Végső előterjesztői indokolás az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvényhez - Indokolások Tára 2021/84.

adozona.hu

Végső előterjesztői indokolás az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvényhez - Indokolások Tára 2021/84.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?

Jogterület(ek): Államháztartási jog , Közigazgatási jog
Tipus: indokolás
Érvényesség kezdete: 2021.07.01
Érvényesség vége:

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Végső előterjesztői indokolás az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvényhez - Indokolások Tára 2021/84.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján ezen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A koronavírus-járvány mind egészségügyi, mind gazdasági téren komoly kihívások elé állította hazánkat. A magyar emberek fegyelmezettségének köszönhetően a másfél éve tartó járványt sikeresen letörtük. A veszélyhelyzettel összefüggő sürgős intézkedéseket a Kormány rendkívüli jogrendi rendeletekkel vezette be, az Országgyűlés ugyanakkor a veszélyhelyzet alatt is folyamatosan ülésezett, s ezért más szabályokat a jogalkotó a hagyományos eljárásrendben hozott meg. A járvány lecsengését követően az Országgyűlésnek és a Kormánynak meg kell alkotnia az elmúlt másfél évben bevezetett jogintézmények továbbvitelének szabályait. E körben egyes veszélyhelyzet idején bevezetett szabályokat a javaslat a veszélyhelyzet végének időpontjától függetlenül törvényi szinten szabályoz annak érdekében, hogy a jogintézmények a rendes jogrendi működés keretei között is zavar és fennakadásmentesen alkalmazhatóak legyenek. Végül szükséges egyes új, a járvány ideje alatt kikristályosodott szabályozási feladatoknak megfelelő jogszabályok megalkotása is.
Mindemellett a törvény orvosolja az elmúlt időszakban felmerült egyes koherencia-problémákat is kulturális, építésügyi, adójogi, munkajogi, közlekedési, közbeszerzési, továbbá egyéni vállalkozókra, valamint veszélyes anyagokra vonatkozó szabályozási területeken.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján jelen szabályozás a munka törvénykönyvének módosításával rendezi a kollektív szerződés megszűnését követően a munkaidőkeret lezárására és a felek elszámolására vonatkozó kérdéseket.
A törvényjavaslat számos, egészségügyi tárgyú normaszöveg-módosítást tartalmaz, amelyek jogrendszeri illeszkedést biztosító, az uniós jognak való megfelelést szolgáló, jogalkalmazást segítő, deregulációs célú, továbbá kodifikációs és technikai jellegű korrekciókat is magukban foglalnak. Kiemelendőek e tárgykörben továbbá azok a rendelkezések, amelyek alapján az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások elvégzése kizárólagosan állami fenntartású egészségügyi szolgáltató, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ hatáskörébe kerül. A hazánkban egyedülálló egészségügyi adatvagyon fejlesztéséhez, az eRecept gyógyszeradatok határon átnyúló továbbításához, illetve az eRecepten történő rendelhetőség lehetőségének minél szélesebb körben való megteremtéséhez a javaslat az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló szabályok módosítását is tartalmazza.
A törvényjavaslattal továbbá az Országgyűlés egyes vagyontárgyakat önkormányzatoknak, illetve civil szervezeteknek ad át annak érdekében, hogy azok közfeladataikat maradéktalanul el tudják látni. A javaslat ezen túlmenően megteremti a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: KMRP) jogszabályi
hátterét, amely új, speciális tulajdonszerzési lehetőséget nyújt arra, hogy a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeit a társaság munkavállalói vagy tisztségviselői a hatályos szabályokhoz képest rugalmasabb keretek között megszerezzék.
A sportról szóló törvény módosítására a doppingellenes tevékenység szabályainak kiegészítése, a Sport Állandó Választottbíróság másodfokú doppingbizottsági feladatok ellátójaként való rögzítése, valamint a sportszövetségek jogutódlásos alapításához szükséges dokumentumok meghatározása miatt kerül sor.
A törvényjavaslat végezetül kezeli a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: KEKVA tv.) 2021. május 1-jei hatálybalépésére tekintettel szükséges, az egyes konkrét közérdekű vagyonkezelő alapítványokat statuáló törvényekben megjelenő, a KEKVA tv. hatálybalépésével párhuzamossá váló rendelkezések deregulációját is.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1-2. §-okhoz

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átruházására kerül sor. Az ingatlanátadás az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatainak hatékonyabb ellátását segíti. A tulajdonba adás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.
A Kápolnásnyék belterület 57 helyrajzi számú ingatlan Alapítvány részére történő tulajdonba adást megelőző átminősítését, azaz a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást a Nemzeti Földügyi Központ útján kell lefolytatni.
Az Alapítvány részére átadandó ingatlanok tekintetében, az azokon fennálló vagyonkezelői jog automatikusan megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.
Az ingyenes átadással érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződések előkészítése és állam részéről történő megkötése, valamint az érintett ingatlanok (becsült) forgalmi értékének megállapítása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), mint tulajdonosi joggyakorló feladata.

A 3. §-hoz

Önkormányzati vagyonjuttatás rögzítése indokolt a Pannon Egyetem működésével összefüggésben. A Zalaegerszeg 4815/1 helyrajzi számú, természetben 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 18/A. szám alatti ingatlan megnevezése kivett sporttelep, az ingatlanon üres terület található. Az ingatlan magyar állami tulajdon. Az ingatlan-nyilvántartásban a Budapesti Gazdasági Főiskola szerepel vagyonkezelőként, ám a szervezeti átalakulásoknak köszönhetően a vagyonkezelő 2020. augusztus 1-jével a Pannon Egyetem lett. Az ingatlan-nyilvántartásban ez a változás azonban még nem került átvezetésre.

A 4. §-hoz

Annak érdekében, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a jogszabályban meghatározott közfeladatait megfelelően el tudja látni, szükséges a törvény szerinti ingatlan MTVA részére történő ingyenes tulajdonba adása.

Az 5. §-hoz

A törvényjavaslatban megjelölt (kivett út besorolású) ingatlanok Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába tartozó elidegeníthetetlen önkormányzati törzsvagyonnak minősülnek, amelyek az önkormányzat hatáskörébe tartozó közfeladatok ellátását szolgálják, azonban az ingatlanok Rácalmás közigazgatási területén helyezkednek el és jelenleg is Rácalmás látja el az utak fenntartásával kapcsolatos
feladatokat. Az érintett helyi közösség szempontjait figyelembe vevő közérdek az, hogy a közfeladat-ellátást és az közösségi célokat szolgáló kezelési jog azon önkormányzatot illesse meg, amelynek közigazgatás területén az érintett ingatlanok találhatóak.
Az ingatlanokhoz kapcsolódó, településüzemeltetés, hulladékgazdálkodás, helyi közösségi közlekedés és a település közbiztonságának biztosítása, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladat ellátásának átadásával egyidejűleg a közfeladat ellátását szolgáló ingatlanok a törvényjavaslat alapján Rácalmás Város Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek.

A 6. §-hoz

Az Nvtv. 11. § (5) bekezdése szerint a vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt - az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. Az Nvtv. 11. § (7) bekezdése értelmében a törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.
A rendelkezés az Nvtv. fent idézett szabályai szerint a törvény 3. mellékletében megjelölt ingatlanok, valamint az azokhoz kapcsolódó ingóságok vagyonkezelőjeként az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: OMSZI) jelöli ki, az OMSZI alapító okiratában megfelelően részletezett szociális, valamint köznevelési, oktatási feladatainak elősegítése céljából. A vagyonkezelői kijelölés és annak gyakorlása ingyenesen történik, a vagyonkezelési szerződést az OMSZI-val az érintett vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlója az MNV Zrt. köti meg. Rögzítésre kerül, hogy az OMSZI főtevékenysége, valamint a vagyonkezelt vagyonnal végzett tevékenység közfeladatnak minősül, amelyre figyelemmel a Vtv. 27. § (7) bekezdése alapján fennálló terhelő visszapótlási kötelezettség teljesítése alól a Vtv. 27. § (8) bekezdése alapján mentesül, és ez a vagyonkezelési szerződésben - figyelemmel a Vtv. 27. § (9) bekezdésére - rögzíthető.
Az OMSZI vagyonkezelői jogosultságai és kötelezettségei az általános szabályoktól eltérően az alábbiak szerint kerülnek megállapításra:
- a beruházással létrejövő vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő között nem keletkezik elszámolási kötelezettség;
- a beruházás során létrejövő vagyonnövekmény tekintetében a vagyonkezelőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A 7. §-hoz

A jelenleg már hatályon kívül helyezett, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése szerinti rendelkezések - törvényi felhatalmazás hiányában - nem voltak alkalmasak arra, hogy azok alapján az OMSZI jogutódként belépjen a megszűnt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal MNV Zrt.-vel fennállt vagyonkezelési jogviszonyaiba mint vagyonkezelő.
A törvény 3. mellékletének 7-10. pontjában megjelölt ingatlanokat az OMSZI megfelelő jogcím nélkül használta, amelyből használatidíj-követelés keletkezett az MNV Zrt. részéről.
Az OMSZI-t a törvény mentesíti - az ingatlanok megfelelő jogcím nélküli használatából eredő - használati díj megfizetése alól a további működésének veszélybe kerülésének elkerülése érdekében, illetve az MNV Zrt.-nek sem szükséges megtérítenie az OMSZI esetleges követeléseit. A használati díj elengedésére a követelések kezelésére vonatkozó államháztartási szabályokra figyelemmel kerül sor, miszerint az állam követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

A 8. §-hoz

Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján állami ingatlan ingyenes tulajdonba adására törvény rendelkezése alapján kerülhet sor. A törvényjavaslatban szereplő ingatlan tekintetében a térítésmentes átadásra az érintett vallási egyesület igénylése, valamint az ingatlan más közfeladat ellátásához való szükségességének vizsgálata alapján kerül sor. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szerinti ingatlan köztulajdonban tartása az állam által ellátandó közfeladatok ellátásához, egyéb állami feladatok finanszírozási forrásának biztosításához, illetve költségvetési bevételi előirányzat teljesítéséhez nem szükséges, így az átadható a kedvezményezett vallási egyesületnek.
Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő Budapest belterület 15138 helyrajzi számú, természetben az 1025 Budapest, Cserje utca 21. (Józsefhegyi lépcső 12.) szám alatt található ingatlan tulajdonjogának ingyenes átruházására kerül sor.
Az ingatlanátadás célja, hogy az a kedvezményezett vallási egyesület, mint jogi személy hitéleti, egészségügyi és szociális feladatainak hatékony ellátását elősegítse.
A törvényjavaslat alapján az ingyenes átadással érintett ingatlanra vonatkozó tulajdonosváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas megállapodások előkészítése és állam részéről történő megkötése valamint az érintett ingatlan (becsült) forgalmi értékének megállapítása a tulajdonosi joggyakorló MNV. Zrt. feladata.
A tulajdonjogot szerző rendelkezési jogának közérdekből történő korlátozására az ingyenesen átadott ingatlanon az Nvtv. 13. § (4)-(6) bekezdésében foglalt előírások alapján kerül sor. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését az állam tulajdonosi jogainak gyakorlását végző MNV. Zrt. kezdeményezi.

A 9. §-hoz

A HAYDNEUM - Magyar Régizenei Központ Alapítvány megalapítása érdekében szükséges törvényi rendelkezés.

A 10. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.
A § (15) és (17) bekezdése az alábbiak szerint jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához kötött hatálybalépési szabályokat állapít meg.
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 536/2014/EU rendelet 2014. május 27-én lépett hatályba.
A Rendelet szerint az Európai Gyógyszerügynökség (a továbbiakban: EMA) a tagállamokkal és az Európai Bizottsággal (a továbbiakban: Bizottság) együttműködve kidolgozza az EU-s portál és az EU-s adatbázis működési előírásait és a végrehajtásukra kijelölt időkeretet. Az EMA értesíti a Bizottságot, amint megbizonyosodott arról, hogy az EU-s portál és az EU-s adatbázis teljes mértékben működőképessé vált. Amennyiben a Bizottság meggyőződött arról, hogy a szükséges feltételek teljesültek, erre vonatkozó közleményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet az ezt követő hatodik hónaptól alkalmazandó.
Amennyiben a klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fenti időpont előtt a 2001/20/EK irányelvnek megfelelően nyújtották be, három évig továbbra is ezen irányelv vonatkozik az adott klinikai vizsgálatra. Amennyiben a klinikai vizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a fenti bizottsági bejelentés közzétételének időpontját követő 6 és 18 hónap közötti időszakban nyújtják be, az adott klinikai vizsgálat a 2001/20/EK irányelv 6., 7. és 9. cikkének megfelelően megkezdhető. Az így megkezdett klinikai vizsgálatra a fenti értesítés közzétételének időpontját követően 42 hónapig az említett irányelv vonatkozik.

A 11. §-hoz

Sarkalatossági záradék.

A 12. §-hoz

Jogharmonizációs záradék.

A 13. §-hoz

A közfeladat-ellátás körének módosítása, kiegészítése törvényi felhatalmazás hiányában nem lehetséges rendelettel, a vagyonkezelési díjfizetés alóli mentességet pedig a Vtv. előírásai miatt nem lehet rendeletben megfogalmazni, ezért - a Magyar Közút NZrt. kezdeményezése alapján - a Vtv. 27. § (2a) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti vagyonkezelő hasznosítási tevékenysége közfeladat jellegének törvényi úton történő rögzítésére kerül sor a Kkt. módosításával.

A 14. §-hoz

A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) módosításával összefüggésben szükséges az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása.

A 15. §-hoz

A Javaslat alapján pénzügyi intézmény, biztosító, viszontbiztosító és befektetési vállalkozás tekintetében, valamint az olyan jogi személy tekintetében, amely által, vagy amelyben többségi befolyással rendelkező jogi személy által kibocsátott értékpapír forgalmazása az Európai Unió tagállamának szabályozott piacán engedélyezett, szintén jogosult a KMRP indítására.
Továbbá az MRP tv. kiegészül egy jogértelmezési koherenciát teremtő rendelkezéssel, amely egyértelműen meghatározza, hogy a szervezet mely törvények alkalmazásában minősül gazdálkodó szervezetnek.

A 16. §-hoz

A veszélyhelyzet alatt kialakult munkavállalói nehézségek megoldását szükséges a gazdasági újraindítás keretében megoldani, így a módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az MRP szervezet hosszabb távon, opcionálisan, a rugalmas létszám- és bérgazdálkodás érdekében tudjon rendelkezni a javadalmazási részvénymennyiséggel. A javasolt módosítás kétirányú: egyrészt az MRP szervezet az alapítói (a munkavállalókra még nem nevesített) tagi részesedés részvénymennyiségét a jelenlegi maximum 5 éves tartás helyett (opcionálisan) maximum 12 hónapig tarthatja, másrészt az alapítói (azaz a munkavállalókra még nem nevesített) tagi részesedések a maximum 12 hónapos periódus alatt az MRP Szervezet portfoliójában szabadon átcsoportosíthatók legyenek a következő évekre.

A 17. §-hoz

A KMRP a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) egyes alapvető szabályaira építő, de attól speciálisan eltérő tulajdonszerzési lehetőséget nyújt a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeinek (részvény vagy üzletrész) a társaság munkavállalói vagy felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági tagjai általi megszerzése érdekében.
A javaslat az MRP-re irányadó normaanyag több részét is alkalmazni rendeli a KMRP-re, azonban a javadalmazási politika keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelését szolgáló MRP-re irányadó normatételek alkalmazását kizárja.
A Javaslat alapján a KMRP a munkavállalók programindítása alapján jön létre azzal, hogy a munkavállalók a KMRP szervezet megalakítása mellett a KMRP kezelésére a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítványt is alapíthatnak.
A KMRP résztvevőinek száma a szervezet megalakulását követően nem növelhető, illetve a szervezeti tagság főszabályként - az átruházás esetét ide nem értve - nem szüntethető meg. A résztvevő halála esetén a tagi részesedés örökölhető.
A program határozott, legalább tíz éves időtartamra működtethető, amelynek elteltét követően a végrehajtó szervezet által megszerzett vagyonrészeket vagy azok ellenértékét át kell adni a résztvevők számára, valamint a végrehajtó szervezetet meg kell szüntetni.
A javaslat alapján a szervezet a vagyon felosztását lépcsős módon végzi, első ízben a rendelkezésére álló fedezett és fedezetlen vagyonrészeket - e tekintetben az elhatárolás alapját az képezi, hogy a vagyonrész teljes vételárának szervezet általi megfizetése, illetve a vételár forrásának tőke- és kamattörlesztése a záró közgyűlésig megtörtént, vagy nem történt meg - a résztvevők számára adja át, illetve részükre kísérli meg értékesíteni. Eredménytelen értékesítés esetén másodlagosan a társaság jogosult a vagyonrészeket a szervezettől megvásárolni, amelynek szintén eredménytelen volta esetén harmadik lépcsőben piaci értékesítést kísérel meg a szervezet. Ha a piaci értékesítés is eredménytelen volt, a fedezett vagyonrészt el kell fogadnia a jogosult résztvevőnek akkor is, ha korábban annak ellenértékét kérte.
A KMRP az alábbi fontosabb pontokban tér el az MRP-től:
- a program előre meghatározott ideig tart,
- a KMRP kezelésére vagyonkezelő alapítványt alapíthatnak a munkavállalók,
- legalább tíz fő munkavállaló által is indítható,
- a résztvevők száma a szervezet megalakítását követően nem bővíthető,
- a társaság tárgyi és technikai segítséget nyújthat a szervezet működése érdekében,
- a szervezet megalakításához a társaság engedélye nem szükséges,
- a szervezet egyéb gazdasági tevékenységet csak szűk körben, különösen kötvénykibocsátás és állampapír vásárlás keretében folytathat,
- a vagyonrészek szervezet általi megszerzésének forrásai szabadon megválaszthatóak,
- a résztvevők csak a program határozott idejének lejártával szerezhetnek vagyonrészt,
- a vagyonrészek elosztási elveinek meghatározását nem korlátozza a résztvevők munkabére,
- a résztvevők a vagyonrészek megszerzése helyett kérhetik annak ellenértékét is, feltéve, hogy a szervezet azt értékesíteni tudja.

A 18. §-hoz

A Javaslat a hatályos normakörnyezetnek megfelelően pontosítja az MRP tv. szövegét.

A 19. §-hoz

A klinikai vizsgálatokról szóló 536/2014 (EU) rendelettel összefüggő módosítás.

A 20. §-hoz

A módosítás fő célja az állami szerepvállalás nevesítése az aktív turizmus feltételeinek biztosításában, a vízi- és kerékpáros turisztikai feladatok megvalósítása érdekében. Ehhez indokolt a közjóléti szempontok megjelenése és érvényesítése a vízgazdálkodási alapfeladatok ellátásának elsődlegessége mellett.
A módosítás alapján állami feladat a közjóléti feladatellátás körében a vízitúrázás és a kerékpáros turisztikai igénybevétel alapfeltételeinek biztosítása az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények üzemeltetése során.
A feladat hatékony, hosszútávon fenntartható, megfelelő ellátása érdekében szükséges, hogy a közjóléti szolgáltatások elvégzését az állam megfelelő eszközökkel, illetve finanszírozással biztosítsa. A közjóléti feladatellátás körébe tartozó egyes feladatokat, azok tartalmát a Kormány rendeletben határozza meg.

A 21. §-hoz

Felhatalmazó rendelkezés a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényhez. A 22-27. §-okhoz
Az MRP tv. módosításával összefüggésben szükséges a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása is.
Társasági adózási szempontból elismert költségnek minősül a társaságnál a KMRP szervezet vagy KMRP szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett finanszírozási és működési költségekre, ráfordításokra visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, vagyoni hozzájárulás adóévi adózás előtti eredményben elszámolt összege.

A 28. §-hoz

A magyarorszag.hu a Magyar Állam elektronikus ügyintézést támogató központi portálja. A domain név a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. részére átadásra kerül, és ezt követően az így elérhető felület kizárólag turisztikai célú feladatokat lát el. Ezért a jelenleg az elektronikus ügyintézési portálhoz kapcsolódó domain név helyett szükséges a közigazgatási ügyintézési felület általánosabb meghatározása a törvényben.

A 29. §-hoz

A módosítás célja, hogy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény megfeleljen az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) [a továbbiakban: GDPR rendelet] 15. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak. A GDPR rendelet 15. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ennek megfelelően az érintett halála esetén kiadott dokumentáció vonatkozásában is csak a további másolatokért számítható díj fel, mely ágazati szabályozást igényelt. Továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 24. § (12) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) állapítja meg, ennek megfelelően indokolttá vált az ágazati szabályozás jogharmonizációja.

A 30. §-hoz

A gyógyszereket TAJ szám közlése alapján kiváltó személyek azonosító adatainak elektronikus rögzítése kapcsán a gyógyszertárak által végzett adatkezelés alapja és célja törvényi szinten rögzítésre kell, hogy kerüljön.

A 31. §-hoz

A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) felé történő adatszolgáltatási kötelezettségének alapját az képezi, hogy a halálozási statisztika alapjául szolgáló adatszolgáltatást az egészségügyi szolgáltatók biztosítják, az adatszolgáltatáshoz szükséges kódrendszerek karbantartását az egészségügyi ellátásért felelős minisztérium végzi. Az egészségügyi szolgáltatóknak a halálozási adatokat meg kell küldeni a KSH számára, ahol az adatok validálása, javítása megtörténik.
A betegút követés, minőség-értékelés, a kasszatervezés, ellátástervezés céljából a NEAK-nak szüksége van a halálozási adatok TAJ számmal azonosított elemi tételeire, azonban ezen adatok jelenleg csak a kórházban exitált betegre vonatkozóan állnak rendelkezésre.

A 32. §-hoz

A rendelkezés a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. Célja, hogy a határon átnyúló betegellátást támogató adatcsere-folyamatokhoz szükséges szabályozási háttér kialakításra kerüljön. A szabályozás révén lehetővé válik az eRecept gyógyszeradatok és eProfil adatok határon átnyúló továbbítása és annak lehetősége, hogy a magyar állampolgárok e-receptjüket külföldön is kiválthassák, e-profiljuk más uniós országban is megtekinthető legyen és fordítva, a hazai gyógyszertárak alkalmassá váljanak a külföldi állampolgár receptjének hazánkban történő lekérdezésére, valamint a gyógyszer kiadására.
A szabályozás célja továbbá egy ún. NCP - National Contact Point kijelölése és létrehozása, mely a határon átnyúló adattovábbítások esetében a más országok NCP pontjaihoz való adatcsere kapcsolattartási pont feladatokat látja el.

A 33. §-hoz

A jogszabály-módosítás célja azon igény teljesítése, hogy gyógyászati segédeszközök is rendelhetővé váljanak eRecepten, lehetővé téve az elektronikus felírás és kiváltás adta előnyök kihasználását.
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) 2017. évi bevezetése a gyógyszerek rendelését és kiadását tette lehetővé elektronikus vények alapján. A COVID-19 veszélyhelyzet idején a leggyakrabban gyógyszertárból beszerzett gyógyászati segédeszközök is rendelhetőek lettek elektronikus vényen, kiváltásuk azonban csak gyógyszertárban lehetséges. Az időközben megvalósult informatikai fejlesztések lehetővé teszik, hogy nemcsak a leggyakoribb, hanem valamennyi gyógyászati segédeszközök elektronikus vényen legyen rendelhető.
A fentiek miatt szükséges elrendelni, hogy az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászati segédeszköz forgalmazók is csatlakozzanak az EESZT-hez.
Az EESZT működése lehetővé teszi, hogy a betegnek ne kelljen elmennie a papír alapú leletéért, mert az az EESZT útján közvetlenül lekérdezhető mind a beteg, mind a további egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató számára. Ez hozzájárul az egészségügyi ellátásokhoz kapcsolódó adatforgalom elektronizálásához, a felesleges papírfelhasználás mérsékléséhez is.
Az EESZT előnyeinek teljes körű érvényesüléséhez ezért elvi szinten szükséges kimondani, hogy ha valamilyen adat az EESZT-ben elérhető, akkor a betegtől nem kérhető papír alapú változat rendelkezésre bocsátása, továbbá, hogy az ellátó az általa nyújtott ellátással összefüggésben köteles a releváns dokumentumokat az EESZT útján megismerni. A szakmai szabályozási szint határozza meg, hogy konkrét ellátásokkal kapcsolatban mit szükséges e körben ellenőrizni. Ez a rendelkezés csak azon adatokra és dokumentumokra vonatkozhat, amelyek az EESZT-ben hozzáférhetők az adott orvos számára. A probléma, amit a rendelkezés orvosol az, hogy egyes orvosok a számukra elérhető EESZT-s adatok, illetve dokumentumok ellenére hazaküldik a beteget a korábbi dokumentációkért.

A 34. §-hoz

Mind a telemedicina szolgáltatások kiépítéséhez és működtetéséhez, mind az online időpontfoglalás biztosításához szükséges a betegek azonosítása az egészségügyi ellátórendszerben. Az EESZT a központi azonosítási ügynök (KAÜ) KEÜSZ, az összerendelési nyilvántartás és más kormányzati szolgáltatások használata útján rendelkezik a betegek azonosítására szolgáló elektronikus megoldásokkal. A módosítás célja, hogy az EESZT ezen szolgáltatásait az ellátóhálózat tagjai is használják, ezáltal egységesen biztosítva a betegek azonosítását a telemedicina és más online szolgáltatások nyújtásához.

A 35. §-hoz

A magánszolgáltatók csatlakozása esetén előfordul, hogy az egészségügyi szolgáltatónak nem áll rendelkezésre sem a TAJ szám, sem az EESZT által támogatott egyik igazolvány száma. Erre az esetre az EESZT-ben létrejött fejlesztés ún. EESZT betegazonosítót (patientID) generál a szolgáltató kérésére, amely létrehozása esetén megtörténhet az adatrögzítés.

A 36. §-hoz

A magánszolgáltatók csatlakozásával, az EESZT hozzáférési jogosultságok bővítésével összefüggésben szükséges az EESZT egyes szolgáltatásaira vonatkozó egyes törvényi rendelkezések pontosítása az adatkezelések céljának feltüntetése tekintetében.

A 37-38. §-okhoz

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az eseménykatalógusba nemcsak a közfinanszírozott szolgáltatók, hanem a magánszolgáltatók is rögzítsenek adatokat (a tételes adatszolgáltatásokat a végrehajtási rendelet tartalmazza), valamint annak lehetőségét, hogy az EESZT-ben (a központi eseménykatalógusban, az elektronikus profilban és az egészségügyi dokumentáció nyilvántartásában) rögzített adatok és dokumentumok a törvény által meghatározott egyéb célokra, a törvényben meghatározott esetekben is elérhetők legyenek.

A 39. §-hoz

Az ártámogatási szerződéssel rendelkező gyógyászati segédeszköz forgalmazók EESZT-hez csatlakozásának időpontját határozza meg.

A 40. §-hoz

A javaslatban szereplő rendelkezéshez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.

A 41. §-hoz

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybelépése kapcsán szükséges módosítás, szövegpontosítás.

A 42-44. §-okhoz

A javaslat a tetőterek beépítéséhez kapcsolódóan lehetővé teszi valamennyi, a historizmus stílusában megvalósult épület tetőidomainak és egyéb épületelemeinek helyreállítását. Ezen épületelemek tervezése a fellelhető eredeti tervek, archív fotók, valamint műemlék esetében az építéstörténeti tudományos dokumentáció megállapításai alapján történhet. A jelenleg fennálló beépítési szabályok és a megvalósítani tervezett műszaki tartalom közötti esetleges kollízió csak a tervezés során derül ki, ezért szükséges a potenciálisan akadályozó beépítési paraméterek vonatkozásában előzetesen mentesítést adni.

A 45. §-hoz

Magyarországon a demográfiai kihívások állami szerepvállalást igényelnek, ezért a jövőben az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások nyújtására kizárólag az állam által fenntartott egészségügyi szolgáltató, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központ jogosult.

A 46. §-hoz

A módosítás célja a tételes elszámolás alá eső hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerekre vonatkozóan az egészségbiztosító és a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja közötti támogatásvolumenszerződés lehetőségének megteremtése a volumen emelkedés ütemének korlátozása érdekében.

A 47. §-hoz

Az egészségügyi finanszírozási rendszer átalakításának egyik eleme, hogy az egészségügyi szolgáltatók számára a finanszírozás mértékének meghatározásakor a minőségi mutatók is figyelembevételre kerüljenek, ezért a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 34. §-a kiegészül azzal, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása a ráfordítások alapján meghatározott normán, az ellátandó feladatokon, az ellátott esetek számbavételén, fejkvótán, a nyújtott szolgáltatások teljesítményarányain, egyes szolgáltatások tekintetében teljesítményegységének mennyiségén, a minőségi mutatók figyelembevételén és ezek kombinációján alapuló rendszerben történik.

A 48. §-hoz

Az egészségbiztosító a szolgáltatás nyújtására kizárólag az állam által fenntartott egészségügyi szolgáltatóval, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központtal szerződhet, az e feltételnek meg nem felelő szolgáltatóval a szerződést megszünteti az elszámolást követően.

A 49-50. §-okhoz

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.) összhangban a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló 14/2007. (III. 14.) EüM rendeletben szereplő, az egyes gyógyászati segédeszközök vonatkozásában történő ellenjegyzésre irányuló eljárás kormányrendeleti szintű szabályozása érdekében felhatalmazó rendelkezés megalkotás szükséges a korábbi miniszteri rendeleti szintű felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett.

Az 51. §-hoz

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása a tudományos és szakkönyvtári ellátási rendszerrel összefüggő szervezeti változások és fejlesztések miatt szükséges.

Az 52. §-hoz

A javaslat alapján az ingatlan-nyilvántartási hatóság közigazgatási hatósági eljárást folytathat le valamennyi, a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorlónak a magyar állam tulajdonjogának a bejegyzésére vonatkozó kérelmére. A javasolt szabályozás szerint kizárólagosan a magyar állam lenne jogosult az eljárás megindítására, és a tulajdonjog bejegyzése is kizárólag a magyar állam javára lenne lehetséges.

Az 53. §-hoz

Az egészségügyi felsőoktatási intézmények folyamatban lévő átalakulása indokolja a szabályozás pontosítását.

Az 54. §-hoz

A módosítás célja, hogy a hazai szabályozás megfeleljen a GDPR rendelet 15. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak. A GDPR rendelet 15. cikk (3) bekezdése rögzíti, hogy az adatkezelő az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát az érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért az adatkezelő az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ennek megfelelően az érintett halála esetén kiadott dokumentáció vonatkozásában is csak a további másolatokért számítható fel díj, mely ágazati szabályozást igényelt. Az Eütv. 24. § (12) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az Eüak. állapítja meg, ennek megfelelően indokolttá vált az ágazati szabályozás jogharmonizációja.

Az 55. §-hoz

Szükséges nevesíteni az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó szervet.

Az 56-58. §-okhoz

2017. május 25-én lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/745 rendelete (2017. április 5.) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: MDR). Az uniós rendeleti szint közvetlen hatályosulást jelent, azaz átültetést nem igényel, azonban az eddigi szabályozás felülvizsgálatát vonja maga után. Ennek keretében szükséges az emberen végzett orvostudományi kutatások orvostechnikai eszközökre vonatkozó szabályozását az uniós jognak megfeleltetni.
Az Eütv. VIII. fejezete tartalmazza az emberen végzett orvostudományi kutatások főszabályait.
Az MDR részletesen szabályozza az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatát, új fogalmakat vezet be, továbbá a beavatkozással nem járó vizsgálatokat engedély helyett bejelentéshez köti. Az Egészségügyi Tudományos Tanács e vizsgálatok tekintetében a továbbiakban nem szakhatóság, de az eljárások mindegyikében a vizsgálati kérelem, illetve bejelentés kötelező részét képezi az etikai szakvéleménye.
Az MDR-t 2020. május 26-tól kellett volna alkalmazni, azonban a koronavírus járványra tekintettel a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról szóló 2020/561 rendeletével (2020. április 23.) az alkalmazás időpontját 2021. május 26-ára halasztotta, ezért a törvényi rendelkezéseket ebben az időpontban szükséges hatályba léptetni.

Az 59. §-hoz

Az emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó kártalanítás általános szabálya mellett szükséges az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatára speciális helytállási szabályozás kialakítása a gyógyszerekkel végzett klinikai vizsgálatokra vonatkozó, az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Gytv.) foglalt szabályozás mintájára. Az Eütv. és a Gytv. szabályai indokolatlanul eltérnek egymástól. Az orvostechnikai eszközök esetében kizárólag a magyar állam áll helyt, a megbízó felelősségéről nem esik szó.

A 60. §-hoz

Az MDR részletesen szabályozza az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatát, új fogalmakat vezet be, továbbá a beavatkozással nem járó vizsgálatokat engedély helyett bejelentéshez köti. Az Egészségügyi Tudományos Tanács e vizsgálatok tekintetében a továbbiakban nem szakhatóság, de az eljárások mindegyikében a vizsgálati kérelem, illetve bejelentés kötelező részét képezi az etikai szakvéleménye.

A 61-63. §-okhoz

Állam által fenntartott egészségügyi szolgáltatón, valamint az egységes állami egészségügyi irányítás részét képező, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti klinikai központon kívül emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás nem végezhető más szolgáltatónál, továbbá a szolgáltatásra közreműködő is az állam által fenntartott szolgáltatói körből vehető igénybe. E feltételnek meg nem felelő egészségügyi szolgáltató reprodukciós eljárások végzésére vonatkozó működési engedélye az adott szakma tekintetében hivatalból visszavonásra kerül azzal, hogy a betegek további ellátása az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által erre kijelölt szolgáltatóknál folytatódik. E szolgáltatók kijelölése a felkészülés érdekében 9 hónappal megelőzi az átadás időpontját.
Az átadó szolgáltató átvevő szolgáltató részére az általa tárolt embriókat átadja azzal, hogy ennek során biztosítani kell a későbbi, további egészséges magzati fejlődés lehetőségét a szakmai szabályok fokozott betartásával.
Az az egészségügyi szolgáltató, amelynek működési engedélye a fentiek miatt hatályát veszti, állami kártalanításra jogosult. A kártalanítás mértéke megegyezik az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének hatályvesztését megelőző öt üzleti év állami átvétellel érintett gazdasági tevékenységéből származó, mérleg szerinti eredmény átlagának összegével.
A folyamatos ellátás érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból eljár az átvevő szolgáltatók működési engedélyének kiadása vagy módosítása, valamint a szakellátási kapacitások módosítása érdekében, továbbá az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított 3 napon belül kezdeményezi az átvevő szolgáltató finanszírozási szerződésének módosítását, illetve új finanszírozási szerződés megkötését.
Az átalakítás kapcsán meghatározott átmeneti időtartamot az ellátás folyamatosságában rejlő a népesedéspolitikai célok érvényesülése teszi indokolttá.
A miniszter az állami egészségügyi szolgáltatókat irányítói jogkörében határozza meg.
A bevezetendő korlátozás a magánbefektetők közreműködését azok letelepedési helyétől függetlenül zárja ki.

A 64. §-hoz

Átmeneti rendelkezés.
Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2016/161 rendelet szabályozza az egyes gyógyszerek legális és biztonságos forgalmazásának ellenőrizhető nyomon követhetőségét szolgáló, a gyógyszerek csomagolásán feltüntetett biztonsági elemekre vonatkozó információk tárolására szolgáló adattároló rendszer felépítését, mely a tagállamok egyedi döntésétől függően nemzeti vagy nemzetek fölötti adattár lehet. Magyarország a saját, nemzeti adattár létrehozását választotta, így a szabályozás egyértelműsíti, hogy Magyarország saját, nemzeti adattárral rendelkezik, emellett meghatározza a működtetésre kötelezett jogi személyt is. A rendelkezés az ügyfelek eljárását könnyítő rendelkezéseket, valamint a nemzeti adattár vezetésére jogosult szerv eljárására vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A 65. §-hoz

Az Eütv. bővíti és pontosítja a halottvizsgálati szaktanácsadó tevékenységével kapcsolatos felhatalmazó rendelkezéséket (nyilvántartás, ügyeleti rendszer, díjak).
Az Eütv. kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazása a természetes gyógytényezőkkel kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó részletes szabályok megállapítására vonatkozik. A jogszabály ugyanakkor tartalmaz a gyógyhelyre, valamint a fürdő- és klímagyógyintézetekre is szabályozást. A gyógyhely, valamint a fürdő- és klímagyógyintézetek kapcsolódnak ugyan a természetes gyógytényezőhöz, de az Eütv. külön fogalmakként, külön alcímekben szabályozza a gyógyhelyet, valamint a fürdő- és klímagyógyintézeteket a természetes gyógytényezők mellett. Emiatt szükséges az Eütv.-ben pontosítani a 247. § (1) bekezdés z) pontjában foglalt felhatalmazó rendelkezést a gyógyhelyre, valamint a fürdő- és klímagyógyintézetekre vonatkozó utalás kiegészítésével.
Az Eütv. 247. § (3) bekezdés c) pontja szerint jelenleg miniszteri felhatalmazás áll rendelkezésre a közhasználatú fürdők létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályozásra.
A miniszteri rendeletben hatósági eljárási szabályok az Ákr. értelmében nem kerülhetnek bevezetésre. A közösségi használatra szánt használati melegvízzel és medencés fürdővizekkel érintkezésbe kerülő termékekre, anyagokra, technológiákra vonatkozó előírások jelenleg az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) találhatóak, annak ellenére, hogy a Korm. rendelet szerkezetébe ezek a rendelkezések nehezen illeszthetőek, tartalmuk szerint a közhasználatú fürdők létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok között lenne a helyük.
A jelenleg folyamatban lévő, az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, felülvizsgált európai uniós ivóvíz irányelv átültetési folyamatában a Korm. rendelet fürdővízzel érintkező anyagok szabályozására vonatkozó részének módosítása (a közfürdős szabályokhoz történő áthelyezése) szükségessé válik, abban való szerepeltetése a továbbiakban nem lehetséges, ezért létre kell hozni a közfürdők eljárási szabályait rögzítő kormányrendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó törvényi rendelkezést.
Az Alapvető Jogok Biztosa által tett ajánlásnak megfelelően a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak étkeztetésére vonatkozó szabályozást rendeleti szintre kell emelni. Az Eütv.-be illesztendő felhatalmazó rendelkezés megalkotásával lehetővé válik, hogy a belügyminiszter az emberi erőforrások minisztere és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak étkeztetésére vonatkozó rendeleti szintű szabályozást alkosson.
A módosításhoz kapcsolódó részletszabályok megalkothatósága érdekében a módosítás további felhatalmazó rendelkezéssel bővül.

A 66. §-hoz

Az egészségügyi tevékenység az Eütv. 110. § (1) bekezdése szerint önállóan vagy felügyelet mellett végezhető. Egészségügyi tevékenységet önállóan a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet.
Jelenleg a jogszabály bárki számára megismerhető adatként kezeli a működési nyilvántartási ciklus megújításának és lejártának időpontját, azaz az érvényes működési nyilvántartási ciklust. Így a betegek bármikor meggyőződhetnek arról, hogy az őket ellátó egészségügyi dolgozó rendelkezik-e érvényes működési nyilvántartással, azaz jogosult-e az egészségügyi tevékenység önálló gyakorlásához, rendelkezik-e a munkájához szükséges és megfelelő egészségügyi szakképesítéssel. Továbbá az egészségügyi intézmények is bármikor ellenőrizhetik, hogy az általuk foglalkoztatott egészségügyi dolgozó megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, rendelkezik-e a munkakör betöltéséhez szükséges egészségügyi szakképesítés tekintetében érvényes működési nyilvántartással. Egészségügyi tevékenységet ugyanakkor nemcsak az az egészségügyi dolgozó végez szabályozott körülmények között, aki érvényes működési nyilvántartással rendelkezik, hanem az a személy is, aki felügyelet mellett dolgozik. A felügyelet melletti tevékenységgyakorlás bejegyzésének szigorú, törvény által meghatározott szabályai vannak. Kizárólag a törvénynek minden tekintetben megfelelő felügyelet melletti munkavégzés kerül rögzítésre a működési nyilvántartásba.
Mivel a felügyelet melletti egészségügyi tevékenységgyakorlás is ellenőrzött formája az egészségügyi munkavégzésnek, így a betegbiztonság, a betegjogok magasabb szinten történő biztosítása érdekében szükséges, hogy bárki számára megismerhető adatként kezelje a törvény. Így mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltatók, mind a társhatóságok ellenőrizhetik a publikus keresőn, hogy az adott egészségügyi dolgozó - habár érvényes működési nyilvántartással nem rendelkezik - az egészségügyi tevékenységet jogosult felügyelet mellett ellátni. A rendelkezés meghatározza az egészségügyi dolgozó pontosan kinek a felügyelete alatt dolgozhat, ki az a személy, aki a felügyelt dolgozó munkájáért felelősséggel tartozik.
Az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet értesíteni szükséges arról, hogy az egészségügyi dolgozót végrehajtandó szabadságvesztésre, valamint az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltására ítélték függetlenül annak időtartalmáról. Szükséges nyilvántartásban tartani azokat a személyeket, akiket végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, függetlenül annak időtartamától.
A § további jogharmonizációs célú módosítást is tartalmaz.

A 67. §-hoz

Jogtechnikai módosítások. Hatályon kívül helyezésre kerül az Eütv. 137. § b) pontjában a "miniszteri rendeletben meghatározott" szövegrész, valamint a 247. § (2) bekezdés x) pontja és (3) bekezdés c) és l) pontja.

A 68. §-hoz

A javaslat megteremti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Nvt.) összhangját a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben korábban bevezetett értékesítési szigorításokkal. Hatályon kívül helyezi továbbá a rendelkezés az ún. "módosított hatású termék fogalmát, valamint az ezzel összefüggésben előírt kötelezettségeket tekintettel arra, hogy a jogalkotó végül az e körben forgalmazni kívánt - tipikusan "hevítéses" - termékeket a szigorúbb, "dohánytermék" kategóriába sorolta, és így a módosított hatású termék fogalma a továbbiakban nem alkalmazható.

A 69-70. §-okhoz

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) új definíciót honosított meg az Nvt.-ben: a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket.
A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék - az ízesítés és a nikotintartalom miatt - olyan, a nikotin rendszeres használatára rászokást, valamint a dohányzásra áttérést elősegítő termék, mely potenciális veszélyt jelenthet a gyermekek egészségére, erre figyelemmel szükséges megtiltani az ilyen termékek fogyasztását köznevelési intézményekben, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben.
A szabályozás szükséges mind az európai uniós jogi koherencia megteremtése, mind a társadalom egészségének a dohányzás káros hatásaival szembeni védelme érdekében.

A 71. §-hoz

A módosító rendelkezések alapján szükséges notifikációs záradék beillesztése.

A 72-73. §-okhoz

Az Fdvtv. új definíciót honosított meg az Nvt.-ben: a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket.
A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék - az ízesítés és a nikotintartalom miatt - olyan, a nikotin rendszeres használatára rászokást, valamint a dohányzásra áttérést elősegítő termék, mely potenciális veszélyt jelenthet a gyermekek egészségére, erre figyelemmel szükséges megtiltani az ilyen termékek fogyasztását köznevelési intézményekben, valamint gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben.
A szabályozás szükséges mind az európai uniós jogi koherencia megteremtése, mind a társadalom egészségének a dohányzás káros hatásaival szembeni védelme érdekében.

A 74. §-hoz

A javaslat a vonatkozó uniós rendeletekkel (a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: REACH rendelet) és a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: CLP rendelet) történő összhang biztosítása érdekében kiterjeszti az uniós rendeletekből átvett definíciók körét az anyag és a felhasználás tekintetében. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) eddigi fogalom meghatározásai felülvizsgálatra kerültek a REACH rendelet és a CLP rendelet alapján, az összhang megteremtése érdekében bizonyos fogalmak hatályon kívül helyezésre kerültek, mások a REACH rendelet és a CLP rendelet fogalommeghatározását fogják követni.
A javaslat egyrészről pontosítja az eredeti szöveget a veszélyes keverékek tekintetében, valamint elhagyja a termékek címkézésére és csomagolására vonatkozó - azaz a CLP rendelet közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseire történő - előírások, más jogszabály által előírt alkalmazhatóságát a nem veszélyes anyagok és keverékek esetében.
A CLP rendelet 45. cikke alapján történő méregközponti bejelentéseket a CLP rendelet hatálya alá tartozó termékek esetén kell megtenni, ezért a Kbtv. 8/A. §-ban meghatározott rendelkezéseket azon termékekre is ki kell terjeszteni, amelyek jelenleg nem tartoznak a Kbtv. hatálya alá, de a CLP rendelet által előírt rendelkezésnek meg kell felelniük.

A 75. §-hoz

Az új rendelkezés nem tartalmazza a veszélyes anyag bejelentésére vonatkozó előírásokat, ezáltal a módosítás hatályba lépésével a bejelentés csak a veszélyes keverékekre vonatkozik. A legalább évi egy tonna mennyiségben gyártott vagy importált anyagokról a REACH rendelet szerinti regisztráció keretében rendelkezésre állnak információk, továbbá az Egészségügyi Toxikológia Tájékoztató Szolgálatnál egyéb források is rendelkezésre állnak az akut mérgezéskor vagy annak várható kialakulása esetén, a mérgezést okozó anyag veszélyességére, a várható tünetekre és teendőkre vonatkozó információkról, ezért indokolt a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében hatályon kívül helyezni a veszélyes anyagok magyarországi bejelentését.
A javaslat a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében hatályon kívül helyezi a veszélyes anyagok magyarországi bejelentését.

A 76. §-hoz

A javaslat célja annak pontosítása, hogy a magyarországi forgalomba hozatalért felelős forgalmazó felelőssége a használati utasítás termékhez történő mellékelése, a használati utasítás elkészítéséért felelős szereplő kikötése nélkül.

A 77. §-hoz

Az átfogalmazással a javaslat célja a rendelkezés pontosítása és egyértelműsítése, különös tekintettel a veszélyazonosítást szolgáló feliratozás kiemelésével. A továbbadásra, forgalmazásra szánt veszélyes anyagok és veszélyes keverékek csomagolásáról és címkézéséről a CLP rendelet rendelkezik, így az ezekre vonatkozó kitétel elhagyható.

A 78. §-hoz

A javaslat a veszélyes anyagok magyarországi bejelentési kötelezettségének hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódik, ugyanakkor pontosítja a méregközpontba történő bejelentésekről adható tájékoztatás szabályait, a nyilvántartás megnevezését és az átadandó adatok körét, és megszűnteti a párhuzamos szabályozásokat.

A 79. §-hoz

A javaslat egyértelműsíti, hogy a saját felhasználásra előállított anyagokhoz és keverékekhez nem, csak a forgalomba hozott anyagokkal és keverékekkel végzett tevékenységhez szükséges biztonsági adatlap összhangban az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkének előírásaival.
A javaslat célja az 1907/2006/EK rendelet 31. cikk (4) bekezdésével való összhang biztosítása, tekintettel arra, hogy a REACH rendelet alapján a lakossági felhasználásra szánt veszélyes anyagokhoz és veszélyes keverékekhez nem szükséges minden esetben a biztonsági adatlap biztosítása, ha a biztonságos, az emberi egészség és a környezet védelmét lehetővé tevő információk rendelkezésre állnak. Erre tekintettel lehetővé kell tenni, hogy az ilyen termékekkel a foglalkozásszerű tevékenység is megkezdhető legyen a biztonsági adatlap nélkül. Ugyanakkor, a REACH rendelet alapján, kérésre a biztonsági adatlap továbbra is elérhető a foglalkozásszerű tevékenységet végzők számára.
A javaslat egyértelműsíti a változás-bejelentés megtételének feltételét, egyúttal az ellenőrzéseket elősegítendő, a nyilvántartás naprakészen tartása érdekében előírná a bejelentés aktualizálását a tevékenység megszűnése esetén.
Az elmúlt időszakban bekövetkezett adatmódosítások követése érdekében szükséges azon szereplők számára is előírni a bejelentési kötelezettséget, akiknél a korábban kiadott engedélyekben szereplő adatok már nem aktuálisak.

A 80-81. §-okhoz

Az elmúlt időszakok uniós ellenőrzési projektjeinek tapasztalatai alapján az uniós országokban a vámhatóságokkal történő együttműködés, és a vámhatóságok közvetlen részvétele az importált termékeknek a REACH rendelet szerinti kötelezettségek történő megfelelőségének ellenőrzésében jelentősen elősegítette a jogszabályi kötelezettségeknek nem megfelelő termékeknek a szabad forgalomba bocsájtást megelőző kiszűrését. Amennyiben a határon történő ellenőrzés nem történik meg, a forgalomba hozott termék detektálása és ellenőrzése nehezebben történhet meg, így a hazai és uniós termékekhez képest gyakoribb lehet a meg nem felelés. Az uniós tapasztalatok alapján hazai viszonylatban is indokolt egyértelműen lehetővé tenni, biztosítani a vámhatóság részvételét a REACH rendelet szerinti regisztrációs, engedélyezési és korlátozási kötelezettségek határon történő ellenőrzésében.
A tagállami kompetens hatóságoknak ötévente jelentést kell küldeniük a Bizottság számára az uniós rendeletek tagállami végrehajtásáról. Tekintettel arra, hogy a Kbtv. 32. §-a alapján a REACH és a CLP rendelet előírásainak ellenőrzésében több hatóság is közreműködik, és az ellenőrzésekkel kapcsolatban végrehajtási rendelet nem ad részletes iránymutatást, így elő kell írni ezen hatóságok számára az uniós rendeletekkel kapcsolatos ellenőrzésekről készült jelentéstételi kötelezettséget, a Bizottság számára továbbítandó részletes és pontos adatközlés érdekében.

A 82-83. §-okhoz

A REACH és a CLP rendeleten túl, az elmúlt 10 évben további uniós rendeletek is elfogadásra kerültek az EU-ban, amely rendeletek a kémiai terhelési bírságról szóló kormányrendeletben nevesítésre is kerültek, mint amelyek megsértése esetén a bírság kiszabható. Így indokolatlan és ellentmondásos, hogy a Kbtv.-ben a kémiai terhelési bírság alkalmazhatóságára vonatkozó rendelkezés a legmagasabb szintű jogszabályok, azaz az uniós rendeletek körét csak a REACH-re és a CLP-re szűkítse.

A 84. §-hoz

A javaslat célja, hogy iránymutatást nyújtson a kötelezettek számára a kötelezettség teljesítéséhez szükséges információk elérhetőségéről.

A 85. §-hoz

A hatályon kívül helyezési javaslatok részben annak eredményei, hogy a REACH és a CLP rendeletek közvetlenül hatályosak és alkalmazandók, így több rendelkezés feleslegessé vált, vagy nem koherens a rendeletekkel, vagy párhuzamos szabályozást valósít meg, vagy aktualitását vesztette. A javaslatok másik része a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését célozza, azáltal, hogy hatályon kívül helyezi a veszélyes anyagok magyarországi bejelentését.

A 86. §-hoz

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) módosítása a versenyengedély tartalmának a versenyző anyja nevével történő kiegészítését tartalmazza a versenyzői adatok validitásának teljeskörűsége és a versenyző egyértelmű azonosíthatósága érdekében.

A 87. §-hoz

A módosítás eredményeképpen az Stv. kiegészül a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott szabályzata (a továbbiakban: HUNADO Szabályzat) kötelező hatályának meghatározásával, amelyben a szervezeti és személyi hatály megállapításán túl rögzítésre kerül a másodfokú doppingbizottsági feladatokat ellátó Sport Állandó Választottbíróság is. A HUNADO Szabályzat kötelező jellege sportszervezettel jogviszonyban álló sportolókra vonatkozik, ezáltal amíg a sportoló rajt- vagy versenyengedéllyel nem rendelkezik, a sportszövetség által kiírt versenyen, versenyrendszerben nem vesz részt és megfelel a Rendeletben foglalt további feltételeknek, úgy versenyzőnek nem minősülő sportolónak kell tekinteni, és a HUNADO Szabályzat versenyzőnek nem minősülő sportolókra irányadó rendelkezésekeit kell alkalmazni.

A 88. §-hoz

A szakszövetség által a sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - kötelezően megalkotandó doppingszabályzatot érintő módosítással összefüggésben szükséges kiemelni, hogy ezen szervezetek a WADA Szabályzatot aláíró nemzetközi sportági szövetségük doppingellenes szabályainak, programjainak elfogadása révén, közvetetten válnak kötelezetté a doppingellenes feladatok megvalósításban. Az Stv. módosítás által így jogszabályi szinten kerül deklarálásra - a szakszövetség doppingszabályzatának megalkotása keretében - a nemzeti doppingellenes szervezet Rendeletben meghatározott szabályzatának elfogadása.

A 89-90. §-okhoz

A rendelkezések a nemzetközi sportszövetségként nyilvántartásba vehető szervezetek körének egyértelmű meghatározása mellett megfelelően végigvezetik az eredeti, illetve a jogutódlásos alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelendő, illetve szándéknyilatkozat esetén a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül megküldendő dokumentumok körét.

A 91. §-hoz

A 2021. évi WADA Szabályzat alapelvi szinten rögzíti az intézményi függetlenség követelményét, amely szerint a doppingeljárás során a dopping fellebbviteli bizottság szervezetileg teljesen függetlenül működük az első fokon eljáró doppingbizottságtól. Az intézményi függetlenség biztosítása érdekében a dopping fellebbviteli bizottság a Sport Állandó Választottbíróság keretei között működik. Ez a szervezeti elkülönülés további garanciákat biztosít a tisztességes és pártatlan doppingeljárás lefolytatásához is.

A 92. §-hoz

A felhatalmazó rendelkezés módosítására a Rendeletben szabályozott tárgykörrel való összhang megteremtése érdekében kerül sor.

A 93. §-hoz

E § rendelkezik a melléklet módosításáról. Ingyenes vagyonkezelői kijelölést tartalmaz az Illovszky Rudolf Stadion és a kapcsolódó labdarúgó infrastruktúra működtetésével összefüggő kormányzati intézkedésekről szóló 2012/2020. (XII. 24.) Korm. határozat 3. pontjának végrehajtása érdekében.

A 94. §-hoz

Szövegcserés rendelkezéseket tartalmaz.

A 95. §-hoz

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A 96. §-hoz

Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összefüggő jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz.

A 97. §-hoz

Az 536/2014/EU rendelet közvetlen hatállyal szabályozza az engedélyezési eljárások menetét. Az Egészségügyi Tudományos Tanács Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottsága maga is hozzáféréssel fog rendelkezni az EU-s portálhoz, közvetlenül fog tudni kommunikálni a kérelmezővel, véleménye pedig az 536/2014/EU rendeletben foglaltak szerint fogja kötni az engedélyező hatóságot. Erre figyelemmel mind a kirendelés, mind a szakhatósági státuszból adódó, az ügyféllel való közvetlen kommunikáció tilalma felesleges lépéseket teremtene, egyúttal az 536/2014/EU rendelettel nem összeegyeztethető.

A 98-99. §-okhoz

Jogharmonizációs célú módosítás.

A 100. §-hoz

A § hatályos normaszöveget pontosító, de annak lényegi tartalmát meg nem változtató módon rögzíti, hogy gyógyszer-nagykereskedelmi engedély jogosultja a lakosság számára közvetlenül nem értékesíthet, forgalmazhat, illetve szállíthat ki gyógyszert.

A 101. §-hoz

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek külső csomagolásán elhelyezendő biztonsági elemekre vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2016/161 rendelet szabályozza az egyes gyógyszerek legális és biztonságos forgalmazásának ellenőrizhető nyomon követhetőségét szolgáló, a gyógyszerek csomagolásán feltüntetett biztonsági elemekre vonatkozó információk tárolására szolgáló adattároló rendszer felépítését, mely a tagállamok egyedi döntésétől függően nemzeti vagy nemzetek fölötti adattár lehet. Magyarország a saját, nemzeti adattár létrehozását választotta, így a szabályozás egyértelműsíti, hogy Magyarország saját, nemzeti adattárral rendelkezik, emellett meghatározza a működtetésre kötelezett jogi személyt is. A rendelkezés az ügyfelek eljárását könnyítő rendelkezéseket, valamint a nemzeti adattár vezetésére jogosult szerv eljárására vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A 102. §-hoz

A módosítás célja egy gyógyszer betegszintű kivonása esetén a beteg gyógyszerköltsége visszatérítésének lehetővé tétele.

A 103. §-hoz

Az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet szerinti eljárások munkaterhe jelentősen függ attól, hogy az adott tagállam milyen pozícióban (jelentéskészítő vagy érintett tagállam) vesz részt a gyógyszerértékelési eljárásban, emiatt a törvényjavaslat a Gytv. 1. mellékletében a jelentéskészítői pozíció esetére kiegészítő díjakat állapítja meg.

A 104. §-hoz

A módosítás szerint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezési eljárásaiban az eljárást felfüggesztheti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

A 105. §-hoz

Jogharmonizációs célú módosítás.

A 106. §-hoz

Az 536/2014/EU rendelet kötelező alkalmazásának megkezdése a folyamatban lévő eljárásokat nem érinti, azokra a jelenleg hatályos szabályok vonatkoznak.

A 107. §-hoz

Jogharmonizációs célú, technikai jellegű módosítás.

A 108. §-hoz

E § módosítja a Gytv. mellékletét az 536/2014/EU rendelet szerinti eljárások díjtételeinek meghatározása érdekében.

A 109. §-hoz

A 2018. év során a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) kiegészült a gyógyszerhamisítás tényállással mely szerint azok a gyógyszerek, amelyek esetében a gyártás és a forgalmazás csatornái, azaz az eredet nem azonosítható, hamis gyógyszernek minősülnek. A § a Btk. fogalomhasználatával hozza összhangba a Gytv.-ben szereplő fogalmat.
A hatályos szabályozás az ügyintézési határidő a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti számítási szabályaira is figyelemmel, az ott megállapított általános ügyintési határidőnél hosszabb időtartamban állapította meg a Gytv. szerinti egyes eljárások határidejét. Indokolt, hogy a törvény az Ákr. szerinti, a teljes eljárásban irányadó határidőnél rövidebb ügyintézési határidőt ne állapítson meg.
A § az 536/2014/EU rendelettel összefüggő jogharmonizációs módosítást is tartalmaz.
A biztonságos és ellenőrzött használat érdekében egyes centrálisan engedélyezett gyógyszerek forgalomba hozatala engedélyezésének feltétele az ellenőrzött elosztás. A § megteremti ennek nemzeti jogi alapját. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó egyes, uniós jogi alapokon nyugvó hatósági ellenőrzések során egyes esetekben szükséges ellenőrzési jelentés készítése. Ezen jogintézmény alapját a Gytv.-ben szükséges rögzíteni.
Az indikáción túli gyógyszeralkalmazási engedélyek közlésének már a gyakorlatban alkalmazott módját szükséges törvényben szabályozni, tekintettel arra, hogy nem a kérelmező orvos, hanem az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltatóval kerül közlésre a határozat, amely speciális eljárási szabálynak minősül.
A § tartalmazza továbbá azon szabályokat, amelyeknek köszönhetően a kiterjesztésre kerülhet a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből történő gyógyszeralkalmazás a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek indikáció bővítésének eseteire is.
A rendelkezést szükséges kiterjeszteni a Gytv. felhatalmazása alapján kiadott rendeleteken alapuló hatósági ügyekre is.

A 110. §-hoz

A § egyrészt egy feleslegessé váló szövegrész elhagyására tesz javaslatot, figyelemmel arra, hogy a nem kereskedelmi vizsgálatok fogalma az eddigi kormányrendeleti szintről a Gytv.-be kerül, másrészt jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz.

A 111. §-hoz

A § szerint a támogatásvolumen-szerződések szabályainak a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben (a továbbiakban: Gyftv.) történő pontosításával a korábbiaknál is egyszerűbben és hatékonyabban kerülhessen sor a tételes finanszírozási támogatási rendszer keretében a pénzvisszafizetésen alapuló támogatásvolumenszerződések megkötésére. A módosítás révén új hatóanyag befogadása esetén a tételes elszámolású hatóanyagoknál is egyértelművé válik, hogy annak támogatásba befogadására csak támogatásvolumen-szerződés megkötése esetén van lehetőség.

A 112. §-hoz

A Gytv. homeopátiás gyógyszereket érintő változása következtében a Gyftv. 11/B. § (3) bekezdésében szereplő előírást szükséges kiterjeszteni az indikációval nem rendelkező homeopátiás készítményekre is, tekintettel arra, hogy ezen készítmények betegtájékoztatóval nem rendelkeznek.

A 113. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy valamennyi, a gyógyszerekre, tápszerekre, gyógyászati segédeszközökre vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, kommunikáció ismertetésnek minősül.

A 114. §-hoz

A módosítás célja kifejezett tilalom megfogalmazása annak érdekében, hogy a rendelésre jogosult szakemberek ne kerülhessenek pénzügyi ellentételezésért bevonásra az ismertetési tevékenységet folytatók kereskedelmi gyakorlatának kialakításába, formálásába, amely tilalom alól értelemszerűen a tudományos tevékenység kivételt képez.

A 115. §-hoz

Általános tilalomként rögzíti a §, hogy a rendelésre jogosultak részére ajándék, anyagi előny, természetbeni juttatás kizárólag a kereskedelmi gyakorlat keretében és csak akkor adható, ha az összefügg az egészségügyi tevékenységgel és csekély értékű, továbbá, hogy szakmai, tudományos munka, ellenszolgáltatás nélküli pénzbeli juttatás az egészségügyi szakembereknek nem adható.
A módosítással egyértelművé válik, hogy valamennyi, az ismertetési tevékenységet célzó szervezett szakmai rendezvény bejelentési kötelezettség alá esik.

A 116. §-hoz

A gyermekkorúakra vonatkozó reklámozási tilalom eltérő értelmezése miatt szükséges a korlátozás egyértelmű meghatározása.
A Gyftv. 6. §-ban foglalt alapelvi szabályai szerint a gyógyszer felhasználásának ösztönzése e törvényben foglaltak kivételével tilos, ezért a § a felsorolt, a gyógyszerhasználatot ösztönző tevékenységek, valamint adatgyűjtő tevékenységek kifejezett tiltásáról rendelkezik.

A 117. §-hoz

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2021. január 1-jei hatálybalépését követően annak 9. § (2) bekezdésében foglalt konjunktív feltételek következtében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv első alkalommal kizárólag figyelmeztetés jogkövetkezmény alkalmazásáról dönthet abban az esetben, ha a nyilvántartásba a hatósági eljárás megindításának napját megelőző egy éven belül az ügyfél vonatkozásában közigazgatási szankciót megállapító döntést nem jegyeztek be. A Gyftv. ismertetésre és fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó egyes rendelkezései megsértése esetén - azok kiemelt jellegére figyelemmel -szükséges azonban a figyelmeztetés lehetőségének kizárása.

A 118. §-hoz

A gyógyszerészeti hatósági tevékenység gyakran olyan komplex, szakmailag és ténybeli szempontból bonyolult összefüggések feltárását teszi szükségessé, amelynek időigénye nagy, ugyanakkor biztosítani kell az eljárások befejezéséhez fűződő érdeket is. A módosító javaslat ezért egyrészt további részletszabályokat állapít meg a tényállás tisztázása kapcsán, másrészt garanciák beiktatása mellett lehetővé teszi az ügyintézési határidő megemelését.

A 119. §-hoz

A személyre szabott terápia megjelenése változásokat hozott az eddig alkalmazott kezelési módszerekben, elsősorban az onkológia területén. A kezelés ma már az egyéni különbségek mögött álló genetikai eltérések jobb
megértésén alapul, amely módosította az egyes kezelési lehetőségeket és lehetővé tette a személyre szabott terápia alkalmazását. Egyes gyógyszerek alkalmazásának feltétele bizonyos genetikai tulajdonságok megléte, amelyet diagnosztikai vizsgálattal kell igazolni. A § egy új típusú támogatásvolumen-szerződési forma bevezetését irányozza elő. Az ebből származó bevétel fedezetet nyújthat a célzott terápiák alkalmazásához szükséges precíziós vizsgálatok elvégzéséhez.
A módosítás a Gyftv. 75. §-ának szabályaival függ össze. Az új rendelkezések révén új hatóanyag befogadása esetén a tételes elszámolású hatóanyagoknál is egyértelművé válik, hogy annak támogatásba befogadására csak támogatásvolumen-szerződés megkötése esetén van lehetőség.

A 120. §-hoz

Egy gyógyszer támogatásba történő befogadása jelenleg akkor történhet meg, ha az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államokban forgalomban lévő ugyanazon hatóanyagú készítmény termelői árához viszonyított termelői ára a legalacsonyabb. Jelen módosítás a fenti tagállamokban ténylegesen forgalomban lévő három legalacsonyabb termelői áru ugyanazon vagy azonos hatóanyagú gyógyszer árának számtani átlagát veszi alapul, amely magasabb, mint a legalacsonyabb ár. Az egészségbiztosító a költségvetési keretek betarthatósága miatt a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyszerekre támogatásvolumen-szerződést köthet. A fenti publikus árszint emelkedéséből adódó támogatáskiáramlás-többletet a támogatásvolumen-szerződés keretében kompenzálja.

A 121. §-hoz

A betegellátás érdekében indokolt az összeg 100 millió Ft-ra történő emelése, továbbá az egészségbiztosító megfelelő döntésének meghozatalához javasolt az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásának előírása.

A 122. §-hoz

A módosítás célja az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti, közvetlen hatályú értelmező rendelkezésre való utalás átvezetése.

A 123. §-hoz

A gyógyszertárak működtetéséhez a Gyftv. többszintű engedélyezési folyamatot ír elő, amelyek a jogalkalmazás során egymásra épülő, egymást követő eljárások lefolytatását igényli (létesítési engedély, személyi jog engedély, működési engedély). Ezen eljárások a gyógyszertárak működésének, ezáltal a lakosság gyógyszerellátásának biztosítását szolgálják, így alapvető egészségpolitikai cél az eljárások mielőbbi lezárása. Az Ákr. hatályos rendelkezései alapján törvényi felhatalmazás szükséges ahhoz, hogy az eljárás felfüggesztésre kerüljön abban az esetben, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.

A 124. §-hoz

A § közforgalmú gyógyszertár létesítésére kiírandó pályázat szabályait pontosítja. A 125. §-hoz
A Gyftv. 49/A. § (1) bekezdése szerint a közforgalmú gyógyszertár létesítésére országos pályázatot az adott településre ír ki a hatóság. A településen belül bármely ingatlanra alapozva beadható a pályázat. A település területén nyilvánvalóan van olyan ingatlan, amelyik a távolság kritériumnak megfelel, de ennek vizsgálatára csak a gyógyszertár konkrét megvalósítását követően, de legalábbis a pályázati anyag benyújtását követően van lehetőség. Ezért javasolt ezt a szabályt elhagyni a pályázat kiírásának feltételei közül. A távolságadatokkal kapcsolatos eltérő gyakorlat egységesítése érdekében indokolt a távolság földmérői hivatalos igazolásának előírása már a létesítési engedélyezési eljárásban.

A 126. §-hoz

A gyógyszertár működtetőjének kötelezettsége a működési engedélyben meghatározott szolgálati rend betartása, attól eltérni csak a Gyftv. által meghatározott esetekben lehet a működtető előzetes bejelentése vagy kérelme alapján. Az előre nem tervezhető események bekövetkezésekor a szolgálati rendtől eltérést illetve a gyógyszertár működtetésének ellehetetlenülését a működtető az esemény jellegéből következően csak utólag tudja a hatóság felé jelezni. A hatóság döntése az ügyféllel történő közléssel válik véglegessé, tehát ettől az időponttól tekinthető jogszerűnek a zárva tartás.

A 127. §-hoz

Az áthelyezési engedély jelenleg elvi engedélyként funkcionál, azonban indokolt a rendszerből történő kivezetése a hosszú időn - egy éven - keresztül tartó függő helyzet kiküszöbölése érdekében. Ez esetben az előre tervezhető okból (pl. bérleti szerződés megszűnése, kedvezőbb ingatlan vásárlása) történő áthelyezésnél a működtető a többi gyógyszertártól való távolság figyelembe vételével tud másik ingatlanra használati jogosultságot szerezni, amit a hatóság a működési engedély módosítása körében vizsgál és engedélyez. A folyamatos működés biztosítása érdekében lehetőség van egy előre meghatározott nap rögzítésére is, amelytől kezdődően a módosítás és az áthelyezés hatályba lép, így a hatósággal történő együttműködéssel egy eljárásban, rövid időn belül megoldható a gyógyszertár áthelyezése. A módosítás erre figyelemmel bürokráciacsökkentési célokat is szolgál.

A 128. §-hoz

A nyilvántartások adattartalmának bővítése szükséges figyelemmel arra, hogy a módosításban szereplő adatok is megjelennek, releváns szereppel bírnak a hatóság döntéseiben, a hatóság ellenőrzési tevékenysége szempontjából a nyilvántartási jogkör megalapozását szolgálja.

A 129. §-hoz

A rendelkezés az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény általános kapcsolattartásai szabályaitól kíván speciális eltérést megvalósítani annak érdekében, hogy a rendelkezésben megjelölt ügytípusokban természetes személy ügyfél esetében is elektronikus kapcsolattartás legyen a főszabály.

A 130. §-hoz

Az egészségügyi veszélyhelyzet idején a rendezvények átkerültek az online térbe, ezért szükséges a Gyftv. szabályait a megváltozott helyzethez igazítani.
Szükséges a kapcsolódó fogalmak és egyéb rendelkezések pontosítása, a jogalkalmazás egységesítése érdekében, ennek keretében a kereskedelmi gyakorlat kapcsán szükséges egyértelműsíteni, hogy abba beletartozik a szakemberekkel történő minden kommunikáció, így a szakmai, tudományos tartalmú kommunikáció, ami csak szabályozott keretek között, ellenőrizhető módon valósulhat meg.
A betegtámogató programokra vonatkozóan minimálisan általános tilalmak megfogalmazása szükséges.
A Gyftv. 2021. január 1-jén hatályba lépett, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényben foglaltaknál hosszabb elévülési időt megállapító módosítása csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervre tartalmaz utalást, azonban a jogalkotói szándék arra irányult, hogy a Gyftv. alapján egészségügyi államigazgatási szerv hatáskörben alkalmazandó szankciókra is kiterjedjen, erre figyelemmel indokolt a normaszöveg módosítása.

A 131. §-hoz

Az egészségügyi felsőoktatási intézmények folyamatban lévő átalakulása indokolja a szabályozás pontosítását.

A 132-133. §-okhoz

A járványügyi intézkedésekkel összefüggésben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) a gazdálkodó szervezetek részére széles körű tájékoztatást adott azon kormányzati intézkedésekről, amelyek valamilyen módon kompenzációt, támogatást vagy hitellehetőséget nyújtottak a gazdasági károk enyhítése céljából. Ugyanakkor ezen tájékoztatást az MKIK a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem tudja közvetlenül megtenni az egyéni vállalkozók felé, mivel a 4 természetes azonosító adatok közül a születési nevet nem ismeri. Így ezen tájékoztatás során nem tudja az ügyfél- vagy cégkaput használni. Jelen módosítást ezen a helyzeten változtat azáltal, hogy a gazdasági kamara, mint szakmai kamara számára a születési név, mint adat is elérhetővé válik, így a gazdasági kamara rendelkezik a 4 természetes azonosító adattal, és közvetlenül tud tájékoztatást küldeni az egyéni vállalkozók irányába.
A módosítás tartalmaz továbbá pontosító rendelkezést az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény fogalomhasználatának egységesítésére.

A 134. §-hoz

Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások lefolytatásának a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól a Pénzügyminisztérium hatáskörébe telepítése érdekében módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt. A javaslat a törvényi szabályozások közötti összhang megteremtése érdekében módosítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt.

A 135. §-hoz

Kulturális hatásokat befogadó és továbbadó központként Budapest világörökségi helyszínei - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út - kiemelkedő példái a közép-európai történelmi városfejlődésnek. A város őrzi az egykori Pest, Buda és Óbuda településeinek szerkezeti sajátosságait a Budai Várnegyed, középkori és jellegzetes barokk stílusával, valamint a határozottan elkülönülő, gyűrűs-sugaras szerkezetű Pest nagy kiterjedésű, jelentős középületekkel tarkított és egyedülállóan egységes, historizáló és szecessziós építészetével. Mindemellett az Andrássy út ("a Sugárút") és környezetének (Hősök tere, Városliget, a történeti belváros negyedei és középületei) városépítészeti együttese az urbanisztikai elveket magas szakmai és építészeti-művészeti színvonalon testesíti meg, tükrözve a 19. század második felében elterjedt városfejlesztési törekvéseket. Mint a történelmi települési táj része, a Duna két partjának festői látványa egyedülálló példája az emberi társadalom és a változatos morfológiai adottságokkal bíró természeti környezet közötti harmonikus kölcsönhatásnak. A helyszín értékőrző és fenntartható mértékű használata ezen kiemelkedő egyetemes érték megőrzését, a helyszín hitelességét és integritását biztosítja. A rendelkezésben meghatározott esetekben a magyar államot elővásárlási jog illeti meg, amely biztosítja a lehetőségét, hogy az érintett épületek közérdeknek megfelelő módon, magas építészeti minőségben, hiteles és a világörökségi helyszínhez méltó módon újulhassanak meg, biztosítva a kulturális és történeti nemzeti értékek, valamint a kiemelkedő egyetemes érték megőrzését.

A 136-139. §-okhoz

A felsőoktatási intézmények működési szerkezetének átalakítása miatt szükséges a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) egyes szabályainak pontosítása.

A 140. §-hoz

A kollektív szerződés megszűnhet: felmondással, határozott időre kötött kollektív szerződés a határozott idő lejártával, illetve hatályát veszti a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 281. §-ában szabályozott esetekben [pl.: a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy a szakszervezet (szakszervezeti szövetség) jogutód nélküli megszűnése esetén]. A kollektív szerződés felmondására a felek részéről három hónapos felmondási idővel, leghamarabb a kollektív szerződés megkötésétől számított hat hónap elteltével kerülhet sor [Mt. 280. § (1) és (2) bekezdése].
A munkaidőkeret lezárása esetén a munkáltató elszámol a keret tartama alatt elrendelt munkaidővel és a rendes munkaidőt meghaladó munkaórákkal.
A javaslat az Mt. 94. § (4) bekezdése kimondja, hogy a kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti, azaz a módosítással a kollektív szerződés megszűnését követően három hónap múlva a munkaidőkeret le kell zárni, és a feleknek az Mt. 95. §-a alapján el kell számolni. A feleknek tehát a felmondási időt is figyelembe véve hat hónap áll rendelkezésére arra, hogy a munkaidőkeretet megfelelően lezárják.

A 141-142. §-okhoz

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására irányuló javaslat egyértelműsíti és a szabálysértési szabályozás céljával összhangban azonos fogalomhasználat mellett pontosítja a méltányossági jogkör gyakorlásának szabályait. A méltányossági jogkör gyakorlásának fogalma magában foglalja a szabálysértési hatóság határozatában vagy a bíróság végzésében az elkövetővel szemben alkalmazott joghátránnyal szemben benyújtott méltányossági kérelem elbírálását, függetlenül attól, hogy a büntetés kiszabására önállóan, vagy a büntetés kiszabása mellett alkalmazott intézkedéssel egyidejűleg került sor.

A 143. §-hoz

A módosítást annak hatálybalépését követően kezdődő munkaidőkeret és elszámolási időszak tekintetében kell alkalmazni. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy az Mt. 94. § (4) bekezdését a 2019. január 1-jét követően kötött - folyamatban lévő legfeljebb harminchat hónap tartamú munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot szabályozó - kollektív szerződés megszűnése esetén is alkalmazni kell. Ennek megfelelően az elrendelt munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alapján történő foglalkoztatás tekintetében a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónap lejártakor a munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot le kell zárni és a feleknek el kell számolni.

A 144. §-hoz

Az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendeletben szereplő fogalom átvezetése. Jogharmonizációs célú módosítás.

A 145-147. §-okhoz

Az elektronikus cigaretta és a kapcsolódó termékek kiskereskedelmének koncesszióköteles dohányboltokra történő korlátozásával összefüggésben az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy teremtse meg a vállalkozáshoz való jog korlátozásával érintettek megfelelő kompenzációjának törvényi szabályait. Az Fdvtv. módosítása erre figyelemmel az érintett kiskereskedők anyagi kompenzációjának a törvényi kereteit (a jogosultak körének, valamint a kompenzáció mértékének meghatározása, a döntéshozó kijelölése) teremti meg.
Figyelemmel arra, hogy az irányadó külön jogszabály értelmében a cigaretta és cigarettadohány 2022. január 1-től már csak ún. egységes, márkajelzés nélküli csomagolásban kerülhet forgalomba Magyarországon, indokolt kizárólag a dohánybolton belül, kizárólag egy évre egy olyan képi megjelenítési lehetőség biztosítása, amellyel mind a fogyasztók, mind a dohánytermék-kiskereskedők tájékozódását segíteni lehet. A képi megjelenítés lényegében a dohányterméknek az egységes csomagolás bevezetését megelőző "fényképének" kihelyezését jelenti a polcon (közvetlenül az adott dohánytermék értékesítési csatornája előtt) a dohánytermék méretével megegyező méretben azzal, hogy a képen a kombinált egészségvédő figyelmeztetést a megfelelő (65%-os) méretben fel kell tüntetni.
Az Fdvtv. 10/C. §-ának címzettje a részvénytársaság, illetve - 2021. október 1-jétől - az illetékes hatóság, az Fdvtv. kapcsolódó 16/A. §-ának pontosítása szükséges, a dohánytermék-kiskereskedőkre vonatkozó részek elhagyásával.

A 148. §-hoz

A módosítás pontosítja a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) azon rendelkezéseit, amelyek a közbeszerzésekért felelős miniszter részéről az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben tárolt adatok más hatóságok részére történő átadásának lehetőségét szabályozzák. A Kbt. alapvető megközelítése továbbra is az, hogy elsődlegesen az ajánlatkérő biztosít hozzáférést az arra jogosultaknak a közbeszerzési eljárások adataihoz (így különösen az ellenőrző szervek vagy a közbeszerzési jogorvoslatok során eljáró szervek számára az ajánlatkérő biztosít hozzáférést az eljárás iratanyagához). Az elmúlt időszakban azonban több alkalommal felmerült, hogy bizonyos eljárásokban az eljárás érdekét az szolgálja, ha az arra törvény alapján feljogosított hatóságok az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer üzemeltetőjétől kérik meghatározott adatok kiadását. Az előbbiek mellett a módosítás indoka, hogy a közbeszerzésért felelős szervek és a versenyhatóságok szorosabb együttműködését az újabb európai uniós ajánlások is alátámasztják, amely cél hazai megvalósításához jelen módosítás is hozzájárul.

A 149. §-hoz

A módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. Mivel a Kbt. 62. § (1) bekezdés l) pontjában a kizáró ok a két évnél nem régebben véglegessé vált döntésekhez kapcsolódik, így egy átmeneti időszakban a közzétett és kizáró okot jelentő döntések alapja még a 2021. március 1. napja előtt hatályos szabályozás, amely központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést nevesít jogkövetkezményként.

A 150. §-hoz

Az Európai Parlament és a Tanács 2019. június 20. napján elfogadta a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló 2009/33/EK irányelv módosításáról szóló 2019/1161/EU irányelvet, melyre tekintettel szükséges a Kbt. 201. § (1) bekezdését egy új l) ponttal kiegészíteni. Az irányelv kapcsán a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzését speciálisan szabályozó kormányrendelet útján valósítható meg. Ez a Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazó rendelkezésén alapul [Kbt. 198. § (1) bekezdés 13. pontja], ezért szükséges a Kbt.-ben is a jogharmonizációs záradék kiegészítése.

A 151. §-hoz

A Kbt. 9. § (11) bekezdését érintő módosítás annak megfelelően igazítja ki a szabály alanyi hatályát, hogy annak alkalmazása nem az ajánlatkérői minőség jogalapjától, hanem a beszerzés sajátos jellegétől függ. A Kbt. 62. § (1) bekezdését érintő pontosítás arra tekintettel szükséges, hogy a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény új szankciórendszere egységes megnevezésű pénzügyi kötelezettséggel járó jogkövetkezményt rendel valamennyi jogszabálysértés esetére, így a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezés helyett munkaügyi bírság kiszabását teszi kötelezővé a harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása esetén is.
A javaslat jogtechnikai pontosítást is tartalmaz.

A 152. §-hoz

Az egészségügyi felsőoktatási intézmények folyamatban lévő átalakulása indokolja a szabályozás pontosítását.

A 153-159. §-okhoz

A 160-164. §-okhoz

A Széchenyi István Egyetem közfeladatainak ellátása kapcsán az Egyetem és a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatás kiegészítése szükséges. A Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába kerül a RÁBA Járműipari Holding Nyrt. állami tulajdonú 20%-os részesedése, valamint a GYŐR-PÉR REPÜLŐTÉR Kft. állami tulajdonú 15,25%-os részesedése. Az ingyenes vagyonjuttatással érintett két győri ingatlan az Innovációs Parkhoz kapcsolódó terület. Az ÉDUVIZIG lemond a vagyonkezelői jogáról, azzal, hogy a Győr, Kiskút liget 1. sz. alatti Védelmi Központ fejlesztéséig az ingatlanban marad. Ennek érdekében az ingyenes használati jog és a felek közötti megállapodás megkötésének jogszabályi rögzítése szükséges.

A 165. §-hoz

A KEKVA tv. rendelkezéseivel összhangban az Universitas Miskolcinensis Alapítvánnyal kapcsolatos intézkedések során az állam képviseletében eljáró miniszter megjelölésének módosítása szükséges.

A 166. §-hoz

A javaslat határidő-módosításokat tartalmaz a következők szerint:
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 61. § (2) bekezdése jelenleg azt rögzíti, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya azon tagja, akinek a hivatásos szolgálati jogviszonya a veszélyhelyzet ideje alatt - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 82. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően - a Hszt.-ben meghatározott képzési és vizsgakötelezettség teljesítésének önhibából történő elmulasztása ellenére nem szűnt meg a törvény erejénél fogva, a képzési és vizsgakötelezettségét 2021. június 30-ig teljesítheti. A vizsgakötelezettségek maradéktalan teljesíthetősége érdekében indokolt e határidő 2021. december 31-ig történő elhalasztása.
A COVID-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. május 14-én C 924/19. PPU. és C 925/19. PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre. A járvány elleni sikeres védekezés elősegítése érdekében a bevezetett szabályozást továbbra is indokolt fenntartani 2021. december 31-ig.

A 167-178. §-okhoz

A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges
- a Színház- és Filmművészetért Alapítványról, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány és a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi LXXII. törvény;
- a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról és a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XCIII. törvény;
- az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja.

A 179. §-hoz

A módosítás arról rendelkezik, hogy nem lép hatályba a Kbt-t módosító azon rendelkezés, amely alapján a szerződések, illetve szerződés teljesítésére vonatkozó adatok közzététele kapcsán keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén kormányrendelet speciális szabályokat határoz meg.

A 180-188. §-okhoz

A KEKVA tv. hatálybalépésre tekintettel szükséges az egyes közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvények KEKVA tv. szabályozásával párhuzamos rendelkezéseinek deregulációja, emellett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem közfeladatainak ellátása és versenyképességének növelése kapcsán a vagyonjuttatás körének kiegészítése szükséges, ezért a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény 3. melléklete is módosul.

A 189. §-hoz

A COVID-19 okozta járványhelyzetben kiemelkedő fertőzésveszélyt jelentenek az ország határain kívülről, ellenőrizetlen körülmények között érkezők. A tranzitzóna alkalmasnak bizonyult arra, hogy meggátolja a fertőzés terjedését, azáltal, hogy onnan Magyarország területére nem lehetett belépni. Az EU Bíróság 2020. május 14-én C 924/19. PPU. és C 925/19. PPU. számú ügyekben hozott ítélete alapján a tranzitzóna kiürítése vált szükségessé. A járvány elterjedésének további akadályozása érdekében egy új eljárásrend került bevezetésre. A járvány elleni sikeres védekezés elősegítése érdekében a bevezetett szabályozást továbbra is indokolt fenntartani 2021. december 31-ig.

A 190. §-hoz

A KEKVA tv. sajátos szabályokat tartalmaz az egészségügyi közfeladatot is ellátó felsőoktatási intézményekre és az egyetem részeként működő klinikai központokra. E rendelkezések azonban részben pontosításra, részben differenciáltabb szabályozásra szorulnak. Az Nftv. szerint a felsőoktatási intézmény gazdasági, pénzügyi tevékenységéért és a vagyongazdálkodásért a kancellár felel. Ez a felelősség jelenik meg a módosítással a KEKVA tv.-ben, meghatározva azt, hogy az irányító feladatokat el nem látó klinikai központnál ez egészségügyi szolgáltatás megszervezéséért felelős, de munkáltatói jogkört is gyakorló elnök a bérgazdálkodást érintő kérdésekben csak a kancellár egyetértésével hozhat döntést.
Az irányító feladatokat ellátó klinikai központok esetében az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv gyakorol bizonyos irányítói, illetve munkáltatói jogokat. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a munkáltatói jogok az egészségügyi szolgálati jogviszony tekintetében illetik meg az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervet, a felsőoktatási intézményben további munkavégzésre irányuló jogviszony, az oktatói vagy tudományos munkakörben való foglalkoztatás tekintetében nem. A kinevezés és felmentés, illetve egyéb munkáltatói jogok tekintetében differenciáltan rendezi továbbá a módosítás a munkáltatói jog tartalmát, megosztva azt a klinikai központ vezetője és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv között. A módosítás azonban nem érinti a klinikai központ vezetőjének kinevezését és felmentését szabályozó hatályos rendelkezéseket.

A 191. §-hoz

Az öt főt meghaladó létszámú kuratóriumokra tekintettel, a jogbiztonság érdekében szükséges átmeneti rendelkezéssel kiegészíteni a tervezetet arra vonatkozóan, hogy az új követelményeknek megfelelő alapító okiratot meddig kell elkészíteniük, és az annak megfelelő összetételű kuratóriumot meddig kell megalakítaniuk az alapítványoknak.

A 192. §-hoz

A módosítás a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagjai létszámát legfeljebb 5 főben maximálja, továbbá a KEKVA tv. kiegészítésére tekintettel szükséges további kisebb terjedelmű módosítások átvezetése szövegcserés módosítások formájában.

A 193-200. §-okhoz

E §-okban jelennek meg
- a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény,
- a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény,
- a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény, és
- a Hauszmann Alapítványról és a Hauszmann Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIV. törvény
módosításai.

A 201-203. §-okhoz

A Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVI. törvény módosításának célja a Póka Egon Művészeti Akadémia Emelt szintű Könnyűzenei Képzési Központ javára szánt ingatlannak a Magyar Kultúráért Alapítvány számára való átadása.

A 204. §-hoz

E §-ban szerepel a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény módosítása.

A 205-206. §-okhoz

E §-okban jelennek meg a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosításai.

A 207-209. §-okhoz

A Nyíregyházi Egyetem közfeladatainak ellátása kapcsán a vagyonjuttatás kiegészítése szükséges.

A 210-217. §-okhoz

E §-ok módosítják
- a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvényt,
- a Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvényt,
- a Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelés Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvényt,
- a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvényt.

A 218-221. §-okhoz

Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány közfeladatainak ellátása kapcsán a vagyonjuttatás kiegészítése szükséges a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság üzletrészével.

A 222. §-hoz

Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló törvény 18. § b) pontja 2021. július 1. napjával hatályon kívül helyezi a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 232. § (6) bekezdését. Ugyanezt a rendelkezést azonban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 40. § (9) bekezdés f) pontja 2021. október 1. napjával szövegcserésen módosítaná. Az SZTFH tv. vonatkozó részét erre tekintettel eltérő szöveggel kell hatályba léptetni.

A 223. §-hoz

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságára vonatkozó jogtechnikai pontosítás, az Fdvtv. 16/A. §-ának módosításával összefüggésben.

A 224. §-hoz

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja jelenleg is előírja, hogy a helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) rendeltetési egységek számára vonatkozó rendelkezését egyszerű bejelentés esetében is figyelembe kell venni. A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény megváltoztatja a szabályozás logikáját ezen a téren: az egyszerű bejelentés során betartandó HÉSZ rendelkezéseket utaló szabállyal állapítja meg, ahol viszont nem szerepel a rendeltetési egységek száma. Mivel ez lényeges elem, indokolt a szabályozás további fenntartása. Ezért a törvény a jelenlegi állapot fenntartása érdekében pontosítja a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény hatályba még nem lépett rendelkezését.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!

Megbízható forrás, szakértő munkatárs

adozona.hu