T/17440. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról

adozona.hu

T/17440. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Oktatásügy
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2021.11.03
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 99/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az 5. § (1) bekezdés f) pontjának az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Mód2tv.) megállapított rendelkezését alkalmazni kell a Mód2tv. hatálybalépésekor az állami adóhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is."
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés ...

Csak a jogszabály szövegének mutatása

T/17440. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról

2021. évi CXLVII. törvény az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

2. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés f) pontjában az "alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány" szövegrész helyébe az "alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény" szöveg lép.

2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

3. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 60. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"h) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
i) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

4. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 8. § (7) bekezdés c) pontjában a "támogatásának" szövegrész helyébe az "ellátásának" szöveg,
b) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a "keresetpótló juttatással" szövegrész helyébe az "alaprész terhére nyújtott támogatásokkal" szöveg,
c) 40. § (2) bekezdés e) pontjában az "Alap társfinanszírozásával" szövegrész helyébe az "Alap, valamint az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban együtt: ESZA) társfinanszírozásával" szöveg,
d) 41/A. § (9) bekezdésében az "A foglalkoztatást elősegítő támogatással, valamint az" szövegrész helyébe az "Az" szöveg és az "a kérelmező, pályázó" szövegrész helyébe az "az" szöveg,
e) 57/A. § (13) bekezdésében az "Európai Szociális Alap" szövegrész helyébe az "ESZA" szöveg,
f) "Az Európai Szociális Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevő személyek adatbázisa" alcím címében az "Európai Szociális Alap" szövegrész helyébe az "ESZA" szöveg,
g) 57/D. § (2) bekezdésében a "rendeletében" szövegrész helyébe a "rendeletben és az (EU) 2021/1057 rendeletben" szöveg,
h) 57/D. § (2a) bekezdésében az "Európai Szociális Alap" szövegrész helyébe az "ESZA" szöveg,
i) 57/D. § (5) bekezdésében a "közötti európai" szövegrész helyébe a "közötti, az Európai Szociális Alap Plusznak a 2021-2027 közötti európai" szöveg,
j) 58. § (5) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg,
k) 58. § (5) bekezdés k) pontjában a "sor- vagy" szövegrész helyébe az "önkéntes" szöveg és a "szolgálatot, továbbá polgári" szövegrész helyébe a "szolgálat keretében tényleges" szöveg,
l) 58. § (5) bekezdés w) pontjában a "2014-2020 közötti programozási időszakban az Európai Szociális Alapból" szövegrész helyébe az "az ESZA-ból" szöveg
lép.

5. §

Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
a) 8. § (6) bekezdés a) és b) pontja,
b) 8. § (7) bekezdés a) pontja,
c) 8. § (7) bekezdés b) pontjában a "mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket," szövegrész,
d) 39. § (2) bekezdés i) pontja,
e) 39. § (9) bekezdése,
f) 39/C. § (1) bekezdés k) pontjában az "az 1927/2006 EK rendelet alapján" szövegrész,
g) 54/A. § (1) bekezdésében az "a felhatalmazása alapján kiadott" szövegrész,
h) 56/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "8. § (6) bekezdés b) pontját, valamint a" szövegrész,
i) 57/D. § (1) bekezdés e) pontja, j) 58. § (8) bekezdés f) és g) pontja.

3. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

6. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - rendeletben határozza meg
a felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet végző közalkalmazottak tekintetében]
"dc) az illetménytöbblet mértékét és juttatásának szabályait,"

4. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

7. §

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az eljáró hatóságnak a VII-IX/B. Fejezet szerinti eljárásában az ügyintézési határideje harminc nap."

8. §

Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 9. § (2) bekezdésében a " , valamint a VII-IX/B. Fejezet" szövegrész.

5. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

9. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 35/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A 64. § (4a) bekezdése szempontjából pedagógus szakképzettséggel rendelkezőnek tekintendő
a) a bevett egyház és azok belső egyházi jogi személyei által munkaviszonyban foglalkoztatott hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő, továbbá
b) az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató,
a 32. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő személy."

6. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

10. §

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 19. pont c) alpontjában a "személy a" szövegrész helyébe a "személy, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény a" szöveg lép.

7. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. CCIV. törvény módosítása

11. §

(1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A felsőoktatási intézmény
a) székhelyének településén, valamint székhelyének településén kívüli telephelyének településén,
b) megállapodás alapján közösségi felsőoktatási képzési központ településén,
c) a 78. § (1) bekezdésében meghatározott esetben székhelyen kívüli képzési hely településén,
d) fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján más felsőoktatási intézmény székhelyének, telephelyének településén, továbbá
e) szakirányú továbbképzés esetén székhelyén kívüli képzési hely településén is
folytathat tevékenységet."
(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők.
(3a) A felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény vagy szakképző intézmény - a felsőoktatási intézmény alapító okiratának ilyen rendelkezése esetén - a felsőoktatási intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működhet."
(3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) A (3) bekezdés szerinti intézményi központra és a (3a) bekezdés szerinti köznevelési intézményre és szakképző intézményre a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) a fenntartói jogok gyakorlására a 4. § (2) és (4) bekezdése alapján jogosult személy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerint dönt a köznevelési intézmény tekintetében, a szakképzésről szóló 2011. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) szerint dönt a szakképző intézmény tekintetében annak létesítéséről, nevének megállapításáról, átszervezéséről, átalakításáról, fenntartói jogának átadásáról, megszüntetéséről,
b) a köznevelési intézmény az oktatási hivatal, a szakképző intézmény a szakképzési államigazgatási szerv általi nyilvántartásba vétellel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg,
c) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében - a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével - a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat,
d) a felsőoktatási intézmény és a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény között nem keletkezhet magánjogi kötelem, és egymással szemben bármilyen igény, szankció sem bírói, sem más úton nem érvényesíthető,
e) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény a felsőoktatási intézményen kívüli harmadik személyek irányában jogszabályban meghatározott korlátozásokkal szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket,
f) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény kötelezettségeiért a felsőoktatási intézmény áll helyt,
g) a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény az általa vállalt kötelezettségek tekintetében csak a felsőoktatási intézménnyel együtt perelhető, a köznevelési intézmény, illetve a szakképző intézmény által indított perbe a felsőoktatási intézmény beavatkozhat."

12. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Az a nem magyar állampolgár, aki általános orvos szakon oklevelet szerzett és a doktori képzés képzési és kutatási szakaszát az általános orvos szakon fennálló hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyéni felkészülőként teljesítette, valamint a komplex vizsga mellett az egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény által meghatározott külön feltételnek, a komplex vizsgához társuló dolgozatkészítési és védési kötelezettségnek is eleget tett, külföldön a képzési területre utaló doktori cím használatára jogosult. A cím rövidített jelölése: Dr. med."

13. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 53. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A doktori képzésbe olyan módon is bekapcsolódhat a hallgató, hogy mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó tanévének tanulmányaival párhuzamosan doktori képzés részét képező felkészülésben is részt vesz, feltéve, hogy a hallgató a mesterszakos oklevele megszerzését követően teljesíti a felvétel követelményeit is. A felvételi döntéssel egyidejűleg - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján - a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerülnek."

14. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 16a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"16a. képzési hely: a 14. § (2a) bekezdésében meghatározott hely települése;"

15. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

16. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 15. § (1) bekezdésében a "kiadott" szövegrész helyébe a "közzétett" szöveg,
b) 18. § (4) bekezdésében az "alaprendszerek számára a tanulmányi" szövegrész helyébe az "alaprendszerek és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerek számára a kapcsolódó statisztikai adatokkal együtt a tanulmányi" szöveg,
c) 18. § (4) bekezdésében az "a szakképzésről szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az Szkt.-ban" szöveg,
d) 19. § (2) bekezdésében a "kérelemre" szövegrész helyébe az "a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikusan előterjesztett kérelmére" szöveg,
e) 19. § (4) bekezdésében a "szerv elektronikus" szövegrész helyébe a "szerv a tanulmányi rendszeren keresztül elektronikus" szöveg,
f) 33. § (3) bekezdésében a "bekezdésében kell" szövegrész helyébe a "bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell" szöveg,
g) 42. § (2) bekezdésében a "teljesítményről igazolást" szövegrész helyébe a "teljesítményről a tanulmányi rendszeréből a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó igazolást" szöveg,
h) 42. § (8) bekezdésében a "volt hallgató" szövegrész helyébe a "korábban hallgatói jogviszonnyal rendelkező személy" szöveg,
i) 43. § (1) bekezdésében a "részesüljön." szövegrész helyébe a "részesüljön, továbbá ügyintézési célból az intézménnyel a tanulmányi rendszeren keresztül elsősorban elektronikusan tarthassa a kapcsolatot és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az intézmény által kiállított dokumentumait elektronikusan, hitelesített formában is megkaphassa és ezeket tetszőleges számban letölthesse a tanulmányi rendszerből." szöveg,
j) 49. § (4) bekezdésében az "intézmény ajánlott" szövegrész helyébe az "intézmény tanulmányi rendszerében ajánlott" szöveg,
k) 49. § (5) bekezdésében az "előírt" szövegrész helyébe a "tárgyleírásában előírt" szöveg és az "az összevetett" szövegrész helyébe az "a tárgyleírások alapján összevetett" szöveg,
l) 49. § (6a) bekezdésében a "rendszeren keresztül" szövegrész helyébe a "rendszerében" szöveg,
m) 51. § (5) bekezdésében az "illetőleg" szövegrész helyébe az "illetve" szöveg,
n) 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "Doktori Tanácsot," szövegrész helyébe a "Doktori Tanácsot, továbbá" szöveg,
o) 103. § (1) bekezdésében a "vezetője főigazgató" szövegrész helyébe a "vezetője a főigazgató" szöveg,
p) 108. § 24. pontjában az "amely meghatározott" szövegrész helyébe az "amely a tárgyleírás alapján meghatározott" szöveg,
q) 108. § 43 a. pontjában a "nyilvántartásához, a" szövegrész helyébe a "nyilvántartásához, az elektronikus dokumentumok, a tárgyleírások, a mintatantervek, a kreditátviteli bizottság döntéseinek hiteles nyilvántartásához és változás követéséhez, a" szöveg,
r) 110. § (3) bekezdés d) pontjában a "szabályokat." szövegrész helyébe a "szabályokat," szöveg,
s) 114/B. §-ában a "2021. december" szövegrész helyébe a "2022. december" szöveg és a "2024/2025-ös" szövegrész helyébe a "2025/2026-os" szöveg
lép.

17. §

Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 14. § (4) bekezdése,
b) 42. § (2) bekezdésében a "felsőfokú végzettségű" szövegrész,
c) 67. § (1) bekezdés b) pontjában a "továbbá" szövegrész.

8. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

18. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - csak az végezhet, aki
a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal,
d) a Kormány rendeletében meghatározott továbbképzésen részt vett, valamint eredményes vizsgát tett, és
e) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek."

19. §

(1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a felnőttképző
a) részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést szervez, illetve részére a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendeletben meghatározott Diákhitel szervezet (a továbbiakban: Diákhitel szervezet) kötött felhasználású képzési hitelt folyósít, vagy a vele felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben résztvevő személy részére a Diákhitel szervezet szabad felhasználású képzési hitelt folyósít, és az ellenőrzés során nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatással érintett képzést a támogatással - ideértve a képzési hitelt is - érintett képzésben résztvevők vonatkozásában ténylegesen és a 15. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak megfelelő tartalommal lefolytatta, vagy
b) a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el,
a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén, illetve az a) pont szerinti esetben két - évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki."
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik."
(3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 20. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye."

20. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
" VIII. Fejezet
A FELNŐTTKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

12. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

23. §
Az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.
24. §
A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
a) képzési hitelt, illetve
b) ösztöndíjat
vehet igénybe.
13. Képzési hitel
25. §
(1) A képzésben részt vevő személy számára - kormányrendeletben meghatározottak szerint - az állam a Diákhitel szervezet útján biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.
(2) A képzési hitel a felnőttképzővel
a) a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, legalább három hónapos képzési időt meghaladó szakmai oktatásra, illetve szakmai képzésre vagy
b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre
létrejött felnőttképzési jogviszonyhoz kapcsolódóan a képzési díj finanszírozására, a szakmai oktatással, illetve a szakmai képzéssel összefüggő költségek finanszírozására vehető igénybe.
(3) Képzési hitel akkor igényelhető, ha a képzésben részt vevő személy
a) magyar állampolgár, menekültként elismert, bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény alapján állandó tartózkodásra jogosult személy vagy annak családtagja,
b) lakóhelyét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentette,
c) a hitelkérelem benyújtásakor a 18. életévét betöltötte, de az 55. életévét nem töltötte be,
d) büntetlen előéletű,
e) a hitelkérelem benyújtásakor nincs
ea) érvényes, azonos hitelcélú felhasználást biztosító hallgatói hitel- vagy kölcsönszerződése a Diákhitel szervezettel, és
eb) az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása, valamint
f) a hitelkérelem benyújtását megelőző
fa) két évben legalább 180 napig a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a szerint biztosítottként szerepelt, illetve a Tbj. 4. § 11. pontja szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősült, vagy kereső tevékenysége alapján valamely másik állam vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott, vagy
fb) hat hónapban köznevelési intézménnyel tanulói jogviszonyban, szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban vagy felnőttképzési jogviszonyban, illetve felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban állt.
(4) Azt a tényt, hogy a képzésben részt vevő személy büntetlen előéletű, a hitelkérelem benyújtásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja. A hitelkérelemhez kapcsolódóan megismert adatokat a Diákhitel szervezet a jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzéséhez szükséges ideig kezeli."

21. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)
"e) az ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a képzési hitel igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait,"

22. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 16. alcíme a következő 31. §-sal egészül ki:
"31. §
E törvénynek az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi .... törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint nyilvántartásba vett és 2022. január 1-jén a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő azon felnőttképzési szakértőnek, aki nem felel meg e törvénynek a Módtv2. -vel megállapított 6. § (2) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek, a 2022. január 1 -jét követő első továbbképzési időszak végéig kell teljesítenie azt."

23. §

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény
a) 8. § (3a) bekezdésében a "nyilvántartásba." szövegrész helyébe a "nyilvántartásba, ide nem értve azt az esetet, ha a szakértő törlésére a továbbképzési kötelezettség nem teljesítése miatt került sor." szöveg,
b) 25. § (4) bekezdésében az "Azt" szövegrész helyébe az "A képzési hitel tekintetében a jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet központi kormányzati szolgáltatási busz használatával vagy a nyilvántartást vezető szerv megkeresése útján ellenőrzi. Azt" szöveg
lép.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

24. §

Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 46. § (2) bekezdésében a "folytatólagosan" szövegrész.

10. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

25. §

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában a "személy, az" szövegrész helyébe a "személy, a felsőoktatási intézmény, az" szöveg lép.

11. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

26. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 3/A. § (2) bekezdés 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki:
[Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv oktatási azonosító számot ad annak az oktatási azonosító számmal még nem rendelkező természetes személynek, aki
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján]
"k) köznevelési intézményben hit- és erkölcstanoktatási, fakultatív hitoktatási, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittanoktatási feladatokat lát el."

27. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakrendszer személyes adatokat tartalmazó alrendszerei:]
"p) a hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató személyek nyilvántartása."

28. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. §
Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása és ellenőrzése céljából az egészségügyi államigazgatási szerv által működtetett ágazatközi központi kiszolgáló rendszerből származó adatokat továbbítja az INYR-ből a központi családtámogatási szerv részére a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról."

29. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
12. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

30. §

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a szakképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, és a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerinti szakértő kirendelése kötelező."

31. §

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény a következő 109/B. §-sal egészül ki:
"109/B. §
[A képzési hitel]
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára a szakmai oktatásra, illetve a szakmai képzésre a szakképző intézménnyel létrejött tanulói jogviszonyához vagy felnőttképzési jogviszonyához kapcsolódóan az állam - jogszabályban meghatározottak szerint - biztosítja a képzési hitel igénybevételének lehetőségét. A képzési hitelre - az e §-ban meghatározott eltéréssel -az Fktv. 26. §-át kell alkalmazni azzal, hogy képzésben részt vevő személy alatt a tanulót is, felnőttképző alatt a szakképző intézményt kell érteni."

32. §

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 114. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) A szakképző intézmény a tanulmányi kötelezettség teljesítésének biztosítása és ellenőrzése céljából kezeli a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakképzési munkaszerződéssel összefüggésben keletkezett és az állami adó- és vámhatóság által számára átadott adatát. Ezzel összefüggésben az állami adó- és vámhatóság a szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 1., 3-5, 9., 14. és - ha rendelkezésre áll, a heti munkaidő tartama kivételével - 15. pontjában meghatározott adatokat a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy adóazonosító jelének összevetése útján - az e törvényben vagy a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a szakképzés irányításával és ellenőrzésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátása céljából - a szakképzési államigazgatási szerv részére a szakképzés információs rendszerébe átadja. Az állami adó- és vámhatóság az adatszolgáltatást havonta, a bevallásra előírt határidőt követő hónap tizedik napjáig teljesíti."

33. §

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
a) 13. § (3a) bekezdésében a "kötelező." szövegrész helyébe a "kötelező. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az igazgatási szolgáltatási díj a szakképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele." szöveg,
b) 27. § (3) bekezdésében a "megállapodás ilyen" szövegrész helyébe a "megállapodás vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 20. § -a szerinti közfeladat-finanszírozási szerződés ilyen" szöveg,
c) 59. § (2) bekezdésében a "szorgalmi időszakon" szövegrész helyébe a "tanítási éven" szöveg,
d) 77. § (2) bekezdésében a "szorgalmi időszakban" szövegrész helyébe a "tanítási évben" szöveg,
e) 107. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a "megállapodással rendelkező" szövegrész helyébe a "megállapodással vagy az Nkt. 88. § (6) bekezdése szerinti szakképzési megállapodással rendelkező" szöveg,
f) 110. § (1) bekezdésében az "ösztöndíj," szövegrész helyébe az "ösztöndíj és" szöveg,
g) 123. § (2) bekezdés 3. pontjában a "rendjét," szövegrész helyébe a "rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőket és a szakértői szakvélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét," szöveg,
h) 123. § (2) bekezdés 30. pontjában az "igénybevételének feltételeit," szövegrész helyébe az "igénybevételének részletes feltételeit és eljárási szabályait, a hitelszerződés megkötésének, a képzési hitel kamata meghatározásának, igénylésének, folyósításának, törlesztésének, előtörlesztésének, támogatásának, záró elszámolásának, megszűnésének, továbbá felmondásának részletes szabályait, valamint a képzési hitelrendszer működtetésének részletes szabályait," szöveg,
i) 123. § (2) bekezdés 39b. pontjában a "vélemény" szövegrész helyébe a "szakvélemény" szöveg,
j) 123. § (3) bekezdésében az "a 96. §" szövegrész helyébe az "a 13. § (3a) bekezdése és a 96. §" szöveg,
k) 127. § (2) bekezdésében a "keretösszege 2024." szövegrész helyébe a "keretösszege - ha sarkalatos törvényből más nem következik - 2024." szöveg,
l) 128. § (5a) bekezdésében az "(a továbbiakban: MódTv1.) megállapított" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: MódTv1.), valamint az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított" szöveg és a "(3a)" szövegrész helyébe a "(2)-(3a)" szöveg
lép.

34. §

Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
a) 110. § (1) bekezdésében az "és támogatás" szövegrész,
b) 123. § (2) bekezdés 40a. pontja,
c) 128. § (6) bekezdése.

13. A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény módosítása

35. §

A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 3. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
"(13) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. § (1) bekezdése alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a Sopron, külterület 0636/2 és a Sopron, belterület 9401/1 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, alapítói vagyoni juttatásként az induló tőke növelése érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni."

36. §

A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. §
(1) A 3. § (13) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében a 3. § (13) bekezdése hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét - kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A 3. § (13) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg."

37. §

A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény 7. § (2) bekezdésében a "(9) és (12)" szövegrész helyébe a "(9), (12) és (13)" szöveg lép.

14. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

38. §

A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat B:3 mezőjében a "15,25%" szövegrész helyébe a "15,2%" szöveg lép.

15. Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény módosítása

39. §

Az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény
a) 3/A. § (2) bekezdésében az "átvezetéssel -" szövegrész helyébe az "átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az indulótőke növelése érdekében -" szöveg,
b) 3/B. § (3) bekezdésében a "Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg
lép.

40. §

Hatályát veszti az Universitas Miskolcinensis Alapítványról, az Universitas Miskolcinensis Alapítvány és a Miskolci Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXIX. törvény 3/B. § (2) bekezdésében az "és (3)" szövegrész.

16. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény módosítása

41. §

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az állami foglalkoztatási szerv munkaerő-piaci program keretében az (1) bekezdésben foglaltakon túl foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújthat a munkaerő-piaci programban résztvevőnek a foglalkoztatás elősegítése érdekében."

42. §

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 15. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"e) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

17. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása

43. §

44. §

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján - az Egyetem közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság szétválását követően a Cegléd, Sarród, Érd és Budapest központi telephelyen tevékenységet folytató kiválással létrejött jogutód nonprofit gazdasági társaságban az állam tulajdonában álló üzletrészeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni."

45. §

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény
a) 4. § (9) bekezdésében a "meghatározott állami" szövegrész helyébe a "felsorolt állami" szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében a "felsorolt egyes" szövegrész helyébe a "meghatározott egyes" szöveg,
c) 10. §-ában az "és (12)" szövegrész helyébe a " , (12) és (19)" szöveg,
d) 12. §-ában az "A 6. § (3) bekezdése, a 3. melléklet" szövegrész helyébe az "A 4. § (9) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 6. § (3) bekezdése, a 7. § (1) bekezdése, a 3. melléklet" szöveg
lép.

18. A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény módosítása

46. §

A Pannon Egyetemért Alapítványról, a Pannon Egyetemért Alapítvány és a Pannon Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CLVIII. törvény
a) 3. § (1) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a " , valamint" szöveg,
b) 4. § (1) bekezdésében a "bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak" szövegrész helyébe a "bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése" szöveg
lép.

19. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

47. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

48. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény
a) 5. § (2) bekezdésében a "biztosítása," szövegrész helyébe a "biztosítása, nemzetstratégiai és társadalomvédelmi tevékenysége" szöveg,
b) 12. § (2) bekezdésében a "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "e §" szöveg,
lép.

20. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása

49. §

A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 5. § (4) bekezdésében a "közfeladat ellátására" szövegrész helyébe a "közfeladat-ellátásra" szöveg lép.

21. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása

50. §

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény 5. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet feladatellátását szolgáló, a közfeladat-ellátáshoz szükséges ingó vagyontárgyak az Egyetem tulajdonába kerülnek."

51. §

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény
a) 5. § (4) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3) és (3a) bekezdés" szöveg,
b) 5. § (7) bekezdésében a "(3) bekezdés" szövegrész helyébe a "(3) és (3a) bekezdés" szöveg,
c) 5. § (8) bekezdésében a "különválását" szövegrész helyébe a "szétválását" szöveg,
d) 8. §-ában az "(5)," szövegrész helyébe a "(3a), (5)," szöveg
lép.

22. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény módosítása

52. §

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
"3/A. §
Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. alapján az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, továbbá közfeladata ellátásának érdekében az 1/A. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részesedéseket (a továbbiakban: részvények), az 1/B. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló befektetési jegyeket (a továbbiakban: befektetési jegyek), továbbá az 1/C. mellékletben meghatározott programvégrehajtási és -finanszírozási, valamint támogatási szerződések alapján fennálló követeléseket (a továbbiakban: követelések) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően - az Alapítvány tulajdonába kell adni, illetve a követeléseket az Alapítvány részére át kell adni. Az 1/C. mellékletben szereplő szerződések szerinti jogviszonyba a Pénzügyminisztérium helyébe az Alapítvány lép."

53. §

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:
"3/B. §
A részvények és befektetési jegyek tulajdonba adásáról, továbbá a követelések átruházásáról az Alapítvány alapító okiratának módosításával a miniszter rendelkezik. A tulajdonba adás és átruházás végrehajtása során az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére."

54. §

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 2. alcíme a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:
"4/A. §
(1) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott részvényeket vagy befektetési jegyeket elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.
(2) A (2) bekezdésben meghatározott vételi jog biztosítására az államot elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.
(3) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a részvények és a befektetési jegyek tulajdonjoga az államra száll vissza.
(4) Az Alapítvány nem jogosult az átadott követeléseket harmadik félre átruházni.
(5) Az Alapítvány az átadott követelések megtérüléséből származó pénzeszközöket a követelések alapjául szolgáló szerződésekben szereplő tőkeprogramok céljaival összhangban lévő befektetési politikával rendelkező tőkealapok finanszírozására vagy a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok megvalósítására köteles fordítani.
(6) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az állam válik a követelések jogosultjává.
4/B. §
(1) Az 1/D. mellékletben szereplő ingatlanokat a magyar állam tulajdonszerzését követően alapítói vagyoni juttatásként induló tőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázatában meghatározott közfeladata ellátása érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az 1/D. mellékletben szereplő ingatlanok tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg. "

55. §

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 2. alcíme a következő 4/C. §-sal egészül ki:
"4/C. §
Az 1/D. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló miniszter készíti el és köti meg."

56. §

(1) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 1. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(2) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény az 5. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.
(3) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 6. melléklet szerinti 1/B. melléklettel egészül ki.
(4) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 7. melléklet szerinti 1/C. melléklettel egészül ki.
(5) A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény a 8. melléklet szerinti 1/D. melléklettel egészül ki.

57. §

23. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása

58. §

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg, azzal a kivétellel, hogy az 1. melléklet 6. pontja szerinti ingatlan szovjet katonai bázisként történt használata időszakában bekövetkezett környezeti károk mentesítése, valamint az ennek kapcsán keletkezett környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése a magyar állam kötelezettsége."

59. §

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény 5. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Egyetem közérdekű céljainak megvalósítása, valamint a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a KAÁLI REK Reprodukciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonban álló üzletrészét ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni annak kötelezettségével, hogy a tulajdonba adást követő hat hónapon belül az Egyetem a KAÁLI REK Reprodukciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaságot megszünteti azzal, hogy a feladatait az Egyetem látja el. Az Egyetem első alkalommal a 2021. üzleti év után járó osztalékra jogosult."

60. §

A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény
a) 1. mellékletében foglalt táblázat D:7 mezőjében a "körforgalom" szövegrész helyébe a "közforgalom" szöveg,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat D:8 mezőjében a "körforgalom" szövegrész helyébe a "közforgalom" szöveg
lép.

24. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása

61. §

A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj -Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/A. §-sal egészül ki:
"2/A. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, az állami tulajdonban lévő, 3. melléklet szerinti ingatlanokat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) alapítói vagyoni juttatásként az induló tőke növelése érdekében, ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az Alapítvány az ingatlanokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 2/B. § (1) bekezdése szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.
(3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a 3. melléklet szerinti ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, a közfeladat-ellátáshoz szükséges ingóságok - a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével - az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. § (4) bekezdése szerinti értékkel."

62. §

A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj -Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/B. §-sal egészül ki:
"2/B. §
(1) A 2/A. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(2) A 3. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a 2/A. § hatálybalépésének napjától a miniszter gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket. A miniszter tulajdonosi joggyakorlói minőségét - kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni."

63. §

A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj -Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 2. alcíme a következő 2/C. §-sal egészül ki:
"2/C. §
A Tiszavasvári belterület 6556 és a Tokaj belterület 594/35 és 594/37 helyrajzi számú ingatlanokhoz funkcionálisan kapcsolódó, közfeladat-ellátáshoz szükséges ingóságok a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

64. §

65. §

66. §

A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 6. §-ában az "a 3. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 4. §, a 7. §, valamint az 1. és a 2. melléklet" szövegrész helyébe az "a 2/A. §, a 2/C. §, a 2/D. §, a 3. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 4. §, a 7. §, valamint az 1-3. melléklet" szöveg lép.

25. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény módosítása

67. §

Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat."

68. §

Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvény 5. § (1) bekezdésében a "(1) és" szövegrész helyébe a "(1), (1a) és" szöveg lép.

26. Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény módosítása

69. §

Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 61. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 48. § 2022. január 1-jén lép hatályba."

70. §

Az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 61. § (3) bekezdésében a "6-8. alcím" szövegrész helyébe a "47. §, a 49. §, a 7. alcím, a 8. alcím" szöveg lép.

27. Záró rendelkezések

71. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 19. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(3) Az 59. § 2021. december 20-án lép hatályba.
(4) A 2. alcím, a 6. alcím, a 11. § (2) és (3) bekezdése, a 12. §, a 15. §, a 16. § c) pontja, a 17. § a) pontja, a 18. §, a 20. §, a 22. §, a 23. § a) pontja, a 10. alcím, a 30-32. §, a 33. § b)-d), f)-i) és k) pontja, a 34. §, a 16. alcím és a 22. alcím, az 1. melléklet és a 4-8. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(5) A 33. § a) és j) pontja 2022. február 1-jén lép hatályba.
(6) A 23. § b) pontja 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

72. §

(1) A 6. alcím, a 43. § és a 67. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 35. §, a 14. alcím, a 39. § a) pontja, a 44. §, a 45. § a) és b) pontja, a 18-20. alcím, az 50. §, az 51. § c) pontja, az 52. §, az 54. §, az 56. §, a 23. alcím, a 61. §, a 63-65. § és a 3-9. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

73. §

(1) A 2. alcím
a) az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) A 4. alcím a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 16. alcím az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet

"1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

"
2. melléklet
1. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 1. melléklete a következő XVI. alcímmel egészül ki:
"XVI. A hit- és erkölcstanoktatásban, a fakultatív hitoktatásban közreműködő, továbbá az egyházi jogi személy vagy annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában nem a saját felekezetnek megfelelő hittant oktató nyilvántartása
A nyilvántartás a tevékenység ellenőrzése finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy:
a) oktatási azonosító számát,
b) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat,
c) munkavégzésének helyét,
d) munkaidejének mértéket,
e) foglalkoztatójának megnevezését,
f) elektronikus levelezési címét.
A nyilvántartásból a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül az adatokat törölni kell."
3. melléklet
1. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezője helyébe a következő mező lép:

2. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat B:10 mezője helyébe a következő mező lép:

4. melléklet
1. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 18. sorral egészül ki:

5. melléklet
"1/A. melléklet
Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú társasági részesedés

"
6. melléklet
"1/B. melléklet
Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú befektetési jegyek

"
7. melléklet
"1/C. melléklet
Az Alapítvány részére átadásra kerülő követelések

"
8. melléklet
"1/D. melléklet
A magyar állam tulajdonszerzését követően az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

"
9. melléklet
"3. melléklet
Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

INDOKOLÁS

Általános indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) és a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fftv.) foglalt módosítások célja, hogy az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról (EGAA) és az 1309/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/691 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EGAA rendelet), valamint az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról és az 1296/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1057 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESZA rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket és technikai módosításokat megállapítsa.
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján szigorítja a felnőttképzési államigazgatási szerv által lefolytatott ellenőrzés eredményeként alkalmazható szankciókat. Ennek során bevezetésre kerül a tevékenység folytatásától való eltiltás figyelmeztetés alkalmazása nélkül azon esetekre, ahol a felnőttképző a képzés lefolytatásához állami támogatást vesz igénybe, vagy a képzésben résztvevők a képzés díját a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság által folyósított képzési hitelből finanszírozzák. A szigorúbb szankció ezen felnőttképzők ellenőrzése során abban az esetben alkalmazható, ha a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe szolgáltatott adatok alapján a felnőttképző a képzést látszólag lefolytatta, a helyszíni ellenőrzés során ugyanakkor nem tudja a jogszabály által előírt dokumentáció bemutatásával igazolni a képzés valós lefolytatását.
Az Fktv. módosítása az állami támogatásokkal való visszaélés elkerülése érdekében a fenti esetben a felnőttképző engedélyének azonnali visszavonását, a felnőttképzők nyilvántartásából való azonnali törlését, a felnőttképzési tevékenység folytatásától két évre történő eltiltást és a közigazgatási bírság kiszabását együttesen teszi lehetővé, mivel ezen esetben enyhébb szankció alkalmazásától, nevezetesen a felnőttképző jogszabályszerű működésre való felszólításától értelemszerűen visszatartó hatás nem várható olyan képzők esetében, amelyek működése feltételezhetően kizárólag az állami támogatások visszaélésszerű igénybevételére irányul és valós felnőttképzési tevékenység nem áll mögötte.
A törvénymódosítások nem érintik az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdésében meghatározott tárgykört és nem függnek össze a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény szerint ellátott közfeladat lényeges tartalmával.

Részletes indokolás

1. §

Átmeneti rendelkezés.

2. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) a teljes személyes illetékmentesség kiterjesztését a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti alapítvány fenntartásában lévő felsőoktatási intézményekre az indokolja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány feladatait az általa fenntartott intézmények által látja el, továbbá az Itv.-ben a közhasznú szervezetek is illetékmentességben részesülnek.

3. §

Az EGAA rendelet és az ESZA rendelet végrehajtásához szükséges jogharmonizációs záradék.

4. §

Szövegcserés módosítások.
A 4. § a) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, mivel az Flt. az álláskeresők tekintetében már nem támogatásról, hanem ellátásról szól.
A 4. § b) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés. Az Fftv. és végrehajtási rendeletei már nem szabályozzák a keresetpótló juttatást, ugyanakkor lehetséges továbbra is, hogy egyes esetekben a foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása során szükséges a postai út és így a postaköltség finanszírozása is.
A 4. § c), i) és l) pontjához:
A 2014-2020-as programozási időszak lezárultával és a 2021-2027-es ciklus indulásával az európai uniós strukturális alapok, köztük a humán befektetést szolgáló Európai Szociális Alap is módosult. A korábbi, az Flt.-ben is hivatkozott Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) megnevezése változott, helyét az Európai Szociális Alap Plusz (a továbbiakban: ESZA+) vette át, így az uniós társfinanszírozású munkaerőpiaci programok jövőbeni, az ESZA mellett az ESZA+ keretében történő finanszírozhatóságának megteremtése, az ESZA kapcsán bevezetett fogalmak és az ESZA keretében megteremtett eljárási szabályok kiterjesztése érdekében indokolt a módosítás.
A 4. § d) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, mivel a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos szabályokat, így a hatásköri és illetékességi szabályokat is 2021. március 1-je óta az Fftv. és végrehajtási rendeletei tartalmazzák.
A 4. § e), f) és h) pontjához:
A módosítás által bevezetett egységes szóhasználattal az eljárási szabályok mind az ESZA, mind az ESZA+ kapcsán alkalmazandóvá válnak.
A 4. § g) pontjához:
Az ESZA+ kapcsán az ESZA rendeletben előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében szükséges a bekezdés kiegészítése az ESZA rendeletre való hivatkozással.
A 4. § j) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, mivel szükséges az egészségügyi szolgálati jogviszony fogalom megjelenítése is az Flt.-ben az ellátások igénybevételéhez.
A 4. § k) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges terminológiai átvezetés, tekintettel arra, hogy már nincs sor- vagy tartalékos katonai szolgálat. Ugyanakkor az Flt. figyelembe veszi más esetekben is, hogy az ügyfél önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében tényleges szolgálatot teljesít-e.

5. §

Hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az 5. § a) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A foglalkoztatási érdekegyeztetést más érdekegyeztetési fórumok váltották fel, valamint az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettség átkerült az Fftv.-be, így indokolatlan a párhuzamos szabályozás.
Az 5. § b) és c) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével, mivel a foglalkoztatási érdekegyeztetést más érdekegyeztetési fórumok váltották fel. Az Fftv. hatálybalépésével az álláskeresőnek felkínált lehetőségek is megváltoztak, annak szabályozása a támogatási szabályok közt nyert elhelyezést.
Az 5. § d) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A rendelkezés egy korábbi szabályozás maradványa, ilyen típusú finanszírozás már nem történik a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapból.
Az 5. § e) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével. A hatályos szabályozás értelmezhetetlen rendelkezést tartalmaz, mivel a felsorolt bevételek beszedése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, így nem is lehet ezzel kapcsolatosan semmilyen kiadása a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapnak.
Az 5. § f) pontjához:
Az EGAA rendelet végrehajtásához szükséges módosítás. Technikai jellegű módosítás, amely az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (a továbbiakban: EGAA) szabályozó új rendelet számának beillesztésével lehetővé teszi az EGAA-ból származó források Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alap bevételei közötti elszámolását a változó jogszabályi környezet mellett is.
Az 5. § g) pontjához:
A megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges az eljárási szabályok pontosítása, mivel az eljárási szabályokon túl a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos rendelkezéseket 2021. március 1-je óta az Fftv. és végrehajtási rendelete tartalmazzák.
Az 5. § h) pontjához:
Az Flt. 8. § (6) bekezdés b) pontjának hatályon kívül helyezése miatt szükséges a vonatkozó hivatkozás hatályon kívül helyezése is.
Az 5. § i) pontjához:
Az ESZA rendelet végrehajtásához szükséges módosítás, az új rendelet ugyanis nem ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget azt érintően, hogy a résztvevő nevel-e 3 évesnél fiatalabb kisgyermeket.
Az 5. § j) pontjához:
A megváltozott jogszabálykörnyezet miatt szükséges módosítás, a kiüresedett rendelkezések hatályon kívül helyezésével, mivel mind az adatrögzítés, adatszolgáltatás, mind a munkaerőigénnyel kapcsolatos szabályok megváltoztak az elmúlt években.

6. §

Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kjt.) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben (a továbbiakban: Nftv.) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az állami felsőoktatási intézményben a Kjt. határozza meg az egyes közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. Jelen Kjt. módosítás megteremti az állami felsőoktatási intézményekben a 15+15%-os béremelés hátterét.

7-8. §

A külföldön szerzett oklevelek elismerésének egyszerűsítése és gyorsítása érdekében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása.

9. §

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott, adott esetben pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező, de az állami iskolákban előírt képesítési feltételeknek megfelelő, nevelő-oktató munkát végző hit- és erkölcstan oktatók - saját választásuk alapján - a pedagógus előmeneteli rendszerben részt vegyenek és címzetes minősítést szerezzenek.

10. §

A § lehetővé teszi, hogy az egyházi jogi személy mellett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és az általa fenntartott felsőoktatási intézmény is vagyonkezelőként kijelölhető lehessen, illetve vele vagyonkezelési szerződés legyen köthető az állam, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében.

11. §

A jogkoherencia elősegítése, amelyet a telephely fogalmának korábbi megváltozása tesz szükségessé.
Továbbá a § a felsőoktatási intézmény tekintetében - a felsőoktatási intézmény szervezetén kívül önállóan működő és gazdálkodó köznevelési intézmény és szakképző intézmény fenntartói modellje mellett - lehetővé teszi a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény olyan fenntartását, amelynek keretében az - hasonlóan a szakképzési centrumokhoz - a felsőoktatási intézmény részeként működik. Ebben az esetben a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény rendelkezik jogi személyiséggel, de jogképessége korlátozott. A § e korlátozott jogképesség tartalmát és terjedelmét állapítja meg.

12. §

Rugalmasabbá, ezáltal külföldi hallgatók számára vonzóbbá válik egészségügyi felsőoktatásunk azáltal, hogy az általános orvosképzésben részt vevők számára a doktori képzés komplex vizsgájáig tartó szakasz, ehhez tartozó dolgozat megvédése esetén, önállóan is értelmezhetővé, elvégezhetővé válik. Az ilyen képzésben az általános orvosi tanulmányokkal párhuzamosan kell részt venni, a végzett hallgató pedig külföldön a képzési területre utaló doktori cím használatára válik jogosulttá.

13. §

A módosítás lehetővé teszi, hogy a mesterképzés utolsó évében a hallgató a doktori képzéshez tartozó krediteket vehessen fel.

14. §

A képzési hely fogalmának meghatározása a jogkoherencia érdekében.

15. §

A Testnevelés Egyetem nevének Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemre történő változtatása.

16. §

Szövegcserés, jogtechnikai módosítások.

17. §

A hatályon kívül helyező rendelkezés elősegíti a részismereti képzés szabályainak rugalmassá tételét, orvosolva, hogy eddig csak felsőfokú végzettséggel rendelkezők vehettek részt részismereti képzésben.

18. §, 22-23. §

A módosítás átalakítja a felnőttképzési szakértői nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeket azzal, hogy már a nyilvántartásba vételhez előírja a kötelező továbbképzés elvégzését és ehhez kapcsolódóan az eredményes vizsga letételét. A hatályos szabályozás erre a nyilvántartásba vételt követően fél évet adott a felnőttképzési szakértőknek, amely a gyakorlati alkalmazás során problémásnak bizonyult. Azon szakértők számára, akik 2022. január 1-jén szerepelnek a nyilvántartásban és még nem tettek eleget továbbképzési kötelezettségüknek, a szabályozás a következő esedékes továbbképzési időszak végéig ad lehetőséget erre.

19. §

A tervezet a felnőttképzők ellenőrzése során alkalmazható szankciókat szigorítva - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban - figyelmeztetés szankció alkalmazásának kizárásával, azonnali hatállyal lehetővé teszi a tevékenységtől való eltiltást olyan felnőttképzők esetében, amelyek költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból szerveznek képzést, illetve amelyek képzéseinek díját a résztvevők a Diákhitel Központ Zrt. által folyósított képzési hitelből finanszírozzák, ugyanakkor tevékenységük mögött nem áll dokumentumokkal igazolható valós felnőttképzési tevékenység.

20-21. §

A módosítás törvényi szintre emeli a képzési hitel igénybevételének legfontosabb - a közelmúltban a visszaélésekre tekintettel szigorított - feltételeit, amelyek jelenleg kormányrendeleti szinten szabályozottak. Ezzel összhangban kerül pontosításra a törvény képzési hitelt érintő felhatalmazó rendelkezése is.

24. §

Jogtechnikai módosításra kerül sor.

25. §

A § a gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban gazdálkodó szervezetnek minősíti a felsőoktatási intézményt. Erre a gyakorlatban abból a szempontból van szükség, hogy a felsőoktatási intézmény részeként működő szakképző intézmény tanulója, képzésben részt vevő személye tekintetében a felsőoktatási intézmény duális képzőhelyként megjelenhessen és pl. egy egészségügyi szakképzés keretében a szakirányú oktatás a szintén a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként működő klinikai központban is végezhető legyen. Ez esetben a szakképzési munkaszerződést ugyanakkor nem a klinikai központtal, hanem a felsőoktatási intézménnyel kell megkötni, tehát a tanuló munkaviszonya a felsőoktatási intézménnyel jön létre és a szakirányú oktatáshoz kapcsolódóan a duális képzőhely által a szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető adókedvezmény érvényesítésére is a felsőoktatási intézmény lesz jogosult.

26-27. §, 29. §

Az érintettek köréből igényként fogalmazódott meg, hogy az állami iskola 1 -8. évfolyamán az etikaóra helyett választható, a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit-és erkölcstan órát tartó személy, az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (fakultatív hitoktatás), továbbá az egyházi iskolákban a nem a saját felekezetnek megfelelő (pl. katolikus iskolában református hittant a tantervbe, órarendbe beépített tantárgyként) hittanoktatást végző személy a köznevelés információs rendszerében nyilvántartásba kerüljön, és rendelkezzen oktatási azonosítóval. A módosítás értelmében a nyilvántartás a tevékenység finanszírozásának ellenőrzése céljából tartalmazza a személy adatait, azonban a munkajogi jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ezen adatok törlésre kerülnek.

28. §

Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. LXXXIX. törvény 2. melléklete alapján az ellátott gyermekre, tanulóra vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálatnak a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó munkatársa, a gyermeket, tanulót közvetlenül ellátó pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője ismerheti meg. A kiegészítés biztosítja annak a lehetőségét, hogy informatikai fejlesztés révén kapcsolódóan a központi családtámogatási szerv részére a gyermek, tanuló sajátos nevelési igényének megállapításáról a szakszolgálatok az ellátásaik során keletkezett szakmai dokumentumokat az ellátottra vonatkozóan ágazatközi központi kiszolgáló rendszeren belül biztosítsák.

30. §

A módosítás meghatározza a programkövetelmény nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére irányuló eljárásnak az általános közigazgatási eljárásról szóló törvényhez képest alkalmazandó speciális szabályait. E körben az ügyintézési határidőt - figyelembe véve az eljárás bonyolultságára és a tényállás tisztázása körében előírt részben kötött bizonyítási rendet - három hónapban állapítja meg és előírja a szakértő kötelező igénybevételét, akinek a feladata a valós gazdasági igénynek való megfelelés és a programkövetelmény tartalmának szakmai-módszertani szempontú megfelelése tekintetében szakvélemény elkészítése.

31. §

A módosítás biztosítja a szakképzésben részt vevő személy számára a képzési hitel igénybevételének lehetőségét.

32. §

A módosítás pontosítja a szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó adatszolgáltatással érintett adatköröket, illetve az adatszolgáltatásra nyitva álló határidőt annak érdekében, hogy kizárólag hibátlan és feldolgozott bevallásokon alapuló adatok átadása történjen meg.

33-34. §

Szövegcserés módosító rendelkezések és hatályon kívül helyező módosító rendelkezések.
A programkövetelmények nyilvántartásba vételére, módosítására és törlésére irányuló eljárás a jövőben igazgatási szolgáltatási díjköteles lesz.
A nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében a módosítás az Nftv. szerinti együttműködési megállapodás helyett a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerint közfeladat-finanszírozási szerződés ilyen rendelkezése esetén lehetővé teszi a szakképző intézmény fenntartói irányítási hatáskörének gyakorlását.
A rendelkezés a szakképzésért felelős miniszter mellett az oktatásért felelős miniszter által a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megköthető szakképzési megállapodás esetén is lehetővé teszi a szakképzési hozzájárulás érvényesítését.
Egyebekben a § kodifikációs pontosításokat tartalmaz.

35-36. §

A Soproni Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok kerülnek megállapításra.

37. §

A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésekre tekintettel.

38. §

A GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Korlátolt Felelősségű Társaság állami részesedésének helyesbítése.

39-40. §

Az Universitas Miskolcinensis Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabályok kerülnek módosításra.

41. §

A foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályainak a gazdaság újraindítása érdekében történő módosítása. Az alanyi kör kiszélesítése elősegíti, hogy a jelenlegi gazdasági és társadalmi helyzetben a korábbinál szélesebb körben, még célozottabban lehessen foglalkoztatást elősegítő támogatást nyújtani.

42. §

Az EGAA rendelet végrehajtásához szükséges jogharmonizációs záradék. A 2014-2020-as költségvetési időszak lezárultával és a 2021-2027-es ciklus indulásával az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap felhasználási szabályait lefektető európai parlamenti és tanácsi rendelet módosult.

43. §

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabály kerül megállapításra.

44. §

Pontosítás az MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. szétválásának rendezése érdekében.

45. §

A sarkalatossági záradék kiegészítésére, illetve jogtechnikai módosításra kerül sor.

46. §

Jogtechnikai pontosításra kerül sor.

47. §

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása értelmében a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. állami tulajdonrészét a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány vette át, amelyre tekintettel szükséges Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány törvényben rögzített közfeladatinak bővítése.
Továbbá a Debreceni Egyetem feladatainak bővülése miatt szükséges a kiegészítés.

48. §

Vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezés.

49. §

Jogtechnikai pontosításra kerül sor.

50-51. §

A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány fenntartásában működő Debreceni Egyetem közfeladat-ellátásához szükséges vagyonjuttatásra vonatkozó részletszabály kerül megállapításra.

52-53. §

Rendelkezések arról, hogy a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány céljai és feladata megvalósításához szükséges 1/A-1/C. melléklet szerinti vagyonelemek és követelések ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

54-55. §

A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába adandó állami vagyonelemek kapcsán rögzítésre kerül, hogy azok elidegenítésére vonatkozó szándék esetében az államot vételi jog illeti meg, és harmadik személy részére kizárólag akkor kerülhet sor az elidegenítésre, ha az állam nem kíván élni e jogával. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az 1/A-1/C. melléklet szerinti vagyonelemek tulajdonjoga az államra száll vissza.
A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány a részére juttatott állami vagyonelemek elidegenítéséből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítést követően fennmaradó részét a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány céljai és feladatai megvalósítására köteles fordítani, ezzel is elősegítve a meghatározott közérdekű célok hatékony megvalósíthatóságát.
A rendelkezés kizárja a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény egyes, ingyenes vagyonjuttatásra vonatkozó szabályainak alkalmazását.

56. §

A § a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány tulajdonába adandó állami vagyonelemek és követelések felsorolását tartalmazó mellékletekről rendelkezik.

57. §

A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésekre tekintettel.

58. §

A törvénymódosítást a volt szovjet laktanya kármentesítésével kapcsolatban a felelősségvállalás rendezése teszi szükségessé.
A Szeged II. kerület, belterület 01392/29 helyrajzi számú ingatlan tekintetében - amely a szovjet csapatok magyarországi kivonulásáig szovjet katonai bázisként működött - eshetőlegesen fennállhat a környezeti kármentesítés lehetősége és kötelessége, figyelemmel arra, hogy az ingatlanra nézve teljeskörű környezeti kárfelmérés, illetve környezeti kármentesítés eddig nem történt meg.

59. §

A rendelkezés pontosítására kerül sor.

60. §

A tulajdoni lapoknak megfelelő pontosításokra kerül sor.

61-65. §

A modellváltást követően szükséges egyes ingóságok és ingatlanok tulajdonjogának rendezése a fenntartóváltással érintett szakképző intézmények kapcsán.

66. §

A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésekre tekintettel.

67. §

Vagyonjuttatással kapcsolatos rendelkezés.

68. §

A sarkalatossági záradék kiegészítésére kerül sor az új rendelkezésre tekintettel.

69-70. §

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működő felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézményre vagy szakképző intézményre tekintettel a felsőoktatási intézménynek járó támogatásra vonatkozóan korábban elfogadott módosítás hatálybalépése kerül megváltoztatásra 2022. július 1-je helyett 2022. január 1-jére.

71. §

Hatályba léptető rendelkezés.

72. §

Sarkalatossági záradék.

73. §

Jogharmonizációs záradék.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu