adozona.hu
T/17442. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról
T/17442. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
(1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló, Biatorbágy belterület 9571/4 helyrajzi számú ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) - a (2) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt - ingyenesen az Ökumenikus Segélyszervezet az O...
T/17442. számú törvényjavaslat indokolással - egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról
2021. évi CXXXIII. törvény egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról
1. Az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
1. §
(1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló, Biatorbágy belterület 9571/4 helyrajzi számú ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) - a (2) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt - ingyenesen az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kell adni az Alapítvány nevelési és oktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás időpontja a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának - a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium kormányzati magasépítési beruházás megvalósítását követő, az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti - megszűnését követő 60. nap.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.
(4) Az ingatlan tulajdonjogát az Alapítvány per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
(5) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium kormányzati magasépítési beruházás során állami tulajdonba kerülő és az Alapítvány nevelési és oktatási feladatai ellátását szolgáló ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium kormányzati magasépítési beruházás megvalósítását követően könyv szerinti értéken az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az ingóságokról a tulajdonátszállást követő 60 napon belül jegyzőkönyvet kell felvenni.
(6) Az (1) és (5) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
2. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület részére történő vagyonjuttatás
2. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest VIII. kerület belterület 38563/0/A/3 helyrajzi számú, természetben a Budapest VIII. kerület Bíró Lajos utca 57. szám alatt található ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület (a továbbiakban: Szeretetszolgálat) tulajdonába kell adni a Szeretetszolgálat szociális, társadalmi felzárkózást ösztönző feladatai elősegítése érdekében.(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy a Szeretetszolgálat az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság készíti el és köti meg.
(4) Az ingatlan tulajdonjogát a Szeretetszolgálat per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4), (5), (7) és (8) bekezdését.
(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
3. A Steindl Imre Program keretében megvalósuló beruházásokra vonatkozó szabályok
3. §
(1) Az Országgyűlés Hivatala vagy a beruházásokra a Kormány döntésével megbízott állami projektcég (a továbbiakban együtt: Építtető) által a kiemelt nemzeti emlékhely területén és a településkép-védelmi környezetében megvalósított beruházások (a továbbiakban: Beruházások) során létrehozott közmű- és közterületi infrastruktúra elemei a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően ingyenesen, az Építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel a közmű, illetve a közterület tulajdonosa tulajdonába adhatóak.(2) A Beruházások során az Építtető az általa a vagyonkezelésében lévő ingatlanon végzett értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztésekkel és beruházásokkal összefüggésben jogosult -selejtezési szabályzata figyelembevételével - a bontással járó munkálatok elvégzésére, a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok megsemmisítésére, hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezésére, továbbá jogosult megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére.
4. Záró rendelkezések
4. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.(2) A 18. § és a 19. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 20. § és a 21. § 2022. január 2-án lép hatályba.
(4) A 23. § a Budapest V. kerület 24710/4 helyrajzi számú ingatlan társasházi albetéteinek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése napján lép hatályba.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezés hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
5. §
A 2. § (5) bekezdése, a 22-27. § , a 39. § d) pontja és a 3. melléklet, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.5. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
6. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.6. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
7. §
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 21. § 2. pontjában az "a jogszabállyal létrehozott, gazdasági tevékenységet is folytató jogi személy." szövegrész helyébe az "a jogszabállyal vagy jogszabály alapján létrehozott olyan jogi személy, amelynek a gazdálkodására vonatkozó szabályokat jogszabály állapítja meg." szöveg lép.7. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
8. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:"(3) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonú ingatlanok a sportpolitikáért felelős miniszter előzetes egyetértésével sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba.
(4) Az ingyenesen tulajdonba kapott, a tulajdonátruházás időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlant a tulajdonszerző a tulajdonszerzést követő 15 évig köteles elsődlegesen sportcélokra használni, és ezt az ingatlan másodlagos jellegű hasznosítása sem veszélyeztetheti."
9. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(2) Az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenértékeként a (3) bekezdés szerint meghatározott vagyonkezelési díjat köteles fizetni.
(3) A vagyonkezelési díj mértéke a vagyonkezelt ingatlan tárgyévet megelőző év november 1. napján érvényes ingatlanforgalmi értékbecslés alapján megállapított értékének 0,5 százaléka. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) a vagyonkezelési díj összegét évente állapítja meg. Az MNV Zrt. a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig tájékoztatja a vagyonkezelőt a tárgyévben fizetendő vagyonkezelési díj összegéről és jogosult a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelési díj tekintetében történő egyoldalú módosítására."
10. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény "Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 78/Q. §-sal egészül ki:"78/Q. §
Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv10.) megállapított 76/B. § (3) bekezdését a Módtv10. hatálybalépését megelőzően megkötött vagyonkezelési szerződések tekintetében 2023. január 1-től kell alkalmazni."
11. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.12. §
A sportról szóló 2004. évi I. törvény 76/C. §-ában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal" szövegrész helyébe az "az MNV Zrt.-vel" szöveg lép.8. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
13. §
(1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)
"e) az állam tulajdonában álló a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti pénzügyi eszköz."
(2) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés, a 3. § (2a) bekezdése, a 35. § (2a) bekezdése és a 71. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében terjed ki."
14. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és az e törvény végrehajtási rendelete szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, továbbá arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult. A tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedés 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság részére nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatására az MNV Zrt. meghatalmazást adhat a (2a) bekezdés szerint kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére."
15. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:"(3) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő a részére megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében előállított, az Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti immateriális jószágokat, tárgyi eszközöket, készleteket - ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke a tizenötezer forintot nem haladja meg - a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés alapján, az állam nevében és javára értékesítheti a 34. § és a 35. § alkalmazásával. Az értékesítésből származó bevétel a vagyonkezelő központi költségvetési szervet illeti meg."
16. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:"(2a) Az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként nyilvántartott állami tulajdonban álló ingatlanok kizárólag sportcélokra adhatóak ingyenesen tulajdonba."
17. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény "Az elidegenítés általános szabályai" alcíme a következő 38. §-sal egészül ki:"38. §
(1) Központi költségvetési szerv vagyonkezelő - a feladatellátásához kapcsolódóan - jogosult a megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében részére előállított, Nvtv. 11. § (6) bekezdése szerinti ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására, ha azok egyedi, könyv szerinti bruttó értéke az ötvenezer forintot nem haladja meg.
(2) A központi költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti vagyonátruházásról évente tájékoztatja az MNV Zrt.-t."
18. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/G. §-a a következő (3)-(12) bekezdéssel egészül ki:"(3) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében a követelés nyilvántartási értékén vagy azt meghaladó értéken történő értékesítése és átütemezése mellett - a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében vagyonelemként átvett követelések kivételével - az MVH a hosszú távú költségvetési hatásokra, így különösen a követelés érvényesítésére tett kísérletek eredményességére, az érvényesítéssel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetve felmerült vagy várhatóan felmerülő költségekre, valamint azok megtérülésének várható idejére és mértékére figyelemmel jogosult a követelés
a) nyilvántartási értéket el nem érő áron történő értékesítésére vagy
b) részleges vagy teljes elengedésére, ideértve a kamat elengedését is.
(4) Az MVH (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenysége követelésről történő lemondásnak minősül.
(5) Az MVH jogosult a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések
a) pályázat útján,
b) az MVH által működtetett e célra létrehozott elektronikus értékesítési felületen vagy
c) versenyeztetés mellőzésével történő értékesítésére.
(6) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítésére - az (5) bekezdés c) pontja szerinti értékesítési mód kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény vagy más törvény szerinti követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi intézmény részére kerülhet sor.
(7) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelés értékesítésére versenyeztetés mellőzésével akkor kerülhet sor, ha jogszabály rendelkezései vagy az ügylet egyéb körülményei a lehetséges vevő személyének megválasztását olyan jelentősen korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatóak.
(8) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések értékesítése során az MVH csomagban történő értékesítést is alkalmazhat azzal, hogy csomagban történő értékesítés esetén csak az adott csomagban értékesítésre kerülő valamennyi követelésre együttesen vonatkozó ajánlat fogadható el.
(9) Az MVH a követelés (3) bekezdés b) pontja szerinti elengedése esetén a követelés kötelezettjével megállapodást köt.
(10) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra, így különösen a követelés (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítésére és elengedésére, valamint az (5) bekezdés szerinti értékesítési módokra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(11) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozó részletes szabályokról követeléskezelési szabályzatot készít, amelynek része az MVH által alkalmazható engedménypolitika.
(12) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések tekintetében
a 42/H-42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak."
19. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/H. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:"(9) Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha
a) az adott ingatlan közvetlenül határos azzal a magántulajdonban álló területtel, amelynek tulajdonosa a vételi ajánlatot benyújtotta az MVH részére és
b) a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható, és meghatározta ennek feltételeit.
(10) Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik."
20. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"k) a kivezetésre szánt állami vagyon minősítésére, átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére, valamint a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra - ideértve a követelés 42/G. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti értékesítését és elengedését is - vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötéséhez feltétlenül szükséges, az érintett hozzájárulása alapján kezelt személyes adatok körét, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének sajátos szabályait;"
21. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvénya) 42/B. § (1) bekezdés h) pontjában a "rendszereket," szövegrész helyébe a "rendszereket, valamint kezeli a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötéséhez feltétlenül szükséges, az érintett hozzájárulása alapján a birtokába került személyes adatokat," szöveg,
b) 42/M. § (2) bekezdésében az "a kikiáltási árként" szövegrész helyébe az "a vételárként" szöveg
lép.
9. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
22. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik - tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára -
a) a természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1 -5. szám alatt található Tisza Lajos Irodaház,
b) az id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza."
23. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:(Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik - tekintettel az Országház rendeltetésszerű működtetéséhez szükséges műszaki kapcsolatára -)
"c) a természetben a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatt található Szabad György Irodaház a metró üzemi területét lefedő társasházi albetét kivételével."
24. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (17) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(Mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás)
"b) jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet, továbbá jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egyházi jogi személy, vagy"
(javára történik.)
25. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.26. §
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (6) bekezdésében az "egyéb ingóság megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi" szövegrész helyébe az "egyéb ingóság megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi, előállítására megbízási vagy vállalkozási" szöveg lép.27. §
Hatályát veszti a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (7) bekezdése.10. A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosítása
28. §
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény 1. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:(E törvény hatálya)
"b) Budapest, Ifjúság útja-Stefánia út-Thököly út-Dózsa György út-Kerepesi út által határolt, a Mellékletben megjelölt területen egy önálló új stadion, kiegészítő létesítmények és az ezekhez tartozó parkoló építésére, a Budapesti Olimpiai Központ bővítésére
[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: beruházás] terjed ki."
29. §
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény Melléklete a 4. melléklet szerint módosul.11. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása
30. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvénya) 10. § (3) bekezdés d) pontjában a "(különösen: cím, telefonszám és internet)" szövegrész helyébe a "(különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap)" szöveg,
b) 74. § (2) bekezdés e) pontjában a "(cím, telefonszám, e-mail, internet)" szövegrész helyébe a "(különösen: cím, telefonszám, e-mail és internetes honlap)" szöveg
lép.
12. A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény módosítása
31. §
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő 2/B. §-sal egészül ki:"2/B. §
(1) Az 1. § (1) bekezdése és az (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti ingatlanok tekintetében a létesítménygazdálkodási tevékenység állami feladat, amelynek ellátása a vagyonkezelő feladata. E létesítménygazdálkodási feladatot az állam a 2/A. § (4) bekezdése szerinti bevétel figyelembevételével finanszírozza.
(2) A vagyonkezelő az (1) bekezdésben foglaltakon túl ellátja a vagyonkezelésében lévő muzeális intézményekben elhelyezett kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmére vonatkozó állami feladatot a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény rendelkezései szerint."
32. §
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:"(7) Az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő felhasználási helyek tekintetében nem kell víziközműfejlesztési hozzájárulást fizetnie."
13. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása
33. §
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházás során az építtető az állam érdekében, saját nevében és az állam javára jár el, a beruházás során létrehozott vagyon az állam tulajdonába kerül."
34. §
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 11. alcíme a következő 23. §-sal egészül ki:"23. §
E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 2. mellékletét a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
35. §
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.14. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása
36. §
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:"(10b) Ha a beruházás költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a beruházásnak az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett."
15. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása
37. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény I. Fejezete a következő 5/A. és 5/B. alcímmel egészül ki:"5/A. A Dunamelléki Református Egyházkerület részére történő vagyonjuttatás
7/A. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, XII. kerület Bíró utca 3. szám alatt található ingatlan ingyenesen - köznevelési feladatok ellátása érdekében - a Dunamelléki Református Egyházkerület (a továbbiakban: Egyházkerület) tulajdonába kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélkül - az Egyházkerület tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlan tulajdonjogát az Egyházkerület per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található és az OMSZI vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélküli - egyidejű megszűnésével az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.
(7) A (6) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(8) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
7/B. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben a 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlant (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen - az egyházkerületi szolgálat hivatali feladatainak ellátása és konferenciaközpont kialakítása érdekében - az Egyházkerület tulajdonába kerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.
(4) Az Egyházkerület az ingatlan tekintetében az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv kiköltözéséig - ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető - térítésmentes használati jogot biztosít az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv részére, amelynek feltételeit az Egyházkerület és az MNV Zrt. megállapodásban rögzíti.
(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.
(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
5/B. A Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat részére történő vagyonjuttatás
7/C. §
(1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület, belterület 9328 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest XII. kerület, Művész út 7. szám alatt található ingatlan a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerül óvodai ellátás, valamint szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosításának elősegítése céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélkül -Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzattal. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.
(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, az OMSZI vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélküli - egyidejű megszűnésével Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerülnek.
(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."
38. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 2. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.39. §
Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénya) 4. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 2. melléklet címében az "ingatlan" szövegrész helyébe az "ingatlanok",
b) 4. § (2) bekezdésében az "ingatlan" szövegrészek helyébe az "ingatlanok",
c) 4. § (4) bekezdésében az "ingatlanban" szövegrész helyébe az "ingatlanokban"
d) 4. § (6) bekezdésében az "ingatlan" szövegrész helyébe az "ingatlanok",
e) 3. mellékletében szereplő táblázat C:2 mezőjében a "2. emeletén az OMSZI által használt terület" szövegrész helyébe a "2. emelete és 2 db parkolóhely"
szöveg lép.
40. §
Hatályát veszti az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat 7. és 8. sora.1. melléklet
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. melléklete a következő 8.33. alponttal egészül ki:"8.33. a kutatási, felsőoktatási tevékenységet végző költségvetési szerv, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve az általa fenntartott intézmény mint juttató által a juttató kutatással, felsőoktatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott közfeladat-ellátását szolgáló tevékenységével összefüggésben keletkezett kiadványok (könyv, folyóirat, egyéb kiadvány) juttatása;"
2. melléklet
1. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 27. sora helyébe a következő rendelkezés lép:3. melléklet
I. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet II. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:"d) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. melléklete szerinti kiemelt nemzeti emlékhelyen található
da) II. Rákóczi Ferenc emlékmű,
db) Kossuth-emlékmű,
dc) A Dunánál - József Attila portrészobor,
dd) Tisza István emlékmű,
de) gróf Andrássy Gyula emlékmű,
df) Nemzeti Vértanúk emlékműve,
dg) Összetartozás Emlékhelye."
II. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat 1. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok)
4. melléklet
"Melléklet a 2012. évi LXXV. törvényhezA beruházási terület határpontjainak Egységes Országos Vetületi rendszerben megadott koordinátái
"
5. melléklet
"2. melléklet a 2018. évi XLIX. törvényhezA Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal
"
6. melléklet
1. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 3. sorral egészül ki:INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint az egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) alapvető célja, hogy az állami vagyon ingyenes átruházásával a közfeladat ellátásban közreműködő egyházi és civil szervezetek működését segítse. A szabályozás további célja a köztulajdonban álló gazdasági társaság beruházási tevékenységének támogatása, valamint a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges rendelkezéseket megalkossa és az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat az egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvényeken átvezesse.
A törvényjavaslat célja, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Sport tv.) rögzítse a vagyonkezelőként kijelölt sportszervezetek részéről teljesítendő vagyonkezelési díj megállapításának módját.
A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest Törvény) módosítása a Budapest Törvény 2. mellékletében tételesen megjelölt, a Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal felülvizsgálatára tekintettel szükséges.
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása elősegíti a pénzügyi források hatékony felhasználását lehetővé téve, hogy a Beruházási Ügynökség az államháztartás központi alrendszerén kívülről is fogadjon pénzügyi forrásokat. A törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a Magyarországon működő vallási közösségek köznevelési és hitéleti feladatainak elősegítését, ennek érdekében a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, Budapest belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, Bíró utca 3. szám alatt található, kivett bölcsőde besorolású ingatlan és a hozzá kapcsolódó ingóságok, valamint a Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben az 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlan és az ingatlanban található, jelenleg is a kedvezményezett feladatellátását segítő ingóságok a Dunamelléki Református Egyházkerület tulajdonába kerülnek.
A törvényjavaslat célja továbbá, hogy elősegítse Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzata közfeladatainak magasabb színvonalú ellátását, ennek érdekében a törvényjavaslat alapján a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, Budapest belterület 9328 helyrajzi számú, természetben a 1121 Budapest, Művész út 7. szám alatt található, kivett udvar és óvoda, bölcsőde besorolású ingatlan és a hozzá kapcsolódó ingóságok a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerülnek.
A törvényjavaslat pontosítja továbbá az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) hatályos rendelkezéseit, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (a továbbiakban: MTVA) juttatni szándékozott, természetben egységként kezelt ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban két helyrajzi számon helyezkedik el.
Részletes indokolás
1. §
Biatorbágy településen a Kormány, a helyi önkormányzat és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet együttműködésében folyamatban van a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium létrehozása. A beruházás kerületében egy teljesen új iskola épül fel. Az egész magyar szakképzés számára modellértékű, a gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködő intézmény jön létre. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az intézményt az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány útján alapította és kívánja fenntartani. E feladat ellátásának elősegítése érdekében az állam a tulajdonában álló ingatlant, a beruházás keretében megvalósuló építményekkel és azok tartozékaival, berendezésével együtt az Ökumenikus Segélyszervezet az Oktatásért Alapítvány tulajdonába adja ingyenesen, a beruházás befejezését követően.2. §
A rendelkezés szerint a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület szociális és karitatív tevékenysége, a betegek, a szegények, az elesettek, a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek és hajléktalanok javát szolgáló közfeladatainak magasabb színvonalú ellátása, továbbá működése hosszú távú biztosítása érdekében az állami tulajdonban lévő Budapest VIII. kerület belterület 38563/0/A/3 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület tulajdonába kerül.3. §
A Steindl Imre program tízéves története alatt megvalósult és az Agrárminisztérium épülete és az Igazságügyi Palota folyamatban lévő rekonstrukciója során megvalósítandó egyes vagyonelemek tulajdonviszonyainak, valamint az építés (bontás) során keletkező vissznyereményi anyagoknak a más állami beruházások megvalósítása során alkalmazandó eljáráshoz hasonló kezelése indokolt. Célszerű, hogy a közmű- és közterületi infrastruktúra elemek (utóbbiak például a burkolatok, közlekedési táblák, a díszvilágítás létesítményei, térbútorok) térítésmentesen az ellátásért felelős tulajdonába kerüljenek.A hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésének leghatékonyabb módja az, ha azokat az építtető a beruházás során értékesítheti a tulajdonosi joggyakorlóval megkötésre kerülő megbízási szerződés alapján.
4-5. §
Hatályba léptető rendelkezések, sarkalatossági záradék.6. §
A kutatási, felsőoktatási tevékenységet folytató költségvetési szervek, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, illetve az általuk fenntartott intézmények (a továbbiakban: intézmények) számára meghatározott felsőoktatási, valamint tudományos feladatok, így különösen a kutatási eredmények széles nyilvánosság számára történő eljuttatása és közvetítése, valamint a nemzetközi tudományos kapcsolatok kiépítése nem lehetséges a kutatási eredményeket tartalmazó kiadványoknak (elsősorban könyv, folyóirat, egyéb kiadvány, a továbbiakban együtt: kiadványok) a tudományos életben releváns intézmények (bel- és külföldi könyvtárak, egyetemek, kutatóintézetek) és magánszemélyek (magyar és külföldi szerzők, egyetemi oktatók, kutatók, illetve egyéb, a jogászi hivatásrendeket megjelenítő személyek például alkotmánybírák, bírák, ügyészek) részére történő ingyenes hozzáférhetővé tétele nélkül.Annak érdekében, hogy az intézményeket terhelő közteher ne legyen gátja az előzőekben említett feladat megvalósításának, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete új jogcímmel egészül ki, amelynek értelmében nem pénzben adott juttatásként adómentes a meghatározott intézményi kör által a kutatással, felsőoktatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott közfeladatuk ellátását szolgáló tevékenységükkel összefüggésben keletkezett kiadványok (könyv, folyóirat, egyéb kiadvány) juttatása.
7. §
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § c) pontja alapján az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) feladata - többek között -, hogy részt vegyen a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek hitelfinanszírozásában. A törvényjavaslat célja az MFB Zrt. finanszírozási lehetőségeinek bővítése azáltal, hogy az MFB tv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmának módosításával a jogszabály alapján létrehozott - külön nem nevesített -olyan jogi személyek részére is lehetővé tegye hitel nyújtását, velük kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés megkötését vagy részükre egyéb hitelművelet végzését, amelyeknek a gazdálkodására vonatkozó szabályokat jogszabály állapítja meg.8. §
A Sport tv. 64. § (3) és (4) bekezdéseinek módosítása a Vtv. 36. § (2) bekezdésében megjelölt kedvezményezettek körének bővülésére tekintettel szükséges.9-12. §
A Sport tv. 49. § i) pontjában foglaltak szerint állami feladatnak - és ezzel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti közfeladatnak - minősül az állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásáról, fejlesztéséről és rendeltetésszerű használatáról történő gondoskodás, vagyis a sportegyesület vagyonkezelőknek a Sport tv. 1. mellékletében kijelölt érintett ingatlanokkal kapcsolatos vagyonkezelési tevékenysége.A Sport tv. 76/B. § (2) bekezdése alapján a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik, ugyanakkor az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló hatályos jogszabályok az ellenérték fizetését nem a vagyonkezelői jog megszerzéséhez, hanem gyakorlásához kötik.
A Vtv. 27. § (2a) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis a vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével - köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (13) bekezdése szerint nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható, valamint adható vagyonkezelésbe. A Vtv. hivatkozott rendelkezése alapján a sportegyesület vagyonkezelőnek a vagyonkezelői jog gyakorlásáért ellenértéket (vagyonkezelési díjat) kell fizetnie.
A Sport tv. 1. mellékletében megjelölt ingatlanok kapcsán alkalmazott vagyonkezelési díjra vonatkozó koncepció felülvizsgálata indokolt.
A vagyonkezelési díj fizetési kötelezettség előírása, a vagyonkezelési díj mértékének meghatározása, valamint a vagyonkezelési díj összege megállapításának törvényi szabályozása érdekében vált szükségessé a Sport tv. 76/B-76/C. §-ának módosítása, azon elvre figyelemmel, miszerint a vagyonkezelési díjat az ingatlan piaci értéke alapozza meg, amely független ingatlan értékbecslő szakvéleménnyel kerül alátámasztásra. A vagyonkezelési díj évenkénti felülvizsgálatával biztosított az ingatlanok értékének megfelelő díjmegállapítás, amire a megelőző év november 30. napjáig kerül sor. A vagyonkezelési díj összegének változása esetén a módosítás lehetőséget biztosít a tulajdonosi joggyakorló számára a vagyonkezelési szerződés egyoldalú módosítására a vagyonkezelési díj összege tekintetében.
A Sport tv. 1. mellékletének jogtechnikai jellegű pontosítására kerül sor a Magyar Lovassport Szövetség székhelyének rögzítésével.
13. §
A rendelkezéssel bővül az állami vagyonba tartozó pénzügyi eszközök tekintetében a kizárólagosan alkalmazandó szabályok köre azzal, hogy előírásra kerül, hogy pénzügyi eszközök vonatkozásában is kijelölésre kerülhet tulajdonosi joggyakorló. A rendelkezés meghatározza pénzügyi eszköz fogalmát.14. §
A törvényjavaslat pontosítja a Vtv. 3. § (3) bekezdését pontosítja figyelemmel arra, hogy állami tulajdonú gazdasági társaságban az állam részvételével végrehajtandó apportot az adott társaság részesedése felett tulajdonosi jogok joggyakorlására feljogosított szervezet intézheti az érintett társaság felé, a tőkeemeléshez kapcsolódó legfőbb szervi döntést csak e szervezet hozhatja meg, ide nem értve a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorlót, ugyanis esetükben az apport végrehajtására kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) jogosult. Ugyanakkor a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással (apport útján) történő tulajdonjog átruházást lehetővé kell tenni a miniszteri rendelettel kijelölt tulajdonosi joggyakorló részére is. Az ilyen ügyletekkel kapcsolatban az MNV Zrt. közreműködését előíró garanciális szabály a pontosítást követően is fennmarad, mert a törvényjavaslat szerint az apport keretében történő tulajdonjog-átruházás csak az MNV Zrt. által kiadott meghatalmazás alapján történhet meg.15. §
A rendelkezés a központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó speciális szabályokat egészíti ki a költségvetési szervek által kötött megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében létrehozott ingó vagyonelemek értékesítésére vonatkozó szabályokkal.16. §
Az állami tulajdonban álló sporttelepként nyilvántartott ingatlanok ingyenes tulajdonba adására vonatkozó rendelkezés az Nvtv.-vel és Sport tv.-vel való összhang biztosítása érdekében.17. §
Az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a központi költségvetési szervek saját hatáskörben végzett ingyenes tulajdonbaadásra vonatkozó szabályokkal.18. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (1) bekezdése alapján az állam, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.A Vtv. módosítása megteremti annak lehetőségét és jogszabályi garanciáit, hogy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelések közül a nem köztartozás fejében vagyonelemként átvett követelések tekintetében, a jogszabályi előírások keretei között akár a követelésekről való lemondása körébe tartozó döntési lehetőséggel is éljen. Az államháztartási előírásokkal összhangban lemondásnak minősül az is, ha a követelés kötelezettjével szemben az MVH csak részben engedi el a tőkeösszeget vagy csak a kamatok egy részét engedi el, továbbá az is, ha a követelést nem teljes nyilvántartási értéken értékesíti harmadik személy részére.
A követelésről lemondásnak értékhatártól függetlenül törvényi követelménye, hogy a döntést hatékonysági szempontok támasszák alá, így különösen a követelés érvényesítésére tett intézkedésekkel, erőforrás ráfordításokkal, bevételszerzés időzítésével összefüggő szempontok.
A törvényjavaslat meghatározza az MBH részére követelések értékesítésének lehetséges módjait (pályázat, elektronikus értékesítési felület igénybevétele vagy versenyeztetés mellőzése) annak rögzítésével, hogy a versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés kivételével követelések értékesítése csak követelésvásárlási tevékenység végzésére jogosult pénzügyi intézmény részére történhet. Ezen túl a versenyeztetés mellőzésével történő követelés értékesítés elvi korlátait is meghatározza, továbbá a hatékony vagyonkezelés biztosítása érdekében a csomagban történő értékesítést is megengedi.
A törvényjavaslat a törvényi kereteket állapítja meg, a részletes szabályok meghatározását - a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó követelésekkel kapcsolatos feladatokra - a Kormány rendeletalkotási jogkörébe utalja, valamint az MVH részére külön szabályzat készítését is előírja, amelyben az alkalmazható engedménypolitika követelményeit is ki kell dolgozni. A követelésekre ezeket a speciális szabályokat kell az MVH-nak alkalmaznia, az egyéb vagyonelemek átruházásával kapcsolatos szabályok követelésekre nem alkalmazhatóak.
19. §
A törvényjavaslat az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére vonatkozóan.20. §
A Vtv. felhatalmazó rendelkezései kiegészülnek a kivezetésre szánt állami vagyonnal összefüggő szabályok megalkotására felhatalmazást adó rendelkezéssel.21. §
A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló katalógus útján történő értékesítésre vonatkozó részletszabályok kerülnek pontosításra, továbbá a rendelkezés felhatalmazza az MVH-t a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére irányuló szerződés megkötéséhez feltétlenül szükséges, az érintett hozzájárulásával birtokába került személyes adatok kezelésére.22-23. §
Az állami tulajdonban és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésében álló három ingatlan tartós állami tulajdonban való megtartása az Országház működése szempontjából létfontosságú. A természetben a Budapest V. kerület Balassi Bálint utca 1 -5. szám alatt található, a Budapest belterület 24917 helyrajzi számú ingatlanon felépült Tisza Lajos Irodaház udvarán álló kazánház biztosítja az Országház fűtését és melegvíz-ellátását; a természetben a Budapest V. kerület Kossuth Lajos tér 6-8. szám alatt található, 24710/4 helyrajzi számú ingatlanon felépült Szabad György Irodaházat talajszint alatti folyosó köti össze az Országházzal, ez adja annak lehetőségét, hogy az Országházba történő belépés előtti szükséges technikai biztonsági ellenőrzés a Ház falain kívül történhessen meg. Az alsó rakparton telekosztás révén létrejött új telek (id. Antall József rakpart állami tulajdonban álló szakasza, a Budapest belterület 24897/4 helyrajzi számú ingatlan) az Országház biztonsági zónájának részét képezi.24. §
Az Nvtv. hatályos 11. § (17) bekezdés b) pontja szerint mellőzhető a versenyeztetés abban az esetben, ha a hasznosítás jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.Az Nvtv. 3. § 3a. pontja szerint gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: polgári perrendtartásról szóló törvény) szerinti gazdálkodó szervezet. Megállapítható, hogy jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati feladatot - azaz közfeladatot - ellátó (átvállaló) egyházi jogi személyek esetében aggályos lehet a versenyeztetés mellőzésével történő hasznosítás, mivel az egyházi jogi személyek nem rendelkeznek a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet jogállással.
Figyelemmel arra, hogy a fenti jogszabályi eljárás számos esetben akadályát képezi a nemzeti (állami) vagyon egyházi jogi személyek részére - így különösen oktatási, szociális vagy egészségügyi közfeladatok ellátása céljából - történő hasznosításának, így indokolt a verseny mellőzésének esetköreit a jogszabályban előírt állami vagy önkormányzati közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek részére történő hasznosítással is kiegészíteni.
25. §
Az Nvtv. elfogadásakor a Kossuth Lajos téren a Rákóczi-emlékmű, az akkori Kossuth-szobor, A forradalom lángja emlékmű és a Dunánál című, József Attilát ábrázoló portrészobor szerepelt a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körében. Időközben újjászületett az Andrássy-szoborkompozíció, a Tisza-szoborkompozíció és a Nemzeti Vértanúk emlékműve, állami tulajdonba került a Nagyatádi-szobor és létrejött az Összetartozás Emlékhelye. A Forradalom lángja emlékmű törvényi felhatalmazás alapján - méltó új helyen történt felállítását követően - a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába került.Mindezek miatt szükséges a nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körének módosítása, kiegészítése.
A törvényjavaslat az Nvtv. 2. melléklet IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok körét pontosítja. Az Nvtv. 2. melléklet IV. pont 1. sora által meghatározott terület érinti a Keleti-pályaudvar területét, ami vasúti funkciót lát el. Az Nvtv. 2. melléklet IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok körének pontosításával a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok köréből kikerülnek azok az ingatlanok, amelyek funkciójukat tekintve nem sportcélokat szolgálnak, s így a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok körében tartásuk nem indokolt.
26. §
A törvényjavaslat célja a központi költségvetési szerv vagyonkezelők vagyongazdálkodására vonatkozó speciális szabályok kiegészítése azzal, hogy a működésükhöz szükséges immateriális jószágok, tárgyi eszközök, valamint egyéb ingóságok megbízási vagy vállalkozási jogviszony keretében történő beszerzése esetén az újonnan állami tulajdonba kerülő vagyonelemek a törvény rendelkezése alapján a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe, a fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek.27. §
A korábbi törvényi felhatalmazás az átmeneti állapot - például A forradalom lángja emlékmű vagyoni helyzete módosításának igénye - miatt volt szükséges, mára okafogyottá vált.28. §
A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Beruházási tv.) 1. § b) pontja alapján a Beruházási tv. hatálya a Keleti-pályaudvar területét érintő, vasúti funkciót betöltő ingatlanokra is kiterjed. A törvényjavaslat a Beruházási tv. hatálya alá tartozó, Beruházási tv. szerinti beruházással érintett területet pontosítja. A Beruházási tv. pontosításával kikerülnek a Beruházási tv. hatálya alól azok az ingatlanok, amelyek funkciójukat tekintve nem sportcélokat szolgálnak.29. §
A Beruházási tv. hatályos melléklete szerint a Beruházási tv. hatálya a Keleti-pályaudvar területét érintő, vasúti funkciót betöltő ingatlanokra is kiterjed. A törvényjavaslat a Beruházási tv. mellékletének módosításával a Beruházási tv. hatálya alá tartozó beruházási terület határpontjainak Egységes Országos Vetületi rendszerben megadott koordinátáit pontosítja. A Beruházási tv. mellékletének módosításával kikerülnek a Beruházási tv. hatálya alól azok az ingatlanok, amelyek funkciójukat tekintve nem sportcélokat szolgálnak.30. §
A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény jogalkalmazást segítő technikai módosítása.31. §
A törvényjavaslat alapján a Városliget területén felépülő új muzeális intézmények, pályázati eljárás keretében nem hasznosított egyéb létesítmények és a Városliget közpark tekintetében a vagyonkezelő közfeladatként ellátja azok működtetését, üzemeltetését, valamint a létesítménygazdálkodási feladatokat.A Liget Budapest projekt keretében felépülő új muzeális intézményekben elhelyezésre kerülő kiemelt jelentőségű nemzeti, kulturális értékek védelmét a vagyonkezelő biztosítja fegyveres biztonsági őrséggel rendelkező szerv útján, a rendelkezésére bocsátott forrásból.
32. §
A törvényjavaslat alapján a költségvetési intézményekhez hasonlóan az építtetőnek a vagyonkezelésében lévő ingatlanokon az állam nevében és javára történő beruházások tekintetében nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie, tekintettel arra, hogy ezek a beruházások költségvetési forrásból kerülnek megvalósításra, továbbá az építtető által megvalósított víziközmű-fejlesztések ingyenesen Budapest Főváros Önkormányzat tulajdonába és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerülnek.33. §
A módosítást az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2021. évtől hatályba lépett 49/B. § (1) bekezdésében foglaltak indokolják. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény egyértelművé tette, hogy ha egy gazdasági társaság központi költségvetési támogatásból valósít meg állami vagyont növelő beruházást, akkor a társaság a saját nevében, de az állam javára jár el.34-35. §
A törvényjavaslat módosítja a Budapest Törvény 2. mellékletében szereplő Déli Városkapu Fejlesztési Programmal összefüggő árvízvédelmi vonal területének a megjelölését. A módosítás lehetővé teszi, hogy az egyes beruházási programelemek és az azokhoz szükséges árvízvédelmi művek párhuzamosan kerüljenek megvalósításra és így az árvízvédelmi mű megvalósítására vonatkozó feladatok indokolatlanul ne hátráltassák a projekt megvalósítását.36. §
Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása elősegíti a pénzügyi források hatékony felhasználását annak lehetővé tételével, hogy a Beruházási Ügynökség az államháztartás központi alrendszerén kívülről is fogadjon pénzügyi forrásokat.37. §
A törvényjavaslat célja, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület ne csak a vagyonkezelő OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (a továbbiakban: OMSZI Nonprofit Kft.) kötött hasznosítási szerződés keretében használhassa a Budapest belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, Bíró utca 3. szám alatt található, kivett bölcsőde besorolású ingatlant és a hozzá kapcsolódó ingóságokat, hanem azok tulajdonjogát is megszerezze, az OMSZI Nonprofit Kft. vonatkozó vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnésével.A törvényjavaslat célja továbbá a Dunamelléki Református Egyházkerület hitéleti feladatainak segítése az állami tulajdonban álló Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben az 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlan és a feladatellátáshoz kapcsolódó ingóságok ingyenes átruházásával.
A törvényjavaslat célja a fentieken túl, hogy Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat szintén ne csak a vagyonkezelő OMSZI Nonprofit Kft.-vel kötött hasznosítási szerződés keretében használhassa a Budapest belterület 9328 helyrajzi számú, természetben az 1121 Budapest, Művész út 7. szám alatt található, kivett udvar és óvoda, bölcsőde besorolású ingatlant és a hozzá kapcsolódó ingóságokat, hanem azok tulajdonjogát is megszerezze, az OMSZI Nonprofit Kft. vonatkozó vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnésével.
38. §
Az MTVA részére történő ingatlanátadáskor vált ismertté, hogy az átadni kívánt Operaházi próbacentrum helyiség nem egy, hanem két különböző helyrajzi számon szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. A Ferencsik terem egy része átnyúlik a szomszédos társasházba, önálló helyrajzi számmal bíró albetétként. Erre tekintettel szükséges a 2021. évi CI. törvény 2. mellékletének kiegészítése.39. §
A rendelkezések szövegpontosítást tartalmaznak a MTVA részére történő ingatlanátadásra vonatkozó rendelkezéssel összefüggésben.Indokolt továbbá a 2021. évi CI. törvény 3. melléklet 1. sorának technikai pontosítása tekintettel arra, hogy a "használt terület" fogalma nem határozható meg egzakt módon.
40. §
Az OMSZI Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe került állami tulajdonú ingatlanok közül törlésre kerülnek a Budapest belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, Bíró utca 3. szám alatt található, kivett bölcsőde besorolású és a Budapest belterület 9328 helyrajzi számú, természetben az 1121 Budapest, Művész út 7. szám alatt található, kivett udvar és óvoda, bölcsőde besorolású ingatlanok, összhangban a vagyonjuttatásra vonatkozó rendelkezésekkel.