adozona.hu
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2020
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2020
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
2020-ban a hazai társadalombiztosítás rendszerében a legjelentősebb változás, hogy július 1-jétől - 23 év után - teljesen új tb-törvény lép hatályba, amely a korábbi végrehajtási rendeleteket is magába olvasztja, s amely számtalan lényeges új elemet és módosítást tartalmaz a régi (júliusig még alkalmazandó) jogszabályhoz képest. Emiatt különszámunkban az első és a második félévre vonatkozó magyarázatokkal mindkét szöveget külön is közöljük, s szokás szerint megfelelő táblázatokkal, példákkal ...
HVG Különszám, Társadalombiztosítás 2020
Tisztelt Olvasó!
2020-ban a hazai társadalombiztosítás rendszerében a legjelentősebb változás, hogy július 1-jétől - 23 év után - teljesen új tb-törvény lép hatályba, amely a korábbi végrehajtási rendeleteket is magába olvasztja, s amely számtalan lényeges új elemet és módosítást tartalmaz a régi (júliusig még alkalmazandó) jogszabályhoz képest. Emiatt különszámunkban az első és a második félévre vonatkozó magyarázatokkal mindkét szöveget külön is közöljük, s szokás szerint megfelelő táblázatokkal, példákkal értelmezzük a változtatásokat. Ezek sorából kiemelendő, hogy az új minimum-járulékalap bezárja azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva ki lehetett bújni a tb-kötelezettségek alól, illetve csökkenteni lehetett azokat. Fontos tudni, hogy már januártól emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék, méghozzá 7500 forintról 7710 (napi 257) forintra. A nyugdíjasok foglalkoztatása szempontjából kiemelkedően pozitív változás, hogy már az összes - a közszférát és a vállalkozókat is ideértve - saját jogú nyugdíjas keresete (tehát például a megbízási jogviszonyból származó is) mentesül a tb-járulék és a szocho alól, de így a keresetük után nyugdíjnövelés sem jár majd (az ő jövedelmüket tehát csak 15 százalékos szja terheli).
Januártól két új ellátási forma is elstartolt: az örökbefogadói díj és a nem nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed. Az előbbire az jogosult, aki második életévét betöltött gyermeket fogad örökbe és nevel, az utóbbira pedig az, aki az ellátást megelőző két évből egyben biztosított volt (az ellátás összege maximum a minimálbér duplájának 70 százaléka). Egyebekben az egészségbiztosítási ellátások szabályai lényegében nem változnak. Ugyancsak alig van változás a nyugdíjra, a nyugdíjkorhatár előtti ellátásokra, a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó regulákban. Júliustól egykulcsossá válik a tb-járulék, 18,5 százalékot kell fizetni, ami megegyezik a korábbi természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék, valamint a munkaerőpiaci járulék együttes összegével. (Az önálló nyugdíjjárulék továbbra is marad, egyes ellátások után csak ezt kell fizetni.) Szigorítás, hogy a tb-járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott jövedelme ennél kevesebb. A szochokötelezettség fizetésénél is alkalmazni kell a minimumjárulék-fizetési szabályokat (csak a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem). A társas és egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is a minimálbér/bérminimum alapján kell csak megfizetni a korábbi 150 százalék helyett. (A szochoalap 112,5 százalékos minimuma marad.)
Kedvező új elem, hogy nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximuma, mert a teljes 18,5 százalékos tb-járulékkal szemben érvényesíthető lesz. Szigorúan szankcionálja a törvény, ha valakinek az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési hátraléka három hónapot meghaladja, ugyanis ekkor a tajszámát érvénytelenítik majd, s nem tud térítésmentes szolgáltatásokat igénybe venni (csak ha rendezi a hátralékát). Az EGT másik tagállamában biztosított személyeknek, ha itthon fizetett egészségügyi szolgáltatási járulékra alapozva vennének igénybe magyarországi egészségügyi szolgáltatást, ezek költségeit meg kell majd téríteniük. Egészségügyi szolgáltatásra kötendő megállapodás előtt ezentúl egy egészségügyi állapotfelmérés is szükséges lesz, s az ennek során megállapított bajokra a megállapodás nem terjed majd ki.
Apróságnak tűnik, de a gyakorlat számára fontos lehet, hogy számos tb-ügyintézési feladat átkerült a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz.
Szokásos, ezúttal 2020-ra vonatkozó, tb-szakértők és az OrienTax adótanácsadó cég munkatársainak közreműködésével készült társadalombiztosítási különszámunkban 11 jogszabályt közlünk teljes terjedelmében a hozzájuk kapcsolódó végrehajtási rendeletekkel egységes szerkezetben. Ismertetjük az uniós munkavégzés és ellátás egyébként nem változó szabályait. Ugyanakkor már nem foglalkozunk a nyugdíjpénztárak működéséről szóló előírásokkal.
Adókülönszámunk decemberi megjelenése óta néhány új adószabály még született, amelyeket megtalálnak szokásos "...a legújabb adó- és illetékváltozásokról" című összeállításunkban. Például adómentes lesz a szakképzési ösztöndíj és egyes oktatási támogatások, be kell jelenteni az egyéni vállalkozások működését és befejezését a NAVnak. A nyugdíjasok ekhója 9,5 százalékra csökken júliustól, és nem kell 17,5 százalék szochót sem fizetni utánuk. A különböző jövedelmekre rakódó terhekről 2020 első és második félévére külön táblázatokat, példákat közlünk. Reméljük, kiadványunk magyarázatai és példái hasznosnak bizonyulnak a gyakorlatban, és segíteni tudnak a 2020-ban is nagyon bonyolult tb-rendszer megértésében.
A gyorskommentárokat az év folyamán számos részletesebb követi majd a www.adozona.hu weboldalunkon, ahol előfizetőink napi gyakorisággal találnak meg minden fontos tb-, adó- és munkajogi változást, hasznos információt.
a HVG-különszám szerkesztői
Mit kell tudni a tb-ről általában?
2019. december 11-én fogadta el az Országgyűlés a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényt (új Tbj.), amely 2020. július 1-jén lép hatályba. Az új törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül kerül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) és az annak végrehajtásról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet. Tehát 2020 első félévében a régi Tbj.-t és végrehajtási rendeletét, 2020 második felében pedig - az átmeneti rendelkezések mellett - az új törvényt kell alkalmazni.Átmeneti rendelkezések
A régi Tbj. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-éig megszerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.Ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. július 1-jét követően kerül sor, és annak kezdőnapja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony
■ 2020. július 1-je előtti napjaira a régi Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni,
■ 2020. június 30-át követő napjaira az új Tbj.-törvény szabályait kell alkalmazni, és e szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.
A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Vagyis, ha 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezett járulékalapot képező jövedelem, akkor a régi Tbj. adott időszakban hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
2020. július 1-je után az új Tbj. 46. §-a alapján megállapított egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségek kezdetének időpontja nem lehet korábbi, mint 2020. július 1-je.
A prémium évek programban részt vevő és a különleges foglalkoztatási állományban lévő személyek esetében a régi Tbj.-törvény 2020. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni.
[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 99-102. §-aiban.]
Járulékmértékek
Nem változik 2020. június 30-áig.
A munkavállaló (biztosított) által fizetendő egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék 8,5 százalék, ezen belül a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék továbbra is 10 százalék.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A biztosított minden biztosítási jogviszonyban egységesen 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 25. § (1) bekezdésében.]
Járulékfizetési alsó határ
Nem változik 2020. június 30-áig.
A főállású egyéni és társas vállalkozónak az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot havonta legalább a minimálbér (legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő főtevékenység esetén a garantált bérminimum) másfélszerese (2020-ban havi 241 500 forint, illetve 315 900 forint) után kell megfizetnie.Az egyéni nyugdíjjárulékot továbbra is legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul a garantált bérminimumot jelenti, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § s) pontjában, 27. és 29. §-aiban.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Azoknak a biztosítottaknak, akik az Tbj. szerinti munkaviszonyban/munkaviszony jellegű jogviszonyban folytatják a keresőtevékenységüket, a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (a korábbi, együttesen ugyanilyen mértékű egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék helyett) havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetniük. Ha munkaviszony/munkaviszony jellegű jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás az adott hónapban, illetve a munkát végző táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a járulékfizetési alsó határnál ezen naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, illetve a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.
A biztosított egyéni, illetve társas vállalkozó által fizetendő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából változatlanul a garantált bérminimumot jelenti, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége, illetve a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.2 pontjában, 27. § (2), 39. § (1), 40. § (1) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2020. január 1-je és 2020. június 30-a között*
|
Státus (jogviszony) |
17,5%-os szociális hozzájárulási adó |
10%-os nyugdíjjárulék |
Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék |
Egészségügyi szolgáltatási járulék |
|||
|
egészségbiztosítási: 7 (4 + 3)% |
munkaerőpiaci: 1,5% |
||||||
|
MUNKAVISZONY, MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY, VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐI JOGVISZONY |
|||||||
|
Munkaviszony |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe
vett jövedelem, |
Járulékalapot
képező jövedelem, de teljes munkaidő |
Járulékalapot
képező jövedelem, de teljes munkaidő esetén legalább a |
Járulékalapot
képező jövedelem, de teljes munkaidő esetén leg- |
Nincs |
||
|
Megbízás, választott tisztségviselő |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
||
|
Heti
36 órás munkaviszony melletti további foglalkozta- |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony:
a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre |
Nincs |
||
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Munkaviszony:
a járulékalapot képező jövedelem. Munkavégzésre |
Nincs |
||
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
4%: Járulékalapot képező jövedelem; 7%: Csak a nyugdíj folyósításának szüneteltetése esetén |
Nincs |
Nincs |
||
|
Nyugdíj melletti Mt. szerinti munkaviszony |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
||
|
TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓ |
|||||||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe
vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér |
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább |
Nincs |
||
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
||
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
||
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
||
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglalkozásúakra vonatkozó szabályok szerint |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap- |
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfoglal- |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján |
Nincs |
||
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
Havi
7110, napi 257 Ft, |
||
|
Kiegészítő
tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti 36 |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
||
|
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ |
|||||||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe
vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér |
7%:
Járulékalapot képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér (legalább |
Nincs |
||
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
||
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
||
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
7%: Járulékalapot képező jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
||
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
Havi 7110, napi 257 Ft |
||
|
Kiegészítő
tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti |
Nincs |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
||
|
BIZTOSÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ |
|||||||
|
Tárgyévben
kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző |
Összevont
adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, |
Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
7%: Minimálbér. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
Nincs |
||
|
Tárgyév
előtti évben |
Választott
adózási mód szerint meghatározott adóalap, csökkentve a |
Megelőző
évi bevétel 20%-ának 1/12 része. Magasabb |
4%:
Megelőző évi bevétel 20%-ának 1/12 része. 3% nincs, kivéve maga- |
Nincs |
Nincs |
||
|
* A 2020. január 1-jén ismert szocho- és járulékfizetések szerint. ** Ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt. |
|||||||
A fizetendő járulékok havi alapja, mértéke 2020. július 1-jétől
|
Státus (jogviszony) |
17,5%-os szociális hozzájárulási adó |
18,5%-os társadalombiztosítási járulék |
Egészségügyi szolgáltatási járulék |
|
MUNKAVISZONY, MUNKAVÉGZÉSRE IRÁNYULÓ EGYÉB JOGVISZONY, VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐI JOGVISZONY |
|||
|
Munkaviszony |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe
vett jövedelem, |
Járulékalapot
képező jövedelem, de legalább a minimál- |
Nincs |
|
Megbízás, választott tisztségviselő |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Heti
36 órás munkaviszony melletti további foglalkozta- |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Nyugdíj melletti jogviszony |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
TÁRSAS VÁLLALKOZÁS ÉS TÁRSAS VÁLLALKOZÓ |
|||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe
vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Nincs |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Másik társas vállalkozás főfoglalkozású tagja |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Főfoglalkozású egyéni vállalkozó is |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata alapján a főfog- |
Járulékalapot
képező jövedelem, vagy nyilatkozata alap- |
Nincs |
|
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
Kiegészítő
tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti 36 |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
EGYÉNI VÁLLALKOZÓ |
|||
|
Főfoglalkozású |
Az
adóelőleg-számításnál figyelembe
vett jövedelem, legalább a |
Járulékalapot
képező jövedelem, legalább a minimálbér |
Nincs |
|
Heti 36 órás munkaviszony mellett |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Közép- vagy felsőfokú nappalis tanuló, hallgató |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Főfoglalkozású társas vállalkozó is |
Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem |
Járulékalapot képező jövedelem |
Nincs |
|
Kiegészítő
tevékenységű (nyugdíjas), legalább heti |
Nincs |
Nincs |
Nincs |
|
BIZTOSÍTOTT MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ |
|||
|
Tárgyévben
kezdő őstermelő, vagy akinek a megelőző |
Összevont
adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, |
Minimálbér 92%-a. Magasabb összeg vállalható |
Nincs |
|
Tárgyév
előtti évben |
Választott
adózási mód szerint meghatározott adóalap, csökkentve a |
Megelőző
évi bevétel 15%-ának 1/12 része. Magasabb |
Nincs |
Költségvetési kötelezettségek
Változás 2020. január 1-jétől.
A nemzeti kockázatközösségbe tartozók után a központi költségvetés személyenként havonta 7710 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet az Egészségbiztosítási Alapnak (2019-ben ez havonta 7320 forint volt).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (5) bekezdésében.]
A nemzeti kockázatközösség részesei
Változás 2020. január 1-jétől.
A nemzeti kockázatközösségbe tartoznak az örökbefogadói díjban részesülők is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 22. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra is a nemzeti kockázatközösség részesei■ a nyugdíjasok,
■ a gyermekgondozást segítő ellátásban, gyesben, gyermekgondozási díjban,
■ az időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban, álláskeresési juttatásban részesülők,
■ a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló nagykorú magyar állampolgárok,
■ a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kiskorú magyar állampolgárok,
■ a személyes gondoskodást nyújtó, bentlakásos szociális intézményben elhelyezettek,
■ a fogvatartottak,
■ a hajléktalanok,
■ a szociálisan rászorulók,
■ a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők,
■ a rendvédelmi egészségkárosodási és a honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személyek is,
■ az előadó-művészeti szerv ezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényben meghatározott táncművészeti életjáradékban részesülők,
■ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában részesülők.
Nem biztosítottak havi járuléka
Változás 2020. január 1-jétől.
A természetbeni egészségbiztosítási ellátások fedezetéül az egészségügyi szolgáltatásra biztosítottként és egyéb jogcímen sem jogosultaknak havi 7710 (napi 257) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük (2019-ben havonta 7500, napi 250 forintot kellett fizetni). Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a kérelmező szociálisan rászorultnak minősül, vagyis családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (2020-ban is havi 28 500 forint) 120 százalékát, illetve az egyedülálló jövedelme a nyugdíjminimum 150 százalékát, és a családnak vagyona sincs, a járulékot nem kell megfizetni.[1993. évi III. törvény 54. § és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés o) pontjában, 19. § (4) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 22. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett által hozzá bejelentett adatokat a bejelentést követően azonnali (a korábbi 10 nap helyett) adatszolgáltatás keretében elektronikus úton megküldi az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.A fizetésre kötelezett személy az egészségügyi szolgáltatási járulékot az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnését követő naptól a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony első napjáig, vagy adott esetben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság feltételeinek bekövetkezésének napjáig köteles fizetni. Ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség kezdő időpontja nem állapítható meg, akkor a fizetési kötelezettség kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az Art. 202. §-a szerinti elévülési idő utolsó napja. Ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség kezdő időpontjának meghatározása egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság hiánya miatt nem állapítható meg (így különösen az EGT-állampolgárok esetében), a belföldiség keletkezésének időpontja az irányadó.
Az adóhivatal az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének bejelentésétől számított 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek (korábban nem küldött tájékoztatást). A tájékoztatás tartalmazza a fizetési kötelezettségre, továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. Ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetésre kötelezett belföldi személy a fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát, akkor a tajszámát érvénytelenítik, és ezáltal a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem veheti igénybe, kivéve akkor, ha a tartozást az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg kiegyenlítik.
Ha az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamában biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.
[1993. évi III. törvény 54. §-a, és lásd a 2019. évi CXXII. törvény 44. § (3) bekezdésében, 45-46. §-aiban.]
Nem változott.
A fizetési kötelezettséget bárki más átvállalhatja, ha a nem biztosított ebbe beleegyezik, s azt az adóhatóság is jóváhagyja. Ezt a nem biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 2019. évi CXXII. törvény 44. §-ában.]
Foglalkoztatói járulékalap
Nem változik 2020. június 30-áig.
A felszolgálási díj után a foglalkoztató 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében, 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetendő a felszolgálási díj után.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) bekezdésében, 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Egyéni járulékalap
Változás 2020. január 1-jétől.
Tanulószerződés megszűnése kapcsán járulékalapot képező jövedelem a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás. Mindezek alapján egyéni járulék alapját képezi az szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.Ha nincs olyan jövedelem, amelyet a személyi jövedelemadó előlegének számításánál jövedelemnek kell tekinteni, a járulék alapja munkaszerződés esetén a munkaszerződésben meghatározott alapbér, ha pedig a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízás) keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj. Külföldi kiküldetés esetén az alapbér (vagyis járulékalap): a munkaszerződésben meghatározott alapbér alapján a kiküldetést megelőző egy évben ténylegesen fizetett, juttatott havi bér átlagos összege (törzsbér); ha ilyen nincs, a tárgyhavi alapbér.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pontjában és a 195/1997. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, akkor járulékalapot képező jövedelem■ az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy
■ a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt -jövedelem, ha az nem éri el a fent leírt bruttó átlagkereset összegét.
[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Járulékalapot képező jövedelemként kell figyelembe venni a jövedelmet, ha a kifizetése olyan időszakra történik, amely időszakban a Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, és a kifizetés időpontjában a régi Tbj. 13. §-a alapján más állam járulékszabályai alkalmazandók.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pont 3. alpontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 27. § (4) bekezdésében.]
Nem képezi a biztosított nyugdíjjárulékának, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékának (2020. július 1-jétől a tb-járulék) alapját a foglalkoztató által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, az szja-törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás (az éves keretösszegig a Szép-kártya), a jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj, a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat, valamint a felszolgálási díj.A munkaerőpiaci járulékot 2020. június 30-áig a munkaviszonyban foglalkoztatott és a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozó fizeti. Nem fizet munkaerőpiaci járulékot az a vállalkozó, aki nappali tagozaton tanul vagy munkaviszonnyal is rendelkezik, valamint az a munkavállaló és vállalkozó sem, aki saját jogú nyugdíjas, vagy aki az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. (2020. július 1-jétől a munkaerőpiaci járulék beolvad a tb-járulékba.)
A vendéglátóüzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után vállalhatja, hogy 15 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. §-ában, 24. § (1) bekezdésében, 25/A. §-ában, a 2019. évi CXXII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 25. § (1) bekezdésében, 32. §-ában, 102. §-ában.]
Egyéni vállalkozó járulékai, járulékalapja
Nem változik 2020. június 30-áig.
A főállású egyéni vállalkozó egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékának minimális alapja (járulékfizetési alsó határ) a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2020-ban havi 241 500 forint, illetve 315 900 forint). A járulékfizetési alsó határ után minden naptári hónapban - és nem csak havi átlagban - kell a járulékfizetést teljesíteni.Az egyéni vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. A nyugdíjjárulék 10 százalék.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem alapján köteles egyéni járulékot fizetni, kivéve, ha az alacsonyabb a járulékfizetési alsó határnál.
Az egyéni nyugdíjjárulékot változatlanul legalább a minimálbér után kell megfizetni. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.
Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége - s így biztosítása - a nyilvántartásba bejegyzés napjától a vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.
Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti egyéni vállalkozói tevékenységét, a szünetelés időtartama alatt nem kell fizetnie járulékokat (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozói tevékenység legalább egy hónapig és legfeljebb 2 évig szüneteltethető).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (3) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A biztosított egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot a vállalkozói kivét, illetve átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.2. pontjában, 40. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő egyéni vállalkozó akkor sem köteles a minimum-járulékalap után járulék fizetésére, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja. A vállalkozónak tehát csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha e tevékenységéből tényleges - járulékalapot képező - jövedelmet realizál, azaz egyéni vállalkozóként vállalkozói kivétet számol el, vagy átalányban megállapított jövedelme van.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdés a) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 40. § (2) bekezdés b) pontjában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Örökbefogadói díj folyósítása esetén nem kell a vállalkozónak legalább a minimális alap után fizetnie a járulékokat. Azaz nem kell alkalmazni az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban (gyes) is részesülő - tevékenységét személyesen végző - egyéni vállalkozó esetében a minimum-járulékalap és a minimum-szociális hozzájárulásiadóalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt. Vagyis ilyen esetekben a járulékalap a ténylegesen elért jövedelem. (Ha az érintett kizárólag gyest kap és a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, nem csökkenthető a járulék alapja.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a 2019. évi CXXII. törvény 40. § (2) bekezdés a) és c) pontjaiban.]
________________________________________________________________________________________________________________________Miért mi jár?
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Nem változott.
Természetbeni egészségügyi szolgáltatások (például kórházi ellátás, gyógyszertámogatás) igénybevételére jogosultak a nem biztosítottak, illetve más társadalombiztosítási jogviszonyuk alapján egészségügyi szolgáltatásra nem jogosultak (például eltartott nagykorú hozzátartozók), ha megfizetik az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami 2020-ban napi 257 forint, havi 7710 forint.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) r) pontjában, 39. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 43. §-ában.]
Többes jogviszony
Nem változik 2020. június 30-áig.
Mindegyik biztosítási jogviszony után kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért mindegyik után jár pénzbeli ellátás, például táppénz.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (3) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A biztosítottak minden biztosítási jogviszonyban 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetnek. A biztosítottak - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás összes ellátására jogosultságot szerezhetnek.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 5. § és 7. §-aiban, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 25.§ (1) bekezdésében, 42. §-ában.]
Egészségbiztosítási ellátások
Nem változik 2020. június 30-áig.
Aki 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet, az egészségügyi szolgáltatásokra (például kórházi, orvosi ellátásra, gyógyszertámogatásra), aki 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra (például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyedre) jogosult.Aki kiegészítő tevékenység után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet - vagy aki után ezt megfizetik -, annak baleseti ellátás és természetbeni egészségügyi szolgáltatás jár.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 14. §-ában, 15. § (1) bekezdésében, 18. §-ában, 19. § (1) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy kapcsán nem kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A nem Mt. szerinti keresőtevékenységet folytató nyugdíjas is jogosult az egészségügyi szolgáltatásra nyugdíjasként - a központi költségvetés befizetése alapján -, de baleseti ellátás már nem jár a 2020. július 1-jét követő üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 21. §-ában, 23. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Munkaerőpiaci járulék
Nem változik 2020. június 30-áig.
Aki megfizeti a munkaerőpiaci járulékot, az jogosult álláskeresési ellátásokra.[Lásd az 1997. évi IV. törvény 26-30. §-aiban.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A megszűnő munkaerőpiaci járulék helyett a biztosítottak minden biztosítási jogviszonyban társadalombiztosítási járulékot fizetnek, és az alapján lesznek jogosultak a munkanélküli (álláskeresési) ellátásra.[Lásd az 1991. évi IV. törvény 26-30. §-aiban és a 2019. évi CXXII. törvény 7. §-ában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 25.§ (1) bekezdésében.]
Katások
Nem változott.
A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, így a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben meghatározott összes ellátásra jogosultságot szerezhet.Az igénybe vehető társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátások alapja: a havi 75 ezer forint adót fizető főállású kisadózó esetében 164 000 forint; a főállású katás havi 50 ezer forint tételes adó megfizetésével a tb összes ellátására és a munkanélküli-ellátásra is jogosultságot szerez, pénzbeli ellátásainak havi alapja 98 100 forint.
A katás időszak teljes egészében szolgálati idő, de a majdani nyugdíj összegét a 98 100 forint és a minimálbér arányában határozzák meg.
[2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1)]
A főállású kisadózó a tb alapján is biztosítottnak minősül, nem csak a katatörvény alapján.A kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózó járulékfizetésére és bejelentésére a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben foglaltak irányadóak. (A főállású kisadózó biztosítottat a 'T101, a 'T101E vagy a 'T201T jelű adatlapon kell bejelenteni.)
[2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) i) pont és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) j) pontjában, 45. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 70. §-ában.]
Felszolgálási díj, borravaló utáni nyugdíj
Nem változik 2020. június 30-áig.
Ha a felszolgálási díj után a foglalkoztató megfizeti a 15 százalék nyugdíjjárulékot, a díj 81 százaléka beleszámít a nyugdíjalapba.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 22. § (1), 26. § (7) és bekezdéseiben.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81 százalékát.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (7) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdéseiben.]
Megállapodás szolgálati időre
Nem változik 2020. június 30-áig.
24 százalékot kell fizetni a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, valamint a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén.Aki megállapodás alapján - legalább a minimálbér után - 24 százalék nyugdíjjárulékot fizet, annak szolgálati idő jár. A megállapodást a kedvezményezett helyett más személy vagy szerv is megkötheti.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában és 2019. évi CXXII. törvény 48. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából, valamint a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén 24 százalék nyugdíjjárulék helyett 22 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 34. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 48. §-ában.]
Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra
Nem változik 2020. június 30-áig.
Az egészségügyi szolgáltatásra megállapodást kötők 24 hónap elteltével szerezhetnek jogosultságot az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére. Ezért az ellátásra való azonnali jogosultsághoz az egy összegben befizetett járulékok huszonnégy hónapra visszamenőleg történő megfizetése szükséges.A fizetendő járulék nagykorú állampolgár esetén havonta a minimálbér 50 százaléka, 18 évesnél fiatalabb esetén a minimálbér 30 százaléka. (Sürgősségi ellátásra minden, Magyarországon tartózkodó személy jogosult.)
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (5) és a 2019. évi CXXII. törvény 52. § (3) bekezdéseiben.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Egészségügyi szolgáltatásra úgy lehet megállapodást kötni, hogy első körben a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotát felmérik. Ezt követően azzal a kötöttséggel kerülhet sor a megállapodáskötésre, hogy a megállapodás alapján nyújtott ellátás az egészségi állapot felmérése során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra nem terjedhet ki. Az egészségügyi állapotfelmérés díjköteles. Az egészségügyi állapotfelmérést a megállapodás megkötésére jogosult kormányhivatal egészségbiztosítási szerve - az egészségbiztosításért felelős miniszter által meghatározott egészségügyi szolgáltatónál és rendben - rendeli majd el.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 35. § (5) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 52. § (3) bekezdésében.]
Ekhózók
Nem változott.
A 15 százalékos ekhóból 1,6 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, ezért az ekhózó - az ekhóról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése szerint - egészségügyi és baleseti szolgáltatásra, illetve baleseti járadékra jogosult.Mivel az ekhóból 3,9 százalék a nyugdíjjárulék, ennek fejében az ekhóalap 61 százaléka beszámít a nyugdíjba.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdés g) pontjában.]
Változás 2020. június 1-jétől.
A legalább 183 napja saját jogú nyugdíjas 9,5 százalék ekhót fizet a korábbi 11,1 százalék helyett. A nekik kifizetett ekhós jövedelem után a munkáltató, a kifizető nem kötelezett szochóra. Ekhós jövedelmük után e nyugdíjasok nem jogosultak semmiféle tb-ellátásra.[2005. évi CXX. törvény 4. § (2) bekezdés és 12. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Társas vállalkozás
Nem változik 2020. június 30-áig.
A vállalkozó által fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a munkaerőpiaci járulék 1,5 százalék. A főállású társas vállalkozóknak az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot havonta legalább a minimálbér, illetve - ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, szakképzettséget igényel - a garantált bérminimum másfélszerese (2020-ban havi 241 500 forint, illetve 315 900 forint) után kell megfizetniük.A nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék, amelyet legalább a minimálbér után kell megfizetni. A minimálbér a járulékfizetési alsó határ szempontjából továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igényel.
A gazdasági társaság megbízási jogviszonyban álló vezető tisztségviselő tagja is társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha személyes közreműködési kötelezettsége is van a társaságban (társas vállalkozóként nem lehet biztosított az, aki nem tag, és az a tag sem, aki munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat). A társas vállalkozóként biztosítottá váló ügyvezető járulékalapot képező jövedelme az ügyvezetés díjazása, ha az magasabb a járulékalap alsó határánál.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 27. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A biztosított társas vállalkozó a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér. A járulékfizetési alsó határ szempontjából a minimálbér továbbra is a garantált bérminimumot jelenti, ha a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve szakképzettséget igényel.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 14.2. pontjában, 39. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A gyermeknevelési támogatásban (gyet) részesülő társas vállalkozó (ideértve a nem munkaviszonyban foglalkoztatott, társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagot is) akkor sem köteles minimum-járulékalap utáni járulék fizetésére, ha a gyermeknevelési támogatás mellett vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolja. A vállalkozónak csak akkor kell járulékokat fizetnie, ha személyes közreműködői díjat vagy vezető tisztségviselőként ügyvezetői díjazást kap.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 21. pontjában, 39. § (3) b) pontjában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Az örökbefogadói díjban részesülő vállalkozónak a járulékalapja a tényleges jövedelem, nem pedig a minimum-járulékalap. Azaz az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban, vagy gyermekgondozási díjban és gyermeknevelést segítő ellátásban (gyes) is részesülő - tevékenységét személyesen végző - társas vállalkozó esetében a minimum-járulékalap szerinti fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. (Nem csökkenthető a járulék alapja, ha az érintett kizárólag gyest kap és a vállalkozói tevékenységet személyesen folytatja.)[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. § (4) bekezdés c) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 39. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák társas vállalkozó ügyvezetők tb-jére
1. Természetes személy korlátolt felelősségű társaság tagjaként tevékenységi körében személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban tevékenykedik), emellett megbízás keretében ellátja az ügyvezetői feladatokat is. Mivel mellékszolgáltatása olyan munkavégzés, amely alapján társas vállalkozóként biztosított, ezért ügyvezetőként munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony címén akkor jön létre a biztosítási kötelezettsége, ha az ügyvezetői díjazásból származó, járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (ez 2020-ban havi 48 300 forint), és a munkát Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam, vagy Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzi.2. Betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja nem munkaviszonyban látja el a vezető tisztséggel járó feladatokat, emiatt társas vállalkozóként biztosított lesz. Emellett heti 36 órás foglalkoztatással járó más munkaviszonnyal is rendelkezik, ezért vezető tisztségviselői jogviszonyában a tényleges jövedelme (ügyvezetői díjazása) után fizet járulékokat.
3. Természetes személy három cégben is ellátja az ügyvezetői teendőket (mindegyiknek tagja is). Egyikben sincs személyes közreműködési/mellékszolgáltatási kötelezettsége és munkaviszonya, ezért társas vállalkozóként mindegyikben létrejön a biztosítása, és biztosítottként be is kell jelenteni az adóhatósághoz. Járulékokat csak az egyik társaságban fizet a járulékfizetési alsó határ után, a többiben akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettsége, ha azoktól tényleges járulékalapot képező jövedelmet realizál.
________________________________________________________________________________________________________________________
Egyéni cég mint társas vállalkozás
Nem változott.
Az egyéni cég is társas vállalkozás, az egyéni cég tagja pedig társas vállalkozó.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § c)-d) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 20.12. pontjában.]
Többes jogviszony
Nem változott.
Ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyban is áll, vagy köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanul, társas vállalkozói járulékának alapja a ténylegesen kapott - elszámolt - járulékalapot képező jövedelem. Ez azt jelenti, hogy ha az adott hónapban nincs a társas vállalkozói jogviszonyával összefüggő - személyes közreműködés címén kifizetett - jövedelme, járulékot sem kell fizetnie.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) és a 2019. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdéseiben.]
Ha az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó többes biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni. Ha az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, de ez nem terjed ki a naptári hónap egészére, úgy a járulékfizetési kötelezettség kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 7/A. § (1)-(2) és a 2019. évi CXXII. törvény 12. § (9) bekezdéseiben.]
Többes vállalkozó
Nem változott.
Legalább a járulékfizetési alsó határ (minimum-járulékalap) után kell a járulékot megfizetnie az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozónak, mégpedig az egyéni vállalkozásában.Az egyéni vállalkozó az adóév egészére - a társas vállalkozás felé a tárgyév január 31. napjáig tett nyilatkozattal - választhatja azt is, hogy társas vállalkozóként fizeti a járulékfizetési alsó határ után a járulékot. Ha az egyéni vállalkozó több társas vállalkozásban is tag, akkor a választása szerinti vállalkozásában legalább a járulékfizetési alsó határ, a többi vállalkozásában és egyéni vállalkozóként pedig a tényleges járulékalapot képező jövedelme után fizet járulékot.
Az egyidejűleg több gazdasági társaságban személyesen közreműködő tag társas vállalkozónak elegendő csak az egyik tagi jogviszonyában megfizetnie a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, a többiben a ténylegesen elért jövedelem a járulékalapja.
A többes társas vállalkozónak továbbra is egy évre előre el kell döntenie, melyik jogviszonyában fizeti meg a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után, s erről valamennyi társas vállalkozását a tárgyév január 31-éig írásban értesítenie kell. Ha év közben biztosítással járó újabb társas vállalkozói jogviszonyt létesít, az új vállalkozást is tájékoztatnia kell korábbi választásáról. Ha többes társasági jogviszonya év közben jön létre, vagy a járulékfizetésre választott jogviszonya megszűnik, de több társas vállalkozói jogviszonya marad fenn, újra választania kell, és erről a többi társas vállalkozását - a jogviszony keletkezését, illetve megszűnését követő 15 napon belül - értesítenie kell.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (5)-(6) bekezdéseiben és a 195/1997. Korm. rendelet 7. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 42. § (4)-(8) bekezdéseiben.]
Ha a többes vállalkozói jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, akkor a tárgyhónap azon részére, amikor az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozó nem rendelkezett több jogviszonnyal, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell figyelembe venni.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 7/A. § (1)-(2) és a 2019. évi CXXII. törvény 42. § (9) bekezdéseiben.]
Vállalkozó diák
Nem változott.
A közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vagy társas vállalkozónak a járulékokat a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelme, illetve a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem után kell csak fizetnie (vagyis nincs járulékalap-minimuma).A diákok vállalkozókénti járulékfizetési szabályainál a Magyarországon folytatott tanulmányokat, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép-vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat is figyelembe lehet venni. Vagyis ezekben az esetekben a tényleges jövedelem után kell megfizetni a járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. § (4) bekezdés b) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 42. § (2) b) pontjában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az EGT-államban vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat az új Tbj. 1. melléklete szerint kell igazolni.________________________________________________________________________________________________________________________
Példa megbízási jogviszonyos nyugdíjasra
A példa egy megbízási jogviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjasra vonatkozik, akinek a havi nettó megbízási díjának 2020. januári "A", és 2020. júliusi "B" alakulását mutatja. 2020. július 1-jétől biztosítási jogviszonyban foglalkoztatott saját jogú öregségi nyugdíjas foglalkoztatása esetén megszűnik a járulékfizetési kötelezettség, továbbá a kifizetőt terhelő szochofizetési kötelezettség.|
Megnevezés |
"A" 2020. január |
"B" 2020. július |
|
|
1. |
Bruttó megbízási díj (Ft/hó) |
120 000 |
120 000 |
|
2. |
Költséggel csökkentett megbízási díj |
108 000 |
108 000 |
|
3. |
Megbízási díjból fizetendő szja-előleg (2. x 15%) |
16 200 |
16 200 |
|
4. |
Megbízási díjból levonandó 10% nyugdíjjárulék (2. x 10%) |
10 800 |
0 |
|
5. |
Levonandó 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék (2. x 4%) |
4 320 |
0 |
|
6. |
A megbízott nettó jövedelme [1. - (3. + 4. + 5.)] |
88 680 |
103 800 |
|
7. |
Fizetendő szociális hozzájárulási adó (2. x 17,5%) |
18 900 |
0 |
|
8. |
Szakképzési hozzájárulás (2. x 1,5%) |
1 620 |
0 |
|
9. |
A megbízó teljes költsége (2. + 7. + 8.) |
140520 |
120000 |
|
Megbízásnál 10 százalékos költségelszámolásra kerül sor, továbbá a nyugdíjas nyugdíjának folyósítása nem szünetel. |
|||
Nyugdíjas foglalkoztatott
Nem változott.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint munkaviszonyban foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállaló mentesül a biztosítási kötelezettség alól. Ezért nem kell nyugdíjjárulékot és természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetnie akkor sem, ha a nyugellátása szünetel.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pont 4. alpontjában, 5. § (1) bekezdés a) pontjában, 25. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 11. pontjában és 6. §-ában.]
Nem változik 2020. június 30-áig.
A nem az Mt. szerint (hanem például a közszférában) foglalkoztatott nyugdíjas a foglalkoztatásánál fogva továbbra is biztosítottnak minősül, vagyis járulékfizetésre kötelezett.Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával öregségi nyugdíjban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló Korm. rendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben, nyugdíjban, egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, illetve aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.
Változás 2020. július 1-jétől.
A nem az Mt. szerint (hanem például a közszférában) foglalkoztatott nyugdíjas nem minősül biztosítottnak.További változás, hogy saját jogú nyugdíjas az a természetes személy is, aki a szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban részesül.
[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 11. és 17. pontjaiban és 6. §-ában.]
Nyugdíjas vállalkozó
Nem változik 2020. június 30-áig.
Egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetésre kötelezett az Mt. szerinti munkaviszony szerint foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas akkor is, ha e (legalább heti 36 órát elérő) jogviszonya alapján kiegészítő tevékenységű vállalkozónak (vállalkozásnak) minősül.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 37/A. § f) pontjában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 7710 (napi 257) forint (2019-ben havi 7500, napi 250 forint volt).Csak egyik jogviszonyában kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot annak a nyugdíjas egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is.
Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot főszabályként egyéni vállalkozói tevékenysége után kell megfizetnie, de a tárgyév január 31-éig - az adóév egészére - a társas vállalkozásnak tett nyilatkozatában választhatja azt is, hogy azt a társas vállalkozás havonta fizesse meg utána.
Ha a nyugdíjas egyidejűleg több társas vállalkozásban működik személyesen közre, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozni köteles, hogy melyik társas vállalkozás fizeti meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Kiegészítő tevékenységűnek a saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltött özvegyi nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó számít, akkor is, ha saját jogú nyugdíja folyósítása szünetel.
Nem kell az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozásnak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időre, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja munkaviszonnyal is rendelkezik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát. (Kivétel ez alól az Mt. szerinti munkaviszony.)
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § f) pontjában, 19. § (4), 36. § (1) és a 37. § (1) bekezdéseiben.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A kiegészítő tevékenységet folytató személy után nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 23. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Módosul a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma. Kiegészítő tevékenységet folytat egyrészt a saját jogú nyugdíjas továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet folytat, valamint a saját jogú nyugdíjas, aki bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. Ezen személyek nem minősülnek biztosítottnak akkor sem, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátásuk folyósítása szünetel.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 11. pontjában, 6. §, 23. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Nem változik 2020. június 30-áig.
Az év közben kiegészítő tevékenységűvé váló és egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozónak az adóév bármely napján választási lehetősége van arra nézve, hogy melyik társas vállalkozás fizesse meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 38. § (5) bekezdésében.]
Közérdekű nyugdíjasszövetkezeti tag
Nem változott.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így e jogviszonyára tekintettel nem kell utána járulékot fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában.]
Szociális szövetkezet
Nem változott.
Nem biztosított az a szociális szövetkezeti tag, aki tagi munkavégzés keretében végez munkát. A szövetkezeti tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban havi 7710 forint) fizet a tagja után, kivéve, ha a tagi jogviszony szünetel. A tag e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulék fizetésére köteles.A szociális szövetkezet által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékból az első négy évben kedvezmény jár: a szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben 75 százalékának megfizetésére kötelezett (az ötödik évtől a járulék 100 százalékát fizeti). A kedvezményt ugyanazon személy után egyszerre csak egy szociális szövetkezet és ugyanazon tag után a szociális szövetkezet csak egyszer veheti igénybe.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 39/B. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 47. §-ában.]
Iskolaszövetkezeti tag
Nem változott.
25. életévének betöltéséig nem terheli iskolaszövetkezeti tagként biztosítási kötelezettség azt a nappali rendszerű oktatásban részt vevő hallgatót, aki hallgatói jogviszonyát szünetelteti. Ez azt jelenti, hogy ha a hallgató a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján hallgatói jogviszonyát - akár több félévre is - szünetelteti, és foglalkoztatására ezen időtartam alatt kerül sor, akkor nem kell egyéni járulékot fizetnie.Az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató, és képzésben részt vevő személy tagja nem minősül biztosítottnak, és így nem kötelezett egyéni járulékfizetésre sem.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában.]
A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség elbírálása során a tanulmányok szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 4. § (8) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 19. pontjában.]
Hallgatói munkaviszony, nevelőszülők, bedolgozás, megbízás
Nem változott.
Nem terjed ki a járulékfizetési kötelezettség a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra.A bedolgozói jogviszony munkaviszonynak minősül, így a bedolgozóként foglalkoztatott is munkaviszonyban álló személyként biztosított.
A megbízott, a vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen munkát végző továbbra is akkor kötelezett járulékok fizetésére, ha havi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, egy-egy naptári napra annak harmincadrészét (2020-ban havi 48 300, napi 1610 forintot).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés g) pont és a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) a) és f) pontjaiban.]
A tb szempontjából a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony munkaviszonynak minősül, így minden nevelőszülő biztosított.A nevelőszülői jogviszony tb-szempontból teljes munkaidős jogviszony.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § q) pont, 5. § (1) bekezdés a) pont, 11. § (1) bekezdés d) pont és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 15. és 6. § (1) a) pontjaiban.]
Szellemi alkotás
Nem változott.
Továbbra sem terheli nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék (2020. július 1-jétől tb-járulék) a szellemi alkotások ellenértékeként kifizetett díj azon részét, amelyet felhasználási, hasznosítási vagy használati szerződés alapján vagyoni jog felhasználása ellenében fizetnek ki.A szellemi alkotások utáni jövedelmeket továbbra is fel kell osztani személyes tevékenységért járó részre és felhasználáshoz kapcsolódó értékhányadra. Azt mindenki maga döntheti el, mekkora az egyik, s mekkora a másik rész. A szellemi alkotásból származó jövedelem esetén az alkotók változatlanul akkor válnak biztosítottá, vagyis járulékfizetésre kötelezetté, ha díjazásuk személyes tevékenységért járó - jövedelemadóelőleg-alapot képező - része eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát (2020-ban ez havi 48 300 forint).
Ha a felhasználói (hasznosítási) szerződés alapján a díjat (előleget) nem havonta, hanem ennél sűrűbben vagy ritkábban fizetik, az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el. Ehhez ki kell számítani a személyes tevékenységre kifizetett díj adóelőleg-alapjának jövedelemrészét, továbbá hogy hány naptári napra járt a díjazás (vagyis hány napig állt fenn a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony). Ezt az adóelőleg alapjául szolgáló jövedelmet el kell osztani a naptári napok számával. Ha az így kapott napi összeg eléri vagy meghaladja a hónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékának harmincadrészét - 2020-ban az 1610 forintot -, a szerzőt (alkotót) járulékfizetési kötelezettség terheli.
Mivel a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor kell elbírálni, a biztosított bejelentésére, valamint a járulék bevallására és befizetésére vonatkozó határidők is a díjazás (előleg) kifizetéséhez igazodnak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 21. § d) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 32. §-ában.]
Összeszámítási szabály
Nem változott.
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők járulékfizetését havonta vagy utólag, a díj kifizetésekor kell elbírálni, de az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket egybe kell számítani. Vagyis például hiába köt a megbízó és a megbízott több megbízási szerződést, a megbízási díjakat nem külön-külön kell számításba venni, hanem össze kell adni, s ezt kell összevetni a minimálbér 30 százalékával (2020-ban havi 48 300 forint, napi 1610 forinttal).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 9. § (2) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 12. § (1) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Nem változott.
Őstermelőként csak az biztosított, akinél a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együtt legalább húsz év.Járulékfizetésre az a főállású őstermelő kötelezett (s így őstermelőként biztosított),
■ akit az szja-törvény ekként határoz meg, vagyis a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott őstermelői termékeket állít elő, és ennek igazolására őstermelői igazolványnyal rendelkezik;
■ aki a termőföldről szóló törvény szerint családi gazdálkodónak minősül, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtag. Őstermelőként nem biztosított s nem is kötelezett járulék fizetésére, aki
■ munkavállalóként, közalkalmazottként, vállalkozóként biztosított;
■ saját jogon nyugdíjas vagy az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött özvegyi nyugdíjas;
■ őstermelői tevékenységét közös őstermelői igazolvány alapján kiskorúként folytatja, vagy gazdálkodó család kiskorú tagja.
Járulékfizetésre kötelezett, így őstermelőként is biztosított lehet az az őstermelő is, aki őstermelői tevékenysége mellett úgynevezett munkavégzésre irányuló egyéb (például megbízási, választott tisztségviselői) jogviszony alapján biztosított.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés i) pontjában, 30/A. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) h) pontjában.]
Nem változik 2020. június 30-áig.
Ha az őstermelő tárgyévet megelőző évi - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, a tárgyévet megelőző évben elért bevétel 20 százaléka után kell összesen 14 százalék járulékot fizetnie (a járulékalapba beszámít az adóköteles bevételnek minősülő nemzeti és uniós támogatás). Ebből 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási, 10 százalék a nyugdíjjárulék.Ha a nemzeti vagy uniós támogatás nélküli bevétel meghaladja a 8 millió forintot, továbbá ha az őstermelő kezdőnek minősül, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (2020-ban havi 161 000 forint) után kell megfizetnie a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot.
Ha a biztosított őstermelő nem érvényesítteti az értékesítési betétlapját az év első napjától, őstermelőként nem biztosított. Ilyenkor egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, ami 2020-ban havi 7710 forint (2019-ben 7500 forint volt).
A bevétel 20 százaléka után fizeti a 10 százalék nyugdíjjárulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot a tárgyévet megelőző évben 8 millió forint vagy annál kisebb éves bevételt elérő őstermelő. Az őstermelő ilyenkor nem fizet egyéni pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ezért pénzbeli ellátásra - például táppénzre - sem jogosult.
Kezdő - és ily módon a minimálbér után járulékot fizető - mezőgazdasági őstermelőnek az számít, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékokat fizetni a minimálbér vagy az előző évi bevételének egyötöde után, ha gyermeknevelési támogatásban (gyetben) részesül.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (4) bekezdésében.]
Nem változik 2020. június 30-áig.
Az őstermelő nyilatkozhat, hogy választ-e a minimálbérnél, illetve a bevétel 20 százalékánál magasabb járulékalapot, és ha igen, mekkorát (ez esetben összesen 17 százalék egyéni járulékot és emellett még 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell). A pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésével jogosultságot szerez a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra is.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni minden biztosított őstermelőnek. A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. A mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az szja-törvény szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka (a korábbi 20 százalék helyett) után fizeti a társadalombiztosítási járulékot. A társadalombiztosítási járulék megfizetésével a biztosított őstermelő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 7. §-ában és 41. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a társadalombiztosítási járulékot a minimálbér 92 százalékában, illetve a tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százalékában meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 41. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakára szól.Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozhat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 30/A. § (3) és (5), valamint a 2019. évi CXXII. törvény 44. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa családi kedvezményre (2015-2020. június 30. között), Ft*
|
Megnevezés |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
2020 |
|
|
1. |
A
jogosultakat együttesen megillető családi |
125 000 |
166 660 |
200 000 |
233 340 |
266 660 |
266 660 |
|
2. |
Havi bruttó munkabér / fő |
110 000 |
110 000 |
110 000 |
110 000 |
110 000 |
110 000 |
|
3. |
Adóelőleg-nyilatkozatban közölt,
közösen |
62 500 |
83 330 |
100 000 |
116 670 |
133 330 |
133 330 |
|
4. |
Családi
kedvezménnyel csökkentett összevont |
47 500 |
26 670 |
10 000 |
0 |
0 |
0 |
|
5. |
Személyijövedelemadó-előleg (4. x 0,16, |
7600 |
4001 |
1500 |
0 |
0 |
0 |
|
6. |
Egészségbiztosítási
járulék számított összege |
7700 |
7700 |
7700 |
7700 |
7700 |
7700 |
|
7. |
Nyugdíjjárulék
számított összege fejenként |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
|
8. |
Családi
járulékkedvezmény összege |
0 |
0 |
0 |
1001 |
3500 |
3500 |
|
9. |
Fizetendő egészségbiztosítási járulék |
7700 |
7700 |
7700 |
6700 |
4200 |
4200 |
|
10. |
Fizetendő nyugdíjjárulék |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
11 000 |
|
*Kétkeresős család, a két eltartott gyermekből mindkettő kedvezményezett eltartott. |
|||||||
Egyéb jogviszony
Nem változott.
Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban szerzett jövedelem nem éri el a minimálbér 30 százalékát - 2020-ban havi 48 300 forintot -, nincs járulékkötelezettség.Ha a munkavégzés nem tart egy naptári hónapig, egy-egy napra ezen összeg harmincadrészével - 2020-ban 1610 forinttal - kell számolni.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, az egyéni vállalkozóinak nem minősülő vállalkozási jogviszony.
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá munkavállalói résztulajdonosi program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője vagy helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármestere, ha a munkát Magyarországon, EGT-tagállamban vagy egyezményes államban folytatja.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) és a 2019. évi CXXII. törvény 6. § (2) bekezdéseiben.]
Utólag fizetett jövedelem
Nem változott.
A foglalkoztatónak a járulékot a járulékalapot képező jövedelem kifizetésének időpontjában érvényes mértékek szerint kell levonnia és megfizetnie, nem pedig az akkori szabályok szerint, amikor a kifizetés eredetileg esedékes lett volna (ez előállhat például akkor, ha munkaügyi perben visszamenőleg megítélnek bért).A járulékokat a jogviszony megszűnését követően kifizetett jövedelmek után is meg kell fizetni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (5) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 29. §-ában.]
Külföldiek biztosítása
Nem változott.
Főszabály szerint minden külföldi állampolgár biztosított, aki Magyarországon biztosítással járó jogviszony keretében folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha nemzetközi egyezmény vagy a közösségi jog másként rendelkezik. A biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a foglalkoztatónak van-e székhelye, telephelye Magyarországon.A külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja nem biztosított Magyarországon, valamint a külföldi állam diplomatájának Magyarországon tartózkodó családtagja és külföldi háztartási alkalmazottja sem, feltéve, hogy azok a küldő - vagy bármely más - államban biztosítottak. A nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője (alkalmazottja) és vele közös háztartásban élő családtagja (házastársa, gyermeke) sem biztosított, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5., 11., 13. §-aiban és a 2019. évi CXXII. törvény 6. §-ában és 17. § (1) a) pontjában.]
Főszabályként csak két évet meg nem haladó munkavégzés esetén mentesül a biztosítási kötelezettség alól a Magyarországon be nem jegyzett külföldi vállalkozás kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében belföldön foglalkoztatott munkavállalója, aki harmadik állam állampolgárságával rendelkezik, és nem bevándorolt vagy letelepedett jogállású. Ha egy munkáltató ugyanazon munkavállalóját - akár egy másik munkakörben - újra Magyarországra küldi dolgozni, a mentesség csak akkor érvényes, ha az előző munka befejezésétől számítva három év eltelt.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 65. § (1) bekezdésében, 11. § (2) bekezdés a) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) a) pontjában.]
A Magyarországra kiküldött munkavállaló - egyéb feltételek teljesítése mellett - akkor mentesülhet a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól, ha■ olyan ország állampolgára, amellyel Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye van, és
■ az állampolgársága szerinti államtól különböző, harmadik államban biztosított és ennek fennállásáról igazolással rendelkezik, és
■ e harmadik államból kerül sor a kiküldetésre.
Mentesülnek a magyarországi biztosítási kötelezettség alól az olyan EU-s állampolgárok is, akikre nem terjed ki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet és harmadik államban biztosítottak, és e harmadik államból kerül sor a kiküldetésre.
A mentesítési szabály visszamenőlegesen 2016. január 1-jétől alkalmazható.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11/B., 65/G. §-aiban, a 2011. évi CLVI. törvény 455. § (4) bekezdés d) pontjában, 467/H. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 17. § (2) a) pontjában és 18. §-ában.]
Két évnél hosszabb munkavégzés esetén a kiküldetés meghosszabbításának bejelentésére akkor van lehetőség, ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzés ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és e körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő legalább egy év után következik be. Ezt a munkavállaló 8 napon belül bejelenti az állami adóhatóságnak. A kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/K. § (1)-(2) bekezdéseiben és a 2019. évi CXXII. törvény 19. §-ában.]
Az szja-törvény 1/B. §-a szerinti adózást választó külföldi előadóművészt (például színészt, zenészt, statisztát) nem terheli biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 17. § (1) d) pontjában.]
Külföldi, belföldi
Nem változott.
Külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § j) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 12. pontjában.]
Belföldi■ a Magyarország területén bejelentett lakóhellyel (állandó lakcímmel) rendelkező magyar állampolgár;
■ a bevándorolt, a letelepedett jogállású, az oltalmazottként, valamint menekültként elismert személy;
■ a hontalan;
■ a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 4. § u) pontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 1. pontjában.]
Egyházi személyek járuléka
Nem változik 2020. június 30-áig.
Az egyháznak az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után - kivéve a saját jogán nyugdíjast - 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie, a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér (ez 2020-ban havi 161 000 forint) alapulvételével.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés h) pontjában, 26. § (3) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy után az egyházi jogi személy a minimálbér alapulvételével nyugdíjjárulékot fizet. A járulékot központilag, egy összegben az Art. szabályai szerint kell az állami adó- és vámhatóságnak bevallani és megfizetni.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 37. § (3) bekezdésében.]
Családi járulékkedvezmény
Nem változik 2020. június 30-áig.
A személyi jövedelemadó alapjából - kellő jövedelem hiányában - nem érvényesíthető kedvezmény levonható az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékból.Családi járulékkedvezményre jogosult:
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult, biztosítottnak minősülő személy, valamint
■ a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastárs (vagyis a nevelőszülő házastársa) és biztosított élettárs.
A családi járulékkedvezmény összege:
■ a biztosított által önállóan,
■ a családi kedvezményt közös igénybevétellel vagy megosztással érvényesítő személyek által együttesen
■ ténylegesen érvényesített családi kedvezmény összegével csökkentett családi kedvezmény 15 százaléka (a nem érvényesített családi kedvezmény személyijövedelemadó-tartalma), de legfeljebb a biztosított által fizetendő 4 százalékos természetbeni, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10 százalékos nyugdíjjárulék együttes összege.
A családi járulékkedvezmény több jogosult esetén is csak egyszeresen érvényesíthető. A jogosultak - az adóbevallásukban egymás adóazonosító jelét is tartalmazó nyilatkozatukkal - együttesen is igénybe vehetik a családi járulékkedvezményt (a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemélyek döntését a kedvezmény összegének felosztásáról).
Nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény az olyan járulékokkal szemben, amelyeket a személyijövedelemadó-törvény szerint adómentes bevétel vagy bevételnek nem minősülő összeg (például gyermekgondozást segítő ellátás) után kell fizetni (kivétel a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj).
Az egyéni és társas vállalkozók a családi járulékkedvezményt a ténylegesen megszerzett jövedelem - vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, személyes közreműködői díj - után fizetendő járulékokból vehetik igénybe (tehát a főállású vállalkozókra előírt minimum-járulékalap összegéből nem érvényesíthetik, ha a tényleges járulékalapot képező jövedelmük annál kisebb).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/A. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A családi járulékkedvezmény érvényesítésénél megszűnik a sorrendiség. A kedvezményt legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék összegére lehet érvényesíteni. (Korábban 17 százalékig lehetett.) A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget társadalombiztosítási járulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. szerinti havi adó- és járulékbevallásban vallja be.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 79. §-ában.]
Nem változik 2020. június 30-áig.
Év közben csak a családi kedvezményre jogosult érvényesíthet járulékkedvezményt (vagyis a családi kedvezményt nem a saját jogán, hanem megosztással, az adóévet követően érvényesítő személy a járulékból sem jogosult évközi kedvezményre).Az adóelőleget megállapító munkáltatónak, kifizetőnek minősülő foglalkoztató (valamint a rendszeres jövedelmet juttató kifizető) köteles megállapítani a családi járulékkedvezmény havi összegét. Az előlegnyilatkozaton közölt családikedvezmény-összeget először a személyijövedelemadó-alapból kell levonni, és ha az nem nyújt teljes fedezetet a családi kedvezményre, a fennmaradó kedvezményösszeg 15 százalékával lehet csökkenteni a biztosítottat terhelő járulékokat. A családi járulékkedvezmény elsőként a természetbeni (4 százalékos) egészségbiztosítási járulékból, másodsorban a pénzbeli (3 százalékos) egészségbiztosítási járulékból jár, és ha még így is marad fel nem használt családi kedvezmény, az a (10 százalékos) nyugdíjjárulékból érvényesíthető. A megállapított családi járulékkedvezményt a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget a foglalkoztatott járulékaiból nem vonja le, és nem fizeti be az adóhatóságnak (a járulékbevallásban azonban be kell vallani).
A biztosított a munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozatában rendelkezhet arról is, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítását.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A családi járulékkedvezmény érvényesítésénél megszűnik a sorrendiség. A kedvezményt legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék összegére lehet érvényesíteni (a korábbi 17 százalék helyett).[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 79. §-ában.]
Nem változik 2020. június 30-áig.
Az évközi családi járulékkedvezményt a biztosított egyéni vállalkozó havonta, a biztosított mezőgazdasági őstermelő negyedévente saját maga állapítja meg. A biztosított egyéni vállalkozó a ha vi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, ha az kisebb, mint az érvényesíteni kívánt kedvezmény, a kedvezményből fennmaradó részt pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, a továbbra is fennmaradó kedvezményrészt nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. Az egyéni vállalkozó a családi járulékkedvezmény havi, a mezőgazdasági őstermelő a negyedéves összegét a járulékokról szóló bevallásában vallja be.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/A. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az őstermelői családi járulékkedvezmény érvényesítésénél megszűnik sorrendiség, a kedvezményt legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék összegére lehet érvényesíteni (a korábbi 17 százalék helyett).[Lásd 2019. évi CXXII. törvény 80. §-ában.]
Nem változott.
A biztosított a családi járulékkedvezményről köteles az éves bevallásában elszámolni. Az elszámolásában fel kell tüntetni a családi járulékkedvezmény megállapított alapját, összegét, valamint azt az összeget, amelyet a tárgyévre a családi járulékkedvezmény havi összegeként a foglalkoztató, a biztosított egyéni vállalkozó vagy negyedéves összegeként a mezőgazdasági őstermelő már érvényesített. Ha a családi járulékkedvezmény összege a jogosult által év közben érvényesítettnél nagyobb, a különbözet az adóbevallásban visszaigényelhető.Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt úgy vette igénybe, hogy arra nem volt jogosult, a jogosulatlanul igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, a befizetési kötelezettség 12 százalékának megfelelő különbözeti bírsággal együtt (nem kell bírságot fizetni, ha a fizetési kötelezettség nem több 10 ezer forintnál).
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 81. § (3) bekezdésében.]
Az szja-törvény 29/B. § (6) bekezdése előírja azt is, hogy a magánszemély a bevallás során érvényesíthető családi kedvezményének összegét csökkenti az év közben igénybe vett családi járulékkedvezmény összegének 667 százaléka (azért, hogy ne lehessen duplán érvényesíteni a kedvezményt az adóból és a járulékokból is).Ha a biztosított a családi járulékkedvezményt havonta vagy negyedévente jogszerűen érvényesítette, és az összevont adóalapja után az éves bevallásában (például év végi előre nem vár jutalom miatt) mégis személyijövedelemadó-kötelezettséget állapít meg, a családi járulékkedvezmény összegét nem kell újra megállapítania, és nem kell visszafizetnie.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/C. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 36. §-ában.]
A foglalkoztató az éves járulékigazoláson és a tárgyhavi jövedelemelszámolásokon is köteles feltüntetni az egyes járulékokból (2020. július 1-jétől a tb-járulékból) érvényesített kedvezményt.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (3) és 50. § (6) bekezdéseiben, 2019. évi CXXII. törvény 77. § (5) bekezdésében.]
A családi járulékkedvezmény érvényesítése nem befolyásolja a természetes személy társadalombiztosítási ellátásainak összegét (vagyis nem lesz emiatt például kevesebb nyugdíja, táppénze).[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 24/B. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 35. §-ában.]
Ha a természetes személy az őt megilletőnél több családi járulékkedvezményt érvényesített, a különbözetet szja-kötelezettségként az éves elszámoláskor kell visszafizetnie. Ha az éves bevallásban több családi járulékkedvezmény jár neki, mint amennyit az év folyamán igényelt, azt a személyi jövedelemadóból igényelheti vissza.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51/B. § (4) és a 2019. évi CXXII. törvény 81. § (4) bekezdéseiben.]
Az a kifizető is köteles a családi járulékkedvezmény megállapítására, amelyik a személyijövedelemadó-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 51. § (1) és a 2019. évi CXXII. törvény 79. § (1) bekezdéseiben.]
Egyéni munkaerőpiaci járulék
Nem változik 2020. június 30-áig.
A biztosítottnak nem kell munkaerőpiaci járulékot fizetnie, ha■ szövetkezeti tag, és a szövetkezet tevékenységében vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik;
■ álláskeresési támogatásban részesül;
■ díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végez;
■ biztosított mezőgazdasági őstermelő;
■ alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházi közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá munkavállalói résztulajdonosi program szervezete, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, magánnyugdíjpénztár választott tisztségviselője, helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester;
■ szakképző intézményben, középvagy felsőfokú oktatási intézményben (EGT-tagállamban vagy Svájcban) nappali tagozaton tanuló egyéni és társas vállalkozó;
■ vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyal is rendelkezik (csak a vállalkozói tevékenységével összefüggő járulékot nem kell megfizetnie);
■ saját jogon nyugdíjas vagy a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárnál idősebb foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó.
Az egyéni munkaerőpiacijárulék-fizetéssel nem járó jogviszonyban állók e jogviszonyuk alapján nem szereznek jogosultságot álláskeresési ellátásra.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25/A. §-ában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A biztosított minden biztosítási jogviszonyban egységesen 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amely tartalmazza az 1,5 százalékos mértékű munkaerőpiaci járulékot is.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 23. § (1) bekezdés a) pontjában, 25.§ (1) bekezdésében.]
Rehabilitációs hozzájárulás
Nem változott.
A munkaadó akkor fizet rehabilitációs hozzájárulást, ha a foglalkoztatottjainak száma 25 főnél több. A kötelező foglalkoztatási szint 5 százalék, vagyis rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettsége annak a munkaadónak van, aki az összlétszám 5 százalékánál kevesebb megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat. A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás mértékének szorzata.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a tárgyév első napján megállapított alapbér legkisebb összegének (minimálbér) kilencszerese/fő/év, vagyis 2020-ban 1 millió 449 ezer forint (2019-ben 1 millió 341 ezer forint forint/fő/év volt.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 23. §-ában.]
Brexit esetén alkalmazandó szabályok
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) európai uniós tagságának megszűnését követően 2020. december 31-éig az új Tbj. 4. § szerinti saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy is, aki az Egyesült Királyság jogszabályainak alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetésekre az új Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett, egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-éig, valamint a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie. Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra történő, folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-éig minősülnek kiküldetésnek. Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő, folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig, de legfeljebb 2020. december 31-éig minősülnek kiküldetésnek.
Ha a természetes személy az Egyesült Királyságban 2020. december 31-éig rendelkezett lakó- vagy tartózkodási hellyel, ezeket az időszakokat az új Tbj. 43. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesítése szempontjából megfelelően figyelembe kell venni.
[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 104. §-ában.]
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adóról?
Adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek
Nem változott.
Szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség keletkezik a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem, valamint■ a vállalkozásból kivont jövedelem,
■ az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
■ az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
■ az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
■ az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka Magyarországon adóztatható része után.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
E jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (6) bekezdésében.]
Adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a régi Tbj. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (9) bekezdésében.]
Ha a természetes személy ugyanazon adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, akkor az adóalap megállapításánál a szochotörvény 1. § (1)-(3) bekezdéseit megfelelően együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a szochotörvény 1. § (3) bekezdés alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (8) bekezdésében.]
Többek között az alábbi jövedelemtípusok után keletkezik szociálishozzájárulási adófizetési-kötelezettség:■ az szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelem be vett jövedelem után;
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után;
■ az szja-törvény szerint önálló és nem álló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adó-, adóelőleg-alap hiányában Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem után, amely a régi Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez [a továbbiakban ezek együttesen: összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek].
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó és a tanulószerződés, így ezen tevékenységekből származó jövedelmek már nem képezik a szociális hozzájárulási adó alapját.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (2) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A Magyarországon nem adóztatható jövedelem szochoalapja legalább a tárgyévet megelőző év júliusára a KSH által közzétett bruttó átlagkereset, kivéve, ha a megszerzett jövedelem ennél kevesebb. (Korábban az alapbér, illetve a szerződésben meghatározott díj havi összege volt a szocho alapja.) Adófizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában az új Tbj. szerint■ biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely az új Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján,
■ az új Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez.
Az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Azaz azon biztosítottak után, akik munkaviszonyban/munkaviszony jellegű jogviszonyban folytatják a keresőtevékenységüket, havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
Ha munkaviszony/munkaviszony jellegű jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg, vagy szünetel a biztosítás az adott hónapban, vagy a munkát végző személy táppénzben, baleseti táppénzben részesül, illetve tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, a szociálishozzájárulásiadó-fizetési alsó határnál ezen naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.
Nem kell alkalmazni az alsó határra vonatkozó rendelkezést, ha a munkaviszonyban álló személy gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, illetve a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (3) és (10) bekezdéseiben.]
Az adó mértéke
Nem változott.
Az adó mértéke az adóalap 17,5 százaléka.A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet a szochotörvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) és (3) bekezdéseiben.]
Adófizetési felső határ
Nem változott.
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme esetében az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy■ összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei, valamint
■ vállalkozásból kivont jövedelme,
■ értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme,
■ osztaléka, vállalkozói osztalékalapja,
■ árfolyamnyereségből származó jövedelme, illetve
■ az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme
a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (2020-ban 3 millió 864 ezer forintot).
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa 2020. január 1. és június 30. közötti osztalékfizetésnél a szocho felső határába beszámító jövedelmekre
A példa bemutatja, hogy egy társas vállalkozás (A), (B), (C), (D) tagjai esetében hogyan alakul a 2020. előtti évekre jóváhagyott osztalékfizetés esetén az adófizetési felső határba beszámítható jövedelmek köre. A társasági adó hatálya alá tartozó kft. négy taggal rendelkezik. A kft.-nek nem kell szochót és szakképzési hozzájárulást fizetnie (A) kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) társas vállalkozó tagja után. Heti legalább 36 órás munkaviszony mellett (B) tag esetén nem alkalmazandó a minimumadó-fizetési kötelezettséget előíró szabály. Így (B) a heti 20 órás személyes közreműködésért kapott összeg után fizeti meg az adókat és a járulékokat. (C) és (D) ügyvezetők esetén érvényesül a minimumadó-fizetési kötelezettséget előíró szabály, ugyanakkor (C) esetében a személyes közreműködés ellenértéke ezt meghaladja. A tevékenység középfokú végzettséget igényel, így az összes tagra a garantált bérminimum vonatkozik.|
Státus (jogviszony) |
Kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) |
Heti 36 órás munkaviszony melletti |
Főállású társas |
Főállású társas |
|||
|
1. |
Személyes közreműködésért fizetett összeg I-VI. hó (ezer Ft) |
1170 |
1170 |
4680 |
1170 |
||
|
2. |
Havi garantált bérminimum (ezer Ft) |
210,6 |
210,6 |
210,6 |
210,6 |
||
|
3. |
Szociális hozzájárulási adó |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
4680 |
1422* |
||
|
4. |
összege (3. x 17,5%) |
205 |
819 |
249 |
|||
|
5. |
Szakképzési hozzájárulás |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
4680 |
1422* |
||
|
6. |
összege (5. x 1,5%) |
18 |
70 |
21 |
|||
|
7. |
Nyugdíjjárulék |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
1170 |
4680 |
1264 |
|
|
8. |
összege (7. x 10%) |
117 |
117 |
468 |
126 |
||
|
9. |
Természetbeni egészségbiztosí- |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
4680 |
1895 |
||
|
10. |
Egészség- |
tási járulék |
összege (9. x 4%) |
47 |
187 |
76 |
|
|
11 |
Pénzbeli egészségbiztosítási |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
4680 |
1895 |
||
|
12. |
munkaerőpiaci |
járulék |
összege (11. x 3%) |
35 |
140 |
57 |
|
|
13. |
járulék |
Munkaerőpiaci járulék |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
4680 |
1895 |
|
|
14. |
összege (13. x 1,5%) |
18 |
70 |
28 |
|||
|
15. |
Egészségügyi szolgáltatási járulék (7710 Ft/hó) |
összege |
46 260 |
||||
|
16. |
Szja |
alapja (ezer Ft) |
1170 |
1170 |
4680 |
1170 |
|
|
17. |
összege
(15. x 15%) |
176 |
176 |
702 |
176 |
||
|
18. |
A cég költsége személyes közreműködés kifizetése után (ezer Ft) |
1170 |
1393 |
5569 |
1440 |
||
|
19. |
Nettó kivét (1. - 8. - 10. - 12. - 14.- 17.) (ezer Ft) |
877 |
778 |
3112 |
707 |
||
|
Osztalék adóterhe |
|||||||
|
20. |
Éves adófizetési felső határ** (ezer Ft) |
3864 |
3864 |
3864 |
3864 |
||
|
21. |
Bruttó bérjövedelem más cégtől (ezer Ft) |
0 |
2340 |
0 |
0 |
||
|
22. |
Adófizetési felső határig fennmaradó összeg (max. [0; (20. - 1. - 21.)]) (ezer Ft) |
2694 |
354 |
0 |
2694 |
||
|
23. |
Osztalékjövedelem (ezer Ft) |
1800 |
1800 |
1800 |
1800 |
||
|
24. |
Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem (22. vagy 23.)*** (ezer Ft) |
1800 |
354 |
0 |
1800 |
||
|
25. |
Osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó (24. x 17,5%) (ezer Ft) |
315 |
62 |
0 |
315 |
||
|
26. |
Osztalékjövedelmet terhelő szja (23. x 15%) (ezer Ft) |
270 |
270 |
270 |
270 |
||
|
27. |
Nettó osztalék (23. - 25. - 26.) (ezer Ft) |
1215 |
1468 |
1530 |
1215 |
||
*A minimumadó- és járulékfizetési kötelezettséget előíró szabály szerint a szocho havi alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka, a nyugdíjjáruléké a minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka, az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járuléké a minimálbér/garantált bérminimum 150 százaléka.
**2020-ban érvényes minimálbérrel (161 000 Ft) számolva.
***Az adófizetési felső határig fennmaradó összeg, vagy ha az osztalék az adófizetési felső határig fennmaradó összegnél kisebb, akkor az osztalék teljes összege.
Adófizetésre kötelezett személy
Nem változott.
Az szja-törvény szerint nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabályként a jövedelmet juttató az, aki az adófizetésre kötelezett. E rendelkezés alkalmazásakor a külföldi kifizetőt is ide kell érteni. Abban az esetben, ha az szja-törvény szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelem külföldi kifizetőtől származik és az a Tbj. szerint járulékalapot nem képez, az adó fizetésére a természetes személy köteles.Külföldi kifizetőnek az a személy minősül, aki belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezik.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (1) bekezdésében és a 34. § 7. pontjában.]
Az szja-törvény szerint önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabályként a kifizető az adófizetésre kötelezett személy (ideértve a külföldi kifizetőt is), feltéve, ha a jövedelem kifizetőtől származik. Ha az szja-törvény szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére a természetes személy köteles.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (2) bekezdésében.]
Az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem esetében főszabályként az adófizetésre kötelezett a kifizető, ha e jövedelem kifizetőtől származik. Ha nem kifizetőtől származik az egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem, vagy az adóelőleget a kifizető nem köteles megállapítani, akkor az adófizetésre a természetes személy köteles.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (3) bekezdésében.]
A béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások és a kamatkedvezményből származó jövedelem esetében adófizetésre kötelezett személynek a kifizető minősül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (4) bekezdésében.]
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő jövedelme és a tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő jövedelme esetében adófizetésre kötelezett személynek a jövedelmet szerző természetes személy minősül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
Speciális szabályok irányadóak a kirendelés és a munkaerő-kölcsönzés esetére. Kirendelés esetén az adófizetési kötelezettséget a kirendelést elrendelő (ideértve a külföldi kifizetőt is) teljesíti. A kirendelés alapján foglalkoztató személy teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a kirendelést elrendelővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (6) bekezdésében.]
Munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adófizetésre kötelezett a munkavállalót kölcsönbe vevő személy.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (7) bekezdésében.]
Több munkáltatóval létesített munkaviszony esetén az adókötelezettséget az Art. szerint meghatározott munkáltató teljesíti.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 3. § (8) bekezdésében.]
Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól
Nem változott.
Nem kell a kifizetőnek szochót fizetni az Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel (e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében) az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontjában.]
Nem esik az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alap számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmekre vonatkozó adófizetési kötelezettség alá - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
■ a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
■ a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
■ a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező - természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;
■ a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
■ a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj;
■ az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;
■ az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
■ az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.
■ a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
■ az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló Korm. rendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés,
■ az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
■ a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 11., 11/B. és 13. §-aiban, valamint a 2019. évi CXXII. törvény 3., 17. és 18. §-aiban és a 2018. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Szocho-mentes a korábbi tanulószerződést felváltó szakképzési munkaszerződés alapján fizetett jövedelem.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) ea) pontjában.]
Nem változott.
Továbbra sem kell szochót fizetni az összevont adóalapba tartozó adó-adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelem és egyes más jövedelmek után - e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében -■ a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
■ a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után;
■ az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára - 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is - tekintettel, a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszony után;
■ a kifizetőnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonya után;
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagjával fennálló jogviszonya után;
■ a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelme után.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az új Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató személy után nem kell szochót fizetni.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 4. § 11. pontjában, 6. § (1) bekezdésében, valamint a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) g) pontjában, 34. § (5) pontjában.]
Az adómentesség speciális esetei
Nem változott.
Nem esik az osztalékra, vállalkozói osztalékalapra vonatkozó adófizetési kötelezettség alá az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
Külföldiek és a külföldön biztosítottak
Nem változott.
Nem terheli adófizetési kötelezettség a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett■ a vállalkozásból kivont jövedelmet, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékot, vállalkozói osztalékalapot, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
■ az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és
■ a béren kívüli juttatásokat, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat, a kamatkedvezményből származó jövedelmet.
A Tbj. szerint külföldi az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. Belföldi a Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy; a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; valamint a hontalan.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdésében.]
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa a szociális hozzájárulási adóból2020-ban igénybe vehető kedvezményekre
2019-től a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény váltotta fel a 2018-ban legfeljebb 180 nap - biztosítási kötelezettséggel járó - munkaviszonnyal rendelkező 25 év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezményét, a tartósan álláskeresők kedvezményét, valamint a példában szereplő gyedben, gyesben, gyetben részesülő munkavállalók után érvényesíthető kedvezményt.Ha 2018. december 31-én az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján a pályakezdő 25 év alattiak [462/B. § (2) bekezdése], a tartósan álláskeresők (462/C. §-a) vagy az anyasági ellátásban részesülők (462/D. §-a) után érvényesíthető adókedvezményt érvényesített a kifizető, úgy azt a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig továbbra is igénybe veheti.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében.]
Az összehasonlító táblázatban minden egyes kedvezménynél a kedvezmény igénybevételének második éve kerül feltüntetésre.|
Megnevezés |
"Kifutó"
kedvezmény: |
"Kifutó"
kedvezmény: |
"Kifutó"
kedvezmény: |
Munkaerőpiacra lépő után |
|
|
1. |
Bruttó munkabér (Ft/hó) |
150 000 |
150 000 |
150 000 |
150 000 |
|
2. |
Szociális hozzájárulási adó kulcsa |
17,5% |
17,5% |
17,5% |
17,5% |
|
3. |
Kedvezmény nélkül számított szociális |
26 250 |
26 250 |
26 250 |
26 250 |
|
hozzájárulási adó (1. x 2.) |
|||||
|
4. |
Munkaidő (óra/hét) |
20 |
20 |
20 |
20 |
|
5. |
Kedvezményplafon* |
100 000 |
100 000 |
100 000 |
161 000 |
|
6. |
Az adókedvezmény mértéke |
100% |
100% |
100% |
100% |
|
7. |
Kedvezményalap 2020-ban(minimum [1.; (4. 4- 40 x 5.)]), 2020-ban [minimum (1.; 6.)]** |
50 000 |
100 000 |
50 000 |
150 000 |
|
8. |
Adókedvezmény 2. x 6. x 7. |
8 750 |
17 500 |
8 750 |
26 250 |
|
9. |
Fizetendő
szociális hozzájárulási adó |
17 500 |
8 750 |
17 500 |
0 |
*A kifutó kedvezményeknél a kedvezményplafon 100 000 forint, míg a munkaerőpiacra lépőnél a korlát a minimálbér (2020-ban 161 000 Ft).
**2020-ban részmunkaidős foglalkoztatás esetén nem kell az alapot arányosítani, kivéve a kifutó kedvezményekből a pályakezdők és a tartósan álláskeresők utáni kedvezményt [a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdése alapján történt az arányosítás].
Egyéni vállalkozó
Változás 2020. január 1-jétől.
Az egyszerűsített vállalkozói adó megszűnése miatt már nem irányadók az egyéni vállalkozókra vonatkozó külön szabályok.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (2)-(5) bekezdéseiben.]
Nem kell számításba venni az adóalap megállapításakor a hónapnak azt a napját sem, amelyre az egyéni vállalkozó örökbefogadói díjban, vagy egyidejűleg örökbefogadói díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1) a) és c) pontjaiban.]
Nem változott.
Továbbra is irányadó az a minimum adófizetési kötelezettséget előíró szabály, amely szerint az egyéni vállalkozó saját maga után havonta fizetendő adójának alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Ha az egyéni vállalkozó e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, akkor az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (3) bekezdésében.]
Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításakor az egyéni vállalkozó nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemő gondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága vagy állategészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
■ egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni);
■ a köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban középvagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat;
■ kifizetővel - a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján - az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor számításba veszi.
Ezekben az esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. §-ában.]
Társas vállalkozás tagja
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem kell számításba venni az adóalap megállapításakor a hónapnak azt a napját sem, amelyre a társas vállalkozás tagja örökbefogadói díjban, vagy egyidejűleg örökbefogadói díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1) a) és c) pontjaiban.]
Nem változott.
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget (társas vállalkozások) a tagjára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]
Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításakor a társas vállalkozás nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül,
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja,
■ csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül,
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,
■ fogvatartott,
■ ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel,
■ legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat (az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni).
Ilyen esetekben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy esetében a minimálbér harmincadrésze, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincadrésze.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1), (2), (3), és (5) bekezdéseiben.]
A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja a kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításakor számításba veszi.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (8) bekezdésében.]
Egyházi jogi személy
Nem változott.
Az egyházi jog személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér, azzal, hogy az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincadrésze, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. A szochotörvény 9. § (1)-(2), (5), (8) bekezdéseit az egyházi szolgálati jogviszony esetében is alkalmazni kell. (Például a keresőképtelen, ápolási díjban részesített után nem kell szochót fizetni.)[Lásd a 2018. évi LII. törvény 8. § (2) bekezdésében.]
Mezőgazdasági őstermelő
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem kell számításba venni az adóalap megállapításakor a hónapnak azt a napját sem, amelyre az őstermelő örökbefogadói díjban, vagy egyidejűleg örökbefogadói díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (6) a) és c) pontjaiban.]
Nem változott.
A mezőgazdasági kistermelőnek és a mezőgazdasági őstermelőnek évente kell megállapítania az adóját. Ha a biztosított kistermelő nem választott magasabb járulékalapot, akkor a saját maga után évente fizetendő adó alapja■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka, csökkentve a Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
A járulékfizetésre (jogállása alapján) nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő saját maga után évente fizetendő adójának alapja■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
A régi Tbj. 30/A. § (1) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő - biztosított mezőgazdasági őstermelő - saját maga után évente fizetendő adójának alapja az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér, vagy a régi Tbj. 30/A. § (3) bekezdés szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Ha az adóalapot az előzőek szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincadrésze, illetve kistermelő esetén az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincadrésze.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
A régi Tbj. 30/A. § (2) bekezdés szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő (biztosított mezőgazdasági kistermelő) saját maga után évente fizetendő adójának alapja a régi Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (2) bekezdésében.]
Ha a biztosított kistermelő nem választott magasabb járulékalapot, akkor a saját maga után fizetendő évi szochójának alapja■ a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,
csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
A járulékfizetésre (jogállása alapján) nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja■ a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Az adóalapot a szochotörvény 7. § (1)-(2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen■ táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
■ gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;
■ csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
■ önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
■ fogvatartott.
Ezekben az esetekben az adó alapja az összevont adóalapba tartozó jövedelem, de legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg, illetve a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincadrésze azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
Szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak
Nem változott.
A kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adómegállapítási időszak egészében szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy mezőgazdasági munkakörben valósul meg a munkavállaló foglalkoztatása.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 10. § (3) bekezdésében.]
A szakképzettséget nem igénylő (azaz a FEOR-09-es főcsoportjába tartozó munkakörökben) és a mezőgazdasági munkakörökben [a FEOR 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó (ilyen különösen a szántóföldinövény-termesztő, a bionövény-termesztő, a zöldségtermesztő, a szőlő-, gyümölcstermesztő, a dísznövény-, virág- és faiskolai kertész, csemetenevelő, a gyógynövénytermesztő, a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő, a baromfitartó és -tenyésztő, a méhész, a kisállattartó és -tenyésztő) munkakörben, a 7. főcsoport 7333. számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421. számú foglalkozás (mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője) szerinti munkakörben] foglalkoztatottak esetében legfeljebb a minimálbér után érvényesíthető az adómérték felével megállapított kedvezmény.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 10. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Munkaerőpiacra lépők
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem kell számításba venni a munkaerőpiacra lépő kedvezmény előzetes 275 napjánál azt az időtartamot, amikor a munkaviszonyban, vagy egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban álló személy örökbefogadói díjban részesül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Kedvezmény vehető igénybe olyan személyek után, akik pályakezdők, tartósan álláskeresők, anyasági ellátások igénybevétele miatt maradtak távol a munkaerőpiactól, valamint akik valamilyen egyéb okból maradtak inaktívak.Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
A kedvezmény értelmében a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás első két évében, a harmadik évben pedig az adómérték felének erejéig kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni). A kedvezmény legfeljebb a minimálbér erejéig érvényesíthető.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (3) bekezdésében, a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1a) bekezdés a) pontjában.]
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolást a munkavállaló foglalkoztatásának bejelentését követően az adóhatóság automatikusan állítja ki a foglalkoztató részére.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (5) bekezdésében.]
Három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő
Nem változott.
A kedvezmény olyan munkavállalóra tekintettel érvényesíthető, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekkel családi pótlékra szülőként jogosult nő, és a munkaerőpiacra lépőnek minősül.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (1) bekezdésében.]
A kedvezmény alapja legfeljebb a minimálbér.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges:■ a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető kedvezmény automatikus igazolásának megléte,
■ a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás, amelyet az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állít ki, és elektronikus kapcsolattartás útján küld meg a kifizető részére.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (4) bekezdésében.]
A kedvezmény alapján a munkáltató a foglalkoztatás első három évében mentesül a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól, a negyedik és ötödik évben az adómérték felével megállapított kedvezményt érvényesíthet a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást ekkor már meg kell fizetni).[Lásd a 2018. évi LII. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
Megváltozott munkaképességű személy
Nem változott.
A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény és a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vehető adókedvezmény összeolvadt egy adókedvezménybe.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. §-ában.]
Megváltozott munkaképességű személynek minősül az,■ akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
■ aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A kedvezmény érvényesítéséhez szükség van a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentumra, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozatra.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (6) bekezdésében.]
Ha a feltételek teljesítése hiányában a kedvezményre már nem jogosult a munkavállaló, akkor az ezt bizonyító határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles erről tájékoztatni a kifizetőt.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (7) bekezdésében.]
A kedvezmény■ a munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizetőt az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból,
■ az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,
■ a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból vehető igénybe, amennyiben a foglalkoztatott, az egyéni vállalkozó, a tag megváltozott munkaképességű személynek minősül a kedvezmény szempontjából.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A kedvezmény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 13. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa kutatók utáni szochokedvezményre 2020-ban
|
Megnevezés |
Doktori (PhD) vagy ennél
magasabb |
A nemzeti felsőoktatásról
szóló |
Kutatás-fejlesztési tevékenység |
|
|
1. |
Bruttó munkabér (Ft/hó) |
240 000 |
240 000 |
240 000 |
|
2. |
Szociális hozzájárulási adó kulcsa |
17,50% |
17,50% |
17,50% |
|
3. |
Kedvezmény nélkül számított szociális hozzájárulási adó (1. x 2.) |
42 000 |
42 000 |
42 000 |
|
4. |
Kedvezményplafon* |
500 000 |
200 000 |
240 000 |
|
5. |
Az adókedvezmény mértéke |
100% |
50% |
50% |
|
6. |
Kedvezményalap 2020-ban [minimum (1.; 5.)] |
240 000 |
200 000 |
240 000 |
|
7. |
Adókedvezmény (2. x 5. x 6.) |
42 000 |
17 500 |
21 000 |
|
8. |
Fizetendő szociális hozzájárulási adó (3. - 7.) |
0 |
24 500 |
21 000 |
*
Kedvezményplafon: - doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal,
vagy tudományos címmel rendelkező kutatók esetén legfeljebb 500 ezer Ft,
- a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő
hallgató vagy doktorjelölteknél legfeljebb 200 ezer Ft,
- K+F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény plafonja a bérköltség.
Közfoglalkoztatott
Nem változott.
A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után az adómérték felével megállapított kedvezményt vehet igénybe a szociális hozzájárulási adóból.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 14. § (1) bekezdésében.]
Kutatók foglalkoztatása
Nem változott.
A kutató, fejlesztő foglalkoztatása után igénybe vehető kedvezmény■ a doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, címmel rendelkező kutató, fejlesztő esetében teljes mentességet biztosít a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után fizetendő szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól,
■ a doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt esetén bruttó 200 ezer forintig érvényesíthető az adómérték felének megfelelő kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból (a szakképzési hozzájárulást meg kell fizetni ebben az esetben).
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A kedvezményt a vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő kifizető érvényesítheti.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (1) és (5) bekezdéseiben.]
A kedvezmény feltétele, hogy a kedvezménnyel érintett munkavállaló a kedvezmény szerinti (kutató, fejlesztő) munkakörben legyen foglalkoztatva az adómegállapítási időszak egészében.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 15. § (3) bekezdésében.]
K + F tevékenység
Nem változott.
A vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállaló után az őt e munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt érvényesíthet.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (1) bekezdésében.]
A kedvezmény mértéke egyenlő a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után az adómérték felével megállapított összeggel.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében.]
Ha a kifizető igénybe veszi ezt a kedvezményt, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként nem vonhatja le a kutató-fejlesztő munkavállaló azon munkabérének a hozzá kapcsolódó szociális hozzájárulási adóval és szakképzési hozzájárulással növelt összegét, amelyre e kedvezményt érvényesíti.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 16. § (2) bekezdésében.]
Közös szabályok kedvezményekre
Nem változott.
Az adókedvezmények egy adott hónapra egyszeresen vehetők igénybe■ az ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létesített munkaviszony esetében,
■ az ugyanazon kifizető és természetes személy között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében.
Az adókedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és természetes személy között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (4) bekezdésében.]
Az adókedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]
A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára tekintettel csak egy adókedvezmény igénybevételére jogosult. Ha nincs speciális rendelkezés arra, hogy a kifizető több kedvezményt is igénybe vehet, akkor a kifizetőnek választania kell, hogy melyik kedvezményt kívánja érvényesíteni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (1) bekezdésében.]
A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az adókedvezményeket az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 17. § (5) bekezdésében.]
A részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében nem kell alkalmazni a kedvezmény mértékére vonatkozó arányosítási szabályt, kivéve az úgynevezett kifuttatható kedvezményeket.[Lásd a 2011. évi CLVI. törvény 463. § (5) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa osztalék szochójára
"A" és "B" személy munkavállalóként dolgoznak, és osztalékban részesülnek. A szociális hozzájárulási adót az osztalék után addig kell megfizetni, amíg a természetes személy szochotörvény 1. § (1)-(3) bekezdései és az 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (adófizetési felső határ).Saját jogú nyugellátásban részesülő bérjövedelme az adófizetési felső határ alkalmazásakor
|
Megnevezés |
2020. évi szja-bevallás (ezer Ft) |
||
|
"A" |
"B" |
||
|
1. |
Bruttó munkabér (éves) |
1000 |
2200 |
|
2. |
Adófizetési felső határ* |
3864 |
3864 |
|
3. |
Adófizetési felső határig fennmaradó összeg (maximum [0; (2. - 1.)]) |
2864 |
1664 |
|
4. |
Osztalékjövedelem |
1800 |
1800 |
|
5. |
Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem (3. vagy 4.)** |
1800 |
1664 |
|
6. |
Osztalékjövedelmet terhelő szociális hozzájárulási adó (5. x 17,5%) |
315 |
291 |
*A 2020-ban érvényes minimálbérrel (161 000 Ft) számolva.
**Az adófizetési felső határig fennmaradó összeg, vagy ha az osztalékjövedelem az adófizetési felső határig fennmaradó összegnél kisebb, akkor az osztalékjövedelem teljes összege.
Eljárási szabályok
Nem változott.
A szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséggel járó jogviszonyok, jövedelmek esetében az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint továbbra is havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (1) bekezdésében.]
Az egyéni vállalkozó az adót havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalap után fizetendő adót a tárgyévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az adót a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 19. §-ában.]
Ha a jövedelem nem kifizetőtől, nem külföldi kifizetőtől származik vagy a juttatásból az adó, az adóelőleg levonása nem lehetséges, az adó megállapítására és megfizetésére a természetes személy kötelezett.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 18. § (3) bekezdésében és 27. §-ában.]
A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettségét pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül teljesíti. Ez utóbbi esetében szükséges, hogy az állami adó- és vámhatóság adózóként nyilvántartásba vegye a külföldi kifizetőt. Ha az előzőekben foglaltak nem teljesülnek, akkor az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a tőle jövedelmet szerző természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).[Lásd a 2018. évi LII. törvény 21. §-ában.]
A mezőgazdasági őstermelő az adót továbbra is negyedévente állapítja meg, és a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 22. §-ában.]
Az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi előadóművész) fizetési kötelezettségét a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 25. §-ában.]
A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő adót évente, az adóévet követő év január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény év közben megszűnik, az adót a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 26. §-ában.]
Az adó fizetésére kötelezett természetes személy és a járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő az adót (adóelőleget) a személyi jövedelemadó (a személyijövedelemadó-előleg) megfizetésével egyidejűleg állapítja meg.Az előlegként megfizetett adót a tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni. A különbözetet az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni. A túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről a bevallás megfelelő rovatában lehet rendelkezni.
A személyijövedelemadó-előleg megfizetésére nem kötelezett természetes személy az adót a személyijövedelemadó-bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 27. §-ában.]
Ha a természetes személy kifizetőnek nem minősülő külföldi személytől a foglalkoztatóval fennálló jogviszonyára tekintettel szerez jövedelmet, úgy a Tbj. szerinti foglalkoztató a természetes személlyel tett egybehangzó nyilatkozata alapján az adófizetésre kötelezett természetes személytől átvállalhatja az 1. § (1)-(3) bekezdései szerinti adó megfizetését és bevallását (ideértve az adó utólagos megtérítését is). A fizetési és bevallási kötelezettség átvállalásának további feltétele a természetes személy nyilatkozata arról, hogy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat a foglalkoztató rendelkezésére bocsátja. Az átvállalt kötelezettség teljesítéséért a foglalkoztató és a természetes személy egyetemlegesen felelnek.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 28. §-ában.]
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem után a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli az adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte az adófizetési felső határt.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (1) bekezdésében.]
A természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az összevont adóalapba tartozó adó- (adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei, valamint a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha az adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdésében.]
Ha a természetes személy az adót a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg vagy a fizetendő adónál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a természetes személy az adóévre benyújtott személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő adó meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a természetes személy az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (3) bekezdésében]
Ha a természetes személy vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, illetve az árfolyamnyereségből származó jövedelem szerint adófizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyijövedelemadó-bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az szja-törvény alapján nem köteles bevallás benyújtására. [Lásd a 2018. évi LII. törvény 29. § (4) bekezdésében]
Átmeneti rendelkezések kedvezményekre
Nem változott.
Ha az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján■ a pályakezdő 25 év alattiak [462/B. § (2) bekezdése], a tartósan álláskeresők (462/C. §-a), vagy az anyasági ellátásban részesülők (462/D. §-a) után érvényesíthető adókedvezményt, valamint
■ a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét (462/E. §-a)
■ és az ezekhez kapcsolódó szakképzési hozzájárulási kedvezményt
érvényesít a kifizető, úgy azt a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint az érvényesítésre nyitva álló időtartamig továbbra is igénybe veheti.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében]
Ha a kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló munkaviszonyára tekintettel a korábbi (2011. évi CLVI. törvényben foglalt) szociálishozzájárulásiadó-kedvezményekre és a szochotörvény szerinti kedvezményekre is jogosult lenne adókedvezményre, akkor az említett munkaviszonyra a kifizető a választása szerint csak egy adókedvezményt érvényesíthet.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (2) bekezdésében.]
A 2011. évi CLVI. törvény 462/H. §-a szerint a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt a kifizető az annak érvényesítésére nyitva álló határidő lejártáig a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint érvényesítheti. Az így érvényesített adókedvezmény összege nem haladhatja meg a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók vonatkozásában a - szochotörvény 16. §-a szerinti - K + F tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény szerint érvényesített kedvezmény után fennmaradó adókötelezettség összegét.[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36. § (4) bekezdésében.]
Brexitkor hatályba lépő változás.
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő tervezett kilépésével (Brexit) összefüggésben szükségessé vált olyan átmeneti szabályozás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004/883/ EK rendelet rendelkezéseit a két állam között a törvényben megadott időpontig továbbra is alkalmazni lehessen. A jogszabály rögzíti, hogy■ az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetések mentességének vizsgálatakor az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-éig, továbbá a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie;
■ az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek;
■ az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36/B. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Munkáltatói juttatások (cafeteria) közterhei 2020-ban
|
A juttatás megnevezése |
Béren kívüli juttatás |
Egyes meghatározott juttatás |
Más juttatás |
|
|
Munkavállaló |
Munkáltató |
|||
|
Széchenyi-pihenőkártya vendéglátás alszámla |
32,5% (évi 150 ezer forintig) |
38,35% (évi 150 ezer forint felett) |
||
|
Széchenyi-pihenőkártya szállás alszámla |
32,5% (évi 225 ezer forintig) |
38,35% (évi 225 ezer forint felett) |
||
|
Széchenyi-pihenőkártya szabadidő alszámla |
32,5% (évi 75 ezer forintig) |
38,35% (évi 75 ezer forint felett) |
||
|
Széchenyi-pihenőkártya alszámla összesen |
32,5% (az évi rekreációs keretig) |
38,35% (az évi rekreációs keret* felett) |
||
|
Hivatali, üzleti utazáshoz
kapcsolódó étkezés vagy más |
38,35% |
|||
|
Magáncélú telefonhasználat |
38,35% |
|||
|
Befizetés ÖPT kiegészítő
önsegélyező szolgáltatásnak nem |
38,35% |
|||
|
Befizetés ÖPT kiegészítő
önsegélyező szolgáltatásnak |
||||
|
Kiegészítő önsegélyező
szolgáltatásnak minősülő célzott |
0,85 x (15% szja + |
|||
|
Évi egy alkalommal csekély
értékű ajándék (a minimálbér |
38,35% |
|||
|
Csoportos biztosítás díja |
38,35% |
|||
|
Vendéglátásra szervezett
rendezvényen adott, a minimálbér |
38,35% |
|||
|
Munkahelyi étkezés, étkezési utalvány, ajándékutalvány, helyi bérlet, iskolakezdési támogatás, tandíjtámogatás (bérként adózik) |
15% szja + 18,5% tbj. |
17,5% szocho + |
||
|
ÖPT- hozzájárulás, támogatói
adomány |
15% szja + 18,5% tbj. |
17,5% szocho + |
||
|
Sportrendezvényre szóló
belépő (a minimálbérig szja- és |
15% szja + 18,5% tbj. |
17,5% szocho + |
||
|
Kulturális belépő (a
minimálbérig szja- és szochomentes, |
15% szja + 18,5% tbj. |
17,5% szocho + |
||
|
Biztosítás díja (bérként adózik) |
15% szja + 18,5% tbj. |
17,5% szocho + |
||
|
Lakhatási támogatás, lakáscélú támogatás (bérként adózik) |
15% szja + 18,5% tbj. |
17,5% szocho + |
||
|
Bölcsődei óvodai ellátás, szolgáltatás (mentes) |
||||
|
Számítógép-használatra szóló utalvány (mentes) |
||||
|
Cégautó-használat (mentes) |
||||
* Az éves rekreációs keret évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll és a munkáltató költségvetési szerv, más munkáltató esetében évi 450 ezer forint; amennyiben a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, a 200 ezer, illetve 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege.
** A befizetés a pénztár bevétele; a tagok nem szereznek bevételt, szja- és szocho-kötelezettség nem keletkezik.
Mit kell tudni az öregségi nyugdíjról?
Nyugdíjemelés
Nem változott.
A januári nyugdíjemelés mértéke kizárólag a tárgyévre tervezett fogyasztóiár-indextől függ, a nyugdíjakat a költségvetési törvényben elfogadott infláció mértékével emelik.2020. január 1-jétől 2,8 százalékkal kell emelni a 2020 előtt megállapított nyugellátásokat. Ezt megelőzően 0,7 százalékkal kell emelni a 2019. novemberében egyszeri kiegészítésben részesülők (2019 előtt megállapított) nyugellátását.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában.]
Ha a KSH inflációs adatai alapján a kormány által kalkulált nyugdíjemelési mérték a januárit■ legalább 1 százalékponttal meghaladja, a nyugdíjasok a többletet novemberben - kiegészítő nyugdíjemelésként - januárig visszamenően megkapják;
■ 1 százalékpontnál kisebb mértékben haladja meg, akkor a nyugdíjasok az egész évre felszorzott nyugdíjtöbbletet egy összegben kapják meg a novemberi nyugdíjukkal, s e nyugdíjkülönbözettel növelt összeg lesz a következő januári nyugdíjemelés alapja. A novemberi nyugdíjemelésnél a KSH által a nyugdíjasok fogyasztásáról közzétett január és augusztus közötti adatokból számított éves fogyasztóiár-in-dexet kell figyelembe venni, ha ez meghaladja az átlagosból számíthatót.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (3)-(5) bekezdéseiben.]
Januárban és novemberben továbbra is csak azokat a nyugdíjakat kell emelni, amelyeket az előző év végéig már megállapítottak (vagyis nyugdíjemelés mindig csak a nyugdíjba menetelt követő években jár).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) bekezdésében.]
Nyugdíjprémium
Nem változott.
A novemberi nyugellátást és annak esetleges emelését a kormánynak ki kell egészítenie egyszeri nyugdíjprémiummal, ha év közben (legkésőbb szeptemberben) úgy prognosztizálja, hogy a bruttó hazai termék változatlan áron számított növekedése év végére meghaladja a 3,5 százalékot, a költségvetési hiány pedig nem lesz nagyobb a költségvetési törvényben elfogadottnál.Azok kaphatnak nyugdíjprémiumot, akik az előző év végéig betöltötték a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Nem adható nyugdíjprémium ideiglenes özvegyi nyugdíjasnak. A kormány azonban a korhatár alatti öregségi nyugdíjasok, az ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesülők, valamint egyéb tartós ellátásban részesülők számára is biztosíthat a nyugdíjprémiummal megegyező mértékű egyösszegű juttatást.
A nyugdíjprémium összegét úgy kell kiszámítani, hogy a GDP becsült növekedési üteméből ki kell vonni 3,5-et, és az eredménnyel - de maximum 4-gyel -meg kell szorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot. A nyugdíjprémium tehát legfeljebb 80 ezer (4 x 20 ezer) forint lehet, amihez azonban az szükséges, hogy a GDP várható éves növekedése legalább 7,5 százalék legyen, s akkor is maximum 80 ezer, ha a GDP-növekedés bármennyivel is 7,5 százalék fölött lenne. Például 5,5 százalékos várható éves GDP-növekedés 2 százalékponttal haladja meg a 3,5 százalékot, így ekkor 2-vel kell megszorozni a havi nyugdíj egynegyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés d) pontjában, (5)-(8) bekezdéseiben.]
Havi nyugdíjminimumok
Nem változott.
2020-ban is a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumok maradnak érvényben. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint, az árvaellátásé havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 11., 64/D. §-aiban.]
Öregségi nyugdíj
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár 62 évről fokozatosan 65 évre nő: az 1952-ben születettek 62 és fél éves korukban töltötték be a nyugdíjkorhatárt, amely az 1952-t követő születési évenként fél évvel emelkedik, így az 1957-ben születettek és a náluk fiatalabbak már 65 évesen mehetnek majd nyugdíjba.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-ában.]
A nyugdíjkorhatár elérése esetén továbbra is legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi teljes nyugdíj és 15 év az öregségi résznyugdíj megállapításához. A résznyugdíjnak továbbra sincs minimuma; az öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha a kapott összeg nem éri el a nyugdíjminimumot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Biztosítási jogviszony megszüntetése nyugdíjazáskor
Nem változott.
Az öregséginyugdíj-jogosultság akkor is érvényesíthető, ha az igénylő biztosítási jogviszonyban áll. A megállapításnak tehát nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt legkésőbb a nyugdíj megállapításának napjától, vagy legalább arra a napra megszüntessék. Így ha például egy 1956 januárban született férfi 2020 júliusában eléri a 64 és fél éves nyugdíjkorhatárt, de felmentési ideje miatt a biztosítási jogviszonya csak 2020 szeptemberében szűnik meg, ettől függetlenül a korhatár és a szolgálati ideje alapján a jogosultságot már 2020 júliusában és a korhatár elérésének napjára akár visszamenőleg is érvényesítheti.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2)-(4) bekezdésében.]
A korhatár betöltése után nyugdíjba vonulónak az EGT-államokban, illetve a Magyarországgal kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött országokban sem kell megszüntetnie minden biztosítási jogviszonyát legalább a nyugdíjba menetele napjára.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Nyugdíjminimumok
|
Ellátás megnevezése |
A nyugdíjminimum |
|
Öregségi nyugdíj |
28 500 Ft |
|
Árvaellátás |
24 250 Ft |
Nyugdíjkorhatár
|
Születési év |
Nyugdíj- |
Nyugdíjkorhatár |
|
(féléve) |
||
|
1950 |
62 év |
2012 |
|
1951 |
62 év |
2013 |
|
1952 |
62,5 év |
2014. II. - 2015. I. |
|
1953 |
63 év |
2016 |
|
1954 |
63,5 év |
2017. II. - 2018. I. |
|
1955 |
64 év |
2019 |
|
1956 |
64,5 év |
2020. II. - 2021. I. |
|
1957 |
65 év |
2022 |
|
1958-ban és később születettek |
65 év |
2023 - |
*Férfiaknál és nõknél egységesen.
Méltányosságok
Nem változott.
Kivételes nyugdíjemelést az kaphat, akinek a havi nyugdíja és egyéb ellátása együttesen nem haladja meg a 85 ezer forintot, valamint élethelyzete is indokolja az emelést, például nyugdíjához képest jelentős a havi gyógyszerkiadása, eltartó rokonsága nincs.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 72/B. § (9) bekezdésében.]
A Magyar Államkincstár Központja akkor is emelheti méltányosságból a nyugdíjat, ha a kérelmező havi jövedelme nem több 90 ezer forintnál.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 72/B. § (20) bekezdésében.]
A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek rangsorolásakor előnyben részesül a 70 éven felüli, vagy a hosszú - férfiak esetében legalább 35, nők esetében minimum 30 év - szolgálati időt szerzett igénylő. Az a kérelmező is előnyben részesül, aki saját háztartásában vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket nevelt, illetve az, aki még soha nem kapott méltányossági nyugdíjemelést.[Lásd a 168/1997 Korm. rendelet 72/B. (11) bekezdésében.]
Ha az öregséginyugdíj-korhatárt elérő személynek nincs meg a résznyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje, de annak legalább a felével - 7,5 év - rendelkezik, méltányossági nyugdíjat kaphat.Méltányossági özvegyi nyugdíj vagy árvaellátás akkor állapítható meg, ha az elhunyt az előírt szolgálati idő felével rendelkezett.
A nyugdíjkorhatárt be nem töltött özvegy csak akkor kaphat méltányossági nyugdíjat, ha megváltozott munkaképességűnek minősítik, tehát ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalékos vagy annál kisebb mértékű.
Méltányossági árvaellátást kaphatnak azok a 16. életévüket betöltött, egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő személyek, akik 30 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotuk miatt nem folytathatják tanulmányaikat. Ellátásuk addig tart, amíg egészségkárosodásuk, fogyatékosságuk fennáll. Árvaellátás méltányosságból akkor is megállapítható, ha bizonyítható, hogy az elhunyt szülő uniós tagállamban vagy szociális biztonsági egyezményben részes államban végzett munkavállalás révén nyugdíjjogosultságot szerzett, de az adatok beszerzése több hónapot vesz igénybe. Ebben az esetben a méltányosságból megállapított és folyósított árvaellátás összegét előlegként kell kezelni.
Kivételes árvaellátás rendkívül indokolt esetben akkor is megállapítható, ha az elhunyt szülő nem szerezte meg az előírt szolgálati idő felét (például ha meghal az apa, akinek nem volt még szolgálati ideje, s a másik szülőnek nincs jövedelme). A 25. életévet betöltött, 27 évnél fiatalabb, felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytató részére is megállapítható rendkívül indokolt esetben (például szociális rászorultság, tanulmányok befejezése) kivételes árvaellátás. Az árva addig kaphatja az árvaellátást, amíg az első alap- és mester- vagy osztatlan képzésében a képzési és kimeneti időn belül tanul, de 25 éves kora után méltányosságból is legfeljebb 27 éves koráig. A Kincstár Központja méltányosságból az előírt jogszabályi feltételek hiányában is engedélyezheti az árvaellátás meghosszabbítását.
[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 72/B. § (4)-(7), (20) bekezdéseiben.]
A kivételes nyugdíjemelés engedélyezése esetén az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személynek folyósított mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékot és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékát is társadalombiztosítási nyugellátásnak kell tekinteni.A méltányossági nyugdíj legalább az öregséginyugdíj-minimum összegének fele, de legfeljebb másfélszerese (2020-ban 14 250 és 42 750 forint) közötti összeg lehet. Az összeg megállapításánál a megszerzett szolgálati időre figyelemmel kell lenni.
Egyszeri segély annak adható, akinek a szociális törvény szerint figyelembe vett egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a 75 ezer forintot, egyedülálló esetén a 85 ezer forintot.
A nyugellátásban részesülő rendkívüli élethelyzetben évente egyszer segélyt kaphat. Rendkívüli élethelyzetnek számít például az elemi csapás, a közeli hozzátartozó halála, a hirtelen fellépő, nagy kiadással járó betegség.
Az egyszeri segély legalább 15 ezer forint, de legfeljebb az öregséginyugdíj-minimum összegének másfélszerese (2020-ban 42 750 forint) lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 66. § és a 168/1997. Korm. rendelet 72/B. §-aiban.]
Az öregségi nyugdíj alapja
Változás 2019. július 1-jétől.
A főállású kisadózó nyugdíjának kiszámításakor havi 50 ezer forintos tételes adó fizetése esetén havi 98 100 forintot, a magasabb összegű, tehát havi 75 ezer forintos tételes adó fizetésekor pedig havi 164 000 ezer forintot kell beszámítani. (Ezt megelőzően havi 94 400, illetve 158 400 forintot kellett.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdés j) pontjában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A vendéglátóüzlet felszolgálója részére kifizetett borravaló után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, így a nyugdíj alapjába sem számít be. A 2020. június 30-áig kapott és nyugdíjjárulék alapját képező borravaló 81 százalékát veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontjában.]
Nem változott.
A nyugdíjjárulék-köteles felszolgálási díj 81 százalékát kell beszámítani a havi átlagkeresetbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdés e) pontjában.]
A nyugdíjalap meghatározásakor - ha a kérelmező számára ez a kedvezőbb - figyelmen kívül kell hagyni a munkanélküli-járadékot, a vállalkozói járadékot, a nyugdíj előtti munkanélküli-segélyt, az álláskeresést ösztönző juttatást, a gyest és a nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátásokat [a gyermeknevelési támogatást, gyermekgondozást segítő ellátást (gyes), gyermekek otthongondozási díját (gyod) és az ápolási díjat], a rehabilitációs járadékot, a nyugdíjjárulék-köteles (tehát a 2012. január 1-jétől megállapított) rehabilitációs ellátás, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátás és a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét]. Továbbra is számításon kívül kell hagyni az ezen juttatások folyósítása idején kapott, biztosítással járó jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet is, kivéve, ha az ezen juttatások és keresetek beszámításával megállapított nyugdíj kedvezőbb lenne, mint a nélkül (a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv automatikusan e szabály szerint végzi el a számítást).A közszférában a prémium évek program keretében járó juttatás összegét szintén figyelmen kívül kell hagyni az átlagkereset számításakor, ha az érintettnek ez a kedvezőbb.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2) bekezdésében.]
Havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó tevékenysége után egy naptári évben a nyugdíjba beszámítandó jövedelem és a minimálbér arányának megfelelő szolgálati időt - a lehetséges 366-ból 2020-ban 224 napot - ismernek el a nyugdíj kiszámításához, de a nyugdíjjogosultság megállapításakor minden ilyen év teljes évnek minősül. A magasabb összegű (havi 75 ezer forintos) tételes adó fizetésének választása esetén a nyugdíj kiszámításánál a teljes 365 - szökőévenként 366 - nap beleszámít a szolgálati időbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
A nyugdíj alapját az 1988-tól megszerzett nettó jövedelemből határozzák meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20-22. §-aiban.]
A keresetet a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekkel számított nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék (2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, 2020. július 1-jétől tb-járulék) összegével kell csökkenteni. Ezt követően le kell vonni a bérből a rá eső, adott évben érvényes személyi jövedelemadót is. A személyi jövedelemadó számított alapja különböző, annak függvényében, mikori a jövedelem. Azaz a számított adóalap:■ a 2009 végéig, valamint a 2013-tól megszerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg,
■ a 2010-2012 években szerzett keresetek, jövedelmek esetén a járulékokkal csökkentett összeg plusz a járulékokkal csökkentett összeg 27 százaléka (vagyis az adóalap-kiegészítés) a személyi jövedelemadó szabályai szerint. (Tehát a 2012. évi jövedelem beszámításakor az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelemrészt kell emelni.)
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (6)-(8) bekezdéseiben.]
Az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig szerzett keresetbe (jövedelembe) kizárólag az a kereset (jövedelem) számít bele, amely a kifizetésekor hatályos rendelkezések szerint nyugdíjjárulék-alap volt.A havi átlagkeresetbe számít
■ 1988. január 1-je és 1996. december 31-e között a főfoglalkozás keretében elért kereset, az ezen idő alatt kifizetett év végi részesedés, prémium, jutalom és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadék;
■ 1997. január 1-je után a biztosítással járó jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék-alapot képező minden kereset, jövedelem, több biztosítással járó jogviszony esetén pedig a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig számított valamennyi kereset, jövedelem.
Ha a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott fix összeg után kellett fizetni - például ha 1992. április 1-je előtt fizették háztartási alkalmazott után -, akkor ez az összeg a nyugdíjalap.
Annál a nyugdíjigénylőnél, aki nem rendelkezik 1988 és a nyugdíjba vonulás időpontja között legalább a fele időre keresettel, figyelembe kell venni az 1988. január 1-je előtti időszakok keresetét is. Ha még így sem igazolható kereset az irányadó időszak legalább felére, a hiányzó időszakra az adott időszakban érvényben volt minimálbérekkel számolnak. Kivétel ez alól, ha valaki az átlagkereset-számítási időszak éveinél kevesebb szolgálati időt szerzett (például összesen 20 évet). Ez esetben az 1988 és a megállapítás közötti időszakban e rövidebb idő felére - tehát 20 év szolgálati idő esetén az 1988-tól eltelt időszakból 10 évre - kell tényleges jövedelemmel rendelkeznie.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
A nyugdíjba beszámító kereseti, jövedelmi adatokat a nyugdíjbiztosítás nyilvántartása alapján kell figyelembe venni. Ha egy korábbi kereset, jövedelem a nyilvántartásban nem szerepel, ez akkor vehető figyelembe, ha azt a foglalkoztató, vagy jogutódja a megszerzés idején kiállított, vagy az akkori nyilvántartás alapján készült okirattal igazolja. Ilyen igazolásnak tekinthető például a munkakönyvi bejegyzés vagy a személyijövedelemadó-bevallás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (3) bekezdésében.]
Az öregségi nyugdíj alapjába havi 372 ezer forint valorizált nettó átlagkereset számítható be teljesen, az ezt meghaladó részből pedig fokozatosan csökkenő hányad. Például 550 ezer forintos nettó átlagkereset esetében a nyugdíjalap 372 ezer forint plusz a 372 ezer és a 421 ezer forint közötti rész 90 százaléka, vagyis 44 100 forint, valamint a 421 ezer forint feletti rész 80 százaléka, vagyis 103 200 forint; a nyugdíjalap így összesen 519 300 forint.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (11) bekezdésében.]
Az öregségi nyugdíj összege
Nem változott.
Az öregségi nyugdíjat a nettó átlagkereset alapján meghatározott nyugdíjalapból a szolgálati idő hosszától függő mértékkel megszorozva kell kiszámítani. Például 20 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 53, míg 40 év szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 80 százaléka lesz a nyugdíj. A 40 évnél több szolgálati idővel rendelkezők nyugdíja a plusz szolgálati évekre 2-2 százalékponttal nő. 50 év vagy ennél hosszabb szolgálati idő esetén a nyugdíjalap 100 százaléka a nyugdíj összege.Keresetvalorizáció
Nem változott.
A nyugdíjazás évét megelőző év előtti évi nettó átlagkereseteket a nyugdíjazás előtti év átlagkeresetének szintjére kell felszorozni. A valorizációs szorzókat tényadatok alapján kell - azaz csak utólag lehet - megállapítani. Az átlagkereset 2019. évi növekedése alapján megállapított 2020. évi szorzószámokat csak márciusban teszik közzé, így az első három hónapra a nyugdíj-megállapító szervek csak nyugdíjelőleget állapítanak majd meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (9), a 168/1997. Korm. rendelet 15. § (6) bekezdéseiben, 2. mellékletében.]
Minden év márciusában Korm. rendeletben közzé kell tenni azokat a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján kiszámított valorizációs szorzókat, amelyeket az öregségi nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításakor alkalmazni kell.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Pénztártagság és tb-nyugdíj
Nem változott.
A pénztári tag tb-nyugdí-jának csökkentése során az általános szabályok szerint kiszámított nyugdíjat a 2010. október 1-je előtt megszerzett szolgálatiidő-részarány 75 százalékának és a 2010. október 1-jétől kezdődő időszakban szerzett szolgálatiidő-részarány 100 százalékának összegével kell megszorozni.A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe nyugdíjasként visszalépett öregségi nyugdíjas ellátását a pénztártagság miatt alkalmazott csökkentések nélkül, tehát teljes összegben kell a megállapítás napjára visszamenőlegesen újra megállapítani. Ennek előfeltétele, hogy a tagi kifizetéssel csökkentett pénztári követelést a magánnyugdíjpénztár átutalja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21/A. § (2) bekezdésében.]
A magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszony teljes időtartama beszámít a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időbe, és a tagsági idő alatt megszerzett jövedelmeket figyelembe veszik a nyugdíj kiszámításakor.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (1), 37. § (1) bekezdéseiben.]
Egyéb nyugdíjszámítási szabályok
Nem változott.
A megállapított öregségi nyugdíj nem haladhatja meg az igénylő keresetei alapján kiszámított havi átlagkeresetét (kivéve, ha a nyugdíjigénylő nyugdíjnövelésre jogosult, és e növelés folytán nő a kereset fölé a nyugdíja).A nyugdíjminimum alatti nyugdíjat a megállapításkor kiegészítik az adott évben érvényes minimumra. Nem érvényesül a nyugdíjminimum résznyugdíj esetében, vagy ha a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kisebb, mint a nyugdíjminimum.
Az, akinek a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, de legalább 20 év szolgálati ideje van - azaz a nyugdíjkorhatár betöltése esetén öregségi teljes nyugdíjra jogosult -, nyugdíjként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetét kapja.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 20. § (3)-(4), 21. § (1), (3) bekezdéseiben, a 168/1997. Korm. rendelet 11. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák a nyugdíjkiszámítási sémához
1. 1956 februárjában született ügyintéző 2020 augusztusában eléri a 64 éves és 183 napos nyugdíjkorhatárt, és benyújtja nyugellátás iránti igényét. Ekkor 42 év szolgálati ideje van. Pályafutása során a jövedelme folyamatosan az országos átlagkeresetnek megfelelő volt. Jövedelmét teljes egészében figyelembe veszik, mivel az átlagkereset többszörösét kitevő járulékplafont soha nem lépte túl.Az 1988-tól megszerzett jövedelme alapján a megállapítás alapjául szolgáló nettó átlagkeresetet nem lehet meghatározni, mivel még nem ismertek a 2020-ban alkalmazásra kerülő úgynevezett valorizációs szorzók (tehát azok az értékek, amelyekkel a 2019 előtti jövedelmeket meg kell szorozni, és a nyugdíj számításakor az így kapott összeget kell figyelembe venni). Ezeket csak 2020 márciusában, a 2019. évi országos nettó átlagkereset ismeretében hozza nyilvánosságra a kormány, így az ellátási összeg megállapítására ezt követően kerülhet sor. Addig az igénylő részére előleget folyósítanak.
Azt feltételezve, hogy a 2019. évi országos nettó átlagkereset nem fog lényegesen eltérni a KSH által közreadott I-X. havi adatoktól, az igénylő nettó átlagkeresete - az úgynevezett nyugdíjalap - 265 ezer forint lesz. Ez alacsonyabb a 372 ezer forintos határösszegnél, így az átlagkeresete teljes egészében beszámít a nyugdíjába, nem kell alkalmazni a degressziós szabályt.
A 42 év szolgálati időhöz 84 százalékos szorzó tartozik, így az igénylő ellátását 265 ezer x 0,84 = 222 600 forintos összegben állapítják meg. 40 év esetén 212 ezer forintot kapna.
2. Az előzővel megegyezően a szintén 1956 februárjában született és a 64 éves és 183 napos életkora betöltésekor 42 év szolgálati idővel rendelkező nő élete során az országos átlagkereset mintegy másfélszeresét érte el.
Ebben az esetben a nyugdíjba beszámító átlagkeresete várhatóan 377 ezer forint, amely meghaladja a határösszeget, tehát ez esetben alkalmazni kell a degressziós szabályt. Az ennek megfelelően csökkentett átlagkeresete 376 500 forint, nyugellátása pedig 316 260 forint. (40 év szolgálati idő esetén ellátása mintegy 301 200 ezer forint lenne.)
3. 1956 februárban született férfi 1992 előtt olyan országban élt és dolgozott, amely nem tagja az EGT-nek, és nincs hatályos szociálpolitikai szerződése Magyarországgal. Csak 1993 elején települt haza Magyarországra. Ezért nyugdíja kiszámításakor a külföldi jogszerzését nem veszik figyelembe. Mivel azonban Magyarországon megszerezte a minimum 15 év szolgálati időt, ezért a nyugdíjkorhatár betöltésekor kaphat öregségi nyugdíjat.
Vállalatvezetőként jóval az átlagkereset feletti jövedelmet ért el, minden évben annak tízszeresét kereste. A 64 éves és 183 napos nyugdíjkorhatár 2020. augusztusi betöltésekor nyugdíjat igényel. Az ellátást a kiemelkedően magas jövedelme és az 1993-tól összegyűlt 27 év szolgálati ideje alapján állapítják meg. Nyugdíjának várható összege kerekítve 644 ezer forint lesz.
Ennek kiszámításakor mintegy 1 millió 140 ezer forintos nettó átlagkeresetet kalkulálnak. Ez alacsony összeg ahhoz képest, hogy a 2020. évi havi nettó átlagkeresete eléri a 2 millió 630 ezer forintot. A nyugdíjkiszámításkor azonban figyelembe veszik az 1992 márciusától 2012 végéig hatályos úgynevezett járulékplafont. Erre az időszakra csak azt a jövedelemrészt - az időszak során jellemző átlagkereset két-háromszorosát - számítják be, amely után az igénylő jövedelmét egyéni járulék terhelte. Ilyen magas jövedelemszint esetén csak az 1988-tól 1992. február végéig terjedő, valamint a 2012 utáni időszak jövedelme számít be teljes egészében a nyugdíjba, ebben a példában tehát csak a 2012. évet követő időszak, hét év és hét hónap a teljes, 27 évet meghaladó kereseti időszakból.
Mivel átlagkeresete meghaladja a 372 ezer forintot, alkalmazni kell rá a deg-ressziós szabályt. Így a nyugdíjkiszámításkor figyelembe veendő átlagkeresete mintegy 991 ezer forint lesz. 27 év szolgálati idő esetén 65 százalékos szorzóval számítják ki a nyugdíjösszeget, így állapítják meg a 991 ezer x 0,65 ~ 644 ezer forintos összeget. Ha az igénylő végig Magyarországon élt volna, 42 év szolgálati idővel és 1988-tól elért tízszeres átlagkeresetnek megfelelő jövedelemszinttel, akkor mintegy 850 ezer forintos ellátást kaphatna nyugdíjazásakor.
4. 1955 szeptemberében született személy élete során rövid ideig dolgozott, és 1988-tól munkavállalásai során mindig minimálbér körüli jövedelmet szerzett. Bár a nyugdíjkorhatára 64 év , mégsem mehetett nyugdíjba ennek betöltésekor, 2019 szeptemberében, mert még nem rendelkezett a minimálisan szükséges 15 év szolgálati idővel. Ezt az időtartamot 2020 júniusában szerzi meg, amivel jogosulttá válik öregségi résznyugdíjra.
A minimálbéres időszakok alapján 110 ezer forintos nettó átlagkereset kerül figyelembevételre a nyugdíj kiszámítása során. Ezt megszorozva a 15 szolgálati évhez tartozó szorzószámmal - tehát 43 százalékkal - adódik a mintegy 47 ezer forintos nyugdíjösszeg. Bár a nyugdíjkorhatár betöltését követően még 9 hónapig dolgozott és csak ekkor megy nyugdíjba, mégsem kap a kiszámított összegre 9 x 0,5 = 4,5 százalékos nyugdíjbónuszt. Ez csak akkor járna részére, ha 20 évet meghaladóan szerzett volna további szolgálati időt a nyugdíjkorhatár betöltését követően.
5. 1956 márciusában született nő 2020 szeptemberében éri el a 64 év és 183 napos nyugdíjkorhatárt. Ekkor 39 év szolgálati idővel rendelkezik, amelynek része az 1988 elejétől 1990 végéig tartó gyermekgondozási ellátási időszak is. Szolgálati ideje alapján nem érte el a 40 éves - egyetemi éveket, munkanélküliségi időszakot és egyéb időszakokat nem tartalmazó -jogosultsági időt, ezért nem kaphatott e jogcímen korhatár előtti nyugellátást. Az 1956-ban született nők már nem jogosultak a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően korhatár előtti ellátásra sem, amelyet az 1953-ban születettek még igényelhettek, ha legalább 37 év szolgálati időt szereztek.
A gyermeknevelési időt követően jellemzően az országos bruttó átlagkereset kétszeresének megfelelő jövedelmet szerzett. Ez egyes években - 1995 és 1998, valamint 2000 és 2002 között - némileg meghaladta a járulékplafont, így ezekben az időszakokban nem a teljes összeget veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.
Ezen életpálya alapján a nyugdíjba beszámító nettó átlagkeresete (az úgynevezett nyugdíjalap) 458 ezer forint, mely a degressziós szabály miatt mintegy 15 ezer forinttal csökkentett összeg. A 39 év szolgálati időhöz 78,5 százalékos szorzó tartozik, így a nyugellátás 360 ezer forint körüli összegben kerül részére megállapításra.
Az átlagkereset számításakor a gyermekgondozási ellátások 1988-1990. évi összegeit nem vették figyelembe. Ez kedvező a nyugdíjasnak, mivel ezek az ellátások jóval alacsonyabbak voltak az országos átlagkereset kétszeresénél, de beszámításuk hiányában nem hatnak csök-kentően. Ha ezen ellátásokat is beszámítanák a nyugdíjba, becslés szerint 10-12 ezer forinttal alacsonyabb lenne a havi ellátása.
________________________________________________________________________________________________________________________
Nyugdíjkiszámítási séma 2020-ban
|
Naptári év* |
1988 |
1989 |
1990 |
1991 |
1992 |
(...) |
2013 |
2014 |
2015 |
2016 |
2017 |
2018 |
2019 |
|
Nyugdíjba beszá- |
Nyugdíjba beszámító éves bruttó jövedelem meghatározása: - megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával; - a járulékplafon feletti rész nem számít be. |
Nyugdíjba beszámító éves bruttó jövedelem meghatározása: - megegyezik a járulékalappal; - valamennyi jövedelmet egyéni járulék terheli, tehát nincs járulékplafon. |
|||||||||||
|
A jövedelemszerző napok évenkénti meghatározása. |
|||||||||||||
|
Nettó jövedelem |
Évenkénti nettó
jövedelem kiszámítása a tárgyévi szabályok alapján, speciális jogszabályi
előírások figyelembevételével. - a beszámítandó bruttó jövedelem egyéni járulékokkal csökkentett összege alapján kell a levonandó személyi jövedelemadót kiszámítani - az egyes években a 168/1997. kormányrendelet 15. § (4)-(5) bekezdéseiben rögzített adókedvezmény-elemeket lehet a számítás során figyelembe venni. |
||||||||||||
|
Valorizáció |
Az így
kiszámított nettó jövedelmek valorizálása (felszorzása) a nyugdíjazást
megelőző év szintjére (tehát 2020-ban a 2019. évi szintre). |
||||||||||||
|
1988. évre |
1989. évre |
1990. évre |
1991. évre |
1992. évre |
(...) |
2013. évre |
2014. évre |
2015. évre |
2016. évre |
2017. évre |
2018. évre |
2019. évre |
|
|
31,251 |
26,733 |
21,985 |
17,518 |
14,441 |
(...) |
1,455 |
1,412 |
1,355 |
1,257 |
1,113 |
1,000 |
1,000 |
|
|
Nyugdíjalap |
A nyugdíjazási év előtti évre valorizált (felszorzott) nettó jövedelmek éves jövedelemszerző napokkal súlyozott átlagának meghatározása. |
||||||||||||
|
Degresszió alkalmazása: a 372 ezer és 421 ezer forint közötti átlagkeresetrész 90, a 421 ezer feletti jövedelemrész 80 százalékát kell beszámítani. |
|||||||||||||
|
Nyugdíjösszeg |
A nyugdíj összege az így kiszámított átlagkereset és a szolgálati időtől függő tényező** szorzata. |
||||||||||||
*Ha a jövedelemszerző napok száma nem éri el az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig terjedő időszak (vagy a teljes szolgálati idő) felét, akkor a hiányzó napokra az 1988-at megelőző jövedelmeket, ennek hiányában a nyugdíjazáshoz legközelebb eső időszak minimálbérét is be kell számítani.
**A szolgálati időtől függő szorzószámokat lásd az "Az öregségi nyugdíj mértéke*" c. táblázatban.
Továbbdolgozók nyugdíjjárulék-fizetése és nyugdíjának növelése
Változás 2020. július 1-jétől.
Nem jár nyugdíjnövelés a nyugdíj mellett megszerzett kereset után. A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek, függetlenül attól, hogy a nyugdíj mellett milyen jogviszony keretében végeznek keresőtevékenységet, a nyugdíjasként szerzett keresetük után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, így a 2020. június 30-át követően megszerzett keresetük már nem képezi a nyugdíjnövelés alapját. 2020-ban, valamint 2021. évben azok kapnak a 2019-ben, valamint a 2020. június 30-áig elért jövedelem utáni nyugdíjnövelést, akik a nyugdíj melletti keresőtevékenységet nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) szabályozott jogviszonyban (például közalkalmazott, kormányzati tisztviselő, megbízási jogviszony) folytatták.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 25. §-ában, 2019. évi valamint az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. és 102/A. §-ában.]
Nem változott.
A nyugdíjnövelés során a havi nyugdíjat az év során szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem átlagos havi összegének 0,5 százalékával - tehát az éves jövedelem 2400-ad részével - emelik. (Függetlenül attól, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas.)A nyugdíj mellett szerzett jövedelem utáni járulékfizetés esetén járó nyugdíjnövelés összegének megállapítására hivatalból kerül sor. A 2019. évben nyugdíjasként szerzett keresetek alapján a nyugdíjnövelést a Magyar Államkincstár Központja legkésőbb 2020. október 31-éig hivatalból fogja megállapítani az állami adóhatóság által szolgáltatott adatok alapján. A növelést, függetlenül azon ténytől, hogy év közben hány napig szerzett jövedelmet a nyugdíjas, 2020. január 1-jére visszamenőleg folyósítják.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Csak nyugdíjnövelés állapítható meg a nyugdíjas részére akkor, ha 2012. január 1-jét megelőzően rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék folyósítása melletti kereset után fizetett nyugdíjjárulékot. A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzés ideje nem tekinthető szolgálati időnek. Az ilyen időszakban fizetett nyugdíjjárulék alapja az öregségi nyugdíj megállapításakor nem számítható be az átlagkeresetbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Ha a korhatár elérését követően új öregségi nyugdíjat állapítanak meg, az ellátás összegénél a korábbi öregségi nyugdíj melletti nyugdíjnövelést is figyelembe kell venni.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 68. § (2) bekezdésében.]
Nyugdíjnövelés iránti igényt kizárólag hozzátartozói nyugellátás iránti igénylés során lehet érvényesíteni abban az esetben, ha az elhunyt jogszerző még a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. § (5) bekezdésében.]
Ellátásszerzés korhatár felett
Nem változott.
Nyugdíjnövelési pótlékkal kell kiszámítani azoknak a nyugdíját, akik tovább dolgoztak, miután legalább 20 év szolgálati időt szereztek, a rájuk irányadó korhatárt betöltötték, és nem vettek fel nyugdíjat, bár az járt volna nekik, a megszerzett szolgálati időtől és a tovább dolgozás időtartamától függetlenül. A nyugdíjnövelés mértéke 30 naponként a nyugdíj 0,5 százaléka.Például az az 1955. május 1-jén született férfi, aki 2020. május 1-jétől kéri öregségi nyugdíja megállapítását, és 64 éves életkorát követően folyamatosan összesen 12-szer 30 napot dolgozott, járulékot fizetett, és 64 éves koráig legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezett, 6 (12 x 0,5) százalékkal növelt nyugdíjat kap.
Az öregségi nyugdíj e növeléssel meghaladhatja a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 21. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Nyugdíjösszeg-rögzítés
Nem változott.
Aki elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, és megszerezte az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (20 évet), kérheti, hogy a nyugdíját állapítsák meg, de azt ne folyósítsák.Ha a nyugdíja rögzítését kérő biztosított tovább dolgozik, s a nyugdíjra jogosító öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően legalább egy év (365 naptári nap) szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri nyugdíja folyósítását, tényleges nyugdíjazásakor választhat a tényleges nyugdíjazás időpontjához igazodóan megállapított öregségi nyugdíj, illetve az öregséginyugdíj-korhatára időpontjához igazodóan megállapított - az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt -nyugdíj összege között.
Nem választhat az, aki a nyugdíja rögzítését követő és a tényleges nyugdíjazása közötti időnek legalább a fele részében özvegyi nyugdíjat vett fel.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 82. §, a 168/1997. Korm. rendelet 67. §-aiban.]
Nyugdíj-szüneteltetés
Változás 2020. július 1-jétől.
A "nők 40" alapján öregségi nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását semmilyen jogviszonyban szerzett jövedelem esetén sem csökkentik. 2019-től az öregségi nyugdíjasoknak már csak a munka törvénykönyvén kívüli jogviszonyokban szerzett jövedelem után kellett járulékot fizetniük, így e jövedelmek határösszegének, tehát a havi minimálbér tizennyolcszorosának átlépését követően szüneteltették a nyugdíjat az év hátralévő részére. 2020. június 30-áig továbbra is szüneteltetni kell a nők 40 alapján megállapított, korhatár alatti öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas ellátás mellett szerzett nyugdíjjárulékköteles keresetei ezen időszakon belül elérték, vagy meghaladták a határösszeget. Az e jogcímen szüneteltetett nyugdíjak újrafolyósításáról 2020. július 1-jétől hivatalból intézkedik a nyugdíjfolyósító szerv.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
Nem változott.
A jogviszony-létesítést követő hónap első napjától szüneteltetik a nyugdíját annak az öregségi nyugdíjasnak, aki közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati, állami szolgálati jogviszonyt, állami vezetői szolgálati jogviszonyt, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyt, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyt, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyt vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt létesít.A nyugdíjasnak a jogviszony létesítését - a létesítés napjától számított 15 napon belül - be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A foglalkoztatásra vonatkozó adatról az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfolyósítót, amely külön kezdeményezés nélkül, tehát hivatalból dönt a nyugdíj szüneteltetéséről.
Ha az öregségi nyugdíj szüneteltetését megalapozó jogviszony már nem áll fenn, a nyugdíjasnak a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell kérelmeznie nyugdíja ismételt folyósítását, és a kérelem mellé csatolnia kell a jogviszony megszűnését igazoló okiratot. Az ellátást a jogviszony megszűnését követő hónap első napjától kezdik el ismét folyósítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. §-ában, 97. § (5) bekezdésében.]
Az öregségi és az öregségi jellegű nyugdíjakat a nyugdíjas kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg nem kéri az újbóli folyósítást. A nyugellátás szüneteltetése alatt az érintett nyugdíjasnak minősül, a nyugdíj újbóli folyósításakor a szünetelést megelőző összegnek az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összeget kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. §-ában.]
Szolgálati idő
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Szolgálati időként kell figyelembe venni a 2020-tól megállapítható örökbefogadói díj időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdésének e) pontjában.]
Nem változott.
A nyugdíjjogosultságot a szolgálati idő alapozza meg. Szolgálati időnek számít - az 1997 végéig megszerzetteken túl - az 1997. december 31-e után biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött minden olyan idő, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.Szolgálati idő a biztosítási idő azon része is, amelyre a munkáltató a biztosított keresetéből, jövedelméből levonta a nyugdíjjárulékot, de annak befizetését részben vagy teljesen elmulasztotta. Ha a biztosítás ténye a társadalombiztosítás nyilvántartásaiból megállapítható, de a nyugdíjjárulék befizetése a rendelkezésre álló okiratok, igazolások alapján nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37-43/A. §, a 168/1997. Korm. rendelet 29-59/B. §-aiban.]
Az 1997. december 31-e utáni egyetemi, főiskolai tanulmányi idő nem számít bele a szolgálati időbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 37., 41. §-aiban, a 168/1997. Korm. rendelet 59/B. § (3) bekezdésében.]
A gyed, gyes, gyet, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, fejlesztési foglalkoztatási díj, valamint a munkanélküli-ellátások folyósításának időtartama szolgálati idő, ha arra megfizették az előírt nyugdíjjárulékot. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama és a sorkatonaság időtartama szolgálati idő.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdésének c)-e), h), l) pontjaiban.]
Az egyéni és a társas vállalkozók szolgálatiidő-számításához az adóhatóság igazolja a nyugdíjbiztosítási és a nyugdíjjárulék befizetését, illetve az esetleges tartozás összegét. Az adóhatósági igazolás kiadásáig az érintettek szolgálati idejét saját igazolásuk vagy nyilatkozatuk alapján kell elismerni. Ha a vállalkozónak járuléktartozása van, és az adóhatóság, illetve a vállalkozó nem közli, hogy a tartozás melyik időszakra vonatkozik, a szolgálati időt annyi nappal kell csökkenteni, amennyi a tartozás összegének és a nyugdíj-megállapítás előtti hónapban érvényes minimálbér harmincadrésze után számított nyugdíjjárulék és a nyugdíjbiztosítási járulék (2020. július 1-jétől a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék) összegének a hányadosa. Ha a tartozást utólag megfizetik, a szolgálati idő a befizetés napját magában foglaló naptári hónap első napjától vehető figyelembe, tehát a korábbi dátumtól megállapított nyugdíj visszamenőleg nem korrigálható (vagyis nem vehető fel a különbözet).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
A minimálbérnél kisebb összeg után járulékot fizetők esetében a nyugdíjjogosultság elbírálásakor nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati időt. Ha például valaki 20 évig részmunkaidőben dolgozik, és a minimálbér fele után fizet járulékot, jogosult a nyugdíjra - mivel 20 évet dolgozott -, de azt csak 10 év szolgálati időre számítják ki neki.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Ha főállású kisadózó a magasabb összegű, tehát a havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését választja, a jogviszonyának teljes időtartama beszámít a szolgálati időbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (1) bekezdésének j) pontjában.]
Havi 50 ezer forint tételes adót fizető főállású kisadózó tevékenysége után egy naptári évben a nyugdíjba beszámítandó jövedelem és a minimálbér arányának megfelelő szolgálati időt - 2020-ban 224 napot a lehetséges 366-ból - ismernek el a nyugdíj kiszámításához, de a nyugdíjjogosultság megállapításakor minden ilyen év teljes évnek minősül. Ha 2020-tól a magasabb összegű tételes adó fizetését választja, a nyugdíj kiszámításánál az év összes napja beleszámít a szolgálati időbe.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 39. §-ában.]
Az egészségügyi dolgozók a 2004. május 1-je utáni időszakra a heti 48 órát meghaladó, önként vállalt többletmunkavégzés arányában kiegészítő szolgálati időt szerezhetnek. Nyolc óra többletmunka számít egy napnak.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 43/A. §-ában.]
Az arányos szolgálati időt (például részmunkaidős, minimálbért el nem érő keresettel) a munkáltatónak nem kell kiszámolnia, csak azt kell jeleznie, hogy a foglalkoztatás részmunkaidőben történik, és szükséges az arányos szolgálati idő számítása.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Az öregségi nyugdíj mértéke
|
A Szolgálati |
B Az öregségi nyugdíj alapját képező |
|
15 |
43,0 |
|
16 |
45,0 |
|
17 |
47,0 |
|
18 |
49,0 |
|
19 |
51,0 |
|
20 |
53,0 |
|
21 |
55,0 |
|
22 |
57,0 |
|
23 |
59,0 |
|
24 |
61,0 |
|
25 |
63,0 |
|
26 |
64,0 |
|
27 |
65,0 |
|
28 |
66,0 |
|
29 |
67,0 |
|
30 |
68,0 |
|
31 |
69,0 |
|
32 |
70,0 |
|
33 |
71,0 |
|
34 |
72,0 |
|
35 |
73,0 |
|
36 |
74,0 |
|
37 |
75,5 |
|
38 |
77,0 |
|
39 |
78,5 |
|
40 |
80,0 |
Özvegyi járadék
Nem változott.
A magánnyugdíjrendszerből visszalépett tagok halála esetén özvegyi járadék is megállapítható. Erre akkor kerül sor, ha az özvegyi nyugdíjnál magasabb ellátás állapítható meg. Ebben az esetben az özvegyi járadékot az özvegyi nyugdíj helyett folyósítják.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. §-ában, 101. § (1) p) pontjában.]
Az özvegyi járadékot az elhunyt volt magánnyugdíjpénztári tag visszalépésekor a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére átutalt követelés összege alapján kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 61/A. § (1) bekezdésében.]
Özvegyi nyugdíj
Nem változott.
Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat - akár külön-, akár azonos neműek -, de élettárs csak akkor, ha társával annak halálát megelőzően legalább egy évig megszakítás nélkül együtt élt, és van közös (bármikor is született) gyermekük, vagy legalább tíz év óta megszakítás nélkül együtt éltek (ilyenkor nem kell közös gyermeküknek lennie).Nem jogosult élettársa után özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési idő vagy annak egy része alatt özvegyi vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.
Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek elhunyt házastársa (élettársa) jogosult lett volna öregségi nyugdíjra, illetve öregségi nyugdíjas volt, vagy megszerezte a rokkantsági nyugdíj megállapításához a 2011. december 31-ei szabályok szerint szükséges szolgálati időt. Nem jogosult az özvegyi nyugdíjra e feltételek fennállása esetén sem az, aki jogerős bírói ítélet szerint szándékosan okozta házastársa (élettársa) halálát.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44/A., 45-46. §-aiban.]
Az özvegyi nyugdíj elbírálásakor az élettársak együttélésének megállapításához elegendő az azonos lakóhely vagy tartózkodási hely, feltéve, hogy más tény vagy körülmény nem cáfolja az együttélést.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 60. § (2) bekezdésében.]
A házastárs (élettárs) halála után az özvegynek egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ha az özvegy - árvaellátásra jogosult - másfél évesnél kisebb gyermeket tart el, az ideiglenes özvegyi nyugdíj legalább a gyermek 18 hónapos koráig jár. Ha a gyermek fogyatékos vagy tartósan beteg, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek harmadik életévéig jár. Az az árva minősül tartósan betegnek vagy fogyatékosnak a 18 év alattiak esetében, aki után magasabb összegű családi pótlék jár, illetve a 18 év felettiek közül pedig az, amelyik legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotú. Akkor is teljesül a feltétel, ha az árva után tovább folyósítják a magasabb összegű családi pótlékot, illetve fogyatékossági támogatásban részesül.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (1) bekezdésében és a 168/1997. Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésében.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak az öregségi nyugdíjnak a 60 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem érte el a nyugdíjkorhatárt, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj alapján számítják ki az ideiglenes özvegyi nyugdíjat. Az ellátás az özvegy saját keresetétől, jövedelmétől, nyugdíjától függetlenül teljes egészében jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (1) bekezdésében.]
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság házasság esetén főszabályként nem kötődik együttélési időhöz. Ha azonban az elhunyt a házasságkötéskor már betöltötte az öregségi nyugdíjra jogosító életkort, az özvegy az özvegyi nyugdíjra csak akkor jogosult, ha a házasságkötéstől számítva öt éven át együtt éltek. Nem vonatkozik ez a megkötés azokra, akiknek közös gyermekük van, vagy korábban elváltak ugyan, de az öregséginyugdíj-korhatár betöltését követően kötöttek ismét házasságot.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 48. §-ában.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósításának megszűnése után az jogosult özvegyi nyugdíjra, aki házastársa halálakor az öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, vagy megváltozott munkaképességű, vagy házastársa (élettársa) jogán legalább két, árvaellátásra jogosult gyermeket tart el. Az özvegy munkaképesség-csökkenése akkor jogosít özvegyi nyugdíjra az ideiglenes ellátás egyéves időtartamának lejárta után, ha a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy egészségi állapota 50 százalék alatti. A fogyatékos gyermeket nevelő özvegy akkor is jogosult özvegyi nyugdíjra, ha csak egy gyermeket nevel.Az özvegyi nyugdíj abban az esetben is jár, ha az előbbi feltételek valamelyike a házastárs (élettárs) halálától számított tíz éven belül következik be.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően járó özvegyi nyugdíj összege annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem kapott öregségi nyugdíjat, a részére 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az özvegyi nyugdíj. Ez az özvegy nyugdíjának összegére, keresetére, jövedelmére tekintet nélkül jár.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Az özvegyi nyugdíj 30 helyett 60 százalék, ha az ellátást az özvegy nyugdíjkorhatár-betöltése vagy megváltozott munkaképessége miatt állapítják meg, és az özvegy nem részesül az öregségi nyugdíj, az 1998 előtt hatályos rendelkezések szerint megállapított mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy növelt összegű járadék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, korhatár előtti ellátás, átmeneti bányászjáradék, illetve táncművészeti életjáradék ellátások egyikében sem.A 60 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegyet mindaddig megilleti, amíg saját jogán nem állapítanak meg a részére öregségi nyugellátást, mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, korhatár előtti ellátást, átmeneti bányászjáradékot, illetve táncművészeti életjáradékot. Akkortól a megállapított ellátás mellett már csak az elhunyt nyugdíjának 30 százaléka jár neki.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban.]
Az elváltak vagy egy évnél régebben külön élők abban az esetben jogosultak özvegyi nyugdíjra, ha házastársuktól annak haláláig tartásdíjban részesültek (vagy bíróság azt megítélte), és az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkezett (például az özvegy eléri a nyugdíjkorhatárt). Az özvegyi nyugdíj ebben az esetben nem haladhatja meg a tartásdíj összegét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 49. §-ában, 50. § (5) bekezdésében.]
Ha az elhunyt magánnyugdíjpénztári tag volt, és özvegye (illetve az árva vagy a szülő) nem szerepelt a kedvezményezettek között, de valamennyi kedvezményezett átutaltatta az elhunyt egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba, akkor az özvegy (árva, szülő) nem csökkentett, hanem teljes nyugdíjra (árvaellátásra, szülői nyugdíjra) lesz jogosult.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 59/C. §-ában.]
Élettársnak a polgári törvénykönyvben ekként meghatározott személyeket kell tekinteni, az érintettek nemétől függetlenül. Az együttélést azonos lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy egyéb, hitelt érdemlő módon igazolni kell.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 60. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példa katás vállalkozó jövedelmének beszámítására nyugdíj megállapítása során
Főállású egyéni vállalkozó a kisvállalkozók tételes adóját és az alacsonyabb összegű - tehát a havonta 50 ezer forintos - adó fizetését választja. A nyugdíj igénylésekor a tételesadó-fizetés időszakát teljes egészében figyelembe veszik a nyugdíjjogosultság legalább 15 éves szolgálatiidő-követelményének, illetve nők esetében a 40 éves jogosultsági idő feltételének elbírálásakor. A nyugdíj kiszámításakor 2020-ban havonta 98 100 forintos jövedelmet számítanak be a tételesadó-fizetés idejére (ha azonban nem főállású vállalkozóként havonta 25 ezer forint tételes adót fizetett volna, ennek időszakára egyáltalán nem vennék figyelembe a kisadózó vállalkozói tevékenységből származó jövedelmét). A főállású kisadózónál figyelembe vett havi 98 100 forintos összeg alacsonyabb a minimálbérnél (2020-ban annak 61 százaléka), így a nyugdíjkiszámításkor a szolgálati időt is - ellentétben a jogosultsághoz szükséges időszak meghatározásával - csak ilyen arányban veszik figyelembe. Ha tehát a főállású vállalkozó 2020-ban végig a kisadózók tételes adóját fizeti, és más jogcímen sem fizet nyugdíjjárulékot, erre az évre nem 366 napot, hanem ennek csak 61 százalékát, tehát 224 szolgálati napot számítanak be neki. Így ha például a 2020-ban kisadózást választó főállású egyéni vállalkozónak 2019 végén 40 év és 10 nap szolgálati ideje van, akkor a nyugdíj 2020. december 31-ei megállapításakor csak 40 szolgálati évet számítanak be, mivel a 2020-ban szerzett nappal együtt sem lesz meg a 41 év. Ha nem választotta volna a kisadózást, hanem a minimálbér után megfizette volna a nyugdíjjárulékot, nyugdíját nem 40, hanem 41 év szolgálati idő alapján állapítanák meg, és így ellátása a nyugdíjalapnak (valorizált átlagjövedelemnek) nem 80, hanem 82 százaléka lenne. Ugyancsak 41 szolgálati év és 82 százalékos hányad beszámításával kalkulálnák a nyugdíját, ha 2020-ban nem havi 50 ezer, hanem - a 2014. január 1-jétől érvényes szabály által adott lehetőség alapján - havi 75 ezer forint befizetését vállalná. Ekkor ugyanis nem havi 98 100, hanem havi 164 000 forintot számítanak be a nyugdíjába, és mivel ez meghaladja a minimálbért, nem kell arányosan csökkenteni a szolgálati idő 2020-ra beszámítandó napjait a nyugdíj-kalkuláció során.________________________________________________________________________________________________________________________
Együtt folyósított ellátások
Változás 2020. január 1-jétől.
Az 1998. január 1-je előtt megözvegyültek számára - akik együtt kaphatják saját nyugdíjukat és mellé elhunyt házastársuk nyugdíjának a 60 százalékát - az együtt folyósított saját jogú és özvegyi nyugdíj felső határa 96 835 forint (2019-ben 93 540 forint volt).[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 62. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
A 30 százalékos özvegyi nyugdíj az özvegy saját jogán járó ellátásának összegétől függetlenül jár.Ha az özvegyi nyugdíj az elhunyt 1998. január 1-je előtti halála okán jár, az özvegy saját jogú nyugellátását főszabály szerint a 60 százalékos özvegyi nyugdíjjal kiegészítve kell folyósítani - függetlenül attól, hogy az özvegyi ellátást 1998. január 1-je előtt vagy után állapították meg -, de csak a kormány által évente meghatározott összegig (2020-ban 96 835 forintig), ha az özvegy számára ez a kedvezőbb.
Az özvegy kérheti, hogy 30 százalékos özvegyi nyugdíjat állapítson meg neki a nyugdíjfolyósító, és ezzel együtt folyósítsa saját jogú nyugellátását; ekkor nem érvényes az együttfolyósítási összeghatár.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 50. §-ában.]
Özvegyi nyugdíjra jogosultság feléledése
Nem változott.
Az özvegyi nyugdíj 1993. február 28-át követő megözvegyülés esetén tíz éven belül éledhet fel. Ha az özvegyi nyugdíjra jogosultság nem házasságkötés - hanem például az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnése, a megváltozott munkaképességű özvegy állapotjavulása - miatt szűnt meg, a jogosultság akkor éled fel, ha a feltételek (nyugdíjkorhatár-betöltés, munkaképesség-változás) valamelyike az özvegyi nyugdíj megszűnését követő tíz éven belül beáll.Ha az özvegyi nyugdíj "feléled", a jogosultat megilletik a megszűnés óta érvényesült emelések, kiegészítések. Az özvegyi nyugdíj feléledésekor a nyugdíjkorhatár-betöltés időpontját az elhunyt házastárs halálakor érvényes szabályok szerint kell meghatározni. Így például, ha a megszűnt özvegyi nyugdíjat 1997. január 1-je előtt állapították meg, akkor az 1996. december 31-én érvényes nyugdíjkorhatárt (nőknél 55, férfiaknál 60 évet) kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 53. §-ában.]
Feléled az özvegyinyugdíj-jogosultsága annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. március 1-je előtt hunyt el, és az elhunyt jogán folyósított özvegyi nyugdíj beszüntetésétől számított 15 éven belül betöltötte a nyugdíjkorhatárt, vagy 50 százalékos munkaképesség-változást szenvedett el (ez esetben sincs feléledés akkor, ha az özvegy közben házasságot kötött). Tehát például annak, akinek a házastársa (élettársa) 1993. február 28-án hunyt el, és ő árvaellátásra jogosult gyermekek miatt 2005. május 15-éig özvegyi nyugdíjat kapott, 2020. május 15-éig kell betöltenie az öregséginyugdíj-korhatárt ahhoz, hogy özvegyi nyugdíja feléledjen.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47., 53. §-aiban.]
Egyéb özvegyinyugdíj-szabályok
Változás 2020. január 1-jétől.
Hozzátartozói nyugellátások megállapítása során a közeli hozzátartozó eltűntnek, illetve holtnak nyilvánítása esetén az eltűnés, illetve a halál bírósági végzésben meghatározott időpontját kell a halál időpontjának tekinteni. Ilyen esetekben a hozzátartozói nyugellátás iránti igény az általános - 6 hónapos - igényérvényesítési időpontot megelőző időre is érvényesíthető, ha a kérelmet a jogszerzőt eltűntnek vagy holtnak nyilvánító végzés jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nyújtják be. (Korábban a hat hónapos igényérvényesítési időn túl nem lehetett a hozzátartozói nyugdíjigényt érvényesíteni, ezért az ilyen esetekben ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítására nem kerülhetett sor.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 44. § (2)-(3) bekezdésében.]
Ha az özvegyi nyugdíjat egy, de tartósan beteg, fogyatékos árvaellátott után állapították meg, a jogosultság mindaddig nem szűnik meg, amíg legalább egy gyermek után jár árvaellátás, annak állapotától függetlenül. (Korábban a tartósan beteg, fogyatékos gyermekre tekintettel megállapított özvegyi nyugdíj megszűnt, ha az árva tartós betegsége, fogyatékossága már nem állt fenn, függetlenül attól, hogy az árva egyéb ok - például tanulmányok folytatása - miatt még mindig jogosult volt árvaellátásra.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 47. §-ában.]
Nem változott.
Ha többen is jogosultak özvegyi nyugdíjra - például a külön élő házastárs és az élettárs -, az ellátást egyenlő arányban kell közöttük megosztani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 51. §-ában.]
Megszűnik az özvegyinyugdíj-jogosultság, ha az özvegy az öregséginyugdíj-korhatára betöltése előtt házasságot köt.Az özvegy munkaképesség-változása okán megállapított özvegyi nyugdíjra akkor szűnik meg a jogosultság, ha a munkaképesség-változásának mértéke már nem éri el az 50 százalékot, az árvaellátás címén megállapított özvegyi nyugdíjra pedig akkor, ha már egyik gyermeket sem illeti meg az árvaellátás.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ában.]
Árvaellátás
Nem változott.
Az árvaellátás annak az öregségi nyugdíjnak a 30 százaléka, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette vagy megillette volna. Ha az elhunyt nem volt öregségi nyugdíjas, részére a 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíj 30 százaléka az ellátási összeg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 56. §-ában.]
Az árvaellátás gyermekenként 2020-ban is minimum havi 24 250 forint.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 64/D. §-ában.]
Az árvaellátás a 16-25 éves korúaknak akkor jár (a korhatár méltányosságból 27 éves korig meghosszabbítható), ha az árva nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt. Az a gyermek is jogosult árvaellátásra, aki tanulmányait betegsége, testi vagy értelmi (szellemi) fogyatékosság, valamint várandósság, gyermekszülés, vagy háromévesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt végzi magántanulóként. Ha az árva közben megrokkan, az árvaellátás életkortól függetlenül jár (mint a már az elhunyt halálakor rokkant kiskorú árvák esetében). A középiskolai tanulói jogviszony fennállását évente, a felsőfokú iskolaiét félévente kell igazolni. A 16. életévet betöltött árva a tanulmányokat a megkezdésüktől számított egy hónapon belül köteles igazolni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1), (3), (4), valamint a 168/1997. Korm. rendelet 72/B. § (7) bekezdéseiben.]
A hallgatói jogviszony szünetelése alatt kizárólag akkor jár az árvaellátás, ha a szünetelés betegség vagy szülés miatt következik be.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (5) bekezdésében.]
A 16-25 éves árva akkor jogosult árvaellátásra, ha olyan felnőttképzésben vesz részt, amely nem távoktatásban zajlik, s a képzés heti óraszáma legalább hét óra. Ezt a szabályt 2015. január 1-je előtt elhunyt személy árvája ügyében akkor kell alkalmazni, ha az árvára nézve kedvezőbb. Ha az árva számára kedvezőbb, ügyének elbírálásakor a 2014. december 31-én hatályos szabályt kell alkalmazni, vagyis azt kell vizsgálni, nappali rendszerűnek tekinthető felnőttképzésben folytatja-e tanulmányait.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (3) bekezdésének b) pontjában és 102/L. § (2) bekezdésében.]
Szülői nyugdíj
Nem változott.
Szülői nyugdíjra az jogosult, akit gyermeke (unokája) a halála előtti évben túlnyomó részben eltartott. Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása a gyermek (unoka) elhalálozása időpontjában nem haladta meg az öregséginyugdíj-minimumot (havi 28 500 forintot).A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíjéval. Tehát abban az esetben, ha a szülőnek (nagyszülőnek) öregségi nyugdíja, rokkantsági ellátása, rehabilitációs ellátása, korhatár előtti ellátása, átmeneti bányászjáradéka vagy táncművészeti életjáradéka is van, akkor a gyermek (unoka) öregségi nyugdíjának vagy a 2011. december 31-ei szabályok szerint megállapítható rokkantsági nyugdíjának 30 százaléka az ellátási összeg. Ha viszont a szülő (nagyszülő) nem kapja a felsorolt ellátások egyikét sem, a szülői nyugdíj 60 százalékos lesz.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 58-59. §-aiban.]
Hozzátartozói ellátás üzemi balesetben elhunyt után
Nem változott.
Az üzemi baleset következtében elhunytak hozzátartozóit szolgálati időtől függetlenül az általános szabályok szerint illeti meg az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj. Nem jogosultsági feltétel tehát, hogy az elhunyt az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjhoz 2011. december 31-én szükséges szolgálati időt megszerezze. A hozzátartozói ellátást a baleseti rokkantsági nyugdíj kiszámításának 2011. december 31-én érvényes előírásai szerint kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 60-61. §-aiban.]
Eljárási szabályok
Változás 2020. január 1-jétől.
Magyarországon a nyugdíjbiztosítási ügyintézés - saját jogú, illetve hozzátartozói nyugdíjigények, balesetijáradék-, rokkantságijáradék-igények, adategyeztetés, valamint szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás kötésére irányuló igények - a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatásköre. (Korábban a hatáskör a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási, kerületi hivatalaihoz tartozott.)[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 2-3. §-aiban.]
Nem változott.
A foglalkoztatónak a biztosítási jogviszonnyal összefüggő, a szolgálati idővel, illetve a nyugdíj kiszámításakor figyelembe veendő jövedelemmel kapcsolatos adatokat tartalmazó munkaügyi iratokat a biztosított, volt biztosított nyugdíjkorhatár-betöltését követő öt évig kell megőriznie.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 99/A. § (1) bekezdésében.]
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a nyilvántartásukban szereplő biztosítottra, volt biztosítottra vonatkozó adatok kezelését a jogosult halálát követően 5 évvel korlátozni kell. Hozzátartozói nyugellátás esetén az adatkezelés korlátozása az elhunyt személy jogszerzése alapján megállapított ellátás megszűnését követően 15 évvel - de legkésőbb az ellátásban részesülő (több személy esetén az utoljára elhunyt) halálát követően 5 évvel - lép életbe. A korlátozott adatokat zárolják, ezt kizárólag a nyugdíjbiztosítási szervek hatáskörébe tartozó ellátási jogosultság érvényesítése érdekében kell ideiglenesen feloldani. A kezelt adatokat 20 éves folyamatos - feloldás nélküli - zárolást követően törölni kell.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (11) bekezdésében.]
A nyugdíjbiztosítási szerveknek 2019. június 30-ától kell végrehajtaniuk az ezt megelőzően hatályba lépő adatkezelési korlátozási kötelezettségüket.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 102/E. §-ában.]
A nyugellátás, illetve a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított bármely más ellátás átutalása csak olyan fizetési számlára kérhető, amely felett az ellátás jogosultjának vagy törvényes képviselőjének rendelkezési joga van.[Lásd a 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2)-(2a) bekezdéseiben.]
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ügyintézési határidő 45 naptári nap, amely semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint nem számít bele viszont az ügyintézési időbe az ügyfél kérelmére indult eljárásban a szintén az általa kért, legfeljebb hat hónapos szünetelés, valamint az eljárás felfüggesztésének időtartama. Felfüggesztésre akkor kerül sor, ha az ügy szempontjából lényeges előkérdés (a nyugdíjat befolyásoló egyéb ügy) bíróság hatáskörébe tartozik, külföldi szervet kell megkeresni, vagy törvény azt más hatósági ügy lefolytatásának időtartamára elrendeli.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében.]
Ha az eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv az egészségi állapotot is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 naptári nap.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében.]
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint a függő hatályú döntés alapján 10 ezer forintot kell fizetni az ügyfél részére, ha az ügyintézés - főszabály szerinti - 45 napos határidején belül nem kerül sor az igény érdemi elbírálására.A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának hatáskörébe tartozik azon hozzátartozói nyugdíjigények elbírálása, amelyekben az elhunyt jogszerző a halála időpontjában saját jogú nyugdíjas volt, vagy nyugdíjszerű ellátásban - például korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék - részesült.
[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 4. §-ban.]
A nyugdíjbiztosítási szerveknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek megfelelően az igénybejelentéstől számított nyolc napon belül kell függő hatályú döntést hozniuk.Az ügyintézési határidő nem hosszabbítható meg. A korábban lejáró határidő helyett április 15-éig kell a kérelmet elbírálni, ha az ellátási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges, de a folyamat idejéig azok jogszabályi kihirdetése még nem történt meg.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 72. §-ában.]
Az adategyeztetési eljárás 75 napos határideje nem hosszabbítható meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (7) bekezdésében.]
A felszámolással, végelszámolással megszűnő magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási szervek nyilvántartják a felszámolótól, végelszámolótól átvett adatokat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (2) bekezdésének j) pontjában.]
A biztosított vagy képviselője a róla nyilvántartott nyugdíjbiztosítási adatokról az igazgatási szervtől kivonatot kérhet.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (8) bekezdésében.]
A társadalombiztosítási egyéni számla a biztosított személyazonosító okiratait, valamint az utána a 2012. december 31-étől 2020. június 30-áig terjedő időszakra bevallott nyugdíjjárulék összegére, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a biztosított után bevallott társadalombiztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető összegére vonatkozó adatokat tartalmazza. A tárgyévet követően tüntetik fel az egyéni számlán a megállapodás alapján fizetett járulék összegét, a megállapodás időtartamát, a rehabilitációs járadékot, a rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét és az ellátás folyósításának idejét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/A. §-ában.]
Nyugellátás írásban, formanyomtatványon igényelhető, visszamenőleg legfeljebb hat hónapra. Kötelezően csatolandó iratok nincsenek előírva, de az ügyfél érdeke, hogy a birtokában lévő minden iratot benyújtson, ezek hiányában ugyanis azok a szolgálati idők, illetve keresetek nem kerülnek elismerésre, amelyek más módon nem igazolhatók.A nyugellátási igény a nyugdíjbiztosítási szervhez nyújtható be, személyesen, postai úton vagy elektronikusan. Az igény bejelentési időpontjának a nyugdíjbiztosítási szervhez beérkezésének a napja számít.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 64. §-ában.]
Ha a nyugdíjra jogosultság megállapítható, de határozat 30 napon belül nem hozható meg (például adatpótlás szükséges, vagy a szükséges valorizációs szorzószámok még nem jelentek meg), az igénylő részére előleget állapítanak meg. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 73. §-ában.]
A külföldön élő vagy ott tartózkodó nyugdíjas az ellátása külföldre folyósításához évente köteles megadni a szükséges adatokat a nyugdíjfolyósító szervnek.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 76. §-ában.]
A nyugdíjfolyósító Magyarországgal szociálpolitikai egyezményt kötött államban élő személy részére Magyarországon, az EGT-államokban és a szerződő államban nyitott pénzforgalmi számlára is folyósíthatja a nyugellátást. Ebben az esetben az utalás költségét a nyugdíjasnak kell viselnie.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2), (4) bekezdéseiben.]
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság minden januárban köteles ügyfeleit tájékoztatni arról, hogy az előző évben és a tárgyév január hónapjában kifizetett összeg milyen ellátásokat tartalmaz.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 75/B. §-ában.]
A nyugdíjbiztosítási szerv felhívására történő bejelentések, valamint a nyugellátásban részesülő személynek a jogosultságáról és az ellátás folyósításáról, illetve a hozzátartozóknak a nyugdíjas haláláról szóló bejelentések határideje a felhívástól, az adat megváltozásától, valamint a halálozástól számított 15 naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (1), (5) bekezdéseiben.]
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által nyilvántartott adatokról szóló kivonat vagy hatósági bizonyítvány kiadásának ügyintézési határideje 15 naptári nap.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 72. § (3) bekezdésében.]
A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat közlését, illetve a folyósításhoz szükséges adatokat tartalmazó elektronikus adatállomány beérkezését követő 13 naptári napon belül folyósítja.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 79. § (2) bekezdésében.]
Az adategyeztetés folyamata
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adategyeztetési eljárás hivatalból az adott személy öregséginyugdíj-korhatárának betöltését megelőző három évvel korábbi időponttól kezdődik. (A korábbi előírás szerint meghatározott ötéves korcsoportonként indították az adategyeztetési eljárást, azzal, hogy az adott korcsoport adategyeztetési eljárásának lebonyolítására három év állt rendelkezésre.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. §-ában.]
Nem változott.
Az adategyeztetési folyamat kezdetén a nyugdíjbiztosítási szerv tájékoztatást ad az eljárás menetéről, és részletes kimutatást küld a biztosított■ megszerzett szolgálati idejéről (nőknél a 40 éves időtartam alapján megállapítható nyugellátáshoz megszerzett jogosultsági időről is);
■ foglalkoztatásának adatairól;
■ 1988-tól kezdődően megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelméről;
■ 1988-tól kezdődően a jövedelméből levont és a foglalkoztatója által befizetett nyugdíjjárulékról;
■ járulékfizetés nélkül, jogszabályi rendelkezés alapján megszerzett szolgálati idejéről.
Ezt követően a biztosított 60 napon belül kezdeményezheti a nyilvántartás kiegészítését, pontosítását a rendelkezésére álló okiratok egyidejű benyújtásával.
Az egyeztetési eljárást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozattal zárja le. Ebben részletes kimutatást közöl a biztosítottnak megküldött nyugdíjnyilvántartási adatokról, ezeken át kell vezetnie a biztosított által kezdeményezett, dokumentumokkal alátámasztható módosításokat. Ha a kezdeményezett módosítások hiteles dokumentumokkal nem támaszthatók alá, fel kell tüntetni az átvezetés elutasításának indokait is.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B-C. §-aiban.]
Hivatalból induló adategyeztetés esetén a nyugdíjbiztosítási szervnek a biztosított, volt biztosított részére az eljárás menetéről és a nyilvántartott jogszerzéséről szóló tájékoztatása nem része az eljárásnak, hanem megelőzi azt. Az eljárást a biztosított kiegészítésének, pontosításának beérkezését követő 5 napon belül kell hivatalosan megindítani. Ha a biztosított a rendelkezésére álló határidőn belül nem reagál, az ennek lejártát követő 5 napon belül indul meg az eljárás.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (5) bekezdésében.]
Az adategyeztetést 75 nap alatt kell lefolytatni.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (7) bekezdésében.]
Ha a biztosított az egyeztetési eljárás lezárását megelőzően öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, vagy bármely szolgálati időtől és átlagkeresettől függő ellátás megállapítását kérelmezi, akkor az eljárást megszüntetik.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (3) bekezdésében.]
A biztosított, volt biztosított kezdeményezésére indult adategyeztetés esetén az eljárás továbbra is a kérelem benyújtásakor kezdődik, tehát a 75 napos határidőt ettől az időponttól számítják. A benyújtást követően 5 napon belül kell a nyugdíjbiztosítási szervnek megküldenie a jogszerző idővel és az 1987 utáni keresettel kapcsolatos tájékoztatást az ügyfél részére. A tájékoztatás kézhezvétele után az ügyfélnek 30 napon belül kell jeleznie kiegészítési, illetve korrekciós igényét.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (9) bekezdésében.]
Az a biztosított, volt biztosított, akinek egyeztetési eljárását nem indítják meg hivatalból, elektronikus ügyintézés keretében - tehát ügyfélkapun keresztül - kérheti naptári évenként egyszer az adategyeztetés lefolytatását.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (2) bekezdésében.]
Nem indítják meg hivatalból az egyeztetési eljárást, ha a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül, illetve ha az adategyeztetési eljárás már folyamatban van. Nem kell a nyugdíjbiztosítási szervnek megindítania az eljárást akkor sem, ha a biztosított, korábban biztosított személy öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot, táncművészeti életjáradékot kap, vagy bármely más olyan ellátást, melynek megállapításakor a szolgálati időt meghatározzák (illetve ha ezen ellátások valamelyikének a megállapítása már folyik).[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/C. § (2) bekezdésében.]
Nem kell adategyeztetési eljárást lefolytatni, ha a mezőgazdasági őstermelő azért kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását, hogy megállapíthassa, hogy biztosított lehet-e, azaz a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati ideje együttesen eléri-e a 20 évet.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (3) bekezdésében.]
Az adategyeztetési folyamat során a biztosított az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül jelezheti az igazgatási szervnek, ha adathiányt vagy téves adatot tapasztal, s egyúttal mellékelnie kell - ha megvannak - a korábbi foglalkoztatására vonatkozó okiratokat is. (Ha a biztosított nem tud megfelelő okiratokat benyújtani, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vizsgálja ki a biztosított állításait bizonyító okiratok fellelhetőségét.)[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/B. § (4), (6) bekezdéseiben.]
Ha az egyeztetési eljárás lezárását követően új egyeztetési eljárás indul, akkor csak korábban nem vizsgált tény, adat vagy más bizonyíték alapján módosítható a nyugdíjbiztosítási szerv által már közölt adat.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/D. § (1) bekezdésében.]
Nyilvántartásban nem szereplő adat elismerésének kérelme, illetve olyan, 1955-ben vagy ezt követően született biztosított kérelme esetén, akinek egyeztetési eljárását még nem folytatták le, a hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást a nyugdíjbiztosítási szervnek fel kell függesztenie, és ehelyett egyeztetési eljárást kell lefolytatnia.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (2) bekezdésében.]
A biztosított, korábban biztosított személy személyesen, levélben vagy elektronikus úton (ügyfélkapun) keresztül hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti szolgálati idejéről (nők esetében a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugellátáshoz megszerzett időről), korkedvezményes vagy más, foglalkozáshoz kötött kedvezményes idejéről, valamint 1988-tól megszerzett jövedelméről.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (1) bekezdésében.]
Mit kell tudni a nyugdíjkorhatár előtti ellátásokról?
Nők kedvezményes nyugdíjazása
Változás 2020. január 1-jétől.
Jogosultsági időként kell figyelembe venni az örökbefogadói díjjal szerzett szolgálati időt is a 40 éves jogosultság alapján megállapítható nyugdíjaknál.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2b) bekezdésében.]
Nem változott.
Életkorától függetlenül nyugdíjba mehet az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes szolgálati ideje, illetve jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel szerzett.A szolgálati időnek csak meghatározott elemei számítanak jogosultsági időnek (lásd a 51. oldalon). A szolgálati időbe beleszámít például a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán 1998 előtt folytatott tanulmányok ideje vagy az álláskeresési járadék folyósításának időtartama, de a nyugdíjazási feltételt jelentő 40 éves időtartam kiszámításakor ezek nem vehetők figyelembe.
Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a 32 éves keresőtevékenységi időtartam. Ha egy nő például öt, hat, hét, illetve nyolc gyermeket nevelt, a nyugdíjazásához elegendő, ha 31, 30, 29, illetve 28 év keresőtevékenységgel rendelkezik, feltéve, hogy ezt kiegészíti legalább 9, 10, 11, illetve 12 év gyerekneveléssel szerzett szolgálati idő. A keresőtevékenység időtartamának a 25 évet mindenképpen el kell érnie. (Nem jogosít tehát ellátásra 24 év keresőtevékenység és 16 év gyereknevelési idő; kivéve, amikor súlyosan fogyatékos gyermek miatt folyósított ápolási díj, vagy gyermekek otthongondozási díja esetén a 40 éves jogszerző időn belül a keresőtevékenység szükséges időtartama további két évvel rövidebb.)
A keresőtevékenység és a gyereknevelés együttes idejének kizárólag a nyugdíjazás lehetőségének a megállapításakor van jelentősége. A nyugdíj kiszámításakor továbbra is a teljes szolgálati időt kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy a nyugdíjat igénylő nő annak egészét vagy csak egy részét szerezte keresőtevékenységgel, illetve gyermekneveléssel.
Ha egy nő súlyosan fogyatékos gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási díjában részesült, a jogosultsági időbe beleszámítható keresőtevékenység minimális időtartama - egytől négy gyermekig - 32 helyett 30 év, amit a gyerekneveléssel szerzett szolgálati időnek kell legalább 40 évre kiegészítenie. (Legalább öt gyermek felnevelése esetén a négy feletti gyerekszámmal csökken a keresőtevékenység 30 éves követelménye.) A szolgálati időnek azt az időtartamát, amelyet a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek otthoni ápolása miatt 1998. január 1-jét megelőzően igénybe vett fizetés nélküli szabadság, vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, 3-10 éves gyermek után igénybe vett gyermekgondozási segély alapoz meg, az ápolási díjjal, gyermekek otthongondozási díjával azonosan kell számításba venni.
Jogosultsági időként kell számításba venni a szakmunkástanulók és a szakközépiskolások kötelező nyári gyakorlatával szerzett szolgálati időt.
Így például ha egy 1960 februárjában született nő 2020 februárjában öt év gyermeknevelési és 35 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idővel rendelkezik, ezek összege 40 év, tehát öt évvel a 65 éves nyugdíjkorhatárát megelőzően, 60 éves korában jogosult nyugdíjba menni. Ha a teljes szolgálati ideje három év nappali tagozatos főiskolai tanulmányi idővel is kiegészül, nyugdíját nem 40, hanem 43 év szolgálati idő alapján számítják ki. A nyugdíj összege így az 1988. január 1-jétől elért nettó jövedelmek valorizált átlagának 86 (40 évre 80 százalék és minden további évre 2-2) százaléka lesz (ha nem magánnyugdíjpénztári tag).
A 40 év jogosultsági időre tekintettel megállapított nyugdíjak teljes összegűek, nem csökkenthetők korhatár alatti megállapításuk miatt.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)-(2d) bekezdéseiben, a 168/1997. Korm. rendelet 12. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák korhatár előtti ellátásokra
1. 1956 márciusában született nő 2019 decemberére 37 év szolgálati idővel rendelkezik. Mivel korkedvezményes időt nem szerzett, valamint átmeneti bányászjáradékra és táncművészeti életjáradékra sem jogosult, rendszeres pénzellátást életkorára tekintettel csak a 64 éves és 183 napos nyugdíjkorhatár 2020. szeptemberi betöltésekor kaphat, amikor öregségi nyugdíjat állapítanak meg részére. Ha 1953-ban vagy korábban született volna, legkésőbb 2016 decemberében betöltötte volna az öregséginyugdíj-korhatárt, így már öregségi nyugdíjban részesülne.2. 1958 júliusában született férfi 2020. január 1-jén radiológusként - tehát 2015 előtt korkedvezményre jogosító munkakörben - dolgozik, és 2014 végéig korkedvezményes munkakörben összesen 19 évet és 8 hónapot töltött el, ami három év korkedvezményt jelent (mivel ötévenként jár egy év kedvezmény). Így a 65 éves nyugdíjkorhatára 2023. júliusi betöltése előtt három évvel, 2020 júliusában igényelhet korhatár előtti ellátást. Mivel a négy év korkedvezményhez szükséges 20 éves időt 2014 végéig nem tudta megszerezni, és a hiányzó négy hónapot később sem tudja pótolni, ezért nem lehetett részére már 2019 júliusában - tehát a korhatár betöltése előtt négy évvel - megállapítani a korhatár előtti ellátást.
Ugyanígy három év lenne a korkedvezmény, ha a férfi 2014 végéig négy évvel kevesebbet (15 év 8 hónap) dolgozott volna radiológusként korkedvezményes munkakörben.
Ha a radiológus 2014-ig tíz év korkedvezményre jogosító időt sem szerzett volna, akkor a korhatár elérésig egyáltalán nem kaphatna ellátást, mivel a korkedvezmény érvényesítéséhez legalább ennyi kedvezményre jogosító munkakörben ledolgozott idő szükséges.
3. 1953 szeptemberében született férfi 2011 szeptemberében betöltötte az 58. életévét, és 30 év szolgálati idővel rendelkezett. 25 év korkedvezményre jogosító ideje alapján 5 évvel az öregséginyugdíj-korhatár betöltését megelőzően öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére. Ellátását 2012. január 1-jétől változatlan összegben korhatár előtti ellátásként folyósították tovább. A nyugdíjkorhatár betöltését követően, 2016 szeptemberétől korhatár alatti ellátását változatlan összegben ismét öregségi nyugellátásként folyósítják. 2020. március 21-jétől közalkalmazottként dolgozik egy kórházban, jogviszonyát a létesítés időpontjától számított 15 napon belül, tehát 2020. április 4-éig be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. 2020. április 1-jétől kezdődően a közalkalmazotti jogviszony fennállásának befejezéséig öregségi nyugellátását szüneteltetik.
________________________________________________________________________________________________________________________
Szolgálati járandóság összege
Nem változott.
A szolgálati járandóság csökkentett összege adómentes, azt az adóbevallás során nem kell figyelembe venni. Családi kedvezmény akkor érvényesíthető utána, ha az ellátás mellett szerzett jövedelem a kedvezmény érvényesítéséhez a házastárssal vagy élettárssal megosztva sem elegendő. Ebben az esetben a járadékost megilleti a hiányzó összegre számított adóval megegyező, de legfeljebb az ellátás csökkentésével azonos összeg. Ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság fizeti ki neki, miután megkapta tőle az adóhatóság által - az adóbevallási év június 30-ától kezdődően, kérelemre - kiadott igazolást.Ha a jogosult a családi kedvezményt a házastársával, élettársával megosztva veszi igénybe, az adóhatósági igazolás igényléséhez a házastárs meghatalmazása is szükséges, hogy az adóhatóság kiadhassa az egyébként adótitkot képező adatot. Az adóhatóság csak azt tudja igazolni, hogy a jogosult, illetve házastársa az év folyamán milyen összegű családi kedvezményt vett igénybe, azt nem, hogy mennyire voltak jogosultak. A családi kedvezmény a magzat után is igénybe vehető, ehhez a várandósságról orvosi igazolást kell csatolni a kérelemhez.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4), 5. § (5) bekezdéseiben, a 333/2011. Korm. rendelet 9. §-ában.]
A csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított, 16 százalékkal tovább mérsékelt szolgálati járandóság összegét kiegészítik a 2011. december 31-én érvényes minimálbér 150 százalékának, tehát 117 ezer forintnak az ellátással megegyező arányban csökkentett összegére, tehát például 50 százalékkal csökkentett ellátás esetén 58 500 forintra. Ha az ellátás a 16 százalékos mérséklés előtt sem érte el ezt a szintet, akkor egyáltalán nem kellett mérsékelni az ellátást. Ha a mérsékelt ellátás meghaladja a határösszeget, az ellátás összege nem változik.Nem csökkentették a szolgálati járandóságot akkor sem, ha a szolgálati nyugdíjast a szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, továbbá ha önkéntes tartalékos jogviszonyban áll. Az ellátás emelése során a szolgálati járandóság így megállapított összegét veszik alapul.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Az 50 százalékkal csökkentett szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított szolgálati járandóságot már a nyugdíjkorhatár elérése előtt teljes összegben folyósítják. Az eredetileg a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szabályai szerint megállapított ellátásnál 50, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény alapján megállapítottnál 52, a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományú tagjainak nyugdíjáról szóló 22/1971. számú Korm. rendelet alapján megállapítottnál pedig 55 éves korban szüntetik meg a csökkentést. Az 50 százalékos mérséklés megszüntetését követően a 100 százalékos szintre növelt ellátási összegre kell alkalmazni a személyijövedelemadó-mértékkel megegyező csökkentést.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (6) bekezdésében.]
Ha a személyijövedelemadó-kulcs megváltozik, ennek megfelelően kell módosítani a szolgálati járandóság és a korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíj összegét. 2016. január 1-jétől a személyijövedelmadó-kulcs 16 százalékról 15 százalékra csökkenése miatt a - szolgálati nyugdíjból 2012. január 1-jén átalakított, az adómértékkel csökkentett - szolgálati járandóságot 85 százalékon kellett tovább folyósítani (84 százalék helyett).[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (3), 5. § (4) bekezdéseiben.]
Adó- és járulékkedvezmény az ellátásban
Nem változott.
Ha a szolgálati járadékban részesülő személy meghal, a vele együtt élő házastárs, vagy ennek hiányában a törvényes örökös kérelmezheti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál az ellátás után járó családi kedvezmény érvényesítését. A nyugdíjfolyósító szerv a közjegyzőtől szerzi be a jogerős hagyatékátadó végzést, illetve öröklési bizonyítványt, ha a szolgálati járandóságban, korhatár előtti ellátássá átalakított országgyűlési képviselői nyugdíjban részesülő személy halálakor az ellátása utáni családi kedvezmény igényléséhez szükséges örökösi minőséget nem igazolják.[Lásd a 333/2011. Korm. rendelet 9. §-ában.]
Az ellátása mellett keresőtevékenységet folytató, szolgálati járandóságban részesülő személy ellátás utáni családi kedvezményének meghatározásakor figyelembe kell venni az ellátás mellett szerzett jövedelme után az adóévben általa már igénybe vett családi adó- és járulékkedvezményt is.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (4), 5. § (5) bekezdéseiben.]
Korhatár előtti ellátás megállapítása
Nem változott.
Továbbra is korhatár előtti ellátás állapítható meg a bányász-, illetve művésznyugdíjra 2012. január 1-je előtt jogosultságot szerző, de nem nyugdíjazott személynek. Ha valaki az átmeneti bányászjáradék vagy táncművészeti életjáradék jogosultsági feltételeit is teljesíti, akkor ezen ellátások valamelyikét igényelheti. A korhatár előtti ellátás megállapítására irányuló igények érvényesítésének nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdés felvezető és záró szövegében, d)-e) pontjaiban.]
A korhatár előtti ellátás összegét a megállapításkor érvényes öregséginyugdíj-kiszámítási szabályok szerint állapítják meg.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 8. §-ában.]
Korhatár előtti ellátás kizárólag a nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy részére állapítható meg. Az igénylő az ellátás kezdőnapján - hozzátartozói nyugellátás, hadivagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem kaphat rendszeres pénzellátást.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
Korkedvezményes ellátásra jogosultság
Nem változott.
Korhatár előtti ellátásra a korkedvezményes nyugdíjhoz a 2011-ben hatályos szabályok szerint szükséges jogosultságot 2014 végéig megszerző személy jogosult. Ahány év korkedvezményt szerez - a 2011-ben hatályos szabályok szerint számítva -, annyi évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt kérheti az ellátás megállapítását. 2015 óta nem szerezhető további jogosultság.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) c) pontjában, (2) bekezdésében.]
A korkedvezményre jogosító munkakörben legalább három évet eltöltött bányász akkor is jogosult egy év korkedvezményre - tehát a korhatár előtti ellátás igénybevételére - a nyugdíjkorhatár előtt egy évvel, ha nem szerzi meg a tíz év korkedvezményre jogosító időt. Ezt a kedvezményt kizárólag azok vehetik igénybe, akiknek a munkaviszonya bányászati szerkezetátalakítás, korszerűsítés vagy bányabezárás miatt szűnt meg.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) c) pontjában.]
Korkedvezményre azok szereztek jogosultságot, akik a szervezet fokozott igénybevételével járó vagy az egészségre különösen ártalmas munkát végeztek, azaz korkedvezményre jogosító munkakörben dolgoztak. Azoknak a férfiaknak, akik ilyen munkakörben dolgoztak, minden öt, a nőknek minden négy - a 100 kilopascalnál nagyobb nyomású légtérben dolgozó férfiaknak és nőknek egységesen három - szolgálati év után egy-egy év kedvezmény jár. A jogosultsághoz minimálisan szükséges szolgálati idő férfiaknál tíz, nőknél nyolc, a 100 kilopas-calnál nagyobb nyomású légtérben dolgozóknál mindkét nem esetében hat munkaév.[1997. évi LXXXI törvény 8-8/B. §-ainak 2011-ben hatályos szövege szerint]
Szolgálati járandóság megállapítása
Nem változott.
Szolgálati járandóság állapítható meg annak, aki a fegyveres szervek, testületek által megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, ha a szolgálati viszonyban és a rokkantsági nyugdíjban töltött együttes ideje 2011. december 31-én elérte a 25 évet. A szolgálati járandóság megállapítására irányuló igények érvényesítésének nem feltétele, hogy a biztosítási jogviszonyt megszüntessék. A járandóság a biztosítási jogviszony fennállása mellett is megállapítható.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontjában.]
Szolgálati járandóság kizárólag az ellátás kezdőnapján az öregséginyugdíj-korhatárt be nem töltött és rendszeres pénzellátásban - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesülő személy részére állapítható meg.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 9. §-ában.]
A szolgálati járandóság összegét a szolgálati nyugdíj 2011. december 31-én érvényes szabályai szerint - tehát az igénylést megelőző 12 hónap átlagkeresete alapján - kell megállapítani, de csökkenteni kell a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértékével megegyezően. (Kivéve, ha az igénylőt a szolgálati kötelmekkel összefüggésben egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt szerelték le, valamint ha az ellátást az önkéntes tartalékos jogviszony időtartama alatt kéri.)Nem csökkenthető a szolgálati járandóság összege a megállapítást megelőző napon érvényes minimálbér havi összegének másfélszerese (2020-ban 241 500 forint) alá. A csökkentést a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság - az adóhatóság által a bevallási év június 30-áig kiállított igazolás alapján - a személyijövedelemadó-törvény szerint járó családi kedvezmény adójának (de elegendő jövedelem híján nem érvényesíthető) mértékéig visszautalja.
Ha a szolgálati járandóságot a szolgálati viszony és a rokkantsági nyugdíj 25 évet elérő időtartamára tekintettel állapítják meg, a korábbi rokkantsági nyugdíj 15 százalékkal csökkentett és az időközi nyugdíjemelésekkel növelt összege lesz az ellátási összeg. A nem érvényesíthető családi kedvezmény adóját ebben az esetben is - a csökkentés mértékéig - kifizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 10. §-ában.]
Átmeneti bányászjáradék megállapítása
Nem változott.
Átmeneti bányászjáradék állapítható meg a magyarországi mélyművelésű bányában föld alatti munkakörben legalább 25 év szolgálati évet vagy 5 ezer, szolgálati időként figyelembe vehető műszakot eltöltött személynek (a mecseki ércbányászati műszakszámot 1,67-szoros, a mecseki szénbányászati műszakszámot pedig 1,25-szoros szorzóval számítják be).A jogosultság további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján még nem töltötte be az öregségi nyugdíj rá vonatkozó korhatárát, és - a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - nem részesül rendszeres pénzellátásban.
[Lásd az 1993. évi XLVIII. törvény 49/B. §-ában.]
Táncművészeti életjáradék
Nem változott.
Táncművészeti járadék állapítható meg a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett együtteseiben, továbbá a Magyar Állami Népi Együttesnél, a Magyar Nemzeti Táncegyüttesnél, a Duna Művészegyüttesnél és a Budapesti Operettszínháznál, valamint ezek jogelődjeinél legalább 25 évig magántáncosi vagy tánckari tevékenységet végzett személynek.[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdésében.]
A 25 éves időtartamba csak a főfoglalkozásszerűen végzett tevékenység számít be, és a képzés idejét nem veszik figyelembe. A táncművészeti járadék megállapításának további feltétele, hogy az igénylő az ellátás kezdőnapján legalább 25 év szolgálati idővel rendelkezzen, a nyugdíjkorhatárt még ne töltse be, és - hozzátartozói nyugellátás, hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve ezekkel azonos, az Európai Unió más országából járó ellátás kivételével - ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1) bekezdésében.]
A törvény szerint e személyek akkor főfoglalkozásúak, ha mellette nem folytatnak más biztosítási kötelezettséggel járó tevékenységet. Kivétel ez alól bármely tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenység, valamint a táncművészet területén végzett rendezői, koreográfusi, balettmesteri, művészeti vezetői és koreográfusasszisztensi tevékenység, melyek párhuzamos ellátása esetén a táncos, tánckari tevékenység továbbra is főfoglalkozású.[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (1a) bekezdésében.]
A táncművészeti életjáradékot a nyugdíjakkal megegyezően számítják ki, és azzal azonos mértékben emelik, illetve a korhatár előtti ellátással megegyezően szüneteltetik és szüntetik meg.[Lásd a 2008. évi XCIX. törvény 43/A. § (3) és 43/B. § (2) bekezdéseiben.]
Ellátottak nyugdíjkorhatárbetöltése
Nem változott.
A nyugdíjkorhatár betöltése miatt megszűnő korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, átmeneti bányászjáradékot és táncművészeti életjáradékot öregségi nyugdíjként kell tovább folyósítani. A korhatár betöltésekor a korábban korhatár előtti ellátásban részesülő volt országgyűlési képviselők és a szolgálati járandóságban részesülők öregségi nyugdíjukban visszakapják a személyijövedelemadó-kulcs mértékével történt korábbi csökkentést. Ellátásuk tehát a továbbiakban csökkentés nélkül kerül saját jogú nyugdíjként továbbfolyósításra.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérhető az öregségi nyugdíj ismételt megállapítása, ha a korábbi korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság időtartama alatt a nyugdíjas legalább 365 nap szolgálati időt szerzett, és a kérelem időpontjában hatályos szabályok szerint magasabb ellátási összeg jár a részére.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 18. § (3) bekezdésében.]
A fegyveres szervezeteknek 2011. december 31-én meg kellett állapítani azt a szolgálatinyugdíj-összeget, amelyet 25 év szolgálati jogviszonnyal rendelkező hivatásos állományú tagjának járna, ha a jogosultsági feltételeket teljesítené, és az ellátást igényelné. Az 57 éves életkort betöltött, szolgálati viszonyban álló szolgálati nyugdíjas esetében ez a nyugdíjrögzítés nem végezhető el. A kiszámított összeg közvetlenül a rögzítés után még nem fizethető ki. Ha azonban az időközi nyugdíjemelésekkel megnövelt összeg meghaladja a hivatásos állományú tag korhatár előtti ellátását, illetve szolgálati járandóságát követően folyósított öregséginyugdíj-összeget, akkor a magasabb összeget fogja kapni. Ugyanígy magasabb ellátásra jogosíthat a 2011. december 31-e előtt rögzített nyugdíj is.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 19-20. §-aiban.]
Igénybenyújtás
Nem változott.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó nyugellátásokkal és más ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ügyintézési határidő 45 naptári nap, amely semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. A korábban lejáró határidő április 15-éig meghosszabbodik, ha az ellátási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 2. § (1) bekezdésében, a 168/1997. Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében, az 1997. évi LXXXI. törvény 72. §-ában.]
Ha az eljárás során a nyugdíjbiztosítási szerv az egészségi állapot szakkérdését is vizsgálja, az ügyintézési határidő 60 naptári nap.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 66. § (2) bekezdésében.]
A nyugdíjbiztosítási szervnek az igénybejelentéstől számított nyolc napon belül az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján függő hatályú döntést kell hoznia. A függő hatályú döntés alapján akkor kell 10 ezer forintot kifizetni az ügyfél számára az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint, ha az ügyintézési határidőn belül nem kerül sor az igény érdemi elbírálására.Szolgálatiidő-szerzés
Nem változott.
A korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék és táncművészeti életjáradék mellett megszerzett jövedelem utáni nyugdíjjárulék-fizetés időszaka szolgálati időnek számít. A nyugdíjjárulék havi átlagos alapja után azonban nem érvényesíthető a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A., 37. §-aiban.]
________________________________________________________________________________________________________________________Nők kedvezményes nyugdíjjogosultságát megalapozó szolgálati idők
Keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idők:
■ a munkaviszony,■ a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony,
■ az országgyűlési képviselői jogviszony,
■ az ügyészségi szolgálati jogviszony,
■ a bírósági jogviszony,
■ az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,
■ a hivatásos nevelőszülői jogviszony,
■ az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,
■ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagsága,
■ a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katonaság,
(fentieknél mind a teljes, mind a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama elismerésre kerül; nem számít munkaviszonynak a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony),
■ a szövetkezeti tagság személyes közreműködés esetén,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozói jogviszony,
■ a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozói jogviszony,
■ az állami projektértékelői jogviszony,
■ a főállású kisadózó,
■ a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével), ha a járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát,
■ az egyházi szolgálat, szerzetesrendi tagság,
■ a biztosítottnak minősülő mezőgazdasági őstermelői jogviszony,
■ a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,
■ a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlata, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata,
■ a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódóan külföldi illetékességű személytől szerzett jövedelem megszerzésének időtartama,
■ az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatás időtartama,
■ az egyszerűsített foglalkoztatás időtartama,
■ a végkielégítés időtartama alatt szerzett szolgálati idő az 1998-1999. években,
valamint az 1998 előtt
■ kisiparosként,
■ magánkereskedőként,
■ alkalmi fizikai munkát végzőként,
■ szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,
■ gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,
■ gazdasági munkaközösség tagjaként,
■ ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
■ kisszövetkezet tagjaként,
■ mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,
■ mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,
■ egyéni gazdálkodóként,
■ nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,
■ külföldi munkavállalóként,
■ külföldi munkavállaló előadóművészként,
■ ügyvédi munkaközösség tagjaként,
■ jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
■ szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
■ közjegyzőként,
■ önálló bírósági végrehajtóként,
■ szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,
■ munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint
■ a 168/1997. Korm. rendelet 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján szerzett szolgálati idő.
Gyermekvállalással, gyermekneveléssel szerzett szolgálati idők:
■ a terhességi-gyermekágyi segély,■ a csecsemőgondozási díj,
■ az örökbefogadói díj,
■ a gyermekgondozási díj,
■ a gyermekgondozást segítő ellátás,
■ a gyermekgondozási segély,
■ a gyermeknevelési támogatás,
■ a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek ápolására tekintettel megállapított ápolási díj folyósításának időtartama,
■ a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 168/1997. Korm. rendelet 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő (fizetés nélküli szabadság ideje),
■ a gyermekek otthongondozási díja.
________________________________________________________________________________________________________________________
Közlekedési kedvezmény
Nem változott.
A korhatár előtti ellátásban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, szolgálati járandóságban részesülő akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én már elmúlt 57 éves, és ezen a napon korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesült.[85/2007. Korm. rendelet 4. § (1) ac) pont]
Az ellátás szüneteltetése
Változás 2020. július 1-jétől.
2019-től az öregségi nyugdíjasoknak már csak a munka törvénykönyvén kívüli jogviszonyokban szerzett jövedelem után kellett járulékot fizetniük, így e jövedelmek határösszegének, tehát a havi minimálbér tizennyolcszorosának átlépését követően szüneteltették a nyugdíjat az év hátralévő részére. A "nők 40" alapján öregségi nyugdíjban részesülő személyek nyugellátását semmilyen jogviszonyban szerzett jövedelem esetén sem csökkentik, de 2020. június 30-áig továbbra is szüneteltetni kell a "nők 40" alapján megállapított, korhatár alatti öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjasellátás mellett szerzett nyugdíjjárulék-köteles keresetei ezen időszakon belül elérték vagy meghaladták a határösszeget.Az e jogcímen szüneteltetett nyugdíjak újrafolyósításáról 2020. július 1-jétől hivatalból intézkedik a nyugdíjfolyósító szerv.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-ában.]
Nem változott.
Annak a korhatár előtti öregségi nyugdíjasnak, aki közalkalmazotti jogviszonyt, kormányzati, állami vezetői, állami szolgálati, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati viszonyt, fegyveres szervvel hivatásos, valamint a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyt létesít, nyugdíjának folyósítását a jogviszony-létesítést követő hónap első napjától szüneteltetik. Ezen közszolgálati viszonyban állók korhatár előtti ellátását, szolgálati járandóságát, átmeneti bányászjáradékát és táncművészeti életjáradékát is szüneteltetni kell.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésében, a 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-ában, az 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2), a 2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdéseiben.]
A nyugdíjasnak a jogviszony létesítését a létesítés napjától számított 15 napon belül be kell jelentenie a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon. A foglalkoztatásra vonatkozó adatról az adóhatóság is értesíti a nyugdíjfolyósítót, amely külön kérelem nélkül, tehát hivatalból dönt az ellátás szüneteltetéséről.Ha az ellátás szüneteltetését megalapozó jogviszony már nem áll fenn, az ismételt folyósítást a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szervnél vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságon kell kérelmezni. A kérelemhez csatolni kell a jogviszony megszűnését igazoló okiratot is.
[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (2), (4), 97. § (5) bekezdéseiben.]
Ha a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban részesülő személy nem a közszférából szerez jövedelmet, és ennek egy naptári évi összege az irányadó korhatár betöltését megelőzően eléri a minimálbér 18-szorosát (2020-ban ez 2 898 000 forint), ellátását a naptári év végéig felfüggesztik. A szüneteltetés elbírálásakor az ellátás melletti jövedelem éves keretösszegében nem kell figyelembe venni a szolgálati járandóságban részesülő személy önkéntes tartalékosként határvédelmi feladatok ellátásával teljesített tényleges szolgálatára figyelemmel szerzett kereseteit.Ezeket az ellátásokat az álláskeresési járadék folyósítási hónapjaira is szüneteltetni kell.
A jövedelemkorlát túllépését az ellátott is köteles bejelenteni, de az adóhatóság is értesíti róla a nyugdíjfolyósítót. A túllépés utáni hónaptól folyósított ellátást vissza kell fizetni. Ha valaki decemberben lépi túl a korlátot, a decemberi ellátást kell visszafizetni.
Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén az átmeneti bányászjáradékban részesülő személy méltányosságból kérheti a mentesítést az alól, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó éves munkajövedelem esetén a járadékának folyósítását az év végéig szüneteltessék. A méltányossági kérelmet az ellátást folyósító szervhez kell benyújtani legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig.
[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdésében, 13. §-ában, 1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (3) bekezdésében, a 333/2011. Korm. rendelet 12. §-ában.]
Nem kell szüneteltetni azok - szolgálati nyugdíjból átalakított - öregségi nyugdíját, akik 2012 előtt betöltötték 57. életévüket, és nem a közszférából szereznek jövedelmet.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Ha a nyugdíjkorhatár előtti ellátásban vagy más ellátásban részesülő személy nem közszférából megszerzett járulékköteles keresete a tárgyévben elérte az éves keretösszeget (a minimálbér 18-szorosát), azt 15 naptári napon belül be kell jelentenie - a folyósítási törzsszámra hivatkozással - a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, amely a bejelentés alapján (vagy az állami adóhatóság által közölt adatok alapján hivatalból) dönt a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről. [Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 97. § (5), a 168/1997. Korm. rendelet 85. § (2) bekezdéseiben.]
Az ellátás szüneteltetése nem változtat az ellátott e státusán, azaz továbbra is nyugdíjasnak, korhatár előtti ellátottnak vagy más ellátásban részesülőnek minősül. Így tehát járnak neki a szüneteltetés előtti utazási és egyéb kedvezmények. A szüneteltetés ideje alatt bekövetkezett nyugdíjemelésekkel számolt új ellátási összeget az érintett az újbóli folyósítás idejétől kapja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXI. törvény 83/A. § (2)-(3), 83/C. § (3), (5) bekezdéseiben.]
A szolgálati járandóságot szüneteltetni kell akkor is, ha a korábban nyugállományba helyezett hivatásos állományú tag a reaktiválása miatt kéri ezt. Az újralétesített szolgálati viszony megszűnésének igazolását követően a szolgálati járandóságot tovább folyósítják.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 12. §-ában.]
Az ellátás megszüntetése
Nem változott.
Megszűnik annak a személynek a korhatár előtti ellátása, illetve szolgálati járandósága, aki meghal, betölti az öregséginyugdíj-korhatárt, akinek a 40 év jogosultsági idejére tekintettel a nők részére járó kedvezményes nyugdíjat állapítanak meg, vagy aki maga kéri a megszüntetést.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (1), 21. § (2) bekezdéseiben.]
Ha a korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő személyt munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum aláírása nélkül foglalkoztatják - tehát feketemunkát végez -, ellátását a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól megszüntetik, és vissza kell fizetnie a megelőző egy évben kapott ellátási összeget.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében.]
A megszüntetett korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság akkor sem állapítható meg újra, ha ennek feltételei továbbra is fennállnak vagy ismételten beállnak.[Lásd a 2011. évi CLXVII. törvény 17. § (3) bekezdésében.]
Mit kell tudni a megváltozott munkaképességűek ellátásairól?
Ellátástípusok
Nem változott.
Új ellátásként állapítható meg és folyósítható■ a rehabilitációs ellátás,
■ a rokkantsági ellátás, és
■ a bányászok egészségkárosodási járadéka. Az ellátásokat a 2011. december 31-én törvényi rendelkezés alapján megszűnő rokkantsági nyugdíjban, megváltozott munkaképességre tekintettel megállapított szociális ellátásban részesülő nyugdíjkorhatár alattiak, valamint új jogosultak is megkaphatják, ha megfelelnek az előírt feltételeknek.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2-13., 30-33., 35. §-aiban.]
Jogosultság rokkantsági ellátásra
Nem változott.
Az jogosult rokkantsági ellátásra, aki az egészségkárosodása miatt nem tud dolgozni, nem rehabilitálható, vagy rehabilitációja nem javasolt, és megszerezte a törvényben előírt előzetes biztosítási időt, és más - a törvényben meghatározott - pénzellátásban nem részesül. Rokkantsági ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotú, rehabilitációra nem javasolt igénylőnek, ha az igénybenyújtást megelőzően rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint nem végez keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - nem kap rendszeres pénzellátást. További feltétel, hogy az igénylő a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 nap biztosítási időt szerzett, vagy hogy tíz éven belül legalább 2555 napig vagy 15 éven belül legalább 3650 napig biztosított volt.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének 1., 4., 10. pontjaiban, 2. és 5. §-aiban.]
A 35 évesnél fiatalabb megváltozott munkaképességű személy akkor jogosult rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra, ha az egészségkárosodást a 35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai folytatása alatt szenvedte el. Az a 35 évesnél fiatalabb személy is jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, aki az említett tanulmányai befejezését követően 180 napon belül biztosítottá vált, és a biztosítási idejében nincs 30 napnál hosszabb megszakítás.Az is jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátására, aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs ellátásban, rendszeres szociális járadékban vagy átmeneti járadékban részesült, vagy a felsorolt ellátások valamelyikére a jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban.]
A megváltozott munkaképességűek ellátását az alapösszeg törvényben előírt mértékének - 2020-ban 104 405 forint - alapulvételével kell meghatározni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3) (4) bekezdésében.]
Az új igénylőnek járó rokkantsági ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelme (tehát napi átlagjövedelmének 30-szorosa) és a rehabilitációs javaslat - vagy a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személy rehabilitálhatóságának foka - határozza meg. A rokkantsági ellátás ezektől függően a 2020-ban érvényes alapösszeg 30-150 százaléka - 31 322 és 156 608 forint - közötti összegben állapítható meg (lásd erről táblázatunkat a 55. oldalon).Ha a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs havi átlagjövedelme, ellátása az alapösszeg 30-55 százaléka - 2020-ban 31 322 és 57 423 forint - közötti összegben állapítható meg.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 12. §-ában.]
A biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított betegségi és anyasági ellátások, álláskeresési támogatás, valamint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósításának idejét, és a 2011. december 31-éig nyugellátásra jogosító szolgálati idő és ellátási alap szerzése érdekében kötött megállapodást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]
Rokkantsági ellátást kell megállapítani a rehabilitálható - s a jogosultsági feltételeknek egyébként megfelelő - igénylőnek, ha a kérelem benyújtásakor kevesebb mint öt éve van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig (2020-ban tehát az 1956-ban születettek a 64 és fél éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt, továbbá az 1957-ben, az 1958-ban, 1959-ben, valamint - 60 éves koruk betöltése után - az 1960-ban születettek).[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek fennállásának napjától állapítható meg. Ha a jogosultság már az igény benyújtását megelőzően fennállt, az ellátás legkorábban a benyújtást megelőző hatodik hónap első napjával állapítható meg. Ha a jogosultság rendszeres pénzellátás folyósítása miatt nem áll fenn, az ellátást az ennek megszüntetését követő naptól folyósítják.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 11. §-ában.]
Rokkantsági ellátásban részesül a teljesen munkaképtelen - tehát az I. és II. csoportba sorolt - korábbi rokkantsági nyugdíjas, ha a nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, vagy annak elérésekor nem kérte ellátásának öregségi nyugdíjjá alakítását. A III. csoportos rokkantnyugdíjasok és a rendszeres szociális járadékosok közül a 2011 végéig 57 éves életkorukat betöltöttek (tehát az 1954-ben vagy azt megelőzően születettek), valamint az átmeneti járadékosok kaptak 2012-től rokkantsági ellátást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (1) bekezdésében.]
A rokkantsági ellátásban részesülő, 2011 végéig 57. életévét betöltő (tehát 1954-ben vagy azt megelőzően született) személy a nyugdíjkorhatár betöltése után kérelmezhette, hogy a továbbiakban öregségi nyugdíjként folyósítsák ellátását. A nyugdíjjá alakított ellátás a megszüntetett rokkantsági ellátással azonos összegben jár.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 32. § (4) bekezdésében.]
Rokkantsági ellátás megállapítása méltányosságból
Változás 2020. március 1-jétől.
A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen is lehet jogorvoslattal élni, bírósághoz fordulni (Ezt megelőzően még kizárt volt a fellebbezés.)[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13/A. § (7) bekezdésében.]
Nem változott.
Aki nem jogosult rokkantsági ellátásra, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállásakor kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kérheti, ha az egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél rosszabb. További feltétel, hogy a kérelmező ne legyen rehabilitálható, vagy ha rehabilitálható, akkor 5 éven belül töltse be az öregséginyugdíj-korhatárt. Igazolni kell a kérelem benyújtásakor azt is, hogy keresőtevékenységet nem folytat, és rendszeres pénzellátásban sem részesül. Ha az egészségkárosodott személy a rokkantsági ellátás feltételeként előírt biztosítási idővel nem rendelkezik, akkor kaphat kivételes rokkantsági ellátást, ha legalább az előírt biztosítási időtartam felét megszerezte (lásd a 55. oldalon, a táblázat alatti megjegyzésben).A kivételes rokkantsági ellátást kérelmezők közül előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki az előírt biztosítási időnek legalább a 90 százalékát igazolni tudja. Ilyen ellátás is csak az éves méltányossági keret erejéig állapítható meg.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet a megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igény elutasításáról szóló döntés véglegessé válását követően lehet benyújtani a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Ha azt kizárólag a méltányossági ellátás megállapítására az Egészségbiztosítási Alapban meghatározott keretösszeg kimerülése miatt utasították el, az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismét benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás az előírt feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. Összege tartós rehabilitációt igénylő egészségi állapot esetén, ha a rehabilitáció nem javasolt, vagy a kérelmező az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül betölti, az alapösszeg - 2020-ban 104 405 forint - 45 százalékának (46 982 forint) a 65 százaléka, vagyis 30 537 forint. A kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható kérelmezőnek az alapösszeg 50 százalékának (52 203 forint) 65 százaléka, tehát 33 931 forint állapítható meg. A jelentős egészségkárosodást szenvedett, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes kérelmezőnek az alapösszeg 55 százalékának (57 423 forint) a 65 százaléka, azaz 37 325 forint állapítható meg.
A kivételes rokkantsági ellátást a rokkantsági ellátás megszüntetését megalapozó okok bekövetkezésén túl akkor is meg kell szüntetni, ha az egészségi állapot a javulás miatt már meghaladja az 50 százalékot, vagy ha az érintett rehabilitálhatóvá válik. A megszüntetés időpontja a jogszabályi indok megállapítását követő hónap első napja. Ha a kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy felülvizsgálata alkalmával állapotjavulást állapítanak meg, a felülvizsgálat során megállapított összeg nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.
Állapotrosszabbodás esetén az új minősítési kategória szerinti összeget kell megállapítani.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13/A. §-ában.]
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor mérlegelni kell a kérelmező egészségi állapotát, előzetes biztosítási idejét, jövedelmi helyzetét, egyéb különös méltánylást érdemlő körülményeit.[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 7/A. §-ában.]
Jogosultság rehabilitációs ellátásra
Nem változott.
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben felsorolt rendszeres pénzellátások közül csak a gyermekgondozást segítő ellátások, ideértve a gyermekek otthongondozási díját (gyod) is, az ápolási díj, a hozzátartozói nyugellátás, a hadi- vagy nemzeti gondozotti pénzellátás, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, illetve az ezekkel azonos, az Európai Unió más országából vagy kétoldalú szociális egyezmény alapján járó ellátás folyósítása mellett lehet megállapítani rokkantsági ellátást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdésének 10. pontjában, 2. § (1) bekezdésének c) pontjában.]
Rehabilitációs ellátás állapítható meg a 60 százalékos vagy annál rosszabb egészségi állapotú, rehabilitálható igénylőnek, ha az igénybenyújtást megelőzően rendelkezik a szükséges biztosítási idővel, valamint nem végez keresőtevékenységet, és - meghatározott kivételekkel - nem kap rendszeres pénzellátást.A szükséges biztosítási idővel az rendelkezik, aki a kérelem benyújtását megelőző
■ öt éven belül legalább 1095 napon át, vagy
■ tíz éven belül legalább 2555 napig, vagy
■ 15 éven belül legalább 3650 napig biztosított volt.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) bekezdés 1., 4., 10. pontjaiban, 2. és 4. §-aiban.]
A biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követően folyósított betegségi és anyasági ellátások, álláskeresési támogatás, valamint a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, az egészségkárosodott személyek szociális járadékai és a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósításának idejét, és a 2011. december 31-éig nyugellátásra jogosító szolgálati idő és ellátási alap szerzése érdekében kötött megállapodást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]
A biztosítási időbe nem számítható be a 2018. január 1-jétől megállapítható kivételes rokkantsági ellátás.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdés b) pontjában.]
A rehabilitációs ellátást az eljárást lezáró döntés dátumát követő naptól állapítják meg. A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 36 hónapra állapítható meg.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátást a jogosultsági feltételek fennállásától - legkorábban a kérelem benyújtásától - a komplex minősítés hatályának végéig kell megállapítani annak is, akinek az ellátás iránti kérelem benyújtásakor már van hatályos komplex minősítése, és azt ismételten nem végzik el.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (1a) bekezdésében.]
Rehabilitációs ellátásban részesül a még nem munkaképes - korábban a III. csoportba sorolt -, 2011. december 31-én 57 év alatti (tehát 1955-ben v agy azt követően született) személy. Ugyancsak rehabilitációs ellátást kapnak 2012 januárjától az 57 éves életkort 2011. után betöltött rendszeres szociális járadékosok.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdésében.]
A - például a határozott időtartam lejárta miatt - megszüntetett rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén nem csak akkor állapítható meg ismételten, ha a kérelmezőnek olyan egészségkárosodása alakul ki, amelyet a korábbi komplex minősítésen még nem vettek figyelembe.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátás ismételten megállapítható, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy a rehabilitáció irányában, a szükségletek tekintetében a korábbi minősítéshez képest változás állt be. Például a baleset miatt járásában korlátozott rehabilitációs ellátásra szoruló személy részére a komplex minősítés alkalmával elsőként egészségügyi rehabilitációt javasoltak, amelyhez a szállítását is biztosították. A sikeres mozgásszervi rehabilitáció után számítógéppel (ülve) végezhető munkához szükséges képzést javasoltak, amit a jogosult elfogadott. A képzés a rehabilitációs járadék 36 havi folyósítása alatt eredményesen befejeződött, de ekkor a rehabilitált személy elköltözött, mert korábbi lakását nem tudta fenntartani. További - foglalkoztatási és a munkába járás segítését szolgáló szociális - rehabilitációja vált szükségessé az új lakóhelyén a munkahelykereséshez.[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 10/A. §-ában.)
A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre is az új megállapításokra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, ha az ellátásban részesülők komplex minősítése (például 5 éven túl töltik be az öregséginyugdíj-korhatárt) s ennek alapján az új ellátásokba átsorolásuk is megtörtént. Meg kell szüntetni az ellátást, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem három egymást követő hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát, 2020-ban 241 500 forintot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (2) bekezdésében.]
A 2012. január 1-jei ellátásátalakítást követően folyósított rehabilitációs ellátás melletti jövedelemszerzésre vonatkozó szabályok nem változnak azok számára, akiknek a komplex újraminősítését azért nem kellett elvégezni, mert 2011. december 31-éhez számítva öt éven belül betöltötték a reájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt. Ha nem lettek öregségi nyugdíjasok, továbbra is rokkantsági ellátásban részesülnek, és kereseti korlátukra a 2011-es szabályokat kell alkalmazni. Rájuk vonatkozóan továbbra is a 2011-es szabályokat alkalmazzák. Megszüntetik tehát a III. csoportos rokkantsági nyugdíjból átalakított ellátást hat hónapi keresőtevékenység esetén, illetve ennek során a minimálbért, valamint az ellátás kétszeresét is meghaladó havi átlagjövedelem megszerzésekor. A rendszeres szociális járadékból átalakított rehabilitációs ellátást a havi minimálbér 80 százalékának (2020-ban 128 800 forintnak) hat hónapon keresztüli megszerzése esetén szüntetik meg.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (2) bekezdésében.]
Akik a rokkantsági rendszer átalakításakor rokkantsági nyugdíjban részesültek, és az akkor hatályos öregséginyugdíj-korhatárnál (62 év) több mint öt évvel fiatalabbak voltak, vagyis legkésőbb 1954-ben születtek, rokkantsági ellátásként kapták korábbi nyugellátásuk összegét. Az 1955 előtt született rokkantsági ellátásban részesülők már betöltötték az öregséginyugdíj-korhatárt, így a nyugdíjkorhatár betöltésekor kérhették a rokkantsági ellátás összegének továbbfolyósítását öregségi nyugdíjként. Ebben az esetben a továbbiakban öregségi nyugdíjasnak minősülnek, viszont az öregségi nyugdíjasokra nem vonatkozik kereseti korlát. Bármilyen összegű kereset mellett folyósítják az öregségi nyugdíjjá alakult korábbi rokkantsági ellátás összegét.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33. § (4) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátásra jogosult személy pénzbeli ellátást és rehabilitációt elősegítő szolgáltatásokat - például munkavégzés-felkészítést, munkaközvetítést - is kap.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. § (1), 8. § (1) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Megváltozott munkaképességűek részére megállapítható ellátások 2020-ban
|
Orvosi minősítés |
Rehabilitálhatóság |
Kategória |
Születési év |
Ellátás megnevezése |
Ellátás összege* |
Ellátás folyósítása |
|
51-60%-os egészségi állapot |
Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható. |
B1 |
1959 után született személyek 60 éves koruk betöltése előtt, vagyis a nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva betöltők. |
Rehabilitációs ellátás, legfeljebb hároméves időtartamra. |
Havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 30%-a és legfeljebb a 40%-a (31 322 és 41 762 Ft között), nyugdíjjárulék terheli. |
Meg kell szüntetni, ha a keresőtevékenységből származó jövedelem egymást követő három hónapban is meghaladja a minimálbér 150%-át (2020-ban a 241 500 Ft-ot). A keresőtevékenység ideje alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamára táppénz, baleseti táppénz állapítható meg. |
|
1960-ban vagy korábban született, 60 éves életkort betöltött személyek a nyugdíjkorhatár elérése előtt, mert 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 30%-a és legfeljebb a 45%-a (31 322 és 46 982 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli. |
Megszűnik, ha keresete három egymást követő hónapon át a minimálbér 150%-át (2020-ban a 241 500 Ft-ot) meghaladja. Az egyéni és társas vállalkozók rokkantsági ellátása akkor szűnik meg, ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igénylő főtevékenység folytatása esetén egymást követő három hónapban is a garantált bérminimum 150%-át (2020-ban a 315 900 Ft-ot) meghaladó keresetet érnek el. |
|||
|
Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt. |
B2 |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 40%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 30%-a és legfeljebb a 45%-a (31 322 és 46 982 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli. |
||
|
31-50%-os egészségi állapot |
Tartós foglalkozási |
C1 |
1959-ben vagy később született személyek 60 éves koruk betöltése előtt, vagyis a nyugdíjkorhatárt több mint 5 év múlva betöltők. |
Rehabilitációs ellátás, legfeljebb hároméves időtartamra. |
Havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 40%-a és legfeljebb 50%-a (41 762 és 52 203 Ft között), nyugdíjjárulék terheli. |
Meg kell szüntetni, ha a keresőtevékenységbőlszármazó jövedelem egymást követő három hónapban is meghaladja a minimálbér 150%-át (2020-ban 241 500 Ft). A keresőtevékenység ideje alatt bekövetkezett keresőképtelenség időtartamára táppénz, baleseti táppénz állapítható meg. |
|
rehabilitációt igényel. |
1959-ben vagy korábban született, 60 éves életkort betöltött személyek a nyugdíjkorhatár elérése előtt, mert 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 45%-a és legfeljebb a 150%-a (46 982 és 156 608 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli. |
Megszűnik, ha keresete egymást követő három hónapban is a minimálbér 150%-át (2020-ban a 241 500 Ft-ot) meghaladja. Az egyéni és társas vállalkozók rokkantsági ellátása akkor szűnik meg, ha középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképesítést igénylő főtevékenység folytatása esetén egymást követő három hónapban is a garantált bérminimum 150%-át (2020-ban a 315 900 Ft-ot) meghaladó keresetet érnek el. |
||
|
Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de egyéb (foglalkoztatási vagy szociális) körülményei miatt a rehabilitáció nem javasolt. |
C2 |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 60%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 45%-a és legfeljebb 150%-a (46 982 és 156 608 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli. |
||
|
1-30%-os egészségi állapot |
Kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, önellátásra képes. |
D |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 65%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 50%-a és legfeljebb a 150%-a (52 203 és 156 608 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli. |
|
|
Jelentős egészségkárosodás, önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. |
E |
Bármikor |
Rokkantsági ellátás |
Havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 Ft - 55%-a és legfeljebb a 150%-a (57 423 és 156 608 Ft között), nyugdíjjárulék nem terheli. |
||
|
* 2013-tól minden ellátás a nyugdíjemelkedéssel megegyezően emelkedik. Megjegyzések: 1. A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapítási feltétele az igénybenyújtást megelőző 5 éven belül legalább 1095 napos, 10 éven belül legalább 2555 napos, 15 éven belül legalább 3650 napos biztosítási jogviszony. 2. A rehabilitációs ellátásban részesülők a pénzbeli ellátás mellett rehabilitációs szolgáltatásra is jogosultak, ugyanakkor a rehabilitációs hatóságokkal együttműködni kötelesek. 3. Bányászok egészségkárosodási járadékára a keresőtevékenység megszűnése előtt munkaképesség-változás miatt kereset-kiegészítésben részesült, legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett bányász jogosult (a kereset-kiegészítéssel megegyező, valamint a 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjas, a korábbi nyugdíj időközben végrehajtott emelésével megegyező összegben). Az ellátást a nyugdíjakkal megegyezően emelik. 4. A megváltozott munkaképességűek részére megállapított ellátások mentesek a személyi jövedelemadó alól. |
||||||
A rehabilitációs ellátás összege
Nem változott.
Ha a megváltozott munkaképességű személy ellátásra jogosult, de adathiány miatt az ellátás összege a kérelem benyújtásától számított 50 napon belül nem állapítható meg, a jogosult részére a hatóság előleget állapíthat meg. Az előleg összege az alapösszeg 30 százaléka, legfeljebb 31 322 forint lehet. Az ellátás összegének megállapításakor az előleg és a végleges összeg közötti különbözetet el kell számolni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16/A. §-ában.]
A rehabilitációs ellátás összegét a megállapítást megelőző naptári évben szerzett, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező havi átlagjövedelem (tehát a napi átlagjövedelem 30-szorosa) és a rehabilitálhatóság várható időtartama határozza meg. Ha az igénylő rehabilitációs intézkedéssel foglalkoztatható, a megelőző évi átlagjövedelem 35 százalékát, de a 104 405 forintos alapösszeg legalább 30 és legfeljebb 40 százalékát kapja (azaz legalább 31 322 és legfeljebb 41 762 forintot). Ha az igénylő számára tartós rehabilitációs foglalkoztatás szükséges, az előző évi átlagjövedelmének 45 százaléka, de az alapösszeg legalább 40 és legfeljebb 50 százaléka (41 762 és 52 203 forint között) lesz a megállapított ellátásának összege (lásd táblázatunkat a 55. oldalon).Ha a rehabilitációs ellátásra jogosultnak nincs átlagjövedelme, és foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az ellátás összege az alapösszeg 30 százaléka (31 322 forint). Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, annak az alapösszeg 40 százaléka (41 762 forint) jár.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Nyugdíjnövelés-érvényesítés
Nem változott.
A 2012 előtt folyósított rokkantsági nyugdíj melletti munkavégzés esetén a havi átlagos nyugdíjjárulék-alap 0,5 százalékának megfelelő nyugdíjnövelést a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás időszaka alatt visszamenőleg hivatalból elszámolja a Magyar Államkincstár.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 30. § (6) bekezdésében és az 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-ában.]
Orvos szakértői minősítés
Nem változott.
A megváltozott munkaképességűek ellátására jogosultságot megállapító vagy az azt elutasító döntés véglegessé válását követő 12 hónapon belül előterjesztett újabb kérelmet csak akkor kell elbírálni, ha az egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy a jogosult egészségi állapotában tartós változás következett be.Ha a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesülő személy az ellátást megállapító döntést követően újabb kérelmet terjeszt elő, azt felülvizsgálati kérelemnek kell tekinteni.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (1) és (1a) bekezdéseiben.]
A komplex minősítést nem kell elvégezni, ha a korábban elvégzett minősítésről kiadott hatósági bizonyítvány még érvényes, kivéve, ha a vizsgálatot az ügyfél kéri.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (3) bekezdésében.]
A komplex minősítés időbeli hatálya - érvényessége - az eljárást lezáró döntést követő naptól kezdődik. A minősítés érvényessége■ a végleges egészségi állapotú és a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében élethosszig,
■ a rehabilitációs ellátásban részesülőknél a rehabilitációhoz szükséges időtartam végéig,
■ akinek rokkantsági ellátást állapítottak meg, és előírták a felülvizsgálat időpontját, a felülvizsgálati eljárás lezárásáig,
■ ha rokkantsági ellátást nem állapítottak meg, vagy megállapították, de felülvizsgálat időpontja előtt megszüntették, az előírt felülvizsgálat hónapjának utolsó napjáig tart.
Ha ezen időtartamon belül újabb komplex felülvizsgálatot végeztek, az érvényesség az újabb döntés keltéig tart.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15/A. §-ában.]
A rehabilitációs hatóság a 15. életévét betöltött személy kérelmére elvégzi a komplex minősítést, és erről hatósági bizonyítványt állít ki. A hatósági bizonyítvány érvényessége azonos a komplex minősítés érvényességével.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 26/A. §-ában.]
Nem kell elvégezni a foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatot, ha a komplex minősítés során megállapítják, hogy az igénylő egészségi állapota 1 és 30 százalék közötti, és orvosszakmai szempontból önellátásra képes, vagy önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes. Ha a vizsgált személy állapota 31 és 60 százalék közötti, nyilatkozatával hozzájárulhat, hogy a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján végezzék el. Ha az igénylőnek a birtokában van hatályos, 2011. december 31-ét követően kiállított szakvélemény, amely szerint az egészségkárosodása legalább 40 százalékos, és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alapján az egészségi állapota megítélhető, az egészségi állapot és az önellátási képesség orvosszakmai minősítését az iratok alapján kell elvégezni.[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 13/B. § (1a) és (1b) bekezdéseiben.]
A rehabilitálható személyek közül■ rehabilitációval helyreállítható foglalkoztathatóságúnak az 51-60 százalékos (B1 minősítési kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek a 31-50 százalékos (C1 kategóriájú) egészségi állapotú személyt kell tekinteni. A rehabilitációra nem javasoltak közül
■ rehabilitációval helyreállítható foglalkoztathatóságúnak, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálhatónak az 51-60 százalékos (B2 kategóriájú),
■ tartós foglalkoztatási rehabilitációt igénylőnek, de egyéb körülmények miatt nem rehabilitálhatónak a 31-50 százalékos (C2 kategóriájú),
■ kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatónak az önellátásra képes, 1-30 százalékos (D kategóriájú),
■ önellátásra nem vagy csak segítséggel képesnek az ilyen orvosszakmai minősítést kapott, 1-30 százalékos (E kategóriájú)
egészségi állapotú személyt kell tekinteni.
[Lásd a 7/2012. NEFMI rendelet 3. §-ában.]
Az ellátást igénylők, felülvizsgáltak vagy újraminősítettek munkaképesség-változásának vizsgálatakor az egészségi állapot megmaradt mértékét mérik. Azt vizsgálják tehát, hogy a betegségek, sérülések, vele; született rendellenességek figyelembevételével hány százalékosnak tekinthető az egészségi állapot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) 1. pontjában, 2. § (1) bekezdésében.]
Rehabilitációs hatóság
Változás 2020. március 1-jétől.
Rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvos szakértői szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el. Budapest Főváros Kormányhivatala illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. (Korábban a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala III. kerületi Hivatala járt el.)[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-változás komplex minősítése során az egészségi állapot százalékos mértékének és a rehabilitálhatóságnak a megítélése mellett rehabilitációs javaslatot is kell készítenie (feltéve, hogy az igénylőt rehabilitálhatónak minősítették). Ennek során meg kell határoznia a rehabilitáció irányát, szükségleteit, időtartamát és feltételeit.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 15. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Felülvizsgálat a 2012-től megállapított ellátásokra
Változás 2020. január 1-jétől.
A rokkantsági ellátás komplex felülvizsgálatát nem kell elvégezni, ha annak korábban rögzített időpontjában vagy a felülvizsgálati eljárás kezdetekor az ellátott tíz éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. 2020-ban tehát az 1964-ben - a korábban rögzített felülvizsgálati időpontban, vagy az eljárás kezdetekor 55 éves életkort betöltött -, illetve a korábban született személyek ellátását nem vizsgálják felül, az 1965-ben születettekét pedig csak akkor, ha a felülvizsgálati időpontban vagy az eljárás megindításakor még nem érték el a 60 éves életkort. Akkor sem kell elvégezni a felülvizsgálatot, ha a megváltozott munkaképességű személy rehabilitációja azért nem javasolt, mert jelentős egészségkárosodására tekintettel nem, vagy csak segítséggel képes önmaga ellátására. Ebben az esetben a rehabilitációs hatóságnak döntést kell hoznia az ellátás változatlan összegű továbbfolyósításáról.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1a)-(1b) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapított minősítési kategória eltér a vizsgálat előttitől, a döntést követő naptól az új minősítési kategória szerint kell megállapítani az ellátást. Az új ellátás összege csak állapotjavulás esetén lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző havinál. Ha az ellátás összege csökken, a döntést követő második hónap első napjától kell az alacsonyabb összeget folyósítani.A módosított ellátás összegének meghatározásakor a korábban figyelembe vett átlagjövedelmet meg kell szorozni a korábbi megállapítás óta bekövetkezett fogyasztóiár-növekedés mértékével. Ha a rehabilitációs hatóság nem állapít meg állapotváltozást, az ellátási összeg változatlan marad.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. §-ában.]
A rehabilitációs ellátást 60 napig elhúzódó keresőképtelenség esetén soron kívül felülvizsgálja a rehabilitációs hatóság.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 327/2011. Korm. rendelet 16. § (4) bekezdésében.]
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás egészségi állapottal, rehabilitálhatósággal kapcsolatos feltételeinek felülvizsgálatát a korábban meghozott határozat időpontjában végzi el. Soron kívüli felülvizsgálatot végez az egészségi állapot rehabilitációt megakadályozó rosszabbodása, új körülmény felmerülése vagy adott szempont célzott áttekintése esetén, valamint az ellátott kérelmére.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19. § (1) bekezdésében.]
A rehabilitációs hatóság az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján - ha az indokolt - a megváltozott munkaképességű személy ellátását öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja. Ha az ellátás összege az új információk alapján az indokoltnál magasabb, akkor azt a döntés közlésétől számított öt éven belül a hatóság alacsonyabb összegben újra megállapítja. Ha az ellátást a jogosultsági feltételek hiányában állapították meg, a hatóság a döntés közlésétől számított öt éven belül az ellátást megszünteti. Nem csökkenthető és nem szüntethető meg az ellátás, ha a megállapító határozatot a bíróság már elbírálta.Ha a megváltozott munkaképességű személynek a jogalap nélküli ellátás megállapítása nem róható fel, az ellátást a megszüntetést elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától kell megszüntetni. Ha az ellátás jogalap nélküli megállapítása az ellátásban részesülő személynek felróható, az ellátást a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőleg kell megszüntetni. A megváltozott munkaképességű személy ellátásának ismételt megállapítása vagy megszüntetése esetén a korábban megállapított ellátás nem folyósítható.
A visszakövetelt vagy megtérített összeg változása esetén a korábban megállapított követelést meg kell szüntetni, és a követelés összegét újra meg kell állapítani.
A rehabilitációs hatóság a döntést akkor is módosíthatja, visszavonhatja - kivéve, ha e törvény másként rendelkezik -, ha ezzel jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 19/A. és 19/B. §-aiban.]
2012 előtti ellátások felülvizsgálata
Nem változott.
Ha a korábban a közfoglalkoztatotti bér alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személyt ismételten felülvizsgálják, új ellátásának összegét a minimálbér alapján kell megállapítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdésének b)-bb) pontjaiban és (2a) bekezdésében.]
Azok is kérhetik a komplex vizsgálat elvégzését, akik az életkoruk vagy korábban megállapított egészségkárosodásuk miatt mentesültek a felülvizsgálat alól. Rendkívüli felülvizsgálat vagy célzott vizsgálat elrendelésekor a vizsgálatot kezdeményezheti a hatóság is.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C. § (2) bekezdésében.]
A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a minősítési eredmény és az új igénylőkre érvényes jogosultsági szabályok alapján kaphat rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, vagy már nem lesz jogosult ellátásra. Az új állapot szerinti ellátást az erről szóló határozatot követő második hónap első napjától hajtják végre. Jogosultság hiányában az ezt megállapító határozatot követő hónap 1-jétől szüntetik meg az ellátást.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2)-(3), 13. § (2)-(3), 33. § (7) bekezdéseiben.]
Nem kell elvégezni a 2012 előtt rokkantsági nyugdíjban, azt követően pedig folyamatosan rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők komplex minősítését, ha a felülvizsgálatra meghatározott időpontban vagy az eljárás kezdetekor az ellátott személy öt éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt. 2020-ban tehát az 1959-ben vagy korábban születettek ellátását nem vizsgálják felül, az 1960-ban születettekét pedig csak akkor, ha az esedékes felülvizsgálat, illetve az eljárás kezdeményezésének időpontjában még nem érték el a 60 éves életkort. Szintén nem vizsgálják felül a korábbi I. és II. rokkantsági csoportba soroltakat.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C.-D. §-aiban.]
A 2012. január 1-je után rehabilitációs ellátássá átalakított juttatásban részesülők komplex felülvizsgálatot (vagy soron kívüli újraminősítést) követő ellátási jogosultságának elbírálásakor nem kell vizsgálni a biztosítási jogviszonyban töltött korábbi időtartamot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) bekezdésének b) pontjában, 33. § (7) bekezdésében.]
A 2012 januárjában átalakított, majd felülvizsgált vagy újraminősített ellátást a nyugdíjemelések mértékével kell emelni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (3) bekezdésében.]
A 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy felülvizsgálatát követően megállapított rokkantsági ellátást az új megállapításra vonatkozó szabályok szerint, de legalább a felülvizsgálatot megelőző összegben kell megállapítani. Kiszámításakor átlagkeresetként a 2011. december 31-én rendszeres szociális járadékban részesült személy felülvizsgálat előtti hónapi ellátásának két és félszeresét kell tekinteni. Ha a felülvizsgált személy 2011. december 31-én átmeneti járadékban részesült, akkor a felülvizsgálat előtti hónap jövedelmének a kétszeresét, ha III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kapott, akkor a 165 százalékát, ha II., illetve I. csoportosat, akkor a 155, illetve a 145 százalékát kell átlagkeresetként figyelembe venni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdésének a) pontjában, (2) bekezdésében.]
Ha a 2012. január 1-jétől átalakított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban részesülő személy a felülvizsgálatát követően rehabilitációs ellátásra szerez jogosultságot, és egészségi állapota rehabilitációval helyreállítható, akkor ellátásként a bruttó közfoglalkoztatási bér (2020-ban 81 530 forint) 40 százalékát, ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, akkor a 80 százalékát kapja. A felülvizsgálatot követően megállapított rehabilitációs ellátásból 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak.[170/2011. Korm. rendelet, és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bekezdésében és a 2011. évi CXCI. törvény 33/A. § (1) bekezdésének b) pont ba), bb) alpontjaiban.]
Rehabilitációs terv
Változás 2020. január 1-jétől.
A rehabilitációs ellátásra jogosultság megállapítását követően nem kell rehabilitációs tervet készíteni. Az ellátásban részesülő személy azonban továbbra is köteles a rehabilitációs hatósággal együttműködni. Ennek keretében a rehabilitációs hatóságnál meghatározott időpontban meg kell jelennie, aktívan munkahelyet kell keresnie. Kötelező számára a részvétel a munkahelyhez jutást segítő munkaerőpiaci programban, az értesítési kötelezettség teljesítése, a felajánlott, megfelelő munkahelyet elfogadni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 6. §-ában.]
Nem változott.
A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókat megillető kedvezményről a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény rendelkezik. E törvény szerint megváltozott munkaképességű a legfeljebb 60 százalékos egészségi állapotú személy, továbbá az, aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességűek ellátásai közül akár rokkantsági, akár rehabilitációs ellátásban részesül.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdésében.]
Akkreditált munkáltató adatkezelése
Nem változott.
A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált munkáltató a megváltozott munkaképességű személy egészségi állapotára, munkavégző képességére, rehabilitálhatóságára, az abban bekövetkezett változásokra, valamint a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó adatokat a foglalkoztató részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátása céljából kezelheti. A foglalkoztató az adatkezelésre a támogatással összefüggő feladatok ellátásához szükséges mértékben és ideig jogosult. Az adatokat a foglalkoztatónak a megváltozott munkaképességű személy számára készítendő egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges megismernie, kezelnie.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 21/C. § (3) bekezdésében.]
Rehabilitációs ellátás szüneteltetése
Nem változott.
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő nem teljesíti az együttműködési vagy a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségét, a rehabilitációs ellátás folyósítását a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés hónapját követő második hónap első napjától 3 hónap időtartamra, vagy ha az ellátás ennél előbb szűnik meg, a megszűnésig tartó időre, fel kell függeszteni. A folyósítás felfüggesztésének időtartama a rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamába beleszámít. A felfüggesztés időtartamának lejártát követően az ellátást ismét folyósítják.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4), (4a), (4b) bekezdéseiben.]
Ha a rehabilitációs ellátás folyósítását felfüggesztik, a felfüggesztés tartamára folyósított ellátást a felfüggesztés időtartamának leteltét követően folyósított ellátásból le kell vonni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs ellátás ötven százalékáig terjedhet. Ha az ellátás megszűnt vagy azt megszüntették, a túlfolyósított összeget vissza kell követelni. Ezt követően tehát nem kell minden esetben külön visszafizetésre kötelező határozatot hozni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (4c) bekezdésében.]
Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy az ellátás folyósításának ideje alatt dolgozik, keresőképtelensége esetén táppénzre lesz jogosult. A táppénz folyósításának időtartama azonban nem hosszabbítja meg a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
Ellátásmegszüntetés
Nem változott.
A megváltozott munkaképességűek ellátásait - a rehabilitációs és a rokkantsági ellátást is - a kereseti korlát túllépése esetén meg kell szüntetni. A kereseti korlátot akkor haladja meg a kereset, ha 3 egymást követő hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát, 2020-ban a 241 500 forintot.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2) b) pontjában és a 13. § (2) d) pontjában.]
E szabály vonatkozik azokra is, akiket azért nem kell felülvizsgálni, mert a felülvizsgálat tervezett időpontjában 5 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 38/C. § (3) bekezdésében.]
Megszüntetik a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátást, ha az ellátott egészségi állapota, rehabilitálhatósága vagy a részére járó rendszeres pénzellátás miatt ellátási jogosultsága már nem áll fenn. Táppénz, baleseti táppénz, gyermekgondozási díj folyósítása esetén az ellátást nem kell megszüntetni. Az ellátásban részesülő kérelmére a kérelemben jelzett időponttól vagy a kérelem benyújtását követő hónaptól kell megszüntetni az ellátást. Ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és keresete három egymást követő hónapban is meghaladja a minimálbér 150 százalékát, a kereseti korlát túllépését követő hónaptól, az egészségi állapot változása, illetve az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a megszűnési ok megállapítását követő hónaptól kell az ellátást megszüntetni. Rendszeres pénzellátás miatt az annak megállapítását megelőző nappal kell megszüntetni az ellátás folyósítását.A jogosult kérésére is meg kell szüntetni az ellátást, a kérelemben megjelölt időpontban, illetve ennek hiányában a kérelem benyújtását követő hónap első napjától. Az elhunyt személy ellátását a halálát követő hónap első napján szüntetik meg. A rehabilitációs ellátást a határozott időtartam lejártakor is meg kell szüntetni.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1)-(3), 13. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az egyéni és a társas vállalkozóknál az ellátást meg kell szüntetni, ha a kereset három egymást követő hónapban is meghaladja a garantált bérminimum 150 százalékát (2020-ban 315 900 forintot), ha a vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igényel.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 13. § (2a) bekezdésében.]
A munkaszerződés vagy ezzel egyenértékű dokumentum nélkül foglalkoztatott - feketemunkát végző - személy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátását megszüntetik a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól, és a megelőző egy évben kapott ellátási összeget vissza kell fizetnie.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 10. § (2) bekezdésének h) pontjában, (5) bekezdésében, 13. § (2) e) pontjában, (5) bekezdésében.]
Biztosításiidőtartam-számítás
Nem változott.
A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás megállapításához szükséges jogosultsági időbe a nyugellátásba beszámításra kerülő szolgálati idő és jövedelem megszerzésére 2012 előtt megkötött megállapodás időtartamát is be kell számítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) c) pontjában.]
Annak a 35 éves kora előtt megváltozott munkaképességűvé vált személynek, aki a 35 éves kora előtt megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy azt követő 180 napon belül vált biztosítottá, akkor is megállapítják a rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást, ha nem rendelkezik az előírt idejű jogviszonnyal, de az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak, és nincsen 30 napnál hosszabb biztosítási megszakítása.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (2) a) pontjában.]
Az ellátási jogosultsághoz szükséges biztosítási időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, valamint a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermek otthongondozási díja, álláskeresési támogatás folyósítási idejét is be kell számítani.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) bekezdésében.]
Az ellátás megállapításához szükséges biztosítási időbe nem számítható be a 2018. január 1-jétől megállapítható kivételes rokkantsági ellátás.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 2. § (3) b) pontjában.]
Átlagjövedelem-számítás
Nem változott.
A rokkantsági ellátást, rehabilitációs ellátást igénylő személy ellátását a kérelem benyújtásának napja előtti naptári évben megszerzett, legalább 180 napi jövedelem havi átlaga (napi átlagának 30-szorosa) alapján számítják ki. Ha ebben az időszakban nem igazolható legalább 180 napi kereset, a jogosultság napját közvetlenül megelőző 180 napon át elért kereset alapján kell az ellátást megállapítani, folyamatos keresőtevékenységet feltételezve ezen időszakban. Például ha a kérelem benyújtásának napja azonos a jogosultság első napjával (amely 2020. április 1-je), akkor az ezt megelőző 180 nap alatt (vagyis a 2019. október 3-ától 2020. március 31-éig terjedő időszakban) elért kereset alapján.Ha egyik időszakban sincs 180 napi kereset, vagy egyáltalán nem szerzett még jövedelmet, és a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka, ha tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka jár. Ha a rokkantsági ellátásra jogosult személynek nincs havi átlagjövedelme, az alapösszeg 30 és 55 százaléka közötti összeg jár.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) 3. pontjában.]
Ha a jogosultnak nincs figyelembe vehető átlagkeresete, ellátásának alapjaként az úgynevezett alapösszeget (2020-ban 104 405 forintot) kell figyelembe venni. Az alapösszeget a januári nyugdíjemeléssel azonos mértékben kell emelni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (3) bekezdésében.]
Ha a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást igénylő személy azért nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben (valamint a jogosultságot közvetlenül megelőző 180 napban sem), mert táppénzben vagy baleseti táppénzben részesült, akkor a hiányzó napokra a táppénzes időszakot megelőző 180 naptári napi jövedelmét kell az ellátás megállapításakor figyelembe venni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 1. § (2) 3. pontjában.]
Ellátások emelése
Nem változott.
A rokkantsági nyugellátásból, rendszeres szociális járadékból, átmeneti járadékból 2012. január 1-jén átalakított, valamint a 2011 után újonnan megállapított rokkantsági, rehabilitációs ellátást is a mindenkori nyugdíjemelés mértékével (2020. január 1-jétől tehát először a 2019. évi 0,7 százalékos kiegészítés összegével, majd az így növelt összeget további 2,8 százalékkal) kell emelni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 9. § (4), 12. § (3), 32. § (3), 33/A. § (3) bekezdéseiben.]
Adó- és járulékfizetés
Nem változott.
Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.[Lásd az 1998. évi LXVI. törvény 3. § (5) bekezdésében.]
A 2012. január 1-jét követően az új igény és az ellátásátalakítást követő újraminősítés alapján megállapított rehabilitációs ellátás után meg kell fizetni a 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékot, s a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a csökkentett ellátási összeget folyósítja. A járulékkal terhelt rehabilitációs ellátás folyósítási időszaka az öregségi nyugdíj szempontjából a szolgálati időbe beszámít, de összegét a nyugellátás kiszámítása során nem kell figyelembe venni.A 2012. január 1-jén rokkantsági ellátássá alakított korábbi rokkantsági nyugdíj után nem kell nyugdíjjárulékot vagy más közterhet fizetni. Így a folyósítási időszak nem számít szolgálati időnek az öregségi nyugdíj szempontjából. (Az ellátást kiegészítő, a nyugdíjjárulék alapjába beszámító jövedelem megszerzésének időszaka a szolgálati időbe beszámít.)
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) és az 1997. évi LXXXI. törvény 22. § (2), 37. § (1) bekezdéseiben.]
Igénybenyújtás
Változás 2020. január 1-jétől.
Már nem kell rehabilitációs tervet készíteni, a terv elkészítésére vonatkozó előírásokat hatályon kívül helyezték (de a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek továbbra is együtt kell működnie a rehabilitációs hatósággal).[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet hatályon kívül helyezett rendelkezéseit.]
A megváltozott munkaképességűek ellátásai (rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátás) iránti igény elbírálása egyfokúvá válik, megszűnik a fellebbezési lehetőség. A másodfokú eljárás hiányában a sérelmes döntés ellen bírósághoz lehet fordulni.[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet hatályon kívül helyezett rendelkezéseit.]
Változás 2020. március 1-jétől.
Rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvos szakértői szervként a fővárosi, illetve a megyei kormányhivatalok járnak el. Például a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások megállapítását, illetve módosítását a kormányhivatalnál kell igényelni. (Korábban a járási hivatalhoz kellett fordulni.)[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 1. §-ában.]
Nem változott.
A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásban részesülő személy kérésére rehabilitációs mentort jelöl ki, ha azt a hatóság is szükségesnek ítéli. A mentori szolgáltatás keretében a jogosultnak a rehabilitációs ellátások igénybevétele során információt, az önálló munkába álláshoz segítséget kell nyújtani.[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 20. §-ában.]
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) tartalmazza az általános eljárási szabályokat, amelyeket valamennyi közigazgatási eljárás, így a megváltozott munkaképességűek igényeinek elbírálása, ellátásainak megállapítása során is alkalmazni kell. A megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény és végrehajtási rendelete csak kiegészítő szabályokat állapíthat meg, az Ákr.-től eltérni csak annak kifejezett felhatalmazása esetén lehetséges.Az Ákr. szerint a közigazgatási eljárásban az ügyfél nyilatkozata pótolhatja a hiányzó bizonyítékokat. A megváltozott munkaképességűek ellátásaira való jogosultság feltételei teljesítésének vizsgálatakor azonban ezt a törvény kizárja; csak abban a kérdésben fogadható el az ügyfél nyilatkozata, hogy keresőtevékenységet nem folytat.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14/A. §-ában.]
Ha a kérelmező a személyes megjelenési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, úgy kell tekinteni, hogy a kérelmét visszavonta, az eljárást meg kell szüntetni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16. §-ában.]
Ha az igényelt ellátást adathiány miatt nem állapítják meg az igénybenyújtástól számított 50 napon belül, akkor a rehabilitációs hatóságnak a megállapítható legkisebb ellátási összegű - 2020-ban havi 31 322 forintos - előleget kell megállapítania, melyet a végleges ellátás folyósítási összegébe beszámítanak.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16/A. §-ában.]
A rehabilitációs hatóság 21 nap alatt köteles elbírálni azokat az igényeket, melyek nem rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátással kapcsolatosak, kivéve a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedőképességére vonatkozó vizsgálatot, ahol 50 nap alatt kell a döntést meghozni.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 16/B. §-ában.]
A rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani. Elutasítás esetén a jogerőre emelkedéstől számított 12 hónapon belül előterjesztett kérelmet csak akkor bírálják el, ha az igénylő állapota időközben tartósan rosszabbodott.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (1) bekezdésében.]
Az igénylési, tartozáselengedési, illetve -mérséklési, továbbá részletfizetés-engedélyezési eljárást nem terheli illeték.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 14. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák megváltozott munkaképességűek ellátására
1. 1957 januárjában született, 2020 januárjában 63 éves, 30 éves kora óta bolti eladóként dolgozó személy 2020 márciusában súlyosan megbetegszik. Fizikai teljesítménye nagymértékben korlátozottá válik, ezért eladói állása megszűnik. A lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál igényt nyújt be megváltozott munkaképességű személyeknek járó ellátás iránt.A rehabilitációs hatóság elvégzi egészségi állapotának komplex minősítését, és megvizsgálja rehabilitálhatóságát. Egészségi állapotát 48 százalékosnak és rehabilitálhatónak minősítik, és megállapítják, hogy tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, tehát C1 kategóriába sorolják. Mégsem rehabilitációs ellátást, hanem rokkantsági ellátást kap, mivel öt éven belül - 2022 januárjában, 65 évesen - eléri az öregséginyugdíj-korhatárt. Betegségéig folyamatosan dolgozott, így rendelkezik a kérelme benyújtását megelőző öt évben a jogosultsághoz szükséges 1095 napos biztosítási jogviszonnyal. A betegségét megelőző évben egészségbiztosítási járulékot havi átlagban 450 ezer forint kereset után fizetett.
Ellátása az átlagjövedelme 60 százaléka, tehát 270 ezer forint lenne, de mivel nem kaphat többet az alapösszeg, azaz 104 405 forint 150 százalékánál, tehát 156 608 forintnál, így ellátását ebben az összegben állapítják meg. Ha egészségi állapota az orvosi minősítés szerint elérte volna az 51 százalékos mértéket, és foglalkoztatása rehabilitációval helyreállítható lenne, tehát B1 kategóriába sorolnák be, csak az alapösszeg 45 százalékával megegyező (46 982 forintos) ellátást állapítottak volna meg neki.
2. 1959-ben született, tehát 2011-ben 52 éves személy rokkantsági nyugdíja 2012 januárjától rehabilitációs ellátássá alakult át, így nem minősült a továbbiakban nyugdíjasnak. Ellátásként a 2016. májusi komplex felülvizsgálat időpontjában 108 ezer forintot kap (azaz a 2011. decemberi rokkantsági nyugdíj időközben végrehajtott nyugdíjemelésekkel megemelt összegét). A komplex felülvizsgálaton megállapították, hogy foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, így a közfoglalkoztatási bér 40 százalékával megegyező összegű ellátást állapítottak meg neki, amelyet az átsorolást követő harmadik hónaptól, 2016 augusztusától kapott. Az ellátás további időtartamát két és fél évben határozták meg, 2019. februárig. A rehabilitáció nem volt sikeres, de a rehabilitációs ellátás folyósítása nem hosszabbítható meg. Az igénylő kérte a felülvizsgálatát, mert úgy ítélte meg, hogy egészségi állapota romlott. A felülvizsgálat során megállapították, hogy egészségi állapota 45 százalékos és C2 besorolást kapott. Mivel a nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, rokkantsági ellátásra jogosult, amelynek összegét a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg - 2020-ban 104 405 forint -40 százaléka és legfeljebb 50 százaléka (41 762 és 52 203 forint) közötti összegben kell megállapítani. A rokkantsági ellátás mellett is folytathatja munkáját, de ha a keresete három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát, az ellátás folyósítását meg kell szüntetni.
3. 1955-ben született személy az utóbbi 15 évben romló egészségi állapota és képzettségének hiányossága miatt csak alkalomszerűen tudott dolgozni. Egészségi állapota oly mértékben romlott, hogy 2017 októberében felmerült a megváltozott munkaképességűek ellátása iránti igény benyújtása. A lakóhelye szerinti járási hivatal a kérelem alapján megindította az eljárást, a komplex minősítés alapján C1 kategóriát állapítottak meg. Az előzetes biztosítási idejét vizsgálva azonban megállapították, hogy sem 5 éven belül 1095, sem 10 éven belül 2555, sem 15 éven belül 3650 nap biztosítási idő nem igazolható számára, ezért az igényét elutasították. 2018-ban a január 1-jén hatályba lépett méltányossági rokkantsági ellátás iránti igényt nyújtott be a járási hivatalhoz. 15 éven belül 3300 nap biztosítási időt szerzett, így az előzetes biztosítási idő 90 százalékát meghaladó biztosítási időre tekintettel, valamint egészségkárosodásának mértékére, jövedelem nélküli nehéz körülményeire tekintettel a méltányossági rokkantsági ellátást megállapították részére. Egészségi állapota miatt tartós rehabilitációt igényel, ugyanakkor életkora miatt a rehabilitáció nem javasolt (a kérelmező az öregséginyugdíj-korhatárt öt éven belül betölti), így az alapösszeg - 2018-ban 98 890 forint - 45 százalékának (44 500 forint) 65 százaléka, vagyis 28 925 forint méltányossági rokkantsági ellátást állapítottak meg részére. Az ellátás összege a 2019. januári 2,7 százalékos emeléssel 29 706 forint volt. 2019 októberében betöltötte a 64. életévét, vagyis az öregséginyugdíj-korhatárt. A nyugdíjkorhatár betöltésétől öregségi nyugdíjat igényelt, amely - tekintettel a megbetegedése előtt szerzett szolgálati idejére és jó kereseteire - többszöröse lett a méltányosságból megállapított rokkantsági ellátásnak.
4. 1956. januárban született személy 2020 júliusában betölti az öregséginyugdíj-korhatárt. Tekintettel arra, hogy 2011-ben több mint öt éve volt az öregséginyugdíj-korhatárig, 2012-ben volt esedékes a soros felülvizsgálata. Elvégezték a komplex minősítést, s mivel az egészségi állapota nem érte el a 60 százalékot, a 2012-től hatályos szabályok szerint C2 besorolást kapott. Korábbi rokkantsági nyugdíját rokkantsági ellátásként folyósították tovább. Közel 40 évvel korábban rokkant meg, ezért nagyon kevés szolgálati időt szerzett, így bár a nyugdíjkorhatárt betöltötte, nem vált jogosulttá öregségi nyugdíjra. Élethosszig a korábbi rokkantsági nyugdíjjal azonos, de az évenkénti nyugdíjemelés mértékével növelt összegű rokkantsági ellátást fogják folyósítani számára.
________________________________________________________________________________________________________________________
Adatszolgáltatás
Változás 2020. január 1-jétől.
A rehabilitációs hatóság a hadkötelesek nyilvántartásának vezetése céljából a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatot szolgáltat a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve részére.[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 21/E. §-ában.]
Nem változott.
A rehabilitációs ellátásban részesülőnek egészségi állapota megváltozásáról, valamint keresőtevékenysége megkezdéséről, illetve megszüntetéséről 10 napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot. [Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 17. § (3) bekezdésében.] A rehabilitációs ellátásban részesülőnek a keresőtevékenysége alatti keresőképtelenségéről 10 napon belül kell értesítenie a rehabilitációs hatóságot.[Lásd a 327/2011. Korm. rendelet 1. § (3), 16. § (3) bekezdéseiben.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Nem változott.
A jogosulatlanul felvett rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás visszafizetésére, megtérítésére, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére, a részletfizetés engedélyezésére csak akkor kell a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény rendelkezéseit alkalmazni, ha az adott esetre nem tartalmaz külön rendelkezést a megváltozott munka-képességűekről szóló törvény.A megváltozott munkaképességűek ellátásainak visszafizetésére, megtérítésére jogalap nélkül felvett rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást a felróhatóságtól függetlenül 90 napon túl is vissza kell fizetni, ha a pénzfelvétel azért jogalap nélküli, mert az ellátásban részesülő ugyanabban az időszakban más EGT-államtól is azonos típusú ellátásban részesült. (Tehát nem csupán attól lehet visszakövetelni, akinek a pénz felvétele felróható: például ha a téves adatközlése vezet a megalapozatlan kifizetéshez.)
A foglalkoztató a munkavállaló üzemi balesete miatt járó ellátását olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen az üzemi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő egészségkárosodás és az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékének aránya, vagyis nem minden esetben kell a teljes ellátást megtérítenie.
Ha az ellátást több foglalkoztatónál elszenvedett foglalkozási betegség, üzemi baleset miatt állapítják meg, a foglalkoztatókat olyan arányban terheli a megtérítési kötelezettség, amilyen az egyes megbetegedésekből, balesetekből eredő egészségkárosodások egymáshoz viszonyított aránya.
A megtérítésre kötelezett kérheti, hogy egy összegben, s ne hosszú éveken át teljesíthesse megtérítési kötelezettségét. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnik, akkor a felszámolási vagy végelszámolási eljárás során csak egy összegben teljesítheti megtérítési kötelezettségét. A megtérítendő összeget rehabilitációs pénzellátás esetén annak folyósításának tartama alapján kell megállapítani. Rokkantsági ellátás megállapításakor a következő felülvizsgálatig, véglegesnek minősített egészségi állapot esetén a nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időtartamra tekintettel kell kiszámítani a megtérítendő összeget. Ha a kötelezett kéri az egyösszegű megtérítést, annak összegét a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás összege alapján kell kiszámítani, a kötelezett jogutód nélküli megszűnése miatti egyösszegű megtérítéskor pedig a felszámolást, végelszámolást elrendelő végzés közzétételét megelőző havi ellátás összege szerint. A rehabilitációs hatóság megtérítésre, visszafizetésre kötelező határozattal érvényesíti a követelését.
[Lásd a 2011. évi CXCI. törvény 20-20/D. §-aiban.]
Közlekedési kedvezmény
Nem változott.
A rokkantsági ellátásban részesülő akkor jogosult a nyugdíjasokat megillető közlekedési kedvezményekre, ha 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági nyugellátást kapott, vagy egészségi állapotát a rehabilitációs hatóság 30 százalékosnak vagy annál alacsonyabbnak minősíti. Akkor is megkapja a kedvezményt, ha 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági nyugdíjat vagy átmeneti járadékot kapott, de ezen a napon már elmúlt 57 éves. A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. Korm. rendelet alapján rehabilitációs ellátásban részesülő személy közlekedési kedvezményre nem jogosult.Bányászellátás
Nem változott.
Az emelés évét megelőzően megállapított bányász-egészségkárosodási járadékot emelni kell a mindenkori nyugdíjemelés mértékével. Így a 2020 előtt megállapított bányász-egészségkárosodási járadékban részesülők ellátását 2020 januárjában (a 2019. évi kiegészítéssel emelt összeget) 2,8 százalékkal kell emelni.Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti a legalább 29 százalékos egészségkárosodást elszenvedett, nyugellátásra nem jogosult személy, ha keresőtevékenysége megszűnésekor munkaképesség-változása, egészségkárosodása miatt bányászoknak járó keresetkiegészítést, átmeneti keresetkiegészítést kapott. (Továbbra sem állapítható meg az ellátás a rendszeres pénzellátásban - beleértve a rendszeres vagy átmeneti kereset- vagy jövedelemkiegészítésben - részesülőknek.)
Bányászok egészségkárosodási járadékát igényelheti az a bányász is, akinek a III. csoportos rokkantsági nyugdíját 2012. január 1-jén rehabilitációs ellátássá alakították, és a felülvizsgálat során rehabilitál-hatónak minősítették, vagy felülvizsgálatára még nem került sor. Az egészségkárosodási járadék összege ezekben az esetekben a 2011. december 31-ei rokkantsági nyugdíjnak az azóta eltelt időszakban végrehajtott nyugdíjemelésekkel növelt összege. Ezt a lehetőséget 2012. január 1-jéig visszamenőleg érvényesíteni kellett azok esetében is, akiknek az ellátása a felülvizsgálatot követően csökkent.
A bányászok egészségkárosodási járadékát szüneteltetni kell a tárgyév végéig, ha az ellátás mellett szerzett éves jövedelem meghaladja a minimálbér 18-szorosát (2020-ban a 2 898 000 forintot).
[23/1991. Korm. rendelet]
A bányászok egészségkárosodási járadéka után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.[1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont l) alpont és 1. számú melléklet 1.2. pont]
Honvédelmi egészségkárosodási ellátási jogosultság
Nem változott.
Honvédelmi egészségkárosodási ellátás állapítható meg a honvédségi állomány tagja vagy volt tagja részére, amennyiben egészségi állapota nem teszi alkalmassá katonai szolgálatra vagy szolgálati beosztásának ellátására, feltéve, hogy öregségi nyugdíjra, szolgálati járandóságra nem jogosult. Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmek ellátása során szerzett betegség vagy baleset miatt alakult ki, a jogosultság a szolgálati időtől függetlenül fennáll. Ha az egészségi alkalmatlanság nem erre vezethető vissza, legalább 10 év tényleges szolgálati viszony és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti legfeljebb 80 százalékos egészségi állapot az ellátás megállapításának további feltétele. Nem áll fenn azonban a jogosultság, ha az egészségi alkalmatlanság részben vagy egészben az állomány tagjának (volt tagjának) saját szándékos vagy súlyosan gondatlan közrehatása miatt alakult ki (például alkohol- vagy kábítószer-függőség, vagy ezek fogyasztása esetén). Ugyancsak a megállapítást kizáró ok az állomány tagjának nyugdíj előtti rendelkezési állományi státusa az egészségi alkalmatlanság megállapításakor.[2012. évi CCV. törvény 68/A. §]
A honvédelmi egészségkárosodási ellátás keresetkiegészítés és járadék formájában állapítható meg.[2012. évi CCV. törvény 68/A. § (1)]
Honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést kell megállapítani, ha az állomány tagját másik beosztásba, közalkalmazotti, kormányzati szolgálati jogviszonyba helyezik át, vagy a felajánlott munkakört elfogadva honvédségi szervezetnél munkaviszonyt létesít az egészségi alkalmatlanság kimondását követő 45 napon belül, feltéve, hogy ennek következtében illetménye, munkabére csökken.[2012. évi CCV. törvény 68/B. §]
A honvédségi illetményalap, az alapilletmény szorzószámai átfogó emelése, vagy új illetményrendszer bevezetésével általános illetményfejlesztés esetén az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni. Az egészségkárosodási ellátást tehát minden olyan esetben újra kell számítani, amikor az illetmény valamelyik paraméter változása miatt emelkedik.[2012. évi CCV. törvény 68/H. §]
Honvédelmi egészségkárosodási járadék állapítható meg a honvédelmi állomány tagjának, ha egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50 százalékos, és a honvédelmi miniszter a további foglalkoztatás alól mentesíti.[2012. évi CCV. törvény 68/C. §]
A honvédelmi egészségkárosodási ellátást a rehabilitációs hatóság eljárásakor meghatározott felülvizsgálat időpontjáig tartó határozott időtartamra állapítják meg. Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság újból megállapítja a feltételek meglétét, az ellátást a következő felülvizsgálati időpontig hosszabbítják meg.A rehabilitációs szerv korábbi, baleseti ellátással, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással kapcsolatos megállapításait a honvédelmi egészségkárosodási ellátás iránti igény esetén is figyelembe kell venni. Ha a korábbi vizsgálatok során a rehabilitációs szerv nem írt elő további felülvizsgálatot, akkor a honvédelmi egészségkárosodási ellátást ötéves időtartamra állapítják meg vagy hosszabbítják meg.
A honvédelmi egészségkárosodási ellátást legfeljebb a saját jogú nyugellátási jogosultság eléréséig lehet meghosszabbítani.
[2012. évi CCV. törvény 68/E. §]
Honvédelmi egészségkárosodási ellátás
Nem változott.
Ha az állományi tag szolgálati alkalmatlansága a szolgálati kötelmek ellátása során szerzett betegség vagy baleset miatt alakult ki, akkor az ennek megállapítását megelőző hónapban járó távolléti díj teljes összege alapján állapítják meg a honvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét.[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (1)]
Ha nem a szolgálati kötelmek ellátása során szerzett betegség vagy baleset miatt alakult ki az állományi tag szolgálati alkalmatlansága, akkor az ellátás alapját az állományi tag tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje határozza meg. Az ellátási alap az alkalmatlanság megállapítását megelőző hónapra járó távolléti díj■ 65 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 10 év, de kevesebb, mint 15 év;
■ 70 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 15 év, de kevesebb, mint 20 év;
■ 75 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 20 év, de kevesebb, mint 25 év;
■ 80 százaléka, ha a szolgálati viszony időtartama legalább 25 év.
Ha az állomány tagja baleseti ellátásban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, akkor az alapösszeget ezeknek az ellátásoknak az összegével csökkenteni kell.
[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (2)-(3)]
A honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés összege az ellátási alap és az áthelyezést követő havi illetmény vagy munkabér összegének különbözete, amennyiben ez utóbbi alacsonyabb. Az illetmény vagy munkabér összegének változása esetén a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés összegét módosítják. Nem érinti azonban ennek az ellátásnak az összegét a távolléti díj vagy táppénz - illetmény, munkabér helyetti - folyósítása.[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (2)-(4)]
A honvédelmi egészségkárosodási járadék összege megegyezik az ellátás alapjával.[2012. évi CCV. törvény 68/G. § (5)]
A honvédelmi egészségkárosodási ellátás típusát vagy összegét a megállapítási szabályok szerint újraszámítják az egészségi állapot változása vagy a keresetkiegészítés megállapításakor figyelembe vett jogviszony megszűnése esetén.A honvédségi illetményalap, az alapilletmény szorzószámai átfogó emelése, vagy új illetményrendszer bevezetésével általános illetményfejlesztés esetén az egészségkárosodási ellátás mértékét, valamint a távolléti díjat is emelni kell, és a számításokat ismételten el kell végezni. Az egészségkárosodási ellátást tehát minden olyan esetben újra kell számítani, amikor az illetmény valamelyik paraméter változása miatt emelkedik.
[2012. évi CCV. törvény 68/H. §]
A honvédelmi egészségkárosodási ellátás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ában a 21. pont f) alpontja alapján bérnek minősül, így adóköteles. Az ellátás után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot is meg kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 26. § (1) bekezdésében.]
Honvédelmi egészségkárosodási ellátás megszűnése
Nem változott.
A honvédelmi egészségkárosodási járadék megszűnik a jogosult halála, ellátásról való lemondása esetén, illetve, ha a volt állományi tag - közszolgálati tisztviselői vagy állami tisztviselői státus kivételével - olyan jogviszonyt létesít, mely nem alapozza meg a honvédelmi egészségkárosodási ellátási jogosultságot. A jogosultság a foglalkoztatási jogviszony továbbfoglalkoztatott jogosult érdekkörében felmerült megszüntetésekor is megszűnik, kivéve, ha a jogosult ismételten szolgálati viszonyt létesít, és a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés kiszámításakor figyelembe vett illetménye a korábbinál kisebb. Ugyancsak megszűnik az ellátás, ha a jogosult egészségi állapota 100 százalékosra javul vagy 80 százalékos megállapítási feltétel esetén ennél magasabb lesz, valamint ha neki felróható okból nem működik együtt a felülvizsgálati eljárás során, vagy jogosultsága nem kerül meghosszabbításra. Megszűnik a jogosultság a jogosult szándékos bűncselekmény miatti jogerős szabadságvesztésre vagy elzárásra ítélésekor, vagy kényszergyógykezelésének elrendelésekor is.[2012. évi CCV. törvény 68/J. § (1)-(2)]
A honvédelmi egészségkárosodási ellátásról a jogosult bármikor lemondhat. Ezt követően azonban nem kérheti az ellátás újbóli megállapítását.[2012. évi CCV. törvény 68/J. § (3)]
Rendvédelmi egészségkárosodási ellátás
Nem változott.
A rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendvédelmi feladatait ellátó hivatásos állományú tagjai, volt tagjai részére rendvédelmi egészségkárosodási ellátás állapítható meg. A rendvédelmi egészségkárosodási járadék típusai, jogosultsági feltételei és kiszámítási előírásai megegyeznek a honvédelmi egészségkárosodási ellátás szabályaival.[2015. évi XLII. törvény 82/A-82/K. §]
Mit kell tudni az önkéntes pénztárak adózásáról?
Kedves Olvasó! Az önkéntes pénztári szolgáltatások január 1-jétől mindössze annyiban változtak, hogy az örökbefogadói díj kiegészítése is önsegélyező pénztári szolgáltatás, amely kiegészítő önsegélyező és közösségi szolgáltatásként is igénybe vehető. Erre tekintettel idei kiadványunkban csak példát és adózási szabályokat közlünk ebben a fejezetben. A pénztárakat érinti, hogy a működési alap terhére fizetendő felügyeleti díj alapdíjként fizetendő része a 75 ezer forintos alapdíjegység kétszerese, tehát 150 ezer forint, ha a pénztár fedezeti alapja az előző év végén nem haladta meg az 50 millió forintot. Ha legfeljebb 50 millió forint volt a fedezeti alap előző év végi záróegyenlege, akkor csak az alapdíjegység fele, tehát 37 500 forint az alapdíj. Az ezen felül fizetendő változó díj éves mértéke a pénztári vagyon piaci értékének 0,3 ezreléke.________________________________________________________________________________________________________________________
Példa önkéntes pénztári befizetések közterheire
A példákban az egyes pénztártípusnál a magánszemély adózás után 150 000 forintnak megfelelő nettó összeget használt fel.Az A) esetben a munkáltatói hozzájárulás és a támogatói adományok évi bruttó összege 187 970 forint. A munkáltatói hozzájárulásként és támogatói adományként kifizetett összegek után a munkavállaló a bérrel azonos módon adózik, ugyanakkor a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg 20 százalékáig, de legfeljebb évi 150 000 forintig személyijövedelemadó-kedvezmény vehető igénybe. Így a közterhek megfizetése után 125 000 forintot írnak jóvá a magánszemély egyéni számláján. Ehhez jön az szja-jóváírás, mely 25 000 forint. Így a munkavállaló által nettó 150 000 forint vehető igénybe. A kedvezményes adózási feltételek 2019. évi megszűnéséből adódóan az ilyen formában adott juttatások is részét képezik a szakképzési hozzájárulás alapjának, ugyanakkor a szociális hozzájárulási adó mértéke 2019. júliusában 17,5 százalékra csökkent. Így a munkáltató összes költsége 223 685 forint. A magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg után adókedvezmény érvényesíthető.
A B) és C) példák a célzott munkáltatói támogatások adózását szemléltetik, aszerint, hogy a juttatás kiegészítő önsegélyező tevékenységnek minősülő szolgáltatásra vagy más célra irányul. A kiegészítő önsegélyező szolgáltatásnak nem minősülő célzott támogatás továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózik.
A magánszemély által - kiegészítő nyugdíjpénztári vagy kiegészítő egészségpénztári - célzott szolgáltatásként megszerzett vagyoni érték (juttatás) adómentes. A nyugdíjpénztári célzott szolgáltatás után 2020-ban a munkáltató közterhe 38,35 százalék.
A kiegészítő önsegélyező szolgáltatás céljára befizetett összeg után a befizetéskor nem keletkezik közteher-kötelezettség, ez a szolgáltatás igénybevételekor esedékes: a munkavállalót szja- és szochokötelezettség terheli, melynek alapja a vásárolt szolgáltatás értékének 85 százaléka.
|
Megnevezés |
A) |
B) |
C) |
||
|
Munkavállalói befizetés, |
Kiegészítő önsegélyező |
Kiegészítő önsegélyező |
|||
|
1. |
A munkáltató által juttatott bruttó összeg |
187 970 |
150 000 |
207 254 |
|
|
2. |
A munkavállaló egyéni számláján jóváírt összeg* = 1. - 3.* |
125 000 |
- |
- |
|
|
3. |
A munkavállaló közterhe = 6. + 7. + 8. |
62 970 |
- |
57 254 |
|
|
4. |
A munkavállalói adóalap szorzója |
- |
- |
85% |
|
|
5. |
A munkavállalói adóalap = 1. x 4. |
187 970 |
- |
176166 |
|
|
6. |
Személyi jövedelemadó = 5. x 15% |
28 196 |
- |
26 425 |
|
|
7. |
Egyéni
járulékok = 5. x
(10% + 7% +1,5%, |
34 774 |
- |
- |
|
|
8. |
Szociális hozzájárulási adó = 5. x 17,5% |
- |
- |
30 829 |
|
|
9. |
A munkáltató közterhe = 12. +13. +14. |
35 715 |
57 525 |
- |
|
|
10 |
A munkáltatói adóalap szorzója |
- |
118% |
- |
|
|
11. |
A munkáltatói adóalap = 1. x 10. |
187 970 |
177 000 |
- |
|
|
12. |
Személyi jövedelemadó = 11. x 15% |
- |
26 550 |
- |
|
|
13. |
Szociális hozzájárulási adó = 11. x 17,5% |
32 895 |
30 975 |
- |
|
|
14. |
Szakképzési hozzájárulás = 11. x 1,5% |
2 820 |
- |
- |
|
|
15. |
A munkáltató költsége = 1. + 9. |
223 685 |
207 525 |
207 254 |
|
|
16. |
Személyijövedelemadó-jóváírás = 2. x 20% (max. 150 000) |
25 000 |
- |
- |
|
|
17. |
A
munkavállaló számára igénybe vehető nettó összeg |
150 000 |
150 000 |
150 000 |
|
|
* A B) és C) esetekben a befizetés a magánszemély egyéni számláján nem íródik jóvá. |
|||||
Önkéntes nyugdíjpénztári adózási szabályok 2020-ban
|
BEFIZETÉS, JÓVÁÍRÁS |
|||||
|
Jövedelem, jogcím |
Adózási szabály |
Összes teher |
Kedvezmény |
Jogszabályi hely |
|
|
Munkáltatói hozzájárulás, adomány, célzott szolgáltatás |
Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány. |
Jövedelemnek minősül. A munkáltatói terhek: 19 százalék (ebből 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó: 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás); munkavállalói terhek: 33,5 százalék (ebből 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék, 2020. július 1-jétől: az utóbbi három helyett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék). A kifizetőnek a támogatás összegéből le kell vonnia a magánszemélyt terhelő közterheket, és a levonást követően kell a nettó összeget a pénztárba utalnia. |
A juttatás 52,5 százaléka. |
A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a pénztárba utalt nettó összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá. |
szja tv. 28. § (1)f) fb); 44/A. § |
|
Magánszemély tag egyéni számláján jóváírt egyéb összegek. |
Befizetéskor: nem keletkezik jövedelem és adófizetési kötelezettség. |
- |
- |
||
|
Nevesítéskor, egyéni számlán történő jóváíráskor: magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 85 százaléka után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (összesen 27,625 százalékot). |
A juttatás 27,625 százaléka (pénztártag fizeti meg). |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20
százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. |
szjatv. 29.§; 44/A §; szochotv. 1. § (4) |
||
|
Célzott szolgáltatás. |
Egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás 1,18-szorosa után 15 százalékos személyi jövedelemadó (azaz a juttatás után számítva 17,7 százalék) és 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (azaz a juttatás után számítva 20,65 százalék). A kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie. |
A juttatás 38,35 százaléka. |
- |
szjatv. 69. § (2); 70. § (2); szochotv. 1. § (4) |
|
|
Tagok befizetései |
Magánszemély tag által befizetett összeg. |
Nem terheli adóelőleg. |
- |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a befizetések 20 százalékát visszaigényelheti személyi
jövedelemadójából. |
szja tv. 44/A § |
|
Egyebek |
Adóhatóság által kiutalt, egyéni számlán jóváírt összeg. |
Pénztártagnál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
szja tv. 7. § (1) e) |
|
Átutalás más önkéntes pénztárba: átlépéskor, illetve kedvezményezett rendelkezése alapján (pénztártag halála esetén). |
Pénztártagnál/kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
szja tv. 7. § (1) j) ja) |
|
|
Kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni számlán jóváírt összeg. |
Kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
szja tv. 7. § (1) j) jb) |
|
|
Pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg. |
Pénztári tagoknál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
||
|
Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt más összegek (kivétel: saját befizetés; az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni; a fedezeti alapból történő befektetések hozama; értékelési különbözet). |
A jóváírt összeg 85 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni (tehát a juttatás után számítva 12,75 százalékot), ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóval. |
A juttatás 27,625 százaléka. |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20
százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. |
szja tv. 28. § (1) f)-fd); 29. §; 44/A; szocho tv. 3. § |
|
|
Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül. |
Nem terheli adóelőleg. |
- |
- |
szja tv. 46. § (2) d) da) |
|
|
A magánnyugdíjpénztárból történő visszalépések esetén a visszalépő tagi kifizetések (reálhozam, kiegészítő tagdíj) önkéntes nyugdíjpénztárba utalt összege. |
A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. |
- |
Az átutalt összeg 20 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint; az önkéntes nyugdíjpénztári számlán kerül jóváírásra; az önkéntes pénztári és nyugdíj-előtakarékossági számlára teljesített befizetés utáni átutalással csökkentett összegének erejéig teljesíthető. |
szja tv. 84/L. §; 84/M. §; 44/E. § |
|
|
Befektetések hozamaként jóváírt összeg (ideértve az értékelési különbözetet is). |
Adómentes. |
- |
- |
szja tv. 1. számú melléklet 6.4. a) |
|
|
KIFIZETÉS |
|||||
|
Jövedelem, jogcím |
Adózási szabály |
Összes teher |
Kedvezmény |
Jogszabályi hely |
|
|
Nyugdíjpénztári szolgáltatásként kifizetett összeg |
Egyösszegű nyugdíj, járadék, ha a tagsági jogviszony (átlépés esetén a korábbi tagsági jogviszony) - 2013-tól létesített tagság esetén a kifizetést megelőző 10. évben, vagy azt megelőzően kezdődött; - 2013 előtt létesített tagsági jogviszony esetén a kifizetést megelőző harmadik évben vagy azt megelőzően kezdődött. |
Nyugdíjnak minősül, adómentes. |
- |
- |
szja tv. 84/W. § (8), 1. számú melléklet 6.5. aa) |
|
Egyösszegű nyugdíj, járadék egyéb esetben. |
Egyéb jövedelemnek minősül, 15 százalék személyi jövedelemadó terheli. A pénztártagnak kell levonnia és megfizetnie az adót. Szociális hozzájárulási adó nem terheli. |
A kifizetés 15 százaléka (pénztártag fizeti meg). |
- |
szja tv. 28. § (1) d); szocho tv. 5. § (2) j) |
|
|
Rokkanttá nyilvánítás alapján történő kifizetés. |
Nyugdíjnak minősül, adómentes. |
- |
- |
szja tv. 84/W. § (8), 1. számú melléklet 6.5. aa) |
|
|
Egyösszegű kifizetés a felhalmozási időszakban |
Egyösszegű kifizetésre a nyugdíjkorhatár elérése előtt csak a 10 éves várakozási idő leteltét követően van lehetőség. |
Tőkerész:
várakozási idő 10 év. A várakozási idő lejártának évében, illetve az azt
követő évben az
adóköteles rész 100 százalék. Az ezt követő években
folyamatosan évente 10 százalékponttal csökkenő mérték az adóköteles rész. Így a várakozási idő
letelte utáni 11. évtől a kifizetés adómentes. |
Az eltelt időtől függően 0-27,625 százalék. |
- |
szja tv. 28. § (8); 29. §; szocho tv. 1. § (4) |
|
Hozam: adómentes. |
- |
- |
|||
|
Kifizetés kedvezményezett |
Haláleseti (pénztári nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő) kifizetés a kedvezményezett részére. |
Adómentes. |
- |
- |
szja tv. 1. számú melléklet 6.5 ab) |
|
* Az önkéntes pénztári befizetések 20 százaléka és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek együttes értékének 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés 10 százaléka és a prevenciós szolgáltatás értékének 10 százaléka; együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. A nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő befizetés után járó adókedvezmények összevontan maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthetők. |
|||||
Önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári adózási szabályok 2020-ban
|
BEFIZETÉS, JÓVÁÍRÁS |
|||||||||
|
Jövedelem, jogcím |
Adózási szabály |
Összes teher |
Kedvezmény |
Jogszabályi hely |
|||||
|
Munkáltatói hozzájárulás, adomány, célzott szolgáltatás |
Munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány. |
Jövedelemnek minősül. A munkáltatói terhek: 19 százalék (ebből 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó: 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás); munkavállalói terhek: 33,5 százalék (ebből 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék, 2020. július 1-jétől: az utóbbi három helyett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék). A kifizetőnek a támogatás összegéből le kell vonnia a magánszemélyt terhelő közterheket és a levonást követően utalni a nettó összeget a pénztárba. |
A juttatás 52,5 százaléka. |
A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a pénztárba utalt nettó összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá. |
szja tv. 28. § (1) f) fb); 44/A § |
||||
|
Magánszemély tag egyéni számláján jóváírt egyéb összegek. |
Befizetéskor: nem keletkezik jövedelem és adófizetési kötelezettség. |
- |
- |
szja tv. 29. §; 44/A §; szocho tv. 1. § (4) |
|||||
|
Nevesítéskor, egyéni számlán történő jóváíráskor: magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 85 százaléka után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (összesen 27,625 százalékot). |
A juttatás 27,625 százaléka (pénztártag fizeti meg). |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi
jövedelemadójából. |
|||||||
|
Célzott szolgáltatás kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásra befizetett összeg. |
Egyes meghatározott juttatásnak minősül. A juttatás 1,18-szorosa után 15 százalékos személyi jövedelemadó (azaz a juttatás után számítva 17,7 százalék) és 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (azaz a juttatás után számítva 20,65 százalék). A kifizetőnek kell levonnia és megfizetnie. |
A juttatás 38,35 százaléka. |
- |
szja tv. 70. § (2); szocho tv. 1. § (4) |
|||||
|
Célzott szolgáltatás önsegélyező szolgáltatásra befizetett összeg. |
Befizetéskor: nem keletkezik jövedelem és adófizetési kötelezettség. |
- |
- |
szja tv. 29. §; 44/A § |
|||||
|
Szolgáltatás igénybevételekor: magánszemélynek kell megfizetni a jövedelem 85 százaléka után a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót (összesen 27,625 százalékot). |
A juttatás 27,625 százaléka (pénztártag fizeti meg). |
- |
szja tv. 29. § |
||||||
|
Tagok befizetései |
Magánszemély tag által befizetett összeg. |
Nem terheli adóelőleg. |
A juttatás 27,625 százaléka (pénztártag fizeti meg). |
- |
szja tv. 44/A § |
||||
|
Egyebek |
Két évre lekötött összeg (legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg). |
- |
- |
A pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a befizetések 20 százalékát visszaigényelheti személyi jövedelemadójából. A tag választása szerinti (egy) önkéntes pénztári számlán írják jóvá. |
szja tv. 44/A § (1) b) ba) |
||||
|
Lekötött összeg feltörése, részbeni feltörése. |
A jóváírt adóhatóság által átutalt összeget 20 százalékkal növelten kell az adóévre vonatkozó adóbevallásban bevallani, valamint az adóbevallás benyújtási határidejéig megfizetni. |
- |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a lekötött összeg 10 százalékát visszaigényelheti személyi
jövedelemadójából. |
szja tv. 44/A § (4) |
|||||
|
Adóhatóság által kiutalt, egyéni számlán jóváírt összeg. |
Pénztártagnál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
Az adóhatóság által átutalt összeg 120 százaléka. |
- |
szja tv. 7. § (1) e) |
|||||
|
Átutalás más önkéntes pénztárba: átlépéskor, illetve kedvezményezett rendelkezése alapján (pénztártag halála esetén). |
Pénztártagnál/kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
szja tv. 7. § (1) j) ja) |
|||||
|
Kedvezményezett rendelkezése alapján az egyéni számlán jóváírt összeg. |
Kedvezményezettnél a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
szja tv. 7. § j) jb) |
|||||
|
Pénztári tag kedvezményezettjének hiányában a pénztári tagok egyéni számláinak javára jóváírt összeg. |
Pénztári tagoknál a jövedelem kiszámításakor nem bevétel. |
- |
- |
||||||
|
Önkéntes pénztár által egyéni számlán jóváírt más összegek (kivétel: saját befizetés; az a jóváírás, amelynek forrásául szolgáló összeget más jövedelemként kell figyelembe venni, vagy a jövedelem megállapításánál bevételként nem kell figyelembe venni; a fedezeti alapból történő befektetések hozama; értékelési különbözet). |
A jóváírt összeg 85 százaléka egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni (tehát a juttatás után számítva 12,75 százalékot), ezt vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóval. |
- |
- |
szja tv. 28. § (1) f)-fd); 29. §; 44/A. §; szocho tv. 3. § |
|||||
|
Önkéntes pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt összeg, ha az egyéb jövedelemnek minősül. |
Nem terheli adóelőleg. |
A juttatás 27,625 százaléka. |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a jóváírt összeg 20 százalékát visszaigényelheti személyi
jövedelemadójából. |
szja tv. 46. § (2) d)da) |
|||||
|
KIFIZETÉS |
- |
- |
|||||||
|
Jövedelem, jogcím |
Adózási szabály |
Összes teher |
Kedvezmény |
Jogszabályi hely |
|||||
|
Pénztár által kifizetett összeg |
Adómentesnek nem minősülő (pl. életmódjavító szolgáltatások). |
A kifizetés 15 százaléka (a pénztártag fizeti meg). |
- |
szja tv. 28. § (1) e); szocho tv. 5. § (2) j) |
|||||
|
Adómentesnek minősülő. |
- |
- |
|||||||
|
Jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatás |
Egyéb jövedelemnek minősül. A szolgáltatási összeg 85 százaléka után a pénztártagnak kell megfizetnie a tagot terhelő 15 százalékos személyijövedelemadó-előleget (tehát a szolgáltatási összeg után számítva 12,75 százalékot), illetve a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót (azaz a szolgáltatási összeg után számítva 14,875 százalékot). A szociális hozzájárulási adót a tagnak kell megfizetnie. A személyi jövedelemadót vagy levonja a munkáltató, vagy a pénztártag fizeti meg egyidejűleg a szociális hozzájárulási adóval. |
A szolgáltatási összeg 27,625 százaléka. |
- |
szja tv. 28. § (1) e) |
|||||
|
Igénybevett prevenciós szolgáltatás (pl. szűrések) ellenértéke |
- |
- |
A
pénztártag - az éves korlátok* figyelembevételével - a kifizetett összeg 10 százalékát visszaigényelheti személyi
jövedelemadójából. |
szja tv. 44/A § (1) b) bb) |
|||||
|
Kiegészítő egészségbiztosítási és önsegélyező szolgáltatások |
Adómentes bevétel. |
- |
- |
szja tv. 1. számú melléklet6.5. d) és 6.10. |
|||||
|
Egészségpénztári és önsegélyező pénztár által nyújtott életmódjavító szolgáltatás |
A
kifizetett összeg egyéb jövedelemnek minősül, ezen összeg után 15 százalékos
adót kell fizetni. |
A kifizetés 15 százaléka (a pénztártag fizeti meg). |
- |
szja tv. 28. § (1) e); szocho tv. 5.§ (2) l) |
|||||
|
* Az önkéntes pénztári befizetések 20 százaléka és az egyéni számlán jóváírt, egyéb jövedelemnek minősülő összegek együttes értékének 20 százaléka, valamint az egészség- és önsegélyező pénztári tagi lekötés 10 százaléka és prevenciós szolgáltatás értékének 10 százaléka, együttesen legfeljebb évi 150 ezer forint. Összevontan maximum évi 280 ezer forint összegben érvényesíthető a nyugdíjbiztosításba, önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára (nyesz) történő befizetés után járó adókedvezmény. |
|||||||||
Mit kell tudni az egészségbiztosítási ellátásokról?
Táppénzjogosultság
Nem változott.
Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítási jogviszony fennállása alatt válik keresőképtelenné, és pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) fizetésére kötelezett. Ha jogviszonya a keresőképtelensége alatt szűnik meg, a megszűnés napját követő naptól táppénz nem illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 18. § (3), az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdéseiben, a 2019. évi CXXII. törvény 23. § (1) a) pontjában.]
Ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák létesít a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. §-a (2020. július 1-jétől 6. §) alá tartozó biztosítási jogviszonyt, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is kötelezett, így táppénzre is jogosult.Szintén jogosult a keresőképtelenség alatt táppénzre a gyermekgondozási díj vagy a gyermeknevelést segítő ellátás folyósítása mellett munkát végző biztosított. Részére az általános szabályok szerint kell az ellátást megállapítani.
Az álláskeresési támogatásban részesülőnek akkor sem jár táppénz, ha ellátásának folyósítása alatt válik keresőképtelenné, hiszen jogi értelemben nem lehet keresőképtelen az, akinek nincs munkája.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 43. § (1) bekezdésében.]
A gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, illetve átmeneti bányászjáradékban részesülő munkát vállaló az ellátás, a járandóság, a járadék folyósítása mellett köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulékot) fizetni. Ezért táppénzre is jogosult lesz, de csak annyi napra, ahányat a támogatás folyósítása mellett biztosítási jogviszonyban töltött (ahány napot dolgozott), és a táppénz összegét is csak a járandóság melletti munkavégzés alapján lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 49. § (1) bekezdésében.]
Keresőképtelenség igazolása
Nem változott.
A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa jogosult, aki a vizsgálatra jelentkezést megelőzően, legfeljebb öt napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa is igazolhatja visszamenőlegesen 30 napra a keresőképtelenséget. Kivételesen indokolt esetben az orvos szakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 45. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
A kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia jogviszonyonként a keresőképtelenséget. A keresőképtelen állományba vételi joggal rendelkező orvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti az Orvosi Naplóba. Ezt követően állítja ki az 5. számú mellékletnek [Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről] vagy a 6. számú mellékletnek (Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről) megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét.[102/1995. (VIII. 25) Korm. rendelet 10. § (5)]
Többes jogviszony
Nem változott.
Aki többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és minden jogviszonyában pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) fizetésére kötelezett, táppénzre is minden jogviszonyában jogosult lesz, ha minden jogviszonyában igazoltan keresőképtelen állományba veszi az arra jogosult orvos.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 31. §-ában.]
Táppénz esetében az egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén a fennálló biztosítási napokkal össze kell számítani azokat a megszűnt biztosításból származó napokat is, amelyek megelőzik az ellátásra való jogosultság első napján fennálló biztosítás kezdőnapját.A megszűnt biztosítási napokat ahhoz (azokhoz) a fennálló jogviszonyhoz (jogviszonyokhoz) kell hozzászámítani, amely(ek)ből a biztosított az ellátást kéri. Egyidejűleg fennálló több jogviszonynál csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra jogosultság esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó időből csak azon napokat lehet figyelembe venni, melyek a gyermek születésének napján fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapját megelőzően szűnt meg.
Azoknak, akik egyidejűleg többes jogviszonnyal rendelkeznek, minden jogviszonyban külön-külön kell az ellátást megállapítani és folyósítani, függetlenül attól, hogy bármelyik jogviszonyban működik-e tb-kifizetőhely. Kivétel ez alól a gyermekgondozási díj. [Többes jogviszonyban gyedre való jogosultság esetén a kérelmet mindig a foglalkoztató székhelye szerinti megyei illetékességgel eljáró járási hivatalhoz (2020. március 1-jétől a kormányhivatalhoz) - a fővárosban a XIII. Kerületi Hivatalhoz (2020. március 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatalához) - kell benyújtani, és az fogja elbírálni, akár kifizetőhely a foglalkoztató, akár nem.]
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. §-ában, a 217/1997. Korm. rendelet 27/A. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Az egyidejűleg fennálló többes jogviszony esetén, ha a biztosítás az egyik jogviszonyban szünetel, de az ellátásra való jogosultság előtt a másik jogviszony megszűnik, úgy a szünetelés idejére be kell számítani a másik jogviszonyból származó biztosítási időt.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 27/A. § (1a) bekezdésében.]
A táppénzjogosultság időtartama
Nem változott.
A táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, de csak a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, és legfeljebb annyi napra, ahány biztosításban töltött nappal rendelkezik a keresőképtelenséget megelőzően a biztosított a folyamatos biztosítási idő alatt. Egy évnél hosszabb nem lehet a táppénz folyósításának időtartama.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésében.]
A táppénzt megállapító szerv [foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatal (2020. március 1-jétől a kormányhivatal) vagy tb-kifizetőhelyet működtető foglalkoztató esetén a tb-kifizetőhely] az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Más uniós állam Magyarországon biztosítási jogviszonyban álló, itt keresőképtelenné váló polgára csak magyar táppénzre jogosult. Jogosultsága időtartamának, táppénze mértékének és folyamatos biztosítási idejének megállapításakor számolni kell azzal az idővel is, amely alatt bármely tagállamban biztosított volt. A külföldi biztosítási időkről a járási hivatal (2020. március 1-jétől kormányhivatal) a másik állam teherviselőjétől (az ottani biztosítótól) kéri meg az igazolást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Járulékalapot képező jövedelem
Nem változott.
A pénzbeli ellátás, valamint a baleseti táppénz összegének megállapításakor a jövedelemadó-előleg megállapításához bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot (2020. július 1-jétől járulékalapot) képező jövedelmet arra a hónapra, illetve időszakra kell figyelembe venni, amely hónapra, illetve időszakra a bevallás készült.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 31. § (1a) bekezdésében.]
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál jövedelemként csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban, a számítási időszakban az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot (2020. július 1-jétől járulékalapot) képező jövedelmet lehet figyelembe venni.A pénzbeli ellátások alapjának számításánál a tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha abból legalább 30 naptári napnyival rendelkezik a biztosított. Ha nem, akkor az ellátások alapjának megállapításánál a jogosultság kezdőnapjának hónapjára járó, szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1), 39/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A szerződés szerinti havi jövedelem
Változás 2020. július 1-jétől.
Az egyéni és társas vállalkozók esetében a szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbért (korábban a minimálbér 150 százalékát), mezőgazdasági őstermelő esetében pedig a minimálbér 92 százalékát (korábban a minimálbért) kell érteni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdés b) pont bc) és be) alpontjaiban.]
Nem változott.
Szerződés szerinti havi jövedelem:■ a foglalkoztatottak esetében az ellátásra való jogosultság kezdőnapjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,
■ a vállalkozási típusú jogviszonyok - mint egyéni és társas vállalkozók - esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér másfélszerese, (2020. június 30-áig)
■ megbízási jellegű jogviszonyoknál a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,
■ mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (2020. június 30-áig).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdésében.]
A megbízási jellegű jogviszonyok esetében a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amely időszakra azt kifizették. (Ezen jogviszonyokban utólag fizetik ki a megbízási díjat, ami sokszor hosszabb időtartamra vonatkozik, mint egy hónap, így nemcsak azt a hónapot kell figyelembe venni, amikor a bevallás készült, hanem azt az időszakot, amelyre a kifizetés történt.)[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 31. § (1a) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák táppénzre
1. A táppénzigénylő 2016. augusztus 25-étől áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2019. június 1-jétől 2019. december 31-éig fizetés nélküli szabadságot vett ki, mert ezen idő alatt "B" munkáltatónál létesített biztosítási jogviszonyt. Várandósságára tekintettel "9"-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelenné válik 2020. május 20-ától, és táppénzt kér az "A" munkaviszonyában. Az "A" munkáltatónál 2019. április 10-étől 2019. április 20-áig részesült táppénzben.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2020. 02. 01. - 2020. 02. 29. |
0 |
29 |
500 000 |
|
2020. 01. 01. - 2020. 01. 31. |
0 |
31 |
500 000 |
|
2019. 05. 01. - 2019. 05. 31. |
0 |
31 |
420 000 |
|
2019. 04. 01. - 2019. 04. 30. |
11 |
19 |
350 000 |
|
2019. 03. 01. - 2019. 03. 31. |
0 |
31 |
420 000 |
|
2019. 02. 01. - 2019. 02. 28. |
0 |
28 |
420 000 |
|
2019. 01. 21. - 2019. 01. 31. |
0 |
11 |
250 000 |
|
Összesen |
180 |
2 860 000 |
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1), (7) és a 217/1997. Korm. rendelet 27/A. § (1) bekezdéseiben.]
2. A munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel áll biztosítási jogviszonyban "A" munkáltatónál 2017. február 1-jétől 2019. december 31-éig. Ugyanazon munkáltatóval 2020. február 1-jével ismételten létesít egy munkaviszonyt. 2020. március 18-ával a betegszabadság kimerítését követően táppénzre vált jogosulttá.Mivel a biztosítási jogviszony megszűnése és kezdete között több mint 30 nap eltelt, így nem alkalmazható a Vhr. 28. § (5) bekezdése, azaz a folyamatos biztosítási jogviszony kezdete 2020. február 1., a biztosított a táppénzre való jogosultságát megelőzően 46 nap biztosításban töltött időt szerzett. A rövid folyamatos biztosításban töltött időre tekintettel sem irányadó, sem számítási időszak nem állapítható meg, a biztosított táppénzét a minimálbér alapján kell megállapítani, mivel a szerződés szerinti jövedelme (350 000 Ft) magasabb, mint a minimálbér. A biztosított a táppénzre való jogosultságot megelőzően nem rendelkezik 730 nap Tbj. 5. § (2020. július 1-jétől 6. §) szerinti biztosításban töltött idővel sem, így a táppénz mértéke 50%. A táppénz összege 161 000 / 30 = 5366,67 x 50% = 2683,34 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (4), 48/A. § (2) és a 217/1997. Korm. rendelet 28. § (5) bekezdéseiben.]
3. A biztosított 2019. október 5-étől állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál. Ezt megelőzően egyéni vállalkozóként volt biztosított 2018. január 1-jétől 2019. szeptember 30-áig. A biztosított táppénzben részesült már 2020. január hónapban 5 napot, 2019. december hónapban 10 napot, majd ismét keresőképtelen lett "8"-as keresőképtelenségi kóddal 2020. április 9-én. Táppénzre jogosult 2020. április 9-étől.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2020. 01. 01. - 2020. 01. 31. |
5 |
26 |
500 000 |
|
2019. 12. 01. - 2019. 12. 31. |
10 |
21 |
450 000 |
|
2019. 11. 01. - 2019. 11. 30. |
0 |
30 |
550 000 |
|
2019. 10. 05. - 2019. 10. 31. |
0 |
27 |
500 000 |
|
Összesen |
104 |
2 000 000 |
A számítási időszak 2019. október 5-étől 2020. január 5. 31-éig tart. A biztosított a táppénzre jogosultságot megelőzően rendelkezik 180 nap Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött idővel. A naptári napi alap 2 000 000 Ft / 104 = 19 230,77 Ft (100%).
A táppénz mértéke 60% lesz, mert a biztosított rendelkezik 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel. A táppénz naptári napi összege 19 230,77 x 60% = 11 538,46 Ft.
Azonban a táppénz folyósítására a táppénzmaximum alapján kerülhet sor, ami 2020-ban 10 733,33 Ft/nap (161 000 x 2 / 30).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2), (7), 48/A. § (3) bekezdéseiben.]
4. Az anya, 2016. december 2-ától biztosítási jogviszony hiányában, 2016. december 2-ától gyermekgondozást segítő ellátásban részesült a gyermek 3 éves koráig, 2019. december 2-áig. Ezt követően 2020. január 2-án létesített biztosítási jogviszonyt részmunkaidős (heti 15 órás) munkavállalóként "A" munkáltatónál. Az anya gyermekápolási táppénzt igényel 2020. május 3-ától, 3 éves gyermekének betegségére tekintettel. Az anya 2020. február hóban (2020. február 2-11-éig) 10 nap táppénzben részesült saját betegsége miatt.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2020. 02. 01. - 2020. 02. 29. |
10 |
19 |
80 000 |
|
2020. 01. 02. - 2020. 01. 31. |
0 |
30 |
100 000 |
|
Összesen |
49 |
180 000 |
A gyermekápolási táppénz összege 180 000 / 49 = 3 673,47 x 50% = 1836,74 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdés d) pontjában, 48. § (4), (7), 48/A. § (2) bekezdéseiben.]
5. A biztosított 2019. július 15-étől állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál . A biztosított táppénzben részesült már 2019. október és november teljes hónapjában. Keresőképtelen lett "8"-as kereső-képtelenségi kóddal, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzre jogosult 2020. május 20-án.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2020. 02. 01. - 2020. 02. 29. |
0 |
29 |
420 000 |
|
2020. 01. 01. - 2020. 01. 31. |
0 |
31 |
420 000 |
|
2019. 12. 01. - 2019. 12. 31. |
0 |
31 |
450 000 |
|
2019. 11. 01. - 2019. 11. 30. |
30 |
0 |
0 |
|
2019. 10. 01. - 2019. 10. 31. |
31 |
0 |
0 |
|
2019. 09. 02. - 2019. 09. 30. |
0 |
29 |
400 000 |
|
Összesen |
120 |
1 690000 |
A számítási időszak 2019. szeptember 2-ától 2020. február 29-éig tart. A biztosított a táppénzre jogosultságot megelőzően rendelkezik 180 nap Tbj. 5. § (2020. július 1-jétől 6. §-ában) szerinti folyamatos biztosításban töltött idővel. A naptári napi alap 1 690 000 Ft / 120 = 14 083,33 Ft (100%).
A táppénz mértéke 50% lesz, mert nem rendelkezik a biztosított 730 nap folyamatos biztosításban töltött idővel. A táppénz naptári napi összege 14 083,33x 50% = 7041,66 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2), 48/A. § (3) és a 217/1997. Korm. rendelet 28. § (5) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Időszakfogalmak
Nem változott.
Folyamatos biztosítás esetén irányadó időszak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdőnapja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál.A számítási időszak az irányadó időszakon belül az egészségbiztosítási törvény 48. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott időszak azon naptári napjainak a száma, amelyekre pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot (2020. július 1-jétől járulékalapot) képező jövedelmet vallottak be, ez az időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről bevallást nyújtottak be.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 1. § (2) c)-d) pontjaiban.]
Az ellátási összegek naptári napi átlagának meghatározásánál kizárólag a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény 5. §-ában (2020. július 1-jétől 6. §-ában) meghatározott biztosítási időket lehet folyamatos biztosításban töltött időként figyelembe venni. Nem számít biztosításban töltött időnek például a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj. A diplomás gyed ideje nem számít biztosításban töltött időnek.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48/A. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Táppénzalap-számítás
Nem változott.
A táppénz összegének kiszámításánál kizárólag a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot (2020. július 1-jétől járulékalapot) képező jövedelmet lehet figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
Táppénzalap-számítás menete
Nem változott.
Folyamatos biztosítás esetén, ha az igénylő a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban, a táppénzjogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva - az irányadó időszakban - rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját ezen 180 napi jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál több megszakítás nincs. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]
Ha az igénylőnek a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában a táppénzjogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjától a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartam alatt nincs 180 naptári napi jövedelme, de az irányadó időszakban legalább 120 naptári napi jövedelemmel rendelkezik, és van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos - Tbj. 5. § (2020. július 1-jétől Tbj. 6. §) szerinti - biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz alapját ezen 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (2) bekezdésében.]
Ha a fentiekben meghatározottak szerint nem lehet megállapítani a táppénz alapját, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdőnapját megelőzően 180 napi folyamatos - Tbj. 5. § (2020. július 1-jétől Tbj. 6. §) szerinti - biztosításban töltött idővel, és■ ha igen, akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani,
■ ha nem, akkor az ellátást a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában elért - legalább 30 naptári napi - tényleges jövedelme (ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme) kevesebb a minimálbérnél. Ez esetben a tényleges vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a táppénz alapját.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (3)-(4) bekezdéseiben.]
A táppénz összegének megállapítása során kizárólag a táppénzre való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésében.]
Kedvezményszabály
Nem változott.
Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyában (az irányadó időszakban) azért nincs 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, illetve gyedben részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az kedvezőbb a tényleges jövedelem alapulvételével meghatározott összegnél, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelemnél. A 180 napi ellátási időbe a méltányosságból megállapított ellátásokat nem lehet figyelembe venni.Ezen szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapját a táppénzjogosultság kezdőnapján fennálló jogviszonyban elért jövedelem alapján állapították meg.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (5) bekezdésében.]
Újabb táppénz hónapon belül
Nem változott.
Miután a számítási időszakot mindig a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 vagy 120 napi jövedelemből állapítják meg, így hónapon belüli ismételt keresőképtelenség esetén nem kell újra megállapítani a táppénz összegét, de ha két különböző hónapban válik a biztosított keresőképtelenné és egyben táppénzre jogosulttá, mindig újból meg kell állapítani a táppénzét.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)-(5) bekezdéseiben.]
Táppénzmérték
Nem változott.
A táppénz mértéke a táppénz alapjának 60 százaléka, ha a biztosított a folyamatos biztosítási idő alatt rendelkezik legalább 730 nap a Tbj. 5. §-ában (2020. július 1-jétől Tbj. 6. §-ában) meghatározott biztosításban töltött nappal. Ennél rövidebb biztosításban töltött idő esetén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt az alapjának 50 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (7) bekezdésében.]
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét, vagyis a biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított táppénz naptári napi összege 2020-ban legfeljebb 10 733,33 forint lehet. A folyó ellátások maximumát nem befolyásolja a minimálbér emelése, vagyis ha valaki december 31-én táppénzt kap és következő év január 1-jén is táppénzben részesül, nem nő a táppénz összege.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (7) bekezdésében.]
Gyermekápolási táppénz
Nem változott.
A gyermek ápolása címén igénybe vehető táppénzes napok nem együttesen illetik meg a szülőket, hanem szülőnként. A szülőnek a beteg gyermek ápolása címén gyermekápolási táppénz jár a gyermek 12 éves koráig, ezen belül■ a gyermek egyéves koráig korlátlan ideig,
■ 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig (egyedülálló esetében is),
■ 3-6 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 42, egyedülálló szülő esetében 84 naptári napig,
■ 6-12 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 14, egyedülálló esetében 28 naptári napig.
A gyermekápolási táppénzes napok számának szülőnként történő meghatározása azt is jelenti, hogy ha az egyik szülő már igénybe vette a törvény szerint neki járó napokat, a gyermek következő születésnapjáig már csak a másik szülő kérheti a táppénz megállapítását. Nincs tehát lehetőség arra, hogy családon belül az apa, illetve az anya részére járó táppénzes napok részben vagy egészben átcsoportosításra kerüljenek a másik szülőhöz.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) és (1a) bekezdéseiben.]
Gyermekápolási táppénzt vehet igénybe a nevelő- és a helyettes szülő is (helyettes az, aki az átmenetileg szülő nélkül maradt gyermeket a saját családjában gondozza), valamint a gyám.A gyermekápolásra igénybe vehető táppénzes napok száma nem naptári évre, hanem a gyermek két születésnapja közti időszakra vonatkozik (a két születésnap között igénybe nem vett napok nem vihetők át a következő terminusra).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44., 46. §-aiban és a 217/1997. Korm. rendelet 27. §-ában.]
A beteg gyermek ápolása címén igénybe vehető napok számát befolyásolja, hogy a szülő egyedülálló-e, vagy sem. Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, és élettársa nincs (külön élőnek kell tekinteni azt is, aki házastársával egyazon lakásban lakik, de a házasság felbontására már megindult a bírói eljárás).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1) bekezdésében és a 217/1997. Korm. rendelet 27. §-ában.]
Gyermekápolási táppénz tekintetében egyedülállónak kell tekinteni azt, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, kivéve, ha élettársa van, továbbá azt a személyt,■ akinek a házastársa a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint
- rokkantsági ellátásban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- öregségi nyugdíjban részesül, és 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult,
- rokkantsági ellátásban részesül, és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékos mértéket,
- volt hivatásos állományú, 2011. december 31-én I. vagy II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki a szolgálati járandóság megállapítását kérte, amennyiben megfelelt a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben meghatározott feltételeknek,
■ akinek a házastársa előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti, továbbá
■ azokat a házastársakat, akik a vakok személyi járadékában részesülnek, vagy arra jogosultak.
E rendelkezéseket az élettársak esetében is alkalmazni kell.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (1) bekezdés e) pontjában, a 217/1997. Korm. rendelet 27. § (3) bekezdésében.]
A gyermekápolási táppénz a gyermek kórházi tartózkodásának az idejére is jár a szülő részére, ha a kórházi ápolás ideje alatt a beteg gyermek mellett volt. A beteg gyermek mellett tartózkodás tényét a kórház által kiállított nyomtatványon kell igazolni.Méltányosságból a gyermek 18 éves koráig adható gyermekápolási táppénz.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § d)-e) pontjaiban.]
Betegszabadság
Nem változott.
A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban álló biztosított betegszabadságának időtartama ugyanannál a munkáltatónál naptári évenként legfeljebb 15 munkanap lehet, és a "fel nem használt" napok nem vihetők át a következő évre.A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 126. §-a szerint, ha a munkavállaló év közben munkahelyet változtat, és korábbi munkahelyén kimerítette a 15 munkanap betegszabadságot, új munkáltatójánál időarányosan megilleti a betegszabadság.
Munkaviszonyban, közalkalmazotti, kormánytisztviselői jogviszonyban a betegszabadság időtartamára távolléti díjként a munkaszerződésben meghatározott havi személyi alapbér 70 százaléka jár. (A távolléti díjat a munkáltató fizeti, s szociális hozzájárulási adót kell utána fizetnie.)
Az óra- és teljesítménybérben foglalkoztatottak részére, ha munkaszüneti napon keresőképtelenek, de egyébként aznap nem lett volna munkavégzési kötelezettségük, a munkaszüneti napra nem betegszabadságot kell kiadni, hanem a távolléti díj 70 százaléka illeti meg őket (de ez nem minősül betegszabadságnak).
[Lásd a 2012. évi I. törvény 146. § (4) bekezdésében.]
Táppénz az első betegnaptól
Nem változott.
Nem kell a munkáltatónak betegszabadságot fizetnie, azaz a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat, ha veszélyeztetett terhesként vagy beteg gyermeke ápolása, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés miatt válik keresőképtelenné.Táppénz jár a keresőképtelenség első napjától abban az esetben is, ha
■ a dolgozó várandósság vagy szülés miatt nem tudja végezni a munkáját, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
■ a munkahelyén járványügyi, illetve állategészségügyi zárlat miatt nem tud megjelenni, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható. A betegszabadságra nem jogosultak
- például egyéni és társas vállalkozók, megbízásos jogviszonyban állók, választott tisztségviselők - keresőképtelenségük első napjától kaphatnak táppénzt.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (2) bekezdésében.]
Baleseti ellátások
Nem változott.
Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet, továbbá ha közcélú munkavégzés közben éri. Az egyes tb-ellátások igénybevétele közbeni baleset akkor üzemi, ha az a biztosítottat a keresőképtelenségének vagy a rokkantságának (egészségkárosodásának) az elbírálása céljából elrendelt, illetve a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb orvosi vizsgálaton vagy kezelésen való megjelenésével összefüggésben érte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 51-52. §-aiban.]
Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy Mt. szerinti munkaviszonyban áll, nem minősül biztosítottnak (2020. július 1-jétől ez bármilyen jogviszonyban lévő saját jogú nyugdíjasra igaz). Így baleset esetén az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira és baleseti táppénzre sem válik jogosulttá.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. és 15. §-aiban és a 2019. évi CXXII. törvény 6. és 21. §-aiban.]
Nem minősül üzemi balesetnek, ha az munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás miatt következik be, továbbá ha a biztosított akkor szenvedte el, amikor a lakásáról (szállásáról) munkába, munkából a lakására (szállására) indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedett, vagy amikor az utat indokolatlanul megszakította.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 53. §-ában.]
Nem minősül üzeminek a baleset, ha az részben vagy egészben a biztosított alkohol vagy kábítószer általi - igazolt - befolyásoltsága miatt következett be.Igazoltnak akkor tekinthető az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság, ha a baleset kivizsgálásában, illetve a sérült ellátásában részt vevő, az alkohol vagy kábítószer általi befolyásoltság vizsgálatára feljogosított szervnek a vizsgáló egyedi mérlegelése által nem befolyásolható módszerrel végrehajtott mérése ezt alátámasztotta. (Tehát csak az egészségügyi szolgáltató vagy a rendőrségi vizsgálat által megállapított befolyásoltság fogadható el, a munkáltató által megállapított nem.)
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 32. § (3) bekezdésében.]
Foglalkozási betegség a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, vagy a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52. § (3) bekezdésében.]
Baleseti természetbeni ellátásként a sérültet - illetve a foglalkozási betegségben megbetegedettet - baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti pénzbeli ellátásként pedig baleseti táppénz és baleseti járadék illeti meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54-55. és 57. §-aiban.]
Az üzemi balesetből (foglalkozási megbetegedésből) eredő egészségkárosodás miatt szükségessé vált gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre 100 százalékos ártámogatás jár, de csak akkor, ha az igénybe vett gyógyszer, gyógyászati segédeszköz tb-támoga-tott. A biztosított térítésmentesen jogosult az üzemi balesetével közvetlenül összefüggő fogászati ellátásra is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 54. §-ában.]
Baleseti táppénz
Nem változott.
A baleseti táppénz alapját a NAV-nak benyújtott személyijövedelemadóelőleg-bevallásból kell megállapítani. A baleseti táppénzt hasonlóan kell kiszámolni, mint a táppénzt. Baleseti táppénzre a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani, azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítás folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.Ha a biztosított a fentiekben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, a baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani. A tényleges jövedelem csak akkor vehető figyelembe, ha legalább 30 napnyi jövedelemmel rendelkezik a biztosított. Baleseti táppénznél a tényleges jövedelem alapulvételéhez nem feltétel a Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől 6. §) szerinti 180 napi folyamatos biztosításban töltött idő.
Az egyéni és társas vállalkozók baleseti táppénzét is az általános szabályok szerint kell megállapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (7)-(8) bekezdéseiben.]
Ha a kérelmező balesetet szenved, és baleseti táppénz iránti kérelmet nyújt be, de a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiányossága miatt nem állapítható meg, a kérelembenyújtástól számított 25 napon belül táppénzt kell megállapítani a számára. Ha nem állapítják meg a baleset üzemiségét, akkor a már folyósított táppénzt hivatalból megállapított táppénznek kell tekinteni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 52/A. §-ában.]
Baleseti táppénzre az jogosult, aki üzemi balesetből eredően vagy foglalkozási megbetegedés miatt a biztosítás fennállása alatt vagy az annak megszűnését követő három napon belül válik keresőképtelenné. Nem jogosult baleseti táppénzre az a biztosított, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül.Ha a sérült a baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követően 180 napon belül ugyanazon üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen lesz, csak akkor nem lehet a baleseti táppénze kevesebb, mint a korábban folyósított összeg, ha ugyanabban a jogviszonyában lesz keresőképtelen, mint amelyikben a baleset érte.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55-56. §-aiban.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák baleseti táppénzre
1. A munkavállaló 2019. február 1-jétől dolgozik "A" munkáltatónál villanyszerelő munkakörben, 2019. május 6-án a munkahelyén munkahelyi balesetet szenvedett. 2019. május 6-ától 2019. szeptember 30-áig baleseti táppénzben részesült (a baleseti táppénz naptári napi összege 18 250 Ft). A munkavállaló 2019. október 1-jétől már csak heti 30 órában tudja a munkáját végezni a balesetből eredő sérülései miatt. A munkavállaló 2020. március 20-án a 2019. május 6-án bekövetkezett balesetből eredően ismételten keresőképtelenné vált, és baleseti táppénzt kért.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2019. 12. 01. - 2019. 12. 31. |
0 |
31 |
420 000 |
|
2019. 11. 01. - 2019. 11. 30. |
0 |
30 |
500 000 |
|
2019. 10. 01. - 2019. 10. 31. |
0 |
31 |
420 000 |
|
2019. 09. 01. - 2019. 09. 30. |
30 |
0 |
0 |
|
2019. 08. 01. - 2019. 08. 31. |
31 |
0 |
0 |
|
2019. 07. 01. - 2019. 07. 31. |
31 |
0 |
0 |
|
2019. 06. 01. - 2019. 06. 30. |
30 |
0 |
0 |
|
2019. 05. 01. - 2019. 05. 31. |
26 |
5 |
80 000 |
|
2019. 04. 01. - 2019. 04. 30. |
0 |
30 |
420 000 |
|
2019. 03. 01. - 2019. 03. 31. |
0 |
31 |
420 000 |
|
2019. 02. 07. - 2019. 02. 28. |
0 |
22 |
300 000 |
|
Összesen |
180 |
2 560 000 |
A baleseti táppénz naptári napi alapja: 2 560 000 Ft / 180 = 14 222,22 Ft (100%).
Tekintettel azonban arra, hogy a biztosított a 2019. szeptember 30-áig baleseti táppénzben részesült, és 180 napon belül ugyanazon baleset következtében ismételten baleseti táppénzre vált jogosulttá, így a kedvezményszabály alkalmazásával a baleseti táppénz naptári napi összege megegyezik az előző baleseti táppénz naptári napi összegével, azaz 18 250 Ft lesz, mivel ez kedvezőbb a biztosítottnak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (7), (9), 56. § (5) bekezdéseiben.]
2. A biztosított 2017. március 10-étől 2020. január 15-éig "A" munkáltatónál dolgozik, majd 2020. március 10-étől létesít "B" munkáltatónál biztosítási jogviszonyt. 2020. április 17-én a munkavállaló munkából hazafelé menet balesetet szenved. Szombat, vasárnap nem kereste fel orvosát, de mivel panaszai nem enyhültek, így 2020. április 20-án elment az orvoshoz, aki keresőképtelen állományba vette 2020. április 20-átólA balesetet üzemi balesetnek ismerték el. A biztosított baleseti táppénzt kért 2020. április 20-ától.
Mivel a biztosított tényleges jövedelemmel nem rendelkezik (nincs irányadó/számítási időszak), ezért a szerződés szerinti jövedelem alapján kell megállapítani a baleseti táppénz naptári napi alapját.
Szerződés szerinti havi jövedelem: 450 000 Ft. Naptári napi alap: 450 000 / 30 = 15 000 Ft (100%).
A baleseti táppénz mértéke 90% lesz, mivel a baleset úti üzemi baleset. A baleseti táppénz naptári napi összege 15 000 x 90% = 13 500 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (8), (9) bekezdéseiben.]
3. A biztosított 2017. október 10-étől dolgozik "A" munkáltatónál 2020. január 31-éig, majd 2020. február 10-én létesít egy új munkaviszonyt "B" munkáltatónál. 2020. június 25-én balesetet szenved munkából hazafelé menet, amit úti üzemi balesetnek ismerték el. A biztosított 2020. június 25-étől baleseti táppénzt kér.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
Figyelembe ve- (Ft) |
|
2020. 03. 01. - 2020. 03. 31. |
0 |
31 |
650 000 |
|
2020. 02. 10. - 2020. 02. 29. |
0 |
20 |
550 000 |
|
Összesen |
51 |
1 200 000 |
A baleseti táppénz naptári napi alapja: 1 200 000 / 51 = 23 529,41 Ft (100%).
Mivel úti üzemi baleset, ezért a baleseti táppénz mértéke 90% lesz. A baleseti táppénz naptári napi összege 23 529,41 x 90% = 21 176,47 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (7) és (9) bekezdéseiben.]
4. A biztosított 2012. szeptember 1-jétől dolgozik "A" munkáltatónál heti 40 órás munkaviszonyban. 2019. január 1-jétől katás egyéni vállalkozóként vállalkozói tevékenységet kezdett. Vállalkozásában 2020. augusztus 12-én balesetet szenvedett, ezért kérte a baleset üzemiségének elbírálását, illetve a baleseti táppénz megállapítását a balesetből eredő keresőképtelenségére tekintettel a katás egyéni vállalkozói jogviszonyában.A baleset üzemiségének elismerését, illetve a baleseti táppénz megállapítására vonatkozó kérelmet is elutasították, mivel a heti 40 órás munkaviszonya mellett folytatta a katás vállalkozási tevékenységét a kérelmező, így nem minősül biztosítottnak, mert nem tekinthető főállású katás vállalkozónak.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés j) pontjában, az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) bekezdésében.]
5. A munkavállaló 2019. február 1. óta dolgozik a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2020. március 13-án balesetet szenvedett a munkahelyén, a baleset üzemiségét elismerték, és baleseti táppénzben részesült 2020. március 13-ától kezdve 15 220 Ft naptári napi összegben. A biztosított a baleseti táppénz folyósítása alatt, 2020. május 10-étől nyugdíjassá vált, így ettől a naptól kezdve a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja értelmében nem tekinthető biztosítottnak. A baleseti táppénzt "passzív" jogon továbbra is folyósították a balesetből eredő keresőképtelenségének idejére 2020. augusztus 12-éig.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja, az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. § (1) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Határozat üzemi balesetről
Nem változott.
A baleset üzemiségének kivizsgálása és elbírálása a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, valamint az egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatal (2020. március 1-jétől kormányhivatal) feladata. Ha a baleset üzemisége elismerésre kerül, a határozat egy-egy példányát a sérült biztosítottnak, a háziorvosnak és (amennyiben ismert) a kezelőorvosnak is meg kell küldeni.Az orvosnak az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról igazolást kell kiállítania, és azt el kell küldenie az üzemi baleset tényét elismerő véglegessé vált határozatot hozó járási hivatalnak (2020. március 1-jétől kormányhivatalnak) vagy társadalombiztosítási kifizetőhelynek, a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2), 65. § (2) bekezdéseiben, a 217/1997. Korm. rendelet 45. §-ában.]
A társadalombiztosítási kifizetőhely, illetve a járási hivatal (2020. március 1-jétől kormányhivatal) a kezelő-, illetve háziorvostól beérkező igazolást a baleset üzemiségét elismerő határozattal együtt megküldi a biztosított lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatalnak (2020. március 1-jétől kormányhivatalnak), amely a biztosított által megfizetett térítési díjakat soron kívül visszafizeti.A baleset üzemiségét elismerő határozat egy példányát a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz továbbra is meg kell küldeni a megtérítési eljárás megindításának vizsgálata céljából.
A határozathoz mellékelni kell a munka-, illetve üzemi baleseti jegyzőkönyvet, valamint a foglalkozási megbetegedés tényét igazoló értesítést.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 1. § (4)-(8) bekezdéseiben.]
Halált okozó baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi balesetet a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek [tb-kifizető-helynek és járási hivatalnak (2020. március 1-jétől kormányhivatal)] kell elbírálnia.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésében.]
A baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet (a foglalkozási megbetegedést kivéve) legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani az egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatalhoz vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén nem lehet igazolással élni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 64. § (2) bekezdésében.]
A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényét a táppénz folyósítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek kell elbírálnia abban az esetben is, ha a biztosított a balesetből eredően nem vált keresőképtelenné. A határozatnak tartalmaznia kell a baleseti sérülés vagy foglalkozási betegség pontos leírását.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 45. § (1) bekezdésében.]
A baleseti táppénz mértéke
Nem változott.
A baleseti táppénz mértéke üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés esetén 100 százalék, úti baleset esetén 90 százalék.A baleseti táppénz a biztosított előzetes folyamatos biztosítási idejétől függetlenül a keresőképtelenség teljes időtartamára, de legfeljebb egy évig jár. Az egy évbe beleszámít a baleseti táppénznek a baleseti táppénzre való jogosultság első napját megelőző egy éven belüli folyósítási időtartama (de például a saját betegségre vagy gyermekápolásra fizetett táppénz időtartama nem). A baleseti táppénz folyósítását az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság maximum egy évvel meghosszabbíthatja.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 55. §-ában, a 217/1997. Korm. rendelet 33. § (1) bekezdésében.]
Kiegészítő tevékenységű vállalkozók
Nem változott.
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított által elszenvedett balesetet nem a munkavégzés helye szerint illetékes egészségbiztosítási szakigazgatási szervnek, hanem a balesetet szenvedett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatalnak (2020. március 1-jétől kormányhivatalnak) kell kivizsgálnia és arról a baleseti jegyzőkönyvet felvennie. (2020. július 1-jétől nem lesz biztosított a korábban kiegészítő tevékenységűnek minősülő egyéni és társas vállalkozó, így baleset esetén társadalombiztosítási szempontból jegyzőkönyvet sem kell felvenni.)[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 44. § (1) bekezdésében.]
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) fizetésére nem kötelezett biztosított, baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze azonos az öregségi nyugdíj mindenkori (28 500 forint) 150 százalékának naptári napi összegével, úti üzemi baleset esetén az utóbbi 90 százalékával.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 56. §-ában.]
Kifizetői igazolás
Nem változott.
A baleseti táppénzt megállapító szerv az ellátás folyósításának 240. napját követő 15 napon belül köteles a keresőképtelenséget igazoló orvost értesíteni a baleseti táppénz lejártának időpontjáról.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 42. § (1) bekezdésében.]
Baleseti járadék
Nem változott.
Baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében legalább 13 százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de nem illetik meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai.A baleseti járadék mértéke az üzemi baleset okozta egészségkárosodás mértékétől függ. Az egészségkárosodás mértékének megfelelően
■ az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
■ a 2. baleseti fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
■ a 3. fokozatba az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
■ a 4. baleseti fokozatba pedig az, akinek az egészségkárosodása meghaladja a 39 százalékot.
A baleseti járadék összege a fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset 8, 10, 15, a 4. fokozatban pedig 30 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 58. §-ában.]
Nem kaphat egyidejűleg baleseti járadékot a baleseti rokkantsági nyugdíjból átalakított öregségi nyugdíjban részesülő személy. Kivétel ez alól az öregséginyugdíj-korhatárt betöltött személy, ha üzemi balesete a korhatár betöltését követően a fennálló - 2020. június 30-áig -, nem az Mt. szerinti jogviszonyban következett be.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. § (1)-(1a) bekezdéseiben.]
Baleseti járadék attól a naptól jár, amelytől az igénylő 13 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenését megállapították. Ha az igénylő ekkor még baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 57. §-ában.]
A baleseti járadékra vonatkozó igény a foglalkozási megbetegedés megállapítását követő egy éven belül, az üzemi baleset bekövetkezése napjától számítva pedig három éven belül - kérelem benyújtásával - érvényesíthető.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 65. §-ában.]
Csecsemőgondozási díj (csed)
Változás 2020. január 1-jétől.
A jogosultsági feltételhez szükséges 365 biztosításban töltött napba bele kell számítani a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított örökbefogadói díjat is (mint új ellátást), valamint a köznevelési intézmény, szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári napot (vagyis a tanulmányi idő mellett legalább fél évet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (2) a)-b) pontjaiban.]
Nem változott.
Csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül összesen legalább 365 naptári napon át biztosított volt. A 365 nap előzetes biztosításban töltött időbe bele kell továbbá számítani a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét, és a rehabilitációs ellátás folyósításának idejét. A "diplomás gyed" folyósításának az ideje nem számítható be a csecsemőgondozási díj jogosultságához szükséges 365 napos biztosítási időbe.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki az anya egészségi állapota, vagy a halála miatt, illetve végrehajtható bírósági ítélet, vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján a gyermeket gondozza.[2012. évi I. törvény 127. § (2)]
Az anyát a szülési szabadságnak a munka törvénykönyvében meghatározott időtartamára, azaz 168 naptári napra illeti meg (a szülési szabadság előírásait a munka törvénykönyve tartalmazza). A várandós anya választhat, hogy a szülési szabadságot a szülés várható időpontját megelőző 28 napon belül vagy a szülés napjától kezdi-e meg.A csecsemőgondozási díj a szülést követő 42 napig akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetve ha a gyermeket állami gondozásba adják.
Ha a gyermek a szülési szabadság időtartama alatt meghal, a csecsemőgondozási díj a halált követő 15. napon szűnik meg, de ebben az esetben sem lehet kevesebb 42 napnál (de több sem 168 napnál).
Ha a gyermek a születését követő 42 napon túl elkerül az anya háztartásából (például állami gondozásba), a csecsemőgondozási díj folyósítását a következő naptól meg kell szüntetni. Ha a gyermeket koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság erre az időre megszakítható, és a gyermek hazakerülése után - legfeljebb a születéstől számított egy évig, a 168 napból még hátralévő időtartamra - ismét igénybe vehető.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (2) bekezdésében.]
A szülő nőn kívül, jogosultság fennállása esetén, még az alábbi személyek vehetik igénybe a csecsemőgondozási díjat■ az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
■ a családba fogadó gyám, aki a csecsemőt végleges döntés alapján gondozza,
■ a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
■ a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
■ az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
■ az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
■ az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe,
■ a vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő szülői felügyeleti joga megszűnt. Ezen személyek esetében a csed jogosultsági feltételeknek az esemény bekövetkeztekor kell fennállni, de a gyermek születésének napjától csak a 168 napból hátralevő időtartamra kaphatnak csedet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (4) és (5) bekezdéseiben.]
Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelmet a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban nyújtják be, a kérelem elbírálásának határideje a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]
A csecsemőgondozási díj összege
Változás 2020. január 1-jétől.
Ha csecsemőgondozási díjra jogosult megfelel a hallgatói gyedre jogosultság azon feltételének, hogy a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor a csecsemőgondozási díj összege nem lehet kevesebb, mint a hallgatói gyed összege.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4c) bekezdésében.]
Nem változott.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításakor csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. §-ában.]
A csecsemőgondozási díj alapját a táppénzszabályokhoz hasonlóan kell megállapítani [ha a jogosult az irányadó időszakban legalább 180 napi, ennek hiányában legalább 120 napi pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot (2020. július 1-jétől járulékalapot) képező jövedelemmel rendelkezik]. Az irányadó időszak kezdete ez esetben a szülési szabadság - a munka törvénykönyve szerint meghatározott - kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig tart, ha a biztosítás folyamatos.Ha a jogosultnak az irányadó időszakban bármely okból nincs 180 napi jövedelme, de van a Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől a 6. §-a) szerinti 180 nap folyamatos biztosításban töltött napja, és rendelkezik az irányadó időszakban legalább 120 napi jövedelemmel, akkor az alapján kell a csecsemőgondozási díjat meghatározni.
Ha a felsorolt feltételek egyikének sem felel meg a biztosított, akkor a csecsemőgondozási díj napi alapja a jogosultság kezdőnapján érvényes havi minimálbér (2020-ban 161 000 forint) kétszeresének a harmincadrésze, azaz 10 733,33 forint.
Ha a biztosított - pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapját (2020. július 1-jétől járulékalapot) képező - jövedelme az irányadó időszakban nem éri el a minimálbér kétszeresét, az ellátás alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem. Ha a biztosított nem rendelkezik legalább 30 naptári napi jövedelemmel, akkor csak az egészségbiztosításról szóló törvényben meghatározott szerződés szerinti jövedelemmel lehet számolni.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
A csecsemőgondozási díj mértéke a napi átlagkereset 70 százaléka, és nincs felső korlátja. A csecsemőgondozási díj adóköteles ellátás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdésében.]
Kedvezményszabály a csednél
Nem változott.
Ha a második, harmadik vagy többedik gyermek úgy születik meg, hogy az anya még az előző gyermek után járó gyermekgondozási díjat vagy gyest veszi igénybe, akkor az újabb gyermek után járó csecsemőgondozási díj naptári napi alapja nem lehet kevesebb, mint az előző gyermek után megállapított terhességi-gyermekágyi segély, illetve csecsemőgondozási díj napi alapja.Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a gyermekgondozási díj vagy a gyes lejártát követő egy éven belül születik meg a következő gyermek. A kedvezményszabályt csak akkor lehet alkalmazni, ha a megállapított csed napi alapját ugyanazon biztosítási jogviszonyban szerzett jövedelem alapján állapítják meg, mint a korábbi terhességi-gyermekágyi segély vagy csecsemőgondozási díj napi alapját.
A jogszabály azokra az apákra, gyámokra, örökbe fogadó anyákra is vonatkozik, akik az előző gyermek után a terhességi-gyermekágyi segély/csed hátralevő részére váltak jogosulttá, és a következő gyermek esetében is a csed hátralevő időtartamára szereznek jogosultságot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (4a)-(4b) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák csedre
1. A kérelmező anya 2017. augusztus 1-jétől létesített munkaviszonyt "A" munkáltatónál. 2020. október 2-án megszületett gyermeke, és a szülés várható időpontját (2020. szeptember 25.) megelőzően 2020. szeptember 15-étől kér csecsemőgondozási díjat. 2020-ban táppénzben részesült veszélyeztetett várandósságára tekintettel 2020. június 5-étől a szülés napjáig, ezt megelőzően 2020. február hónapban 10 nap táppénzben részesült.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi
számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2020. 06. 01. - 2020. 06. 04. |
0 |
4 |
50 000 |
|
2020. 05. 01. - 2020. 05. 31. |
0 |
31 |
600 000 |
|
2020. 04. 01. - 2020. 04. 30. |
0 |
30 |
650 000 |
|
2020. 03. 01. - 2020. 03. 31. |
0 |
31 |
600 000 |
|
2020. 02. 01. - 2020. 02. 29. |
10 |
19 |
450 000 |
|
2020. 01. 01.- 2020. 01.31. |
0 |
31 |
600 000 |
|
2019. 12. 01. - 2019. 12. 31. |
0 |
31 |
650 000 |
|
2019. 11. 28. - 2019. 11. 30. |
0 |
3 |
40 000 |
|
Összesen |
180 |
3 640 000 |
A csecsemőgondozási díj naptári napi összege 20 222,22 x 70% = 14 155,55 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2), 48. § (1) bekezdéseiben.]
2. A biztosított anya 2017. január 1-jétől egyéni vállalkozóként biztosított 2019. november 30-áig, ezt követően 2019. december 15-étől "A" munkáltatónál létesített munkaviszonyt. 2020. április 26-ától veszélyeztetett várandóságára tekintettel táppénzben részesült 2020. május 22-éig, majd 2020. május 23-án megszületik gyermeke, és a szülés napjától csecsemőgondozási díjat igényel.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
NAV-hoz beval- |
|
2020. 02. 01. - 2020. 02. 29. |
0 |
29 |
280 000 |
|
2020.01.01. - 2020.01.31. |
0 |
31 |
280 000 |
|
2019. 12. 15. - 2019. 12. 31. |
0 |
17 |
160 000 |
|
Összesen |
77 |
720 000 |
A csecsemőgondozási díj naptári napi alapja 720 000 Ft / 77 = 9350,65 (100%). A csecsemőgondozási díj naptári napi összege 9350,65 x 70% = 6545,46 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (3) bekezdésében.]
3. Az anya 2013. augusztus 12-étől áll biztosítási jogviszonyban "A" munkáltatónál. 2018. augusztus 4-én született gyermeke után 4500 Ft-os napi alappal részesült csecsemőgondozási díjban. A gyermekgondozási díjat 2019. január 19-étől keresőtevékenység folytatása mellett az apa veszi igénybe, mert az apa jövedelme alapján magasabb a gyermekgondozási díj összege, mint az anya jövedelme alapján megállapítható gyermekgondozási díj összege. Az anya a gyermek gondozása címén fizetés nélküli szabadságon otthon van, a biztosítása szünetel az általános szabályok szerint. Az anya 2020. július 29-én megszüli második gyermekét, mely naptól csecsemőgondozási díjat igényel. Nem lesz jogosult sem csecsemőgondozási díjra, sem gyermekgondozási díjra, mert a gyermek születését megelőző két éven belül nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, hiszen amíg az apa részesült gyermekgondozási díjban az első gyermek után, addig az anya biztosítási jogviszonya szünetelt. A gyermek születésétől alanyi jogon járó gyest vehet igénybe az anya.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. § (1) és az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdéseiben.]
4. Az anyának 2014. július 2-ától áll fenn "A" munkáltatónál munkaviszonya. 2018. június 20-án megszületik első gyermeke. A csecsemőgondozás díj naptári napi alapja 16 200 Ft volt. Az "A" munkáltatónál a gyermek gondozása címén fizetés nélküli szabadságot kért a csed lejártát követően, ezen időszakra gyedet folyósítottak részére. A gyed folyósítása alatt "B" munkáltatónál helyezkedett el heti 20 órás, részmunkaidős munkaviszonyban 2019. december 1-jétől. 2020. március 14-én született meg második gyermeke, ezután mindkét jogviszonyban csedet kért.A "B" jogviszonyban nem lesz jogosult csedre, mert a gyermek születését megelőző két évben (2018. augusztus 13. - 2020. március 13.) nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel (104 nap biztosítási időt szerzett "B" jogviszonyában), tekintettel arra, hogy az "A" jogviszony nem szűnt meg, így a második gyermek születésekor egyidejűleg fennálló többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik az igénylő, vagyis nincs olyan megszűnt biztosítási idő, amit a "B" munkáltatónál megszerzett biztosításban töltött időhöz hozzá lehetne számítani.
Az "A" jogviszonyban jogosult lesz csedre. Az irányadó időszak 2019. január 1-jétől 2019. december 31-éig tart, azonban ezen időszak alatt nem rendelkezik pénzbeliegészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelemmel, ezért a szerződés szerinti jövedelme (600 000 Ft) alapján kellene megállapítani az ellátást, azaz a csed naptári napi alapja a szerződés szerinti jövedelem alapján 450 000 / 30 = 15 000 Ft lenne. Tekintettel azonban arra, hogy második gyermek a gyed igénybevétele alatt született meg és a második gyermek születését megelőzően született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermekre megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, ezért a második gyermekre megállapított csecsemőgondozási díjat az első gyermekre megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alap figyelembe vételével kell megállapítani, azaz 16 200 Ft alapján, így a csecsemő gondozási díj naptári napi összege 16 200 Ft 70%-a, azaz 11 340 Ft
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1) és 42. § (1), (2), (4) és (4a) bekezdéseiben és a 217/1997. Korm. rendelet 27/A. §-ában.]
5. A biztosított 2016. május 2-ától állt munkaviszonyban "A" munkáltatónál 2019. december 30-áig. Ezt követően álláskeresési támogatásban részesül 2020. január 2-ától 2020. január 31-éig 2020. február 1-jétől ismét "A" munkáltatónál létesített biztosítási jogviszonyt. Szerződés szerinti jövedelme 550 000 Ft. 2020 január 15-én örökbe fogad egy 2019. december 10-én született gyermeket. Örökbe fogadott gyermekére tekintettel csedet kér 2020. február 1-jétől.Csedre jogosult lesz a gyermek születésétől számított 168 napból még hátralévő időre, azaz (168 - 53 nap) 115 napra 2020. február 1-jétől. A fennálló biztosítási jogviszony rövidségére tekintettel sem irányadó, sem pedig számítási időszakot nem lehet megállapítani így nem rendelkezik sem 180 napi, sem 120 napi pénzbeli egészségbiztosítási járulék-alapot képező jövedelemmel sem. A csedet a szerződés szerinti jövedelme alapján kellene megállapítani. Tekintettel azonban arra, hogy a szerződés szerinti jövedelme (500 000 Ft) alapján megállapítható naptári napi alap (500 000/30 = 16 666,67 Ft) magasabb, mint a minimálbér kétszerese alapján megállapítható 161 000 x 2 = 322 000 / 30 = 10 733,33 Ft, ezért a csed alapja a minimálbér kétszerese alapján megállapított összeg lesz, azaz 10 733,33 Ft, a csed összege pedig 10 733,33 Ft 70%-a, azaz 7 513,33 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (1), (4), (5) és 42. § (1), (3), (4) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Örökbefogadói díj (öfd)
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Új ellátásként bevezetik az örökbefogadói díjat. Az örökbefogadói díjra az a biztosított jogosult, aki 2. életévét betöltött gyermeket (ikrek esetében 3. évet) örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett, ha a nevelésbe vétel napját megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosítási idővel, és a gyermek a nevelésbe vétel előtti egy éven belül nem volt folyamatosan a saját háztartásában.A 365 nap előzetes biztosításban töltött időhöz a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét be kell számítani. Eltérően a csedtől, ez az ellátás nem állapítható meg passzív jogon. A már megállapított örökbefogadói díj azonban a biztosítási jogviszony megszűnését követően a jogosultsági ideig jár.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. § (1) és (4) bekezdéseiben.]
Az örökbefogadói díjat csak a 2019. december 31-e után örökbefogadási szándékkal nevelésben vett gyermekek esetében lehet alkalmazni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 82/Q. §-ában.]
Az örökbefogadói díj folyósítási ideje
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Az örökbefogadói díj a nevelésbe vétel napjától 168 napig jár. A munkáltató a munka törvénykönyve szerint fél évre fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.[2012. évi I. törvény 128. § (2) és lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. § (2) bekezdésében.]
Nem jár az örökbefogadói díj, ha■ a szociális törvény szerinti egyéb rendszeres pénzellátásban részesül a biztosított [ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját, az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül és a csecsemőgondozási díjra, az örökbefogadói díjra, vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján pénzbeli egészségbiztosítási (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási) járulék fizetésére kötelezett];
■ a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
■ a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, minibölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet) helyezték el, kivéve ha a jogosult keresőtevékenységet folytat, továbbá ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
■ a jogosult letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, elzárást tölt;
■ a gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. § (4) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák örökbefogadói díjra
1. Az örökbe fogadó anya 2019. december 10-én örökbe fogadja a 2016. december 1-jén született gyermeket. Az örökbe fogadó anya 2017. június 2-ától egyéni vállalkozó. Az örökbefogadói díjat 2020. január 2-ától kéri. Az örökbe fogadó anya nem jogosult az örökbefogadói díjra, mivel a gyermek örökbefogadására még 2019-ben került sor, az örökbefogadói díjra vonatkozó szabályokat viszont csak a 2019. december 31-ét követően örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermekek esetén lehet alkalmazni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 82/Q. §-ában.]
2. Az örökbe fogadó anya 2016. október 1-jétől áll heti 40 órás munkaviszonyban "A" munkáltatónál, majd 2019. február 1-jén létesített "B" munkáltatónál is egy heti 20 órás munkaviszonyt. Az örökbe fogadó anya 2020. március 2-án örökbe fogadta a 2015. szeptember 10-én született gyermeket, és ettől a naptól örökbefogadói díjat kér. Örökbefogadói díjra mind a két jogviszonyában jogosult az örökbefogadás napjától számított 168 napig (2020. augusztus 16-áig). Az örökbe fogadó anya mind a két jogviszonyában saját betegsége jogán táppénzben részesült 2019. november hónapban 10 napot, szeptember hónapban 5 napot. Az örökbefogadói díjat kifizetőhely nem bírálhatja el, tekintettel arra, hogy a biztosított egyidejűleg fennálló többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.2/1. Az "A" munkaviszonyra tekintettel igényelt örökbefogadói díj:
|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
Figyelembe ve- (Ft) |
|
2019. 12. 01. - 2019. 12. 31. |
0 |
31 |
320 000 |
|
2019.11.01.-2019.11.30. |
10 |
20 |
200 000 |
|
2019. 10. 01. - 2019. 10. 30. |
0 |
30 |
300 000 |
|
2019.09.01.-2019.09.30. |
5 |
25 |
250 000 |
|
2019.08.01.-2019.08.31. |
0 |
31 |
320 000 |
|
2019.07.01.-2019.07.31. |
0 |
31 |
300 000 |
|
2019. 06. 19. - 2019. 06. 30. |
0 |
12 |
120000 |
|
Összesen |
180 |
1 810 000 |
Az örökbefogadói díj naptári napi alapja 1 810 000 / 180 = 10 055,56 (100%), az örökbefogadói díj naptári napi összege: 10 055,56 x 70% = 7038,89 Ft.
2/2. A "B" munkaviszonyra tekintettel igényelt örökbefogadói díj:
|
Számítási időszak |
Kieső napok száma |
Tárgyhavi számítási időszakhoz figyelembe vehető jövedelemmel ellátott napok száma |
Figyelembe vehető jövedelem (Ft) |
|
2019.12. 01. - 2019.12.31. |
0 |
31 |
150 000 |
|
2019.11.01.-2019.11.30. |
10 |
20 |
100 000 |
|
2019.10.01. - 2019.10.30. |
0 |
30 |
140 000 |
|
2019.09.01.-2019.09.30. |
5 |
25 |
120000 |
|
2019.08.01.- 2019.08.31. |
0 |
31 |
160 000 |
|
2019.07.01. - 2019.07.31. |
0 |
31 |
160 000 |
|
2019.06.19. - 2019.06.30. |
0 |
12 |
60 000 |
|
Összesen |
180 |
890 000 |
Az örökbefogadói díj naptári napi alapja 890 000 / 180 = 4944,44 (100%), az örökbefogadói díj naptári napi összege: 4944,44 x 70% = 3461,11 Ft.
2/1 + 2/2: Tekintettel arra, hogy az "A" munkaviszony alapján megállapított örökbefogadói díj (7038,89 Ft), illetve a "B" munkaviszonyra tekintettel megállapított örökbefogadói díj (3461,11 Ft) együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át, az örökbefogadói díj folyósítására annak maximumösszege alapján kerül sor (az örökbefogadói díj maximuma a gyedmaximumnak megfelelő összegben folyósítható), azaz az 2020-ban naptári napi 7513,33 Ft lesz.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. § (1)-(2), (4) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Az örökbefogadói díj összege
Az örökbefogadói díj összegét a gyedre vonatkozó számítási szabályok szerint kell megállapítani, vagyis, ha a biztosított az irányadó időszakon belül rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor az alapján.Ha nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, de van neki Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől Tbj. 6. §-a) szerinti 180 nap folyamatos biztosításban töltött ideje és legalább 120 napi jövedelme, akkor az alapján. Ha 120 napi jövedelemmel sem rendelkezik, akkor tényleges jövedelem alapján kell megállapítani (30-119 naptári nap). Ha így sem állapítható meg, akkor a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrésze, azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincadrészét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Az örökbefogadói díj mértéke 70 százalék, maximuma megegyezik a gyedével, vagyis a minimálbér kétszeresének 70 százalékával.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Gyermekgondozási díj (gyed)
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A nevelőszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra a nevelt gyermek után, ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, a gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/F. § (1) bekezdésében.]
A nevelőszülői gyed legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A nevelőszülői gyed mellett bármilyen jogviszonyban lehet keresőtevékenységet végezni, a gyermek születését követő 169. naptól. Nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység. A nevelőszülő a nevelőszülői díjazást arra az időtartamra is megkapja, melyre a nevelt gyermek után gyermekgondozási díjban részesül.Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.
A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55 százaléka, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70 százaléka.
Ha a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszonyból és egyéb biztosítási jogviszonyból is jogosult gyedre a nevelt gyermek után, a gyed összege ebben az esetben sem haladhatja meg a gyed maximum összeget.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/F. § (2)-(7) bekezdéseiben.]
Ha a nevelőszülő a nevelt gyermek és a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, a gyed összegét gyerekenként és jogviszonyonként, külön-külön kell elbírálni, és a gyedmaximumot a nevelt gyermek után és a vér szerinti gyermek után is meg kell állapítani. A gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka - 2020-ban 225 400 forint -lehet. (A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt megállapító szerv - külön kérelem nélkül - felülvizsgálja.)[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (3) bekezdésében.]
A nevelőszülőt szülőnek kell tekinteni, ha a nevelőszülői jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló más biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, és ebben a jogviszonyában azon nevelt gyermeke után válik jogosulttá gyedre, amely gyermek után a nevelőszülői gyedet megállapították.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (3) bekezdésében.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Saját háztartásban nevelésnek minősül az is, ha a gyermek a nevelőszülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a nevelőszülő neveli, illetve gondozza. (Korábban ezeket a feltételeket csak a szülőre határozta meg a törvény.) A saját háztartásban nevelés fogalma a diplomás gyedre is vonatkozik.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/C. § (3) bekezdésében]
Nem változott.
Továbbra is szülőnek kell tekinteni a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a szülővel együtt élő házastársat, valamint a családba fogadó gyámot, továbbá azt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Gyedre akkor jogosult a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli.A szülő nőnek és az egyéb személyeknek is (apa, örökbe fogadó szülő, gyám) a gyermek születését megelőző két éven belül kell 365 nap biztosításban töltött időt összegyűjtenie.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdésében.]
A gyedjogosultsághoz szükséges 365 napba a köznevelési intézmény, szakképző intézmény vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 naptári nap számít bele (vagyis emellett legalább fél évet dolgozni is kell).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (4) bekezdésében és 42/F. §-ában.]
A gyedre jogosultság szempontjából nem minősül szülőnek a gyermekvédelmi gyám és a nevelőszülő, függetlenül attól, hogy a nála elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekhez kirendelték-e gyámként. Részükre tehát nem állapítható meg gyed (kivéve, ha a nevelőszülő egyéb jogviszonyban is dolgozik).[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § p) pontjában és 42/A. § (2) bekezdésében.]
Azok is jogosultak gyedre, akik csak a 168 napos csecsemőgondozási díj fennmaradt időtartamára szereztek jogosultságot (mint például a vér szerinti apa, ha az anya meghal vagy kórházban ápolják, a gyám, az örökbe fogadó anya), és a biztosítási jogviszonyuk a csecsemőgondozási díj időtartama alatt szűnik meg. Ennek feltétele, hogy csecsemőgondozási díjra való jogosultságuk a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett, és a gyermeket saját háztartásban nevelik. Ezt a lehetőséget a jogszabály jogosultsághoz köti. Tehát az anya akkor is kaphat gyermekgondozási díjat, ha jogosult az ellátásra, csak azt nem folyósították részére, és ez idő alatt szűnik meg a biztosítási jogviszony.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Nagyszülői gyed
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A nagyszülői gyedre való jogosultság esetén több személynek is meg kell felelnie a gyed jogosultsági feltételeinek. Először a gyermek szülőjének, akit a jogszabály alapjogosultként említ.Vagyis a szülőnek
■ biztosítottnak kell lennie, és
■ a gyermek születését megelőző kettő éven belül rendelkeznie kell 365 nap biztosításban töltött idővel, és
■ a gyermeket a saját háztartásában kell nevelnie.
A szülők esetében elég, ha csak az egyikük rendelkezik a gyedre való jogosultság feltételeivel, akkor a nagyszülők bármelyike - egyéb feltételek fennállása mellett - jogosultságot szerezhet a nagyszülői gyedre. Ebben az esetben azonban az alapjogosultaknak házastársaknak kell lenni.
Részben (mert kivétel a saját háztartásban nevelés) meg kell felelnie a felsorolt úgynevezett általános jogosultsági feltételeknek az alapjogosult, vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának a vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülőjének, továbbá a biztosított szülővel együtt élő biztosított házastársának (a továbbiakban együtt: nagyszülő) is.
E feltételek teljesülése esetén a nagyszülő akkor jogosult gyedre ha
■ a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
■ a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől Tbj. 6. §-a) szerinti jogviszony alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,
■ a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
■ a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
■ azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. § (1) bekezdésében.]
A nagyszülő esetében csak a tényleges biztosításban töltött időt lehet elfogadni a gyermek születését megelőző előzetes biztosításban töltött időnek. Nem számítható be az előzetes 365 napba például a jogviszony megszűnését követően folyósított baleseti táppénz, a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama sem.Nem jár a nagyszülői gyed, ha a nagyszülő megfelel a gyedre való jogosultsági feltételeknek, de
■ keresőtevékenységet folytat (kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi),
■ ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (például bölcsődében, minibölcsődében, munkahelyi bölcsődében, családi bölcsődében) helyezték el,
■ a nagyszülő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres pénzellátásban részesül (A nagyszülő, aki már öregségi nyugdíjban vagy "nyugdíjszerű ellátásban" részesül, az nem kaphat nagyszülői gyedet. Ahhoz, hogy nagyszülői gyed megállapításra kerülhessen, a nagyszülőnek még "aktív korúnak" kell lennie.),
■ letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését, elzárását tölti.
Akkor sem jár tovább a nagyszülő részére a gyed, ha az alapjogosult gyermekgondozási díjra való jogosultsága megszűnik (kivéve, ha az alapjogosult gyedre való jogosultsága az alapjogosult halála miatt szűnik meg), illetve ha a szülők a korábban tett nyilatkozatot visszavonják.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. § (3) bekezdésében.]
A nagyszülői gyed összege
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A nagyszülő részére megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját és a folyósítandó ellátás összegét a nagyszülő jövedelméből, a gyed összegének megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítani, azzal, hogy esetében nem lehet alkalmazni a gyedre vonatkozó kedvezményszabályt. A gyed naptári napi alapját, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért, a NAV-hoz a személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.A nagyszülői gyed összege is a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 70 százaléka azzal, hogy a gyed maximálisan megállapítható összege havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet (2020-ban 225 400 forint). Tehát a gyedmaximumra vonatkozó rendelkezést a nagyszülő részére megállapított gyed tekintetében is alkalmazni kell. (A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díjak összegét minden évben január 15-éig az azt megállapító szerv - külön kérelem nélkül - felülvizsgálja.)
Ha a nagyszülő egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyedre, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát.
A nagyszülő részére megállapított gyed összegéből szja-előleget és 10 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot kell levonni. Ez azt jelenti, hogy a gyed folyósításának időtartama szolgálati időnek minősül.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. § (4) bekezdésében.]
Ha ugyanazon nagyszülő részére a gyermekgondozási díjra való jogosultságot egy vagy több alapjogosult nyilatkozata alapján, több - nem ugyanazon várandósságból született - gyermekre figyelemmel is megállapítják, a gyermekgondozási díjat gyermekenként kell megállapítani.Ha a nagyszülő egyidejűleg több (különböző korú) gyermek után jogosult gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj maximális összege gyermekenként a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. § (7) bekezdésében.]
A nagyszülői gyedre nem kell alkalmazni az Ebtv. 39. § szerinti, az ellátások közötti választás szabályát. Ha a szülő a gyermeke betegsége miatt keresőképtelenné válik, akkor jogosult lehet gyermekápolási táppénzre, ez nem befolyásolja a nagyszülői gyed folyósítását. Ugyanakkor a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője - egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult - nyilatkozatát valamennyi gyermekgondozási díjra jogosító gyermek tekintetében csak egy és ugyanazon nagyszülő vonatkozásában adhatja meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. § (5) és (6) bekezdéseiben.]
A nagyszülői gyed folyósításának ideje
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A nagyszülői gyed legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének (ikergyermekek esetén 3. életévük) betöltéséig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/G. §-ában.]
A nagyszülői gyed igénylése
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A nagyszülői gyed iránti kérelmet a foglalkoztatónál, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, melyet a foglalkoztató székhelye szerinti egészségbiztosító bírál el. A társadalombiztosítási kifizetőhelyek ezen ellátás megállapítására és folyósítására nem rendelkeznek hatáskörrel, a nagyszülői gyed iránti kérelmet a kifizetőhelyek esetében is továbbítani kell, a székhely szerint illetékes egészségbiztosítóhoz. Az ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2d) bekezdésében.]
Gyed folyósítási ideje
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Ha a gyermekgondozási díjat örökbe fogadott gyermek után úgy állapítják meg, hogy a 2. életévének betöltéséig kevesebb mint 168 nap van hátra, akkor a gyermekgondozási díjat a megállapítást követően még 168 napig kell folyósítani, függetlenül attól, hogy a gyermek a 2. életévét betöltötte.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (1b) bekezdésében.]
Nem változott.
Aki megszerezte a gyedre a jogosultságot, annak a gyermek kétéves koráig jár az ellátás, függetlenül attól, hogy hányadik gyermekre tekintettel igényli azt. Az ikergyermekek után a gyed a gyermekek hároméves koráig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (1) bekezdésében.]
Ha senki nem vette igénybe a gyermek után a csedet, akkor gyedet legkorábban a gyermek születése napját követő 169. naptól lehet megállapítani. Ha a csedet igénybe vették, a gyedet legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (1), a 217/1997. Korm. rendelet 26/A. § (1) bekezdéseiben.]
A diplomás gyed a gyermek születésétől a 2. életévének betöltéséig jár.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (2) bekezdésében.]
Ha a gyedfolyósítás idején a gyermek meghal, a gyedet az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától kell leállítani. Ha a halál időpontjától számítva az adott hónapból 15 napnál kevesebb van hátra, az elhalálozást követő 16. naptól szűnik meg a gyed folyósítása.Ha ikergyermekek esetén az egyik gyermek a gyermekgondozási díjra való jogosultság ideje alatt meghal, a gyed addig jár, ameddig egygyermekesként a gyedjogosultság fennáll.
Ha az általános szabályokon túl, már a plusz egyéves meghosszabbítás ideje alatt hal meg a gyermekek egyike, az elhalálozás időpontját követő hónap első napjától, vagy ha addig a halál időpontjától számítva az adott hónapból 15 napnál kevesebb van hátra, akkor az elhalálozást követő 16. naptól szűnik meg a jogosultság.
A fenti szabály ellenére sem lehet a gyedet a jogosultsági időn túl folyósítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1), (3) bekezdéseiben.]
Diplomás gyed
Változás 2020. január 1-jétől.
Diplomás gyedre jogosult az is, akinek a gyermeke a diplomás gyed igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és gyermekgondozási díjra nem jogosult, a gyermeket saját háztartásában neveli, magyar állampolgár vagy másik EGT-tagállam állampolgára, és a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. Vagyis ha a diplomás gyed ideje alatt újabb gyermek születik, akkor újabb diplomás gyedet lehet megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bekezdés b) pontjában.]
Nem változott.
Diplomás gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki■ az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult, és
■ a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben - a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével - teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, és
■ gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül születik meg, és
■ a gyermeket saját háztartásában neveli, és
■ magyar állampolgár, vagy másik EGT-tagállam állampolgára, és a szülés időpontjában rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.
Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállni a "diplomás gyedre" való jogosultsághoz.
A vér szerinti apa akkor jogosult a diplomás gyedre, ha a szülő nő meghal, vagy az anya a szülő nőre vonatkozó feltételek valamelyikének nem felel meg, az apa viszont a feltételek mindegyikének megfelel.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1)-(4), (8)-(10) bekezdéseiben.]
A diplomás gyedre való jogosultsági feltételek között meghatározott két aktív félév megállapításához a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) b) pontjában, a 217/1997. Korm. rendelet 26/D. § (1) bekezdésében.]
A diplomás gyed összege felsőfokú alapképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (2020-ban havi 161 000 forint), mesterképzés esetén a jogosultság kezdőnapján érvényes garantált bérminimum (2020-ban havi 210 600 forint) 70 százaléka.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (5)-(7) bekezdéseiben.]
Gyedszámítás
Nem változott.
A gyed összegének számításánál a jogosultság első napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet kell figyelembe venni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/A. § (1) bekezdésében.]
A gyed alapját a táppénzszabályokhoz hasonlóan kell számolni, azonban csak a törvény alábbiakban kifejtett 48. § (1)-(3) bekezdését lehet figyelembe venni.Ha van az irányadó időszakban bevallott 180 napi jövedelem, akkor az alapján, ha nincs 180 napi jövedelem, de a biztosított rendelkezik 180 napi - a Tbj. 5. §-ában meghatározott (2020. július 1-jétől Tbj. 6. §-ában) - folyamatos biztosításban töltött idővel és 120 napi jövedelemmel, akkor a 120 napi jövedelem alapján kell a gyedet megállapítani.
Ha 120 napi jövedelem sincs az irányadó időszakban, de van a Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől a Tbj. 6. §-a) szerinti 180 napi folyamatos biztosításban töltött idő, akkor a 30. és a 119. nap közötti tényleges jövedelem alapján kell megállapítani a gyed alapját.
Ha még 30 napnyi jövedelem sincs, akkor a szerződés szerinti jövedelemmel kell számolni.
Ha nincs a biztosítottnak 180 napi - a Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől a Tbj. 6. §-a) szerinti - folyamatos biztosításban töltött ideje, vagy megszakadt a biztosítás folyamatossága, akkor a minimálbér kétszerese alapján kell a gyedet megállapítani, kivéve, ha a tényleges jövedelme (amivel csak akkor kell számolni, ha van 30 napnyi belőle) vagy a szerződés szerinti jövedelme ennél kevesebb.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (2)-(3), 48. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A gyed szüneteltethető, de összege a szüneteltetést követően azonos a jogosultság kezdőnapján megállapítottal.A gyermekgondozási díj adóköteles jövedelem, abból az adószabályok szerint adót (előleget) és nyugdíjjárulékot kell levonni, de pénzbeli egészségbiztosítási járulék nem terheli.
A gyermekgondozási díj legmagasabb összege továbbra is legfeljebb a minimálbér (2020-ban havi 161 000 forint) kétszeresének a 70 százaléka lehet (vagyis 2020-ban maximum havi 225 400 forint).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (1) bekezdésében.]
Kedvezményszabály a gyednél
Nem változott.
Második vagy többedik gyermek születésekor, ha az anya gyedben vagy gyesben részesül, vagy már ellátásban nem részesül ugyan, de a folyósítás megszűnésétől számítva még nem telt el egy év, akkor a gyed naptári napi alapját össze kell hasonlítani az előző gyermek után folyósított csecsemőgondozási díj naptári napi alapjával, és amelyik kedvezőbb, azt kell részére megállapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (5) bekezdésében.]
E kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha a korábban megállapított csecsemőgondozási díj napi alapját is abban a jogviszonyban elért jövedelem alapján számolták ki, mint az újabb gyermek után megállapított gyermekgondozási díj naptári napi alapját.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (6) bekezdésében.]
Gyedmaximum felülvizsgálata
Változás 2020. január 1-jétől.
A maximális összegben megállapított örökbefogadói díjat (ha éven átívelő) és a maximális összegben megállapított nagyszülői gyedet is felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jétől újra meg kell állapítani.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Továbbra is az előzőekben írtaknak megfelelően kell eljárni a maximális összegben megállapított gyednél is.A hallgatói vagy diplomás gyed összegét is hivatalból felül kell vizsgálni január 15-éig, és a tárgyévre érvényes kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált bérminimum figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/D. § (4) és 42/E. § (9) bekezdéseiben.]
Munkavégzés gyed mellett
Nem változott.
A gyed folyósításának teljes tartama alatt - korlátlan időtartamban - lehet munkát végezni, legkorábban a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól. A diplomás/hallgatói gyed esetében keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. naptól lehet folytatni.Az ellátást bármelyik szülő igénybe veheti, és mellette keresőtevékenységet is folytathat. Tehát ha az anya helyett az apa kéri az ellátást, és dolgozik a gyed mellett, akkor az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától jár a gyed.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) és a 42/E. § (4a) bekezdéseiben.]
Ha keresőtevékenység mellett az apa veszi igénybe a gyedet, és az anya otthon marad a gyermekkel, az általános szabályok szerint szünetel a biztosítása az anyának.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 8. §-ában, és a 2019. évi CXXII. törvény 16. §-ában.]
Keresőtevékenységnek minősül a Tbj. 5. §-ában (2020. július 1-jétől a Tbj. 6. §-ában) meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Ez azt jelenti, hogy például ha a gyed folyósításának ideje alatt felmondanak a biztosítottnak, akkor a felmentési időre járó díjazás nem zárja ki a gyed folyósítását.Nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem - ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is -, ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § (1) bekezdésében.]
Nyugdíjjárulék gyedből
Nem változott.
A gyed összegéből 10 százalék nyugdíjjárulékot kell levonni.A gyed összegéből levont 10 százalék nyugdíjjárulékból érvényesíteni lehet a családi járulékkedvezményt azoknál, akiknél a gyed folyósítása alatt fennáll a biztosítási jogviszony.
A gyed összegéből személyijövedelemadó-előleget is kell vonni, így a biztosítottak esetében családi kedvezmény is érvényesíthető az ellátásból.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 19. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Példák gyedre
1. Az anya 2015. március 2-ától áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál. 2019. december 10-én örökbe fogadja a 2018. január 5-én született gyermeket. Gyedet igényel 2020. január 1-jétől. 2019 augusztusában 15 nap táppénzben részesült.|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
Figyelembe ve- |
|
2019. 10. 01. - 2019. 10. 31. |
0 |
31 |
620 000 |
|
2019. 09. 01. - 2019. 09. 30. |
0 |
30 |
650 000 |
|
2019. 08. 01. - 2019. 08. 31. |
15 |
16 |
300 000 |
|
2019. 07. 01. - 2019. 07. 31. |
0 |
31 |
700 000 |
|
2019. 06. 01. - 2019. 06. 30. |
0 |
30 |
620 000 |
|
2019. 05. 01. - 2019. 05. 31. |
0 |
31 |
750 000 |
|
2019. 04. 20. - 2019. 04. 30. |
0 |
11 |
230 000 |
|
Összesen |
180 |
3870000 |
Az irányadó időszak 2019. január 1-jétől 2019. október 31-éig, a számítási időszak 2019. április 20-ától 2019. október 31-éig tart.
A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 3 870 000 / 180 = 21 500 (100%), a gyermekgondozási díj naptári napi összege: 21 500 x 70% = 15 050 Ft, azonban az ellátás a gyermekgondozási díj maximumában kerül folyósításra, azaz 2020-ban naptári napi 7513,33 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1), 42/D. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
2. Az anya 2016. szeptember 5-étől rendelkezik hallgatói jogviszonnyal, 2019. október 10-én megszületik első gyermeke, melyre tekintettel a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (149 000 Ft) figyelembevételével megállapított "diplomás gyed"-ben részesül gyermeke kétéves koráig, 2021. október 10-éig. A tanulmányait befejezi 2020. július 10-én. Második gyermeke megszületik 2021. november 2-án. A második gyermekére tekintettel is "diplomás gyed"-re jogosult, mivel a gyermek az előző gyermek jogán megállapított "diplomás gyed" megszűnését követő egy éven belül született meg. A "diplomás gyed" összege a "diplomás gyed"-re való jogosultság kezdőnapján (2021. november 02.) érvényes minimálbér alapján kerül megállapításra.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban, 42/E. § (5) bekezdésében.]
3. A nevelőszülő 2016. február 1-jétől áll nevelőszülői jogviszonyban. 2020. január 1-jén a nevelőszülőnél egy 2018. szeptember 02-án és egy 2019. február 8-án született gyermek van elhelyezve. A nevelésbe vétel napja mindkét gyermek esetében 2019. június 1-je. A nevelőszülő 2020. január 10-étől kéri a nevelt gyermekre tekintettel a nevelőszülői gyedet. Mivel még egyik gyermek sem töltötte be 2020. január 10-én a kétéves kort, így a nevelőszülő választása szerint, de csak az egyik gyermek után lehet jogosult nevelőszülői gyedre. A nevelőszülő a 2019. február 8-án született gyermekre tekintettel kérte meg a nevelőszülői gyedet, melyre - miután a jogosultsági feltételeknek megfelel - a gyermek kétéves koráig lehet jogosult (természetesen ha addig ezen gyermeket neveli a nevelőszülői jogviszonyában), azaz 2021. február 8-áig.A nevelőszülő gyed összege: a nevelőszülői gyedre való jogosultság (2020. január 10.) napján érvényes minimálbér (161 000 Ft) 55%-ának a 70%-a. A gyed naptári napi összege: 161 000 / 30 = 5366,67 x 55% = 2951,67 Ft x 70% = 2066,17 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/F. § (1), (3)-(5) bekezdéseiben.]
4. A nevelőszülő egyidejűleg fennálló többes jogviszonyban, 2016. augusztus 10-étől munkaviszonyban és 2018. január 1-jétől pedig nevelőszülői jogviszonyban is áll. Nevelt gyermeke 2019. június 10-én született (a nevelésbe vétel napja 2019. szeptember 1-je), saját (vér szerinti) gyermeke pedig 2020. január 2-án született. A nevelőszülő 2020. január 1-jétől nevelt gyermekére tekintettel nevelőszülői jogviszonyában nevelőszülői gyedet, ezzel egyidejűleg az "A" munkáltatónál fennálló jogviszonyára tekintettel a nevelt gyermeke után gyedet kért, majd a saját gyermekére tekintettel a csed (2020. január 16-ától 2020. július 1-jéig) lejártát követően 2020. július 2-ától szintén gyedet igényelt. A gyedeket kifizetőhely nem bírálhatja el, tekintettel arra, hogy a biztosított egyidejűleg fennálló többes biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.4/1. A nevelt gyermekre tekintettel megállapított gyed a nevelőszülői jogviszonyban:
A nevelőszülő a 2019. június 10-én született gyermekre tekintettel a nevelőszülői jogviszonyában gyedre a gyermek kétéves koráig lehet jogosult (természetesen ha addig ezen gyermeket neveli a nevelőszülői jogviszonyában), azaz 2021. június 10-éig.
A nevelőszülői gyed összege: a nevelőszülői gyedre való jogosultság (2020. január 1.) napján érvényes minimálbér (161 000 Ft) 55%-ának a 70%-a. A gyed naptári napi összege: 161 000 / 30 = 5366,67 x 55% = 2951,67 Ft x 70% = 2066,17 Ft. 4/2. A nevelt gyermekre tekintettel az "A" munkáltatónál fennálló munkaviszony alapján megigényelt gyed (2020. január 1-jétől kéri a gyedet).
Tekintettel arra, hogy a nevelt gyermekre a nevelőszülő jogosult nevelőszülői gyedre, így a munkaviszonyában is jogosult lesz a nevelt gyermekre tekintettel gyedre (nevelt gyermekre tekintettel is szülőnek minősül, továbbá a nevelésbe vétel napját megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel).
|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
Figyelembe ve- (Ft) |
|
2019. 10. 01. - 2019. 10. 31. |
0 |
31 |
300 000 |
|
2019. 09. 01. - 2019. 09. 30. |
0 |
30 |
300 000 |
|
2019. 08. 01. - 2019. 08. 31. |
0 |
31 |
280 000 |
|
2019. 07. 01. - 2019. 07. 31. |
0 |
31 |
320 000 |
|
2019. 06. 01. - 2019. 06. 30. |
0 |
30 |
300 000 |
|
2019. 05. 05. - 2019. 05. 31. |
0 |
27 |
270 000 |
|
Összesen |
180 |
1 770 000 |
A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 1 770 000 / 180 = 9833,33 (100%), a gyermekgondozási díj naptári napi összege: 9833,33 x 70% = 6883,33 Ft.
4/1 + 4/2: Tekintettel azonban arra, hogy a nevelőszülői jogviszony alapján a nevelt gyermekre tekintettel megállapított gyed (2066,17 Ft), illetve a nevelt gyermekre tekintettel az "A" munkaviszony alapján megállapított gyed (6883,33 Ft) együttes összege nem haladhatja meg a gyedmaximumot, azaz a minimálbér kétszeresének 70%-át, így folyósításra a gyedmaximum alapján kerülhet sor, azaz 2020-ban naptári napi 7513,33 Ft.
4/3. Az anya saját (vér szerinti) gyermekére tekintettel 2020. július 2-ától az "A" munkaviszonyában megigényli a gyedet. Táppénzben részesült 2019. december hónapban 10 napot.
|
Számítási időszak |
Kieső |
Tárgyhavi számítási |
Figyelembe ve- (Ft) |
|
2020. 01. 01. - 2020. 01. 15. |
0 |
15 |
400 000 |
|
2019. 12. 01. - 2019. 12. 31. |
10 |
21 |
320 000 |
|
2019. 11. 01. - 2019. 11. 30. |
0 |
30 |
400 000 |
|
2019. 10. 01. - 2019. 10. 31. |
0 |
31 |
380 000 |
|
2019. 09. 01. - 2019. 09. 30. |
0 |
30 |
400 000 |
|
2019. 08. 01. - 2019. 08. 31. |
0 |
31 |
380 000 |
|
2019. 07. 10. - 2019. 07. 31. |
0 |
22 |
300 000 |
|
Összesen |
180 |
2 580 000 |
A gyermekgondozási díj naptári napi alapja 2 580 000 / 180 = 14 333,33 (100%),
a gyermekgondozási díj naptári napi összege: 14 333,33 x 70% = 10 033,33 Ft, a gyed folyósítására a gyedmaximum alapján kerül sor, azaz 2020-ban naptári napi 7513,33 Ft.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1), (3), 42/D. § (1)-(4), (11), 42/F. § (1), (4)-(6), 63. § (1) bekezdéseiben.]
5. A nevelőszülő 2016. május 10-étől áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál, nevelőszülői jogviszonya 2019. augusztus 1-jétől áll fenn, ettől a naptól kezdve neveli a 2019. július 2-án született gyermeket. A nevelőszülő 2020. augusztus 2-ától kéri a gyedet, mind a nevelőszülői jogviszonyából, mind pedig az "A" munkáltatónál fennálló munkaviszonyából. A nevelőszülő a nevelőszülői jogviszonyában nem lesz jogosult gyedre, mert a nevelésbe vételt megelőzően nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, így azonban a nevelt gyermekére tekintettel az "A" munkaviszonyban sem lesz jogosult gyedre, mert nem tekinthető szülőnek a 42/A. § alapján megállapítható gyed tekintetében.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/A. § (1), (3)-(4), 42/F. § (1) bekezdéseiben, a 217/1997. Korm. rendelet 27/A. §-ában.]
6. Az anya (alapjogosult) 2017. augusztus 15-étől áll munkaviszonyban "A" munkáltatónál, gyermeke 2019. augusztus 1-jén született, melyre tekintettel csedben részesült 2019. augusztus 1-jétől 2020. január 15-éig. Az apa 2019. december 1-jétől regisztrált álláskereső, a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján egészségügyi járulék fizetésére kötelezett, 2020. április 1-jével létesített munkaviszonyt "B" munkáltatónál. A gyermek anyai nagyszülője (az anya édesanyja) 2018. március 1-jétől "C" munkáltatónál állt munkaviszonyban 2020. január 10-éig, majd 2020. február 1-jétől "D" munkáltatónál létesített munkaviszonyt. A gyermek mindkét szülője írásban hozzájárult, hogy a gyermek anyai nagyszülője vegye igénybe az anya alapjogosult jogán a gyedet 2020. április 1-jétől, hiszen ettől a naptól teljesítik a szülők azon jogosultsági feltételt, hogy a mind a ketten Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől 6. §-a) szerinti keresőtevékenységet folytatnak. A nagyszülő rendelkezik a gyedre való jogosultság feltételeivel, így részére a gyed 2020. április 1-jétől megállapítható. Folyósítani azonban csak addig lehet (többek között), míg a gyermek mindkét szülője a Tbj. 5. §-a (2020. július 1-jétől 6. §-a) szerinti biztosítási jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.Miután irányadó időszakot nem lehet felállítani, azaz a nagyszülő nem rendelkezik tényleges jövedelemmel, így - tekintettel arra, hogy a biztosított nagyszülő a gyedre való jogosultságot megelőzően rendelkezik 180 nap Tbj. 5. § (2020. július 1-jétől 6. §) szerinti folyamatos biztosításban töltött idővel - a szerződés szerinti jövedelme alapján kell az ellátást részére megállapítani. A szerződés szerinti jövedelem: 450 000 Ft.
A gyed naptári napi összege: 450 000 / 30 = 15 000 x 70% = 10 500 Ft.
A gyed folyósítására a gyed maximum alapján kerül sor, azaz 2020-ban naptári napi 7 513,33 Ft.
________________________________________________________________________________________________________________________
Csed és gyed igénylése, folyósítása
Nem változott.
Ha a foglalkoztatónál nem működik társadalombiztosítási kifizetőhely, a csed, gyed, örökbefogadói díj, táppénz, baleseti táppénz iránti kérelmek kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével tölthetőek ki, és az igénybejelentő nyomtatványt a foglalkoztatói igazolással együtt a munkáltató öt naptári napon belül köteles, elektronikus azonosítást követően, elektronikus úton, továbbítani a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségbiztosítási szervhez.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében és a 217/1997. Korm. rendelet 37. §-ában, 41. § (2) bekezdésében.]
A csed iránti kérelemmel egyidejűleg, egy nyomtatványon be lehet nyújtani a gyed iránti kérelmet is. (Az egyes ellátások iránti igényeket külön-külön is be lehet nyújtani.)[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/B. § (2) bekezdésében.]
Aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonnyal rendelkezik, és minden jogviszonyában egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj iránti kérelmét minden jogviszonyában a foglalkoztatójához kell benyújtania, azokat minden jogviszonyban külön fogják megállapítani és folyósítani, függetlenül attól, hogy bármelyik jogviszonyában működik-e társadalombiztosítási kifizetőhely.A gyedmaximum (2020-ban havi 225 400 forint) miatt a gyed iránti kérelmet a többes jogviszonyban állók esetében a járási hivatal (2020. március 1-jétől kormányhivatal) bírálja el, hiszen a gyedmaximumot nem jogviszonyonként kell megállapítani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 63. § (1) bekezdésében.]
Ha a biztosított a szülés időpontjától igényli a csedet, és az ellátást az egészségbiztosítási feladatokat ellátó járási hivatal (2020. március 1-jétől kormányhivatal) bírálja el, csak az igényt kell benyújtani, a születési anyakönyvi kivonatot nem. Ha a kérelmet társadalombiztosítási kifizetőhely bírálja el, a születési anyakönyvi kivonat másolatát csatolni kell.A gyed iránti igényt is a foglalkoztatóhoz (munkáltatóhoz) kell - az előírt nyomtatványon - írásban benyújtani.
A gyed igényléséhez csak akkor kell csatolni a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, ha ugyanazon gyermekre vonatkozóan más személy igényli az ellátást, mint akinek a részére a csedet megállapították.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 39/A. §-ában, 41. § (2) bekezdésében.]
Ha a gyermekgondozási díj iránti kérelmet a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejárta előtt nyújtják be, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság (illetve az annak megfelelő időtartam) lejártát követő nap.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 40. § (3) bekezdésében.]
Ha a biztosított a csedet a szülés várható időpontja előtt kéri, a kérelemhez csatolni kell a terhesállományba vételi orvosi igazolást vagy a várandósgondozási kiskönyv másolatát.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 39/A. §-ában, 41. § (1) bekezdésében.]
A csecsemőgondozási és a gyermekgondozási díj esetében az elbíráló szervnek akkor is határozatot kell hoznia az ellátás folyósításának időtartamáról és naptári napi összegéről, ha az ellátás megállapításra kerül. A határozat formája az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti egyszerűsített határozat. Az egyszerűsített határozat nem tartalmazza az indoklást és a határozattal szembeni jogorvoslatról való tájékoztatást.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (5) bekezdésében.]
Ha a szülő nő biztosított, diplomás gyed esetén kérelmét a foglalkoztatóhoz kell benyújtania; ha nem biztosított, vagy ha az ellátást a gyermek vér szerinti apja kéri, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz (2020. március 1-jétől kormányhivatalhoz) kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszonyról szóló igazolást és a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát, valamint, ha a kérelmező az EGT más tagállamának állampolgára, a magyarországi lakcíméről kiadott hatósági igazolvány másolatát is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1a), 61. § (5b), a 217/1997. Korm. rendelet 38. § (12)-(14) bekezdéseiben.]
Gyedfolyósítás
Nem változott.
Továbbra sem lehet a gyedet folyósítani, ha■ a jogosult a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, a baleseti táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, örökbefogadó díjat, a gyermekgondozási díjat, a gyermekgondozási támogatást, az álláskeresést ösztönző juttatást, vagy ha a jogosult rendszeres pénzellátásban részesül, és a csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdőnapján pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
■ a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
■ a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-, elzárásbüntetését tölti,
■ ha a gyermeket bölcsődében, családi bölcsődében, minibölcsődében vagy napközbeni gyermekfelügyeletre, illetve munkahelyi bölcsődében helyezték el, kivéve, ha a jogosult keresőtevékenységet folytat.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Gyermekek otthongondozási díja mellett is folyósítható a gyed, feltéve, hogy a két ellátást nem ugyanazon gyermek után kapja a jogosult.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. §-ában.]
Ellátásválasztás
Nem változott.
Aki egyidejűleg jogosult lenne táppénzre, baleseti táppénzre, valamint ugyanazon gyermek jogán csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyedre, gyesre, gyetre, az ezek közül csak egyet választhat. Ha azonban gyed, örökbefogadói díj, gyes mellett végez munkát, és keresőképtelenné válik, akkor táppénzt is kaphat.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 25/B. §-ában.]
Ha a biztosított ugyanazon gyermek jogán választott a pénzbeli ellátások közül, családtámogatási kérelmét a lakóhely szerint illetékes járási hivatal (2020. március 1-jétől kormányhivatal) családtámogatási feladatokat ellátó területéhez kell benyújtania, pénzbeli ellátási igényét pedig az egészségbiztosítási feladatokat ellátó foglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz (2020. március 1-jétől kormányhivatalhoz) , vagy ha a foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a társadalombiztosítási kifizetőhelyhez. Egyúttal be kell jelentenie, hogy kéri, szüntessék be másik ellátása folyósítását.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (1)-(3), a 217/1997. Korm. rendelet 25/B. § (1) bekezdéseiben.]
Együtt folyósítható ellátások
Változás 2020. január 1-jétől.
Az örökbefogadói díj is bekerült a pénzbeli ellátások közé, így ugyanazon gyermekre örökbefogadói díj vagy gyes egyidejűleg nem állapítható meg. Különböző korú gyerekek örökbefogadása esetén egyidejűleg több örökbefogadói díj is megállapítható. A vér szerinti gyermek után járó ellátások és az örökbefogadott gyermek után járó örökbefogadói díj egyidejűleg is megállapítható. Az örökbefogadott gyermek betegsége esetén a gyerekápolási táppénz és az örökbefogadói díj egyidejűleg folyósítható.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (2)-(6) bekezdéseiben, 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (2a) bekezdés c) pontjában.]
Nem változott.
A különböző korú gyerekek jogán járó ellátások együttesen is folyósíthatók. Ez azt jelenti, hogy három gyermek esetén akár három ellátás egyidejűleg is folyósítható (például a 2,5 éves gyermek után járó gyes, az 1,5 éves gyermek után a gyed és az újszülött csecsemő után a csed). Azaz egyidejűleg több ellátás is folyósítható, de csak egy személy részére, vagyis valamennyi ellátásra egyidejűleg mindig csak egy személy válhat jogosulttá.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Levonható a szülő pénzbeli ellátásának összegéből a másik szülő gyermek után jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátása vagy gyermekgondozási támogatása, ha erről mindkét szülő egybehangzóan nyilatkozik. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, amelyik az ellátást felvette.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (1b) bekezdésében.]
Utazásiköltség-térítés
Nem változott.
A járóbeteg -szakellátásra, a fekvőbeteg-gyógyintézetbe, továbbá gyógyászati ellátásra, rehabilitációra beutalt biztosítottat utazási költségeihez támogatás illeti meg,■ ha orvos szakértői vizsgálatra utalták vagy rendelték be, vagy
■ ha a beutalás olyan egészségügyi szolgáltatóhoz történik, amely a biztosított területi ellátására kötelezett, vagy
■ amely az előző pont szerinti egészségügyi szolgáltatónál a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) közelebb esik, ha az oda történő beutalásba a biztosított beleegyezett, vagy
■ a megfelelő feltételekkel rendelkező, bármely más - a biztosított lakóhelyéhez (tartózkodási helyéhez) legközelebb eső - egészségügyi szolgáltatóhoz történő beutalás esetén, ha az egészségügyi szolgáltató által nyújtott ellátás biztosítására a fent felsorolt egészségügyi szolgáltatók szakmai indokok alapján nem alkalmasak.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 22. § (1) bekezdésében.]
A tételes elszámolás alá eső hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel történő ellátás igénybevétele céljából az utazás során felmerülő utazásiköltség-térítés megállapításához szükséges nyomtatványt (U.T.K. 30. vagy U.T.K. 20/a.) a gyógyszer kiadására jogosult egészségügyi szolgáltató vagy az ellátócentrumban a beteget kezelő szakorvos is kiállíthatja és leigazolhatja.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés c) pontjában és (7b) bekezdésében.]
Utazásiköltség-térítésben részesíthető az anya, ha koraszülött gyermekét koraszülött-intézményben ápolják, és gyermekének anyatejellátása érdekében jelenik meg az egészségügyi szolgáltatónál.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 11. § (7a) bekezdésében.]
Utazásiköltség-térítés esetén a település közigazgatási határán belül történő utazás helyi utazásnak minősül, így az után nem jár utazásiköltség-térítés.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/B. § f) pontjában.]
A beteg magánjárművön is utazhat, ha egészségi állapota, betegsége miatt nem tud közforgalmú közlekedési eszközön utazni - a beutalásra jogosult orvosnak ilyenkor az utazási utalványon jelölnie kell ezt a tényt -, s utazásiköltség-térítésként kilométerenként 21 forintot kaphat. Akkor is csak ennyit, ha az utazáshoz kísérőre van szüksége (a kísérő viszont a hazaútra, illetve amikor a biztosítottért visszamegy, kilométerenként 18 forint utazásiköltség-térítést kaphat).Az útiköltségigényt a jogosultnak az utolsó igazolt utazástól számított hat hónapon belül kell beadnia a lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatalnál vagy annak ügyfélszolgálatán.
A háziorvosnak, illetve a házi gyermekorvosnak távolsági közlekedési eszköz ingyenes igénybevételére jogosító, úgynevezett utazásiköltség-térítési utalványt kell kiállítania azon beteg részére,
■ akinek közgyógyellátásra jogosító igazolványa van,
■ aki krónikus betegsége vagy állandósult egészségi állapota miatt legalább havi egy alkalommal kezelésre jár, illetve kúraszerű ellátást vesz igénybe,
■ akinek a kezelésére szakorvosi vélemény alapján kijelölt egészségügyi szolgáltató távolabb van a lakóhelyétől (tartózkodási helyétől), mint a területi ellátására egyébként kötelezett egészségügyi szolgáltató. A biztosított a következő orvos-beteg találkozón köteles átadni háziorvosának, házi gyermekorvosának - a "kiírt" egészségügyi szolgáltatás igénybevételének igazolásával együtt - a költségtérítési utalvány (például MÁV vagy Volán által) lepecsételt pénztári és ellenőrző szelvényét. Ha ezt nem teszi meg, hat hónapon belül nem állítható ki neki újabb utazásiköltség-térítési utalvány.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 11. § (14)-(22) bekezdéseiben.]
A sajátos nevelési igényű gyermekek utazási utalványán a feltüntetett időponttól csak akkor vehető igénybe az utazási költségekhez nyújtott támogatás, ha az utazási utalványt a kiállításától számított hat hónapon belül benyújtják a szakigazgatási szervhez. (Az ő esetükben az utazásiköltség-térítés érvényesítéséhez nem kell menetjegyet csatolni.)[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 11. § (1)-(3), (6) bekezdéseiben.]
Egy utazási utalványon legfeljebb hatszori orvosnál történő megjelenés igazolható.A legolcsóbb díjtételű, közigazgatási határtól közigazgatási határig szóló vasúti vagy buszmenetjegy ára téríthető meg, vagyis a hely- és pótjegyek ára nem, az esetleges jegyárkedvezményekkel viszont csökkenteni kell a térítést. A jogosultság igazolása az erre a célra rendszeresített, szigorú számadású, "utazási utalvány" elnevezésű nyomtatványon történik.
Sajátos nevelési igényű gyermek esetén az utazási utalvány kiállításakor fel kell tüntetni azt az időpontot, amikortól a gyermek jogosult az utazási utalványon megjelölt intézmény szolgáltatásának igénybevételére, így ezen időponttól kezdve állapítható meg utazásiköltség-térítés a fogyatékos gyermek utaztatásával kapcsolatban.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 22. § (4), a 217/1997. Korm. rendelet 11. § (6) bekezdéseiben.]
Tb-igazolvány
Nem változott.
A foglalkoztató a munkavállalótól átvett igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.Ha az igazolvány betelt, újat kell kiállítani, és ahhoz csatolni kell a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó igazolványokat.
Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy azt az előző foglalkoztatójától szerezze be.
Ha a biztosított az igazolványt nem szerzi be, erről írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a biztosított nyilatkozatát a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Ha az igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új igazolványt állít ki.
Nem kell a biztosítottat írásban felkérni az igazolvány utólagos beszerzésére, ha egyéni vállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként volt biztosított. Erről a biztosított írásban tett nyilatkozata elfogadható.
Ha a biztosítás megszüntetését követően a biztosított baleseti táppénz, csed vagy gyermekgondozási díj iránti kérelmet nyújt be, a kérelemhez mellékelni kell a korábban átvett igazolványt. A folyósító szerv a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz folyósításának befejezésekor az igazolványba bejegyzi a passzív jogon folyósított ellátás időtartamát, és az igazolványt öt napon belül visszaadja (visszaküldi) a biztosítottnak.
A rendelkezésére álló adatok alapján kell elbírálni a kérelmet, ha a biztosított az előző foglalkoztató által kiadott igazolványát az új biztosítási jogviszony létesítésekor nem adja át az új munkáltatójának, és az igazolvánnyal kapcsolatos hiánypótlási eljárás sem vezet eredményre, azaz azt a biztosított nem szerzi be.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 37. §-ában.]
Az igazolványt az utolsó biztosításban töltött napon kell kiadni a volt biztosított részére.A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az igazolványba, a biztosítás megszűnésének időpontján túl, bejegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, csed és gyermekgondozási díj időtartamát is.
Ha a biztosított a megszűnés évében pénzbeli ellátásban részesült, az annak alapját képező naptári napi jövedelmet már nem kell bejegyezni az igazolványba.
A megbízási szerződéssel létrejött biztosítási jogviszonyt nem kell bejegyezni az igazolványba, ha a megbízott személy a megbízás ideje alatt - igazoltan - rendelkezik más, biztosítási jogviszonnyal.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 37. §-ában.]
Az Mt. szerinti munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas biztosítási jogviszonyát le kell zárni a tb-kiskönyvben.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. §-ában.]
Eljáró hatóságok a pénzbeli ellátásoknál
Változás 2020. január 1-jétől.
A nagyszülői gyedet csak a foglalkoztató székhelye szerint illetékes megyei illetékességgel eljáró járási hivatalok (2020. március 1-jétől kormányhivatalok) állapíthatnak meg.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 77. §-ában.]
Változás 2020. március 1-jétől.
A pénzbeli ellátások, a baleseti táppénz és az utazásiköltség-térítési ügyben hozott döntések ellen megszűnik a fellebbezési lehetőség, jogorvoslat csak közigazgatási perben lehetséges. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos közigazgatási eljárások esetén a közigazgatási pert a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv (kormányhivatal) ellen kell megindítani, ha a döntést a társadalombiztosítási kifizetőhely hozta.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (beleértve az örökbefogadói díjat is), a baleseti táppénz és az utazásiköltség-térítéssel kapcsolatos kérelmeket továbbra is megyei illetékességgel eljáró járási hivatalok (2020. március 1-jétől a kormányhivataloknál) bírálják el. Azon foglalkoztatók esetében, akik nem működtetnek társadalombiztosítási kifizetőhelyet, a biztosítottak által igényelt ellátás iránti kérelmeket elektronikus azonosítást követően, a székhelyük szerint illetékes járási hivatalhoz (2020. március 1-jétől a kormányhivatalokhoz), elektronikus úton kell benyújtani.Kizárólagos illetékességgel rendelkezik Budapest Főváros Kormányhivatala a járási hivatalok által hozott I. fokú döntések jogorvoslati eljárásának lefolytatására (2020. március 1-jéig).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2c) b) pontjában és a 217/1997. Korm. rendelet 1. § (7a) a) pontjában.]
Ellátáskifizetés
Nem változott.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató esetében az ellátások folyósítása továbbra is a kifizetőhelyek feladata. A tb-kifizető-helyeket nem működtető foglalkoztatóknál az egészségbiztosítási ellátásokat a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága utalja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (2c) b) pontjában és a 217/1997. Korm. rendelet 1. § (7a) a) pontjában.]
Továbbra is a kifizetőhely székhelye szerint illetékes kormányhivatal intézi a pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmek elbírálását és engedélyezését, az egyszeri segély iránti kérelmek elbírálását, a hatósági ellenőrzést, illetve a kifizetőhelyeket ellenőrző felügyeleti ellenőrzést, valamint a kifizetőhelyek által hozott I. fokú döntés elleni fellebbezések elbírálását 2020. március 1-jéig.Az ügyintézési határidő nyolc nap - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak megfelelő, úgynevezett sommás eljárás szerint -, ha a pénzbeli ellátások iránti kérelem a benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján teljes mértékben teljesíthető.
A kormányhivatal, járási hivatal mellett a társadalombiztosítási kifizetőhely is köteles az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetni a jogosult részére, ha nem gondoskodik határidőben az ellátás kifizetéséről. Nem kell megfizetni a kamatot, ha az nem haladja meg az ezer forintot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 69. §-ában.]
Visszafizetési, megtérítési kötelezettség
Nem változott.
Újra el kell bírálni a már megállapított pénzbeli ellátás összegét, ha az ellátásra való jogosultság kezdőnapjától számított egy éven belül az állami adóhatóságnál módosításra kerülnek az ellátás megállapításakor figyelembe vett számítási időszakra vonatkozó bevallott jövedelemadatok.Ha az elbírálás során a biztosítottnak a bevallásban tett módosítás (önrevízió) miatt még jár ellátás, akkor azt ki kell utalni. Ha azonban többet utaltak, azt - felróhatóságra tekintet nélkül - vissza kell fizettetni azzal, aki az ellátást felvette.
Csak akkor kell a kiutalásról vagy a visszafizetésről intézkedni, ha a kiutalandó vagy a visszafizetendő összeg eléri az ezer forintot.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 39/C. §-ában, 66. § (1a) bekezdésében.]
Az, aki az egészségbiztosítás ellátásai közül pénzbeli ellátást, baleseti járadékot, baleseti táppénzt vagy utazási költséghez nyújtott támogatást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezik.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (1) bekezdésében.]
Ha az egészségbiztosítási ellátásra jogosult egészsége károsodik, az emiatt nyújtott táppénzt, baleseti táppénzt és járadékot annak kell megtérítenie az Egészségbiztosítási Alapnak, aki az egészségkárosodásért felelős. A megtérítési kötelezettség olyan mértékű, amilyen mértékben a felelősséget az egészségbiztosítási feladatokat ellátó kormányhivatal a megtérítésre kötelezettel szemben megállapítja.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-ában.]
A kormányhivatal által a foglalkoztató, illetve a magánszemély terhére kiszámolt visszafizetendő vagy megtérítendő összeget nem kell befizetni, ha az nem több 5 ezer forintnál.Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást a foglalkoztató akkor köteles megtéríteni az Egészségbiztosítási Alapnak, ha a baleset vagy a megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja nem tett eleget a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak, illetve ha ő vagy alkalmazottja (tagja) szándékosan idézte elő a balesetet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 68-68/A. §-aiban.]
Elektronikus ügyintézés
Nem változott.
A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, nagyszülői gyed, nevelőszülői gyed, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki, és elektronikus azonosítást követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja be.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében.]
A programmal előállított nyomtatvány (előzetes regisztrációt követően) ügyfélkapun vagy cégkapun keresztül nyújtható be.Elektronikus kapcsolattartás esetén a pénzbeli ellátásra, illetve baleseti táppénzre vonatkozó igényérvényesítés során az egyes ellátásokhoz a törvényben meghatározott igazolásokat papíralapúból digitalizált dokumentumként csatolni kell az elektronikus űrlaphoz, kivéve a tb-kiskönyvet, amit továbbra is papíron kell csatolni.
A papíralapúból digitalizált dokumentumon, elektronizált űrlapon, illetve az eredeti papírigazoláson lévő adatok egyezőségéért a beküldő felel.
A digitalizált igazolások eredeti példányát a kérelem benyújtásától számított öt évig meg kell őrizni. Aki a megőrzési kötelezettségét megszegi, 10 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő bírsággal sújtható.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 61. § (5) bekezdésében.]
Kizárt az elektronikus kapcsolattartás az utazásiköltség-térítéssel, a külföldi gyógykezeléssel összefüggő eljárásokkal, a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokkal és pénzbeli ellátásokkal (ideértve az egyszeri segélyt is) kapcsolatos ügyekben, valamint a tb-ellátásokról szóló 1997. évi LXXX. törvény 13. §-a (2020. július 1-jétől a 2019. évi CXXII. törvény 3. §-a) alapján indult eljárásokban. Ez utóbbi alól kivétel az európai egészségbiztosítási kártyával kapcsolatos eljárás.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 5/A. §-ában, a 217/1997. Korm. rendelet 38/B. §-ában.]
Eljárási szabályok
Nem változott.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátások, baleseti ellátások és az utazásiköltség-térítés iránti kérelmek elbírálása esetében az eljárási rendet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályozza.Egészségügyi szolgáltatás
Nem változott.
Az egészségügyi szolgáltatónak ellenőriznie kell, hogy a betegek jogosultak-e térítésmentes egészségügyi ellátásra (van-e biztosítási jogviszonyuk), s ha nem jogosultak, adataikat az egészségbiztosító köteles átadni az állami adóhatóságnak. Ennek nyomán az adóhatóság vizsgálatot kezdeményez, s ha elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulékot tár fel, azt - a mulasztási bírsággal együtt - az ellátást igénybe vevő személyen (az elévülési idő figyelembevételével) be kell hajtania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 29. §-ában.]
A 14. életévét betöltött biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a tajkártya mellett köteles bemutatni a személyazonosság megállapítására alkalmas, érvényes igazolványát is.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
A biztosítás szünetelése - például fizetés nélküli szabadság (kivéve a gyermekgondozás miatti fizetés nélküli szabadságot, ha erre az időszakra ellátást is kap a szülő) - esetén nem vehető igénybe térítésmentes egészségügyi szolgáltatás, erre az időtartamra egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9)-(10) bekezdéseiben.]
Ha a tajszámmal rendelkező személy az EGT másik tagállamában, Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó más államban biztosítottá válik, ezt 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségbiztosítónál. Érvénytelenítik azon egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, belföldinek minősülő személy tajszámát, aki hitelt érdemlően bizonyítja - a NAV felé -, hogy életvitelszerűen külföldön tartózkodik, és ott rendelkezik egészségbiztosítással. Az érintett, ha az adóhatóság eljárása alapján utólagosan mentesül az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól, de a tajkártyával az érvénytelenítést megelőzően jogosulatlanul vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, köteles e szolgáltatás költségeit megtéríteni az Egészségbiztosítási Alapnak.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66. § (8)-(9) bekezdéseiben.]
Térítésköteles egészségügyi szolgáltatások
Nem változott.
Nem lehet az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe venni például■ a munkahigiénés szűrő- és ellenőrző vizsgálatokat, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásokat, ha azok nem az ellátást igénybe vevő biztosított foglalkozási megbetegedése, illetve üzemi balesete miatt váltak szükségessé,
■ az orvos szakértői vizsgálatot és szakvéleményezést, kivéve, ha a vizsgálat és szakvéleményezés azért szükséges, hogy társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre, illetve egészségbiztosítási ellátásra állapítsanak meg jogosultságot,
■ a különösen veszélyes (extrém) sportolás, szórakoztató szabadidős tevékenység (például jet-ski, vadvízi evezés) közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátásokat,
■ a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátását,
■ a kizárólag orvostudományi kutatás keretében nyújtott ellátásokat,
■ a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat,
■ a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított szállást és étkezést, kivéve, ha a biztosított a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint fogyatékos személynek minősül,
■ a látleletet,
■ a nem egészségügyi indokból végzett művi meddővé tételt,
■ a járművezetői alkalmassági vizsgálatokat,
■ a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatokat,
■ az alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állók detoxikálását,
■ az alkohol-, illetve kábítószerszint kimutatására végzett vérvizsgálatokat.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 18. § (6) bekezdésében.]
Ellátás méltányosságból
Nem változott.
A méltányossági kérelemhez csatolni kell a jogszabály szerinti ellátás elutasításáról szóló végleges határozatot.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 31/D. § (1) bekezdésében.]
A méltányossági kérelmek esetében a kérelemben született döntésről nemcsak kérelmező biztosítottat, hanem a foglalkoztatót is értesíteni kell, a határozat egy példányát részére is meg kell küldeni.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 31/D. § (3) bekezdésében.]
A társadalombiztosítási kifizetőhely továbbra sem bírálhat el méltányossági kérelmet. A biztosított a pénzbeli ellátások iránti méltányossági kérelmét a foglalkoztatójához nyújtja be, aki a méltányossági kérelmet és a rendelkezésére bocsátott valamennyi dokumentumot továbbítja a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.
A 12 évesnél idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermek esetén is kaphat méltányosságból táppénzt a szülő, függetlenül attól, hogy kórházban vagy otthon kezelik a gyermeket.
[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 31/D. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet, és a méltányosságból folyósított táppénzt a táppénzelőzmény számításakor figyelembe kell venni.Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra (például gyermekgondozási díjra) szerzett jogosultságot, illetve ellátásban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási támogatás mellett munkavégzési kötelezettsége van, azaz például gyermekgondozási segély folyósítása mellett dolgozik a szülő.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § h) pontjában, 50. § (3) bekezdésében, a 217/1997. Korm. rendelet 31/A.-31/B, 31/D. §-aiban.]
Az egészségi állapottal összefüggésben, évente egyszeri segélyben részesülhet a biztosított, valamint az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy. Az egyszeri segély iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalnál vagy a kormányablaknál lehet benyújtani.[Lásd a 217/1997. Korm. rendelet 31/F-31/G. §-aiban.]
A méltányossági ellátások alapja:■ csecsemőgondozási díj esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér (2020-ban havi 161 000 forint) kétszeresének harmincadrésze (2020-ban 10 733,33 forint) alapján állapítható meg,
■ gyermekgondozási díj esetén az ellátás legfeljebb a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér harmincadrészében állapítható meg (2020-ban 5366, 67 forint),
■ biztosítási idő tartama alatt az engedélyezett naptári napi táppénz legfeljebb a minimálbér (2020-ban 161 000 forint) kétszeresének a harmincadrésze (2020-ban 10 733,33 forint) lehet.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (4) bekezdésében.]
A biztosított a segély megállapításának időpontjától számított egy éven belül csak különös méltánylást érdemlő körülmény bekövetkezése esetén részesíthető ismételten segélyben.A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező tajszámát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban -megszerzett jövedelemről.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 50. § (5) bekezdésében és a 217/1997. Korm. rendelet 31/F.-G. §-aiban.]
Méltányosság a természetbeni ellátásoknál
Nem változott.
Az egészségbiztosító méltányosságból átvállalhatja a Magyarországon szakmailag elfogadott, de finanszírozásba még be nem fogadott eljárások, a befogadott egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása, illetve a biztosított által részleges, illetve kiegészítő térítési díj megfizetése mellett az egészségbiztosítás terhére igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások térítési díját vagy annak egy részét.Támogatás nyújtható
■ társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz árához,
■ méltányosságból már támogatott gyógyászati segédeszköz javítási díjához,
■ már támogatott, egyedi méretvétel alapján gyártott gyógyászati segédeszköz alkatrészének árához, ha annak cseréjét a beteg testi állapotában bekövetkezett változás indokolja.
A természetbeni egészségügyi ellátások iránti méltányossági kérelmet az egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]
Nem nyújtható méltányossági támogatás:■ az egészségügyi ellátás keretében saját kezdeményezésre igénybe vett egyéb kényelmi szolgáltatásokra,
■ amennyiben a biztosított állapota indokolja, az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is,
■ a szakmai szempontok figyelembevételével összeállított várólista alapján igénybe vehető ellátásokra,
■ azoknak a szolgáltatásoknak a költségére, amelyekre a beteg a finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál egyébként is térítésmentesen jogosult,
■ olyan esetekre, ha az ellátás igénybevétele méltányossági engedély hiányában már megtörtént, vagy amelynek részleges térítési díját az engedély előtt már megfizették.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 26. §-ában.]
Külföldi kezelés - a hazai helyett
Nem változott.
Külföldi gyógykezelésre jogosult az a személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjától az ellátás külföldi igénybevételének időpontjáig biztosított vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult.A külföldi gyógykezelésre jogosult személy külföldi gyógykezelést
■ uniós rendeletek rendelkezései szerint az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc területén letelepedett közfinanszírozott szolgáltatónál,
■ a határon átnyúló egészségügyi ellátás keretében az Európai Unióban letelepedett szolgáltatónál, valamint
■ méltányosságból bármely országban, de elsősorban az EGT vagy Svájc területén letelepedett szolgáltatónál vehet igénybe.
Közös szabály, hogy valamennyi esetben
■ a külföldi ellátás igénybevételére benyújtott igény elbírálása kérelemre indul, a kérelem elbírálása hatósági eljárás keretében történik,
■ a külföldi gyógykezelés (például a fekvőbeteg-szakellátás, az egynapos és a kúraszerűen végzett ellátás, a CT, MRI diagnosztikai és terápiás beavatkozás, a labordiagnosztikai és a molekuláris biológiai diagnosztikai eljárás) a külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben rögzített ellátások esetében előzetes engedély alapján vehető igénybe,
■ az ellátás orvosszakmai indokoltságát független szakértőnek kell megállapítania,
■ a teljes eljárási időtartamra a kérelmezőnek magyar társadalombiztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie.
A külföldi gyógykezelés akkor engedélyezhető, ha a társadalombiztosítás által be nem fogadott gyógykezelés Magyarországon szakmailag elfogadott és reális egészségnyereséggel jár (ez esetben méltányosságból állapítható meg a külföldi gyógykezelés).
A külföldi gyógykezelést akkor kell engedélyezni, ha a társadalombiztosítás által befogadott gyógykezelés Magyarországon a betegnek az engedély iránti kérelem benyújtása időpontjában fennálló egészségi állapotára és betegségének várható lefolyására tekintettel orvosszakmai szempontból elfogadható időn belül magyarországi közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál nem biztosítható.
Ha nincs olyan magyar közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató, amely a kérelmezett beavatkozást az orvosilag indokolt időn belül el tudja végezni, akkor a beteg által megjelölt közfinanszírozott uniós szolgáltató megfelelőségét ellenőrizheti az egészségbiztosító.
Ha a beteg az uniós rendeletek alapján kéri a külföldi gyógykezelést - azaz a teljes ellátás megtérítését (S2-es nyomtatvány) választja -, és a beteg által választott szolgáltató a hazai finanszírozásnál 30 százalékkal nagyobb összegért vállalja az ellátást, az egészségbiztosító jogosult másik uniós közfinanszírozott szolgáltatót keresni.
Ha a beteg határon átnyúló egészségügyi szolgáltatás alapján veszi igénybe a külföldi gyógykezelést, választhat uniós magánszolgáltatót is.
Ez esetben az ellátás alkalmával a külföldi szolgáltató részére közvetlenül ki kell fizetnie az ellátás díját, az egészségbiztosító pedig a beteg részére csak utólag, a hazai finanszírozási összegnek megfelelő költséget téríti meg. Ehhez azonban az ellátottnak csatolnia kell a számlát vagy ennek másolatát, a zárójelentés hiteles hivatalos fordítását, illetve szükség esetén egyéb orvosi dokumentációkat.
Ha a beteg méltányosságból kéri a külföldi gyógykezelést, akkor a szakmai kollégium illetékes tagozata dönt a Magyarországon nem végzett beavatkozás orvosszakmai indokoltságáról. A választott egészségügyi szolgáltatónak főszabály szerint uniós közfinanszírozott intézménynek kell lennie.
Járulékos költségként az utazásiköltség-térítés kérelmezhető, de csak az uniós rendeletek alapján vagy méltányosságból engedélyezett külföldi gyógykezelés esetén, és csakis méltányosságból engedélyezhető.
Az ellátás igénybevételét követően 30 napon belül a betegnek be kell mutatnia az ellátást tanúsító zárójelentést, és igazolnia kell a hazai utógondozásra közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóhoz való bejelentkezését.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § (3), (6) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni a családtámogatásról?
Családi pótlék
Változás 2020. január 1-jétől.
Ha a gyermek igazolatlanul nem ment óvodába legalább öt nevelési napon vagy egy tanévben igazolatlanul 10 kötelező tanórát mulaszt, úgy az óvoda, illetve a tanintézmény vezetője közvetlenül felhívja a családi pótlékra jogosultat a mulasztás jogkövetkezményeire. 20 nevelési nap hiányzást követően, illetve 50 igazolatlanul mulasztott kötelező tanórát követően az intézmény vezetője kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál a családi pótlék szüneteltetését. Az ezzel kapcsolatos felhívásokat tájékoztatásul meg kell küldeni a gyámhatóság részére is. (Korábban az intézmény vezetőjének a gyámhatóság felé csak jelzési kötelezettsége volt, a gyámhatóságnak kellett intézkednie.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában.]
Ha a tartósan beteg gyermek állapota véglegesnek tekinthető, az állapotot igazoló orvosi igazolás benyújtása nélkül 18 éves korig folyósítható folyamatosan a magasabb összegű családi pótlék. (Korábban a véglegesnek tekinthető állapot esetében is kértek igazolást.)[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A családi pótlékra való jogosultság szempontjából saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt is, aki a szülővel életvitelszerűen él együtt, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközben kerül ki. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki kül- és belföldi tanulmányai vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a jogosult háztartásán kívül vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül.Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni a szociális intézményben 30 napot meghaladóan elhelyezett azon gyermeket (személyt) is, akinek az elhelyezésére a tartós betegségére vagy súlyos fogyatékosságára tekintettel, az oktatáshoz, fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása céljából került sor, és csak átmeneti jelleggel került ki a szülő háztartásából.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében.]
Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket, és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50 százalékos arányban - mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva gondoskodnak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 9. § (4) bekezdésében.]
A szülővel együtt élő élettárs csak akkor lehet családi pótlékra jogosult, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él, és az élettársi kapcsolat legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy az élettársi kapcsolatot olyan közokirat igazolja, melyet legalább egy évvel a kérelem benyújtása előtt állítottak ki.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) a) pontjában.]
A gyermekotthon vezetője, a javítóintézet igazgatója, a büntetés-végrehajtási intézet igazgatója a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre tekintettel járó családi pótlék teljes összegét a gyermek teljes körű ellátására vagy ellátásának kiegészítésére használja fel. A szociális intézmény vezetője a szociális intézményben elhelyezett gyermek után járó családi pótlék teljes összegét a teljes körű ellátás biztosítására vagy annak kiegészítésére használja fel.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 13. §-ában.]
Azoknál a gyermekeknél, akiket nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy szociális intézményben helyeztek el, akik gyermekvédelmi gondoskodás alatt állnak, illetve javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben vannak, nem vizsgálják a mulasztott nevelési napokat.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 15. §-ában.]
A gyám a gyám ki rendelés tényleges időpontját megelőzően is jogosult lehet családi pótlékra, ha saját háztartásában már korábban gondoskodott a gyermek neveléséről, és erre a korábbi időtartamra más személy nem részesült ellátásban.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében.]
A családi pótlék összege
Nem változott.
A havi családi pótlék összege (függetlenül attól, hogy nevelési ellátásként vagy iskoláztatási támogatásként állapítják-e meg):■ egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint,
■ egyedülálló esetén 13 700 forint,
■ kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
■ kétgyermekes egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő család esetén gyermekenként 16 000 forint,
■ három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén gyermekenként 17 000 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett vagy a gyermekek védelméről szóló törvény (Gyvt.) 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint,
■ tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló személy esetén 25 900 forint,
■ a saját jogon járó (tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, 18. életévét betöltött, közoktatási intézményben nem tanuló személyt megillető) nevelési ellátás összege 20 300 forint,
■ gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, illetve szociális intézményben élő, nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén, valamint az iskoláztatási támogatást saját jogon kérelmező esetén 14 800 forint.
Magasabb összegű családi pótlék jár a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után ideiglenes hatályú elhelyezés esetén, továbbá abban az esetben is, ha a gyámhatóság a szülői ház elhagyását engedélyezte.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében.]
Az a 18 év alatti gyermek minősül tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak - és jár utána 18 éves koráig magasabb összegű pótlék -, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM-rendelet szerinti betegsége, fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Ezt a rendelet melléklete szerinti, "Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről" elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermekszakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa állítja ki két példányban. Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi - legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes - felülvizsgálat időpontját, illetve az állapot véglegességének tényét. A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság tényét igazolták.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A szülő lemondhat a családi pótlékról vagy annak egy részéről, úgy, hogy eközben e jogosultsága nem szűnik meg (ez a lemondás nem befolyásolja a családi kedvezmény igénybevételét).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésében.]
Nevelési ellátás, iskoláztatási támogatás
Nem változott.
A családi pótléknak két típusa van: a nevelési ellátás és az iskoláztatási támogatás.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ában.]
A nevelési ellátás a gyermek születésétől a tankötelezetté válása évének október 31-éig jár az ellátásra jogosultnak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
Az iskoláztatási támogatás a tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára jár az ellátásra jogosultnak.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Jogosultak
Nem változott.
Nevelési ellátásra jogosult■ a vér szerinti vagy örökbe fogadó szülő; a szülővel együtt élő házastárs; az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van; a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
■ a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. §-ában.]
A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója is jogosult nevelési ellátásra, a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén elhelyezett, még nem tanköteles gyermek után.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (1) d) pontjában.]
Nevelési ellátásra jogosult a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt, a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, tizenhatodik életévét betöltött azon gyermek után, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy fogyatékossága következtében önálló életvitelre és önellátásra képtelen.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) c) pontjában.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult:■ a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt gyermek után,
■ a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt gyermek után,
■ a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek után
■ a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a 20. életévét betölti. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében a 23. életév betöltéséig jár az iskoláztatási támogatás.
A büntetés-végrehajtási vagy javítóintézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló kiskorúak esetében a tankötelezettség befejezését követően a köznevelési tanulmányok idejére is - de legfeljebb a 18. életév betöltését magában foglaló tanév végéig - kiterjed a jogosultak iskoláztatási támogatása.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. §-ában.]
Iskoláztatási támogatásra jogosult továbbá■ a szülői házat engedéllyel elhagyó gyermek, a tankötelezetté válása évének november 1-jétől a 20. (a fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű gyermek a 23.) életéve betöltéséig, valamint
■ a nevelési ellátásra jogosult szülő.
Saját jogán az a személy kérelmezhet iskoláztatási támogatást, aki közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és akinek mindkét szülője (vagy vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától külön élő szülője) elhunyt, illetve aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, vagy akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg, s aki nem él egy háztartásban a vér szerinti, örökbe fogadó vagy nevelőszülőjével, illetve gyámjával.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (3) bekezdésében.]
A - sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény szerint - középsúlyo-san vagy súlyosan értelmi fogyatékos, siketvak, illetve speciális fejlesztő intézményekben tanult gyermek után annak 18. életéve betöltéséig kaphat nevelési támogatást a szülő.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 7. § (3) bekezdésében.]
Egyedülálló
Nem változott.
Egyedülálló az, aki hajadon, nőtlen, elvált, illetve házastársától külön él, és nincs élettársa. Egyedülállóságának tényéről az igénylőnek írásban kell nyilatkoznia. A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot is, aki saját maga vagy a házastársa, élettársa■ közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző tanulója, és nem rendelkezik jövedelemmel,
■ vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
■ időskorúak járadékában, rendszeres szociális járadékban, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, és egyéb jövedelme nincs, illetve
■ az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.
Egyedülállónak minősül az is, aki nyugellátásban, átmeneti járadékban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, hogy nyugdíjának, ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (havi 28 500 forintot), és egyéb jövedelme nincs.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § a) pontjában, 12. § (3) bekezdésében.]
Anyasági támogatás
Változás 2020. január 1-jétől.
Örökbefogadás esetén a gyermek életkorától függetlenül minden örökbe fogadó szülő jogosult az egyszeri egyösszegű támogatásra (mert eltörölték a születéstől számított 6 hónapos korlátot). Az egyszeri támogatásra azok az örökbefogadók jogosultak, akik az örökbe fogadott gyermeket egy évnél rövidebb ideje nevelik a háztartásukban.Örökbefogadás esetén az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül lehet benyújtani.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontjában és a 32. § (2) bekezdésében.]
Nem változott.
Anyasági támogatásra az a magyar nő jogosult, aki a terhessége alatt legalább négyszer - koraszülés esetén legalább egyszer - részt vett várandósgondozáson. A várandósgondozó igazolása nélkül is részesülhet anyasági támogatásban, ha legalább öt hónapig külföldön tartózkodott, és ezt dokumentálni tudja.Anyasági támogatásra jogosult a gyám, ha a gyermek a születését követő hat hónapon belül - jogerős határozattal - a gondozásába kerül.
Támogatásra jogosult az a nő is, aki az anyasági támogatás igénylésének időpontjában jogszerűen tartózkodik Magyarország területén, és a várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - Magyarország területén várandósgondozáson vett részt.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
Anyasági támogatást kaphatnak azok a külföldön élő magyar állampolgárok is, akiknek gyermeke külföldön születik, feltéve, hogy sor kerül Magyarországon a gyermek anyakönyvezésére, vagy - ha a hazai anyakönyvezés a szomszédos állam joga szerint a szomszédos állam állampolgárságának elvesztésével járna - a gyermek részére "Magyar igazolványt" állítanak ki.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 2. § ad)-ae) pontjaiban.]
Anyasági támogatásra jogosult a tartós külszolgálatot teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is. A tartós külszolgálatot ellátó személyek mellett a tartós külföldi szolgálatot teljesítő személyek és a velük együtt élő házastársuk és élettársuk is jogosult anyasági támogatásra.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 29. § (4) bekezdésében.]
Az anyasági támogatás összege gyermekenként a gyermek születésének időpontjában érvényes öregséginyugdíj-minimum - 28 500 forint - 225 százaléka, ikergyermekekre 300 százaléka (tehát 64 125, illetve 85 500 forint).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 31. §-ában.]
Gyes, gyet
Változás 2020. január 1-jétől.
A harmadik életévét betöltött (ikrek esetében a tankötelessé válást követően) örökbe fogadott kiskorú gyermek esetén az örökbefogadás előtti kihelyezéstől számított hat hónapig jár gyes (örökbefogadói gyes).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (1) bekezdésében és 31. §-ában.]
Nem lehet örökbefogadói gyest megállapítani■ házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén,
■ ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan saját háztartásában nevelte az örökbe fogadni szándékozó személy, vagy
■ ha a gyermek után az Ebtv. szerinti örökbefogadói díjban részesül vagy részesült.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/B. § (2a) bekezdésében.]
Nem változott.
Gyesre az a szülő vagy gyám jogosult, aki a háztartásában legfeljebb hároméves gyermeket gondoz, vagy tízévesnél fiatalabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket tart el. A gyám is jogosult gyesre, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében nem vér szerinti gyermekét nevelő gyám kivételével.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet megállapítani. Ha ez az ellátás gyes, akkor rá is vonatkozik az a szabály, hogy egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel lehet gyest megállapítani.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (2a) bekezdésében.]
Gyesben részesülő örökbe fogadó szülő, nagyszülő esetében a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézetben történő elhelyezése esetén a jogosultságot nem érinti, ha a gyermek egész nap óvodában, bölcsődében van elhelyezve.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 22. §-ában.]
Gyetre a szülő és a gyám jogosult, ha a saját háztartásában legalább három kiskorú gyermeket nevel, és a legfiatalabb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de a nyolcadikat nem (a legnagyobb pedig még nem nagykorú, azaz a 18. életévét nem töltötte be).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 23. §-ában.]
A gyest és a gyetet a közös háztartásban élő bármelyik szülő igénybe veheti, de egyidejűleg csak egyikük (vagyis az nem osztható meg).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
A 16. életévét betöltött kiskorú szülő is jogosult gyesre, ha nem él egy háztartásban nevelt gyermekének gyámjával. Ekkor a gyest a kiskorú szülő számára kell megállapítani és folyósítani. Ikergyermekek esetén a gyes a gyermekek tankötelessé válása évének végéig jár.Ha a gyermek tízéves koráig nem kezdi el az iskolát, akkor azt az évet kell tankötelessé válása évének tekinteni, amelyikben betölti a 10. életévét.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1) bekezdésében.]
Egyidejűleg két gyermek után is kaphat gyest a szülő, azzal, hogy az ikreket ilyenkor egy gyermeknek kell tekinteni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 25. § (3) bekezdésében.]
A nevelt gyermek után nem jár gyes, és a nevelt gyermek nem számítható be a gyerekek számába a gyet megállapításakor.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20., 23. §-aiban.]
Több gyermek esetén a szülő az egyik gyermek után gyesben, míg a másik után csecsemőgondozási díjban, illetve gyermekgondozási díjban részesülhet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) a) pont aa)-ab) alpontjaiban.]
Méltányosságból engedélyezhető a gyes továbbfolyósítása a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig - legfeljebb nyolcéves koráig -, ha betegsége miatt nem járhat óvodába, más napközis intézménybe (gyet méltányosságból semmilyen címen nem engedélyezhető).[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 22. §-ában.]
Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a szociális ellátásokról szóló törvény 4. § (1) bekezdés i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül. Kivétel ez alól, aki■ a gyermekgondozási támogatást,
■ a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett keresőtevékenység után járó táppénzt,
■ baleseti táppénzt,
■ kiemelt ápolási díjat vagy emelt összegű ápolási díjat,
■ a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében társadalombiztosítási nyugellátást, társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló Korm. rendelet alapján folyósított ellátást,
■ a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat,
■ az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjat (gyod),
■ a nem ugyanazon gyermek után gyodot, továbbá
■ a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátását, bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását,
■ a gyermeknevelési támogatás esetében a gyodot kap.
Nem jár gyermekgondozási támogatás akkor sem, ha
■ olyan gyermek után igényli, akit a Gyvt. alapján ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el. Kivéve, ha a szociális intézményi elhelyezésre a gyermek tartós betegsége vagy súlyos fogyatékossága miatt, az intézményben egyidejűleg nyújtott iskolai oktatáshoz vagy fejlesztő nevelési-oktatási tevékenységhez való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek a szülő háztartásából csak átmeneti jelleggel kerül ki,
■ a támogatásra jogosult letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 27. § (1) bekezdésében.]
Munka gyes, gyet mellett
Nem változott.
Gyesen lévők a gyermek féléves kora után korlátlan időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21. § (1) bekezdésében.]
Gyeten lévők továbbra is csak heti 30 órát meg nem haladó időtartamban végezhetnek keresőtevékenységet, kivéve, ha tevékenységüket kizárólag az otthonukban végzik, akkor időkorlát nélkül végezhető keresőtevékenység.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 24. §-ában.]
A szülő jogosultságát nem zárja ki, ha a gyermeket óvodában, bölcsődében helyezi el.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21., 27. §-aiban.]
Nagyszülő gyesen
Nem változott.
A szülő helyett a nagyszülő is igénybe veheti a gyest (a gyetet nem), ha a gyermek elmúlt egyéves. A nagyszülő gyesjogosultságának további feltétele, hogy a gyermek szülei lemondjanak erről az ellátásról, és mindketten egyetértsenek azzal, hogy a gyest a nagyszülő kapja.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A., 21/A. §-aiban.]
A nagyszülő kizárólag akkor kaphat gyest, ha a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, aki után a szülő gyermekgondozást segítő ellátást kap.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 20/A. § (1) d) pontjában.]
A gyes folyósításának szempontjából nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében folytatott tevékenység.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 21/B. §-ában.]
Gyes, gyet összege
Nem változott.
A gyes és a gyet összege megegyezik az öregséginyugdíj-minimummal (ez 2020-ban havi 28 500 forint). Egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Ha a gyes vagy a gyet nem teljes hónapra jár, a naptári naponként kapható összeg a támogatás havi összegének harmincadrésze.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 26. §-ában.]
Ha a gyermekgondozási támogatásban részesülő személy az általa nevelt gyermek halála miatt elveszti támogatásra való jogosultságát, a támogatás folyósítását a halálesetet követő hónap első napjától számított három hónap múlva kell megszüntetni.Ha a szülő ikergyermekei egyikének halála miatt veszti el jogosultságát a dupla gyermekgondozási segélyre, a gyermekgondozási segély összegét a halálesetet követő három hónap múlva kell csökkenteni.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 28. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Igényérvényesítés, ellátásfolyósítás
Nem változott.
A véglegessé vált határozattal megállapított családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja a tárgyhónapot követő hónap 10-éig, bankszámlára utalás esetén a tárgyhónapot követő hónap 3-áig (ha ez nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le).[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 4/C. § (4) bekezdésében.]
A külföldön élő, nem Magyarországon született, de magyar állampolgárságú, vagy magyar igazolvánnyal rendelkező gyermek vér szerinti anyja, örökbe fogadó szülője vagy gyámja által benyújtott anyasági támogatás iránti eljárásban a Magyar Államkincstár Központ (továbbiakban: Központ) jár el.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 1/B. § (5) bekezdésében.]
Az anyasági támogatással kapcsolatos ügyekben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott kérelem esetén az igényelbíráló szerv az eljárást automatikus döntéshozatal útján folytatja le. Ez azt jelenti, hogy 24 óra alatt elbírálják a kérelmet.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 24. § (5a) bekezdésében.]
Ha a kiutalt és át nem vett ellátás folyósításának sikertelensége a jogosult érdekkörében fennálló okra vezethető vissza, a folyósító szerv az ellátás ismételt folyósításával kapcsolatos tényleges, de legfeljebb 1000 forintban megállapított költségeit az ellátásból vonja le.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 4/C. § (1), (4) és a 27/A. § (1) bekezdéseiben.]
Az augusztus hónapra járó ellátás a tárgyhónapban kerül kiutalásra, postai utalványon történő kifizetés esetén augusztus 24-éig, fizetési számlára utalás esetén augusztus 26-áig. Ha augusztus 26-a nem munkanap, akkor a folyósítási határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 4/C. § (6) és a 27/A. § (1a) bekezdéseiben.]
Családtámogatási ellátás visszamenőleg az igény benyújtását megelőző legfeljebb két hónapra állapítható meg.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 37. § (1) bekezdésében.]
Ha a csecsemőgondozási díj vagy a gyermekgondozási díj iránti igényt elutasítják, és az igény benyújtását követően az igénylő gyes iránti kérelmet is benyújt, akkor úgy kell tekinteni, mintha a gyes iránti kérelmet is a csed vagy gyed iránti igény előterjesztésének időpontjában nyújtotta volna be (vagyis a gyest eddig az időpontig visszamenőleg megkapja).[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 19. §-ában.]
A köznevelési intézményben tanulmányokat folytatók tanulói jogviszonyának létesítéséről, fennállásáról és megszűnésének várható időpontjáról a név és a taj-szám közlésével az Oktatási Hivatal évente október 15-éig adatot szolgáltat az illetékes szerv részére.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 36/A. § (1) bekezdésében.]
A szülő köteles az igényelbíráló szervhez - írásban - bejelenteni minden olyan tényt és adatot, amely a szülő családtámogatási ellátásra való jogosultságát érinti. Ha a bejelentés elmulasztása miatt jogosulatlanul kapnak ellátást, azt vissza kell fizetni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 39. § és a 223/1998. Korm. rendelet 3. §-aiban.]
Családtámogatási ellátások iránti kérelmet a Központ által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 1. §-ában.]
A családtámogatási ellátásokra vonatkozó kérelem benyújtható személyesen vagy postai úton, a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy a kormányablaknál, illetve a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]
Ha a kérelmező részére már folyósítanak családtámogatási ellátást, és az adataiban időközben nem következett be változás, úgy a kérelmező és a gyermek azonosításához szükséges adatokat kell csak közölni, a korábbi kérelemnél már csatolt iratokat nem kell újból benyújtani.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 1. § (6a) bekezdésében.]
Eljárási szabályok
Nem változott.
A családtámogatási ellátások iránti kérelmek esetében az eljárási szabályokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény tartalmazza.Jogalap nélküli ellátás
Változás 2020. január 1-jétől.
A véglegessé vált határozat szerint a jogalap nélkül kifizetett és visszakövetelt családtámogatási ellátás összegének csökkentésére vagy elengedésére irányuló, benyújtott méltányossági kérelem nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (6a) bekezdésében.]
Nem változott.
Akkor engedhető el vagy mérsékelhető a jogalap nélkül felvett ellátás, ha a tartozás megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, a követelés még folyósított ellátásból vagy keresetből történő levonás útján nem téríthető meg, és a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban.A Központ családtámogatási vezetője részletfizetési kedvezményt adhat vagy fizetési halasztást is engedélyezhet.
Fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha a követelés későbbi teljesítése a körülményekből valószínűsíthető. A fizetési kedvezményt feltételhez is lehet kötni. A fizetési kedvezmény érvényét veszíti, és a tartozás - annak járulékaival együtt - egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott feltételeket nem teljesíti.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (5)-(9) bekezdéseiben.]
A jogalap nélküli ellátást - amennyiben annak felvétele az ügyfélnek felróható - öt évig lehet visszakövetelni. Az igényelbíráló szerv a követelést a jogalap nélkül felvett ellátás utolsó kifizetésétől számított öt éven belül érvényesítheti.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (3) és 42. § (2) bekezdéseiben.]
Azon személyek esetében, akik a kincstári számfejtési körbe tartoznak, a keresetből történő levonás érvényesítése során a Kincstárt munkáltatónak kell tekinteni.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. § (3a) bekezdésében.]
A jogalap nélkül felvett ellátást elsősorban a még folyósított ellátásból kell levonni. Ha abból már nem lehet levonni, akkor a jogalap nélkül felvett ellátás összege bármely folyósított ellátás összegéből levonható. Az együtt élő szülők háztartásában élő gyermekre tekintettel folyósított, jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 43. §, a 223/1998. Korm. rendelet 26. §-aiban.]
Ha a szülők egyike jogalap nélkül vette fel a gyermekük után járó gyest vagy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának minősülő csedet, gyedet, mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított gyermekgondozási támogatás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 41. § (4a) bekezdésében.]
Eljáró hatóságok: a kormánykivonatok
Változás 2020. március 1-jétől.
A családtámogatási igények elbírálását a lakóhely szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalok végzik (nem a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei illetékességgel eljáró járási hivatalai és a Korm. rendelet mellékletében felsorolt járási hivatalok). A Korm. rendelet 13. számú, járási hivatalokat felsoroló melléklete hatályát veszti.[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 2020. március 1-jétől hatályon kívül helyezett 13. számú mellékletében.]
Ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, akkor a Győri Járási Hivatal helyett 2020. március 1-jétől a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal jár el, ha az ügyfél lakcíme (ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme) Budapest, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye vagy Pest megye.Ha az ügyfél lakcíme (ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme) a fentieken kívüli, akkor az eljáró hivatal a Szombathelyi Járási Hivatal helyett 2020. március 1-jétől a Vas Megyei Kormányhivatal. Más EGT-s tagállamban munkát végzők esetében az eljáró hatóság Budapest Főváros VIII. Kerületi Hivatala helyett 2020. március 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatala.
[Lásd a 223/1998. Korm. rendelet 1/A-1/C. §-aiban.]
Ellenőrzés
Nem változott.
A központi családtámogatási szerv ellenőrzése kiterjed az igényelbíráló szervek hatáskörébe tartozó ellátások megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására, valamint az ellátásra való jogosultságot megalapozó igazolás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségének vizsgálatára.A családtámogatási ügyben eljáró hatóság - családtámogatási kifizetőhely esetében a központi családtámogatási szerv - a jogosultsági feltételek meglétét az ellátást igénylőknél ellenőrizheti.
[Lásd az 1998. évi LXXXIV. törvény 49. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni a szakképzési hozzájárulásról?
A hozzájárulás kötelezettjei
Nem változott.
Hozzájárulás-fizetésre kötelezett a belföldi székhelyű■ gazdasági társaság,
■ szövetkezet (kivéve a lakás-, a szociális, valamint az iskolaszövetkezetet),
■ állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat (kivéve a víziközmű-társulatot), egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
■ ügyvédi iroda, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivői iroda,
■ közjegyzői iroda,
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
■ egyéni cég,
■ a szakképzésről szóló törvényben meghatározott egyéb szerv, szervezet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodással vagy tanulószerződéssel teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától, valamint
■ a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) bekezdés a)-g) pontjaiban, (2) bekezdésében.]
Az átalányadózónak nincs bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.Azok a szakképzésről szóló törvényben meghatározott egyéb szervek, szervezetek is szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentik, hogy a szakképzési hozzájárulást együttműködési megállapodás vagy tanulószerződés alapján teljesítik, a választás bejelentését követő hónap első napjától. Ezeknek a szervezeteknek nulla a szakképzési hozzájárulási alapja, de szakképzési többletköltségeiket a normatíva szerint visszaigényelhetik.
Egyéb szervezetek: a szociális és a pedagógia ágazatba, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező, továbbá a köznevelési intézmények kivételével az egészségügy, az egészségügyi technika, a képző- és iparművészet, és a hang-, film- és színháztechnika ágazatba tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező költségvetési szervként működő intézmény, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, valamint ez utóbbiak fenntartásában működő intézmény, továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskola.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (1) h) pontjában.]
A hozzájárulás alapja, mértéke
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő:■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével,
■ a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
■ az előző két pont szerint juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás. Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér,
■ a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék,
■ az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás esetében a szociális hozzájárulási adó alapja.
Ha a munkáltató a munkaerőpiacra lépő munkavállaló, a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nő, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállaló után 17,5 százalékos mértékű adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási adó terhére, akkor a kedvezményezett adóalap figyelembevételével a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetnie.
Az egyéni vállalkozó saját maga után, illetve a társas vállalkozás a tagja után akkor érvényesíthet 17,5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja megváltozott munkaképességűnek minősül, így ilyenkor a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni.
Szintén nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel, ha a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben 17,5 százalékos adókedvezményt érvényesít.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (1)-(1a) bekezdéseiben, 2018. évi LII. törvény 11-13. § és 15. §-aiban.]
A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) kormányhatározat alapján elbocsátott, 60. életévét betöltött személy foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezmény.Nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta a minimálbér négyszerese után, ha a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya 17,5 százalék mértékű adókedvezményt érvényesít.
[2018. évi LXXXII. törvény 250. §]
Nem változott.
Nem keletkezik szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha nincs szochofizetési kötelezettség. A szakképzési hozzájárulás mértéke 1,5 százalék (bruttó kötelezettség).A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást naptári évre állapítja meg.
A szakképzési hozzájárulás kiszámításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak a szociális hozzájárulási adó alapját a számviteli törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, minden más hozzájárulás-kötelezettnek pedig - a közhasznú nonprofit gazdasági társaság kivételével - az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában kell megosztania.
A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak a szakképzési hozzájárulás kiszámításához a szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában kell megosztania.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdéseiben.]
Mentesség hozzájárulás alól
Nem változott.
Továbbra sem kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére■ a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet,
■ az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik - az őt az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
■ az egyéni vállalkozó önmaga után (de az általa foglalkoztatottak után igen),
■ a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 6. számú melléklete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után,
■ az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda a tevékenységében személyesen közreműködő tag után (a foglalkoztatottak után viszont fizet hozzájárulást),
■ a szakképzésről szóló törvényben meghatározott egyéb szerv, szervezet.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 2. § (5) bekezdésében.]
A hozzájárulás teljesítése
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulás teljesíthető■ együttműködési megállapodással,
■ tanulószerződés alapján,
■ szakmai gyakorlat szervezésével hallgatói munkaszerződés alapján.
A kötelezettség képzéssel teljesített részének levonását követően a nettó hozzájárulást az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetni.
Az elszámolható mérték a gyakorlati képzés alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka. A gyakorlati képzésre és a saját dolgozók képzésére elszámolható költségek együttes összege legfeljebb a kötelezettség mértékéig terjedhet. (A szabályozás részleteit lásd a 98. és a 100. oldalon.)
A szakképzési hozzájárulás - az államilag támogatott létszám erejéig - teljesíthető duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzéssel is.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5-6. §-aiban.]
Duális képzés■ a műszaki, informatikai, agrár, természettudományos vagy gazdaságtudományi képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon,
■ szociális munka alapképzési szakon, illetve
■ a fenti képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés. (További követelményeket a felsőoktatási törvény tartalmaz.)
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 3. § a) pont 3. alpontjában és az 5. § c) pont cb) alpontjában.]
A szakképzési hozzájárulás egyes, a közúti közlekedéssel összefüggő, saját dolgozók részére szervezett hatósági képzéssel is teljesíthető. (A többi hatósági jellegű képzés nem számolható el.)[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. § d) pontjában.]
A saját munkavállalók képzési költségeit azok tudják elszámolni, akik havonta legalább 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzik. A 30 fős feltételt a kkv-k partner- vagy kapcsolódó vállalkozás formájában együttesen is teljesíthetik. A tanulószerződéses létszámot július és augusztus kivételével kell minden hónapban teljesíteni.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 5. § e) pontjában.]
Hozzájárulás csökkentése, visszatérítés
Nem változott.
A tanulószerződéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett az alap-normatíva alapján számított összeggel (a továbbiakban: kiegészítő csökkentő tétel) is csökkentheti a fizetendő hozzájárulást az alábbiak szerint:■ beruházási kiegészítő csökkentő tétellel az aktiválás évében, ha kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre,
■ oktatói kiegészítő csökkentő tétellel, ha kis- és középvállalkozásnak minősül,
■ tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétellel a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók esetében, ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzést - a szakképzésről szóló törvényben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben végzi.
Együttműködési megállapodás alapján az úgynevezett egyéb szervezetek is visszaigénylők lehetnek.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolák a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva 100 százalékával csökkenthetik bruttó kötelezettségük mértékét, továbbá az alapnormatíva 100 százalékát visszaigényelhetik.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1a)-(1b) és (2c) bekezdéseiben.]
A szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb szerv, szervezet kivételével a kötelezettségét duális képzéssel teljesítő is visszaigényelheti az állami adóhatóságtól a bruttó kötelezettsége mértékét meghaladó részt.A kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, a nem kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzés alapján számított alapcsökkentő tétel összegét igényelhetik vissza.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (2) bekezdésében.]
A 2020. évi költségvetésről szóló törvény alapján a visszatérítésnél alkalmazott alapnormatíva összege 2020-ban évi 480 ezer forint tanulónként-hallgatónként.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) b) pontjában.]
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visszatérítés. Nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az, aki a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodásban a szakképzésről szóló törvényben meghatározott időtartamnál hosszabb kötelezettséget vállal, és nem rendelkezik tanulószerződéssel.Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződést határidő előtt jogellenesen felmondja, az ezt követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét.
Ezenfelül ez esetben nem jogosult a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeinek levonására sem. Ha ilyet mégis levont, a teljes levont összeget be kell fizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (3)-(4), (8)-(9) bekezdéseiben.]
Tanuló átirányítása - teljesítési megbízott
Nem változott.
Iskolai tanműhelyben megvalósuló gyakorlati képzés esetén nemcsak a tanulónak fizetett juttatással, hanem annak járulékaival is csökkenteni kell a teljesítési megbízottat megillető összeget. [Ez az összeg a 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet súlyszorzói alapján számított alapcsökkentő tétel arányos része - figyelemmel a teljesítési megbízott által végzett gyakorlati képzés időhányadára az összes gyakorlati képzéshez.][280/2011. Korm. rendelet mellékletei, és lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5a) bekezdésében.]
Teljesítési megbízott lehet a szakképző intézmény is: a gyakorlati képzési idő 5 százaléka iskolai tanműhelyben is megvalósítható. Ebben az esetben gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezettnek a gyakorlati képzés ezen részére a szakképző intézménnyel teljesítési megbízottként megállapodást kell kötnie. Az e megállapodás alapján megvalósuló átirányítás időtartama nem számít bele az átirányítás időtartamára meghatározott felső korlátba (ez a gyakorlati képzési idő 50 százaléka).[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5a) bekezdésében.]
A teljesítési megbízott az általa (az átirá-nyítottaknak) tartott gyakorlati képzésre nem érvényesítheti sem az alapcsökkentő, sem a kiegészítő csökkentő tételt.Ha a hozzájárulásra kötelezett a tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladóan vesz igénybe teljesítési megbízottat, az adott tanulószerződéses tanuló után nem érvényesítheti sem az alapcsökkentő, sem a kiegészítő csökkentő tételt.
Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell a gyakorlati képzés helyszínét is.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében, (6) i) pontjában, (7) bekezdésében.]
Aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, és csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges (a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített) feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzésre jogosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), amelyhez gyakorlati képzésre átirányíthatja tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50 százaléka lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámítani a hozzájárulásra kötelezettnek.Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell
■ az együttműködési megállapodást kötő felek (a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott) nevét (cégnevét), székhelyét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát, nyilvántartási számát (vagy OM-azonosítóját), kamarai nyilvántartási számát,
■ a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket más gyakorlatiképzés-szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz irányítanak át,
■ a szakképzési kerettantervben szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát s annak arányát tanévenként,
■ a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,
■ az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,
■ a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának rendjét, a tanulók felelősségbiztosításának költségviselőjét,
■ a teljesítési megbízottat a gyakorlati képzéssel összefüggésben megillető díjazást, vagy az iskolai tanműhelyben végzett képzési időre számított összeget,
■ a tanuló felügyeletéről a gyakorlati képzés időtartama alatt gondoskodni köteles személy megnevezését.
Ha a hozzájárulásra kötelezett a gyakorlati képzési idő 50 százalékát meghaladó mértékben teljesítési megbízottat vesz igénybe, akkor (az érintett adóévek tekintetében) a saját dolgozó részére megszervezett képzés költségeit sem számolhatja el, és a teljes levont összeget be kell fizetnie az állami adóhatóságnál vezetett számlára.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (5)-(7), (9) bekezdéseiben.]
Bevallás, befizetés, határidők
Nem változott.
A hozzájárulásra kötelezett a tárgyévet követő év január 12-éig saját maga megállapítja, és elektronikus úton bevallja az állami adóhatóságnak■ a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
■ az alapcsökkentő tétel és a kiegészítő csökkentő tétel, valamint a saját dolgozó képzésére elszámolható csökkentő rész éves összegét,
■ az éves bruttó kötelezettség és a csökkentő tételek különbözeteként megállapított éves nettó (befizetési) kötelezettségét,
■ vagy visszaigényelheti a figyelembe vehető összeget abban az esetben, ha
■ a tanulószerződéssel vagy duális képzéssel teljesítő nem a szakképzési törvény szerinti egyéb szervezet (az egyéb szervezet meghatározását lásd a 95. oldalon), és
■ az alapcsökkentő tétel és a kiegészítő csökkentő tétel együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét.
A kötelezettségek befizetésének vagy visszaigénylésének határideje szintén január 12-e.
Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség. Az előlegbefizetésnél figyelembe vehető:
■ az alapcsökkentő tétel,
■ az oktatói kiegészítő csökkentő tétel és a tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel,
■ a saját dolgozó képzésére fordított, pénzügyileg teljesített költségek időarányos része.
Ha a kötelezett tanulószerződéssel vagy duális képzéssel teljesíti kötelezettségét, és az alapcsökkentő tétel, valamint a kiegészítő csökkentő tételek együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor az azt meghaladó részt visszaigényelheti az állami adóhatóságtól (ez a lehetőség nem vonatkozik a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb szervekre, szervezetekre).
A kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget, a nem kkv-k a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeget, de legfeljebb a tanulószerződés és a duális képzés alapján számított alapcsökkentő tételt igényelhetik vissza.
A szakképzési törvény szerinti egyéb szervezetek havonta igényelhetik vissza a tanulószerződés és a beruházási kiegészítő csökkentő tétel alapján számított összeget.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. § (1)-(3) bekezdéseiben.]
A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. Az előleg összegét a kötelezett havonta maga állapítja meg (elektronikus úton vallja be) és fizeti meg - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - az állami adóhatóságnak, vagy visszaigényli az előzőek szerinti összeget.A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12-éig kell befizetni, illetve a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A naptári évtől eltérő üzleti éves kettős könyvvitelt vezető egészségügyi szolgáltató vagy a közhasznú nonprofit társaság a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásához szükséges árbevétele összetételében bekövetkezett - a főszabály szerinti éves bevallásában figyelembe nem vett - változás esetén a szakképzési hozzájárulás különbözetét az üzleti évet követő év ötödik hónap utolsó napjáig vallja be (a társasági adóról készítendő bevallásában), fizeti meg vagy igényli vissza.
A hozzájárulásra kötelezett a visszajáró összeg kiutalását vagy átvezetését a bevallás esedékességének napjától kezdeményezheti.
Az állami adóhatóság a visszatérítésnél az adóigazgatási rendtartási törvény (Air.) és az adózás rendjéről (Art.) szóló törvény szerint jár el. A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulás-kötelezettet nem illeti meg visszatérítés.
A hozzájárulásra kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás bevallásával, befizetésével, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei során az Air. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmaznia a szakképzési hozzájárulási törvény által nem szabályozott kérdésekben. A gazdasági kamara az állami adóhatóságnak közvetlen hozzáférést biztosít a gyakorlatiképzés-szervezésre jogosult hozzájárulás-kötelezettekről, illetve a tanulószerződésekről vezetett nyilvántartásokhoz.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 9. § (4)-(8) bekezdéseiben és 11. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________Hozzájárulás-teljesítés gyakorlati képzéssel
Gyakorlati képzésre elszámolható normatíva
Nem változott.
Az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések gyakorlati képzésének a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek által elszámolható költségeire differenciált normatíva van kialakítva. Az alapnormatíva 2020-ban is 480 ezer forint/fő/év, amit a költségvetési törvény rögzít.[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdésében, a 280/2011. Korm. rendelet 2. §-a.]
Duális képzés esetén a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének■ szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel,
■ a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal történő elosztásával kell kiszámítani.
A vállalkozó hozzájárulási kötelezettségét 2016. szeptember 1. óta nem csökkentheti a felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével.
[280/2011. Korm. rendelet 4. § (5) bekezdés]
Együttműködési megállapodás esetén a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a szakmai gyakorlat idejével (napjaival) arányosan csökkenthető.Az egynapi gyakorlati képzési normatíva egyenlő az alapnormatíva
■ 1/130 részével a tanulók együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzése esetén,
■ 1/100 részével azon hallgatók esetén, akik gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzésben vesznek részt.
A hozzájárulás-fizetési kötelezettség a napi normatíva, valamint a képzési napok és a tanulók (hallgatók) számának szorzatával csökkenthető.
[280/2011. Korm. rendelet 4. § (2)-(5) és 6. § (2) bekezdés]
Osztószám együttműködési megállapodásnál
Nem változott.
Egy tanítási évben átlagosan 183 tanítási nap és 20 nap összefüggő szakmai gyakorlati nap van. A szakmai és vizsgakövetelményekben rögzített elméleti és gyakorlati oktatás arányát - az OKJ-ban szereplő szakképesítésekre átlagosan jellemző 40:60 százalékos arányt - figyelembe véve tehát a szakképesítések túlnyomó többségében az előírt gyakorlati képzési idő 110 nap (a 183 oktatási nap 60 százaléka) a szorgalmi időben és 20 nap a szorgalmi időt követő összefüggő szakmai gyakorlat idején, vagyis összesen 130 gyakorlati képzési nap évente. Ezzel az osztószámmal kell meghatározni az egynapi gyakorlati képzési normatívát, melynek az összege 2020-ban napi 3692 forint (480 ezer forint/fő/év osztva 130 nappal).Tehát például az összefüggő szakmai gyakorlat megszervezése esetén a gazdálkodók tanulónként 73 846 forint (20 nap x 3692 forint) alapcsökkentő tételt számolhatnak el az adott szakmai gyakorlati hónapra.
[280/2011. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés]
Osztószám gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
Nem változott.
Gyakorlatigényes alapképzési szak esetében az osztószám 100.A felsőoktatási törvény alapján a félév öt hónapból álló oktatásszervezési időszak, átlagosan 20 hét, vagyis 100 nap évente, ezért az egynapi gyakorlati képzési normatíva összege 2020-ban 4800 forint (480 ezer forint/fő/év osztva 100 nappal). Így például a gyakorlatigényes szak vagy duális képzés esetén a gazdálkodók hallgatónként 96 ezer forint (20 nap x 4800 forint) csökkentő tételt számolhatnak el havonta.
[280/2011. Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés]
Osztószámok duális képzések esetén
Nem változott.
Szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel, a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal kell elosztani az alap-normatívát (480 ezer Ft/fő/év).[280/2011. Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés b) pont]
Az előleg mértéke
Nem változott.
A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára az alapcsökkentő tétel havi összegét tanulónként, illetve hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának a szorzata képezi.[280/2011. Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés]
Tanulószerződéses gyakorlati képzés
Nem változott.
Csökkenti a szakképzési hozzájárulás alapját a szakképzési törvény alapján indított nappali rendszerű, szakgimnáziumi oktatás. A csökkenés mértéke a 11. és 12. évfolyamon tanulószerződés alapján folyó oktatásnál tanulónként a Korm. rendelet 2., illetve 3. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó és az alapnormatíva szorzatának 50 százaléka.[280/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés b) pont bd) alpont, valamint 2. és 3. melléklet]
A hozzájárulásra kötelezett a számított alap- és kiegészítő csökkentő tétel összegével csökkentheti az éves bruttó kötelezettségét, ha tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének. Az alapcsökkentő tétel éves összege a tárgyévre - ha a tanulószerződés a tárgyév egészére fennáll - tanulónként az alapnormatíva-összeg és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó,■ a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a rendelet 1. számú mellékletében, meghatározott súlyszorzó szorzata alapján határozható meg,
■ a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított
- nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a 2. vagy 3. számú mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapján határozható meg,
- esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a Korm. rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60 százaléka,
- levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében a Korm. rendelet 2. vagy 3. számú mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20 százaléka.
A Korm. rendelet 3. számú melléklete szerinti súlyszorzókat a 2016. augusztus 31-ét követően indult, a felmenő rendszerű új OKJ szerinti szakmák esetében kell alkalmazni.
[280/2011. Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés és 8. §, valamint 2. és 3. melléklet]
Ha a tanulószerződés hatálya nem áll fenn a tárgyév egészére, tanulónként az előlegfizetési szabályok szerint számított havi alapcsökkentő tételek összege adja az alapcsökkentő tétel éves összegét.[280/2011. Korm. rendelet 5. § (1)-(3) bekezdéseiben]
A tárgyév teljes időtartamára fennálló tanulószerződés esetén a szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára tanulónként a súlyszorzóval kiszámított alapcsökkentő tétel éves összegének egytizenketted része képezi.Ha a tanulószerződést hónap közben kötik meg, az alapcsökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint meghatározott - összege azon hónapra számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített.
Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan az alapcsökkentő tétel - az előlegszámítás szabálya szerint - számított összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.
[280/2011. Korm. rendelet 5. § (4)-(6) bekezdés]
Kiegészítő normatíva
Nem változott.
Az a hozzájárulásra kötelezett, amelyik a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét, a szakképzési hozzájárulási törvényben meghatározott kiegészítő csökkentő tételeket (beruházási kiegészítő csökkentő tétel, oktatói kiegészítő csökkentő tétel, tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel) a következők szerint veheti figyelembe:A beruházási kiegészítő csökkentő tétel kizárólag az aktiválás évében vehető igénybe, mértéke pedig évente úgy állapítandó meg, hogy a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagát és az alap-normatíva összegének
■ 1-10 főt foglalkoztató kötelezett esetén 38 százalékát,
■ 11-50 főt foglalkoztató kötelezett esetén 18 százalékát,
■ 50 főnél többet foglalkoztató kötelezett esetén 9 százalékát
össze kell szorozni.
A beruházási kiegészítő csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás -a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel számításánál a tanulók éves létszámának az átlagát - az alapcsökkentő tétel tört hónapra vonatkozó szabályaira is figyelemmel - a tanulók havi létszámának számtani átlaga alapján kell meghatározni.
A kizárólag önfoglalkoztatásra irányuló egyéni vállalkozói tevékenységet folytató kötelezett is figyelembe vehet kiegészítő csökkentő tételt, melynek mértéke megegyezik az 1-10 főt foglalkoztató kötelezettekre vonatkozó 38 százalékos szabállyal.
Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 21 százaléka. A tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva összegének 25 százaléka. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel és a tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tétel éves és - szakképzési hozzájárulási előleg fizetése esetén - havi mértékének a megállapítása során az alapcsökkentő tételre vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
[280/2011. Korm. rendelet 5/A. §]
________________________________________________________________________________________________________________________Átmeneti rendelkezések
Nem változott.
Ha a hozzájárulásra kötelezett megszünteti a gyakorlati képzés vagy egy adott szakképesítés gyakorlati képzésének szervezését, legkésőbb a megszüntetéssel egyidejűleg köteles befizetni a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére beszerzett tárgyi eszközöknek és beruházásoknak - a képzésmegszűnés időpontjában fennálló - a még hátralévő használati kötelezettségi idővel arányos bekerülési értékét az állami szak- és felnőttképzési szerv részére a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett területi előirányzat-felhasználási keretszámlájára (EFK-számla).Mentesül e befizetési kötelezettség alól
■ a jogutóddal megszűnő gyakorlati képzést szervező hozzájárulás-kötelezett, ha jogutódja is hozzájárulás-kötelezett, és a gyakorlati képzést azonos feltételekkel jogszerűen folytatja, továbbá
■ a jogutód nélkül megszűnő vagy a gyakorlati képzést jogutód nélkül megszüntető gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett, ha a gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló tárgyi eszközök tulajdonjogát térítésmentesen átadja a szakképzésről szóló törvényben meghatározott állami fenntartású, nappali iskolai rendszerű szakképzést folytató intézménynek.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 30. §-ában.]
Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, amelyik hozzájárulási kötelezettségét 2012. január 1-je előtt felsőfokú szakképzés keretében gyakorlati képzés szervezésével teljesítette, és a gyakorlati képzésre■ együttműködési megállapodás alapján került sor, 2012. január 1-jét követően az együttműködési megállapodás szerinti időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatíva szerinti elszámolási szabályokat kell alkalmaznia,
■ hallgatói szerződés alapján került sor, 2012. január 1-jét követően a hallgatói szerződésben meghatározott időtartamból még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettsége teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia.
A felsőfokú szakképzés keretében folyó gyakorlati képzésre (akár együttműködési megállapodás, akár hallgatói szerződés alapján került rá sor) a képzésből 2012. január 1-jét követően még hátralevő időre a hozzájárulási kötelezettség teljesítésénél a normatívára és a visszaigénylésre vonatkozó szabályokat, valamint a korlátozó feltételeket is megfelelően alkalmazni kell.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 27. §-ában.]
Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott elévülés időtartama alatt - a benyújtott elszámolás alapján - továbbra is az állami szak- és felnőttképzési szerv ellenőrzi a hozzájárulási kötelezettségüket a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint gyakorlati képzés szervezésével teljesítők kötelezettségteljesítését. Nekik az önellenőrzést is az állami szak- és felnőttképzési szervhez kell benyújtaniuk. Esetükben az ellenőrzésre és az önellenőrzésre, továbbá az ezek alapján a kötelezettet terhelő befizetésre vagy a visszatérítési igény érvényesítésére a 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok az irányadók.A 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint nyújtott fejlesztési támogatások, valamint a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások felhasználásának elszámoltatását és ellenőrzését az állami szak- és felnőttképzési szerv végzi.
[Lásd a 2011. évi CLV. törvény 32. §-ában.]
Mit kell tudni a saját dolgozó képzéséről a szakképzési hozzájárulás terhére?
Csekély összegű támogatás
Nem változott.
A munkáltató szakképzési hozzájárulásként elszámolhatja a saját dolgozók képzésére fordított költségeket.A szakképzési hozzájárulási kötelezettség saját munkavállaló képzésére elszámolható költségekkel történő csökkentése állami támogatásnak minősül, és az európai uniós csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági szabályok vonatkoznak rá.
[21/2013. NGM rendelet 2. § a) pont]
A hozzájárulás-csökkentés feltételei
Nem változott.
A hozzájárulásra kötelezett a saját dolgozó képzésére fordított költségekkel akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét, ha július és augusztus kivételével az év többi hónapjában legalább 30 tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzését végzi (kkv-k esetében a partner- vagy kapcsolódó vállalkozások együttesen is teljesíthetik ezt a létszámot), és megfelel a következő feltételeknek:■ a képzés a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint történik,
■ a képzés nem távoktatási formában valósul meg,
■ a képzés megfelel a felnőttképzési tevékenység nevesített formái egyikének, vagy a szakképzésről szóló törvény alapján rehabilitációs képzésnek minősül,
■ a munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére vagy a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányul,
■ a képzés minimális időtartama 20 óra,
■ a képzésre az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak a területén kerül sor, és
■ a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.
[21/2013. NGM rendelet 3. § (1)]
Közúti közlekedési szolgáltatók speciális szabályai
Nem változott.
A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabályban - a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendeletben - meghatározott közúti közlekedési szolgáltatást végző hozzájárulás-kötelezett akkor csökkentheti bruttó kötelezettségét a minimum C, illetve C+E vagy D, illetve D+E vezetőiengedély-kategóriához kötött gépkocsivezetői munkakör ellátásához szükséges vezetői engedélyek megszerzését célzó képzések (és az ezekhez kapcsolódó, külön jogszabályban meghatározott, valamint a közúti árufuvarozás és személyszállítás végzéséhez kötelezően előírt egyéb szaktanfolyami képzések és továbbképzések) költségeivel, ha■ a képzés nem távoktatási formában valósul meg,
■ a képzés minimális időtartama 20 óra,
■ a képzésre az Európai Unió tagállamainak és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak a területén kerül sor, és
■ a képzésről a hozzájárulásra kötelezett a meghatározott adatszolgáltatást teljesítette.
[21/2013. NGM rendelet 3. § (2)]
Támogatások halmozhatósága
Nem változott.
Nem zárja ki más állami támogatás igénybevételét, ha a munkáltató a saját dolgozó képzésével teljesíti a szakképzési hozzájárulást. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a támogatás abban az esetben halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet az érintett támogatásra alkalmazandó európai uniós állami támogatási szabályok szerinti vagy az Európai Bizottságnak a jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.[21/2013. NGM rendelet 3. § (3)]
A hozzájárulásra kötelezett nem csökkentheti bruttó kötelezettségét az egyébként engedélyezett költségelemekkel, ha■ exporttal kapcsolatos tevékenysége (az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó) támogatásban részesül,
■ az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásban részesül,
■ a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott olyan támogatásban részesül, amelynél a támogatás összegét az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján rögzítik, vagy amelynél a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek,
■ versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatásban részesül,
■ a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével olyan támogatási programok részese, amelyek nem zárják ki kifejezetten az egyedi támogatást olyan vállalkozás javára, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított,
■ nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatásban részesül (a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével),
■ olyan állami támogatásokban részesül, amelyek az uniós jog megsértéséhez vezetnek. Ilyenek különösen
- az olyan támogatási intézkedések, amelyek esetében a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kedvezményezett székhelye az adott tagállamban legyen, vagy a kedvezményezett elsődlegesen abban a tagállamban végezze üzleti tevékenységét (ugyanakkor a kedvezményezett a támogatás kifizetésének időpontjában rendelkezhet telephellyel vagy fiókteleppel a támogatást nyújtó tagállamban),
- az olyan támogatások, amelyek esetében a támogatás nyújtását ahhoz a feltételhez kötik, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe,
- az olyan támogatások, amelyek korlátozzák a kedvezményezettek azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsák.
[21/2013. NGM rendelet 3. § (4)]
Előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére a hozzájárulásra kötelezett által igénybe vett támogatást, ha a támogatás összege képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.[21/2013. NGM rendelet 3. § (5)]
Képzéstípusok
Nem változott.
A rendelet külső, belső, illetve ezeken belül áthúzódó képzést különböztet meg.Külső képzés: az a képzés, amelyet a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, a felnőttképzési törvény szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény közreműködésével - szolgáltatási szerződés alapján - valósít meg.
Belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, központi költségvetési forrás vagy a szakképzési hozzájárulás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet OKJ-s végzettség megszerzésére irányuló képzés, valamint általános nyelvi képzés.
Az áthúzódó képzés több évig tart.
[21/2013. NGM rendelet 2. § d)-f) pont]
A külső képzés költsége képzésenként kiállított számla és az ahhoz csatolt, a külső képző intézmény által cégszerűen aláírt és csak az elszámolható költségeket tartalmazó analitikus költségkimutatás alapján számolható el. A képző intézmény köteles a hozzájárulásra kötelezettnek átadni az annak munkavállalójával az intézmény által megkötött felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát.[21/2013. NGM rendelet 4. § (1)-(2)]
Belső képzés költsége csak képzésenként elkülönítetten nyilvántartott és az elszámolható költségeket részletesen tartalmazó számviteli bizonylatok alapján számolható el.[21/2013. NGM rendelet 4. § (3)]
Áthúzódó képzés esetén a hozzájárulásra kötelezett a képzés költségeit évente, a hatályos számviteli szabályoknak, valamint a képzés tárgyévében érvényes pénzügyi előírásoknak megfelelően, teljesítésarányosan számolhatja el, ha a képzés megkezdésének tárgyévétől kezdve a képzés költségeit a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére évente elszámolta.[21/2013. NGM rendelet 4. § (5)]
Elszámolható költségek, támogatási intenzitás maximuma
Nem változott.
A külső képzés esetén a munkáltató elszámolhatja a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzéssel összefüggő igazolt utazási költségét - megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében az igazolt szállásköltségeiket is -, ha a képzés nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik.[21/2013. NGM rendelet 9. § (1) bekezdés d) pont]
Belső képzés esetén a maximális támogatási intenzitás mértékéig elszámolhatók az oktatóknak kizárólag csak a ténylegesen megtartott órákra vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű ráfordításai.Elszámolható a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzéssel összefüggő igazolt utazási költsége - megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében az igazolt szállásköltség is -, ha a képzés nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik.
[21/2013. NGM rendelet 9. § (2) bekezdés a), e) pont]
A hozzájárulásra kötelezett külső képzés esetén a maximális támogatási intenzitás mértékéig továbbra is elszámolhatja■ a képző intézmény által lebonyolított képzésnek az alábbiak figyelembevételével számított díját,
- az oktatók személyi jellegű ráfordításait azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
- az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségeit, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltséget, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenését, a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig (nem számolható el szállásköltség, kivéve a képzésben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók minimálisan szükséges szállásköltsége),
- a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségeit,
- a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításait és az általános közvetett költségeket (adminisztrációs költségeket, bérleti díjat, rezsiköltségeket) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen,
■ a képzéshez kapcsolódó, a felnőttképzésről szóló törvény szerinti bemeneti kompetenciamérés és előzetes tudásmérés díját,
■ a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott képzési tananyagok, taneszközök költségeit,
■ jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díjat, valamint a képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló törvényben meghatározott személyi jellegű költségeit.
[21/2013. NGM rendelet 9. § (1)]
Belső képzésnél a maximális támogatási intenzitás mértékéig elszámolhatók:■ az oktatóknak és a képzésben részt vevő munkavállalóknak a képzési projekthez közvetlenül kapcsolódó működési költségei - így a felhasznált anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése - a képzési projekt céljaira való tényleges használatuk mértékéig,
■ a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei, valamint
■ a képzésben részt vevő munkavállalóknak a számviteli törvény 79. paragrafus (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű ráfordításai és általános közvetett költségek - így adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek - azokra az órákra vonatkozóan, amikor ténylegesen részt vettek a képzésen.
[21/2013. NGM rendelet 9. § (2)]
A képzés típusától függetlenül a személyi jellegű költségek tekintetében■ a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségeiből csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba,
■ az oktatók, tanácsadók, illetve a képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű ráfordításaiból elszámolható költség havi (22 munkanapra vetített) mértéke nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második évre vonatkozó, Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott adatok szerint a versenyszférában foglalkoztatottak havi átlagkeresetének kétszeresét (2020-ban ez 683 ezer forint).
[21/2013. NGM rendelet 9. § (4)]
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása főszabályként nem haladhatja meg a dolgozók képzésére fordított költségek 50 százalékát.A maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70 százalékának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:
■ 10 százalékponttal a megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén, az e munkavállalókra jutó költségekre vonatkozóan,
■ 10 százalékponttal középvállalkozásnak és 20 százalékponttal mikro- vagy kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.
A támogatás mértéke nem lehet több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 százalékánál. (A havi minimálbér 2020-ban 161 ezer forint.)
A támogatási intenzitás kiszámítása során a költségeket az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.
[21/2013. NGM rendelet 10. §]
Adatszolgáltatás
Nem változott.
A hozzájárulásra kötelezettnek a tárgyévet követő év január 12. napjáig - meghatározott adattartalommal - adatot kell szolgáltatnia a tárgyévre elszámolt képzésről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH). Egy bejelentőlaphoz több képzésre vonatkozó adatlap is csatolható.Az adatszolgáltatás helyességét annak benyújtásától számított 60 napon belül az NSZFH megvizsgálja. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetve ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFH felszólítja a hozzájárulás-kötelezettet, hogy írásban - 15 nap alatt - pótolja a hiányosságokat.
Az NSZFH ellenőrzi az adatszolgáltatás megfelelő teljesítését és a benyújtott dokumentumokban szereplő adatok tartalmát. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokról (vagy a hiánypótlás késedelmes teljesítéséről, illetve elmaradásáról) a hivatal az ellenőrzést követő 30 napon belül - az ellenőrzéssel összefüggő dokumentumok egyidejű megküldésével - tájékoztatja a NAV területileg illetékes igazgatóságát.
[21/2013. NGM rendelet 8. § (1)]
A hozzájárulásra kötelezett az adatszolgáltatástól számított tíz évig köteles megőrizni■ külső képzés esetén
- a felnőttképzési szerződés cégszerűen hitelesített másolatát,
- a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,
- a szolgáltatási szerződést,
- a szolgáltatási szerződés alapján képzésenként kiállított számlát, valamint
- elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként az elszámolható költségekről,
■ belső képzés esetén
- a felnőttképzési szerződést,
- a tanulmányi szerződést vagy a tanulmányok folytatására vonatkozó munkáltatói kötelezést,
- a képzési programot, mely tartalmazza a képzés során megszerezhető kompetenciát, a tervezett képzési időt, a maximális csoportlétszámot, a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
- az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben részt vevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
- a képzésben részt vevő személyi adatait (név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, nem, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezése és száma),
- a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat (a képzésben részt vevő iskolai és szakmai végzettsége, nyelvi ismeretei, képzésbe történő felvétele, tanulmányainak értékelése és minősítése, a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye), valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
- a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
- a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumnak a kiállító által hitelesített másolatát, illetve a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát, - a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
- a felnőttképzési törvényben előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát, valamint
- elkülönített pénzügyi elszámolást képzésenként az elszámolható költségekről, tényleges önköltségen számolva.
[21/2013. NGM rendelet 6. § (1)-(2), 8. § (2)]
Mit kell tudni a bevallásról, befizetésről, adatszolgáltatásról?
Járulék- és szochobevallás
Nem változott.
Annak a munkavállalónak, aki magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kap járulékalapot képező jövedelmet - például belföldi munkáltatója külföldi anyavállalatától részvényopciós jövedelmet, bónuszt -, 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie, amelyet a jövedelemtől függően a negyedéves vagy éves bevallásában vall be.A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak havonként, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton kell a járulékbevallást benyújtania és járulékadatokat szolgáltatnia.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 50. § (1) bekezdés 33. pontja alapján a szociális szövetkezet a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról a havi elektronikus bevallásában teljesíti bevallási kötelezettségét.
A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles a járulékokat - elektronikus úton -bevallani.
[2017. évi CL. törvény 50. § (1) bekezdés 33. pont, és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. §-ában, a 2018. évi LII. törvény 1. § (1), (3) és (5) bekezdéseiben, és a 2019. évi CXXII. törvény 77. §-ában.]
A Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás által foglalkoztatott, a magyar jog szerint biztosított munkavállaló után a járulékokat a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton, egyszerűsített, magyar-angol nyelvű űrlapon kell bevallani. A bevallást a külföldi vállalkozás nevében a belföldi fióktelepe, ha nincs fióktelepe, a pénzügyi képviselője - vagy az Art. szerint meghatalmazott más képviselője - nyújtja be. Ha a külföldi vállalkozásnak nincs fióktelepe, megbízott pénzügyi vagy más képviselője belföldön, mint foglalkoztatónak kérnie kell a magyar adóhatóságnál saját nyilvántartásba vételét, és így közvetlenül teljesítheti bevallási kötelezettségét. Ha a külföldi vállalkozás nem kérte az adóhatóságtól, hogy az foglalkoztatóként vegye nyilvántartásba, a munkavállalónak kell a járulékokat a saját nevében bevallania.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, 2019. évi CXXII. törvény 87. §-ában.]
Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a járulékokat a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő vállalkozásnak kell bevallani.Ha a munkavállalót kirendelés alapján egy másik belföldi vállalkozás foglalkoztatja, és a munkáltatók megállapodása alapján a bért és annak közterheit az a vállalkozás fizeti, amelyhez a dolgozót kirendelték, akkor e munkavállaló után a bevallást is ez utóbbi vállalkozás köteles benyújtani.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (4) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 87. § (5) b) pontjában.]
Járulék- és szochofizetés
Nem változott.
Magyarországi biztosítási jogviszonyára tekintettel külfölditől kapott, járulékalapot képező jövedelme (például külföldi anyavállalattól kapott részvényopcióból származó jövedelem) után a munkavállalónak nem járulékokat kell fizetnie, hanem 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett, amelyet az adóelőleggel egyidejűleg, negyedévente fizet be.[2017. évi CL. törvény 7. § 25. pont, és lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében.]
A foglalkoztatónak és a biztosított egyéni vállalkozónak a járulékokat a tárgyhónapot követő 12-éig kell megfizetnie.A mezőgazdasági őstermelő negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig köteles megfizetni a járulékokat.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Módosul a járulék meghatározása. E szerint járulék: a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, a táppénz-hozzájárulás, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is.[2017. évi CL. törvény 7. § 25. pont, és lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (1) bekezdésében.]
Nyugdíjas egyéni vállalkozó megszűnő járuléka
Nem változik 2020. június 30-áig.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak az egészségügyi szolgáltatási, illetve a nyugdíjjárulékot évente a személyijövedelemadó-bevallásában kell bevallania.Változás 2020. július 1-jétől.
A nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot és nyugdíjjárulékot sem fizetnie, így bevallania sem.Bejelentés és adatszolgáltatás
Nem változott.
A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles igazolást kiadni a biztosítottnak a bejelentés időpontjáról, s arról, hogy milyen adatokat jelentett be. A foglalkoztató a biztosított kérésére ismételten is köteles - három munkanapon belül - kiadni az igazolást arról, hogy a biztosítottat bejelentette. Az igazolásnak ekkor is tartalmaznia kell a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés teljesítésének időpontját. Az igazolás kiadásának elmulasztásáért a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44. § (5) és 44/A. § (7) és a 2019. évi CXXII. törvény 66. § (4) és 67. § (8) bekezdéseiben.]
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles a biztosítottnak nem minősülő, személyesen közreműködő tagja esetében az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet adószámát,
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles az adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet bejelentését elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon teljesítheti.
Az iskolaszövetkezet köteles a biztosítottnak nem minősülő tagja esetében az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni
■ az iskolaszövetkezet adószámát,
■ az iskolaszövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint diákigazolványának számát.
A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagját köteles bejelenteni az egészségbiztosítónak; a jogviszony kezdetét legkésőbb a jogviszony első napján a munkavégzés megkezdése előtt, a jogviszony megszűnését, szünetelésének kezdetét és befejezését pedig nyolc napon belül.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 44/A. § (3a) és a 2019. évi CXXII. törvény 67. § (4) bekezdéseiben.]
A külföldi vállalkozás magyar jog szerint biztosított munkavállalóját a külföldi vállalkozás fióktelepe, pénzügyi képviselője vagy az Art. alapján meghatalmazott más képviselője, ezek hiányában a külföldi vállalkozás közvetlenül maga jelenti be, feltéve, hogy az adóhatóságtól előzetesen kérte nyilvántartásba vételét foglalkoztatóként. Ha ezt a külföldi vállalkozás elmulasztja, a munkavállaló köteles saját magát bejelenteni.Ha a munkavállaló belföldi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, a munkavállalót a belföldön bejegyzett kölcsönbevevő köteles bejelenteni.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. § (1)-(4) és a 2019. évi CXXII. törvény 87. § (2) bekezdéseiben.]
Ha nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult belfölditől az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését más - személy vagy szerv, szervezet - átvállalja, ezt a fizetésre eredetileg kötelezett 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatóságnak; az átvállalás csak akkor válik érvényessé, ha az adóhatóság azt jóváhagyja.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 39. § (4)-(5) és a 2019. évi CXXII. törvény 44. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Egyéni vállalkozói bejelentés
Nem változott.
Az egyéni vállalkozó 15 napon belül köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak, ha biztosítási, járulékfizetési kötelezettsége megváltozik, ha tehát■ saját jogú nyugellátást állapítottak meg részére, vagy nyugellátása folyósítása megszűnt,
■ legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesített, vagy ilyen munkaviszonya megszűnt,
■ közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 72. § (3) bekezdésében és a 195/1997. Korm. rendelet 18. §-ában.]
Egyéni járulék elszámolása
Nem változott.
Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem (hanem például részvényjuttatás) után áll fenn, a foglalkoztató által megelőlegezett egyéni járulékokat a biztosítottnak később kifizetett jövedelemből kell levonni.A foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékot akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 50. § (5) és a 2019. évi CXXII. törvény 77. § (4) bekezdéseiben.]
Mit kell tudni az adózás rendjéről a tb-ben?
Bejelentés
Nem változott.
Legkésőbb a biztosítási jogviszony első napjáig, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell a munkáltatónak, a kifizetőnek az adóhatósághoz elektronikus úton vagy papíralapon bejelentenie biztosítottját, a biztosított egyéni vállalkozónak és őstermelőnek saját magát.E határidőszabály alól kivétel az álláskeresési támogatás, illetve az, amikor a biztosítás csak utólag - például megbízásnál gyakran csak a kifizetéskor - állapítható meg; ilyenkor a bejelentést legkésőbb a biztosítás megállapítását követő napon kell megtenni.
A biztosítás megszűnését és szünetelését nyolc napon belül kell bejelenteni.
Nem kell bejelentenie a kifizetőnek az eseti megbízás keretében foglalkoztatott biztosítottját, ha a foglalkoztatott igazolja, hogy másik biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik (vagyis másik foglalkoztató már bejelentette).
A magánszemély az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség keletkezését és megszűnését 15 napon belül köteles bejelenteni az adóhatósághoz.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45/A. § (2) bekezdésében.]
Változás 2020. július 1-jétől.
A biztosítási jogviszony, illetve az egészségügyi szolgáltatás megszűnésének bejelentését követő 8 napon belül a NAV tájékoztatást küld arról a magánszemélynek, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett.[Lásd a 2019. évi CXXII. törvény 45. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha az állami adóhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy a magánszemély külföldön tartózkodik és a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján nem minősül belföldinek, vagy hogy a magánszemély elhalálozott, az érintett egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezettség megszűnése napjával, a magánszemély elhalálozása esetén a halála napjával törli a havi járulékfizetési kötelezettséget.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45/A. § (3) és a 2019. évi CXXII. törvény 71. § (5) bekezdéseiben.]
Az egészségügyiszolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettség törlésének feltétele, hogy a magánszemély huzamos ideje Magyarország területén kívül tartózkodjon és tartózkodási helyén okiratokkal bizonyítottan az ottani egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt álljon. Ennek bizonyítása esetén az adóhatóság - akár visszamenőlegesen is - törli e járulékfizetési kötelezettségét. A járulékfizetési kötelezettség törléséhez különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló dokumentum bemutatása szükséges.[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 45/A. § (5) bekezdésében és a 2019. évi CXXII. törvény 71. § (7) bekezdésében.]
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles a biztosítottnak nem minősülő személyesen közreműködő tagja esetében az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján bejelenteni■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet adószámát,
■ a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint nyugdíjfolyósítási törzsszámát is.
A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet köteles az adóhatósághoz bejelenteni a jogviszony megszűnését követő 8 napon belül a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeti tag jogviszonya megszűnésének napját. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet bejelentését elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon is teljesítheti.
Az iskolaszövetkezetnek be kell jelentenie a biztosítottnak nem minősülő, az iskolaszövetkezet és az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági [a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 10/B. § (2) bekezdése szerinti] megállapodás alapján személyesen közreműködő tagokat is. Ezt a bejelentést az iskolaszövetkezet az adóhatóság felé a külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás megkötésének napján teljesíti.
A bejelentés tartalma, kötelezetti kör
Nem változott.
Nem kell bejelenteni a biztosítotti végzettségre, szakképzettségre, szakképesítésre vonatkozó adatokat.A biztosítás kezdetéről szóló bejelentésben közölni kell
■ a bejelentő adóazonosító számát,
■ nevét, elnevezését,
■ székhelyét, telephelyét, lakóhelyét, továbbá
■ jogelődje nevét és adószámát.
A bejelentésnek tartalmaznia kell a foglalkoztatott biztosított
■ természetes személyazonosító adatait,
■ állampolgárságát,
■ adóazonosító jelét,
■ biztosítási jogviszonya kezdetét, megszűnését, kódját,
■ a biztosítás szünetelésének időtartamát,
■ heti munkaidejét,
■ FEOR-számát,
■ tajszámát.
Ha a biztosítottnak van adóazonosító jele, születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét, valamint az állampolgárságát nem kell bejelenteni.
A jogutód munkáltató köteles a jogelőd adatait is feltüntetve bejelenteni a jogutódlással érintett biztosítottakat.
Az adóhatósághoz be kell jelenteni az üzletvezetés helyét, székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén megszűnésének - időpontját.
Járulékbevallás
Nem változott.
A járulékbevallásban a munkáltatónak, a kifizetőnek, a biztosított egyéni vállalkozónak havonta, a tárgyhót követő hónap 12-éig elektronikus úton az alábbi adatokat kell közölnie:■ a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó adatai (neve, székhelye, adóazonosító száma),
■ a magánszemély természetes személyazonosító adatai, neme, állampolgársága, adóazonosító jele,
■ a biztosítás időtartama, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódja, nyugdíjasstátus, arányos szolgálati idő napjai,
■ a nyugdíjjárulék alapja, összege,
■ a magánszemély által fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék alapja, a levont (befizetett) természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerőpiaci járulék összege,
■ a természetbeni egészségbiztosítási, a pénzbeli egészségbiztosítási, a munkaerőpiaci, a nyugdíjjárulék levonása elmaradásának oka,
■ a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartama, amelyre a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelmet fizettek ki, illetve az ezen időtartamra vonatkozó, levont természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási, munkaerőpiaci és nyugdíjjárulék alapja, összege,
■ a biztosítás szünetelése,
■ a foglalkozás FEOR-száma, a heti munkaidő, a korkedvezményre jogosító munkakör időtartama,
■ a foglalkoztatási (Start, Start Plusz, Extra, Bónusz stb.) kedvezményekkel összefüggésben a szociális hozzájárulási adóból igénybe vett részkedvezmények alapja és összege,
■ a társas vállalkozóként biztosított, egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjának azon választása, hogy mely gazdasági társaságnál fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat,
■ a társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó azon választása, hogy mely vállalkozásában fizeti meg a járulékfizetési alsó határ utáni járulékokat,
■ a felszolgálási díj után fizetett nyugdíjjárulék alapja és összege.
A foglalkoztató, aki (amely) az adóév bármely hónapjára járulékbevallást nyújtott be, az ezt követő olyan hónapokra is köteles bevallást (vagy az azt helyettesítő nyilatkozatot) benyújtani, amelyekben járulékalapot képező jövedelem, juttatás hiányában nem keletkezett járulékbevallási kötelezettsége.
[2017. évi CL. törvény 50. §]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az Art. (1)-(1a) bekezdései szerinti bevallás tartalmazza többek között a társadalombiztosítási járulék alapját képező jövedelmet, a társadalombiztosításijárulék-köteles jutalom összegét, illetve a levont társadalombiztosítási járulék összegét, a társadalombiztosítási járulék levonása, illetve a levonás elmaradásának okát, a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamát, amelyre tekintettel a tárgyhónapban járulékalapot képező jövedelem kifizetésére került sor, illetve az ezen időtartamra vonatkozó levont társadalombiztosítási járulék alapját és összegét, a felszolgálási díjból levont (megfizetett) társadalombiztosítási járulék alapját és összegét.[2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 9-11. és 32. pontjai]
Nem változott.
A szociális szövetkezet a tagja után fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékról a havi elektronikus bevallásában teljesíti bevallási kötelezettségét.[2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 33. pont]
Járulékkülönbözet elszámolása
Nem változott.
Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Ha a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg.A munkáltató, ha vele a magánszemély még munkaviszonyban áll, a rosszul megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a járulékkülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, ha pedig kevesebb járulékot állapított meg, a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon keresztül folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulékkülönbözetet bevallja, befizeti, túlfizetés esetén visszaigényli. Ha a járulékkülönbözet nem vonható le teljes egészében, vagy ha a magánszemély időközben munkahelyet változtatott, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennmaradó összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti az állami adóhatóságot, amely intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély csak akkor kérhet fizetési könnyítést az adóhatóságtól, ha az előzőek szerinti levonás meghiúsult.
A kifizető a járulékkülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és értesíti a magánszemélyt (kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri).
A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján a járulékkülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve járuléktúlfizetés esetén a javára.
Ha a munkáltató a magánszeméllyel a járulékkülönbözetet elszámolta, az önellenőrzésipótlék-megállapítási és -bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények (bírságok) alól. Ha a járulékkülönbözet elszámolása meghiúsult, a munkáltató (kifizető) az önellenőrzésipótlék-megállapítási és -bevallási, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.
Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt a járuléktörvény szabályai szerint bevallotta és megfizette, erről - a le nem vont járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével - értesíti az állami adóhatóságot. Az adóhatóság a le nem vont járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és intézkedik az előírt járulék beszedése érdekében. Ha a magánszemélyt terhelő járulékot megfizették, beszedték, erről az adóhatóság értesíti a magánszemély volt munkáltatóját. Ez alapján a munkáltató az általa megelőlegezett és bevallott, a biztosítottat terhelő járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, és rendelkezik a visszajáró összegről.
[Lásd az 1997. évi LXXX. törvény 52/A. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 82. §-ában.]
Adatszolgáltatás
Változás 2020. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság az adóévet követő év augusztus 31. napjáig elektronikus úton hivatalból átadja az szja-törvény hatálya alá tartozó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által a személyijövedelemadó-bevallásban bevallott nyugdíjjárulék alapjára és összegére vonatkozó adatokat a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.[2017. évi CL. törvény 131. § (5) bekezdés]
Nem változott.
Az állami adóhatóság megkeresésre elektronikus úton tájékoztatja az ügyvédi kamarát a jogi, ügyvédi szolgáltatást nyújtó adózó adószámáról, valamint az adószámának törléséről.[2017. évi CL. törvény 131. § (9a) bekezdés]
Az állami adóhatóság megkeresésre adatot szolgáltat a nyugdíjbiztosítási, az egészségbiztosítási, a foglalkoztatási szervnek, a rehabilitációs, a munkaügyi, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti hatóságnak, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzéséhez vagy az állami foglalkoztatási szerv statisztikai célú adatfeldolgozásához szükséges.Az adóhatóság elektronikus úton átadja a Nyugdíjbiztosítási Alapot kezelő szerv részére a magánszemélyek nyugdíjjogosultságához, nyugdíj-megállapításához szükséges éves összesített adatokat.
Az állami adóhatóság a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig átadja a nyugdíjfolyósító szerv részére a nyugdíjas, korhatár előtti ellátásban, illetve szolgálati járandóságban részesülő magánszemélyre vonatkozó, tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező összesített jövedelmi adatokat, ahhoz az időponthoz igazodva, amikor a magánszemély tárgyévi nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme meghaladja a havi minimálbér 18-szorosát.
Az adóhatóság tb-szervek részére teljesítendő adatszolgáltatásának határidejét és tartalmát nem az adózás rendjéről szóló törvény, hanem az erről szóló külön Korm. rendelet, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, az egészségbiztosítási szerv, a rehabilitációs hatóság, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság részére az állami adóhatóság által teljesített adatátadás részletes szabályairól szóló 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.
[2017. évi CL. törvény 131. §]
Elektronikus keresetkimutatás
Új előírás 2020. február 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság a természetes személy elektronikus úton benyújtott kérelmére, a természetes személy elektronikus úton adott hozzájárulása alapján haladéktalanul, elektronikus úton rendelkezésre bocsátja a kérelem benyújtását megelőző második hónap utolsó napjáig terjedő, 12 hónapos időszakra vonatkozó, a havi adó- és járulékbevallások alapján előállított, jogszabály szerinti tartalmú, hatósági bizonyítványnak nem minősülő elektronikus keresetkimutatást a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül a természetes személy által megjelölt, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozással erre vonatkozó szerződéssel rendelkező pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi szolgáltatónak, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárásokban eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálatnak (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában együtt: címzett), feltüntetve a természetes személy adóazonosító jelét. Ennek során a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az állami adó- és vámhatóság által automatizált módon megküldött elektronikus keresetkimutatást a címzett - a természetes személy adóazonosító jelét is tartalmazó - elektronikus úton továbbított kérésére haladéktalanul rendelkezésére bocsátja. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást a természetes személy által megjelölt összes címzett számára való továbbítását követően haladéktalanul törli. A központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás az elektronikus keresetkimutatást az előállításától számított 30 nap elteltével akkor is törli, ha a természetes személy által megjelölt címzett a megküldését nem kéri.[2017. évi CL. törvény 131. § (24) bekezdés]
Elszámolás a kifizetésekről
Nem változott.
A kifizető és a munkáltató köteles olyan bizonylatot kiállítani és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, az adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő közteher alapja és összege, valamint a levont adóelőleg, adó és járulék.A társadalombiztosítási szerv az általa kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátás teljes összegéről, a kifizetett összegről és a levont adóelőlegről naptári éven belül az ellátási időszak végén (az utolsó kifizetéskor), teljes naptári évben folyósított ellátás esetén a naptári évet követő január 31-éig ad igazolást a magánszemély részére.
[Az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól szóló 465/2017. Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés]
Külföldi foglalkoztató
Nem változott.
Foglalkoztatónak minősül a külföldi vállalkozás, ha munkavállalója a járuléktörvény szerint biztosított, ennek ellenére nem tekinthető az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizetőnek. Emiatt nem kell teljesítenie a kifizetőt terhelő, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adminisztrációs kötelezettségeket, például igazolások kiállítását. A külföldi foglalkoztató magyar biztosítottja utáni bevallási-befizetési szabályokat a járuléktörvény írja elő.[2017. évi CL. törvény 7. § 31. pont, és lásd az 1997. évi LXXX. törvény 56/A. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 82. §-ában.]
Több munkáltató egy munkaviszonyban
Nem változott.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 195. §-a alapján több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók kötelesek a munkaviszony létesítésével egyidejűleg valamelyiküket írásban kijelölni az adókötelezettségek teljesítésére és a kijelöltről a munkavállalót is tájékoztatni. Kijelölés hiányában a munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató az adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. A biztosított bejelentésében a kijelölt munkáltató közli az ugyanazon munkaviszonyban lévő további foglalkoztatók adóazonosító számát, nevét, székhelyét és a munkaviszonyban való részvételük kezdetét és végét.[2017. évi CL. törvény 8. §]
Becslés
Nem változott.
Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a munkáltató nem jelentette be munkavállalóját, a járulékokat minimum háromhavi foglalkoztatást vélelmezve, legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után határozza meg. Ha az adóhatóság az elévülési időn belül ugyanannál a munkáltatónál ismételten be nem jelentett foglalkoztatást állapít meg, a járulékokat legalább a korábbi ellenőrzés kezdete és az újabb ellenőrzés kezdete közötti időszakra, a két ellenőrzés során fellelt be nem jelentett foglalkoztatottak számának átlaga és a minimálbér kétszerese alapján határozza meg.[Az adóigazgatási eljárás részletes szabályairól szóló 465/2017. Korm. rendelet 86. § (8) bekezdés]
Méltányosság járuléktartozásnál
Nem változott.
Az adóhatóság a magánszemély kérelmére mérsékelheti vagy elengedheti az adó- és járulék-, valamint bírság-és pótléktartozást, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az adóhatóság a mérséklést - az adózó teljesítőképességéhez mérten - az adótartozás egy részének megfizetéséhez kötheti.[2017. évi CL. törvény 201. § (1) bekezdés]
Ismételt ellenőrzés
Nem változott.
Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak ismételt vizsgálatára akkor is sor kerülhet, ha az adóhatóság a rendelkezésére álló adatokból úgy látja, hogy az ismételt ellenőrzés eredménye tb-ellátási jogosultságot teremt.[2017. évi CLI. törvény 92. § c) pont]
Mulasztási bírság
Nem változott.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem, illetve az esedékesség előtti igénybevétel (felszámítás) időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének háromszázhatvanötöd része.[2017. évi CL. törvény 209. §]
A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.Magánszemély legfeljebb 200 ezer, más adózó legfeljebb 500 ezer forinttal bírságolható. Mulasztási bírság fenyegeti az adózót, ha
■ bejelentése, adatszolgáltatása késedelmes, vagy valótlan adatot tartalmaz, vagy hiányos,
■ járulékbevallását késve - vagyis a bevallási határidőn túl, de még az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően -nyújtja be, és késedelmét nem menti ki,
■ nem teljesíti bejelentési, bevallási kötelezettségét,
■ nem vagy hiányosan vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat,
■ iratmegőrzési kötelezettségét elmulasztja,
■ nyilatkozattételt, tanúvallomást megtagad.
A biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentés elmulasztása miatt kiszabható mulasztási bírság maximuma annyiszor 1 millió forint, ahány munkavállaló bejelentését mulasztotta el a munkáltató.
Ha a későn benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelem miatt büntethető.
Ha a foglalkoztató elmulasztja levonni a járulékot, vagy a levont járulékot nem fizeti be, a késedelmi pótlék mellett a levonni, megfizetni elmulasztott járulék 50 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is fizetnie kell. A mulasztási bírság kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell az eset összes körülményét, a jogellenes magatartás súlyát és gyakoriságát.
[2017. évi CL. törvény 206. §, 209. §, 219. §, 220. §, 225. §, 228. §, 232. §]
Ha több munkáltató által létesített munkaviszonynál nem jelöltek ki az adókötelezettségek teljesítésére köteles munkáltatót, a munkaviszony minden munkáltatója 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.[2017. évi CL. törvény 223. §]
Mit kell tudni a legújabb adó- és illetékváltozásokról?
Adó 2020 különszámunk megjelenése óta több törvény módosított az adókkal és az illetékekkel kapcsolatos szabályokon. Összefoglaltuk a legfontosabb változtatásokat.Személyi jövedelemadó
Szakképzésben részt vevők juttatásai
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Adómentes a szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás, és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás, továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.Változás 2020. január 1-jétől.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül a szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a munkáltató által azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás.A szakképző intézményi oktatásban részi vevőkre is kiterjednek a köznevelési intézményben tanulókra vonatkozó adómentességek, ugyanakkor hatályát vesztette az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszter rendelet alapján a szakképző iskolai tanulóknak gyakorlati képzésük ideje alatt kötelezően biztosított vagy a gyakorlati képzést végző szervezet által saját döntése alapján biztosított nem pénzbeli juttatások adómentességét kimondó rendelkezés.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdésében és az 1. számú melléklet 4. pontjában.]
Nem változott.
Egyes meghatározott juttatásnak minősül a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgatónak, a duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgatónak a munkáltató által azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 70. § (3) bekezdésében.]
Özvegyi ellátás
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Adómentes a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátás.Őstermelő költségelszámolása
Változás 2019. december 13-ától.
A tételes költségelszámolást választó, de nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelők nem vehetik figyelembe a költségek között a tárgyévi bevétel 4 százaléka után befizetett szociális hozzájárulási adót, kivéve azt a kistermelőt, aki a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt magasabb összeg után fizeti meg a szociális hozzájárulási adót.Ez a rendelkezés a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
Nem változott.
A tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelők a befizetett saját szociális hozzájárulási adót elszámolhatják a költségeik között.Őstermelő és egyéni vállalkozó bevételt csökkentő kedvezménye
Változás 2020. január 1-jétől.
Az őstermelők és az egyéni vállalkozók esetében a szakképzésről szóló új törvényben meghatározott fogalmakhoz igazodik a bevételt csökkentő kedvezmények meghatározása. A szakképzési munkaszerződés alapján duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával csökkenthető az őstermelői és az egyéni vállalkozói bevétel tételes költségelszámolás esetén.[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 21. § (1) bekezdésének a) pontjában, 49/B. § (6) bekezdésének a) pontjában.]
Nem változott.
Tételes költségelszámolás esetén, a szakmai vizsga megszerzését követően, a tanuló, illetve képzésben részt vevő magánszemély után a foglalkoztatása ideje alatt (de legfeljebb 12 hónapon át) befizetett szociális hozzájárulási adó összegével csökkenthető a bevétel (függetlenül attól, hogy az egyébként költségként is elszámolható).[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 21. § (2) bekezdésében, 49/B. § (6) bekezdésének b) pontjában.]
Családi gazdaságok nyilvántartásba vétele
Változás 2020. január 1-jétől.
A családi gazdaságok nyilvántartásba vételét a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi (a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatok ellátása mellett).[2012. évi CXXVI. törvény 15/C. § (2)]
Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése
Változás 2020. július 1-jétől.
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdését és megszüntetését az állami adóhatósághoz kell bejelenteni.Az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenység bejelentésével egyidejűleg kell kérni az adószám megállapítását is az állami adóhatóságtól.
[2009. évi CXV. törvény 3/A. § (2) bekezdés; 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 17. 1. pontja]
Egyéni vállalkozói igazolványok megszűnése
Változás 2019. december 18-ától.
Megszűnt az egyéni vállalkozói igazolvány, amelynek kiváltása már korábban sem volt kötelező. Az egyéni vállalkozói igazolványok 2020. január 1-jén érvénytelenné váltak. Azt az egyéni vállalkozó köteles 2020. március 1-jéig leadni, amit a hatóság bevon. Ha az egyéni vállalkozó az igazolványt nem adta le vagy nem küldte meg, azt a hatóság visszavonja.[2009. évi CXV. törvény 38/D. §-a]
Társasági adó
Adóalap
Változás 2019. december 19-étől.
A műemlék ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant érintő kulturális örökségvédelmi tárgyi eszköz beszerzése, továbbá olyan társaság vagyoni betétje legalább 75 százalékának a megszerzése is kedvezményre jogosít, amely társaságban kizárólag műemléknek vagy nyilvántartott műemléki értéknek, vagy helyi egyedi védelem alatt állónak minősülő ingatlanok vannak.Módosult az igénybevétel időpontja is. Az adóalap-csökkentéssel az adózó a beszerzés adóévében és az azt követő öt adóévben, illetve a beruházás, valamint a felújítás megkezdésének adóévétől a beruházás, továbbá felújítás befejezését követő öt adóévben, az adózó döntése szerinti részletekben élhet. (Korábban a beruházás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben lehetett a kedvezménnyel élni.)
A kedvezmény érvényesítéséhez tárgyi eszköz beszerzése és vagyoni betét megszerzése esetén nem szükséges az örökségvédelmi hatóság igazolása.
E változással egyidejűleg az igénybe nem vett kedvezmény megosztásának a lehetősége is kiterjed a tárgyieszköz-beszerzés, illetve a vagyoni betét megszerzése alapján járó összegre.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés ty) és x) pontjaiban, (26)-(27) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az adóalap minden esetben a bekerülési érték kétszeresével csökkenthető.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontjában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
A szakképzésről szóló új törvényben foglaltakkal összhangban - miután a gyakorlati képzést a munkaszerződés keretében duális képzőhelyen végezett képzés váltja fel - az adóalap-csökkentés a duális képzési formához kapcsolódik, mértéke pedig havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka. (A 12 százalékos mérték megszűnik.)Az új tartalom szerint minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek a duális képzésben munkaszerződés alapján részt vevőre tekintettel kötött biztosítás díja.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés i) és j) pontjában, a 3. számú melléklet B) fejezet 8. pontjában.]
Látványcsapatsport támogatása
Változás 2019. december 19-étől.
Az országos sportági szakszövetség részére kiadott támogatási igazolások összértéke is elérheti a beruházás, felújítás 100 százalékát a 300 millió forintot meghaladó sportcélúingatlan-beruházás esetében. A feltételek is azonosak az amatőr sportszervezetre és alapítványra előírtakkal.Valamennyi támogatott beruházást az első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni (a korábbi 4. adóév helyett).
Mind a két rendelkezést alkalmazni kell a hatálybalépésekor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (4c) és (8), a 29/A. § (87)-(88) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A támogatási időszak végéig történő üzembe helyezéssel egyidejűleg a támogatott tárgyi eszközre a támogatás jegybanki alapkamattal növelt összegét a magyar állam részére történő megfizetéssel kell terhelni.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (8) bekezdésében.]
Nemzeti Filmintézet
Változás 2019. december 31-étől.
Megszűnik a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, feladatait a 2020. január 1-jén létrejött Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. veszi át.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22. § (2) és (8), a 24/A. § (4), (13), (16) és (22) bekezdéseiben.]
Új sportlétesítmény-fogalom
Új előírás 2019. december 19-étől.
Az Európai Bizottság a látványcsapatsport támogatásáról négy határozatott hozott [SA.31722 (2011/N), SA.46615 (2016/N) és SA.48265 számokon]. E határozatok hatálya alá tartozik a támogatás, ha nem teljesülnek a támogatással érintett tárgyieszköz-beruházás, felújítás tekintetében - többek között - a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei. A végrehajtást segítendő a törvény fogalmat ad a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítményre. Ilyennek tekintendő a fogalom szerint az a sportlétesítmény, amely nem áll látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezet használatában, és amely esetén a gazdasági tevékenységre allokált éves kapacitás nem haladja meg a létesítmény tényleges teljes éves kapacitásának 20 százalékát. A fogalomnak megfelelő létesítmény támogatására nem vonatkoznak az Európai Bizottság határozatai.[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 40b. pontjában.]
Általános forgalmi adó
Képzési szolgáltatások adómentessége
Változás 2020. január 1-jétől.
Az egyéb oktatás vagy képzés körébe esnek és így adómentesek az alábbi szolgáltatások:■ a szakképzési törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítővizsga,
■ a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy engedély birtokában szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
■ a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
■ a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása. Átmeneti rendelkezés értelmében az áfamentesség alkalmazásakor a felnőttképzési törvény korábbi szabályai alapján szervezett képzésekre még az áfatörvény 2019. augusztus 31-én hatályos előírásait kell figyelembe venni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (1) bekezdés i), j) pontjaiban, 85. § (2) bekezdésében és 335. §-ában.]
Kata
Változás 2020. július 1-jétől.
Nem minősül főállású kisadózónak a szakképző intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató személy, annak ellenére, hogy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapján a szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pont i) alpontjában.]
Ekho
Változás 2020. július 1-jétől.
Ha a magánszemély az adóév 183 napját meghaladóan a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen el látások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) szerint saját jogú nyugdíjas, az ekho mértéke 9,5 százalék a korábbi 11,1 százalékkal szemben. (Saját jogú nyugdíjasok nem minősülnek biztosítottnak és így nem terheli őket a 15 százalékos mértékű ekhóból a társadalombiztosítási járuléknak megfelelő rész.) Az alacsonyabb közteher fizetésének feltétele, hogy a saját jogú nyugdíjas e körülményről a kifizetést megelőzően nyilatkozzon a kifizetőnek.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. § (2) bekezdésében.]
A kifizetőnek nem kell 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnie saját jogú nyugdíjas részére a foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. § (6) bekezdésében.]
Nem változott.
Az EGT-államban biztosított személy esetében a kifizető ekhót nem fizet, a magánszemélynek juttatott ekhoalapul szolgáló bevételből 9,5 százalék ekhót állapít meg és von le.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. § (5) bekezdésében.]
A nyugdíjas magánszemély az őt terhelő ekho túlfizetett részét a személyijövedelemadó-bevallásában igényli vissza.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 7. §-ában.]
Az öregségi nyugdíjas magánszemélyt és az EGT-államban biztosított személyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegét az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadóként tartja nyilván.[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 11. §-ában.]
Illeték
Belterületbe vont ingatlan és belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság
Új előírás 2020. február 1-jétől.
Visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya a belterületbe vont ingatlan vagy a belterületbe bevont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházása.Az illetéktörvény előírásai értelmében a belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának fennállása ideje alatt, de az ingatlan átruházását megelőző 10 éven belül minősítettek belterületté, ide nem értve azt az ingatlant, amelyet az átruházó fél általi megszerzést követő 6. évben vagy azt követően minősítettek belterületté, vagy az átruházó öröklés útján szerzett meg. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az olyan gazdálkodó szervezet, amely belterületbe vont ingatlan - közvetett vagy közvetlen - tulajdonosa.
Az illeték alapja az értékesíteni kívánt ingatlan megszerzéskori forgalmi értéke és az átruházáskori forgalmi értéke közötti különbözet, tehát az ügyleten realizált eredményhaszon után kell megfizetni az illetéket. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaságban fennálló részesedés visszterhes átruházása esetén az illeték alapját a forgalmiérték-különbözetből az átruházott vagyoni betét mértékével arányosan kell megállapítani.
Az illetékfizetési-kötelezettség az átruházónál keletkezik.
Az illeték mértéke az illeték alapjának 90 százaléka.
A rendelkezést csak a 2020. január 31-e utáni belterületbe vont ingatlanok esetében kell alkalmazni.
[1990. évi XCIII. törvény 18. § (1a); 19. § (6); 27. § (4); 102. § (1a); 102/C. §]
Illetékmentesség
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Tárgyánál fogva illetékmentes a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti özvegyi ellátással kapcsolatos eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) 61. pont]
Új előírás 2020. április 20-ától.
Illetékmentes a büntetőügyekben az eredményes jogegységi panasz alapján indult eljárás.[1990. évi XCIII. törvény 57. § (2) i) pont]
Mit kell tudni az európai uniós alkalmazottak nyugdíjbiztosításáról?
Átutalás az unióhoz
Nem változott.
Az Európai Unió intézményeiben tisztviselőként, alkalmazottként állást vállaló biztosított beiktatásakor - a hozzátartozó a tisztviselő halála esetén - kérheti a Magyarországon megszerzett nyugdíjjogosultság tőkeértékének átutalását az EU tisztviselőinek nyugdíjrendszeréhez. Az átutalt összeget az Európai Unió tisztviselői nyugdíjának kiszámításakor veszik figyelembe.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § c) pontjában.]
Nem kérheti az átutalást az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban, táncművészeti életjáradékban, magánnyugdíjpénztári szolgáltatásban részesült vagy részesülő személy. Az elhunyt uniós tisztviselő hozzátartozója akkor nem jogosult kérni az átutalást, ha a tisztviselő után már megállapítottak társadalombiztosítási hozzátartozói nyugdíjat, vagy magánnyugdíjpénztári felhalmozása alapján már nyújtottak szolgáltatást a hozzátartozó részére.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § c) pontjában, 2. §-ában.]
Az átutalással az uniós tisztviselő elveszti a magyar nyugdíjrendszerben addig megszerzett szolgálati idejét, valamint jogosultságát az addig megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmének beszámítására. A hozzátartozók részére megállapított ellátásnál sem fogják beszámítani az elhunyt uniós tisztviselő jövedelmét, szolgálati idejét.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 2. § (3) bekezdésében.]
Ha az érintett személynek az EU tisztviselőinek nyugdíjrendszerébe történő átutalást követően a magyar nyugdíjrendszerben újabb járulékfizetéssel fedezett szolgálati ideje keletkezik, ezen újonnan szerzett nyugdíjjogosultsága után is kérheti az újabb nyugdíjbiztosítási átutalást.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 3. § (7) bekezdésében.]
Átutalási összeg
Nem változott.
Az Európai Unió részére átutalt összeg meghatározásakor a szolgálati idő minden egyes évében megszerzett nyugdíjjárulék-köteles jövedelmet meg kell szorozni a nyugdíjkiszámítás során az arra az évre meghatározott valorizációs szorzószámmal. A valorizált keresetnek a Korm. rendeletben erre a célra előírt - az öregségi és a hozzátartozói nyugellátást abban az évben fedező - nyugdíjjárulék-mérték szerinti hányadát kell az átutalásnál figyelembe venni. (Ez az összeg általában eltér az adott évben ténylegesen befizetett járulékösszegtől, a 2020. évi keresetre vonatkozó átutalási összeg kiszámításakor 22,54 százalékos járulékmértéket kell alkalmazni.) A nyugdíjátutaláskor a kalkulált járulékösszegeket és - ha volt ilyen - a korábbi nyugdíjbiztosítási visszautalásból a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalt résznek az összegét kell átutalni. Ha az uniós tisztviselő magánnyugdíjpénztári tag, az átutalási összeg kiegészül pénztári egyéni számlájának egyenlegével is.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 3., 5. §-aiban, a 168/1997. Korm. rendelet 2. mellékletében, a 219/2012. Korm. rendelet 2. §-ában, 2. mellékletében.]
A nyugdíjbiztosítási átutalás összegét az erre vonatkozó kérelem uniós intézménynél történő benyújtásának évére, legkorábban 2012-re kell kiszámítani.[Lásd a 219/2012. Korm. rendelet 3. § (1) b) pontjában.]
Ha a megállapított összeg átutalására a megállapítást követő évben kerül sor, az átutalandó összeget hivatalból újra kell számítani, az új valorizációs szorzókkal.[Lásd a 219/2012. Korm. rendelet 3. § (1a) bekezdésében.]
Eljáró hatóság
Változás 2020. március 1-jétől.
A nyugdíjbiztosítási járulékok átutalására, illetve az európai uniós nyugdíjjogosultság ellenértékének visszautalására irányuló kérelmet Magyarországon a Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el. Korábban a Kormányhivatal VIII. kerületi Hivatala bírálta el ezeket az igényeket.[Lásd a 219/2012. Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében.]
Átutalási eljárás
Nem változott.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kezdeményezett nyugdíjbiztosítási átutalás összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek 45 naptári napon belül meg kell határoznia, amely semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. Ha az átutalási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges, de azok jogszabályi kihirdetése még nem történt meg, a végső határidő továbbra is április 15-e.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 4. § (1), a 168/1997. Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében.]
Az átutalást igénylőnek az átutaláshoz szükséges adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívásától számított 25 naptári napon belül kell bejelentenie (papíralapon, vagy a kormányzati portálon - ügyfélkapun - megtalálható elektronikus űrlap kitöltésével).[Lásd a 219/2012. Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében.]
A nem magánnyugdíjpénztári tag uniós tisztviselő jogosultsága tőkeértékét legkésőbb 20 naptári nappal a tisztviselő - vagy túlélő hozzátartozója - az uniós intézményhez küldött elfogadó nyilatkozata alapján kiállított uniós felhívás beérkeztét követően kell a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek az Európai Unióhoz átutalnia. Az átutalás, illetve az elfogadó nyilatkozat kiállításának előfeltétele továbbra is az összeget tartalmazó határozat elleni 15 napos fellebbezési határidő letelte, illetve annak véglegessé válása.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 4. § (2), a 219/2012. Korm. rendelet 4. § (2) bekezdéseiben.]
A magánnyugdíjpénztári tagok számlaegyenlegét az uniós intézmény átutalási felhívásának időpontjára kell meghatározni. Az összeget a társadalombiztosítási átutalás végrehajthatóságát közlő értesítés kézhezvételét követő 20 naptári napon belül kell a magánnyugdíjpénztárnak átutalnia a Nyugdíjbiztosítási Alapba. Ezt követően a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek 15 naptári napon belül kell a magánnyugdíjpénztári számlaegyenleggel kiegészített összeget az unió részére utalnia.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 5. §, a 219/2012. Korm. rendelet 4. §-aiban.]
Visszautalás az unióból
Nem változott.
A Magyarországon vagy más uniós országban biztosítási jogviszonyt létesítő - tehát európai uniós állását megszüntető - személy kérheti, hogy az uniónál fennálló nyugdíjjogosultsága tőkeértékét utalják át az új jogviszony országának nyugdíjrendszerébe. Tehát ha az uniós tisztviselő Magyarországon válik biztosítottá, az unióban felhalmozott nyugdíjjogosultságát Magyarországra utaltathatja, függetlenül attól, hogy uniós állását megelőzően hol dolgozott, kért-e átutalást, és honnan. A visszautalást például akkor érdemes kérnie, ha az uniós szabályok szerint nem szerzett jogosultságot nyugellátásra. Az uniós tisztviselő halála esetén hozzátartozója is kérheti a visszautalást, annak érdekében, hogy magyarországi hozzátartozói nyugellátást kaphasson.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 1. § d) pontjában.]
Jogosultság visszautaláskor
Nem változott.
A visszautalással a volt tisztviselő a magyar nyugdíjrendszerben szolgálati időt szerez az uniós intézmény által igazolt időszakra, és ha korábban az unióba történő átutalással élt, azt megelőzően megszerzett szolgálati idejét is teljes mértékben elismerik. Ha az uniós munkavállaláskor az átutalást nem Magyarországról, hanem másik tagállamból kérte, akkor a magyar nyugdíjrendszerben az ezt megelőző időszakra vonatkozó szolgálati időt az unió igazolása alapján kell meghatározni.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 6. §-ában.]
A Magyarországról teljesített átutalás előtti időszakra az akkor megszerzett jövedelmet kell figyelembe venni.A bármely nyugdíjrendszerből származó jövedelem beszámítása során kapott összeget csak az adott évben hatályos járulékplafon összegéig (2013-tól azonban már teljes egészében) lehet beszámítani a nyugdíjba.
[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 7. §-ában.]
Visszautaláskor - a Magyarországról teljesített átutalás előtti időszak kivételével - a nyugdíjba beszámítható jövedelmet a törvény 1. számú mellékletében található képlet szerint kell meghatározni.Visszautalt összeg jóváírása
Nem változott.
A Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg az uniós intézmény által és esetlegesen másik tagállamból származó, az uniós intézményhez korábban átutalt összegből a beszámított jövedelemre jutó nyugdíjjárulék és a törvény 1. számú melléklete szerint kiszámított nyugdíjbiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó valorizált értéke. A jelenértékre számítást a visszautalás évében érvényes valorizációs szorzókkal kell elvégezni.Ha az uniós intézményhez ezt megelőzően átutalás történt, az átutalás összegének a visszautalás évében hatályos, az átutalás évéhez tartozó valorizációs szorzószámmal növelt összege is a Nyugdíj biztosítási Alapot illeti meg.
Ha az uniós tisztviselő a 2013. január 1-jét megelőző időszak ugyanazon napjára a magyar nyugdíjrendszerben is szerzett szolgálati időt, a járulékfizetési felső határ helyett a járulékfizetési felső határnak a magyar nyugdíjrendszerben szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező keresettel, jövedelemmel csökkentett összegét kell figyelembe venni.
[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 8. § (1) bekezdésében.]
A visszautalásnak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető jóváírásrészét meghaladó összege a Magyarországon jogviszonyt létesített volt uniós tisztviselőt - vagy ha a visszautalást a hozzátartozója kezdeményezte, őt - illeti meg. Az összeget azonban nem veheti fel, hanem önkéntes nyugdíjpénztári számlára, foglalkoztatói nyugdíjintézménybe tagi kiegészítésként, illetve nyugdíj-előta-karékossági számlára utaltathatja. Ha a volt uniós tisztviselő vagy hozzátartozója egyik intézménynek sem tagja, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv erre vonatkozó felhívását követő 90 napon belül kell létesítenie valamely tagsági jogviszonyt és rendelkeznie az összeg egyéni számlájára utalásáról. E határidő elmulasztása esetén a volt tisztviselőt - vagy hozzátartozóját - megillető összeget is a Nyugdíjbiztosítási Alapban írják jóvá.[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 8. § (2)-(3) bekezdéseiben.]
Visszautalási eljárás
Nem változott.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a visszautalás kezdeményezésétől számított 45 naptári napon belül kell határozatot hoznia a szolgálati időről, a jövedelembeszámításról, a Nyugdíjbiztosítási Alapot és a volt uniós tisztviselőt - vagy hozzátartozóját - megillető összegről; amely határidő semmilyen körülményre tekintettel nem hosszabbítható meg. Ha az átutalási összeg meghatározásához a tárgyévben érvényes valorizációs szorzószámok ismerete szükséges, de ha a határidő lejártáig azok jogszabályi kihirdetése még nem történt meg, a végső határidő továbbra is április 15-e.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 66. § (1) bekezdésében, a 2012. évi CXII. törvény 9. §-ában, a 219/2012. Korm. rendelet 1. § (1) és 5. § (2) bekezdéseiben.]
Az uniós tisztviselőnek - halála esetén hozzátartozójának - a visszautaláshoz szükséges adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívásától számított 25 naptári napon belül kell bejelentenie. Ezt beküldheti, illetve beadhatja papíralapon, illetve a kormányzati portálon (ügyfélkapun) megtalálható elektronikus űrlapot elektronikus úton is továbbíthatja. Ezzel egyidejűleg meg kell küldenie a nyugdíjfolyósítónak az uniós foglalkoztató intézmény igazolását a visszautalás megállapításához szükséges adatokról.A visszautalási határozat akkor hajtható végre, ha az uniós intézmény utalását jóváírták a Nyugdíjbiztosítási Alapban. Ezt követően a volt tisztviselőt - hozzátartozóját -megillető összeget 20 naptári napon belül kell átutalni a választott önkéntes nyugdíjpénztárba, foglalkoztatói nyugdíjintézményhez vagy nyugdíj-előtakarékossági számlára.
[Lásd a 2012. évi CXII. törvény 9. § (2), a 219/2012. Korm. rendelet 5. § (3) bekezdéseiben.]
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a visszautalásról új határozatot hoz, ha a nyugdíjbiztosítási visszautalás összege eltér az uniós intézmény által előzetesen jelzett adatoktól.[Lásd a 219/2012. Korm. rendelet 5. § (2a) bekezdésében.]
Mit kell tudni az uniós koordinációs tb-rendeletekről?
Az Európai Unióban tagállamonként jelentősen eltérnek a társadalombiztosítási rendszerek. A szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem is törekednek a tagállami tb-rendszerek összehangolására, csak koordinálják azokat, hogy az eltérő nemzeti szabályok alkalmazása ne hozza hátrányosabb helyzetbe a migráns munkavállalókat. Így nemzeti hatáskörbe tartozik annak megállapítása, hogy kinek kötelező a társadalombiztosítás, és hogy a biztosítottak milyen feltételek mellett milyen ellátásokra jogosultak.2010. május 1-jétől két, minden tagállamban kötelező hatályú rendeletet kell alkalmazni: az egyik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: koordinációs rendelet), a másik a rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (röviden: végrehajtási rendelet).
A 195/1997. Korm. rendelet (2020. július 1-jétől az új Tbj.) határozza meg az uniós előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatos részletszabályokat.
A koordináció alapelvei
■ az egy állam tb-jogszabályai alkalmazásának elve,
■ az egyenlő bánásmód elve,
■ az ellátások exportálhatóságának elve, és
■ a biztosítási idők összeszámításának elve.
A koordinációs rendelet hatálya minden uniós állampolgárra kiterjed, és 2012. június 1-jétől már az EFTA-országokra, azaz Norvégiára, Izlandra, Liechtensteinre, valamint 2012. április 1-jétől Svájcra is alkalmazható. Az EU valamelyik tagállamában legálisan letelepedett, Közösségen belül mozgó harmadik országbeli állampolgárokra - az 1231/2010/EU rendelet alapján - 2011. január 1-jétől lehet a koordinációs rendeletet alkalmazni.
Alkalmazandó jog
Nem változott.
A koordinációs rendelet hatálya alá tartozó személyekre csak egy tagállam tb-jogszabályai alkalmazhatók.Több érintett tagállam esetén meg kell határozni, hogy melyik az illetékes tagállam, és annak a szabályait kell alkalmazni a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségekre. Az alkalmazandó jogról az adott ország intézménye (ez Magyarországon a munkavállaló lakóhelye, tartózkodási helye vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szerv, vagyis a járási hivatal) állít ki igazolást arról, hogy a munkavállalónak és a munkáltatónak az illetékes tagállamon (adott esetben Magyarországon) kívül más tagállamban nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
A munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként egy tagállamban tevékenységet folytató személyek főszabályként a munkavégzés helye szerinti állam tb-jogszabályainak hatálya alá tartoznak. A főszabály alól kivétel a kiküldetés, a párhuzamos munkavégzés, valamint az az eset, amikor két tagállam illetékes szerve eltérően állapodik meg.
[883/2004/EK rendelet 11. cikk]
A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat lebonyolító tagjainak tevékenységét azon tagállamban végzett tevékenységnek kell tekinteni, amelyben (a 3922/91/EGK rendelet III. mellékletében meghatározottak szerint) a bázishelyük található.[883/2004/EK rendelet 11. cikk (5) bekezdés]
Kiküldetés
Nem változott.
Az EU egyik tagállamából a másik tagállamba előreláthatólag 24 hónapnál nem hosszabb időre kiküldött munkavállaló a küldő munkáltató tagállamának tb joghatálya alatt marad, vagyis a kiküldött munkavállaló után fennálló tb-kötelezettségeket a küldő tagállam jogszabályai szerint kell teljesíteni.[883/2004/EK rendelet 12. cikk]
A kiküldött munkavállaló és a küldő munkáltató közötti közvetlen kapcsolatot folyamatosan vizsgálni szükséges, ezért a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról is, hogy a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett teljes körűen gyakorolja a munkáltatói jogkört. (Ennek hiányában nem maradhat a küldő, adott esetben a magyar tb-rendszer hatálya alatt.)[Lásd 195/1997. Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés i) pontjában, a 2019. évi CXXII. törvény 3. számú melléklet 2. pontjában.]
Nem alkalmazható a magyar jog, azaz nem maradhat a küldő tagállam jogszabályainak hatálya alatt ha■ a foglalkoztató a kiküldetés időtartama alatt a kiküldött munkavállaló felett nem gyakorolja teljes körűen a munkáltatói jogkört;
■ a foglalkoztató előtársaság, vagy a kiküldetés teljes időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával, adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el;
■ a munkáltató a kiküldetés helye szerinti államban nem folytat a magyarországi tevékenységéhez hasonló (az 1893/2006/EK rendelet melléklete szerint azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó) tevékenységet;
■ a munkavállalónak nincs a kiküldetés kezdőnapját közvetlenül megelőzően legalább 30 nap megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága (tehát nincs tiltva a kiküldetés céljából történő munkaerő-felvétel);
■ a munkavállaló korábban ugyanabban az államban 24 hónapig kiküldött volt, és a korábbi kiküldetés lejártától számítva nem telt el 60 nap;
■ a kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább;
■ a munkavállaló kiküldetés keretében történő foglalkoztatására a koordinációs rendeletekben vagy az egyezményekben a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamon túl, egy korábban kiküldött munkavállaló munkakörével azonos munkakörben kerül sor;
■ a munkavállaló munkaszerződést köt azzal a vállalkozással, amelyhez kiküldték.
[987/2009/EK rendelet 14. cikk (1)-(2) bekezdés és lásd a 195/1997. Korm. rendelet 25. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 91. §-ában.]
A felváltó kiküldetés tilalma azt jelenti, hogy nemcsak egy adott vállalat, hanem másik vállalat sem küldhet ki egy kiküldöttet felváltó másik munkavállalót. Tehát a felváltást az adott álláshely betöltése szempontjából, és nem a küldő munkáltató szempontjából szükséges vizsgálni. Ezért a munkáltatónak már nemcsak arról kell nyilatkoznia, hogy a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson, hanem arról is, hogy nincs tudomása arról, hogy az álláshelyet a kiküldetést megelőzően egy másik kiküldött töltötte be.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 24. § (2) bekezdés d) pont és a 2019. évi CXXII. törvény 3. számú melléklet 2. pontjában.]
Nem marad a magyar tb-rendszer hatálya alatt az a munkavállaló, akinek kiküldetésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban egy kiküldött munkavállalót felváltson.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 25. § (6) bekezdés b) pont bb) alpontjában és a 2019. évi CXXII. törvény 91. § (5) b) pont bb) alpontjában.]
Magyarországon a járuléktörvény végrehajtási rendelete előírja, hogy a kiküldő munkáltatónak belföldön (Magyarországon) jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. Ennek a feltételnek a munkáltató akkor tesz eleget, ha■ foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri a 25 százalékot, vagy
■ külföldi telephellyel rendelkező vállalkozás esetén a kiküldetést megelőző adóévre vonatkozó összes bevételen belül a nem külföldi gazdálkodásból származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot; egyszerűsített beszámoló készítésére kötelezett gazdálkodó, egyéni vállalkozó esetén az előző adóévi összes bevételen belül a belföldi tevékenységből származó összes bevétel aránya elérte a 25 százalékot, vagy
■ olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyekből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (például hogy folyamatos termelőtevékenységet végez belföldön), vagy
■ jogelődje teljesítette a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 25. § és a 2019. évi CXXII. törvény 91. §-ában.]
A kiküldetés igazolása
Nem változott.
Kiküldetésnél a munkavégzés várható időtartama nem haladhatja meg a 24 hónapot és a kiküldetés célja nem lehet egy korábban kiküldött munkavállaló felváltása. A munkaerő-kölcsönző vállalkozásokra nem vonatkoznak a kiküldetés uniós szabályai, az általuk kikölcsönzöttekre a fogadó országok tb-előírásait kell alkalmazni.A kiküldött több vállalkozásnál is dolgozhat ugyanabban a tagállamban. A fő követelmény az, hogy a munkavégzésre a kiküldő vállalkozás érdekében kerüljön sor.
[883/2004/EK rendelet 12. cikk]
A munkáltatónak a kiküldetést megelőzően a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapjáról letölthető nyomtatványon biztosítási igazolás iránti kérelmet kell benyújtania a székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz. Az illetékes szerv az előírt feltételek teljesülése esetén a magyarországi biztosítás fennállását az A1 jelű nyomtatványon igazolja (az igazolás legfeljebb 24 hónapra adható ki).[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 27/A. §-ában és a 2019. évi CXXII. törvény 94. §-ában.]
Ugyanazon munkavállaló ugyanazon célországba történő kiküldetése esetén a munkáltató akkor kérhet újabb A1-es igazolást, ha a korábbi kiküldetés vége és az újabb kiküldetés kezdete között legalább 60 nap eltelt (az igazolás érvényessége ekkor is csak maximum 24 hónap lehet).Egymást közvetlenül követő, különböző tagállamokba irányuló kiküldetések önálló kiküldetéseknek számítanak, és az igazolás kiadása államonként külön-külön történik.
A végrehajtási szabályok alapján az A1 dokumentumok visszavonhatóak, ha más EU-tagállami hatóság megkeresése alapján az egészségbiztosítási szerv a kiküldetés fennállását igazoló tények vonatkozásában adatszolgáltatásra, és/vagy hiánypótlásra szólítja fel a kiküldő munkáltatót, és ennek a kiküldő munkáltató határidőben nem tesz eleget és kimentésre sem kerül sor.
[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 25. § (4), 27/A. § (4) és (7) bekezdéseiben és a 2019. évi CXXII. törvény 91. § (7) bekezdésében és 94. §-ában.]
Önálló vállalkozó kiküldetése
Nem változott.
A koordinációs rendelet nem definiálja, hogy pontosan kiket kell önálló vállalkozónak tekinteni. A járuléktörvény végrehajtási rendelete viszont kimondja, hogy a járuléktörvény szerinti egyéni vállalkozó, a biztosított mezőgazdasági őstermelő, valamint a külföldi jog szerint ennek megfelelő státusú személy minősül önálló vállalkozónak. (Munkavállalónak pedig a munkaviszonyban foglalkoztatottak, a közalkalmazottak, a köztisztviselők, a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak, a tiszteletdíjas tevékenységet végzők, a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tagok, valamint a külföldi jogban hasonló jogállásúak számítanak.)A tagállamok egyikében önálló vállalkozóként tevékenykedő személy, ha hasonló tevékenység végzése céljából 24 hónapnál nem hosszabb időre egy másik tagállamba távozik, továbbra is az első tagállam tb-jogszabályainak a hatálya alá tartozik.
[883/2004/EK rendelet 12. cikk]
Az önálló vállalkozó "kiküldetésének" feltétele, hogy a letelepedése szerinti tagállamban a kiküldetést megelőzően legalább két hónappal érdemben tevékenységet folytasson, és a másik tagállamban történő munkavégzése alatt a letelepedése szerinti tagállamban üzletszerűen tovább működjön.Az önálló vállalkozó másik tagállamban folytatott átmeneti tevékenysége akkor minősül hasonlónak az "otthonihoz", ha az ugyanabba a gazdasági ágazatba tartozik.
[987/2009/EK rendelet 14. cikk (3)-(4) bekezdés]
Az önálló vállalkozónak a lakóhelye, tartózkodási helye vagy vállalkozásának székhelye szerint illetékes járási hivataltól kell kérnie A1-es igazolást. Ezzel biztosítható, hogy a fogadó államban ne kelljen járulékot fizetnie. A kérelmet a NEAK által e célra rendszeresített, a honlapján elérhető nyomtatvány kitöltésével kell benyújtani, még a kiküldetés kezdete előtt.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 27/A (1) bekezdésében, a 2019. évi CXXII. törvény 89. § (2) bekezdés d) pontjában, és a 94. §-ában.]
Tevékenység végzése több államban
Nem változott.
Egy vagy több munkáltató alkalmazásában álló, egyidejűleg vagy váltakozva egy vagy több különálló tevékenységet folytató és két vagy több tagállamban munkát végző munkavállaló biztosítási kötelezettsége csak akkor állapítható meg a lakóhelye szerinti államban, ha ott jelentős a tevékenysége.Ha a lakóhelye szerinti államban a munkavállaló tevékenysége nem jelentős,
■ annak a tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt egyetlen munkáltató alkalmazza;
■ annak a tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozások vagy munkáltatók bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, és e vállalkozások bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye egyetlen tagállamban található;
■ annak a lakóhely szerinti tagállamtól eltérő tagállamnak a jogszabályai alkalmazandók, amelyben a vállalkozás vagy munkáltató bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye található, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye két tagállamban található, amelyek egyike a lakóhely szerinti tagállam; vagy
■ a lakóhely szerinti tagállam jogszabályai alkalmazandók, ha a személyt két vagy több vállalkozás vagy munkáltató alkalmazza, amelyek közül legalább kettőnek a bejegyzett székhelye vagy üzletviteli helye a lakóhely szerintitől eltérő tagállamokban található.
[883/2004/EK rendelet 13. cikk (1) bekezdés]
Több tagállami munkavégzés esetén az alkalmazandó jog meghatározásakor elhanyagolható tevékenységeket nem kell figyelembe venni.[987/2009/EK rendelet 14. cikk (5b) bekezdés]
A hajózószemélyzet és a légiutas-kísérő személyzet munkaviszonyban álló olyan tagja, aki rendszerint két vagy több tagállamban nyújt légi személy- vagy árufuvarozási szolgáltatásokat, azon tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ahol a - polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-ai 3922/91/EGK tanácsi rendelet III. mellékletében meghatározott - bázishely található.[987/2009/EK rendelet 14. cikk (5a) bekezdés]
A két vagy több tagállamban szokásosan önálló vállalkozóként tevékenykedő személy a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, ha tevékenységének jelentős részét ott végzi. Ha az önálló vállalkozó a lakóhelye szerinti tagállamban nem végez jelentős tevékenységet, annak a tagállamnak a joga alkalmazandó rá, ahol a tevékenységeinek központja található. A tevékenység központja ott van, ahol az önálló vállalkozó üzletvitelét szokásos jelleggel folytatja, ahol a legtöbb szolgáltatást nyújtja, és tervezi is nyújtani a következő 12 naptári hónapban.[883/2004/EK rendelet 13. cikk (2) bekezdés és 987/2009/EK rendelet 14. cikk (8), (10) bekezdés]
Magyarországon akkor jelentős - a járuléktörvény végrehajtási rendelete szerint - a tevékenység, ha a munkavállaló belföldön folytatott tevékenységéhez kapcsolódó munkaidő vagy munkabér (egyéb díjazás) eléri az összes munkaidő, illetve munkabér (díjazás) 25 százalékát; illetve ha az önálló vállalkozó belföldön elért bevétele eléri az összes vállalkozói bevételének 25 százalékát.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 27. § (3) és a 2019. évi CXXII. törvény 93. § (2) bekezdéseiben.]
Az a személy, aki különböző tagállamokban szokásosan munkavállalóként és önálló vállalkozóként is végez tevékenységet, azon tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, amelyben a tevékenységét munkavállalóként végzi.[883/2004/EK rendelet 13. cikk (3) bekezdés]
Több tagállamban végzett munkavégzés esetén is kérni kell az alkalmazandó jogról az A1-es igazolást a lakóhely, tartózkodási hely vagy a munkáltató székhelye szerint illetékes járási hivatalnál. Ha a járási hivatal alkalmazandó jogként a magyar jogot állapítja meg, A1 jelű igazolást állít ki, legfeljebb 24 hónapos érvényességgel. Az igazolás kérelemre ismételten meghosszabbítható, ha a magyar jog alkalmazásának feltételei továbbra is fennállnak.[Lásd a 195/1997. Korm. rendelet 27/A. § (1) és a 2019. évi CXXII. törvény 94. § (1) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________Szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények
Magyarország hatályos és alkalmazandó kétoldalú szociális biztonsági/ szociálpolitikai egyezményei (az uniós tagállamok polgáraira a koordinációs tb-rendeleteket kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy van-e kétoldalú egyezmény):■ magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (az 1959. évi 20. törvényerejű rendelet hirdette ki; Macedóniára és Koszovóra alkalmazandó);
■ magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény (az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet hirdette ki; Oroszországra és Ukrajnára alkalmazandó);
■ magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény (a 2003. évi LXIX. törvény hirdette ki);
■ magyar-québeci szociális biztonsági megállapodás (a 2006. évi XVII. törvény hirdette ki);
■ magyar-dél-koreai szociális biztonsági egyezmény (a 2006. évi LXXIX. törvény hirdette ki);
■ magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény (a 2008. évi LXXII. törvény hirdette ki);
■ magyar-bosznia-hercegovinai szociális biztonsági egyezmény (a 2009. évi II. törvény hirdette ki);
■ magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény (a 2010. évi XXIX. törvény hirdette ki, nem hatályos);
■ magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVII. törvény hirdette ki);
■ magyar-mongol szociális biztonsági egyezmény (a 2011. évi CXVIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-japán szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CLII. törvény hirdette ki);
■ magyar-moldovai szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CCXXXIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény (a 2013. évi CCXXXIV. törvény hirdette ki).
■ magyar-albán szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XVIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-macedón szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XXIII. törvény hirdette ki);
■ magyar-amerikai szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XXIX. törvény hirdette ki);
■ magyar-török szociális biztonsági egyezmény (a 2015. évi XXX. törvény hirdette ki).
________________________________________________________________________________________________________________________
Biztosítás ideiglenes megállapítása
Nem változott.
Biztosítás ideiglenes megállapítására is lehetőség van annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon ellátás nélkül.Ha nem egyértelmű, hogy melyik tagállam tb-jogát kell alkalmazni, ezt a következő szempontok alapján lehet eldönteni:
■ ha a munkavállaló vagy az önálló vállalkozó csak egy tagállamban végez munkát, akkor ennek a jogát;
■ ha az érintett személy keresőtevékenysége egy részét a lakóhelyén folytatja, vagy egyáltalán nem folytat keresőtevékenységet, akkor a lakóhely szerinti tagállam jogát;
■ minden egyéb esetben, ha az érintett több tagállamban végez munkát, a biztosítási igazolás iránti kérelmében megjelölt tagállam jogát kell ideiglenesen alkalmazni.
Magyarországon a biztosítás ideiglenes megállapítására a lakóhely szerint illetékes kormányhivatal hat hónapig érvényes A1-es igazolást ad ki, melynek egy-egy példányát megküldi a többi olyan tagállam intézményének, ahol az érintett keresőtevékenységet végez. A tájékoztatástól számított két hónap elteltével a biztosítást véglegesen meg kell állapítani, kivéve, ha egy másik tagállam a döntést vitatja. Vita esetén az intézményeknek egyeztetniük kell, és ha egy másik állam jogának alkalmazhatóságáról születik megegyezés, azt a tevékenység kezdőnapjától kell alkalmazni.
[987/2009/EK rendelet 6. cikk]
Kivétel megállapítása
Nem változott.
Egyes személyek vagy személycsoportok érdekében a tagállamok illetékes hatóságai közös megállapodással eltérhetnek a koordinációs rendelet szabályaitól.A magyar biztosítás megállapítása érdekében kivételt kérhet a NEAK-tól a munkáltató és a munkavállaló, illetve az önálló vállalkozó, ha
■ a kiküldetés, illetve az önálló vállalkozó átmeneti külföldi tevékenységének időtartama előreláthatóan meghaladja a 24 hónapot,
■ a kiküldetés feltételei fennállnak, de már eltelt 24 hónap a kiküldetés kezdete óta, és különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják a kivétel megállapítását (például ha a munkavállaló korábban jellemzően Magyarországon szerzett nyugdíjjogosultságot, és a kivétel megadása nélkül csak rövid időre szerezne más tagállamban jogosultságot).
A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja azokat a tényeket, körülményeket, amelyekre tekintettel a kivétel megállapítását kéri.
Az A1-es igazolás kiadásához elengedhetetlen, hogy a NEAK a kérelmet támogassa, és a kivétel megállapítására irányuló javaslatot a másik érintett tagállam intézménye is elfogadja. A1-es igazolás ebben az esetben legfeljebb öt évre adható ki.
[883/2004/EK rendelet 16 cikk. és 987/2009/EK rendelet 18. cikk és lásd a 195/1997. Korm. rendelet 27/B. §, a 2019. évi CXXII. törvény 95. §-aiban.]
Külföldi gyógykezelés
Nem változott.
Az EU-kártya a kiállítástól számított 36 hónapig érvényes. A tartós külföldi szolgálatot teljesítő köztisztviselők és hozzátartozójuk EU-kártyája továbbra is a külszolgálat időtartamára, legfeljebb 48 hónapra érvényes.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. Korm. rendelet 12/A. §-aiban.]
EGT-államban átmenetileg tartózkodó magyar biztosított az európai egészségbiztosítási kártyával igazolhatja, hogy az orvosilag szükséges ellátást a magyar egészségbiztosítás terhére jogosult ott igénybe venni.Az EU-kártya a kormányhivatal és a NEAK ügyfélszolgálatán igényelhető személyesen vagy írásban, elektronikus úton személyesen vagy meghatalmazott útján, kiskorúak esetén a törvényes képviselő közreműködésével. A kártya kiadása térítésmentes, kivéve, ha megsemmisül, megrongálódik, elvész. Ilyenkor 3000 forint igazgatási szolgáltatási díj fizetendő. Ha az új EU-kártya igénylésének időpontjában az érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított birtokában még érvényes EU-kártya van, az érvényességi idő lejártát megelőző harminc napon belül - a korábban kiadott EU-kártya érvénytelenítésével és leadásával egyidejűleg - új EU-kártya kiadása kezdeményezhető. Az új EU-kártya érvényességi idejének kezdete az új EU-kártya kiállításának napja.
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. Korm. rendelet 12/A. §-aiban.]
Aki EU-kártyával valamely EGT-tagállamban jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást (például a kártyája még nem járt le, de az egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága már megszűnt), köteles megtéríteni az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit. Ezt a NEAK-nak határozatban kell elrendelnie.[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 66-67. §-aiban.]
A bármely jogcímen harmadik államban - vagyis nem EGT- és nem szociálpolitikai/ szociális biztonsági egyezményes országban - tartózkodó, például munkát vállaló vagy nyaraló magyar állampolgár által ott igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költségét az egészségbiztosítás forintban, az igénybevételkor érvényes árfolyamon átszámítva megtéríti, ha a szolgáltatás elmaradása az élet vagy a testi épség súlyos veszélyeztetésével, illetve maradandó egészségkárosodással járt volna. A beavatkozás indokoltságáról, szükségességéről utólag az egészségbiztosító ellenőrző főorvosai döntenek. Az egészségbiztosítási pénztár a tényleges és számlával igazolt költségeket téríti meg, de legfeljebb az igénybevétel idején érvényes itthoni finanszírozási mértékig.Harmadik államban tartósan foglalkoztatott - és a vele együtt külföldön élő házastárs és gyermek - esetében az egészségbiztosítási pénztár a külföldi tartózkodás helyén indokoltan igénybe vett fogászati ellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg-gyógyintézeti és szülészeti ellátás, valamint sürgősségi betegszállítás igazolt költségeit szintén az itthoni finanszírozás mértékéig téríti meg.
Harmadik államban tartósan foglalkoztatott közalkalmazottnak, köztisztviselőnek és kormánytisztviselőnek a biztosító a külföldön indokoltan igénybe vett ellátás költségéből 85 százalékot térít meg (függetlenül a költség nagyságától).
A költségtérítési igény bejelentésekor csatolni kell az eredeti külföldi számlát, igazolást annak kiegyenlítéséről, továbbá a számla magyar nyelvű fordítását.
Ha a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, csatolni kell a kórházi zárójelentés akár nem hivatalos fordítását vagy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igazolást és annak fordítását is.
A NEAK akkor is engedélyezheti az összeg kifizetését, ha a biztosított maga nem egyenlítette ki a számlát, ilyenkor az azon szereplő összeget a külföldi gyógykezelést végző intézmény részére kell átutalni.
A másik uniós tagállamból érkezett állampolgárnak a helyben lakó biztosított állampolgárokkal azonos ellátásban kell részesülnie (az azonos elbírálásnak a 883/2004/EK és a végrehajtásáról szóló 987/2009/EK rendeletekben foglalt uniós elve alapján).
[Lásd az 1997. évi LXXXIII. törvény 27. § és a 217/1997. Korm. rendelet 12. §-aiban.]
________________________________________________________________________________________________________________________Koordinált tb-ellátások
A koordinációs rendeletet a következő szociális és tb-ellátásokat érintő nemzeti jogszabályokra kell alkalmazni:■ betegségi ellátások,
■ anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátások,
■ munkahelyi balesetek,
■ foglalkozási betegségek,
■ rokkantsági ellátások,
■ öregségi nyugdíjak,
■ túlélő hozzátartozónak nyújtott ellátások,
■ haláleseti juttatások,
■ munkanélküli-ellátások,
■ családi ellátások,
■ előnyugdíjak.
A koordinációs rendeletet akkor kell alkalmazni az uniós polgárokra, ha jogszerzésük és ellátásuk, továbbá járulékfizetésük tekintetében több tagállam érintett (például ha a nyugdíjjogosultság megállapításához különböző tagállamokban szerzett szolgálati időket kell összesíteni, vagy ha az uniós polgár másik tagállami ideiglenes tartózkodása alatt megbetegszik és orvosi ellátásra szorul).
________________________________________________________________________________________________________________________
Példák kiküldetésre
1. Magyarországi székhelyű, belföldön jelentős tevékenységű vállalkozás ideiglenes munkavégzésre Németországba küldi munkavállalóját, hogy ott elvégezze a német céggel kötött szerződésben meghatározott munkát. A munkavégzés nem haladja meg a 24 hónapot. A munkavállaló magyar munkaszerződése továbbra is érvényes, munkabért kizárólag a magyar cégtől kap.Mivel a munkavállaló és a munkáltató között a kiküldetés ideje alatt is közvetlen a kapcsolat, a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és a munkavállalót nem azért küldték ki, hogy egy másik kiküldött munkavállalót felváltson, magyar biztosított marad a kiküldetés alatt is. Azaz biztosítási jogviszonya továbbra is Magyarországon áll fenn, a járulékfizetést belföldön kell teljesítenie, és tb-ellátásokat is belföldön vehet igénybe. A munkavállaló Németországban az EU-s egészségügyi kártya felmutatásával kaphat orvosilag szükséges egészségügyi ellátást.
2. Magyar cég Lengyelországba küldi munkavállalóját, hogy egy ottani vállalkozásnál végezzen munkát. A munkavállaló a lengyel céggel is munkaszerződést köt, tőle is kap munkabért, így egyszerre két munkáltatója van.
A munkavállaló arra az időre, amely alatt csak Lengyelországban dolgozik, a lengyel tb-jogszabályok hatálya alá kerül, és a lengyel biztosító terhére veheti igénybe Lengyelországban az ottani állampolgárokra érvényes ellátásokat. Más uniós tagállamokban orvosilag szükséges ellátásokat kaphat az EU-kártyája alapján. Ha a munkavállaló egyidejűleg vagy váltakozva dolgozik Lengyelországban és Magyaror-
szágon, a párhuzamos munkavégzés esetére irányadó alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok szerint abban az államban lesz biztosított, ahol a lakóhelye található, feltéve, hogy ott jelentős a tevékenysége (azaz a lakóhelyén tölti munkaidejének vagy szerzi jövedelmének legkevesebb 25 százalékát).
3. Belga önálló vállalkozó pék 15 hónapra Franciaországba távozik, megszakítva belgiumi tevékenységét, hogy ott másfajta önálló vállalkozói tevékenységet folytasson.
Mivel Franciaországban más gazdasági ágazatban dolgozik, a két tevékenység nem minősül hasonló tevékenységnek, ezért nem alkalmazható rá a kiküldetési szabály, és így Franciaországban az ottani jog szerint lesz biztosított.
________________________________________________________________________________________________________________________
Külföldön szerzett biztosítási idők
Nem változott.
A szociálpolitikai, illetve a szociális biztonsági egyezmények, valamint az EU-szabályok szerinti nyugdíjat a Budapest Főváros Kormányhivatalának VIII. Kerületi hivatala a (a továbbiakban: nemzetközi ügyekben eljáró nyugdíjfolyósító szerv) állapítja meg.[Lásd a 168/1997. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés aa) pontjában.]
A külföldön szerzett biztosítási idők az erről szóló nemzetközi egyezmények, illetve az Európai Unió koordinációs rendelete szerint számíthatók be a nyugdíjra jogosultság eldöntésekor, illetve a nyugdíj kiszámításakor.Az EU tagországaiban és az Európai Gazdasági Térség (EGT) további államaiban, beleértve Svájcot is, a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendeletek érvényesek.
Az EU-tagországok maguk határozzák meg nyugdíjrendszerük szabályait, de a biztosítási idők összeszámítására létezik néhány közös előírás:
■ minden tagországban a saját szabályok szerint kell igazolni a biztosítási időket;
■ egyazon napra biztosítási idő nem ismerhető el kétszer;
■ a tagországok figyelembe veszik a nyugellátásra való jogosultság megállapításához a nem EU-tagállammal kötött szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezmények alapján igazolt biztosítási időket is, amennyiben a jogosultság anélkül nem állna fenn;
■ a speciális biztosítási időket (például bányászok, fegyveres szervek tagjai esetében) a másik ország hasonló rendszerében el kell ismerni; ahol ilyen speciális rendszer nincs, ott az általános rendszerben.
Ha a biztosított több EGT-országban is szerzett szolgálati időt, a nyugdíjra jogosultság megállapításakor a biztosítási időket össze kell adni. Ha valaki például Franciaországban 15, Németországban 10 és Magyarországon is 10 évet dolgozott, akkor az itthoni szolgálati idő nem lenne elegendő a magyar öregségi nyugdíjhoz, de az együttes, vagyis a 35 év biztosítási idő már jogosulttá teszi (ha a nyugdíjhoz előírt egyéb feltételeknek is megfelel).
Több országban szerzett biztosítási idők esetén a magyar nyugdíj kétféleképpen számítható ki:
■ az összes biztosítási idő alapján (arányos számítás), amikor is úgynevezett elméleti nyugdíjat kell megállapítani, amelyből egy-egy országra az egyes szolgálati idők arányában kell kiszámítani a tényleges nyugdíjat (például 15 év német idő és 20 év magyar idő esetén a magyar nyugdíj a 35 év alapján járó nettó átlagkereset 73 százalékának 57,1 százaléka);
■ az országonként szerzett biztosítási idők alapján (független ellátás), azaz például 15 német év és 20 magyar év esetén a (15 német évtől függetlenül) 20 év magyar idő alapján (ekkor a magyar nyugdíj a nettó átlagkereset 53 százaléka).
Az érintettnek mindig a neki kedvezőbb nyugdíjat kell megkapnia, vagyis a példában a független ellátást [arányos számítás esetén például 100 000 x 0,73 = 73 000 forint (elméleti nyugdíj) 57,1 százaléka 41 683 forint, míg a független ellátás a 100 000 forint 53 százaléka, azaz 53 000 forint].
Aki tehát több tagállamban dolgozott, több tagállamból kap nyugellátást (amennyiben az adott tagállam nyugellátásra vonatkozó szabályai szerint a jogosultság fennáll).
Magyarország kétoldalú szociálpolitikai/ szociális biztonsági egyezményeinek két alapmegoldása a nyugdíj megállapítására:
■ a biztosítási időket össze kell adni (hasonlóan az EU-szabályhoz), és a magyar nyugdíjrészt a magyar biztosítási idő arányában kell kiszámítani (ez az arányos teherviselés elve, ez szerepel Magyarországnak a jugoszláv utódállamokkal, Dél-Koreával és Kanadával kötött egyezményeiben);
■ a lakóhely szerinti ország fizeti a nyugdíjat a másik országban szerzett biztosítási idő után is (ez a területi elv, ilyen egyezménye van Magyarországnak a szovjet utódállamok közül az Oroszországi Föderációval és Ukrajnával).
Az utóbbi egyezménytípus esetében például az Ukrajnában szerzett 20 év és a Magyarországon szerzett 20 év alapján az Ukrajnában lakóhellyel rendelkező az ottani szabályok és az ottani hasonló munkakörben elért kereset alapján kap 40 év szolgálati időnek megfelelő nyugdíjat, a Magyarországon lakó pedig itt kap 40 év alapján nyugdíjat (a magyar nemzeti szabályok szerint, a jellemző - azaz a leghosszabb - munkakör magyar átlagkeresete alapján).
Akinek külföldi biztosítási ideje is van, a lakóhelye szerinti ország nyugdíjbiztosítási szerveinél (Magyarországon a nemzetközi ügyekben eljáró nyugdíjfolyósító szervnél) - az ott rendszeresített formanyomtatványokon - kérheti a nyugdíjat, mely szerv hivatalból továbbítja a kérelmet a magyar szerv felé. A szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezmények, illetve az EU-szabályok szerinti nyugdíjat azonban a nemzetközi ügyekben eljáró nyugdíjfolyósító szerv állapítja meg, és ő jár el a külföldi partnerbiztosítóknál is.
Lábjegyzet
A 2020. január 1-jén ismert szocho- és járulékfizetések szerint.
A szolgálati évek függvényében 40 év után minden további év után plusz 2%, de legfeljebb 100%.
A 40 év jogosultsági időre tekintettel nők részére megállapítható öregségi nyugdíj esetén.
