Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/16367. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról

    T/16367. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
    E törvény alkalmazásában
    a) veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendele...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/16367. számú törvényjavaslat indokolással - a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról
    2021. évi XCIX. törvény a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról
    Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:
    I. Fejezet
    BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
    1. Értelmező rendelkezések
    1. §
    E törvény alkalmazásában
    a) veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet,
    b) szigorított védekezés: a 2021. március 8. napja és 2021. április 19. napja közötti időszak.
    2. Hatály
    2. §
    Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon-és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges -így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.
    II. Fejezet
    A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK
    3. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    3. §
    A szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás előterjesztésének, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.
    4. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    4. §
    Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a szigorított védekezés ideje alatt járt le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    5. Foglalkoztatási jellegű rendelkezések eltérő alkalmazása
    5. §
    (1) A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatására adott bértámogatás tekintetében a szigorított védekezés ideje alatt hatályos szabályok 2021. december 31-ig alkalmazandók azzal, hogy a támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet ideje alatt az egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 485/2020. Korm. rendelet) 14. § (5) bekezdésében meghatározott szerinti támogatási időszak utolsó napjáig nyújtható be.
    (2) A 485/2020. Korm. rendelet bértámogatással összefüggő szabályai 2022. december 31-ig alkalmazandók azzal, hogy bértámogatás iránti kérelem 485/2020. Korm. rendelet 14. § (5) bekezdésében meghatározott támogatási időszak utolsó napjáig nyújtható be.
    (3) A (2) bekezdés szerinti bértámogatás tekintetében a munkaadó a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig fizetési moratórium iránti kérelmet nyújthat be, amely alapján az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 2022. április 30. napjával állapítja meg a visszakövetelés napját és ettől az időponttól számítva három hónap időtartamra járó részletfizetési kedvezményt biztosít.
    6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    6. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    7. §
    (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
    (2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    (4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (6) Ha az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény az eljárásra véghatáridőt határoz meg és a veszélyhelyzet miatt az eljárás soron következő eljárási cselekménye nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    8. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    9. §
    (1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes (a továbbiakban e bekezdésben együtt: bírósági vezető) határozott idejű bírósági vezetői kinevezése a veszélyhelyzet idején járt le, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
    (2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
    (4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (6) A bírósági vezetők a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 122. § c) pontja, 124. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 125. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 2020. évi beszámolási kötelezettsége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig teljesíthető.
    8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    10. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    11. §
    (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
    (2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    (4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (6) Ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény az eljárásra véghatáridőt határoz meg és a veszélyhelyzet miatt az eljárás soron következő eljárási cselekménye nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (7) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
    9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    12. §
    A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    13. §
    (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
    (2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a
    (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    (5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.
    (6) Ha a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
    (7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
    (8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
    10. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések
    14. §
    (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.
    (3) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    15. §
    Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület országos elnöke által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig lehet alkalmazni.
    16. §
    (1) A köztestület testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra, ha titkos szavazásra kerülhet sor, az ilyen szavazás lebonyolításának módjára az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.
    (2) Az (1) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a köztestület testületi szervének ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.
    17. §
    (1) A köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselőjének a veszélyhelyzet idejére meghosszabbított megbízatása meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.
    (2) Ha a köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatását a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztották, az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
    (3) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    18. §
    A köztestületnek a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
    11. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    19. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    20. §
    (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet, az esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
    (2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.
    21. §
    A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében hozott e személyekre kötelező eltérő döntését a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    22. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18. §-ában foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.
    12. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    23. §
    A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    24. §
    (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapban a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.
    (2) A veszélyhelyzet ideje a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele.
    13. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    25. §
    Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    26. §
    (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet, az esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
    (2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapban az igazságügyi szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg az igazságügyi szakértő részére.
    27. §
    A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre megállapított kötelező eltérő rendelkezések a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    28. §
    (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra kiírt, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.
    (2) Az igazságügyi szakértők részére előírt, a rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.
    (3) A (2) bekezdést alkalmazni kell a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejére is.
    14. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    29. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    30. §
    (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával megkezdte az ügyvédi tevékenységet, az esküt, illetve a fogadalmat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letennie, és erről aláírt eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okiratot kell készíteni. Ha az eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett annak letételében akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
    (2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapban az arcképes igazolvány postai úton, hivatalos iratként is megküldhető az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult részére.
    31. §
    (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól - a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével - a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében megállapított eltérő rendelkezések a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    (2) A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatni kell.
    15. A polgári peres eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    32. §
    (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    33. §
    Ha a bíróság a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával már megkezdte, perfelvételi tárgyalást tart vagy a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozatok beérkezését követően a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A perfelvételi tárgyalás mellőzése esetén a bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvételi tárgyalás mellőzése esetén a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
    16. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    34. §
    (1) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
    (2) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
    (3) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.
    17. Az elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről
    35. §
    (1) 2022. december 31-ig a felek által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer (a továbbiakban együtt: elektronikus rendszer) útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződés, továbbá a hitelintézet által a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdésének l) pontja alapján nyújtható szolgáltatásra irányuló szerződés és ezen szerződésekhez - ideértve a biztosítéki szerződéseket is -kapcsolódó jognyilatkozat (a továbbiakban együtt: jognyilatkozat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.
    (2) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozatot a pénzügyi intézmény köteles a bíróság és a peres felek rendelkezésére bocsátani.
    (3) A (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a pénzügyi intézménnyel szerződő fél (a továbbiakban: fél) az elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.
    (4) Az elektronikus rendszer igénybevétele kiterjed a jognyilatkozat módosítására, megerősítésére, visszavonására, megtámadására, valamint az elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítására és megszüntetésére is.
    36. §
    (1) A jognyilatkozat megtételéhez az elektronikus rendszer akkor vehető igénybe, ha ahhoz a fél az elektronikus rendszer igénybevételének megkezdésekor kifejezetten hozzájárult és a fél ügyfélátvilágítására szabályszerűen sor került.
    (2) Az elektronikus rendszer igénybevétele esetén a pénzügyi intézmény köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.
    (3) Ha a szerződő fél fogyasztó, a pénzügyi intézmény köteles az elektronikus rendszer igénybevételével megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani.
    18. A vállalkozások reorganizációja
    37. §
    (1) Ezen alcím szerinti reorganizációt folytathat le a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás), a (2) bekezdés szerinti kivétellel.
    (2) Nem folytathat le reorganizációt a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt
    a) biztosító, viszontbiztosító,
    b) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság,
    c) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma,
    d) központi szerződő fél,
    e) központi értéktár,
    f) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,
    g) tőzsdei tevékenységet végző szervezet,
    h) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint
    i) az a)-h) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat.
    (3) A reorganizáció gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.
    38. §
    Ezen alcím alkalmazásában fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
    39. §
    (1) Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha
    a) végelszámolás alatt áll,
    b) a jogerős bírósági határozatot közzétették
    ba) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,
    bb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti kényszertörlési eljárás vagy
    bc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás
    megindítása tárgyában,
    c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,
    d) szerkezetátalakítás alatt áll vagy a szerkezetátalakítás egy éven belül meghiúsult, a szerkezetátalakítási eljárásban kérelmet visszautasító vagy a szerkezetátalakítási eljárást megszüntető határozatot hoztak és ennek jogerőssé válásától egy év még nem telt el,
    e) a reorganizáció elhatározásának időpontjában vele szemben végrehajtás van folyamatban,
    f) a vagyonára vagy annak egy részére büntetőeljárásban zár alá vételt vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása érdekében lefoglalást rendeltek el, vagy a vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása van folyamatban,
    g) a vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a reorganizáció elhatározását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő szándékos bűncselekmény vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították, vagy
    h) a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy
    i) olyan hitelezői követelés bevonásával kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amely követelés megfizetésére a Cstv. szerint csődegyezséget vagy felszámolási egyezséget kötött, és az egyezségben vállalt kötelezettségét még nem hajtotta végre.
    (2) A vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt - ide nem értve a reorganizáció elhatározását megelőzően kötött szerződés alapján nyitott hitelkeret alapján további kölcsönök folyósítását - nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy
    a) a vállalkozás reorganizációt határozott el,
    b) a bíróság elrendelte a vállalkozás reorganizációját, vagy
    c) reorganizációs eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.
    (3) A szerződéses partner (2) bekezdésbe ütköző jognyilatkozata semmis.
    (4) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnernek írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás előre láthatóan képes a (2) bekezdésben meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált - ellenértékének megfizetésére. A vezető tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilatkozatot az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal tette-e meg.
    (5) A (2) bekezdés nem érinti a vállalkozás partnerének a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha a vállalkozás - az ezen alcím szerinti moratórium joghatásait leszámítva - egyéb szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget.
    (6) A szerződéses partner szabadul a (2) bekezdése szerinti korlátozások alól, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatát visszavonja, vagy ha a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.
    40. §
    (1) A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, a bírósági ügyvitel során a gazdasági ügyszakon belül új ügycsoportként kell a lajstromba bejegyezni.
    (2) A reorganizációs eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
    (3) A reorganizációs eljárásra az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.
    (4) A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.
    41. §
    (1) A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező.
    (2) Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.
    (3) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ezen alcím szerinti egyes feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat, ha az az adott feladat ellátásához sajátos iparági tapasztalatok vagy szakismeretek miatt indokolt, vagy ha a reorganizációs feladatok rendkívüli kapacitásbővítés nélkül nem láthatók el. A közreműködő felszámoló szervezetre és az általa erre a feladatra kijelölt személyekre alkalmazni kell a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre és a felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. A közreműködő felszámoló szervezet megbízásáról és a közreműködő felszámoló szervezet által erre a feladatra kijelölt személyekről a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bejelentést tesz a bírósághoz, és tájékoztatja erről a vállalkozás vezető tisztségviselőjét is.
    (4) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alkalmazásával kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt.
    (5) A természetes személy reorganizációs szakértőre alkalmazni kell a Cstv. felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat, a Cstv. 66. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.
    (6) A bíróság kötelezheti a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, hogy az eljárásra másik természetes személy reorganizációs szakértőt jelöljön ki, ha megállapítja, hogy a természetes személy reorganizációs szakértő a jogszabályi kötelezettségeinek nem tesz eleget, jogszabálysértő intézkedéseket tesz, a feladatainak végrehajtását elmulasztja, vagy azzal indokolatlanul késlekedik, vagy ha a személyével összefüggésben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok keletkezik, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felhívás ellenére sem intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése iránt. A bíróság intézkedését a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy a reorganizációba bevont hitelező is kérelmezheti, amely esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.
    (7) A (6) bekezdés szerinti jogerős végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az új reorganizációs szakértőt köteles kijelölni, és a bíróság részére személyét bejelenteni, a vállalkozás vezető tisztségviselőjét pedig tájékoztatni.
    (8) A reorganizációs szakértő tevékenysége során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a reorganizációs eljárás alatt álló vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
    (9) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Ptk. 6:148. §-a szerint felelős a (3) bekezdés alapján közreműködőként igénybe vett felszámoló szervezet tevékenységéért.
    42. §
    (1) Kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről.
    (2) A vállalkozás döntéshozó szervének ülésére - ha a vállalkozás rendelkezik ilyen szervekkel - a felügyelőbizottság tagjait és a vállalkozás könyvvizsgálóját kötelező meghívni.
    (3) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a napirendi pont vonatkozásában előterjesztést készíteni, amely tartalmazza
    a) a reorganizáció szükségességének okait,
    b) a vállalkozás gazdasági helyzetének ismertetését, beleértve a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségét alátámasztó körülményeket is,
    c) a 3 hónapnál nem régebbi, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót vagy közbenső mérleget, - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközökről, a követelésekről és a kötelezettségekről készített tételes kimutatást -,
    d) a cash-flow kimutatást, likviditás- és cash-flow-kockázatot bemutató jelentést,
    e) a c) pontban felsoroltak alapján vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására tervezett intézkedések bemutatását valamint a továbbműködési prognózist (a továbbiakban együtt: előzetes reorganizációs terv),
    f) a reorganizációba bevonni kívánt hitelezők megjelölését azzal, hogy kötelezően ilyennek kell feltüntetni
    fa) azt is, akivel szemben a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van,
    fb) azt a hitelnyújtó pénzügyi intézményt, akivel a vállalkozás a hitel törlesztésének halasztásában, a hitel fizetési feltételeinek megváltoztatásában állapodott meg, ilyen megállapodást kezdeményezett, vagy ha a vállalkozás igénybe vette a jogszabályon alapuló hiteltörlesztési moratóriumot,
    g) a vállalkozással szemben fennálló követelések és kötelezettségek részletes bemutatását, és azt, hogy ezen követelések miatt a hitelező az igényét jogi úton érvényesítette-e,
    h) a reorganizáció javasolt kezdő napját - amely nem lehet korábbi, mint a határozathozatal napja és nem lehet későbbi, mint az azt követő 8. nap - , valamint
    i) a nyilatkozatot arról, hogy a reorganizációs eljárás megindításának ezen alcím alapján nincs jogi akadálya.
    (4) A (3) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a vállalkozás döntéshozó szerve határoz a válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a létesítő okirat módosítását nem igényli.
    (5) A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.
    (6) A reorganizációba nem vonhatók be
    a) a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók munkabér- és bérjellegű követelései,
    b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés bérbeadója, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkavállalók, szövetkezeti tagok bérének, bérjellegű juttatásai tekintetében, amelyeket a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet fizet ki munkadíjként,
    c) az állami adó- és vámhatóság az a) és b) pontban meghatározott kifizetésekre tekintettel keletkező közterhekre tekintettel, valamint
    d) a vállalkozással szemben kártérítésre jogosultak vállalkozással szemben fennálló követelései.
    43. §
    A vállalkozás az 42. § szerinti határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt.
    44. §
    (1) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemben feltünteti a reorganizáció megindításáról döntő határozat keltét, a reorganizáció kezdő időpontját, és csatolja a vállalkozás döntéshozó szervének a reorganizáció megindításáról szóló határozatát, a vezető tisztségviselő 42. § (3) bekezdése szerinti előterjesztését és annak igazolását, hogy az eljárási illetéket megfizette, valamint az előzetes szakértői vizsgálat díját a bíróság gazdasági hivatalában vezetett bírósági letéti számlára megfizette. A kérelemhez csatolni kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát, amely szerint büntető- és polgári jogi felelőssége ismeretében nyilatkozik, hogy az 42. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban tett tényállítások, nyilatkozatok, adatok a valóságnak megfelelően és teljeskörűen tartalmazzák a vállalkozás helyzetének bemutatását.
    (2) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben meghatározott okiratokat, vagy az előzetes szakértői vizsgálat díja és az illeték megfizetésének igazolását, valamint az előzetes reorganizációs tervet nem csatolja kérelméhez, akkor a bíróság felhívására köteles azt 8 napon belül csatolni. Ha ezt a bíróság felhívása ellenére elmulasztja, a kérelem visszautasításának van helye. A visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje a közléstől számított 5 nap.
    (3) A bíróság a kérelmet a Pp.-ben meghatározott okokon túl a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül visszautasítja akkor is, ha
    a) az 39. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt reorganizációs eljárásnak nincs helye, vagy
    b) a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezésének napján már fennálló ok miatt a vállalkozás felszámolását a Cstv. szerint a bíróságnak hivatalból el kell rendelnie.
    (4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a reorganizációs eljárás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül végzést hoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő.
    (5) A végzésnek tartalmaznia kell:
    a) a vállalkozás székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,
    b) a reorganizáció kezdő időpontját,
    c) a vállalkozás felhívását arra, hogy a vállalkozás a végzés kézhezvételét követően tájékoztassa a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőit az eljárás megindulásáról,
    d) a reorganizációs szakértő kirendelését és a reorganizációs szakértő felhívását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul jelölje ki a vállalkozás reorganizációjában közreműködő természetes személy reorganizációs szakértőt, és személyét jelentse be a vállalkozásnak és a bíróságnak, valamint
    e) a reorganizációs szakértő felhívását arra, hogy a végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül végezze el a 45. § szerinti előzetes szakértői vizsgálatot.
    (6) A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.
    (7) A reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzést a Cégközlönyben nem kell közzétenni. A reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.
    45. §
    (1) A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő jogerős végzésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elvégzi és a bíróságnak haladéktalanul benyújtja a vállalkozás vezető tisztségviselője 42. § (3) bekezdése szerinti előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát.
    (2) A reorganizációs szakértő a vizsgálat során a vállalkozás vezető tisztségviselőjétől, felügyelőbizottságától és könyvvizsgálójától felvilágosítást kérhet, a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiba és irataiba betekinthet.
    (3) A reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében állást foglal arról, hogy a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben van-e és alkalmas-e a reorganizációs eljárás eredményes lefolytatására.
    (4) Az előzetes szakértői véleménynek tartalmaznia kell azt, hogy a reorganizációt kizáró körülmények fennállnak-e, a vállalkozás fenyegető fizetésképtelensége milyen adatok, körülmények alapján állapítható meg, az előzetes reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és az - az észszerű kilátások mellett - alkalmas-e a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására. A reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv nem vonja el nyilvánvaló módon sem a reorganizációba bevont, sem a reorganizációba be nem vont hitelezők követelésének kielégítési alapját. Ha a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van, a reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv ennek az adósságnak a rendezésére is tartalmaz intézkedéseket, a hitelezői érdekek figyelembevételével.
    46. §
    (1) Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja az eredményes reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz történő érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére. A moratóriumot elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A moratóriumra és annak joghatásaira a Cstv. 11. §-át kell alkalmazni azzal, hogy
    a) a moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles a végzésről és a moratóriummal érintett hitelezők és hitelezői követelések köréről írásban értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket, továbbá
    b) a fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg,
    c) a Cstv. 11. § (2) bekezdés h) pontja helyett az 39. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni,
    d) a Cstv. 11. § (7) és (8) bekezdése helyett a (2) bekezdést és a 52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint
    e) a Cstv. 11. § (2) bekezdés g) pontját a moratórium fennállása alatt úgy kell alkalmazni, hogy a vállalkozás pénzforgalmi számláját érintő valamennyi fizetési megbízást köteles a reorganizációs szakértő ellenjegyezni.
    (2) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait a vállalkozás köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.
    (3) Ha a vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti akkor is, ha a reorganizációs szakértő megállapítása szerint az 42. § (3) bekezdése szerinti előterjesztés vagy melléklete valótlan adatot vagy tényállítást tartalmazott, vagy a vállalkozás nem működik együtt a reorganizációs szakértővel, annak felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott. A bíróság a kérelemről annak beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.
    (4) A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető. A moratórium meghosszabbítása iránti kérelemhez a vállalkozásnak csatolnia kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének a reorganizációs szakértő által ellenjegyzett jognyilatkozatát, amely szerint a moratórium meghosszabbítását reorganizációba bevont hitelezők - követelésarányosan számított -többsége nem ellenzi.
    47. §
    (1) A reorganizációs szakértő a reorganizációs eljárás megindítása után haladéktalanul áttekinti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, tájékozódik a tervezett reorganizációt érintő valamennyi körülményről. A reorganizációs szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében.
    (2) A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.
    (3) A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.
    (4) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a vállalkozás követeléseinek érvényesítéséhez, behajtásához szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a reorganizációs szakértőt tájékoztatni.
    (5) A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan határozatot, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy a vállalkozás pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna.
    48. §
    (1) A hitelező és a reorganizációs szakértő a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adatait, dokumentumait a feladatai ellátásához, jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges célból ismerheti meg, és ezen titkok megőrzésére titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.
    (2) A reorganizáció során a vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a reorganizációs szakértővel együttműködni, feladatainak ellátását elősegíteni és számára a feladatai ellátásához szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.
    (3) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizáció során köteles beszámolni a reorganizációs szakértőnek a 46. § (2) bekezdése és a 47. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséről, haladéktalanul jelezni köteles az 39. § (6) bekezdésében meghatározott körülményt, továbbá azt, ha a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, ideértve azt is, ha ennek megfizetésére vonatkozóan a hitelezőtől a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti felszólítást kapott.
    (4) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációval összefüggő feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A vezető tisztségviselő mulasztása esetén - a reorganizációs szakértő vagy a vállalkozás hitelezője kérelmére - a bíróság a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.
    (5) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy ha a reorganizációs szakértő tudomására jut, hogy a vállalkozás a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, haladéktalanul köteles erről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket értesíteni, és csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek ezeket igazolják.
    (6) Ha a vállalkozás felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a reorganizációs szakértő alapos ok nélkül késlekedett az (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségével, vagy a vállalkozás jogügyletei, kötelezettségvállalásai előzetes jóváhagyásának megadásával közreműködött vagy közrehatott abban, hogy egyes hitelezők mások rovására előnyben részesüljenek, a vállalkozás felszámolásának elrendelését követően a felszámoló vagy a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezők keresetére indított perben a bíróság a reorganizációs szakértőt kártérítésre kötelezi, és a reorganizációs szakértőként kapott díjazás visszafizetésére is kötelezheti.
    49. §
    (1) A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre.
    (2) A reorganizációs szakértő jogosult arra, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtó hitelező felé nyilatkozatot tegyen arról, hogy a vállalkozás helyzete, illetve a reorganizációs terv milyen befektetési kockázatot jelent.
    (3) A reorganizációs tervet írásba kell foglalni. A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a vállalkozás kötelezettségállománya rendezésének módját, a vállalkozás veszteségcsökkentő programját, valamint - ha ezt e törvény lehetővé teszi, és a felek szándéka is erre irányul - a vállalkozás működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával vagy a 19. alcímben szabályozott leválasztással történő szervezeti és működési átalakítását, valamint a 57. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyújtott állami finanszírozást is.
    (4) A reorganizációs tervben a hitelező - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is - a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.
    (5) A reorganizációs eljárás alatt a biztosítékul szolgáló vagyontárgyat a vállalkozás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
    (6) A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, és erről beszámol a hitelezőknek, a vállalkozás pedig az ellenőrzés tűrésére és a reorganizációs szakértővel történő együttműködésre köteles.
    (7) A vállalkozás a moratórium ideje alatt köteles a reorganizációs tervbe bevont valamennyi hitelező jóváhagyását és a reorganizációs szakértő 50. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményét beszerezni. A vállalkozás hitelezővel kötött megállapodását - a hitelezővel kötött megállapodás kifejezett rendelkezése hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.
    50. §
    (1) Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új - az összes hitelezői jóváhagyás beérkezését követő nap időpontjára vonatkozóan készített - közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt - a reorganizációs szakértő véleményének kézhezvételétől számított 8 napon belül - benyújtja a bíróságnak. A reorganizációs szakértő a szakértői véleményét a reorganizációs terv utolsó hitelező általi jóváhagyását követő 5 napon belül köteles elkészíteni és átadni a vállalkozás részére.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményben a reorganizációs szakértő a hitelezők által elfogadott reorganizációs terv és a vállalkozás aktuális helyzete alapján a 45. §-ban előírtakra is kiterjedő vizsgálatot köteles elvégezni. A szakértői véleményben a reorganizációs szakértőnek arról kell állást foglalnia, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályoknak.
    (3) A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő. A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.
    (4) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja, és a reorganizációs eljárást hivatalból megszünteti, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtása észszerű kilátások mellett nem alkalmas a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, vagy nem felel meg a jogszabályoknak.
    (5) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyása tárgyában hozott határozatot a reorganizációba bevont hitelezők és a reorganizációs szakértő részére is kézbesíti.
    51. §
    (1) A reorganizációs terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjednek ki.
    (2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben - a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében - a vállalkozás tartozáselismerésének is minősül.
    (3) A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs terv végrehajtható okirat.
    (4) A reorganizációs terv jóváhagyása iránti kérelem elutasítása, a reorganizációs eljárás megszüntetése vagy a reorganizációs terv eredménytelen végrehajtása esetén a vállalkozás ellen indult csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban a hitelező az igényét - feltételeiben és összegszerűségében - a reorganizációs eljárás során a vállalkozással kötött megállapodásának figyelmen kívül hagyásával jogosult érvényesíteni.
    52. §
    (1) A bíróság a reorganizációs eljárást megszünteti,
    a) ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében arról nyilatkozik, hogy a vállalkozást nem tartja alkalmasnak az eredményes reorganizációs eljárásra,
    b) ha a vállalkozás ellen jogerősen az 39. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott eljárást rendeltek el, vagy a vállalkozás ellen, illetve a vállalkozás valamely vagyonelemére vonatkozóan az 39. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárást, intézkedést rendeltek el,
    c) ha a 49. § (7) bekezdése szerint a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs terv és reorganizációs szakértői vélemény a moratórium, illetve a meghosszabbított moratórium lejáratának napjáig nem került a bírósághoz benyújtásra,
    d) a reorganizációs szakértő 48. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján,
    e) ha a vállalkozás az eljárás megszüntetését kéri,
    f) a 50. § (4) bekezdése szerinti esetekben, vagy
    g) ha a vállalkozással szemben végrehajtást rendeltek el.
    (2) A megszüntető végzést
    a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a reorganizációs szakértő előzetes szakértői véleményének a bírósághoz történő beérkezését követő 5 napon belül,
    b) az (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti esetekben az eljárást elrendelő, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat közzétételétől számított 5 munkanapon belül - közzétételre nem kerülő bírósági határozat, bíróság, ügyészi intézkedés vagy az 39. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti körülmény vagy bírósági határozat esetén az erről történő tudomásszerzésről számított 10 napon belül -
    kell meghozni.
    (3) A megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    (4) A reorganizációs eljárás megszüntetéséről hozott végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére.
    (5) A reorganizációs eljárás megszüntetésére tekintettel a bíróság nem állapítja meg a vállalkozás fizetésképtelenségét, és nem rendeli el a vállalkozás felszámolását.
    (6) Ha a reorganizációs eljárás megszüntetésre kerül és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, kérelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítás megküldését nem kell igazolnia arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt. Ebben az esetben az adós Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső teljesítési határidejének a reorganizációs eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzés hitelező általi kézhezvételének napját követő napot kell tekinteni.
    53. §
    (1) A vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.
    (2) Ha a reorganizációs terv végrehajtása tekintetében lényeges körülményváltozás áll be, a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles erről tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket.
    (3) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a terv végrehajtását ellenőrizni, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben, folyamatosan köteles ellenőrizni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelő bizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy ha a követelései érvényesítésére nem tesz intézkedéseket.
    54. §
    (1) A reorganizációs szakértő díjának mértéke a vállalkozás reorganizációs szakértő által ellenőrzött és az 42. § (3) bekezdés c) pontja szerinti mérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközök becsült forgalmi értékének - alapulvételével:
    a) 50 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 Ft,
    b) 50 000 000 Ft - 100 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,
    c) 100 000 001 Ft - 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,
    d) 500 000 001 Ft - 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,
    e) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.
    (2) A reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv jóváhagyása és az eljárás befejezetté nyilvánítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 Ft illeti meg.
    (3) A bíróság a díj összegét az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, ha az eljárás körülményeire tekintettel indokolatlanul magas lenne a reorganizációs szakértőt megillető díj összege. A bíróság a díj megfizetésére a reorganizációs tervet jóváhagyó, a jóváhagyást megtagadó vagy az eljárást megszüntető végzésében a vállalkozást kötelezi. A díj megfizetéséért a vállalkozás vezető tisztségviselői és többségi befolyással rendelkező tagjai kezesként felelnek. A reorganizációs szakértő a díj összegén felül költségtérítésre nem jogosult. A reorganizációs szakértő az 41. § (3) bekezdése alapján közreműködőként igénybe vett vagy kijelölt személy számára kifizetett díj megtérítését a vállalkozással szemben nem érvényesítheti.
    (4) A reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díja az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben 250 000 Ft, az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti esetben 500 000 Ft. A díj megfizetésére a bíróság az 44. § (5) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a vállalkozást. A befizetés közleményében fel kell tüntetni a vállalkozás nevét, adószámát, az ügyszámot, és azt, hogy a befizetett összeg a reorganizációs eljárás előzetes szakértői vizsgálatának díja.
    (5) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a reorganizációs terv végrehajtását is ellenőrizni, a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjat a vállalkozás és a reorganizációs szakértő közötti megállapodás alapján a reorganizációs tervben kell feltüntetni.
    (6) Ha a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjról a vállalkozás és a reorganizációs szakértő nem állapodik meg a reorganizációs tervben, a reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt havonta, a vállalkozás tárgyhavi nettó árbevételének 0,5%-a, de az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben legalább 75 000 Ft és legfeljebb 250 000 Ft, az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben legalább 500 000 Ft és legfeljebb 1 500 000 Ft díjazás illeti meg, amelyet a reorganizációs tervben szerepeltetni kell azzal, hogy az havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napján esedékes.
    (7) Az e §-ban meghatározott díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.
    55. §
    A Cstv. 40. §-a szerinti, a vállalkozás jogügyleteinek bíróság előtti megtámadására vonatkozó határidők a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodnak.
    56. §
    (1) Az az átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, és a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben szerepel, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.
    (2) Ha a vállalkozás felszámolását a reorganizációs eljárás jogerős befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelik, a reorganizáció során átmeneti, illetve új finanszírozást nyújtó hitelező követelésének kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor.
    57. §
    (1) Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez, összhangban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló jogszabályokkal és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal.
    (2) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. §-ában foglaltakat akként alkalmazza a reorganizációs eljárás alatt álló adózó vállalkozások esetében, hogy az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás -visszaigénylés, visszatérítés - elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (2) bekezdése szerinti tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. Az adózó a visszatartási jog mellőzésére irányuló kérelméhez csatolja az előzetes reorganizációs tervet. Az adóhatóság a visszatartási jog mellőzése iránti kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül, egymillió Ft feletti kérelem esetén 8 napon belül dönt. A visszatartási jog mellőzése iránti kérelem benyújtásának napján a kiutalási határidő újrakezdődik.
    58. §
    (1) A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy az e § szerinti nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ebben az esetben az 44. § (1) bekezdése szerinti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzése tartalmazza, hogy az eljárás nyilvános reorganizációs eljárásként került megindításra.
    (2) A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelésével a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a "reorganizáció alatt" ("r. a.") toldattal egészül ki.
    (3) A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbi és a (4)-(9) bekezdésben foglalt kivételekkel:
    a) az eljárásban a reorganizációs szakértő mellett vagyonfelügyelő nem kerül kirendelésre, a vagyonfelügyelő feladatait a reorganizációs szakértő látja el,
    b) a reorganizációba - kivéve az 42. § (6) bekezdésben felsorolt jogosultakat - az eljárás lefolytatása iránt benyújtott kérelem alapján elrendelt ideiglenes fizetési haladék napján már lejárt esedékességű követeléssel rendelkező hitelezőket kell bevonni,
    c) a hitelezők a követeléseiket a nyilvános reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek bejelenteni a vállalkozásnak és a reorganizációs szakértőnek,
    d) a követelések nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetniük,
    e) a vállalkozást megillető moratórium hossza 170 nap, amely csak a reorganizációba bevont hitelezői követelésekre vonatkozóan illeti meg a vállalkozást; a moratórium nem hosszabbítható meg, a reorganizációs tervről történő szavazást a moratórium lejárata előtt meg kell tartani,
    f) az egyezség részét képezi a reorganizációs terv is,
    g) az egyezségről elektronikus úton és papír alapon is szavazhatnak a hitelezők, a hitelező nyilatkozatát mindkét esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,
    h) a reorganizációs tervről csak a b) pontban meghatározott hitelezők szavaznak.
    (4) A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell az 37-44. §-t, a 46. § (2) és (3) bekezdését, a 47. §-t, a 48. §-t, a 49. § (1)-(6) bekezdését és a 51-57. §-t.
    (5) A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemre a Cstv. csődeljárás elrendelése iránti kérelemre előírt rendelkezéseket és az 44. § (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell együttesen alkalmazni.
    (6) A nyilvános reorganizációs eljárásban hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor.
    (7) A reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha az a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva az igenlő szavazatok 75%-át megkapta azzal, hogy a zálogjoggal, alzálogjoggal, óvadékkal, önálló zálogjoggal, biztosítéki célú vételi joggal, biztosítéki célú engedményezéssel rendelkező hitelezők (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: biztosítékkal rendelkező hitelező) egyike sem kaphat a tőkekövetelésének 75%-ánál alacsonyabb kielégítést, a többi hitelező pedig nem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést. A jóváhagyáshoz szükséges szavazat számításánál a hitelező által az eljárás megindítása előtt legfeljebb 120 nappal vagy a reorganizációs eljárás alatt másik hitelezőre átruházott szerződést vagy követelést nem lehet figyelembe venni. A vállalkozás számvitelről szóló törvény szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjának, részvényesének, valamint annak a gazdasági társaságnak, amellyel a vállalkozás a Ptk. szerint vállalatcsoportban vesz részt, a szavazatát negyedakkora mértékben kell figyelembe venni a szavazatszám megállapításánál, mint ami a követelése összege alapján ezt a hitelezőt megilletné. A reorganizációs terv hatálya kiterjed az e bekezdés szerinti hitelezők körében a nemmel szavazó, a tartózkodó és a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre is, azonban rájuk nézve nem tartalmazhat kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételeket. Önmagában az a körülmény, hogy a reorganizációs terv az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelezők vagy a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára - a finanszírozási eszköz visszafizetése, illetve a biztosítékkal érintett vagyontárgy vonatkozásában vagy arra tekintettel - kedvezőbb feltételeket biztosít, e bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthető kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételnek.
    (8) Nyilvános reorganizációs terv részeként - a 65. § alapján és az ott szabályozott eljárás szerint - sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés -a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor.
    (9) A (8) bekezdés szerinti eljárásra jogosult vállalkozások körét a Kormány rendeletben hirdeti ki.
    59. §
    (1) A Cstv. felszámolási eljárással összefüggő rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) Az adós csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránt nem nyújthat be kérelmet, ha
    a) reorganizációs eljárás megindítása iránt nyújtott be kérelmet,
    b) ha reorganizációs eljárás van folyamatban,
    c) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, ahol a reorganizációs eljárást a bíróság megszüntette, és a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el, vagy
    d) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, amelyben a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le.
    (3) Ha a felszámolás elrendelését a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérik, de az adós igazolja, hogy reorganizációs eljárás van folyamatban - ideértve azt is, ha a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de a reorganizációs eljárás elrendeléséről a bíróság még nem hozott határozatot -, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását a reorganizációs szakértő indítványára felfüggeszti.
    (4) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a reorganizációs eljárás a 52. §-ban foglaltak szerint jogerősen megszüntetésre került, kivéve, ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a reorganizációba nem bevont hitelező, és az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
    (5) A (4) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból akkor is folytatja, ha a reorganizációs terv jóváhagyását jogerősen elutasították vagy az adós nem igazolja, hogy a reorganizációba bevont hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.
    (6) A (4) vagy az (5) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolás elrendelése iránti kérelem elbírálását, ha az eljárás szünetelésére vonatkozó, a Cstv. 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.
    60. §
    (1) A Ctv. és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A nyilvántartásban a Ctv. 26. § (1) bekezdése szerinti, a Cnytv. 93. § (1) bekezdése szerinti, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok között fel kell tüntetni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a "reorganizáció alatt" ("r. a.") toldat bejegyzését - a nyilvános reorganizációs eljárást lefolytató Fővárosi Törvényszék végzése alapján - hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban. Ha a nyilvános reorganizációs eljárás befejeződik vagy megszűnik, a Fővárosi Törvényszék végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános reorganizációval összefüggésben bejegyzett adatokat - ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is - hivatalból kell törölni a nyilvántartásból.
    61. §
    (1) A jelen alcím rendelkezései a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő reorganizációs eljárásokban is alkalmazhatók. Ha a vállalkozás a reorganizációs eljárás iránti kérelmet e törvény hatályba lépése előtt nyújtotta be, a kérelem elbírálására és a reorganizációs eljárás lefolytatására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a vállalkozás ellen korábban indított végrehajtási eljárás szünetel a reorganizációs terv végrehajtásáig. A végrehajtási eljárást a végrehajtó az érintett hitelező - mint végrehajtást kérő vagy a végrehajtásba kapcsolódó fél - kérelmére szüntetheti meg.
    (2) Az ezen alcím szerinti reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2022. december 31-ig lehet benyújtani a bírósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.
    (3) A 2022. december 31-ig benyújtott kérelem alapján a reorganizációs eljárásokat ezen alcím szabályai szerint kell lefolytatni, és a reorganizációs terv végrehajtására, annak ellenőrzésére is ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
    62. §
    Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 58. § (8) bekezdésben meghatározott eljárás kezdeményezésére jogosult vállalkozásokat.
    19. A Cstv. eltérő alkalmazása
    63. §
    (1) 2022. december 31-ig a Cstv. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A Cstv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet), valamint arra a csődeljárásra és felszámolási eljárásra, amelyben az (5) bekezdés alapján kell a Cstv. IV. Fejezetének szabályait alkalmazni.
    (3) A Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 Ft-ot.
    (4) A Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni arra a gazdasági társaságra is, amelyben az államnak részesedése van. Ebben az esetben a Kormánynak nem kell a Cstv. 65. §-a szerinti rendeletet meghoznia. A bíróság az állami részesedésre vonatkozó adatokat a cégjegyzékből állapítja meg, szükség esetén az adós gazdálkodó szervezetet kiegészítő nyilatkozattételre hívja fel.
    (5) Ha a gazdálkodó szervezet végelszámolójaként - a 69. § (1) bekezdése alapján - a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezet jár el, és a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezi a Ctv. 108. § (1) bekezdése és a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót rendeli ki felszámolóként, és a Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat alkalmazza, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet volt.
    (6) A Cstv. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerint nemzetgazdasági szempontból jelentős projekt megvalósításában vesz részt az a gazdálkodó szervezet is, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá eső beruházás megvalósításában vesz részt megrendelőként, fővállalkozóként vagy a beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban, illetve védelmi, biztonsági beszerzési eljárásban bejelentett alvállalkozóként.
    (7) A Cstv. 65. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is, amely jogszabály alapján lát el közfeladatot.
    (8) A Cstv. 65. § (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is, amely 500 millió Ft-ot meghaladó európai uniós vagy más nemzetközi forrásból valósít meg beruházást vagy más fejlesztést.
    (9) A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely vagyona vagy gazdasági tevékenysége a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
    64. §
    A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a felszámoló az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető helyzetek elhárításához és a hatósági határozattal elrendelt intézkedés végrehajtásához, továbbá a felszámolás alatti továbbműködéshez szükséges költségek kifizetése érdekében a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat akként alkalmazza, hogy az indokolt esetekben a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségként kifizetendő követelések esetében az esedékesség sorrendjét figyelmen kívül hagyhatja. Ezeket a kifizetéseket a közbenső mérleg, valamint a zárómérleg szöveges jelentésében be kell mutatni.
    65. §
    (1) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részét a felszámoló e § szerinti leválasztással - az adós szétválása útján kiválással létrejövő gazdasági társaságként - működteti, feltéve, hogy az adósra vonatkozó anyagi jogi szabály lehetővé teszi, hogy az adós szétválásával gazdasági társaság jöjjön létre. A leválasztás a kiválás e § szerint szabályozott módja. A leválasztás során e törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A leválasztáshoz a hitelezői választmány jóváhagyására nincs szükség. A felszámoló a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett hitelezőket, a határidő lejárta után a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezőket köteles a leválasztási szándékról írásban értesíteni. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében felsorolt biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelezői követelések legalább 75%-át képviselő hitelezői követelések jogosultjai az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejártát követően a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják.
    (3) A leválasztásra a Ptk. és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény és a Ctv. kiválásra vonatkozó előírásait a (4)-(9) bekezdésben foglalt, valamint az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
    a) a Ptk. 3:40. § a) és c) pontját nem kell alkalmazni,
    b) a leválasztás során az adós döntéshozó szerve, illetve az adós tagjai hatáskörébe tartozó kérdésekben a felszámoló dönt,
    c) az adós tagjai a jogutódban való tagságukkal kapcsolatban jognyilatkozatot nem tesznek, és az adós tagjaival való elszámolásra nem kerül sor,
    d) a kiválással létrejövő gazdasági társaság korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság lehet,
    e) a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság egyetlen tagja az adós,
    f) az adós mint továbbműködő jogi személy vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetére a számvitelről szóló törvényben a jogutód jogi személy vagyonmérlegének saját tőkére és annak elemeire vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni,
    g) a szétválási tervet, a szétválási szerződést, a kiválással létrejövő gazdasági társaság létesítő okiratát a felszámoló fogadja el és írja alá,
    h) a továbbműködő adós létesítő okiratának módosítására a kiválással összefüggésben - kivéve a jegyzett tőke szüksége szerinti módosítását - nem kerül sor,
    i) a kiválással összefüggésben a hitelezőket biztosíték követelésére vonatkozó jog nem illeti meg, és az adós a kiválásról a Cégközlönyben közleményt nem tesz közzé, és
    j) az adós a leválasztással érintett vagyonelemeket a (7) bekezdésben meghatározott időpontban adja a kiválással létrejött gazdasági társaság tulajdonába.
    (4) A felszámoló a szétválási tervben meghatározza az adós azon ingó és ingatlan vagyontárgyait, az adós által kötött szerződéseket - ideértve a polgári jogi és munkajogi szerződéseket is -, az adóst megillető vagyoni értékű jogokat, amelyek együttesen gazdasági tevékenység, illetve az adós valamely üzletágának további működtetését biztosítják, és ezen leválasztással érintett vagyonelemeket az adós vagyonán belül a leválasztás céljából elkülöníti. A szétválási tervet megküldi a Cstv. 49/D. § szerint kielégítésre jogosult hitelezőknek.
    (5) Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság vagyonának a szétválási tervben való meghatározása során a felszámoló független iparági szakértő bevonásával dönt a tevékenység folytatásához szükséges találmányok, szabadalmak, védjegyek, know-how, szoftverek, egyéb szellemi termékek meghatározásáról és rendelkezésre bocsátásáról. Ennek során sem az adós létesítő okiratában szabályozott rendelkezések szerinti szerv, sem pedig a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyása nem szükséges.
    (6) A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározása során a vagyontárgyakat könyv szerinti értéken kell figyelembe venni. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését és az ellenében kapott részesedést a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni. A felszámoló a vagyonmérleg-, illetve a vagyonleltár tervezetben köteles feltüntetni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott és zálogjoggal terhelt vagyontárgy esetén ennek tényét és a zálogjoggal terhelt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgy értékének a jegyzett tőke azon részéhez viszonyított arányát, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy rendelkezésre bocsátása során számított jegyzett tőkerésznek.
    (7) A kiválás, illetve az üzletrész, részvény értékesítésével megvalósuló tagváltozás cégnyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő eljárásokban az adós képviselője a felszámoló. A kiválással létrejövő gazdasági társaság kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával jön létre, és azt az adós nevében a felszámoló a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig bocsátja a társaság rendelkezésére. A társaság ügyvezetője a felszámoló. A társaság alapításával és működésével összefüggésben az adósnál felmerült költségeket a felszámoló felszámolási költségként számolja el.
    (8) Az elkülönített vagyonelemek rendelkezésre bocsátásával az adóst a vagyontárgyak, a vagyoni értékű jogok tekintetében megillető jogok, az adós által kötött - polgári jogi és munkajogi -szerződések körében szerzett jogok a kiválással létrejött gazdasági társaságot jogutódként illetik meg. Az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság létesítő okiratában a felszámoló felsorolja az adóst jogosító azon engedélyeket, amelyek a tevékenységének folytatásához szükségesek. Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság a cégbejegyzésével a felsorolt engedélyek vonatkozásában az adós jogutódjává válik, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek a társaság nem felel meg. Az adós teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság - azzal a tevékenységgel összefüggésben, amelynek végzésére létrehozták -bemutathatja, akkor is, ha az adós időközben megszűnt.
    (9) Az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság kölcsönvagy hitelfelvételéhez a Cstv. 49/D. § (1) és (3) bekezdés szerinti hitelezői követelések jogosultjainak - legalább 75%-os szavazattöbbséggel hozott - előzetes jóváhagyása szükséges.
    (10) A felszámoló az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság gazdálkodásáról - annak értékesítéséig - köteles negyedévente írásban beszámolni a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezők felé.
    (11) Az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedése értékesítése során a felszámoló köteles a részesedés aktuális piaci értékének meghatározása céljából független szakértő véleményét beszerezni. A részesedés értékesítési felajánlása során meghatározott minimálár nem lehet alacsonyabb sem a független szakértői véleményben megállapított piaci értéknél, sem pedig a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelezők által jóváhagyott piaci értéknél.
    (12) A kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a felszámoló az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedését értékesíti. A felszámolónak további 365 nap áll rendelkezésére az értékesítésre, ha a kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) ahhoz írásban hozzájárul(nak).
    (13) Az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság üzletrészének (részvényének) értékesítéséből befolyó vételárra a Cstv. 49/D. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a zálogjogosult a Cstv. 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette - és követelése nem a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés -, a felszámoló a (14) bekezdés szerint jár el.
    (14) Ha a nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgyat terhelő zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése során befolyt vételár azon részéből, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy apportálása során számított jegyzett tőkerésznek,
    a) a nettó vételár legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felszámolási költségként, valamint
    b) a nettó vételár 7,5%-ának megfelelő összeget
    vonhatja le, majd e levonásokat követően fennmaradó összegből akkora hányadot köteles a zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) jogosultja hitelezői igényének kielégítésére fordítani - az említett sorrendben és több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, amekkora hányadot az e § szerint készített apportlista a zálogjoggal biztosított követelés hitelezője vonatkozásában feltüntet.
    (15) A vagyontárgyat terhelő zálogjog a kiválással létrejött gazdasági társaságban meglévő társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítésével megszűnik.
    (16) Ha a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítésére nem kerül sor, a kiválással létrejött gazdasági társaságot a felszámoló végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.
    (17) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény alkalmazása szempontjából az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítéséig a felszámolás alatt álló adós és a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság együttesen minősülnek felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a visszatérítendő támogatás igénylése és igénybevétele során. E rendelkezés a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság tekintetében csak azokra a munkavállalókra alkalmazható, akik a kiválás során munkáltatói jogutódlással váltak a kiválással létrejött gazdasági társaság munkavállalóivá. A bérgarancia támogatás visszafizetésére a kiválással létrejött gazdasági társaság köteles.
    (18) A Cstv. 59. § (1) bekezdése alkalmazásában az adós felszámolás alatti tevékenységéből eredő bevételnek minősül az olyan gazdasági társaság árbevétele is, amelyet e § szerinti kiválással, az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti folytatása céljából jött létre.
    (19) Ha az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak a kiválással megvalósult vagyonszerzése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól (a továbbiakban: illeték), e vagyonszerzés utáni illetéket a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban fennálló adósi részesedés megszerzőjének kell megfizetnie, a megszerzett részesedése arányában.
    (20) A (19) bekezdés szerint meg nem fizetett illetéket az adósnak kell megfizetnie.
    (21) Az illetékfizetési-kötelezettségről a (19) bekezdés szerinti esetben a részesedés megszerzőjének a részesedés megszerzését, a (20) bekezdés szerinti esetben a felszámolónak a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság értékesítésére nyitva álló határidőt, de legkésőbb a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság végelszámolásáról szóló döntést követő 15. napig bejelentést kell tennie az állami adóhatósághoz.
    (22) Azt a vagyonjuttatást, amely során a felszámolás alatt álló adóalany az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság részére az alapításkor ad át terméket, vagyoni értékű jogot, úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott, jogutódlással történő megszűnés keretében történő vagyonjuttatással esik egy tekintet alá.
    (23) Az állami adó- és vámhatóság az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adószámának megállapításakor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény V. Fejezetében foglaltakat az adós mint tag tekintetében felmerülő, az adószám kiadásának akadályát képező feltételek figyelmen kívül hagyásával alkalmazza.
    (24) A 18. alcímben szabályozott reorganizációs eljárásban e § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
    a) a hitelezői hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók,
    b) a felszámolót megillető jogosultságok a reorganizáció alatt álló adós vezető tisztségviselőjét illetik meg,
    c) a vállalkozás bérgarancia támogatásra nem jogosult, és
    d) az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedését a reorganizációs tervben meghatározott határidőig, ennek hiányában a kiválással létrejövő társaság bejegyzésétől számított 365 napon belül kell értékesítenie azzal, hogy az értékesítés időpontja így nem haladhatja meg a reorganizációs terv végrehajtásának a határidejét.
    66. §
    (1) A jelen alcím rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    (2) A 63. § (2)-(5) bekezdését azokra a jelen alcím hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni, amelyek esetében az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2021. április 17-én vagy azt követően nyújtották be, vagy a felszámolás hivatalból történő elrendelésére e törvény hatálybalépését követően kerül sor.
    (3) Ha 2022. december 31-ig legalább a 63. § (8) és (9) bekezdése, illetve a 65. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2022. december 31-ét követően is lefolytatható.
    20. A Ctv. rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    67. §
    2022. december 31-ig a Ctv. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    68. §
    A cég a Ctv. 24. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adatának változását illeték és közzétételi költségtérítés nélkül jelentheti be, ha más adatának változását egyidejűleg nem jelenti be és a cégadat változtatására a cégtől független külső ok miatt kerül sor, amely körülményt a cég hitelt érdemlően igazol a változásbejegyzési kérelmében.
    69. §
    (1) A Ctv. 99. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a cég, amelyben az államnak közvetlen többségi befolyása van [Ptk. 8:2. § (1) és (2) bekezdése], végelszámolóként kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezetet választhatja meg, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti végelszámoló díjazásáról a végelszámolás alatt álló cég és a végelszámoló szabadon állapodnak meg.
    (3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában a végelszámoló díjazása a tevékenység zárómérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:
    a) 100 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 Ft,
    b) 100 000 000 Ft - 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,
    c) 500 000 001 Ft - 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,
    d) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.
    (4) A végelszámoló jogosult előleg felvételére a számviteli beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását követő 15 napon belül.
    (5) Ha az értékesítés bevételének és a végelszámolás alatti működés nettó árbevételének 2%-a a (3) bekezdés szerinti díjazás összegét meghaladja, ez utóbbi összeg illeti meg a végelszámolót, legkésőbb a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásával egyidejűleg.
    (6) A végelszámoló a (3) és az (5) bekezdés szerinti díjazásra abban az esetben is jogosult, ha a cég legfőbb szerve a Ctv. 113. §-a szerint a végelszámolás megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról határozott.
    70. §
    (1) A jelen alcím rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az e törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    (2) A 69. §-t azokra a folyamatban lévő végelszámolásokra kell alkalmazni, amelyeket 2021. április 17-én vagy azt követően rendeltek el.
    21. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény hiteltörlesztési moratóriummal összefüggő eltérő alkalmazásáról
    71. §
    (1) Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) hatálya alá tartozó adósságrendezési eljárásban résztvevő adós és egyéb kötelezett a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 5. alcíme és az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CVII. törvény) III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vette, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség, a bírósági adósságrendezési egyezség módosítása, valamint a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is.
    (2) Az e törvény hatályba lépése előtt megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, illetve bírósági adósságtörlesztési végzésben a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 5. alcíme, valamint a 2020. évi CVII. törvény III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő adós számára a pénzügyi intézmény kimutatást küld - a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett tartozásokra tekintettel - a törlesztések teljesítési határidejének meghosszabbításáról. A bírósági adósságrendezési eljárásban az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről. A végzés ellen csak az adós és az érintett hitelező élhet fellebbezéssel. A kérelem és a fellebbezés benyújtása illetékmentes.
    (3) Az Are. tv. 85. §-a szerinti törlesztési időszak a (2) bekezdés szerinti teljesítési határidőnek megfelelően meghosszabbodik.
    22. A polgármesteri feladatok ellátásának egyes kérdéseire vonatkozó átmeneti szabályok
    72. §
    (1) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napján a polgármester tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester - tisztsége megszűnésére tekintettel - nem gyakorolja a polgármester számára jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket, az időközi választás napjáig a polgármester feladat- és hatásköreit - az alábbi sorrendben - a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló,
    a) szervezeti és működési szabályzatban a települési önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) ülésének összehívására és vezetésére kijelölt önkormányzati képviselő vagy
    b) a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által kijelölt önkormányzati képviselő
    gyakorolja.
    (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti képviselő a polgármester feladat- és hatáskörei gyakorlásának önként történő vállalásáról írásban nyilatkozik, amely nyilatkozatot egyúttal megküldi a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, valamint a kormányhivatalnak.
    73. §
    (1) A 72. § szerint a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személy - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a társadalmi megbízatású polgármester díjazására és költségtérítésére jogosult.
    (2) Ha a helyettesített polgármester a tisztségét főállásban látta el, a 72. § szerint a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személy választása szerint
    a) az (1) bekezdés szerinti vagy
    b) a helyettesített polgármestert megillető díjazásra és költségtérítésre jogosult.
    (3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személyt ezen alcím alapján - a hatáskörgyakorlás időtartamára - minden más munkavégzésre irányuló jogviszonyában fizetés nélküli szabadság illeti meg, amelyet köteles igénybe venni.
    (4) Az ezen alcímben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés elnöke és a főpolgármester feladat- és hatásköreinek gyakorlására is.
    23. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény eltérő alkalmazása
    74. §
    Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a képviselőtestület 2021. évben szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülésezik.
    24. Családügyi tárgyú átmeneti szabályok
    75. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményt együttesen igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.
    (2) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához és a kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.
    76. §
    Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022. március 31-éig - nyilvános pályázat kiírása nélkül - meghosszabbodik.
    25. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény eltérő alkalmazása
    77. §
    (1) 2022. június 30-ig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-át az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
    (2) Az Étv. 33/A. § (1) bekezdésében foglalt építési tevékenységek a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek. Az Étv. 33/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt építési tevékenységek alapterületi korlát nélkül egyszerű bejelentés alapján végezhetők.
    (3) Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja szerinti alapterületi korlátozás be nem tartása az építési tevékenységet nem teszi jogszerűtlenné.
    (4) Az építtető dönthet úgy, hogy az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti összes hasznos alapterületet meghaladó, de a (2) bekezdésben foglalt lakásszámot vagy hasznos alapterületet meg nem haladó építési tevékenységet egyszerű bejelentés helyett építési engedély alapján kívánja végezni. Ebben az esetben az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok az adott ügyben nem alkalmazhatóak.
    26. A lejárt okmányok érvényességének meghosszabbítása
    78. §
    A veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendeletben szereplő okmányok érvényessége meghatározása során a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet szabályait alkalmazni kell.
    27. Egyéb közigazgatási hatósági döntésekkel kapcsolatos rendelkezések
    79. §
    Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2020. december 15-e és 2021. november 23-a közötti időben járt vagy jár le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.
    28. Gyógyszerészeti tárgyú átmeneti szabályok
    80. §
    (1) A biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet] alapján kiadott engedélyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedélyben foglalt határozott idő lejártáig érvényben maradnak.
    (2) Ha a 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott engedély érvényességi ideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 21 napon belül járna le, az engedély érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
    (3) A 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott engedély egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a meghosszabbítást az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény szerinti különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja. E bekezdés alkalmazásában a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kihirdetését megalapozó vagy azzal közvetlenül összefüggő megbetegedésekkel kapcsolatban vélelmezni kell.
    29. Szociális és gyermekvédelmi tárgyú átmeneti szabályok
    81. §
    (1) Ha
    a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) szerinti pénzbeli ellátásnak az 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálata, vagy az ellátás 1993. évi III. törvény 25. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata iránti eljárás megindítása, vagy
    b) a gyermekek otthongondozási díjának az 1993. évi III. törvény 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata
    a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő hónap utolsó napjáig meg kell indítani.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján elhalasztott, az 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ellátásra való jogosultság fennállására irányuló felülvizsgálat során az 1993. évi III. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését az előző felülvizsgálatot lezáró döntés meghozatalának napjáig, a jogosultság megállapítását követő első felülvizsgálat esetén a jogosultságot megállapító döntés meghozatalának napjáig visszamenőleg kell vizsgálni.
    (3) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró
    a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság,
    b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és
    c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság
    a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig meghosszabbodik.
    (4) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    (5) Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ellátásra való jogosultságot úgy állapították meg, hogy a szakértő a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálatot az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva végezte el, a jogosultságot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig felül kell vizsgálni.
    82. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napján szűnik meg.
    83. §
    A 81. §-ban meghatározottak kivételével az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások - ideértve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátásokat is - felülvizsgálatára hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség, foglalkoztatás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.
    84. §
    (1) Ha a nevelésbe vett gyermek a veszélyhelyzet időtartama alatt vált nagykorúvá és kérte az utógondozói ellátás biztosítását, számára az utógondozói ellátást a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig biztosítani kell. Az utógondozói ellátás iránti kérelem a gyámhatósághoz ezen időtartam alatt is benyújtható.
    (2) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.
    85. §
    A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig a gyámhatósági eljárásban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128. § (3) bekezdése szerinti személyes jognyilatkozatok felvétele helyett - a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában - az ügyfelek írásban nyilatkoznak, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzheti.
    86. §
    (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig az 1993. évi III. törvény szerinti
    a) étkeztetés esetében - a népkonyha kivételével - a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható,
    b) szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,
    c) szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,
    d) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása - az étkeztetés kivételével - a fenntartó döntése alapján szüneteltethető,
    e) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig terjedő időtartamot nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor,
    f) nappali ellátást nyújtó intézmények - ide nem értve a nappali melegedőt - épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani,
    g) támogató szolgáltatás esetében a személyes gondoskodást végző személyek szállítását nem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti.
    87. §
    A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig
    a) a szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető,
    b) 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani,
    c) 24 órás műszak elrendelésével érintett foglalkoztatott esetén az 1993. évi III. törvény 94/L. § (6) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (10) bekezdése szerinti bérpótlékot, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 141. §-a alapján meghatározott bérpótlékot biztosítani kell.
    30. Egyes kulturális finanszírozási szabályok eltérő alkalmazása
    88. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel 2023. december 31-ig kell alkalmazni.
    89. §
    (1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) maradványa felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (4) bekezdésétől eltérően az Alap költségvetési maradványa felhasználásának a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra, a (2) bekezdés szerinti módon.
    (2) Az NKA tv.-ben foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatja azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az (1) bekezdés szerinti maradvány felhasználható azzal, hogy a támogatási jogviszony létesítéséről az Alap kezelő szerve gondoskodik.
    (3) A (2) bekezdés szerinti támogatások esetében - figyelemmel a Kormány egyedi döntésében foglaltakra - a támogatás nyújtása részletes feltételeinek meghatározása, továbbá a támogatott célok megvalósítása szakmai beszámolójának ellenőrzése érdekében a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az NKA tv. 2. § (3) bekezdése szerinti ideiglenes szakmai kollégiumot hoz létre.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti maradványnak a korábbi Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi döntéssel, miniszteri döntéssel, Nemzeti Kulturális Alap pályázati kiírással vagy szerződéssel lekötött részének felhasználásáról az NKA tv. szerinti érintett kollégium javaslatára a miniszter dönt.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti összeg
    a) terhére az NKA tv. 7/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Alapból kulturális örökségvédelem alá nem eső, kulturális célú építési beruházás, felújítás is támogatható,
    b) az NKA tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt működési támogatás nem csak az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára nyújtható, hanem fenntartótól és működési formától függetlenül bármelyik kulturális szervezet, illetve annak fenntartója részére nyújtható személyi jellegű és dologi kiadásokra is, továbbá a 10%-os limitet meghaladóan is.
    31. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége
    90. §
    (1) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes arra a jogvitára is, amely a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos.
    (2) Az (1) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
    (3) Az (1) bekezdést 2021. szeptember 30. napjáig kell alkalmazni.
    32. A folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai
    91. §
    (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni - feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta -, az ilyen igénynek - az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve -,
    a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni,
    b) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg.
    (2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.
    (3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az adatigénylést
    a) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt megfizette - a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy
    b) - feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt nem fizette meg - a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.
    (4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen igény teljesítésének megtagadásáról
    a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell értesíteni az igénylőt,
    b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt - az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy - ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.
    33. Egyes büntetőjogi tárgyú törvények rendelkezéseinek eltérő alkalmazása
    92. §
    Az e törvény hatálybalépése előtt elkövetett, a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2. § (2) bekezdésétől eltérően, a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
    93. §
    (1) 2021. szeptember 30-ától a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdését a (2) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni.
    (2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdésétől eltérően, ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás és a veszélyhelyzet tartama alatt a koronavírus-világjárvány akadályozta az előkészítő ülés, illetve a tárgyalás megtartását, a négy évet meghaladó tartamú letartóztatás legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított egy évig tarthat.
    34. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok
    94. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti szabálysértést a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 4. §-ától eltérően az elkövetésekor hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni.
    35. Egyes közigazgatási szankciókkal kapcsolatos átmeneti szabályok
    95. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti közigazgatási szabályszegés miatt az elkövetéskor hatályos szabályok szerinti közigazgatási szankció alkalmazandó.
    36. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok
    96. §
    (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv
    a) hivatásos állományának azon tagja esetében, akinek az időszakos egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálata, vagy
    b) személyi állományának az a) pontba nem tartozó azon tagja esetében, akinek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 2020. évre esedékes időszakos vizsgálata
    a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 3. §-ára tekintettel elmaradt, a 2021. évben esedékes alkalmasságvizsgálatra, illetve időszakos vizsgálatra úgy kell intézkedni, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül kerüljön sor a 2021. évi vizsgálatra, ebben az esetben a 2020. évi vizsgálatot nem kell pótolni.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti személy időszakos alkalmasságvizsgálata vagy időszakos vizsgálata a 2021. évben nem esedékes, akkor a 2020. évben elmaradt alkalmasságvizsgálatot, illetve időszakos vizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül pótolni kell.
    97. §
    (1) A Közbiztonsági rendőrjárőr szakképesítésre, valamint a Határrendész és útlevélkezelő rendőrjárőr szakképesítésre felkészítő szakmai képzés programkövetelményében a képesítő vizsgára bocsátás feltételeként előírt "B" kategóriás gépjárművezetői engedély bemutatása 2021. szeptember 30-ig lebonyolításra kerülő képesítő vizsgán nem kötelező, sikeres képesítő vizsga esetén a képesítő bizonyítványt a "B" kategóriás gépjárművezetői engedély bemutatását követően kell kiállítani.
    (2) Ha a gépjárművezetői engedély bemutatására az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor a képesítő vizsgát megelőzően, akkor az okirat bemutatásának elmaradását a vizsgatörzslapon az "A képesítő vizsgán nem került bemutatásra a programkövetelményben meghatározott "B" kategóriás gépjárművezetői engedély." záradékkal kell ellátni.
    (3) A képesítő bizonyítvány kiállítására a "B" kategóriás gépjárművezetői engedélynek a sikeresen teljesített képesítő vizsgától számított 1 éven belül történő bemutatása esetén van lehetőség. Ezen határidő elmulasztása esetén a képesítő vizsgát ismételten le kell tenni.
    37. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
    98. §
    Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45 napon belül jár le, érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    38. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő átmeneti szabályok
    99. §
    A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény alkalmazásában a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított tizenkét hónapig a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 1. § 1. pontjában meghatározottakon túl külföldi befektető az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.
    39. Közfoglalkoztatással összefüggő átmeneti szabályok
    100. §
    A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló közfoglalkoztatási jogviszony, továbbá a legkésőbb 2021. december 31-ig létesített közfoglalkoztatási jogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama meghaladhatja a tíz évet.
    40. A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás finanszírozásával összefüggő átmeneti rendelkezés
    101. §
    A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás keretében a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítható 2021. december 31-ig többletforrás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebben az esetben a meglévő finanszírozási szerződésekben meghatározott források megemelhetőek, a támogatás felhasználásának feladat- és költségterve a támogató, illetve a lebonyolító hozzájárulásával módosítható.
    41. Vízjogi eljárásokkal összefüggő átmeneti rendelkezések
    102. §
    (1) A (2) bekezdés kivételével a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján engedélyezett vízilétesítményekre és vízimunkákra vonatkozó vízjogi létesítési engedély, elvi vízjogi engedély és megszüntetési engedély, amelynek hatálya
    a) a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, valamint
    b) a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított egy évvel.
    (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyhez kapcsolódó vagyonkezelői, kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás időbeli hatálya a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az új hozzájárulás beszerzéséről az engedélyes gondoskodik. Ebben az esetben a vízügyi hatóság az engedélyes kérelmére, soron kívül módosítja az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyt. Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól.
    42. Vízhasználattal összefüggő átmeneti szabályok
    103. §
    (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően a 2021. január 1-től 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.
    (2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a tárgyévre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti.
    43. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    104. §
    Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti ok) miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig teljesítheti azzal, hogy a Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a Magyar Államkincstár azt mérlegeli, hogy a veszélyhelyzeti ok a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.
    105. §
    (1) 2020. november 4. napján fennálló vagy ettől az időponttól e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nem uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama és az elszámolási határidő az eredeti határidőtől számított 180 nappal, de legalább az e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik.
    (2) Ha az e törvény hatálybalépéséig létrejött és fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a tárgyéven túl nyúlik, és a pénzügyi teljesítésének elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni.
    106. §
    (1) 2020. november 4. napjától e törvény hatálybalépéséig a központi költségvetés terhére nem uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásból létrejött támogatási jogviszonyok esetében a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt a kedvezményezett nem a támogató által, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően biztosítja, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.
    44. Egyes pénzügyi szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok
    107. §
    2022. június 30-áig a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. § (2) bekezdését oly módon kell alkalmazni, hogy a magyar állam által belföldön, nyomdai úton előállításra és értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát a kibocsátó magyar állam képviseletében a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök jogosult aláírni.
    45. Helyi adókönnyítésekkel összefüggő rendelkezések
    108. §
    (1) A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd Ft (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.
    (2) A tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozásnak az (1) bekezdést a 2021. évben kezdődő adóévében kell alkalmaznia.
    109. §
    (1) A (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben, az adott előleg-fizetési időpontban esedékes - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó - helyi iparűzési adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.
    (2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előleg-részlet összegével az adóhatóság a mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti,
    a) beszámoló-készítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok;
    b) beszámoló-készítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok
    alapján állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést.
    (4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a mikro-, kis- és középvállalkozás a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett.
    (5) Az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő mikro-, kis- és középvállalkozás székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.
    110. §
    (1) A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 1-jén hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.
    (2) Az önkormányzatnak a 2020. december 1-jén hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben is fenn kell tartania.
    (3) A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.
    46. A helyi iparűzési adókönnyítésnek az állami támogatások uniós jogával való összeegyeztethetősége
    111. §
    (1) A 108. § (1) bekezdése szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából" című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.
    (2) Az átmeneti támogatás támogatástartalma a 2021. évben végződő adóévben - a 108. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó esetében a 2021. évben kezdődő adóévben - alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték (a továbbiakban: általános adómérték) és az 1%-os adómérték (a továbbiakban: csökkentett adómérték) különbözetének szorzatával egyező összeg.
    (3) A (2) bekezdés szerinti támogatástartalmat a vállalkozó számára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 41. pontja szerinti székhelye és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontja szerinti telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a 2021. évben végződő - a 108. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó esetében a 2021. évben kezdődő - adóévről szóló adóbevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig visszaigazolja.
    (4) Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az egyes ágazatokra eső átmeneti támogatás arányát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenységből származó árbevétel milyen arányt képviselt a vállalkozó 2021. évi árbevételén belül.
    (5) Ha az átmeneti támogatásként nyújtott egyedi támogatás támogatástartalma meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a (4) bekezdés szerinti tevékenységre eső átmeneti támogatás támogatástartalma meghaladja a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget, az önkormányzati adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott határnapot követő második hónap utolsó napjáig megküldi az állami adó- és vámhatóság részére az egyedi támogatásnak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. melléklete szerinti adatait.
    (6) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott határnapot követő harmadik hónap utolsó napjáig továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatokat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a közlemény 4. szakasza szerinti közzététel céljából.
    112. §
    (1) Átmeneti támogatásban az a mikro-, kis- és középvállalkozás részesülhet, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.
    (2) Az (1) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon mikro-, kis- és középvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá esetében az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
    (3) Az átmeneti támogatás támogatástartalma - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel -a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a mikro-, kis- és középvállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel.
    (4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 225 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
    (5) A halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 270 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
    (6) Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás (3)-(5) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.
    (7) Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a (3)-(5) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás az átmeneti támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként - a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - ne haladja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás a (4) és (5) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális átmeneti támogatás összege mikro-, kis- és középvállalkozásonként - mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 270 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
    (8) A mikro-, kis- és középvállalkozásnak (kedvezményezettnek) és az adóhatóságnak az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a kedvezmény igénybevételét követő tíz évig meg kell őriznie.
    47. A turisztikai ágazattal összefüggő köztehermérséklés
    113. §
    Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-ától eltérően a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
    48. A felsőoktatás egyes kérdéseiről
    114. §
    A 2020/2021. tanévben a felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 5. és 40. pontjában a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott oktatásszervezési időtartamoktól eltérhet.
    49. Egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezések
    115. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama - a kihelyező vezető döntése alapján - legfeljebb a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti időtartammal meghosszabbítható.
    50. A honvédek jogállásával és a honvédelmi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések
    116. §
    (1) Ha a honvédek jogállásról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/J. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi munkakörű katona e törvény hatálybalépésének napján érvényes, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/L. § (10) bekezdés b) pontja szerinti illetménye kevesebb, mint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/L. § (2) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.
    (2) Ha a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó harctéri életmentő katona egészségügyi szakkiképzés elvégzéséről szóló igazolásának érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, az igazolás érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik.
    117. §
    (1) Ha a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott e törvény hatálybalépésének napján érvényes, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti - a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/C. § szerinti esetben a megnövelt - illetménye kevesebb, mint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.
    (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény - ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is -, a honvédelmi illetménykiegészítés, a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.
    118. §
    (1) Ha a rezidens közalkalmazotti jogviszonya az egyes, a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidensek közalkalmazotti jogviszonya átalakulásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 585/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 585/2020. Korm. rendelet) 1. § (5) bekezdése szerint megszűnt, az őt megillető, a jogviszonya megszűnéséből eredő juttatások tekintetében a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv és a honvédelmi egészségügyi szolgáltató megállapodást kötnek a juttatások összegének a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére történő megtérítése tárgyában.
    (2) Ha a rezidens a közalkalmazotti jogviszonyának az 585/2020. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti megszűnését követő egy éven belül támogatott szakképzésre irányuló egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatóval, az 585/2020. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti végkielégítés összegét a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére megtéríteni köteles.
    51. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos regisztrációs és adatkezelési szabályok
    119. §
    (1) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ-szám) nem rendelkező magyar állampolgár az alábbi -valamennyi rendelkezésére álló - adatot köteles megadni:
    a) viselt név,
    b) életkor,
    c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,
    d) útlevél okmányazonosítója,
    e) személyi azonosító száma,
    f) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),
    g) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.
    (2) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ-számmal nem rendelkező, Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár az alábbi - valamennyi rendelkezésére álló - adatot köteles megadni:
    a) viselt név,
    b) életkor,
    c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,
    d) útlevél okmányazonosítója,
    e) tartózkodási engedély száma,
    f) személyi azonosító száma,
    g) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),
    h) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.
    120. §
    (1) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ-számmal nem rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott nevet, életkort, elektronikus elérhetőséget, értesítési címet, valamint
    a) az útlevél okmányazonosítóját, a személyi azonosító számát, illetve a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszternek,
    b) a tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek esetében az útlevél okmányazonosítóját, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és a tartózkodási engedély adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter útján az idegenrendészeti hatóságnak
    (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) továbbítja a nyilvántartó szervek által vezetett nyilvántartásokkal való összevetésre a személy azonosítása, adatainak egyeztetése és a sikeres vakcinaregisztráció céljából.
    (2) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján átvett adatot a személy regisztrációs felületen megadott adatainak az egyes nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetését és ellenőrzését (a továbbiakban: validálását) és annak a (3) bekezdés szerinti átadását követően haladéktalanul törli. A nyilvántartó szerv a kapott adatokat - a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján, valamint szükség esetén az érintett személlyel történő egyeztetést követően - pontosítja, ha azok eltérnek a nyilvántartásokban szereplő adatoktól, de a regisztrált személy a kapott adatokból beazonosítható. Ha a regisztrációs felületen megadott adatok validálása és az adatok pontosítása eredménytelen, a nyilvántartó szerv a kapott adatokat az átvételt követő hat hónap után törli.
    (3) Az (1) bekezdés szerint azonosított személy nevét, életkorát, értesítési címét, elektronikus elérhetőségét, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetője részére megküldi.
    (4) Az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az érintett számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az érintett (3) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az érintettre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az érintett (3) bekezdése szerinti adatait az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésére kijelölt szerv részére átadja.
    (5) Az E. Alap kezelésére kijelölt szerv a technikai azonosítót a vakcinaadás szervezésére vonatkozó feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.
    (6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti kérelmező esetében az összerendelési nyilvántartás útján vizsgálja, hogy az érintett TAJ-számmal rendelkezik-e. Amennyiben az érintett rendelkezik TAJ-számmal, erről az EESZT működtetőjét az adatok átadása során tájékoztatja. Az EESZT működtetője a TAJ-számmal rendelkező részére nem hoz létre technikai azonosítót.
    121. §
    (1) A Magyar Államkincstár a lakosság koronavírus-fertőzés kockázatának leginkább kitett személyek átoltottságának növelése és az érintettek elérése érdekében, az önkéntesen igénybe vehető és ingyenesen biztosított koronavírus elleni védőoltások (a továbbiakban: védőoltás) kiosztásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából tájékoztatást küld a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásokban, juttatásokban részesülő személyek (a továbbiakban: jogosultak) csoportjai részére. A Magyar Államkincstár ennek érdekében, e célok teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamig kezeli a jogosultak nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát.
    (2) A Magyar Államkincstár a 120. § szerinti közreműködés keretében a részére átadott - a regisztráció során az érintett által megadott - adatokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontja szerint vezetett nyugdíjfolyósítási nyilvántartás adataival - az átadott adatok pontosságának, naprakészségének ellenőrzése céljából -összeveti. Ha az összevetés eredményeként az állapítható meg, hogy az átadott adatok pontatlanok vagy nem naprakészek, úgy erről - a pontosítandó adatok megjelölésével és az általa helyesbítettnek vagy naprakésznek tekintett adatok egyidejű megküldésével - a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (a továbbiakban: NEAK) értesíti.
    (3) A NEAK - 120. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében - a (2) bekezdés szerinti értesítés nyomán átvett személyes adatok alapul vételével az érintett természetes személyre vonatkozó adatokkal összefüggésben postai, telefonos vagy más elektronikus úton adategyeztetést kezdeményez az adatok pontosságának vagy naprakészségének megállapítása érdekében, illetve az adategyeztetés eredménye alapján - szükség szerint, az érintett erre vonatkozó nyilatkozata alapján -az általa kezelt adatokat pontosítja.
    122. §
    (1) A köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődei ellátásban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személyek (a továbbiakban: foglalkoztatottak) koronavírus-fertőzésnek való kitettségének csökkentése érdekében a védőoltás igénybevétele és az ahhoz szükséges regisztráció céljából tájékoztatást küld
    a) az Oktatási Hivatal a köznevelési intézményekben foglalkoztatottak,
    b) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképző intézményekben foglalkoztatottak,
    c) a Magyar Államkincstár - a bölcsődék szakmai irányítását ellátóval egyeztetve - a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények és szolgáltatók
    részére.
    (2) Az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás céljából - annak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamig - kezeli az (1) bekezdés szerint általuk tájékoztatandó természetes személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint TAJ-számát. Az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az (1) bekezdés szerint általuk tájékoztatandó természetes személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint TAJ-számát megküldi a NEAK-nak a védőoltás igénybevételére irányuló regisztrációk meglétének ellenőrzése céljából.
    (3) Az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a 120. § szerinti közreműködés keretében a részére átadott - a védőoltás igénybevételére irányuló regisztráció során az érintett által megadott - adatokat (természetes személyek viselt nevét, lakcímét és TAJ-számát) az általa nyilvántartott adatokkal - az átadott adatok pontosságának, naprakészségének ellenőrzése céljából - összeveti. Ha az összevetés eredményeként az állapítható meg, hogy az átadott adatok pontatlanok vagy nem naprakészek, úgy erről - a pontosítandó adatok megjelölésével és az általa helyesbítettnek vagy naprakésznek tekintett adatok egyidejű megküldésével - a NEAK-ot értesíti.
    (4) A NEAK - a 120. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében - a (2) bekezdés szerinti értesítés nyomán átvett személyes adatok alapul vételével az érintett természetes személyre vonatkozó adatokkal összefüggésben postai, telefonos vagy más elektronikus úton adategyeztetést kezdeményez az adatok pontosságának vagy naprakészségének megállapítása érdekében, illetve az adategyeztetés eredménye alapján - szükség szerint, az érintett erre vonatkozó nyilatkozata alapján -az általa kezelt adatokat pontosítja.
    (5) A Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok és társulásaik által fenntartott, bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóknál, intézményeknél foglalkoztatott természetes személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét és TAJ-számát átadja a NEAK-nak.
    (6) A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény - az (5) bekezdésben nem említett -fenntartója a Magyar Államkincstár felhívására, a felhívásban meghatározott módon és határidőben megküldi az általa fenntartott szolgáltatónál, intézménynél bölcsődei ellátásban foglalkoztatott személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét és TAJ-számát a NEAK-nak.
    (7) A NEAK az (5) és (6) bekezdés alapján részére átadott adatokat - a bölcsődei ellátásban dolgozó személyek beoltásának megszervezése, valamint az átadott adatok pontosságának, naprakészségének ellenőrzése céljából - összeveti a védőoltásra regisztrált személyek adataival, továbbá szükség szerint az átvett személyes adatok alapulvételével az érintett természetes személyre vonatkozó adatokkal összefüggésben postai, telefonos vagy más elektronikus úton adategyeztetést kezdeményez az adatok pontosságának vagy naprakészségének megállapítása érdekében, illetve az adategyeztetés eredménye alapján - szükség szerint, az érintett erre vonatkozó nyilatkozata alapján -az általa kezelt adatokat pontosítja. A NEAK ennek érdekében, e célok teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamig kezeli az (5) és (6) bekezdés szerinti, részére átadott adatokat.
    (8) A NEAK a köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődei ellátásban foglalkoztatott személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint TAJ-számát a védőoltással kapcsolatos feladatai ellátása céljából kezeli.
    52. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény eltérő alkalmazása
    123. §
    A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. § (6) bekezdésétől eltérően a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély, amelynek hatálya
    a) a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, az e törvény hatálybalépésének napjától számított további egy évvel,
    b) a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel
    meghosszabbodik.
    53. Az általános forgalmi adóra és az idegenforgalmi adóra vonatkozó egyes átmeneti szabályok
    124. §
    (1) 2021. július 31. napjáig az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, amely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora alapján az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése hatálya alá tartozna.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti adómérték alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a termékértékesítőnél az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora szerinti szolgáltatás nyújtásának feltételei fennállnak.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti adómérték nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.
    125. §
    A 2021. január 1. napja és 2021. június 30. napja közötti időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban - kivéve, ha annak összege nulla - be kell vallania az adóhatósághoz.
    54. Helyi díjak mértékének rögzítése
    126. §
    (1) A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről szóló 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel -
    a) a helyi önkormányzat,
    b) a helyi önkormányzat által fenntartott
    ba) költségvetési szerv,
    bb) nonprofit szervezet,
    bc) egyéb szervezet,
    c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság,
    d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság,
    e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet
    által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethet be, 2021. december 31. napjáig új díjat nem állapíthat meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthet ki.
    (3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a felek a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt - legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre - megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét az (1) bekezdés szerinti időszak vonatkozásában.
    (4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.
    55. Ingyenes közterület használattal kapcsolatos átmeneti szabályok
    127. §
    Ezen alcím alkalmazásában
    a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület,
    b) vendéglátó üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség,
    c) sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.
    128. §
    (1) A közterület e törvény szerinti használatára 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.
    (2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét - a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából - a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.
    (3) Az e törvény hatálybalépésekor hatályos közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.
    (4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot
    a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek - eltérő megállapodás hiányában - vendéglátó üzletenként azonos mértékben,
    b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig
    gyakorolhatják.
    (5) A (2) bekezdés nem alkalmazható
    a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,
    b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti közparkban, zöldterületen,
    c) a járművek forgalmát biztosító úttesten, vagy a várakozásukra kijelölt területen,
    d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,
    e) lakó-, vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki-, és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint, a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és
    f) tűzoltási felvonulási területen.
    (6) A használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés.
    (7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályozás hiányában a zavartalan közúti és gyalogos közlekedést úgy kell biztosítani, hogy
    a) a járda hasznos szélessége (gyalogossáv) 1,50 méternél kevesebb nem lehet, valamint
    b) a közhasználatú építmények kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőek legyenek.
    (8) A vendéglátó üzlet nyitvatartására vonatkozóan a 2020. december 31. napján hatályos, a települési önkormányzat által alkotott szabályok az irányadóak azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak.
    (9) A (6) és (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult. A rendőr felszólítására a használó köteles a közúti és gyalogos közlekedés akadályozását haladéktalanul megszüntetni.
    (10) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat első alkalommal megszegő használót - ha felszólításra a közúti és a gyalogos közlekedés akadályoztatását megszünteti - a rendőr figyelmezteti a kötelezettségének betartására. Ha a használó az akadályt a rendőr felszólítására nem szüntette meg, vagy a közúti és gyalogos közlekedés akadályozása jelentős, a rendőrség az üzemeltetővel szemben a (6) bekezdés szerinti kötelezettség megszegése miatt
    a) 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint
    b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenesen bezárathatja.
    (11) A rendőrség a (10) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket a kötelezettség ismételt megszegése esetén együtt is alkalmazhatja.
    (12) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
    (13) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
    (14) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
    (15) A (10) és (11) bekezdés szerinti intézkedések megtételére az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság jogosult.
    (16) A rendőrség az ideiglenes bezáratásról tájékoztatja az üzemeltető tevékenységét engedélyező vagy a tevékenység bejelentését fogadó kereskedelmi hatóságot.
    (17) Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet
    a) használójának a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,
    b) használója részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,
    c) használója a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.
    129. §
    (1) A sajtótermék árusítására e törvény hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője 2021. december 31-éig nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.
    (2) E törvény alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.
    (3) Nem kell közterületi-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdés szerinti sajtótermék közterületen történő osztásához sem.
    (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti közterület-használat nem gyakorolható a 128. § (5) bekezdésében megjelölt területeken.
    (5) A közterület-használat gyakorlására a 128. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.
    (6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult.
    (7) Ha az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül az (1)-(5) bekezdésben foglaltakról eltérően használja, a rendőrség vele szemben 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A rendőrség eljárására a 128. § (12)-(15) bekezdését kell alkalmazni.
    56. Az általános közigazgatási rendtartás szerinti szünetelés
    130. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyfél kérelmére szünetelő közigazgatási hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 49. § (2) bekezdésében meghatározott, az eljárást megszüntető hat hónapos időtartamba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, és az - bármely ügyfélnek az eljárás folytatására irányuló kérelme hiányában - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
    57. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok
    131. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt - de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján - megtett írásbeli nyilatkozata alapján a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
    (2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.
    (3) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig esedékes bérleti díj a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően korlátlanul csökkenthető.
    (4) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.
    (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti bérletidíj-csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, amely keretében a bérbeadó nevében eljáró személy - ideértve a szerződést ellenjegyző vagy felülvizsgáló személyt is - nem vonható felelősségre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott előírások megsértése miatt.
    (6) E § rendelkezéseit a 2020. december 18-án vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződésre kell alkalmazni.
    58. A szabadság kiadására vonatkozó eltérő szabályok
    132. §
    (1) A 2021. évben esedékes szabadságnak - ideértve az alap- és a pótszabadságot is - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig arányos része az esedékesség évét követő 3 éven belül is kiadható
    a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban,
    b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban és
    c) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél
    foglalkoztatott esetében, ha a foglalkoztatott a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett.
    (2) A szabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti szabadság - az érintett foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének kivételével - pénzben nem váltható meg.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti szabadságot a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani.
    (5) A munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.
    59. Építésügyre vonatkozó átmeneti szabályok
    133. §
    (1) 2022. június 30-ig az építtető a választásától függően
    a) jogszerűen alkalmazhatja - függetlenül az alkalmazhatóságukra megállapított rendelkezésektől
    aa) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,
    ab) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény,
    ac) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, illetve
    ad) az aa)-ac) alpont szerinti törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály
    bármely építmény tekintetében a 2020. november 4-ét követően hatályba lépett vagy lépő, új kötelezettséget megállapító vagy meglévő kötelezettséget szigorító rendelkezését (a továbbiakban együtt: új előírás), vagy
    b) - az új előírás helyett - jogszerűen alkalmazhatja az a) pont aa)-ad) alpontja szerinti jogszabályoknak a 2020. november 4-ét megelőző napon hatályos rendelkezését.
    (2) Az (1) bekezdés a 2021. március 11-én folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben is alkalmazható.
    (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályok alkalmazhatóságát nem érinti, ha az (1) bekezdés szerinti alkalmazhatósági határidő folyamatban lévő közigazgatási hatóságban, vagy megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység során jár le.
    (4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható azokra a közbeszerzésieljárás-köteles vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 700 000 000 Ft-ot.
    60. Településrendezésre vonatkozó átmeneti szabályok
    134. §
    A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 2021. december 31-éig az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    135. §
    (1) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől eltérően
    a) a településképi követelményekről szakmai konzultációt - ezen belül szakmai tájékoztatást -tartani elektronikus úton is lehet,
    b) a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja,
    c) az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, videókonferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni, kizárólag elektronikus úton,
    d) a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani,
    e) a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő, és
    f) a településrendezési eszközök záró szakmai véleményezése során tartott egyeztető tárgyalást -ideértve a tárgyalásos eljárás során tartott egyeztető tárgyalást is - elektronikus úton is meg lehet tartani.
    (2) Elektronikus útnak minősül
    a) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben a helyi önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, videókonferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató,
    b) az (1) bekezdés f) pontja esetében az érintettek részvételével tartott videókonferencia.
    61. Ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása
    136. §
    (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet által a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás kapcsán biztosított,
    a) tantermen kívüli, digitális munkarendben működő középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel maximum hatszor 30 napra,
    b) alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel maximum háromszor 30 napra
    vonatkozó ingyenes igénybevétel szolgáltató általi biztosítás határideje az e törvény hatálybalépését követő hatodik hónap vége azzal, hogy havonta maximum 30 napra vonatkozó kedvezmény érvényesíthető.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás ingyenes igénybevételére jogosult
    a) az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult tanuló vagy törvényes képviselője erre jogosító jogcím alapján használja;
    b) az előfizetéssel rendelkező pedagógus vagy oktató, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult pedagógus vagy oktató erre jogosító jogcím alapján használja
    (a továbbiakban együtt: jogosult).
    (3) A jogosult lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerinti helyek közül egy jogosultság alapján csak egy helyen veheti a szolgáltatást ingyenesen igénybe.
    62. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok
    137. §
    (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet vagy a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) vagy a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet vagy a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.
    (2) Időközi választás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
    (3) Ha a kitűzött választás elmaradását a Tv. 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a nyilvántartásba vétel hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.
    (4) Országos és helyi népszavazás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) II-III. Fejezetében meghatározott határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.
    (5) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Tv. 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, a helyi választási iroda vezetője a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama az Nsztv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.
    63. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések
    138. §
    (1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276. § 1. pontjától eltérően az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó vagy a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek minősül államérdeknek.
    (2) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276. § 3. pontjától eltérően az olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság vagy felsőoktatási intézmény mint jogi személy minősül stratégiai társaságnak, amelynek a Kormány rendeletében meghatározott fő- vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az e tevékenység szerinti stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik, így különösen az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti - ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát - ágazatokba.
    III. Fejezet
    EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
    64. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása
    139. §
    A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
    a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdés b) és c) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg,
    b) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a "közalkalmazott," szövegrész helyébe a "közalkalmazott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló," szöveg
    lép.
    65. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
    140. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A területi kamara testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet."
    141. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:
    (Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)
    "27. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról."
    142. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "56. §
    (1) Az országos kamara szervei:
    a) a választmány,
    b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség),
    c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök),
    d) a számvizsgálók.
    (2) Az országos kamara testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet."
    143. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 133. §-át követően a következő "Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat" alcím címmel és 134. §-sal egészül ki:
    "Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat
    134. §
    Az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján a közjegyzői okirat elkészítésére kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában kerülhet sor azzal, hogy a - félnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem minősülő - hitelezőnek a miniszter rendeletében meghatározott okiratminta alapján elkészített írásbeli tervezetet kell kitöltve a közjegyző rendelkezésére bocsátania."
    144. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
    "(13) E törvénynek a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi ... törvénnyel megállapított 134. §-ában foglalt követelményeket 2021. január 31-ét követően azzal kell alkalmazni, hogy a 2021. február 1. és 2021. április 5. között közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetén a miniszter rendeletében meghatározott okiratmintától való eltérés nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését."
    145. §
    A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-a a következő m) ponttal egészül ki: [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:]
    "m) az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalása esetén alkalmazandó okiratmintát."
    66. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
    146. §
    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 67. § (9i) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(9i) A felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor a magyar államot e törvény alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a törvény alapján fennálló elővásárlási jog."
    147. §
    Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1b) bekezdése.
    67. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
    148. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
    (E törvény hatálya alá tartozik:)
    "o) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv útján a magyar állam javára megszerzett bányászati jog gyakorlása az e törvényben meghatározott eltérésekkel."
    149. §
    (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlannyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlannyilvántartási bejegyzése végett."
    (2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Nem kell alkalmazni a 26/A. § (3) bekezdés b) pontjában és (3a) bekezdésében foglaltakat abban az esetben, ha a módosítás a bányatelek megosztására vagy bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV rendszer szerinti koordinátái, alap- és fedőlapja által körülhatárolt térrészhez képest."
    150. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 28. §-át követően a következő "Bányászati jog hasznosításba adása" alcím címmel és 28/A-28/E. §-sal egészül ki:
    "Bányászati jog hasznosításba adása
    28/A. §
    A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a 26/A. § (6) bekezdése alapján vagy az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó e törvény és végrehajtására kiadott rendelet alapján a magyar állam javára megszerzett bányászati jogot a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és módon, meghatározott időtartamra szóló szerződéssel hasznosításba adás útján is hasznosíthatja.
    28/B. §
    (1) A hasznosítási szerződés megkötésére a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilvános pályázatot ír ki.
    (2) Zártkörű pályázat kiírására kerül sor, ha az adott ügylet megvalósítása - társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti cél megvalósítása érdekében - kiemelten indokolt, és arról a Kormány erre figyelemmel határozatban döntött.
    (3) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével legalább 3 fős bíráló bizottságot hoz létre. A bíráló bizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.
    28/C. §
    A bányászati tevékenység gyakorlásához szükséges valamennyi engedély megszerzése során a hasznosító jár el saját nevében és költségére azzal, hogy ha az engedélyek hasznosító által történő megszerzését követően a hasznosítási szerződés bármely okból megszűnik, úgy a hasznosító jogutódja a magyar állam.
    28/D. §
    A szolgalmi jog alapítását, illetve a kisajátítást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult kezdeményezni a hasznosító kérésére. A szolgalmi jog alapításával és a kisajátítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat a hasznosító köteles viselni. A kiadások összegét a hasznosító köteles a kisajátítási eljárásban a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére megelőlegezni. A szolgalomalapítással érintett, illetve kisajátított ingatlan birtoklására és használatára a hasznosítási szerződés időtartama alatt a hasznosító jogosult.
    28/E. §
    A hasznosítóra az e törvény bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hasznosítóra a 41. § (2) bekezdésében és 41. § (7b) bekezdésében foglalt, a bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bányászati jog törlése helyett a bányafelügyelet a hasznosítási szerződés megszüntetését kezdeményezheti."
    151. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "Bányászati jog hasznosításba adása" című alcíme a következő 28/F. §-sal egészül ki:
    "28/F. §
    A hasznosítási szerződés legfeljebb 20 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal legfeljebb további 10 évi időtartammal, a hasznosító kezdeményezésére meghosszabbítható. A hasznosítási szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet."
    152. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
    (A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő)
    "d) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén 55 nap."
    153. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 57. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "57. Hasznosító: a magyar állam tulajdonát képező bányászati jog hasznosítására a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel szerződéses jogviszonyban álló személy."
    154. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány)
    "33. a bányászati jog hasznosításba adására vonatkozó pályázati eljárásra, hasznosítási szerződés tartalmi követelményeire;"
    (vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
    155. §
    A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 53. §-sal egészül ki:
    "53. §
    E törvény 28/F. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."
    68. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
    156. §
    A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
    a) 5. §-ában az "illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben" szövegrész helyébe az "a közalkalmazottak jogállásáról, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek jogállásáról szóló törvényekben" szöveg,
    b) 87. § 9. pontjában az "a közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe az "a közalkalmazotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg
    lép.
    69. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása
    157. §
    Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati," szöveg lép.
    70. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
    158. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
    elvégzi]
    "bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, valamint a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának,"
    [[a ba)-bc) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát.]
    159. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    [Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe]
    "b) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja, ez a kivétel azonban nem terjed ki az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományára, továbbá"
    160. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állomány megbízhatósági vizsgálatát érintően végzett tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét."
    71. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
    161. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 251. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A Kar testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet."
    162. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
    a) 7. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyon," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon," szöveg,
    b) 66. § a) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg
    lép.
    72. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
    163. §
    A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
    (A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:)
    "b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása,"
    73. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    164. §
    A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati," szöveg lép.
    74. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
    165. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A tantermen kívüli, digitális munkarendben megszervezett oktatás, valamint a bölcsőde, a mini bölcsőde és az óvoda esetében a nevelési évben munkanapra elrendelt rendkívüli zárvatartás időtartama alatt, kivéve ha az adott időtartamban a 21/C. §-ban foglaltak szerint szünidei gyermekétkeztetést kell biztosítani, az intézményi gyermekétkeztetést a szülő, más törvényes képviselő kérelmére - elvitel vagy kiszállítás formájában - az (1)-(6) bekezdés szerint kell biztosítani.
    (8) Ha a gyermek, tanuló a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől eltérő településen jár bölcsődébe, mini bölcsődébe, köznevelési vagy szakképző intézménybe, és a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor azt a (7) bekezdés szerinti időtartam alatt a feladatellátásra kötelezett szerv helyett a gyermek, tanuló lakóhelye, tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat biztosíthatja."
    166. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény "Bölcsődei ellátás" alcíme a következő 42/B. §-sal egészül ki:
    "42/B. §
    Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltató, intézmény, vagy valamely bölcsődei csoport működtetése nem lehetséges,
    a) a szolgáltatóra, intézményre vagy valamely bölcsődei csoportra kiterjedően az intézményvezető, ennek hiányában a szolgáltatást nyújtó személy,
    b) a településen, fővárosi kerületben működő valamennyi, gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatóra, intézményre kiterjedően a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője
    - a fenntartó egyidejű értesítése mellett - rendkívüli zárva tartást rendel el."
    75. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
    167. §
    Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati" szöveg lép.
    76. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
    168. §
    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésben a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg lép.
    77. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
    169. §
    A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati," szöveg lép.
    78. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
    170. §
    (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)
    "h) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket,"
    (2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
    (Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)
    "i) a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is."
    171. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 44/A. §-sal egészül ki:
    "44/A. §
    Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú külföldről Magyarország területére történő beutazáskor az Eütv. 67/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek."
    172. §
    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
    a) 19. § (3) bekezdésben a "nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe a "nem munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyban" szöveg,
    b) 27. § (5) és (7) bekezdésben a "biztosi vagy közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "biztosi, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg
    lép.
    79. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
    173. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3/A. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában)
    "e) alapvető munkáltatói jog: a foglalkoztatási jogviszony létrehozása és megszüntetése, a vezetői megbízatás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és módosítása, valamint a fegyelmi jogkör gyakorlása;
    f) egyéb munkáltatói jog: mindazon munkáltatói jogkörök, amelyek nem minősülnek alapvető munkáltatói jognak."
    174. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "Arcképes azonosításra épülő telemedicina szolgáltatás
    106/A. §
    (1) Az egészségügyi szolgáltató a miniszter által meghatározott telemedicina útján nyújtható egészségügyi szolgáltatásokat (a továbbiakban: telemedicina szolgáltatás) - ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése az arcképes azonosítást indokolttá teszik - arcképes azonosítást biztosító, videojel és hang továbbítására alkalmas infokommunikációs eszköz (a továbbiakban: arcképes azonosítást biztosító videotechnológia) útján is nyújthatja.
    (2) A miniszter rendeletében előírhatja, hogy egyes telemedicina szolgáltatások esetében kötelező az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata.
    (3) Az egészségügyi szolgáltató abban az esetben ajánlja fel a beteg számára az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján történő telemedicina szolgáltatást, ha a betegadatok védelme, a beteg egyes tüneteinek vizsgálata vagy az ellátás jellege miatt egyéb telemedicina szolgáltatás útján az ellátás nem lenne kivitelezhető.
    (4) Az egészségügyi szolgáltató egyes, egészségügyi dolgozó jelenlétét igénylő ellátásokat úgy is biztosíthat telemedicina szolgáltatás útján, hogy
    a) az orvosi, fogorvosi, szakorvosi, szakfogorvosi végzettséget igénylő egészségügyi ellátás esetében az orvos, fogorvos, szakorvos a beteggel arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján tartja a kapcsolatot, és
    b) az ellátásban egészségügyi dolgozó személyesen közreműködik.
    (5) A (4) bekezdés szerinti telemedicina szolgáltatás esetében a (4) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi dolgozót az egészségügyi szolgáltató képviselőjének kell tekinteni.
    106/B. §
    (1) Arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata esetén a videojel segítségével az informatikai rendszer a beteg személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványából (a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeres.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti azonosítást követően az e-közigazgatásért felelős miniszter automatikus információátadás útján - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás bevonásával - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a beteg természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az összerendelési nyilvántartás útján a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet átveszi, és azokat az egészségügyi szolgáltató részére átadja.
    (3) Ha az (1) bekezdés szerinti azonosítás sikertelen, arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján végzett telemedicina szolgáltatásnak nincs helye.
    (4) A (3) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató az ellátást személyes jelenlét útján vagy egyéb telemedicina szolgáltatás útján biztosítja azzal, hogy egyéb telemedicina szolgáltatás a 106/A. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetében csak a 106/A. § (4) bekezdése szerinti módon végezhető azzal, hogy az ezen alcím szerinti arcképes azonosítás elhagyható.
    106/C. §
    (1) Az arcképes azonosítást biztosító videotechnológiához szükséges informatikai rendszert - az azonosítási rendszer tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter bevonásával - az EESZT működtetője teszi elérhetővé térítésmentesen az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók részére.
    (2) Az e-közigazgatásért felelős miniszter a beteg természetes személyazonosító adatait, lakcímét, arcképmását, az okmány adatait, valamint a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kódot az azonosítás és az adatátadás idejéig kezeli, azokat az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti, valamint jogosult az okmányról készült másolatot készíteni és azt az azonosítás és az adatátadás idejéig kezelni."
    175. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) Az egészségügyi szolgáltatók jogszabályban meghatározott szempontok szerinti elnevezés használatára jogosultak."
    176. §
    (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2) Egészségügyi tevékenységet önállóan az a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet, aki
    a) az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, vagy egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésének teljesítése során, miniszteri rendeletben foglaltak alapján az adott egészségügyi tevékenység önálló végzésére feljogosító kompetenciát szerzett, és
    b) az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesítette vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült. A (4), (4a), (10) és (10a) bekezdésében szereplő személyek működési nyilvántartásba történő bejegyzés hiányában is jogosultak önálló egészségügyi tevékenység végzésére.
    (3) Az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett - a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel - végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,
    a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt - a (3a) bekezdésben foglaltak kivételével -,
    b) akit a működési nyilvántartásból a 113/A. § (1) bekezdése alapján töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, de legfeljebb három évig,
    c) aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét véglegesen elutasították, legfeljebb három évig,
    d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik."
    (2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A (3) bekezdés a) pontjától eltérően az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő személy önállóan végezhet egészségügyi tevékenységet mindazon kompetenciák tekintetében, amelynek gyakorlására miniszteri rendelet alapján a szakképzése részét képező vizsga során felhatalmazást szerzett."
    (3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(5) Egészségügyi tevékenységben a (3) bekezdés alapján felügyelet mellett közreműködő személy csak a szakmai felügyeletet ellátó személy utasítása szerint működhet közre. A felügyeletet gyakorló személy utasítási joga - ide nem értve a munkáltatói utasítási joggyakorlást - csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható.
    (6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének, vagy megszerzett, önállóan is gyakorolható kompetenciáinak megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja."
    177. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében - a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően - az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni."
    178. §
    (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/A. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(6) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltétele a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi felsőoktatási intézmény által havonta az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus úton történő tájékoztatás a képzésben részt vevő személynek az (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.
    (7) Az
    a) (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közül a természetes személyazonosító adatokban bekövetkezett változást a jelölt,
    b) (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a felsőoktatási intézmény és
    c) (5) bekezdés e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató
    a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére."
    (2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/A. § (7b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7b) A (7) bekezdés c) pontja szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató kéri - a (7) bekezdés szerinti határidőben értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet."
    179. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen)
    "g) irányítja az egészségügy területén működő - a miniszter által rendeletben meghatározott - országos gyógyintézeteket (a továbbiakban: országos gyógyintézetek), valamint az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátást vagy járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltatókat,"
    180. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 151/B. §-sal és az azt megelőző alcím címmel egészül ki:
    "Az állam tulajdonába tartozó egészségügyi intézmények
    151/B. §
    Az állam tulajdonába tartozik e törvény alkalmazásában az az egészségügyi intézmény, amely felett az állam többségi tulajdonnal rendelkezik, vagy amely felett az állam - tulajdonrészére tekintettel - meghatározó befolyást gyakorol."
    181. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 154/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
    "Közreműködés egyes fenntartói jogok és irányítói hatáskörök gyakorlásában
    154/A. §
    Az állam tulajdonában és fenntartásában levő egészségügyi intézmények esetében egyes fenntartói jogok, valamint az államháztartásról szóló törvényben felsorolt, az egyes költségvetési szervekre vonatkozó irányítói hatáskörök gyakorlásában történő közreműködésre a Kormány rendeletében jogi személyiséggel rendelkező szervezetet jelölhet ki."
    182. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen)
    "f) az intézmény működését szabályozó dokumentumok jóváhagyása,"
    183. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 156/A. §-sal és az azt megelőző alcím címmel egészül ki:
    "A honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltatók irányítására vonatkozó rendelkezések
    156/A. §
    (1) A Hvt. 80. § 11b. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató) vonatkozásában - a honvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett - gyakorolja a (2) bekezdés szerinti jogköröket.
    (2) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének felelősségi körébe tartozik a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató tekintetében az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételek, valamint az egészségügyi szolgáltató működőképességének biztosítása."
    184. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény VII. Fejezete a következő 156/B. §-sal egészül ki:
    "156/B. §
    A Kormány rendeletében megállapíthat olyan előírásokat, amelyek az állami fenntartású egészségügyi intézmény kötelezettségvállalását feltételhez kötik vagy korlátozzák."
    185. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 231. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) Ha az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában vagy a védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője általi beszerzését. Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során."
    186. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B. §-a a következő (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:
    "(9) A (3) bekezdés alapján létrehozott akciócsoport a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás teljesítését az egészségügyi államigazgatási szerv járványügyi szakrendszerében, az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv finanszírozási rendszerében, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban együtt: adatbázis) kezelt adatok vonatkozásában akként is igényelheti, hogy adatbázis adatkezelője az akciócsoport arra jogosult tagja részére az adatok átvételét lehetővé tevő, közvetlen elektronikus hozzáférést (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) biztosítson.
    (10) Ha a közvetlen hozzáférés során személyes adatok kezelésére is sor kerül, ezen adatok kezelésére az (5)-(8) bekezdésben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
    (11) A közvetlen hozzáféréssel végrehajtott adatkezelési művelet körülményeit, így különösen
    a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
    b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
    c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
    d) az adatkezelési műveletet végrehajtó személy nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
    e) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat
    (a továbbiakban együtt: naplóbejegyzés) a közvetlen hozzáféréssel érintett adatbázis adatkezelője az adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából rögzíti és az így rögzített nyilvántartást (a továbbiakban: napló) a naplóbejegyzés keletkezésétől tíz évig megőrzi.
    (12) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
    (13) A naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel, e tevékenységet folytató adatkezelő részére továbbíthatóak."
    187. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:
    (A járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében)
    "l) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület használatára a közterülethez közvetlenül csatlakozó, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség tekintetében közterület-használati hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket állapíthat meg,
    m) a 232/P. § szerinti, a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok alkalmazását rendelheti el."
    188. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/F-232/P. §-sal egészül ki:
    "232/F. §
    (1) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során.
    (2) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet), valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer, egyéni védőeszköz - jogszabályban meghatározottak szerint -
    a) a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és
    b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból
    térítésmentesen átruházható.
    (3) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
    a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén az Operatív Törzs vezetője,
    b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
    dönt.
    (4) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén a miniszter javaslata alapján az Operatív Törzs előzetes állásfoglalását követően a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
    (5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) orvostechnikai eszközökkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni.
    232/G. §
    (1) Egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés elleni védettség igazolása
    a) a fertőzésből a Kormány rendeletében meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy
    b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált, a fertőzés elleni oltóanyaggal - a 232/N. §-ban foglaltak kivételével - Magyarország területén történt védőoltás (a továbbiakban: oltottság)
    tényének az igazolásával történik.
    (2) A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e törvény szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), illetve applikáció.
    232/H. §
    (1) A védettségi igazolvány tartalmazza
    a) az érintett nevét,
    b) az érintett útlevelének okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
    c) az érintett állandó személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
    d) a védettségi igazolvány sorszámát,
    e) az oltottság tényének igazolása esetén az oltás idejét,
    f) a fertőzésből történő felgyógyulás tényének az igazolása esetén az igazolvány érvényességének dátumát,
    g) az a)-f) pont szerinti adatokból képzett, informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot,
    h) szöveges jelzésként a Kormány rendeletében meghatározott feliratokat.
    (2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell számítani.
    (3) A védettségi igazolvány - a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett személy magánútlevelének számát tartalmazza.
    (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett hivatalos útlevelének számát tartalmazza a védettségi igazolvány, ha az érintett kizárólag hivatalos útlevéllel rendelkezik.
    (5) Ha az érintett magánútlevél mellett hivatalos útlevéllel is rendelkezik, kérelmére - e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén - a 232/I. § (1) bekezdése szerinti hatóság a hivatalos útlevél számával feltüntetett védettségi igazolványt is kiállít.
    232/I. §
    (1) A védettségi igazolványt a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) állítja ki.
    (2) A hatóság adatfeldolgozóként a Kormány rendeletében megjelölt szerveket köteles bevonni.
    (3) A védettségi igazolványt a hatóság az érintett
    a) oltottsága,
    b) fertőzésből való felgyógyulása, - ide nem értve a 232/H. § (5) bekezdés szerinti esetet -
    c) az (5) bekezdésben foglaltak fennállása
    esetén hivatalból, egyéb - a Kormány rendeletében meghatározott - esetekben kérelemre állítja ki.
    (4) A hivatalból, valamint az 232/H. § (5) bekezdése és a (7) bekezdés szerinti kérelemre kiállított védettségi igazolvány díjmentes, egyéb esetekben igazgatási szolgáltatási díjat kell érte fizetni.
    (5) Ha az érintett 232/H. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti, magyar hatóság által kiállított okmányának okmányazonosítója megváltozik, a védettségi igazolvánnyal rendelkező érintett részére - személyazonosító igazolvány esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv, útlevél esetében az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) jelzésére - a hatóság hivatalból, díjmentesen, az új okmányazonosító generálását követő 8 napon belül állít ki új védettségi igazolványt.
    (6) A nyilvántartó szerv az (5) bekezdésben foglalt feladata ellátása érdekében jogosult megismerni, hogy az (5) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány kiállítását kérelmező személy rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal.
    (7) Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt az (1) és (2) bekezdés szerinti kiállítást követő 30 napon belül nem kapta kézhez. A kérelmező részére ebben az esetben akkor is új igazolványt kell kiállítani, ha a részére korábban került kiállításra védettségi igazolvány, de az érintett jelzésére vélelmezhető, hogy az nem került kézbesítésre.
    (8) A hatóság nem állít ki újabb védettségi igazolványt, ha az érintett érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezik.
    232/J. §
    (1) Oltottság szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató
    a) az oltottság tényét, idejét, a védőoltás típusát,
    b) - ha az érintett jelzése szerint a levelezési címe a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímétől eltér - az érintett levelezési címét,
    c) - ha az érintett magyar hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik - az érintett nevét, a külföldi hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát,
    d) ha az érintett a védettségi igazolvány kiküldését hivatalos iratként kéri, ennek tényét
    EESZT-ben rögzíti, és az EESZT útján - a védőoltás típusa kivételével - haladéktalanul továbbítja a hatóság részére.
    (2) A hatóság
    a) az EESZT működtetőjétől
    aa) a gyógyult személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: TAJ szám), a 232/H. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot, valamint az igazolvány érvényességi idejének adatát,
    ab) oltott személy esetében az érintett TAJ számát, a 232/H. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat,
    b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, személyi azonosítóját, lakcímét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülésének oka és időpontja adatait, továbbá az állandó személyazonosító igazolványának a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdése n) pontja és 29. § (2) bekezdése szerinti adatait,
    c) az útiokmány-nyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, nemét, állampolgárságát, az útlevél típusát, fajtáját és
    okmányazonosítóját, valamint érvényességére vonatkozó adatokat automatikus információátadással - szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján - átveszi.
    (3) A hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat - a TAJ szám kivételével - a védettségi igazolvány megszemélyesítése és az érintett részére történő továbbítása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítésért felelős szervezetnek továbbítja.
    (4) A védettségi igazolványt csak akkor kell személyes átadással kézbesíteni, ha azt az érintett kérte, egyebekben a védettségi igazolványt a levélszekrénybe kell kézbesíteni.
    (5) Az érintett (címzett) kérése alapján személyes átadással kézbesítendő - hivatalos iratként feladott - védettségi igazolványokat tartalmazó könyvelt küldeményeken - a küldemény esetleges visszakézbesítése során - mellőzhető a postai szolgáltató által figyelembe veendő feladói adatok feltüntetése, amennyiben azokat a feladást igazoló elektronikus okirat tartalmazza.
    (6) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására a hatóság - a teszt megfelelősége esetén - a leletből a vizsgálat értékelését, valamint az érintett TAJ számát az EESZT-ben rögzíti.
    232/K. §
    (1) Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt biztosít az érintettek számára.
    (2) Az applikáció az érintett azonosítását követően - az EESZT-ből szerzett adatok alapján -igazolja az érintett oltottságát.
    (3) Az applikáció
    a) az érintett nevét,
    b) az érintett TAJ számát,
    c) az oltás idejét,
    d) a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát
    jeleníti meg.
    232/L. §
    (1) A 232/G-232/K. §-ok rendelkezéseit a TAJ számmal nem rendelkező személyek esetében e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A 232/H. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha a nem magyar állampolgár érintett útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintett tartózkodási engedélyének számát tartalmazza.
    (3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a védettségi igazolvány a tartózkodási engedély felmutatásával érvényes.
    (4) A (2) bekezdésben foglalt esetben egészségügyi szolgáltató az EESZT-ben az érintett neve mellett a (2) bekezdés szerinti számot is rögzíti.
    (5) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására vonatkozó kérelemben a kérelmező a nevét,
    a) az útlevelének okmányazonosítóját,
    b) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját vagy
    c) a (2) bekezdésben foglalt esetben a tartózkodási engedélyének számát,
    valamint a levelezési címét adja meg.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.
    (7) A 232/J. § (5) bekezdésétől eltérően a hatóság a TAJ szám helyett az (5) bekezdés szerinti adatot adja át az EESZT működtetőjének.
    (8) A TAJ számmal nem rendelkező érintett számára az EESZT működtetője nem biztosít applikációt.
    (9) A TAJ számmal nem rendelkező, oltottság vagy fertőzöttség miatt védettségi igazolványra jogosult személy esetében - ha az érintett azzal még nem rendelkezik - az EESZT működtetője az EESZT-ben technikai azonosítót képez és az érintett nevét, valamint az EESZT-ben rögzítendő adatait ezen azonosítóhoz rendeli.
    (10) A 232/J. § (2) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az érintett technikai azonosítóját, valamint a - (2) bekezdésben foglalt esetben - a tartózkodási engedélyének számát adja át a hatóságnak.
    (11) Amennyiben az érintett kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján kell kézbesíteni.
    (12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a külképviselet az érintett név és értesítési adatát a kézbesítés megtörténtéig kezeli.
    232/M. §
    (1) Az EESZT-csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a védőoltást igazoló védettségi igazolvány kiállítása érdekében a védőoltás beadását követő egy évig kezeli az érintett 232/H. § (1) bekezdés b)-f) pontja, valamint 232/J. § (2) bekezdése szerinti adatait.
    (2) A hatóság a védettségi igazolvány kibocsátása érdekében az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli az érintett 232/J. § (2) és (4) bekezdése szerinti adatait.
    (3) Az EESZT működtetője az applikáció működtetése érdekében - ha törvény az adatkezelésre hosszabb időt nem állapít meg - az érintett 232/H. § (1) bekezdés a)-g) pontjai, valamint 232/K. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli.
    232/N. §
    (1) A Kormány rendeletében meghatározott, a fertőzés ellen Magyarország területén kívül kapott oltások esetében a 232/G-232/M. §-okat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A külpolitikáért felelős miniszternek a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében megjelölt országban kapott, a Kormány rendeletében meghatározott védőoltás esetén magyar állampolgár részére a hatóság 15 napon belül díjmentesen állítja ki.
    (3) A kérelemhez csatolni kell a Kormány rendeletében meghatározott iratokat.
    (4) A (3) kezdés szerinti kérelemhez a kérelmező megadja
    a) a természetes személyazonosító adatait,
    b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,
    c) a postai címét (a védettségi igazolvány kézbesítési címe) és
    d) ha azzal rendelkezik, a TAJ számát.
    (5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat - a védettségi igazolvány kiállítása és annak ellenőrzése érdekében - három évig kezeli.
    232/O. §
    (1) A járvány terjedésének korlátozása érdekében, egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározhatja azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be.
    (2) Nem kell védettségi igazolványt felmutatnia a 18 év alatti személynek.
    (3) A védettségi igazolvány felmutatása során az érintett a védettségi igazolványon szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát felhívásra köteles bemutatni. A védettségi igazolvány meglétét ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon szereplő adatok megismerésére.
    (4) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettségét a 232/K. § (3) bekezdése szerinti applikációval igazolja. Ebben az esetben az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának felmutatására is felhívható.
    232/P. §
    (1) Járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány elrendelheti, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni. Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
    (3) Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
    (4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek."
    189. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/L. és 244/M. §-sal egészül ki:
    "244/L. §
    (1) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából napi rendszerességgel az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (2) bekezdés szerinti módon - megismerhetővé teszi az Nkt. szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv) számára az adat megismerhetővé tételének napján az oltottsággal vagy védettséggel rendelkező személyeknek a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás tényére vagy a védettségi időtartamra vonatkozó adatát.
    (2) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek védettségének ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében Társadalombiztosítási Azonosító Jelet kezel.
    244/M. §
    (1) Járványügyi készültség esetén a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele - így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése - céljából a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára - az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával - átadja azon, a köznevelési intézménnyel
    a) az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, vagy
    b) a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
    személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik a munkakörükbe tartozó - különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más - feladatokat a köznevelési intézmény területén látják el.
    (2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján - a (3) bekezdés szerinti módon -megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás tényére vagy a védettség időtartamára vonatkozó adatát.
    (3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek adatainak megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan Társadalombiztosítási Azonosító Jelet a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
    (4) A köznevelési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel -a járványügyi készültség megszűnéséig kezeli.
    (5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény a köznevelési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény területén látja el."
    190. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "b) az egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat, valamint a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő, a telemedicina tevékenységek meghatározásával, finanszírozásával, dokumentációjával, betegazonosításával kapcsolatos szabályokat,"
    (rendeletben megállapítsa.)
    191. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
    "f) egészségügyi válsághelyzetben az állam tulajdonában és fenntartásában működő egészségügyi intézmények irányítására sajátos irányítási rendet vezessen be."
    192. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
    "(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
    a) a fertőzést,
    b) a fertőzésből való gyógyultság számítási idejét,
    c) a védettségi igazolvány kiállításával kapcsolatos részletszabályokat, valamint a védettségi igazolványon szöveges jelzésként feltüntetendő feliratokat,
    d) a védettségi igazolvány érvényességi idejét,
    e) a hatóságot,
    f) az eljárásban közreműködő adatfeldolgozókat,
    g) a 232/O. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket."
    193. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
    "(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézmények tekintetében rendeletben
    a) szabályozza a kötelezettségvállalás feltételeit, különösen annak állami szerv által történő kötelező jóváhagyását,
    b) jelölje ki az a) pont szerinti állami szervet."
    194. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap)
    "i) a közigazgatásért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, annak megfizetésének és visszafizetésének módját,
    j) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben a 232/N. § (2) bekezdése szerinti országokat"
    (rendeletben állapítsa meg.)
    195. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §-át megelőző alcím címében a "fenntartása" szövegrész helyébe a "fenntartása és irányítása" szöveg lép.
    80. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
    196. §
    A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati," szöveg lép.
    81. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
    197. §
    A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg lép.
    82. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
    198. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályokat az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) előírásaira figyelemmel kell alkalmazni."
    199. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell fizetési fokozatba sorolni."
    200. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
    "(6b) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy havi illetménye nem lehet kevesebb, mint az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott összeg."
    201. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre, valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra az Eszjtv. és a Kormány által rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni."
    202. §
    (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt az elsődleges képzőhelyével egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a nem az Eszjtv. hatálya alá tartozó képzőhely esetében a 7. § (2) bekezdés d)-g) pontja szerinti jogviszonyban áll."
    (2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) Ügyeleti feladatokat a rezidens a 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el."
    203. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a következő 15/F. §-sal egészül ki:
    "15/F. §
    Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vezetője kizárólag a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezheti az 1. § szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet."
    204. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 16/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Az öregségi nyugdíjas kivételével a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a Kenyt. 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy korhatár előtti ellátás alatt jövedelemkiegészítést kell érteni."
    205. §
    Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
    a) 4. § e) pontjában a "munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
    b) 7. § (2) bekezdés d) pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg,
    c) 11/A. §-t megelőző alcímében a "Munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "Munkaviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony és honvédelmi alkalmazotti jogviszony" szöveg,
    d) 11/A. § (1) bekezdésében és 16/B. § (1) bekezdésében az "az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban" szöveg,
    e) 14/E. § (3) bekezdésében az "a közalkalmazott" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy" szöveg, az "a Kjt. 57. § (3) bekezdés" szövegrész helyébe az "az Eszjtv. 6. § (4)-(7) bekezdése vagy a Haj. 54. § (2)-(4) bekezdése" szöveg, a "közalkalmazott" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy" szöveg,
    f) 16. § (6) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrészek helyébe az "egészségügyi szolgálati" szöveg, és az "a Kjt." szövegrész helyébe az "az Eszjtv." szöveg,
    g) 16/A. §-t megelőző alcím címében, 16/A. § b) pontjában és 16/B. § (2), (3) és (6) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti" szöveg,
    h) 16/A. § c) pontjában az "egészségügyi szolgáltató munkáltató" szövegrész helyébe az "egészségügyi szolgáltató munkáltató, valamint az Eszjtv. szerinti munkáltató" szöveg,
    i) 16/B. § (1) bekezdésében az "1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)" szövegrész helyébe az "1997. évi LXXXI. törvény" szöveg és a "2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a" szövegrész helyébe a "2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 11/A. §-a" szöveg,
    j) 16/B. § (6) bekezdés a) pontjában az "a jubileumi jutalom" szövegrész helyébe az "a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti jubileumi jutalom, a szolgálati elismerés, a helyettesítési díj" szöveg,
    k) 16/B. § (7) bekezdésében a "nyugdíjjárulékot" szövegrész helyébe a "társadalombiztosítási járulékot" szöveg,
    l) 16/C. § (2) bekezdésében a "Tny. 83/B. §-a" szövegrész helyébe a "Kenyt. 11. §-a" szöveg és a "Tny. 83/B. §-ában" szövegrész helyébe a "Kenyt. 11. §-ában" szöveg,
    m) 29/A. § (1) bekezdésében az "a Kjt." szövegrész helyébe az "az Eszjtv. és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény" szöveg,
    n) 29/A. § (2) bekezdésében az "a Kjt. alkalmazásában a jubileumi jutalom" szövegrész helyébe az "az Eszjtv. alkalmazásában a szolgálati elismerés és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény alkalmazásában a jubileumi jutalom" szöveg lép.
    206. §
    Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
    a) 11/A. § (9) bekezdése,
    b) 11/B. § (2), (3), (5) és (7) bekezdése,
    c) 12/B. § (5) bekezdésében a "vagy kollektív szerződés" szövegrész,
    d) 13. § (1) bekezdésében a "- kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában -" szövegrész,
    e) 13. § (2) bekezdése,
    f) 13/A. § (1) bekezdésében a "kollektív szerződés vagy" szövegrészek,
    g) 14/D. §-a,
    h) 15/A. §-ában a "vagy a 11/B. § bekezdése alapján a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál" szövegrész, és a "vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál" szövegrész,
    i) 15/D. §-a, j) 19/B. §-a,
    k) 30. §-ában az "és a 29/B. §" szövegrész.
    83. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
    207. §
    Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az "a közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe az "a közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony" szöveg lép.
    84. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
    208. §
    A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
    a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a "közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg,
    b) 1. § (2) bekezdés 6. pontjában a "közalkalmazotti jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban," szöveg,
    c) 1. § (2) bekezdés 7. pontjában a "közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)" szövegrész helyébe a "közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.)" szöveg,
    d) 1. § (2) bekezdés 8. pontjában az "a Kit. és a Kjt." szövegrész helyébe az "a Kit., a Kjt., és az Eszjtv." szöveg
    lép.
    85. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
    209. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "23. különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek: akkor áll fenn, ha a Magyarországon érvényes forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer orvosi kezelés során történő alkalmazásával esélye lehet a kezelés sikerességének, és
    a) ez a Magyarországon már forgalomban lévő gyógyszertől nem várható,
    b) ha a kezelés sikerességét biztosító, Magyarországon vagy az EGT-ben részes államban már forgalomban lévő gyógyszer Magyarországon kellő mennyiségben nem elérhető, vagy
    c) ha az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagymértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet;"
    210. §
    (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 16. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(2a) A közfinanszírozásban részesülő gyógyszerrel való folyamatos ellátásról a forgalomba hozatali engedély jogosultja - amennyiben a forgalomba hozatali engedély jogosult belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez - a forgalmazó (a továbbiakban: szerződött forgalmazó) köteles gondoskodni.
    (2b) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszerhiányt vagy annak kockázatát bármely, a jogszabályban foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben tudomására jutó információk alapján, a (2) bekezdés szerinti értesítés hiányában is megállapíthatja. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hiányt Magyarországon forgalomba hozatalra nem engedélyezett gyógyszer esetében is megállapíthat."
    (2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 16. §-a a következő (2c)-(2h) bekezdéssel egészül ki:
    "(2c) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (2) vagy (2b) bekezdés alapján megállapított gyógyszerhiány vagy annak kockázata esetén kötelezheti a forgalomba hozatali engedély jogosultját vagy a szerződött forgalmazót a hiánnyal érintett gyógyszer helyett alkalmazható gyógyszer beszerzése útján a hiány elhárítására. A határozatban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezik
    a) hiánnyal érintett gyógyszer helyett alkalmazható gyógyszerről, és
    b) a magyar nyelvű kísérőiratok rendelkezésre bocsátásával és a csomagolással kapcsolatos követelményekről.
    (2d) A (2c) bekezdés szerinti határozat kötelezettjeként a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a szerződött forgalmazó egyetemleges felelősség mellett is kijelölhető.
    (2e) Ha a hiány Magyarországon forgalomba hozatalra nem engedélyezett gyógyszer tekintetében került megállapításra, vagy a (2c) bekezdés szerinti határozat kiadásától a gyógyszerhiány kezelése nem várható, vagy a kiadott határozat végrehajtása nem vezetett eredményre, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv gyógyszer-nagykereskedő kérelmére a hiánnyal érintett gyógyszer helyett alkalmazható gyógyszer beszerzését engedélyezi. Az engedély alapján a gyógyszer-nagykereskedő jogosult az abban megjelölt gyógyszernek a határozat szerinti mennyiségben, időtartamig történő behozatalára (a továbbiakban: kontingens-engedély). A kontingens engedély tartalmára a (2c) bekezdés a) és b) pontját alkalmazni kell.
    (2f) A (2c) bekezdés szerinti határozat kötelezettje és a kontingens engedély jogosultja a hiány elhárítása céljából behozott gyógyszer behozatalát a behozataltól számított 8 napon belül, a mennyiség megjelölésével bejelenti a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.
    (2g) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi a (2c) és (2e) bekezdés szerinti döntés kivonatát, valamint a (2f) bekezdés alapján a tényleges behozatal ténynek megtörténtét.
    (2h) Magyarországra forgalmazási céllal behozott gyógyszer külföldre történő értékesítése vagy kivitele esetén a gyógyszer-nagykereskedő 8 napon belül a gyógyszer mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatást teljesít a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére."
    211. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25. §-a a következő (2a)-(2i) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e törvény alkalmazásában a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kihirdetését megalapozó vagy azzal közvetlenül összefüggő megbetegedésekkel (a továbbiakban e § alkalmazásában: megbetegedés) kapcsolatban lefolytatandó, az egészségügyi válsághelyzet kezelésével összefüggő hatósági eljárások során - az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt - fennállónak kell tekinteni.
    (2b) A (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozott időtartamra, az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmére engedélyezheti EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer ideiglenes hozzáférhetővé tételét, alkalmazását vagy adományozását a megbetegedés feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében, ha a készítmény minőségileg megfelelő, és az elvégzett vizsgálatok alapján előnyös terápiás előny/kockázat aránnyal rendelkezik. Az engedély legfeljebb hat hónapos határozott időre adható ki, ami különösen indokolt esetben legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
    (2c) A (2b) bekezdés szerinti engedélyezés során, kormányrendeletben meghatározottak szerint
    a) az országos tisztifőorvos meghatározott szakkérdésben szakhatóságként kerül kijelölésre, továbbá
    b) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatalának és gyártásának engedélyezéséről szóló kormányrendelet értékelésre és engedélyezésre vonatkozó egyes rendelkezései alkalmazandók.
    (2d) A (2b) bekezdés szerint engedélyezett gyógyszerrel történő ellátás igénylési rendjét az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv állapítja meg.
    (2e) A (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, a (2f)-(2h) bekezdésben foglaltak szerint, a megbetegedés feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmére a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezheti
    a) EGT-megállapodásban részes államban, vagy EGT-megállapodásban nem részes, de a klinikai vizsgálatok, illetve a gyógyszergyártás tekintetében a Magyarországon hatályos szabályozással egyenértékű szabályozást alkalmazó államban,
    b) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, vagy
    c) legalább három - köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt - államban
    a betegek számára hozzáférhetővé tett, illetve alkalmazásra engedélyezett gyógyszer behozatalát, adományozását, a betegek számára történő hozzáférhetővé tételét, illetve alkalmazását.
    (2f) A (2e) bekezdés alapján - a (2g) bekezdésben meghatározott engedélyezés kivételével -oltóanyag esetében abban az esetben kerülhet sor az engedély kiadására, ha a gyógyszert legalább egymillió személynél már alkalmazták. Ezen körülmény fennállását a külpolitikáért felelős miniszter igazolja.
    (2g) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (2e) bekezdés szerinti engedélyt a (2b) bekezdés megfelelő alkalmazásával, vagy az adott államban kiadott engedély alapulvételével vagy annak elismerése útján adhatja ki.
    (2h) A (2e) bekezdés alapján a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az engedélyt legfeljebb egy éves határozott időre adhatja ki, ami különösen indokolt esetben legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. Az engedély kiadása feltételeinek fennállását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv folyamatosan figyelemmel kíséri. Az engedély - figyelemmel a 10. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra is - szükség szerint rendelkezik az 5. § (5) bekezdésében foglaltakról, valamint a farmakovigilanciával kapcsolatos követelményekről.
    (2i) A (2b) és (2h) bekezdés alapján engedélyezett gyógyszer alkalmazásához a Kormány rendeletében további feltételeket állapíthat meg."
    212. §
    Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
    "j) a 25. § (2b) és (2h) bekezdése alapján engedélyezett gyógyszer alkalmazásának további feltételeit"
    (rendeletben szabályozza.)
    86. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása
    213. §
    Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 21. § (2) bekezdésben a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati" szöveg lép.
    87. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
    214. §
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 55. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) A közforgalmú gyógyszertár szaktevékenysége keretében biztosíthatja a 2000 fő állandó lakosságszám alatti kistelepülésen működő napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó olyan üzletek gyógyszerellátását, amelyek gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkeznek, és e szolgáltatást állami támogatással nyújtják."
    215. §
    (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A kereskedelemről szóló törvény alapján kereskedelmi tevékenység végzésére jogosult üzlet gyógyszert akkor forgalmazhat, ha az egészségügyi államigazgatási szerv erre engedélyt adott. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazására jogosító engedélyt az üzletet nyilvántartásba bejegyző kereskedelmi hatósággal is közli. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszerforgalmazásra jogosító engedélyt megadja, ha az üzlet megfelel az e törvényben, illetve az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek. Az engedély távollevők között kötött szerződések keretében történő értékesítésre nem jogosít."
    (2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet - a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel - gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosulttól szerezhet be, és csak fogyasztónak adhatja tovább."
    (3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) A 2000 fő állandó lakosságszám alatti kistelepülésen működő, napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó olyan üzlet, amely gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazását állami támogatással biztosítja, gyógyszer beszerzésére elsősorban az üzlethez legközelebb található közforgalmú gyógyszertárral köt megállapodást. Ha az üzlethez legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárral a megállapodás nem jön létre, más - a közúton történő megközelítés figyelembevételével legközelebb eső, legfeljebb 30 km távolságra működő -közforgalmú gyógyszertárral köthető megállapodás."
    88. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
    216. §
    Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 6. pont e) alpontja és a 172. §-a.
    89. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása
    217. §
    A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az "a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe az "a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg lép.
    90. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
    218. §
    A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
    "(3a) Nem kell megtagadni a szakhatósági hozzájárulás megadását a (3) bekezdés szerinti esetben akkor, ha a kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv vagy előkutatási kérelem meglévő bányatelek vertikális bővítésére vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelem már megállapított bányatelek kizárólag vertikális bővítésére, illetve olyan megosztására, egyesítésére irányul, amely összességében nem eredményezi a bányatelkek területének növekedését."
    219. §
    A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "8/A. §
    Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)-(3a) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell."
    220. §
    A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása végleges más célú hasznosításnak minősül."
    221. §
    (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 15/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
    "(3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.
    (4) A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén - a (4a) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe."
    (2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 15/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    "(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben akkor engedélyezhető a termőföld más célú hasznosítása célkitermelőhely létesítése céljára, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította."
    91. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása
    222. §
    Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2. §
    E törvény alkalmazásában
    1. közszolgálatban álló személy:
    a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja,
    b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája és a honvédelmi alkalmazott,
    c) aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
    d) aki rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban áll,
    e) aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll,
    f) aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati,
    g) aki adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban áll,
    h) aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll,
    i) az igazságügyi alkalmazott, valamint
    j) a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai kivételével a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja (a továbbiakban: a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai);
    2. hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is."
    92. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
    223. §
    A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 56. § (1) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati," szöveg lép.
    93. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása
    224. §
    A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pontja a következő p) alponttal egészül ki:
    (E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:
    közszférában dolgozó:)
    "p) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy."
    94. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása
    225. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény VII. Fejezete a következő 29/A. alcímmel egészül ki:
    "29/A. A honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítására vonatkozó rendelkezések
    46/A. §
    (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjét az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, vagy bízza meg és vonja vissza magasabb vezetői megbízását.
    (2) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a külön törvényben meghatározott egyes jogköreit - a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - az egyes irányítási és szakmai fenntartói feladatok koordinálása céljából a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységen belül erre létrehozott, önálló, magasabb vezetői munkakört, vagy ennek megfelelő szolgálati beosztást betöltő személy részére átruházhatja."
    226. §
    A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. §-a a következő 11a-11b. ponttal egészül ki: (E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)
    "11a. honvédelmi egészségügyi szolgáltató: a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet, amely a Kormány rendeletében meghatározott megyei intézmény kategóriával azonos besorolású egészségügyi intézmény,
    11b. honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység: a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység,"
    95. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása
    227. §
    A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdésében az "a köztisztviselő és a közalkalmazott" szövegrész helyébe az "a köztisztviselő, a közalkalmazott és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy" szöveg lép.
    96. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
    228. §
    A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
    "(12) Az (1)-(11) bekezdéstől eltérően nem minősül összeférhetetlenségi oknak az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítése, fenntartása, e szolgálati viszony alapján díjazás elfogadása."
    97. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
    229. §
    A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja - a polgármester és az alpolgármester kivételével - önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, illetve tart fenn."
    98. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
    230. §
    A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a 3/A. § (2) bekezdését a 2021-2023. költségvetési évben nem kell alkalmazni."
    99. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
    231. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(6) A beruházások megvalósítását, továbbá az ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítására Beruházási Alap megjelöléssel - központi kezelésű előirányzatként - létrehozott tartalék (a továbbiakban: Beruházási Alap) szolgál, aminek a terhére az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzatátcsoportosítást hajthat végre a 36. § (4h) bekezdésen kívüli előkészítéshez szükséges kötelezettségvállalás, a beruházás vagy támogatás, továbbá az ingatlanszerzés érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében.
    (7) A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, így különösen a forrás igénylésének rendjét, a forrásigény indokoltságának megalapozására irányuló követelményeket, a forrásbiztosítási folyamat lépéseit és határidőit az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket."
    232. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §-a a következő (4f)-(4i) bekezdéssel egészül ki:
    "(4f) Ha a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban olyan módon támogatja, hogy azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása a Beruházási Alap terhére történik, az (1)-(4c) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség.
    (4g) A Kormány a (4f) bekezdés szerint adott felhatalmazása a tárgyévi és éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza, továbbá a felhatalmazásnak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen - így különösen kivitelezési szerződésen - kell alapulnia.
    (4h) A (4g) bekezdés szerinti felhatalmazás összeghatár meghatározásával is megadható, ebben az esetben a kötelezettségvállalás végleges - a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő - összegéről a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja.
    (4i) A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet a Beruházási Alappal érintett beruházások előkészítésére, továbbá az e beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is. Ebben az esetben a (4g) és (4h) bekezdésben foglaltakat a beruházás előkészítésére, valamint az ingatlanszerzésre irányuló szerződésre kell alkalmazni."
    233. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A 36. § (4f)-(4i) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat."
    234. §
    Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
    a) 11/F. § (1) bekezdésben az "a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény," szövegrész helyébe az "a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény," szöveg,
    b) 11/F. § (1), (3) és (8) bekezdésben a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati" szöveg,
    c) 11/F. § (7) bekezdésben a "közalkalmazotti" szövegrészek helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati" szöveg lép.
    100. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
    235. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 25. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:
    "44/A. §
    Népegészségügyi szűrésekben történő vizsgálat elvégzésében - egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül - az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató önkéntesen közreműködhet. Az igazolt önkéntes munkavégzésre a hallgató és a felsőoktatási intézmény között a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés során szerzett munkatapasztalat kreditértékét a 49. § (6) bekezdése szerint a kreditátviteli bizottság állapítja meg. Az önkéntes munkát végző hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkaszerződésre tekintettel szervezi meg. A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.13. pontja szerinti jövedelemnek minősül."
    236. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a következő 73/A. §-sal egészül ki:
    "73/A. §
    (1) Közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet (a továbbiakban együtt: rendkívüli helyzet) esetén a fenntartó a 73. § (5) bekezdésében és a 74. §-ban foglalt felelőssége körében - az oktatási hivatal tájékoztatása mellett - megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa. Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a döntés
    a) elleni keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya és
    b) azonnal végrehajtható.
    (2) A rendkívüli helyzettel érintett félév, illetve tanév nem számít be a 47. § (1) bekezdése, a 48. § (2) bekezdése, a 48/A. § a) pontja, valamint az 53. § (4) bekezdése szerinti határidőbe."
    237. §
    (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdése a következő f)-h) ponttal egészül ki:
    (Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:)
    "f) ha a hallgatóval hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény rektora a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató az eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján egészségügyi szempontból alkalmatlan a tanulmányok folytatására, szünetel a hallgató hallgatói jogviszonya abban a félévben, amelyben az egészségügyi alkalmatlanságot megállapították,
    g) a felsőoktatási intézmény megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát, ha az f) pont szerinti vizsgálat szerint a hallgató a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan,
    h) a miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében támogatott hallgató ösztöndíjprogramban történő részvételéhez
    ha) az ösztöndíjprogram alapítója,
    hb) a miniszter és
    hc) - kizárólag az általa működtetett ösztöndíjprogram tekintetében - a külpolitikáért felelős miniszter
    egészségügyi alkalmassági vizsgálatot írhat elő bármelyik képzési szinten."
    (2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 80. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) A (2) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású hallgató esetében."
    238. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/G. §-sal egészül ki.
    "117/G. §
    (1) Az 53. § (4) bekezdésétől eltérően a komplex vizsgát követő négy tanéven belül kell a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést benyújtania annak, aki a komplex vizsgáját 2018. február 1-je és 2021. május 10-e között teljesítette. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható.
    (2) Az (1) bekezdésben meghatározott doktorandusz fokozatszerzési eljárásában a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb négy félév lehet."
    239. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
    a) 97. § (3) bekezdésében az "alapján" szövegrész helyébe a "szerint" szöveg,
    b) 97/A. § (7) bekezdésében a "foglalt" szövegrész helyébe a "meghatározott" szöveg,
    c) 98. § (4) bekezdésben a "foglalt" szövegrészek helyébe a "meghatározott" szöveg,
    d) 99. § (7) bekezdésében az "és" szövegrész helyébe a "valamint" szöveg
    lép.
    101. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
    240. §
    A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény
    a) 37. § (4) bekezdésében a "közalkalmazott," szövegrész helyébe a "közalkalmazott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy" szöveg,
    b) 37. § (5) bekezdés c) pontjában a "közalkalmazotti," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati" szöveg
    lép.
    102. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása
    241. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 59. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
    "(4b) A 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a (4) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg."
    242. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a teljesítendő szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártakor megállapítja az időkeretben ténylegesen teljesített szolgálatteljesítési idő tartamát azzal, hogy - a 237/A. § (3) bekezdése és a 237/H. § (5) bekezdése kivételével - a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni. Ha az állomány időkeretben foglalkoztatott tagja az idő elszámolása szerint az időkeret időtartamának lejártáig a részére (3) bekezdés szerint előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot teljesített, a szolgálatteljesítési idő elszámolás során megállapított többlet-szolgálatteljesítés időtartama túlszolgálatnak minősül, ezért a munkáltatói jogkört gyakorló a 103. § (5) bekezdése szerint jár el."
    243. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 212. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Nem alkalmazható a 22. § (4) bekezdése és a 68. § (1) bekezdés c) pontja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (12) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona esetében."
    244. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 216/A. §-sal egészül ki:
    "216/A. §
    (1) A honvédelmi szervezet a 212. § (2a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona kiképzésre vagy tényleges szolgálatteljesítésre történő behívásának időpontját és várható időtartamát -figyelemmel a közjogi tisztségéből adódó feladatainak ellátására - a behívás kezdeményezését megelőzően legalább 30 nappal korábban, a vele történt előzetes egyeztetés eredménye szerint határozza meg, és erről tájékoztatja a 212. § (2a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona munkáltatóját.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona a behívásról a 216. § (1) bekezdése szerinti behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet, közgyűlést.
    (3) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona a kiképzésre és a tényleges szolgálatteljesítés idejére párttagságának felfüggesztésére nem köteles, de a párttagságából fakadó jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatja.
    (4) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katonára a 214. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a jelöltségtől való visszalépésig, a tisztségbe történt megválasztásig, vagy annak elmaradásáig az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama alatt az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra nem jogosult, az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésében vállalt szolgálati ideje letelik.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona
    a) ha az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése szerinti Országgyűlés általi döntés meghozatalakor tényleges szolgálatot teljesít, a tényleges szolgálatból azonnal el kell bocsátani,
    b) az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése szerinti döntés Országgyűlés általi meghozatalát követően tényleges szolgálatra nem hívható be."
    245. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "237/B. §
    (1) Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja és - a 212-222. §-ban foglaltakra figyelemmel - a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint a honvéd tisztjelölt vonatkozásában.
    (2) Az állomány tagjának és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonának a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban történő részvételére a 49. § szerinti vezényléssel kerül sor. A honvéd tisztjelölt a 230. § (5) bekezdéstől eltérően a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat ellátására is vezényelhető."
    246. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény XXI/B. Fejezete a következő 237/H. és 237/I. §-sal egészül ki:
    "237/H. §
    (1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatra vezényelt
    a) állomány tagja,
    b) tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint
    c) honvéd tisztjelölt
    [e fejezet alkalmazásában az a)-c) pont a továbbiakban együtt: vezényelt állomány] naptári naponként, miniszteri rendeletben meghatározott összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.
    (2) A vezényelt állomány a 107. § (1) bekezdésétől eltérően nem jogosult az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat és a 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állás teljesítésének ellentételezéseként a 128. § (3) bekezdése szerinti illetménypótlékra.
    (3) A vezényelt állományra nem alkalmazható a 101. § (3) bekezdése, 104. §-a, 247/H. §-a és 247/I. § (5) bekezdése.
    (4) A vezényelt állomány pihentetéséről az állományilletékes parancsnok a vezénylés megszűnését követően közvetlenül, szolgálatmentesség biztosításával gondoskodik.
    (5) Aki az (1) bekezdés szerinti fokozott igénybevételi illetménypótlékban részesült, arra a 97. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon történő szolgálatteljesítését nem kell kétszeresen figyelembe venni.
    237/I. §
    Ha az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtása miatt nem került megszervezésre, akkor az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni."
    247. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő XXI/C. Fejezettel egészül ki:
    "XXI/C. Fejezet
    AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUNKAKÖRŰ KATONÁK JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
    237/J. §
    (1) E fejezet alkalmazásában
    a) egészségügyi munkakörű katona: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő, az 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidens,
    b) egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,
    c) magasabb vezető:
    ca) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység) vezetője, valamint
    cb) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetőjének a helyettese és gazdasági helyettese, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató gazdasági igazgatója, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése szerinti helyettese (a továbbiakban: a felügyeleti helyettes), a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység orvosigazgatója (szakmai főigazgató-helyettese), ápolási igazgatója,
    d) vezető: a c) pontban foglaltakat ide nem értve a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese, valamint a főgyógyszerész.
    (2) Az egészségügyi munkakörű katona tekintetében e törvényt az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
    (3) Az (1) bekezdés c) és d) pontját, a (7)-(8) bekezdést, a 237/L. § (3), (4) és (6) bekezdését az állomány honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó tagjára is alkalmazni kell.
    (4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi munkakörű katonára az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) nem alkalmazható, kivéve, ha e fejezet másként nem rendelkezik.
    (5) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára az Eütv. 247. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó külön jogszabályban meghatározott közreműködő személy vagy szervezet igénybevételét.
    (6) A 38. § (1a) bekezdés b) pontjában, 46. § (1) bekezdés r) és s) pontjában, 47. § (1a) bekezdésében, 59. § (2) bekezdés c) pontjában, 92. § (2a) bekezdésében, 197. § (3) bekezdésében és 215. § (1) bekezdés e) pontjában az ott felsorolt jogviszonyokon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell.
    (7) A 4. § (1) bekezdésétől eltérően az állományilletékes parancsnoki jogkör gyakorlására jogosultakat, jogköreiket és a jogkör-gyakorlás rendjét a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.
    (8) A 215. § (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál létesítendő honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra.
    237/K. §
    (1) A 81. § (1), (2), (4) bekezdésétől és (5) bekezdés a) pontjától eltérően az egészségügyi munkakörű katona kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn
    a) más kereső tevékenységnek minősülő jogviszonyt és egyéb, díjazás ellenében folytatott tevékenységet,
    b) szellemi tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi munkakörű katona szolgálatteljesítési idejével.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell felterjeszteni döntéshozatal céljából a miniszter részére.
    (3) Az egészségügyi munkakörű katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire szolgálati viszonya nem terjed ki.
    (4) Az egészségügyi munkakörű katona a szolgálati viszony keretében - az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
    (5) A magasabb vezető és a vezető beosztást betöltő, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi munkakörű katona beosztásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.
    (6) Az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a munkáltatói jogkört gyakorló felmentést adhat.
    (7) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője és a felügyeleti helyettes az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.
    (8) Ha az Eszjtv. és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi munkakörű katonára is alkalmazni kell.
    237/L. §
    (1) Nem alkalmazható a 122. § (1)-(1b), (6) bekezdése, a 123-125. §, a 127. és 128. §
    a) az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész,
    b) a miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi munkakörű katona, továbbá
    c) az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően - az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott -egészségügyi munkakörű katona
    illetménye megállapítása során.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult.
    (3) A (2) bekezdéstől eltérően, a magasabb vezető illetményének összegét egyedileg a miniszter állapítja meg azzal, hogy az egészségügyi munkakörű katonának minősülő
    a) 237/J. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti magasabb vezető legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla legmagasabb fizetési fokozatához meghatározott összeg 106%-ára,
    b) 237/J. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti magasabb vezető pedig legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára
    jogosult.
    (4) A miniszter - az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel - megállapíthatja a 237/J. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vezetőnek minősülő tagja illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.
    (5) A (2) és (4) bekezdés szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény, valamint a (17) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona illetménye legfeljebb 20%-os növeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszteri rendeletben meghatározott teljesítményértékelés alapján dönthet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű.
    (6) Nem jogosult az (5) bekezdés szerinti teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre a 237/J. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető.
    (7) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona szolgálati viszonyban töltött ideje és a fizetési fokozatának megállapítása során
    a) a 92. § (2a) bekezdése szerinti pótszabadság mértéke szempontjából irányadó szolgálati időt,
    b) az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött időt, és
    c) ha ezen időtartam korábban nem került beszámításra, akkor a PhD fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt
    kell figyelembe venni.
    (8) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona a szolgálati viszonyban töltött idő alapján az Eszjtv. 1. melléklete szerinti - az adott fizetési fokozathoz tartozó - időtartam (a továbbiakban: várakozási idő) szerint lép eggyel magasabb fizetési fokozatba. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona eggyel magasabb fizetési fokozatba lép a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.
    (9) Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az - ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott -egészségügyi munkakörű katona illetménye az Eszjtv. 1. melléklete szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.
    (10) Ahol e törvény vagy miniszteri rendelet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona
    a) alapilletményét említi, ott az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó, (2) bekezdés szerinti - az (5) bekezdés szerinti esetben a megnövelt - illetményt vagy a (3) bekezdés szerinti illetményt,
    b) illetményét vagy távolléti díját említi, ott az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó, a (2) bekezdés szerinti - az (5) bekezdés szerinti esetben a megnövelt - illetmény vagy a (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti illetményén felül járó vezetői juttatás együttes összegét
    kell érteni.
    (11) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben - az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel - megállapítja az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona részére különösen a
    a) kötelezően elrendelt ügyelet,
    b) készenlét,
    c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés
    esetén járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét.
    (12) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel a miniszter az (1) bekezdés szerinti egészségügyi katona részére elrendelt átmeneti többletfeladatok - ide nem értve a helyettesítést - teljesítéséért alkalmanként kiegészítő illetményt állapíthat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.
    (13) A z(1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona az önként vállalt többletmunkáért -ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is - díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló és az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona - a (11) bekezdés szerinti keretek között - külön megállapodásban állapít meg. Az (1) bekezdés alá tartozó egészségügyi munkakörű katona önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.
    (14) Ha az egészségügyi munkakörű katona szolgálati beosztása ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi munkakörű katona szolgálati beosztásába vagy egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére
    a) az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona helyettesítése esetén a helyettesített (10) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,
    b) az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi munkakörű katonának minősülő egészségügyi munkakörű katona helyettesítése esetén a helyettesített 123. § szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,
    c) az egészségügyi honvédelmi alkalmazott helyettesítése esetén a helyettesített honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti illetményének legfeljebb 50%-a
    állapítható meg. E bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható az 55. §.
    (15) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) és k), vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatra vezénylésre kerül, gyakorlaton vesz részt, vagy miniszteri rendeletben meghatározott, 105. § szerinti katonai szolgálattal összefüggő tevékenységet lát el, az (1) bekezdéstől eltérően e törvény és miniszteri rendelet szerinti fokozott igénybevételi pótlékra jogosult.
    (16) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona szolgálati viszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor érvényes illetményét.
    (17) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi munkakörű katona az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti - törvényben, a Kormány rendeletében és a miniszter rendeletében meghatározott - illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult. A miniszter - az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi munkakörű katona részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg."
    248. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
    "43. a 237/L. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkaköröket."
    249. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 141. alcíme a következő 247/Y. §-sal egészül ki:
    "247/Y. §
    (1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatra vezényelt állomány tagjának és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonának a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet kihirdetésétől a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozókra vonatkozó rendkívüli intézkedésekről szóló 548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napig teljesített túlszolgálata tekintetében - a 247/H. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően - a túlszolgálatért annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár, amelyet legkésőbb a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell kiadni.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti szabadidő kétszeresére jogosult az az (1) bekezdés szerint túlszolgálatot teljesítő, aki a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesített túlszolgálatot."
    250. §
    A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
    a) 46. § (1) bekezdés q) pontjában a "tartamára" szövegrész helyébe a "tartamára, ha nem tölt be szolgálati beosztást" szöveg,
    b) 68. § (1) bekezdés a) pontjában az "elérésekor" szövegrész helyébe, az "elérésekor azzal, hogy a katonai bíró a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a bírói szolgálati viszonya megszűnik" szöveg,
    c) 214. § (3) bekezdésében a "szolgálati viszonya e törvény" szövegrész helyébe a "szolgálati viszonya - a 212. § (2a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona kivételével - e törvény" szöveg
    lép.
    251. §
    Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény
    a) 137. § (2) bekezdésében az "A legénységi állomány tagja, továbbá az állomány próbaidős tagja kizárólag laktanyai elhelyezésre vagy helyőrségi szálló férőhely juttatásra jogosult." szövegrész,
    b) 237/F. § (4) és (5) bekezdése.
    103. A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása
    252. §
    A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
    "12/A. §
    (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője a Hjt. 237/J. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi munkakörű katonáról és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazottról (a továbbiakban együtt: az egészségügyi állomány tagja) a 23. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) vezet. A 23. mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.
    (2) Az alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az egészségügyi állomány tagjának neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat.
    (3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.
    (4) Az alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.
    (5) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vezetett alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:
    a) az egészségügyi állomány tagjának elöljárója vagy hivatali felettese,
    b) a teljesítményértékelést, minősítést végző vezető,
    c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,
    d) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,
    e) az egészségügyi állomány tagja ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,
    f) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,
    g) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv,
    h) az államháztartási belső ellenőrzési tevékenységet végző személy.
    (6) Az alapnyilvántartásban rögzített adat a jogviszony megszűnését követő 10. év végéig kezelhető."
    253. §
    A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény az 1. melléklet szerinti 23. melléklettel egészül ki.
    104. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
    254. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő XXX/A. Fejezettel egészül ki:
    "XXX/A. Fejezet
    A RENDVÉDELMI SZERVNÉL MŰKÖDŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓNÁL FOGLALKOZTATOTTAKRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
    317/A. §
    (1) A rendvédelmi szervnél működő egészségügyi szolgáltatónál a) a hivatásos állományból,
    b) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló állományból, valamint
    c) a munkavállalói állományból
    egészségügyi tevékenységet végző személyre e törvényt az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    (2) E fejezet alkalmazásában
    a) egészségügyi tevékenységet végző személy: az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,
    b) egészségügyi feladatot ellátó dolgozó: a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá egyéb, az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozónak nem minősülő nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező személy,
    c) egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó: a rendvédelmi szervnél szolgálati viszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló egészségügyi tevékenységet végző személy, aki a miniszter által rendeletben meghatározott szakdolgozói szolgálati beosztást vagy munkakört tölt be.
    317/B. §
    (1) A szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó
    a) a 154-158. § szerinti illetmény helyett az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. mellékletében meghatározott illetmény 106%-ára jogosult, az Eszjtv. 8. § (9), illetve (9a) bekezdése alapján részére meghatározott gyakorlati idő figyelembevételével,
    b) részére a 180. § (2) bekezdése szerinti tanácsosi és főtanácsosi címpótlék nem folyósítható, azonban a cím használatára jogosult,
    c) besorolása, rendfokozata, szolgálati ideje e törvény szerint kerül megállapításra,
    d) esetében nem alkalmazható a 160. §, a 6., 8. és 9. mellékletben foglalt, a beosztási illetményt meghatározó szorzószám és a 10. melléklet.
    (2) A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó
    a) a 289. § szerinti illetmény helyett az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott illetményre jogosult, az Eszjtv. 8. § (9), illetve (9a) bekezdése alapján részére meghatározott gyakorlati idő figyelembevételével,
    b) esetében a 289/A. § nem alkalmazható azzal, hogy a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló e törvény szerinti fizetési fokozatát vezetni kell,
    c) esetében nem alkalmazható a 289/D. § és a 12. melléklet.
    (3) Az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti illetmény legfeljebb húsz százalékos mértékben növelhető, a szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó esetében a 111-113. §, a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó esetében a 288/Q. § szerinti teljesítményértékelés alapján. Az ilyen módon megnövelt illetmény első alkalommal április hónapban folyósítható, utolsó alkalommal a tárgyévet követő év márciusában jár.
    (4) Ha a XXVIII. Fejezet szerinti munkavállaló egészségügyi feladatot ellátó dolgozói feladatot lát el, legalább az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott illetmény 100%-ára jogosult.
    (5) Az egészségügyi feladatot ellátó dolgozók közül magasabb vezetőnek minősül
    a) a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ főigazgatója, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet főigazgató főorvosa, valamint
    b) a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központ, valamint az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet
    ba) orvos igazgatója,
    bb) ápolási igazgatója és
    bc) gazdasági vezetője.
    (6) Az (1) bekezdés a) pontjában, illetve (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az (5) bekezdés a) pontja szerinti magasabb vezető illetményének összegét egyedileg - az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetőjének egyetértésével, az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetőjének irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban - a kinevezésre jogosult vezető állapítja meg azzal, hogy
    a) ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti magasabb vezető szolgálati viszonyban áll, a 154-158. § szerinti illetmény helyett az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeg legalább 106%-ára,
    b) ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti magasabb vezető rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban áll, a 289. § szerinti illetmény helyett legalább az Eszjtv. 1. melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összegre
    jogosult.
    (7) Az (1) bekezdés a) pontjában, illetve (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az (5) bekezdés b) pontja szerinti magasabb vezető illetményének összegét egyedileg - az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetőjének egyetértésével, az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetőjének irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban - a kinevezésre jogosult vezető állapítja meg azzal, hogy
    a) ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti magasabb vezető szolgálati viszonyban áll, a 154-158. § szerinti illetmény helyett legalább az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozatához meghatározott összeg 106%-ára,
    b) ha az (5) bekezdés b) pontja szerinti magasabb vezető rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban áll, a 289. § szerinti illetmény helyett legalább az Eszjtv. 1. melléklete szerinti
    fizetési fokozatához meghatározott összegre jogosult.
    (8) A (6) és (7) bekezdésben foglalt magasabb vezető illetményének a (3) bekezdésben foglaltak szerinti növelésére nincs lehetőség.
    (9) A 288/S. § (4) bekezdése szerinti korlát tekintetében nem kell beszámítani a 288/T. § (1) bekezdése szerint felsőfokú munkaköri osztályba tartozó "F" munkaköri kategóriába sorolt, (2) bekezdés szerinti rendvédelmi igazgatási alkalmazottat.
    (10) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért az ágazati jogszabályban kijelölt felelős állami szerv vezetőjének normatív utasítására figyelemmel a kinevezésre jogosult az egészségügyi tevékenységet végző személy részére elrendelt átmeneti többletfeladatok - ide nem értve a helyettesítést - teljesítéséért alkalmanként kiegészítő illetményt állapíthat meg.
    317/C. §
    (1) A miniszter által rendeletben meghatározott szolgálati beosztást vagy munkakört betöltő egészségügyi feladatot ellátó, szolgálati viszonyban vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozó egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosult.
    (2) A szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó esetében az egészségügyi szakdolgozói pótlék
    a) a 154. § szerinti illetmény része, azt egyéb pótlékként kell figyelembe venni,
    b) a 168. § (2) bekezdése tekintetében rendszeres illetménypótléknak minősül.
    (3) Az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozói pótlék mértékét a miniszter a rendvédelmi illetményalap 150-400%-a közötti értékben állapítja meg. Az egészségügyi szakdolgozói pótlék mértékének megállapításánál
    a) a betöltött szolgálati beosztást vagy munkakört,
    b) az egészségügyi tevékenységhez szükséges szakképzettséget, valamint
    c) az egészségügyi tapasztalatot
    kell figyelembe venni.
    (4) Az egészségügyi szakdolgozói pótlék megállapításához szükséges gyakorlati időt az Eszjtv. 8. § (9) és (9a) bekezdésében foglalt idők figyelembevételével kell megállapítani.
    (5) Az egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosító szolgálati beosztást és munkakört a középfokú, emeltszintű és felsőfokú végzettséghez kötött szakdolgozói szolgálati beosztásba vagy munkakörbe kell besorolni. Az egészségügyi szakdolgozói pótlék megállapításához szükséges szakdolgozói végzettség szintjeit a miniszter rendeletben határozza meg.
    (6) Az egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosultságról a munkáltatói jogkör gyakorlója munkáltatói intézkedésben rendelkezik.
    317/D. §
    (1) A vezetői szolgálati beosztást vagy vezetői munkakört betöltő egészségügyi feladatot ellátó dolgozót a 317/B. §-ban foglaltakon túl - e § szerint - egészségügyi vezetői bérkiegészítés illeti meg.
    (2) Az egészségügyi vezetői bérkiegészítés mértékét a vezető kinevezésére jogosult személy állapítja meg. Ha a vezetői szolgálati beosztást vagy vezetői munkakört betöltő egészségügyi feladatot ellátó dolgozót
    a) az országos parancsnok vagy az országos főigazgató nevezi ki, akkor az egészségügyi vezetői bérkiegészítés mértékére az állományilletékes parancsnok tesz javaslatot,
    b) az állományilletékes parancsnok vagy - rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott esetében - a szervezeti egység vezetője nevezi ki, akkor az egészségügyi vezetői bérkiegészítés mértékének megállapítására az országos parancsnok vagy országos főigazgató jóváhagyásával kerülhet sor.
    (3) Az egészségügyi vezetői bérkiegészítés mértékét a magasabb vezetők körébe nem tartozó azon vezetői szolgálati beosztást vagy munkakört betöltő esetében, aki önálló szervezeti elem vagy a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti elem vezetője az Eszjtv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint az egészségügyi intézmény önálló szervezeti egységének, illetve a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egységének - magasabb vezetőnek nem minősülő - vezetőjére és annak helyettesére vonatkozó gyakorlat figyelembevételével kell megállapítani.
    (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével megállapított egészségügyi vezetői bérkiegészítés megállapítását követően az egészségügyi vezetői bérkiegészítés mértékéről a munkáltatói jogkör gyakorlója az országos kórház-főigazgatót tájékoztatja.
    (5) A szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó esetében az egészségügyi vezetői bérkiegészítés
    a) a 154. § szerinti illetmény része, azt egyéb pótlékként kell figyelembe venni,
    b) a 168. § (2) bekezdése tekintetében rendszeres illetménypótléknak minősül."
    255. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 342/C. §-sal egészül ki:
    "342/C. §
    Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozói pótlékra jogosító szolgálati beosztásokat és munkaköröket, a pótlék mértékét és megállapításának részletes feltételeit."
    256. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 353. §-sal egészül ki:
    "353. §
    Az egészségügyi tevékenységet végző személy 317/B. § (3) bekezdése szerinti illetmény növelésére első alkalommal a 2020. évre vonatkozó teljesítményértékelés elvégzését követően kerülhet sor."
    257. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
    a) 1. § (6) bekezdésében az "és XXX." szövegrész helyébe a " , XXX. és XXX/A." szöveg,
    b) 1. § (7) bekezdésében a "287/C. §" szövegrész helyébe a "287/C. § és a XXX/A. Fejezet" szöveg,
    c) 34. § (2) bekezdésében, 334. § (3) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszonyból, egészségügyi szolgálati" szöveg,
    d) 34. § (3) bekezdésében, 80. § (2) bekezdés e) pontjában, 91. § (2) bekezdés b) pontjában, 95. §-ában, 57. alcím címében, 96. § c) pontjában, 96. § záró szövegrészében, 280. § (1) bekezdés f) pontjában, 283. §-ában, 288/E. § (4) bekezdés e) pontjában, 340. § 3. pontjában a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati" szöveg,
    e) 51. § (2) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében a "közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati jogviszonyban betölthető" szöveg,
    f) 65. § (3) bekezdés a) pontjában a "vagy közalkalmazotti" szövegrész helyébe a "álláshelyre, munkakörbe, közalkalmazotti munkakörbe, egészségügyi szolgálati jogviszonyban betölthető munkakörbe vagy" szöveg
    lép.
    105. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
    258. §
    A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (8) bekezdés g) pontjában a "közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony" szöveg lép.
    106. Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény módosítása
    259. §
    (1) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
    (Az arckép profil nyilvántartás vezetésének a célja)
    "s) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti arcképes azonosításra épülő telemedicina szolgáltatás esetében a beteg azonosítása."
    (2) Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
    "(4) A 3. § (3) bekezdés s) pontjában meghatározott célból jogosult az e-közigazgatásért felelős miniszter az általa rögzített arcképmás felhasználásával a beteg személyazonossága ellenőrzésének támogatása érdekében az arcképelemző rendszer általi automatizált összehasonlítást igénybe venni."
    107. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása
    260. §
    A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában a "vagy közalkalmazotti jogviszony" szövegrész helyébe a "közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg lép.
    108. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
    261. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 58. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
    "(18) A kihelyező vezető mérlegelési jogkörében eljárva a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti együttalkalmazási tilalom és összeférhetetlenség alól a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló személy részére legfeljebb négy év időtartamra felmentést adhat."
    262. §
    A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
    a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában az "a 13. § (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban nem álló, a 13. § (1) bekezdése szerinti ranggal rendelkező személyekre" szövegrész helyébe az "a 13. § (1) és (6) bekezdése tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jogviszonyban álló, illetve a minisztériummal jogviszonyban nem álló személyekre" szöveg,
    b) 2. § 7. pontjában a "külképviseleti biztonság fenntartásával és kockázati kitettségének csökkentésére irányuló kapcsolatos érdek;" szövegrész helyébe a "külképviseleti biztonság fenntartásával kapcsolatos és kockázati kitettségének csökkentésére irányuló érdek;" szöveg,
    c) 11. § (3a) bekezdésében a "jogviszonya" szövegrész helyébe a "jogviszonya, ide nem értve, ha az a) vagy a b) pont a kormánytisztviselőnek fel nem róható módon, önhibáján kívül következik be," szöveg,
    d) 13. § (1) bekezdésében a "javaslatára a kormánytisztviselőnek" szövegrész helyébe a "javaslatára" szöveg
    lép.
    109. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása
    263. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 156. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A Magyar Ügyvédi Kamara szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet."
    264. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 158. § (1) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:
    (A küldöttgyűlés szabályzatban rendelkezik)
    "37. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról"
    265. §
    Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 163. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A területi kamara szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet."
    110. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    266. §
    Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 7. § (1) bekezdés 12. pontjában az "és közalkalmazotti jogviszonyon," szövegrész helyébe a "közalkalmazotti és egészségügyi szolgálati jogviszonyon," szöveg lép.
    111. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
    267. §
    A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 34. § 12. pont b) alpontjában az "a közalkalmazotti jogviszony," szövegrész helyébe az "a közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony," szöveg lép.
    112. A 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény módosítása
    268. §
    (1) A 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Magyarország területén 2022. október 1-jén 0 órakor fennálló állapot alapulvételével a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást (a továbbiakban: népszámlálás) kell tartani."
    (2) A 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az adatfelvételt 2022. október 1. és 2022. november 20. között kell végrehajtani. Az összeírásból kimaradt személyek és lakásuk pótösszeírását 2022. november 28-ig kell befejezni az 5. § (6) bekezdése szerinti eltéréssel. Az adat-előkészítési, adatfeldolgozási folyamat 2023. november 28-ig tart."
    269. §
    A 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény
    a) 1. § (2) bekezdésében, 2. § (1) és (2) bekezdésében, 2. § (3) bekezdés b) pontjában, (5) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (5) bekezdésében, 4. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, 8. § a) pontjában a "2021. évi népszámlálás" szövegrész helyébe a "népszámlálás" szöveg,
    b) 1. § (3) bekezdésében a "2021. évi népszámlálást" szövegrész helyébe a "népszámlálást" szöveg,
    c) 2. § (3) bekezdésében a "2021. évi népszámlálási" szövegrészek helyébe a "népszámlálási" szöveg,
    d) 2. § (4) bekezdés a) pontjában a "2021. évi népszámlálási" szövegrész helyébe a "népszámlálási" szöveg,
    e) 2. § (4) bekezdésében, 4. § (5) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében a "2021. évi népszámlálás" szövegrészek helyébe a "népszámlálás" szöveg,
    f) 4. § (6) bekezdésében a "2021. évi népszámlálással" szövegrész helyébe a "népszámlálással" szöveg
    lép.
    113. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása
    270. §
    A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 2. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
    [Az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentéshez kötött tevékenységek a következők:]
    "j) a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek körében bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek"
    (tevékenységi körökön belül a Kormány rendeletében meghatározott egyes tevékenységek.)
    114. A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosítása
    271. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 21. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1a) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően különleges jogrend ideje alatt nem szűnik meg a honvédelmi alkalmazotti jogviszony a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, kivéve, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban - legkésőbb a jogviszony megszűnésének napján - így rendelkezik, és azt közli a honvédelmi alkalmazottal. A munkáltatói jogkör gyakorlójának ilyen rendelkezése hiányában a honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg."
    272. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 83. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni)
    "n) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban"
    (töltött időt.)
    273. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
    "V/A. Fejezet
    AZ EGÉSZSÉGÜGYI HONVÉDELMI ALKALMAZOTT JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
    89/A. §
    (1) E fejezet alkalmazásában
    a) egészségügyi honvédelmi alkalmazott: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és a 4. § c) pontja szerinti rezidens,
    b) egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,
    c) magasabb vezető:
    ca) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység) vezetője, valamint
    cb) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetőjének a helyettese és gazdasági helyettese, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató gazdasági igazgatója, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése szerinti helyettese (a továbbiakban: felügyeleti helyettes), a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység orvosigazgatója (szakmai főigazgató-helyettese), ápolási igazgatója,
    d) vezető: a c) pontban foglaltakat ide nem értve a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese, valamint a főgyógyszerész.
    (2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott tekintetében e törvényt az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
    (3) Az (1) bekezdés c) és d) pontját, a (6) és (7) bekezdést, a 89/C. § (2) bekezdését és a 89/D. § (3) és (4) bekezdését a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.
    (4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az Eszjtv. nem alkalmazható, kivéve, ha e fejezet másként nem rendelkezik.
    (5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonya 21. § (2) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéssel megszüntethető az e törvény és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között.
    (6) A 3. § (4) bekezdés nem alkalmazható a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, a 3. § (2) bekezdés szerinti többletkötelezettséget nem vállalt honvédelmi alkalmazottra.
    (7) A 6. § (1) bekezdésétől eltérően a munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosultak körét és hatáskörüket a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.
    (8) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára az Eütv. 247. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is - megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás - ide értve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is
    - érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó külön jogszabályban meghatározott közreműködő személy vagy szervezet igénybevételét.
    89/B. §
    (1) A 48. § (1) bekezdésétől és az 50. § (1) bekezdésétől eltérően az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ideértve más kereső foglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban: gyakorolható tevékenység) kivételével - kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn.
    (2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaidejével.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell felterjeszteni döntéshozatal céljából a miniszter részére.
    (4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki.
    (5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony keretében - az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
    (6) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője és a felügyeleti helyettes az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.
    (7) Ha az Eszjtv. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.
    89/C. §
    (1) A 89/D. § (2) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény legfeljebb 20%-os növelése minősítés alapján történhet, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. A 89/D. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott minősítését évente legalább egy alkalommal el kell végezni.
    (2) Nem jogosult a minősítésen alapuló illetménynövelésre a 89/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető.
    89/D. §
    (1) Nem alkalmazható a 3. § (3) bekezdése, a 62-76. § és a 82. §
    a) az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész,
    b) a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező honvédelmi alkalmazott,
    c) az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően - az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott -egészségügyi honvédelmi alkalmazott
    illetménye megállapítása során.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult.
    (3) A (2) bekezdéstől eltérően, a 89/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető illetményének összegét egyedileg a miniszter - az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője egyetértésével, az ő irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban - állapítja meg azzal, hogy az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak minősülő
    a) 89/A. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti magasabb vezető legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összegre,
    b) 89/A. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti magasabb vezető pedig legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre
    jogosult.
    (4) A miniszter - az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel - megállapíthatja a 89/A. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vezető illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idejét és fizetési fokozatát a 83. § (1) és (2) bekezdése szerint kell megállapítani, továbbá be kell számítani a szabadfoglalkozás keretében, az egyéni egészségügyi vállalkozóként, az egyéni cég tagjaként, a társas vállalkozás tagjaként, az egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött idejét, és a PhD fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt, ha ezen időtartam korábban nem került beszámításra.
    (6) A 66. § (1) bekezdéstől eltérően az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján az Eszjtv. 1. melléklete szerinti - az adott fizetési fokozathoz tartozó - időtartam (a továbbiakban: várakozási idő) szerint lép eggyel magasabb fizetési fokozatba. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott eggyel magasabb fizetési fokozatba lép a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.
    (7) Az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően az - ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott -egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye az Eszjtv. 1. melléklete szerinti 4. fizetési fokozatot akkor sem érheti el, ha a számára előírt várakozási idő eltelt.
    (8) Ahol a törvény vagy miniszteri rendelet az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményét említi, ott az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó - a 89/C. § szerinti esetben a megnövelt - illetményt, vagy a (3) bekezdés szerinti illetményt kell érteni.
    (9) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében az Mt. 148. és 149. §-át, 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor
    a) az Eszjtv. 1. melléklete szerinti fizetési fokozathoz tartozó - 89/C. § (1) bekezdés szerinti esetben megnövelt - illetményt vagy a (3) bekezdés szerinti illetményt,
    b) a (4) bekezdés szerinti járó vezetői juttatást, valamint
    c) az Mt. 151. § (4) bekezdésének megfelelően az ügyelet és a készenlét esetén járó díjazást
    kell figyelembe venni.
    (10) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 89/D. § (2) bekezdése szerinti - a 89/C. § (1) bekezdése szerinti esetben megnövelt - illetmény vagy a 89/D. § (3) bekezdése szerinti illetmény, valamint a 89/D. § (4) bekezdése szerinti vezetői juttatás összegét kell beszámítani.
    (11) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben - az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel - megállapítja az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetményén felül különösen a
    a) kötelezően elrendelt ügyelet,
    b) készenlét,
    c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,
    d) kirendelés
    esetén járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét.
    (12) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel a miniszter az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére elrendelt átmeneti többletfeladatok - ide nem értve a helyettesítést - teljesítéséért alkalmanként keresetkiegészítést állapíthat meg közjogi szervezetszabályozó eszközben.
    (13) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az önként vállalt többletmunkáért - ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is - díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott - a (11) bekezdés szerinti keretek között - külön megállapodásban állapítja meg. Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.
    (14) Ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi munkakörű katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére
    a) a helyettesített egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50%-a,
    b) a Hjt. 237/L. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi munkakörű katona helyettesítése esetén a helyettesített Hjt. 237/L. § (10) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,
    c) a Hjt. 237/L. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi munkakörű katona helyettesítése esetén a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a
    állapítható meg. E bekezdés szerinti esetekre nem alkalmazható a 20. § (1) bekezdése.
    (15) Ha az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.
    89/E. §
    (1) A 89/D. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi honvédelmi alkalmazott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti - az Eütev.-ben, e törvényben, a Kormány rendeletében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott -illetményre, illetménykiegészítésre, illetménypótlékra, valamint keresetkiegészítésre jogosult.
    (2) A miniszter - az Eszjtv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel - az (1) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott részére további illetményen felüli díjazást, egyéb juttatást, támogatást állapíthat meg.
    89/F. §
    (1) A miniszter döntése alapján egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a Hvt.-ből fakadó feladatainak ellátását.
    (2) Kirendelés esetén a munkáltatói döntésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.
    (3) Nem rendelhető ki az egészségügyi honvédelmi alkalmazott
    a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,
    b) ha legalább három eltartott gyermeke van,
    c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,
    d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,
    e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
    f) a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,
    g) ha öregségi nyugdíjra jogosult,
    kivéve, ha hozzájárul a kirendeléséhez.
    (4) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi honvédelmi alkalmazott, illetve a Hjt. szerinti egészségügyi munkakörű katona, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
    (5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges
    a) a kirendelés elrendeléséről,
    b) a kirendelés időtartamáról,
    c) a kirendelésnek megfelelő munkavégzés helyéről,
    d) a kirendelés idejére járó illetményéről és
    e) a kirendeléshez kapcsolódó szállási és utazási kérdésekről.
    (6) A kirendelt egészségügyi honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (3) vagy (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna."
    274. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. §-a a következő 35. ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)
    "35. a 89/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti munkaköröket."
    275. §
    A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 92/B. § (5) bekezdésében az "egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény" szövegrész helyébe az "Eütev." szöveg lép.
    115. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    276. §
    (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Belföldi
    a) - a Tbj. 22. § (3) bekezdés alkalmazásában - az a Magyarországon élő magyar állampolgár is,
    b) - a Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában - az a legalább egy éve Magyarországon élő magyar állampolgár is,
    aki a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 80. § (5) bekezdése szerinti - a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosításra vonatkozó - bejelentést nem teljesített."
    (2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
    "(8) A (7) bekezdés szerint belföldinek minősülő magyar állampolgár esetében a Tbj. 22. § (3) bekezdése és a Tbj. 43. § (2) bekezdése szerinti feltételt teljesítettnek kell tekinteni."
    277. §
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 33. alcíme a következő 105/B. §-sal egészül ki:
    "105/B. §
    Ha a magánszemély az egészségügyi szolgáltatások veszélyhelyzeti igénybevételével kapcsolatos egyes szabályokról és a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2021. (V. 3.) Korm. rendelet (e § alkalmazásában a továbbiakban: kormányrendelet) 1. § (1) bekezdése alapján minősült belföldinek és a kormányrendelet hatálybalépését megelőzően az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága vagy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a belföldiség hiányában nem volt megállapítható, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontjára a kormányrendelet 1. § (3) bekezdése rendelkezését kell alkalmazni."
    116. A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény módosítása
    278. §
    A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
    "2. §
    A Beruházás, valamint a Projekt megvalósítása, a Világkiállításon történő magyar megjelenés, a rendezvények lebonyolítása és szervezése, továbbá a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jog megszerzése kiemelkedően fontos közérdek, amelyek érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendőek, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik."
    279. §
    A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) A Beruházással, a rendezvények lebonyolításával és szervezésével, a Projekttel összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások, valamint a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő minden esetben jogosult a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására."
    117. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
    280. §
    A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9a) A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 127. pontja szerinti 4 0811 17 04 azonosító számú gazda szakmához tartozó aranykalászos gazda részszakma képzéshez kapcsolódó szakmai vizsgát felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző is szervezhet."
    118. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása
    281. §
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 188. §-ában, 220. § (1) bekezdésében, 225. § (1) bekezdésében, 235. § (1) bekezdésében, 236. § (1) bekezdésében, 246. § (1) bekezdésében, valamint 257. § (1) bekezdésében a "2021. június 30. napjáig" szövegrész helyébe a "2021. december 31. napjáig" szöveg lép.
    282. §
    Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény
    a) 18. alcíme,
    b) 73. és 74. §-a,
    c) 45. alcíme,
    d) 120. § (1)-(5) bekezdése és 121. §-a,
    e) 54-56. alcíme,
    f) 137. §-a és 140-143. §-a,
    g) 146. §-a, 147. §-a és 150. §-a,
    h) 164. §-a,
    i) 277. § (1) bekezdésében a "2021. június 30-ig" szövegrész,
    j) 83. alcíme.
    119. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
    283. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(6) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény által fenntartott klinikai központban foglalkoztatott (3) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
    284. §
    (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
    "(5a) A kormányzati igazgatási szervként működő egészségügyi szolgáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban is lehet egészségügyi tevékenységet végezni.
    (5b) Nem terjed ki e törvény hatálya a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatókra, valamint a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott személyekre."
    (2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
    "(7a) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatók és foglalkoztatottjaik a jogviszony sajátossága okán nem tartoznak e törvény hatálya alá."
    285. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(12) Az Mt. XVI. Fejezetét azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy egészségügyi szolgáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönzött munkavállaló. Ha az egészségügyi szolgáltató alaptevékenysége szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható, az országos kórház-főigazgató előzetes engedélyével foglalkoztatható munkaerőkölcsönzés keretében kölcsönzött munkavállaló az egészségügyi szolgáltatónál. Az engedélyezés eljárásrendjét az országos kórház-főigazgató állapítja meg."
    286. §
    (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(8) A (3) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani. A (6) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy fizetési fokozatát a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége, szakképzettsége és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani."
    (2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
    "(9a) A (9) bekezdésben foglaltakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
    a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,
    b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát,
    c) a hadkötelezettség alapján teljesített sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak az időtartamát,
    d) a (9) bekezdés h) pontja alá nem tartozó foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, és
    e) a PhD fokozat megszerzése esetén a doktori képzésben töltött időt,
    ha ezen időtartamok korábban nem kerültek beszámításra a közalkalmazotti jogviszonyba."
    (3) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet, valamint az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 7. melléklete szerint eggyel magasabb fizetési fokozatba lép a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától."
    287. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 19. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
    "(19) A 4. § (10) bekezdésétől eltérően a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője 2023. március 1. napjáig végezhet gyógyító-megelőző tevékenységet."
    288. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény
    1. 1. § (1) bekezdésében az "az állami és az önkormányzati fenntartású" szövegrész helyébe a "kizárólag - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont - az állami és az önkormányzati fenntartású" szöveg,
    2. 4. § (10) bekezdésében a "tevékenységet nem folytathat" szövegrész helyébe a "tevékenységet az Eütev. 15/F. §-ban foglalt kivétellel nem folytathat" szöveg,
    3. 7. § (2) bekezdésében az "A 8. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe az "A 8. § (3) és (6) bekezdése" szöveg,
    4. 8. § (3) bekezdésében a "foglalkoztatott, továbbá egyéb" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott, egyéb" szöveg,
    5. 8. § (6) bekezdésében a "valamint illetménypótlékra" szövegrész helyébe az "illetménypótlékra, valamint alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra" szöveg,
    6. 14. § (1) bekezdésében az "alapnyilvántartás" szövegrész helyébe a "személyi nyilvántartás" szöveg,
    7. 14. § (2) bekezdésében az "Az alapnyilvántartás" szövegrész helyébe az "A személyi nyilvántartás" szöveg,
    8. 14. § (3) bekezdésében az "alapnyilvántartási" szövegrész helyébe a "személyi nyilvántartási" szöveg,
    9. 14. § (4) bekezdésében az "Az alapnyilvántartásból" szövegrész helyébe az "A személyi nyilvántartásból" szöveg,
    10. 14. § (5) bekezdésében az "alapnyilvántartásba" szövegrész helyébe a "személyi nyilvántartásba" szöveg,
    11. 14. § (6) bekezdésében az "Az alapnyilvántartásban" szövegrész helyébe az "A személyi nyilvántartásban" szöveg,
    12. 14. § (7) és (8) bekezdésében az "az alapnyilvántartás" szövegrész helyébe az "a személyi nyilvántartás" szöveg,
    13. 19. § (4) bekezdésében az "az érintett közalkalmazotti jogviszonya 2021. január 1-jével" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya 2021. március 1-jével" szöveg,
    14. 19. § (7) bekezdésében a "2021. január 1. napján" szövegrész helyébe a "2021. március 1. napján" szöveg, valamint a "2021. március 1. napjáig" szövegrész helyébe az "az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követő 60 napon belül" szöveg,
    15. 19. § (18) bekezdésében a "4. § (6) bekezdését" szövegrész helyébe a "4. § (5) bekezdését" szöveg,
    16. 1. melléklete címében a "foglalkoztatott, továbbá egyéb" szövegrész helyébe a "foglalkoztatott, egyéb" szöveg,
    17. 2. melléklete címében az "Az alapnyilvántartás" szövegrész helyébe az "A személyi nyilvántartás" szöveg
    lép.
    289. §
    Hatályát veszti az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (15) bekezdésében a " , függetlenül az utóbbi jogviszony létesítése érdekében kötött egészségügyi szolgálati munkaszerződésében szereplő heti munkaidejétől" szövegrész.
    IV. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    120. Hatálybalépés
    290. §
    (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.
    (2) A 62. alcím a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztése napján lép hatályba.
    (3) E törvény hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
    121. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
    291. §
    E törvény
    a) 8. és 9. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,
    b) 10. és 11. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
    c) 12. és 13. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,
    d) 72. §-a, 73. §-a, 229. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,
    e) 128. § (1) bekezdése , 131. §-a , 151. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,
    f) 137. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,
    g) 137. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,
    h) 158-160. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
    i) 225. és 226. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,
    j) 228. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján
    sarkalatosnak minősül.
    122. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    292. §
    E törvény 41. § (1) és (2) bekezdése és 54. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
    293. §
    E törvény 41. § (1) és (2) bekezdésének és 54. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
    1. melléklet a 2021. évi.....törvényhez
    "23. melléklet a 2013. évi XCVII. törvényhez
    Az alapnyilvántartás adatköre
    1. Az egészségügyi katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott
    1.1. neve (születési neve),
    1.2. születési helye, ideje,
    1.3. anyja neve (születési neve),
    1.4. állampolgársága,
    1.5. Társadalombiztosítási Azonosító Jele, adóazonosító jele,
    1.6. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,
    1.7. családi állapota,
    1.8. gyermekeinek születési ideje,
    1.9. egyéb eltartottjainak száma, az eltartás kezdete,
    1.10. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi),
    1.11. szakképzettsége,
    1.12. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése, valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai,
    1.13. tudományos fokozata,
    1.14. idegennyelv-ismerete,
    1.15. a korábbi jogviszonyaiban töltött időtartamok megnevezése,
    1.16. a korábbi munkahelyei megnevezése,
    1.17. a korábbi jogviszonya megszűnése módja, időpontja,
    1.18. a Hjt. szerinti szolgálati viszonya vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya kezdete,
    1.19. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványa száma, kelte,
    1.20. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok,
    1.21. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személyt foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele, e szervnél a jogviszony kezdete,
    1.22. jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma, ha a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,
    1.23. címadományozása, jutalmazása, kitüntetése adatai,
    1.24. a teljesítményértékelése vagy minősítése időpontja és tartalma,
    1.25. személyi juttatásai,
    1.26. munkából való távollétének jogcíme és időtartama, ha a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,
    1.27. honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésének időpontja, módja, ha a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,
    1.28. honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésével együtt jár a szolgálati viszonyának, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának a megszűnése, úgy ennek időpontja, módja, a végkielégítés adatai, ha a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,
    1.29. munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai, ha a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy."
    Indokolás
    Általános indokolás
    A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet megszüntetése esetén az Alaptörvény 53. cikk (4) bekezdése szerint a Kormánynak az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdése szerinti rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti. A jogbiztonság követelménye megkívánja, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályvesztése ne történjen anélkül, hogy megfelelő átmeneti rendelkezések kerülnének megalkotásra.
    A javaslat célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan - a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel - biztosított legyen, és a szabályozási környezet változatlansága törvényben garantált legyen.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Részletes indokolás
    1. §
    A javaslat alkalmazásában veszélyhelyzet alatt a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzetet egyaránt érteni kell, mivel azok fennállása egymással folytonos. Ha a javaslat valamely rendelkezése kifejezetten konkrét veszélyhelyzet tekintetében önállóan szabályoz, azt a szövegezés egyértelműen rögzíti.
    A javaslat alkalmazásában továbbá szigorított védekezés alatt a 2021. március 8. napja és 2021. április 19. napja közötti időszakot kell érteni.
    2. §
    A javaslat tárgyi hatálya kerül megállapításra.
    3. §
    A szigorított védekezés ideje alatt a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésére az általános szabályoktól eltérő szabályok kerültek kialakításra. Erre figyelemmel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is a javaslatban fenntartandó az eljárási törvények kézbesítési kifogásra és mulasztás igazolására vonatkozó szabályaitól eltérő azon rendelkezés, amely alapján a szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.
    4. §
    A szigorított védekezés idején alkalmazandó jogszabály akként rendelkezett, hogy, ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a szigorított védekezés ideje alatt járna le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik. Erre tekintettel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidejére vonatkozó rendelkezést a jogbiztonság követelményének megfelelően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően megfelelően rögzíteni kell.
    5. §
    A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatásának támogatásával és a gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti bértámogatással összefüggően a támogatási jogviszony meghirdetett feltételekkel történő lezárása, és a visszakövetelési szabályok érvényesítése érdekében szükséges a veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szinten átmenetileg fenntartani.
    6-7. §
    Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet idején lejárt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. Ha az Iasz.-ban szabályozott eljárások megindítása vagy folytatása a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, akkor főszabály szerint mind az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő, mind a következő eljárási cselekmény elvégzésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Ettől eltérő rendelkezést a javaslat a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő, valamint egyéb eljárások esetében az években megállapított határidő tekintetében tartalmaz: ezek a határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódnak.
    8-9. §
    A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján a bírósági vezetői kinevezések esetében a javaslatnak rendelkeznie kell arról, hogy a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni, amelynek az elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A bírói testület azon határozott időre megválasztott tagja esetében, akinek a megbízatása a veszélyhelyzet idején járt le, a megbízatás addig hosszabbodik meg, ameddig a testület új tagját a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson meg nem választják. Mivel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően rövid időn belül lejáró megbízatások esetében szintén problémát jelenthet a választások azonnali megtartása, ezért szükséges a javaslatban rendelkezni a bírói testületek működőképességének megőrzése érdekében arról is, hogy a testületi tag megbízatása abban az esetben is meghosszabbodik, ha a határozott idő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le. Ezen - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60 napos -időn belül már megtarthatók lesznek a szükséges választások. Ha a veszélyhelyzet idején a vezetői vizsgálat nem volt megindítható az eljárás megindítására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a bírósági vezetők a 2020. évi beszámolási kötelezettségüknek a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig eleget tehetnek.
    A javaslat az összbírói értekezletek megtartása tekintetében nem tartalmaz külön rendelkezést, mivel a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 100. § (6) bekezdése az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza.
    10-11. §
    A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. Ha a Bjt.-ben szabályozott eljárások megindítása vagy folytatása a veszélyhelyzet miatt akadályba ütközött, akkor főszabály szerint mind az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő, mind a következő eljárási cselekmény elvégzésére rendelkezésre álló határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Ettől eltérő rendelkezést a javaslat a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő, valamint egyéb eljárások esetében az években megállapított határidő tekintetében tartalmaz: ezek a határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódnak. Amennyiben a Bjt. az eljárásra véghatáridőt határoz meg, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idő addig hosszabbodik meg, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását. Mivel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő rövid időn belül nem végezhető el a bírói értékelése, az azt megalapozó vizsgálat, illetve nem tehetők meg azok az intézkedések, amelyek a határozatlan idejű kinevezéshez szükségesek, indokolt azon határozott időre kinevezett bírák esetében is a határozott idő meghosszabbodásáról rendelkezni, amely bírák határozott idejű kinevezése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le. A 90 napos határidőt az indokolja, hogy legalább ennyi idő szükséges a határozatlan idejű kinevezés előtt lefolytatandó bírói értékeléshez és egyéb szükséges intézkedés megtételéhez.
    12-13. §
    A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) esetében az eltérő veszélyhelyzeti intézkedések alapján az álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó, a veszélyhelyzet ideje lejárt határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon kezdődnek újra. A soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő jogszabályi határidőn belül kell teljesíteni. A fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A veszélyhelyzet idején lejárt határozott idejű kirendelés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig hosszabbodik meg. A veszélyhelyzet idején elmaradt minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni. Az ügyészségi testület azon határozott időre megválasztott tagja esetében, akinek a megbízatása a veszélyhelyzet idején járt le, a megbízatás addig hosszabbodik meg, ameddig a testület új tagját a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson meg nem választják.
    A javaslat a határozott időre kinevezett ügyészségi alkalmazott kinevezésének időtartamát meghosszabbítja, ha a határozott idő a veszélyhelyzet idején járt le. Ugyanakkor a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően rövid időn belül lejáró kinevezések esetében szintén problémát jelenthet a határozatlan idejű vagy további határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedések megtétele. Erre tekintettel a módosító javaslat azoknak a határozott idejű kinevezéseknek a meghosszabbodásáról is rendelkezik, amelyek a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül járnának le.
    A javaslat meghosszabbítja az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartamát, ha a határozott idő a veszélyhelyzet idején járt le. Ugyanakkor a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően rövid időn belül lejáró megbízatások esetében szintén problémát jelenthet a testületi tag megválasztásához szükséges intézkedések megtétele. Erre tekintettel a módosító javaslat azoknak a határozott idejű testületi tagsági megbízatásoknak a meghosszabbodásáról is rendelkezik, amelyek a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül járnának le.
    14-18. §
    Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) és a köztestületi szabályok szerint működő jogi személyekre a veszélyhelyzeti eltérő rendelkezésekre tekintettel szükséges szervezeti és eljárási kérdésekben is átvezető és továbbélő átmeneti eltérő rendelkezések törvénybe iktatása, amelyeket a folyamatban lévő eljárásokban is indokolt alkalmazni.
    A köztestületi szervek ülésezésre és a döntéshozatalára a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő további 60 napig még alkalmazni lehet.
    Mivel a személyes találkozások a továbbiakban is jelenthetnek járványügyi kockázatot az erre tekintettel kialakított rendelkezés lehetővé teszi, hogy a köztestület testületi szervének ülése elektronikus hírközlő eszköz vagy más elektronikus eszköz útján is megtartható legyen. Ha ennek szabályozásával a köztestület nem rendelkezik a köztestület elnöke által meghatározott és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni a tanácskozás és a döntéshozatal eljárásrendjére. A szabályozás a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben meghatározott rendelkezések helyébe lép.
    A veszélyhelyzet idejére meghosszabbított megbízatással eljáró tisztségviselők helyett a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul kell új tisztviselőket megválasztani vagy kinevezni. A működés folyamatossága érdekében a meghosszabbított megbízatások az új tisztségviselők megválasztásáig vagy kinevezéséig maradnak fenn.
    A veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztott eljárási cselekményeket a köztestületi ügyekben a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nappal kezdődő határidő alatt kell teljesíteni. A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.
    A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A költségvetés a legfőbb szerv határozata hiányában a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.
    19-22. §
    A veszélyhelyzet idején elmaradt közjegyzői esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni, amely határidőt a kötelezett akadályoztatása esetén az akadály elhárultától kell számítani.
    A veszélyhelyzet idején hatályos jogszabályok által Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnökére telepített jogkörök alapján meghozott eltérő döntéseket a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.
    A közjegyzői álláshelyekre a pályázatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapon belül kell meghirdetni.
    23-24. §
    A közvetítői igazolványok a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő további három hónapig hivatalos iratként, postai úton kerülnek megküldésre.
    A veszélyhelyzet idejét a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőbe nem lehet beleszámolni.
    25-28. §
    A veszélyhelyzet idején elmaradt szakértői esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni, amely határidőt a kötelezett akadályoztatása esetén az akadály elhárultától kell számítani.
    Az igazságügyi szakértői igazolványok a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő további hat hónapig hivatalos iratként, postai úton kerülnek megküldésre.
    A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöksége által többek között az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében meghozott eltérő szabályzati rendelkezései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig maradhatnak hatályban, ezt követően a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik. A felkészülési idő lehetőséget biztosít az indokolt rendelkezések rendes eljárásban való elfogadására és így a jogszabályi keretek között például a kedvezmények fenntartására.
    A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra már megszervezett a jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a szervező döntése alapján a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.
    A rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje - ideértve a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejét is - nem számít bele.
    29-31. §
    A veszélyhelyzet idején elmaradt ügyvédi esküt, illetve fogadalmat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letenni, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni, amely határidőt kötelezett akadályoztatása esetén az akadály elhárultától kell számítani.
    A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által többek között az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében meghozott eltérő szabályzati rendelkezései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napjáig maradhatnak hatályban, ezt követően a törvény erejénél fogva hatályukat veszítik. A felkészülési idő lehetőséget biztosít az indokolt rendelkezések rendes eljárásban való elfogadására és így a jogszabályi keretek között például a kedvezmények fenntartására.
    A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen az elnökséget vagy a küldöttgyűlést tájékoztatni kell.
    32-33. §
    A szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatására a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.) foglalt rendelkezésektől eltérő előírások kerültek rögzítésre. A szigorított védekezés ideje alatt a perfelvételi szak írásban került lefolytatásra. A szigorított védekezés megszűnését követően átmeneti rendelkezések biztosították a zökkenőmentes áttérést az írásbeli perfelvétel szabályairól a Pp. szerinti perfelvételi szabályokra. Az átmeneti szabályok rögzítették, hogy ha a bíróság a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával már megkezdte, úgy a bíróság a választása szerint vagy perfelvételi tárgyalást tart vagy a továbbiakban is írásban folytatja a perfelvételt.
    A fenti átmeneti szabályra tekintettel a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő időszakban is biztosítani indokolt azt a lehetőséget, hogy ha a bíróság már a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával írásban megkezdte, úgy írásban le is zárhassa a perfelvételt.
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 138. §-a rendelkezik arról, hogy ha a járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható, továbbá arról is, hogy a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot akkor is kizárhatja, ha az a járványügyi intézkedésnek a tárgyalóteremben történő betarthatóságát biztosítja. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 139. §-a rögzíti az arra az esetre vonatkozó eljárást is, ha olyan helyen kellene eljárási cselekményt lefolytatni, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
    A fentiekre tekintettel a javaslat ezeket a rendelkezéseket nem ismétli meg.
    34. §
    Tekintettel arra, hogy a pandémiás helyzetben számos család fokozottan nehéz helyzetbe került, ezért szükséges a bírósági végrehajtás során az ingatlanok kiürítésére irányuló eljárások, valamint a lakóingatlan árverezésére irányuló intézkedések felfüggesztése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.
    35-36. §
    A videobanki és internetbanki szolgáltatások alkalmazásának igénye a veszélyhelyzet ideje alatt jelentős mértékben megnövekedett. A videobanki és internetbanki szolgáltatások széles körű alkalmazása hosszú távon elősegíti a digitalizációs törekvések megvalósítását, illetve az elektronikus úton történő jogi folyamatok garanciális feltételeinek megteremtését a pénzügyi, banki szektorban. Az elektronikus út garantálása továbbá lehetővé teszi az egészségügyi kockázatok csökkentését is. Erre tekintettel indokolt fenntartani a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett szabályozást azzal a pontosítással, hogy a jognyilatkozatok ilyen módon való megtételére az állami támogatások közvetítése kapcsán is helye van.
    A javaslat értelmében - összhangban a Magyar Nemzeti Bank álláspontjával -, ha a pénzügyi intézmény által alkalmazott informatikai rendszer és eljárás az auditált elektronikus hírközlő eszközzel szemben támasztott követelményeknek megfelel, úgy az egyúttal alkalmas arra is, hogy teljesítse a Ptk. írásba foglaltnak tekintett nyilatkozatokkal szemben támasztott feltételeit. Az elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer szintén teljesíti az említett feltételeket. Mivel a pénzügyi ágazati jogszabályok a szerződéskötési folyamat során számos esetben kívánják meg valamely nyilatkozat teljes bizonyító erejű magánokirati formában történő megtételét, ezért indokolt az auditált elektronikus hírközlő eszközzel, illetve elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján tett jognyilatkozatnak is biztosítani a kívánt joghatást.
    37-40. §
    A javaslat a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV.16.) Korm. rendelet szabályait emeli törvényi szintre. A kormányrendelet azért előremutató, mert mindeddig a magyar jogból hiányoztak a jogszabályi eljárásrendben rögzített restrukturálási eljárások, a csődeljárást pedig a már tartósan fizetésképtelen vállalkozások kezdeményezik olyan életszakaszukban, amikor már a kedvezőtlen gazdasági folyamatok nem állíthatók meg.
    A javaslatban rögzített szabályozási átmenet biztosítja, hogy a Korm. rendelet alapján indult reorganizációs bírósági eljárások lefolytatására egyértelműek legyenek a szabályok, továbbá a javaslat azt is rendezi, hogy milyen időszakra szól a szabályozás.
    Nemzetgazdasági érdekből szükséges a T/15993. számú törvényjavaslattal 2022 júliusától bevezetni kívánt szerkezetátalakítási eljárásnál lényegesen egyszerűbb és gyorsabb reorganizációs eljárás lehetőségének megteremtése annak érdekében, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő, de életképessé tehető vállalkozások fizetésképtelensége és felszámolása elkerülhető legyen. A szabályozás célja hogy elősegítse a vállalkozások fennmaradását és a munkahelyek megtartását, a gazdasági és pénzügyi nehézségek megoldását a vállalkozás és hitelezői közötti megegyezéssel, amely egy ún. reorganizációs terv elfogadásában ölt testet és joghatását a bíróság jóváhagyásával fejti ki.
    Reorganizációs eljárást a még nem fizetésképtelen, de az azzal fenyegető helyzetben lévő vállalkozás kezdeményezhet.
    A pénzügyi szektor vállalkozásai ezzel a lehetőséggel nem élhetnek, mert a pénz- és tőkepiac sajátosságai miatt külön törvényben szabályozott szanálási eljárás útján stabilizálhatják tőkehelyzetüket.
    Nem kezdeményezhetnek továbbá reorganizációs eljárást azok a vállalkozások sem, amelyek fizetésképtelenségi vagy a jogutód nélküli megszüntetésükre irányuló eljárás alatt állnak, vagy amelyek ellen végrehajtást rendeltek el.
    A javaslat kizárja a reorganizációs eljárás lehetőségéből azokat a vállalkozásokat is, amelyek vagy amelyek vezetői büntetőjogi intézkedés alá tartozhatnak, vagy amely vállalkozások gazdasági vagy pénzügyi helyzete nem átlátható a számviteli kötelezettségeik elhanyagolása miatt.
    Annak érdekében, hogy a reorganizációs eljárás kezdeményezése ne járjon indokolatlan kockázattal, a törvény megköveteli a vállalkozás piaci partnereitől, hogy az eljárás kezdeményezésének okából ne szakítsák meg a szállításaikat, és ne bontsák fel a vállalkozással fennálló tartós szerződéseiket. A hitelnyújtó pénzügyi intézmény azonban nem köteles a korábbi szerződés alapján a vállalkozásnak nyújtott hitelkeret alapján a reorganizációs eljárás időszaka alatt további pénzkölcsönök folyósítására.
    A vállalkozásnak a beszállítói méltányos érdekei miatt vállalnia kell, hogy a fizetési fegyelmét a reorganizációs eljárás során fenntartja.
    A javaslat a reorganizációs eljárást egy új típusú polgári nemperes eljárásként szabályozza, amelynek lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.
    41. §
    A reorganizációs eljárás sikeréhez, ellenőrzöttebbé tételéhez és a bíróság döntéseinek előkészítéséhez nélkülözhetetlen a szakértői támogatás, ezért minden reorganizációs eljárásban részt vesz a reorganizációs szakértő. A javaslat erre a feladatra az állami fizetésképtelenségi szakértői szervezetet, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.-t jelöli ki, tekintettel arra, hogy ennek a szervezetnek van a legtöbb tapasztalata a stratégiai jellegű vállalkozások csődeljárásában, illetve felszámolási eljárásában. A sajátos iparági szakértelem biztosítása érdekében, és ha a jelentős ügyekben a szükséges kapacitások érdekében indokolt, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. szalmai közreműködőket is bevonhat.
    A reorganizációs szakértő szervezet kijelöli azt a szakképesítéssel rendelkező személyt, aki az e törvényben meghatározott feladatokat a megbízásából ellátja. Ezen személyeknek hasonló szakmai és összeférhetetlenségi követelményeknek kell megfelelnie, mint amit a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) is meghatároz. Ha a feladatait nem megfelelően látja el, vagy személyében összeférhetetlenségi vagy kizáró ok keletkezik, a bíróság kötelezheti az állami fizetésképtelenségi szakértő szervezetet, hogy másik személyt jelöljön ki.
    42-44. §
    A reorganizációról a vállalkozás vezető tisztségviselőinek előterjesztése alapján a legfőbb szerv dönt. A válságkezelési stratégia egyik eszköze lehet a reorganizáció elhatározása, de megalapozott döntés érdekében a javaslat részletesen szabályozza, hogy milyen tartalmú előterjesztést kell készíteni. Nemcsak a vállalkozás aktuális helyzetét, tartozásállományának összetételét, jellemzőit, hanem a reorganizációval elérni kívánt célokat is célszerű a vállalkozás tagjaival ismertetni. A vállalkozás legfőbb szerve számára készített előterjesztésben meg kell jelölni azt is, hogy a vállalkozás kivel folytasson egyeztetéseket a reorganizációs tervről, azaz kiket fognak bevonni a reorganizációba.
    Ha a válságkezelési stratégia keretében nem a reorganizációs eljárás mellett dönt a legfőbb szerv, akkor a stratégia keretében a vállalkozás rendelkezhet például pótbefizetés elrendeléséről, tőkeemelés elhatározásáról, likviditási hitelek felvételéről.
    A reorganizációs eljárásba a munkavállalók nem kerülhetnek bevonásra, a munkabérek kifizetésére, és az azokat terhelő közterhek megfizetésére tehát nem kérhető reorganizációs moratórium, és nem képezheti egyezkedés tárgyát a vállalkozásnak a munkabérek kifizetésére az azokat terhelő közterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettsége. Ha pedig a vállalkozás kölcsönzött munkaerőt alkalmaz, az ő díjazásuk fedezetéül szolgáló kölcsönzési díjra és annak közterheire vonatkozó fizetési kötelezettség sem vonható be a reorganizációba, tehát ezeket a kifizetéseket a vállalkozásnak folyamatosan fizetnie kell a reorganizációs eljárás alatt is.
    Ha a vállalkozás döntéshozó szerve elhatározta a reorganizáció megindítását, a vezető tisztségviselőknek rövid határidőn belül be kell nyújtaniuk a bírósági eljárás elrendelése iránti kérelmüket. Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek a törvényben foglaltaknak, és a vállalkozás megelőlegezi a reorganizációs szakértő előzetes vizsgálatának költségeit, a bíróság elrendeli a reorganizációs eljárást.
    A reorganizációs eljárást elrendelő bírósági végzés többek között tartalmazza az adós felhívását arra, hogy tájékoztassa a reorganizációba bevont hitelezőit az eljárás megindításáról. A reorganizációs eljárást elrendelő végzésben rendeli ki a bíróság a reorganizációs szakértőt is.
    Annak érdekében, hogy a vállalkozás piaci helyzetét és megítélését a reorganizációs eljárás ne rontsa, a reorganizációs eljárás megindítását nem teszi közzé a bíróság, ezek az adatok nem nyilvánosak, csak az eljárásban érintett felek, a vállalkozás tulajdonosai és a reorganizációs szakértő számára érhetők el a bíróságnál az ügy iratai.
    45-46. §
    A bíróság döntése tehát megelőlegezi az adós számára a reorganizálás lehetőségét, azonban egy előzetes jogi és közgazdasági szakértői vizsgálat szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás aktuális pénzügyi és vagyoni helyzete alkalmas-e a vállalkozás működőképessége megtartásához, továbbá a vállalkozás által benyújtott dokumentumok alapján van-e reális lehetősége a fizetésképtelenség elkerülésének. Ezt a vizsgálatot a reorganizációs szakértő végzi el, a vállalkozás köteles az ehhez szükséges tájékoztatást megadni. A szakértői vizsgálat arra is kiterjed, hogy a vállalkozás romló pénzügyi helyzete valóban fenyeget-e fizetésképtelenséggel. A hitelezői érdekekre tekintettel a szakértői véleménynek arról is nyilatkoznia kell, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a vállalkozás által előirányzott reorganizációs terv figyelembe veszi-e az összhitelezői érdekeket, többek között a beszállítók felé történő kifizetések fedezete biztosítható lesz-e az eljárás alatt.
    A bíróság erre az előzetes támogató szakértői véleményre alapozva engedélyez a vállalkozás számára három hónapos időtartamra moratóriumot. Mivel nem nyilvános az eljárás, erről a döntésről is csak az azzal érintett hitelezők és az adós számláit vezető pénzügyi intézmények értesülhetnek. A moratórium joghatásai hasonlóak a csődmoratóriumhoz, de a hatálya csak azokra a hitelezőkre terjed ki, akiket az adós az eljárásba bevont. A moratórium nem mentesít az időszaka alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségek teljesítése alól, a javaslat ezzel azt célozza, hogy a vállalkozás beszállítónak likviditási helyzete ne romoljon.
    A hitelezők védelme érdekében a javaslat kimondja, hogy ha a vállalkozás a moratóriummal visszaél, nem működik együtt a felekkel és a reorganizációs szakértővel, vagy egyébként ellehetetleníti a reorganizáció előrehaladását, akkor a reorganizációs szakértő kérelmére a bíróság a moratóriumot megszünteti.
    Ha viszont a vállalkozás a hitelezői nagy részével már meg tud állapodni, a bíróság engedélyezheti a moratórium meghosszabbítását legfeljebb még két hónapra. Ez a lehetőség az adós méltányos érdekeit szolgálja annak érdekében, hogy legyen elegendő ideje a bonyolultabb ügyekben is az összes hitelező meggyőzésére a reorganizációs terv elfogadása érdekében.
    47-48. §
    A reorganizációs eljárás lefolytatását a reorganizációs szakértő felügyeli, részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében is, szakmai támogatást nyújt az adósnak.
    Annak érdekében, hogy a vállalkozás a tevékenységét a hitelezők érdekeinek figyelembe vételével folytassa, a javaslat kimondja, hogy a vállalkozás csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást. A vállalkozás vezető tisztségviselőjének kötelezettsége, hogy a vállalkozás kintlevőségeit beszedje. A vállalkozás döntéshozó szerve pedig nem hozhat olyan döntést, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon nehezítené, vagy a vállalkozás számára indokolatlan üzleti kockázatot jelentene.
    A vezető tisztségviselők a kötelezettségeik elmulasztása miatt külön eljárásban kártérítésre kötelezhetők, a reorganizációs eljárásban pedig a bíróság bírságot szab ki a visszaélések szankcionálására.
    A javaslat részletesen szabályozza a vállalkozás vezetői és a reorganizációs szakértő együttműködésének szabályait. A reorganizációs szakértő felé az adós vezetőjének beszámolási kötelezettsége van nemcsak a reorganizáció előrehaladása, hanem a vállalkozás pénzügyi helyzetének alakulásáról is. Külön kiemelendő, hogy ha az adós pénzügyi helyzete a likviditását veszélyeztető mértékben romlik, újabb fizetési késedelmet halmoz fel, akkor a reorganizációs szakértő köteles ezekről a körülményekről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket is tájékoztatni. A bíróság a bejelentés alapján a moratórium, sőt az egész reorganizációs eljárás megszüntetéséről is dönthet, tekintettel arra, hogy a reorganizációs eljárás nem szolgálhatja az olyan vállalkozás védelmét, aki a hitelezői felé az eljárás időtartama alatt további tartozásokat keletkeztet.
    A javaslat a reorganizációs szakértő polgári jogi felelősségére is utal, amelyet a hitelezők egy külön perben érvényesíthetnek. A reorganizációs szakértő kiemelt feladata ugyanis, hogy a vállalkozás gazdálkodásának felügyeletével, a vállalkozás esetleges visszaéléseinek felfedésével és az erre vonatkozó szignalizációs kötelezettségei teljesítésével védje a vállalkozás hitelezőinek érdekeit.
    49. §
    A javaslat ösztönzi a vállalkozás pénzügyi partnereit, befektetőit és beszállítóit arra, hogy a vállalkozás működéséhez, a veszteségeket csökkentő átszervezésekhez a forrásokat folyamatosan vagy új megállapodásokkal biztosítsák. Ezeknek az átmeneti vagy új finanszírozóknak az üzleti és befektetői kockázata úgy csökkenthető, ha a reorganizációs szakértő számukra megfelelő információkat nyújt ezekhez az üzleti döntéseikhez.
    A hitelezői érdekek védelme érdekében a reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a biztosítékul lekötött vagyontárgyait nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.
    A javaslat részletesen, de nem kimerítően tartalmazza a vállalkozás által a hitelezői számára kidolgozott reorganizációs terv tartalmát. A reorganizációs terv a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmaz. Ezek közül elsődleges a vállalkozás kötelezettségállományának rendezése, az ezzel összefüggő megállapodások újratárgyalása. Ezen kívül azonban a vállalkozás veszteségcsökkentő programot is ki kell hogy dolgozzon, mert így biztosítható a következő időszakra a pénzügyi stabilitása. Nemcsak szervezési intézkedésekről lehet szó egy reorganizációs tervben, hanem akár a vállalkozás tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásáról is (pl. adósság/tőke konverzió). A reorganizációs terv a javaslatban leírt esetben előirányozhatja a vállalkozás egyes gazdasági egységeinek leválasztását, és az így létrehozott társasági részesedés értékesítésével történő tulajdonosi szerkezetváltást. Az értékesítési bevételek pedig a vállalkozás megmaradó részének adósságkonszolidációjához teremthetnek forrásokat.
    Külön jogszabályok vagy kormánydöntések különféle állami finanszírozási eszközöket is biztosíthatnak a reorganizáció sikeréhez. A reorganizációs tervben a hitelezők - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is -a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhatnak (átütemezés, kamatterhek, járulékok csökkentése, részletfizetési kedvezmények), illetve a vállalkozással szemben fennálló követeléseikről részben vagy egészben lemondhatnak.
    A vállalkozás hitelezővel kötött, a tartozásai rendezésről szóló vagy a reorganizációs tervhez kapcsolódó megállapodását úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.
    A fenti módon - az adós és a hitelezői közötti bilaterális megállapodásokkal - is megtörténhet a reorganizációs terv minden érintett hitelezővel történő előzetes jóváhagyatása, nem szükséges tehát bonyolult szavazási procedúra lefolytatása.
    A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők azt is kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő fogja ellenőrizni a vállalkozásköltségére a reorganizációs terv végrehajtását, aki erről a tevékenységéről köteles lesz beszámolni a hitelezőknek. Mivel a vállalkozás az ellenőrzés tűrésére köteles, a hitelezők számára kevesebb üzleti kockázattal jár a reorganizációs terv.
    50-51. §
    Nem nyilvános reorganizációs eljárásban a vállalkozásnak valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével meg kell állapodnia.
    A hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, az erre az időszakra készített közbenső mérleget, valamint a reorganizációs szakértő véleményét az adósnak be kell terjesztenie jóváhagyásra a bírósághoz.
    A reorganizációs szakértő véleményének ki kell terjednie a vállalkozás aktuális vagyonipénzügyi helyzetére, és állást foglalnia arról is, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, továbbá a reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályoknak.
    A bíróság erre a szakértői véleményre is alapozva dönt a reorganizációs terv jóváhagyásáról. Ha a reorganizációs tervet jóváhagyja, akkor egyben a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, tehát a reorganizációs eljárás sikeresen zárul.
    A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását megtagadja azonban, és megszünteti a reorganizációs eljárást, ha a reorganizációs terv nem felel meg a jogszabályoknak, vagy a reorganizációs szakértő a szakértői véleményére alapozva az állapítható meg, hogy annak végrehajtása nem alkalmas a vállalkozás a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására.
    A javaslat meghatározza bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv hatályát és joghatásait. A reorganizációs terv hatálya a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjed ki. Joghatása az, hogy a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.
    A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti a bíróságtól a vállalkozással szemben. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs tervet a javaslat végrehajtható okiratnak minősíti.
    Ha vállalkozás ellen utóbb csődeljárás vagy felszámolási eljárás indul, a reorganizációs tervvel érintett hitelező az adóssal szemben még fennálló igényét a reorganizációs tervben foglalt kedvezmények figyelmen kívül hagyásával érvényesítheti. Nem érheti ugyanis méltánytalanul hátrány a fizetésképtelenségi eljárásban a többi hitelezőhöz képest azt a hitelezőt, aki a reorganizációs eljárásban a vállalkozást támogató intézkedéseket tett.
    52. §
    A bíróság a reorganizációs eljárást annak bármelyik szakaszában megszünteti, ha utóbb derül ki, vagy időközben keletkezik olyan körülmény, amely az eljárás törvényes akadályát képezi, vagy ha a reorganizációs szakértő vállalkozásnál végzett előzetes szakértő vizsgálata elvégzésének eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a vállalkozás vagyoni vagy pénzügyi helyzet miatt nem alkalmas a reorganizációra.
    A bíróság megszünteti a reorganizációs eljárást akkor is, ha a vállalkozás a reorganizációs tervet az előírt határidőben nem nyújtotta be a bírósághoz. Ugyancsak megszünteti a bíróság a reorganizációs eljárást, ha a vállalkozás az eljárás alatt esedékessé váló fizetési kötelezettségeivel késedelembe esik, így különösen, ha végrehajtás is indul ellene.
    Megszüntető ok az is, ha a vállalkozás a reorganizációs eljárás alatt a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, és ezzel nemcsak a hitelezők bizalmát veszti el, de a felszámolására vezető okok is valószínűsíthetők.
    Megszünteti a bíróság a reorganizációs eljárást akkor is, ha a reorganizációs terv jóváhagyását megtagadja.
    Az eljárást megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye
    Lényeges különbség a reorganizációs eljárás és a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényben szabályozott csődeljárás között, hogy a reorganizációs eljárás nem fordul át hivatalból felszámolásba, tehát a bíróság nem rendeli el a reorganizációs eljárás megszüntetésével egyidejűleg a vállalkozás felszámolását. A hitelezők dönthetnek arról, hogy az adós ellen felszámolást kezdeményeznek-e, amennyiben ennek a feltételei a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerint fennállnak.
    A hitelezők méltányos érdekeit figyelembe vége, ha a reorganizációs eljárás a terv bírósági jóváhagyása nélkül kerül megszüntetésre, és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, ebben a kérelmében már nem kell bizonyítania, hogy azt a követelését, amit a reorganizációs eljárásban is érvényesített, az adós nem ismerte el, vagy arról nem volt tudomása.
    53. §
    Ha a reorganizációs tervet a bíróság jóváhagyta, és ezzel a reorganizációs eljárás sikeresen zárult le, a vállalkozás köteles megkezdeni a reorganizációs terv végrehajtását.
    A hitelezők érdekében a javaslat előírja, hogy a vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról. Ha bármilyen körülmény veszélyezteti a terv végrehajtását, erről is idejében tájékoztatnia kell a reorganizációba bevont hitelezőket.
    Ha a reorganizációs tervben az is le van fektetve, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben is. Feladatai közé tartozik továbbá a vállalkozás gazdasági helyzetének folyamatos vizsgálata. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelő bizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel késedelembe esik, vagy a kintlevőségei beszedésének elmulasztásával rontja a pénzügyi mutatóit. Ezek az előírások azt szolgálják, hogy az vállalkozás komolyan vegye a reorganizációs terv végrehajtását.
    54. §
    A javaslat meghatározza a reorganizációs szakértő díjazásának mértékét, amely a Cstv-ben a vagyonfelügyelő díjára vonatkozó elveket és szabályokat tekinti mintának. A bíróságot a javaslat mérlegelési jogkörrel ruházza fel, ha a tételes díjmérték az eljárás körülményeire tekintettel aránytalanul magas lenne. Ha a reorganizációs eljárás sikeresen - a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervvel - zárul, a reorganizációs szakértőt bónusz illeti meg.
    A reorganizációs szakértőt külön díjazás illeti meg az előzetes szakértői vizsgálatért, továbbá azokban az esetekben, ha a reorganizációs eljárást követően ellenőriznie kell a hitelezők érdekében a reorganizációs terv végrehajtását.
    55-56. §
    Ha a vállalkozás ellen utóbb felszámolás indul, és a hitelezők az adós fedezetelvonó, vagy a hitelezők érdekeit sértő jogügyleteket bíróság előtt megtámadják, a kereseti kérelem benyújtására a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben lehetőséget adó határidő a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodik. Ennek az az indoka, hogy a hitelezőket nem érheti hátrány az adós sikertelen reorganizációja miatt.
    A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás számára átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, továbbá szerepel a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben is, csak korlátozott feltételek miatt támadható meg utóbb a Cstv. 40. §-a alapján.
    A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás számára átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelezők a felszámolási eljárás során kielégítési elsőbbséget kapnak. Ennek az az indoka, hogy ezek a hitelezők a nehéz helyzetben lévő vállalkozást a reorganizáció alatt pénzügyileg támogatták, ezért méltánytalan lenne, az adós sikertelen reorganizációját követően a felszámolási eljárásban nem jutnának térüléshez.
    57. §
    Külön jogszabályok vagy kormánydöntések különféle állami finanszírozási eszközöket is biztosíthatnak a reorganizáció sikeréhez, a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez, összhangban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló jogszabályokkal és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal.
    A javaslat az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. §-ához képest a vállalkozás számára kedvezőbben határozza meg azokat a szabályokat, amikor az adóhatóság az adókövetelés kiegyenlítésére az adózónak járó összegből történő visszatartási jogát gyakorolja, "nettósítva" ezzel a vállalkozás felé fennálló kötelezettségeket és az adós köztartozását. Az adóhatóság a reorganizáció érdekeit mérlegelve az adózónak járó összegből nem tartja vissza az adózó adótartozását, hanem az adózó számára a teljes összeget kifizeti. Ennek az adóhatósági eljárásnak az eljárásrendjét is szabályozza a javaslat.
    58. §
    Bár a javaslat szerint a reorganizációs eljárás nem nyilvános, ún. bizalmi eljárásként szolgálhatja a leginkább a vállalkozás pénzügyi helyzetének javítását, azonban a vállalkozás dönthet úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kíván indítani.
    Ezek főként azok az esetek, ha a vállalkozásnak számos üzleti partnere van, de várhatóan nem tudna mindegyikükkel rövid időn belül konszenzusra jutni, ugyanakkor azonban már vannak lejárt esedékességű tartozásai is, és a vállalkozásnak van arra vonatkozó szándéka, és terve, hogy megelőzze a tartós fizetésképtelenséget vagy pedig nem akarja vállalni a csődeljárás kötöttségeit.
    A fenti megfontolások alapján a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy nyilvános reorganizációs eljárás megindítását kérelmezi a bíróságnál. A pénzügyi stabilitási érdekek miatt pénzügyi szervezetek nem kezdeményezhetnek nyilvános reorganizációs eljárást sem.
    A nyilvános reorganizációs eljárás szabályai hasonlítanak a csődeljáráshoz. Az eljárást és a moratóriumot elrendelő végzést közzé kell tenni a Cégközlönyben. A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelésekor a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba (cégnyilvántartás, civil szervezetek nyilvántartása) történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a "reorganizáció alatt" ("r. a.") toldattal egészül ki.
    A javaslat felsorolja, hogy a csődeljárás szabályait milyen eltérésekkel kell alkalmazni a nyilvános reorganizációs eljárásban. Ezzel a kodifikációs technikával ésszerűen rövidíthetők a jogszabályi rendelkezések.
    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben szabályozott csődeljáráshoz képest a nyilvános reorganizációs eljárás sajátosságai a következők:
    Az eljárásban a reorganizációs szakértő mellett vagyonfelügyelő nem kerül kirendelésre, a vagyonfelügyelő feladatait a reorganizációs szakértő látja el. A nyilvános reorganizációba az eljárás lefolytatása iránt benyújtott kérelem alapján elrendelt ideiglenes fizetési haladék napján már lejárt esedékességű követeléssel rendelkező hitelezőket kell bevonni. A munkabéreket a nyilvános reorganizációs eljárásban is fizetni kell.
    A hitelezők a követeléseiket a nyilvános reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek bejelenteni a vállalkozásnak és a reorganizációs szakértőnek, a követelések nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetniük.
    A nyilvános reorganizációs eljárásban a vállalkozást megillető moratórium hossza 170 nap, ami csak a reorganizációba bevont hitelezői követelésekre vonatkozóan illeti meg a vállalkozást, tehát a többi fizetési kötelezettséget változatlanul fizetni kell, ellenkező esetben a hitelezők a vállalkozás ellen igényeiket érvényesíthetik. A nyilvános reorganizációs eljárásban a moratórium nem hosszabbítható meg, a reorganizációs tervről történő szavazást a moratórium lejárata előtt mindenképpen meg kell tartani.
    A hitelezőkkel a nyilvános reorganizációs eljárásban kötött egyezségnek része a reorganizációs terv. Csak a reorganizációba bevont hitelezőket illeti meg szavazati jog. A reorganizációs tervről írásban is lehet szavazni, ezt a jognyilatkozatot teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
    A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell a nem nyilvános reorganizációs eljárás előkészítésére és az arra vonatkozó döntésre vonatkozó szabályokat. Az átmeneti és az új finanszírozás védelmére és ösztönzésére vonatkozó szabályokra a nyilvános reorganizációs eljárásban is szükség van.
    A bíróság a nyilvános reorganizációs eljárást azokban az esetekben is megszüntetheti, amelyeket a javaslat a nem nyilvános reorganizációs eljárásnál kimond.
    A reorganizációs terv hatálya nyilvános reorganizációs eljárásban is csak az abba bevont hitelezőkre terjed ki.
    A nyilvános reorganizációs terv részeként a javaslat szerinti esetben és az ott szabályozott eljárás szerint sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés - a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor, mert stratégiailag kiemelt jelentőségű. Ezeknek a vállalkozásoknak a körét a Kormány rendeletben jelöli ki, a gazdaságstratégiai érdekeket mérlegelve.
    59. §
    A javaslat kimondja, hogy a vállalkozás nem kezdeményezhet egymással párhuzamosan reorganizációs eljárást és fizetésképtelenségi eljárást, a két eljárás szabályai nem egyeztethetők össze.
    Nem kezdeményezhet továbbá egy vállalkozás csődeljárást és az ezzel járó csődvédelmet akkor sem, ha korábban reorganizációs eljárásban vett részt, amely sikertelenül zárult és ettől számítva egy év még nem telt el, vagy ha sikeres volt a korábbi reorganizációs eljárás, de az adós a reorganizációs tervet még nem hajtotta végre.
    Ugyanakkor azonban az adós védelme érdekében a reorganizációs eljárásnak prioritása van a még el nem bírált felszámolási kérelmekhez képest, ezért a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását a reorganizációs szakértő indítványára addig felfüggeszti, amíg el nem dől, hogy sikeres-e a reorganizációs eljárás. Ha a reorganizációs eljárás sikertelenül zárul, a bíróság hivatalból folytatja a felszámolási kérelem elbírálását, kivéve, ha az adós és a hitelező megállapodott az adós tartozásainak rendezéséről, vagy kérik az eljárás szüneteltetését.
    Ezzel a megoldással a javaslat azt célozza, hogy ha az adós vállalkozás fizetésképtelensége - a sikeres reorganizáció, továbbá a hitelezővel történt megállapodás eredményeképpen - időközben megszűnt, ne kerüljön sor felszámolásra.
    60. §
    A javaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) szabályait kiegészítve rendeli el, hogy a cégjegyzékben és a civil nyilvántartásban is adatként be kell jegyezni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését, valamint a szervezet nevéhez a "reorganizációs eljárás alatt" ("r.a." ) toldatot.
    61. §
    Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz a 179/2021. (IV.16.) Korm. rendelet alapján indított reorganizációs eljárások végigvitelére a törvényi szabályok alapján.
    2022. december 31-ét követően már nem lehet reorganizációs eljárás iránti kérelmeket benyújtani, azonban a folyamatban lévő reorganizációs eljárásokat le kell folytatni. A 2022. december 31-éig benyújtott kérelem alapján a reorganizációs eljárásokat e törvény szabályai szerint kell lefolytatni és a reorganizációs terv végrehajtására, annak ellenőrzésére is az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
    62. §
    Felhatalmazó rendelkezés a Kormány számára az olyan stratégai vállalkozások körének kijelölésére, ahol a speciális leválasztásos jogi konstrukció keretében valósulhatnak meg a reorganizációs intézkedések is, a reorganizációs eljárás keretszabályai szerint.
    63-64. §
    A javaslat a veszélyhelyzet időszakára kiadott, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendeletben meghatározott szabályokat emeli törvényi szintre. Gazdaságvédelmi okokból szükséges a Kormány, illetve az állam mint cégtulajdonos cselekvési lehetőségeinek megőrzése, növelése a vállalkozások csődjogi szempontból történő kiemeltté minősítése, valamint a Cstv. stratégiailag kiemelt vállalkozásokra vonatkozó IV. Fejezetének alkalmazása.
    65. §
    A javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényhez képest a felszámolási eljárásban egy különleges új jogi konstrukcióra ad lehetőséget, a Cstv. IV. Fejezete szerinti, csődjogi szempontból stratégiainak minősített vállalkozásokra vonatkozóan. Ennek lényege, hogy ha a fizetésképtelenné vált gazdasági társaság ellen elrendelték a felszámolást, azonban a vállalkozásnak még vannak gazdaságosan működtethető részei, azokat a társasági jogi kiválás eljárásrendjéhez hasonló módon egy új vállalkozásba lehessen átcsoportosítani, és ezen vállalkozás társasági részesedésének értékesítésével lehessen a lehető legkedvezőbb összegű bevételt realizálni. Ezt a bevételt a felszámoló a felszámolási eljárás hitelezőinek kifizetésére használja fel. Ez a sajátos konstrukció a biztosítékkal (pl. zálogjog, végrehajtási jog) rendelkező hitelezők többségének hozzájárulásával valósítható meg. Ezzel a megoldással egyrészt a hitelezők (várhatóan nemcsak a biztosított hitelezők) magasabb megtérüléshez jutnak, másrészt a vállalkozás gazdasági tevékenysége sem szűnik meg, mert egy új vállalkozásba csoportosíthatók át a működőképes és nem veszteséges üzletágak, továbbá elkerülhető a foglalkoztatotti állomány teljes leépítése.
    A jogi konstrukció a társasági jogi kiválás szabályaira épül, de ahhoz képest sajátos rendelkezéseket kell alkalmazni.
    A felszámoló - mint az adós vállalkozás szervezeti képviselője - a szétválási tervben meghatározza az adós azon ingó és ingatlan vagyontárgyait, az adós által kötött szerződéseket - ideértve a polgári jogi és munkajogi szerződéseket is -, az adóst megillető vagyoni értékű jogokat, amelyek együttesen gazdasági tevékenység, illetve az adós valamely üzletágának további működtetését biztosítják, és ezen leválasztással érintett vagyonelemeket az adós vagyonán belül a leválasztás céljából elkülöníti, és megküldi a biztosított hitelezőknek.
    A javaslat szabályozza az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság vagyonának a szétválási tervben, történő meghatározását, a kivált társaságban az apport értékének meghatározását és a vagyonértékelés szabályait, az apport rendelkezésre bocsátását.
    A kiválással létrejövő gazdasági társaság ügyvezetője a felszámolás alatt álló vállalkozás felszámolója. A társaság alapításával és működésével összefüggésben az adósnál felmerült költségeket a felszámoló felszámolási költségként számolhatja el.
    A kiválással létrejött gazdasági társasághoz mint jogutódhoz kerülnek a hozzá kerülő vagyonelemekhez kapcsolódó jogok, kötelezettségek és a szerződések is.
    Az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedését a felszámoló értékesíti egy éven belül, a biztosítékkal rendelkező hitelezők az értékesítés lefolytatására további 1 éves határidőt engedélyezhetnek. A társasági részesedés értékelését a felszámoló önállóan nem végezheti, ahhoz független szakértői véleményt kell beszereznie.
    A javaslat szabályozza a társasági részesedés értékesítéséből származó bevétel felosztását a felszámolási eljárás hitelezői között. Ennek során a biztosítékkal rendelkező hitelezők hasonló kielégítési elsőbbséget kapnak, mint az általános szabályok szerint lefolytatott felszámolásoknál.
    Ha a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítésére nem kerül sor, azaz az értékesítési eljárás sikertelen, a kiválással létrejött gazdasági társaságot a felszámoló végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.
    A bérgarancia támogatás a kiválással létrejött társaság munkavállalóinak bérkövetelésére is kiterjed.
    A javaslat rendezi az értékesítéssel összefüggő vagyonszerzési illeték megfizetésének sajátos szabályait, a kivált társaságnak történő vagyonátadás az általános fogalmi adóról szóló törvény alkalmazásában is a jogutódlás szabályait követi.
    A javaslat külön szabályokat állapít meg azokra az esetekre, ha a fent említett kiválási konstrukciót reorganizációs eljárásban, a reorganizációs terv részeként hajtják végre. Ha a leválasztásra a nyilvános reorganizációs eljárásban kerül sor, az kizárólag a társaság legfőbb szervének elhatározásán alapulhat, és a leválasztással, valamint a társasági részesedés értékesítésével kapcsolatos feladatokat a társaság ügyvezetése hajtja végre. A társasági részesedés értékesítésére a leválasztással létrejött társaság cégjegyzékbe történő bejegyzését követő egy éven belül van lehetőség, ha a reorganizációs terv végrehajtásának határideje ennél rövidebb, akkor ezt kell figyelembe venni.
    66. §
    A javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg. Főszabályként a javaslat hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban a javaslat rendelkezései irányadóak. Az átmeneti szabálynak azonban igazodnia kell a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet azon rendelkezéseihez, amelyek azt sorolják fel, hogy mely rendelkezéseket lehet csak a hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban alkalmazni.
    A reorganizációs és felszámolás eljárásban a leválasztásra 2022. december 31-éig van lehetőség, azonban ha eddig az időpontig a Kormány a reorganizációs leválasztás alkalmazását az általa kijelölt vállalkozás tekintetében rendelettel lehetővé tette, vagy ha felszámolási eljárásban 2022. december 31-éig teljesültek a leválasztás lefolytatásának törvény feltételei, akkor a leválasztást 2022. december 31-ét követően is végre lehet hajtani.
    67-69. §
    A javaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV.16.) Korm. rendelet szabályait emeli törvényi szintre. Ezeket a szabályokat 2022. december 31-éig kell alkalmazni.
    A javaslat illeték és közzétételi költségtérítés nélkül teszi lehetővé a cég cégjegyzékben nyilvántartott e-mail címének változtatását, ha arra tőle független okból kényszerül. A rendelkezés indoka, hogy a közelmúltban olyan piaci szolgáltatás megszüntetésére került sor, amely számos cég e-mail címének megszűnésével járt. E változás miatt a cégeknek változásbejegyzési kérelmet kell benyújtaniuk, ugyanakkor a változás nem a cég döntésének, hanem a piaci szolgáltatás megszüntetésének következménye.
    A javaslat - a veszélyhelyzet időszakában kiadott kormányrendelettel megegyezően - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényhez képest - kiegészítő szabályként kimondja az állami végelszámoló megválasztására vonatkozó kötelezettséget, és megállapítja a díjazásának mértékét arra az esetre, ha cég és a végelszámoló másképpen nem állapodnak meg.
    Az átmeneti szabályok szerint a javaslat hatálybalépésekor folyamatban lévő cégeljárásokban is alkalmazni kell a javaslat rendelkezéseit. Az állami végelszámoló megválasztására vonatkozó rendelkezéseket 2021. április 17-én és az azt követően elhatározott, és a törvény hatályba lépésekor még folyamatban lévő végelszámolásokra kell alkalmazni. Ez a rendelkezés összhangban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV.16.) Korm. rendelet átmeneti szabályaival.
    70. §
    Átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, figyelembe véve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet átmeneti rendelkezéseit is.
    71. §
    Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are tv.) hatálya alá tartozó adós és egyéb kötelezett igénybe vette a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LVIII. törvény) 5. alcíme és az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CVII. törvény) III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot, annak lejáratát követően rendezést igényel, hogy az említett törvényekben foglaltakat figyelembe véve módosuljon a hitelek törlesztésére vonatkozó futamidő, illetve törlesztési határidő. Mivel az adósságrendezési eljárás alatt az adós, illetve az eljárásban az adós mellett kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezett (pl. kezes, zálogkötelezett) fizetési kötelezettségeit a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban az adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési eljárásban pedig az adósságrendezés egyezség, illetve a bírósági adósságtörlesztési terv határozza meg, ezek tartalmát 2020. évi LVIII. törvényben, illetve a 2020. évi CVII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell kialakítani.
    Ha pedig az adós a korábban megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy bírósági adósságtörlesztési végzés alapján törleszt, akkor erre a hiteltartozásra vonatkozóan a törlesztési időszakot meg kell hosszabbítani. Bírósági adósságrendezési eljárásban a bíróság az adós kérelmére ennek megfelelően kiegészíti az egyezséget jóváhagyó, illetve az adósságtörlesztési végzést.
    A törlesztési időszak fent említett meghosszabbítása érinti az adósságrendezés időszakát is. Ezért az Are tv. 32. alcíme szerinti mentesítési eljárással összefüggő záró elszámolás elkészítésére vonatkozó határidő is meghosszabbodik.
    72-73. §
    Átmeneti szabályként szükséges, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően az időközi választás napjáig továbbra is biztosítva legyen a polgármester számára jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörök ellátása, különösen arra a tényre figyelemmel, ha a veszélyhelyzet előtt vagy annak ideje alatt a polgármester és az alpolgármester is lemondott.
    74. §
    Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-a arról rendelkezik, hogy a képviselőtestület a szervezeti működési szabályzatban meghatározott számú, de legalább hat ülést tart évente. A veszélyhelyzet elhúzódása miatt az általános szabályok szerinti hat ülés helyett a képviselőtestület döntésére célszerű bízni az ülések összehívását azzal, hogy törvényi kötelezettségként kell előírni egy ülés megtartását.
    75. §
    A rendelkezés az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezmény, és a babaváró támogatás esetén lehetővé teszi, hogy az együttes igénylők egymást meghatalmazzák a szükséges jognyilatkozatoknak a bankfiókban való személyes megjelenés során történő megtételére. Tekintettel arra, hogy ez a lehetőség a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény egyes, a hitelintézeti ügyfelek személyes azonosítását előíró rendelkezéseitől való eltérést jelent - amelyek alapján mindkét igénylő azonosítása szükséges lenne -, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése után ezt a lehetőséget törvényi úton lehet megteremteni.
    76. §
    Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetben ne lehetetlenüljön el a Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház cím 2021. március 31-éig történő használatát korábbi nyilvános pályázat alapján elnyerő civil szervezetek további működése, szükséges - újabb nyilvános pályázat mellőzésével - a kijelölés fenntartása legfeljebb egy évre, azaz 2022. március 31-éig.
    77. §
    A rendelkezés az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) által meghatározott egyszerű bejelentést terjeszti ki. A veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről szóló 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatályba lépéséig olyan lakóépületeket lehetett egyszerű bejelentéssel építeni és bővíteni, amelyeknek összes hasznos alapterülete nem haladta meg a 300 négyzetmétert. Ugyancsak egyszerű bejelentéssel lehetett építeni és bővíteni a lakóépületet méretkorlát nélkül, ha az saját lakhatás célját szolgálta.
    Ezeket a szabályokat az R. kiterjesztette a 6 lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1.000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek építésére, bővítésére. Fontos, hogy az új vagy eltérő szabályok csak erre a körre, tehát a 300 négyzetmétert meghaladó, de a 6 lakást vagy 1.000 négyzetmétert meg nem haladó) építkezésekre vonatkoznak.
    Tekintettel arra, hogy a szabályozás bevezetése télen történt, amikor jellemzően nincsenek építkezések, nem állnak még rendelkezésre információk az új szabályozás alkalmazásáról. Így annak határozott idejű, 2022. június 30-ig történő meghosszabbítása javasolt, az R.-ben foglalt szabályok mentén.
    78. §
    A javaslat a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendeletben szereplő okmányok érvényessége meghatározásával összefüggésben rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elfogadott, a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet szerinti szabályokat alkalmazni kell. Így a veszélyhelyzeti kormányrendelet által biztosított kedvezmények megmaradnak.
    79. §
    Az építési tevékenységre vonatkozó végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedélyek esetében indokolt, hogy a veszélyhelyzetben meghozott átmeneti szabályozás azok hatályának egy évvel történő meghosszabbodásáról a veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időre is fennmaradjon.
    80. §
    A biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelettel összefüggő gyógyszerészeti tárgyú átmeneti rendelkezések.
    81. §
    A szociális rászorultság alapján határozatlan időre megállapított szociális ellátások esetében a jogosultság fenntartása meghatározott rendszerességgel elvégzett hatósági felülvizsgálathoz kötött, amely az ellátásra jogosult személy közreműködésével történik. Annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt elhalasztott felülvizsgálatok megfelelő biztonsággal elvégzésre kerüljenek, szükséges az erre rendelkezésre álló átmeneti időszak meghatározása. Emellett indokolt a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró szociális és gyermekvédelmi ellátások meghosszabbítása is a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időtartamra annak érdekében, hogy az érintettek a szükséges állapotigazolásokat megszerezhessék.
    82. §
    A megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs ellátása esetében is szükséges a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően elegendő időt biztosítani arra, hogy az ellátottak a kérelmüket előterjesszék, s az eljáró hatóságok a megjelölt időpontig elbírálják az igényeket.
    83. §
    A szabályozás célja, hogy - meghatározott kivételekkel - ne lehessen megszüntetni a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig az ellátást, kedvezményt, mentességet, foglalkoztatást azoknál az egészségi állapotuk, személyiségállapotuk vagy fogyatékosságuk miatt jogosult személyeknél, akiknek a felülvizsgálatára a veszélyhelyzet megszűnéséig nem került sor, vagy akiknek a felülvizsgálat eredménye egyébként az ellátás, kedvezmény, mentesség, foglalkoztatás megszüntetését eredményezné.
    84. §
    A nevelésbe vett gyermek érdekét védi, hogy abban az esetben, ha a gyermek a veszélyhelyzet időtartama alatt vált nagykorúvá, kérésére - a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül -biztosítani kell az utógondozói ellátást. A fiatal felnőtt az utógondozói ellátás során lakhatásra és - szükség szerinti - étkezésre, ruházatra stb. jogosult. Ezzel megelőzhető, hogy az éppen nagykorúvá vált fiatal felnőtt biztonságos lakhatás és ellátás nélkül maradjon a veszélyhelyzet időtartama alatt és még azt követően is, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig.
    Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt érdekét védi, hogy ha az utógondozói ellátása a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy az azt követő 30 napon belül járt volna le, akkor az utógondozói ellátásra való jogosultsága meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig. Ezzel megelőzhető, hogy az utógondozói ellátásra való jogosultság lejárta miatt a fiatal felnőtt biztonságos lakhatás és ellátás nélkül maradjon a veszélyhelyzet időtartama alatt és az azt követő időszakban.
    85. §
    Indokolt mérlegelési jogkört biztosítani a gyámhatóság számára a személyes meghallgatás és a tárgyalás megtartása szükségességének tekintetében.
    86. §
    A szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat érintően indokolt a veszélyhelyzet alatt érvényes, a szolgáltatások működtetését és igénybevételét megkönnyítő egyes rendelkezések fenntartása egy átmeneti időre. Így továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy az ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni, az előírt személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből el lehet térni, és egyes szolgáltatási elemek nyújtása - az étkeztetés kivételével - szüneteltethető. Mindemellett megmaradnak a házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó kedvezőbb szabályok is. A járvány terjedése kockázatának mérséklése érdekében a nappali ellátást nyújtó intézmények esetében az épületben nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó továbbra is szüneteltetheti, azzal a feltétellel, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani. Segítendő a szolgáltatások megváltozott működését, a támogató szolgáltatás esetében a személyes gondoskodást végző személyek szállítását továbbra sem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba. Szociális konyha esetében is marad a kiszállítás útján történő szolgáltatásnyújtás.
    Az említett kedvezőbb szabályok szerinti működés esetén a fenntartók ugyanúgy jogosultak az állami támogatásra, mint a normál jogrend szerint.
    87. §
    A szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak vonatkozásában a fenntartók számára az átmeneti időre is megmarad a 24 órás műszak elrendelésének lehetősége.
    88-89. §
    Az egyes kulturális finanszírozási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 140/2021. (III. 24.) Korm. rendelet lehetővé tette, hogy a kulturális ágazatban működő, szakmailag kiemelkedő intézmények és a fenntartójuk támogatására sor kerülhessen a koronavírus-világjárvány okozta károk enyhítése érdekében a 2021. évben is, a Nemzeti Kulturális Alapnál keletkezett, 2006 óta halmozódó maradvány összegének felhasználásával. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: NKA tv.) foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatta azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az (1) bekezdés szerinti maradvány felhasználható azzal, hogy a támogatási jogviszony létesítéséről az Alapot kezelő szerv gondoskodik.) Ezen támogatások esetében - figyelemmel a Kormány egyedi döntésében foglaltakra - a támogatás nyújtása részletes feltételeinek meghatározása, továbbá a támogatott célok megvalósításának szakmai beszámoló ellenőrzése érdekében a kultúráért felelős miniszter az NKA tv. 2. § (3) bekezdése alapján ideiglenes szakmai kollégiumot hoz létre. Az NKA tv-től további eltérés, hogy a maradvány terhére az NKA tv. 7/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az NKA-ból kulturális örökségvédelem alá nem eső, kulturális célú építési beruházás, felújítás is támogatható, továbbá az NKA tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt működési támogatás nem csak az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára nyújtható, hanem fenntartótól és működési formától függetlenül bármelyik kulturális intézmény és fenntartója részére, személyi és dologi jellegű kiadásokra is, továbbá a 10%-os limitet meghaladóan is.
    Ezen eltérő rendelkezések átmeneti fenntartása a veszélyhelyzet megszüntetését követően 2023. december 31-ig szükséges, tekintettel arra, hogy az ezen veszélyhelyzeti kormányrendelettel létrehozni kívánt támogatási jogviszonyok, a támogatási célok megvalósítása, valamint a támogatások elszámolási folyamata előreláthatólag nem zárul le a veszélyhelyzet megszűnése időpontjáig.
    90. §
    A javaslat kimondja, hogy a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes arra a jogvitára is, amely a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos. Ezt a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, 2021. szeptember 30. napjáig. 2021. október 1-jén lép ugyanis hatályba az a törvényi rendelkezés, amely ezt a kizárólagos illetékességi szabályt a közigazgatási perekre nézve kimondja.
    91. §
    A veszélyhelyzet fennállása alatt a Kormány az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelettel lehetővé tette, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adat megismerésére irányuló igényt eltérő rendben teljesítsék, feltéve, hogy valószínűsítették, hogy ezen igényeknek az Infotv.-ben meghatározott határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladataik ellátását veszélyezteti. Figyelemmel arra, hogy a veszélyhelyzet fennállása idején megindult, de annak megszűnésekor még folyamatban lehettek olyan igények, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv ezen eltérő rendben teljesít, szabályozási átmenetet szükséges biztosítani ezen igények teljesítésére vonatkozóan.
    A javaslat értelmében - az Infotv. főszabályához illeszkedően - minden ilyen még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45, illetve - amennyiben e határidő a veszélyhelyzet ideje alatt további 45 nappal meghosszabbításra került - 90 napon belül teljesíteni kell. Szükséges rámutatni arra is ugyanakkor, hogy a költségelőlegezést igénylő költségtérítés esetében az eltérő - 45 napos - teljesítési határidő csak akkor alkalmazható, ha a költségtérítést a közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet ideje alatt megállapította és azt az igénylő meg is fizette. Ellenkező esetben a közfeladatot ellátó szerv az igényt a költségtérítés az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül - azaz az Infotv. főszabálya szerint - teljesíti.
    A javaslat célja az, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igényeket - a szabályozási átmenetben - a lehető legrövidebb időn belül teljesítsék az adatkezelők. Ennek során törekedni kell arra, hogy az átmenetet biztosító, a folyamatban levő igényre vonatkozó szabályok az Infotv. hatályos - és általános - szabályaihoz igazodjanak, azokhoz közeledjenek.
    92. §
    A védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt, a kiemelt társadalomra veszélyességére tekintettel -határozott időtartamra alkotott jogszabályként - fokozott védelemben részesíti és így a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényhez (a továbbiakban: Btk.) képest súlyosabban és egységesen rendeli büntetni a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott közokirat vagy magánokirat meghamisítását, az ilyen hamis okiratok felhasználását, az azokkal való kereskedelmet, illetve az információs rendszer vagy adat megsértését.
    Ugyan a határozott időtartamra alkotott jogszabályoknál a "későbbi" eltérő jogszabály hatálybalépése fogalmilag sem merülhet fel, de indokolt egyértelművé tenni, hogy a fentiekben hivatkozott kormányrendeletben meghatározott bűncselekmény meghatározása és büntetési tétele - ahogy azt az egyértelműen kialakult gyakorlat a kerettényállások esetében a meghatározott időtartamra szóló, keretet kitöltő jogszabályok esetében is rendezi - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is az elkövetéskor hatályos jogszabályok alapján legyen megállapítható. Erre tekintettel a Javaslat ebben a vonatkozásban a Btk. 2. § (2) bekezdésétől eltérő rendelkezést állapít meg, egyebekben a Btk. rendelkezései alkalmazhatók.
    93. §
    A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 298. § (1) bekezdése határozza meg a letartóztatás maximális időtartamát, ami a folyamatban lévő eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény büntetési tételétől függően 1, 2, 3 vagy 4 év. A Be. 298. § (2) bekezdése szerint e felső határok nem alkalmazandók bizonyos esetekben, így ha a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.
    Az Alkotmánybíróság a 10/2021. (IV. 7.) AB határozata megállapította, hogy Be. 298. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes, ezért azt 2021. szeptember 30. napjával megsemmisítette. Az AB határozat alapján megszűnik az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményt érintő korábbi kivétel szabály, így a letartóztatás felső határa ezekben az esetekben is 4 év lesz. Az AB döntés a folyamatban lévő eljárásokat is érinti, így a rendelkezés hatályon kívül helyezésével, a 4 évet meghaladó tartamú letartóztatások -amennyiben a Be.-ben meghatározott további kivételek nem állnak fenn - a törvény erejénél fogva megszűnnek.
    A koronavírus-világjárvány miatt számos védelmi, illetve járványügyi intézkedés bevezetésére volt szükség. Ilyen intézkedések mind törvényi és kormányrendeleti szintű jogszabályokban, mind pedig bírósági belső igazgatási, bírósági vezetői döntésekben is megnyilvánultak. Az intézkedések célja az eljárások biztonságosabbá tétele, a büntetőeljárásban részt vevő személyek és az eljáró szervek tagjainak védelme volt. A védelmi jellegű intézkedések azonban értelemszerűen nehezítették az eljárások lefolytatását.
    A világjárvány következtében a védelmi intézkedésektől függetlenül is felmerültek olyan körülmények, amelyek megnehezítették az eljárások lefolytatását, így pl. a büntetőeljárásban részt vevő személyek megbetegedése, karanténba kerülése, utazási korlátozások. Emellett óhatatlanul nehézségek merülhettek fel a telekommunikációs eszközök alkalmazása során (pl. technikai akadályok).
    Minderre tekintettel szükséges, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a terhelttel szemben életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás és a veszélyhelyzet tartama alatt a koronavírus-világjárvány akadályozta az előkészítő ülés, illetve a tárgyalás megtartását, a letartóztatás legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő egy évig tarthasson akkor is, ha a Be. 298. § (1) bekezdés d) pontja szerinti 4 éves felső határ miatt, azt egyébként meg kellene szüntetni. A kiegészítő rendelkezés nem érinti a Be. 298. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazását, amelyek a jelen eltérő szabályok szerinti letartóztatás esetén is alkalmazandóak. Ennek megfelelően például az elsőfokú ügydöntő határozat kihirdetését követően elrendelt vagy fenntartott letartóztatás határidejét már az általános szabályok szerint kell számolni.
    94-95. §
    A szabálysértéssel kapcsolatos átmeneti szabályok biztosítják, hogy a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alapján megindított szabálysértési eljárásokat érdemben le lehessen folytatni. A szabálysértési átmeneti szabályokhoz hasonlóan a közigazgatási szankcióval kapcsolatos átmeneti szabályok megállapítása is szükséges.
    96. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 19.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelően indokolt átmeneti rendelkezés megalkotása, amely szabályok rögzítését az is indokolja, hogy több rendvédelmi szerv hivatásos állománya vonatkozásában bevezetett új alkalmasságvizsgálati rendszerben - az ellátott feladatoktól és a betöltött szolgálati beosztás jellegétől is függően - egyes vizsgálatokra nem évenként, hanem ennél ritkább gyakorisággal kerül sor.
    97. §
    A Közbiztonsági rendőrjárőr szakképesítésre, valamint a Határrendész és útlevélkezelő rendőrjárőr szakképesítésre felkészítő szakmai képzés keretében 2021 júniusában képesítő vizsgára kerül sor. A képesítő vizsgára bocsátásnak azonban feltétele lenne a "B" kategóriás gépjárművezetői engedély megszerzése, amely követelménynek a képzésen részt vevők egy jelentős része nem tudott megfelelni az elmúlt időszakban a gépjárművezetői tanfolyamokat és vizsgákat érintő korlátozásokra tekintettel. A javaslat biztosítja, hogy a képesítő vizsgán az érintettek ennek ellenére részt vehessenek és a képzést ily módon lezárhassák, azzal ugyanakkor, hogy a jogosítvány meghatározott időn belül történő bemutatása nélkül a képesítő bizonyítvány nem kerül kiállításra.
    98. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. alcíme (a biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról) vonatkozásában a korábbi kivezető törvény 94. §-ában foglalt rendelkezés mintájára indokolt ismételten átmeneti rendelkezés megalkotása, figyelemmel a nemzetbiztonsági ellenőrzések lefolytatásához szükséges időtartamra is.
    99. §
    A veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény tekintetében a külföldi befektetőként bejelentésre kötelezett címzettek körét az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgáraira vagy az ilyen államban bejegyzett jogi személyekre vagy egyéb szervezetekre is kiterjesztette. Ezen rendelkezés fenntartása indokolt a további átmeneti időtartamban.
    100. §
    A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzetben a munkaerőpiac jelentősen megváltozott. Az elhelyezkedési lehetőségek egyes ágazatokban lényegesen beszűkültek. A munkaerő iránti piaci kereslet csökkenése különösen érinti a közfoglalkoztatás személyi bázisát jelentő szakképzetlen társadalmi rétegeket.
    E százezres nagyságrendű munkavállalói csoport foglalkoztatásban tartása elsődleges kormányzati cél az elszegényedés megakadályozása érdekében.
    A közfoglalkoztatásról szóló törvény hatályos szabályai alapján közfoglalkoztatásban legfeljebb tíz évig alkalmazható a munkavállaló. A megváltozott munkaerő-piaci környezetre tekintettel indokolt a közfoglalkoztatás lehetőségét tíz éven túl is biztosítani.
    Az eddigi közfoglalkoztatási tapasztalatok alapján is eleve vannak olyan közfoglalkoztatottak, akiknek a személyes körülményeik vagy a lakóhelyük munkaerő-piaci adottságai miatt csak a települési önkormányzat által működtetett közfoglalkoztatási program biztosíthat munkával megszerezhető jövedelmet. A jelenlegi 10 éves határozott idejű közfoglalkoztatásra vonatkozó korlátozás miatt a közfoglalkoztatásba már be nem vonható, tartósan álláskeresőnek minősülő személyek esetében csak a passzív segélyezés vagy a teljes ellátatlanság lehet a közfoglalkoztatás alternatívája.
    A közfoglalkoztatottak között jelenleg összesen mintegy 500 olyan személy mutatható ki, akik esetében az egy közfoglalkoztatónál közfoglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időtartam meghaladja a kilenc évet és a 2021-ben induló programokban történő részvételükkel ez az időtartam 10 év fölé emelkedhet. Az idő múlásával az érintett közfoglalkoztatottak száma tovább emelkedik.
    A közfoglalkoztatásban történő alkalmazás esetében ezért indokolt lehetővé tenni a veszélyhelyzetre, és annak hosszú távú munkaerő-piaci hatásaira tekintettel az időkorlát nélküli foglalkoztatást. E szabályozás megfelel az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keret-megállapodásról szóló 1999/70/EK tanácsi irányelvnek. Az EK irányelv ugyanis lehetővé teszi, hogy az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélés megakadályozása érdekében a tagállamok úgy szabályozzák a határozott ideig tartó munkaviszony időtartamát, hogy e szerződések vagy munkaviszonyok megújítását alátámasztó objektív okokat állapítsák meg, és ne az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok maximális teljes időtartamát határozzák meg.
    Újabb közfoglalkoztatási program megvalósítását célzó hatósági szerződés megkötése esetén a közfoglalkoztató a szerződést hatósággal (járási hivatal, kormányhivatal) köti meg, és a munkaerő kiközvetítését szintén hatóság, a járási hivatal végzi jogszabály által meghatározott feladataként, jogszabályi garanciák mentén. Ez többek között azt is jelenti, hogy egyrészt a közfoglalkoztató nem maga dönti el, kit alkalmaz közfoglalkoztatási jogviszony keretében, másrészt - a kompetenciáikat és az összes egyéb körülményeiket előzetesen mérlegelve (ügyfélkategorizálás) - csak olyan személyek kerülhetnek közfoglalkoztatási jogviszonyba, akik számára a közfoglalkoztatás megfelelő munkahelynek számít - ezt a járási hivatal dönti el szintén jogszabályi követelmények alapján, illetve akiket a járási hivatal egyéb bejelentett munkaerőigény hiányában más álláshelyre nem tud kiközvetíteni, ugyanis az elsődleges munkaerőpiaci álláshelyek előnyben részesülnek a munkaközvetítéskor. Ezek objektív körülmények, amelyek biztosítják az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló a Tanács 1999. június 28-i 1999/70/EK irányelve 5. cikk a) pontjában foglaltak érvényre jutását.
    A közfoglalkoztató közfoglalkoztatási programjának támogatására irányuló hatósági szerződés meghosszabbítása pedig legfeljebb egy alkalommal, a közfoglalkoztatotti létszám emelése nélkül, további legfeljebb 6 hónap időtartamra történhet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján [4. § (6) bekezdése és 6. § (6) bekezdése]. Ezen jogszabályi garancia megfeleltethető a fentebb hivatkozott irányelv 5. cikk b) pontjában foglaltaknak.
    101. §
    A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás fenntartása a járványhelyzet idején különösen fontos, az érintett társadalmi csoportok szociális és oktatási leszakadásának megelőzése érdekében. E hátrányos helyzetű rétegek esetében a járványhelyzet miatti negatív gazdasági hatások és oktatási, képzési, megélhetési nehézségek fokozottan jelentkeznek, amelyeket az általánostól eltérő szolgáltatási támogatásokkal indokolt mérsékelni. A szolgáltatási helyszínek nyitva tartása és a szolgáltatások működtetése a járványügyi előírások érvényesítése miatt a fenntartóknak többletköltséget okoz (higiéniai feltételek biztosítása, eszközbeszerzés, tartós élelmiszer beszerzése, többlettakarítás, meghosszabbított nyitva tartás, otthoni helyszíni szolgáltatás), amelyet állami támogatásból szükséges fedezni.
    102. §
    A vízjogi engedélyek érvényességének meghosszabbítása az engedélyesek adminisztratív terheit csökkenti. A veszélyhelyzet ideje alatt az engedéllyel kapcsolatos közigazgatási eljárásokban az engedélyes korlátozottan vehetett részt. A mezőgazdasági munkák és a vízgazdálkodási feladatok elvégzése közösségi érdek, ezért a javaslat a vízjogi engedély esetében rugalmas átmeneti jogi megoldást jelent.
    103. §
    A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség után, valamint az ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget felhasználó üzemi vízfogyasztónak [Vgtv. 15/A. § (1)-(2) bekezdés] vízkészletjárulékot kell fizetnie.
    A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdése határozza meg azokat a speciális körülményeket, amikor nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie, azonban e mentességek csak a vízhasználatok egy részére terjednek ki. A veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.
    A veszélyhelyzet miatt a különleges jogrenddel összefüggésben egyes vízhasználatok -különösen a fürdő célú, gyógyászati célú, ipari célú vízhasználatok - megszűntek vagy lényegesen csökkentek, így a tényleges vízfelhasználás a vízjogi üzemeltetési engedélyben biztosított vízmennyiségtől jelentősen eltér.
    A Vgtv. 15/B. § (3) bekezdése értelmében a vízhasználónak a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 százaléka után akkor is vízkészlet-járulékot kell fizetnie, ha ezt a mértéket a ténylegesen igénybe vett víz mennyisége nem éri el, mivel a vízjogi engedéllyel lekötött vízmennyiség más személy részére nem adható ki. Az ilyen alulfogyasztásra a veszélyhelyzet időszakában a Vgtv. nem biztosít eltérő szabályozást.
    A javaslat ezért a Vgtv. előírásától eltérően a veszélyhelyzet idejére, továbbá - a gazdaság fokozatos élénkítésének érdekében - annak megszűnését követően 2021. december 31-ig a vízhasználat tényleges vízmennyisége után írja elő a vízkészlet-járulék bevallási és fizetési kötelezettséget a vízhasználatra. amelyet eddig a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 2020. december 31-ig tett lehetővé
    Így csökkennének a vízhasználók pénzügyi terhei az ipari (pl. energetika, hűtővíz) célú vízhasználatnál, valamint a víziközműveknél.
    104. §
    A javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy ha az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet idején a tőle független veszélyhelyzeti ok vagy körülmény miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, ezen kötelezettségének legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hónap végéig eleget tehessen. Emellett a javaslat azt is rögzíti, hogy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ebben ez esetben a bírság kiszabását mellőzheti. A bírság mellőzése esetén a Kincstárnak a tényállás tisztázása keretében vizsgálnia kell azt, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett késedelme, nem teljesítése a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.
    105-106. §
    A javaslat rögzíti, hogy az e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama e törvény erejénél fogva az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal, de legalább az e törvény hatálybalépését követő 180. napig hosszabbodik meg.
    A javaslat a veszélyhelyzet ideje alatt létrejött támogatási jogviszonyok esetében, a támogatások gyorsabb felhasználását lehetővé tevő szabályokat fogalmaz meg a biztosíték kikötése alól azzal, hogy a kedvezményezett a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 30. napig kell, hogy biztosítsa. Ezen szabályt a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.
    107. §
    A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a magyar állam által belföldön, nyomdai úton előállításra és értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát az állam képviseletében az államháztartásért felelős miniszter mellett a miniszterelnök is aláírhassa.
    108. §
    A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendelettel [639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet] írta elő, hogy azon mikro-, kis- és középvállalkozások esetén, amelyeknek a 2021. évben végződő adóévben a nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük nem haladja meg a 4 milliárd forintot, a 2021-ben végződő adóévben az alkalmazandó helyi iparűzési adómérték nem lehet több, mint 1 %, még akkor sem, ha az egyébként alkalmazandó önkormányzati rendeletben szereplő adómérték ennél magasabb lenne. E szabályt a 2021. évben kezdő, naptári évtől eltérő mikro-kis és középvállalkozásnak a 2021-ben induló adóévében kell alkalmaznia. A javaslat - a veszélyhelyzetet követő alkalmazhatóság érdekében - ezt a szabályt emeli azonos tartalommal törvényi szintre.
    109. §
    A Kormány a 2021-ben esedékes helyi iparűzési adóelőleg felére mérséklését is elrendelte a mikro-kis és középvállalkozások számára a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben. E szabályt emeli törvényi szintre a javaslat.
    110. §
    Az 535/2020. (XII. 31.) veszélyhelyzeti Korm. rendelet a 2021. évre kizárta az önkormányzatok számára annak a lehetőségét, hogy a helyi adó-, települési adó mértékét a 2020. december 1-jén hatályos adómértékhez képest emeljék. Ugyanezen kormányrendelet azt is előírta, hogy az önkormányzatok kötelesek a 2020. december 1-jén hatályos adókedvezményeket, adómentességeket a 2021. évben is fenntartani, valamint nem tette lehetővé azt sem, hogy a települési önkormányzat a 2021. évre új helyi vagy települési adót vezessen be. A javaslat ezen kormányrendeleti szabályokat emeli törvényi szintre.
    111-112. §
    A 640/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet rögzítette, hogy a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendeletben biztosított adómérséklés (1%-ban maximált iparűzési adómérték) az uniós jog értelmében állami támogatásnak minősülnek, azok ún. átmeneti támogatásként vehetőek igénybe. A szabályozás egyúttal megfogalmazta az említett adóintézkedések igénybevételének uniós állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőség jogi feltételeit, azaz azt, hogy az átmeneti támogatás összegének számítására milyen részletszabályokat kell figyelembe venni, továbbá, hogy a hatóságoknak milyen feladataik vannak a támogatás nyilvántartását illetően. A javaslat e §-a és következő §-a ezt a Korm. rendeletbeli szabályozást emeli törvényi szintre a veszélyhelyzet lezárultát követő alkalmazhatóság érdekében.
    113. §
    A turizmusfejlesztési hozzájárulást veszélyhelyzeti kormányrendelet 2021. december 31. napjáig felfüggesztette. A javaslat ezt a szabályt emeli törvényi szintre.
    114. §
    A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerint a félév öt hónapból, a tanév tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak.
    A járványhelyzet miatt előfordulhat, hogy torlódnak a képzések gyakorlati elemei, és lehetséges, hogy egyes esetekben a tavaszi félév nem lesz elegendő a gyakorlati képzési elemek teljesítésére.
    115. §
    A koronavírus okozta válsághelyzet globális hatásai, valamint az ezzel járó országszintű korlátozások miatt a tartós külszolgálati kihelyezések tervezhetősége és realizálása jelentősen elnehezült, ami szükségessé teszi a tartós külszolgálati kihelyezést megelőző felkészülő állományban való tartózkodásra vonatkozó szabályoktól való eltérés lehetőségének biztosítását a felkészülő kormánytisztviselők jogainak védelme érdekében.
    116-118. §
    A honvédek jogállásával és a honvédelmi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések.
    119-120. §
    A rendelkezés biztosítja, hogy a TAJ-számmal nem rendelkező, de oltásra jogosult személyek hogyan regisztrálhatnak a SARS-CoV-2 vírus elleni vakcinára. A javaslat alapján a regisztráltak személyes adatait a személyiadat- és lakcím-, valamint az idegenrendészeti nyilvántartásokban ellenőrzi az érintett nyilvántartó szerv, majd ezt követően azokat továbbítja az EESZT működtetőjének. A regisztráció és utánkövetés érdekében az EESZT működtetője az érintett adatait egy technikai azonosítóhoz köti, ezt követően kerül átadásra az oltást lebonyolító szervnek.
    121. §
    A védőoltások kiosztásával kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggésben a Magyar Államkincstárnál szükségessé váló adatkezeléssel összefüggő szabályokat állapítja meg, mely alapján a Magyar Államkincstár a jogosultak egyes személyes adatainak célhoz kötött kezelésére, a védőoltásra történő regisztráció során az érintett által megadott adatoknak nyugdíjfolyósítási nyilvántartás adataival történő összevetésére, szükség esetén a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő értesítésére, illetve adategyeztetés kezdeményezésére jogosult.
    122. §
    A köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődékben foglalkoztatottak oltásával kapcsolatos adatkezelési szabályokat állapítja meg az Oktatási Hivatal (köznevelési intézményekben foglalkoztatottak tekintetében), a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a szakképző intézményekben foglalkoztatottak tekintetében) és a Magyar Államkincstár (a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények és szolgáltatók tekintetében) vonatkozásában.
    123. §
    A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély, amelynek hatálya a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, az a törvény hatályba lépésének napjától számított további egy évvel, és amely a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel meghosszabbodik.
    124-125. §
    A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében 2020. november 14. napjától a vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések hatályának időtartama alatt az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített olyan étel- és italforgalom értékesítésére, melynek helyben fogyasztása esetén az általános forgalmi adó 5% lenne, e csökkentett mértékű általános forgalmi adó alkalmazását rendelte el.
    A javaslat ezen rendelkezést törvényi szintre emeli, és az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalom csökkentett általános forgalmi adójára vonatkozó rendelkezéseket meghosszabbítja a Gazdaság-újraindítási Akcióterv intézkedéseivel összhangban, annak érdekében, hogy a vendéglátással foglalkozó gazdasági szektor számára további átmeneti segítséget nyújtson az intézkedés.
    A javaslat szerint 2021. január 1. napja és 2021. június 30. napja közötti időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban - kivéve, ha annak összege nulla - be kell vallania az adóhatósághoz.
    126. §
    A Kormány veszélyhelyzeti kormányrendeletében elrendelte, hogy 2020. december 19-től 2021. december 31-ig a helyi önkormányzat, az általa fenntartott vagy többségi tulajdoni részesedésével működő speciális szervezetek, valamint a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező gazdálkodó szervezet által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díjak mértéke - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - nem lehet magasabb, mint e díjak 2020. december 17-én alkalmazott mértéke. E szervezetek új díjat nem vezethettek be, meglévő díjat nem terjeszthettek ki új kötelezetti körre.
    A javaslat - a jogszabályban meghatározott kormányzati tervekkel összhangban - a rendelkezést a 2021. évre vonatkozóan törvényi szintre emeli a helyi közszolgáltatást igénybe vevők anyagi helyzetének támogatása érdekében.
    127-129. §
    A közterület vendéglátó teraszként történő használata ingyenes, a kialakítható terasz mérete a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében tarthat.
    A közterület-használati hozzájárulással rendelkező vendéglátó üzlet elsőbbséggel rendelkezik a terasz kialakítása tekintetében, az azonos épületben lévő üzletek tekintetében azonos mértékben kell biztosítani a használatot.
    Nem alakítható ki vendéglátó terasz a kiemelt nemzeti emlékhelyeken, közparkban, zöldterületen, úttesten, parkolóban.
    A közúti és gyalogos közlekedés zavartalanságáért a vendéglátó terasz üzemeltetője felelős.
    Az e § szerinti szabályozás betartásának ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult, a kiszabható pénzbírság összege 100-500 ezer forint közötti mértékű, továbbá szabályozásra kerül a legfeljebb hat hónap tartamú ideiglenes bezárás és az eltiltás is.
    Sajtóterméknek a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék minősül, az internetes újság vagy hírportál kivételével. Az Smtv. szerinti nyomtatott sajtótermék közterületen történő árusításához, amennyiben az a járványhelyzetről szóló közérdekű közleményt tartalmaz, közterület-használati hozzájárulást nem kell beszerezni. A nyomtatott sajtótermék közterületen történő árusítására vonatkozó közterület-használat ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult, aki 100-500 ezer forint közötti mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki.
    130. §
    A kérelemre induló eljárások esetében az ügyfél rendelkezési jogának biztosítása érdekében, elkerülendő el eljárás elenyészését, továbbra is biztosítani szükséges, hogy a határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően induljanak újra.
    131. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt az állami és önkormányzati bérleti szerződésekre vonatkozó eltérő szabályokról szóló rendelkezések veszélyhelyzet megszűnését követő átmeneti időszakra történő fenntartása indokolt, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény szerinti szabályozási tartalmat figyelembevéve.
    132. §
    A szabadság kiadásának egyes jogviszonyokban alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályairól szóló 149/2021. (III. 27.) Korm. rendelet alapján megnyílt a lehetőség arra, hogy egyes jogviszonyokban az koronavírus elleni védekezésben és a betegellátásban résztvevő személyek az esedékesség évét követően még 3 évig igénybe vegyék azt a szabadságot, amit 2021-ben a koronavírus-világjárvány miatt nem tudtak. Tekintettel arra, hogy a szabály alkalmazásának időtartama a veszélyhelyzet időtartamán túlmutat, szükséges annak törvényi szinten rendezése.
    133. §
    A gazdaság segítése céljából a javaslatválasztási lehetőséget ad az építtetőnek, hogy a jelenlegi veszélyhelyzet alatt adott, az építési tevékenységgel összefüggő szabályozási tárgykörben a 2020. november 3-án hatályos rendelkezéseket alkalmazza, vagy az azt követően hatályba lépett szigorúbb követelményeket alkalmazza.
    134-135. §
    A járványügyi kockázatok mérséklése céljából indokolt, hogy a településrendezési eszközök és a településképi rendeletek egyeztetése során a személyes érintkezések száma minimális legyen. Ezért az önkormányzatok számára lehetőséget biztosít a törvényjavaslat, hogy a partnerségi egyeztetéseket, szakmai konzultációkat és lakossági fórumokat elektronikus úton is meg lehessen tartani, az egyedi ügyekben, a településképi véleményezési és bejelentési eljárások pedig elektronikus úton kerülnek lefolytatásra. Az állami főépítészek részéről - a településrendezési eszközök záró szakmai véleményezés során - az egyeztető tárgyalás elektronikus úton is megtartható.
    136. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet által háromszor, illetve hatszor 30 napra biztosított ingyenesen igénybe vehető internet-hozzáférési szolgáltatás szolgáltatók általi biztosítási határideje a törvény hatálybalépését követő hatodik hónap vége.
    137. §
    A javaslat rögzíti a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásával, a ki nem tűzött és az elmaradt időközi választásokkal, valamint a ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazásokkal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket.
    138. §
    Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 189/2021. (IV. 21.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 85. alcímének tekintetében annak alkalmazását a 2021. december 31-ig létrejött jogügyletekkel összefüggésben rendelte alkalmazni, kiegészítette továbbá az államérdek meghatározását, valamint kiterjesztette annak hatályát a felsőoktatási intézményekre. Ezen rendelkezések fenntartása továbbra is indokolt azzal, hogy általános szabállyá válik a jogügyletek bejelentése határidőkorlátra tekintet nélkül.
    139. §, 156. §, 162. §, 164. §
    Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.
    140-142. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított elektronikus kapcsolattartási és döntéshozatali formák a gyakorlatban beváltak és működőképesnek bizonyultak, erre tekintettel indokolt ezen lehetőség további fenntartása rendes jogrendi jogszabályként a közjegyzői kamarák esetében.
    143-145. §
    A Kormány otthonteremtési és családpolitikai törekvéseinek támogatása keretében a veszélyhelyzet ideje alatt az igazságügyért felelős miniszter rendeletében a lakáscélú hitelfelvétel során további közjegyzői díjkedvezményben részesítette azokat a magánszemélyeket, akik állami kamattámogatott hitelt vesznek igénybe. A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) értelmében a kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján készített közjegyzői okirat kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában készíthető el, amelyhez a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes egyszerűsített közjegyzői eljárási szabályokról szóló 732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § b) pontja alapján a Díjrendelet 1. melléklete okiratmintát rendszeresített.
    Tekintettel arra, hogy a szabályozási cél megvalósításának rendes jogalkotás körében is helye van, a javaslat az ehhez szükséges törvényi felhatalmazó rendelkezést teremti meg.
    Tekintettel továbbá arra, hogy az okiratminta bevezetését követően a jogalkalmazói visszajelzések rövid időn belül az okiratminta pontosítását tették szükségessé, a közjegyzői okirathoz fűződő joghatások biztosítása érdekében törvényben kell kimondani, hogy az okiratminta bevezetése és módosítása - azaz 2021. február 1. és 2021. április 5. - közötti átmeneti időszakban a miniszter rendeletében meghatározott okiratmintától való eltérés nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.
    146-147. §
    A javaslat módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv. 67. § (9i) bekezdését, és ebben azt mondja ki, hogy kizárólag a 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor a illeti meg a csődjogi szempontból stratégiailag kiemelt ügyekbe a magyar államot a Cstv. alapján törvényi elővásárlási jog illeti meg,
    A Cstv. 84/A. § (1b) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerülhet, mert az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény szabályozza az állami elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervet.
    148. §
    A Bt. hatálya a bányavállalkozó által folytatott bányászati tevékenységre vonatkozik, mely kapcsán a bányavállalkozó az, akinek a tulajdonát képezi a bányászati jog, aki a bányászati tevékenységet ténylegesen végzi, a tevékenységért objektív felelősséggel tartozik, és a kitermelt ásványi nyersanyag felett tulajdonjogot szerez. Ettől egy merőben eltérő jogviszony jön létre a magyar állam által megszerzett bányászati jog hasznosításba adásával, amely az így folytatott joggyakorlás külön nevesítését indokolja a Bt. hatálya alatt, a törvényben meghatározott eltérések alkalmazásával.
    149. §
    A már megállapított bányatelek esetében a megosztására, vagy az összevonására irányuló módosítás - amennyiben összességében a bányászati joggal érintett térrész nem változik - nem jelent olyan új körülményt környezetvédelmi, termőföldvédelmi vagy településrendezési szempontból, amely miatt a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kellene rá (ismét) alkalmazni.
    150. §
    A magyar állam által megszerzett bányászati jog hasznosításba adása egy olyan jogállást eredményez a hasznosító vonatkozásában, amely eltér a Bt.-ben jelenleg meghatározott, bányavállalkozóhoz kötött jogok és kötelezettségek rendszerétől. Az eltérés több vonatkozásban is fennáll, ami miatt az adott szakasz módosítása, illetve kiegészítése helyett célszerűbb külön fejezetbe foglalni a magyar államot megillető bányászati jog hasznosításba adására és a hasznosító jogállására vonatkozó alapvető szabályokat.
    A Bt. új 28/A. § alapján a fejezetben rögzített rendelkezéseket nem csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a magyar állam a bányászati jogot a Bt. 26/A. § (6) bekezdése szerint, a törlésre került bányászati jog új jogosítottjaként, kijelölés útján szerzi meg, hanem mindazon esetekben, amelyekben a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv e törvényben és végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igénybejelentési lehetőséggel vagy elsőbbségi jogával él, és így szerzi meg a bányászati jogot.
    A Bt. új 28/B. §-a szabályozza a bányászati jog hasznosításba adásának alapvető szabályait. Itt kerül - többek között - rögzítésre, hogy a hasznosítás nyilvános vagy zártkörű pályázat útján valósul meg, illetve, hogy a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a hasznosító kiválasztására bíráló bizottságot hoz létre.
    A Bt. új 28/D. §-a rögzíti azt a lényeges szabályt, hogy a bányászati tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyeket a hasznosítónak kell megszereznie a bányászati jogot gyakorló magyar állam javára. Abból a kettősségből adódóan, hogy a bányászati jog a magyar állam jogosultságában marad, ugyanakkor a bányászati tevékenység gyakorlását a hasznosító végzi, szükségessé vált a bányászati tevékenységgel, illetve annak létesítményeivel érintett ingatlanok bányászati célú igénybevételére vonatkozó szabályok kiegészítése A Bt. rendelkezési szerint a bányavállalkozó, mint a bányászati jog jogosultja kezdeményezi az igénybe venni kívánt ingatlan vonatkozásában a szolgalmi jog alapítását vagy a kisajátítást, s az eljárás végeredményeként a szolgalmi jog jogosultja és a kisajátított ingatlan használója is bányászati jog jogosultja, mint a bányászati tevékenység végzője. Mivel a hasznosításba adott bányászati jog esetében a kisajátítást, szolgalmi jog alapítást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv tudja kezdeményezni, viszont a szolgalmi joggal terhelt, illetve kisajátított ingatlan használója a hasznosító lesz, szükségessé vált a hasznosító számára is biztosítani az ingatlan bányászati célú igénybevételét.A Bt. új 28/E. §-a rögzíti, hogy a hasznosítóra az e törvény bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni az e §-ban meghatározott eltéréssel, ami a hasznosítóval szembeni meghatározott hátrányos jogkövetkezményre vonatkozik.
    151. §
    A Bt. új 28/F. §-a meghatározza a hasznosítási szerződés időtartamát, illetve az annak meghosszabbítására vonatkozó szabályokat.
    152. §
    A rendelkezés célja, hogy a bányafelügyeleti eljárás során el lehessen térni az általános 25 napos határidőtől.
    153. §
    A Bt. értelmező rendelkezései kiegészülnek a "Hasznosító" személyének meghatározásával.
    154. §
    Felhatalmazó rendelkezés.
    155. §
    A Bt. sarkalatossági záradékkal történő kiegészítése szükséges.
    157. §, 213. §, 217. §, 222-224. §, 227. §, 234. §, 240. §, 258. §, 260. §, 266-267. §
    Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.
    158-160. §
    A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja jelenleg is lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat megbízhatósági vizsgálat alá vonja a Nemzeti Védelmi Szolgálat. Indokolt a szintén egészségügyi tevékenységet végző, a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti szolgálati viszonyban és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állók megbízhatósági vizsgálatának lehetőségét biztosítani. A tervezet e körben kifejezetten rögzíti azt a kötelezettséget, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat e tevékenységéről tájékoztatni köteles a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét.
    161. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított elektronikus kapcsolattartási és döntéshozatali formák a gyakorlatban beváltak és működőképesnek bizonyultak, erre tekintettel indokolt ezen lehetőség további fenntartása rendes jogrendi jogszabályként a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar esetében is.
    163. §
    A levegőminőség alakulásában a lakossági fűtés mellett kiemelt szerepe van az avar és kerti hulladék égetésének. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint az erre vonatkozó korlátozások helyi szintű előírásával biztosítható a leghatékonyabban a helyben felmerülő érdekkonfliktusok megoldása. Minderre tekintettel a javaslat biztosítja a települési önkormányzat számára a hatáskört a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítására.
    165. §
    A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. §-ának kiegészítése alapján egyértelművé válik, hogy ha a továbbiakban bármely okból sor kerül a digitális oktatás elrendelésére, vagy bölcsődében és óvodában rendkívüli zárva tartásra, az intézményi gyermekétkeztetést a tanuló, gyermek szülőjének (vagy más törvényes képviselőjének) kérelmére - elvitel vagy kiszállítás formájában - továbbra is biztosítani kell. Az intézkedésnek kiemelt jelentősége van az ingyenes és kedvezményes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult gyermekek (tanulók) esetében, annak érdekében, hogy a gyermekétkeztetést az elrendelt digitális oktatás időszakában, illetve az óvoda, bölcsőde rendkívüli zárva tartása alatt is igénybe tudják venni.
    Ha a gyermek (tanuló) a lakóhelyétől eltérő településen jár bölcsődébe, illetve köznevelési vagy szakképző intézménybe, akkor a digitális oktatás, rendkívüli zárva tartás időtartama alatt a szülő (vagy más törvényes képviselő) a lakóhelyükön kérheti gyermeke számára az intézményi gyermekétkeztetés biztosítását. Így a gyermeknek nem kell utaznia a gyermekétkeztetés igénybevételéhez. A gyermek lakóhelye szerinti települési önkormányzat a szülő kérelmére biztosíthatja az intézményi gyermekétkeztetést az annak biztosítására eredetileg kötelezett szerv helyett.
    166. §
    A módosítás révén a köznevelési intézményekhez hasonlóan a bölcsődei ellátásban is lehetőség nyílik arra, hogy rendkívüli zárva tartást rendeljenek el. Az intézmény vezetőjének, illetve a szolgáltatást nyújtó személynek elháríthatatlan veszélyhelyzet (pl. járványveszély, viharkár, az épületben keletkezett egyéb károk, hirtelen kialakult egyéb elháríthatatlan veszély) esetén lehetősége lesz rendkívüli zárva tartás (időszakos leállás) elrendelésére. A település egészére kiterjedő veszély esetén a rendkívüli zárva tartást (időszakos leállást) a jegyző rendelheti el.
    167-169. §
    Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.
    170. §
    Jogtechnikai pontosítás.
    171. §
    Figyelemmel arra, hogy az Eütv. 67/A. §-a a házi karantén esetén két esetkört jelöl meg, ezért szükséges ezek megkülönböztetése és a két esetkör közül a releváns körülmény feltüntetése.
    172. §
    Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.
    173. §, 175. §, 179-183. §, 191. §, 195. §
    A koronavírus-világjárvány minden eddiginél nagyobb kihívás elé állította az egészségügyi intézményeket, amely a korábbinál hatékonyabb irányítási rendszer bevezetését tette szükségessé az állami fenntartású kórházak körében. Az állami kórházak működésének stabilitása és a későbbi járványügyi feladatok gyors és hatékony ellátása érdekében indokolt a veszélyhelyzeti rendeletekkel bevezetett és sikeresen alkalmazott szabályok törvényi szintre emelése. A javaslat meghatározza, hogy a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11b. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató) vonatkozásában mely jogköröket gyakorolja.
    174. §, 259. §
    Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet értelmében a hagyományos személyes találkozáson alapuló tevékenységek - így az orvos vagy egészségügyi szakdolgozó és a beteg közötti konzultáció, illetve az orvos és orvos közötti konzílium - mellett az adott szakterület szakorvosa, egészségügyi szakdolgozója kompetenciájában egészségügyi adatok infokommunikációs eszköz útján történő továbbítása révén, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény előírásainak megfelelően, személyes jelenlét nélkül is, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése lehetővé teszik
    a) diagnózist, terápiás javaslatot állíthat fel,
    b) tanácsadást, konzultációt végezhet,
    c) betegirányítást láthat el,
    d) beutalót adhat,
    e) gondozást láthat el,
    f) terápiát, rehabilitációs tevékenységet végezhet,
    g) gyógyszert írhat fel,
    h) elektronikus vényen rendelhető gyógyászati segédeszközt írhat fel, az adott tevékenység végzéséhez e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.
    Az egészségügyi ellátás nyújtásakor, így a telemedicina útján nyújtott ellátások esetén a beteg egyértelmű azonosításáról gondoskodni kell. Az eddigi szabályozás alapján ugyanakkor az azonosítás nem tudott teljes körű lenni: a szolgáltató ugyanis elsősorban emailben vagy telefonon fogadta a beteget, az azonosítást nem tudta teljes mértékben elvégezni, így csak olyan ellátásokat végezhetett, valamint olyan nyilatkozatokat tehetett, amelyek esetében a betegadatok nem sérülhettek (így pl. rendszeres gyógyszer-felírás, eseti konzílium, stb.).
    Ezen lehetőségek megvalósítására a tervezet alapján az orvos dönthet úgy, hogy az ellátást csak arcképmáson alapuló azonosítást követően végzi el, ha a betegadatok védelme, a beteg egyes tüneteinek vizsgálata és az ellátás jellege miatt egyéb telemedicina szolgáltatás útján az ellátás nem lenne kivitelezhető. Mindez azt eredményezi, hogy olyan esetekben is lehetőség nyílik telemedicina szolgáltatásra, ahol korábban - a teljeskörű azonosítás hiányában - eddig nem volt lehetőség, így a betegnek nem kell személyesen megjelennie. Mindez lehetővé teszi komplexebb vizsgálatokat, tényleges terápiákat, akár pszichotróp hatóanyagú gyógyszerek felírását is.
    Ennek menete a következő: az egészségügyi szolgáltató a hagyományos módon (telefonon, emailen) bejelentkező betegnek emailen egy linket küld el, amelyre a beteg a szolgáltató által megadott időpontban kattintva egy azonosítási folyamat jelenik meg, amely a betegről készült arcképfelvétele, valamint az általa bemutatott okmánya alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból azonosítja a beteget, a beteg adatait, valamint TAJ-számát pedig átadja az egészségügyi szolgáltatónak.
    Az azonosítást követően a beteg egy videós felületre lép be, ahol az orvossal konzultálhat. Az egészségügyi szolgáltató oldalán futó szoftver bemutatja az egészségügyi szolgáltató által kezelhető betegadatokat, azok közé az egészségügyi szolgáltató a vizsgálat adatait, a felírt recepteket, leleteket rögzítheti, szükség esetén a betegről felvételt készíthet. A rendszer nem rögzíti a beszélgetést.
    2. A fenti rendszer kiegészítő alkalmazása az az eset, amikor orvos vagy szakorvos nem áll rendelkezésre személyesen. Ebben az esetben az állam vagy önkormányzat által biztosított helyiségben jelenlévő egészségügyi dolgozó (ápoló, védőnő, szakasszisztens, stb.) segítségével történik meg az azonosítás és az orvos utasítása alapján az egészségügyi dolgozó végzi el az ellátást (vérnyomást mér, EKG-t helyez fel, vizsgáló eszközt használ, amely képe továbbításra kerül, stb.). Mindez olyan településeseken is megoldást adhat az orvosi ellátásra, ahova az orvos, szakorvos csak ritkán tud eljutni.
    176-177. §
    A szakorvosképzés átalakítása, megreformálása indokolttá vált, figyelemmel arra, hogy a folyamatos technikai, illetve technológiai fejlődés, az új módszerek, eljárások elterjedésével az egyes szakterületeken megszerezhető a szakmai tudás is hatványozottan növekszik. Ugyanakkor az átalakítás során fontos szempont a hazai humán-erőforrás szükséglet igényeinek figyelembe vétele - növekvő átlagéletkor, egyes szakmaterületeken fokozódó igények pl. mozgásszervi betegségek, mentális állapot helyreállítása - is.
    Nem csak több orvosra van szükség, hanem olyan orvosok kellenek, akik már az egyetem befejezése után, a rezidensképzés során rendelkeznek bizonyos, önállóan ellátható kompetenciákkal.
    A fentiek alapján a szakorvosképzési rendszer átalakítását érintő, ezzel összefüggő egészségügyi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok módosítása szükséges. A rezidens képzés folyamatban lévő szakmai reformja a lépcsőzetesség elvére épül, a rezidensek a képzés során részvizsgát (egyes hosszabb idejű szakképzések esetén több részvizsgát) tesznek, amelyek sikeres teljesítésével a rezidensek részére részkompetenciákat adnak, így bizonyos tevékenységek vonatkozásában felhatalmazást kapnak az önálló tevékenység végzésére is.
    Az egyes kompetencia és az ahhoz kapcsolódó felelősségi szintek szakmánként (45 alap szakorvosi szakképesítés vonatkozásában) kerülnek meghatározásra, melynek részletszabályai az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendeletben kerülnek meghatározásra.
    Az egészségügyről szóló törvényt érintő módosítások átvezetésével az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő személy önállóan végezhet egészségügyi tevékenységet mindazon kompetenciák tekintetében, amelynek gyakorlására miniszteri rendelet alapján a szakképzése részét képező vizsga során felhatalmazást szerzett.
    A fentiekre tekintettel a szakorvos képzés átalakításához törvényi szinten az önálló és felügyelet mellett történő egészségügyi tevékenység végzéséhez kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket szükséges módosítani.
    178. §
    Az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt rendelkezések fenntartása szükséges, mert az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltételeként adattovábbítási kötelezettség kerül megállapításra.
    184. §
    A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy az Áht-tól eltérő szabályokat alkothasson a Kormány és meghatározott kötelezettségvállalásokat hozzájárulásához kössön az egészségügyi szolgáltatók esetében annak érdekében, hogy hosszú távon megelőzhető legyen a fedezet nélküli kötelezettségvállalás.
    185. §
    A szabályozás célja, hogy egészségügyi válsághelyzet idején lehetőség legyen az Állami Egészségügyi Tartalékon felüli beszerzésekre és az egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadásra.
    186. §
    Az Operatív Törzs, annak munkaszervezete, illetve akciócsoportja adatkezelésének jogalapját az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 232/B. §-a teremti meg.
    A módosítás célja, hogy biztosítsa az Operatív Törzs által létrehozásra kerülő, kutatási feladatokat végző akciócsoport működéséhez szükséges adatkezelés jogi kereteit.
    Az akciócsoport kutatási tevékenységgel fogja támogatni az Operatív Törzs jogszabályban meghatározott feladatainak ellátását. A tervezet szerinti adatbázisokhoz történő közvetlen informatikai hozzáférés révén az ott tárolt adatok meghatározott csoportjában az adatokra keresve azokat rövid idő alatt, az adatkezelő közreműködése nélkül megismerheti.
    Ezzel a gyorsan változó körülményekhez igazodva, rövidebb idő alatt lehet a szükséges döntéseket meghozni és az intézkedésekre javaslatot tenni.
    187. §
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében a vendéglátó üzletek tekintetében a közterülethasználattal kapcsolatos díjakról is hozhat döntéseket, például a terasz használatát ingyenessé teheti a vendéglátó üzletek versenyképességének javítása érdekében.
    A javaslat nevesíti a Kormány jogkörét arra, hogy járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok alkalmazását rendelje el.
    188. §, 192. §, 194. §
    A javaslat megteremti annak törvényi alapjait, hogy az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt az állami védekezési készleteket késlekedés nélkül, gyorsan lehessen az érintett szervek részére biztosítani, valamint esetlegesen értékesíteni.
    A javaslat alapján egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés esetén védettségi igazolványt állítanak ki. A javaslat meghatározza a védettségi igazolvány tartalmát, az annak kiállításához szükséges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, valamint a kiállítás főbb szabályait. A javaslat kitér arra, hogy bizonyos esetekben a védettségi igazolvány kiállítása díjmentes, valamint hivatalból történik.
    A javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy egészségügyi válsághelyzetben meghatározza azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be.
    A javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak arra is, hogy járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok alkalmazását rendelje el.
    189. §
    A SARS-CoV-2 koronavírus terjedésének megállapítása céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) és a Köznevelés Információs Rendszere (a továbbiakban: KIR) és a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (a továbbiakban: KRÉTA) összekapcsolására került sor az élet és egészség megóvásához szükséges járványügyi szempontú köznevelési intézkedések céljából, az Eütv. módosítása által. Ezen célok szem előtt tartásával a jelenlegi módosítással a fertőzés tényéről szóló adat mellett további információ biztosítására, nevezetesen az oltottság/védettség tényének adataival való kiegészítésre kerül sor.
    190. §
    A veszélyhelyzeti pozitív tapasztalatok azt mutatják, hogy továbbra is jelentős igény mutatkozik a telemedicinás szolgáltatásokra, mind a szolgáltatók, mind pedig a betegek részéről. A szolgáltatás minél teljesebb és pontosabb szabályozása érdekében az egészségügyről szóló törvényben jelenleg is szereplő, vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kibővítése szükséges, tekintettel arra, hogy nem csupán a telemedicina szolgáltatás megkezdésére és gyakorlásának feltételeire, hanem a telemedicina keretében végezhető tevékenységek meghatározására, a szolgáltatás finanszírozására, dokumentálására, a szolgáltatás keretében a betegek azonosítására vonatkozó részletes szabályokat is indokolt kormányrendeletben rendezni.
    193. §
    A szabályozás lehetőséget biztosít arra, hogy az Áht.-tól eltérő szabályokat alkothasson a Kormány, és meghatározott kötelezettségvállalásokat hozzájárulásához kössön az egészségügyi szolgáltatók esetében annak érdekében, hogy hosszú távon megelőzhető legyen a fedezet nélküli kötelezettségvállalás.
    196-197. §
    Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.
    198-201. §
    Az Eszjtv. hatálybalépésére tekintettel a jogszabályok harmonizációja miatt szükséges a törvényt kiegészíteni.
    202. §
    A rezidensek jogállásával, ügyeletellátásával kapcsolatos további rendelkezéseket állapít meg.
    203. §
    Az Eszjtv. hatálybalépésére tekintettel a jogszabályok harmonizációja miatt szükséges a törvényt kiegészíteni.
    204. §
    Az időközben hatályba lépett jogszabály-módosítások miatt szükséges a rendelkezést módosítani.
    205-208. §
    Az Eszjtv. által létrejött egészségügyi szolgálati jogviszonyra és az időközben hatályba lépett jogszabály-módosításokra tekintettel szükséges a rendelkezéseket módosítani.
    209. §, 211-212. §
    A javaslat célja, hogy a biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet tartalmát törvényi szintre emelje. A javaslat az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon felhatalmazáson alapul, miszerint a tagállamok a hatályos szabályokkal összhangban, különös szükség esetén kizárhatják az irányelv hatálya alól azokat a gyógyszereket, amelyek jóhiszeműen, előzetes engedély nélkül, egészségügyi tevékenység végzésére jogosult szakember előírásai alapján összeállítva szállítanak, és e személy közvetlen személyes felelősségére veszik igénybe a betegei.
    Ezen esetekben a tagállamok támaszkodni és hivatkozni kívánnak más országok bona fide gyakorlatára és tapasztalatára, és szükség szerint élni kívánnak a kölcsönös elismerési egyezmények adta azon lehetőségekkel, melyek két nemzetállam szakmai gyakorlatát, minőségi megfelelését egymással azonosíthatóvá teszik. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a hivatkozott irányelvi rendelkezés alapján a javaslattal beépülő rendelkezések alkalmazása során figyelemmel kell lenni a Gytv. 5. §-ában foglalt, alapvető biztonságossági, hatásossági, előny-kockázat aránybeli követelményekre.
    210. §
    Indokolt a gyógyszerellátás biztonságával legfőbb jogintézményeket törvényi szinten szabályozni annak érdekében, hogy ezen eljárástípusok is törvényi szintű megalapozottsággal rendelkezzenek. A javaslat a most rendeleti szinten megjelenő jogintézmények felülvizsgált szabályozását tartalmazza annak érdekében, hogy a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a mindenkori gyógyszer-ellátási helyzet áttekintéséhez és az igények kielégítéséhez szükséges jogosítványai bővülhessenek, a folyamatos ellátás garanciái erősítésre kerüljenek. A jelenleg miniszteri rendeleti szinten szabályozott ún. "kontingens engedély" részletesebb szabályainak meghatározása mellett a tervezet erősíti a gyógyszerhatóság azon jogosítványait is, amelyek értelmében az egyébként ellátási kötelezettséggel rendelkező forgalomba hozatali engedély jogosultak is kötelezhetők az ellátás biztosítására helyettesítő készítmény behozatala útján.
    214-215. §
    A Kormány a Gazdaság-újraindítási Akcióterv keretében a kistelepülési üzletek támogatásáról szóló 62/2021. (II.12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) elfogadásával új állami támogatással igyekszik a 2000 fő állandó lakosságszám alatti kistelepülések népességmegtartó erejét növelni, az ott élők életszínvonalát emelni azáltal, hogy az alapvető szolgáltatások magasabb színvonalú hozzáférését komplex módon támogatja. A napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó üzletek támogatása fő célon túl támogatja, illetve ösztönzi az üzlethelyiségben kialakítandó közösségi tér kialakítása mellet, a gyógyszertáron kívül is forgalmazható engedélyezett gyógyszerek (vény nélküli gyógyszerek) forgalmazását. Azon üzletek vállalhatnak vény nélküli gyógyszer forgalmazást, ahol az üzlet helye szerinti településen nem működik gyógyszertár. A Kormányrendelet alapján az üzlet a közeli gyógyszertárral együttműködve biztosítja a vény nélküli gyógyszerek forgalmazását.
    A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 68. § (3) bekezdése alapján gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosulttól szerezhet be. A Gyftv.-ben meghatározott szabályozás tehát jelenleg kizárja azt a lehetőséget, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet gyógyszereket a közelben lévő, vele szerződésbe lépő közforgalmú gyógyszertártól szerezhessen be.
    A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a Gyftv.-nek a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazásra vonatkozó egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt a gyógyszertáron kívül történő gyógyszerforgalmazás egyes szabályainak eltérő alkalmazásáról szóló 68/2021. (II. 19.) Korm. rendelet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. Ezt az eltérő alkalmazást azonban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is szükséges fenntartani.
    216. §
    Már nem áll fenn az az indok, hogy a külföldi beszállítói késedelmek okán nem tudnak megvalósulni a beruházások, így szükséges a felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése.
    218. §
    A Tfvt. hatályos 8. § (3) bekezdése értelmében akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban.
    A jogalkotó eredeti szándéka szerint a külfejtéses bányászati tevékenységgel járó eleve jelentős mértékű, meglévő tájsebek további növelése és az ezzel együtt járó vízfelület növekedés nem kívánatos olyan települések közigazgatási területén, ahol a külterület jelentős része már lebányászott vagy amelyre már bányatelek jogi jelleg van bejegyezve.
    A meglévő bányatelkek esetében egyrészt közérdek az ott található ásványvagyon minél nagyobb mennyiségének a kitermelése. Másrészt nem sérülnek termőföld-védelmi érdekek abban az esetben, ha a kitermelés nem jár további termőföldek igénybevételével, azaz a bányatelek vertikálisan kerül bővítésre.
    A bányatelkek egyesítése vagy megosztása esetén a Bányatörvény előírásainak megfelelően az új bányatelek fektetésére irányadó szabályokat kell alkalmazni. Erre a szabályra tekintettel hiába nem jár a bányatelek egyesítése vagy megosztása a korábbi bányatelek, illetve bányatelkek horizontális bővítésével, a Tftv. hatályos rendelkezése értelmében a bányatelkek horizontális területbővüléssel nem járó egyesítése és megosztása indokolatlan módon nem engedélyezhető.
    219. §
    Jogtechnikai pontosítás a Tftv. 8. § új (3a) bekezdésére tekintettel.
    220. §
    A rendelkezés lehetővé teszi az igénybevevő részére, hogy amennyiben az időleges más célú hasznosítás engedélyezését követő 5 éven belül újrahasznosítja az engedéllyel érintett termőföldet, úgy költséghatékonyabb módon vehesse azt más célra igénybe.
    A módosítás figyelembe veszi az egyes hatóságok (pl. katasztrófavédelem) által követett jogalkalmazási gyakorlatot, amikor is a kérdéses hatóság az újabb terület bányászati művelésbe vonását a korábbi bányagödör szakszerű feltöltésétől teszi függővé.
    Ez egyfajta kiegyenlítő intézkedés alkalmazási lehetőségének a megteremtése, amely lehetővé teszi a termőföld védelem elveinek érvényesülését olyan módon, hogy közben egyéb jelentős társadalmi haszonnal is járó közérdekű tevékenységek végzését sem lehetetleníti el feltétlenül.
    221. §
    A Tftv. 15/B. §-a jelenleg abszolút tiltó szabályként nem teszi lehetővé átlagosnál jobb minőségű termőföldön külfejtéses bányászati tevékenység végzését.
    Tekintve, hogy az ásványvagyon földrajzi eloszlása, minősége nem egyenletes, továbbá számos olyan egyéb szempont is felmerülhet, amely kellő felelősségvállalás és megfontoltság mellett szükségessé és indokolttá teheti a főszabály alól történő kivétel alkalmazását, szükségszerűnek mutatkozik a hatályos rendelkezés kiegészítése.
    225. §
    A javaslat meghatározza a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője egyes irányítási és szakmai fenntartói feladatok koordinálása céljából megbízott helyettese (az ún. felügyeleti helyettes), valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltató kinevezésének kereteit.
    226. §
    A javaslat kiegészíti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: (Hvt.) értelmező rendelkezéseit a honvédelmi egészségügyi szolgáltató és a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység fogalmával.
    228-229. §
    A javaslat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, illetve Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítására irányul. A hatályos szabályozás szerint mindkét törvény szabályai alapján összeférhetetlenségi oknak minősül az önkormányzati, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselő, tisztségviselő, illetve tag esetén az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítése, fenntartása, e szolgálati viszony alapján díjazás elfogadása. A javaslat ezt oly módon változtatja meg, hogy lehetőséget teremt e tisztségviselőknek - a polgármester és az alpolgármester kivételével - is az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére, illetve fenntartására.
    230. §
    A javaslat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény átmeneti rendelkezéseként rögzíti, hogy a kormányzati szektor egyenlegéhez kapcsolódó egyes korlátokat a 2021-2023. költségvetési évben nem kell alkalmazni, a koronavírus okozta világjárvány jelenlegi és várható gazdaságot érintő következményeire tekintettel.
    231-233. §
    A módosítás a Beruházási Alapból megvalósuló beruházásokra vonatkozó szabályokat határozza meg.
    Ennek megfelelően a szabályozás a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások fedezetének teljes vagy részbeni biztosítása érdekében Beruházási Alap elnevezéssel tartalékot hoz létre. A tartalék kiterjed a Beruházási Alappal érintett beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítására is. A központi kezelésű előirányzat terhére az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a beruházás vagy támogatás érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében.
    A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket.
    A javaslat alapján, ha a Kormány a Beruházási Alap, továbbá egyéb szervezeteknek a Beruházási Alapból nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban támogatja, akkor a tárgyévi és az éven túli kötelezettségvállalás általános szabályaitól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség. Ennek érdekében a szabályozás rögzíti, hogy a kötelezettségvállalási keretnek együttesen kell tartalmaznia a tárgyévi, illetve az éven túli kötelezettségek együttes összegét és annak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen kell alapulnia. Abban az esetben, ha a kötelezettségvállalás kerete a kötelezettségvállalás összeghatárának meghatározásán alapul, akkor a kötelezettségvállalás a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő összegéről (a végleges kötelezettségvállalás kerete) a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja. A Kormány által adott felhatalmazás a Beruházási Alappal érintett beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is kiterjedhet.
    A fentieken túl a szabályozás azt is rögzíti, hogy ezen általános szabályoktól eltérő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek azt kell vizsgálnia, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
    235. §
    Az egészségügyi és az egészségügyben dolgozók, a nevelési, oktatási intézményekben nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozók, a szociális intézményekben dolgozók, valamint a bölcsődei ellátásban dolgozók SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas rendszeres vizsgálatáról és az egészségügyi ellátással összefüggő egyes kérdésekről 509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet sikeresen kapcsolta be a hallgatókat a COVID-szűrésbe, egyúttal értékes szakmai tapasztalat biztosítva számukra. Indokolt a bevált szabályozás megtartása az egyes népegészségügyi szűrések tekintetében.
    236. §
    Az Nftv. hatályos szövege a megkezdett félévek esetében kizárólag a hallgató érdekkörében felmerülő rendkívüli és méltányolható esemény esetében hoz különös szabályt a folyamatban lévő félévnek az adott hallgató által történő félbeszakítására.
    Az Nftv. jelenleg hasonló szabályt nem tartalmaz arra az esetre, ha a felsőoktatási intézmény valamely váratlan és az intézménynek fel nem róható körülmény, például egy természeti csapás vagy tűzeset miatt nem képes kötelezettségeinek, elsősorban az oktatás kötelezettségének eleget tenni. A szabályozás a szükséges és arányos mértékben avatkozik bele a felsőoktatási jogviszonyokba rendkívüli helyzet fennállása esetén.
    237. §
    A COVID-19-világjárványra tekintettel merült fel, de arra tekintet nélkül is fontos, hogy egyes, külföldieket célzó felsőoktatási ösztöndíjak igénybevételét egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz köthesse az adott ösztöndíjról szóló jogszabály.
    A módosítás annak szabályozását tartalmazza, ha a külföldi hallgató ideiglenesen vagy véglegesen egészségügyileg alkalmatlanná válik tanulmányai folytatására
    238. §
    A módosítás a koronavírus okozta világjárványra tekintettel átmeneti szabályként a 2021. május 10-éig komplex vizsgát teljesítők számára a doktori disszertáció benyújtására előírt időtartamot négy évre emeli.
    A meghosszabbítás mellett az szól, hogy az elmúlt egy évben a kutatás elvégzése számottevően elnehezült, mivel a távolléti oktatás miatt a doktoranduszok nem vagy nehezen fértek hozzá a laboratóriumokhoz, esetenként a könyvtárakhoz.
    239. §
    Technikai pontosításra kerül sor.
    241. §
    A javaslat a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosításával megállapítja, hogy a szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya veszélyhelyzet miatt nem szűnt meg, szolgálati viszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg.
    242. §
    A javaslat a Hjt. szolgálati időkeret szabályainak pontosítására, a szolgálati időkeretben elszámolható szolgálati idő meghatározási szabályainak egyértelműsítésére, a hatályos szabályozás pontosítására irányul.
    243-244. §, 250. §
    A javaslat a helyi önkormányzati, illetve a nemzetiségi önkormányzati képviselők önkéntes tartalékos szolgálati viszonyát lehetővé tevő szabályokhoz kapcsolódóan a Hjt. rendelkezéseit pontosítja. A javaslat ennek érdekében meghatározza az önkéntes tartalékos katona kiképzésre vagy tényleges szolgálatteljesítésre történő behívásának rendjét, az egyes feladatokban történő részvételére, illetményére, túlszolgálatára vonatkozó egyes szabályokat.
    245-246. §, 249. §
    Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján veszélyhelyzettel vagy egészségügyi válsághelyzettel összefüggő feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében a Hjt. erre az esetre vonatkozó, XXI/B. fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az állomány tagja, a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint a honvéd tisztjelölt vonatkozásában. A javaslattal kiegészítésre kerül a Hjt. XXI/B. fejezete a fenti feladatokra történő vezényléssel kapcsolatos szabályokkal, a külön, erre az esetre miniszteri rendeletben meghatározott összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra, valamint szolgálatmentességre, túlszolgálatért járó szabadidőre vonatkozó rendelkezésekkel, továbbá bizonyos - a feladatellátás specialitására tekintettel - szabályok alkalmazásának kizárását meghatározó bekezdésekkel. Kimondja továbbá, hogy a fenti feladatokban történő részvétel miatt meghiúsult fizikai állapotfelmérés, illetve éves kiképzési feladatok esetén, az érintettek előző éves teljesítményét kell figyelembe venni.
    247-248. §
    A javaslat a Hjt.-t egy új, az egészségügyi munkakörű katonákra vonatkozó fejezettel egészíti ki. Egészségügyi munkakörű katonának minősül a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál szolgálatot teljesítő hivatásos és szerződéses állományú katona, tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, honvéd tisztjelölt és honvéd altiszt-jelölt, amennyiben az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozónak vagy az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidensnek minősül.
    Az új fejezet az egészségügyi munkakörű katona tekintetében a Hjt. általános szabályaitól eltérő speciális rendelkezéseket határozza meg, így a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi munkakörű katonára az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) - a javaslatban foglalt eseteket kivéve - nem alkalmazható.
    A fejezet első szakasza az általános jellegű rendelkezéseket tartalmazza, amelyek között az értelmező rendelkezések meghatározzák az egészségügyi munkakörű katona, az egészségügyi tevékenység, a magasabb vezető és a vezető fogalmát.
    A vezetőkre, a munkáltatói jogkör gyakorlására, a teljesítményértékelés miatti illetményemelésre és a vezetők illetményének megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazását szükséges kiterjeszteni az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó katonákra is az irányítás egységességének megőrzése érdekében.
    A Hjt. általános szabályaitól eltérően indokolt a munkáltatói jogkörök megosztása a különböző szintű vezetők között, a fejezet a részletszabályokat a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rendeli meghatározni.
    A javaslat az Eszjtv.-hez hasonló tartalommal, a honvédségi specialitásokra tekintettel rögzíti az összeférhetetlenségi szabályokat. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi munkakörű katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire a szolgálati viszonya nem terjed ki. Az összeférhetetlenség körében a Javaslat rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi munkakörű katona kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn más kereső tevékenységnek minősülő jogviszonyt és egyéb, díjazás ellenében folytatott tevékenységet, szellemi tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi munkakörű katona szolgálatteljesítési idejével. A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetősége érdekében a javaslat értelmében az egészségügyi munkakörű katona a szolgálati viszonya keretében - sürgős szükség esetét kivéve - nem láthat el olyan beteget, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó - jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
    A fejezet harmadik szakasza meghatározza, hogy az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi munkakörű katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően - az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi munkakörű katona illetménye megállapítása során a Hjt. mely, az illetmény megállapítására vonatkozó általános szabályokat nem rendeli alkalmazni. A fenti személyi kör az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult. A honvédelmi miniszter állapítja meg a - magasabb vezetőnek nem minősülő - vezetők illetményen felüli juttatását az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel. Teljesítményértékelés alapján az illetmény legfeljebb 20 %-os növeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter rendeletében meghatározottak szerint dönthet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű. Nem jogosult azonban a teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre a magasabb vezető. A szakvizsga megszerzését célszerű anyagi motivációval elősegíteni, ennek érdekében a 4. fizetési fokozatba lépést célszerű szakvizsgához kötni.
    A javaslat tartalmazza a kötelezően elrendelt ügyelet, a készenlét, az önként vállalt többletmunkavégzés, az elrendelt átmeneti többletfeladatok teljesítéséért a kiegészítő illetmény, a helyettesítés, a fokozott igénybevételi pótlék szabályozásának kereteit.
    A javaslat tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók illetményen felüli díjazásának, egyéb juttatásának, támogatásának lehetőségét.
    251. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
    252-253. §, 1. melléklet
    A javaslat az egészségügyi munkakörű katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott szabályainak törvényi szintű megjelenésével összefüggésben pontosítja a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény adatkezelésre, illetve nyilvántartásra vonatkozó szabályait. Az új 23. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője vezeti. A 23. mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában -adatszerzés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet. A javaslat meghatározza az alapnyilvántartás adatai közül a közérdekű adatokat, a más adatrendszerrel való összekapcsolás tilalmát, illetve az adatszolgáltatásra és a nyilvántartásba való betekintés szabályait.
    254-256. §
    A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) önálló fejezetben kerül meghatározásra a rendvédelmi szervnél működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi tevékenységet végzőkre vonatkozó - legyen az a hivatásos állományba, a rendvédelmi igazgatási állományba vagy a munkavállalók közé tartozó személy - különös szabályrendszer.
    A rendelkezések az egészségügyi feladatot ellátó dolgozóra és az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozóra állapít meg előírásokat, az alábbi fő irányelvek szerint:
    Egészségügyi feladatot ellátó dolgozó: orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos stb. szolgálati beosztásban vagy munkakörben foglalkoztatottak. E személyi körre önálló illetményszabályozás megteremtésére kerül sor, ez alapján a Hszt. szerinti illetmény helyett e személyi kör az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 1. melléklete szerinti illetmény 106%-ára (hivatásos állomány esetében), illetve 100%-ára (rendvédelmi alkalmazottak, munkavállalók esetében) jogosultak. A munkavállalók esetében ez a garantált bért jelenti, hiszen a munkáltató a munkaszerződésben tetszőleges mértékű munkabért állapíthat meg.
    A hivatásos szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi tevékenységet végzők esetében:
    az illetmény részét képező hivatásos pótlék, szolgálati időpótlék, teljesítményjuttatás, nyelvpótlék, címpótlék nem alkalmazható,
    az illetmény részét nem képező, külön miniszteri rendeletben biztosított, ún. 10%-os kiegészítő juttatás megszűnik,
    a Hszt. szerinti előmeneteli rendszer elemei megmaradnak (szolgálati idő, fizetési fokozat, rendfokozat).
    A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében a Hszt. szerinti nyelvpótlék nem állapítható meg.
    A hivatásos és a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében továbbá bevezetésre kerül - az Eszjtv. szabályrendszeréhez igazodva - a teljesítményértékelés alapján adható "illetmény eltérítés" lehetősége: az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény 106%-a (hivatásos állomány), illetve 100%-a (rendvédelmi igazgatási alkalmazott) legfeljebb 20%-kal növelhető.
    A vezetői szolgálati beosztást vagy munkakört ellátók esetében az ún. magasabb vezetők részére önálló, különös illetmény-megállapítási szabályok kerülnek megalkotásra. Az ilyen magasabb vezetőnek nem minősülő vezetők esetében pedig - az Eszjtv. szabályrendszeréhez igazodóan - vezetői illetményelem kerül megállapításra, egészségügyi vezetői bérkiegészítés jogcímmel.
    Egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó: a szakdolgozói körben (asszisztensek, ápolók, szakápolók stb.) foglalkoztatottak részére önálló egészségügyi pótlék megállapítására kerül sor, egészségügyi szakdolgozói pótlék jogcímmel.
    A pótlékra jogosító szakdolgozói szolgálati beosztásokat és munkaköröket a rendvédelmi szervet irányító miniszter állapítja meg rendeletben.
    E pótlékra a rendvédelmi szervnél egészségügyi feladatot ellátó hivatásos állományba vagy rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományba tartozó szakdolgozó jogosult. A pótlék mértéke az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 7. mellékletében meghatározott, 2020. november 1-jétől hatályos, alsó határos garantált illetményekhez igazodik. A pótlék a rendvédelmi illetményalap 150%-ától 400%-áig terjedhet, mértékét a törvényi sávok között a miniszter határozza meg.
    A törvény tartalmazza az egészségügyi szakdolgozói pótlék mérték megállapításánál a miniszteri rendelet kiadásakor figyelembe veendő szempontokat:
    a) a betöltött szolgálati beosztás vagy munkakör,
    b) az egészségügyi tevékenységhez szükséges szakképzettség, valamint
    c) az egészségügyi tapasztalat.
    Az egészségügyi szakdolgozói pótlékra jogosító szolgálati beosztást és munkakört a középfokú, emeltszintű és felsőfokú végzettséghez kötött szakdolgozói szolgálati beosztásba vagy munkakörbe kell besorolni. A szakdolgozói végzettség szintjeit a miniszter rendeletben határozza meg.
    Az egészségügyi tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályrendszernek megfelelően módosításra kerülnek a felhatalmazó rendelkezések is.
    257. §
    A Hszt. módosítását a jogrendszeri koherencia megteremtése érdekében három tárgykört érintően szükséges elvégezni az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével összefüggésben:
    1. a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezés mintájára az egészségügyi szolgálati jogviszonyból áthelyezést is szükséges szerepeltetni, ezzel összefüggésben a tartalékállományra vonatkozó szabályok is kiegészítésre kerülnek,
    2. a vezénylés jogintézményénél elvi szinten indokolt lehetővé tenni az egészségügyi szolgálati jogviszonyba történő vezénylést (jelenleg is lehetővé teszi a törvény az egészségügyi intézményhez történő vezénylést),
    3. részben az 1. ponthoz is kapcsolódóan a szolgálati időként elismerhető időtartamok között az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt is szükséges szerepeltetni.
    261-262. §
    Szükségessé vált a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény egyes rendelkezéseinek a pontosítása, amelyek a koronavírus válsághelyzet utáni időszakban a külügyi, tartós külszolgálati, valamint nemzetközi közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó egyértelmű jogalkalmazást segítik.
    263-265. §
    A veszélyhelyzet ideje alatt biztosított elektronikus kapcsolattartási és döntéshozatali formák a gyakorlatban beváltak és működőképesnek bizonyultak, erre tekintettel indokolt ezen lehetőség további fenntartása rendes jogrendi jogszabályként az ügyvédi kamarák esetében is.
    268-269. §
    A koronavírus járvánnyal összefüggő veszélyhelyzetre tekintettel a népszámlálás 2021. évi végrehajtását el kellett elhalasztani 2022. októberre. A módosítás ezt a rendelkezést erősíti meg a 2021. évi népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény módosításával.
    270. §
    A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény értelmében bejelentéshez kötött tevékenységfajták körét a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról szóló 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. melléklete állapítja meg. Ezen tevékenységi kört a veszélyhelyzet idején alkalmazandó gazdaságvédelmi intézkedésről szóló 532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés d) pontja, valamint 1. melléklet 4. alcím 3. pontja újabb - a biztosítási ágazatba tartozó - tevékenységfajtákkal egészítette ki. Ezen tevékenységfajták bejelentés-köteles mivoltát a veszélyhelyzet megszűnését követően is indokolt fenntartani, ennek jogalapját a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdésében foglalt felsorolásnak az érintett tevékenységi körre utaló rendelkezésekkel történő kiegészítése útján szükséges megteremteni.
    271. §
    A javaslat a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvényt (a továbbiakban: Haj.tv.) egészíti ki arra az esetre, ha a különleges jogrend ideje alatt nem szűnt meg a honvédelmi alkalmazott jogviszonya a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával.
    272-275. §
    A javaslat a Haj.tv.-t kiegészíti egy új fejezettel, amely megteremti az egészségügyi honvédelmi alkalmazott fogalmát. Egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidens. Az új fejezet az egészségügyi honvédelmi alkalmazott tekintetében a Haj.tv. általános szabályaitól eltérő speciális rendelkezéseket határozza meg, így a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az Eszjtv. - a javaslatban foglalt eseteket kivéve - nem alkalmazható.
    A fejezet első szakasza az általános jellegű rendelkezéseket tartalmazza, amelyek között az értelmező rendelkezések meghatározzák az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott, az egészségügyi tevékenység, a magasabb vezető és a vezető fogalmát.
    A vezetőkre, a munkáltatói jogkör gyakorlására, a minősítés miatti illetményemelésre és a vezetők illetményének megállapítására vonatkozó szabályok alkalmazását szükséges kiterjeszteni az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó honvédelmi alkalmazottakra is az irányítás egységességének megőrzése érdekében.
    A Haj.tv. általános szabályaitól eltérően indokolt a munkáltatói jogkörök megosztása a különböző szintű vezetők között, a fejezet a részletszabályokat az honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rendeli meghatározni.
    A javaslat az Eszjtv.-hez hasonló tartalommal, a honvédségi specialitásokra tekintettel rögzíti az összeférhetetlenségi szabályokat. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amelyre a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki. Az összeférhetetlenség körében a javaslat rendelkezik arról is, hogy az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ideértve más kereső foglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével - kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn. A betegek részére nyújtott ellátások nyomon követhetősége érdekében a javaslat értelmében az egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonya keretében - sürgős szükség esetét kivéve - nem láthat el olyan beteget, akinek más - e törvény hatálya alá nem tartozó -jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
    A fejezet következő szakasza szabályozza, hogy minősítés alapján az illetmény legfeljebb 20 %-os növelése minősítés alapján történhet, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. Nem jogosult azonban a teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre a magasabb vezető.
    A javaslat meghatározza, hogy az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, a miniszter rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi munkakörű katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően - az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi munkakörű honvédelmi alkalmazott illetménye megállapítása során a Haj.tv. mely, az illetmény megállapítására vonatkozó általános szabályokat nem rendeli alkalmazni. A fenti személyi kör az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult. A honvédelmi miniszter állapítja meg a -magasabb vezetőnek nem minősülő - vezetők illetményen felüli juttatását az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel. A szakvizsga megszerzését célszerű anyagi motivációval elősegíteni, ennek érdekében a 4. fizetési fokozatba lépést célszerű szakvizsgához kötni.
    A javaslat tartalmazza a kötelezően elrendelt ügyelet, a készenlét, az önként vállalt többletmunkavégzés, az elrendelt átmeneti többletfeladatok teljesítéséért a kiegészítő illetmény, a helyettesítés, a fokozott igénybevételi pótlék szabályozásának kereteit.
    A javaslat tartalmazza az egészségügyi szakdolgozók illetményen felüli díjazásának, egyéb juttatásának, támogatásának lehetőségét.
    A miniszter döntése alapján egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a Hvt.-ből fakadó feladatainak ellátását.
    276. §
    A magyar társadalombiztosítási szabályok szerint az a magyar állampolgár tekinthető belföldinek, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. A nem biztosított és a társadalombiztosítási szabályok alapján egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult belföldi személyek egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelesek fizetni, ezzel válnak az egészségbiztosítás természetbeni ellátásaira jogosulttá. A közteher-fizetési kötelezettség és ezzel az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság azonban lakóhely (belföldi státusz) híján megszűnik. A lakóhely hiányában belföldinek nem minősülő, és így járulékfizetésre nem kötelezhető, ugyanakkor a BM nyilvántartása szerint ténylegesen Magyarországon élő magyar állampolgárok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának biztosítása érdekében szükséges az egészségügyi szolgáltatások veszélyhelyzeti igénybevételével kapcsolatos egyes szabályokról és a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 222/2021. (V. 3.) Korm. rendeletben megállapított szabályozás további alkalmazása.
    277. §
    A Tbj. új 22. § (7) és (8) bekezdése nem állapít meg tartalmában új szabályt, hanem átemeli, végleges szabályként állapítja meg a belföldinek minősülés veszélyhelyzeti kormányrendeletben [222/2021. (V. 3.) Korm. rendelet] megállapított kiegészítő szabályát, erre tekintettel a rendelkezéssel érintett magánszemélyek esetében az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és a járulékfizetési kötelezettség kezdő időpontja keletkezése tekintetében az veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályait kell alkalmazni.
    278-279. §
    A 2020. évi Dubaji Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához, továbbá egyes nemzetközi nagyeseményekhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2019. évi XIV. törvény 2020. december 25. napjától hatályos 3. § (1) bekezdése értelmében a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben a Kelet-Magyarországi Versenypálya Korlátolt Felelősségű Társaság által lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében az ajánlatkérő jogosult a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A módosítás értelmében tehát hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására kizárólag a Magyarországi MotoGP megrendezésére irányuló vagyoni értékű jogok megszerzésével összefüggésben lebonyolítandó közbeszerzési eljárások tekintetében jogosult az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A törvény jelenleg hatályos szövege szerint sem a beruházással sem a rendezvények lebonyolításával és szervezésével, a Projekttel nem jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A módosítás tehát arra irányul, hogy a MotoGP-n kívül a törvény által meghatározott többi beruházás, Projekt esetében is alkalmazható a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetve, hogy kiemelkedően fontos közérdek is kimondásra kerüljön.
    280. §
    A 4 0811 17 04 azonosító számú gazda szakmához tartozó aranykalászos gazda részszakma képzés a földforgalmi szabályozás által földszerzési feltételként előírt szakirányú képesítések közül a legnépszerűbb, amelyre figyelemmel indokolt annak biztosítása, hogy a kapcsolódó szakmai vizsgát a veszélyhelyzet megszűnését követően is szervezhesse a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző is.
    281. §
    A büntetőeljárásokban és az azokhoz kapcsolódó egyéb eljárásokban a koronavírus-fertőzés hatékony megelőzését az általános szabályoktól eltérő, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényben szabályozott rendkívüli intézkedések hivatottak biztosítani, ezért azok alkalmazhatóságát a büntetőeljárások, a büntetés-végrehajtás, a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, a megelőző pártfogó felügyelet, a távoltartás, a nemzetközi bűnügyi együttműködés, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés tekintetében - a járványhelyzet alakulására tekintettel - indokolt 2021. december 31-ig fenntartani.
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény hatályba lépésekor a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kiadott eljárásrend alapján az igazoltan fertőzött személyek elkülönítésének (karantén) időtartama tizennégy nap volt, a jelenleg hatályos eljárásrendben a karantén időtartama azonban tíz nap. A büntetés-végrehajtás tekintetében irányadó rendelkezések azonban továbbra is a tizennégy napos elkülönítés szükségességét jelenítik meg. Indokolt a kérdéses szabályt hozzáigazítani a megváltozott eljárásrendhez.
    282. §
    A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvényből azoknak a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése is indokolt, amelyek kizárólag a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idején hatályos rendelkezések kivezetését szolgálták és azok alkalmazása már nem merül fel. Azokat a rendelkezéseket, amelyeket az aktuális járványügyi helyzet a továbbiakban is indokolttá tehet a veszélyhelyzeti szabályokon kívül is, továbbra is a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény tartalmazza, így azokat a javaslat nem veszi át és nem is ismételi meg.
    283. §
    A szabályozás megteremti az összhangot az Nftv. és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény foglalkoztatási szabályai között.
    284. §
    Az Eszjtv. hatályára vonatkozó rendelkezések pontosítása. A módosítás alapján kormányzati szolgálati jogviszonyban is lehet egészségügyi tevékenységet végezni, valamint a szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatóra és a nála foglalkoztatott személyre nem terjed ki a jogállási törvény hatálya.
    Az Eszjtv. 1. § (4) bekezdése értelmében jelenleg a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltatóra is kiterjed, így az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott orvosok, ápolók, egyéb személyzet vonatkozásában a jogviszony átalakulását eredményezné. Tekintettel arra, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatók ellátása köre speciális, ezért őket nem indokolt a törvény hatálya alá vonni, amelynek érdekében indokolt kivételszabály szerepeltetése a törvényben.
    285. §
    A munkaerő-kölcsönzés egészségügyi szolgáltatókra irányadó veszélyhelyzeti szabályairól szóló 91/2021. (II. 27.) Korm. rendelet szabályainak jövőbeni fenntartása annak érdekében szükséges, hogy megvalósuljon az állami, illetve önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál az egységes jogviszony keretében történő foglalkoztatás, és csak a betegellátási érdekből szükséges kivételes esetekben legyen lehetőség az egészségügyi szolgálati jogviszonytól eltérő jogi keretek között dolgozni az állami, illetve önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál.
    286. §
    Pontosító rendelkezés az egészségügyi szakdolgozóknál a besorolásnál nem csak a szolgálati jogviszonyban töltött időt, hanem a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségét, szakképzettségét is figyelembe kell venni.
    Korábbi közalkalmazotti jogviszonyban is beszámításra kerültek ezek az időtartamok, így szükséges a szolgálati jogviszonyba is beszámítani őket.
    Pontosító rendelkezés a fizetési fokozatban történő előrelépéshez, mely által a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától szükséges magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
    287. §
    Átmeneti rendelkezés a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetőjére tekintettel, miszerint a főszabálytól eltérően 2023. március 1. napjáig végezhet gyógyítómegelőző tevékenységet.
    288. §
    Pontosító rendelkezések.
    289. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    290. §
    A hatályba léptető rendelkezés a javaslat hatálybalépését főszabály szerint a veszélyhelyzet megszűnéséhez mint feltételhez köti.
    291. §
    Sarkalatossági záradék.
    292-293. §
    A belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelv szerinti notifikációs kötelezettségre történő utalást fogalmazza meg, arra vonatkozóan, hogy reorganizációs eljárásban kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nkft. járhat el reorganizációs szakértőként, és a törvény meghatározza a díjazását is.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében