HVG Különszám, Adó 2020

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

Az idén nem is két, hanem három menetben módosította az Országgyűlés a 2020-ra vonatkozó adószabályokat. Egy nagyobb salátacsomag még a nyáron elkészült, december elején egy kisebb, másodikat is megszavaztak a képviselők, s lapzártánk utánra is maradt még néhány más előterjesztésbe rejtett adómódosítás. A több száz új paragrafus közül csak néhány fajsúlyos, a többi nem hoz lényeges változást az adózás rendszerében.
Az egyik, minden céget érintő fontos szabálymódosítás kiterjeszti a NAV látók...

HVG Különszám, Adó 2020
Tisztelt Olvasó!

Az idén nem is két, hanem három menetben módosította az Országgyűlés a 2020-ra vonatkozó adószabályokat. Egy nagyobb salátacsomag még a nyáron elkészült, december elején egy kisebb, másodikat is megszavaztak a képviselők, s lapzártánk utánra is maradt még néhány más előterjesztésbe rejtett adómódosítás. A több száz új paragrafus közül csak néhány fajsúlyos, a többi nem hoz lényeges változást az adózás rendszerében.
Az egyik, minden céget érintő fontos szabálymódosítás kiterjeszti a NAV látókörét: júliustól valamennyi számláról adatot kell küldeni elektronikusan az adóhatóságnak, vagyis teljesen transzparenssé válik az üzleti élet a számukra. (2021-től már a magánszemélyeknek szóló számlákra is kiterjesztik ezt a kötelezettséget.)
Kiemelendő továbbá, hogy az eva megszűnése miatt e kör adózása jelentősen változik. Ezért az eva megszűnéséhez kapcsolódó teendők, választási lehetőségek ismertetésének ezúttal külön fejezetet is szenteltünk. (Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy lebegtetik a több százezer adózót érintő kata szabályainak jövő évi szigorítását is.)
Az új áfaregulák közül meg kell említenünk, hogy ismét 27 százalék lesz az új lakások áfája, 5 százalékra csökken a kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adója, de egyidejűleg 4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulást is fizetni kell majd. Megszűnik a munkaerő-kölcsönzés fordított áfája, és brüsszeli ítélet nyomán visszaigényelhetővé válik a behajthatatlan követelések forgalmi adója, igaz, csak méltánytalanul szűk körben. Értékhatártól függetlenül összesítő jelentést kell készíteni a befogadott számlák áfájáról. 18 napról 8 napra csökken a számlakibocsátás határideje, és minden számlán rajta kell lennie a vevő adószámának. Kötelezően számlát kell kapni januártól az egészségügyi szolgáltatásokról is.
Nő a cigaretta és dohánytermékek jövedéki adója, már az idéntől megszűnt a tao-feltöltési kötelezettség, 13 százalékról 12 százalékra csökken a kiva kulcsa, az szja-törvénybe pedig jelentős adóelőnyök kerültek a négygyermekes anyák számára.
Szokásos év végi adókülönszámunkban - ezúttal nem a PM, hanem az Orien-Tax adótanácsadó cég munkatársainak és más adószakértőknek a közreműködésével - ismertetjük, magyarázzuk a legfőbb módosításokat, valamint teljes terjedelemben, egységes szerkezetben közlünk 12 törvényt, és példákkal is igyekszünk megvilágítani a legfontosabb változásokat.
Az új adótörvények megismerésére, 480 oldalas kiadványunk áttanulmányozására ezúttal alig pár nap maradt. Lehet ismét szorozni és osztani, számolni, kit hogyan érint a 2020-as adócsomag; ebben szeretnénk az idén is segítséget nyújtani az olvasóinknak. Néhány kormányrendelet persze még hátravan, ezek várhatóan a következő hetekben készülnek el, így mindenképpen figyelni kell majd a közlönyöket.
A várhatóan jövő év elején megjelenő, 2020-ra szóló tb-különszámunkban biztosan visszatérünk az időközben még megszülető adótörvényeket érintő paragrafusokra.
Mostani gyorskommentárunkat az év folyamán számos részletesebb követi majd www.adozona.hu szakportálunkon, ahol előfizetőink minden fontos évközi adó-, tb- és munkajogi változásról, hatósági értelmezésről értesülhetnek. Portálunkról többet tudhat meg különszámunk 45. oldalán.
Egyúttal kérjük Önöket, hűséges olvasóinkat, hogy a kiadványunk végén lévő kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat. Ez a kérdőív az ugyfelpont.hvg.hu oldalon is elérhető.
Reméljük, különszámunk tartalma segít az eligazodásban!
a HVG különszám szerkesztői
Mit kell tudni a személyi jövedelemadó változásairól?
Négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A négy- vagy többgyermekes anya (a kedvezményre jogosult) minden más kedvezményt megelőzően az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmeinek összegét adóalap-csökkentő kedvezménnyel csökkentheti.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. §-ában.]
A levonható kedvezmény összegébe a jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszony esetén a jogosultsági időszakra elszámolt), a törvényben meghatározott jövedelmek számíthatók be. (A kedvezményre jogosultnak ezen jövedelmei után nem kell adót fizetnie.)
A kedvezmény összegébe számító (kedvezményre jogosító) jövedelmek:
I. A bérnek minősülő jövedelem.
II. Bérnek nem minősülő, de nem önálló tevékenységből származó jövedelem (például az összevont adóalapba tartozó béren felüli juttatás), kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét.
III. Az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül
■ a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
■ a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
■ az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
■ a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
■ a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
■ a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.
A jogosultság nem jár korlátlan alanyi adómentességgel, csak a jogosultnak a felsorolt jövedelmek után nem kell adót fizetnie, azonban más adóköteles (bérbeadásból, szálláshely-szolgáltatásból származó, egyéb jogcímen szerzett, valamint az osztalék és más külön adózó, valamint az ekhós) jövedelmei tekintetében változatlanul fennáll az adókötelezettsége.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. §-ában.]
Nem változott.
Bérnek minősül
■ a munkaviszonyból, közfoglalkoztatási jogviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);
■ az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;
■ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás;
■ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregséginyugdíj-korhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és a keresetpótló juttatás;
■ a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély e jogviszonyból származó jövedelme;
■ az előzőekben meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot, a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot;
■ a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység díjazása.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (2) bekezdés a) pont és 3. § 21. pontjaiban.]
Nem önálló tevékenységnek minősül
■ a munkaviszonyban folytatott tevékenység,
■ a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
■ a társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése,
■ a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége,
■ a jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő (ideértve a felügyelőbizottság tagját és a polgári törvénykönyv szerinti küldöttgyűlés tagját, de ide nem értve a választott könyvvizsgálót) tevékenysége, ha ezt a tevékenységet nem egyéni vállalkozóként végzi,
■ nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony,
■ a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
■ az országgyűlési képviselői tevékenység,
■ a nemzetiségi szószólói tevékenység,
■ az állami projektértékelői jogviszony.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (2) bekezdés b) pontjában és 24. § (1) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
■ Tipikus jövedelmek szja-kötelezettsége a négy- vagy többgyermekes anyáknál

Jövedelem

Kedvezményre
jogosít

bér, személyes közreműködés ellenértéke

igen

választott vagy kijelölt vezető tisztségviselő tiszteletdíja

igen

más nem önálló tevékenységből származó jövedelem (például munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meg nem haladó összege, önkéntes pénztári hozzájárulás, munkáltató/kifizető által fizetett biztosítási díj, iskolakezdési támogatás, átvállalt tandíj stb.)

igen

egyszerűsített foglalkoztatásból származó, a mentesített keretösszeget meghaladó munkadíj

igen

nevelőszülői díj

igen

táppénz

igen

álláskeresési segély

igen

munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összege

nem

megbízási díj

igen

vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem

igen

őstermelői jövedelem

igen

adószámos magánszemély munkavégzésből származó jövedelme

igen

bérbeadásból, szálláshelyszolgáltatásból származó jövedelem

nem

összevont adóalapba tartozó egyéb jövedelem (például a kifizető által vele jogviszonyban nem álló magánszemélynek adott juttatás, nyeremény)

nem

osztalék, árfolyamnyereség és más tőkejövedelmek

nem

ingóságok, ingatlanok átruházásából származó jövedelmek

nem

ekhós, katás bevétel

nem

________________________________________________________________________________________________________________________
Adókedvezményre jogosultság
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A kedvezményre jogosult az a négy vagy több gyermeket nevelő anya, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel
■ családi pótlékra jogosult, vagy
■ családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága
- legalább 12 éven keresztül fennállt,
- a gyermek elhunyta miatt szűnt meg, és e gyermekek száma a négy főt eléri.
(Például ha egy anya a férjével közösen nevel öt kiskorú gyermeket, akik közül kettő a sajátja, három a férjéé, hiába jogosult családi pótlékra, ha a férj gyermekeit nem fogadta örökbe, nem tekinthető négy vagy több gyermeket nevelő anyának.)
Az az anya, aki valamiért nem igényelte a családi pótlék folyósítását, holott arra jogosult lett volna, ezt az időszakot is beszámíthatja a jogosultságának meghatározásához.
A kedvezményre jogosultság annak a hónapnak az első napján kezdődik, amely hónapnak bármely napján a jogosultság fennáll, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek már egyetlen napján sem áll fenn.
Ha a kedvezményre jogosultság az egész adóévben nem áll fenn, és a jogosultság időszakában a kedvezményre jogosult megszerzett, önálló tevékenységből származó, kedvezményre jogosító jövedelme másként nem állapítható meg, akkor azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelmének a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni.
(Például ha az anya öt gyermeket szült, de váláskor az apához kerül két, 12. évét még be nem töltött gyermeke, akikre tekintettel megszűnt a családi pótlékra jogosultsága, a továbbiakban már nem számít jogosultnak.)
Élete végéig az anya csak akkor jogosult a kedvezményre, ha legalább négy vér szerinti vagy törvényesen örökbe fogadott gyermeke mindegyikére tekintettel (egybefüggően vagy megszakításokkal) legalább 12 évig (144 hónapig), illetve ezen belül bármelyik gyermek halála esetén annak elhunytáig jogosult volt családi pótlékra.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (3) bekezdésében.]
Az anyakedvezmény érvényesítése
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele
■ az adóelőleg megállapításánál: a kedvezményre jogosító jövedelmet juttató kifizetőnek, munkáltatónak adott olyan adóelőleg-nyilatkozat, amely tartalmazza a kedvezményre jogosult nevét és adóazonosító jelét, a kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint az érintett gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy - ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg - természetes személyazonosító adatait;
■ az adóbevallásban: a kedvezményre jogosult adóbevalláshoz tett nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetni az érintett gyermekek nevét, adóazonosító jelét (ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg, a természetes személyazonosító adatait), valamint - ha a kedvezményre való jogosultság nem állt fenn az adóév egészében - a jogosultság kezdetének vagy megszűntének napját és a kedvezményre jogosító jövedelmek együttes összegét.
Igazolásokat nem kell csatolni a nyilatkozathoz, de azokat az adóhatóság ellenőrzés esetén kérheti.
A jogosult kedvezményre jogosító jövedelmének (ideértve a tevékenység ellenértékének nem minősülő, az adott jogviszonyában szerzett összevont adóalapba tartozó juttatásokat is) adóelőleg- (adó-) alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. § (6) és 48. § (2) és (3c) bekezdéseiben.]
A kedvezmény első alkalommal munkaviszonyból származó jövedelem esetében
■ a 2019. december 31 -ét követő időszakra elszámolt,
■ a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett,
■ a 2019. évet megelőző évre vonatkozó, 2019. december 31 -ét követően kifizetett bevétel adókötelezettségére,
más esetben a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 98. § (3) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa négygyerekes anya kedvezményére
Egy anya négy gyermeket szült. Jogosultsága családi pótlékra:
Első gyermek
■ született: 1984. május 25.
■ válás miatt 1996. október 1-jétől az apa háztartásában nevelkedett
■ családipótlék-jogosultság: 12 év 4 hónap
Második gyermek
■ született: 1987. április 2.
■ válás miatt 1996. október 1-jétől az apa háztartásában nevelkedett
■ 2001. december 1-jétől visszakerült az anya háztartásába
■ családipótlék-jogosultság: a válásig 9 év 6 hónap + 18 éves korig 3 év 5 hónap (több mint 12 év)
Harmadik gyermek
■ született: 1996. december 22.
■ válás után az anya háztartásában nevelkedett
■ 2005. július 14-én elhunyt.
■ családipótlék-jogosultság: 8 év 8 hónap
Negyedik gyermek
■ született: 2003. november 14.
■ második férjével saját háztartásában neveli
■ családipótlék-jogosultság: a gyerek közoktatási intézmény tanulója lesz 2020-ban is, így fennáll a jogosultság Az anya a közölt adatok alapján jogosult a kedvezményre. Erről nyilatkozhat a munkáltatójának, továbbá a negyedik gyermekre tekintettel férjével közösen nyilatkozhat a családi kedvezmény közös érvényesítéséről is.
________________________________________________________________________________________________________________________
Adóelőleg-nyilatkozat, kedvezmények érvényesítése
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A költségelszámolásra, valamint kedvezmények érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek - a kifizetőnek írásban adott papíralapú dokumentum helyett - elektronikus azonosítási szolgáltatás alkalmazásával az erre a célra létrehozott elektronikus felületen megtehetik az adóhatóság felé, mely esetben azt az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató, kifizető számára, és erről visszaigazolást küld a nyilatkozó magánszemély részére. Ha a magánszemély írásban és elektronikus felületen is nyilatkozik, a kifizetőnek az adóelőleg megállapításánál az írásban átadott nyilatkozatot kell figyelembe vennie.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]
A négy- vagy többgyermekes anya is az adóelőleg-nyilatkozatában kérheti kedvezményének érvényesítését, mely esetben a kedvezményre jogosító jövedelmek adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető, ugyanakkor az anya (a munkáltatónak, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizetőnek) adhat családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot is. Ebben az esetben - valamint akkor is, ha az adóelőleg megállapítására a kedvezményre jogosult köteles, illetve amikor a kedvezményt az adóbevallásában érvényesíti - az adóelőleg- (adó-) alapból le nem vonható családi kedvezménynek az adó mértékével (15 százalék) számított összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával (akár a házastárssal, élettárssal megosztva is) családi járulékkedvezményként vehető igénybe.
Egyébként pedig aki a négy- vagy többgyermekes anyák kedvezményére jogosult, elsőházas-kedvezményt, tevékenységi kedvezményt, személyi kedvezményt, az adóról való rendelkezést csak akkor tud érvényesíteni, ha olyan adóköteles, az összevont adóalapba tartozó jövedelme is van (például bérbeadásból, egyéb jogcímen szerzett jövedelem), amelyre a négy- vagy többgyermekes kedvezmény nem vonatkozik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (2), (3b) és (3c) és 49. § (1a) bekezdéseiben; az 1997. évi LXXX. törvény 24/A.-24/C. §-ában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adóbevallásban a négy vagy több gyermeket nevelő anyák által az adóelőleg-nyilatkozattal jogszerűtlenül érvényesített kedvezmény miatt mutatkozó befizetési különbözet után is külön kötelezettségként fel kell tüntetni a 12 százalék különbözeti bírságot, és azt -ha a befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladja - a bevallási határidőig meg kell fizetni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (4) bekezdésében.]
Nem változott.
Adóelőleg-nyilatkozat érvényesen esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig adható. Az újabb nyilatkozat a korábbi nyilatkozat visszavonásának minősül. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni. Nem kell új nyilatkozatot adni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (1) bekezdésében.]
A kifizető a kifizetést megelőzően köteles tájékoztatni a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és a nyilatkozatadás következményeiről.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 48. § (4)-(5) bekezdéseiben.]
Adóigazolás
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek az általa kifizetett összegről olyan igazolást kell adnia a magánszemély számára, amelyen feltünteti az adóelőleg alapjában figyelembe vett, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét. (Korábban csak a családi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, valamint az érvényesített személyi kedvezményt kellett.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 46. § (5) bekezdésében.]
Adó- és adóelőleg-alap
Változás 2019. július 1-jétől.
Az összevont adóalapja után a magánszemélynek a bevételből megállapított jövedelem 85 százalékát kell (a korábbi 84 százalék helyett) az adó-, adóelőleg-alap számításánál figyelembe venni, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 85 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.
[Lásd 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában és 47. § (5) bekezdésében.]
Magánalapítvány, családi alapítvány
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Magánalapítványnak minősül az alapító, a csatlakozó vagy az alapító, a csatlakozó hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Ptk. rendelkezései szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány, feltéve, hogy kizárólag alapító, csatlakozó magánszemély által rendelkezésre bocsátott vagyonnal vagy kizárólag magánszemély által a vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésébe adott vagyonnal és ezek hozamaival gazdálkodik. (Az új fogalom bevezetése a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvénnyel függ össze, amely lehetővé teszi egy speciális, főtevékenységként vagyonkezelést folytató alapítványi forma létesítését.)
Vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. Alapítvány a Ptk. szerint [3:379. § (1) bekezdés] gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható. Ez alól kivétel a vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelése, amelyet a vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként végez.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 62. pontjában.]
Vállalkozói bevételnek minősül az egyéni vállalkozó mint vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő, illetve az alapítvány tulajdonába adott készletek szokásos piaci értéke.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (4a) bekezdésében.]
Alapítványi jövedelmek
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Tartós befektetési szerződést köthet a magánalapítvány és a bizalmi vagyonkezelő is vagyoni juttatás céljából a kedvezményezett magánszemély javára. Ha e juttatás forrása az ilyen befektetésből származó hozam, azt a kedvezményezettnél nem kell jövedelemként figyelembe venni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 66. § (5) és 67/B. § (14) bekezdésében.]
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Az alapítvány alapító okiratában (az alapító okirat rendelkezése hiányában az erre jogosult alapítványi szerv által) kedvezményezettként megjelölt magánszemélyre is kiterjednek a vagyonkezelésből származó bevétel adókötelezettségét meghatározó rendelkezések.
E szerint:
■ Ha a magánszemély valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben lett kedvezményezett, akkor az alapítványtól származó bevétele adókötelezettségének jogcímét és a jövedelem összegét a tevékenységre, átruházásra, szolgáltatásnyújtásra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a bevétel adókötelezettségének jogcímét nem lehet megállapítani, a bevétel egészét egyéb jövedelemnek kell tekinteni.
■ A kedvezményezett részére a közhasznúnak nem minősülő alapítvány által a vagyon hozamaiból juttatott vagyoni érték osztaléknak minősül, kivéve, ha a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte. Azt kell feltételezni, hogy a kedvezményezett először a hozamot szerzi meg. Ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetők el az alapítványi vagyontól, a magánszemély által megszerzett vagyoni érték egészét osztaléknak kell tekinteni.
■ A kedvezményezett részére a magánalapítvány vagyonából (ide nem értve annak hozamait) juttatott - az előzőekben nem említett - vagyoni érték adómentes. Ha azonban a kedvezményezett magánszemély e jogállását valamely tevékenység, dolog átruházása vagy szolgáltatás nyújtása ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerezte, akkor a bevétel a szerzés jogcíme szerint adóköteles. Nem alkalmazható az adómentességre vonatkozó rendelkezés akkor sem, ha a kifizető - kifizető hiányában a kedvezményezett magánszemély - nyilvántartása alapján a hozamok nem különíthetők el az alapítványi vagyontól, mert akkor a bevétel egészét osztaléknak kell tekinteni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 4. § (7) bekezdésében, 66. § (1) bekezdés ae) és ag) pont, 1. számú melléklet 7.26. pontjaiban.]
Nem változott.
Fő szabályként az alapítói vagyonjuttatás nem vonható vissza, és sem közvetlenül, sem kerülő úton nem kerülhet vissza az alapítóhoz. Kivételesen azonban az alapítvány kedvezményezettje az alapító is lehet akkor, ha az alapítvány célja az alapító tudományos vagy művészeti alkotásainak gondozása, továbbá az alapító és a csatlakozó hozzátartozója abban az esetben lehet az alapítvány kedvezményezettje, ha az alapítvány célja a hozzátartozó tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása, a hozzátartozó ápolása, gondozása, tartása, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, iskolai tanulmányainak ösztöndíjjal vagy egyéb módon történő támogatása. Ez a rendelkezés családi alapítvány létesítését teszi lehetővé, amellyel a család tagjainak tartása, nevelése, iskoláztatása akár több generációra is biztosíthatóvá válik.
[2013. évi V. törvény 3:386. §]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa magánalapítványi kifizetések adókötelezettségére
Egy házaspár 50 millió forinttal alapítványt létesített, amelynek célja egyik (rokkant) fiuk mint kedvezményezett gondozásának, egészségügyi ellátási költségeinek viselése, valamint két unokájuk mint kedvezményezettek iskolai tanulmányainak támogatása.
A házaspár másik fia 5 millió forinttal csatlakozott az alapítványhoz.
Az alapító okirat szerint a kedvezményezettek javára kifizetést csak a hozamok terhére és a vagyon terhére annak legfeljebb 5 százalékáig lehet teljesíteni.
Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat, a vagyon nagy részét értékpapírokba fekteti, illetve tartós befektetési szerződés alapján kezeli, a hozamokról elkülönített nyilvántartást vezet.
A várható kifizetések adókötelezettsége:
■ 2020-ban a két unokának a vagyon terhére 500-500 ezer forint tandíj céljára: adómentes;
■ 2021-ben az értékpapírok hozamai (árfolyamnyereség, osztalék) terhére mindhárom kedvezményezettnek havi 50-50 ezer forint támogatás: osztalékként adóköteles;
■ 2026-ban a kedvezményezetteket egyenlő arányban illeti meg a tartós befektetési szerződésből származó hozam, amelyből jövedelmet nem kell megállapítani.
________________________________________________________________________________________________________________________
Rendelkezési joghoz fűződő adókötelezettség
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Az alapítvány létesítése (az alapítványhoz történő csatlakozás) sem minősül az alapítványt alapító (csatlakozó) magánszemély rendelkezésijog-gyakorlásának, azaz önmagában az ilyen jogi aktus miatt nem keletkezik adókötelezettsége.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (3) bekezdésében.]
Nem változott.
Ha a magánszemély valamely bevételét (például a fizetését, tiszteletdíját, osztalékát) nem veszi fel, hanem közvetlenül bármilyen cél javára felajánlja (például jótékony célra fordítja, bizalmi vagyonkezelésbe adja vagy alapítványnak utaltatja), vagyis rendelkezik a jövedelméről, adókötelezettsége keletkezik.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 9. § (3) bekezdésében.]
Kamatjövedelem
Új előírás 2019. június 1-jétől.
Nem kell adót fizetni a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (például Prémium Magyar Állampapírok) kamatjövedelme után.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 65. § (3) bekezdés ab) pontjában.]
Értékpapír formájában szerzett jövedelem
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Nem számít értékpapír formájában szerzett jövedelemnek (bevételnek), ha a magánszemély szövetkezeti formában működő szövetkezeti hitelintézet tagjaként a tulajdonában álló részjegy Holding Szövetkezet (a 2013. évi CXXXV. törvény szerinti Integrációs Szervezet szövetkezeti hitelintézetnek nem minősülő, szövetkezeti formában működő, szövetkezeti hitelintézetekben tulajdonjoggal rendelkező tagja) részére történő átruházása ellenében részjegyet szerez.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 77/A. § (2) bekezdés k) pontjában.]
Egyházi személy nyugdíja
Változás 2019. április 15-étől.
A nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház esetében is nyugdíjnak minősül a belső szabálya szerint létrehozott és az egyházi jogi személy által működtetett nyugdíjalapból idős, rokkant egyházi személy tagja vagy az említett tag özvegye számára folyósított nyugellátás vagy nyugdíj-kiegészítés. Vagyis ezen ellátások után sem kell szja-t fizetni.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 23. pont j) alpontjában.]
Adómentes családtámogatások, lakáscélú támogatások
Új előírás 2019. július 1-jétől.
Adómentes a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel nyújtott
■ babaváró támogatás (gyermekvállaláshoz és a gyermekneveléshez nyújtott kölcsön kamattámogatása és a gyermekvállalási támogatás);
■ nagycsaládok személygépkocsi-szerzési támogatása.
[44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet; 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet; és lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 1.3. és 7.42. pontjában.]
Változás 2019. július 23-ától.
Átmeneti rendelkezés alapján 2016. február 11-étől visszamenőleg érvényesíthető adómentesség vonatkozik az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló kormányrendelet, a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a háromvagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló kormányrendelet, a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló kormányrendelet szerinti támogatásokra.
Új adómentes sportjuttatások
Új előírás 2019. július 24-étől.
Adómentes
■ a sportról szóló törvény szerint Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség által
- a sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás és termék vagy szolgáltatás formájában adott ajándék,
- foglalkoztatott személy külföldi kiküldetésére tekintettel fizetett napidíj, és
- a nemzetközi sportszövetséggel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló sportolónak, edzőnek a sporttevékenységével összefüggésben adott támogatás, ösztöndíj;
■ a kormányhatározattal kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a kormányhatározatban megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a kormány határozatában meghatározott mértékig.
Vadászok juttatásai
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Adómentes a vadász ingyenes vagy kedvezményes részvétele a vadászaton, valamint az elejtett vad húsának ingyenes vagy kedvezményes juttatása, feltéve, hogy a részvétel a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben szabályozott kármegelőzés érdekében
■ a vadászati hatóság által jóváhagyott vadgazdálkodási tervnek a törvényben meghatározott vadakra vonatkozó előírásai teljesítését szolgáló vadászaton,
■ idényen kívüli állományszabályozó vadászaton a vadászatra jogosult által vadászati joga gyakorlása keretében
történik.
E rendelkezés a hatályba lépését megelőzően keletkezett adókötelezettségekre is alkalmazható
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 99. § (3) bekezdésében és az 1. számú melléklet 6.3. pontjában.]
Adómentes jövedelem termőföld átruházásából
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Adómentes az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházásából származó jövedelem, ha a földet valamely tulajdonostárs részére értékesítik.
Az adó 1 százaléka feletti rendelkezési jogosultság
Változás 2019. április 15-étől.
A személyi jövedelemadó egyházi 1 százalékát 2020-tól a bevett egyházak mellett, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, a NAV által technikai számmal ellátott, nyilvántartásba vett egyházak és bejegyzett egyházak is gyűjthetik.
[1996. évi CXXVI. törvény, 2011. évi CCVI. törvény és lásd az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.20. pontjában.]
Mezőgazdasági őstermelők bevallása
Változás 2019. július 24-jétől.
A szocho-előleg fizetésére kötelezett őstermelőknek e kötelezettségüket nem kell negyedévente bevallaniuk.
A szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent. A csökkentett adómérték első ízben a 2019. harmadik és negyedik negyedévi adóelőleg megállapításakor alkalmazható. A csökkentett adó az éves bevallásban már 2019 egészére alkalmazható.
A szocho-fizetési kötelezettséget évente egyszer az szja-bevallásban kell megállapítani, már 2019-re is, azaz a 2020. május 20-áig beadandó bevallásban kell számot adni a kötelezettség éves összegéről.
A tárgyévre vonatkozóan elkészített szja-bevallásban vagy a NAV által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a tárgyévi szja-bevallásban vagy a NAV által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített szja-bevallásban, a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 22. §-ában és 36/A. §-ában.]
A tételes költségelszámolást alkalmazó, szocho-előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelőnek tárgyévi elismert költségként kell figyelembe vennie a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket, ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a negyedik negyedévre - az adóévet követő hó 12-éig - befizetett adóelőleg összege is a tárgyévi költségnek minősül, tehát "elszakad" az szja-törvény a pénzforgalmi szemléletétől.
[Lásd 1995. évi CXVII. törvény 22. § (6a) bekezdésében.]
Nem változott.
Negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell szocho-előleget fizetnie
■ a tevékenységét a tárgyévben kezdő, biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér tárgynegyedévi összege után,
■ a biztosított, 8 millió forint feletti bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőnek legalább a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után,
■ a biztosított, 8 millió forintot el nem érő őstermelői bevétellel rendelkező mezőgazdasági kistermelőnek a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg tárgynegyedévi összege után.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 22. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Mezőgazdasági őstermelők - átmeneti rendelkezések

Elszámolás

Ha még kell fizetni

2020-ban átalányadózó
vagy megszűnt

Szocho-előleg fizetésére
kötelezett a negyedik
negyedévben

Tárgyévi elismert költség
(2019)

Befizetés évében költség
(2020)

A különbözet

85 százaléka a jövedelem

Szocho-előleg fizetésére
nem kötelezett

Befizetés évében költség
(2020)

-

A megállapított jövedelem
85 százaléka a jövedelem

________________________________________________________________________________________________________________________
Mezőgazdasági őstermelő költségelszámolása
Változás 2019. június 24-étől.
A szocho-előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szocho-fizetési kötelezettség megfizetett összegét a befizetés évében számolhatja el költségként. Például a 2020. évi őstermelésből származó jövedelme utáni szochót 2021 -ben fizeti meg a bevallás benyújtásakor, és 2021-ben lesz költség a befizetett összeg.
A tételes költségelszámolást alkalmazó, szocho-előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő tárgyévi elismert költségként veszi figyelembe a tárgyévre megállapított és megfizetett adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig megfizetett adóelőleget is). A tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szocho-előleg-alapok összegét meghaladó része (kötelezettségkülönbözet) után fizetendő szocho a befizetés évében számolható el költségként. Ez például akkor fordulhat elő, ha a szocho-előleg fizetésére kötelezett őstermelő a minimálbér alapulvételével fizeti meg az adót, de az adóév végén az összevont adóalapba tartozó, őstermelésből származó jövedelme ennél magasabb lesz.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 22. § (6a) bekezdésében.]
Őstermelők tételes költségelszámolása
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
A jövedelmét átalányban megállapító mezőgazdasági kistermelő esetében a jövedelem 75 százaléka után megállapított szociális hozzájárulási adó nem számolható el a költségek között.
Nem vehető figyelembe a költségek között a tételes költségelszámolást választó, de nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő esetében a tárgyévi bevétel 4 százaléka után befizetett szociális hozzájárulási adó sem, kivéve, ha a kistermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások érdekében vállalt magasabb összeg után fizeti meg a szochót.
Ez a rendelkezés már a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
Nem változott.
A tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelő esetében a befizetett saját szociális hozzájárulási adó elszámolható a költségei között.
Őstermelő adózási módjának megváltoztatása, tevékenység megszüntetése
Új előírás 2019. július 24-étől.
Az adózási mód megváltoztatása vagy az őstermelői tevékenység megszüntetése azzal járhat, hogy a bevallás évében a ténylegesnél alacsonyabb jövedelmet kell figyelembe venni az adó alapjának meghatározásakor a bevallás kitöltésekor.
■ Ha a tárgyévben szocho-előleg fizetésére nem kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, akkor jövedelemként a megállapított jövedelemnek a 85 százalékát kell figyelembe vennie. Ennek oka lehet, hogy a következő évre az őstermelő átalányadózást választ, vagy az őstermelői tevékenységét megszünteti.
■ Ha a tárgyévben szocho-előleg fizetésére kötelezett, tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek, az összevont adóalapnak a kötelezettségkülönbözettel egyenlő része tekintetében jövedelemként a kötelezettségkülönbözetnek az szja-törvény 29. §-a szerinti százalékát (85%) kell figyelembe vennie.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 22. § (6a) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezések őstermelők szochójára
Átmeneti rendelkezés szerint a szocho-törvény módosításának hatálybalépése előtt hatályos 22. §-a alapján megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adót
■ a szocho-előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő a 2019. évi szocho-kötelezettség megállapításakor előlegként veszi figyelembe a személyijövedelemadó-bevallásában;
■ az a tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő, aki adóelőleg fizetésére nem kötelezett, az szja-bevallásában 2019. évre elszámolható költségként veszi figyelembe;
■ az az őstermelő, aki nem tartozik az első két pontban megfogalmazott rendelkezések hatálya alá, az szja-bevallásában csökkentő tételként veszi figyelembe.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 98. § (6) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozóból egyszemélyes kft
Új előírás 2019. június 10-étől.
Az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. A kft alapításában az egyéni vállalkozón kívül más személy nem vehet részt.
A kft bejegyzését követő öt évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, valamint nem létesíthet újabb egyéni vállalkozói jogviszonyt.
Nem alapíthat kft-t a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt.
[2009. évi CXV. törvény 19/C. §]
Egyszemélyes kft alapítása előtti teendők
Új előírás 2019. június 10-étől.
Az alapítást megelőzően az egyéni vállalkozónak
■ az eszközöket és kötelezettségeket leltároznia kell;
■ meg kell határoznia, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és milyen eszközöket és kötelezettségeket ad át az alapítandó kft-nek,
■ el kell készítenie a kft - a számvitelről szóló 2000. évi C törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított - nyitómérleg-tervezetét. Ehhez könyvvizsgáló nem szükséges,
■ gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a kft-nél történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról.
[2009. évi CXV. törvény 19/D. §]
Egyéni vállalkozó vagyona
Új előírás 2019. június 10-étől.
Ha az egyéni vállalkozó kft-vé válik,
■ az e tevékenysége körében szerzett, illetve ezek céljára lekötött kft-be bevitt vagyontárgyak tekintetében kötött szerződései a kft-t jogutódként illetik meg,
■ az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségek a kft-t jogutódként terhelik. A kft az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnéséig vállalt, az egyéni vállalkozót terhelő kötelezettségekért elévülési időn belül korlátlanul és egyetemlegesen felel,
■ a kft alapítása az egyéni vállalkozóval szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.
[2009. évi CXV. törvény 19/D. §]
Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésének adózási következményei
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Személyijövedelemadó-törvény hatálya alól áttérők tekintetében az egyéni cég alapítására vonatkozó korábbi rendelkezések akkor is alkalmazhatók, ha az egyéni vállalkozói jogállás egyszemélyes kft alapítása miatt szűnik meg; vagyis az szja-törvény 49/A. § (2)-(5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint kell a jövedelmet levezetni.
Ha az egyéni vállalkozó egyszemélyes kft-t hoz létre, akkor az szja-törvény hatálya alól átkerül a tao-törvény hatálya alá.
Az egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan nettó értéken kell részletes leltárt készítenie, és tételes kimutatást összeállítania a követelésekről, a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, és meg kell állapítania a megszűnéssel összefüggésben az adókötelezettségét.
A vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmaznia:
■ vállalkozói bevételnek minősül a leltárban (illetve a tételes kimutatásban) feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság tulajdonába adott eszköznek az alapító okiratban meghatározott értéke (apport),
■ vállalkozói költségnek minősül a társaság tulajdonába adott (apportált) tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a tulajdonba adásig értékcsökkenésként még el nem számolt nettó értéke.
Az adóbevallásban a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig a társaság tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt).
Az alapító okiratnak tartalmaznia kell - többek között - a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. A jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulásból állhat. A részletes vagyonleltárban szerepeltetni kell a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök értékét is.
A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani, de nincs akadálya annak, hogy utólag kerüljenek bevitelre az eszközök. Ha ez történik, akkor az szja-törvény szerinti ingó, illetőleg ingatlan vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a jövedelem kiszámítása során.
Az így megállapított jövedelmet, adókötelezettséget a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában kell bevallania, és a megállapított adót a határidőig kell megfizetnie.
A magánszemély dönthet úgy is, hogy jövedelmét és annak adókötelezettségét a megszűnés szabályait figyelmen kívül hagyva számolja ki. Ha a megszűnés szabályai szerint megállapított és a megszűnés szabályainak mellőzésével kiszámított adókötelezettség különbözete meghaladja a 10 ezer forintot, akkor a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg; az első részletet a megszűnés adóévéről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, a további két részletet pedig az adott kötelezettség évére vonatkozó bevallási határidőig kell megfizetni. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani. Az első részletet a megszűnés adóévének kötelezettségeként, a további két részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként. A megszűnés szabályai nélkül kiszámított adót a bevallás benyújtásakor kell megfizetni a különbözet mellett.
(Továbbra sem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást a korábban érvényesített kedvezmények - fejlesztési tartalék, a foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény - tekintetében; vagyis nincs visszafizetési kötelezettség.)
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/A. § (2)-(5a) bekezdéseiben.]
Katából egyszemélyes kft-vé alakulás
Új előírás 2019. június 10-étől.
A katás egyéni vállalkozó is alapíthat egyszemélyes kft-t. Ha ez megtörténik, akkor a tao-törvény hatálya alá kerül, majd ezt követően választhatja a kivát is.
Ebben az esetben - átmeneti szabály hiányában - a megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Ha a katás évközben lép át, a rá vonatkozó bevételi értékhatárt időarányosan kell megállapítani. A kintlevőség a katás bevétel részét képezi az adóalanyiság megszűnésének napján.
[Lásd a 2012. évi CXLVII törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni az egyszerűsített közteherviselési adó változásairól?
Nemzetközi sportszövetség munkavállalói
Új előírás 2019. július 24-étől. A
Magyarországon nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetségek munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemély munkavállalói is választhatják az ekho szerinti adózást évi 250 millió forint bevételi értékhatárig, ha a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint teljesítik adókötelezettségüket.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (1); (3c) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdés db) pontjában.]
A nemzetközi sportszövetségek munkavállalói számára nemcsak forintban, hanem külföldi pénznemben is kifizethető az ekho szerint adózó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély külföldön is végez munkát. A külföldi pénznemben megszerzett bevétel átszámítására az szja-törvény jövedelemmegállapítási szabályait kell alkalmazni. (Ez azt jelenti, hogy az átszámításra alkalmazható a bevételszerzés időpontjában vagy a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam, vagy olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos deviza-árfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam.)
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 3. § (3d) bekezdésében és az 1995. évi CXVII. törvény 6. § (1), (4) bekezdéseiben.]
A nemzetközi sportszövetség munkavállalója már attól a naptól megszerzett bevételére alkalmazhatja az ekhót, amikor a nemzetközi sportszövetség a nyilvántartásba vételi kérelmét benyújtja az adóhatósághoz.
A kérelem benyújtásától a nemzetközi sportszövetség adószámának kiadásáig terjedő időszakban a sportszövetség által juttatott bevétel adókötelezettségét az adószám kiadása hónapjának kötelezettségeként kell teljesíteni.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 14/G. §-ában.]
A kifizetőt terhelő ekho
Új előírás 2019. július 24-étől.
A nemzetközi sportszövetség mentesül a kifizetőt terhelő 17,5 százalék ekho megfizetése alól.
[Lásd a 2005. évi CXX. törvény 4. § (6) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Volt evás egyéni vállalkozók adózása
Az evából kikerülő adózónak három lehetősége marad:
■ ha megfelel a feltételeknek, akkor 2020. január 1-jétől bejelentkezik a Katv. hatálya alá. E bejelentést még 2019 decemberében kell az adózónak megtennie;
■ visszakerül az szja-törvény hatálya alá. Ebben az esetben választhatja a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, vagy - ha nem négy éven belül tér vissza - a jövedelemátalány megállapítását is;
■ átalakul egyéni céggé vagy egyszemélyes kft-vé. Ha egyszemélyes kft-vé alakul, akkor a tao-törvény hatálya alá kerül, majd ezt követően választhatja a kivát is. Az adóalanyiság megszűnésének évében az egyéni vállalkozók esetében növeli a bevételt az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően megállapított készlet értéke. Nem kell ezt a szabályt alkalmazni, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadót választja.
Átalányadózás választása esetén a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.
Az eva alapjának megállapításakor a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó adóalanynak az összes bevételét növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az az eva-törvény 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.
Az egyéni vállalkozónak az szja-törvény hatálya alá történő áttérést követően nyilvántartásait az e törvény rendelkezései szerint kell vezetnie. Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni. Az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, az szja-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (ideértve az értékcsökkenési leírás és a beruházási költségek összegét is) elszámoltnak kell tekinteni. Az eva időszaka alatt megszerzett, előállított nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján a magánszemély csak akkor jogosult (az adóalanyiság megszűnése után) költséget elszámolni, ha rendelkezik az értékcsökkenési leírás alapjának meghatározásához szükséges, más által kibocsátott bizonylattal.
Ha az adózó a szja-törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésére előírt szabályok az evás időszak alatt is vonatkoztak rá.
[2003. évi XLIII. törvény 8. § (4), (7)]
Az eva alól a kata hatálya alá áttérő adózóknál nem minősül katás bevételnek azon összeg, amely az eva-törvény alapján az eva alapját képezi. E bevételeket a kisadózó bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni azzal a külön bejegyzéssel, hogy ezek az eva alapját képezik.
A kata hatálya alá történő bejelentkezést célszerű még 2019 decemberében megtenni. Ha az áttérő adózó nem jelentkezik be a kata hatálya alá, akkor főszabály szerint 2020. január 1-jétől az szja-törvény hatálya alá kerül. Az adózónak jeleznie kell, hogy milyen áfa-adózási módot választ, mivel az adószám 9. számjegye megváltozik.
(Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28/A. §-ában.)
Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, akkor az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek az szja-ról szóló törvény ingó vagyontárgy vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem re vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége.
Ha az adózó visszatér az szja-törvény vagy a Katv. hatálya alá, vagy egyszemélyes kft-ként adózik tovább, akkor az szja-törvény hatálya alatt korábban érvényesített kedvezményekkel kapcsolatos feltételeknek továbbra is meg kell felelnie. Ha például a kisvállalkozói kedvezmény alapjául szolgáló tárgyi eszközöket értékesíti, átsorolja az szja-törvényben meghatározott időszakon belül, akkor az adott tárgyi eszközre tekintettel nyilvántartott kisvállalkozói kedvezmény kétszeresének adóját (a kedvezmény érvényesítésének évében alkalmazott adókulccsal) vállalkozói személyi jövedelemadó címén meg kell fizetni amennyiben egyéni vállalkozó marad. A figyelési időszak (kedvezmény véglegessé válásának időszaka) vonatkozik a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre és a kisvállalkozói adókedvezményre is.
Az evás időszakban adóévenként 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni az evás időszakot megelőző év(ek)ről áthozott veszteség összegéből.
Ha az adózó az átalányadózást választja, akkor a veszteség összegéből 20-20 százalékot az átalányadózás egyes adóéveire is elszámoltnak kell tekinteni.
[Lásd a 2002. évi XLIII. törvény 17. §-ában.]
Egyéni vállalkozói igazolvány
Változás 2020. január 1-jétől.
Megszűnik az egyéni vállalkozói igazolvány, amelynek kiváltása már korábban sem volt kötelező. Az egyéni vállalkozó köteles 2020. március 1-éig leadni az érvénytelen igazolványt az állami adóhatóságnak. Ha az egyéni vállalkozó nem adja le az igazolványt, vagy nem küldi azt vissza, akkor azt az állami adóhatóság visszavonja.
[2009. évi CXV. törvény 38/D. §]
Családi gazdaságok nyilvántartásba vétele
Változás 2020. január 1-jétől.
A családi gazdaságok nyilvántartásba vétele is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához kerül a mezőőri/hegyőri szolgálat működtetésével kapcsolatos hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatok ellátása mellett.
[2012. évi CXXVI. törvény 15/C. § (2)]
Magánszállásadás, tételes átalányadózás
Változás 2019. június 28-ától.
Az "egyéb szálláshely-szolgáltatás" fogalma helyébe visszamenőlegesen mindenütt a 239/2009. Korm. rendelet szerinti "magánszálláshely-szolgáltatás" fogalma került. E kormányrendelet szerint
■ az egyéb szálláshely fogalma már csak a nem magánszemély vagy nem egyéni vállalkozó által nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített épületben hasznosított önálló rendeltetési egységet képező épületrészre vonatkozik, ahol az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülhetnek, illetve a szobák száma legfeljebb huszonöt, és az ágyak száma legfeljebb száz;
■ külön fogalom lett a magánszálláshely, amely az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzá tartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pont ab) alpontjában; 17. § (3) bekezdés ab) pontjaiban; 18. § (1); 57/A. § (1) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat. Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozóként (adószámos magánszemélyként) a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, legfeljebb három - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű - magánszálláshelynek minősülő lakásban vagy üdülőben nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 400 forint. Szobának minősül a legalább egy 2 méter széles, ajtó és ablak nélküli falfelülettel is rendelkező lakóhelyiség, de nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert; a 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében két ilyen lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 57/A. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Kataváltozások
Ellátások alapja
Változás 2019. július 1-jétől.
A katások esetében (a szocho mértékének változása miatt) módosult a tételes adó megfizetése ellenében a főállású kisadózót megillető ellátások alapja. Havi 50 ezer forint tételes adó megfizetése esetén az ellátási alap 98 100 forintra emelkedett a korábbi 94 400 forintról. A havi 75 ezer forintot fizetők esetében 165 ezer forintra nőtt a korábbi 158 400 forintról.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
A nem főállású kisadózó a havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésével - e jogviszonya alapján - nem minősül biztosítottnak, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a társasági adó változásairól?
Adóalanyok
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény alapján legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyonnal alapított alapítvány adóalannyá vált. A vagyonkezelő alapítvány célja a vagyon megőrzése és gyarapítása, az azzal való rendeltetésszerű gazdálkodás.
A vagyonkezelő alapítvány a belföldi illetőségű társaságokra vonatkozó előírások szerint adózik (akkor is, ha közérdekű, és akkor is, ha közhasznú), a következő kivételekkel:
■ a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján nem adózik, és ehhez nem kell nyilatkoznia,
■ a kizárólag természetes személy kedvezményezett javára kezelt vagyon, valamint a kizárólag természetes személy kedvezményezett javára természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány adómentességben részesül abban az esetben, ha az adóévi bevétele csak befektetett pénzügyi eszközökből, követelésekből, értékpapírok vagy pénzeszközök átvételéből, birtoklásából, hasznainak szedéséből vagy ilyen eszközzel kapcsolatos rendelkezési joga gyakorlása révén keletkezett.
Ilyen bevétel - többek között - az osztalék, amelynek a vagyonkezelő alapítványnál is a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint a pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott vagy az éves beszámolójában az ennek megfeleltethető összeg, ha azt az osztalékot megállapító vagyonkezelő alapítvány nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.
A bevételt nem szerző vagy adómentes alapítvány a társaságiadó-bevallást bevallást helyettesítő nyilatkozattal teljesíti az adóévet követő május 31-éig.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdés l) pont, 4. § 28/b. pont, 4. § 37. pontjaiban, 5. § (7a) bekezdésében, 6. § (6) bekezdés d) pont, 20. § (1) bekezdés b) pontjaiban.]
Csoportos társasági adó alanyai
Új előírás 2019. július 24-étől.
A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás csoportos társaságiadó-alany tagjává válhat a társaságiadó-kötelezettsége megkezdésének napjától, ha egyébként megfelel a belépési feltételeknek.
A leendő tagnak és a csoportképviselőnek kérnie kell az adóhatóság engedélyét a csatlakozáshoz. Konkrét időpont, időszak megjelölésének hiányában viszont ez történhet akár a bejegyzési kérelem benyújtásakor, de később is. A csatlakozás létrejötte azonban ez utóbbi esetben is a vállalkozás társaságiadó-kötelezettsége megkezdésének napja.
A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók szavazati jogát a - csoporttagság feltételeként előírt - 75 százalékos szavazati arányhoz egybe kell számítani. A törvényjavaslat indokolása szerint azonban ez nemcsak az adott vállalkozásban lévő szavazati jogok egybeszámítását jelenti (ahogyan azt a Ptk. a többségi befolyás meghatározásához előírja), hanem például azt is, ha egyik vállalkozásban csak a férjnek, a másikban csak a feleségnek van szavazati joga (tehát nincs kereszttulajdonlás). Ekkor is össze kell vonni a szavazatokat, és így a két vállalkozás - ha az összevont szavazati jog eléri a 75 százalékot - csoportos társaságiadó-alanyt alkothat. Például ha az egyik vállalkozásban a férjnek 40 százalék a szavazati joga (a 60 százalékkal egy nem közeli hozzátartozó rendelkezik), a másik vállalkozásban a feleségnek van 55 százalék szavazati joga (a 45 százalékot szintén nem közeli hozzátartozó birtokolja), akkor a két vállalkozás kérheti csoportos társaságiadó-alanyként történő nyilvántartásba vételét.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2/A. § (5)-(6) és 6. § (3a) bekezdéseiben.]
Változás 2019. július 24-étől.
Nem kell azonos pénznemben vezetniük nyilvántartásaikat a csoportos társaságiadó-alany tagjainak.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 2/A. § (2) bekezdés d) pontjában.]
Ha a csoporttagság nem az adóév utolsó napján szűnik meg, hanem adóéven belül, akkor - ha a megelőző üzleti év utolsó napján a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság még nem állt fenn -úgy kell tekinteni, hogy a csoportos társaságiadó-alany, illetve a csoporttagság nem jött létre.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (3d) bekezdésében.]
A csoporttag az egyedi adóalapja meghatározásánál köteles alkalmazni a jövedelem- (nyereség-) minimumra előírtakat, ugyanakkor a választásról - a csoportképviselő részére átadott nyilatkozat alapján - az adóbevallásában a csoportképviselő nyilatkozik. Ha a csoporttag egyedi adóalapnak az általános előírások alapján levezetett negatív összeget tekinti, akkor a csoportos társaságiadó-alany azt figyelembe veheti az adóalapjánál.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (14), a 17. § (15)-(16) bekezdéseiben.]
A csoporttagság megszűnése esetén - ha az nem a csoporttag jogutód nélküli megszűnése miatt következett be - a volt csoporttag az általa már a csoporttagság előtt megszerzett, és a csoporttagság alatt a feltételeket teljesítő vagy az adókedvezmény feltételeit csoporttagsága alatt vállaló és teljesítő adókedvezménynek azt a részét érvényesítheti, amelyet a csoportos társaságiadó-alany nem vett igénybe.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 23. § (9)-(11) bekezdéseiben.]
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Ha adó- és késedelmipótlék-fizetési kötelezettség olyan adózót terhelne, amely csoportos társaságiadó-alany tagja, akkor a lekötött tartalék nem elismert feloldására, vagy az előírt 4, illetve 5 adóév alatti fel nem oldására tekintettel őt terhelő kötelezettséget a csoporttagság időtartama alatt a csoportképviselő útján fizeti meg, azaz a csoportképviselő teljesíti.
A 2019. adóévben is e szerint kell eljárni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (15a), (16a), 29/A. § (85) bekezdéseiben.]
Változás 2019. augusztus 23-ától.
A csoporttagnak az egyedi adóalapról csak a csoportképviselő felé kell nyilatkozni, az adóhatóság felé nem.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. § (12) bekezdésében.]
A kamatlevonásra érvényesíthető 939 810 ezer forintos korlát a csoportos társaságiadó-alany összes tagjára együttesen vonatkozik. A kamatlevonás-korlátozási szabály a nettó finanszírozási költségek és az EBITDA összességére alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy az adózás előtti eredményt növelő tétel meghatározásakor
■ első lépésben a csoportszintű összesített nettó finanszírozási költséget kell hasonlítani a csoportszintű összesített EBITDA 30 százaléka, illetve a 939 810 ezer forint közül a magasabb összeghez. Ha a nettó finanszírozási költségek valamelyiket meghaladják, akkor a felettes rész a - csoportszintű - növelő tétel
■ második lépésben az előzők szerinti összeget "le kell osztani" a csoporttagokra, az egyes tagok EBITDA-ja arányában; ez lesz a növelő tétel az egyedi adóalapoknál.
A 2019. adóévre választani lehet a régi vagy az új szabályok alkalmazása között. A régi szabály szerint a 939 810 ezer forintot a csoporttag nettó finanszírozási költségeinek a csoportszintű nettó finanszírozási költségekhez viszonyított arányában lehetett figyelembe venni, vagyis a 939 810 ezer forintnak ezen aránnyal számított része (feltéve, hogy ez magasabb az EBITDA 30 százalékánál) az a maximum, amely mértékig a nettó finanszírozási költségek érvényesíthetők az egyedi adóalapban.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 8. § (1) bekezdésének j) pontjában, (5e) bekezdésében, a 29/A. § (84) bekezdéseiben.]
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Ha a csoportos társaságiadó-alany csoporttagsága az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésére történő áttérést megelőző adóévben még nem áll fenn, úgy rá is vonatkozik, hogy a fizetendő társasági adójának az áttérés adóévében és a rá következő adóévben legalább az áttérést megelőző adóévi adóját el kell érnie. A csoporttag adóévi fizetendő adójának a csoportos társaságiadó-alany fizetendő adójából az egyedi adóalapok arányában rá osztott adót kell tekinteni. Ezt kell hasonlítani a csoporttagnál az áttérést megelőző adóévi fizetendő adójához (minimumadóhoz), és ha az áttérés adóévében és az azt követő adóévben a tagra jutó fizetendő adó kevesebb, mint a minimumadó, akkor meg kell fizetni a minimumadót, illetve lehetőség van a csoportképviselő útján kimentési kérelmet előterjeszteni (ehhez olyan nyilvántartás szükséges, amely akkor készülne, ha nem tért volna át az IFRS szerint beszámolóra a vállalkozás).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/D. § (10)-(11), a 24. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A csoporttagoknak azonosan, a számviteli törvény III. fejezete szerinti éves beszámolót vagy az IFRS szerinti beszámolót kell készíteni. Ez azt is jelenti, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő nem lehet csoportos társaságiadó-alany tagja.
A megváltozott előírással is azonos csoportszinten a növelő tétel akkor is, ha minden csoporttagnál a 939 810 ezer forinthoz, vagy nem minden tagnál az EBITDA-hoz kell a különbséget számolni. Az egyes csoporttagokra jutó összeg viszont ekkor is jelentős különbséget mutat.
A csoporttagnak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely alkalmas a nyilatkozatban foglalt minden adat alátámasztására és ellenőrzésére. E nyilvántartást a csoporttag a csoportos társaságiadó-alany bevallásának benyújtására nyitva álló határidőt megelőző 15. napig a csoportképviselő rendelkezésére bocsátja.
A csoporttagság - a tevékenységet kezdő vállalkozás kivételével - a kérelem benyújtását követő adóév első napján kezdődik.
A csoporttagok közötti transzferárügyletek miatt csak akkor kell/lehet társaságiadó-alapot módosítani, ha a csoporttagság előtt az egyik fél már élt a módosítással, de a másik még nem. A szokásos piaci árra vonatkozó nyilvántartást a tagoknak a csoportképviselő útján kell teljesíteniük.
Ha a csoporttagság nem az adóév utolsó napján szűnik meg, hanem adóéven belül, de már az előző évben is fennállt a tagság, akkor a megszűnés napjának a megszűnés napját magában foglaló üzleti évet megelőző üzleti év utolsó napját kell tekinteni, így az ezt követő nappal a csoportos társaságiadó-alanynak és a megszűnt csoporttagnak is új adóéve keletkezik.
Az adókedvezményt a csoportos társaságiadó-alany veheti igénybe,
■ fejlesztési adókedvezmény esetén a jogosult csoporttag számított adójának 80 százalékáig,
■ energiahatékonyságot szolgáló beruházás alapján érvényesíthető adókedvezmény a jogosult csoporttagra "osztott" számított adójának a csoportos társaságiadó-alany által igénybe vett fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegének 70 százalékáig,
■ minden más adókedvezmény a csoportos társaságiadó-alanynál az érvényesített fejlesztési adókedvezménnyel és energiahatékonyságot szolgáló beruházás alapján érvényesített adókedvezménnyel csökkentett számított adó 70 százalékáig.
A csoportos társaságiadó-alany nem veheti igénybe az adókedvezményt, ha az adókedvezménnyel rendelkező, illetve annak feltételeit vállaló vállalkozás csoporttagsága megszűnik.
A fizetendő adót a csoporttagok egyedi adóalapja arányában kell felosztani.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 5. § (11), 6. § (3a), 18. § (10)-(10a) bekezdéseiben, 23. § (10), (12)-(14), a 24. § (2) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa az adókedvezmény érvényesítésére és a kiváló csoporttag által továbbvitt adókedvezményre
A, B és C gazdasági társaság 2019. január 1-jétől csoportos társaságiadó-alany.
■ A társaság 100 000 000 forint fejlesztési adókedvezményre jogosult, amelynek igénybevételére 2019-től 5 adóév áll rendelkezésére.
■ A társaság csoporttagsága 2020. augusztus 31-én megszűnik.
■ A csoportos társaságiadó-alany és a csoporttagok 2019. adóévi adatai (ezer forintban): lásd táblázat
A társaság csoporttagságának 2020. év közbeni megszűnése miatt a két társaság (B és C) csoportos társaságiadó-alanyisága és A társaság önálló adóalanyisága 2020. január 1-jén kezdődik.
A két tagból álló csoportos társaságiadó-alany a 2020. adóévi adóból fejlesztési adókedvezményt nem vehet igénybe.
Ha A társaság 2020. adóévi társasági adója 70 000 000 forint, annak 80 százalék a 56 000 000 forint, az érvényesíthető adókedvezmény kerete 100 000 000 -10 800 000 = 89 200 000 forint, a 2020. adóévi adóból érvényesíthető kedvezmény 56 000 000 forint.
A 2021-2023. adóévekben még igénybe vehető adókedvezmény összesen: 89 200 000 - 56 000 000 = 33 200 000 forint.
Hasonló a számítás energiahatékonysági beruházás, felújítás utáni adókedvezmény esetében is, azzal, hogy az érvényesíthető adókedvezmény a csoporttagra jutó számított adó fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegének 70 százalékáig terjedhet. Más adókedvezménynél nem korlát a jogosult tagra jutó számított adó, csak a csoportos társaságiadó-alany számított adójának 80, illetve 70 százaléka, vagy - ha van ilyen - a fejlesztési adókedvezménnyel és az energiahatékonysági beruházással csökkentett adójának 70 százaléka.

Megnevezés

"A"
társaság

"B"
társaság

"C"
társaság

Csoportos
társaságiadó-alany

1.

Társaságiadó-alap

150000

300 000

1 050 000

1 500 000

2.

Számított adó

-

-

-

135 000

3.

Adóalaparány (%)

10

20

70

100,00

4.

Tagra jutó számított adó (1. x 3.)

13 500

27 000

94 500

135 000

5.

Számított adó 80 százaléka (4. x 80%)

10 800

-

-

108 000

6.

Igénybe vett adókedvezmény

-

-

-

10 800

7.

Továbbvitt adókedvezmény
[5. (max. - 100 000 Ft) - 6.]

-

-

-

89 200

________________________________________________________________________________________________________________________
Példa az új és a korábbi kamatlevonásikorlát-számításhoz
(ezer forintban)

Megnevezés

"A" csoporttag

"B" csoporttag

Csoport

Nettó finanszírozási költség

1 400000

600000

2000000

EBITDA 30%-a

420000

280000

700000

Növelő tétel 2019. augusztus 23-a előtt

Nettó finanszírozási költség aránya

70%

30%

100%

939 810 eFt arányos része

657 867

281 943

939 810

Növelő tétel

742 133
(1 400 000 - 657 867)

318057
(600 000 - 281 943)

1 060190

Növelő tétel 2019. augusztus 23-ától

Csoportszintű növelő tétel

1 060190
(2 000 000 - 939 810)

EBITDA aránya

60%

40%

100%

Növelő tétel

636 114
(1 060 190 x 0,6)

424 076
(1 060 190 x 0,4)

1 060 190

________________________________________________________________________________________________________________________
Példa a csoporttagság adóéven belüli megszűnésére
Ha egy naptári év szerint működő cég csoportból való kilépésének a napja:
■ 2020. szeptember 8-a, akkor 2019. december 31-e minősül a csoporttagsága megszűnése napjának, amennyiben a 2019. év utolsó napján csoporttag volt; ez esetben - folyamatos működés esetén -2020-tól önálló adózóként kezdődik az adóéve. Adókötelezettsége a következőképpen alakul: 2018-ban önálló adózó, 2019. január 1. - 2019. december 31. között csoporttag, 2020. január 1-jétől önálló adózó.
■ 2019. szeptember 8-a, akkor úgy kell tekinteni, hogy a csoporttagsága létre sem jött; a 2019. év egészéről önálló adózóként ad be bevallást (2019-ben nem keletkezik 2 adóéve).
________________________________________________________________________________________________________________________
Adóelőleg
Változás 2019. július 24-étől.
Már nem kell kiegészíteni a várható adóra az adóelőleget (megszűnik a feltöltési kötelezettség).
A feltöltésnek már a 2019. adóévben sem kell eleget tenni, ha az adózó 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a módosítás hatályba lépése. Ez azt jelenti, hogy annak az adózónak nem kell feltöltést teljesíteni, amelynek a 2019. adóéve utolsó hónapja 2019 augusztusa vagy valamely azt követő hónap. A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók is mentesülnek a 2019-ben kezdődő adóévükben a feltöltési kötelezettség alól, ha az adóévük utolsó hónapja 2019 augusztusában vagy későbbi hónapban van.
A 2018-as adóév tekintetében azonban akkor is van feltöltési kötelezettség, ha ezen adóév utolsó hónapjának 20. napja 2019. július 24-e vagy későbbi időpont.
Feltöltési kötelezettséget választhat a 2019. évre az adózó a 2019. adóéve utolsó hónapja 20. napjáig a NAV felé benyújtott, vissza nem vonható, jogvesztő nyilatkozatban. (Ez akkor lehet észszerű az adózó szempontjából, ha a társaságiadóelőleg-kiegészítés terhére kíván támogatást nyújtani filmgyártás vagy látványcsapatsport célra.) Választása esetén a módosítás előtt hatályos előírások szerint járhat el, ami azt is jelenti, hogy magasabb (2,5 helyett 7,5 százalék) adójóváírás illeti meg. A választással értelemszerűen csak akkor élhet azonban az adózó, ha a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napja későbbi, mint a módosítás hatálybalépése.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § a 29/A. § (81)-(82) bekezdéseiben.]
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Kiválás és beolvadás esetén az átalakulás, egyesülés, szétválás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget a fennmaradó/átvevő adózó, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi. (Ez azonos a törvény korábban hatályon kívül helyezett előírásával.) Ez azt jelenti például, hogy ha egy társaságból 2020. március 31-én kiválással létrejön egy másik társaság, akkor az előbbi társaságnak nem kell a 2019. adóévről 2020. május 31-én beadott társaságiadó-bevallásban adóelőleget bevallani, mert az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül jogutódként kellett adóelőleg-bevallást benyújtani az adóhatósághoz.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. § (3a) bekezdésében.]
Nem változott.
Az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás, egyesülés, szétválás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Ez vonatkozik kiválás esetén a fennmaradó adózóra is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény a 26. § (3)-(3a) bekezdéseiben.]
Rendelkezés az adóról
Változás 2019. július 24-étől.
Megszűnik az adóelőleg-kiegészítés terhére történő rendelkezés lehetősége annak az adózónak, amely az átmeneti előírás alapján nem választja a 2019. adóéve utolsó hónapjának 20. napjáig, hogy - a "feltöltési kötelezettség" megszűnése ellenére - kiegészíti az adóelőleget a várható adóra.
Az adóelőleg-kiegészítést a 2019. adóévre az az adózó választhatja, amelynek a 2019. adóévének utolsó napja 2019. július 24. nap után van és köteles adóelőleg-feltöltésre (például van adóelőleg-bevallása, illetve az előző adóévi árbevétele meghaladta a 100 millió forintot).
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 24/A. § (1)-(2), (5), (11) bekezdéseiben, (13) bekezdésének a)-c) és d) pontjaiban, 29/A. § (82) bekezdéseiben.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adózóknak, beleértve a csoportos társaságiadó-alanyt is, az adóelőlegnek a 80 százalékáig lehet kedvezményezett célra felajánlást tenniük (korában ez 50 százalék volt). Csoportos társaságiadó-alanynál adóelőlegnek minősül:
■ a csatlakozó tagra adóhatósági határozattal előírt kötelezettség,
■ a volt csoporttag esetében a megszűnt csoporttagságára tekintettel adóhatósági határozattal előírt kötelezettség is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 24/A. § (1) bekezdésében, a 24/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 29/A. § (82) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adóelőleg és az adó terhére történő felajánlás együtt nem lehet több a fizetendő adó 80 százalékánál. Az adóbevallásban az adóból felajánlott összeg után - annak legfeljebb 80 százalékát alapul véve - a jóváírás változatlanul 2,5 százalék.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 24/A. § (2) bekezdésének b) pontjában, (5) bekezdésében, a 24/B. § (2) bekezdéseiben.]
Fejlesztési adókedvezmény
Változás 2019. július 24-étől.
A kisvállalkozás már 300 millió forint, a középvállalkozás 400 millió forint jelenértékű beruházáshoz igényelhet fejlesztési adókedvezmény (korábban ez 500 millió forint volt). (A 2021 adóévben a feltétel, 200, illetve 300 millió forint értékű beruházás, 2022-től pedig 50 és 100 millió forint értékű beruházás megvalósítása.)
E beruházásokhoz igényelt adókedvezménynek, továbbá a kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén megvalósított, jelenértéken legalább 1 milliárd forint, illetve legalább 6 milliárd forint értékű beruházáshoz, valamint legalább 3 milliárd forint értékű beruházáshoz igénybe vehető adókedvezménynek nem feltétele a foglalkoztatottak számának vagy a bérköltségnek a növelése. Feltétel azonban, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) ne csökkenjen a beruházás megkezdését megelőző három adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi lét száma alá. A bérek összegére vonatkozóan a módosítás nem tartalmaz előírást.
A módosításokat a változás hatályba lépését követően benyújtott kérelemben és bejelentésben feltüntetett beruházások alapján lehet érvényesíteni.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. § (1) bekezdés i) pontjában, (9) és (14) bekezdéseiben.
Látványcsapatsport adókedvezménye
Változás 2019. július 24-étől.
A 2020-2021-es támogatási időszakban megvalósítani tervezett sportcélú ingatlanberuházásokhoz adható támogatási igazolás az üzemeltetési költség 80 százalékáig terjedhet. (A 2019-2020-as támogatási időszakban sportcélú ingatlanhoz adható, adókedvezményre jogosító támogatási igazolás a sportcélú ingatlan működési veszteségének legfeljebb 50 százalékáig terjedhetett.) A támogatási igazolások összértéke sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként 300 millió forintról 600 millió forintra nő A támogatható amatőr sportszervezet és alapítvány részére kiadott támogatási igazolások összértéke elérheti a beruházás felújítás értékét a 300 millió forintot meghaladó sportcélú ingatlan beruházás esetében Ennek feltétele, hogy
a) a beruházás, felújítás már érdemben megkezdődött, vagy
b) a beruházás, felújítás még érdemben nem kezdődött meg, de a támogatott szervezetnek még lehetősége van meghosszabbítani a sportfejlesztési programját legalább 2 évvel.
Ha a támogatást utófinanszírozás keretében fizetik a kedvezményezettnek, akkor a támogatási időszakban a sportcélú ingatlanfejlesztés készültségével arányos elszámolás benyújtását és annak elfogadását követően nyújtható támogatás.
E szabályokat kell alkalmazni a módosítás hatálybalépésekor folyamatban lévő, jóváhagyott sportfejlesztési programokkal összefüggésben is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (4) bekezdés f) pontjában, (4c) bekezdésében, 29/A. § (77)-(79) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példák a látványcsapatsportadókedvezmény csoportos társaságiadó-alanynál történő érvényesítésére
1. A csoport tagja A és B társaság. Az A jogosult társaság okán érvényesíthető adókedvezmény 100 ezer forint, az érvényesítésre rendelkezésre álló adóévek 2019. és 2020. Adatok ezer forintban:

Megnevezés

2019.
adóév

1.

Adóalap A társaság

1000

2.

Adóalap B társaság

-400

Ha a csoport a veszteséggel csökkenti az adóalapot

3.

Csoport adóalapja (1. + 2.)

600

4.

Adó

54

5.

Adókedvezmény (4. x 70%, max. 100e)

37,8

6.

Fizetendő adó (amelyet A fizet) (4. - 5.)

16,2

7.

Továbbvitt adókedvezmény (100e - 5.)

62,2

8.

Továbbvitt veszteség (1. + 2. - 3.)

0

Ha a csoport a veszteséggel nem csökkenti az adóalapot

9.

Csoport adóalapja

1000

10.

Adó

90

11.

Adókedvezmény

(10. x 70%, max. 100e)

63

12.

Fizetendő adó (amelyet A fizet) (10. - 11.)

27

13.

Továbbvitt adókedvezmény (100e - 11.)

37

14.

Továbbvitt veszteség (1. + 2. - 9.)

-400

2. A csoport tagja A és B társaság. Az érvényesíthető adókedvezmény 100 ezer forint, az érvényesítésre rendelkezésre álló adóévek 2019. és 2020. Adatok ezer forintban:

Megnevezés

2019.
adóév

1.

Adóalap A társaság

340

2.

Adóalap B társaság

1360

3.

Csoport adóalapja (1. + 2.)

1700

4.

Adó

153

5.

Adó 70 százaléka (4. x 70%)

107,1

6.

Adókedvezmény (4. x 70%, max. 100e)

100

7.

Fizetendő adó összesen (6. - 5.)

7,1

8.

- A társaságra jutó adó (20%) [7. x (1. / 3.%)]

1,42

9.

- B társaságra jutó adó (80%) [7. x (2. / 3.%)]

5,68

10.

Továbbvitt adókedvezmény (100e - 6.)

0

________________________________________________________________________________________________________________________
Adókedvezmény energiahatékonysági beruházásra, felújításra
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Csak akkor érvényesíthető az adókedvezmény az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének többletköltségére, ha egy kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, és ha a főszabályt nem tudja alkalmazni. (A főszabály szerint az adókedvezmény a külön beruházásként meghatározott, a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke vagy annak növekménye alapján határozható meg.)
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 22/E. § (4), a 29/A. § (77)-(79) bekezdéseiben.]
Növekedési adóhitel
Változás 2019. július 24-étől.
A növekedési adóhitelnek - a feltételek teljesülése esetén -az adóévi korrigált adózás előtti eredmény megelőző adóévi eredményt meghaladó összege tekinthető. (Korábban legfeljebb a feltöltési kötelezettség összegét lehetett adóhitelként érvényesíteni.) E hitelre jutó adót a bevallás adóévének harmadik és negyedik negyedévében, valamint az ezt követő adóévben negyedévenként, a negyedév második hónapjának 20. napjáig összesen hat egyenlő részletben kell megfizetni. (Korábban a növekedési adóhitel 25 százalékát az adóévet követő első és második negyedévben kellett megfizetni, és a 75 százaléka volt esedékes hat egyenlő részletben a módosított előírással azonos időpontokban).
Az adózó mentesül a növekedési adóhitelre jutó még nem esedékes adó - vagy egy része - megfizetése alól, ha a nyilatkozat megtételének adóévében (az adóévi adóbevallás benyújtásának éve, azaz az adóévet követő év) és az azt követő adóévben (amely azonos a korábban a nyilatkozat megtételét követő két adóévvel) beruházást valósít meg és növeli a létszámát. A növekedési adóhitelt és beruházásra adókedvezményt nem lehet igénybe venni a nyilatkozat megtételét megelőző adóévben, amely azt az adóévet jelenti, amely adóév eredménye alapján növekedési adóhitelt vesz igénybe az adózó.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26/A. § (1)-(5), (7a), (9) és (13)-(14) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A növekedési adóhitel választásának feltétele továbbra is legalább hároméves, változatlan formában történő működés, a korrigált adózás előtti eredmény hatszorosára növekedése, nyilatkozat az adóbevallás esedékességéig. Az adóhitelre jutó adót az adóalapra (annak arányos részére) vetítve kell meghatározni. Nem változott a kedvezményezett beruházási érték számítása, s változatlan a még meg nem fizetett adóra felszámítandó kamatfizetési kötelezettség is.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26/A. § (1)-(5), (7a), (9) és (13)-(14) bekezdéseiben.]
Reklámközzétételi költségek
Változás 2019. július 24-étől.
Reklámközzétételi költségek címen a megrendelőnél nem kell alkalmazni az adózás előtti eredményt növelő tételt 2019. július 1. és 2022. december 31. között.
[Lásd a 2014. évi XXII. törvény 11. §-ában, és az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (83) bekezdésében.]
Nem változott.
Az adóalapot növelni kell a 2019. június 30-áig elszámolt reklámközzétételi költségekkel, ha azok összege meghaladja a 30 millió forintot.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (83) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozóból kft
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Ha az egyéni vállalkozó egyéni cég helyett egyszemélyes kft-t alapít, az egyéni vállalkozó jogutódjának minősülő kft-re a következő előírásokat kell alkalmazni:
■ Az egyéni vállalkozónál keletkezett, a kft alapításáig fel nem használt elhatárolt veszteséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény. Az egyéni vállalkozó veszteségének azonban csak az arányos része vihető tovább, ha nem az összes eszköz kerül a kft tulajdonába. Az arányt az eszközök egyéni vállalkozónál nyilvántartott értékei alapján, az átadott eszközök összes eszközértékhez történő viszonyításával kell meghatározni, két tizedesjegyre számítva (függetlenül attól, hogy a kft nyitó mérlegében piaci értéken kell az eszközöket kimutatni).
■ A kft a továbbvitt fejlesztési tartalék összegében köteles az alapítását követő nappal lekötött tartalékot képezni, amelyet a társasági adóról szóló törvény előírásai szerint oldhat fel.
■ A kft-nek az egyéni vállalkozóként érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, a foglalkoztatási kedvezményre és a kisvállalkozói adókedvezményre a társasági adóról szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmaznia.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 16. § (5) és (16a) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa egyéni vállalkozói tevékenység egyszemélyes kft alapítása miatti megszűnésére

I. A vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó a megszűnésre vonatkozó szabályok figyelembevételével 

1.

Vállalkozói bevétel

12 000 000 Ft

2.

A kft. tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke

2 000 000 Ft

3.

Költségként már elszámolt, az egyéni vállalkozás megszűnésekor meglévő készlet leltári
értéke

1 500 000 Ft

4.

A kft. tulajdonába nem adott, az egyéni vállalkozói működéssel kapcsolatos követelésre
az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően, a bevallás benyújtásáig befolyt
ellenérték

1 000 000 Ft

5.

Vállalkozói költség

7 000 000 Ft

6.

A kft. tulajdonába adott eszköz (2. sor) nyilvántartás szerinti nettó értéke

1 100 000 Ft

7.

Vállalkozói adóalap (1. + 2. + 3. + 4. - 5. - 6.)

8 400 000 Ft

8.

Vállalkozói személyi jövedelemadó (7. x 9%)

756 000 Ft

9.

Vállalkozói osztalékalap (7. - 8.)

7 644 000 Ft

10.

Vállalkozói osztalékalap utáni adó (9. x 15%)

1 146 600 Ft

11.

Összes személyi jövedelemadó (8. + 10.)

1 902 600 Ft

II. A vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó a megszűnésre vonatkozó szabályokat figyelmen kívül hagyva 

12.

Vállalkozói bevétel

12 000 000 Ft

13.

Vállalkozói költség

7 000 000 Ft

14.

Vállalkozói adóalap (12. - 13.)

5 000 000 Ft

15.

Vállalkozói személyi jövedelemadó (14. x 9%)

450 000 Ft

16.

Vállalkozói osztalékalap (14. - 15.)

4 550 000 Ft

17.

Vállalkozói osztalékalap utáni adó (16. x 15%)

682 500 Ft

18.

Összes személyi jövedelemadó (15. + 17.)

1 132 500 Ft

A megszűnés kapcsán felmerülő adó (három év alatt egyenlő részletben lehet megfizetni)

19.

Megszűnéssel kapcsolatos adó (11. - 18.)

770 100 Ft

________________________________________________________________________________________________________________________
Transzferár
Változás 2020. január 1-jétől.
A nem pénzbeli hozzájárulásra, illetve vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére akkor is alkalmazni kell a szokásos piaci ártól történő eltérés esetén az adózás előtti eredménymódosítást, illetve a nyilvántartásra vonatkozó előírásokat, ha a kapcsolt vállalkozás vagy a nem pénzbeli hozzájárulással kapcsolt vállalkozássá váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból. (Korábban a többségi befolyással rendelkezőnek vagy az alapítással ilyenné váló tagnak kellett alkalmazni a rendelkezéseket.)
Alkalmazni kell továbbá az eredménymódosításra vonatkozó előírásokat az adózó által ellenérték fejében megszerzett (visszavásárolt) üzletrész tagok részére történő térítés nélküli átadása, vagy bevonása esetén is. A tagok részére történő átadáskor az adózónak és a juttatásban részesülő tagnak kell alkalmazni az adózás előtti eredménymódosítást; bevonáskor a bevonást végrehajtó társaságnak és annak a tagnak kellene alkalmazni, amelytől a visszavásárlás történt, csakhogy a bevonást végrehajtónál nem teljesül sem a visszavásárláskor, sem a bevonáskor az az alapfeltétel, hogy az adózó adózás előtti eredménye - transzferár alkalmazás miatt - kisebb vagy nagyobb, mint piaci ár mellett lenne.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) és (6) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Az adózás előtti eredményt abban az esetben kell módosítani, ha m a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének, és m az alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredménye nagyobb vagy kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdésében.]
Kapcsolt vállalkozás
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A tőkekivonásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha az érintett felek között legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog, vagy legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 25 százalékos nyereségrészesedés áll fenn. A tőkekivonási rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a felek között kapcsolt vállalkozási viszony az ügyvezető egyezősége miatt áll fenn.
Az adóelkerülési szabályok alkalmazásakor akkor áll fenn kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy viszonylatában, ha legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett szavazati jog, vagy legalább 50 százalékos közvetlen vagy közvetett tőkerészesedés, vagy legalább 50 százalékos nyereségrészesedés áll fenn köztük, azzal, hogy a szavazati jog és a tőkerészesedések tekintetében az összehangoltan eljáró személyek befolyását egybe kell számítani. Ezen előírás alkalmazásakor az összevont (konszolidált) pénzügyi beszámolót készítő vállalatcsoporthoz tartozó adózók esetében az ügyvezetés egyezősége esetén vizsgálni kell azt is, hogy az egyezőség az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlással valósul-e meg. Ha ez teljesül, akkor az ügyvezetés egyezősége szintén kapcsolt vállalkozási viszonyt teremt.
Összehangoltan eljáró személynek - önálló definíció hiányában - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény előírásait kell irányadónak tekinteni. E szerint összehangoltan eljáró személy minden olyan természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet, akik vagy amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont g) alpontjában, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 100. pontjában]
Ellenőrzött külföldi társaság
Változás 2019. július 24-étől.
A nem kereskedelmi tevékenységből származó nyereség - a korábbi 23 495 250 forint helyett - legfeljebb 24 395 250 forint lehet ahhoz, hogy ne álljon fenn ellenőrzött külföldi társasági jogállás.
Nem változott.
Változatlanul 243 952 500 forint az adózás előtti eredmény összeghatára.
Tőkekivonás miatti adókötelezettség
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Tőkekivonásnak minősül, ezért növelni kell az adózás előtti eredményt, ha az adózó:
■ azért kerül ki a törvény hatálya alól, mert az üzletvezetés helyét külföldre helyezi, és ezzel külföldi adóügyi illetőséget szerez (nem minősül kivontnak azon eszköz, amely továbbra is ténylegesen kapcsolódik a belföldi telephelyhez);
■ a belföldi székhelyéről vagy telephelyéről külföldi székhelyére vagy telephelyére helyez át eszközöket, ha az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön társaságiadó-fizetési kötelezettséget;
■ belföldről külföldre helyezi át a belföldi telephelye által folytatott üzleti tevékenységét, ha az áthelyezést követően az eszközök nem keletkeztetnek belföldön társaságiadó-fizetési kötelezettséget.
A növelő tétel az áthelyezés adóévében egyenlő az áthelyezéskor fennálló, a társasági adóról szóló törvény szerint meghatározott piaci érték és a számított nyilvántartási érték (annak megfeleltethető érték) különbözetével.
Nem kell e jogcímen növelni az adóalapot, ha azt más címen már növelni kellett. Például ha az adózó székhelyét külföldre helyezi, és emiatt a társasági adóról szóló törvény szerint megszűnik jogutód nélkül, kikerül a törvény hatálya alól, és erre tekintettel több módosító tételt kell alkalmaznia. Így lehetséges, hogy az új jogcímen már nincs ilyen kötelezettség.
Nem kell továbbá az előírást alkalmazni az értékpapír-finanszírozáshoz vagy biztosítékként nyújtott eszközökhöz kapcsolódó ügyletekre, továbbá ha az eszközök áthelyezésére prudenciális tőkekövetelmények teljesítése érdekében vagy likviditáskezelés céljából volt szükség és az eszközöknek 12 hónapon belül vissza kell kerülniük Magyarországra.
Az áthelyezés miatt - az ügyletet a tevékenység megszűnésének tekintve - értelemszerűen a kapcsolódó adóalap módosító tételek is alkalmazandók. Például tárgyi eszköz áthelyezése esetén növelni kell az adóalapot a könyv szerinti értékkel és csökkenteni a számított nyilvántartási értékkel.
Az adózó az áthelyezés okán őt terhelő adót - a bevallásában tett választás alapján - 5 egyenlő részletben halasztva (az áthelyezés évéről benyújtott adóbevallással egyidejűleg és az azt követő 4 évben) fizetheti meg, ha az üzletvezetés helyét a törvényben meghatározottak szerinti államba (például az EU más tagállamába) helyezi át. A fizetést évente, a társaságiadó-bevallás esedékességéig kell teljesíteni.
A halasztott fizetés összege egy összegben azonnal esedékessé válik a következő esetekben:
a) az áthelyezett üzleti tevékenységet értékesítik, vagy más módon elidegenítik,
b) az áthelyezést követően az eszközöket egy harmadik országba helyezik át,
c) a részletfizetést választó adózó az üzletvezetés helyét egy harmadik országba helyezi át,
d) a részletfizetést választó adózó vonatkozásában az áthelyezés helye szerinti tagállamban a csődeljárásnak, felszámolási vagy végelszámolási eljárásnak vagy a kényszertörlési eljárásnak megfeleltethető eljárást kezdeményeztek,
e) az adózó részletfizetési kötelezettségével 30 napos késedelembe esik.
Ezen események bekövetkezését 15 napon belül be kell jelenteni az adózó adóhatóságának.
A b)-c) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az áthelyezés EGT-tagállamban történt és e tagállam az adózó tagállamával vagy az Európai Unióval adókövetelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló megállapodást kötött.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 16/A. §-ában, a 4. § 23. pontja ga) alpontjában.]
Adóelkerülés
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Ha az 1164/2016 EU irányelvnek megfelelően a gazdasági esemény eltérő jogi minősítése miatt a jövedelem az egyik tagállamban sem lenne adóköteles, akkor nem érvényesíthető az adóalapnál költség, ráfordítás, adózás előtti eredmény csökkentése, ha emiatt adóelkerülés jön létre és a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett vagy e minősítés az ellenértéket bizonyítható módon befolyásolja vagy befolyásolta. Ilyen, az eltérő minősítéshez kapcsolódó eset lehet
■ strukturált jogügylet,
■ hibrid gazdálkodó szervezet,
■ önálló adóalanyként figyelembe nem vett állandó telephely.
Eltérő jogi minősítés áll fenn például, ha a részesedés alapján kapott hozamot egyik tagállamban sem tekintik az adóalap részének, vagy ha az egyik tagállam telephelynek tekint egy olyan tevékenységet, amelyet a másik tagállam nem tekint telephelynek és ebből következően mindkét tagállamban elszámolható költségként egy adott kiadás, illetve nem tekintendő bevételnek egy adott összeg.
A hitelintézeteknek először a 2022. december 31-ét követően kezdődő adóévben kell alkalmazni az előírást azokra a különbségekre, amelyek a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó kamatfizetés kapcsolt vállalkozás részére való teljesítése kapcsán keletkeznek. Halasztani akkor lehet, ha a pénzügyi eszköz
■ konvertálható, feltőkésítésbe bevonható vagy leírható;
■ kizárólag azzal a céllal lett kibocsátva, hogy eleget tegyen a bankszektor veszteségviselő képességére vonatkozó követelményeknek, és a pénzügyi eszközt ilyennek ismerik el;
■ kibocsátására olyan pénzügyi eszközökkel összefüggésben került sor, amelyek az anyavállalat szintjén konvertálhatók, tulajdoni részesedéssé alakíthatók vagy leírhatók, a veszteségviselő képességre vonatkozó, alkalmazandó követelmények teljesítéséhez szükséges szinten került sor, nem egy strukturált jogügylet részeként;
■ az összevont alapon kezelendő vállalatcsoport esetében a jogügylet alapján a teljes nettó levonás nem haladja meg azt az összeget, amely akkor lett volna levonható, ha az adófizető közvetlenül a piacra bocsátotta volna ki az adott pénzügyi eszközt.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 16/B. §-ában, 4. §-a 23. pontjának gb) alpontjában, 57-60. pontjában, 29/A. § (80) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa a minimumadóra IFRS-beszámolót készítő csoportos társaságiadó-alany tagnál
A csoportos társaságiadó-alany és tagjainak adatai 2019-ben (ezer forintban).
Ha A tag számvitelibeszámoló-adatai alapján számított 2019. évi társasági adója kevesebb lenne 800 ezer forintnál, akkor a csoportképviselő útján kérhető az adóhatóságtól ennek az összegnek az adóként történő elfogadása.

Megnevezés

"A" tag

"B" tag

Csoportos társasági-
adó-alany

Társasági adó IFRS-beszámoló alapján

400

1000

1400

2018. évi társasági adó

800

700

1500

Minimum adó

800

-

-

Fizetendő adó

800

1000

1800 (800 + 1000)

________________________________________________________________________________________________________________________
IFRS szerinti beszámoló
Új előírás 2019. augusztus 23-tól.
Az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározása során a lízingbe vevő által a könyvekbe felvett használati jogra az IFRS-ek szerint elszámolt értékcsökkenést a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint az ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jogokra megállapított terv szerinti értékcsökkenésnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a csökkentő tétel azonos az elszámolt értékcsökkenéssel.
A hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő adózó az adózás előtti eredményét nem növeli, illetve nem csökkenti a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalékkal (céltartalékot növelő összeggel), illetve ezen céltartalék felhasználásával.
A lakástakarék-pénztárnál a képzett kiegyenlítési tartalék (tartalékot növelő összeg), illetve annak felhasználása, csökkentése
■ nem növeli és nem csökkenti az adóalapot, ha azt a lakástakarék-pénztár az adózás előtti eredmény terhére, javára számolta el,
■ csökkenti, illetve növeli az adóalapot, ha azt a lakástakarék-pénztár nem számolta el az adózás előtti eredmény terhére, javára.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 18/C. §-ának (9d), (13a) és (13b) bekezdéseiben, az 1. számú melléklet 5/a. pontjában.]
Az eva megszűnése
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Az egyszerűsített vállalkozói adózási mód megszüntetése miatt megszűnik az az előírás, hogy az evaalany nem alanya a társasági adónak.
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a kisvállalati adó változásairól?
Adóalanyiság keletkezése
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Ellenőrzött külföldi társasággal rendelkező társaság nem léphet be a kisvállalati adózásba, továbbá nem lehet kisvállalatiadó-alany az a társaság sem, amelynek a tárgyévet megelőző adóévi finanszírozási költsége, illetve bevétele meghaladta a 939 810 000 forintot. (Ez utóbbi az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, tao-törvény szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit.)
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdés f)-g) pontjában.]
Az adóalap megállapítása
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adóalap megállapításakor a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett bevétel összegét (ideértve a kezelt vagyont is) akkor lehet csökkentő tételként figyelembe venni, ha azt a társaság nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként. Ennek teljesüléséhez nyilatkozatot, igazolást kell kérni az osztalékot megállapító külföldi társaságtól.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (4) bekezdés b) pontjában.]
Adómérték
Változás 2020. január 1-jétől.
A szocho mértékének változása miatt a kisvállalati adó kulcsa 12 százalékra csökken a korábbi 13 százalékról.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (1) bekezdésében.]
Adóelőleg
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adóelőleg meghatározásánál csökkentő tételként a bevételként elszámolt osztalék összege a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentve vehető figyelembe, ha az osztalék összegét az azt megállapító társaság nem számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként. A fizetendő adóelőleg is 12 százalékra csökken, amelyet első alkalommal az április 20-án esedékes adóelőleg fizetésénél lehet alkalmazni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (2) bekezdés b) pontjában.]
Kettős adóztatás elkerülése
Változás 2020. január 1-jétől.
A külföldön adóztatható, osztaléknak nem minősülő jövedelem külföldön megfizetett fizetendő adóval csökkentett részével kizárólag a személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlege csökkenthető, nem a teljes adóalap. Ezt a szabályt kell alkalmazni, ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján a mentesítés vagy a beszámítás szabályát, illetőleg egyezmény hiányában a beszámítás szabályát kell alkalmazni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 24. § (1)-(2) bekezdésében.]
Telephelynek betudható jövedelem
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A személyi jellegű kifizetéseken felüli módosító tételek egyenlege csökkenthető az adózó külföldi telephelyén szerzett jövedelem külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentett részével.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 24. § (5) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a pénzügyi tranzakciós illeték változásairól?
Az illeték tárgya
Változás 2019. július 24-étől.
Nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni a természetes személyek Magyar Államkincstárnál vezetett értékpapírszámláira történő postai csekkes készpénzbefizetések után sem.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés r) pontjában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
A kincstári körbe tartozó számlatulajdonosok összes fizetési művelete illetékmentes.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 3. § (4) bekezdés f) pontjában.]
Az illeték alapja
Változás 2019. július 24-étől.
A 20 ezer forintot meg nem haladó postai csekkes befizetések mentesültek az illeték alól.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 6. § (1) bekezdés c) pontjában.]
Nem változott.
A pénzügyi tranzakciós illeték alapja általános szabály szerint az az összeg, amellyel pénzforgalmi szolgáltató a fizető fél fizetési számláját megterheli.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontjában.]
Változás 2019. július 24-étől.
Postai csekkes fizetések esetén a 20 ezer forintot meghaladó rész után legfeljebb 6 ezer forint illetéket kell fizetni.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. § (1) bekezdés h) pontjában.]
Az illeték mértéke
Nem változott.
Főszabály szerint az illeték mértéke a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint.
[Lásd a 2012. évi CXVI. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a szociális hozzájárulási adó változásairól?
Az adó mértéke
Változás 2019. július 1-jétől.
Az adó mértéke 17,5 százalék a korábbi 19,5 százalék helyett. A megváltozott adómértéket először a 2019. július hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre kellett alkalmazni.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (1) és (4) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme esetében a szociális hozzájárulási adót továbbra is addig kell megfizetni, amíg a természetes személy
■ összevont adóalapba tartozó adó-(adóelőleg-) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és egyes más jövedelmei, illetve
■ vállalkozásból kivont jövedelme,
■ értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelme,
■ osztaléka, vállalkozói osztalékalapja,
■ árfolyamnyereségből származó jövedelme,
■ az szja-törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme
a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 2. § (2) bekezdésében.]
Adómentesülés
Változás 2019. július 24-étől.
Nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte.
A módosítás már 2019. január 1-jétől alkalmazható.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdésében és a 36/A. §-ában.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem adóköteles az örökbefogadói díj. (Korábban csak a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási díj után nem kellett szochót fizetni.)
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 5. § (2) bekezdésében.]
Mentesülés a különös szabályok alól
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Nem terheli szocho az evás társaságok által a tagjaiknak juttatott osztalékjövedelmet.
Átmeneti rendelkezések értelmében a szabály már a 2019. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (11) bekezdésében és 36/B. §-ában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa a szocho-fizetési felső határ alkalmazására

2019. évi szociális hozzájárulási adó

Bér- és osztalékjövedelem

Csak osztalékjövedelem

A

B

C

D

E

F

G

1.

Bruttó munkabér 2019-ben

2 500 000

2 500 000

2 500 000

2 500000

0

0

0

2.

A havi minimálbér összege 2019. január1-jén

149 000

149 000

149 000

149 000

149 000

149 000

149 000

3.

A minimálbérösszegének huszonnégyszerese
(adófizetési felsőhatár) (24 x 2.)

3 576 000

3 576 000

3 576 000

3 576 000

3576 000

3 576 000

3 576 000

4.

Adófizetési felső határig fennmaradó összeg
{maximum[0; (3. - 1.)]}

1 076 000

1 076000

1 076000

1 076000

3576000

3 576 000

3 576 000

5.

Osztalékjövedelem

(2019. január 1 -je és 2019. június 30-a közötti kifizetés)

2 500 000

0

500 000

1 000 000

5000000

2 500 000

0

6.

Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem
(4. vagy 5.)

1 076 000

0

500 000

1 000 000

3576000

2 500 000

0

7.

Osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó (6. x 19,5%)

209 820

0

97 500

195 000

697320

487 500

0

8.

Adófizetési felső határig fennmaradó összeg
{maximum [0; (3. - 1. - 5.)]}

0

1 076000

576 000

76 000

0

1 076 000

3 576 000

9.

Osztalékjövedelem

(2019. július 1 -je és 2019. december 31-e közötti kifizetés)

0

2 500 000

2 000 000

1 500 000

0

2 500 000

 5 000 000

10.

Szociálishozzájárulásiadó-köteles osztalékjövedelem
(8. vagy 9.)

0

1 076 000

576 000

76 000

0

1 076 000

3 576 000

11.

Osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó
(10. x 17,5%)

0

188 300

100 800

13 300

0

188 300

625 800

12.

Összes szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség
(7. + 11.)

209 820

188 300

198 300

208 300

697 320

675 800

625 800

________________________________________________________________________________________________________________________
Az egyéni vállalkozó által fizetendő adó alapja
Változás 2020. január 1-jétől.
A szocho-alany egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja általános esetben már csak a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem lehet.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 6. § (1), (6)-(7) bekezdéseiben.]
Mezőgazdasági őstermelő és kistermelő
Változás 2019. július 24-étől.
A mezőgazdasági kistermelőnek és a mezőgazdasági őstermelőnek évente kell megállapítania az adóját (korábban havonta kellett).
A Tbj. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a mezőgazdasági őstermelő tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (1) bekezdésében.]
A Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente terhelő adó alapja a Tbj. 30/A. § (3) bekezdése szerint magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Adóalap hiányában az adó alapja
■ a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,
csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (2) és (3) bekezdéseiben.]
A Tbj. 30/A. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt terhelő tárgyévi adó alapja
■ a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,
■ az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,
■ a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Ha az adóalapot a fenti szabályok szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja
■ a Tbj. 30/A. § (1) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő esetében az őstermelésből származó összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincadrésze,
■ a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelő esetében az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincadrésze.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (5) bekezdésében.]
Egyes esetekben a mezőgazdasági őstermelőnek az őt saját maga után terhelő adó alapjának a megállapításakor nem kell figyelembe vennie az év bizonyos napjait (például mert ezeken a napokon táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesült). Ezekben az esetekben
■ az adó alapját a Tbj. 30/A. § (1) bekezdése szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő adóalapja legalább a minimálbér, vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg,
■ az adó alapját a Tbj. 30/A. § (2) bekezdése szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő adóalapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
harmincadrésze azokra a napokra, amelyekre az adófizetési kötelezettség fennáll.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (7) bekezdésében.]
Az átmeneti rendelkezések értelmében e szabályokat már 2019. január 1-jétől alkalmazni lehet.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36/A. §-ában.]
Nem kell számításba venni az adóalap megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen a mezőgazdasági őstermelő örökbefogadói díjban vagy örökbefogadói díjban és egyidejűleg gyeremekgondozást segítő ellátásban részesül.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 7. § (6) bekezdésében.]
Nem kell bevallani (de továbbra is meg kell fizetni) a mezőgazdasági őstermelőt és kistermelőt terhelő negyedéves szocho-előleget.
Az előlegként megfizetett adót a tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni, a különbözetet az adóbevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.
Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót az szja-bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített szja-bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Az átmeneti rendelkezések értelmében e szabályokat már 2019. január 1-jétől alkalmazni lehet.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 22. §-ában és 36/A. §-ában.]
Mentesülés a különös szabályok alól
Változás 2019. január 1-jétől.
A kifizetőnek nem kell számításba vennie a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának (az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának) megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetve maga az egyéni vállalkozó gyermekek otthongondozási díjában részesül. Kivétel ez alól, ha a gyermekek otthongondozási díjának folyósítása alatt az érintett személy tevékenységét személyesen folytatja.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1) bekezdésében.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem kell számításba venni az adóalap megállapításakor a hónapnak azt a napját sem, amelyre a kifizető tagja vagy az egyéni vállalkozó örökbefogadói díjban, vagy egyidejűleg örökbefogadói díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban részesül.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (1) bekezdésében.]
A munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem kell beszámítani az örökbefogadói díj folyósításának időszakát a munkaerőpiacra lépő munkavállaló korábbi biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonya, egyéni, társas vállalkozói jogviszonya időtartamának megállapításakor.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésében.]
Szochóra kötelezett természetes személy
Változás 2019. július 24-étől.
Az adó fizetésére kötelezett (nem mezőgazdasági őstermelő) természetes személy adóját az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül elkészített szja-bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyijövedelemadó-bevallásban vallja be, és a bevallásban kell a befizetett adóelőlegek és a végleges adókötelezettség közötti különbözettel elszámolni. (A törvény szövegét a jogalkotó újrafogalmazta, tartalmi változás nélkül.)
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 27. §-ában és 36/A. §-ában.]
Szakképzési munkaszerződés alapján fizetett díjazás
Változás 2020. szeptember 1-jétől.
Szochomentes a szakirányú oktatásban részt vevő tanuló számára - a korábbi tanulószerződést felváltó - szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 1. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdés e) pontjában.]
Átmeneti rendelkezések
A Brexitkor hatályba lépő változás.
Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő tervezett kilépésével (Brexit) összefüggésben szükségessé vált olyan átmeneti szabályozás létrehozása, amely lehetővé teszi, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004/883/EK rendelet rendelkezéseit a két állam között a törvényben megadott időpontig továbbra is alkalmazni lehessen.
A tervezett rendelkezések ennek megfelelően rögzítik, hogy
■ az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését követően megkezdett kiküldetések mentességének vizsgálatakor az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnését megelőzően megkezdett egyesült királysági kiküldetéseket figyelmen kívül kell hagyni a belföldi munkavégzés óta eltelt három évet meghatározó feltétel vizsgálatakor 2020. december 31-éig, továbbá a Magyarországra irányuló kiküldetések között legalább két hónapnak el kell telnie.
■ az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor az Egyesült Királyságból Magyarországra történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
■ az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnésekor Magyarországról az Egyesült Királyságba történő folyamatban lévő kiküldetések a kiküldetések megkezdésekor - kiküldetés hosszabbítása esetén a hosszabbításkor - ismert időtartamig minősülnek kiküldetésnek.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 36/B. §-ában.]
Mit kell tudni az általános forgalmi adó változásairól?
Láncértékesítés
Változás 2020. január 1-jétől.
Ha a láncértékesítés közbenső szereplője végzi vagy rendeli meg a termék fuvarozását és közli a részére értékesítő adóalannyal azt az adószámot, amelyet a termék feladási helye szerinti tagállam állapított meg számára, a fuvarozással egybekötött értékesítés a közbenső szereplő általi termékértékesítés lesz. (Korábban nem határozta meg a törvény, hogy milyen módon kell bizonyítania a közbenső szereplőnek, hogy ha a fuvarozást - a főszabálytól eltérően - termékértékesítőként végezte.)
E szabályt azokra a láncügyletekre kell először alkalmazni, amelyekben az első értékesítés teljesítési időpontja 2020. január 1-jére vagy ezt követő időpontra esik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 27. § (2) és a 331. § (2) bekezdéseiben.]
Nem változott.
Láncértékesítésről beszélünk, ha a terméket többször értékesítik egymást követően úgy, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel fuvarozzák el. Ekkor az egymást követő értékesítések közül csak az egyiket lehet úgy tekinteni, mint amelyhez a fuvarozás társul.
Vagyis határon átnyúló tranzakciónál csak az egyik értékesítés minősülhet - az ehhez kapcsolódó egyéb feltételek teljesülése esetén - adómentes Közösségen belüli ügyletnek vagy termékexportnak. A többi értékesítés (attól függően, hogy a fuvarozással járó ügyletet megelőzi vagy követi a láncban) helyi értékesítésként adózik a feladás vagy a rendeltetés országában.
Ha a fuvarozást olyan adóalany végzi vagy végezteti, aki (amely) a láncban közbenső szereplőnek minősül, azaz egyszerre beszerzője és értékesítője a terméknek, a fuvarozással történő termékértékesítésnek főszabály szerint továbbra is a közbenső szereplő részére történő termékértékesítést kell tekinteni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 27. § (1) és (3) bekezdéseiben.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa láncügyletre
Egy magyar gyártó cég A az általa előállított termékeket svájci anyavállalata B részére értékesíti, amely továbbértékesíti azokat lengyel vevője C részére.
A termékeket közvetlenül a magyar gyártó magyarországi raktárából Lengyelországba, a svájci anyacég lengyel vevőjének címére szállítják ki.
A magyar-svájci és svájci-lengyel ügyletek adózása a következőképpen alakul:

Fuvar szervezője

Fuvarozásos
ügylet

Helyi ügylet

Az ügyletek minősítése a részt vevő fél szempontjából

A

B

C

A fuvaroz

A-B

közötti ügylet

B-C közötti ügylet (Lengyelországban)

Közösségen

belüli értékesítés*

Közösségen belüli beszerzés és helyi értékesítés; adószámot kell kérnie Lengyelországban

Helyi beszerzés Lengyelországban

B fuvaroz, és B-nek nincs magyar adószáma, vagy van magyar adószáma, de azt nem közli A-val

A-B

közötti ügylet

B-Cközötti ügylet (Lengyelországban)

Közösségen

belüli értékesítés*

Közösségen belüli beszerzés és helyi értékesítés; adószámot kell kérnie Lengyelországban

Helyi beszerzés Lengyelországban

B fuvaroz, B-nek van magyar adószáma, és az adószámot közli A-val

B-C

közötti ügylet

A-B közötti

ügylet (Magyarországon)

Helyi értékesítés magyar áfával

Helyi beszerzés magyar adószám alatt; Közösségen belüli értékesítés magyar adószámról*

Közösségen belüli beszerzés Lengyelországban

C fuvaroz

B-C

közötti ügylet

A-B közötti

ügylet (Magyarországon)

Helyi értékesítés magyar áfával

Helyi beszerzés magyar adószám alatt; Közösségen belüli értékesítés magyar adószámról*

Közösségen belüli beszerzés Lengyelországban

 * Adómentes az értékesítés, ha a mentesség egyéb feltételei is teljesülnek (a vevõ megadja a más tagállambeli adószámát, az eladó jelenti az ügyletet az összesítõ jelentésben, a kiszállítás igazoltan megtörténik).

________________________________________________________________________________________________________________________
Mentes Közösségen belüli értékesítés
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének előfeltétele, hogy az az adóalany vagy adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy, akinek (amelynek) a terméket értékesítik, rendelkezzen a
Közösség más tagállamában adószámmal és ezt az adószámot a terméket értékesítővel közölje is. Az adómentesség alkalmazásához további feltétel, hogy az értékesítő adóalany a termékértékesítést szerepeltesse az összesítő nyilatkozatában. Ha az ügyletet nem vagy nem hibátlanul tüntetik fel az összesítő nyilatkozatban, az csak akkor adómentes, ha az adóalany igazolja a jóhiszeműségét és korrigálja az összesítő nyilatkozatot.
Az új előírást a 2020. január 1-jén vagy ezt követően teljesített termékértékesítésekre kell alkalmazni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 89. § (1), (1a) bek. és a 331. § (3) bekezdéseiben.]
Nem változott.
A Közösségen belüli termékértékesítés adómentességének fontos feltétele továbbra is, hogy az értékesített terméket igazoltan kiszállítsák belföldről a Közösség másik tagállamába.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 89. § (1) bekezdésében.]
Vevői készlet másik tagállamban
Változás 2020. január 1-jétől.
Újrafogalmazta a törvény a vevői készlethez kapcsolódó egyszerűsítő szabály alkalmazásának feltételeit. Ezek:
■ a termék továbbítása belföldről a másik tagállamba azzal a céllal történjen, hogy azt a feladó egy későbbi időpontban olyan adóalany számára értékesíti, amely a felek közötti megállapodás alapján jogosult a termék tulajdonjogát megszerezni;
■ a leendő vevő adóalany az érkezési tagállamban adószámmal rendelkezzen, és ezen adóalanyt - valamint adószámát - a termék tulajdonosa a feladás időpontjában már ismerje;
■ a termék értékesítése a termék célországba történő megérkezését követő 12 hónapon belül megvalósuljon;
■ a terméket feladó belföldi adóalany ne rendelkezzen az érkezés tagállamában gazdasági célú letelepedéssel, és
■ a termék feladójának a termék továbbítását rögzítenie kell az e célra vezetett nyilvántartásában, valamint összesítő nyilatkozatában is szerepeltetnie kell a leendő vevő nevét és annak az érkezés tagállamában megállapított adószámát.
Már nem követelmény, hogy a terméket a vevő (saját vagy bérelt) raktárában tárolják.
Az egyszerűsítés alkalmazására akkor is lehetőség van, ha az eredeti vevő helyébe egy másik, minden feltételnek megfelelő vevő lép vagy a terméket belföldre szállítják a 12 hónap letelte előtt. A változásokat az összesítő nyilatkozatban és a vevői készletről vezetett nyilvántartásban is rögzíteni kell. (A nyilvántartásokra vonatkozó részletes szabályokat a 2006/112/EK irányelv 282/2011. végrehajtási rendelete határozza meg.)
Ha a terméket nem értékesítik sem az eredeti vevő, sem az eredeti vevő helyébe lépő, a fenti feltételeket teljesítő más adóalany részére, illetve a terméket nem is szállítják vissza belföldre a 12 hónapos időkorláton belül, a 12 hónap leteltét követő napon úgy kell tekinteni, hogy a termék tulajdonosa a feladás országában vélelmezett Közösségen belüli termékértékesítést, az érkezés tagállamában pedig vélelmezett Közösségen belüli beszerzést valósít meg. Utóbbi következtében a termék tulajdonosának adószámmal kell rendelkeznie az érkezési tagállamban.
A vélelmezett Közösségen belüli értékesítés (és a másik tagállamban a vélelmezett Közösségen belüli termékbeszerzés) akkor is bekövetkezik, ha a 12 hónapos határidő letelte előtt a terméket egy a vevői készletre vonatkozó feltételeket nem teljesítő személy részére értékesítik, másik tagállamba szállítják tovább, ellopják vagy a termék megsemmisül, elveszik.
A vevői készletre vonatkozó új szabályokat a 2019. december 31. után feladott termékek esetében kell alkalmazni. A még 2020. január 1-je előtt más tagállamban fenntartott vevői készletbe továbbított termékeket illetően akkor valósul meg vélelmezett Közösségen belüli termékértékesítés belföldön, amikor a vevői készlet helye szerinti tagállamban az ottani szabályok szerint Közösségen belüli beszerzés történik.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12. § (2) bekezdés i) pontjában, 12/A. §-ában, 182. §-ában, 259. § 26. pontjában, 328. § (2), 331. § (1) bekezdéseiben, 4/A. számú melléklet I. 1/A pontjában.]
Nem változott.
Továbbra is érvényben marad a vevői készlethez kapcsolódó egyszerűsítés lehetősége. Ha a vonatkozó feltételek teljesülnek, a saját termék más tagállambeli vevői készlet céljára történő továbbítása nem keletkeztet adóköteles eseményt, a terméket feladó adóalany a termék feletti rendelkezési jog átadásának pillanatában valósít meg normál Közösségen belüli termékértékesítést.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 12/A. § (1) és (3) bekezdéseiben.]
Belföldi vevői készlet
Változás 2020. január 1-jétől.
A másik tagállambeli adóalanynak akkor nem keletkezik a saját tulajdonában levő termék belföldre történő átmozgatása miatt Közösségen belüli termékbeszerzés címén adókötelezettsége, ha
■ a termék továbbításának célja az, hogy a tulajdonos a terméket egy későbbi időpontban belföldi adóalany vevője részére értékesítse a vevővel kötött megállapodás alapján, és
■ a terméket a belföldre érkezését követő 12 hónapon belül értékesítik,
■ az eladó gazdaságilag nem telepedett le belföldön,
■ az eladó a fuvarozás megkezdésekor már ismeri a vevőt és annak belföldi adószámát is, továbbá
■ az eladó eleget tesz a kapcsolódó nyilvántartási, jelentési kötelezettségeinek.
Nem valósít meg Közösségen belüli beszerzést a másik tagállambeli adóalany akkor sem, ha ugyan az eredeti vevőjének nem adta el a belföldre szállított terméket, de azt még a 12 hónapos határidőn belül visszaküldi a feladás országába, vagy azt belföldön olyan adóalany részére értékesíti, amely minden tekintetben teljesíti a vevői készlethez kapcsolódóan megfogalmazott feltételeket.
Nem alkalmazható a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés, vagyis a másik tagállambeli adóalany vélelmezett Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg belföldön,
■ ha a 12 hónapos időtartam a termék - az eredeti vagy annak helyébe lépő vevő részére történő - értékesítése vagy a feladási államba való visszaszállítása nélkül letelik, vagy
■ ha a 12 hónapon belül a terméket nem a vevői készlet fent meghatározott kritériumainak megfelelően értékesítik, más tagállamba továbbítják, ellopják, vagy a termék elveszik, megsemmisül.
A vélelmezett Közösségen belüli termékbeszerzés teljesítési időpontja az első esetben a 12 hónap leteltét követő nap, a másodikban a fenti események bekövetkezésének napja.
A belföldi adóalany vevőnek folyamatos mennyiségi nyilvántartást kell vezetnie a részére értékesíteni szándékozott termékekről, és összesítő nyilatkozatában is szerepeltetnie kell a számára vevői készlet céljából terméket továbbító más tagállambeli adóalany adószámát.
Ezeket a szabályokat azokra az esetekre kell először alkalmazni, amelyek során a termék továbbítása más tagállamból belföldre 2019. december 31-ét követően történik. A 2020. január 1-je előtt belföldi vevői készletbe betárolt termékekre vonatkozóan még a régi szabályok alkalmazandóak, de ha az ilyen termékek 2020. december 31-én még mindig a vevői készletben vannak, akkor a más tagállambeli tulajdonosra beállnak a vélelmezett Közösségen belüli termékbeszerzés következményei.
[Lásd a 2007. évi CXVII. törvény 22. § (3)-(6) bekezdéseiben, 183. §-ában, 259. § 26. pontjában, 328. § (1), 331. § (1) bekezdéseiben, 4/A. számú melléklet I. 1/A. pontjában.]
Nem változott.
A vevői készletre vonatkozó feltételek teljesülése mellett adóköteles esemény csak akkor keletkezik, amikor a belföldi vevői készleten levő termék feletti rendelkezési jog átszáll a termék más tagállambeli tulajdonosáról a belföldi vevőre. Ilyenkor a belföldi adóalany vevő valósít meg normál Közösségen belüli beszerzést.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 22. § (5) bekezdésében.]
A termék Közösség területéről kilépésének igazolása
Változás 2019. július 24-étől.
A termékexport és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások áfamentességéhez a kiviteli hatóság is igazolhatja, hogy a termék a Közösség területét elhagyta. (Korábban ezt csak a kiléptető hatóság igazolhatta.) Átmeneti rendelkezések értelmében a kiviteli hatóság igazolása elfogadható a módosítás hatályba lépése előtt teljesített ügyleteknél is.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 98. § (2) bekezdés a) pontjában, (5) bekezdésében, 101. § (2) bekezdés a) pontjában, 102. § (1) bekezdés b) pontjaiban és a 329. §-ában.]
Adóalap és fizetendő adó csökkentése behajthatatlan követelés miatt
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Behajthatatlan követelés miatt az adóalap utólag önellenőrzéssel csökkenthető.
Behajthatatlan követelésnek minősül a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett követelés bruttó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:
■ a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
■ a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
■ a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább két év telt el,
■ a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.
A behajthatatlan követelés adót nem tartalmazó összegével csak akkor csökkenthető utólag az adó alapja, ha a törvényben meghatározott feltételek együttesen teljesülnek. Követelmény, hogy
■ az adóalany és vevője, aki felé a behajthatatlanná váló követelése fennáll, független felek legyenek, és az adóalany ne álljon csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában;
■ a vevő
- a követelés alapjául szolgáló ügylet teljesítésekor ne álljon csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, adószáma ne legyen törölve,
- az ügylet teljesítésekor vagy az azt megelőző egy évben ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők listáját tartalmazó, nyilvánosan elérhető adóhatósági adatbázisban.
■ eladó adóalany az ügylet teljesítése előtt nem kapott tájékoztatást az adóhatóságtól a vevő adóelkerülő magatartásáról;
■ az ügylet ellenértékének fizetési határideje óta már legalább egy év eltelt és közben az ellenérték más módon sem térült meg. Az adóalanynak előzetesen, írásban értesítenie kell a vevőjét (kivéve, ha az jogutód nélkül megszűnt) az adóalap csökkentéséről, és meg kell adnia az ehhez kapcsolódó információkat (mint a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát, az érintett számla sorszámát, a behajthatatlan követelés összegét).
Az adóalanynak ezekről az adatokról, továbbá a vevő nevéről, adószámáról és arról, hogy az ellenértéket semmilyen módon nem egyenlítették ki, az önellenőrzés során a bevallásával együtt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon az adóhatóság felé is nyilatkoznia kell.
Ha az utólagos adóalap-csökkentést követően az ellenérték vagy annak egy része mégis megtérül, újabb önellenőrzéssel kell korrigálni az adóalapot és a fizetendő adót, továbbá nyilatkozni kell a megtérített ellenértékre és a vevőre vonatkozó adatokról.
Átmeneti rendelkezés értelmében az adóalap behajthatatlan követelés jogcímén történő csökkentése azokban az esetekben is alkalmazható, amikor a követelés alapjául szolgáló termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást még 2020. január 1. előtt, de 2015. december 31-ét követően teljesítették.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 77. § (7)-(10) bekezdéseiben, 259. § 3/A. pontjában és a 332. §-ában.]
Levonható áfa csökkenése behajthatatlan követelés miatt
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Ha az adóalany behajthatatlan követelés jogcímén adóalap-csökkentést számol el, az adóalany üzleti partnere (aki felé a követelése fennáll) is köteles csökkenteni a követelés alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás kapcsán levonásba helyezett előzetesen felszámított adót. A levonható adó csökkenését a másik féltől kapott értesítés alapján, annak kézhezvételét magában foglaló adómegállapítási időszakban kell elszámolnia, és egyidejűleg nyilatkoznia kell az adóhatóság felé a korrekció összegéről, valamint az értesítést küldő fél nevéről és adószámáról.
Ezt az előírást alkalmazni kell azon behajthatatlan követeléseknél is, amelyek alapja 2020. január 1-je előtt, de 2015. december 31-ét követően teljesített ügylet volt, és amelyekre a behajthatatlan követelést nyilvántartó fél adóalap-csökkenést számol el.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/D. § (1) a) pontjában és (2) bekezdésében és a 332. §-ában.]
Nem változott.
Továbbra sem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának, azaz nem idézi elő a levonható adó kötelező csökkentését, ha az adólevonás alapjául szolgáló ügylet ellenértékét vagy annak egy részét az adóalany nem fizette meg és az így keletkező tartozásával kapcsolatban az ügyletet teljesítő fél nem számol el behajthatatlan követelés címén adóalap-csökkenést.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 153/D. § (1) a) pontjában.]
Adómentesség termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásakor
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Csak akkor adómentes az átmeneti megőrzés, vámszabad területi eljárás, vámszabad raktári eljárás, vámraktározási vagy aktív feldolgozási eljárás hatálya alatt álló vagy ilyen alá kerülő termékek Közösségen belüli beszerzéséhez, értékesítéséhez, továbbá az ideiglenes behozatali, külső árutovábbítási eljárás, illetve belső közösségi árutovábbítási eljárás hatálya alatt álló termékek értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatás (például fuvarozás, fuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatás), ha azt közvetlenül a terméket beszerző vagy értékesítő személy részére nyújtják. (A szolgáltatási lánc esetleges többi szereplőjére a mentesség nem alkalmazható.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 111. § (3) és 112. § (2) bekezdéseiben.]
Adómentesség termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnál
Változás 2019. augusztus 23-ától.
A szolgáltatás, amelynek ellenértéke beépül az importált termék adóalapjába, csak akkor mentesülhet az adó alól, ha a szolgáltatást közvetlenül a terméket importáló részére nyújtják. A szolgáltatási lánc esetleges többi szereplőjére, tehát az importálóval szerződő vállalkozó alvállalkozóira a mentesség már nem alkalmazható, hiába tudják igazolni, hogy szolgáltatásuk ellenértéke beépült az importált termék adóalapjába.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (3) bekezdésében.]
Lakóingatlan kedvezményes adókulcsa
Változás 2020. január 1-jétől.
Az új lakóingatlanok értékesítése ismét az általános 27 százalékkal adózik.
Nem változott.
Átmeneti szabályozás szerint 2023. december 31-éig továbbra is a kedvezményes, 5 százalékos adókulcsot kell alkalmazni a többlakásos lakóingatlanban kialakított új lakás értékesítésére, ha a lakás összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, illetve az egylakásos új lakóingatlan értékesítésére, ha annak összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert, feltéve, hogy az építésiengedély-köteles lakóingatlan építésére 2018. november 1-jén volt végleges építési engedély, illetve az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1-jén bejelentették.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 327. §-ában.]
Különös adó-visszatérítési eljárás
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Közvetlenül az adóhatóságtól kérelmezheti a rá tévesen áthárított, a partnerének megfizetett adót az adóalany, ha nincs lehetősége azt a partnerétől visszaszerezni (például a partner megszűnése miatt). Ehhez bizonyítania kell, hogy az adó neki fel nem róható okból nem térült meg és ezáltal az adósemlegesség elve sérül.
A kérelmet írásban kell benyújtani, legkésőbb az adómegállapításhoz való jog elévülését 6 hónappal megelőzően, ez a határidő jogvesztő. Az adóhatóság az adó visszatérítését akkor engedélyezi, ha a visszatérítés alapjául szolgáló adót a költségvetés számára megfizették.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/J. §-ában.]
Áfakulcs
Változás 2020. január 1-jétől.
18 százalékról 5 százalékra csökken a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája. Az 5 százalékos adókulcs a 2020. január 1-jén vagy ezt követően teljesített kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásokra alkalmazandó. (Ezzel egyidejűleg 4 százalék turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 334. §-ában, 3. melléklet II. rész 5. pontjában, 3/A. melléklet II. rész 1. pontjában.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa vevői készletre
Egy magyar vállalkozás villamos motorokhoz szükséges gépalkatrészeket állít elő németországi megrendelője számára. A termelés folyamatosságának biztosítása érdekében a német cég olyan megállapodást kötött a magyar beszállítóval, mely szerint a magyar társaság az alkatrészekből - legalább a megrendelő által meghatározott mennyiségben - készletet tart fenn a német gyártó telephelyéhez közeli raktárban. A készlet a magyar beszállító tulajdonában van, abból a német gyártó egyedi megrendelések alapján vásárolja meg (és szállítja el) az aktuálisan szükséges mennyiséget (jellemzően a raktárba történő megérkezést követő 2-3 hónapon belül).
E vevői készlettel kapcsolatban a magyar beszállító kötelezettségei a következők:
■ Az alkatrészek németországi raktárba történő kiszállítása nem adóztatandó esemény áfaszempontból. A kiszállítással kapcsolatos adatokat azonban a beszállítónak rögzítenie kell a vevői készletéről vezetett nyilvántartásában (így szerepeltetnie kell a feladás és érkezés tagállamát, a fuvarozás időpontját, a leendő vevő adószámát, a raktár címét, ahová a termékeket betárolják, a raktár üzemeltetőjének adószámát, a raktárba való beérkezés időpontját, a termék megnevezését, értékét, mennyiségét), továbbá az összesítő nyilatkozatában is jelentenie kell a leendő vevő adószámát.
■ A beszállítónak a németországi készletből az egyedi megrendelések alapján eladott alkatrészekről a magyar adószáma alatt kell számlát kiállítania közösségen belüli értékesítés címén a német gyártó német adószámára, áfa feltüntetése nélkül. Ezt az értékesítést szerepeltetnie kell a magyar adóbevallásában és EU-s összesítő nyilatkozatában, valamint a vevői készletről vezetett nyilvántartásában fel kell tüntetnie a termékértékesítés teljesítési időpontját, a beszerző adószámát és az értékesített termék megnevezését, adóalapját, mennyiségét.
A német társaság a villamos motorok egyes típusainak előállítását áthelyezi a cégcsoport csehországi tagjához. Az átszervezés időszakában a magyar beszállító a németországi raktárban (legfeljebb 6-7 hónapja) tárolt alkatrészeinek egy részét elszállítja a cseh vállalat telephelyére, egy részét visszaszállítja Magyarországra, a többi alkatrészt pedig a német raktárban hagyja. Ez utóbbi termékek értékesítésére csak később, a raktárba érkezésükhöz képest több mint 12 hónap elteltével kerül sor.
A magyar társaság adókötelezettségei a változások miatt:
■ A cseh vállalathoz átszállított alkatrészekre a Csehországba történő fuvarozás megkezdésétől már nem teljesülnek a vevői készlethez kapcsolódó feltételek, emiatt a magyar beszállítónak Közösségen belüli termékértékesítést kell jelentenie magyar adóbevallásában (ezt fel kell tüntetnie összesítő nyilatkozatában is), és Közösségen belüli beszerzés címén adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezik Németországban, ami miatt ott adószámot kell igényelnie. A vevői készletről vezetett nyilvántartásban is köteles jelölni a továbbítást, annak időpontját, a termékek megnevezését, adóalapját és mennyiségét. (Az alkatrészek Csehországba történő kiszállításához kapcsolódóan további kötelezettségei keletkeznek Németországban és Csehországban.)
■ Az alkatrészek azon csoportjára, amelyet (még 12 hónapon belül) visszaszállítanak Magyarországra, a magyar beszállítónak sem a Németországba irányuló kiszállítás, sem a Magyarországba történő visszaszállítás miatt nem keletkezik adókötelezettsége. A belföldre történő továbbítást azonban jelentenie kell az összesítő nyilatkozatában, valamint a vevői készletről vezetett nyilvántartásában is meg kell jelölnie a visszaszállítás időpontját és a visszaküldött termék megnevezését, mennyiségét, értékét.
■ A német raktárban maradt alkatrészekre az azok raktárba történő megérkezését követő 12 hónap elteltével a magyar tulajdonosnál beállnak a termékek Magyarországról Németországba történő továbbításának jogkövetkezményei: a 12. hónap lejártát követő napon Közösségen belüli termékértékesítést teljesít Magyarországon és Közösségen belüli beszerzést valósít meg Németországban (amelyhez kapcsolódó adókötelezettségeit a korábban már megszerzett német adószáma alatt rendezheti). A német gyártó részére ezt követően teljesített értékesítéseit német adószáma alatt számlázza német áfa feltüntetésével.
________________________________________________________________________________________________________________________
Egyéni vállalkozó és egyházi jogi személy megszűnése jogutódlással
Új előírás 2019. július 24-étől.
Jogutódlással történő megszűnésnek minősül az áfaszabályok alkalmazásakor (és így nem adóztatandó esemény) az is, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége egyszemélyes kft alapítása miatt szűnik meg. Így az átadott vagyonhoz fűződően annak átadásáig keletkezett áfakötelezettségek teljesítésére vonatkozó egyetemleges felelősség is kiterjed a kft-vé alakuló egyéni vállalkozóra.
Egyházi jogi személy esetén az áfatörvény az egyházi törvény szerinti átalakulást, jogutódlással történő megszűnést vagy a fenntartó megváltozását tekinti jogutódlással történő megszűnésnek.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés d) és j) pontjaiban és a 18. § (2) bekezdés c) pontjában.]
Közszolgáltató
Új előírás 2019. április 15-étől.
Az áfatörvény szerint közszolgáltatónak minősül a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház, és ezáltal tárgyi adómentesek ezek - az áfatörvény által nevesített - közérdekű tevékenységei is.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (4) bekezdés c) pontjában.]
Utazásszervezés
Változás 2020. január 1-jétől.
Hatályukat vesztik az önálló pozíciószámonként történő árrés számítására vonatkozó szabályok. Az utazásszervezőknek az önálló pozíciószámokat legkésőbb a 2019. december 31-ét magában foglaló adómegállapítási időszakban le kell zárniuk.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bekezdés d) pontjában 212/A., 212/B., 212/C. és 326. §-ában.]
Változás 2021. január 1-jétől.
2020. január 1. helyett csak 2021. január 1-jétől szűnik meg az áfatörvény szerinti utas fogalma. Ennek következtében az utazásszervezésre vonatkozó különös szabályokat 2020-ban még továbbra is csak az utas fogalmába tartozó nem adóalanyoknak vagy az olyan adóalanyoknak nyújtott szolgáltatásra kell alkalmazni, amelyek az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevükben és javukra veszik igénybe. 2021. január 1-jétől az árrésadózás alkalmazandó a szolgáltatást adóalanyként igénybe vevő és azt továbbértékesítő személyek részére nyújtott szolgáltatások esetén is.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 206. § (1) bekezdés c) pontjában, 206. § (2) bekezdésében.]
Átmeneti rendelkezés szerint még a 2020. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni (tehát csak a nem adóalany vagy az utazásszervezési szolgáltatást a saját nevében és saját javára igénybe vevő adóalany részére nyújtott szolgáltatás esik az árrésadózás alá) az olyan utazásszervezési szolgáltatások esetén, amelyekre előlegfizetés történt és az előleget az utazásszervező 2021. január 1-jét megelőzően kézhez vette, vagy azt számára jóváírták, illetve ha előlegfizetés nem történt, maga az utazásszervezési szolgáltatás teljesült 2021. január 1-je előtti időpontban.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 333. §-ában.]
Áfa-visszatéríttetési viszonosság
Új előírás 2019. május 22-étől.
Hatályba lépett a Törökországgal korábban létrejött viszonossági megállapodás. Így a Törökországban letelepedett adóalanyok számára is lehetőség nyílik bizonyos belföldi beszerzéseik (például fuvarozáshoz beszerzett üzemanyag) után megfizetett áfa visszatéríttetésére. Visszaigénylésre csak a 2019. május 22-ei vagy ezt követő teljesítési időpontú ügyletek esetén van mód.
[1/2019. (V. 21.) PM határozat és lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 8/A. számú melléklet 5. pontjában, 2018. évi XLI. törvény 255. § (13) bekezdésében.]
A Közösség területe
Változás 2020. január 1-jétől.
Az olasz Campione d'Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei az általános forgalmi adó szempontjából olyan területnek minősülnek, amelyek ugyan az Európai Unió és ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik, de az áfatörvény alkalmazása szempontjából harmadik állam területével esnek egy tekintet alá.
Fizetés egycélú utalvánnyal
Változás 2019. július 24-étől.
Ha az ellenérték megtérítése egycélú utalvánnyal történik, a barterügyletek áfaszabályait kell alkalmazni az adóalap meghatározásakor.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 66. § (1) bekezdésében.]
Nem változott.
Többcélú utalvány ellenében történő termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az adó alapja az utalványért fizetett ellenérték, csökkentve az értékesített terméket vagy szolgáltatást terhelő adó összegével.
Ha ez az összeg nem ismert, az adó alapja az utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli érték csökkentve az értékesített terméket vagy szolgáltatást terhelő adó összegével.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 66/A. §-ában.]
Mentesülés számlakibocsátás alól
Új előírás 2019. július 24-étől.
Nem kell számlát kibocsátani akkor sem, ha a nem adóalany vevő az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítés időpontjáig maradéktalanul megtéríti, nem kéri számla kibocsátását, és az ellenérték megtérítése részben vagy egészben többcélú utalvánnyal történik. (Ilyenkor elegendő a nyugta.) A számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülésre vonatkozó fenti szabályt a 2018. december 31-ét követően teljesített ügyletek esetében is alkalmazni lehet.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bekezdés b) pontjában és 330. §-ában.]
Fordított adózás
Változás 2022. július 1-jétől.
A mezőgazdasági és acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átengedése már nem fordítottan adózik. (A hatályvesztés eredetileg 2019. január 1-jére tervezett időpontját a 2018-ban elfogadott törvénymódosítás halasztotta 2022. július 1-jére.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés h), i) és j) pontjaiban, (8)-(9) bekezdéseiben, 6/A., 6/B. és 6/C. számú mellékletében.]
Munkaerő-kölcsönzés fordított adózása
Változás 2021. január 1-jétől.
Megszűnik a fordított adózás a munkaerő-kölcsönzés, kirendelés, személyzet rendelkezésre bocsátása esetén kivéve, ha az az áfatörvény 10. § d) pontja szerinti termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amely ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve a bontással történő megszüntetését is - irányul, függetlenül attól, hogy a tevékenység építőipariengedély-köteles-e.
Az iskolaszövetkezetek, közérdekű nyugdíjas-szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások esetén sem lesz alkalmazható a fordított adózás.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés c) pontjában.]
Online adatszolgáltatás a kibocsátott számlákról
Változás 2020. július 1-jétől.
Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed minden olyan számlára, amelyet belföldi adóalany részére, belföldön teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsátanak ki. (Tehát már nem csak a legalább 100 ezer forint áthárított adót tartalmazó számlákról kell adatot szolgáltatni az adóhatóság felé, hanem az összes, áfatartalmú vagy akár áthárított adót egyáltalán nem tartalmazó - például adómentes vagy belföldi fordított adózású ügyletekről kiállított - számláról is.)
Ha a teljesítést előlegfizetés előzte meg, akkor a teljesítésről kiállított végszámlánál az előleggel csökkentett összegről kell adatot szolgáltatni.
A kibocsátást követő négy napon belül kell az 500 ezer forintot el nem érő összegű áthárított adót tartalmazó nyomdai úton előállított (számlatömbös) számlákról adatot szolgáltatni a korábbi öt nap helyett.
Átmeneti rendelkezés értelmében azokra a számlákra, amelyeket 2020. július 1-jét megelőzően állítanak ki (függetlenül azok teljesítési időpontjától), még a 2020. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni. (2020. december 31-éig nem kell adatot szolgáltatni a magánszemélyek felé kiállított számlákról.)
Változás 2021. január 1-jétől.
Adatot kell szolgáltatni minden olyan számláról, amelyre a magyar számlázási szabályokat kell alkalmazni. Így kiterjed a kötelezettség a nem adóalanyok (például magánszemélyek, nem adóalany szervezetek) részére, vagy a külföldi adóalanyok felé kibocsátott számlákra is, mint például a Közösségen belüli értékesítésről vagy termékexportról kiállított számlákra. (Nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség azokra a távolról is nyújtható szolgáltatásokra, amelyek teljesítési helye a Közösség más tagállamában van, és amelyek kapcsán felmerülő adófizetési kötelezettségét az adóalany a MOSS rendszer keretében teljesíti.)
A magánszemély vevők nevét, címét nem kell megadni a nyomdai úton előállított számlákról teljesített adatszolgáltatás során.
Átmeneti rendelkezés alapján a 2020. július 1. és 2020. december 31. között kibocsátott számlákra - azok teljesítési időpontjától függetlenül - a 2020. december 31-én érvényes szabályokat kell alkalmazni, azaz csak a belföldi teljesítésű ügyletről, belföldi adóalany részére kiállított számlák adatait kell jelenteni.
Nem változott.
Az adatszolgáltatást teljesíteni kell a nyomdai úton előállított (számlatömbös) számlák és a számlázó-programmal kiállított számlák, továbbá a számlák módosítása, érvénytelenítése céljából kiállított számlával egy tekintet alá eső okiratok vonatkozásában. A számlá-óprogrammal készített számlákat érintő követelményeket (így az adatszolgáltatás módját, a kötelező adattartalmat) változatlanul a vonatkozó 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet határozza meg.
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa adómentességre termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtásnál
A magyar importáló által Ukrajnából beszerzett terméket az ukrán-magyar határállomásig vasúton szállítják, ahol átrakodják közúti fuvareszközre, majd továbbszállítják az importáló magyarországi telephelyére.
A termék fuvarozásával az importáló egy magyar szállítmányozó céget bíz meg, amely a vasúti szállítást ukrán, a belföldi közúti szállítást magyar alvállalkozójával végezteti. Az áru átrakodását egy magyar vállalkozó intézi az ukrán cég megbízásából. Az importált termék adóalapjába a fenti szolgáltatások ellenértéke beépül a vámérték, illetve az arra rakódó, az importáló tagállambeli, vagyis magyarországi első rendeltetési helyig felmerülő költségek részeként.
2019. augusztus 23-ától a következőképpen alakul a fenti szolgáltatások adózása:
■ A magyar szállítmányozó társaság szolgáltatására - a korábbi szabályokkal azonos módon - alkalmazható az adómentesség, tekintettel arra, hogy ezt a szolgáltatást közvetlenül az importáló részére nyújtják.
■ Az ukrán alvállalkozó szolgáltatása is a magyar áfa területi hatálya alá esik, hiszen az adóalanyok részére nyújtott termékfuvarozási szolgáltatások teljesítési helye (függetlenül attól, hogy azokat fizikailag hol teljesítik) a megrendelő letelepedése szerinti államban van. Figyelembe véve, hogy az ukrán alvállalkozó a magyar szállítmányozótól kapta a megrendelést és nem az importálóval áll közvetlen kapcsolatban, szolgáltatása nem élvez adómentességet annak ellenére, hogy ellenértéke beépült az importált termék adóalapjába. A 27 százalék áfát, azt feltételezve, hogy az ukrán cégnek nincs gazdasági letelepedése Magyarországon, a m agyar szállítmányozónak kell felszámítania és megfizetnie a fordított adózás szabályainak megfelelően.
■ A magyar alvállalkozónak 27 százalék áfa felszámításával kell kiállítania számláját a szállítmányozó felé, hiszen a magyar áfa területi hatálya alá eső szolgáltatását nem közvetlenül az importáló részére nyújtja, így annak ellenértéke hiába épül be az importált termék adóalapjába, az adómentesség nem alkalmazható.
Az áru rakodását végző magyar vállalkozó áfa nélkül számlázhat az ukrán társaságnak, de nem adómentesség okán, hanem amiatt, hogy szolgáltatásának teljesítési helye a megrendelő székhelye/ telephelye szerinti ország, vagyis Ukrajna lesz, szolgáltatása tehát a magyar áfa területi hatályán kívül esik. Ettől eltérő következménnyel járna, ha a rakodást a magyar fuvarozó cég megbízásából végezné, ebben az esetben ugyanis szolgáltatása Magyarországon teljesülne és adómentességet nem élvezhetne, így a rakodási szolgáltatásnak 27 százalék áfával növelten kellene a számlában szerepelnie.
________________________________________________________________________________________________________________________
Belföldi összesítő jelentés
Változás 2020. július 1-jétől.
Az adóalanynak az általa befogadott számlákat (amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol) értékhatártól függetlenül szerepeltetnie kell az áfabevallás részét képező összesítő jelentésben. (2020. június 30-áig csak a legalább 100 ezer forint áthárított adót tartalmazó számlák adatairól kell nyilatkozni.) Az összesítő jelentésben feltüntetett számlák módosítása, érvénytelenítése esetén, szintén értékhatártól függetlenül, az ehhez kapcsolódó számlával egy tekintet alá eső okiratról is nyilatkozni kell.
A törvény rögzíti, hogy ha a teljesítést megelőzően az adóalany előleget fizetett, akkor a teljesítésről kiállított számla kapcsán az előleggel csökkentett összegről kell adatot szolgáltatni.
Átmeneti szabály értelmében a 2020. június 30-án érvényes rendelkezések szerint - vagyis még az áthárított áfa összegére vonatkozó 100 ezer forintos értékhatárt figyelembe véve - kell az összesítő jelentésben szerepeltetni azokat a bejövő számlákat, amelyek alapján az adóalany a 2020. júniusi (negyedéves bevalló esetén a 2020. II. negyedévi, éves bevalló esetén a 2020. évi) adómegállapítási időszakban gyakorol áfalevonási jogot (vagy a módosító, érvénytelenítő számla hatását ekkor veszi figyelembe).
Nem változott.
A bejövő számlák adatairól abban a bevallásban kell nyilatkozni, amelyben az adóalany az adott számla alapján levonható adót tüntet fel, a számlát módosító, érvénytelenítő okiratról pedig abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi. A számla adatai közül továbbra is a vevő adószámát, az adóalapot és az áthárított adó összegét, valamint a teljesítési időpontot, ennek hiányában a számla keltét kell megadni. Számla módosítása, érvénytelenítése esetén szerepeltetni kell az eredeti számla és a helyesbítő számla sorszámát, a módosítás számszaki hatását az adóalapra és az adó összegére.
Számla kötelező adattartalma
Változás 2020. július 1-jétől.
A belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalany által a belföldi adóalany vevője részére kibocsátott számlán minden esetben szerepeltetni kell a vevő adószámának (vagy csoportos áfaalanyiság esetén csoportazonosító számának) első nyolc számjegyét. A vevő adószámának feltüntetése tehát akkor is kötelező, ha a számlában foglalt áthárított adó összege nem éri el a 100 ezer forintot, vagy ha a számla egyáltalán nem tartalmaz áfát (például mert az ügylet adómentes vagy fordítottan adózik).
Átmeneti szabály alapján a 2020. július 1-jét megelőzően, de 2020. június 30-át követő teljesítési időponttal kiállított, 100 ezer forintot el nem érő áfát tartalmazó számlák alapján az adólevonási jog akkor is gyakorolható, ha azokon nem tüntették fel a belföldi adóalany vevő adószámát.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 169. § d) pont dc) alpontjában és 337. §-ában.]
Kijavítási kérelem
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Bővül azon esetek köre, amelyek kapcsán az adóalanyok jogosultak kijavítási kérelem útján pótolni vagy megváltoztatni az egyes adózási módokra vonatkozó választásukat. Az új esetek a következők:
■ termék 10 ezer eurót meg nem haladó összegben más tagállamból történő beszerzése esetén a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok, a kizárólag tárgyi mentes tevékenységet folytató vagy alanyi adómentességet élvező adóalanyok, a nem adóalany jogi személyek azon választása, hogy a beszerzés után mint Közösségen belüli beszerzés után adót fizetnek,
■ a távolsági értékesítést teljesítő adóalany választása, mely szerint attól függetlenül az érkezési tagállamban teljesíti adókötelezettségét, hogy az értékesítéseinek ellenértéke nem haladja meg a vonatkozó értékhatárt,
■ a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó belföldön letelepedett adóalany azon választása, hogy adókötelezettségét a nem adóalany vevője tagállamában teljesíti annak ellenére, hogy azt belföldön is teljesíthetné,
■ az adó forintra történő átszámításához az MNB, illetve az EKB által közzétett árfolyam alkalmazásának választása.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/F. §-ában.]
Nem változott.
Kijavítási kérelem benyújtására a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az elévülési időn belül van lehetőség, és csak abban az esetben, ha a módosítás nem érinti az adóalany által bevallott adóalap, fizetendő adó és levonható adó összegét.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 257/F. §-ában.]
Az eva megszűnése miatti módosítások
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
A volt evaalanyok 2020. január 1-jétől áfaalannyá válnak, így - a tevékenységet kezdő adóalanyokhoz hasonlóan - nyilatkozniuk kell az áfatörvényben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásukról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, illetve az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról. Ha ezekről 2020. január 15-éig nem nyilatkoznak, az áfatörvény általános szabályai vonatkoznak rájuk.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 336. §-ában.]
Számlakibocsátás határideje
Változás 2020. július 1-jétől.
A számla kibocsátására vonatkozó korábbi 15 napos határidő 8 napra csökken. (Az áfát tartalmazó számlákat tehát legkésőbb a teljesítést (előlegszámla esetén a fizetendő adó megállapítását) követő 8 napon belül ki kell állítani.)
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény) 63. § (2) bekezdés c) pontjában.]
Nem változott.
A Közösségen belüli termékértékesítéseket és a külföldön teljesülő fordított adózás alá eső szolgáltatásnyújtásokat továbbra is a teljesítés hónapját követő hónap 15. napjáig kell számlázni.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 163. § (2) bekezdés a) pontjában.]
Számlaadási kötelezettség
Változás 2020. július 1-jétől.
Az adóalanyoknak számlát kell kibocsátaniuk a következő - tárgyi adómentesség alá eső - szolgáltatásnyújtásokról, termékértékesítésekről is:
■ humán-egészségügyi tevékenységet (ideértve természetgyógyászatot is) végző ilyen minőségében nyújtott szolgáltatása és az ehhez szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás,
■ humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző ilyen minőségében teljesített szolgáltatásnyújtása és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés,
■ az együttműködő közösség által a közös cél elérésére nyújtott szolgáltatás az együttműködő közösség tagjának,
■ a beépített ingatlan (ingatlanrész) és a hozzá tartozó földrészlet értékesítése,
■ a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése.
(Korábban az ügylet teljesítését alátámasztó bármilyen számviteli bizonylat megfelelt.)
Számlát kell kibocsátani továbbá az egyéb oktatás körébe tartozó, tárgyi adómentességet élvező szolgáltatás nyújtása esetén is.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 165. § (1) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a reklámadó változásairól?
Az adó mértéke
Új előírás 2019. július 24-étől.
A 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban a reklámadó tényleges alkalmazása átmenetileg megszűnik, ideiglenesen 0 százalékra csökken az adó mértéke mind a reklámot közzétevő, mind pedig a reklámot közvetlenül megrendelő esetében.
[2014. évi XXII. törvény 5/A. §]
Nullaszázalékos adókulcs
Új előírás 2019. július 24-étől.
A 2019. július 1-jét magában foglaló adóévben a reklámot közzétevő adóalanyok két lehetőség közül választhatnak.
Az adóalanyok dönthetnek úgy, hogy a teljes adóévi adóalapot időarányosan megosztják, és az adóalap azon hányadára vetítik a 0 százalékos kulcsot, mely megfelel az adóév július 1-jétől az adóév végéig tartó időszak naptári napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt hányadának.
A reklámot közzétevő adóalanyok választhatják azt a lehetőséget is, hogy 2019. június 30-ára könyvviteli zárlatot készítenek, és ez alapján arra az adóalaprészre alkalmazzák a 0 százalékos mértéket, mely ténylegesen az adóév 2019. június 30-a utáni időszakában keletkezett.
A törvény által biztosított adómentes rész (100 millió forint) arányosítását a törvény nem rendezi, így bizonytalan, hogy ezt egy adóvizsgálat során hogyan ítélik meg.
[2014. évi XXII. törvény 11. § (2)]
Adóelőleg-fizetési és -feltöltési kötelezettség
Új előírás 2019. július 24-étől.
A 2019. július 1-jét magában foglaló adóévre vonatkozó reklámadó-előlegnek csak a felét kellett megfizetni, az előlegfizetési időpontot az adózó választhatja meg (az adóév hetedik, vagy tizedik hónapjának 20. napja). 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban nem áll fenn az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.
[2014. évi XXII. törvény 11. § (1), (3)]
Egyéb kötelezettségek
Változás 2019. július 24-étől.
A reklámadó mértékének 0 százalékra történő csökkentésével az egyéb kapcsolódó adókötelezettségeket (például nyilatkozattétel; adófizetési, adóelőleg-fizetési és előlegkiegészítési kötelezettség; bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti sajátos szankció alkalmazása; vélelmezett adó megállapítása) a 2019. július 1. és a 2022. december 31. közötti időszakra nem kell teljesíteni.
[2014. évi XXII. törvény 11. § (1)]
Eltérő üzleti évesek
Új előírás 2019. július 24-étől.
A módosításokat, kapcsolódó rendelkezéseket a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanyok is alkalmazhatják.
[2014. évi XXII. törvény 11. § (4)]
Reklámköltések a társasági adóban
Változás 2019. július 24-étől.
A 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti átmeneti időszakban a reklámköltések a társasági adóban automatikusan elszámolhatóak minden további adminisztratív feltétel (például reklámadó alanya által kiállított nyilatkozat) teljesítése nélkül.
[Lásd a 1996. évi LXXXI. törvény 29/A. § (83) bekezdésében.]
________________________________________________________________________________________________________________________
Példa a 0 százalékos adókulcs alkalmazására
A reklámot közzétevő adóalany 2019-es adóéve megegyezik a naptári évvel, adóköteles tevékenységéből származó teljes adóévi adóalapja 1 000 millió forint.
1. Ha a 2019. évi adóalapját időarányosan osztja meg, az adóköteles időszakra jutó napok száma 181/365 nap, az adómentes 2019. július 1-jétől kezdődő időszakra jutó napok száma 184/365 nap.
Ennek figyelembevételével az adó összege, feltételezve, hogy a 100 millió forintos adómentes részt nem szükséges arányosítani:
+ [(1000 millió forint x 181/365 - 100 millió forint)] x 7,5% = 29 692 ezer forint
+ 1000 millió forint x 184/365 x 0% = 0 forint
2. Ha a 2019. évi adóalapját könyvviteli zárlattal osztja meg, mely alapján megállapítható, hogy 400 millió forint adóalap keletkezett 2019. június 30-áig és 600 millió forint adóalap 2019. július 1-jétől az év végéig, akkor (a 100 millió forint adómentes határt is figyelembe véve) 300 millió forint adóalap után kell 22,5 millió forint adót fizetnie. A 2019. július 1-jétől keletkezett 600 millió forintos adóalapra a 0 százalékos adókulcsot kell alkalmaznia.
________________________________________________________________________________________________________________________
Mit kell tudni a számvitel változásairól?
Egyéni vállalkozóból egyszemélyes kft
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Egyéni vállalkozás gazdálkodó tevékenységének egyszemélyes gazdasági társasági formában történő továbbfolytatása esetén az alapított egyszemélyes kft-nek az alapítása időpontjával nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a számviteli törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek - ideértve a céltartalékokat is - különbözetének összegében kell figyelembe venni. (A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.)
[2009. évi CXV. törvény 19/D. § (1) bekezdés c) pont, 2000. évi C. törvény 2/A. § (4)-(4a) bekezdés]
Szerződés elszámolási egysége
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A számviteli törvény bevezeti a szerződés elszámolási egysége fogalmát, és ehhez kapcsolódóan meghatározza a teljesítési és a készültségi fokot.
A szerződés elszámolási egységéről akkor beszélhetünk, ha a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kerül sor. Ez például egy ingatlan építésére vonatkozó szerződés esetében akkor áll fenn, ha a vevő az építkezés megkezdése előtt meghatározhatja az ingatlan tervének főbb szerkezeti elemeit és/vagy meghatározhatja a főbb szerkezeti változásokat, amikor az építés már folyamatban van. Ezzel szemben egy olyan szerződés, amely szerint a vevőnek csak korlátozott lehetősége van az ingatlan tervének befolyásolására, nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának. (Például ha csak a vállalkozó által megadott opciókból választhat, vagy csak kisebb terveltérésekről dönthet.)
Ha egy szerződésnél értelmezhető a szerződés elszámolási egysége, akkor - az időbeli elhatárolás alkalmazásával - az árbevétel kimutatása a tényleges teljesítésnek megfelelően történik. A számla alapján elszámolt árbevétel mellett ugyanis
■ növelni kell az árbevételt, ha a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok arányában számított összege meghaladja az elszámolt árbevételt,
■ csökkenteni kell az árbevételt, ha az elszámolt árbevétel meghaladja a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok arányában számított összegét.
A mérlegfordulónapi teljesítési fok alapján számított összeg és az addig elszámolt árbevétel különbözetét aktív (ha a különbözet pozitív) vagy passzív (ha a különbözet negatív) időbeli elhatárolásként kell kimutatni.
A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban a törvény egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.
Egy szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként. A szerződés elszámolási egysége alapján történő elszámoláskor befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék csak az évközi kimutatásokban szerepelhet, a mérlegben nem.
A projektelszámolásokra vonatkozó új előírásokat 2020. január 1 -je előtt megkötött szerződésekre nem kötelező, de lehet alkalmazni. Átmeneti szabályok szerint azonban, ha egy vállalkozás a 2020. január 1 -je előtt megkötött szerződésekre az új előírásokat alkalmazza, akkor egyidejűleg a szerződés elszámolási egységére vonatkozó összes előírást alkalmaznia kell. (Tehát a fogalmakat, az árbevétel-elszámolást, a céltartalékképzést, a befejezetlen termelés, félkész-, késztermék elszámolását és kimutatását.)
[2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 11-13. pontja, 28. § (3a), 32. § (8), 41. § (1), 44. § (7), 177. § (75)-(78) bekezdései]
Lemondás a pótbefizetésről
Új előírás 2020. január 1-től.
Ha a pótbefizetés a veszteség pótlásához már nem szükséges és a tulajdonosok lemondanak annak visszatérítéséről, akkor azt a gazdasági társaságnak a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopában kell kimutatni a jogelőd gazdasági társaságnál a lekötött tartalékban kimutatott pótbefizetés összegéből az eredménytartalékba átvezetett összeget, ha a pótbefizetésből származó követeléséről az átalakulás során a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemond.
Az IFRS szerinti beszámolót készítőnek a sajáttőke-megfelelési táblában eredménytaralék-növekedésként kell kimutatni a pótbefizetés azon összegét is, amelynek a visszatérítéséről a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) lemondott.
Ezeket az előírásokat első ízben a 2020. üzleti évről készített beszámolóban kell alkalmazni, de alkalmazni lehet a 2019. évi beszámolóban is.
[2000. évi C. törvény 37. § (1) bekezdés g) pont, 38. § (11), 114/B. § (4) bekezdés e) pont, 139. § (2) bekezdés e) pont, 177. § (79)-(80) bekezdés]
Átalakulás, egyesülés, szétválás
Új előírás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
A módosítás az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvénnyel (az átalakulási törvénnyel) azonosan szabályozza az átalakulási vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgálatát. Az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személynek akkor kell a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Ha az egyesüléssel érintett jogi személyek legalább egyike a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett jogi személy, akkor már valamennyi vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A végleges vagyonmérleget (és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt) minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
A megszűnő gazdasági társaság számára a számviteli beszámoló-készítést az átalakulás (egyesülés, szétválás) napját követő nappal írja elő a módosítás (eddig az átalakulás napjával kellett ezt elkészíteni).
[2000. évi C. törvény 136. § (9), 141. § (3)]
Egyösszegű értékcsökkenés
Változás 2020. január 1-jétől.
A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök az eddigi 100 ezer forint alatti bekerülési érték helyett 200 ezer forint bekerülési érték alatt számolhatók el egy összegben értékcsökkenésként.
[2000. évi C. törvény 80. § (2)]
Jegyzett tőke változása
Változás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
A részvénytársaságnál, korlátolt felelősségű társaságnál, egyéb vállalkozónál (ha e tekintetben cégbírósági bejegyzési kötelezettség terheli) a jegyzett tőke változását a változás időpontjával kell könyvelni, ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától.
[2000. évi C. törvény 35. § (4)]
Nem változott.
Az alaptőke, a törzstőke, az alapítói vagyon, az egyéb társasági részesedés felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni, ha a változás időpontja megegyezik a bejegyzés időpontjával.
[2000. évi C. törvény 35. § (4)]
Egyszerűsített vállalkozói adó megszűnése
Változás 2020. január 1-jétől.
Az eva megszűnése miatt a számviteli törvény egyszerűsített vállalkozói adóra utaló rendelkezései hatályukat vesztik.
[2000. évi C. törvény 2/A. § (1)-(2) és (5), 11. § (2), 87. § (2)]
Mit kell tudni a helyi adók változásairól?
Személyi hatály
Változás 2020. január 1-jétől.
Nem tartoznak a helyiadó-törvény hatálya alá azok az állami érdekkörbe tartozó felsőoktatási intézmények, amelyek az állam által alapított vagyonkezelők fenntartásában álló közhasznú szervezetként működnek.
[1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdés]
A hipa alapjának egyszerűsített meghatározása
Változás 2020. január 1-jétől.
Az egyszerűsített vállalkozói adó 2020. január 1-jével történő megszűnéséhez kapcsolódóan módosul azon vállalkozások köre, amelyek az adó alapjának egyszerűsített meghatározását választhatják.
Az átmeneti szabályozás értelmében azonban az eva alanyainak a 2019-ben kezdődő adóévre még van lehetőségük a helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítására. Az ő esetükben tehát a hipaalap a 2019-es adóévben is az evaalap 50 százaléka lehet. Erre az egyszerűsített adómegállapításra a 2019. december 31-én hatályos szabályok szerinti határidőig, azaz 2020. május 31-éig van lehetőségük. Az egyszerűsített adómegállapítás választásáról a 2019. évről szóló, 2020-ban benyújtandó bevallásban kell nyilatkozni. (Az átmeneti szabály az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól alkalmazható.)
[1990. évi C. törvény 39/B. § (10) és 51/J. § (1) bekezdései]
Adóelőleg-kiegészítési kötelezettség
Változás 2019. július 24-étől.
A helyi adókról szóló törvény explicit módon tartalmazza az előlegkiegészítésre kötelezett adóalanyi kört.
A megfizetett iparűzésiadó-előleget a várható éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie a társaságiadó-alanynak minősülő, kettős könyvvitelt vezető vállalkozónak (ideértve a külföldi székhelyű vállalkozó magyarországi fióktelepét, továbbá a kettős könyvvitel elveinek megfelelő könyvvezetést alkalmazó más külföldi székhelyű vállalkozót is), amennyiben az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele a 100 millió forintot meghaladta.
Ezt az előírást a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozónak is alkalmaznia kell, ha adóéve utolsó hónapjának 20. napja a 2019. július 24-ét követő időszakra esik.
[1990. évi C. törvény 41. § (9) bekezdés]
Nem változott.
A társasági adóban az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségek alól alanyi jogon korábban is mentesülő szervezetek (például MRP, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy) továbbra sem kötelezettek az iparűzési adóban sem feltöltésre.
[1990. évi C. törvény 51/J. § (2) bekezdés]
Sportvállalkozások
Új előírás 2019. augusztus 1-jétől.
Ha a sportvállalkozás az elektronikus adóbevallását 2019. július 15-éig benyújtotta, akkor azt az önkormányzati adóhatóság 2019. augusztus 15-éig, ha 2019. július 16. és 2019. december 31. között nyújtotta be, akkor azt 2020. február 15-éig elektronikus úton megküldi az állami adóhatóság részére az adatok nyilvántartásba vétele és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében.
[1990. évi C. törvény 51/F. § (1) bekezdés]
Új előírás 2020. január 2-ától.
Ha a sportvállalkozás által igénybe vett helyiiparűzésiadó-csökkentés a 651/2014/EU bizottsági (csoportmentességi) rendelet szerinti sportlétesítményekre nyújtott működési támogatásnak minősül, és annak összege meghaladja az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, akkor az állami adóhatóságnak adatot kell szolgáltatnia a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére.
A sportvállalkozás az adóbevallását kizárólag elektronikusan nyújthatja be. Az állami adóhatóság a bevallás önkormányzati adóhatóságnak való továbbítását megelőzően a sportvállalkozás adóbevallásában feltüntetett adatokat nyilvántartásba veszi, és adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Irodának.
A naptári évtől eltérő üzleti évet választó sportvállalkozásoknak már a szabály hatálybalépését magában foglaló adóévben is elektronikusan kell az adóbevallásukat benyújtani.
[1990. évi C. törvény 42/D. § (4)-(6) és 51/F. (1)-(2) bekezdés]
Elektronikus bevallás
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Csak akkor nyújtható be az állami adóhatóságon keresztül bevallás (ideértve az állandó jellegű helyi iparűzési adóval, az adóbevallás kijavításával és az önellenőrzéssel való helyesbítéssel, valamint az adóelőleg-kiegészítés összegével kapcsolatos bevallást is), ha a beküldött bevallás helyes, azaz nem tartalmaz számszaki hibákat vagy ellentmondást. Ha a hibás adatot az adózó a figyelemfelhívás ellenére nem korrigálja, úgy az adózó bevallását az állami adóhatóság a címzett önkormányzati adóhatósághoz nem továbbítja, és az adózó a bevallását kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.
[1990. évi C. törvény 42/D. § (1)-(3) bekezdés]
Építmény- és telekadó, feltételes mentesség
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A preferált szervezetek (például egyesületek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek) már nemcsak a tulajdonukban lévő épület, épületrész, telek után, hanem az olyan állami tulajdonban álló ingatlan után is feltételes építmény- és telekadó-mentességben részesülhetnek, amely kapcsán vagyoni értékű jog jogosítottjaként (például vagyonkezelőként) bejegyzésre kerültek.
[1990. évi C. törvény 3 § (3) bekezdés]
Nem változott.
Az adómentességnek továbbra is feltétele, hogy a preferált szervezetnek a tárgyévet megelőző adóévben nem keletkezett társaságiadó-fizetési kötelezettsége, valamint az adott ingatlant kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használja.
[1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdés]
Alapítvány fogalma
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A helyi adókról szóló törvény meghatározza az alapítvány fogalmát. Ennek értelmében alapítványnak minősül a civiltörvény szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-tagállamban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a civiltörvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt.
[1990. évi C. törvény 52. § 55. pont]
Alapítványok feltételes adómentessége
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok részesülhetnek helyiadó-mentességben.
Átmeneti rendelkezés szerint az az alapítvány, amely a törvény 2019. december 31-én hatályos szabályai alapján feltételes adómentesség igénybevételére jogosult, e mentességet 2022. december 31-éig igénybe veheti, ha vállalja, hogy 2023. január 15-éig igazolja, hogy a civiltörvény szerinti közhasznú jogállást szerzett.
Ha az adóalany e vállalását nem teljesíti, a feltételes mentességre tekintettel meg nem fizetett adót az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles az önkormányzati adóhatóság felhívására megfizetni. (A szervezet megszűnése esetén e fizetési kötelezettség az alapítót vagy annak jogutódját terheli.)
[1990. évi C. törvény 51/H. §]
Közszolgálati kötelezettség
Változás 2019. február 1-jétől.
Közszolgálati kötelezettségnek minősül a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szolgálati jogviszonyát szabályozó törvény szerinti rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, a honvédelmi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszony keretében végzett kötelezettség. Így e személyek is idegenforgalmiadó-mentességet élveznek a szolgálati kötelezettség teljesítése céljából eltöltött vendégéjszakára.
[1990. évi C. törvény 52. § j) pont]
Adóadatok továbbítása
Az állami adóhatóság a (helyiiparűzésiadó-alany, idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett) vállalkozó telephelye szerinti önkormányzati adóhatóságok felé is köteles eljuttatni a bejelentkezési, változásbejelentési adatokat. (2019. július 1-jétől csak a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz kellett.)
Az adóalanyok az önkormányzati adóhatóságnál iparűzésiadó-ügyben eljárni jogosult képviselőjüket az állami adóhatóságon keresztül is bejelenthetik az iparűzésiadó-kötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz.
[1990. évi C. törvény 42/E. § (1)-(3) bekezdés]
Mit kell tudni a jövedéki adóról?
Területi hatály
Változás 2020. január 1-jétől.
A Campione d'Italia település és a Luganói-tó olaszországi vizei az uniós vám és a jövedéki szabályok területi hatálya alá kerülnek.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 18. pont a) pont aa) alpontjában.]
Diplomáciai adómentesség
Változás 2019. július 24-étől.
A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a diplomaták és a nemzetközi szervezetek tagjai mentességénél az értékkorlát személyenként és naptári évenként az áfatartalommal együtt számolt adótartalmat jelenti, továbbá hogy a mennyiségi korlátok csak a törvényben felsorolt termékek felsorolt felhasználására vonatkoznak. (A fel nem sorolt termékekre és felhasználásokra nincs mennyiség korlátozás.)
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 13. §-ában.]
Új dohánytermék-kategóriák
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Pontosítás, hogy az alternatív dohányzási termékek (új dohánytermék-kategóriák) között folyadékok is szerepelhetnek (ezekre az eddigi szabályozás nem volt teljes körű).
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 62. § (4) bekezdés k) pontjában.]
A cigaretta adója
Változás 2020. január 1-jétől.
A cigaretta tételes adója ezerdarabonként 19 200 forintról 20 500 forintra nő, a kulcsos adó 23,5 százalékról 23 százalékra csökken, a minimumadó ezerdarabonként 32 200 forintról 33 500 forintra nő.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) és c) pontjában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az ezerdarabonkénti tételes adó 21 500 forintra nő, a kulcsos adó 22,5 százalékra csökken, a minimumadó 34 500 forintra nő.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) és c) pontjában.]
Változás 2021. január 1-jétől.
A tételes adó 22 800 forintra nő, a kulcsos adó 22 százalékra csökken, a minimumadó 35 800 forintra nő.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) és c) pontjában.]
Finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adómérték kilogrammonként 940 forinttal, 20 100 forintra nő.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) és c) pontjában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Az adómérték kilogrammonként 600 forinttal, 20 700 forintra nő.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) és c) pontjában.]
Változás 2021. január 1-jétől.
Az adómérték kilogrammonként 780 forinttal, 21 480 forintra nő.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés a) és c) pontjaiban.]
Dohánygyártmányok
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A nikotinmentes töltőfolyadékot forgalmazó személyeknek 2020. március 10-éig bejelentést kell tenniük az állami adó- és vámhatóság felé a 2020. február 29-én készletükön lévő nikotinmentes töltőfolyadék mennyiségéről. A bejelentett nikotinmentes töltőfolyadék készlet jövedéki engedélyes kereskedőnek, valamint a dohánytermék kiskereskedelmi forgalmazását végző kiskereskedőnek értékesíthető 2020. április 30-áig.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (26) és (27) bekezdéseiben.]
A jövedéki engedélyes kereskedőnek és a jövedéki kiskereskedőnek a nikotinmentes töltőfolyadéknak az engedélyezettől eltérő forrásból, 2020. április 30-áig végzett beszerzéséhez nincs szükség az állami adó-és vámhatóság engedélyére.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (28) bekezdésében.]
A nikotinmentes töltőfolyadékot forgalmazó személynek a 2020. május 1-jén készleten maradt nikotinmentes töltőfolyadék készletének megsemmisítéséről 2020. május 5-éig bejelentést kell tennie az állami adó- és vámhatóságnak.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (29) bekezdésében.]
Átmeneti szabály szerint a 2020. június 30-áig szabadforgalomba került és 2020. augusztus 31-éig a kiskereskedelmi elárusító helyre kiszállított zárjegy nélküli töltőfolyadék és új dohánytermék-kategóriákba tartozó termék korlátozás nélkül továbbértékesíthető, de csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett kiskereskedelmi eladási áron.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (25) bekezdésében.]
Változás 2020. január 1-jétől.
A zárjegyköteles dohánygyártmányok kiskereskedelmi értékesítése - a visszavásárlás kivételével - csak a bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett kiskereskedelmi eladási áron végezhető.
[Lásd a 2016. évi XVIII. törvény 145. § (5) bekezdésében.]
Új előírás 2020. március 1-jétől.
A füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartamú termék 2020. július 1-jéig kerülhet szabadforgalomba és forgalmazható belföldön zárjegy nélkül, de a 2020. június 30-áig szabadforgalomba bocsátott és 2020. augusztus 31-éig a kiskereskedelmi értékesítés helyére kiszállított füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartamú termék korlátlanul (zárjegy nélkül is) továbbértékesíthető az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett kiskereskedelmi eladási ár alkalmazásával.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (30) bekezdésében.]
A törvény hatálya alá tartozik a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, valamit a füst nélküli dohánytermék.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 4a., 4b. és 9a. pontjaiban.]
Adóköteles a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, amelyek adómértéke 19 160 forint kilogrammonként.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés új f) és g) pontjaiban.]
Változás 2020. március 1-jétől.
A dohánygyártmányok fogalmába tartozik a füst nélküli dohánytermék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék is.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 2. pontjában.]
Töltőfolyadéknak minősül a nem nikotintartalmú, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszközökhöz szánt folyadék is.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 13. pontjában.]
A töltőfolyadékok adómértéke 55 forint/milliliterről 20 forint/milliliterre csökken.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdés d) pontjában.]
Változás 2020. július 1-jétől.
Zárjegykötelesek a töltőfolyadékok, valamint az új dohánytermék-kategóriák (kivéve, ha e termékeket külföldre történő kiszállítási céllal bocsájtják szabadforgalomba).
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdés a) és j) pontjaiban.]
Zárjegykötelesek a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek és a füst nélküli dohánytermékek. (A zárjegykötelezettség alól e termékek csak külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátás esetén mentesülnek.)
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdés l) és m) pontjaiban.]
Jövedékiadó-mértékek 2020. január 1-jétől

Energiatermékek

Benzin

120 000 Ft/ezer l vagy

359 EUR/ezer l

125 000 Ft/ezer l*

Petróleum

124 200 Ft/ezer l vagy

129 200 Ft/ezer l*

421 EUR/ezer l

Gázolaj

- tüzelő-, fűtőanyagként

110 350 Ft/ezer l vagy
120 350 Ft/ezer l*

21 EUR/ezer l

- üzemanyagként

110 350 Ft/ezer l vagy
120 350 Ft/ezer l*

330 EUR/ezer l

Cseppfolyósított PB-gáz (LPG)

- üzemanyag

95 800 Ft/ezer kg

125 EUR/ezer kg

- nem közúti motorikus

12 725 Ft/ezer kg

41 EUR/ezer kg

- egyéb célra (háztartás)

0 Ft/ezer kg

0 EUR/ezer kg

Földgáz

- üzemanyag

28 Ft/nm3

2,6 EUR/GJ

- egyéb célra (nem közúti
motorikus, háztartás)

0,3038 Ft/kWh

0,3 EUR/GJ

Fűtőolaj

- tüzelő- vagy fűtőanyag

4655 Ft/ezer kg

15 EUR/ezer kg

- üzemanyagként

116 000 Ft/ezer kg

374 EUR/ezer kg

Villamos energia

310,5 Ft/MWh

1 EUR/MWh

Szén

2516 Ft/ezer kg

0,3 EUR/GJ

Alkoholok

Alkoholtermékek

333 385 Ft/hl tiszta alkohol

550 EUR/hl
tiszta alkohol

Bérfőzött párlat

- 50 literig

167 000 Ft/hl tiszta alkohol

tagállami normál
adómérték 50%-a

- 50 liter felett

333 385 Ft/hl tiszta alkohol

Magánfőzött párlat

párlatadójegye (5-86 db/év)

700 Ft/db

Csendes bor

0 Ft/hl

0 EUR/hl

Egyéb csendes erjesztett ital
(gyümölcsbor, cider)

9870 Ft/hl

0 EUR/hl

- kiszerelt fröccs

0 Ft/hl

0 EUR/hl

* A kőolaj világpiaci árától függően.

Habzóbor (pezsgő)

16 460 Ft/hl

0 EUR/hl

Egyéb habzó erjesztett ital

16 460 Ft/hl

0 EUR/hl

Köztes alkoholtermék

25 520 Ft/hl

45 EUR/hl

Sör

1620 Ft/hl/alkoholfok

1,87 EUR/hl/alkoholfok

- kisüzemi sörfőzdében
előállított sör

810 Ft/hl/alkoholfok

normál adómérték
50%-a

Dohánygyártmányok

Cigaretta

- 2020. január 1-jétől
2020. június 30-áig

20 500 Ft/ezer db és
a kiskerár 23%-a, de
min. 33 500 Ft/ezer db

súlyozott kiskerátlagár 60%-a, illetve
90 EUR/ezer db

- 2020. július 1-jétől
2020. december 31-éig

21 500 Ft/ezer db és
a kiskerár 22,5%-a, de
min. 34 500 Ft/ezer db

súlyozott kiskerát-
lagár 60%-a, illetve
90 EUR/ezer db

- 2021. január 1-jétől

22 800 Ft/ezer db és
a kiskerár 22%-a, de
min. 35 800 Ft/ezer db

súlyozott kiskerátlagár 60%-a, illetve
90 EUR/ezer db

Szivar, szivarka

a kiskerár 14%-a, de
min. 4180 Ft/ezer db

a kiskerár 5%-a, vagy
12 EUR/ezer db

Finomra vágott fogyasztási dohány

- 2020. január 1-jétől
2020. június 30-áig

20 100 Ft/kg

a kiskerár 48%-a,
vagy 60 EUR/kg

- 2020. július 1-jétől
2020. december 31-éig

20 700 Ft/kg

a kiskerár 48%-a,
vagy 60 EUR/kg

- 2021. január 1-jétől

21 480 Ft/kg

a kiskerár 48%-a,
vagy 60 EUR/kg

Egyéb fogyasztási dohány

- 2020. január 1-jétől 2020.
június 30-áig

20 100 Ft/kg

a kiskerár 20%-a,
vagy 22 EUR/kg

- 2020. július 1-jétől 2020.
december 31-éig

20 700 Ft/kg

a kiskerár 20%-a,
vagy 22 EUR/kg

- 2021. január 1-jétől

21 480 Ft/kg

a kiskerár 20%-a,
vagy 22 EUR/kg

Töltőfolyadék

55 Ft/ml, 2020. március
1-jétől 20 Ft/milliliter

Dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott új dohánytermék-kategóriák

- egyszer használatos termék

10 Ft/db

- folyadék

70 Ft/ml

Alkoholtartalmú étrendkiegészítők
Új előírás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
A törvény bevezeti az étrend-kiegészítő fogalmát. Étrendkiegészítő: az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ekként meghatározott és forgalomba hozatalra bejelentett (beleértve az Európai Gazdasági Térség más tagállamában fogalomban lévő termék első bejelentésének a rendelet szerinti belföldi benyújtását is) termék. A Jöt. által hivatkozott, az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet 2.§ a) pontja szerint az étrend-kiegészítő a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan; adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla, tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására).
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 17a. pontjában.]
Az adózott alkohol felhasználásával készített étrend-kiegészítő adóraktáron kívül is előállítható.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 19. § (1) bekezdés k) pontjában.]
Nem jövedékiengedély-köteles az alkoholtartalmú étrend-kiegészítőnek minősülő termékek belföldi nagykereskedelme, más tagállamból történő behozatala és más tagállamba történő kivitele, továbbá exportja és importja.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 67. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában.]
Nem zárjegykötelezett az alkoholtartalmú étrend-kiegészítőnek minősülő termék.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdés k) pontjában.]
Átmeneti rendelkezés szerint az étrendkiegészítőkre vonatkozó új szabályokat a hatálybalépéskor (vagyis az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól) folyamatban lévő adóigazgatási eljárásokra is alkalmazni kell.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 150. § (24) bekezdésében.]
KN-kódok
Változás 2020. január 1-jétől.
Módosulnak az ellenőrzött energiatermék, a fűtőolaj és a párlat meghatározásában szereplő egyes KN-kódok, igazodva e termékek európai uniós vámtarifa-besorolásának 2020. január 1-jei változásához.
Így az ellenőrzött energiatermék fogalommeghatározásában a 2710 19 68 KN-kódot a 2710 19 67, a 2710 20 39 KN-kódot pedig a 2710 20 38 KN-kód váltja fel.
A fűtőolaj törvényi definíciójában a 2710 19 68 KN-kód helyett 2710 19 67, a 2710 20 31 KN-kód helyett a 2710 20 32, továbbá a 2710 20 39 KN-kód helyett a 2710 20 38 KN-kód alkalmazandó.
A 2208 20 KN-kód alszámait érintő uniós változások eredményeként a párlat meghatározásában
■ új KN-kódként megjelenik a 2208 20 19 és a 2208 20 69 KN-kód,
■ a 2208 20 28 KN-kódot felváltja a 2208 20 29 KN-kód; a 2208 20 89 KN-kódot felváltja a 2208 20 88 KN-kód;
■ az új normaszöveg kiveszi a párlat fogalomköréből az armagnacot.
[Lásd a 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés 7. pont b) alpontjában és 17. pontjában, valamint a 3. § (3) bekezdés 21. pontjában.]
Mit kell tudni az illetékek változásairól?
Illetékmentesség
Új előírás 2019. január 1-jétől.
Illetékmentes a magánszemély azon lakásvásárlása, amely a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti meghatározott egyösszegű vásárlással vagy részletvétellel történik.
[1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) u) pont.]
Babaváró támogatás
Új előírás 2019. július 9-étől.
Illetékmentesek a családvédelmi akcióterv keretében bevezetett babaváró támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások. Az illetékmentességet a 2019. július 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek alapján indult ügyekben is alkalmazni kell.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) 74. pont és 99/S. §]
Nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása
Új előírás 2019. július 9-étől.
Illetékmentesek a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának megállapítására irányuló hatósági eljárások. Az illetékmentességet a 2019. július 1-jén vagy azt követően benyújtott kérelmek alapján indult ügyekben is alkalmazni kell.
[1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 75. pont és 99/S. §]
Úti okmányok
Változás 2019. július 27-étől.
Megszűnt az úti okmányok esetében történő idegen nyelvű bejegyzésért külön fizetendő 2000 forintos illetékkötelezettség.
[1990. évi XCIII. törvény, melléklet IX. cím I. alcím 10. pont.]
Alapítványok személyes illetékmentessége
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Az alapítvány újradefiniált fogalmához igazodva a következő alapítványok részesülhetnek személyes illetékmentességben: a civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) szerinti közhasznú jogállású alapítvány, a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány (ha igazolja, hogy teljesíti a civiltörvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt), valamint az újonnan létrejött alapítvány (amennyiben vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig eleget tesz a civiltörvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeinek).
[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) v) pont]
A 2019. december 31-én hatályos fogalomnak megfelelő alapítvány 2022. december 31 -éig feltételes személyes illetékmentességre jogosult, ha vállalja, hogy 2023. január 15-éig igazolja, hogy a civiltörvény (2011. évi CLXXV. törvény) szerinti közhasznú jogállást szerzett.
[1990. évi XCIII. törvény 99/T. §]
A más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány esetén a személyes illetékmentesség csak abban az esetben áll fenn, ha az adott eljárás megindítását vagy a vagyonszerzést megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után nem keletkezett a magyarországi társasági adónak megfelelő adókötelezettsége.
[1990. évi XCIII. törvény 5. § (2)]
Ha az újonnan létrejött alapítvány, illetve a 2019. december 31-én hatályos fogalomnak megfelelő alapítvány a közhasznú jogállást a megadott határidőn belül nem tudja megszerezni, a meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben köteles megfizetni. Az alapítvány megszűnése esetén az alapítót vagy annak jogutódját terheli ez a fizetési kötelezettség.
[1990. évi XCIII. törvény 87. § (6) és 99/T. §]
Vagyonkezelő alapítvány
Új előírás 2020. január 1-jétől.
Új fogalommal egészül ki az illetéktörvény. Vagyonkezelő alapítvány lehet a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti vagyonkezelő alapítvány, valamint a más EGT-államban nyilvántartott alapítvány, amennyiben teljesíti a vagyonkezelő alapítványról szóló törvény által az alapítás és működés tekintetében előírt feltételeket.
[1990. évi XCIII. törvény 102. § (1) u) pontjában.]
Az illetéktörvény azonos illetékjogi megítélés alá helyezi a vagyonkezelő alapítványt és a bizalmi vagyonkezelést.
[1990. évi XCIII. törvény 17/D. §]
Mit kell tudni az egyszerűsített vállalkozói adó megszűnéséről?
Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adózás.
Az alábbiakban az eva megszűnése miatt más adónemre áttérő adózóknak bemutatjuk választási lehetőségeiket, ezzel járó kötelezettségeiket, attól függően, hogy az evás időszakban egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozásként működtek.
Nemcsak a választott adónem fő jellemzőit részletezzük, hanem az áttéréshez szükséges (még 2019 decemberében elvégzendő) adminisztrációs és bejelentési teendőket is. Kitérünk továbbá a számvitel, az áfa és iparűzési adó választott adónemben alkalmazandó előírásaira is. Felhívjuk a figyelmet az egyes tevékenységekhez (közjegyző, bírósági végrehajtó, ügyvéd, állatorvos) kapcsolódó speciális szabályokra is.
Az áttérők számára újdonságnak számító törvényi előírások zöme régóta hatályos, ezért úgy gondoltuk, hogy a volt evásoknak ezúttal az a megoldás hasznosabb, ha eltérünk különszámunk hagyományos szerkezetétől, mellőztük az új előírás/változott/nem
változott formulát. Az egyes adónemekben a legutóbbi HVG Adó 2019 különszámunk megjelenése óta bekövetkezett módosításokat és új előírásokat természetesen megtalálják az adónemekről szóló fejezetekben.
Az eva megszűnése
A 2019. december 31-én még evázó vállalkozások a jogi formájuktól függően a törvény erejénél fogva a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó hatálya alá kerülnek, azonban választhatják a kisadózó vállalkozások tételes adóját vagy a kisvállalati adót is. Ehhez külön és határidőben be kell jelentkezni az adott adónem hatálya alá az előírt nyomtatványok kitöltésével.
[2002. évi XLIII. törvény 3. § (1) bekezdés j)-k) pont]
Fontos szabály az eva megszűnésével összefüggésben, hogy a korábbi szabályozás visszaállítása érdekében 2019. január 1-jétől visszamenőlegesen az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalék és vállalkozásból kivont jövedelem mentesül a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól.
[Lásd a 2018. évi LII. törvény 9. § (11) bekezdésében.]
A 2019-es evás adóév lezárása
Az eva-alanyoknak a 2019-es adóévet az eva-törvény által előírt rendelkezések szerint le kell zárni, s az evás adókötelezettséget teljesíteni kell. Ez a gyakorlatban az adóelőleg-kiegészítési, a - bevallás-benyújtási és az adófizetési kötelezettség teljesítését jelenti - függetlenül attól, hogy 2020-ra esik.
[2002. évi XLIII. törvény 12. § (5)]
A megszűnő eva-alanynak megmaradt az adóelőleg-kiegészítési kötelezettsége (annak ellenére, hogy 2019-től a feltöltést szinte valamennyi adónem esetében eltörölte a jogalkotó). Az evásoknak 2019. december 20-áig kell kiegészíteniük az adóévben megfizetett adóelőleget a várható fizetendő adó összegére. Az előleg-kiegészítési kötelezettséghez december 20-ai dátummal bevallási kötelezettség nem kapcsolódik, a feltöltés összegét a 2019-es adóévről szóló bevallásban kell feltüntetni.
[2002. évi XLIII. törvény 11. § (4)]
A 2019-es eva bevallására a 1943 jelű bevallás szolgál. A jogi személyeknek és egyéni cégeknek a 1943-02-01-es lapon kell levezetniük az adóalapot, feltüntetniük a fizetendő adót, valamint az I-III. negyedévi adóelőlegek és a feltöltési kötelezettség összegét.
Az eva-bevallás benyújtásának határideje:
■ a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 25. (ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap),
■ az Szt. hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31. (ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja).
[2002. évi XLIII. törvény 11. § (3)]
Egyéni vállalkozó esetében az adóalap megállapításakor növeli a bevételt az adóalanyiság megszűnésének évében megállapított készlet értéke, kivéve, ha az adóalanyiság megszüntetését követően az egyéni vállalkozó az átalányadót választja.
Átalányadózás választása esetén a vállalkozói bevételnek része a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérésének adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében).
[2002. évi XLIII. törvény 8. § (4)]
Az Szt. hatálya alá nem tartozó, bevételi nyilvántartást vezető eva-alanyoknál az adóalap megállapításakor az összes bevételt növeli a kibocsátott számla, egyszerűsített számla ellenértéke, ha az nem folyt be, vagy az említett összeg a bevétel megszerzésének időpontjára vonatkozó szabály alapján a számla, egyszerűsített számla kibocsátásának napját követő 30. napon még nem vált bevétellé. (Az eva-alanyként is az Szt. hatálya alá tartozó adózók esetében ilyen jellegű adóalap-korrekciós tétel nincs.)
[2002. évi XLIII. törvény 8. § (7)]
Átlépés katába
A kata-alanyiság az érintett adózó választásával jön létre.
Az eva-alanyok közül az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a kizárólag magánszemély tagokkal rendelkező betéti társaságok, az ilyen közkereseti társaságok, az egyéni cégek és az ügyvédi irodák dönthetnek akként, hogy az eva megszűnését követően kata-alanyként kívánják folytatni a tevékenységüket.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 3. §-ában.]
Nem választhatja a katát az a vállalkozás, amely "saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású" tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (4) bekezdésében.]
A kata-alanyiság akkor jön létre, ha a katát választó adózó legalább egy kisadózót bejelent.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (4) bekezdésében.]
Évi 12 millió forintos bevételig egyszerű adminisztrációval, havi 50 vagy 75 ezer forint (mellékállásban 25 ezer forint) megfizetésével alkalmazható ez az adónem. Az adó 12 millió forint nettó árbevételi határ átlépése esetén az értékhatár feletti rész 40 százaléka. Katásként havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a tételes adót, illetve az adóévet követő év február 25-éig a 12 millió forint feletti bevétel utáni 40 százalékos adót.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(4)-(4a) bekezdéseiben.]
Főállású az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem minősül a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagy nem minősül külföldön biztosított személynek, továbbá aki nem minősül a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 8. pontjában.]
Ez az adónem egyéni vállalkozó esetében kiváltja az szja-t, társaság esetében a társasági adót és a személyes közreműködés utáni jövedelem személyi jövedelemadóját, a szochót, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 9. § (1) bekezdésében.]
A katát választó adóalanyok esetében az 50 ezer forint tételes adó megfizetése esetén az ellátási alap 98 100 forint, a havi 75 ezer forintot fizetők esetében pedig 165 000 forint. Az ellátási alap azt a jövedelmet jelenti, amely az adott hónapban figyelembe vehető a tb-ellátások - például táppénz, csed, gyed, nyugdíj -, valamint az álláskeresési járadék számításakor. A nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges szolgálati idő egy év alatt mindkét tételes adó esetében 365 nap. Nyugdíj összegének megállapításába számító szolgálati idő egy év alatt havi 50 ezer forint fizetése esetén 240 nap, havi 75 ezer forint fizetése esetén pedig 365 nap.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (1) bekezdésében.]
A nem főállású kisadózó a havi 25 ezer forint tételes adó megfizetésével - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdésében.]
A katára áttérőknek nem kell nyitó mérleget készíteniük.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ában.]
A katára áttérők adózókötelezettségének meghatározásánál nem kell a kisadózó vállalkozás bevételének tekinteni azt a bevételt, amelyet az eva-alapban figyelembe kellett venni. E bevételeket a kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartásában fel kell tüntetni, azzal a külön bejegyzéssel, hogy e bevételek az eva alapját képezik.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 28/A. §-ában.]
A bevételről nyilatkozatot kell tenni a NAV által előírt 20KATA nyomtatványon 2020. február 25-éig. A nyilatkozat jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül, így az a bevallásra vonatkozó szabályok szerint helyesbíthető, és a nyilatkozat elmulasztása esetén a bevallás szabályai szerint szankcionálható. (Ha az adóalanyiság év közben szűnt meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.)
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (1)-(2) bekezdéseiben.]
Ha a katás bevétel 12 millió forint felett van, bevallást kell benyújtani, és a lineáris adót is meg kell fizetni 2020. február 25-éig. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (3) bekezdésében.]
A nyilatkozatban/bevallásban adatot kell szolgáltatni minden olyan adóalany (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély) nevéről és címéről, az adott adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, amely esetében a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerint megszerzett bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdésében.]
Bejelentkezés a kata hatálya alá
A kata szerinti adóalanyiság meglévő adóalany esetében a választást követő hónap első napjával jön létre, így mindazon eva-alanyoknak, akik 2020. január 1-jétől már katásként kívánnak működni, e választásukat 2019. december 31-éig kell bejelenteniük az adóhatósághoz. A kata-alanyiság feltételeinek megfelelő eva-alanyok korábban akár 2019. december 1-jétől áttérhettek a kata hatálya alá, ilyen esetben 2019. november 30-áig be kellett jelenteni a kata választását az adóhatósághoz. (Ilyenkor az utolsó evás adóév 2019. január 1-jétől november 30-áig tart.)
Ha az eva-alany egyéni vállalkozó, közkereseti társaság, betéti társaság, egyéni cég, ügyvédi iroda a 2019. december 31-ei határidőt elmulasztja, 2020. január 1-jét követően bármely hónapban bejelentkezhet. Ilyenkor azonban két áttéréssel (eva-szja; szja-kata; illetve eva-tao; tao-kata) kell számolni, ami többletadminisztrációval jár.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 4. § (1) bekezdésében.]
Egyéni vállalkozóként közjegyző, bírósági végrehajtó, szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy állatorvos esetében a 19T101 nyomtatványon egyszerre lehet bejelenteni az eva-alanyiság megszűnését (A03 lap 21. blokk) és a kata választását (ugyanezen lap 20. blokk). Az eva-alanyiság megszűnését a hónap utolsó napjára célszerű ütemezni. Ha az egyéni vállalkozó 2020. január 1-jével kíván áttérni, akkor a 108-as kódot kell kiválasztani. A kisadózó adatait az A03 lap 20. blokkjában kell feltüntetni.
Egyéni vállalkozóként minden más esetben a 19T101E nyomtatványon egyszerre lehet bejelenteni az eva-alanyiság megszűnését (A02 lap 14. blokk) és a kata-alanyiság választását (ugyanezen lap 15. blokk).
Ha 2019. december 31-e az evás megszűnés időpontja, akkor 2020. január 1-jével lehet áttérni és az A02 lap 14. blokkjában 108-as kódot kell kiválasztani. A kisadózó adatait az A02 lap 15. blokkjában kell feltüntetni.
Az eva alól történő kijelentkezéssel egyidejűleg a 19T101T/19T101 nyomtatvány "F" lapjain nyilatkozni kell arról is, hogy katásként hogyan kíván áfázni (például választ-e alanyi mentességet).
Cégbejegyzésre kötelezett jogi személyként és egyéni cégként a 19T201T nyomtatványon egyszerre lehet bejelenteni az eva-alanyiság megszűnését (B02 lap 8. blokk) és a kata-alanyiság választását (B05 lap 19. blokk). 2020. január 1-jei áttérésnél a B02 lap 8. blokkjában a 108-as kódot kell kiválasztani. A kisadózó adatait a B05 lap 19. blokkjában kell feltüntetni. További kisadózókat a 15. pótlapon lehet bejelenteni.
Ügyvédi irodaként a 19T201 nyomtatványon egyszerre kell bejelenteni az eva-alanyiság megszűnését (B03 lap 17. blokk) és a kata-alanyiság választását (B06 lap 30. blokk). 2020. január 1-jei áttérésnél a B03 lap 17. blokkjában 108-as kódot kell kiválasztani. A kisadózó adatait a B06 lap 30. blokkjában kell feltüntetni. További kisadózókat a 15. pótlapon lehet bejelenteni.
Az eva alóli kijelentkezéssel egyidejűleg a 19T201T/19T201 nyomtatvány "F" lapjain nyilatkozni kell arról is, hogy katásként hogyan kíván áfázni, például választ-e alanyi mentességet. (E feladatokat a NAV nyomtatványkitöltő programja tartalmazza.)
Osztalék utáni adót kiváltó adó
Ha kettős könyvvitelt vezető adózó (így például ügyvédi iroda) tér át a kata hatálya alá, akkor az adózó - mivel kikerül az Szt. hatálya alól - osztalék utáni adót kiváltó adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett. Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapja
■ a mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és
■ a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség (ideértve a kata-alanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot is) együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét.
Ezt az összeget csökkenteni kell
■ azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredménnyel, amely az adóalany eva-alanyiságának időtartama alatt keletkezett, továbbá
■ a mérlegben kimutatott, a társaságiadó-alanyiság időszakában keletkezett eredménytartaléka terhére felvett osztalékelőleg-követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták.
Az osztalék utáni adót kiváltó adó mértéke 15 százalék, amelyet az áttérő eva-alanynak a záró eva-bevallásában, vagyis a 1943 jelű nyomtatványon kell levezetnie. Az osztalék utáni adót három egyenlő részletben kell megfizetni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 26. § (1)-(3) bekezdésében.]
Átlépés kivába
A kisvállalati adó (kiva) alanya lehet az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság (egyszemélyes is), a zártkörűen működő részvénytársaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó-, ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (1) bekezdésében.]
A kivát azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél a kapcsolt vállalkozásaik adatait is figyelembe véve az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladja meg az 50 főt, a bevétel pedig az 1 milliárd forintot. A vállalkozás mérlegfőösszege nem lehet több 1 milliárd forintnál, azonban ennél a korlátnál a kapcsolt vállalkozások adatait nem kell figyelembe venni. A vállalkozás mindaddig a kiva hatálya alatt maradhat, amíg a létszáma meg nem haladja a 100 főt, illetve a bevétele a 3 milliárd forintot.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2), 19. § (5) bekezdéseiben.]
A kisvállalati adó alapja a jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1) bekezdésében.]
Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerint járulékalapot képez az adóévben. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adóalap részeként) 2019. január 1-jétől kiegészül a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szocho-törvény) 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatással és az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatással. A kiva alapja fő szabály szerint nem lehet kisebb a személyi jellegű kifizetéseknél (minimum-adóalap).
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (2) bekezdésében.]
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapja, valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege nem számít bele az adó alapjába.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (2a) bekezdésében.]
Az adó mértéke 2020. január 1-jétől 12 százalék.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (1) bekezdésében.]
A kiva kiváltja a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. A kivások személyi jellegű kifizetéseit az általánosnál alacsonyabb adó terheli, a visszaforgatott (vállalkozásból ki nem vont) jövedelem után pedig nem kell nyereségadót fizetni.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (2) bekezdésében.]
A kiva-alanyok a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, kettős könyvvitelt vezetnek, mérlegfordulónapjuk egységesen december 31. Ha bevételi nyilvántartást vezető eva-alany térne át a kivára, úgy esetében változik a nyilvántartási kötelezettség módja, és áttéréskor nyitó mérleget kell összeállítani.
[2000. évi C. törvény 2/A. § (2)]
A kiva éves elszámolású, az adóév a naptári év. Az éves adóbevallást az adóévet követő évben május 31-éig kell teljesíteni. Emellett negyedévente adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek kell eleget tenni a negyedévet követő hónap 20. napjáig.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 22-23. §-aiban.]
Bejelentkezés a kiva alá
A kata-alanyisághoz hasonlóan a kiva-alanyiság is az adózó erre irányuló választása révén jön létre, méghozzá a bejelentést követő hónap első napjával. Ha az eva-alany 2020-tól kivásként kíván működni, akkor 2019. december 31-éig meg kell tennie a bejelentést az állami adóhatósághoz.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 19. § (1)-(2) bekezdésében.]
Az eváról kivára áttérő ügyvédi irodának és szabadalmi ügyvivő irodának, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személynek a 19T201 nyomtatványon kell bejelenteni az eva-alanyiság megszűnését a B03 lap 17. blokkjában. Az eva-alanyiság a kisvállalati adó létrejötte napját megelőző nappal szűnik meg, így hónap végén célszerű a bejelentést megtenni és a nyomtatványokat célszerű egyidejűleg kitölteni és beküldeni.
Ha az evás 2020. január 1-jével kíván áttérni, akkor a B03 lap 17. blokkjában a 108-as kódot kell kiválasztani. Emellett a 19T203KV nyomtatványt is ki kell tölteni decemberben a kisvállalati adózás választásáról. Ez utóbbi nyomtatvány beküldése a beküldés időpontját követő hónap elsejétől keletkeztet kiva-alanyiságot.
Cégbejegyzésre kötelezett jogi személyként és egyéni cégként a 19T201T nyomtatványon kell bejelenteni az eva-alanyiság megszűnését a B02 lap 8. blokkjában. A 2020. január 1-jei áttérésnél a B02 lap 8. blokkjában a 108-as kódot kell kiválasztani. Emellett, a 19T203KV nyomtatványt is ki kell tölteni a kisvállalati adózás választásáról. Ez utóbbi nyomtatvány beküldése a beküldés időpontját követő hónap elsejétől keletkeztet kiva-alanyiságot.
Ha evás 2020-tól kíván áttérni, ezt a nyomtatványt 2019 decemberében kell kitölteni és beküldeni az adóhatóságnak.
Az eva alól történő kijelentkezéssel egyidejűleg a 19T201 vagy 19T201T nyomtatvány "F" lapjain nyilatkozni kell arról is, hogy a kivás hogyan kíván áfázni, például választ-e alanyi mentességet. (A felsorolt bejelentési feladatokat a NAV nyomtatványkitöltő programja tartalmazza.)
Evás egyéni vállalkozó visszatérése az szja-ba
Az egyéni vállalkozó az szja rendszerében választhatja, hogy tételes költségelszámolás vezetésével a vállalkozói személyi jövedelemadózást vagy átalány-költséghányad mellett az átalányadózást alkalmazza.
Tételes költségelszámolás választása esetén a jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy a bevétellel szemben bizonylatok alapján levonhatók a ténylegesen felmerült költségek. Átalányadózással a jövedelmet a bevételéből a törvényben az adózó tevékenysége szerint meghatározott költséghányad levonásával lehet megállapítani.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § és 53. §-aiban.]
Az egyéni vállalkozónak az eva-alanyisága megszűnésekor 2020. január 1-jei időpontra részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.
[2002. évi XLIII. törvény 17. § (8)]
Vállalkozói személyi jövedelemadózás választása
Az evából való kilépést követően az egyéni vállalkozó automatikusan - fő szabály szerint - tételes költségelszámolású szja szerint adózó egyéni vállalkozássá válik. Ugyanakkor nyilatkoznia kell arról, hogy hogyan kíván áfázni, például választ-e alanyi mentességet.
Egyéni vállalkozó közjegyzőként, bírósági végrehajtóként, szabadalmi ügyvivőként, ügyvédként vagy állatorvosként a 19T101 nyomtatványt kell beadni, és az A03 lap 21. blokkjában kell választani a 108-as kódot. Ezt követően a nyomtatvány "F" lapjain lehet nyilatkozni az áfát érintő döntéséről.
Egyéni vállalkozóként minden más esetben a 19T101E nyomtatványt kell beadni, és az A02 lap 14. blokkjában kell kiválasztani a 108-as kódot. Ezt követően a nyomtatvány "F" lapjain lehet nyilatkozni az áfát érintő döntésről. (A felsorolt feladatokat a NAV nyomtatványkitöltő programja tartalmazza.)
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó jövedelmét a vállalkozói bevételből az elismert és igazolt költségek levonásával állapítja meg. A vállalkozói adóalapot a tárgyévi vállalkozói jövedelem, valamint a korábbi évekről áthozott és a tárgyévi jövedelemmel szemben érvényesített veszteség figyelembevételével kell megállapítani. Vállalkozói jövedelemnek a növelő és csökkentő tételekkel módosított bevétel és elszámolható költségek különbözete tekinthető.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ában.]
A vállalkozói adóalap után 9 százalék az adó mértéke.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/B. § (9) bekezdésében.]
A vállalkozói osztalékalap után az adó mértéke 15 százalék.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8. § (2) bekezdésében.]
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell kiszámítani. Az adózás utáni vállalkozói jövedelem a vállalkozói adóalapnak a megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó összegével, valamint nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap után külföldön fizetett adóval csökkentett része, növelve a kisvállalkozói kedvezménnyel.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49/C. §-ában.]
A vállalkozói személyi jövedelemadózás alá visszatérő egyéni vállalkozónál költségként elszámoltnak kell tekinteni:
a) az eva-alanyként lezárt adóévben teljesített összes, az szja-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az eva-alanyiság megszűnésekor a vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az eva-alanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az szja-törvény szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;
c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva-alanyként lezárt adóévre a szja-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától). Ide tartozik az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszközre jutó értékcsökkenési leírás.
[2002. évi XLIII. törvény 17. § (10)]
Az evás időszakot megelőzően elhatárolt veszteséggel összefüggésben az eva-alanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az eva-alanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni, és az eva-alanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében.
[2002. évi XLIII. törvény 17. § (11)]
Az evás időszakot figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezménynél, valamint adókedvezménynél is, amelyet az adózó az szja-törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.
[2002. évi XLIII. törvény 17. § (12)]
A megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az eva-alanyiság megszűnése után az egyéni vállalkozó az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre mint beruházási költségre vetítve állapítja meg. E szabály miatt ezen eszközök beszerzéséről az eva alatt számlát kellett kérni és azokat meg kellett őrizni.
[2002. évi XLIII. törvény 17. §]
Átalányadózás választása
Az szja-törvény hatálya alá való visszatéréssel egyidejűleg az egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást. Ezt külön be kell jelenteni. Ennek feltétele, hogy a bejelentés időpontjában az egyéni vállalkozó megfeleljen az szja-törvényben foglalt, az átalányadózás választára vonatkozó bevételi feltételnek.
Az átalányadózás akkor választható, ha az egyéni vállalkozó bevétele a megelőző adóévben nem haladta meg a 15 millió forintot, és az adóévben várhatóan nem fogja elérni a 15 millió forintot. Kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél a bevételi értékhatár 100 millió forint.
[2002. évi XLIII. törvény 17. § (6)-(7), és lásd az 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Az átalányadózás választásáról a 19T101E (ha egyéni vállalkozóként közjegyző, bírósági végrehajtó, szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy állatorvos, akkor a 19T101) nyomtatványon lehet nyilatkozni, és ekkor kell nyilatkozni az áfa választásáról. (A felsorolt bejelentési feladatokat a NAV nyomtatványkitöltő programja tartalmazza.)
Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni, amely kedvezményekkel nem csökkenthető. A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.
Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok
1. A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.
2. A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag az szja-törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.
3. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 50. § (1)-(4) bekezdéseiben.]
Az átalányban megállapított jövedelmet 15 százalék személyi jövedelemadó terheli.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 8. §-ában.]
Ha az egyéni vállalkozó bejelenti, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza, akkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérése adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.
[2002. évi XLIII. törvény 8. § (4)]
Egyéni vállalkozó bevallása
Az szja éves elszámolású, a tárgyévet követő május 20-áig kell az adóhatóság által elkészített bevallási tervezetet kiegészíteni, vagy önállóan elkészíteni a személyijövedelemadó-bevallást.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 12/C. (7) bekezdésében.]
Negyedévente adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségnek kell eleget tenni a negyedévet követő hónap 12. napjáig, továbbá havonta, a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell bevallani és megfizetni a járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményét havonta kívánja igénybe venni, akkor a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem szja-előlegét havonta kell megállapítania és bevallania.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 49. § (4)-(6) bekezdéseiben.]
Visszatérés a társasági adó hatálya alá
A társasági adó alatt kettős könyvvitelt kell vezetni, így csak akkor célszerű ez az adónem, ha már evásként is így könyveltek.
Az eva megszűnésével minden eva-alany (az egyéni vállalkozó kivételével), amely más adónem hatálya alá nem jelentkezett be, automatikusan a társasági adó (tao) hatálya alá tartozik. (Ugyanakkor nyilatkozni kell arról, hogy hogyan kíván áfázni, például választ-e alanyi mentességet.)
Az adó alapját - az általános szabályok szerint - az üzleti évi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni. Az adózás előtti eredmény tao-törvény által előírt korrekciós tételekkel módosított összege képezi az adóalapot. Az adófizetési kötelezettséget a pozitív adóalap után kell számítani.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 6. §-ában.]
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka. Az így meghatározott összeg a számított társasági adó, amelyet - a feltételek fennállása esetén - az adózó adókedvezmény címén csökkenthet. Ha az adózó nem jogosult adókedvezményre, úgy a számított társasági adó lesz a fizetendő adója.
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 19. és 23-24. §-aiban.]
A társasági adó éves elszámolású, az éves adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettséget az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni. A társasági adózáskor adóelőlegeket kell fizetni, amelyek összegét az átlépést követő másfél éves időszakra az utolsó evás év bevétele alapján kell meghatározni. Az adóelőlegek összegét az eva-alanyiság megszűnését követő 60 napon belül a 2043TAO nyomtatványon be kell vallani, amely az adóhatóság honlapján 2020-ban válik elérhetővé.
A háromhavonta esedékes társaságiadó-előleg összege:
■ az eva-alanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt,
■ az eva-alanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.
Az így kiszámított adóelőleget minden negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig kell megfizetni.
A későbbiekben a társasági adóelőleget a társasági adókötelezettség alapján az adóbevallással egyidejűleg kell bevallani az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra.
Az adóelőleg
■ havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladta az 5 millió forintot, illetve
■ háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.
Ha például az adózó eva-alanyisága a teljes 2019-es adóévben fennállt és az elszámolt bevétele 12 millió forint volt, úgy az adózónak a 2020. január 1-jétől 2021. június 30-áig tartó időszakra 2020. február 29-éig kell benyújtania a 2043TAO jelű bevallást. Az adózó által fizetendő társaságiadó-előleg összege 6 x 120 000 forint lesz, amelynek esedékessége 2020. március 10., 2020. június 10., 2020. szeptember 10., 2020. december 10., 2021. március 10., 2021. június 10. (Az adózó a 2020-as adóévről 2021. május 31-éig nyújtja be a társaságiadó-bevallását, amelyben már az általános szabályok szerint vall be adóelőleget a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-áig tartó időszakra.)
[Lásd az 1996. évi LXXXI. törvény 26. §-ában.]
2020-as társaságiadó-kötelezettség
Az eva-alanyiság időszaka alatt beszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján a társasági adó alanya a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg. Az eva-alanyiság időszakára jutó értékcsökkenési leírást ilyenkor is elszámoltnak kell tekinteni.
[2002. évi XLIII. törvény 19. § (4)]
A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:
a) az eva-alanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a tao-törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);
b) az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét;
c) az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a tao-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).
[2002. évi XLIII. törvény 19. § (5)]
Az evás időszakban az eva előtti időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az eva-alanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Például egy 2016-ban evába lépő a 2015. év előtti veszteségből még 1 adóévnyi veszteséget vihet vissza a tao-törvény hatálya alá.
[2002. évi XLIII. törvény 19. § (6)]
Az eva-alanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény esetében is, amely a tao-törvény előírásai szerint meghatározott számú adóévben vehető igénybe. Ha például a 2015-től eva-alanyként működő adózó 2014-ben látványcsapatsport támogatásának adókedvezményére volt jogosult, de nem tudta a teljes adókedvezményt figyelembe venni, akkor a tao hatálya alá történő visszakerülés esetén a 2020-as, a 2021-es és a 2022-es adóévben még érvényesítheti az adókedvezményt (hiszen valamennyi sportcélú támogatás esetén a támogatás nyújtásának naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóévben érvényesíthető az adókedvezmény utoljára).
[2002. évi XLIII. törvény 19. § (7)]
Az eva-alanyiság utolsó adóévét követő első adóévben a tao-alanyoknak az adóalap megállapításának különös szabályait kell alkalmazni. Az eva-alanyiság időszaka alatt kettős könyvvitelt vezető adózó esetében az eva-törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a tao-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli
a) az eva-alanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke
b) az eva-alanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az eva-alanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része.
Ha az Szt. hatálya alá tartozó eva-alany visszatér a társasági adóba, akkor az első taós adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt csökkenti az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az adóalanyiságának időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azt az eva alapjának megállapításakor csökkentő tételként nem vette figyelembe.
Az eva-alanyiság időszaka alatt bevételi nyilvántartást vezető adózó az eva-alanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt
a) növeli a nyitó mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke,
b) növeli a nyitó mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része,
c) csökkenti az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az eva-alanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el.
Az itt említett korrekciós tételeket a '29 jelű társaságiadó-bevallásnak az Egyéb csökkentő jogcímek, illetve az Egyéb növelő jogcímek elnevezésű soraiban kell feltüntetni.
[2002. évi XLIII. törvény 19. § (9)]
Visszatérés az áfába
Az eva alanya az előzetesen felszámított áfa levonására nem jogosult, hiszen az áfatörvénynek nem alanya, de olyan számlákat állíthatott ki, amelyekben áthárított áfa szerepelt, és a számlák után az ügyfelei főszabály szerint az áthárított áfát levonhatták.
Az eva-alanyiság megszűnését követően továbbra is gazdasági tevékenységet folytató adózó új áfaalanynak minősül (vagyis olyan áfaalanynak, aki/amely az áfatörvény és az eva-törvény alkalmazásában nem tekinthető az eva-alany, illetve az eva-alanyiságot megelőzően létezett áfaalany jogutódjának). Az áfaalannyá váláshoz kapcsolódóan az adózót az áfa adózási mód tekintetében bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentkezési kötelezettséget 2020. január 15-éig kell teljesíteni. Ennek a határidőnek a 2019. december 31-éig evázó azon vállalkozásoknál van jelentősége, amelyek a jogi formájuktól függően a törvény erejénél fogva a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó hatálya alá kerülnek vissza, mivel más adónem esetében az adónem választásával együtt kell nyilatkozni az áfáról.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 16. § (2) bekezdésében; a 2007. évi CXXVII. törvény 335. §-ában.]
Ha az adózó bejelentési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, akkor - főszabály szerint - csak általános szabályok szerinti adózóként teljesítheti áfakötelezettségét (nem illeti meg például az alanyi áfamentesség választásának a joga).
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén mulasztási bírság kiszabásának van helye, ha az adózó a bejelentési kötelezettségét továbbra sem teljesíti, akkor az adóalanyt a kötelezettség teljesítéséig adó-visszaigénylésre, adó-visszatérítésre, költségvetési támogatás igénylésére, túlfizetés visszatérítésére vonatkozó jogosultság nem illeti meg.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 16. § (4) bekezdésében.]
Az eva alanya az áfába visszatérve az alanyi áfamentességet vagy az általános szabályok szerinti adózást választhatja. Egyik esetben sem kell új adószámot kiváltani az adóhatóságnál, mindössze adószámának 9. számjegye, az úgynevezett áfakód fog megváltozni, alanyi adómentesség választása esetén 1-esre, általános szabályok szerinti adózóként 2-esre.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 187. §-ában.]
A választott adózási módot - egyéni vállalkozóként a 19T101E (ha egyéni vállalkozóként közjegyző, bírósági végrehajtó, szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy állatorvos, akkor a 19T101), betéti társaságként, közkereseti társaságként, illetve egyéni cégként a 19T201T, ügyvédi irodaként pedig a 19T201 nyomtatvány "F" lapjain - be kell jelenteni. Az áfát érintő választás nem befolyásolja azt, hogy milyen jövedelemadózási módot választ az evás.
Az alanyi adómentesség és az általános áfaszabályok szerinti adózás közötti döntéskor megfontolandó szempont lehet az, hogy az üzleti partnerek jellemzően adólevonásra jogosult áfaalanyok-e, vagy a vevői körében alapvetően inkább adólevonásra nem jogosultak fordulnak-e elő (például nem áfaalany magánszemélyek). Előbbi esetben ugyanis üzleti partnerek számára áthárított áfa nem jelent tényleges pénzügyi terhet (hiszen az levonható), ezért az üzleti partnerek szempontjából nincs hátránya az általános áfaszabályok szerinti eljárásnál. Utóbbi esetben a vevők számára az áthárított áfa tényleges kiadást jelent, mivel azt nem vonhatják le, ezért érdemes lehet az alanyi adómentességet választani.
Az áfaalannyá váló volt evás visszamenőlegesen sem igényelheti vissza az áfát az evás időszakára, és nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.
[2002. évi XLIII. törvény 16. § (6)-(7)]
Az áfa alanya az eva-alanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.
[2002. évi XLIII. törvény 16. § (8)]
Alanyi áfamentesség választása
Az áfaalanyok akkor választhatják az alanyi adómentességet, ha a belföldön teljesített termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik ellenértéke nem haladja meg a 12 millió forintot. Az alanyi adómentesség választása esetén egyrészt nem keletkezik áfafizetési kötelezettség a teljesített ügyletek után, másrészt levonási jog sem gyakorolható a beszerzések során az áthárított áfát illetően.
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 187-188. §-aiban.]
Az alanyi adómentesség naptári évre választható, vagyis az adózási forma nem változtatható év közben (akár az alanyi adómentességről térne át az általános szabályok alkalmazására, akár fordítva). Ugyanakkor megszűnik az alanyi adómentesség év közben is, ha a vállalkozás adott naptári évi árbevétele eléri vagy meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt. Tekintettel arra, hogy az eva-törvény hatálya alól az áfatörvény hatálya alá való visszatérés (függetlenül attól, hogy arra év elején vagy év közben kerül sor) lényegében új áfaalanyiságot keletkeztet, az alanyi adómentesség bevételi értékhatárának vizsgálatakor az adóalannyal - mint új áfaalannyal - szemben kizárólag az áfatörvény 188. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő feltételt kell vizsgálni, azaz az adóalany által teljesített, az áfatörvény 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege nem haladhatja meg a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen a 12 millió forintos összeghatárt (évközi visszatérés esetén pedig ennek időarányos részét).
[Lásd a 2007. évi CXXVII. törvény 187. § (1) bekezdésében és 188. §-ában.]
Iparűzési adó
Az evából kilépés után továbbra is kell helyi iparűzési adót (hipa) fizetni. A hipa alapja állandó iparűzési tevékenység esetén - főszabály szerint - a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben elszámolt közvetlen költségével.
[1990. évi C. törvény 39. § (1)]
A hipa felső határa az adóalap 2 százaléka.
[1990. évi C. törvény 40. § (1)]
A felsorolt esetekben lehetőség van az adó alapjának egyszerűsített meghatározására:
■ átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem 1,2-szerese összegében, de legfeljebb a tevékenységből származó bevételének 80 százalékában;
■ 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozó esetén a nettó árbevétel 80 százalékában;
■ kiva alanya esetén a kiva alapjának 1,2-szerese összegében;
■ katás székhely, telephely szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint összegben (a vállalkozás működésének hónapjaira időarányosan számítva).
[1990. évi C. törvény 39/A.-39/B. §]
A változásról a bejelentést az áttéréstől számított 45 napon belül, de legkésőbb 2020. február 15-éig meg kell tennie az önkormányzat(ok) felé.
[1990. évi C. törvény 39/B. § (9)]
Számviteli feladatok
A bevételi nyilvántartást vezető eva-alanynak katásként sincsenek számviteli feladatai, míg a kiva vagy társasági adó választásakor az Szt. hatálya alá kerül, azaz kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolót kell készítenie. A beszámoló kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy a számviteli (nyilvántartási) kötelezettségei tekintetében a vállalkozás az Szt. hatálya alá az eva hatálya alól átkerülve (visszatérve) először készít beszámolót.
Az áttéréskor a vállalkozásnak nyitó mérleget kell készítenie, amelyet könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie. A nyitó mérlegben a helyes számviteli nyitó adatok összeállításához nemcsak az Szt., hanem az adójogszabályok ide vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni. Ezen nyitó mérleg alapján lehet a könyveket a kettős könyvvitel rendszerében megnyitni.
[2000. évi C. törvény 2/A. § (4)]
Ezen túlmenően az Szt. által előírt számviteli politikát, ennek keretében az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát, az eszközök és a források értékelési szabályzatát, valamint a pénzkezelési szabályzatot az Szt. hatálya alá tartozást követő 90 napon belül szintén el kell készíteni.
[2000. évi C. törvény 14. § (5) és (11)]
A betéti társaság, közkereseti társaság és az egyéni cég az eva-törvény előírása alapján - választása szerint - kettős könyvvitelt is vezethetett, a korlátolt felelősségű társaságnak pedig kötelező volt kettős könyvvitelt vezetnie.
A kiva vagy társasági adó választása esetén az evás üzleti évet beszámolóval le kell zárni, a beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hó végéig letétbe kell helyezni, közzé kell tenni, ezen kívül a vállalkozásnak az áttérésnél nincs más számviteli kötelezettsége. Az evás alanyiságot lezáró beszámoló alapján történik a kivás vagy társasági adós üzleti év megnyitása a lezárt üzleti év főkönyvi kivonata alapján.
[2002. évi XLIII. törvény 20. § (3)]
Az eva-alanyiság alatt a saját tőke elemei közül az eredménytartalékot - az Eva tv. előírása alapján - folyamatosan meg kellett bontani evás időszak és az azt megelőző nem evás időszak eredménytartalékára. Így a kivás vagy társasági adós nyitó adatok ezt tartalmazzák, külön számítást - a magánszemély adózott befektetésére vonatkozóan - nem kell végezni.
[2002. évi XLIII. törvény 18. § (7)-(8)]
A tárgyi eszközökről nem kell kettős nyilvántartást vezetni, mert a számvitelben kimutatott bruttó érték megegyezik a tao-törvény szerinti bruttó értékkel. Eltérés csak a terv szerinti értékcsökkenésnél lehet, ha az eva előtti taós üzleti években is eltért a tao-törvény szerinti értékcsökkenés a számvitelben elszámolt értékcsökkenéstől.
Az eva-alanyiság alatt a számvitelben a tárgyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenését el kellett számolni, és az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az eva-alanyként lezárt adóévre a tao-törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását szintén elszámoltnak kell tekinteni, függetlenül megszerzésük időpontjától.
[2002. évi XLIII. törvény 19. § (5)]
Az egyéni vállalkozó nem tartozik az Szt. hatálya alá. Az eva alanyaként az egyéni vállalkozók bevételi nyilvántartást vezettek. A kata alanyaként a vállalkozásnak továbbra is bevételi nyilvántartást kell vezetnie.
[Lásd a 2012. évi CXLVII. törvény 12. §-ában.]
Az szja-törvény alanyaként a vállalkozásnak alapnyilvántartást kell vezetnie. Az egyéni vállalkozó ezen kötelezettségét az szja-törvényben meghatározott módok közül választva teljesítheti.
A bevételi nyilvántartás vezetése akkor választható:
■ ha az egyéni vállalkozó nem alkalmaz tételes költségelszámolást (átalányadózó); és
■ áfa levonására nem jogosult (vagy a levonási jogát nem érvényesíti); és
■ a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adóalapját.
Bevételi és költségnyilvántartást az az egyéni vállalkozó vezethet, aki
■ tételes költségelszámolást alkalmaz és áfalevonásra nem jogosult (vagy a levonási jogát nem érvényesíti); és
■ a helyi iparűzési adó alanyaként állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén egyszerűsítve határozza meg az adóalapját.
Annak, aki nem jogosult bevételi nyilvántartás vagy bevételi és költségnyilvántartás vezetésére, kötelező pénztárkönyvet vezetnie.
A naplófőkönyv a legrészletesebb adattartalmú nyilvántartás, melynek vezetése senkinek nem kötelező, de választható az összes, előzőekben felsorolt nyilvántartás helyett.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 5. számú mellékletében.]
Mit kell tudni az adóeljárás változásairól?
Tao-csoporthoz csatlakozás év közben
Változás 2020. január 1-jétől.
Az adózó már létrejötte napjától csatlakozhat egy tao-csoporthoz, így nem kell az adóév utolsó előtti hónapjának első napjáig várni a csatlakozási kérelem benyújtásával.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 114/B. §-ában.]
Csoportos társaságiadóalanyiság megszűnése
Változás 2019. augusztus 23-ától.
Ha bármely tagra nem, vagy nem teljeskörűen teljesülnek a csoportos adóalanyiság törvényi feltételei, akkor az adóhatóság kizárólag az érintett csoporttag csoporttagságát szünteti meg (a csoportos adóalanyiság teljes megszüntetése helyett).
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 114/C. §-ában.]
Tájékoztatás adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről
Változás 2020. január 1-jétől.
Az állami adó- és vámhatóság csak akkor közli az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülését az érintettel, ha azt jogerősen (véglegesen) megállapította. (Korábban már a rendelkezésének megkezdésének vélelmezésekor tájékoztatta az adózót.) E kötelezettsége az állami adó- és vámhivatalnak abban esetben is fennáll, ha az érintett jogviszonya már megszűnt a tájékoztatás időpontjában.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 267. §-ában.]
Ekáer-szám módosítása
Új előírás az őszi adócsomag kihirdetését követő naptól.
Az informatikai fejlesztések időigényére figyelemmel az ekáerben tett bejelentés ekáer-szám lezárását követő módosítását érintő szabályozás első alkalmazhatóságának időpontja 2020. március 1-jére módosul.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 274/F. §-ában.]
Ekáer-szám lezárását követő bejelentésmódosítás és pótlék
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A hibásan vagy hiányosan felvitt adatokat tartalmazó ekáer-bejelentés egyszer módosítható (korábban a törvény ezt nem szabályozta).
A korrekciót az ekáer-bejelentés lezárását követő 3 munkanapon belül, a bejelentésekre rendszeresített felületen lehet megtenni.
A bejelentés módosításáért módosított adatonként 5000 forint pótlékot kell fizetni, a pótlék elengedésére, mérséklésére, illetve részletfizetésére nincs lehetőség.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 113/A. §-ában.]
Mulasztási bírság ekáer-bejelentésnél
Új előírás 2019. augusztus 23-ától.
Ekáer-bejelentés elmulasztásáért vagy hibás bejelentésért nem szabható ki mulasztási bírság, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben tőle elvárható volt.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 226. § (4) bekezdésében.]
Adatok négy- vagy többgyermekes anyák kedvezményéhez
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A kifizetőnek meghatározott adatokat (a szokásos munkavállalói adatokon kívül a gyermekek nevét, adóazonosító jelét, annak természetes személyi azonosító adatait, jövedelmeinek jogcímeit) kell szolgáltatnia az adóhatóság felé, hogy a négy vagy több gyermeket nevelő édesanyák kedvezménye is érvényesíthető legyen az adóhatóság által készített bevallástervezetben.
[Lásd az 1995. évi CXVII. törvény 29/D. §-ában és a 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Adatszolgáltatás őstermelői szochóról
Változás 2019. július 24-étől.
A kifizetőnek az őstermelő részére juttatott jövedelem után levont szocho alapjáról és összegéről már nem kell adatokat szolgáltatnia.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdésében.]
Iratmegőrzési kötelezettség időtartama
Új előírás 2019. július 24-étől.
Tíz évig kell megőrizni a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat (a korábbi öt év helyett).
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 78. § (6a) bekezdésében.]
Elévülés nemzetközi vitarendezési eljárásban
Változás 2019. július 24-étől.
Az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején túl is benyújtható nemzetközi vitarendezési eljárás iránti kérelem, ha az eljárás a 2018. január 1-jét követő adómegállapítási időszakot érinti. Az ezt megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő eljárás megindításának feltétele, hogy a kérelem az elévülési időn belül beérkezzen a magyar illetékes hatósághoz. Az eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzést, valamint az eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve meghozott határozatot akkor is végre kell hajtani, ha a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának időpontjában az elévülési idő már eltelt.
[Lásd a 2017. évi CL. törvény 205. §-ában.]
Egyéni vállalkozóból egyszemélyes kft
Új előírás 2019. július 10-étől.
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása szerint az egyéni vállalkozó jogfolytonosan kft-ként működhet tovább anélkül, hogy az egyéni vállalkozói lét és a kft társasági forma között jogelőd-jogutód kapcsolat keletkezne. Az adóigazgatásban viszont jogutódlásként kell kezelni az ilyen státuszváltást, vagyis az egyszemélyes kft-n számonkérhető az egyéni vállalkozó összes kötelezettsége.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 12. § (3) bekezdésében.]
Meghatalmazás
Változás 2019. július 10-étől.
A NAV által működtetett elektronikus felületen csak állandó meghatalmazásokat lehet bejelenteni - erősíti meg a törvény az eddigi gyakorlatot.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 15. § (2) bekezdésében.]
Változás 2020. január 1-jétől.
Az iparűzési adóval kapcsolatos feladatok meghatalmazottját egy külön erre szolgáló elektronikus nyomtatványon kell bejelenteni a NAV-hoz.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 15. § (2) bekezdésében.]
Kézbesítés
Változás 2019. július 10-étől.
Az adóhatóságoknak kizárólag a vélelmezetten kézbesített iratokat kell közzétenniük.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 80. § (1) bekezdésében.]
Adók módjára behajtható köztartozások
Új előírás 2019. július 10-étől.
Az adóhatóság a végrehajtást visszautasítja, ha az azonosító adatok és az adóhatóság nyilvántartásai alapján az adós személye nem beazonosítható, valamint a követelés végrehajtásához való jog elévült. (Korábban erre nem volt joga.)
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 106. § (6a) bekezdésében.]
Követelés végrehajtásához való jog elévülése
Változás 2019. július 10-étől.
Az adóhatóságnak a végrehajtáshoz való jog elévülését hivatalból kell vizsgálnia, vagyis a végrehajtási eljárás megszüntetéséhez nem kell megvárni a behajtást kérő hatóság jelzését az elévüléssel kapcsolatban. E szabályokat már a módosító törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
[Lásd a 2017. évi CLIII. törvény 108. §-ában.]
Határidők és képviseletek megállapítása kormányrendeletben
Új előírás 2020. január 1-jétől.
A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy az ügyintézési határidőre és a képviseletekre vonatkozó részletszabályokat rendeleti úton állapítsa meg.
[Lásd a 2017. évi CLI. törvény 136. § g) pontjában.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.