(1) ..." />

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/17439. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról

    T/17439. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény hatálya alá tartozik:)
    "f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén-és széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológiák létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;"
    (1) ...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/17439. számú törvényjavaslat indokolással - az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról
    2021. évi CXXXVI. törvény az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról
    I. Fejezet
    AZ EGYES ENERGETIKAI TÁRGYÚ ÉS KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
    1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
    1. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény hatálya alá tartozik:)
    "f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén-és széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológiák létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása;"
    2. §
    (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1b) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró építtető részére kiadott, a bányafelügyelet engedélyétől eltérő, más hatósági engedély alapján kitermelt és
    a) a magyar állam nevében és javára eljáró építtető által a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy
    b) célkitermelőhely vagy bánya rekultiválására felhasznált
    ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki a magyar állam tulajdonából."
    (2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 3. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
    "(1d) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás esetén a törvény alapján a magyar állam nevében és javára eljáró - az (1b) bekezdésben meghatározott -építtetővel szerződéses jogviszonyban álló, az ásványi nyersanyag kitermelését végző személy a magyar állam tulajdonában lévő ingatlanba az (1b) bekezdés szerint be nem épített, és rekultiválásra fel nem használt ásványi nyersanyag tulajdonjogát megszerzi."
    3. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) Előkutatás bejelentése során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy a megkeresés kézhezvételétől számított 35 napon belül igényt jelenthet be az előkutatásra."
    4. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4a) A bányafelügyelet kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, és az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelem kivételével - elutasítja, ha
    a) a kérelmezőnek
    aa) koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj,
    ab) véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj, bírság, jogosulatlanul kitermelt ásványinyersanyag-érték, vagy
    ac) az aa) és ab) alpontok szerinti fizetési kötelezettséghez kapcsolódó késedelemi kamat
    tartozása van, vagy
    b) a kérelmező a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette."
    5. §
    (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával átruházható. A hozzájárulás iránti kérelmet - a (4) bekezdés szerinti esetek kivételével - az átvevő nyújtja be."
    (2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 6. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Az építőipari nyers- és alapanyagra vonatkozó hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása iránti kérelem esetében a bányafelügyelet a bányászati jogra vonatkozó adatokat megküldi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek, amely a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nyilatkozhat arról, hogy
    a) a bányászati jog átruházásáról a bányászati jog jogosultjával - az erre vonatkozó megállapodás csatolásával igazoltan - megegyezett, vagy
    b) a magyar állam az átvevőt megillető jogokat és őt terhelő kötelezettségeket átvállalja.
    A bányafelügyelet a megkeresés megküldésével egyidejűleg a bányászati jog átruházására irányuló eljárást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig felfüggeszti.
    (6) Ha a magyar állam jognyilatkozatot tesz az átvevőt megillető jogok és őt terhelő kötelezettségek átvállalásáról, azonban az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között 35 napon belül nem jön létre megállapodás arról, hogy az átruházásra vonatkozó szerződés tekintetében a magyar állam lép az átvevő helyébe, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni az átadó jognyilatkozatának pótlása céljából."
    6. §
    (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Bányajáradékot fizet:)
    "b) az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenységre engedéllyel rendelkező, az 1. § (7) bekezdése szerinti engedélyes, valamint a 3. § (1a) bekezdés b) pontja, illetve (1d) bekezdése szerint kitermelésre jogosult, és"
    (az általa kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia, illetve föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében az általa igénybevett ásványi nyersanyag után.)
    (2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(3c) A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a."
    7. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységet a bányafelügyelet engedélyével kezdheti meg, valamint az abban foglalt feltételek megtartásával végezheti."
    8. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(14) A kutatásra engedélyezett időszakon belül a bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadhatja el, amennyiben a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti."
    9. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 23. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2a) Az (1a) bekezdés szerinti feltárás és kitermelés engedélyezésére vonatkozó műszaki üzemi terv hatályát veszti, amennyiben a bányavállalkozó a kutatási zárójelentés benyújtására nyitva álló határidőt elmulasztja, vagy a bányafelügyelet a kutatási zárójelentés elfogadása iránti kérelmet véglegessé vált döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette."
    10. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A bányafelügyelet a bányatelek megállapításáról szóló véglegessé vált határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése céljából. Ha a megállapított bányatelek nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz a bányafelügyelet mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is. Nem kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni a kőolaj, földgáz - ideértve a szén-dioxid gázt is - kitermelésére és a föld alatti gáztárolásra megállapított bányatelket."
    11. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/A. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Meghatározott ásványi nyersanyag feltárására és kitermelésére a bányafelügyelet a bányatelket akkor állapítja meg, ha a kérelmező)
    "d) teljesíti a bányatelek-dokumentáció tartalmára jogszabályban előírt követelményeket, és ha a megállapítani kért bányatelek nem egész ingatlant érint, mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot."
    12. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A műszaki üzemi tervet a műszaki-biztonsági, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi szabályok és az ásványvagyon-gazdálkodási, a vízgazdálkodási, valamint a környezet-, természet- és tájvédelmi követelmények figyelembevételével úgy kell elkészíteni, hogy az biztosítsa az élet, az egészség, a felszíni és a föld alatti létesítmények, valamint a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földek megóvását, a bányakárok, a környezeti-természeti károk lehetséges megelőzését, csökkentését, továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési tervben foglaltaknak való megfelelést."
    13. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a Hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium részvételével legalább 3 fős bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell."
    14. §
    (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A bányavállalkozó a kitermelésre jóváhagyott műszaki üzemi terv időtartama alatt legfeljebb 12 hónapig állhat le a kitermeléssel. A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan - az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével - a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti."
    (2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A bányafelügyelet - a mélyműveléses ércbánya kivételével - hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha
    a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,
    b) a szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,
    c) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy
    d) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét - a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével -a bányafelügyelet véglegessé vált döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette."
    (3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben az elmaradt bányajáradék pótlására a 20. § alapján, valamint az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott fajlagos érték alapján a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5%o-ének megfelelő összeget fizet, amely összeg 6 havonta további 0,5%%-kel növekszik."
    15. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt."
    16. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3c) Ha a bányavállalkozó a kitermelést engedély nélkül szüneteltette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót az engedély nélküli szüneteltetés időtartamára a 30. § (3) bekezdése alapján számított díj megfizetésére kötelezi. Ha a bányavállalkozó a 30. § (7) bekezdése szerinti szünetelés időtartamára az elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetését nem teljesítette, a bányafelügyelet a bányavállalkozót a szünetelés időtartamára vonatkozó, elmaradt bányajáradék pótlására vonatkozó díj megfizetésére kötelezi."
    17. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 42. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az építőipari nyers- és alapanyag kitermelésének befejezésekor a bányabezárásra kidolgozott műszaki üzemi terv elbírálása során a bányafelügyelet megkeresi a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet azzal, hogy igénybejelentés esetén a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül a bányászati jog jogosultjával megkötött, bányászati jog átruházásáról szóló megállapodást küldje meg. A megkereséssel egyidejűleg a bányafelügyelet a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló eljárást a bányászati jog átruházása tárgyában létrejött megállapodás megküldéséig, de legfeljebb az igénybejelentés megtételére nyitva álló határidő leteltéig felfüggeszti.
    (7) Ha az átadó és a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv között a megkeresés közlésétől számított 35 napon belül nem jön létre megállapodás az átruházás feltételeire vonatkozóan, a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult a határidő leteltétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulni a bányászati jog jogosultja jognyilatkozata pótlása céljából."
    18. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra -:]
    "e) szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, csővezeték, a szénhidrogén- és a széndioxid-szállító vezeték, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gáz és gáztermékvezeték és bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építése, használatba vétele, üzemeltetése, elbontása és felhagyása,"
    19. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosult, az állam tulajdonosi jogkörében eljáró szerv a szerződés megkötésére irányuló szándékot egyértelműen kifejező és valamennyi lényeges kérdésre kiterjedő ajánlat közlésétől vagy - az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan - tulajdonjog átruházására irányuló szerződés megkötéséről való tudomásszerzéstől számított 35 napon belül nyilatkozhat, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával az állam nevében. A határidő jogvesztő."
    20. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 58. ponttal egészül ki:
    "58. "Bányaüzemi egyéb gáztechnológiák": tartozékaival és alkotórészeivel együtt azon berendezések összessége, amely a földgázon kívüli egyéb gázt, fluidumot vagy gázterméket állít elő bányaüzem területén."
    21. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-a a következő (28) bekezdéssel egészül ki:
    "(28) E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7) megállapított rendelkezéseit a Módtv.7 2. alcímének hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
    22. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő 34. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány)
    "34. a bányaüzem területén az egyéb gáztechnológia építésére, használatba vételére, üzemeltetésére, elbontására és felhagyására"
    (vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
    23. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 51. §-a a következő e) ponttal egészül ki: (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "e) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
    2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
    24. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
    "(1b) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban a környezetvédelmi engedély az integrált építési és környezetvédelmi engedély részeként kerül kiadásra."
    25. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. § (4) bekezdésében az "utak, valamint" szövegrész helyébe az "utak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezeték, valamint" szöveg lép.
    3. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
    26. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
    "(6a) Közcélú hálózat építése céljából a közterület (6) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltetője az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra."
    4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
    27. §
    A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 4. § (2) bekezdésében a "megszegése esetén" szövegrész helyébe a "megszegése esetén, valamint engedélyköteles tevékenység engedély nélkül történő végzése esetében" szöveg lép.
    5. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
    28. §
    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 17. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -)
    "j) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
    29. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 61a. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "61a. Teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló: az átviteli vagy az elosztóhálózatba integrált villamosenergia-tároló, amely használatának célja az átviteli vagy az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működésének biztosítása, ide nem értve a kiegyenlítő szabályozást és a szűk keresztmetszet kezelését;"
    30. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény "Termelés" alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:
    "6/B. §
    (1) A Kormány villamosenergia termelőt ideiglenesen általános gazdasági érdekű szolgáltatási kötelezettség ellátására jelölhet ki és az általános gazdasági érdekű szolgáltatás keretében történő villamosenergia termeléshez kapcsolódó elismert költségek vonatkozásában ellentételezést fizethet a villamosenergia termelő számára. Az ellentételezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.
    (2) A Hivatal részt vesz az általános gazdasági érdekű szolgáltatás keretében igényelt ellentételezés ellenőrzésében és javaslatot tesz a miniszternek az ellentételezés mértékére vonatkozóan."
    31. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "22. §
    (1) Az átviteli rendszerirányító
    a) aggregálást nem végezhet és
    b) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - villamosenergia-tároló tulajdonjogát nem szerezheti meg, továbbá nem létesíthet és nem üzemeltethet villamosenergia-tárolót.
    (2) Az átviteli rendszerirányító az átviteli hálózat biztonságos és megbízható működése kizárólagos céljából a legkisebb költség elve szerint az átviteli hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet a Hivatal jóváhagyásával. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az átviteli rendszerirányító e törvényben, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtásához. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg."
    32. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 33/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(1) Az elosztó a Hivatal jóváhagyásával az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működése céljából a legkisebb költség elve szerint az elosztó hálózat részét képező teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.
    (2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti jóváhagyást megtagadja, ha a villamosenergia-tároló üzemeltetése nem szükséges az elosztóhálózat biztonságos és megbízható működéséhez. A Hivatal eljárásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet állapítja meg."
    33. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. Címe a következő 33/E. §-sal egészül ki:
    "33/E. §
    (1) A közúti és vasúti beruházások során újonnan létesült közvilágítási berendezés és tartozéka az üzembe helyezés napján, e törvény erejénél fogva
    a) ha a közvilágítási berendezések létrehozására nem az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került sor, a közvilágításra kötelezett tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy az e kötelezettséget átvállaló személy üzemeltetésébe kerül,
    b) ha a közvilágítási berendezések létrehozására az országos közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében kerül sor, a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat-működtetőjének az üzemeltetésébe kerül.
    (2) A törvényben kijelölt építtető az építési engedély iránti kérelmében nyilatkozik arról, hogy az országos közúti és vasúti beruházások során újonnan létrehozott közvilágítási berendezések üzembe helyezésére a közút vagy vasút forgalombiztonsága érdekében került-e sor. Az építtetői nyilatkozattétel előtt az országos közút kezelője vagy a pályahálózat működtetője az építtető megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az újonnan létrehozott közvilágítási eszköz és tartozéka országos közút vagy vasút forgalombiztonságát szolgálja-e."
    34. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 47. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik."
    35. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "60. §
    (1) A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződés lényeges tartalmi elemeinek meghatározása során nem alkalmazhat megkülönböztető szerződéses feltételeket aszerint, hogy a felhasználó melyik villamosenergia-kereskedőtől vásárolja a villamos energiát.
    (2) A hálózati csatlakozási szerződésbe foglalt, a rendszerhasználó által megszerzett jog (a továbbiakban e § alkalmazásában: rendelkezési jog)
    a) a b) pont szerinti kivétellel, a felhasználási hellyel együtt ruházható át,
    b) a hálózati engedélyes által visszavásárolható, vagy
    c) a (4) és (6) bekezdés szerinti esetekben ingyenesen átszáll a hálózati engedélyesre.
    (3) A rendszerhasználó rendelkezési jogát - a (4) és a (6) bekezdés szerinti esetek kivételével - nem érinti az, ha azt nem gyakorolja.
    (4) Ha a termelő
    a) villamosenergia-termelési tevékenysége megszüntetését követően a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a tevékenység megszüntetésének napjától számított két évig, vagy
    b) - az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó engedélyes kivételével - a betáplálásra rendelkezésre álló teljesítményét a hálózati csatlakozási szerződés hatálybalépésének napját követő
    ba) kiserőművek esetén három éven belül,
    bb) 50 MW és ezt meghaladó teljesítő képességű erőmű esetén öt éven belül nem veszi igénybe, a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.
    (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti határidőt a hálózati engedélyes a termelő kérelmére legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítja, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés szerinti teljes csatlakozási díjat a határidő meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásáig megfizette.
    (6) Ha a felhasználó vagy az erőmű vételezési teljesítménye tekintetében a termelő
    a) a hálózathasználati szerződés felmondásának napjától számított öt évig az adott csatlakozási pont tekintetében nem köt új hálózathasználati szerződést, vagy
    b) rendszerhasználatidíj-fizetési kötelezettség elmulasztása miatti kikapcsolása napjától számított öt évig nem rendezi a tartozását,
    a rendelkezési jog az adott teljesítmény vonatkozásában a törvényi határidő leteltét követő napon a hálózati engedélyesre átszáll.
    (7) A hálózathasználati szerződésből eredő igények három év alatt évülnek el.
    (8) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - az elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.
    (9) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a hálózati engedélyes és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének a hálózati engedélyes és a felhasználó bármely olyan módon eleget tehet, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.
    (10) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha
    a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy
    b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.
    (11) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre."
    36. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A villamosenergia-kereskedő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."
    37. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A Hivatal az engedélyesekkel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés eredménytelensége esetén hivatalból kötelezi az érintett engedélyeseket az üzletszabályzatuk módosítására a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, továbbá az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében. A módosítás elmulasztása esetén a Hivatal a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza és hivatalból módosítja az üzletszabályzatot a fogyasztóvédelemről szóló törvényben és az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak érvényre juttatása érdekében."
    38. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 102/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre és azok igénybevételéhez szükséges szolgáltatásokra vonatkozóan - a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt és a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja."
    39. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő fejezettel egészül ki:
    "XIII/B. Fejezet
    Energetikai innovációk támogatásával összefüggő feladatok
    114/I. §
    (1) A Hivatal energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet, amelynek célja, hogy ösztönözze és támogassa olyan energetikai innovációs teljesítmények elterjedését, piacra lépését, amelyek elősegíthetik a villamosenergia-rendszer fenntarthatóságának, költséghatékony működtetésének, a fogyasztói igények megfelelő ellátásának vagy az ellátásbiztonság növelését.
    (2) Energetikai innovációs teljesítmény bármely olyan, műszakilag és üzletileg megalapozott termék, szolgáltatás, technológia, üzleti modell vagy más újítás létrehozása, vagy hazai átvétele, ami Magyarországon még nem terjedt el.
    (3) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételre irányuló kérelmet a Hivatal bírálj a el az e törvény és a Hivatal elnöke által kiadott rendeletben meghatározott szabályok alapján. A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt engedélyezi, ha a kérelemben foglalt innovációs teljesítmény megfelel az (1) bekezdésben és a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott feltételeknek és nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát.
    (4) A Hivatal az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén engedélyezi. A határozat tartalmazza
    a) a Hivatal elnökének rendeletében, valamint a villamosenergia-ellátási szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való eltérés lehetőségét, az eltérés időbeli, tárgyi és területi hatályát, valamint
    b) a kérelmező azon kötelezettségét, hogy a Hivatal elnökének rendeletében és a villamosenergia-ellátási szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak alapján, a határozatban foglalt eltérésekkel tegyen eleget.
    (5) Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben való részvételt a Hivatal legfeljebb 24 hónapra engedélyezi, ami kérelemre, indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb további 24 hónappal meghosszabbítható, ha a (3) bekezdésben foglalt feltételek továbbra is fennállnak. Az engedélyt a Hivatal visszavonja, ha megállapítja, hogy
    a) az energetikai szabályozási tesztkörnyezetben résztvevő megsértette a határozatban foglaltakat vagy
    b) a (3) bekezdésben foglalt feltételek már nem állnak fenn.
    (6) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a 177/A. §-ban szabályozott mintaprojekteket."
    40. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 115. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "115. §
    (1) E törvény alkalmazásában építésügyi hatósági engedélyezési eljárások fajtái:
    a) építési engedélyezési eljárás,
    b) integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás,
    c) használatbavételi engedélyezési eljárás,
    d) fennmaradási engedélyezési eljárás,
    e) megszüntetési eljárás.
    (2) Az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság) e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott esetben az építési engedélyezési eljárást megelőző előkészítő egyeztetést folytat a nyomvonal kijelölés elősegítése érdekében."
    41. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő alcímmel egészül ki:
    "Integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás
    132/B. §
    (1) A Hatóság a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, új közcélú átviteli hálózati távvezetékre vonatkozó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárást és a vezetékjogi engedélyezési eljárást ezen alcím szerinti eljárásban összevontan folytatja le, és dönt az integrált építési és környezetvédelmi engedély (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: engedély) megadásáról.
    (2) A Hatóság a környezeti hatásvizsgálat során megfelelően alkalmazza a környezet- és természetvédelmi jogszabályokat.
    (3) A környezet- vagy természetvédelmi szempontoknak való meg nem felelés esetén a kérelmet el kell utasítani.
    (4) Az ügyintézési határidő 120 nap.
    (5) Az engedéllyel szembeni közigazgatási perben a Kúria jár el.
    (6) Az engedélyre - az (1)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vezetékjogi engedélyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak."
    42. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 143. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9) A hálózati engedélyes a rendszerhasználati díjakat és azok alkalmazásának feltételeit legkésőbb a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt 1 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálatán teszi közzé."
    43. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Hivatal 143. § (5) bekezdés szerinti határozatában rögzített, éves ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban elismerendő különbözeteket - az Szt. általános szabályaitól eltérően - az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében aktív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító az éves beszámolójának mérlegében a Hivatal határozata alapján az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó különbözeteket passzív időbeli elhatárolásként szerepelteti. Az átviteli rendszerirányító a Hivatal által a határkeresztező aukciókból származó tárgyévi bevétel terhére hálózati beruházások finanszírozására engedélyezett összeget az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott fejlesztési célú támogatásként kezeli. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak minősül."
    44. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 159. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével, a felhasználók érdekeinek védelmével kapcsolatos feladatai körében, továbbá az energiapolitikai célkitűzések, valamint a fenntartható fejlődés követelményeinek érvényesítésével összefüggő feladatainak a támogatására energetikai szabályozási tesztkörnyezetet működtethet."
    45. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 163. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A Hivatal együttműködik a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, átadja a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói, valamint lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak."
    46. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 168. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
    (Az ügyintézési határidő)
    "l) az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban 152 nap."
    47. §
    (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "24. a megújuló energiaforrásból és a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származó energia eredetét igazoló származási garanciára, annak kiadására, nyilvántartására, átruházására, az ilyen módon termelt energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a számlatulajdonosok adatainak közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdése a következő 56. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "56. a 6/B. §-ban meghatározott általános gazdasági érdekű szolgáltatás ellátására vonatkozó kijelölési szabályokat, a kijelölt villamosenergia termelő kötelezettségeit, az általános gazdasági érdekű szolgáltatás tartalmát és időtartamát, az ellentételezési mechanizmus szabályait"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "11. a 6/B. §-ban meghatározott általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos ellentételezési mechanizmusra, az ellentételezés meghatározására és a túlkompenzáció elkerülésére, valamint a visszafizetésre vonatkozó részletes szabályokat,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdése a következő 10. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "10. a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtására jogosultak körét, a kérelem benyújtásával kapcsolatos szabályokat, a kérelem elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, az engedélyezhető eltérések részletes tartalmát, a tesztkörnyezet résztvevőinek jogait és kötelezettségeit, az energetikai innovációs teljesítmények alkalmazásával kapcsolatos felelősségi kérdéseket, az energetikai tesztkörnyezetben való részvétel meghosszabbításának a feltételeit és a kötelezettségek megszegésével kapcsolatos jogkövetkezményekkel kapcsolatos részletes szabályokat."
    48. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 178/D. §-sal egészül ki:
    "178/D. §
    E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv2) megállapított 33/E. §-át a 2021Módtv2 hatálybalépését követően újonnan üzembe helyezett közvilágítási berendezések esetében kell alkalmazni."
    49. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény XXI. Fejezete a következő 178/Y. §-sal egészül ki:
    "178/Y. §
    E törvénynek a 2021Módtv2-vel megállapított 60. § (4) és (5) bekezdését a 2021Módtv2 hatálybalépését követő 8. napon folyamatban lévő ügyekben, hatályos szerződések esetén is alkalmazni kell."
    50. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény
    a) 31. § c) pontjában a "készítése" szövegrész helyébe a "készítése a 2019/944/EU irányelvben foglaltak figyelembevételével" szöveg,
    b) 49. §-ában a "szerződés alapján" szövegrész helyébe a "szerződés szerint" szöveg,
    c) 72. § (3) bekezdésében a "lényeges jogos érdeket sért" szövegrész helyébe az "a felhasználók jogos érdekeit sérti" szöveg
    d) 116. § (1) bekezdésében az "az építésügyi hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság)" szövegrész helyébe az "a Hatóság" szöveg,
    e) 172. §-ában a " , valamint" szövegrész helyébe az "és" szöveg
    lép.
    7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
    51. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 29. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal, hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik."
    52. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő- és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel."
    53. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "52. §
    A PB-gáz szolgáltató
    a) elosztási tevékenységére a földgázelosztásra,
    b) értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre,
    c) ügyfélszolgálatai tekintetében a földgázkereskedőre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az e törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint."
    54. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie a működési engedélyében meghatározott működési területén található minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy - ha működési területén ilyen város nincs - a legtöbb felhasználóval rendelkező településen."
    55. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az engedélyes - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - akkor jogosult a felhasználóval vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentőjével a kapcsolatot elektronikusan tartani, ha azt a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője kéri, vagy ahhoz hozzájárult. Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárult, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető."
    56. §
    (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E fejezet alkalmazásában hatósági ár)
    "e) a 141/A. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,"
    (2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A földgázellátással összefüggésben)
    "f) az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltató 39. § szerinti hatósági áras forrásait biztosító földgázkereskedő (a továbbiakban: egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában,"
    (foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.)
    57. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A rendszerhasználati díjak mértékét a Hivatal - figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a módszertani útmutatókra - határozatban állapítja meg, legkésőbb az éves kapacitásaukció előtt 30 nappal, földgázelosztási díj és elosztási átszállítási díj esetén az ÜKSZ szerinti éves kapacitáslekötési kérelem beadásának napja előtt 30 nappal. A Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítására irányuló eljárás megindításakor felhívja az ügyfeleket nyilatkozataiknak az eljárás megindításától számított 30 napon belül történő megtételére, amely határidő jogvesztő. A Hivatal a határozatát a honlapján a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt legalább 40 nappal közzéteszi."
    58. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 127. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)
    "c) jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és azok módosításait, valamint a jóváhagyást feltételhez köti vagy megtagadja, a 113. § (1a) bekezdése alapján kérelemre mentesít az üzletszabályzat készítés kötelezettsége alól, továbbá a 113. § (3) bekezdésében foglalt esetben az üzletszabályzatot hivatalból módosítja;"
    59. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 129/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Ha a bíróság a referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, a rendszerhasználati díjakat, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjait vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatot a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi vagy megsemmisíti, a jogerős bírósági döntést közvetlenül megelőzően alkalmazott referenciaár-módszertant, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezményeket, szorzókat és szezonális faktorokat, díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti referenciaár-módszertan, szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, vagy díjak nem alkalmazandóak."
    60. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) A 141/A. § és a 141/J. § alkalmazásában az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget tartalmazza, és amely alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb."
    61. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Ha az (1) bekezdés szerinti negatív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke meghaladja a pozitív összegű árbevétel különbségek kumulált értékét, az egyenleget jogszabályban rögzített rendelkezések szerint meg kell szüntetni."
    62. §
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
    1. 32. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "továbbá" szöveg,
    2. 108/A. § (3) bekezdésében az "illetve" szövegrész helyébe a "vagy" szöveg,
    3. 113. § (1a) bekezdésében a "mentesítheti" szövegrész helyébe a "mentesíti" szöveg,
    4. 124. § (5) bekezdésében a "kiszervezéshez történő" szövegrész helyébe a "kiszervezéshez és az alapvető eszközökkel való rendelkezéshez történő" szöveg
    5. 129/A. § (2) bekezdés c) pontjában az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg
    6. 129/B. § (2) bekezdésében az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg és az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendeletben meghatározott" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg
    7. 129/B. § (3) bekezdésében az "az (EU) 2017/460 bizottsági rendelet szerinti" szövegrész helyébe az "a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos" szöveg
    8. 132. § 5. pontjában az "és" szövegrész helyébe a " , valamint" szöveg,
    9. 133. § (1) bekezdés 3. pontjában a "141-141/A" szövegrész helyébe a "141/A" szöveg és a "141/A-141/B" szövegrész helyébe a "141/A" szöveg
    10. 141/A. § (1) bekezdésében az "A volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    11. 141/A. § (2) bekezdésében az "a volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    12. 141/A. § (6) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg és az "a volt közüzemi nagykereskedőtől" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől" szöveg
    13. 141/A. § (9) bekezdésében a "3" szövegrész helyébe a "2" szöveg
    14. 141/A. § (14) bekezdésében a "3" szövegrész helyébe a "2" szöveg és a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg
    15. 141/E. §-ában a "141-141/B" szövegrész helyébe a "141/A" szöveg
    16. 141/F. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    17. 141/G. § (1) bekezdésében az "a 141. § (1) bekezdése szerinti, egyetemes szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    18. 141/G. § (3) bekezdésében a "szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    19. 141/H. §-ában az "1-től" szövegrész helyébe az "1-jétől" szöveg,
    20. 141/I. § (1) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    21. 141/I. § (2) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    22. 141/I. § (5) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    23. 141/I. § (9) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg
    24. 141/I. § (11) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg
    25. 141/J. § (1) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    26. 141/J. § (2) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    27. 141/J. § (3) bekezdés a) pontjában a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    28. 141/J. § (3) bekezdés d) pontjában a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    29. 141/J. § (4) bekezdésében a "szolgáltatási engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    30. 141/J. § (10) bekezdésében a "2022" szövegrész helyébe a "2024" szöveg
    31. 141/J. § (11) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg és az "a volt közüzemi nagykereskedőtől" szövegrész helyébe az "az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedőtől" szöveg
    32. 141/L. § (1) bekezdésében a "szolgáltatói engedéllyel nem rendelkező volt közüzemi nagykereskedő" szövegrész helyébe a "szolgáltatót ellátó földgázkereskedő" szöveg
    lép.
    63. §
    Hatályát veszti a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény
    a) 104/B. § (4a) bekezdése,
    b) 129/A. § (1) bekezdése.
    c) 141. § (1)-(6) bekezdése.
    d) 141/A. § (3) bekezdése.
    e) 141/A. § (8) bekezdése.
    f) 141/A. § (10) és (11) bekezdése.
    g) 141/B. § (1)-(14) bekezdése.
    h) 141/K. § (1) bekezdése.
    i) 141/K. § (3) bekezdése.
    8. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
    64. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (2) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    (A FELIR tartalmazza)
    "q) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatát szolgáló biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatait, beleértve azok fogyasztási, felhasználási adatait is."
    65. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 77. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény)
    "k) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
    (való megfelelést szolgálja.)
    9. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
    66. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 5. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "33. faanyag kereskedelmi lánc szereplője: azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez;"
    67. §
    Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 90/E. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
    [Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]
    "g) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény hatálya alá tartozó erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározott adatokat."
    10. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása
    68. §
    (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:
    (E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
    "3b. biomassza-energiatermelő: biomasszából hő- vagy hűtőenergiát vagy villamosenergiát előállító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet;"
    (2) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 9a. és 9b. ponttal egészül ki:
    (E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
    "9a. erdei biomassza: az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletként nyilvántartott erdőben folytatott erdőgazdálkodásból származó erdei faválaszték; 9b. fásszárú biomassza: az erdei biomasszán kívüli erdei faválaszték;"
    (3) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 1. §-a a következő 21a. ponttal egészül ki:
    (E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
    "21a. mezőgazdasági biomassza: közvetlenül a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve) származó biomassza;"
    69. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 3. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    "3. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek és ezek alapanyagai fenntarthatósági követelményei"
    70. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
    3. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek - ideértve a köztes termékeket is - vonatkozásában nem tesz eleget az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott nyomon követhetőségi, és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.
    (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv, az erdészeti hatóság és az állami adó- és vámhatóság egyszázezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek - ideértve a köztes termékeket is - fenntarthatósága igazolása során az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, vagy valótlan nyilatkozatot tesz. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.
    (5) A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek, bioüzemanyagnak, folyékony bio-energiahordozónak vagy biomasszából előállított tüzelőanyagnak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a (3) és (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tettek eleget."
    71. §
    (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
    4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó és biomasszából előállított tüzelőanyag fenntartható előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során, továbbá e törvény hatálya alá tartozó kérelemre induló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát kijavítja."
    (2) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Fenntarthatósági bizonyítvány és a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság nyilvántartásában szereplő adatokra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban kizárt a sommás eljárás alkalmazása.
    (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság részére a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomasszából előállított tüzelőanyagok vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítés ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért, továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
    (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett, a 8/A. § (1) bekezdése szerinti, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti nyilvántartásba vétel hatályának további egy évvel történő meghosszabbítására irányuló eljárást a mezőgazdasági igazgatási szerv - az eljárás végleges vagy jogerős lezárásáig - felfüggeszti, ha a nyilvántartottal szemben az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatt hatósági nyilvántartásból való törlési eljárás van folyamatban."
    (3) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az ügyintézési határidő a mezőgazdasági igazgatási szerv, valamint az erdészeti hatóság hatósági felügyelettel kapcsolatos eljárása esetén százhúsz nap."
    72. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 5. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    "5. A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai eredetének nyomon követése"
    73. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 8. és 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "8. §
    (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, a biomassza-energiatermelő, valamint az üzemanyag-forgalmazó a folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, a köztes termékek és ezek alapanyagainak értékesítése, feldolgozása vagy felhasználása során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalmú dokumentummal igazolja a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a biomasszából előállított tüzelőanyag, a köztes termék és ezek alapanyagául szolgáló termékek nyomon követhetőségét.
    (2) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, az üzemanyag-forgalmazó, valamint a biomassza-energiatermelő - a biomassza típusának megfelelően - a mezőgazdasági igazgatás szerv és az erdészeti hatóság részére az e törvény, valamint a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon és időközönként az ott meghatározott adatokat szolgáltatja.
    8/A. §
    (1) A biomassza-kereskedő, a biomassza-feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a nyomon követhetőségre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági igazgatási szerv által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül teljesítheti.
    (2) A 8/B. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet végző személy kivételével, aki a 8. § (1) bekezdése szerinti termékértékesítést, feldolgozást vagy felhasználást kíván folytatni, az erre irányuló szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenti. A bejelentendő adatok körét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A bejelentésben meg kell jelölni természetes személy bejelentő esetén a (3) bekezdés szerinti adatokat is.
    (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyomon követhetőség biztosítására az elektronikus nyilvántartási rendszerben a természetes személy biomassza-kereskedőről, biomasszafeldolgozóról, valamint üzemanyag-forgalmazóról - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokon túl - az alábbi adatokat rögzíti:
    a) név,
    b) lakcím,
    c) születési hely, idő és
    d) anyja születési neve.
    (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az általa vezetett nyilvántartás alábbi adatait honlapján közzéteszi:
    a) az ügyfél BIONYOM nyilvántartási számát, valamint a regisztrációs számát, ha az ügyfél rendelkezik azzal,
    b) a nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát,
    c) a nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó nevét, valamint természetes személy nevét, ha ehhez az ügyfél az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint hozzájárult,
    d) a nyilvántartásba vétel kezdő és lejárati időpontját,
    e) az arra vonatkozó adatot, hogy az ügyfelet biomassza-kereskedőként, biomasszafeldolgozóként vagy üzemanyag-forgalmazóként tartja nyilván,
    f) a BIONYOM nyilvántartásból való törlés tényét és okát.
    (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás - az érintett természetes személy személyes adatainak kivételével - közhiteles nyilvántartásnak minősül.
    (6) Ha a nyilvántartásban szereplő személy azon tevékenységét, amely miatt a nyilvántartásban szerepel, a továbbiakban nem folytatja, kérelmezi az adatainak a nyilvántartásból való törlését. A mezőgazdasági igazgatási szerv az érintett személy adatait a kérelem beérkezését követő év január 1-jét követő ötödik év végéig kezelheti."
    74. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 5. alcíme a következő 8/B. és 8/C. §-sal egészül ki:
    "8/B. §
    (1) Aki az e törvény szerinti célokra, a nem általa termelt erdei biomasszából, erdészeti, faipari maradvány anyagokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyagot vagy ezek alapanyagait megvásárolja, értékesíti, feldolgozza, felhasználja, a tevékenység megkezdése előtt az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatait nyilvántartásba vétel céljából bejelenti az erdészeti hatósághoz.
    (2) Az erdészeti hatóság vezeti az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradvány anyagok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó, bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott adatokról szóló nyilvántartást.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat - a jogszabályban meghatározott módon és időközönként - az erdészeti hatóság által létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül szolgáltatja.
    (4) Az erdészeti hatóság honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végző faanyag kereskedelmi lánc azonosítóját és az (1) bekezdés szerinti tevékenységei megnevezését.
    (5) A biomassza-energiatermelő állítja ki a fenntarthatósági igazolást a részére a biomassza-termelő által felhasználásra átadott erdei biomasszára, erdészeti maradvány anyagokra vagy fásszárú biomasszára vonatkozóan. A fenntarthatósági igazolás alapjául szolgáló, a biomassza nyomonkövethetőségét igazoló adatokat a biomassza termelő szolgáltatja.
    8/C. §
    (1) A 8/B. § (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt az érintett személy a tevékenység megkezdése előtt az erdészeti hatóság elektronikus felületén benyújtott bejelentéssel köteles kezdeményezni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés a bejelentő alábbi adatait, nyilatkozatait tartalmazza:
    a) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy biomassza-kereskedői, biomasszafeldolgozói vagy biomassza-energiatermelői tevékenységi körben kéri a nyilvántartásba vételét, vagy a nyilvántartásból való törlését;
    b) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint a faanyag kereskedelmi lánc szereplők nyilvántartása érdekében meghatározott adatait.
    (3) Biomassza-kereskedő vagy biomassza-energiatermelő esetében a bejelentés tartalmazza:
    a) az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag készletezésére használt telephelyek címét;
    b) a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszerének, eljárásainak és az ahhoz kapcsolódó naprakész dokumentációs rendszerének leírását;
    c) a fenntartható és nem fenntartható eredetű erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag elkülönítésére alkalmazott nyilvántartási, készletezési, kockázat elemzési, kockázat csökkentési módszerek leírását.
    (4) Erdei biomassza-feldolgozó esetében a bejelentés tartalmazza:
    a) a létesítmény címét, ahol az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag feldolgozói tevékenység folyik,
    b) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a létesítmény mikor kezdte meg a működését,
    c) az alkalmazott technológia szöveges leírását,
    d) az alapanyag (erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti-, faipari maradvány anyag), az egyéb felhasznált anyag, a feldolgozási eljárás során keletkezett végtermék, a melléktermék és a hulladék megnevezését és KN-kódját,
    e) az alapanyag, az egyéb felhasznált anyag, a végtermék, a melléktermék és a hulladék közötti számszerű összefüggést leíró technológiai együtthatókat,
    f) az erdei biomasszát, fásszárú biomasszát, erdészeti-, faipari maradvány anyagot feldolgozó üzem maximális éves kapacitását végtermék szerinti bontásban,
    g) a gyártáshoz kapcsolódóan arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kibocsátási komponensek meghatározása alapértelmezett érték, tényleges érték vagy diszaggregált alapértelmezett érték, regionális átlagérték, vagy tényleges értékek kombinációja alapján történik-e,
    h) alapértelmezett értékek alkalmazása esetén azok értékét,
    i) tényleges érték vagy diszaggregált alapértelmezett érték, regionális átlagérték, vagy tényleges érték kombinációjának alkalmazása esetén a gyártáshoz kapcsolódó kibocsátási komponensek értékeit,
    j) a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi rendszerének, eljárásainak és az ahhoz kapcsolódó naprakész dokumentációs rendszerének leírását, valamint
    k) a fenntartható és nem fenntartható eredetű erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti maradványanyag és az ebből keletkezett faipari melléktermékek elkülönítésére alkalmazott nyilvántartási, készletezési, kockázat elemzési, kockázat csökkentési módszerek leírását.
    (5) Ha az erdei biomasszára, fásszárú biomasszára, erdészeti-, faipari maradvány anyagra vonatkozóan a kérelmező a (4) bekezdés g)-i) pontja alapján a kibocsátási komponensek meghatározásához a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésével kapcsolatos üvegházhatású -gázkibocsátás elkerülés kiszámításának szabályairól szóló miniszteri rendeletben nem szereplő ÜHG kibocsátás elkerülés értéket használ a termelésre, szállításra, feldolgozásra vagy ezek összértékére vonatkozóan, az ügyfél a számításra vonatkozó független szakértő által ellenjegyzett dokumentummal igazolja annak megfelelőségét, melyet elektronikusan csatol az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez."
    75. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig jelentést nyújt be az állami adó- és vámhatóságnak:)
    "a) az általa forgalomba hozott üzemanyag és más, közlekedésben felhasznált energiatermék tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, valamint"
    76. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv, az erdészeti hatóság, az állami adó- és vámhatóság, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, valamint a biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumok nyilvántartásához, a dokumentumban szereplő adatok és a nyomon követhetőség ellenőrzéséhez, valamint fenntarthatósági bizonyítvány kiállításához az általuk kezelt adatbázisokból egymásnak adatot szolgáltatnak."
    77. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "n) a személyes adatok kivételével az erdei biomassza, fásszárú biomassza, erdészeti és faipari maradványok előállítására, forgalmazására, feldolgozására és felhasználására vonatkozó kötelezően nyilvántartandó adatokat."
    78. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
    a) 11. § (1a) bekezdésében a "bioüzemanyagok, valamint" szövegrész helyébe a "bioüzemanyagok, a biomasszából előállított tüzelőanyagok, valamint" szöveg,
    b) 11. § (2) bekezdésében a "bio-energiahordozók" szövegrész helyébe a "bio-energiahordozók, valamint a biomasszából előállított tüzelőanyagok" szöveg,
    c) 11. § (4) bekezdésében a "MePaR" szövegrész helyébe a "MePAR" szöveg és a "MePaR-böngésző" szövegrész helyébe a "MePAR-böngésző" szöveg,
    d) 15. § b) pontjában az "irányelvnek" szövegrész helyébe az "irányelvnek," szöveg
    lép.
    79. §
    Hatályát veszti a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény
    a) 7. § (2) bekezdésében az "A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi." szövegrész.
    b) 7. § (5) bekezdésében az "A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi." szövegrész.
    c) 9. § (5) bekezdésében az "A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi." szövegrész.
    d) 10. § (5) bekezdésében az "A bírság összege az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevételét képezi, amelyet az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó, közlekedési ágazatot érintő tevékenységek, intézkedések támogatására kell fordítani." szövegrész.
    11. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása
    80. §
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történő behajtását kezdeményezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV)."
    81. §
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépésétől 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését, valamint az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges."
    82. §
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 93. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény)
    "m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
    (való megfelelést szolgálja.)
    83. §
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
    a) 52. § (4) bekezdésében a "napon" szövegrészek helyébe a "munkanapon" szöveg,
    b) 52. § (6) bekezdésében a "napon" szövegrész helyébe a "munkanapon" szöveg
    lép.
    12. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
    84. §
    Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
    [Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben]
    "m) az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok."
    85. §
    Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (2) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
    (E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -)
    "t) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    86. §
    Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
    a) 1. § (4) bekezdés j) pontjában a "l) pont" szövegrész helyébe a "l) és m) pont" szöveg,
    b) 1. § (4) bekezdés k) pontjában a "l) pont" szövegrész helyébe a "l) és m) pont" szöveg
    lép.
    13. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása
    87. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/H. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) A figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható a következő esetekben:
    a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy engedély nélkül történő megszüntetése,
    b) ha a jogsértés az energetikai ellátásbiztonságot sérti vagy veszélyezteti,
    c) a jogszabálysértés vagy annak következményei helyreállítására nincs lehetőség,
    d) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat. Tv.) 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási és 15/E. § (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén,
    e) az energiamegtakarításnak az Ehat. Tv. 15/D. § (7) bekezdése szerinti nem megfelelő megállapítása esetén."
    88. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "3/C. A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartása
    5/J. §
    Ezen alcím és a 21/A. § alkalmazásában:
    a) energiamegtakarítás: az az energiamennyiség, amennyivel az Ehat. Tv. 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítését szolgáló energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtása után a mért vagy becsült fogyasztás az intézkedést vagy beruházást megelőzőhöz képest csökkent,
    b) energiamegtakarítás jogosultja: az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint addicionálisnak minősülő hozzájárulás nyújtását megállapító írásbeli megállapodásban az energiamegtakarítás jogosultjaként megjelölt személy, ilyen megállapodás hiányában pedig az a személy, aki az energiahatékonyság-javító intézkedés vagy beruházás végrehajtásához az addicionálisnak minősülő hozzájárulást kifejtette."
    89. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 3/C. alcíme a következő 5/K. és 5/L. §-sal egészül ki:
    "5/K. §
    (1) A Hivatal online felületen - a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában - tartja nyilván az energiamegtakarításnak, valamint az energiamegtakarítás jogosultjának a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott adatait. Ezen adatokat az energiamegtakarítás Ehat. Tv. 15/A. § (4) bekezdés szerinti hitelesítését ellátó energetikai auditáló szervezet az energiamegtakarítás hitelesítését követően haladéktalanul felvezeti a Hivatal online felületén.
    (2) A hitelesített energiamegtakarítás jogosultjának személyében bekövetkező változást az átruházó köteles haladéktalanul bejelenteni az (1) bekezdés szerinti online felületen. A hitelesített energiamegtakarítás átruházásáról szóló szerződés az (1) bekezdés szerinti online felületen történő bejelentés hiányában semmis.
    (3) A hitelesítést ellátó energetikai auditáló szervezet az energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának - a személyes adatai közül - kizárólag a nevét és lakcím adatát rögzíti a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában.
    (4) A (3) bekezdés szerinti személyes adatot a Hivatal az Ehat. Tv. 15. § (1) bekezdése szerinti energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése, a hitelesített energiamegtakarítással mint vagyoni értékű joggal való kereskedelem biztonsága, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából az Ehat. Tv. 12. §-ában meghatározott kötelezettségi időszak lejártát követő 5. év végéig kezeli.
    5/L. §
    A hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásában szereplő, egy adott évre elszámolható energiamegtakarítás adatait, ideértve a hitelesített energiamegtakarítás természetes személy jogosultjának nevét és címét a Hivatal a következő év március 31-ig az energiahatékonysági tájékoztató honlapján elérhetővé teszi."
    90. §
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 8. alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki:
    "21/A. §
    Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy a hitelesített energiamegtakarítás, valamint az energiamegtakarítás jogosultja egyes adatai nyilvántartásának adattartalmát - a személyes adatok kivételével - rendeletben állapítsa meg."
    14. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása
    91. §
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "12. §
    A Szövetség központi készletező szervezet, amelynek feladata a biztonsági kőolajkészlet megvásárlása, tárolása és értékesítése, az ehhez szükséges tárolók létesítése, működtetése és fejlesztése, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott feladatok teljesítése, továbbá közreműködik a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében."
    92. §
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Szövetség e törvény alapján létrehozott jogi személy, működését saját bevételeiből fedezi, a bevételeket a készletezési költségek fedezésére, kőolaj-, kőolajtermék-, villamosenergia-tároló vásárlására, létesítésére, fejlesztésére, a tároló társaságokban való tulajdonszerzésre és hiteleinek törlesztésére, a Szövetség működésére, a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a motorhajtóanyagok minőségi adatairól szóló jelentés elkészítésében való közreműködésre, valamint az Fbkt.-ban meghatározott feladatai teljesítésére fordíthatja. A Szövetség nem alanya a társasági adónak. A Szövetség a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény szerinti egyéb szervezetnek minősül."
    93. §
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "16. §
    A Szövetség az e törvényben és az Fbkt.-ben előírt tevékenységein kívül, csak az azokkal összefüggő - a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: alapszabály) meghatározott - tevékenységek gyakorlására jogosult."
    94. §
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az alapszabály tartalmazza
    1. a Szövetség székhelyét,
    2. a Szövetség szervezeti felépítését és működését,
    3. a tagsági viszony létrejöttének és megszűnésének részletes szabályait,
    4. a Szövetség tagjainak e törvényben nem szabályozott jogait és kötelezettségeit, továbbá e kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményét,
    5. a Szövetség gazdálkodási rendjének részletes szabályait,
    6. a felszabadított biztonsági kőolaj - és földgázkészlet értékesítésének rendjét,
    7. a Szövetség tagjai által a Szövetségnek fizetendő tagi hozzájárulás megfizetésének részletszabályait,
    8. a kőolaj - és kőolajtermék-készletezés rendszerének részletes szabályait, különösen
    a) a készlet azonosításának, számbavételének módszereit, nyilvántartásának rendjét,
    b) a készletállomány összetételére vonatkozó termékszerkezet-összetételi arányok, valamint a mennyiségi és minőségi paraméterek meghatározásának módját,
    c) a készlet vagy annak része tulajdonjoga megállapíthatóságának és bírósági végrehajtás alóli mentességének biztosítása érdekében alkalmazandó jelölés módját,
    9. a kőolaj- és kőolajtermék-készletek minőségének megőrzése céljából történő kőolaj és kőolajtermék cserélésének gyakoriságát, módját és rendszerét, a normatív veszteségre vonatkozó előírásokat,
    10. a tag és a Szövetség közötti elektronikus kapcsolattartás szabályait, valamint az üzemszüneti rendelkezéseket,
    11. a földgázkészletezés rendszerének részletes szabályait,
    12. a Szövetség adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint
    13. amit e törvény és az Fbkt. alapján az alapszabályban szükséges szabályozni."
    95. §
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 42. § (6) bekezdésében a "g)" szövegrész helyébe a "7." szöveg lép.
    15. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
    96. §
    A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 159. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:
    (E törvény)
    "10. a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"
    (való megfelelést szolgálja.)
    II. Fejezet
    AZ EGYES KÖZLEKEDÉSI TÁRGYÚ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
    16. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
    97. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő alcímmel egészül ki:
    "A járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések
    18/N. §
    Ezen alcím alkalmazásában:
    1. kétoldalú áruszállítási művelet: az áruknak fuvarozási szerződés alapján történő mozgatása, ahol a felrakodás vagy a lerakodás a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban, vagy harmadik országban van;
    2. kétoldalú személyszállítási művelet: személyek autóbusszal végzett szállítása különjárat vagy menetrend szerinti járat keretében, ahol
    a) az utas felvétele vagy az utas letétele a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti vagy harmadik országban történik, vagy
    b) az utas felvétele és letétele a székhely szerinti tagállamban történik, miután az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti helyi kirándulást tettek a szállítást végző gazdálkodó szervezet székhelyén kívüli tagállamban vagy harmadik országban;
    3. tranzit áru- és személyszállítási művelet: a jármű másik tagállam területén áru be- vagy kirakodása, utasok felvétele vagy letétele nélkül halad át;
    4. gazdálkodó szervezet: más tagállam gazdálkodó szervezete.
    18/O. §
    (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet által foglalkoztatott külföldi járművezető - a (2)-(9) bekezdésben foglalt kivétellel - kiküldött munkavállalónak minősül, ha a gazdálkodó szervezet a járművezetőt Magyarország területére saját nevében és irányítása alatt küldi ki, a gazdálkodó szervezet és a szolgáltatás Magyarországon működő címzettje között létrejött szerződés alapján, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet és a járművezető a kiküldetés idején munkaviszonyban áll egymással.
    (2) A tranzit áru- és személyszállítási műveletet és a kétoldalú áru- és személyszállítási műveletet, valamint az üresjáratot végrehajtó külföldi járművezető nem tekinthető kiküldött munkavállalónak.
    (3) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha
    a) egy berakodási és kirakodási
    b) egy berakodási vagy
    c) egy kirakodási
    tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat.
    (4) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet - amely során nem került sor a (3) bekezdés szerinti további tevékenységre -a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, a (3) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet a (3) bekezdésben említett feltételek mellett legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni.
    (5) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú áruszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy berakodási és kirakodási vagy egy berakodási vagy egy kirakodási tevékenységet is elvégez azokban a tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, feltéve, hogy a járművezető nem ugyanabban a tagállamban rakodja be és ki az árukat és a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel.
    (6) Ha a fuvarozást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti államból kiinduló olyan kétoldalú áruszállítási műveletet - amely során nem került sor az (5) bekezdés szerinti további tevékenységre - a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti állam területére irányuló kétoldalú áruszállítási művelet követ, az (5) bekezdésben a további tevékenységek tekintetében meghatározott mentességet az (5) bekezdésben említett feltételek mellett legfeljebb két további berakodási és kirakodási vagy két berakodási vagy két kirakodási műveletre kell alkalmazni, ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8., 9. és 10. cikkében előírtak szerinti intelligens menetíró készülékkel.
    (7) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egy alkalommal utasokat vesz fel és tesz le, vagy vesz fel vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.
    (8) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a kétoldalú személyszállítási műveletet végrehajtó külföldi járművezető, ha egyszer utasokat vesz fel, vagy tesz le azon tagállamokban vagy EGT-n kívüli országban, amelyeken áthalad, amennyiben a járművezető nem kínál személyszállítási szolgáltatásokat az útja során érintett tagállamban található két helyszín között, és ha a jármű fel van szerelve a tachográfokra vonatkozó uniós rendelet 8-10. cikke szerinti intelligens menetíró készülékkel. Ez a rendelkezés a visszaútra is megfelelően alkalmazandó.
    (9) Nem tekinthető kiküldött munkavállalónak a külföldi járművezető, ha kombinált szállítási műveletek részét képező kezdeti vagy végső közúti szállítást végez, ha a szóban forgó közúti szakasz maga is kétoldalú szállítási műveletekből áll.
    (10) A nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-ei 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1072/2009/EK rendelet), az 1073/2009/EK rendeletben és kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján meghatározott kabotázsműveleteket végző külföldi járművezető kiküldött munkavállalónak minősül.
    18/P. §
    (1) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a belső piaci információs rendszer hazai működéséről és az abban való részvételnek a szabályairól, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettség teljesítéséről szóló 354/2013. (X. 7.) Korm. rendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez (a továbbiakban: IMI-rendszer) kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot nyújt be, és gondoskodik annak naprakészen tartásáról.
    (2) A kiküldetési nyilatkozat tartalmazza:
    a) a közúti fuvarozó nevét, közösségi engedélyének számát,
    b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállamban lévő szakmai irányító vagy más kapcsolattartó(k) elérhetőségeit,
    c) a járművezető nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, tartózkodási helyének címét és vezetői engedélyének számát,
    d) a járművezető munkaszerződésének kezdőnapját és a munkaszerződésre alkalmazandó jogot,
    e) a kiküldetés tervezett kezdő és végdátumát,
    f) a gépjármű rendszámát, valamint
    g) azt, hogy a végzett szállítási szolgáltatás árufuvarozásnak, személyszállításnak, nemzetközi fuvarozásnak vagy kabotázsműveletnek minősül.
    (3) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet nyomtatott vagy elektronikus formában a járművezető rendelkezésére bocsátja, valamint a járművezető magánál tartja és az ellenőrzés során kérésre bemutatja az IMI-rendszeren keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát.
    (4) Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kiküldetés időtartamának végét követően az ellenőrzést végző hatóság közvetlen megkeresésére, a megkeresést követő 56 napon belül az IMIrendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen benyújtja
    a) a fuvarlevél másodpéldányát,
    b) a menetíró készülékben rögzített adatokat és azon tagállamok betűjelét, amelyekben a járművezető a nemzetközi közúti szállítási műveletek vagy kabotázsműveletek végzésekor tartózkodott,
    c) a kiküldött járművezetőnek a kiküldetés időtartamára vonatkozó díjazásával kapcsolatos dokumentumokat,
    d) a munkaszerződést vagy az azzal egyenértékű okiratot,
    e) a járművezető munkájára vonatkozó munkaidő-nyilvántartó lapokat és
    f) a kifizetést igazoló dokumentumokat.
    (5) Ha a díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet a kért dokumentumokat nem nyújtja be a meghatározott határidőn belül, az ellenőrzést végző hatóság az IMI-rendszeren keresztül megkeresi a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Megkeresés esetén a gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága hozzáférhet a kiküldetési nyilatkozathoz és a gazdálkodó szervezet által az IMI-rendszer nyilvános felületén benyújtott más információkhoz.
    (6) A díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságának megkeresésére a kért dokumentumot és információt a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMIrendszeren keresztül kell rendelkezésre bocsátani.
    (7) A közúti ellenőrzés során a járművezető annak megállapítása érdekében, hogy a járművezető kiküldött munkavállalónak minősül-e, a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentum bemutatására kötelezhető.
    18/Q. §
    Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet biztosítja, hogy az általa foglalkoztatott járművezetők a kiküldetéssel összefüggő jogaikat és kötelességeiket illetően ismeretekkel rendelkezzenek.
    18/R. §
    A kiküldetés véget ér, amikor a járművezető egy nemzetközi áru- vagy személyszállítás végrehajtása során elhagyja a fogadó tagállamot. Az Mt. 295. § (8) bekezdésétől eltérően Magyarország területén nemzetközi áru- vagy személyszállítást végrehajtó külföldi járművezetőnek a kiküldetési időtartama nem vonható össze az ugyanazon járművezetőnek vagy az általa helyettesített más külföldi járművezetőnek az ilyen nemzetközi műveletek keretében eltöltött korábbi kiküldetési időtartamaival. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén is az ugyanazon járművezető kiküldetési időtartama vonatkozásában."
    98. §
    (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    (Az e törvényben, valamint külön jogszabályban és közösségi jogi aktusban)
    "q) a külföldi járművezető által végzett közúti szállítás kiküldetési előírásaira"
    (vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.)
    (2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:
    [Magyarország területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jármű közlekedésére, valamint a közúti járművel végzett áru-, illetve személyszállítási tevékenységre vonatkozó az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megtartását nemzetközi forgalomban közlekedő jármű esetén]
    "bd) az (1) bekezdés q) pontja tekintetében a közlekedési hatóság, a rendőrség, a vámhatóság,"
    [jogosult együtt vagy önállóan ellenőrizni. A közúti forgalomban közlekedő járműnek az (1) bekezdés c), d) és q) pontjában meghatározott ellenőrzésébe a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bevonható.]
    99. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Belföldi üzemben tartás céljából olyan típusú jármű gyártható vagy hozható be külföldről, amelyre a közlekedési hatóság típusjóváhagyás keretében típusvizsgálat alapján típusbizonyítványt, valamint a külföldön kiadott típusjóváhagyó okmány honosításával általános forgalomba helyezési engedélyt adott ki. Egyedi jármű vagy járműsorozat behozatala esetén a közlekedési hatóság a típusvizsgálattól és a típusbizonyítvány kiadásától eltekinthet."
    100. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 23. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A (4) bekezdés szerinti eljárásokban a járműforgalmazó a közlekedési hatóság által kiadott engedély alapján a közúti közlekedésre vonatkozó közigazgatási hatósági ügyekben alkalmazandó kiegészítő eljárási szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint, tanúsítóként a tényállás tisztázásában közreműködik.
    (4b) A közlekedési hatóság a (4a) bekezdésben meghatározott engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végzőt 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírság fizetésére kötelezheti. A bírság ismételten kiszabható. A bírság kiszabása mellett a közlekedési hatóság a járműforgalmazó tevékenységét - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben - felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, valamint törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetben a járműforgalmazót a tevékenység végzésétől eltilthatja."
    101. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 27. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) Az (5) bekezdés szerinti engedély adattartalmát a közlekedési hatóság elektronikus adatkapcsolaton keresztül küldi meg a közlekedési nyilvántartó szerv részére."
    102. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4a) Ha a NIF Zrt. helyi közút építése során lát el építtetői feladatot a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon, a forgalomba helyezett vagy ideiglenesen forgalomba helyezett helyi közút, és az azon létrehozott, vagy megszerzett és azzal egybeépített eszközök az ingatlantulajdonos helyi önkormányzat tulajdonaként jönnek létre. A NIF Zrt. az e bekezdés szerinti eszközöket a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezést követően, ingyenesen, könyv szerinti értéken adja át a helyi önkormányzat részére, amely köteles azokat átvenni. A NIF Zrt. a forgalomba helyezést követő 6 hónapon belül elszámolási kimutatást készít annak céljából, hogy az e bekezdés szerinti eszközöket a forgalomba helyezés napján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse és az érintett helyi önkormányzat könyveiben azokat nyilvántartásba vegye."
    103. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 10. §-ában meghatározott telekalakítás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének nem akadálya, ha az összevonandó és az ingatlan-nyilvántartásban útként nyilvántartott ingatlanoknak az (1) bekezdés szerinti minősítése és a tulajdoni viszonya nincs összhangban."
    104. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
    "(5) Közcélú hálózat építése céljából a közterület (1) bekezdés szerinti felbontása a november 15. és március 15. közötti időszakban is engedélyezhető, amennyiben a közművezeték üzemeltetője vállalja, hogy olyan műszaki-technológiai megoldás szerint jár el, amellyel az érintett közterület végleges helyreállítása a közúti közlekedés biztonságát nem veszélyeztetve, az időjárási körülményekhez igazodva szakszerűen, a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltaknak megfelelve elvégezhető, és a közművezeték üzemeltető az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló miniszteri rendelet szerinti alkalmassági időtartamra jótállást vállal az elvégzett munkákra."
    105. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény a következő 46/O. §-sal egészül ki:
    "46/O. §
    (1) E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 18/O. § (5) és (6), valamint (8) bekezdését 2023. augusztus 21-től kell alkalmazni.
    (2) E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított 18/O. § (3) és (4), valamint (7) bekezdését 2023. augusztus 21-től nem kell alkalmazni."
    106. §
    (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap)
    "o) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap)
    "q) a miniszter, hogy a 21/B. § (3) bekezdésében említett, az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítése során alkalmazandó formanyomtatványt,
    r) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, valamint a honvédelmi miniszter, hogy a feladat és hatáskörébe tartozó tevékenységhez kapcsolódó, továbbá a járműre szerelt, önjáró, vagy vontatott, valamint emelő-, rakodó gépek, az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű - telepített - gépsorok részét képező gépeket működtető gépkezelők képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályokat"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    (3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének, valamint az utazó munkavállalók, a kabotázstevékenység és a közúti szállítás kiküldetési előírásai megtartásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg."
    107. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
    "k) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,
    l) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke,
    m) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv."
    108. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
    a) 20. § (1a) bekezdésében az "l), és n)" szövegrész helyébe az "l), n) és q)" szöveg,
    b) 20. § (4) bekezdésében az "l), n)-p)" szövegrész helyébe az "l), n)-q)" szöveg,
    c) 20. § (4a) bekezdésében a "vagy p)" szövegrész helyébe a " , p) vagy q)" szöveg és az "a)-b) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-b) és q) pontjában" szöveg,
    d) 20. § (11) bekezdés záró szövegrészében a "c) és d)" szövegrész helyébe a "c), d) és q)" szöveg,
    e) 21/B. § (2) bekezdésében az "e) és f)" szövegrész helyébe az "e), f) és h)" szöveg,
    f) 23. § (4) bekezdésében az "eltekint" szövegrész helyébe az "a külön jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén eltekinthet" szöveg,
    g) 48. § (3) bekezdés a) pont 10. alpontjában az "engedélyezésének részletes eljárási szabályait, a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmát" szövegrész helyébe az "és a járműforgalmazó tényállás tisztázásában történő közreműködése engedélyezésének részletes eljárási szabályait" szöveg
    lép.
    17. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
    109. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2b) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
    (Az ügyintézési határidő 90 nap a következő közigazgatási hatósági eljárásokban:)
    "q) a légiközlekedési szakszemélyzet repülőorvosi minősítésének másodlagos felülvizsgálati eljárása."
    110. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A magyar légtér - a pilóta nélküli játék légijármű és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. §-a szerinti jogi személy pilóta nélküli légijárműve kivételével - pilóta nélküli légijárművel végrehajtott UAS-művelethez lakott terület felett eseti légtér kijelölése esetén vehető igénybe."
    111. §
    (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A pilóta nélküli légijármű-rendszerek nyilvántartása - a pilóta nélküli légijármű-rendszerek jogszerű használatának ellenőrzése érdekében - tartalmazza)
    "e) a pilóta nélküli légijármű típusát, altípusát - a saját építésű pilóta nélküli légijárművek kivételével - a sorozatszámát, valamint"
    (2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 17. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
    "(19) A nyilvántartásba vett pilóta nélküli légijárművön az üzembentartó nyilvántartási száma mellett jól látható módon fel kell tüntetni az eszköz nyilvántartási jelét is."
    112. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "Az engedély" alcíme a következő 23/C. §-sal egészül ki:
    "23/C. §
    (1) A légiközlekedési hatóság a gazdasági célú légiközlekedési tevékenység végzésére vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésére engedélyt kérelemre annak a vállalkozási tevékenységet - ide nem értve a léginavigációs szolgáltatást - folytató természetes-, vagy jogi személynek adja ki, amely igazolja a megfelelő pénzügyi teljesítőképességét.
    (2) E § alkalmazásában a pénzügyi teljesítőképesség abban az esetben tekinthető igazoltnak, ha a vállalkozási tevékenységet folytató természetes-, vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet,
    a) az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül, és
    aa) ezt harminc napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy
    ab) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
    b) rendelkezik a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendeletben előírt biztosító által nyújtott felelősségbiztosítással.
    (3) Ha a légiközlekedési hatóság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi teljesítőképesség a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolt, akkor az (1) bekezdés szerinti engedélyeket visszavonja."
    113. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A képzőszervezet a képzés megkezdése előtt legalább tíz munkanappal, írásban bejelenti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek közbiztonsági, nemzetbiztonsági és terrorfenyegetettségi érdek vizsgálata céljából
    a) a légijármű és a repülőeszköz személyzet, valamint a repülésüzemi tiszt képzéséről, vizsgáztatásáról, engedélyeiről és a képzésükben részt vevő képző szervezetek engedélyezéséről szóló 53/2016. (XII. 16.) NFM rendelet 22. §-ában meghatározott, valamint
    b) az 1178/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete A-J alrészében meghatározott elméleti és gyakorlati képzésen való részvételt."
    114. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően a részéről felmerült költségeket jogosult érvényesíteni a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban, az azzal összefüggő költségalap részeként. A költségek fedezésére megállapított összeg mértéke megegyezik a mindenkori, az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 29. cikke alapján kihirdetett, a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjban figyelembe vett nominális - a Bizottság által elfogadott teljesítménytervben, ennek hiányában a benyújtott teljesítményterv tervezetben nevesített - felügyeleti költségeknek a nemzeti felügyeleti hatóságra vonatkozó értékével. A költségátalánnyal a légiforgalmi irányító szolgálat ellátására kijelölt szerv által ellátott valamennyi olyan tevékenységével kapcsolatos felügyeleti díj, amelynek a megfizetésére e szerv a 66/C. § (1) bekezdése alapján kötelezett, megfizetettnek tekintendő."
    115. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 61/A. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(10) A 923/2012/EU rendeletnek, a 139/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/373 rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatásra/a léginavigációs szolgálatokra, a légtérszerkezet kialakítására, az adatminőségre és a futópálya biztonságára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet] III. Melléklet ATS.OR.400-ATS.OR.450 pontja alapján rögzített adatok az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott célok mellett kutatás-fejlesztési és a légiközlekedési hatóság tevékenységével összefüggő célból, valamint a Társaság működésével összefüggő érdekből használhatók fel.
    (11) Az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet III. Melléklet ATS.OR.400-ATS.OR.450 pontja szerinti rendszerekben tárolt adat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (2) bekezdés h) pontjára figyelemmel a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a légiközlekedési hatóság általi adatszolgáltatásra vonatkozó megkeresést ide nem értve - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével a légiforgalmi szolgáltató vezetője engedélyezheti."
    116. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény "A légiforgalmi szolgálatoknál léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó, valamint a léginavigációs szolgáltatások nyújtását közvetlenül támogató munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra, valamint ilyen munkakör betöltése érdekében képzésben részesülő személyekre vonatkozó rendelkezések" alcíme a következő 63/E. és 63/F. §-sal egészül ki:
    "63/E. §
    (1) Az e törvény 61/A. § (2) bekezdésében meghatározott munkáltatónál a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetéssel érintett időszakra vetítve
    a) a Budapest CTA légterében a Körzeti Irányítás (ACC) esetében - a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 677/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. január 24-i 2019/123/EU bizottsági végrehajtási rendelet alapján - a kijelölt hálózatirányító (a továbbiakban: Network Manager) által az adott napon a sztrájkkal érintett időszakra megadott forgalmi igényhez rendelt szektorok kapacitásának 75%-a;
    b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (a továbbiakban: LHBP) Torony Irányítása esetében az LHBP-re rendelkezésre álló futópályához tartozó, a Network Manager felé előzetesen megadott érkező kapacitás 75 %-a, továbbá az összes induló járat;
    c) a Budapest Közelkörzeti Irányítás (APP) esetében a b) pontban meghatározott kapacitás, valamint a teljes átrepülő forgalom;
    d) a Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről szóló 2013. évi CCXLVIII. törvény alapján nyújtott szolgáltatás esetében a Network Manager által az adott napon a sztrájkkal érintett időszakra megadott forgalmi igényhez rendelt szektorok kapacitásának 75%-a;
    e) a Körzeti Repüléstájékoztatás (FIC) esetében a nemzetközi VFR repülések és a nem ellenőrzött légtérben végrehajtott IFR repülések kezelése, valamint a belföldi VFR repülések kezelése legalább napi 6 órában azzal, hogy a belföldi VFR repülések kötelező kezelésére vonatkozó időszakot a sztrájk alatt a munkáltató jogosult meghatározni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapacitásértéknek megfelelően szolgáltatásban részesülő légijárművek számát tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni.
    (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatásokon túlmenően a munkabeszüntetés ideje alatt is teljes körűen kell biztosítani a kutató-mentő repülések, egészségügyi és mentőrepülések, az állami célú légiközlekedés, az állam- vagy kormányfőt szállító repülések, a tűzoltási célú repülések, a bajba jutott légijárművek, a humanitárius célú repülések, továbbá valamely humánjárvány megelőzését és következményeinek elhárítását biztosító légijárművek léginavigációs kiszolgálását.
    (4) A léginavigációs szolgáltatást nyújtó munkavállalók az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási mérték teljesülését saját munkakörükben kötelesek biztosítani.
    (5) A még elégséges szolgáltatás mértékét a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásukban az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladóan is meghatározhatják.
    (6) Az (1) bekezdésben meghatározott mértéket a munkabeszüntetés teljes ideje alatt óránkénti bontásban kell teljesíteni.
    (7) A munkabeszüntetés szervezői a sztrájkot annak megkezdése előtt legalább 5 nappal kötelesek írásban bejelenteni a munkáltató részére.
    (8) Azonos kollektív munkaügyi vitához tartozó munkabeszüntetés - a figyelmeztető sztrájkon túlmenően - legfeljebb három napig tarthat azzal, hogy a sztrájk időtartama legfeljebb napi hat óra lehet.
    (9) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)-(8) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a munkáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.
    63/F. §
    (1) A 61/A. § (3) bekezdés j) pontja szerinti feladatot a polgári légiforgalmi irányító szolgálat az általa foglalkoztatott légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató közreműködésével látja el.
    (2) A légiforgalmi szolgálatok folyamatos fenntartása és a honvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feladatokra való felkészülés érdekében az (1) bekezdésben meghatározott, a polgári légiforgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott léginavigációs szolgáltatásokat nyújtó munkavállaló - a polgári légiforgalmi irányító szolgálat utasításai szerint - a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni, valamint - amennyiben annak egyéb, jogszabályban foglalt feltételei fennállnak - az e tevékenység ellátásához szükséges jogosultságok gyakorlására feljogosító szakszolgálati engedély fenntartásához szükséges feltételeket teljesíteni."
    117. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 72/B. §-sal egészül ki:
    "72/B. §
    E törvény 61. §-ának az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel megállapított (5) bekezdését a 2022. január 1-jét követően felmerülő légtér-igénybevételi díjban figyelembe vett felügyeleti költségek kifizetésével összefüggésben kell alkalmazni."
    118. §
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény KILENCEDIK Része a következő 80. §-sal egészül ki:
    "80. §
    E törvény 61/A. § (3) bekezdés n) pontjának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény által történt hatályon kívül helyezésével összefüggésben, amennyiben a Társaság repülésmeteorológiai feladatai költségvetési szerv részére átadásra kerülnek, az átadással érintett munkavállalók foglalkoztatási jogviszonyára az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozásra vonatkozó 11/F. § (1)-(11) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az átadással érintettekre az átadónál hatályos kollektív szerződés a jogállásváltozás időpontját követően nem terjed ki."
    119. §
    Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
    a) 22. § (3) bekezdése,
    b) 50/A. § (4) bekezdésében a "rendelkezések megszegőit figyelmezteti. A" szövegrész.
    18. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
    120. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A jármű nyilvántartásba vételét igazoló okmány és ideiglenes forgalomban tarthatóságát igazoló okmány tartalmazza a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott adatokat."
    121. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés e) pont ed) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A nyilvántartót értesíti:
    a közlekedési hatóság elektronikus úton)
    "ed) a bontási átvételi igazolás adatairól,"
    122. §
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 26. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) Az (1) bekezdés szerinti összekapcsolás során a nyilvántartó a 9. § (1) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdésében, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokról, és az azokban bekövetkezett változásról - a 19. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltak teljesítéséhez - elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet. A kötvénynyilvántartó szerv az értesítés alapján a változásról az adatigénylés teljesítése keretében tájékoztatja a biztosítót."
    123. §
    Hatályát veszti a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdése.
    19. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
    124. §
    (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Úszólétesítményt a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező, egészségileg és a biztonságos munkavégzésre - kedvtelési célú hajó esetében vezetésre - alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet."
    (2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A vizsgaközpont, valamint a hajózási hatóság a jogszabály által meghatározott feladat és hatáskörét érintően biztosítja, hogy a hivatásos hajós képesítésekkel kapcsolatos kompetenciák megszerzésével és értékelésével kapcsolatos tevékenységet, valamint az uniós képesítő bizonyítvánnyal, a szolgálati könyvvel és a hajónaplóval kapcsolatos adminisztrációt 2037. január 17-ig, azt követően pedig legalább tízévente független szerv értékelje. A vizsgaközpont, valamint a hajózási hatóság az értékelések eredményeit dokumentálja és az érintett hatóságok tudomására hozza."
    125. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 26/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vizsgaközpont vizsgaszabályzata szerint kell lefolytatni. A vizsgáztatás során vizsgabiztosként csak olyan személy vehet részt, akinek a tevékenységét a hajózási hatóság engedélyezte, büntetlen előéletű, és nem áll vizsgabiztosi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt."
    126. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 31/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "31/A. §
    Úszólétesítményen - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - az úszómű kivételével tizenhatodik életévét be nem töltött személy - a felügyelet melletti hajózási gyakorlat megszerzése kivételével - munkát nem végezhet. Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy úszólétesítményen éjszakai munkát kivételesen - kiképzési célból, havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén - végezhet."
    127. §
    (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A hajónaplóba folyamatosan be kell jegyezni:)
    "c) a hajón szolgálatot teljesítő személyek nevét és a szolgálatváltások időpontját;"
    (2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Hajónapló vezetésére kötelezett belvízi úszólétesítményen az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet V. melléklete szerint kiállított hajónaplóba az (1) bekezdés f)-i) pontjaiban meghatározott adatokat nem kell bejegyezni. A menetrend szerint közlekedő személyhajón az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok hajónaplóba való bejegyzésénél elegendő a menetrendre utalni."
    (3) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Hajónaplóként a hajózási hatóság által kiadott és hitelesített hajónapló használható. Az úszólétesítmény egy aktív hajónaplót alkalmazhat."
    128. §
    (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Azt az egészségileg alkalmas személyt, aki az alap biztonsági kompetenciákat megszerezte és belvízi úszólétesítményen teljesít szolgálatot vagy szolgálatot kíván teljesíteni - kérelmére - a vizsgaközpont az EU 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet II. vagy IV. melléklete szerinti szolgálati könyvvel látja el. A hajós szolgálati könyv papír alapú vagy elektronikus formátumú. A vizsgaközpont az általa kiadott szolgálati könyvek adatait bejegyzi a hajózási hatóság nyilvántartásába."
    (2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Azt az egészségileg alkalmas személyt, aki az alap biztonsági kompetenciákat megszerezte és tengeren közlekedő úszólétesítményen teljesít szolgálatot, vagy szolgálatot kíván teljesíteni -kérelmére - a vizsgaközpont tengerész szolgálati könyvvel látja el."
    129. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A hajózási hatóság nyilvántartásából a Bizottság elektronikus adatbázisába a következő adatokat továbbítja:
    a) a kiadott uniós hajónaplók esetében a vízi jármű nevét, az európai azonosító számot vagy az európai hajóazonosító számot (ENI), a hajónapló azonosító számát, a kiállítás dátumát és a kiállító hatóság elnevezését,
    b) a kiadott uniós hajós szolgálati könyv esetében a tulajdonos nevét és azonosító számát, a szolgálati könyv azonosító számát, a kiállítás keltét és a kiállító hatóság elnevezését, vagy
    c) a kiadott uniós képesítő bizonyítvány esetében a bizonyítványon feltüntetett adatokat, a kiállító hatóság elnevezését, valamint a bizonyítvány státuszát."
    130. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény VII/A. Fejezete a következő 48/D. §-sal egészül ki:
    "48/D. §
    (1) A víziútban létesített vagy azt keresztező nyomvonalas létesítmények tulajdonosai, kezelője, valamint engedélyese az elektronikus hajózási térképen történő megjelenítéshez a hajózási hatóság részére megadja a hajózási szabad űrszelvény méreteit és a létesítmény elhelyezkedését leíró adatokat amelyeket a hajózási hatóság átad az illetékes vízügyi igazgatási szerv részére.
    (2) Az (1) bekezdésben megjelölt adatokban bekövetkező változást, a hajózási hatóság részére legkésőbb 15 napon belül be kell jelenteni."
    131. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény a következő 56/A. §-sal egészül ki:
    "56/A. §
    (1) A magyar vízi úton tartózkodó kereskedelmi hajó a lobogójától függetlenül feltartóztatható, a következő folyamatban lévő vagy jövőbeli követelés biztosítása érdekében:
    a) pénzbeli követelés:
    aa) a hajó üzemeltetése során okozott kár megtérítése, beleértve a szárazföldön vagy vízen bekövetkezett halál- vagy személyi sérülést esetét;
    ab) a hajó által a víziútban, annak környezetében, a mederben, a folyópartban és a vízi létesítményben okozott kár - ideértve a szennyezést is -, valamint a szennyezés bekövetkeztének, hatásának megelőzése, korlátozása vagy megszüntetése érdekében felmerült költség megtérítése;
    ac) a mentési művelet - beleértve olyan hajó mentését, mely önmaga vagy rakománya által jelent a parti környezetre veszélyt - végrehajtása során felmerült költség;
    ad) a roncs kiemelésével, eltávolításával, begyűjtésével, megsemmisítésével vagy ártalmatlanná tételével kapcsolatban felmerült költség;
    ae) az elhagyott hajó megőrzésével és legénységének eltartásával kapcsolatban felmerült költség;
    af) révkalauzolás, vontatás, hajóellátás, üzemanyagtöltés vagy a hajó üzemeltetésével, kezelésével, tárolásával vagy karbantartásával kapcsolatban a hajónak nyújtott egyéb szolgáltatás;
    ag) kikötői díj, illeték;
    ah) a hajózási vállalat dolgozójának bére, a hajó legénységének tagját a hajón teljesített szolgálatával összefüggésben megillető bér és egyéb összeg, ideértve a hazaszállítási költséget és a nevében kifizetett társadalombiztosítási összeget;
    ai) az üzemeltető és a hajótulajdonos nevében felmerült költség;
    aj) a hajóra vonatkozó biztosítási díj;
    ak) e törvény 60/A. § (1) bekezdése szerint kiszabott bírság;
    b) pénzbeli követelés az alábbiakra vonatkozóan:
    ba) általános baleset;
    bb) a szállítási szerződés;
    bc) a hajó építésére, átépítésére, javítására, rendeltetésének megváltoztatására vagy felszerelésére vonatkozó szerződés;
    c) a hajó tulajdonjogával vagy birtoklásával kapcsolatos, valamint a hajó használatával vagy bérbeadásával kapcsolatos jogvita, ideértve az adásvételi szerződésből eredő jogvitát, valamint a társtulajdonosok közötti, a hajó személyzetének foglalkoztatásával vagy a hajó jövedelmének megosztásával kapcsolatos jogvitát;
    d) a hajót terhelő jelzálog vagy más teher.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontjában felsorolt pénzbeli követeléseket a hajót nyilvántartó hatóság a bírósági jogerős döntésig az úszó létesítmény tulajdoni lapjára széljegyként bejegyzi.
    (3) Tilos a magyar vízi utakon tartózkodó hadihajó vagy nem kereskedelmi célú kormányzati szolgálatban használt hajó feltartóztatása.
    (4) A hajót a hajózási hatóság bírósági határozat alapján tartóztatja fel és mentesíti a feltartóztatás alól.
    (5) A feltartóztatást a polgári perrendtartás által meghatározott eljárás szerint a biztosítási eljárás, az ideiglenes intézkedés vagy a közbenső döntés általános követelményeinek megfelelően rendeli el:
    a) az az elsőfokú bíróság vagy fellebbviteli bíróság, amely előtt az (1) bekezdésben felsoroltakra alapozott keresetet benyújtották; vagy
    b) - jövőbeni igény esetén - a hajó tartózkodási helye szerint illetékes elsőfokú bíróság.
    (6) A feltartóztatás alóli felmentést el kell rendelni,
    a) ha a hajó visszatartásának oka megszűnt; vagy
    b) a követelés kielégítésére alkalmas biztosíték adását vagy kötelezettségvállalást követően."
    132. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény XI. Fejezete a következő 60/C. §-sal egészül ki:
    "60/C. §
    (1) A magyar vízi utakon tartózkodó kereskedelmi hajót, a lobogójától függetlenül az eljáró hatóság a 60/A. § (1) bekezdése szerint kiszabott bírság esetén - a veszélyes áru szállítmány feltartóztatására vonatkozó előírások megtartásával - a bírság, illetőleg a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a biztosítási intézkedésekre vonatkozó feltételei szerint feltartóztathatja.
    (2) A hajó nem tartóztatható fel különösen abban az esetben, ha
    a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van és a kötelezett rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
    b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
    (3) A hajó részére a feltartóztatás idejére veszteglő helyet kell kijelölni, és a hajó okmányait - az átvételét igazoló elismervény egyidejű kiállítása és annak az úszólétesítmény vezetője részére történő átadása mellett - a feltartóztatás időtartamára el kell venni. A külföldi hatóság által kiadott okmányokat - ha azt a jogosult a feltartóztatás időtartamának lejáratát követő három napon belül nem veszi át - a kiállító hatósághoz kell megküldeni.
    (4) Az úszólétesítmény vezetőjét angol, német vagy orosz nyelven írásban tájékoztatni kell a kiszabott bírságról, illetve a (3) bekezdés szerint kijelölt veszteglő helyről, továbbá a bírságolási eljárás lefolytatására, illetve a hatósági ellenőrzés során foganatosítható intézkedésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről.
    (5) A hajó feltartóztatásából eredő kárért az eljáró hatóság felelősséggel nem tartozik.
    (6) Ha az eljáró hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a hajózási tevékenységre engedéllyel rendelkezőnek 60/A. § szerinti közigazgatási bírság tartozása áll fenn, az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni."
    133. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A közforgalmú kikötő kikötőrendjét - annak jóváhagyását követően - a kikötő üzemben tartója a honlapján, míg a kikötőrend hajóforgalmat érintő részét a hajózási hatóság hajósoknak szóló hirdetményben teszi közzé."
    134. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában
    csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő)
    "b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 14,7 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;"
    135. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
    a) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. november 20-i 2013/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
    b) a Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról, 8. és 9. cikk;
    c) a Tanács 1999/63/EK irányelve (1999. június 21.) az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt;
    d) a Tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól, a Mt.-vel együtt;
    e) az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításáról, a Mt.-vel együtt;
    f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról, 3. cikk f) pontja, 9. cikk;
    g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
    h) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet kivételével;
    i) az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidőszervezés egyes szempontjairól a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénnyel együtt;
    j) az Európai Parlament és a Tanács (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009/20/EK irányelve a tengeri hajók kötelező biztosításáról szóló kormányrendelettel együtt,
    k) az Európai Parlament és a Tanács (2012. november 21.) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról szóló 2012/35/EU irányelve a hajózási képesítésekről és a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló miniszteri rendeletekkel együtt,
    l) a Bizottság (2013. október 11.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló 2013/49/EU irányelve,
    m) a tengerészeti felszerelésekről és a 96/98/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv,
    n) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt.
    o) a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló 2008/106/EK irányelv módosításáról és a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló 2005/45/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. június 20-i (EU) 2019/1159 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
    p) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv;
    q) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelv."
    136. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 91. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki: (Ez a törvény)
    "c) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet és
    d) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet"
    (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
    137. §
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény
    a) 48/A. § (4) bekezdés b) pontjában a "képesítő" szövegrész helyébe a "képesítésekről szóló miniszteri rendelet és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet szerinti hajózásiképesítő" szöveg,
    b) 48/A. § (4a) bekezdésében a "rendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "rendeletben és a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott" szöveg
    lép.
    138. §
    Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 4. § (6) bekezdése.
    20. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
    139. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "2. Vasúti pályákkal, vasúti létesítményekkel, vasúti pályahálózatokkal és azok létesítésével kapcsolatos fogalmak:
    2.1. egyéb vasútvonal: az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő vasútvonal, beleértve az országos jelentőségű vasútvonalat és a saját célú vasúti pályahálózatot vagy iparvágányt összekötő vasúti pályát is;
    2.2. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
    2.3. fejlesztési közreműködő: olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat létesítését, fejlesztését, felújítását végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;
    2.4. gazdasági társaság: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti gazdasági társaság;
    2.5. GSM-R fejlesztő: a fejlesztési közreműködő, valamint olyan gazdasági társaság, amely a vasúti pályahálózat részét képező, fejlett információs és kommunikációs technológiára alapozott GSM-R rendszerhálózat létesítését végzi, és nem minősül pályahálózat-működtetőnek, valamint tevékenységének folytatásához nincs szüksége az e törvény szerinti vasútbiztonsági engedélyre;
    2.6. hálózat: a pályahálózat-működtető igazgatása alatt álló teljes vasúti pályahálózat;
    2.7. helyi vasúti pályahálózat: a helyi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
    2.8. iparvágány: a mezőgazdasági vagy ipari üzem és létesítmény, ipari park területén lévő nem állami tulajdonú vágány vagy vasútvonal, amely fő feladata a gazdasági tevékenységhez szükséges nyersanyag, félkész- és késztermék szállításához szükséges vasúti összeköttetés biztosítása;
    2.9. karbantartó létesítmény: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: közlekedési hatóság) által a vasúti járművek javítását, karbantartását végző szervezetek (karbantartó műhelyek) engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló rendelet szerint engedélyezett vasúti műhely;
    2.10. kiszolgáló létesítmény: olyan létesítmény - a földterületet, épületet és berendezést is beleértve -, amelyet egészében vagy részben úgy alakítottak ki, hogy az lehetővé tegye a 2. melléklet 2-4. pontja szerinti szolgáltatás nyújtását;
    2.10a. vasúti műszaki vizsgálati központ: olyan kiszolgáló létesítmény - a földterületet, vasúti tesztpályát, építményeket is beleértve -, amelyben vasúti gördülőállomány, vasúti pálya tartozékai és vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére valamint az ezekhez tartozó kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére, és ezen tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet 4. pontja szerinti szolgáltatások nyújtására kerül sor;
    2.11. közmű: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti közmű;
    2.12. különálló vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyik
    a) nincs fizikai összeköttetésben semmilyen másik vasúti pályahálózattal, vagy
    b) fizikai összeköttetésben van más vasúti pályahálózattal, azonban az üzemszerű átjárhatóság nem áll fenn;
    2.13. országos jelentőségű vasútvonalak: az országos törzshálózati vasúti pályák és az országos vasúti mellékvonalak;
    2.14. országos törzshálózati vasúti pálya: a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a 4. mellékletben meghatározott vasúti pálya;
    2.15. országos vasúti mellékvonal: az országos vasúti mellékvonalak felsorolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott vasútvonal;
    2.16. országos vasúti pályahálózat: az országos jelentőségű vasútvonalak és az egyéb vasútvonalak;
    2.17. saját célú vasúti pályahálózat: az a nem állami tulajdonban levő vasúti pályahálózat, amelyet kizárólag a pályahálózat tulajdonosa használ saját áruszállítási műveletekre, továbbá az a pályahálózat, amely egynél több végfelhasználót szolgál vagy szolgálhat ki és nem minősül iparvágánynak;
    2.18. stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózat: olyan vasúti pálya vagy pályahálózat, amelyet a Bizottság az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti vasúti infrastruktúrának minősített;
    2.19. tároló vágánycsoport: forgalombahozatali járműengedéllyel vagy üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti járművek két szerződés alapján történő járműmozgás közötti, legfeljebb egyéves időtartamra történő tárolására szolgáló vágányok;
    2.20. térségi vasúti pályahálózat: térségi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat;
    2.21. vasúti pálya: az 1. melléklet 1-6. pontjában felsorolt vasúti pályahálózat elem, valamint a vasúti alépítmény és felépítmény, az utasforgalom és áruszállítás részére rendelkezésre álló útvonalak, beleértve az utasperonokat, rakodóterületeket, beleértve az útvonalba eső az utasok mozgását biztosító szállító, mozgató berendezéseket, mozgólépcsőket, mozgójárdákat, lifteket, gyalogos alul- és felüljárókat, a mozgáskorlátozottak emelésére szolgáló speciális berendezéseket, továbbá a vasúti kocsik rakodását, mozgatását, javítását célzó, a vágányra, vágányba vagy a vágány alá- vagy fölé épített különleges berendezések, különösen rakodó- és ürítőberendezések, ürítőhidak, ürítőgaratok, töltő- és lefejtő berendezések, fordítókorongok, tolópadok, a vasúti járművek javításához, karbantartásához szükséges és egyéb járműmozgató berendezések, vágányfékek, daruk, darupályák, emelőberendezések, járműmérlegek, kocsibuktatók, szállítógépek és berendezések, diagnosztikai és egyéb berendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek; ahol
    2.21.1. vasúti alépítmény: a vasúti felépítmény terhelését elviselő és a talaj felé közvetítő mérnöki létesítmény. Az alépítmény része minden olyan szerkezet, amely a vasúti terhelés viselésében részt vesz, így különösen: töltések, bevágások, nyílásokat áthidaló mérnöki szerkezetek (hidak, átereszek, közúti vagy gyalogos aluljárók), a vasút pálya védelmére épített mérnöki szerkezetek, (alagutak, támfalak, bélésfalak, kőomlás ellen védő műtárgyak), vízelvezetést szolgáló szerkezetek (árkok, szivárgók), valamint a pálya és a környezet védelmét szolgáló szerkezetek (kerítések, tűzvédelmi sávok, hófogó rácsok, zajárnyékoló falak, védelmi céllal telepített növényzet);
    2.21.2. vasúti felépítmény: a vasúti vágány, amely magában foglalja valamennyi, a vasúti jármű kereke által közvetített terhelést viselő, illetve a jármű kerekének vezetését végző, azt elősegítő mérnöki szerkezetet, (beleértve a váltófűtő, sínkenő berendezéseket), valamint a vasúti ágyazat;
    2.22. vasúti pálya tartozéka: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén belül helyezkednek el;
    2.23. vasúti pályahálózat: az 1. mellékletben felsorolt elemekből álló vasúti közlekedési hálózat;
    2.24. vasúti üzemi létesítmény: az 1. melléklet 7-9. pontjában felsorolt azon vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti biztosítóberendezések kültéri elemei, a váltóállító készülékek, jelzőberendezések, szigetelt sínillesztések, tengelyszámlálók, az elektronikus biztosítóberendezések hardverei és szoftverei, valamint a védelmi berendezések (siklasztó saruk, vágányzáró sorompók, váltózárak), forgalomirányító és jelzőberendezések, beleértve a nemzeti és a kölcsönös átjárhatóságot biztosító alrendszereket, valamint a működésükhöz szükséges rádiókommunikációs berendezéseket; a telematikai, utastájékoztató és távközlési rendszerek, rádióátviteli rendszerek és berendezéseik, a vontatási energiaellátás rendszerei, különösen vasúti felsővezeték, áramvezető sín, energiaelosztást végző berendezések, tartóoszlopok, áramátalakító berendezések, vasúti térvilágítási rendszerek, beleértve a munkahelyi, az utasforgalmi, és rakodási célú területek térvilágítási berendezéseit, a perontető, a biztosítóberendezések, hírközlési és telematikai rendszerek, térvilágítási berendezések, vasúti felsővezetéki rendszerek és berendezéseik, ezek jelátviteléhez, működtetéséhez, áramellátásához szükséges kábelek, vezetékek, berendezések, tisztító- és mosóberendezések, és a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületek, melyek a vasúti pálya jogszabályban meghatározott védősávval megnövelt területén kívül helyezkednek el, valamint az 1. melléklet 10. pontjában meghatározott vasúti pályahálózat-elem, valamint a vasúti pályahálózat működtetéséhez, (ide értve a pályakapacitás-elosztás, díjbeszedés szükségleteit is) a vasúti üzem lebonyolításához, az utas- és áruforgalom biztosításához, a vasúti berendezések elhelyezéséhez szükséges épületek, építmények, mérnöki berendezések;
    2.25. városi vasúti pályahálózat: városi vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges pályahálózat;
    2.26. vasút-villamos pályahálózat: az országos vasúti pályahálózat, a helyi, a városi és az elővárosi vasúti pályahálózat azon részeinek összessége, amelyen a vasút-villamos közlekedik, vagy vasút-villamossal szolgáltatást kívánnak végezni;
    2.27. a köz- és a magánszféra partnersége: közfeladatot ellátó szervek és a pályahálózatműködtetőjétől eltérő egy vagy több vállalkozás közötti, kötelező erejű megállapodás, amely alapján ezen vállalkozások részben vagy egészben kiépítik vagy finanszírozzák a vasúti infrastruktúrát, vagy megszerzik a pályahálózat-működtetői jogosultságokat egy előre meghatározott időtartamra;
    2.28. vasúti telekalakítás: az érintett ingatlannak, illetve amennyiben indokolt a szomszédos ingatlannak vasúti pályaüzemeltetési és pályahálózat működtetési feladatok ellátásához igazodó mértékű területkialakítása és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként való feltüntetése érdekében történő bármely telekalakításra (telekmegosztás, telekegyesítés, telekcsoport újrafelosztás, telekhatár rendezés stb.) irányuló, e törvény szerint lefolytatandó eljárás;
    2.28.1. érintett ingatlan: Magyarország területén található, országos jelentőségű vasútvonalak, valamint az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő elővárosi pályahálózatba tartozó és a kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti pályáit és azok tartozékait hordozó, az ingatlan-nyilvántartás szerint részben vagy egészben az állam tulajdonában álló ingatlan;
    2.28.2. szomszédos ingatlan: közvetlenül az érintett ingatlan telekhatára mellett fekvő ingatlan;
    2.28.3. visszamaradó ingatlan: a vasúti telekalakítási eljárás következtében kialakuló -vasúti pályát és azok tartozékait nem hordozó -, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerülő önálló ingatlan;
    2.29. vasúti tesztpálya: vasúti gördülőállomány, vasúti pálya és tartozékai, valamint a vasúti berendezések műszaki vizsgálatára, tesztelésére létesített különálló vasúti pályahálózat;
    2.30. kiemelt budapesti fejlesztés: a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. § 3. pontja szerinti kiemelt budapesti fejlesztés;"
    140. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vasúti pályahálózat fejlesztési stratégia (a továbbiakban: fejlesztési stratégia) kizárólag az országos jelentőségű vasútvonalakra terjed ki, legalább ötéves időtartamra készül és meghosszabbítható."
    141. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 11/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A koordináció kiterjed:
    a) a pályahálózat-kapacitás karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kérelmezői igényekre, és
    b) a vasúti pályahálózat működtetésére kötött szerződésekben foglalt felhasználó-központú teljesítménycélok, valamint az e szerződésben meghatározott teljesítményösztönzők tartalmára és végrehajtására, és
    c) a hálózati üzletszabályzat tartalmára és alkalmazására, és
    d) az intermodalitás és a kölcsönös átjárhatóság kérdéseire, és
    e) minden olyan egyéb kérdésre, amely a vasúti pályahálózathoz való hozzáférésnek, a vasúti pályahálózat használatának feltételeire, illetve a pályahálózat-működtető szolgáltatásainak minőségére vonatkozik."
    142. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Azon kiszolgáló létesítményeken, amelyeken a pályahálózat-működtető alapszolgáltatást nyújt (minimális szolgáltatási csomag), a 2. melléklet 2. pontjában szereplő szolgáltatásokhoz való hozzáférést a pályahálózat-működtető biztosítja.. "
    143. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény VI. Fejezet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
    " VI. Fejezet
    VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOKRA ALKALMAZHATÓ MENTESSÉGEK"
    144. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény VI. Fejezete a következő 18. §-sal egészül ki:
    "18. §
    (1) A 3/A. § c) pont, a 3/B. § (1) bekezdés, a 3/C. §, a 12.- és a 13. §, a 15. § (4) bekezdés, a 19. §, a 20. §, a 21. §, a 28. § (2) bekezdés a) pont, a 29/A. §, a 29/B. §, a 49. §, a 67. §, a 67/P-67/W. §, a 69. § 9., 11. és 19. és -20. pont rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell alkalmazni arra a vállalkozó vasúti társaságra, amely városi, elővárosi vagy térségi vasúti szolgáltatásokat nyújt
    a) különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton, valamint
    b) városi vagy elővárosi vasúti szolgáltatások számára fenntartott vasúti pályahálózaton.
    (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, ha a vállalkozó vasúti társaság olyan vállalkozás vagy jogi személy közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, amely a városi, elővárosi vagy térségi szolgáltatásoktól eltérő vasúti szállítási szolgáltatásokat nyújt, arra alkalmazni kell a 19. és a 20. §-t. A vállalkozó vasúti társaság és azon vállalkozás vagy jogi személy közötti kapcsolatra tekintettel, amelynek a vállalkozó vasúti társaság a közvetlen vagy közvetett irányítása alatt áll, e vállalkozó vasúti társaságra a 21. §-t is alkalmazni kell.
    (3) E törvény 6-9/E. §, valamint 69. § 1. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni:
    a) a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságra;
    b) a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag városi és elővárosi személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozó vasúti társaságra;
    c) a XIV/A. fejezetben meghatározott, kizárólag térségi vasúti árufuvarozási szolgáltatást nyújtó vállalkozó vasúti társaságra; valamint
    d) arra a vasúti társaságra, amely kizárólag iparvágányon, saját célú vasúti pályahálózaton végez árutovábbítást.
    (4) A 3. §, a 3/A. § a)-c) pont, a 3/B. és -3/C. §, a 11. § (5) és (8) bekezdés, a 11/A-11/C. §, a 12. és a -13. §, a 14. § (7) bekezdés, a 28. § (2) és (4) bekezdés, a 29. § (1)-(2), (4) és -(5) bekezdés, a 29/A. §, a 31. § (2) bekezdés a) és b) pont, a 31. § (3) bekezdés, az 51/A. §, az 52-67/M. §, a 67/O. § (1)-(4) bekezdés, a 67/P-67/W. §, a 69. § 11.-13., 15. és -17. pont rendelkezéseit nem kell alkalmazni:
    a) a vasúti személyszállítási szolgáltatások számára fenntartott különálló helyi és térségi vasúti pályahálózatra;
    b) a kizárólag városi és elővárosi vasúti személyszállítás számára fenntartott pályahálózatra;
    c) a kizárólag egyetlen, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vállalkozó vasúti társaság által térségi vasúti árutovábbításra használt térségi pályahálózatra, amíg újabb kapacitásfoglalásra jogosult nem igényel kapacitást a vasúti pályahálózaton; valamint
    d) az iparvágányra és a saját célú vasúti pályahálózatra."
    145. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
    "(3b) Ha a Kormány valamely vasúti pályahálózat létesítésével, felújításával és fejlesztésével kapcsolatos beruházást kiemelt budapesti fejlesztésnek minősít, a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Budapest Fejlesztési Központ)
    a) az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő elővárosi pályahálózathoz tartozó vasútvonalak,
    b) Budapesten a városi pályahálózathoz tartozó kiemelt budapesti fejlesztéssel érintett vasútvonalak,
    c) az a) pont szerinti vasútvonalat érintő fejlesztés részét képező, az országos jelentőségű és egyéb vasútvonalakon megvalósuló csatlakozás, keresztezés, pályakorrekció,
    d) az a)-c) pont szerinti vasútvonalakhoz kapcsolódó ingatlanokon, és a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése, a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények
    tekintetében, mint építtető, fejlesztési közreműködőként jár el, és központi költségvetési és uniós támogatásból beruházási (létesítés, felújítás és fejlesztés) feladatokat lát el az állam javára, mely tevékenység fontos közérdekű és közcélú tevékenységnek minősül.
    (3c) A (3a) bekezdés NIF Zrt.-re vonatkozó rendelkezéseit a Budapest Fejlesztési Központra is alkalmazni kell."
    146. §
    (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A magyar állam tulajdonába és ingyenesen a Budapest Fejlesztési Központ vagyonkezelésébe kerül a 44. § (3b) bekezdés szerinti közérdekű és közcélú tevékenység folytatása érdekében megvásárolt, kisajátított vagy egyéb jogcímen a Budapest Fejlesztési Központ által megszerzett földrészlet, ezeken a földterületeken létrehozott vagy megszerzett vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, a vasútvonalak megállóhelyei megközelítésének fejlesztése és a ráhordás feltételeinek javítása érdekében létrehozott parkolók és kapcsolódó létesítmények. A Budapest Fejlesztési Központ vagyonkezelésébe kerül továbbá a megvalósítást megelőzően állami tulajdonban álló ingatlan beruházással érintett területrésze az ingatlanon fennálló vagyonkezelési vagy haszonbérleti szerződés módosítását vagy megszüntetését, és ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlését követően. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a Budapest Fejlesztési Központ gondoskodik. A Budapest Fejlesztési Központ a vagyonkezelői jog bejegyzésére vonatkozó ingatlanügyi hatósági határozatot annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a tulajdonosi joggyakorló részére."
    (2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. §-a a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:
    "(16) Ahol e § - az (1) és (4) bekezdés kivételével - NIF Zrt. említ, azon a 44. § (3b) bekezdése szerinti közérdekű és közcélú tevékenység esetén a Budapest Fejlesztési Központot kell érteni.
    (17) Kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak létesítése, felújítása és fejlesztése előkészítése során a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon, az építtető vagy megbízottja az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházás előkészítéséhez szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja."
    147. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vertikálisan integrált vállalkozásnak az általa működtetett, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózathoz történő hozzáférésére a 21. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott tevékenységet végző szervezeti egységei, és a vasúti pályahálózat működtetését ellátó szervezeti egysége közötti - a VPSZ által kidolgozott - belső megállapodás alapján kerül sor."
    148. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/V. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A VPSZ a pályahálózat-működtető számára nyújtott szolgáltatások ellenértékeként az általa elosztott vasúti pályahálózat-kapacitás után - a 79/D. § (1) bekezdés b) pont bd), be) és bf) alpontjára is figyelemmel - kiszámlázott hálózat-hozzáférési díj, valamint az elszámolt belső hálózathozzáférési díj után a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű megbízási díjra jogosult a pályahálózat-működtetőtől. A pályahálózat-működtető és a VPSZ közötti jogviszonyra a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet és a vasúti pályahálózat-működtető közötti jogviszonyról szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni."
    149. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a 68/A.-68/G. §-okban foglaltaktól a munkavállaló javára térhet el."
    150. §
    (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 69. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)
    "3. nyilvántartás vezetése a működési engedélyekről, valamint a tudomásul vett bejelentésekkel rendelkező vasúti társaságokról és a bejelentett vasúti tevékenységekről,"
    (2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 69. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A vasúti igazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozik:)
    "23. vertikálisan integrált vállalkozás 67/T. § (1) bekezdése szerinti belső megállapodásában foglaltak ellenőrzése""
    151. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) Nemzetközi menetvonallal kapcsolatos hozzáférési vagy díjképzési ügyekre vonatkozó panasz vagy hivatalból indult eljárás esetén, valamint a nemzetközi vasúti szállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos piaci verseny ellenőrzése keretében a vasúti igazgatási szerv konzultációt folytat és együttműködik valamennyi olyan EGT-tagállam igazgatási szervezetével, amelyen a szóban forgó nemzetközi menetvonal keresztülhalad, valamint - adott esetben - a Bizottsággal, és
    a) határozatának meghozatala előtt ezektől az igazgatási szervezetektől megkéri az összes szükséges információt, valamint
    b) a más EGT-tagállam igazgatási szervének illetékességébe tartozó eljárás esetén - a panaszkezelés vagy vizsgálat céljából - az illetékes EGT-tagállam igazgatási szervének átadja a szükséges információkat."
    152. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (közlekedési hatóság feladat- és hatáskörébe tartozik:)
    "f) a vasúti járművek nyilvántartásának, az országos vasúti pályahálózat nyilvántartásának és a 1300/2014/EU rendelet szerinti eszközleltár vezetése, valamint a 1300/2014/EU rendelet szerinti hozzáférhetőségi adatok gyűjtése, karbantartása és cseréje,"
    153. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 80/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A közlekedési hatóság eljárása felfüggeszthető, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy a közlekedési hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el."
    154. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 82. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
    "(11) A vasúti képzési módszertani központ a 36. § (7) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása érdekében jogosult a vasútszakmai oktatók és a vasútüzemvezetők továbbképzésére, továbbá a vasúti közlekedés területén hatósági vizsgabiztosi tevékenységet ellátók képzésére és továbbképzésére jelentkező személyek természetes személyazonosító adatainak kezelésére. Ezen adatkezelésre a (4)-(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."
    155. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 85/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Iparvágányon vasúti személyszállítási szolgáltatás nem nyújtható, személyközlekedés az iparvágány tulajdonosa, használója érdekében történhet a közlekedési hatóság előzetes jóváhagyásával."
    156. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 87/F. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Záhony Logisztikai és Ipari Övezet fejlesztésével összefüggő logisztikai feladatok végrehajtása során a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Vasútipari Szolgáltató és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság fejlesztési közreműködőként jár el."
    157. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 89. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
    (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)
    "k) az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i (EU) 1300/2014 bizottsági végrehajtási rendelet,
    l) az 1300/2014/EU rendeletnek az eszközleltár tekintetében a hozzáférhetőség korlátainak azonosítása, a felhasználók tájékoztatása, valamint a hozzáférhetőséggel kapcsolatos előrelépés figyelemmel kísérése és értékelése céljából történő módosításáról szóló, 2019. május 16-i, (EU) 2019/772 bizottsági végrehajtási rendelet."
    158. §
    A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
    a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a "vasútvonalak vasúti" szövegrész helyébe a "vasútvonalak, valamint az országos jelentőségű vasútvonalnak nem minősülő elővárosi pályahálózatba tartozó és kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak vasúti" szöveg,
    b) 42/C. § (1) bekezdésében az " , a magyar állam tulajdonába kerülő országos jelentőségű vasútvonal vasúti pályáit" szövegrész helyébe a "vasúti pályát" szöveg,
    c) 42/C. § (2) bekezdésében az "az országos jelentőségű vasútvonal" szövegrész helyébe az "a vasúti pályák és tartozékai" szöveg,
    d) 44/A. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "3) bekezdése" szövegrész helyébe a "3) és (3b) bekezdése" szöveg,
    e) 44/A. § (4) bekezdés b) pontjában a "-n és" szövegrész helyébe a "-n valamint a Budapest Fejlesztési Központon és" szöveg,
    f) 44/A. § (4) bekezdés záró szövegrészében a "Zrt. a" szövegrész helyébe a "Zrt. valamint a Budapest Fejlesztési Központ a" szöveg és a "Zrt. által" szövegrészek helyébe a "Zrt. valamint a Budapest Fejlesztési Központ által" szöveg,
    g) 45. § (1) bekezdésében a "vasútvonalak építési" szövegrész helyébe a "vasútvonalak, elővárosi pályahálózatba tartozó, illetve kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak építési" szöveg,
    h) 79/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vagy a nem független pályahálózat-működtető" szövegrész helyébe az " , a pályahálózat-működtető vagy a VPSZ" szöveg,
    i) 85/I. § (5) bekezdés c) pontjában a "pályahálózat-működtetőt" szövegrész helyébe a "pályahálózat-működtetőt vagy a fejlesztési közreműködőt" szöveg
    lép.
    159. §
    Hatályát veszti a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény
    a) 79/G. § (1) bekezdés c) pontja,
    b) 84/A. § (1) bekezdése,
    c) 85. § (1) és (2) bekezdése,
    d) 85/C. § (1) és (2) bekezdése,
    e) 85/H. § (1) bekezdése.
    21. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
    160. §
    A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az építtető kérelmére a hatóság akkor is lefolytatja az Érv. szerinti, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) szerinti előzetes vizsgálati eljárást és környezeti hatásvizsgálati engedélyezési, valamint a már kiadott engedély módosítására irányuló eljárást, ha az adott tevékenységre vonatkozóan jogszabály nem ír elő engedélyt."
    161. §
    A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások kapcsán az építtető az előkészítés fázisában az egységes elektronikus közműnyilvántartás adatszolgáltatását veszi igénybe, valamint a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit elkészítteti. Az építtető a kiváltásra vagy kiépítésre kerülő közművek terveit a közműszolgáltatóval is elkészíttetheti."
    162. §
    A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
    a) 3. § (5) bekezdés a) pontjában a "környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény" szövegrész helyébe a "Kvt." szöveg,
    b) 6/F. § nyitó szövegrészében a "környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény" szövegrész helyébe a "Kvt." szöveg,
    c) 11/B. § (1) bekezdés e) pontjában a "környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény" szövegrész helyébe a "Kvt." szöveg
    lép.
    22. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
    163. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. §-a a következő 46-50. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "46. kamera: nem emberi testre felhelyezett, képfelvétel, továbbá kép- és hangfelvétel rögzítésére alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer;
    47. testkamera: emberi testre felhelyezhető vagy ruházatra felszerelhető képfelvétel, továbbá kép-és hangfelvétel rögzítésre alkalmas elektronikus biztonságtechnikai rendszer;
    48. integrált személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk m) pontja szerinti összekapcsolt szállítási szolgáltatások;
    49. összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás: integrált személyszállítási közszolgáltatásnak nem minősülő, meghatározott földrajzi területen azonos díjtermékekkel igénybe vehető azon országos, regionális, elővárosi illetve helyi személyszállítási közszolgáltatások, valamint ezekhez kapcsolódó vízi személyszállítási közszolgáltatások összessége, amelyeket - az 5. §-ban meghatározottakra tekintettel - két vagy több közlekedési szolgáltató a megrendelő vagy megrendelők által jóváhagyott együttműködési megállapodás alapján végez;
    50. összekapcsolt díjtermék: több személyszállítási közszolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet vagy menetjegy, amely az 5. § (3) és (4) bekezdés szerinti, vagy a 32. § (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás alapján kerül alkalmazásra."
    164. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az (1) bekezdésben foglaltak megtartását az autóbuszos hatóság ellenőrzi."
    165. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. és 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "8. §
    (1) E § alkalmazásában szolgáltatónak minősül:
    a) a személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató és az e szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedésszervező,
    b) a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője, valamint
    c) a 22. § (4a) bekezdése szerint működtetett közösségi kerékpáros rendszer vagy közösségi autóbérlő rendszer üzemeltetője.
    (2) A szolgáltató - az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyon védelme érdekében - az (5) bekezdésben meghatározott helyeken, elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést, készíthet rögzített képfelvételt, és kezelheti a rögzített képfelvételeket.
    (3) A szolgáltató - az utasok, valamint a szolgáltató munkavállalói és megbízottai élete, személye, testi épsége, vagyontárgyai ellen irányuló jogsértő cselekmény felderítése, bizonyítása, továbbá a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai és a nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak védelme érdekében - elektronikus biztonságtechnikai rendszeren; így különösen testkamerán a gépjárműben elhelyezett vagy a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerán keresztül az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytathat megfigyelést. A szolgáltató a megfigyelés során képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt készít, valamint kezeli a rögzített képfelvételt vagy kép- és hangfelvételt. Testkamera esetében a szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét.
    (4) A szolgáltató a jogszabályi felhatalmazás alapján végzett szolgáltatás minőségének és mennyiségének ellenőrzése érdekében, az (5) bekezdésben meghatározott helyeken elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül, az (5)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel folytat megfigyelést, készít rögzített képfelvételt, és kezeli a rögzített képfelvételeket.
    (5) A szolgáltató a (2) bekezdés szerinti képfelvételt és a (3) bekezdés szerinti képfelvételt vagy kép-és hangfelvételt (a továbbiakban együttesen: felvétel) a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő területén készíthet, így különösen:
    a) közforgalom számára nyitva álló helyen,
    b) vasúti pályahálózaton,
    c) jegy- és bérletértékesítő berendezésen és annak közvetlen környezetében,
    d) személyszállítási szolgáltatás céljára alkalmazott járművein,
    e) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán, valamint
    f) közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
    (6) A szolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásáról az (5) bekezdésben felsorolt helyeken megjelenő személyek számára észlelhető módon figyelemfelhívó jelzést helyez el, továbbá - a vakok és gyengén látók tájékoztatására alkalmas módon, valamint a magyar nyelvet nem ismerők számára legalább angol nyelven, továbbá indokolt esetben a szolgáltató által meghatározott más nyelven - a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást nyújt
    a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,
    b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,
    c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon,
    d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,
    e) a jegy- és bérletértékesítő berendezésen, valamint
    f) a közösségi autóbérlő rendszer személygépkocsijának belső terében.
    (7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott hely tájékoztatás nyújtására nem alkalmas, a tájékoztatást a vasúti pályaudvaron, autóbusz-állomáson, a szolgáltató Üzletszabályzatában és honlapján kell hozzáférhetővé tenni.
    (8) Felvétel nem készíthető olyan helyen, ahol az az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.
    (9) A szolgáltató a felvételt a rögzítéstől számított 16. napon törli, ha annak felhasználására bírósági vagy hatósági eljárásban nem kerül sor.
    (10) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (a továbbiakban jelen § alkalmazásában: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül kérheti, hogy a felvételt a szolgáltató a (9) bekezdésben meghatározottak szerint ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.
    (11) Bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése esetén a szolgáltató a felvételt haladéktalanul megküldi a megkereső részére.
    (12) A (10) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg a (11) bekezdés szerinti megkeresés meg nem érkezik a szolgáltatóhoz vagy az érintett által a (10) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben megjelölt indok miatt arra szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezésétől számított hat hónapig.
    (13) A szolgáltató a felvételt felhasználhatja:
    a) a szolgáltatását igénybe vevő személyt,
    b) a működtetésében lévő berendezés használóját,
    c) a szolgáltató munkavállalóját, megbízottját,
    d) a kezelésében lévő területeken tartózkodó személyt, valamint poggyászát,
    e) a járműveket, berendezéseket, eszközöket és egyéb vagyontárgyakat,
    f) a jogszabályi felhatalmazás alapján az általa megrendelt szolgáltatást
    érintő esemény, baleset, káreset körülményeinek, továbbá a szolgáltatónál tett panaszbejelentések kivizsgálása érdekében.
    (14) A (9) bekezdésben meghatározott időtartam a (13) bekezdés szerinti vizsgálat időtartamával, de legfeljebb 45 nappal meghosszabbodik.
    (15) A vizsgálat során felhasznált felvételt a vizsgálat és az annak eredményeként tett intézkedés, továbbá bírósági vagy hatósági eljárás esetén az azt lezáró határozat jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő 15. napon törölni kell.
    (16) A szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott felvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.
    (17) A szolgáltató a (16) bekezdés szerinti feladat ellátása körében az (1)-(15) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére.
    (18) Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére rendelkezésre bocsátja a (16) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket.
    8/A. §
    (1) A szolgáltató jogszabályban meghatározottak szerint együttműködik a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltatóval. A szolgáltató a 8. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott felvételt -ha annak műszaki és technikai feltételei adottak - a Kormány által kijelölt központi tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti.
    (2) A 8. § (5) bekezdésében meghatározott felvétel
    a) terrorcselekmény vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából,
    b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása céljából,
    c) katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása céljából, valamint
    d) körözött személy vagy tárgy azonosítása érdekében
    is felhasználható.
    (3) Felhasználásnak minősül, ha a 8. § (5) bekezdésében meghatározott felvételt a szolgáltató a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére megkeresésük esetén továbbítja a (2) bekezdésben meghatározott célból."
    166. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A vasúti vagy az autóbuszos személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, vagy az autóbuszos hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz - személyesen, postai vagy elektronikus úton - abban az esetben terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre."
    167. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltató által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a szolgáltató járataira szóló jegyet, bérletet, valamint összekapcsolt díjterméket elfogadni, valamint más közlekedési szolgáltatóval a bevételek megosztásáról, elszámolásáról, a szociálpolitikai menetdíj támogatás igénylésével kapcsolatos feladatokról, és az ellentételezés részletes szabályairól írásban megállapodni."
    168. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Szociálpolitikai menetdíj-támogatást kedvezményes összekapcsolt díjtermékek vonatkozásában a személyszállítási közszolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató vagy a - közszolgáltatással összefüggő díjakból származó bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése alapján végző - közlekedésszervező az 5. § (3)- és (4) bekezdés, vagy a 32. § (2) bekezdés alapján kötött megállapodásban rögzített díjrészesedés szerinti arányban, a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabály szerint igényelhet."
    23. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása
    169. §
    (1) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában)
    "78. útdíj: az útdíjköteles elemi útszakasz használatáért fizetendő, általános forgalmi adót is magában foglaló, a megtett úttal arányos úthasználat alapján az útdíjszedő által kivetett díj; a szerződött díjfizető által az egyenlegére előre megfizetett, de az útdíjszedő által nem kivetett összeg nem minősül útdíjnak;"
    (2) Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 2. §-a a következő 32. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "32. egyenleg: úthasználati jogosultság keletkezése érdekében, a fizetendő útdíj-követelés kiegyenlítése céljából a szerződött díjfizető által megfizetett, az egyetemes útdíjszolgáltató által nyilvántartott és rendelkezésre tartott, forintban kifejezett pénzösszeg, a szolgáltatás ellenértéke, amelynek terhére a szerződött díjfizető útdíjfizetési kötelezettségének eleget tehet."
    170. §
    Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
    "s) állapítsa meg az egyetemes útdíjszolgáltató és a szerződött díjfizető közötti szerződés megszüntetésének, valamint a felek közötti elszámolás részletes szabályait."
    24. A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény módosítása
    171. §
    A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény 24. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
    "e) az egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltéséhez szükséges vizsgán való részvételért fizetendő díjak körét és mértékét, valamint azok megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    III. Fejezet
    A SZABÁLYOZOTT TEVÉKENYSÉGEK FELÜGYELETI HATÓSÁGÁRÓL SZÓLÓ 2021. évi XXXII. TÖRVÉNY ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
    25. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
    172. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "35/A. §
    (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység engedélyezéséért és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
    (2) A szerencsejáték-szervező tevékenységre jogosító engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.
    (3) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
    a) 86. §-át az elévülés tekintetében,
    b) 32. § (1) bekezdését az igazgatási szolgáltatási díj visszatérítése vonatkozásában alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon a szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, ahol illetéket említ, azon igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni."
    173. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "36/C. §
    (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság felügyeleti tevékenységéért a szerencsejáték szervező, az ajándéksorsolást szervező és a játékautomata üzemeltető (a továbbiakban együtt: kötelezett) a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott mértékű szerencsejáték felügyeleti díj (a továbbiakban: felügyeleti díj) fizetésére köteles.
    (2) A felügyeleti díj megfizetése a nyilatkozattételi kötelezettség teljesítését nem pótolja.
    (3) A nyilatkozattételi kötelezettséget a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni.
    (4) A nyilatkozatban feltüntetett adatok, jognyilatkozatok módosítását a kötelezett a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz előterjesztett kérelemben kezdeményezheti."
    174. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 38. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy a szerencsejáték felügyeleti díj mértékére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa."
    175. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
    a) 23. § (4) bekezdésében az "A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia." szövegrész helyébe az "A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a Vhr. sorsolásos játékok végelszámolásának adattartalma szerinti adatokat - sorsolásonként elkülönítve - kell tartalmaznia, a nyereményalap és a tiszta játékbevétel kivételével." szöveg,
    b) 23. § (5) bekezdésében a "Vhr. 22. § (5)-(9), (11) és (12) bekezdését" szövegrész helyébe a "Vhr.-nek a sorsolásos játékok végelszámolására, valamint az át nem vett nyereményekre vonatkozó rendelkezéseit" szöveg
    c) 27/F. § (1) bekezdésében az "A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták a Vhr. 68. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását." szövegrész helyébe az "A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automatáknak a Vhr.-ben meghatározott játéktervi adatai közül a játék megnevezését, játékszabályait, a minimális és maximális tét nagyságát és a tétek és nyeremények arányát érintő változások jóváhagyását." szöveg
    d) 27/F. § (2) bekezdésében a "Vhr. 68. § (5) bekezdése szerinti ideiglenes" szövegrész helyébe a "Vhr. szerinti, játéktervtől történő időleges" szöveg
    e) 28/B. § (2) bekezdés f) pontjában az "a Vhr. 18. §-ának (4) bekezdésében előírt" szövegrész helyébe az "az EGT területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott" szöveg
    f) 28/B. § (3) bekezdésében a "Vhr. 22. § (2), (4), (8) és (9) bekezdését" szövegrész helyébe a "Vhr. sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyei, a külön engedélyezett sorsolásos játékok bevételének és költségének elszámolására, végelszámolására vonatkozó rendelkezéseit" szöveg
    g) 29/F. § (8) bekezdésében a "Vhr. 43. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként" szövegrész helyébe a "Vhr. szerinti, távszerencsejáték közterületen, közönség számára nyitva álló épületben vagy a szervező által biztosított helyszínen történő ideiglenes szervezésének, közvetítésének engedélyezése iránti kérelmét alkalmanként" szöveg
    h) 35/A. § (3) bekezdés h) pontjában a "Vhr. 43. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "29/F. § (8) bekezdése" szöveg
    lép.
    176. §
    Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény
    a) 29/B. § (15) bekezdés c) pontjában az "1. § (2) bekezdés" szövegrész,
    b) 35/A. § (3) bekezdés k) pontjában a "35/A. § (1) bekezdése" szövegrész.
    c) 36/D. §-a.
    26. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
    177. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az általános költségátalány mértékét a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg."
    178. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1a) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "l) az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat,"
    27. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
    179. §
    Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény
    a) 2. § j) pont jc) alpontjában a "szolgáltatás)." szövegrész helyébe a "szolgáltatás);" szöveg,
    b) 17/A. §-ában az "indult és" szövegrész helyébe az "indult, valamint" szöveg lép.
    28. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
    180. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Törvény felhatalmazása alapján
    a) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat,
    b) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke rendeletben felügyeleti díjat
    állapíthat meg."
    29. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
    181. §
    (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv
    a) előkészíti a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló pályázatok kiírását, elbírálását, a koncessziós szerződések megkötését (módosítását, megszüntetését),
    b) kezeli a koncessziós szerződéseket,
    c) ellátja a koncessziós szerződésekből eredő számlázási feladatokat, és
    d) ellátja a koncessziós szerződésekkel összefüggő követeléskezelési feladatokat."
    (2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
    "k) a dohánytermékek árainak közzététele érdekében jogszabályban meghatározottak szerint a szolgáltatott árbejelentéseket rendszerezi, feldolgozza és honlapján közzéteszi, és"
    182. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) A miniszter a beszedett koncessziós díjak, jogosultsági díjak és ezen felül keletkező egyéb bevételek összegét az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként számolja el.
    (3) A koncessziós szerződés alapján a koncessziós díjon felül keletkező egyéb bevételek (így különösen a késedelmi pótlék, kártérítés, kötbér) a miniszter bevételei."
    183. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A Hatóság az engedélyt annak adja meg legfeljebb a koncessziós szerződésben meghatározott időtartamra, aki a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, és akit - a 10. §-ban foglaltak kivételével - érvényes koncessziós szerződés e tevékenység végzésére feljogosít. Az engedélyt a Hatóság akkor adja meg, ha a kérelmező kérelmében a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott adatokat megadja, és a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott iratokat a kérelemmel benyújtja. A Hatóság a jogosultnak azonos időszakra, azonos koncessziós szerződés alapján csak egyetlen dohányboltra (elkülönített helyre) adhat érvényes engedélyt; új engedélyt a jogosultnak csak a korábbi engedély visszavonásának hatályával lehet adni."
    184. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (A Hatóság - a körülmények mérlegelését követően - a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha)
    "f) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;"
    185. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/B. §-sal egészül ki:
    "23/B. §
    A Hatóság a 17. § (1) bekezdése szerinti céljával összefüggésben a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos és teljes körű hatósági felügyeletéhez a 10. § (1) bekezdés alapján kijelölt személyek listáját, illetve a 15/F. § alapján meghatározott adatokat továbbítja az állami adó- és vámhatóság részére."
    186. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) és (4) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 13. § (14) bekezdésében, a 16/B. §-ban, a 22. § (2) bekezdésében, a 24/A. §-ban valamint a 24/B. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    187. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
    "f) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a dohánytermékek árbejelentésére és árközzétételére"
    (vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)
    188. §
    Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
    a) 23. § (2) bekezdés d) pontjában a " , továbbá, ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti" szövegrész,
    b) 24/C. § a) pontjában a "valamint az engedélyezési eljárásra vonatkozó további szabályokat," szövegrész,
    c) 24/C. § d) pontja.
    30. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása
    189. §
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdése a következő 49. és 50. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "49. poszt-kvantumtitkosítás: a matematikailag valószínűsíthetően igazolható, kvantumszámítógép által megvalósított támadás ellen a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli posztkvantum alkalmazást, illetve megoldást nyújtó titkosítás, amely során a két végpont közötti kommunikáció felhasználásával, az adatátvitellel megosztott kulcsot hoz létre a két végfelhasználó között, anélkül, hogy harmadik fél arról információt szerezne;
    50. poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet: a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendelet szerinti igénybevételre kötelezett szervezet, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének rendeletében meghatározott egyéb szervezet."
    190. §
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) E törvény rendelkezéseit a poszt-kvantumtitkosítás vonatkozásában kizárólag a posztkvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetre kell alkalmazni."
    191. §
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus információs rendszerek teljes életciklusában meg kell valósítani és biztosítani kell)
    "b) az elektronikus információs rendszer és elemeinek sértetlensége és rendelkezésre állása, a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek fizikailag elkülönített helyszínei közötti kommunikáció, valamint a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezetek egymás közötti publikus internet felületen zajló kommunikációja során a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantum titkosítási alkalmazással történő"
    (zárt, teljes körű, folytonos és kockázatokkal arányos védelmét.)
    192. §
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 22/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság (a továbbiakban: tanúsító hatóság) feladatait
    a) - a b) pont kivételével - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH),
    b) a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok tekintetében a Kormány által kijelölt hatóság
    látja el."
    193. §
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény a következő fejezettel egészül ki:
    "III/B. Fejezet
    A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásának szabályai
    12/F. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet védelme
    22/F. §
    A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervezet a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása körében köteles a kormányzati hálózaton a fizikailag elkülönített helyszínei közötti, valamint a publikus internet felületen zajló elektronikus kereskedelmi szolgáltatás vagy egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevétele esetén a virtuális magánhálózaton történő poszt-kvantumtitkosítás alkalmazás kiépítéséhez az alkalmazás nyújtására jogosult, poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra vonatkozó szolgáltatói tevékenység végzésére nyilvántartásba vett szervezettől beszerezni, és a kezelésében álló hálózatain a védelmet kialakítani, annak érdekében, hogy az elektronikus úton történő információáramlás a poszt-kvantumszámítógép okozta kibertámadás ellen biztosított legyen.
    12/G. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetre vonatkozó feltételek
    22/G. §
    (1) Kizárólag olyan szervezet nyújthat poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást a posztkvantumtitkosításra kötelezett szervezet számára (a továbbiakban: poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet),
    a) amely nemzetbiztonsági kockázatot nem jelent, és
    b) a 22/H. § szerinti követelményeknek megfelel.
    (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a tanúsítási eljárásban történő részvételre kizárólag olyan gazdasági szereplő jelentkezhet, amely
    a) a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik, valamint
    b) a munkavállalója, alvállalkozója a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik.
    (3) Azon nyilvántartás vezetésére, hogy az (1) bekezdés szerinti szervezet (a továbbiakban: tanúsított szervezet) poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra vonatkozó tevékenységet a posztkvantumtitkosításra kötelezett felhasználó számára jogosult nyújtani, e törvény az SZTFH-t jelöli ki.
    22/H. §
    (1) A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazás nyújtására vonatkozó tevékenységet csak olyan szervezet végezhet, amely által használt informatikai rendszer biztosítja a rendszerelemek zártságát, és megakadályozza az informatikai rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint észrevétlen módosítását. A poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerének a magas információbiztonsági követelményein túl meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó zártsági tanúsítással kell igazolni, az SZTFH a tanúsító szervezetet nyilvántartásba veszi.
    (3) A nyilvántartásba vett tanúsító szervezet szakvéleményt bocsát ki a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezetnek, hogy a végpontok közötti alkalmazása kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó poszt-kvantumtitkosításra alkalmas.
    (4) Ha a (2) bekezdés szerinti tanúsító szervezet a tanúsított szervezet informatikai rendszerével kapcsolatosan olyan tényt állapít meg, amely a szervezet folyamatos működését kedvezőtlenül érinti vagy bűncselekmény elkövetésére, jogszabály megsértésére vagy ezek veszélyére utaló körülményeket észlel, haladéktalanul értesíti az SZTFH-t.
    12/H. A tanúsító szervezetre vonatkozó rendelkezések
    22/I. §
    (1) A tanúsító szervezet a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtani kívánó szervezet, vagy a tanúsított szervezet kezelésében lévő, a tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a megismert minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, más hivatás gyakorlásához kötött titkot - kizárólag a 22/H. § szerinti tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni, azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.
    (2) A tanúsító szervezet köteles szabályzatban rögzíteni azon munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titokhoz hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is."
    194. §
    (1) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)
    "o) a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóság feladatának, a tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait,
    p) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem tekintetében a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat."
    (2) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy kijelölje a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóságot."
    (3) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (2) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    (Felhatalmazást kap)
    "d) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 22/B. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsító hatóság eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a díjak beszedésével, megosztásával, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
    e) az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket"
    (rendeletben határozza meg.)
    (4) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben meghatározza
    a) a 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsító hatóság feladatának, a tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait,
    b) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat,
    c) a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket."
    (5) Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke, hogy rendeletben meghatározza
    a) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat,
    b) a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat,
    c) a 22/H. § szerinti tanúsítást végző szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat."
    195. §
    Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 15. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:
    "26/A. §
    E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 1. § (1) bekezdés 49-50. pontját, 2. § (9) bekezdését, 5. § b) pontját, 22/F.-22/I. §-át a Módtv. hatálybalépését követően a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 45. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek."
    196. §
    Hatályát veszti az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 24. § (1) bekezdés q) pontja.
    31. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása
    197. §
    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
    a) 1. § 16. pontjában az "adatok, információk" szövegrész helyébe az "adatok és információk" szöveg,
    b) 110. § (7) bekezdésében az "átmeneti időszak alatt" szövegrész helyébe az "átmeneti időszak során" szöveg
    lép.
    32. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    198. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 77. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén dohánygyártmány kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti tárgynapja és az adóvisszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által a 145. § (5) bekezdése szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe."
    199. §
    A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Az általános forgalmi adó alapja - figyelemmel a (4) bekezdésre - a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár. Az általános forgalmi adó mértéke az áfatörvény általános adó mértékének megfelelő azon százalékérték, amelyet akkor kell alkalmazni, amikor az adott pénzösszeget úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő általános forgalmi adót is tartalmaz.
    (4) A zárjegy nélküli dohánygyártmány esetében - kivéve a 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti terméket -, ha ugyanazon termékválasztékot
    a) belföldön is forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adót tartalmazó árat,
    b) belföldön nem forgalmazzák, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat
    kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.
    (5) A dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) meghatározott dohánytermék-kiskereskedelem, továbbá az Fdvtv. 1. § (3) bekezdésében meghatározott kiskereskedelmi értékesítés keretében csak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága honlapján közzétett áron értékesíthető, kivéve a 67. § (3) bekezdése szerinti visszavásárlás esetét."
    33. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
    200. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
    [A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]
    "e) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével, valamint
    f) az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezetek információbiztonsági tanúsítását végző szervezetek (a továbbiakban: tanúsító szervezet) nyilvántartásba vételével"
    (kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.)
    201. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A Hatóság látja el az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatait."
    202. §
    (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében lefolytatott hatósági eljárásaiban az Ákr. rendelkezéseit a fogyasztóvédelemről szóló törvényben, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és az Ibtv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.""
    (2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A Hatóság elnökének rendelete közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását."
    203. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
    "5/A. §
    A Hatóság a 3. § (6) bekezdése szerinti feladatkörében az ellenőrzés eredményeként a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével - a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben és az Ibtv.-ben foglaltakon túl - a következő jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
    a) kötelezheti a gyártót az uniós megfelelőségi nyilatkozat módosítására, vagy visszavonására,
    b) a megfelelőségértékelő szervezet tanúsítványkibocsátási jogát részben vagy teljeskörűen felfüggesztheti vagy visszavonhatja,
    c) a megfelelőségértékelő szervezetet törölheti a nyilvántartásból,
    d) az engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthatja, visszavonhatja,
    e) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a tanúsításra utaló kifejezés, jelölés használatával történő forgalmazás, nyújtás, reklámozás korlátozását vagy megtiltását,
    f) az érintett termék, szolgáltatás vagy folyamat vonatkozásában elrendelheti a megfelelőségi jelölés eltávolíttatását.
    5/B. §
    A Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg."
    204. §
    (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság elnöke)
    "i) megállapítja a felelős játékszervezés elvének megfelelő szervezői tevékenységgel kapcsolatban a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás, a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása, a kitiltás és a kitiltáshoz kapcsolódó panaszkezelési eljárás, a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók, a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések, a játékosvédelmi nyilvántartás, és további önkorlátozó intézkedések bevezetésének, valamint a szervező által a játékos részére biztosítandó önkorlátozó intézkedések igénybevételének részletes szabályait, a személyi megfelelőség megállapítására és meghosszabbítására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szerencsejátékok személyi, tárgyi és gazdasági feltételeivel, az egyes szerencsejátékok lebonyolításával, ellenőrzésével, a játéktervvel, a sorsolásos játékokkal és a fogadásokkal, a pénznyerő automaták, a játékautomaták, a kártyatermek és a játékkaszinók üzemeltetésével, a gazdátlan, szerencsejáték keretében használt játékeszköznek a Polgári Törvénykönyvben foglaltaktól eltérő tulajdonszerzésével, a távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezésének engedélyezésével, ellenőrzésével, a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, távszerencsejátékban és az online kaszinójátékban való részvétel feltételeivel, az engedély nélküli szerencsejátékok szolgáltatásában való közreműködők kötelezettségeivel és a szerencsejáték-felügyeleti hatóság feladataival, a pénzforgalmi szolgáltató tiltott szerencsejáték szervezést megvalósító tevékenységhez kapcsolódó tét befizetésének és nyeremény kifizetésének teljesítésében való közreműködését kizáró eljárásával és ezen eljárás ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat, a szerencsejáték felügyeleti díj mértékére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat,"
    (2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Hatóság elnöke)
    "l) megállapítja a dohánytermék-kiskereskedőkkel, a dohány-kiskereskedelmi ellátóval megkötött koncessziós szerződések szerinti koncesszióköteles tevékenység gyakorlásának ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelemi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyek kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező személyek közhiteles nyilvántartására, a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére és a fiatalkorúak különös védelmével kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzésére és a dohánytermék-nagykereskedő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) szerinti kötelezettségeinek ellenőrzésére, a dohánytermékkiskereskedelmi tevékenységet folytatók nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségére, valamint a dohánytermékek árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályaira vonatkozó részletes szabályokat,"
    (3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő p) és q) ponttal egészül ki:
    (A Hatóság elnöke)
    "p) megállapítja az Ibtv. 22/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsító hatóság feladatának, a tanúsító hatósági tevékenység eljárásrendjének, az engedélyezési eljárás, valamint a nyilvántartás részletes szabályait, a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségi önértékelésre, a tanúsítási eljárásra, valamint a megfelelőségértékelő szervezetek kötelezettségeire és azok tevékenységére vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a hadiipari kutatás, fejlesztés, gyártás és kereskedelem kivételével a megfelelőségértékelő szervezetek által teljesítendő követelményeket,
    q) megállapítja az azonosítókibocsátó által az egyedi azonosító létrehozásáért és kibocsátásáért az adott azonosítót kérelmező számára felszámolt díj az (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (9) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő mértékét."
    (4) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
    (A Hatóság elnöke)
    "r) megállapítja az általános költségátalány mértékét, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat."
    (5) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
    (A Hatóság elnöke)
    "s) megállapítja az elektronikus információs rendszerek védelméhez szükséges posztkvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó, valamint posztkvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó és ezt tanúsító szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat."
    205. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "f) a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő kötelező alkalmazását."
    206. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 14. alcíme a következő 34/C. §-sal egészül ki:
    "34/C. § E törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 1. § (1) bekezdés e-f) pontját, és 13. § s) pontját a Módtv. hatálybalépését követően a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 45. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek."
    207. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "35. §
    Az 1-4. §, a 7-29. § és a 31-34/C. § az Alaptörvény 23. cikke, a 37. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, a 41. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 45. § és a 46. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése, valamint a 47. § az Alaptörvény 40. cikke alapján sarkalatosnak minősül."
    208. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "36. §
    A 3. § (5) bekezdése és a 13. § q) pontja
    a) a dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdése, és
    b) a dohánytermékeken elhelyezett biztonsági elemekre vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/576 bizottsági végrehajtási határozat
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    209. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 16. alcíme a következő 36/A. §-sal egészül ki:
    "36/A. §
    A 3. § (6) bekezdése, az 5. § (2a) bekezdése, az 5/A. § és a 13. § p) pontja az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) című, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
    210. §
    A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
    a) 20. § (6) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "Hatóság elnöke által kiadott rendelet" szöveg,
    b) 20. § (7) bekezdésében a "törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban" szövegrész helyébe az "a Hatóság elnökének rendeletében" szöveg,
    c) 31. § (13) bekezdésében a "hárommilliárd" szövegrész helyébe az "ötmilliárdháromszázhetvenkilencmillió-ötszázezer" szöveg
    lép.
    IV. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    34. Hatályba léptető rendelkezések
    211. §
    (1) Ez a törvény - a (2)-(16) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
    (2) A 29-31. §, a 34-38. §, a 42. §, a 43. §, a 45. §, a 47. § (1)-(3) bekezdése, a 49. §, az 50. § a)-c) és e) pontja, a 7-9. alcím, a 12. alcím és a 14. alcím az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
    (3) Az 1. §, a 3. §, az 5. §, a 10. §, a 11. §, a 14. §, a 16-23. §, a 3. alcím, a 32. §, a 68-70. §, a 71. § (1) és (3) bekezdése, a 72-79. §, a 87. §, a 88. §, a 90. §, a 104. §, a 20. alcím és a 24. alcím az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
    (4) A 2. alcím, a 40. §, a 41. § és az 50. § d) pontja az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
    (5) A 71. § (2) bekezdése, a 100. § és a 28. alcím az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
    (6) A 2. §, a 4. §, a 6-9. §, a 12. §, a 13. §, a 15. §, a 99. §, a 102. §, a 103. §, a 106. §, a 107. §, a 108. § e)-g) pontja, a 109. §, a 112-114. §, a 116-119. §, a 22. alcím, a 181. § (2) bekezdése, a 185. §, a 187. §, a 188. § c) pontja, a 192. §, a 194. § (1)-(4) bekezdése, a 196. §, a 32. alcím, a 201. §, a 202. § (1) bekezdése, a 203. §, a 204. § (2) és (3) bekezdése, a 208. §, a 209. § és a 213. § (5) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
    (7) A 19. alcím 2022. január 17-én lép hatályba.
    (8) A 115. § 2022. január 27-én lép hatályba.
    (9) A 110. § a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztését követő napon lép hatályba.
    (10) A 97. §, a 105. § és a 108. § a)-d) pontja 2022. február 2-án lép hatályba.
    (11) A 98. § 2022. február 17-én lép hatályba.
    (12) A 172-174. §, a 176. § c) pontja, a 26. alcím és a 204. § (1) és (4) bekezdése 2022. március 1-jén lép hatályba.
    (13) A 89. §, a 27. alcím, a 189-191. §, a 193. §, a 194. § (5) bekezdése, a 195. §, a 31. alcím, a 200. §, a 204. § (5) bekezdése, a 206. § és a 207. § 2022. július 1-jén lép hatályba.
    (14) A 39. §, a 44. §, a 46. § és a 47. § (4) bekezdése 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.
    (15) A 101. §, a 121. § és a 23. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.
    (16) A 80. § és a 83. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
    35. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
    212. §
    (1) A 180. § az Alaptörvény 40. cikk alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 200-201. §, a 204-206. § és a 210. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
    36. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    213. §
    (1) Az I. Fejezet
    a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és
    b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    (2) A II. Fejezet
    a) a közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkének,
    b) az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
    c) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1)-(4) bekezdésének, 8. cikk (1) bekezdésének, 36. cikk, 56. cikk (1) bekezdésének, valamint 57. cikk (6) bekezdésének,
    d) az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének,
    e) a belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint
    f) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. augusztus 2-i (EU) 2020/12 bizottsági felhatalmazáson alapuló irányelvnek
    való megfelelést szolgálja.
    (3) Az e törvény
    a) 5. alcíme a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
    b) 12. alcíme a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
    c) 74. §-a az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    (4) A II. Fejezet
    a) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet,
    b) a belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet
    végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    (5) E törvény 192. §-a, 194. §-a, 201-203. §-a és a 204. § (3) bekezdése az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (kiberbiztonsági jogszabály) című, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    A törvény első nagy célja a gyakorlati tapasztalatok és jogharmonizációs kötelezettségek alapján szükséges több energetikai tárgyú és kapcsolódó törvényt érintő módosítás megtétele.
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítása a hidrogén rendszer telepítésének jogszabályi alapjait teremti meg. Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a módosítás pontosítja a bányatelek jogi jellegének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, az építőipari nyers- és alapanyag kitermelés szünetelése esetére fizetendő díj számítását, a szünetelés alatt meg nem fizetett díj jogkövetkezményét. A Bt. jogharmonizációs záradékkal, valamint a Magyar Államot megillető elővásárlási jog és a bányászati jogra vonatkozó állami igénybejelenés jogintézményének a bevezetését követően eltelt időszakban szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükséges pontosításokkal egészül ki.
    A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) módosítása a villamos energia és a földgáz ágazati szabályokkal való összhang megteremtése érdekében szükséges pontosítást tartalmaz.
    A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) módosítása a hatósági gyakorlati tapasztalatok alapján felmerült pontosításokat, korrekciókat tartalmaz.
    Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.), valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) módosítása jogharmonizációs célú.
    A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításának célja egyrészt az, hogy az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 12/A. alcíme által 2021. január 1-jén bevezetett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kapcsán alkalmazható szankciók keretében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés kizárásra kerül, másrészt az, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben elért energiamegtakarítások biztonságos átruházásához, a visszaélések megelőzéséhez egy teljeskörű, valamennyi hitelesített energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot és annak jogosultját naprakészen tartalmazó online nyilvántartás kerül bevezetésre az energiamegtakarítás jogosultjának a megjelölése mellett.
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításának célja jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, melynek keretében az Európai Unió Tiszta Energia Csomagjának részét képező, a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései kerülnek átültetésre.
    A törvény második nagy célja a gyakorlati tapasztalatok és jogharmonizációs kötelezettségek alapján szükséges több közlekedési tárgyú és kapcsolódó törvényt érintő módosítás megtétele.
    A közúti szállítási ágazatban dolgozó járművezetők kiküldetésére vonatkozó különös szabályoknak a 96/71/EK irányelv és a 2014/67/EU irányelv tekintetében való meghatározásáról, a 2006/22/EK irányelvnek a végrehajtási követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2020. július 15-i (EU) 2020/1057 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke a közúti járművezetők kiküldetésére különös szabályokat határoz meg, amelyeket a magyar jogrendszerbe át kell ültetni. A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó általános szabályokat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) határozza meg. Az Mt. 298. §-a lehetővé teszi, hogy a rendelkezéseitől törvény - ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel - eltérjen.
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása az általános kiküldetési rendelkezésektől a közúti közlekedési szektorban alkalmazandó eltérő szabályait tartalmazza, valamint meghatározza a járművezetők kiküldetésével összefüggő hatósági ellenőrzés és szankcionálás törvényi szabályait.
    Magyarország közlekedési hálózata folyamatosan bővül, fejlődik. A közlekedési beruházások megvalósítása és a közlekedési infrastruktúra során, a gyakorlatban rendszeresen felmerülnek olyan kérdések, amelyek rendezése a hatályos jogszabályok módosítását igénylik. A módosítások elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése hatékonyságának növelését, a beruházások megvalósításának gyorsítását és egyszerűsítését célozzák, valamint összefüggnek európai uniós tagságunkkal is.
    A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) módosításának célja a jogalkalmazás során felmerült jogalkalmazói pontosítások megtétele, a légijármű vezető repülőorvosi minősítés másodlagos felülvizsgálati eljárásának ügyintézési határidejét, a légiközlekedési tevékenység végzésére vagy a légiközlekedéssel összefüggő tevékenység végzésére irányuló engedély megadásával és a felügyeleti hatóság részére fizetendő díjjal összefüggésben.
    Az Lt. 5. §-ának módosítását az indokolja, hogy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 472/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a közszolgálati feladatai ellátása érdekében a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott, a pilóta nélküli légijárművekre és pilóta nélküli állami légijárművekre vonatkozó műveleti korlátozást alkalmazzon, és az így kialakított légtérben pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel repülést végrehajtson. Ennek értelmében az MTVA önállóan, jogszabályi felhatalmazás alapján végezheti a tevékenységét, azonban a hatályos törvényi szabályozás csak a pilóta nélküli játék légijárművek vonatkozásában nem teszi kötelezővé a lakott terület feletti eseti légtér kijelölését. A teljeskörű szabályozáshoz az Lt. 5. § (3) bekezdésének módosítására is szükség van. Jelenleg ez a szabályozás az Lt. rendelkezésének veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 471/2021. (VIII. 6.) Korm. rendeletben található, azonban a veszélyhelyzet megszűnésével e rendelkezés hatályát veszti. A további alkalmazhatóság érdekében a rendes jogalkotási eljárásban szükséges a rendelkezést törvényi szintre emelni.
    Az Lt. 17. § 4) e) pontjának kivétellel történő kiegészítésére azért van szükség, mert a hatóság által vezetett nyilvántartás jelenlegi szabályozások szerinti kötelező adattartama a saját építésű pilóta nélküli légijárművek vonatkozásában hiányosan tölthető ki, hiszen ezek nem rendelkeznek sorozatszámmal, így esetükben nem rögzíthető ilyen adat a nyilvántartásban. Az Lt. 17. §-ának (19) bekezdéssel történő bővítését indokolja, hogy az a pilóta nélküli légijárművek beazonosíthatóságát biztosítja.
    A törvény a 923/2012/EU rendeletnek, a 139/2014/EU rendeletnek és az (EU) 2017/373 rendeletnek a légiforgalmi szolgáltatásra, a léginavigációs szolgálatokra, a légtérszerkezet kialakítására, az adatminőségre és a futópálya biztonságára vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 73/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. február 14-i (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet 2022. január 27-től kötelező alkalmazásával összefüggésben a radarberendezésektől, valamint egyéb rendszerektől származó, a légiforgalmi szolgálat által rögzített adatokra vonatkozóan a végrehajtást elősegítő, nemzeti szintű kiegészítő szabályozást tartalmaz.
    A törvény továbbá olyan törvényi szintű rendelkezést foglal magában, amely a légiközlekedésről szóló törvény alapján a HungaroControl Zrt. által ellátott repülésmeteorológiai szolgáltatás 2022. január 1-jével az Országos Meteorológiai Szolgálat részére történő átadásával összefüggő kérdések rendezéséhez szükséges.
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításának célja az okmányok adattartalmára való hivatkozás pontosítása. Az okmányok adattartalma a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben van meghatározva.
    Továbbá pontosítás szükséges a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás közötti adattovábbítások tekintetében. A biztosító saját jogalapja szerint, saját maga kérdezi le a nyilvántartásból a szükséges adatokat, így az automatizálás teljesítésre vonatkozó utalás elhagyása szükséges.
    A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosításának célja a belvízi hivatásos hajós képesítésekre vonatkozó uniós jogszabálycsomag részét képező irányelvek átültetése és rendeletek végrehajtásának biztosítása, továbbá a hajózási szakterületen - hajózásbiztonsági okokból - szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.
    A Vkt. módosításának célja továbbá az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajthatóságának biztosítása.
    Az Európai Bizottság 2021. július 16-án 2021/2092. számon kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés hiánya miatt. A Bizottság hivatalos felszólítása alapján Magyarország vállalta, hogy több ponton módosítja vagy pontosítja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény vonatkozó rendelkezéseit.
    A fejlesztések egységes szemléletben történő előkészítése érdekében készült el a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS), amely kijelöli Budapest és a fővárosi agglomeráció vasút-és HÉV- fejlesztésének irányait és céljait, amely alapján a H5-H6/H7 HÉV fejlesztés előkészítése folyamatban van. A kivitelezési feladatok finanszírozásához a projekt nevesítésre került
    Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében ("RRF terv"). A HÉV fejlesztések megvalósításának kedvezményezettjei a BFK Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. és a MÁV-HÉV Zrt. konzorciuma. Figyelemmel arra, hogy a Kormány döntései nyomán uniós forrásból megvalósuló HÉV-fejlesztést célzó kiemelt budapesti fejlesztések esetén a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. jár el, a projektek határidőben történő sikeres megvalósítása érdekében szükséges, hogy a Társaság fejlesztési közreműködőként is nevesítésre kerüljön.
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) módosításának célja egyrészt a minden közlekedési ágra egységes, integrált jegy- és tarifarendszer kialakítása és ezzel összefüggésben a szolgáltatási színvonal javítása, az utazási igényekhez igazított, új díjtermék bevezetése.
    Az Sztv. módosításának másik oka a személyszállítás területén általánosan alkalmazott megfigyelés és felvételkészítés szabályozásának a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) és a hazai személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel való összhang megteremtése. Mindezek mellett a módosításra a személyszállítási szolgáltatók utasai, a munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai védelme érdekében van szükség.
    A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges vizsgákhoz tartozó vizsgadíjakra vonatkozó részletszabályok megalkotása érdekében indokolt a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvényben a szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítása.
    A törvény harmadik nagy célja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) feladatkörét érintően tartalmazza a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.), és egyes azzal összefüggő törvények módosítása a Hatóság feladatkörének bővítése és a gazdálkodására vonatkozó szabályok pontosítása érdekében.
    Az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint felállítandó, az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsítására vonatkozó nemzeti intézményrendszer tekintetében az általános kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok Hatóságra telepítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz a törvény.
    A Hatóság feladatköre kiegészül a nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatokkal (a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok kivételével), valamint a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazás szolgáltatást nyújtó szervezetek nyilvántartásba vételével. Az egyes elektronikus információbiztonsági tárgyú törvények és a végrehajtásukra szolgáló jogszabályok módosításával olyan alkalmazás, poszt-kvantumtitkosítás válik kötelezővé az állami szervek esetében, amely alapján a jövőben fenyegető kvantumszámítógépek okozta kibertámadásokkal szemben előre kialakítható a szükséges védelem.
    Egyúttal 2022. január 1-jével a dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási árának honlapon való közzététele a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (a továbbiakban: NAV) a Hatósághoz kerül.
    A Hatóság gazdálkodását érintő szabályok körében, az önfenntartó működés szempontjaira figyelemmel tartalmazza a Hatóság által nyújtott közhatalmi szolgáltatásért fizetendő felügyeleti díj megállapítása szempontrendszerének és megfizetése módjának, valamint a végrehajtási ügyek után fizetendő általános költségátalány mértékének a Hatóság elnökének rendeletével történő megállapítását lehetővé tevő rendelkezéseket.
    A törvény továbbá a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezési eljárással összefüggésben tartalmaz gyakorlati pontosító rendelkezéseket.
    Részletes indokolás
    1. §
    A törvény hatályát szükséges kiegészíteni a hidrogén rendszerre vonatkozó engedélyezéssel. A törvény hatályának módosításához igazodóan, a bányafelügyelet engedélyezési feladatai között is megjelenik az elektrolizáló rendszer és a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológia engedélyezésének feladata a bányaüzem területén.
    2. §, 6. §
    A hatályos szabályozás szerint a Magyar Állam nevében és javára eljáró építtető által a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy rekultiválásra felhasznált ásványi nyersanyag a kitermeléssel nem kerül ki az állam tulajdonából. A kitermelt, de nem a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanba beépített vagy nem rekultiválásra felhasznált ásványi nyersanyag hasznosítására az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött megállapodás alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon kerülhet sor. Ugyanakkor a gyakorlatban az építés során szükségszerűen kitermelt, de építésre fel nem használható ásványi nyersanyagra (agyag, homok, stb.) nincs kereslet, piaci alapon történő értékesítése nem jár sikerrel. Az így megmaradt nyersanyag más beruházásokban sem használható fel, egyrészt azért, mert beépítésre rendszerint alkalmatlan, másrészt azért, mert a szállítási költségek okán az nem lenne gazdaságos. Az utak és vasutak építését végző NIF Zrt. - az egyes vállalkozási szerződésekben - az építési vállalkozók kötelezettségéve teszi, hogy a vissza nem építhető és rekultivációra fel nem felhasznált ásványi nyersanyag végleges tárolásáról saját költségükre gondoskodjanak. Az állami tulajdonban maradó ásványi nyersanyag tárolása igen hosszú időtartamra is szükségessé válhat. A tárolási költségekre figyelemmel kevesebb ráfordítást igényelne a kitermelt ásványi nyersanyag - emelt összegű bányajáradék fejében - a kitermelő tulajdonába adása, mint - az évtizedekig tartó vagy örökös -tárolásának biztosítása.
    3. §
    A magyar államot megillető igény törvényi szintre emelése szükséges.
    4. §, 7-9. §, 12. §, 15. §
    Kodifikációs pontosítás.
    5. §
    A főszabály szerint a bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti kérelmet az átvevő nyújtja be. Ugyanakkor, ez alól kivételt fogalmazott meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet 2021. augusztus 1. napjától hatályos 3. § (5) bekezdése is, amely a Bt. 6. § (4) bekezdés szerinti, jogátruházásnak minősített esetekben a jogelődöt és a jogszerzőt kötelezi a kérelem benyújtására. A módosítás a két jogszabályhely összhangba hozását szolgálja.
    A magyar államot megillető igény, illetve ezáltal bányászati jog megszerzésére vonatkozó rendelkezések törvényi szintre emelése mellett eljárásjogi indokai vannak a módosításnak. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig, illetve a bányászati jog átruházására irányuló megegyezés létrejöttéig az eredeti átvevő kérelmére indult eljárás szünetelése helyett az eljárás felfüggesztése felel meg az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) követelményeinek. Az eljárás felfüggesztésére azonban csak kivételesen, az Ákr-ben meghatározott esetekben és akkor van lehetőség, ha azt törvény - az Ákr.-ben rögzített feltételek megléte esetében - lehetővé teszi. Ezért szükségessé vált a bányászati jog átruházására irányuló eljárás kapcsán a felfüggesztés törvényi szinten való szabályozása.
    10-11. §
    A módosítás alapján a bányatelek jogi jelleget az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba csak a bányatelek tényleges kiterjedésének megfelelően jegyzi fel.
    13. §
    Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló T/17283. számú törvényjavaslat elfogadása esetén a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat általános és egyetemes jogutódja a Hatóság lesz, melynek következtében szükséges átvezetni azon módosítást, hogy a bányászati jog hasznosítására vonatkozó zártkörű pályázatot értékelő bizottságba a Hatóság delegál képviselőt.
    14. §
    A módosítás értelmében, amennyiben az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó 12 hónapot meghaladóan nem végez kitermelést szünetelésnek, a 48 hónapot elérő szünetelés esetén pedig a bányászati jog törlésének van helye. A módosítás egyértelműsíti a szünetelés idejére fizetendő díj számítását a gyakorlati alkalmazás tapasztalatai alapján.
    16. §
    A bírságok körét szükséges kiegészíteni a szünetelés alatt meg nem fizetett díj vonatkozásában, ami szabálytalan bányászati tevékenységnek minősül és jogkövetkezményt von maga után.
    17. §
    A magyar államot megillető igény, illetve ezáltal a bányászati jog megszerzésére vonatkozó rendelkezések törvényi szintre emelése mellett eljárásjogi indokai vannak a módosításnak. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilatkozatának megtételéig, illetve a bányászati jog átruházására irányuló megegyezés létrejöttéig az eredeti átvevő kérelmére indult eljárás szünetelése helyett az eljárás felfüggesztése felel meg az Ákr. követelményeinek. Az eljárás felfüggesztésére azonban csak kivételesen, az Ákr.-ben meghatározott esetekben és akkor van lehetőség, ha azt törvény - az Ákr.-ben rögzített feltételek megléte esetében - lehetővé teszi. Ezért szükségessé vált a bányászati jog átruházására irányuló eljárás kapcsán a felfüggesztés törvényi szinten való szabályozása.
    18. §
    A bányafelügyelet hatáskörét szükséges volt kiegészíteni a földgázipari rendszerüzemeltetés infrastruktúrájához kapcsolódó hidrogén technológiai berendezések és rendszerek bányaüzemi alkalmazhatóságának engedélyeztetésével és az üzemeltetetés felügyeletével.
    19. §
    A Magyar Államot megillető elővásárlási jog jogintézményének a bevezetését követően eltelt időszakban szerzett jogalkalmazási tapasztalatok alapján nem elégséges a Ptk. kötelmi jogi szabályaira hagyatkozva csupán az elővásárlási jog nevesítése. Az elővásárlási jog gyakorlásához a védett ingatlanok vonatkozásában a Magyar Államnak alapvető érdeke fűződik, ezért biztosítani kell a jogot gyakorló állami szerv számára a döntés előkészítéséhez szükséges időtartamot, hogy az elővásárlási joggal kapcsolatos állami akarat az eredeti célnak megfelelően teljesülhessen és ezzel összefüggésben a magántulajdon se kerüljön indokolatlanul korlátozásra.
    20. §
    A hidrogén rendszerre vonatkozó engedélyezési szabályozás bevezetése szükségessé teszi a Bt. 49. §-ban foglalt definíciók kiegészítését az egyéb gázok és gáztechnológiák fogalmának meghatározásával.
    21. §
    Átmeneti rendelkezést állapít meg.
    22. §
    Tekintettel arra, hogy a hidrogén gáztechnológiai alkalmazásának részletszabályai kormányrendeleti szinten szabályozandók, szükséges a Bt. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése.
    23. §
    Jogharmonizációs záradék.
    24-25. §
    A rendelkezés célja a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) szerinti integrált építési és környezetvédelmi engedély elhelyezése a Kvt. engedélyezési rendszerében, annak szellemében, hogy az új integrált engedély az engedélyezés tekintetében az eljárási rend formai változásával - "egy hatóság, egy eljárás" koncepció megvalósulásával - jár, de nem változtat a tartalmi követelményeken, és ezáltal a környezetvédelmi követelmények szintjén sem.
    26. §
    A legtöbb önkormányzati rendelet előírása alapján a téli időszakban nem engedélyezett a közműépítés annak ellenére, hogy a kivitelezők rendelkezésére áll a műszaki-technológiai háttér a megvalósításhoz vagy épp a napi hőmérséklet is megengedné a korlátozással érintett időszakban történő munkavégzést. A módosítás a munkálatok több hónappal rövidebb időn belüli elvégzését biztosítaná, amennyiben a műszaki technológia lehetővé teszi a téli betonozást és az ideiglenes helyreállítást, amelyet később a napi hőmérséklet emelkedése esetén véglegesíteni lehet.
    27. §
    A Get. 119/A. § (1) bekezdése és a Vet. 97. § szabályozása szerinti "engedélyes tevékenység engedély nélküli végzése" fogalom- és szankciórendszerével a hatályos Tszt. jelenleg is összhangban áll, figyelemmel arra, hogy a tevékenység végzése engedélyhez kötött, ugyanakkor az egyértelműség érdekében az összhang megteremtése a szankciórendszer vonatkozásában szükséges.
    28. §
    Az Éhvt. jogharmonizációs záradékát egészíti ki a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.
    29. §
    A módosítás bevezeti a teljes mértékben integrált villamosenergia-tároló fogalmát az (EU) 2019/944 irányelv rendelkezéseivel összhangban.
    30. §
    A módosítás lehetővé teszi, hogy a Kormány villamosenergia termelőt ideiglenesen általános gazdasági érdekű szolgáltatási kötelezettség ellátására jelölhessen ki és az általános gazdasági érdekű szolgáltatás keretében történő villamosenergia termeléshez kapcsolódó elismert költségek vonatkozásában ellentételezést fizethessen a villamosenergia termelő számára. A módosítás célja a törvényi jogalap megteremtése általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására irányuló megbízás adásához a közműszolgáltatások terén ismert példák és az uniós szabályozással történő összhangban.
    31-32. §
    A Vet. 22. §-a módosításának alapja az Európai Parlament és a Tanács (EU) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvének (a továbbiakban: Belső piaci irányelv) 54. cikk (2) bekezdése, amely kivételes esetekben lehetővé teszi az átviteli-rendszerirányító általi villamosenergia-tároló létesítést és üzemeltetést, amennyiben az az átviteli hálózat részét képezi (teljes mértékben integrált hálózati elem) és kizárólagos célja az átviteli vagy az elosztórendszer biztonságos és megbízható működésének biztosítása, a kiegyenlítő szabályozás vagy a szűk keresztmetszet kezelése azonban nem.
    Lehetővé teszi az átviteli hálózati engedélyes számára, hogy teljes mértékben integrált villamosenergia-tárolót létesítsen és üzemeltessen. A módosítás továbbá pontosítja, hogy az elosztó hálózati engedélyes a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyével létesíthet és üzemeltethet villamosenergia-tárolót.
    33. §
    A módosítással sor kerül a közvilágítási hálózatok vagyonátadásánál a tulaj donos és az üzemeltető személyének törvényi szintű meghatározására. Amennyiben ezen berendezések létrehozására nem országos közút vagy vasút forgalombiztonsága miatt kerül sor, a közvilágítási berendezés a közvilágításra kötelezett (azaz helyi közút esetén a helyi önkormányzat) tulajdonába és a közvilágításra kötelezett vagy e kötelezettséget átvállaló üzemeltetésébe kerül. Amennyiben a létesítésre országos közút vagy vasút forgalombiztonsága miatt kerül sor, a közvilágítási berendezés a Magyar Állam tulajdonába és az országos közút kezelőjének vagy a pályahálózat működtetőjének üzemeltetésébe kerül.
    34. §
    Módosítás a technológiasemleges megfogalmazás érdekében.
    35. §
    A módosítás pontosítja a hálózati csatlakozási szerződéssel a rendszerhasználó által megszerzett rendelkezési jogra vonatkozó rendelkezéseket.
    36. §
    Több esetben felmerült a hatályos szabályozás félreértelmezése, így kiemelten fontos annak egyértelműsítése, hogy a Vet. szabályozásának célja, hogy az E-ügyintézési tv-en kívüli eseteket kezelje, és nem az, hogy az E-ügyintézési tv. szabályait kiterjessze az egyéb elektronikus kapcsolattartási formákra.
    37. §
    A Vet. 72. § (3)-(4) bekezdésére vonatkozó módosítás a villamos energia és földgáz iparági szabályozás összhangját kívánta megteremteni a Hivatal üzletszabályzat-jóváhagyási jogköre tekintetében.
    38. §
    A Vet. 102/B. § (4) bekezdésére irányuló módosítás a rendelkezés pontosítását, egyértelműsítését szolgálja.
    39. §
    Az új XIII.B fejezet szabályozásának a célja, hogy megteremtse az energetikai szabályozási tesztkörnyezet működtetésének a törvényi feltételeit. Ennek keretében meghatározza az energetikai szabályozási tesztkörnyezet által támogatni kívánt célokat, illetve lefekteti a fontosabb eljárási szabályokat.
    40. §
    A Hivatal által a Vet. 25. §-a által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben szereplő, és ennél fogva a magyar villamosenergia-rendszer egészének működőképessége szempontjából nélkülözhetetlen új átviteli hálózati távvezeték megvalósítására irányuló integrált építési és környezetvédelmi engedélyt vezessen be.
    A módosítás továbbá a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 13/A-13/B. §-a szerinti hatósági előkészítő egyeztetési eljárás törvényi hátterét teremti meg azzal, hogy az előkészítő egyeztetés megjelölés alapján az nem minősül az Ákr. szerinti hatósági eljárásnak.
    41. §
    A rendelkezés célja új átviteli hálózati távvezeték megvalósítására irányuló új, integrált építési és környezetvédelmi engedélyezési eljárás részletszabályainak meghatározása. Az integrált építési és környezetvédelmi engedély kiadására kizárólag a Hivatal által jóváhagyott hálózati fejlesztési tervben szereplő, a Hivatal által közcélúnak minősített új átviteli távvezeték beruházás tekintetében kerülhet sor, mely átviteli távvezeték a funkciójánál fogva kiemelt szerepet játszik a hazai villamosenergiaellátási rendszerben. Az engedélyező hatóság ebben az esetben egyszerre jár el környezetvédelmi és építésügyi hatóságként. Az engedélyezési eljárás során a hatóságnak teljeskörűen kell alkalmaznia a környezetvédelmi engedélyezésre vonatkozó szabályokat, így a távvezetéki beruházásokra egyébként irányadó környezetvédelmi engedélyezési szabályok szerint kell eljárnia. Az építési engedélyezés vonatkozásában a távvezeték építési engedélyezésre irányadó vezetékjogi szabályokat kell alkalmazni.
    A módosítással érintett, a környezetvédelmi szempontokat vizsgáló eljárási szabályrendszer az Alkotmánybíróság az Alaptörvény P) cikke kapcsán a 4/2019. (III. 7.) AB határozatában és a jövő nemzedékek szószólójának AJB-4950/2019. számú ajánlásában foglaltakkal összhangban került kialakításra. A módosítás figyelembe veszi és normatív szintre emeli az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában megfogalmazott alkotmányos követelményt, miszerint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági hatáskör gyakorlója a döntéshozatala során a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi szempontokat nem rendelheti más szempontok alá. Ebből kifolyólag a környezet- és természetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntési hatáskörök gyakorlása akkor felel meg az Alaptörvényben foglaltaknak, ha a döntés és annak indokai egyértelműen megjelennek a hatósági határozatban, vagyis a környezeti elemet vagy természeti értéket érintő hatósági döntésnek világosan kifejezésre kell juttatnia a szakkérdésre adott választ és annak indokait.
    A fentiekre tekintettel a környezet- és természetvédelmi szempontokat más szakkérdések nem szoríthatják háttérbe, mivel a módosítás rögzíti, hogy ha a kérelem a környezet- és természetvédelmi szempontoknak nem felel meg, az a kérelem kötelező elutasítását vonja maga után. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje a távvezetéki beruházásra irányuló környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás és a vezetékjogi engedélyezési eljárás figyelembe vételével került az Ákr.-hez képest hosszabb időtartamban meghatározásra.
    Az egységes engedély formában történő kiadás a jogorvoslati rendszert is egyszerűsíti, mert így az adott beruházás tekintetében nem szükséges a környezetvédelmi és építésügyi engedéllyel szemben külön-külön jogorvoslattal élni. Az új átviteli távvezetékek országos villamosenergia-ellátási jelentőségére tekintettel rendkívüli bírósági jogorvoslati fórumként a Kúria kerül kijelölésre. A kiemelt bírósági jogorvoslati rendszert indokolja, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016 (XI.29.) Korm. rendelet módosítása útján az átviteli hálózati elemeket érintő engedélyezés országosan központosításra kerül a Budapest Fővárosi Kormányhivatalnál.
    42. §
    Szövegpontosítás.
    43. §
    A Vet. 144. § (1) bekezdésére vonatkozó módosítás alapja, hogy az európai villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányítók határkeresztező kapacitásjogainak kereskedelmére vonatkozó Uniós szabályozás szigorúbbá és részletezettebbé vált, ugyanakkor az egységesülő európai villamosenergiapiac működése e kapacitásjogok egy részének kereskedelmét implicitté, s így az azokkal együtt járó pénzmozgásokat kevésbé átláthatóvá és követhetővé teszi. A pénzmozgások pontosabb nyomonkövethetőségéhez, valamint a vonatkozó (kötelezően alkalmazandó) Uniós jognak (38/2020 sz. ACER döntés) való megfeleléshez szükséges a határkeresztező kapacitásjogok tárgyévi ráfordításait is aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni az átviteli rendszerirányító beszámolójában. Szintén a hivatkozott ACER döntésnek való megfeleléshez szükséges e bevételek egy részét célirányosan, a határmetszéki szűkületek csökkentésére vagy teljes megszűntetésére, valamint a CEP által előírt ún. 70%-os szabály elérésére fordítani.
    44. §
    A Vet. 159. §-ának új rendelkezése meghatározza, hogy a Hivatal mely céljait támogatja az energetikai szabályozási tesztkörnyezet. Emellett a MEKH tv. 2. § (1) bekezdése alapján feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő, ezért ki kell egészíteni a feladatait az energetikai szabályozási tesztkörnyezet működtetésének a feladatával.
    45. §
    A módosítás pontosítja a Hivatal együttműködési kötelezettségét a felhasználói érdekek képviseletét ellátó egyesületekkel, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
    46. §
    A Vet. 168. § új rendelkezése meghatározza az energetikai szabályozási tesztkörnyezethez kapcsolódó eljárásban alkalmazandó eljárási határidőt, melyet, figyelembe véve a kérelmek értékelésével kapcsolatosan szükséges szakmai munkát, 5 hónapban állapít meg a rendelkezés.
    47. §
    A Vet. 170. §-a az energetikai szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos részletes szabályokat a MEKH elnöke által kiadott rendeletekben lenne szükséges szabályozni, a szabályozás ezekkel a tárgykörökkel egészíti ki a MEKH elnöke által kiadható rendeletek körét.
    A módosítás továbbá felhatalmazást ad a Kormány és a miniszter számára, hogy az általános gazdasági érdekű szolgáltatás előírásához és ellentételezéséhez szükséges részletszabályokat alacsonyabb szintű jogszabályokban állapítsák meg.
    48. §
    Átmeneti rendelkezés.
    49. §
    Átmeneti rendelkezés.
    50. §
    Az a) ponthoz: jogharmonizációs célú kiegészítés. A b) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés. A c) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés. A d) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés. Az e) ponthoz: szövegpontosító rendelkezés.
    51. §
    Technológia-semleges megfogalmazás és a Get. 63/B. §-ával való duplikált szabályozás törlése.
    52. §
    Az újraszabályozásra a Get. 52. §-ának módosításával való összhang megteremtése érdekében van szükség.
    53. §
    A PB-gáz szolgáltatóra vonatkozó szabályozás kiegészítése az ügyfélszolgálatok vonatkozásában.
    54. §
    Az ügyfélszolgálati irodák létesítésének ésszerűsítése a gyakorlati tapasztalatok alapján, a felhasználók érdekeinek sérelme nélkül.
    55. §
    A hatályos szabályozás egyértelműsítése azzal, hogy a cél az E-ügyintézési tv-en kívüli esetek kezelése, és nem az, hogy az E-ügyintézési tv. szabályait kiterjessze az egyéb elektronikus kapcsolattartási formákra.
    56. §
    A jelenlegi felajánlási rendszer működésének meghosszabbításához szükséges módosító rendelkezések.
    57. §
    Az ÜKSZ szerint a rendszerhasználó minden év október első napját megelőző 21. napig adhat be a következő gázévre vonatkozóan éves kapacitáslekötési kérelmet a földgázelosztó rendszer kiadási pontjaira. Tehát kapacitás aukció tartása helyett kapacitáslekötési kérelmet kell beadni, ezért a földgázelosztási díj és az elosztási átszállítási díj tekintetében a szabályt pontosítani szükséges.
    58. §
    A Hivatal korábban bevezette az üzletszabályzat készítés alól mentesítés lehetőségét, emiatt szükséges a feladatai körében is pontosítani az üzletszabályzattal kapcsolatos jogosítványait.
    59. §
    Tekintettel arra, hogy a kereseti kérelmek megsemmisítést is kérnek hatályon kívül helyezés mellett, fennállhat az a helyzet, hogy aktuális perek alapján megsemmisítés esetén nem lesz alkalmazható referenciár-módszertan vagy földgázszállítási rendszerüzemeltetési díjakat megállapító határozat, ezért szükséges a kiegészítés a 129/B. § (5) bekezdésében. A szakasz továbbá technikai pontosításokat tartalmaz.
    60. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    61. §
    A hatályos szabályozás kiegészítése arra az esetre, ha az ún. "szabályozói számla" egyenlege negatív előjelű lenne.
    62. §
    Technikai és jogtechnikai jellegű pontosítások, figyelemmel arra, hogy a referenciaár-módszertan, a szállítási rendszerüzemeltetési díjjal kapcsolatos árkedvezmények, szorzók és szezonális faktorok, a rendszerhasználati díjak, a rendszerüzemeltető által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások díjai és csatlakozási díjak jelenleg a Hivatal határozatában szerepelnek.
    A 124. § (5) bekezdésének módosítása szükséges annak érdekében, hogy a Hivatal az alapvető eszközökkel való rendelkezés jóváhagyását is megtagadhassa vagy feltételhez köthesse, ha nem felel meg az itt meghatározott mérlegelési szempontoknak.
    63. §
    A Get. 129/A. § (1) bekezdésében szereplő szabály hatályon kívül helyezhető a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 90. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel. Korábbi átmeneti rendelkezések hatályon kívül helyezése, melyek az új hosszú távú földgázszerződés megkötésével indokolatlanná váltak.
    64. §
    A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 2021. évi módosítása alapján a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (mint mezőgazdasági igazgatási szerv és mint erdészeti hatóság) engedélyezési, nyilvántartási és nyomon követési feladatai kiterjednek a - a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 24-i (EU) 2018/2001 irányelv alapján - a biomassza, köztes termék, bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozók mellett a biomasszából előállított tüzelőanyagokra is.
    A jogi koherencia megteremtése végett az Eltv. megfelelő szakaszát is módosítani kell. A Nemzeti Elelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NEBIH) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszert (a továbbiakban: FELIR) működtet az élelmiszerlánc-felügyelet megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében. A FELIR a természetes személy ügyfél személyes adatait, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatait tartalmazza, valamint az Éltv. 38/A. § (2) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
    A NÉBIH Büat. szerinti feladataival kapcsolatos nyilvántartások jól körülhatárolhatók, így azokat a FELIR tartalmában is indokolt önállóan nevesíteni. Ilyen módon ez a rendszer magában foglalja a Büat. módosítását követően a megújuló energiaforrásokból előállított energiával kapcsolatos célkitűzések teljesítését szolgáló biomasszára, köztes termékre, a bioüzemanyagra, folyékony bio-energiahordozókra, és a biomaszából előállított tüzelőanyagokra vonatkozó engedélyezési, nyilvántartási, nyomonkövetési adatokat, beleértve azok felhasználási adatait is.
    65. §
    Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
    66. §
    Az erdészeti hatóság új feladatainak végrehajtása érdekében szükséges a fogalom pontosítása.
    67. §
    Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről. E nyilvántartás fogja tartalmazni az erdei biomassza, erdészeti- és faipari maradvány anyag, fásszárú biomassza termékláncok szereplőinek adatait és a fenntarthatóan előállított biomassza nyomonkövetéséhez szükséges adatokat.
    68. §
    A rendelkezés új fogalmak bevezetéséről gondoskodik a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv) megfelelően. A magyar jogszabályok alapján az erdei biomasszán kívüli faválasztékra külön fogalom szükséges, ez a fásszárú biomassza. Ez a szabad rendelkezésű erdőkben, fásszárú ültetvényekben, valamint a fásításokban termesztett fásszárú biomasszára vonatkozik.
    A biomasszából előállított tüzelőanyag és alapanyagai hatósági nyomon követhetőségének biztosítása és igazolása céljából van szükség a biomassza-energiatermelő meghatározására és a nyomon követhetőségi rendszerbe új értéklánci tagként való felvételére.
    Tekintettel arra, hogy a biomassza-termelőn, a biomassza-kereskedőn, a biomassza-feldolgozón és az üzemanyag-forgalmazón kívül - a biomasszából előállított tüzelőanyagok felhasználása okán -, a biomassza-energiatermelő is a fenntartható energiahordozókkal érintett értéklánc tagja.
    A biomassza-energiatermelő állítja ki a fenntarthatósági igazolást a részére a biomassza-termelő által felhasználásra átadott erdei biomasszára, erdészeti maradványokra vagy fásszárú biomasszára vonatkozóan. Továbbá a biomassza-energiatermelő kapcsolatban áll a mezőgazdasági biomasszát, valamint a faipari maradványanyagoktól eltérő maradványokat forgalmazó és feldolgozó BIONYOM ügyfelekkel (biomassza-kereskedő- és biomassza-feldolgozó), hiszen tőlük szerzi be az energiatermelésre szolgáló alapanyagot.
    69-70. §, 72. §
    Az Irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztése, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítése a jogharmonizáció érdekében.
    71. §
    Az (1) bekezdéshez: Az Irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztése, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítése a jogharmonizáció érdekében.
    A (2) bekezdéshez: A fenntarthatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelmen kívül más egyéb, a mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság nyilvántartásából elérhető adatok vonatkozásában is kérhető hatósági bizonyítvány kiállítása. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott hatósági bizonyítványok kiállítása az abban foglalt adatok számossága miatt a tapasztalatok alapján sommás eljárásban, az adatok teljes körű rendelkezésre állása esetén sem lehetséges, így indokolt a módosítás. A fentiekhez kapcsolódik, hogy a fenntarthatósági bizonyítvány kiállítására korábban - a Büat. 2017-es módosítását (ILUC implementáció) megelőzően - 21 nap állt a hatóság rendelkezésére, de tekintettel arra, hogy sok esetben társhatósági együttműködésre és számos keresztellenőrzésre van szükség az adott termék fenntarthatóságának és nyomon követhetőségének hatósági igazolásához, így a sommás eljárás kizárása indokolt.
    A (3) bekezdéshez: A mezőgazdasági igazgatási szerv és az erdészeti hatóság hatósági felügyelettel összefüggő eljárásaiban a teljes értékláncban kell vizsgálódni, valamennyi érintett láncszereplőt meg kell nyilatkoztatni, helyszíni szemlét kell tartani és valamennyi releváns dokumentumot együttesen kell értékelni ahhoz, hogy az adott eljárásban a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön és az eljárásban hozott érdemi döntések megalapozottak legyenek. Figyelmemmel arra, hogy számos eljárásban akár 15 ügyfelet is egyidejűleg kell vizsgálni, valamint meg kell keresni a társszerveket is, így indokolt ezekben az eljárásokban a százhúsz napos ügyintézési határidő.
    73. §
    Egyrészt a nyomon követési rendszer kiegészítése miatt van szükség a módosításra, ami az Irányelv jogharmonizációs kötelezettségeinek tesz eleget.
    Másrészt az Irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztésének, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítés miatt szükséges a tevékenységek, illetve az azokat végzők elhatárolása, hogy minden tevékenység felett a megfelelő hatóság (erdészeti vagy mezőgazdasági) gyakoroljon felügyeletet.
    74. §
    Az erdei biomasszára vonatkozó az Irányelv 29. és 30. cikk szerinti rendelkezéseinek jogharmonizációja. A nyomonkövetési kötelezettség teljesítéséhez és a fenntartható módon előállított biomassza elkülönítésének biztosításához szükséges a nyilvántartás felállítása az erdészeti hatóságnál. Ide tartozik az erdei biomasszából, erdészeti-, faipari maradványokból, vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyagokkal tevékenységet végző gazdasági szereplők nyilvántartásba vétele az erdészeti hatóságnál.
    A nemzeti és közösségi adatszolgáltatáshoz, valamint a fenntarthatóan termelt erdei biomasszából, erdészeti- és faipari maradványokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyag nyomonkövetéséhez szükséges a termékláncra vonatkozó (2) bekezdés szerinti nyilvántartás és ehhez kapcsolódóan a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás.
    Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az Evt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartást vezet a hazai faanyag kereskedelmi lánc szereplőiről.
    Annak érdekében, hogy az erdei biomasszából, erdészeti- és faipari maradványokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyag értékesítési láncának szereplői ellenőrizni tudják a partnerük jogszerű működését szükséges az adatok elérhetővé tétele.
    Az erdei biomasszából, erdészeti- és faipari maradványokból vagy fásszárú biomasszából előállított tüzelőanyag értékláncban a nyomonkövetés alapja a szigorú számadású nyomtatványnak minősülő, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz bejelentett sorszámtartományú szállítójegy. A szállítójegy alkalmazásával egyrészt elkerülhető a többlet adminisztráció, másrészt lehetővé válik, hogy az biomassza-energiatermelő is kiállíthassa a fenntarthatósági igazolást, olyan esetben, ha a biomassza-termelő közvetlenül szállít a biomassza energiatermelő részére.
    75. §
    Az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018. december (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosította a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti számítási módszerek és jelentéstételi követelmények meghatározásáról szóló, 2015. április 20-i (EU) 2015/652 tanácsi irányelvet, amelynek átvezetéséhez szükséges az "a beszerzési helyről és a származás helyéről," szövegrész hatályon kívül helyezése.
    76. §
    Az erdészeti hatóság eljáró hatóságok közé történő bevezetése, és az általa vezetett új nyilvántartás felállítása miatt szükséges a 11. § (1) bekezdésének kiegészítése az érintett hatóságokkal.
    77. §
    Az erdei biomassza irányelvben szereplő részletes rendelkezéseinek (29. és 30. cikkek egyes előírásai) jogharmonizációja kormányrendeleti szinten történik meg, ehhez szükséges a felhatalmazás.
    78. §
    Az a)-b) pontokhoz: Az Irányelv szerinti tárgyi hatály kiterjesztésének, azaz a biomasszából előállított tüzelőanyagok fogalommal való kiegészítés szerinti jogharmonizáció.
    A c) ponthoz: Szövegpontosítás.
    A d) ponthoz: Helyesírási hiba javítása.
    79. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 42. § (1) bekezdése értelmében az önálló szabályozó szerv kivételével az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által kiszabott és beszedett bírság, annak késedelmi kamata és pótléka a költségvetési szervnél és területi szerveinél nem használható fel. A beszedett bírság, késedelmi kamat, pótlék - a bírságból jogszabály alapján a helyi önkormányzatot megillető rész kivételével - az Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet javára elszámolandó költségvetési bevételt képez. Ezért szükséges a rendelkezések hatályon kívül helyezése.
    80-81. §, 83. §
    Szövegpontosító módosítás.
    82. §
    A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény jogharmonizációs záradékát kiegészítő rendelkezés, hogy abban helyet kapjon a (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre való hivatkozás.
    84-85. §
    Az Ügkr. tv. jogharmonizációs célú módosítását tartalmazza az (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre tekintettel.
    Ennek alapja, hogy a Brexit-et követően az Európai Unió üvegházhatású gáz kibocsátás-kereskedelmi rendszere, azaz az EU ETS rendszer nem terjed ki az Egyesült Királyságra, és az EU ETS mellett a nem EU-tag Egyesült Királyság is működtet egy saját ETS rendszert, amelyet az EU ETS-hez hasonló elvek mentén hoztak létre. Az EU és az Egyesült Királyság között 2020 decemberében született megállapodás alapján az EU ETS hatálya alá az Unió-UK relációban a továbbiakban az EGT-tagállamokból induló és az Egyesült Királyságba érkező járatok tartoznak, míg az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok repülése (amely a rendelkezésben megjelölt kivételt is képezi) az UK ETS hatálya alá tartozik.
    A jogharmonizáció alapjául szolgáló (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a fentiek alapján a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításával kizárja az Egyesült Királyságból érkező repülőjáratok kibocsátását az EU ETS rendszernek a hatálya alól. Ennek következtében az ilyen repülések nem tartoznak az Ügkr. tv. hatálya alá sem. Noha az (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az Egyesült Királyságból érkező légi járatoknak az EU ETS rendszer hatálya alóli "kizárásáról" rendelkezik, ez a módosítás annak technikai megvalósítását szolgálja, hogy mindkét fél rendelkezzen olyan, a légi közlekedésre is kiterjedő hatékony szén-dioxid-árazási rendszerrel, amelyek egymást kölcsönösen elismerik, és a kibocsátás-kereskedelem által lefedett terület ne csökkenjen.
    86. §
    Szövegpontosító módosítás.
    87. §
    Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdés szerinti energiamegtakarítást hitelesítő szervezetek szigorú szankcionálásának célja a hitelesített energiamegtakarítások, mint vagyoni értékű jogok megbízhatóságának garantálása, éppen ezért az ebből eredő szabályszegés esetén a figyelmeztetés, mint közigazgatási szankció a Hivatal részéről nem alkalmazható.
    Az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. október 25-i, 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikkében a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakra előírt tagállami energiamegtakarítási célt Magyarországnak halmozottan kell teljesítenie, ezért az egyes megtakarításoknak minél hamarabb kell keletkezniük. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kötelezettjeivel való jogvitáknak, valamint a beruházások kötelezettek általi pótlásának elhúzódása a nemzeti célérték teljesítésében halmozott hiányt okoz, ezért indokolt, hogy a megtakarítási kötelezettség elmulasztása esetén a Hivatal már első alkalommal bírság szankciót alkalmazhasson. Figyelmeztetés szankció alkalmazása és megtámadása esetén a bírósági eljárás jogerős lezárásáig nem történhet meg a bírság kiszabása, ami önmagában jelentős késedelmet és ezáltal halmozódó hiányt jelent a tagállami célok teljesítésében.
    88-89. §
    Az energiamegtakarítások biztonságos átruházásához, a visszaélések megelőzéséhez szükséges egy teljeskörű, valamennyi hitelesített energiamegtakarítást, mint vagyoni értékű jogot és annak jogosultját naprakészen tartalmazó online nyilvántartás. A nyilvántartásba első alkalommal az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet vezeti fel az energiamegtakarításnak és annak jogosultjának egyes adatait közvetlenül a hitelesítést követően. Az energiamegtakarítás későbbi átruházása esetén a nyilvántartásban szereplő jogosult vezeti fel az új jogosult adatait. Az új jogosult adatainak felvezetése hiányában az energiamegtakarítás átruházására létrejött szerződés semmisnek minősül.
    A fogalmak között meghatározásra kerül az energiamegtakarítás, amely az online nyilvántartás tárgyi hatálya tekintetében kizárólag az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése érdekében végrehajtott intézkedésekből eredő energiafogyasztás-csökkenésekre vonatkozik, valamint az energiamegtakarítás jogosultja, aki az intézkedéshez az addicionálisnak minősülő hozzájárulás nyújtását megállapító írásbeli megállapodásban az energiamegtakarítás jogosultjaként megjelölt személy, ennek hiányában pedig az a személy, aki magát az addicionálisnak minősülő hozzájárulást kifejtette. Az addicionalitás kritériumait az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet rögzíti. Egy adott évre elszámolható hitelesített energiamegtakarítás adatai a következő év március 31-ig nyilvánosak.
    90. §
    Felhatalmazó rendelkezés, melynek célja hogy még az online nyilvántartási rendszer 2022. július 1-jei bevezetése előtt a hitelesített energiamegtakarítás, valamint az energiamegtakarítás jogosultja egyes - nem személyes - adatai nyilvántartásának adattartalmát a Hivatal elnöke rendeletben meg tudja állapítani.
    91-95. §
    A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítását a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség feladataira vonatkozó kisebb pontosítások indokolják.
    96. §
    A Kp. jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
    97. §
    A rendelkezés a külföldi közúti járművezetők kiküldetésére vonatkozó, az általános kiküldetési szabályoktól eltérő, speciális szabályokat tartalmazza: a speciális ágazati rendelkezések hatályát, a kiküldetésben lévő munkavállaló fogalma alóli kivételeket, a kiküldetés fogalmához kapcsolódó értelmező rendelkezéseket, a kiküldetés ismérveinek meghatározását.
    Főszabály szerint a kiküldetési szabályok alkalmazandók a nemzetközi közúti szállítási szektorra, a kabotázsműveletre.
    A tranzit és a kétoldalú szállítási műveletek nem tartoznak a kiküldetési szabályok hatálya alá. Ennek értelmében a valamely tagállam területén áthaladó nemzetközi árutovábbítási műveletek nem minősülnek kiküldetési helyzetnek; valamint, ha egy járművezető a vállalkozás székhelye szerinti tagállamból kiindulva egy másik tagállam vagy harmadik ország vagy a székhely szerinti tagállam területére irányuló kétoldalú szállítási műveletet hajt végre, akkor szolgáltatásának jellege szorosan kapcsolódik a székhely szerinti tagállamhoz és mentesül a kiküldetés alól.
    A kétoldalú szállítási műveleten belül az odaúton 1db + a visszaúton 1db, vagy ha az odaúton ilyen nem volt, az azt közvetlenül követő visszaúton 2db fel- és/vagy lerakási művelet (köztes cross-trade művelet) szintén mentesül a kiküldetési szabály alól.
    A második generációs intelligens menetíró készülékkel történő felszerelési kötelezettség időpontjától kezdve e további, kiküldetési szabályok alóli mentesülés csak akkor érvényes, ha a jármű ilyen intelligens menetíró készülékkel van felszerelve.
    A Magyarország területén díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítást végző gazdálkodó szervezet köteles legkésőbb a járművezető kiküldetésének kezdetekor a 354/2013. (X. 7.) Korm. rendeletben meghatározott belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületen elérhető többnyelvű formanyomtatvány útján kiküldetési nyilatkozatot benyújtani, és azt naprakészen tartani. A járművezető köteles magánál tartani és az ellenőrzés során kérésre bemutatni az IMI-n keresztül benyújtott kiküldetési nyilatkozat egy példányát.
    A gazdálkodó szervezet székhelye helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a segítségnyújtásra irányuló megkeresésük esetén az általuk kért dokumentumokat és információkat a megkeresés napjától számított 25 munkanapon belül az IMI-rendszeren keresztül kell biztosítani.
    Az Mt. 295. § (8) bekezdése szerint a felváltó kiküldetés esetén a kiküldetés időtartama a felváltó kiküldetésben érintett munkavállalók összesített kiküldetési időtartamával egyezik meg. A közúti járművezetők esetében a kiküldetési időtartamok nem vonhatók össze a tizenkét hónapot meghaladó kiküldetés esetén sem.
    98. §
    A rendelkezés megteremti a közigazgatási bírságolás lehetőségét abban az esetben, ha a külföldi járművezetők a közúti szállításra vonatkozó kiküldetési szabályokat megsértik.
    A rendelkezés a külföldi járművezetők kiküldetésével összefüggő hatósági ellenőrzések lehetőségét teremti meg. Eljáró hatóságként a közlekedési hatóságot, a rendőrséget, a vámhatóságot jelöli ki.
    99-100. §
    A jármű forgalmazók által értékesített új járművek forgalomba helyezésének egyszerűsített eljárását elősegítő szabályozás pontosítása, annak meghatározásával, hogy a járműforgalmazók a közlekedési hatósági eljárása során - kormányrendeleti szinten meghatározottak szerint - a tényállás tisztázásban közreműködnek.
    101. §
    A műszaki adatlapok elektronikus átadásához hasonlóan a kiadott bontási engedélyek ellenőrizhetőségének a megvalósítása szükséges zárt rendszer segítségével. Ennek köszönhetően a jelenleg kizárólag papír alapon elérhető bontási engedélyekkel történő visszaélések megszűnnek.
    102-103. §
    A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (4b) bekezdése egyértelműen rögzíti a helyi önkormányzat átvételi kötelezettségét abban az esetben, amennyiben a NIF Zrt. állami tulajdonban álló ingatlanon hoz létre helyi közutat. Indokolt az önkormányzat e kötelezettségének rögzítése abban az esetben is, amennyiben a helyi közút megvalósítására a helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon kerül sor.
    A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet 10. §-a alapján a kisajátítást kérő (építtetői) kötelezettsége több ingatlanból álló kisajátított terület helyrajzi számainak ingatlan-nyilvántartásban történő összevonása. A Kkt. 32. § (1) bekezdése szerint a helyi közútnak önkormányzati, az országos közútnak állami tulajdonban kell állnia. Helyi közút építése már önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok és a területszerzés során megszerzett, állami tulajdonba került ingatlanok is felhasználásra kerülnek. Az ingatlan-nyilvántartási eljárások során azonban elutasítás ok lehet az, hogy helyi közút megnevezésű ingatlan nem lehet állami tulajdonban, annak ellenére, hogy a helyi közútként összevont ingatlanok állami tulajdoni hányadát a Kkt. 29. § (4b) bekezdése alapján önkormányzati tulajdonba kell adni. A jogszabályi rendezés ezt a gyakorlati ellentmondást hivatott megoldani.
    104. §
    Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával való koherencia megteremtését szolgálja, így a téli időszakban is lehetséges a közműépítés, ha az időjárás engedi.
    105. §
    A Kkt. e törvénnyel történő módosításai vonatkozásában tartalmaz átmeneti rendelkezéseket a §.
    106. §
    A módosító rendelkezés a Kormány és a miniszter vonatkozásában tartalmaz felhatalmazó rendelkezéseket az előző §-sokban eszközölt módosításokra tekintettel.
    A módosítás az Unión belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról és az útdíjfizetés elmulasztásával kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/520 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezést tartalmaz.
    107. §
    A módosítás a Kkt. jogharmonizációs záradékának kiegészítését tartalmazza.
    108. §
    A módosítás meghatározza a hivatkozott szabályszegés esetén kiszabható bírság minimális és maximális összegét, valamint a közigazgatási bírságolás szabályit kiterjeszti a külföldi járművezetők kiküldetésével összefüggő szabályszegésekre is.
    A Kkt.-hoz tartozó szövegcserés módosító rendelkezések, a megelőző §-okra tekintettel.
    109. §
    A légiközlekedési hatóság a polgári légi közlekedéshez kapcsolódó műszaki követelményeknek és igazgatási eljárásoknak a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében történő rögzítéséről szóló, 2011. november 3-i 1178/2011/EU rendelet VI. melléklete ARA.MED.325 pontja alapján kérelemre másodlagos felülvizsgálati eljárást folytat le, amennyiben egy légijármű vezető repülőorvosi minősítése nem megfelelő eredménnyel zárult. Az eljárás során egy szakértői bizottság kerül felállításra, ami újra értékeli a kérelmező repülőorvosi alkalmasságát. A döntés meghozatalához a kérelmezőnek a szakértői bizottság által meghatározott orvosi vizsgálati leleteket kell bemutatnia, adott esetben további vizsgálatok lefolytatása szükséges, amelyek időigényesek. Ennek következtében az ügyféli jogok előmozdítása érdekében, valamint a megalapozott döntéshozatal érdekében szükséges az ügyintézési határidő megnövelése.
    110. §
    A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 472/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a közszolgálati feladatai ellátása érdekében a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott, a pilóta nélküli légijárművekre és pilóta nélküli állami légijárművekre vonatkozó műveleti korlátozást alkalmazzon, és az így kialakított légtérben pilóta nélküli légijárművel vagy pilóta nélküli állami légijárművel repülést végrehajtson.
    111. §
    Az Lt. előírása szerint a saját építésű pilóta nélküli légijárműveket is szükséges a hatóság által nyilvántartásba venni. Tekintettel arra, hogy ezek a légijárművek nem rendelkeznek sorozatszámmal, esetükben a nyilvántartás jelenlegi szabályozások szerinti kötelező adattartama csak hiányosan tölthető ki, ezért szükséges e kivétellel kiegészíteni a hatályos rendelkezést.
    Az (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet előírja az üzembentartó nyilvántartási számának feltüntetését a pilóta nélküli légijárművön. A pilóta nélküli légijárművekre vonatkozó magyar szabályozás alapján szükséges a pilóta nélküli légijárművek hatósági nyilvántartásba vétele. Annak érdekében, hogy a repülőeszköz beazonosítható legyen - akár egy káresemény bekövetkezése esetén - e kiegészítés előírja a nyilvántartási jel jól látható módon való feltüntetését a pilóta nélküli légijárművön.
    112. §
    A légiközlekedési iparágban engedéllyel rendelkező vállalkozások gazdasági teljesítőképességére - és ezáltal más magánszemélyekre és gazdasági társaságokra is - adott esetben hatással lehetnek az olyan előre nem látható körülmények, mint például egy világárvány, így az engedélyek megadásánál a pénzügyi teljesítőképesség vizsgálata is szükséges.
    113. §
    A korábbi megfogalmazás az érintettek szempontjából nem volt egyértelmű, ezért jogalkalmazási nehézséget okozott, így ennek szövegpontosítása vált szükségessé.
    114. §
    A léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról szóló, 2004. március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkében meghatározott, a léginavigációs szolgálatokra vonatkozó díjszámítási rendszer működéséhez szükséges teljesítményrendszer bevezetése, valamint a nemzeti felügyeleti hatóságnak az Lt. 61. § (2) bekezdése alapján a légiforgalom irányítására jogszabály alapján kijelölt szerv feletti felügyeleti tevékenység hatékony ellátásának biztosítása miatt indokolt.
    115. §
    2022. január 27-étől alkalmazandó az (EU) 2020/469 bizottsági végrehajtási rendelet, amely az (EU) 2017/373 végrehajtási rendelet szövegét az ICAO szabályok uniós szintű átültetésével összhangban kiegészíti a radarberendezésektől, valamint egyéb rendszerektől származó, a légiforgalmi szolgálat által rögzített adatokra vonatkozó szabályokkal. Ezen adatkör felhasználhatósága az ATM iparágat érintő dinamikus átalakulásokkal összefüggésben a magyar légiforgalmi irányító szolgálat számára kiemelkedő fontosságú, erre tekintettel az adatkörhöz kapcsoló adatkezelési célok körének bővítése indokolt.
    Szintén az adatok felhasználásával függ össze azok további személyek általi megismerhetőségének kérdésköre. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. §-ának rendelkezéseivel, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásával összhangban a keletkezett adatok közérdekű adatként történő megismerésének korlátját kizárólag törvényi szintű szabályozás képezheti. A rendelkezés erre figyelemmel - a döntés-előkészítő adatok megismerhetőségére vonatkozó törvényi rendelkezések alapulvételével - tartalmazza a korlátozás megismerhetőségének a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra alapított korlátozását, valamint meghatározza a korlátozás időtartamát.
    116. §
    Jelenleg a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény rendelkezésének veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 471/2021. (VIII. 6.) Korm. rendeletben található sztrájkkal kapcsolatos rendelkezés, amely rendelkezés a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti, azonban a veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt speciális sztrájkkal kapcsolatos egyes rendelkezések törvényi szinten történő rögzítése. Hangsúlyozandó, hogy az Lt. 61. § (1) bekezdése szerinti szervezet nemzetközi szerződésben vállalt tagállami kötelezettséget teljesít, amely kötelezettség szavatolja az állampolgárok szabad mozgását. A sztrájk adott esetben az átrepülő repülőforgalmat, valamint egyéb, NATO Tagságból fakadó tagállami kötelezettséget is ellehetetlenítheti, ennek következtében a légiközlekedés biztonságának szem előtt tartása érdekében is elengedhetetlen a sztrájkkal kapcsolatos rendelkezések törvényi szinten történő rögzítése.
    Jogtechnikai módosítások az uniós joggal és az Lt. 66/A. § (4) bekezdéssel való összhang megteremtése érdekében, hatályon kívül helyező rendelkezések.
    117. §
    Átmeneti rendelkezés.
    118. §
    A légiforgalmi irányítás meteorológiai hátterének biztosítása, az észszerű működés és a méretgazdaságosság elveire tekintettel célszerű, hogy Magyarországon valamennyi repülőtér repülésmeteorológiai kiszolgálását egy szervezet végezze. Ennek érdekében az Lt. és az Országos Meteorológiai Szolgálatról és a meteorológiai tevékenységről szóló 353/2021. (VI. 24.) Korm. rendelet akként módosul, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér légterében a repülésmeteorológiai szolgáltatást 2022. január 1. napjától a légiforgalmi irányító szervezet helyett a repülésmeteorológiai szolgáltató nyújtja. A feladatátcsoportosításra tekintettel a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működéséhez, valamint a magyar légtérben (Budapest FIR/LHCC) a légiforgalmi szolgáltatások biztosításához szükséges valamennyi repülésmeteorológiai szolgáltatás nyújtása, az ezt támogató összes humán és tárgyi erőforrás, illetve jog és kötelezettség a légiforgalmi iránytást végző HungaroControl Zrt.-től átkerül az Országos Meteorológiai Szolgálathoz.
    Mivel a feladatátcsoportosításra tekintettel a repülésmeteorológiai feladatokat ellátó személyek munkaviszonya az Mt. hatálya alá tartozó gazdasági társaságtól a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szervre száll át, a rendelkezés -a feladatellátás folyamatos és magas szintű ellátása, valamint az állami vagyon védelme érdekében -biztosítja, hogy az átszállással érintett munkavállalók jogviszonya automatikusan ne szűnjön meg, hanem munkaviszonyuk jogállásváltozás útján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakuljon át.
    119. §
    Hatályvesztő rendelkezések.
    120-123. §
    Az okmányok adattartalmára való hivatkozás pontosítása szükséges. Az okmányok adattartalma a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben van meghatározva.
    Szükséges, hogy a közlekedési hatóság a bontási átvételi igazolás tartalmáról értesítse a nyilvántartót, továbbá az is, hogy a papír alapú bontási átvételi igazolás elektronikus dokumentumként kerüljön átvételre.
    Pontosítás szükséges a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás közötti adattovábbítások tekintetében. A hatályos normaszöveg tévesen hivatkozik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényre, ezt elhagyni szükséges. Továbbá biztosító saját jogalapja szerint, saját maga kérdezi le a nyilvántartásból a szükséges adatokat, így az automatizálás teljesítésre vonatkozó utalás elhagyása szükséges.
    A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 13. § (2) bekezdésének hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert a szabályozás a törvény 13. § (1) bekezdésébe kerül át.
    124-125. §
    A belvízi hajózásban szükséges szakmai képesítések elismeréséről, valamint a 91/672/EGK és a 96/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2017/2397 irányelv] átültetése érdekében rendelkezni kell a képesítési rendszer független szervek általi értékelésének biztosításáról.
    A jogharmonizációs célú módosítás során az egységes vizsgaszervezés biztosítása érdekében javasolt, hogy a vizsgaközpont vizsgaszabályzata határozza meg mind a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet mind a hivatásos hajós képesítésekről szóló miniszteri rendelet által előírt vizsga szabályait, de a kiegészítéssel megadjuk a lehetőséget arra, hogy jogszabályi szinten a szükséges eltérések megtehetőek legyenek
    126. §
    Az (EU) 2017/2397 irányelvnek való megfelelés érdekében a felügyelet melletti hajózási gyakorlatra vonatkozóan az úszólétesítményen történő munkavégzés tekintetében alkalmazandó életkori korlát alóli kivétel biztosításáról rendelkezni kell. A hivatásos hajós képesítésekről szóló új miniszteri rendelettel összefüggésben a vizsgaközpont és a hajózási hatóság vizsgáztatási tevékenységgel összefüggő adatkezelési jogosultságának időtartamát kell meghatározni.
    127-129. §
    AZ (EU) 2017/2397 irányelve előírta, hogy a képesítő bizonyítványokkal kapcsolatos hatékony ügyintézés elősegítése érdekében, a tagállamoknak létre kell hozniuk azokat a nyilvántartásokat, amelyekben a képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatait rögzítik. Az irányelv végrehajtása, érvényesítése és értékelése céljából a tagállamok között és a Bizottsággal folytatott információcsere elősegítése érdekében, valamint statisztikai célból, továbbá a biztonság fenntartása és a hajózás megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egy a Bizottság által kezelt adatbázisban jelenteniük kell az ilyen információkat, ideértve a képesítő bizonyítványokkal, szolgálati könyvekkel és hajónaplókkal kapcsolatos adatokat is. E rendelkezés tehát az (EU) 2017/2397 irányelvnek az uniós képesítő bizonyítványok, szolgálati könyvek és hajónaplók adatbázisaira vonatkozó előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2020 január 20-i (EU) 2020/473 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajthatóságának biztosítását szolgálja.
    A belvízi hajózási szakmai képesítések tekintetében alkalmazott mintákról szóló, 2020. január 14-i (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet] végrehajthatóságának biztosítása érdekében a hajónaplóra vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmazza.
    Az (EU) 2020/182 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajthatóságának biztosítása érdekében a hajós szolgálati könyvre vonatkozó módosító rendelkezéseket tartalmazza.
    130. §
    A magyarországi nyomvonalas létesítmények hajózási szabad űrszelvényeinek mérete bizonytalan, különböző kiadványokban egymástól eltérő értékek szerepelnek, ami hajózásbiztonsági kockázattal jár, ezért szükséges törvényben rögzíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget.
    131-132. §
    Évtizedek óta problémát jelent a hajók által okozott károk megtérítése, hiányzik a magyar jogrendből a Duna menti országok többségében már bevált szabályozás a fizetés nélkül távozó hajók, harmadik félnek kárt okozó, illetve a személyzetet ki nem fizető hajózási vállalkozásokkal szembeni eljárás. Gyakran előforduló helyzet, hogy a hajók a saját vízmélység-mérőjükkel mért adatokra hagyatkoznak, amely viszont nem áll rendelkezésre a hajóút teljes szélességében, amely aztán felakadásokhoz vezet, ezzel a hajóút akár teljes elzáródását, a hajóút tönkretételét, így a víziközlekedésben résztvevők hátrányát okozzák és a hajózásbiztonságot veszélyeztetik.
    A tervezet a Kkt. 20. § (7)-(10) és (15) bekezdésének mintájára biztosítási intézkedésként a bírság meg nem fizetése, vagy fennálló bírságtartozás esetén biztosítja az úszólétesítmény feltartóztatását. Különösen a veszélyes áru belvízi szállítására vonatkozó nemzetközi szabályokat (ADN Egyezmény) megsértő nem magyar lobogó alatt közlekedő hajót üzemeltető vállalkozások az elmúlt évtized alatt rendszeresen kibújtak a szabályok megsértése miatt kiszabott bírságok megfizetése alól, amellyel indokolatlan előnyhöz jutottak a szabályokat betartó vállalkozásokkal, valamint a Magyarországon bejegyzett (ezáltal végrehajtható) vállalkozásokkal szemben. Esetenként egy-egy vállalkozásnak a hajóival szemben a hatóság rövid időn belül több alkalommal is bírságot szabott ki, azonban annak behajtása a vállalkozás külföldi székhelye miatt nem volt lehetséges, így a vállalkozás jogkövető magatartása (tehát a biztonságos hajózás kikényszerítése) nem volt elérhető.
    133. §
    A kikötőrendek közzétételére alkalmatlan a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítő, az információ ezen az úton nem jut el az érintettekhez. A Dunán közlekedők ma minden információt elektronikusan elérhető formában, internetes oldalon keresnek.
    134. §
    A nemzetközi hajózási egyezményekben, szabályozásokban, úgymint a többi közlekedési ágazatban is nyomon követhető a járművek méreteinek, meghajtó berendezéseik teljesítményének növekedése. Ahhoz, hogy a legkorszerűbb előírásoknak megfelelő motorokat lehessen a csónakokon használni, és ne kényszerítsük a tulajdonosaikat régi, korszerűtlen darabok használatára szükségesé vált a csónakokban megengedett motorok teljesítményének - a piacon beszerezhető legkisebb teljesítményű meghajtó motorok teljesítményéhez igazodó - korrekciója. A teljesítmény növelése a biztonság szempontjából lényegi veszélyt nem hordoz és ezzel visszaszorulnának a gyári motorok szabályozási rendszerébe való, sokszor szakszerűtlen és átgondolatlan beavatkozások, ugyanakkor a társadalmi hatása, különösen a horgászatra nézve egyértelműen pozitív lehet.
    135-136. §
    Jogharmonizációs záradék kiegészítése.
    137-138. §
    Az eljárási határidőt szükséges az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltakhoz igazítva a teljes eljárásra vonatkozó 60 napban megállapítani.
    A hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kikötő létesítésével, fennmaradásával, továbbá az úszólétesítmény építési (átépítési) terveinek felülvizsgálatával és jóváhagyásával, valamint a komp-és révátkelőhely létesítésével és fennmaradásával, üzemben tartásával kapcsolatos ügyekben az ügyintézési határidő 30 nap. A jogalkalmazói tapasztalatok azt mutatják, hogy szükséges az ügyintézési határidő akkénti módosítása, ahogy arra az Ákr. szerinti határidők legyenek az irányadóak, az ügyféli jogok előmozdítása érdekében, jelezve, hogy amennyiben a jogszabályi feltételek a kérelem benyújtásával együtt teljesülnek, akkor a hatóság sommás eljárás keretében dönt, hiányzó dokumentumok esetén viszont az ügyfél számára - az ügyintézési határidő megtartásával egyidejűleg - megfelelő határidő biztosítható azok pótlására.
    139. §
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság véleménye szerint a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénynek (a továbbiakban: Vtv.) a stratégiai jelentőséggel nem bíró vasúti pályahálózatra vonatkozó 2. § 2.18. pontja konkrét kritériumokat határoz meg, amely alapján a vasúti infrastruktúrát stratégiai jelentőséggel nem bíró infrastruktúrának kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem felel meg az Irányelv 2. cikk (4) bekezdésének, mert a Bizottság feladata, hogy az irányelvben meghatározott kritériumok alapján, eseti alapon értékelje a vasútvonalak nem stratégiai jelentőségét. A tagállamok nem határozhatnak meg olyan kritériumokat, amelyek előre befolyásolják a bizottság erre vonatkozó döntését.
    A Vtv. 2. §-ának jelenleg két 2.26. pontja van, ezért a 2017. évi CLXXXII. törvénnyel megállapított 2.26. pont (azaz a vasúti tesztpálya fogalma) áthelyezésre kerül a 2.29. pontba, továbbá kiegészítésre kerül a Budapesti Fejlesztési Központhoz kapcsolódó módosításokhoz szükséges fogalom-meghatározással.
    140. §, 143-144. §
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság jelezte, hogy a Vtv. 3/A-3/C. §-ai nem írják elő, hogy a fejlesztési stratégia legalább ötéves időtartamra szóljon.
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság véleménye szerint a részére benyújtott magyarázó dokumentumok alapján Magyarország nem megfelelően ültette át az Irányelv mentességi rendelkezéseit, ezért szükséges az Irányelvben meghatározott mentességi feltételek lehetőség szerint minél pontosabb átültetése. Ezzel együtt a szükséges a Vtv. 84/A.-85/M. §-okból a mentességi lehetőségek egyidejű törlése.
    141. §, 155. §
    Terminológiai pontosítást tartalmaz a módosítás.
    142. §
    Tekintettel arra, hogy a hatályos szövegben több olyan szolgáltatás is a pályahálózat-működtető által nyújtott kötelező szolgáltatásként van megállapítva, amely nem indokolt, ezért a pályahálózat-működtető esetében a törvényben csak a hozzáférés biztosítását kell előírni, a többi szolgáltatás esetében azokat - az általános szabályok szerint -a pályahálózat-működtető is nyújthatja választása szerint, vagy más vasúti társaság, vagy gazdálkodó szervezet is. Kötelezettségként előírni piaci korlátozást jelent, amelyet nem szükséges fenntartani.
    145. §
    A Kormány döntése nyomán uniós forrásból megvalósuló HÉV-fejlesztést és a HÉV-fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó fejlesztést célzó kiemelt budapesti fejlesztések esetén a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. jár el, ami indokolttá teszi, hogy fejlesztési közreműködőként nevesítve legyen a Vtv.-ben. A módosítás alapján tud a BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. - mint fejlesztési közreműködő - a magyar állam érdekében eljárni és a fejlesztéseket a magyar állam javára létrehozni.
    146. §
    A módosítás célja, hogy a vasúti- és HÉV-fejlesztéseket célzó közérdekű és közcélú tevékenységek folytatása során a fejlesztési közreműködőként eljáró BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt.-t is megillessék mindazon jogosultságok a vasúti beruházásokkal összefüggésben, amelyek az országos jelentőségű vasútvonalak fejlesztése esetén a NIF Zrt.-t megilletik.
    A BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon is elláthat építtetői feladatokat Budapesten a városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak létesítése, fejlesztése során. Ezen feladat gyors és akadálymentes ellátása érdekében szükséges az érintett területen történő munkavégzés biztosítása.
    147. §
    A belső megállapodások jóváhagyására irányuló, kérelemre induló eljárás az ügyféli oldalon túlzott adminisztrációs terhet jelent, így ezen eljárás megszüntetése indokolt.
    148. §
    A VPSZ a Vtv. 3/B. § (8) bekezdése alapján országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetében a 67/P. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat is a VPSZ látja el a díjbeszedés kivételével, amelyet a független pályahálózat-működtető is elláthat.
    149. §
    A rendelkezés az Európai Vasúti Közösség (CER) és az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) között létrejött, a vasúti szektorban a határokon átnyúló interoperábilis szolgáltatásokat ellátó utazó munkavállalók alkalmazási feltételeinek egyes szempontjairól szóló megállapodásról szóló 2005. július 18-i 2005/47/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: CER irányelv) 2. cikk (1) bekezdésének átültetését szolgálja, amely kimondja, hogy "A tagállamok az ezen irányelvben meghatározott rendelkezéseknél kedvezőbb rendelkezéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be". A Vtv. 68/A. § (1) bekezdése alapján az Mt. rendelkezéseit a Vtv. 68/A-68/G. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, viszont az Mt. 135. § (4) bekezdésének d) pontja szerint az Mt. 101-109. §-tól kollektív szerződés eltérhet a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében, amely rendelkezés így ellentmond a CER irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, hiszen lehetővé teszi a munkavállaló számára kedvezőtlenebb rendelkezések alkalmazását is a kollektív szerződésben.
    150. §
    Az (1) bekezdés tekintetében a vasúti társaságok működésének engedélyezéséről szóló 45/2006. (VII. 11.) GKM rendelet 5/B. § (7) bekezdésével való összhang megteremtése érdekében szükséges a hatáskörre vonatkozó rendelkezést módosítani.
    A (2) bekezdés tekintetében a belső megállapodások jóváhagyására irányuló, kérelemre induló eljárás az ügyféli oldalon túlzott adminisztrációs terhet jelent, így a hatáskör módosítása szükséges. A Vtv. 79/F. § (1) bekezdése pedig biztosítja a bírság kiszabásának lehetőségét, így a párhuzamos szabályozást indokolt megszüntetni.
    151. §
    A 2021/2092. számú kötelességszegési eljárásban a Bizottság véleménye szerint a részére benyújtott magyarázó dokumentumok alapján Magyarország nem ültette át az Irányelv 57. cikk (6) rendelkezéseit. A magyar átültető rendelkezés nem rendelkezik arról, hogy a vasúti igazgatási szerv köteles a vonatkozó információkat más igazgatási szervek rendelkezésre bocsátani, hogy saját nemzeti joga alapján ő maga is jogosult ilyen kéréssel más szervhez fordulni és hogy ezeket az információkat más igazgatási szervek csak az 57. cikk (3) bekezdés szerinti panaszkezelés vagy vizsgálathoz használhatják fel.
    Az átültető rendelkezés nem rendelkezik arról, hogy a panaszt fogadó vagy a saját kezdeményezésű vizsgálatot megindító igazgatási szervnek át kell adnia a vonatkozó információkat az illetékes szervnek abból a célból, hogy az intézkedést hozhasson az érintett felekkel kapcsolatosan.
    152. §
    Az uniós vasúti rendszernek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek általi hozzáférhetőségével kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírásokról szóló, 2014. november 18-i (EU) 1300/2014 bizottsági végrehajtási rendelet előírja az ún. nemzeti eszközleltár vezetését, amelyre ki kell jelölni egy megfelelő szervezetet. Ez a szervezet a vasúti közlekedési hatóság, amely számára szükséges a törvényben kimondani. hogy ezt a feladatot is köteles ellátni.
    153. §
    Az Ákr. rendelkezései alapján az eljárás felfüggesztésének csak törvényben meghatározott esetekben van helye, erre a jelenleg hatályos törvényi előírások nem adnak lehetőséget. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján azt ügyféli jogok előmozdítása érdekében - kiemelve itt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket - szükséges a törvényi jogalap megteremtése annak érdekében, hogy a vasúti közlekedési hatóság a döntéséhez szükséges, annak előfeltételét képező kérdésben az ügyféli jogok érdekében is felfüggeszthesse az eljárását.
    154. §
    A vasúti képzési és módszertani központ adatkezelésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
    156. §
    A Záhony Logisztikai és Ipari Övezet fejlesztésére irányuló projekt a vasúti infrastruktúra fejlesztésén túl, logisztikai és más, a vasúti árufuvarozás volumenének növelése érdekében szükséges komplex fejlesztési program, amely megvalósítása speciális, a projekt minden elemére kiterjedő szakmai ismereteket igényel, ezért indokolt a MÁV-REC Kft. fejlesztési közreműködőként történő kijelölése kizárólag erre a fejlesztésre.
    157. §
    Az Uniós megfelelési záradék kiegészítése a vasúti közlekedési hatóság által vezetett eszközleltárral kapcsolatban.
    158. §
    A szövegcserés módosítások célja, hogy a törvény rendelkezései az elővárosi pályahálózatba és a kiemelt budapesti fejlesztésként megvalósuló városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak fejlesztése során is alkalmazhatóak legyenek, továbbá a Vtv. 79/B §-ban (jogvitás eljárás), a VPSZ számára is kiterjesztve az eljárás megindítását.
    159. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések. Szükséges a módosított hatáskörrel való összhang megteremtése.
    160-161. §
    Az EU-s finanszírozási források alapfeltétele, hogy minden EU-s finanszírozás megpályázására beadott projektnek környezetvédelmi engedéllyel kell rendelkeznie. Amennyiben nem rendelkeznek a projektelemek környezetvédelmi engedéllyel, kivitelezésre irányuló kormánydöntés esetén a forrás biztosítása nehézségekbe ütközik, vagy a projektek beruházási volumene miatt akár ellehetetlenedik. Erre tekintettel indokolt az Ngtv. megfelelő módosítása annak érdekében, hogy a környezetvédelmi hatóság az építtető kérelmére valamennyi esetben lefolytassa a környezetvédelmi engedélyezési eljárást, még akkor is, ha azt korábban hatályos jogszabály már nem írja elő, vagy jogszabály korábban sem írta elő. A módosítás célja, hogy közlekedési infrastruktúra beruházások esetében biztosítsa az építtető számára azt a lehetőséget, hogy olyan esetben is hatósági vizsgálatot és hatósági határozatba foglalt döntést kérjen, amikor arra egyébként a szakági jogszabályok alapján nem lenne szükség. A rendelkezés az eljárási kötelezettséget nemcsak az engedélyezési, hanem az engedély módosítására irányuló eljárások esetében is biztosítja.
    162. §
    Technikai jellegű módosítás.
    163. §
    A rendelkezés kibővíti a törvény értelmező rendelkezéseit kamera, testkamera, valamint az integrált személyszállítási közszolgáltatás, az összekapcsolt személyszállítási közszolgáltatás, az összekapcsolt díjtermék fogalmának bevezetésével.
    164. §
    A rendelkezés az autóbuszos hatóság ellenőrzési jogkörének pontosításával biztosítja a személyszállítási szolgáltatások működtetéséhez szükséges infrastruktúrákat és szolgáltatásokat üzemeltető, illetve a személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közötti együttműködési megállapodások megtartását.
    165. §
    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény meghatározza azokat a kötelező elemeket, amelyeket egy kötelező adatkezelés esetén a jogszabálynak tartalmaznia szükséges. Az Sztv. ezen elemeket nem tartalmazta teljes körűen.
    A szolgáltató utasai, a munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének kiemelt védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai védelme, különösen az utasokkal közvetlen kapcsolatba kerülő jegyvizsgálókat, gépjárművezetőket ért támadások, fenyegetések indokolják és szükségessé teszik az őket ért atrocitások megelőzését, illetve az elkövető felderítését, azonosítását és az elkövetés körülményeinek bizonyítását. Az ennek érdekében bevezetett testkamerák, továbbá a gépjárműben elhelyezett, a jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmazott fedélzeti kamerák esetében képrögzítés mellett indokolt hangrögzítés alkalmazása is.
    A hangfelvételek felhasználásának szűk körben történő biztosítását a bűnmegelőzés, bűnüldözési célok is indokolják, figyelemmel például a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak törvényi tényállására, mert a fenyegetéssel megvalósuló magatartási forma bizonyítása, illetve a fenyegetés elkerülése más módon nem érhető el.
    Hasonlóan számos országban a rendvédelmi szervek által alkalmazott testkamerákhoz, olyan technikai megoldás kerül bevezetésre és a későbbiek során alkalmazásra, amely lehetővé teszi, hogy az eszközt viselő foglalkoztatott saját döntése alapján induljon el a felvétel rögzítése és a rögzítés megállítása valamely, megítélése szerint felvétel rögzítését szükségessé tevő helyzetben.
    Az elektronikus biztonságtechnikai rendszer körének pontosítása (testkamera alkalmazása, valamint kizárólag a gépjárműben elhelyezett, jegyértékesítési terület megfigyelésére alkalmas fedélzeti kamera), valamint a szolgáltató utasai, a szolgáltató munkavállalói és megbízottai életének, személyének, testi épségének kiemelt védelme, valamint a járművei, berendezései, eszközei, egyéb vagyontárgyai, a nemzeti vagyon védelme érdekében képrögzítés mellett indokolt a hangrögzítés alkalmazása is. Egységes fogalomhasználat valósul meg a felvétel fogalmának törvényszövegbe emelésével. Az Sztv. 8. § (6) bekezdésében a tájékoztató kihelyezésénél ezek a helyszínek is szerepelnek, tehát összhangban a (6) bekezdéssel ezen helyszínek beemelésével pontosítani szükséges a jogszabályhelyet.
    Ezen túlmenően jogalap megteremtése a szolgáltató (közlekedésszervező) jogszabályi felhatalmazás alapján végzett szolgáltatás minőségének és mennyiségének ellenőrzésével összefüggő személyes adatkezelés NAIH által előírtaknak való megfeleltetéséhez.
    A GDPR 18. cikkében foglalt korlátozáshoz való jog gyakorlásának (valamint egyetlen érintetti jognak sem), mint érintetti joggyakorlásnak nem lehet feltétele és ezáltal nem kérhető az érintettől jogának vagy jogos érdekének igazolása ahhoz, hogy a kért kamerafelvételt az adatkezelő a rendelkezésére bocsássa. Ehhez képest a jelenleg hatályos Sztv. 8. § (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy akinek jogát vagy jogos érdekét a kamerafelvétel érinti, e jogának vagy jogos érdekének igazolása mellett kérheti, hogy a kamerafelvételt az adatkezelő ne törölje a tárolási idő elteltét követően. A két jogszabályi rendelkezés nem teljes körűen egyező esetköröket fed le. A GDPR szerinti jogok - melyek esetében általában véve valóban nem lehet feltétel a jog vagy jogos érdek igazolása - az érintettet illetik meg, azaz azt az azonosított vagy azonosítható természetes személyt, akire vonatkozóan bármely információ szerepel a felvételen. Annak érdekében, hogy az összhang a két jogszabály között megvalósuljon, a rendelkezés pontosítására került sor azzal, hogy a GDPR alapján a felvételen szereplő és ezáltal érintettnek minősülő személy esetében a felvétel rendelkezésre bocsátása ne legyen jog vagy jogos érdek igazolásához köthető. Ezzel a kiegészítéssel a jogalkotó eleget tesz a jogszabály vonatkozó részének az európai általános adatvédelmi rendeletnek történő megfelelési igénynek.
    166. §
    A javasolt módosítás jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz.
    167. §
    A megrendelői megállapodással nem érintett szolgáltatói összekapcsolt díjtermékekhez kapcsolódó elfogadási szabályok, valamint az írásbeli megállapodás kötelező tartalmi elemeit rögzíti.
    168. §
    A rendelkezés bevezeti az összekapcsolt díjtermékek lehetőségét, így a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezéséről szóló rendelkezések között szükséges a kedvezményes új díjtermékek után járó szociálpolitikai menetdíj-támogatás szabályait is rögzíteni. Ebben az esetben a támogatásra jogosultak közötti díjrészesedés arányát a megrendelői vagy a szolgáltatói megállapodás határozza meg.
    169. §
    A törvény további módosításai egyes értelmező rendelkezések egyértelműsítését, pontosítását szolgálják.
    170. §
    Az úthasználó által előre megfizetett, de fel nem használt útdíj visszatérítésének részletes szabályait az törvényi felhatalmazás alapján az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtási rendelete fogja tartalmazni.
    171. §
    A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges vizsgákhoz tartozó vizsgadíjakra vonatkozó részletszabályok megalkotása érdekében indokolt a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvényben a szükséges felhatalmazó rendelkezés megállapítása.
    172-176. §
    A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása a szerencsejáték felügyeleti díj, a szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági ügyekben fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének és megfizetése módjának, valamint az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása részletes szabályainak elnöki rendeletben történő meghatározására figyelemmel.
    A rendelkezés technikai pontosításként módosítja továbbá az Szjtv.-nek az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendeletre történő merev hivatkozásokat tartalmazó rendelkezéseit, figyelemmel arra, hogy az Szjtv. 38. § (2) bekezdése alapján a felhatalmazás jogosultja a Hatóság elnöke lett.
    177-178. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása az általános költségátalány mértékének a Hatóság elnöke által kiadandó rendeletben történő megállapítása érdekében.
    179. §
    Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény jogtechnikai módosítását célzó rendelkezés.
    180. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása a Hatóság elnöke felügyeleti díj rendeletben történő megállapítására vonatkozó jogosultságának biztosítása érdekében.
    181-182. §, 186. §
    A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) pontosítása annak érdekében, hogy a követeléskezelési feladatok tekintetében az azonnali beszedési megbízás is alkalmazható legyen. A rendelkezés egyértelműen meghatározza továbbá, hogy a koncessziós szerződések kezelése a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv feladata. A rendelkezés tartalmazza az ehhez szükséges felhatalmazó rendelkezések módosítását is.
    183. §
    Szükséges az Fdvtv. hatályos rendelkezésének pontosítása az engedélyezési eljárás lefolytatásához szükséges iratok körének meghatározásához.
    184. §
    A § az Fdvtv. rendelkezéseinek megfelelő módosítását tartalmazza az egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodási és pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIII. törvénnyel történt módosítására figyelemmel.
    185. §, 187. §, 198-199. §
    A dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási árának közzétételét a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) teszi kötelezővé a NAV számára oly módon, hogy az árközzétételt technikailag megelőző folyamatok (árak regisztrációja, feldolgozása és érintettek részére továbbítása) teljes egészében a Hatóságnál zajlanak.
    Tekintettel arra, hogy 2021. október 1-jétől - a Hatóság megalakulásával - a folyamatokat szinte teljes egészében végrehajtó szervezet piacszabályozó, hatósági jogkörrel is rendelkezik, javasolt a Jöt. módosítása az árközzététel szabályai körében oly módon, hogy az árak honlapon való közzététele - a folyamat utolsó mozzanataként - is a Hatósághoz kerüljön.
    188. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    189-191. §
    A rendelkezés az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (a továbbiakban: Ibtv.) módosításával meghatározza azon szervezetek körét, amelyek tekintetében az általuk használt elektronikus információs rendszerek vonatkozásában, a két végpont közötti kommunikációban a hagyományos kriptográfiai alkalmazáson felüli biztonságot nyújtó posztkvantumtitkosítás alkalmazásával szükséges biztosítani a rendszerek sértetlenségét és védelmét.
    192. §
    Az Ibtv. módosítása az (EU) 2019/881 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság feladatainak - a hadiipari kutatással, fejlesztéssel, gyártással és kereskedelemmel összefüggő kiberbiztonsági tanúsító hatósági feladatok kivételével történő -Hatóságra telepítése érdekében.
    193. §
    A rendelkezés részletesen meghatározza azon személyi és tárgyi feltételeket, amelyek alapján posztkvantumtitkosítás alkalmazásra vonatkozó szolgáltatói tevékenység végezhető. A § továbbá rögzíti a tanúsító szervezetnek a tanúsítással kapcsolatos feladatait, valamint a Hatóságnak a tanúsító szervezetek nyilvántartására vonatkozó feladat- és hatáskörét azzal, hogy a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet tanúsítására vonatkozó, illetve a poszt-kvantumtitkosításra kötelezett szervezet informatikai rendszerelemei zártsága tanúsítására vonatkozó részletes szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben határozza meg.
    194. §, 196. §
    A rendelkezés meghatározza a felhatalmazó, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
    195. §
    A rendelkezés a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásához szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
    197. §
    Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény jogtechnikai módosítását célzó rendelkezés.
    200-205. §
    Az Sztfhtv. egyes rendelkezéseinek módosítása a Hatóság poszt-kvantumtitkosításra, valamint kiberbiztonsági tanúsításra vonatkozó feladat- és hatáskörével összefüggésben.
    A kiberbiztonsági tanúsításra vonatkozó feladatokkal összefüggésben a rendelkezés meghatározza a Hatóság hatósági eljárásra vonatkozó speciális (az Ákr.-től eltérő) szabályait.
    A rendelkezés továbbá módosítja a Hatóság elnökének feladatait azzal összefüggésben, hogy a Hatóságnak fizetendő felügyeleti díjak és igazgatási szolgáltatási díjak mértékének, illetve a végrehajtási költségátalány mértékének megállapítására a rendelkezés értelmében a Hatóság elnöke kerül felhatalmazásra.
    A rendelkezés felhatalmazza a Hatóság elnökét, hogy a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a csatolandó okiratok körét rendeletben meghatározza.
    A rendelkezés egyúttal kiegészíti az Sztfhtv.-t annak kimondásával, hogy a Hatóság közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntését a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg. A Kp. főszabály szerint biztosítja a bíróság megváltoztatási jogkörét, ezért indokolt esetben törvényben rendelkezni kell arról, hogy adott ügytípus tekintetében a bíróság nem változtathatja meg a közigazgatás döntését. A Hatóság által lefolytatott eljárások tekintetében indokolt, azok speciális szakértelemhez kötődő jellegére figyelemmel, a közigazgatási cselekmény bíróság által történő megváltoztatásának kizárása.
    206. §
    Átmeneti rendelkezést állapít meg a kiegészítés az Sztfhtv-ben.
    207. §
    A sarkalatossági záradék kiegészítése a módosítással összefüggésben.
    208-209. §
    A § pontosítja a Hatóság azonosítókibocsátási tevékenységével összefüggésben az Sztfhtv. jogharmonizációs záradékát.
    A rendelkezés meghatározza továbbá a kiberbiztonsági tanúsítási feladatokkal összefüggésben szükséges jogharmonizációs záradékot az Sztfhtv-ben.
    210. §
    Szövegcserés módosító rendelkezések.
    211. §
    Hatályba léptető rendelkezések.
    212. §
    Sarkalatossági záradék.
    213. §
    Jogharmonizációs záradék.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében