adozona.hu
T/16212. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról
T/16212. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 17. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az adós kérelmére - az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének céljára - az adós hitelezői, továbbá ha az adós ellen végrehajtási eljárás indult, a végrehajtást foganatosító szerv díjmentesen, az adós kérelmének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kötelesek kiállítani olyan kimutatást, amely tartalmazza
a) az adós...
T/16212. számú törvényjavaslat indokolással - a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról
2021. évi LXXXII. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról
1. §
A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 17. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:"(1a) Az adós kérelmére - az adósságrendezési eljárás kezdeményezésének céljára - az adós hitelezői, továbbá ha az adós ellen végrehajtási eljárás indult, a végrehajtást foganatosító szerv díjmentesen, az adós kérelmének kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül kötelesek kiállítani olyan kimutatást, amely tartalmazza
a) az adóssal szemben fennálló követelés jogalapját, hitelviszonyból eredő tartozás esetén a hitel futamidejét (ha ez értelmezhető), a követelés összegét, összetételét (tőke, kamat, késedelmi kamat, költség, megelőlegezett végrehajtási költség, végrehajtót megillető díj, költségtérítés, behajtási jutalék a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott általános költségátalány), valamint a követelés biztosítékait,
b) az arra vonatkozó információt, hogy a lejárt esedékességű követelésre az adós számára engedélyezett-e részletfizetést, és ha igen, a részletfizetés időtartamát, a törlesztési részletek összegét,
c) annak felsorolását, hogy mely követelésre rendeltek el végrehajtást, ki a végrehajtást foganatosító szerv, mi a végrehajtási ügy száma,
d) az arra vonatkozó információt, hogy zálogjoggal biztosított követelés esetén kezdeményezte-e a hitelező a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítését, és ha igen, az értékesítés folyamatban van-e.
(1b) Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós elsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatását, ennek sikertelensége esetén bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatását kéri. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás helyett bírósági adósságrendezési eljárást kezdeményez, ha nincs főhitelezője. Amennyiben a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatása során megállapítja, hogy az adósnak nincs főhitelezője, az adósságrendezési eljárás kezdeményezése iránti kérelmet bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezése iránti kérelemnek kell tekinteni."
2. §
Az Are. tv.a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában az "adósságrendezésbe tartozó vagyonát," szövegrész helyébe az "adósságrendezésbe tartozó vagyonának 80 %-át,",
b) 21. § (1) bekezdésében és 45. § (4) bekezdésében a "7,8%-ának" szövegrész helyébe a "7%-ának",
c) 21. § (1) bekezdésében a "30 000 forint" szövegrész helyébe a "20 000 forint",
d) 45. § (3) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének" szövegrész helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresének",
e) 45. § (3) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékének" szövegrész helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresének",
f) 45. § (4) bekezdésében a "zálogjoggal terhelt ingatlan forgalmi értéke" szövegrész helyébe a "zálogjoggal terhelt ingatlan 5. § 36. pont a) alpontjában meghatározott forgalmi értéke",
g) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékének másfélszeresét" szövegrész" helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékének kétszeresét",
h) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét" szövegrész helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét",
i) 72. § (1) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb mértékét" szövegrész helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke másfélszeresét,",
j) 72. § (1) bekezdésében az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke kétszeresét" szövegrész helyébe az "öregségi nyugdíj legkisebb mértéke háromszorosát"
szöveg lép.
3. §
Az Are tv. 43. alcíme a következő 105/D. §-sal egészül ki:"105/D. §
(1) E törvények a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: 2021. évi ... törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2021. évi ... törvény hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokra kell alkalmazni.
(2) E törvénynek a 2021. évi . törvénnyel megállapított 45. § (3) bekezdését, 45. § (4)-(5) bekezdését, és 72. § (1) bekezdését megállapító rendelkezéseit a 2021. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."
4. §
Hatályát veszti az Are. tv.a) 24. §-a,
b) 71. § (2) bekezdése,
c) 106. § (2) bekezdés c) pontja.
5. §
Ez a törvény 2021. július 1-jén lép hatályba.INDOKOLÁS
Általános indokolás
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) módosítása annak érdekében indokolt, hogy az eljárás kezdeményezése az adós számára egyszerűbb és költségtakarékosabb legyen.
A Javaslat az eljárás kezdeményezésének egyes feltételeit könnyíti annak érdekében, hogy azok is jogosultak legyenek az eljárást kérelmezni, akiknek a tartozásállománya nem éri el a vagyonuk értékét, de eléri az adósságrendezésbe vonásra kerülő vagyonuk értékének 80 %-át.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében a jövőben az adósnál környezettanulmányt nem kell végezni sem a bíróságon kívüli, sem pedig a bírósági adósságrendezési eljárásban.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás esetén a Javaslat csökkenti az adós által a főhitelező részére ezért a szolgáltatásért fizetendő költségátalány összegét.
Az adós által a főhitelező jelzálogjogosultnak az eljárás időszaka alatt fizetendő ún. minimális törlesztő részlet mértéke csökkentésre kerül.
A Javaslat szerint az adós által az eljárás időtartama alatt a bevételeiből a mindennapi megélhetési költségeire fordítható összeg növekszik. Valorizálásra kerül az adós által az eljárás alatt folyamatosan fizetendő tartásdíjra, kártérítési járadékra felhasználható összeg is.
Részletes indokolás
1. §
Annak érdekében, hogy az adós és a Családi Csődvédelmi Szolgálat számára az eljárás kezdeményezésekor pontos adatok álljanak rendelkezésre az adós tartozásairól, a Javaslat a hitelezők számára előírja, hogy az adóssal szemben fennálló követelésekről és a folyamatban lévő igényérvényesítési eljárásokról egy részletes, díjmentes kimutatást készítsenek, és azt adják át az adósnak.A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós elsőként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatását, ennek sikertelensége esetén pedig bírósági adósságrendezési eljárás lefolytatását kéri. Az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor az adós bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás helyett bírósági adósságrendezési eljárást kezdeményez, ha nincs főhitelezője. Ha tehát a Családi Csődvédelmi Szolgálat a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás lefolytatása során megállapítja, hogy az adósnak nincs főhitelezője, az adósságrendezési eljárás kezdeményezése iránti kérelmet bírósági adósságrendezési eljárás kezdeményezése iránti kérelemnek kell tekinteni.
2. §
A Javaslat az adósoknak az eljárással összefüggő költségeit csökkenti azzal, hogy a főhitelező számára fizetendő költségátalány összege kevesebb lesz.Az adós által a főhitelező jelzálogjogosult számára az eljárás időszaka alatt fizetendő ún. minimális törlesztő részlet mértéke csökkentésre kerül annak érdekében, hogy az adós családok számára az eljárás alatt ezek a törlesztő részletek alacsonyabbak legyenek, mint amit az adósnak adósságrendezési eljárás nélkül kellett volna fizetnie a hitelnyújtó számára.
A Javaslatban valorizálásra kerül az eljárás időtartama alatt az adós mindennapi megélhetési költségeire fordítható összeg, továbbá az adós által az eljárás alatt fizetendő tartásdíj, kártérítési járadék összege.
3. §
Az új szabályokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.4. §
A környezettanulmányra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésre kerülnek.5. §
Hatályba léptető rendelkezés.