A törvényjavaslat célja az élelmiszerpazarlás megelőzése, ennek eredményeként az élelmiszerhulladék csökkentése azáltal, hogy az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé tesszük a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére.
Az élelmiszerlánc kereskedelemi szintjén jelentős mennyiségű élelmiszerhulladék keletkezik, az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentését kitűző FUSIONS (Food Use for Social Innovation by Optimising Waste Prevention Strategies) 2016-ban készült, az Európai Unió 28 tagállamára vonatkozó becslése szerint az élelmiszerhulladékok több mint 5%-a a kereskedelemben keletkezik.
Becslések alapján a törvény hatálya alá tartozó kereskedelmi láncokban az élelmiszerfelesleg mennyisége eléri az 50 ezer tonnát évente. Becslések szerint a karitatív szervezetek jelenleg kb. 10-15 ezer tonna élelmiszert juttattak el a rászorulókhoz (valamennyi élelmiszer-vállalkozó által történt felajánlás eredményeként), mely élelmiszermennyiség rövidtávon (3- 5 év) 20-30 ezer tonnára növelhető.
Az élelmiszerhulladék megelőzésében és a megmenthető élelmiszerek redisztribúciójában hazánkban az elosztóhálózat kapacitása jelenti a legfőbb szűk keresztmetszetet, így ennek bővítésén keresztül érhető el eredmény.
Részletes indokolás
1. §
Az élelmiszerpazarlásnak környezeti, gazdasági és társadalmi hatásai egyaránt vannak, ezért a jogalkotó az élelmiszerpazarlás megelőzését, csökkentését a törvény céljai közé emeli.2. §
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése a "termelőtől a fogyasztóig" stratégia egyik célkitűzése. Az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer-többlet újraelosztása - különösen élelmiszer-adományozás révén, amennyiben az biztonságosan megoldható - biztosítja az ehető élelmiszerforrások lehető legnagyobb értékű felhasználását és egyben megelőzi az élelmiszer-pazarlást.2021. március 3-án megjelent az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása, mely lehetővé teszi a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek adományozás céljából történő újraelosztását az uniós rendeletben foglalt követelmények betartása mellett.
Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) 3. cikk 8. pontja szerint forgalomba hozatalnak minősül az élelmiszer ingyenes átadásának bármely formája. Ez alapján az élelmiszer-adományozás is forgalomba hozatalnak minősül. A 178/2002/EK rendelet 3. cikk 2-3. pontja alapján az élelmiszeripari-vállalkozó felelős az élelmiszerjog követelményeinek betartásáért.
A 178/2002/EK rendelet valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 1. mellékletében foglaltak alapján mindenki élelmiszervállalkozónak minősül, aki élelmiszer-forgalmazással összefüggő tevékenységet végez. Ennek értelmében az adományozó is élelmiszer-vállalkozó.
Az Éltv. módosításával lehetőség nyílik - a 852/2004/EK rendelet II. melléklet Va. fejezetével összhangban - a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek adományozására. A módosítással az élelmiszert ingyenesen átadó felelőssége az élelmiszer átadásáig terjed.
Az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozások az élelmiszerlánc szereplők körének csupán egy részét képezi. A jelenlegi normaszöveg tehát az egyébként valamennyi élelmiszerlánc szereplőre szükséges felelősséget hátrányosan leszűkíti, ezért a felelősségi kör kiterjesztése szükséges.
Az adományozási gyakorlat több szereplős, melyben az élelmiszert előállító és kereskedelmi forgalomba hozó (élelmiszervállalkozás) nem csak közvetlenül adományozhat a rászorulók részére, hanem köztes szereplő(k) is beléphetnek a láncba (pl.: alapítványok, egyesületek stb.), akik eljuttatják az élelmiszert a célszemélyekhez. Ezen köztes szereplők szintén adományozást végeznek, ami forgalomba hozatalnak minősül. Élelmiszert forgalomba hozatalát pedig csak FELIR azonosító birtokában lehet végezni, így megkövetelhető, hogy adományozó csak FELIR azonosítóval rendelkező adományozó számára adhat át élelmiszert.
3. §
A személyes adatok átadását törvényi szinten kell szabályozni, ezért a FELIR, a HEGYIR és az ePince rendszerek közötti adatátadást az Éltv.-ben szükséges rögzíteni. Az adatcserére az élelmiszerlánc-felügyeleti, valamint a szőlészeti és borászati hatósági feladatok ellátása érdekében kerül sor.4. §
A hatályos szabályozás nem tartalmazza a FELIR azonosítóval rendelkező természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elérhetőségi adatainak közzétételét, amit törvényi szinten kell szabályozni. Annak érdekében, hogy a közétkeztetés szereplői egymásra találhassanak, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által üzemeltetett információs felületen ezen adatokat is szükséges megadni. A módosítás a gazdaság újraindításának és fejlesztésének célja mentén lehetőséget ad más területen is az elérhetőségi adatok publikálására.5. §
A törvény új alcímmel történő kiegészítésének célja az élelmiszerpazarlás megelőzése, az élelmiszerhulladék csökkentése azáltal, hogy az élelmiszer-kiskereskedők részére kötelezővé válik a közeli lejárati idejű, minőségmegőrzési idővel ellátott élelmiszerek felajánlását a rászorulók részére (a 100 milliárd Ft alatti élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységből származó éves árbevétellel rendelkezők, valamint valamennyi egyéb élelmiszer-vállalkozó esetében önkéntes a felajánlás). Ezt az újonnan létrejövő Élelmiszermentő Központ (a továbbiakban: ÉMK) koordinációjával valósítják meg. A felajánlott élelmiszerekről az ÉMK-t az érintett kiskereskedelmi vállalat az ÉMK által üzemeltetett informatikai rendszeren keresztül értesíti, megjelölve a felajánlott áru mennyiségét és fellelhetőségi helyét, pontos lejárati idejét. Az ÉMK a Karitatív Tanács szervezeti tagjaival, továbbá az általa előzőleg regisztrált más karitatív tevékenységet folytató szervezetekkel szerződik. Ezek a szerződött partnerek juttatják el az élelmiszert a rászorulók részére megfelelő nyomonkövetés mellett.Az érintett kiskereskedelmi láncoknak élelmiszerhulladék-csökkentési tervet kell összeállítaniuk és az élelmiszermentéssel összefüggő tevékenység koordinálására élelmiszermentési felelőst kell kinevezniük.
6. §
A lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek adományozására vonatkozó lehetőség megnyílásával a bírság kiszabásának körét is pontosítani szükséges. A módosítás alapján az adományozás keretében történő, minőségmegőrzési határidő lejárta utáni forgalomba hozatalt nem követi bírság kiszabása.7. §
A törvény kiegészíti a bírságok körét az élelmiszermentési bírsággal. A rendelkezés révén az élelmiszerhulladék-csökkentési terv benyújtására kötelezett kiskereskedők szankcionálására kerülhet sor a törvényben meghatározott esetekben.8. §, 1. melléklet
A Melléklet kiegészül az élelmiszermentés fogalmával.9. §
Szövegcserés módosítás.10. §
A törvényjavaslat szerinti kiskereskedelmi adómérték-emelés lehet, hogy egyes adózók esetén az adóév közben lép hatályba. Ezért a törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a magasabb adómérték csak az adóév azon időszaki teljesítményre vonatkozzon, amely időszak a mértékemelés hatálybalépése napját követi. Ennélfogva a törvényjavaslat szerinti módosítás hatálybalépése napján, 2022. évben tartó (2022. január 1-jén kezdődő vagy naptári évtől eltérő üzleti éves adózó esetén 2021-ben kezdődő) adóév adója két komponensből áll. A két adórész meghatározására a törvényjavaslat alternatívát ad az adóalany számára. Az egyik megoldás időarányos adómegállapítást fogalmaz meg, kisebb adminisztrációval jár, egyszerűbb, a másik pedig a módosítás hatálybalépése napjáig keletkezett adóalap kimutatását igényli, ezért könyvviteli zárlatot tételez fel.11. §
A törvényjavaslat a kiskereskedelmi adó felső adósávjában az adó kismértékű emelésére tesz javaslatot, figyelemmel az adóalanyok teherviselő képességére, továbbá a költségvetési egyensúlyi követelményekre.12. §
Hatálybaléptető rendelkezés.