adozona.hu
T/17313. számú törvényjavaslat indokolással - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról
T/17313. számú törvényjavaslat indokolással - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az átalakításhoz az Integrációs Szervezet abban az esetben járul hozzá, ha a kérelmező integrált hitelintézet és
a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta és az átalakítás a visszavonó határozatban megjelölt időpontban megtörténik,
b) a tevékenységi engedély visszavonásának más ...
T/17313. számú törvényjavaslat indokolással - a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról
2021. évi CIV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosításáról
1. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/T. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) Az átalakításhoz az Integrációs Szervezet abban az esetben járul hozzá, ha a kérelmező integrált hitelintézet és
a) annak tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonta és az átalakítás a visszavonó határozatban megjelölt időpontban megtörténik,
b) a tevékenységi engedély visszavonásának más okból nincs helye,
c) a felszámolási eljárás kezdeményezésének feltételei nem állnak fenn, valamint
d) az átalakítás nem sérti a hitelintézetek integrációja gazdasági érdekeit."
2. §
(1) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 20/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az Integrációs Szervezet - a hitelintézetek integrációja céljainak megvalósulása érdekében - köteles vagyonát az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló, tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat által kibocsátásra kerülő, húszéves lejáratú és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közzétett állampapír-átlaghozamnak megfelelő kamatozású kötvényekbe fektetni 2022. január 31. napjáig azzal, hogy a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat az Integrációs Szervezet e rendelkezésen alapuló megkeresésében meghatározott értéken köteles a kötvények kibocsátására."
(2) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 20/H. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Integrációs Szervezet tagja, illetve az Integrációs Szervezet tagjában közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek - a hitelintézetek integrációja piacszerű működésének előmozdítása céljából - kötelesek a (1) bekezdés szerinti ügylet megvalósulása érdekében szükséges döntések, illetve intézkedések meghozatalára.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat az (1) bekezdés szerinti kötvényjegyzésből származó pénzeszközt köteles az (1) bekezdés szerinti ügylet megvalósulásától számított egy éven belül az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai vagy a velük együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézetek saját tőkéjének növelésére fordítani az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjainak és a velük együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézeteknek az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete és a Hpt. szavatoló tőkére vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelése biztosítása érdekében."
3. §
A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 9. alcíme a következő 20/I. §-sal egészül ki:"20/I. §
(1) Az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai kötelesek legkésőbb a 20/H. § (1) bekezdés szerinti kötvény lejegyzésétől számított huszadik naptári év utolsó napjáig kezdeményezni az Integrációs Szervezetből való kilépésüket, amennyiben tőkemegfelelésük egyedi alapon ezen időpontig eléri vagy meghaladja a Hpt. 79. § (2) bekezdésében előírt mértéket. Az Integrációs Szervezet tájékoztatja hitelintézet tagjait az esedékesség napjáról a 20/H. § (1) bekezdése szerinti ügylet megvalósulásától számított 15 napon belül. Az Integrációs Szervezet valamennyi integrált hitelintézeti tagjának kilépése esetén az Integrációs Szervezet jogutód nélkül megszűnik, a célja megvalósul. Az 1/A. §-ban meghatározott célok megvalósulására tekintettel ezzel egyidejűleg az integrációs üzleti irányító szervezet e törvényben meghatározott feladatai, továbbá az ebből eredő jogosultságai és kötelezettségei megszűnnek, valamint az Integrációs Szervezet tagjai közötti, e törvény szerinti egyetemlegesség megszűnik.
(2) Az Integrációs Szervezet megszűnése esetén az Integrációs Szervezet vagyona a magyar államra száll.
(3) Az Integrációs Szervezet megszűnésére a Ptk.-nak az egyesület megszűnésére vonatkozó szabályai alkalmazandóak."
4. §
Hatályát veszti a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvénya) 11/F. § (5) bekezdés d) pontja,
b) 20/A. § (7) bekezdése.
5. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Megállapítható, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti hitelintézetek integrációjának (a továbbiakban: Integráció) működése mára megszilárdult. 2019. október 31-én 11 takarékszövetkezet és két bank cégjogi egyesülésével a korábbi közel 120 takarékszövetkezetből mára egyetlen, országos lefedettségű, univerzális kereskedelmi bank jött létre Takarékbank Zrt. néven, amely kiterjedt fiókhálózata révén alkalmas arra, hogy betöltse a vidék bankjának szerepét. E folyamatok eredményeként lebonthatóvá vált a 2013-ban törvényi szabályozással létrehozott atipikus intézményrendszer, egyben az intézkedés a hitelintézeti szektor hosszú távú, stabil működése szempontjából, az ország pénzügyi infrastruktúrája vonatkozásában közérdeknek tekinthető.A törvényjavaslathoz tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
Részletes indokolás
1. §
A 4. §-ban hatályon kívül helyezett rendelkezésekre történő hivatkozások törlése.2. §
Az Integráció létrehozatalakor közérdekű cél volt a takarékszövetkezeti szektor működési kockázatának a csökkentése, amihez hozzájárult - az Integrációban megvalósuló egységes szabályok szerinti kockázatkezelés mellett - az Integrációs Szervezet vagyonának szavatoló tőke mivolta is. Megállapítható azonban, hogy - a hitelintézeti szektor hosszú távú, stabil működése szempontjából, pénzügyi stabilitást szolgáló közérdekű intézkedésként - indokolt ennek az atipikus tőkeelemnek a magyar pénzügyi rendszerből történő fokozatos kivezetése a Törvényjavaslat rendelkezései szerint figyelemmel arra is, hogy az Integráció működése mára megszilárdult.A Törvényjavaslat az Integráció céljainak megvalósulása érdekében rögzíti, hogy az Integrációs Szervezet köteles vagyonát az Integrációs Szervezet tagja felett ellenőrző befolyást gyakorló tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat által kibocsátásra kerülő, az e rendelkezésben foglalt feltételeknek megfelelő kötvényekbe fektetni 2022. január 31. napjáig, és a tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat az Integrációs Szervezet e rendelkezésen alapuló megkeresésében meghatározott értéken köteles a kötvények kibocsátására.
A rendelkezés célja, hogy az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai hosszú távon is stabilan megfeleljenek az integrált hitelintézet tekintetében a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényszavatoló tőkére vonatkozó rendelkezéseinek. A Törvényjavaslat rögzíti ugyanis, hogy a kötvényjegyzésből származó pénzeszközt az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjai vagy a velük együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézetek saját tőkéjének megemelésére kell fordítani, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy mind az Integrációs Szervezet hitelintézet tagjainak a saját tőkéje, mind az Integrációs Szervezet tagjaival együtt összevont alapú felügyelet alatt álló további hitelintézetek saját tőkéje kerül megemelésre.
A Törvényjavaslat rögzíti az ügylethez kapcsolódóan az Integrációs Szervezet tagjában közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkező személyek együttműködési kötelezettségét is.
3. §
Az Integráció szervezetrendszerének lebontása érdekében rendelkezni indokolt az Integrációs Szervezet hitelintézeti tagjainak kötelező kilépéséről, továbbá arról is, hogy az Integrációs Szervezet jogutód nélkül megszűnik valamennyi integrált hitelintézeti tagjának kilépése esetén. Az Szhitv. 1/A. §-ában meghatározott célok megvalósulására tekintettel ezzel egyidejűleg az integrációs üzleti irányító szervezet e törvényben meghatározott feladatai, továbbá az ebből eredő jogosultságai és kötelezettségei is megszűnnek, valamint megszűnik az Integrációs Szervezet tagjai közötti egyetemlegesség.Az Integrációs Szervezet megszűnése esetén annak vagyona, így az általa lejegyzett kötvényállomány tulajdonjoga is a magyar államra száll az állam által korábban a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapján keresztül a szektor rendelkezésére bocsátott anyagi jellegű kompenzációra tekintettel, amire az Integráció létrehozatalakor megvalósult jogkorlátozások okán került sor.
4. §
A tőkeszerkezetnek a Törvényjavaslat alapján végrehajtott kötelező átalakítását követően, miután az Integrációs Szervezet tagjaként működő hitelintézetek már rendelkeznek a megfelelő mértékű saját tőke formájában rendelkezésre álló szavatoló tőkével, tekintetükben nem indokolt a továbbiakban az Integrációs Szervezetből történő kilépésre vonatkozó szigorú feltételek fenntartása. A szabályozásnak a pénzügyi közvetítő rendszer hosszú távú stabilitását erősítő célja ugyanis azáltal teljesül véglegesen, ha a hazai pénzügyi közvetítő rendszer részét képező hitelintézetek kivezetik a tőkeszerkezetükből az atipikusnak tekinthető tőkeelemeket.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.