adozona.hu
T/17669. számú törvényjavaslat indokolással - egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról
T/17669. számú törvényjavaslat indokolással - egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bérleti jogviszony (1) bekezdés szerinti fennállása időtartamának megállapításakor
a) a 23/A. § (2) bekezdése és a 26. § szerinti cserelakás felajánlása esetén - ha a bérlő személye azonos - az érintett lakásra és a korábbi lakásra vonatkozó határozatlan idejű bé...
T/17669. számú törvényjavaslat indokolással - egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról
2021. évi CXLVIII. törvény egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról
1. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása
1. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(4) A bérleti jogviszony (1) bekezdés szerinti fennállása időtartamának megállapításakor
a) a 23/A. § (2) bekezdése és a 26. § szerinti cserelakás felajánlása esetén - ha a bérlő személye azonos - az érintett lakásra és a korábbi lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartamát,
b) ha az (1) bekezdés szerinti lakások bérleti jogának bérlők közti cseréjére került sor, a cserével érintett korábbi és jelenlegi lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartamát,
c) ha a bérelt lakás bővítése miatt a bővített lakásra új bérleti jogviszonyt létesítettek, - ha a bérlő személye azonos - a bővítés előtti és a bővített lakásra vonatkozó határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartamát,
d) a bérleti jogviszony 32. § szerinti folytatójának minősülő személyek és jogelődjeik bérleti jogviszonyának időtartamát
össze kell számítani."
2. §
A Lakástv. 51. § (1) bekezdésében az "illetve az" szövegrész helyébe az "illetve - vételi jog gyakorlása esetén - az" szöveg lép.2. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
3. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:[Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek -]
"l) a (2) bekezdés h) pontja szerinti ingatlan-nyilvántartás és földhasználati nyilvántartás szervei,"
(kivételével - az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell.)
3. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
4. §
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:(Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:)
"f) az egyéni betegút követése."
5. §
(1) Az Eüak. 35/Q. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:"(3a) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatók a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítése érdekében megküldik az egészségbiztosítási szerv részére az érintett személy nevét, társadalombiztosítási azonosító jelét vagy egyéb, az ellátás során használt azonosítóját, mely adatok tekintetében az egészségbiztosítási szerv az átadáskor a Társadalombiztosítási Azonosító Jel pszeudonimizálásával kapcsolati kódot (a továbbiakban: pszeudo-TAJ) képez és az adatokat a kód képzésével egyidejűleg törli.
(3b) A (3a) bekezdés szerinti adatok - az érintett kérelmére vagy hozzájárulásával - a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti célból állíthatóak vissza."
(2) Az Eüak. 35/Q. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az azonos betegre a regiszterben tárolt koronavírus fertőzési és ezzel összefüggő ellátási adatokat a betegre vonatkozó első adat regiszterbe történő felvételétől számított 10 év elteltével meg kell fosztani a (3b) bekezdés szerinti személyes azonosítás lehetőségétől."
6. §
Az Eüak. a következő 36/B. §-sal egészül ki:"36/B. §
(1) Az egészségbiztosítási szerv a koronavírus fertőzési és ellátási adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében a 35/Q. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatóknál 2020. január 1. napjától keletkezett, adatszolgáltatási kötelezettség keretében a pandémia-értékelő regiszter részére átadott adatokat kezeli.
(2) Az e törvény szerinti betegségregisztert vezető szerv a 2009. január 1-jét követően az egészségbiztosítási szerv adatkezelésébe került adatokat a 16. § (13) bekezdése szerinti kapcsolati kóddal kezeli.
(3) Az egészségbiztosítási szerv az egyes járványügyi védekezést szolgáló pandémia-értékelő regiszterre vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabály alapján részére átadott, az érintett személyek nevére, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagy egyéb, az ellátás során használt azonosítójára vonatkozó adatok tekintetében 2022. január 15-éig pszeudo-TAJ képzésével kapcsolati kódot képez és az adatokat törli."
7. §
Az Eüak. 35/Q. § (1) bekezdésében az "az egyéni betegút követés" szövegrész helyébe az "a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéni betegút követés" szöveg lép.8. §
Hatályát veszti az Eüak. 35/Q. § (2) bekezdés a) pont aa) és ae) alpontja.4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
9. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a 100. §-t követően a következő alcímmel és 100/A. §-sal egészül ki:"A lovasterápia és a fogyatékos és a sérült személynek nyújtott lovas szolgáltatások keretében végzett tevékenység
100/A. §
(1) A lovasterápia, valamint a fogyatékos és a sérült személynek nyújtott lovas szolgáltatások keretében végzett tevékenység sérült, fogyatékos vagy pszichológiai kezelés alatt álló személy gyógyítására, készségei fejlesztésére, egészségi és pszichés állapotának javítására irányuló speciális-fejlesztő rehabilitációs szolgáltatás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző személyek képzésére vonatkozó szabályokat az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet határozza meg."
10. §
Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
"t) a lovasterápiát, valamint a fogyatékos és a sérült személynek nyújtott lovas szolgáltatásokat végző személyek képzésére vonatkozó szabályokat"
(rendeletben állapítsa meg.)
5. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
11. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/D. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1a) A NÖRI javaslatára a Bizottság határozatban dönt az egyes helyszínek nemzeti emlékponttá nyilvánításáról."
12. §
A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.13. §
A Kötv.a) 7. § 21a. pontjában a "kultúráért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe a "Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)" szöveg,
b) 61/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)" szövegrész helyébe a "Bizottság" szöveg,
c) 61/D. § (1) bekezdés d) pontjában, 61/H. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 93. § (1) bekezdés 23. pontjában a "nemzeti" szövegrész helyébe a "nemzeti és történelmi" szöveg,
d) 61/D. § (3) bekezdés a) pontjában az "emlékhellyé" szövegrész helyébe az "emlékhellyé és emlékponttá" szöveg, az "emlékhelyekkel" szövegrész helyébe az "emlékhelyekkel és emlékpontokkal" szöveg,
e) 93. § (1) bekezdés 23. pontjában a "meghatározza" szövegrész helyébe a "meghatározza a nemzeti és történelmi emlékhely használati tervének elkészítésével, a támogatás elbírálásának rendjével," szöveg
lép.
14. §
Hatályát veszti a Kötv.a) 23/G. § (5) bekezdése,
b) 64/B. §-a,
c) 93. § (6) bekezdés a) pontja.
6. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
15. §
(1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet nemzeti előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek)
"a) fenntartója az állam, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy az e törvény szerinti közszolgáltatási szerződése van az állammal,"
(2) Az Emtv. 11. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Azt az előadó-művészeti szervezetet lehet kiemelt előadó-művészeti szervezetnek minősíteni, amelynek)
"a) fenntartója helyi önkormányzat, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagy, az e törvény szerinti közszolgáltatási szerződése van helyi önkormányzattal,"
16. §
Az Emtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 46/B. §-sal egészül ki:"46/B. §
Az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését megelőzően állami vagy önkormányzati fenntartásból közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került előadó-művészeti szervezetnek az állami vagy önkormányzati fenntartás időtartama alatt a 11. § (2) vagy (3) bekezdése szerint szerzett minősítését a fenntartó személyében bekövetkezett változás nem érinti."
7. A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény módosítása
17. §
A Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 14. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az MMA közgyűlése)
"k) dönt - az i) pont ia) alpontjában foglalt eltéréssel - az MMA általi kötelezettségvállalásról (a továbbiakban: egyéb kötelezettségvállalás), ha
ka) annak értéke meghaladja az 500 millió forintot és
kb) annak tárgya nem a 27. § (7) bekezdése szerinti gazdasági társaság működési célú, az MMA költségvetéséből való támogatása;"
18. §
Az MMA tv. 28/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) A Nemzet Művésze díj birtokosa egy évben csak egy személy díjban való részesítésére tehet javaslatot. Ha a Nemzet Művésze díj birtokosa több személyre tesz javaslatot, akkor a díj odaítéléséről való döntéshozatalnál egyik javaslattétele sem vehető figyelembe."
19. §
Az MMA tv. 11. alcíme a következő 30/D. §-sal egészül ki:"30/D. §
A Módtv2.-vel megállapított 7. § (9) bekezdését első alkalommal a 2022. évi Nemzet Művésze díjak odaítélését követően kell alkalmazni azzal, hogy ezen egyszeri alkalommal nem csak a Nemzet Művésze díj 2022. évi díjazottja választható - az Alapszabályban rögzített feltételekkel és az Alapszabály szerinti egyszerűsített eljárásban - rendes taggá, hanem a Nemzet Művésze címet a 2022. évet megelőzően elnyert díjazott is."
20. §
Az MMA tv. 14. § c) pontjában az "a tagok megválasztásról" szövegrész helyébe az "a tagok megválasztásáról" szöveg lép.8. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
21. §
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) a következő 1/B. §-sal egészül ki:"1/B. §
Az Egyetem alaptevékenységként ellátja a közszolgálati tisztviselők és a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzését, továbbképzését, valamint jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben részére megadott egyéb képzési és továbbképzési feladatokat."
22. §
Az NKE tv. 36. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Az Egyetem költségvetésében kell biztosítani)
"f) a 13. § (1) bekezdése szerinti vezényelt, kirendelt állomány illetményének egyetemi illetményre történő kiegészítése költségeit."
23. §
Az NKE tv.a) 7. § (1) bekezdés g) pontjában és 9/C. § a) pontjában a "költségvetésének" szövegrész helyébe az "elemi költségvetésének" szöveg,
b) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a "vezényléssel" szövegrész helyébe a "vezényléssel vagy közalkalmazotti jogviszony keretében" szöveg,
c) 13. § (1) bekezdés c) pontjában a "vezényléssel, valamint" szövegrész helyébe a "vezényléssel vagy közalkalmazotti jogviszony keretében," szöveg,
d) 13. § (1) bekezdés d) pontjában a "kormánytisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében" szöveg,
e) 13. § (1) bekezdés e) pontjában a "honvédelmi alkalmazott" szövegrész helyébe a "honvédelmi alkalmazott kinevezéstől eltérő foglalkoztatás keretében," szöveg,
f) 23/A. §-ában a "felsőoktatás sajátosságaira" szövegrész helyébe a "felsőoktatás vagy a képzés sajátosságaira" szöveg,
g) 33. § (2) bekezdés f) pontjában az "adó- és vámhatósági" szövegrész helyébe a "pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági" szöveg
lép.
24. §
Hatályát veszti az NKE tv. 37. §-a.9. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
25. §
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvénya) 21. § (1) bekezdésében a "melyeket" szövegrész helyébe az "amelyeket" szöveg,
b) 125. § (4) bekezdésében a "véleményének kikérése után" szövegrész helyébe a "véleménye alapján" szöveg
lép.
10. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
26. §
Az Nftv. 117/C. §-a a következő (4f) és (4g) bekezdéssel egészül ki:"(4f) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a fenntartóváltást követő első üzleti évi számviteli beszámolójának mérlegében, a (4a)-(4c) bekezdésekben foglaltak végrehajtását követően kimutatott negatív tőketartalékot köteles az eredménytartalék terhére megszüntetni, továbbá az ezt követően kimutatott eredménytartalék negatív összegét a fenntartó ez irányú döntése alapján a jegyzett tőke terhére részben vagy egészen megszüntetheti. A 2021. január 1-je előtti (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézmény a saját tőke ezen bekezdésben meghatározott átrendezését a 2021. december 31-ei fordulónappal elkészített beszámolójának mérlegében hajtja végre a fenntartóváltást követő első üzleti évi beszámolója mérlegében kimutatott negatív tőketartalék, illetve negatív eredménytartalék figyelembevételével.
(4g) Az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett felsőoktatási intézményt fenntartó alapítvány a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának mérlegében tartós részesedésként mutatja ki a fenntartott felsőoktatási intézmény azonos mérlegfordulónapra készített számviteli beszámolója mérlegében kimutatott saját tőke könyv szerinti értékét a tőkeváltozással szemben."
27. §
Az Nftv. 28. § (7) bekezdésében a "közérdekű" szövegrész helyébe a "közfeladatot ellátó közérdekű" szöveg lép.11. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
28. §
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "bekezdésében foglalt esetben" szövegrész helyébe a "bekezdése szerinti esetben" szöveg lép.12. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása
29. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény a következő 54. §-sal egészül ki:"54. §
Az állatorvosi tevékenység végzését önálló tevékenység formájában 2016. december 31. napját követően megkezdő és az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény hatálybalépésekor folytató állatorvos vonatkozásában a 36. § (2) bekezdését az önálló tevékenység megkezdésének évét követő hatodik év első napjától, a 36. § (3) bekezdését 2023. január 1-jétől kell alkalmazni."
13. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
30. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 12. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.14. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
31. §
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 182. § (3a) bekezdésében a "közérdekű vagyonkezelő alapítvány" szövegrész helyébe a "közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány" szöveg lép.15. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
32. §
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdés i) pont ie) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, valamint a 3. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki a következő feltételek valamelyikének megfelel:)
"ie)az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll, vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, vagy általa fenntartott intézmény által alapított ösztöndíjban részesül."
16. A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény módosítása
33. §
A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLVIII. törvény) 30. § (3) bekezdésének az MMA tv. 7. § (9) bekezdését megállapító rendelkezése az "a (4)-(7) bekezdésben foglaltak" szövegrész helyett az "a (4)-(8) bekezdésben foglaltak" szöveggel lép hatályba.34. §
Hatályát veszti a 2020. évi CXLVIII. törvény 110. § (6) bekezdésében az "és a 38. §" szövegrész.35. §
Nem lép hatályba a 2020. évi CXLVIII. törvény 38. §-a.17. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
36. §
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.18. A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosítása
37. §
A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény (a továbbiakban: MKA tv.) 3. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:"4/A. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, 4. melléklet szerinti ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítványnak a Petőfi Kulturális Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: PKÜ) útján ellátott, KEKVA tv. 1. melléklete szerinti közfeladatai ellátásának elősegítése érdekében a PKÜ tulajdonába kerülnek.
(2) Az ingatlanok tekintetében a tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti elő és köti meg a PKÜ-vel.
(3) A PKÜ az ingatlanok tulajdonjogát az azokon fennálló terhekkel együtt szerzi meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a 4. melléklet szerinti ingatlanokban elhelyezett állami tulajdonú ingóságok e törvény erejénél fogva, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."
38. §
Az MKA tv. 3. alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:"4/B. §
A PKÜ-t az e törvényből fakadó jogok és kötelezettségek vonatkozásában az Ügynökség jogutódjának kell tekinteni."
39. §
Az MKA tv. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.40. §
Az MKA tv. 6. § (1) bekezdésében az "(5) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5) bekezdése, 4/A. §" szöveg, a "13-20. pontja" szövegrész helyébe a "13-20. pontja, valamint a 4. melléklet" szöveg lép.19. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény módosítása
41. §
Hatályát veszti az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 142. § (4) bekezdésében az " , a 92. §" szövegrész.42. §
Nem lép hatályba az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 92. §-a.20. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
43. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: Koherencia tv.) 1. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:"2/A. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanok ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.
(2) Az Alapítvány az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
(3) Az 1. melléklet 14. sora szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
44. §
A Koherencia tv. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.45. §
A Koherencia tv. 1. §-ában az "1. melléklet szerinti" szövegrész helyébe az "1. melléklet 1-12. sora szerinti" szöveg lép.21. Záró rendelkezések
46. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.(2) A 17. §, 18. §, 20. § és a 8. alcím a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 3. alcím, az 5. alcím, a 26. §, a 12. és a 13. alcím, a 19. alcím, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 19. §, és a 16. alcím 2022. november 5-én lép hatályba.
(5) A 2. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.
47. §
(1) A 9. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.(2) A 14. alcím, a 17. alcím, a 37. §, a 39. §, valamint a 3. melléklet és a 4. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 11. alcím az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
1. melléklet a 2021. évi CXLVIII. törvényhez
1. A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 4. sora helyébe a következő sor lép:2. A Kötv. 2. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 17. sora helyébe a következő sor lép:
2. melléklet a 2021. évi CXLVIII. örvényhez
1. A Hszt. 12. melléklet "Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai" alcímében foglalt "A" munkaköri kategória táblázat D:3-D:4 mezője helyébe a következő mezők lépnek:2. A Hszt. 12. melléklet "Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai" alcímében foglalt "A" munkaköri kategória táblázat E:2-E:7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
3. A Hszt. 12. melléklet "Középfokú munkaköri osztályba tartozó munkakörökhöz tartozó munkaköri kategória fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai" alcímében foglalt "B" munkaköri kategória táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:
4. A Hszt. 12. melléklet "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:" alcímében foglalt "C" munkaköri kategória táblázat D:2-D:4 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
5. A Hszt. 12. melléklet "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:" alcímében foglalt "C" munkaköri kategória táblázat E:2-E:7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
6. A Hszt. 12. melléklet "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:" alcímében foglalt "D" munkaköri kategória táblázat D:2 mezője helyébe a következő mező lép:
7. A Hszt. 12. melléklet "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:" alcímében foglalt "D" munkaköri kategória táblázat E:2-E:7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
8. A Hszt. 12. melléklet "Felsőfokú munkaköri osztályba tartozó munkaköri kategóriák fizetési fokozatai és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határai:" alcímében foglalt "E" munkaköri kategória táblázat E:2-E:7 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
9. A Hszt. 12. melléklet "Felsőfokú tábla (felsőfokú végzettséget igénylő kiemelt munkaköri kategóriához tartozó illetmények alsó és felső határa" alcímében foglalt Vezetői munkaköri osztály táblázat C:1-C:3 mezője helyébe a következő mezők lépnek:
3. melléklet a 2021. évi CXLVIII. törvényhez
1. A KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázat 11. sora helyébe a következő sor lép:4. melléklet a 2021. évi CXLVIII. törvényhez
"4. melléklet a 2021. évi XVI. törvényhezA PKÜ részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok_
"
5. melléklet a 2021. évi CXLVIII. törvényhez
1. A Koherencia tv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 13. és 14. sorral egészül ki:INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy megteremtse az egyes kulturális tárgyú törvényi rendelkezések alkalmazása során a gyakorlatban felmerült szabályozási igények jogszabályi alapjait.Ennek érdekében a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába került előadó-művészeti szervezetek az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) szerinti minősítése fennmaradjon, azt ne veszítsék el a fenntartó személyében bekövetkezett változás miatt. A javaslat szintén egyértelműsíti azt a korábban megalkotott szabályt, amely szerint a Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) rendes tagjainak sorába egyszerűsített eljárás lefolytatásával felvehetők új rendes tagok a Nemzet Művésze címet viselő személyek köréből. A javaslat továbbá a Magyar Kultúráért Alapítvány (a továbbiakban: MKA) által ellátott közfeladatok körét is pontosítja az MKA minél szélesebb spektrumú feladatellátásának biztosítása érdekében, és tartalmazza a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság átalakulása miatt szükséges módosításokat is.
A felsőoktatási területet érintő módosítások között szerepel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) által jelenleg is ellátott tevékenység - közszolgálati tisztviselők képzése és továbbképzése - alapfeladatként történő megjelenítése törvényi szinten, valamint azon lehetőség megteremtése, hogy az Egyetemen foglalkoztatott minden személy (jogállásától függetlenül) részesüljön a béremelésben, beleértve a törvényben nevesített vezényelt és kirendelt foglalkoztatottakat is. A törvényjavaslat a felsőoktatási intézmények fenntartóváltásával kialakult, az egyidejűleg végbemenő működési modellváltáshoz és számviteli kérdésekhez kapcsolódó speciális helyzetet is kezeli. Ezeken túlmenően jelen javaslat alapján egy velencei és egy gárdonyi állami tulajdonú ingatlan kerül a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába, annak nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából. A törvényjavaslat tartalmazza a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részére a 2022. évre megállapítandó 5 % mértékű illetményemelés törvényi alapjának megteremtését, rendelkezik a betegségregiszterek tekintetében új adatkezelési célként az egyéni betegút követés megjelöléséről, valamint lehetővé teszi, hogy a történelmi emlékhelyek fenntartható használatára is elérhető legyen központi költségvetési forrás.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástv.) 45. § (4) bekezdésének módosítása - az abban foglalt esetkörök kiegészítésként - az azonos bérlő bérleti jogviszonyai időtartamának összeszámításáról rendelkezik, egyrészt akkor, ha a bérlő olyan lakások bérleti jogának cseréje révén, melyeken a 45. § (1) bekezdése alapján a vételi jog szempontjából figyelembe vehetőek, időközben másik lakásba került, másrészt akkor, ha a bérlővel - rendszerint a család gyermekekkel gyarapodása miatt szükségessé váló lakásbővítést követően - új bérleti jogviszonyt létesítettek az általa bérelt lakás bővítését követően.2. §
Pontosító rendelkezés annak egyértelműsítése érdekében, hogy vételi jog gyakorlása esetén a társasházzá alakítás határideje mindig az első forgalmi érték közlésére a Lakástv. 47. § (1) bekezdésében előírt határidő.3. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 2023. február 1-jével kiegészítette volna a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaztv.) 37. § (3) bekezdését egy új k) ponttal. Azonban a Szaztv. e módosítás hatálybalépése előtt kiegészül egy új ponttal, így a jelen rendelkezésben foglalt módosítás következő pontként illeszthető be. Az eredeti módosító rendelkezés hatályba nem lépéséről az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló törvény rendelkezik.4-8. §
A módosítás indoka a betegségregiszterek tekintetében új adatkezelési célként az egyéni betegút követés megjelölése.A pandémia-regiszter tekintetében előírásra kerül a kapcsolati kóddal történő adatkezelés az azonosításra alkalmas személyes adatok körében, valamint az egészségügyi adatokkal való ismételt összekapcsolás feltételei az adatvédelmi követelményeknek való megfelelés érdekében. A járványügyi feladatok hatékony ellátása érdekében a módosítás rendelkezik arról, hogy egyes szűk esetkörökben sor kerülhet korábban, a módosításban meghatározott időpontot követően keletkezett egészségügyi adatok kezelésére.
9-10. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítését az indokolja, hogy szakmai szempontok, így különösen a hangsúlyos egészségügyi, állapotjavító cél alapján szükséges a lovasterápiát, valamint a fogyatékos és a sérült személynek speciális fejlesztő, rehabilitációs célú lovas szolgáltatásokat nyújtó személyek képzési feltételeinek az egészségügyért felelős miniszter rendeletében történő megállapítása.11. §
Célszerű a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) az emlékhelyek mellett az emlékpontok kijelölését is a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe utalni.12. §, 1. melléklet
A Kötv. 2. melléklete két nemzeti emlékhely tekintetében pontosításra kerül. A rákoskeresztúri Újköztemető Nemzeti Gyászpark nemzeti emlékhely kibővül a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemetővel. Ezzel a nemzeti emlékhelyek száma nem emelkedik, csupán a 2012 óta nemzeti emlékhely Nemzeti Gyászpark és Kisfogház bővül három további helyszínnel.A Győri Egyházmegye kérése szerint pontosításra kerülnek a területhez tartozó helyszínek elnevezései és adatai, és két oda nem illő ingatlan - a Hotel Konferencia és Szent László Látogatóközpont - törlésre kerül.
13. §
Szövegcserés módosító rendelkezések. A Kötv. hatályos szövege a nemzeti emlékhelyek támogatását teszi lehetővé (Kötv. 61/H. §), viszont indokolt, hogy a történelmi emlékhelyek fenntartható használatára is elérhető legyen központi költségvetési forrás. Emellett az emlékpontok szabályozásának egységesítése és az emlékhelyek rendszerébe történő illesztése szükséges. E módosítások az emlékhelyek státuszát nem érintik, a nemzeti emlékhelyet továbbra is az Országgyűlés törvényben, a történelmi emlékhelyet pedig a Kormány rendeletben nyilvánítja emlékhellyé.14. §
A § hatályon kívül helyezésről rendelkezik, mivel a Kötv. 23/G. § (5) bekezdése szükségtelenné válik, ha a kijelölt örökségvédelmi szerv maga a Magyar Nemzeti Múzeum lesz, a Kötv. 64/B. §-a pedig szintén a feladatkörök változása miatt válik feleslegessé. Az emlékpontok kijelölése a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság hatáskörébe kerül, ezért a Kötv. 93. § (6) bekezdés a) pontja is hatályát veszti.15. §
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásában lévő előadó-művészeti szervezetek is Emtv. szerinti minősítést kapjanak.16. §
Az utóbbi időben egyes előadó-művészeti szervezetek fenntartója tekintetében változás következett be, miután korábban állami vagy önkormányzati fenntartásban álló előadó-művészeti szervezetek közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába kerültek át. Az Emtv. 11. §-a szerinti minősítéssel a korábban állami vagy önkormányzati fenntartásban álló, minősítéssel rendelkező előadó-művészeti szervezetek nem minősíthetőek a fenntartó személyében bekövetkezett változás miatt. Az átmeneti rendelkezés célja, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően állami vagy önkormányzati fenntartásból közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába került előadó-művészeti szervezetnek az állami vagy önkormányzati fenntartás időtartama alatt az Emtv. 11. § (2) vagy (3) bekezdése szerint szerzett minősítését a fenntartó személyében bekövetkezett változás nem érintse. A rendelkezés által a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerülő előadó-művészeti szervezetek tekintetében az éves minősítési eljárás során változatlan marad a korábban benyújtott adatszolgáltatás alapján az emberi erőforrások minisztere rendeletében rögzített minősítés.17. §
A hatályos Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) szerint az MMA általi kötelezettségvállalásról 150 millió forint értékhatárig az elnök, 500 millió forint értékhatárig az elnökség, ezt meghaladó összegű kötelezettségvállalásról pedig a közgyűlés dönt. A közgyűlés döntési kompetenciáját meghatározó szabály alóli kivételt határoz meg az MMA tv. a 27. § (4) bekezdésében, emellett tartalmaz egy szigorító kitételt is a 14. § i) pont ia) alpontjában.A törvényjavaslat - a közgyűlési döntési hatáskört meghatározó főszabály alóli kivétel előírásával -lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás célja az MMA által az MMA tv. szerint alapított, vagy az MMA többségi befolyása alatt működő gazdasági társaság működésének az MMA költségvetéséből való támogatása, akkor e támogatásról az elnökség döntsön - az MMA tv. 17. § (1) bekezdése és a 17. § (5) bekezdés h) pontja alapján - abban az esetben is, ha annak értéke az 500 millió forintot meghaladja.
A javaslat azt célozza, hogy az MMA gazdasági társaságai a közgyűlés összehívása nélkül, megfelelő időben hozzájussanak a működésükhöz szükséges forrásokhoz. A javaslat mellőzi a döntési szintek felesleges felfelé irányítását, a többszáz fős közgyűlésre terhelését, egyúttal a döntési hatáskört úgy határolja le, hogy a döntésért való felelősség egyértelműen tisztázható legyen. A nyilvánosság, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség az elnökség közgyűlésnek való beszámolási kötelezettsége fenntartásával továbbra is biztosított.
18. §
A hatályos szabályozás szerint a Nemzet Művésze díj adományozását bárki kezdeményezheti a javaslattételre jogosultnál. Javaslattételre jogosultak a díj birtokosai, bizonyos törvényi feltételek mellett az MMA tagozatai, valamint a kultúráért felelős miniszter. A Nemzet Művésze cím viselőinek korlátlan személyi javaslattételi joga indokolatlanul felduzzasztja a díjra javasolt személyek számát, egyben csorbítja a javaslattétel értékét. Ezért a törvénymódosítás annak bevezetésére irányul - először a 2022. évi Nemzet Művésze díj adományozása eljárásában alkalmazandóan -, hogy a Nemzet Művésze díj birtokosa legfeljebb egy személyt javasolhasson a díjra egy évben. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg viselők száma rendszerint közelíti a hetven főt - ami a törvényi felső létszámkorlát -, ezért a módosítás érvényesítése mellett is jelentős számú javaslattal kell számolni. A jogalkotó rögzíti azt is, hogy ha egy díjbirtokos több személyt is javasol, akkor a díj odaítéléséről való döntéshozatalnál a javaslattételei egyikét sem veheti figyelembe Nemzet Művésze díj Bizottság.19. §
Az egyszerűsített felvételi eljárás - amelynek részletszabályai az MMA alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) fektetendők le - első alkalommal a 2022. évi Nemzet Művésze díjak odaítélését követően alkalmazandó. A szabály első alkalmazásakor - kizárólag ezen egyszeri alkalommal - nem csak a Nemzet Művésze díj 2022. évi díjazottja választható az Alapszabály szerinti feltételekkel, és a szintén az Alapszabályban rögzített egyszerűsített eljárás szabályai mentén rendes taggá, hanem a Nemzet Művésze címet a 2022. évet megelőzően elnyert díjazott is. A javaslat szorosan összefügg a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXLVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 38. §-ának hatályba nem lépéséről szóló rendelkezéssel. Ekként az átmeneti rendelkezésnek nem lesz része a rendes tagság kérelmezésére vonatkozó elem, mert az átmeneti rendelkezés alapjául szolgáló törvényi szabályozásban sem szerepel ilyen kitétel, és a felvétel részletszabályait nem a törvény, hanem az Alapszabály határozza meg az MMA tv. 2022. november 5-étől hatályos 7. § (9) bekezdése szerint.20. §
Nyelvhelyességi korrekció.21. §
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja szerint felnőttképzési tevékenységnek minősül - egyebek mellett - a felsőoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó oktatás és képzés.A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 2. § (1) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény az Nftv.-ben meghatározottak szerint - az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására - létesített szervezet. Az Nftv. 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést.
Ennek alapján a közszolgálati tisztviselők képzése és továbbképzése nem minősül az Egyetem alaptevékenységének, ezért a felnőttképzési tevékenységek körébe sorolandó.
Az Egyetem alapító okirata, valamint vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján köteles ellátni a közszolgálati tisztviselők képzését és továbbképzését, ezért szükséges e tevékenység alaptevékenységként történő rögzítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényben (a továbbiakban: NKE tv.).
22. §
Az NKE tv. 36. § (4) bekezdés f) pontja a vezetői állományra szűkíti a vezényelteknek adható illetménykiegészítés lehetőségét, amelyet javasolt a nem vezetői állományra is kiterjeszteni.23. §
A pontosító javaslat célja az Egyetem költségvetésének jóváhagyása vonatkozásában az elemi költségvetés jóváhagyásának elvégezése, valamint a pénzügyőri státuszon adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban álló hallgatókra vonatkozó egységes fogalomhasználat megteremtése.Az Egyetem olyan képzéseket is folytat, melyek nem tartoznak az államtudományi és közigazgatási, a rendészeti, a katonai, a nemzetbiztonsági, vagy a nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatás körébe, azonban szükséges feltételeket előírni a képzések sajátosságaira figyelemmel.
A javaslat kiterjeszti továbbá azok körét, akik más jogviszonyuk mellett az Egyetemen közalkalmazotti jogviszony keretében munkakört, vezetői beosztást tölthetnek be.
24. §
A § hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.25. §
Technikai jellegű, szövegpontosító javaslat.26. §
A felsőoktatási intézményeknél a fenntartóváltással egyidejűleg működési modellváltásra is sor került, az érintett felsőoktatási intézmények kikerültek a költségvetési gazdálkodási és beszámolási rendszeréből. E működési modellváltás sajátos jogutódlással történt, ugyanakkor arra közvetlenül nem alkalmazhatóak a jogi személyek átalakulására, azon belül a vagyonmérlegekre vonatkozó előírások. Ennek következtében a fenntartóváltást megelőző saját tőkestruktúra került átvezetésre a fenntartóváltást követő nyitó adatként, esetenként negatív tőketartalékot, és negatív eredménytartalékot eredményezve.Tekintettel arra, hogy a számvitelről szóló törvény előírása szerint a tőketartalék negatív nem lehet (szemben a korábbi költségvetési gazdálkodás szerinti számvitelben kimutatott tőkeváltozással), valamint arra, hogy célszerű megteremteni a lehetőségét a korábbi időszak negatív eredménytartaléka megszüntetésének is, indokolt a javasolt kiegészítő rendelkezés beiktatása az átmeneti rendelkezések közé.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok az érintett felsőoktatási intézményeknek fenntartói és tulajdonosai is egyben. E felsőoktatási intézmények jelentős vagyonnal rendelkeznek, amelyet indokolt valamilyen formában az alapítvány számviteli beszámolójában is megjeleníteni. Tekintettel azonban arra, hogy a felsőoktatási intézményekben lévő tulajdon nem feleltethető meg a klasszikus tulajdoni részesedéseknek, erről a modellváltó egyetemek tekintetében indokolt külön rendelkezni. A módosítás a kimutatandó részesedés értékére vonatkozóan is sajátos szabályt fogalmaz meg, amikor a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány beszámolójának mérlegében kimutatandó részesedés mindenkori értékét az egyetem azonos mérlegfordulónapra vonatkozó beszámolójának mérlegében kimutatott saját tőke értékéhez köti.
A törvénymódosítás nem érinti az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört, és nem függ össze a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: a KEKVA tv.) szerint ellátott közfeladat lényeges tartalmával.
27. §
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által ellátott közfeladatok közül számottevő jelentőséggel bír az oktatási és tehetséggondozási tevékenység. Indokolt tehát az Nftv. e rendelkezését a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra tekintettel módosítani.A törvénymódosítás nem érinti az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört, és nem függ össze a KEKVA tv. szerint ellátott közfeladat lényeges tartalmával.
28. §
Technikai jellegű, szövegpontosító javaslat.29. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 2022. január 1-jétől hatályos 36. § (2) bekezdése és 54. §-a szerint önálló tevékenység keretében állatorvosi tevékenység folytatására az az állatorvos jogosult, aki legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és e szabályt a 2017., 2018., 2019., 2020. és 2021. évben állatorvosi diplomát szerzett állatorvos vonatkozásában a diploma megszerzésének évét követő hatodik év első napjától kell alkalmazni. Jelen javaslat az 54. § rendelkezéseit felváltva úgy rendelkezik, hogy a már praxissal (önálló rendelővel) rendelkező állatorvosokra ad átmenetet úgy, hogy az 5 éves szakmai gyakorlatra vonatkozó rendelkezést a tevékenység megkezdésének évét követő hatodik év első napjától, a 36. § (3) bekezdése szerinti szakmai előmenetelre vonatkozó rendelkezést 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.30. §, 2. melléklet
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményrendszerére vonatkozó új szabályozás elfogadásakor a Kormány döntött arról, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak esetében 2019-ben 20%-os, majd azt követően 3 éven keresztül (2020., 2021., 2022. évek) évenként további 5-5%-os béremelést lát szükségesnek. A 20%-os emelés bértömegre vetítetten történt. Az elmúlt években a törvényi szintű szabályozás a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosításával történt. A Hszt. 12. melléklete tartalmazza az alsó és felső illetményhatárokat, amelyeken belül a munkáltató megállapítja az illetményt. A jelen módosítás a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak részére 2022. évre megállapítandó 5 % mértékű illetményemelés törvényi alapjának megteremtését tartalmazza.A módosítás munkaköri kategóriánként tartalmazza a rendvédelmi alkalmazottakat megillető illetmény emelt határait.
31. §
Jogtechnikai és koherenciát biztosító módosításra kerül sor.32. §
Az egyetemi modellváltás miatt szükségessé vált jogszabályi módosítás a határon túli hallgatók egészségügyi jogosultságát rendezi.33. §
Jogtechnikai pontosítás. Az MMA tv. 7. § (8) bekezdésében rögzített, az általános tagfelvételre vonatkozó közgyűlési döntéshozatalról szóló rendelkezések - csakúgy, mint a 7. § (4)-(7) bekezdése - nem alkalmazandók a Nemzet Művésze címet viselő személyek egyszerűsített eljárásban való rendes tagi felvétele során. A 7. § (8) bekezdésének rendelkezése helyett a 7. § (9) bekezdésében rögzített, speciális szabályt kell alkalmazni, miszerint a közgyűlés dönt az elé terjesztett jelöltek rendes taggá választásáról titkos szavazással, egyszerű többséggel, és a rendes tagi jogviszony kezdőnapja a megválasztást követő nap lesz.A javaslat a Módtv. kihirdetett, de csak 2022. november 5-én hatályba lépő rendelkezését igazítja ki a szabályozási cél elérése érdekében.
34. §
Jogtechnikai pontosítás, a Módtv. 38. § hatályba nem lépése okán szükséges.35. §
A javaslat a Módtv. kihirdetett, 2022. november 5-én hatályba léptetni tervezett átmeneti rendelkezésének hatályba nem lépéséről rendelkezik, és szorosan összefügg a 21. §-sal. Ekként -mivel a szabályozás célja másképp nem érhető el - a hatályba nem lépő átmeneti rendelkezés helyett az átmeneti időszakra vonatkozó szabály újbóli megállapítására kerül sor.36. §, 3. melléklet
A KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázat pontosításra kerül, illetve kiegészül az MKA által ellátott új feladatokkal, illetve a Petőfi Kulturális Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogutódlására tekintettel.37. §, 39. §, 4. melléklet
A javaslat szerint nyíregyházi és szolnoki ingatlanok kerülnek a PKÜ tulajdonába, melyek könnyűzenei kreatív házak megvalósításának helyszínéül fognak szolgálni.38. §
A Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság átalakulásával kapcsolatban az általános jogutódlás törvényi rendelkezéssel történő kimondása magánjogi szempontból nem feltétlenül szükséges, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:39. §-ára figyelemmel. Közjogi szempontból ugyanakkor - az átalakulás, az egyesülés, szétválás során a gazdasági társaság széleskörű döntési kompetenciájára, a szervezeti változások nyomon követhetőségére, valamint a gazdasági társaságot a KEKVA tv. alapján megillető kedvezményekre figyelemmel - a jogbiztonság követelményét szem előtt tartva indokolt azon jogi személy kifejezett nevesítése, amely a jogelőd társaság jogutódjává válik.40. §
Szövegcserés módosító rendelkezés.41. §
Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény 92. §-ának hatályba nem lépése okán szükséges jogtechnikai pontosítás.42. §
A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény 54. §-ának újraszövegezése miatt szükséges hatályvesztő rendelkezés.43-45. §, 5. melléklet
A magyar állam 1/1 arányú tulajdonában és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, Gárdony belterület, 5437 hrsz.-ú, kivett üdülőépület, udvar megnevezésű, 6356 m2 területnagyságú (természetben 2484 Gárdony, Üdülők útja 27. alatt található) ingatlan alkalmas a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásához kapcsolódóan szálláshelyként történő működtetésre. Ezzel orvosolható lenne a konferenciák, művészeti fesztiválok idején megtapasztalt folyamatos szálláshiány.A magyar állam 1/1 arányú tulajdonában álló és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében lévő Velence, belterület 4477/1 helyrajzi számú, kivett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan a javaslat alapján ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány tulajdonába kerül, amely a Velencei-tavi Kistérségért Alapítvánnyal közösen, a Velencei-tó flóráját és faunáját bemutató "erdei" iskolát és - együttműködésben a Velencei Vízi Sport Clubbal (VVSC) - ifjúsági sportbázist működtet majd a területen.
46. §
Hatályba léptető rendelkezés.47. §
Sarkalatossági záradék.