Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    T/15995. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről

    T/15995. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (1) E törvény hatálybalépésekor e törvény erejénél fogva a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) vagyonkezelésébe kerülnek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatályba lépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével.
    (2) A NISZ Zrt. feladata a vagyonkezelésében lévő központosított informatikai, telekommunikációs és elektronikus hírközlési szolgáltatá...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    T/15995. számú törvényjavaslat indokolással - az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről
    2021. évi LXXXIV. törvény az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről
    1. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonban álló ingóságok vagyonkezelőjeként történő kijelölése
    1. §
    (1) E törvény hatálybalépésekor e törvény erejénél fogva a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) vagyonkezelésébe kerülnek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatályba lépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével.
    (2) A NISZ Zrt. feladata a vagyonkezelésében lévő központosított informatikai, telekommunikációs és elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtáshoz, adattrezor-archiválási rendszer üzemeltetéséhez, informatikai infrastruktúra-szolgáltatásokhoz, kormányzati nyomat-menedzsment rendszerhez kapcsolódó elavult technológiájú vagy feleslegessé vált vagyonelemek - selejtezési szabályzata figyelembevételével - hulladéknak, illetve hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagnak történő minősítése, megsemmisítése vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése. A NISZ Zrt. jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyeremény anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval.
    (3) A NISZ Zrt. kezdeményezheti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (továbbiakban: MNV Zrt.) az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 36. § (6) és (8) bekezdése szerinti döntését a vagyonkezelésében álló ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására. Ha az MNV Zrt. Igazgatósága döntött ezen vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, az Igazgatóság ingyenes tulajdonbaadásra vonatkozó döntésének végrehajtása során a NISZ Zrt. - az MNV Zrt. képviseletében - jogosult a tulajdonjog átruházás lefolytatására, a tulajdonátruházási szerződés állam nevében történő megkötésére.
    (4) A (3) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonátruházás esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
    (5) A NISZ Zrt. (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek a NISZ Zrt. és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy a NISZ Zrt. köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.
    (6) A kormányzati nyomat-menedzsment rendszer részét képező, az (1) bekezdés alapján a NISZ Zrt. vagyonkezelésbe kerülő nyomat-előállításra használt eszközökről, berendezésekről e törvény hatályba lépését követő 30 napon belül a NISZ Zrt. és az érintett, korábbi vagyonkezelő központi költségvetési szerv közös leltárt vesz fel. A NISZ Zrt. az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a közösen felvett leltárnak megfelelően, azzal megegyezően készíti el.
    (7) Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 31/A. § (5a) bekezdése szerinti forrásból a NISZ Zrt. által beszerzésre kerülő vagyonelemek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását nem kell beszerezni.
    2. Záró rendelkezések
    2. §
    (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
    (2) Az 1. § (2) és (7) bekezdése, a 4-25. §, a 28-38. §, a 42-48. § és az 52-54. § 2022. január 1. napján lép hatályba.
    3. §
    (1) Az 1. § (4) bekezdése és a 42-48. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (2) A 34. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    (3) A 39-41. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
    3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    4. §
    Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint" szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint" szöveg lép.
    4. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    5. §
    A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re," szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra," szöveg lép.
    5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
    6. §
    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, ezt a kérelemben be kell jelentenie."
    7. §
    A Cstv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az adós a felszámolási eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni, amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt."
    8. §
    A Cstv. 27/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(2a) Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, az állam öröklését követően indult eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló jár el, a 66. § (4), (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával."
    9. §
    A Cstv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, kivéve a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet, az említett és a Ctv. 87. §-a szerinti, állami örökléssel érintett gazdálkodó szervezetek tekintetében a Ctv. szerinti felügyelőbiztosi, - a Ctv. 99. §-ában foglalt feltételek érvényesülése mellett - végelszámolói, továbbá vagyonrendezői tevékenységet, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti pénzügyi gondnoki tevékenységet."
    6. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    10. §
    A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
    "h) amely törvényes öröklés eredményeként vagy végintézkedés alapján a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, amelyben a személygépkocsi használati jogát a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy a vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át."
    7. A bírósági végrehajtásról szóló1994. évi LIII. törvény módosítása
    11. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirattal kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:)
    "e) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 4/2009/EK tanácsi rendelet) alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés."
    12. §
    A Vht. 16. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (Végrehajtási lapot állít ki)
    "g) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 805/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 805/2004/EK rendelet) szerint európai végrehajtható okiratként hitelesített külföldi határozat (bírósági egyezség) alapján az adós lakóhelye, székhelye - ezek hiányában az adós végrehajtás alá vonható vagyontárgyának helye, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetén a fióktelep, illetőleg a képviselet helye -szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság,"
    13. §
    A Vht. IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
    "Az állam képviselete törvényes öröklése esetén
    184/D. §
    Az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján megszerzett vagyontárgyakat érintő végrehajtási eljárásban a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseli az államot."
    8. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    14. §
    A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklet 6. pontjában a "Zrt.," szövegrész helyébe a "Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szöveg lép.
    9. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
    15. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.," szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szöveg lép.
    10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
    16. §
    A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VII. Fejezete a következő 3. Címmel egészül ki:
    "3. Cím
    Az állam szükségképpeni örökléséhez kapcsolódó intézkedések
    87. §
    (1) Ha az állam gazdasági társaságban társasági részesedést örökölt, az államot megillető társasági részesedés helyzetének rendezése érdekében - nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével -az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérheti a cégbíróságot, hogy 60 napon belüli időpontra hívja össze a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését, ha az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelmében igazolja, hogy a legfőbb szerv összehívását eredménytelenül kezdeményezte a gazdasági társaság ügyvezetésénél. A kérelemben a legfőbb szerv ülése napirendjét is meg kell jelölni. Eredménytelen kezdeményezésnek minősül, ha írásbeli kezdeményezésre a gazdasági társaság legfőbb szerve 30 napon belül nem kerül összehívásra.
    (2) A cégbíróság által összehívott legfőbb szervi ülésen az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló képviselője is részt vesz.
    (3) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti kérelmet annak érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül érdemben elbírálja. A kérelmet elutasító cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye.
    (4) Ha az állam gazdasági társaságban társasági részesedést örökölt, és az állam öröklését követően - ide nem értve az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárást - a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, felügyelőbiztosként kizárólag a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 66. §-a szerinti állami felszámoló rendelhető ki."
    17. §
    A Ctv. 99. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
    "(4b) Annak a gazdasági társaságnak a végelszámolásában, amelyben az állam társasági részesedést örökölt, a végelszámolói feladatok ellátásával a Cstv. 66. §-a szerinti állami felszámoló is megbízható."
    18. §
    A Ctv. 97. § (1) bekezdésében az "a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)" szövegrész helyébe az "a Cstv." szöveg lép.
    11. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
    19. §
    Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
    "Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a nemzet számára tartós értékként megőrzendőnek minősülő vagyon védelmét szolgáló vagyongazdálkodás kialakítása, az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, továbbá a tartós értéket nem képviselő és az állami feladatok ellátásához, valamint az állami vagyongazdálkodás céljaihoz nem illeszkedő vagyon értékesítésének biztosítása érdekében, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről, kivezetéséről az alábbi törvényt alkotja:"
    20. §
    A Vtv. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás elsődleges feladata az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása hatékony, célszerű, költségtakarékos, társadalmilag hasznos megoldásokkal, valamint az elsődleges feladat veszélyeztetése nélkül történő - a költségek csökkentését célzó - átmeneti hasznosítása."
    21. §
    (1) A Vtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) A kivezetésre szánt állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) gyakorolja."
    (2) A Vtv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
    "(7) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás átadására vonatkozó szabályokat az V/A. Fejezet állapítja meg."
    22. §
    (1) A Vtv. 5/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1a) Az állam a szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba és az MVH tulajdonosi joggyakorlásába került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MVH hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény)."
    (2) A Vtv. 5/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény, illetve hagyatéki gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó, illetve hagyatéki gyűjteményt alkotó valamely állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról."
    23. §
    A Vtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az MVH kivételével - a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok és az MVH az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket."
    24. §
    A Vtv. a 42. §-t követően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
    "V/A. Fejezet
    A kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos szabályok
    A kivezetésre szánt állami vagyon, az MVH feladatai, jogállása
    42/A. §
    (1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:
    a) az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek,
    b) az 1. § (6a) bekezdése szerint, köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemek,
    c) az MNV Zrt. által - a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kis értékű vagyonelemek köréből - kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített és az MVH részére átadott vagyonelemek, valamint
    d) az államra öröklés útján átszállt, továbbá a köztartozások fejében átvett, az MNV Zrt. által az MVH részére átadott követelések.
    (2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kis értékű vagyonelemnek minősül:
    a) az az ingóság, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke az 1 millió forintot nem haladja meg, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságok kivételével,
    b) a jármű,
    c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb vagyonelem, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot.
    (3) Az MVH az e fejezetben foglaltak szerint jár el a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során. A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a IV. és V. Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.
    42/B. §
    (1) Az MVH feladatai:
    a) az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint értékesíti a kivezetésre szánt állami vagyont,
    b) az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint lefolytatja a kivezetésre szánt állami vagyon ingyenes tulajdonba adására irányuló eljárásokat,
    c) közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján - átmeneti jelleggel, a tulajdonjog átruházásáig - hasznosítja a kivezetésre szánt állami vagyont,
    d) a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében ellátja az ingatlanok birtokbavételével, őrzésével, kiürítésével, állagmegóvásával, valamint az ingóságok őrzésével, szállításával, raktározásával, selejtezésével, megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat,
    e) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, kivezetésre szánt állami vagyonról,
    f) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - képviseli az államot,
    g) nyilvántartja, folyamatosan nyomon követi és kezeli a kivezetésre szánt állami vagyont érintő jogokat, követeléseket és terheket,
    h) működteti a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló informatikai rendszereket,
    i) folyamatosan vizsgálja a 42/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket és az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezi a vagyonelemek MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülését, ha azok nem minősülnek az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti vagyonelemnek;
    j) gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 42/A. § (1) bekezdés szerinti kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében,
    k) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.
    (2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti vizsgálat alapján az MVH megállapítja, hogy valamely vagyonelem
    a) egyedi bruttó értéke meghaladja a 42/A. § (2) bekezdése szerinti értéket,
    b) a vagyonelem egyedi tulajdonságai vagy a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az adott vagyonelem állami feladatok ellátásához felhasználható lehet vagy
    c) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságnak minősül,
    a vagyonelemet az a) és a c) pont szerinti esetben átadja, a b) pont szerinti esetben felajánlja az MNV Zrt. részére.
    (3) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatok ellátása során az MVH e fejezet szabályai szerint jár el azzal, hogy a 42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.
    42/C. §
    (1) Az MVH az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, amelynek társasági részesedése forgalomképtelen. Az MVH felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt. gyakorolja. Az MVH nem válhat szét és más jogi személlyel nem egyesülhet.
    (2) Az MVH köteles a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodását elkülöníteni a saját vagyonával és a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal történő gazdálkodásától.
    (3) Az MVH-nak a kivezetésre szánt vagyonnal való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia az alábbi eltérésekkel:
    a) feladatai ellátása érdekében jogosult pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezetni,
    b) a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során alkalmazható a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 56. § (3) bekezdése szerinti rendelkezés, amely szerint a fajlagosan kis értékű készleteknél az MVH által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés összege azzal, hogy a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.
    (4) Az MVH működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
    (5) Az MVH kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodása során ellátott feladatai állami feladatnak minősülnek.
    Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások
    42/D. §
    (1) Az MNV Zrt. a 42/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelem adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokra, terhekre és követelésekre vonatkozó információkkal együtt az érintett vagyonelem feletti tulajdonosi joggyakorlás átadása érdekében az e célra szolgáló informatikai rendszerbe (a továbbiakban: átadási felület) feltölti.
    (2) Az MNV Zrt. folyamatosan végzi az átadási felületre való feltöltést a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek feletti tulajdonosi joggyakorlás átadása érdekében. A tárgyfélév végéig az (1) bekezdés szerint feltöltött vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlása - e törvény erejénél fogva - a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MVH-ra, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nélkül. Az átadás a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.
    (3) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.
    (4) Az MVH - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként belépett.
    (5) Az MVH egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.
    42/E. §
    (1) A 42/B. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti vagyonelem, valamint a 42/B. § (2) bekezdés b) pontja szerint felajánlott vagyonelem, amelyet az MNV Zrt. írásbeli nyilatkozatával állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükséges vagyonnak minősít, az ahhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt, e törvény erejénél fogva, az átadási felületen keresztül megvalósuló adatátadással az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerül.
    (2) Az MNV Zrt. (1) bekezdés szerinti minősítést tartalmazó írásbeli nyilatkozatának kézhezvételét követően, illetve a 42/B. § (2) bekezdés a) és c) pontjába tartozó vagyonelem esetén annak állami tulajdonba kerülését követően, az MVH feltölti az átadási felületre az érintett vagyonelem adatait.
    (3) Az MVH az állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükségesnek minősített vagyonelemek adatainak átadási felületre való feltöltését folyamatosan végzi.
    (4) A tárgyfélév végéig a (2) bekezdés szerint az átadási felületre feltöltött vagyonelemek feletti tulajdonosi joggyakorlás a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MNV Zrt.-re, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nélkül. Az átadás a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.
    (5) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos jogviszonyokba az MVH helyébe jogutódként az MNV Zrt. lép.
    (6) Az MNV Zrt. - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe az (5) bekezdés alapján jogutódként belépett.
    (7) Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MNV Zrt. e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó -dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.
    42/F. §
    (1) Ha vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében indokolt, a 42/D. §-ban és a 42/E. §-ban meghatározott vagyonátadások helyett az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozattal rendelkezhet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának átadásáról vagy átvételéről.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás az érintett vagyonelemre vonatkozó adatok átadási felületre történő feltöltésének napján az átadás napját megelőző negyedévi záró nyilvántartási értéken száll át az átvevőre azzal, hogy az átadás tekintetében a 42/D. § (3)-(5) bekezdésében és a 42/E. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
    A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodás
    42/G. §
    (1) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében jogosult 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság közreműködését igénybe venni.
    (2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont az Nvtv. 11/A. §-ában foglaltakra figyelemmel átmeneti jelleggel hasznosítja.
    A kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályok
    42/H. §
    (1) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról.
    (2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése során a kereskedelmi észszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni azzal, hogy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont bármely e törvényben meghatározott vagy egyéb olyan eljárással értékesítheti, amely megfelel az érintett vagyonelem kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos értékesítési módokra vonatkozó szabályoknak és a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében az állami tulajdon gyors, hatékony, célszerű és költségtakarékos megszűnését eredményezi. A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a költségtakarékos, észszerű állami vagyongazdálkodás feltételeinek biztosítása, amely célok megelőzik az értékarányosság követelményének érvényesítését.
    (3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MVH jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:
    a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, őrzés-védelmének és működtetésének költségeit,
    b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségeit,
    c) az állagromlásból eredő értékcsökkenést,
    d) ingóság esetén a vagyonelem szállításával, megsemmisítésével vagy hulladékként történő kezelésével kapcsolatos ráfordításokat, továbbá
    e) a fennálló piaci keresleti viszonyokat.
    (4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése előtt meg kell állapítani az értékesítésre szánt vagyontárgy egyedi forgalmi értékét. A forgalmi érték megállapítását az MVH által foglalkoztatott értékbecslő (a továbbiakban: belső értékbecslő) vagy külső értékbecslő is elvégezheti.
    (5) A belső értékbecslő által készítendő értékbecslés (a továbbiakban: belső értékbecslés) elkészítésének részletszabályait és módszertanát az MVH szabályzatban határozza meg. Az MVH a 42/N. § szerinti csomagban történő értékesítés tekintetében - a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a belső értékbecslésekre vonatkozó szabályzatában eltérő szabályokat állapíthat meg a vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítására vonatkozóan.
    (6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére forgalmi érték alatt is sor kerülhet.
    (7) Az MVH jogosult a kivezetésre szánt vagyontárgyak versenyeztetés mellőzésével történő értékesítésére is.
    (8) A 42/O. § szerinti ingyenes tulajdonbaadásnak nem előfeltétele a kivezetésre szánt állami vagyonelem értékesítésének előzetes megkísérlése, továbbá ingyenes tulajdonbaadás esetén mellőzhető a vagyontárgy forgalmi értékének megállapítása is. Az átadás nyilvántartási értéken történő átvezetéssel történik.
    A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése
    42/I. §
    (1) Az MVH az értékesítést - a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a vagyontárgy jellegétől függően
    a) a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló elektronikus árverési rendszer útján,
    b) egyszerűsített pályázat útján,
    c) versenyeztetés mellőzésével forgalmi értéken,
    d) a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló katalógus útján vagy
    e) egyéb módon
    végezheti.
    (2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítési módok esetén az MVH csomagban történő értékesítést is alkalmazhat a 42/N. § szerint.
    (3) Az értékesítés lebonyolítására az MVH harmadik személynek megbízást adhat.
    (4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
    42/J. §
    (1) A 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.
    (2) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja vagy az Nvtv. 14/B. §-a szerinti feltételeknek, és az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
    (3) Az MVH részére az MNV Zrt. az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.
    42/K. §
    (1) Az MVH a 42/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített pályázati eljárás útján értékesítheti azokat a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket, amelyek értékesítését célszerű helyben megkísérelni, vagy amelyek értékesítését a vagyontárgy jellegére, fekvésére, értékére vagy a piaci viszonyokra figyelemmel nem indokolt a 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszeren lefolytatni.
    (2) Az egyszerűsített pályázati eljárás során az MVH a pályázati felhívást a honlapján teszi közzé.
    42/L. §
    A 42/I. § (1) bekezdés c) pontja szerinti versenyeztetés nélküli értékesítés során az MVH a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyat legalább a becsült forgalmi értéken idegenítheti el.
    42/M. §
    (1) A 42/I. § (1) bekezdés d) pontja szerinti katalóguson keresztül történő értékesítési eljárás azoknak a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeknek az értékesítésére szolgál, amelyek tekintetében a 42/I. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre.
    (2) A katalóguson keresztül történő értékesítés során a kikiáltási árként meghatározott összeget legkorábban megajánló, érvényes vételi ajánlatot tevő személy részére kerülhet sor a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére.
    42/N. §
    Egymástól elkülönülő egynemű, vagy egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, de gazdasági, jogi vagy funkcionális egységet képező kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak csomagban történő értékesítése esetén csak a vagyontárgyak teljes egészére, mint dologösszességre vonatkozó ajánlat fogadható el.
    A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása
    42/O. §
    (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát az MVH ingyenesen átruházhatja:
    a) helyi önkormányzat,
    b) egyház, egyházi jogi személy vagy
    c) karitatív tevékenységet folytató civil szervezet
    részére.
    (2) Az MVH - az (1) bekezdéstől eltérően - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó
    a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    b) beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló ingatlanok tulajdonjogát, az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    c) földhasználati joggal terhelt ingatlant a földhasználati jog jogosultja részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    d) társasági részesedést a társaság vagy a társaság tagja részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi társasági részesedés tulajdonosa, és az állami tulajdonban álló társasági részesedés értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
    e) hagyatékból származó állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy huzamos ideje, életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodó személy, vagy - közös tulajdonban álló ingóság esetén - a tulajdonostárs részére, ha az ingóság egyedi értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket.
    (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonba adást az MVH, továbbá az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményezett személyek is kezdeményezhetik.
    (4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetekben a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának megszerzésére több személy is jogosult, a tulajdonszerzés módját és sorrendjét az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.
    (5) Az MVH az állam, mint szükségképpeni törvényes örökös nevében az örökségről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat vagy ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat, ha az érintett helyi önkormányzat előzetesen írásban nyilatkozik az MVH felé az örökség elfogadásáról.
    Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének speciális szabályai
    42/P. §
    Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során - az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel - nem kell alkalmazni:
    a) az állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, nemzetbiztonsági ellenőrzésére,
    b) a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésére vonatkozó szabályok kivételével, a gazdasági társaság adatainak honlapon történő közzétételére, valamint
    c) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének kialakítására
    vonatkozó szabályokat."
    25. §
    A Vtv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(2) Az államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt., a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH jogosult."
    26. §
    A Vtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 69/E. §-sal egészül ki:
    "69/E. §
    (1) A 2021. december 31. napján az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek az azokhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, 2022. január 1. napjával az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
    (2) A vagyonelemek átadására az átadási felület szolgál, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nem szükséges. Az MNV Zrt. 2021. december 31-ig gondoskodik az általa kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek, az azokhoz kapcsolódó jogok, terhek és követelések, valamint az MNV Zrt.-re öröklés útján átszállt vagy az 1. § (6a) bekezdése alapján az MNV Zrt. által átvett követelések adatainak átadási felületre történő feltöltéséről.
    (3) A számviteli nyilvántartások rendezése céljából az MNV Zrt. legkésőbb 2022. június 30. napjáig számviteli szempontból átadja az MVH részére a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.
    (4) Az MNV Zrt. és az MVH 2022. január 1. napjára visszamenőlegesen, a 2022. június 30. napjáig végrehajtott átadásról az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. alcím szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek a 2022. szeptember hónapot és a 2022. harmadik negyedévet érintő adatszolgáltatás keretében köteles eleget tenni.
    (5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.
    (6) Az MVH - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe az (5) bekezdés alapján jogutódként belépett.
    (7) Az MVH egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot."
    27. §
    A Vtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 69/F. §-sal egészül ki:
    "69/F. §
    (1) 2022. január 1. napján az MNV Zrt. az MVH részére átadja a kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemeket, ideértve a vagyonelemként átvett követeléseket is.
    (2) A vagyonelemek átadására az átadási felület szolgál, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nem szükséges.
    (3) Az (1) bekezdés szerint átvett vagyonelemek tekintetében a 69/E. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak."
    28. §
    A Vtv. 71. § (1) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:
    (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
    "k) a kivezetésre szánt állami vagyon minősítésére, átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének sajátos szabályait;
    l) az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő állami vagyonelemek minősítésére, a kivezetésre szánt állami vagyon körének megállapítására, valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására vonatkozó szabályokat."
    29. §
    A Vtv.
    a) 3. § (1) bekezdésében az "az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)"
    b) 3. § (2a) bekezdésében az "a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)" szövegrész helyébe az "az Nvtv."
    szöveg lép.
    30. §
    Hatályát veszti a Vtv.
    a) 1. § (6a) bekezdésében az "E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja." szövegrész,
    b) 36. § (5) bekezdése.
    12. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
    31. §
    A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő, továbbá gazdasági társaság egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni."
    32. §
    A Hetv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező - a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül -megelőlegezi és viseli. Ha más törvényes örökös hiányában a Magyar Állam öröklése valószínűsíthető, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően ügygondnokként - díj- és költségek megelőlegezése nélkül - az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorlót kell kirendelni, ha a tulajdonosi joggyakorló ezt maga kezdeményezi, vagy más kérelmére indult biztosítási intézkedés esetén az ügygondnokként történő kirendelésével egyetért."
    33. §
    A Hetv. 91. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
    "(2b) A közjegyző a (2) bekezdésben foglaltakon túl minden esetben értesíti a cégbíróságot, ha az állam - nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - gazdasági társaságban bármilyen mértékű társasági részesedést örökölt."
    13. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
    34. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(3) Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az NFK útján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.), vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH) - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
    a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,
    b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,
    c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan."
    35. §
    Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A Tanács:)
    "h) az MNV Zrt.-vel vagy - a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH-val közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint;"
    36. §
    Az Nfatv. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam
    a) mint törvényes örökös szerez tulajdonjogot, akkor az MVH,
    b) végintézkedés alapján szerez tulajdonjogot, akkor az MNV Zrt.
    a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészlet adatait a Vtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti átadási felületre feltölti és az átadási felületen keresztül átadja az NFK-nak. A számviteli rendezést az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltése szolgálja, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül."
    37. §
    Az Nfatv. 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
    "(1) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a földrészlet adatait az NFK az átadási felületre feltölti és az átadási felületen keresztül átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal a földrészletet kivezeti a vagyonnyilvántartásából. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja az érintett földrészlet adatainak az átadási felületen történő feltöltésének napja. Számviteli rendezésnek az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltése minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.
    (2) Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján - nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFK haladéktalanul intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére az átadási felületen keresztül történő átadásáról és annak a vagyonnyilvántartásából való kivezetéséről. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltésének napja. Számviteli rendezésnek az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltése minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.
    (2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot."
    38. §
    Az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében az "az NFK és az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH" szöveg lép.
    14. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
    39. §
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) 14. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(14) Az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata által kijelölt alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. A kijelölt alelnök helyettesítési jogkörben nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék kijelölt alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban."
    40. §
    Az Ásztv. 35. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
    "(12) E törvénynek az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 8. § (1) bekezdése, 14. § (1), (14) és (15) bekezdése, 19. § (1) és (2) bekezdése, valamint 20. § (2) bekezdése nem érinti a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő alelnök kinevezését."
    41. §
    Az Ásztv.
    a) 8. § (1) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "két" szöveg,
    b) "Az Állami Számvevőszék alelnöke" alcímének címében és 19. § (1) bekezdésében az "alelnöke" szövegrész helyébe az "alelnökei" szöveg,
    c) 14. § (1) bekezdésében és "Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét, vezetőit és számvevőit megillető díjazás és juttatások" alcímének címében az "alelnökét" szövegrész helyébe az "alelnökeit" szöveg,
    d) 14. § (15) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében az "alelnökének" szövegrész helyébe az "alelnökeinek" szöveg,
    e) 20. § (2) bekezdésében az "alelnök" szövegrész helyébe az "alelnökök" szöveg, és a "jogosult" szövegrész helyébe a "jogosultak" szöveg
    lép.
    15. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
    42. §
    A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI, törvény (a továbbiakban: Nvtv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
    "Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a nemzeti vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes nemzeti vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:"
    43. §
    (1) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "7. kivezetésre szánt állami vagyon: az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon - 7. § (1) bekezdésében meghatározott - alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű;"
    (2) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény alkalmazásában:)
    "18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba vagy a kivezetésre szánt állami vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;"
    44. §
    Az Nvtv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    "(3) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből."
    45. §
    Az Nvtv. 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(10) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés - a 11/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre."
    46. §
    Az Nvtv. 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
    "11/A. §
    (1) A kivezetésre szánt állami vagyon vagyonkezelésbe nem adható, azon haszonélvezeti jog nem alapítható, továbbá e vagyon ingyenesen nem hasznosítható.
    (2) A 11. § (10) bekezdésétől eltérően a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette és a hasznosítással érintett vagyonelem elidegenítése 1 éven belül nem lehetséges. A határozatlan időre kötött hasznosítási szerződésben legfeljebb 6 hónapos felmondási idő köthető ki."
    47. §
    Az Nvtv. 13. § (9) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni)
    "d) a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása" (esetében.)
    48. §
    Az Nvtv. 7. alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:
    "14/B. §
    A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházása esetén átlátható szervezetnek minősül az a gazdasági társaság, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai kizárólag természetes személyek, amennyiben e személyek megismerhetőek. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mellőzhető."
    16. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
    49. §
    A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 9. alcíme a következő 20/H. §-sal egészül ki:
    "20/H. §
    Az Integrációs Szervezet közgyűlése határozatban rendelkezhet a 15/A. § alkalmazásának mellőzéséről. Az Integrációs Szervezet igazgatósága a közgyűlés ilyen tartalmú határozatának meghozataláról haladéktalanul értesíti a 6. § (7) bekezdése szerinti minisztert."
    50. §
    Az Szhitv. 11. § (1d) bekezdésében az "Az irányelvekben rögzítettekkel" szövegrész helyébe az "Az irányelvek rendelkezéseivel" szöveg lép.
    51. §
    Hatályát veszti az Szhitv. 15/E. § (3) bekezdésében az "és a 6. § (4)-(6) bekezdésében foglalt" szövegrész.
    17. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
    52. §
    A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (E törvény hatálya nem terjed ki:)
    "b) a kincstári vagyonnal való gazdálkodása tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint"
    18. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
    53. §
    A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontjában a "Zrt.," szövegrész helyébe a "Zrt. és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szöveg lép.
    19. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
    54. §
    A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    "(7) Ha a hagyatékot valamennyi örökös visszautasította, a hagyaték jogerős átadását követően a bíróság az adósságrendezési eljárást hivatalból megszünteti, az erről szóló végzést az öröklési ügyekben az államot képviselő Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak is megküldi."
    INDOKOLÁS
    Általános indokolás
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) célja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) stratégiai tulajdonosi joggyakorlói feladatainak támogatása, azaz az ahhoz szükséges feltételek megteremtése, hogy az MNV Zrt. tevékenysége a kormányzati célkitűzések hatékony megvalósítására, az állam stratégiai vagyonának kialakítására és kezelésére, valamint a piaci értékesítésekre összpontosuljon. E cél elérése érdekében indokolt a jelenleg az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő, állami feladatok ellátásához nem szükséges vagy nem alkalmas, illetve nehezen vagy egyáltalán nem értékesíthető, így költségvetési bevételszerzésre kevéssé alkalmas, nagyszámú, kis értékű vagyonelemekkel kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlói feladatok leválasztása az MNV Zrt.-ről. Ennek érdekében a vagyonelemek egy olyan szervezet részére kerülnek átadásra, amelynek fő célja és profilja a kis értékű állami vagyon további felhalmozódásának megakadályozása, a már felhalmozott és állami feladatokhoz nem szükséges vagyonelemekből álló portfólió kitisztítása, ennek keretében a piaci viszonyokhoz, lehetőségekhez igazodó értékesítési eljárások lefolytatása, vagy vagyonelemek társadalmilag hasznos célú, ingyenes átruházása, az értékesítésre és ingyenes átadásra sem alkalmas ingóságok tekintetében a selejtezéssel, megsemmisítéssel kapcsolatos feladatok ellátása.
    A stratégiainak nem minősülő vagyonelemek állami tulajdonból történő, gyors, költségtakarékos és hatékony (mind ingyenes, mind ellenérték fejében történő) kivezetésének feladatait az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, 100%-os állami tulajdonban álló, a TLA Vagyonkezelő és -hasznosító Zártkörűen Működő Társaság átszervezésével létrejövő Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) látja el. Az MVH olyan egyedi jogosultságokkal rendelkező tulajdonosi joggyakorlói szervezet státuszát nyeri el, amely - a jelenlegi nemzeti és állami vagyonra vonatkozó jogszabályi környezethez képest - a feladatellátása hatékonyságának biztosítása érdekében a hozzá kerülő vagyonelemek jellegének megfelelően egyszerűsített eljárások mentén látja el a vagyongazdálkodási feladatait, megőrizve ugyanakkor az állami vagyonra vonatkozó alapvető garanciális szabályokat is.
    Az állami vagyongazdálkodás szervezeti és hatásköri rendszerének fenti átalakítása érdekében a nemzeti vagyonról és az állami vagyonról szóló törvénybe is beemelésre kerül az ún. kivezetésre szánt állami vagyon fogalma. Az MVH az e körbe tartozó vagyonelemek átruházásával, illetve átmeneti jellegű hasznosításával kapcsolatos feladatokat látja el. A kivezetésre szánt vagyonnal történő gazdálkodásra, annak elidegenítését is ideértve, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) jelenleg hatályos rendelkezéseitől eltérő, e vagyoni kör sajátosságaihoz és speciális vagyongazdálkodási céljaihoz igazodó szabályrendszer kerül kialakításra, amely nagyobb rugalmasságot, a piaci verseny keretei közötti értékesítés sikertelensége esetén alternatív, a mielőbbi kivezetést támogató megoldásokat kínál, kevesebb adminisztrációs és értékesítést korlátozó eljárási szabály mellett, a fontos garanciális szabályokat ugyanakkor megtartja (így különösen versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén csak forgalmi értéken kerülhet sor értékesítésre, ingyenesen csak a törvényben meghatározott, kedvezményezett személyi kör juthat vagyonelemhez). Ez az eszköztár biztosítani tudja, hogy korlátozottabb értékesítési feltételek esetén is a lehető legszélesebb verseny mellett, a versenyhelyzet során kialakuló vételáron (amelynek nem feltétlenül kell egybeesnie a forgalmi értékkel, a vételár elfogadhatóságánál a törvényben meghatározottak szerint, a jövőbeli költségkihatásokat is mérlegelhetőek), lehetőség szerint mielőbb kerüljön sor az értékesítésre, ugyanakkor a kedvezményezetti körbe tartozó személyeknél történő társadalmi hasznosulás érvényesíthetősége érdekében az értékesítésnek egyenértékű alternatívája az ingyenes átadás is. Ilyen szempontból a teljes kivezetést szolgáló eszközök - értékesítés és ingyenes átadás -egymással egyenértékűek.
    Jellegénél fogva a kivezetésre szánt vagyon körébe tartoznak az állam szükségképpeni (törvényes) öröklése útján megszerzett vagyonelemek, követelések, valamint az államot megillető, köztartozásból eredő követelés fejében átvett vagyonelemek, figyelemmel arra, hogy mindkét esetben nem szándékolt, kényszerű tulajdonszerzés útján jut az állam különféle vagyonelemekhez, illetve bizonyos esetekben pusztán követelésekhez. Ezek jellemzően nem nagy értékű és az állam stratégiai feladataihoz nem szükséges vagyonelemek, illetve a követelések érvényesítésének sikere csekély mértékű. Ugyanakkor a jogi szabályozás ezen vagyonelemek kapcsán is megteremtené annak lehetőségét, hogy azokat az MNV Zrt. nyilatkozatával az állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükséges vagyonnak minősítse és a tulajdonosi jogok gyakorlását az MVH-tól átvegye, a törvény szerinti kis értékű vagyonelemek körébe nem tartozó, illetve az arra irányadó értékhatárt meghaladó értékű vagyonelemeket az MNV Zrt. köteles az MVH-tól átvenni. Ezen túl az MNV Zrt. felülvizsgálja a jelenleg a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó vagyonelemeket és a vizsgálat alapján kivezetésre szánt állami vagyonba tartozónak minősített, kis értékű, stratégiai jelentőséggel nem bíró vagyonelemeket szintén átadja az MVH részére.
    A kivezetésre szánt állami vagyon MVH-hoz kerülésével, valamint az MVH értékesítési, átmeneti hasznosítási feladatainak hatékony ellátásával kapcsolatos törvényi szintű szabályok megteremtése számos kapcsolódó törvény részben tartalmi, részben technikai pontosítását igényli, az MVH és az MNV Zrt. átalakuló feladataira tekintettel, valamint a jogalkalmazás tapasztalatai alapján, az MVH feladatai hatékonyabb és költségtakarékosabb ellátásának biztosítása érdekében.
    Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása alapján az Állami Számvevőszék elnöke a jövőben két alelnököt nevezhet ki, egyebekben a vonatkozó törvényi szabályozás változatlan marad. A módosítás indoka az Állami Számvevőszék elnökének munkájának elősegítése, az Állami Számvevőszék működésének még hatékonyabbá tétele érdekében, hasonlóan más uniós tagállamokhoz.
    Részletes indokolás
    1. §
    A rendelkezés a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) állami tulajdonban álló ingóságok vagyonkezelőjeként történő kijelölését szolgálja, valamint a NISZ Zrt. feladatává teszi az állami tulajdonú, a NISZ Zrt. feladatellátásához kapcsolódó informatikai eszközök szelektálását, megsemmisítését, értékesítését, és meghatározott estekben ingyenes átruházását, ezzel is biztosítva, hogy ezen speciális ingóságok körének állami tulajdonból való kikerülését megfelelő szakértelemmel bíró szervezet végezze és elkerülhető legyen ezen gyorsan avuló eszközök felhalmozódása.
    2. §
    Hatályba léptető rendelkezések.
    3. §
    Sarkalatossági záradék.
    4-5. §
    A Törvényjavaslat az MNV Zrt.-t megillető kedvezményeket az MVH mint egyedi jogosultságokkal rendelkező tulajdonosi joggyakorlói szervezet számára is biztosítja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításával.
    6-9. §
    A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) Törvényjavaslat szerinti módosításával lehetővé válik, hogy ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt és az állam öröklését követően indul a Cstv. hatálya alá tartozó valamely eljárás az adóssal szemben, akkor az ilyen csődeljárásában vagy felszámolási eljárásnak megindításával összefüggésben vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló járjon el. Az állami felszámoló közreműködésének előírása állami vagyonvédelmi szempontból és közérdekből indokolt ezekben az esetekben, és az egyéb érdekeltek számára sem jelenthet hátrányt, hiszen az állami felszámoló működése kapcsán is érvényesülnek a felszámolókra irányadó garanciális szabályok, csak minimális, a kijelölt felszámoló jogállásából eredő eltérő szabály érvényesülését szükséges biztosítani. A Cstv. kiegészül azokkal az adóst terhelő bejelentési kötelezettségekkel, amelyek alapján megállapítható az állami felszámoló kijelölésének szükségessége.
    A Törvényjavaslatnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt érintő módosításai kapcsán megállapított új, állami felszámolót terhelő feladatok miatt szükséges a Cstv. 66. § (5) bekezdésének kiegészítése is.
    10. §
    Pontosításra kerül a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény adómentességre vonatkozó rendelkezése az MVH új feladatkörére tekintettel.
    11-12. §
    Jogtechnikai jellegű pontosítás az uniós jogi aktus teljes megjelölése tekintetében.
    13. §
    A Törvényjavaslat az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján megszerzett vagyontárgyakat érintő végrehajtási eljárásban az állam képviseletére a Maradványvagyonhasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jogosítja fel a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladataira tekintettel.
    14. §
    A Törvényjavaslat az MNV Zrt.-t megillető kedvezményeket az MVH mint egyedi jogosultságokkal rendelkező tulajdonosi joggyakorlói szervezet számára is biztosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításával.
    15. §
    Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításával az MNV Zrt. mellett az MVH számára is lehetővé válik a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak igénybevétele.
    16-18. §
    Amennyiben az állam valamely gazdasági társaságban bármilyen mértékű társasági részesedést örökölt, az adott társaságra irányadó jogszabályok és a társaság létesítő okirata alapján az állapítható meg, hogy az állam egyáltalán beléphet-e tagként a társaságba vagy esetleg csak elszámolásra tarthat igényt (pl. korlátlan felelősséget az állam nem vállalhat, társaságba tagként ilyen esetben nem léphet be). Az állam örökösi minőségének megállapításakor a társaságnak -különösen egy elhúzódott hagyatéki eljárás utáni - tényleges működőképessége, aktuális gazdálkodási helyzete, jövőbeli elképzelései, stratégiája, a társaság, annak tagjai vagy esetleg egyéb érdekeltek (vezető tisztségviselők, munkavállalók) állam kivásárlására vonatkozó esetleges szándékai nem ismertek. Az állam öröklése esetén első lépésként az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorlónak kell tájékozódnia a társaság helyzetéről, ennek során a legfőbb szerv összehívását is kezdeményezheti, amely legfőbb szervi ülés a társaság tagja és vezető tisztségviselői részvételével transzparens egyeztetési és akár azonnali elvi döntési lehetőséget is biztosít az állami tulajdonba került részesedés, illetve - indokolt esetben - a társaság jövőbeli helyzetének rendezésére. Amennyiben a legfőbb szerv ülésének összehívása a tulajdonosi joggyakorló kezdeményezésére nem történik meg, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a cégbíróság intézkedését kérni.
    Amennyiben az állami örökléssel érintett társaság működésképtelen, mert nincs vezető tisztségviselője vagy az törvényes feladatait nem látja el, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat. Közérdekből, az állam öröklésére tekintettel indokolt, hogy az ilyen eljárásokban felügyelőbiztosként a Cstv. szerinti állami felszámoló kerüljön kijelölésre.
    Úgyszintén indokolt lehetővé tenni, hogy az állami örökléssel érintett társaságok végelszámolójaként a Cstv. szerinti állami felszámoló is eljárhasson.
    A Törvényjavaslat emellett jogtechnikai jellegű szövegcserés módosítást tartalmaz.
    19. §
    A Törvényjavaslat pontosítja a Vtv. preambulumát annak érdekében, hogy az az állami vagyoni körben felhalmozott, állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához nem szükséges vagyonelemek átruházásának célját is tükrözze, megteremtve és megkülönböztetve így a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb állami vagyongazdálkodás másik irányát, a nemzet számára tartós értékként megőrzendőnek minősülő vagyon védelmét szolgáló vagyongazdálkodás mellett.
    20. §
    A Törvényjavaslat a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében meghatározza a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás általános céloktól eltérő, elsődleges feladatait.
    21. §
    A Törvényjavaslat előírja, hogy az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek, valamint a köztartozás fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemek felett az államot megillető tulajdonosi jogokat az MVH gyakorolja, utal továbbá arra, hogy a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás átadására vonatkozó szabályokat az V/A. Fejezet állapítja meg.
    22. §
    A Törvényjavaslat a hagyatéki gyűjtemény fogalmának bevezetése mellett megállapítja a hagyatéki gyűjtemény elemeinek besorolására, illetve gyűjteményből való kiemelésére vonatkozó alapvető szabályokat. A fogalom meghatározását indokolja, hogy az állam szükségképpeni törvényes örökösi pozíciójából fakadóan, a hagyatéki ügyekben eljáró állami tulajdonosi joggyakorló évente mintegy 1000-1200 teljes hagyaték számbavételére, feldolgozására és kezelésére köteles. A rendelkezés a hagyatékot alkotó vagyontömegek mozgatását, nyilvántartásba vételét könnyíti meg.
    23. §
    A Törvényjavaslat alapján az MVH köteles tételes nyilvántartást vezetni a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, kivezetésre szánt állami vagyonról a Vtv. új V/A. fejezetében foglaltak szerint, ugyanakkor annak átmeneti állami tulajdonban tartására és állományának, összetételének folyamatos változására tekintettel erről a vagyoni körről az MNV Zrt. részére elegendő az MVH rábízott állami vagyonról készített mérlegadatainak megküldése, amely adatszolgáltatásra a hatályos szabályozásban is van példa, a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében.
    24. §
    A módosítás a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos szabályok megteremtését szolgálja az V/A. fejezet beiktatásával. Az MVH az e fejezetben foglaltak szerint jár el a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során. A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a stratégiai jellegű, állami vagyonban tartandó vagyonelemekre vonatkozó, IV. és V. Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.
    A kivezetésre szánt állami vagyon körébe az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti, az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján és a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő (ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is), valamint az MNV Zrt. által - a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kis értékű vagyonelemek köréből - kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített és az MVH részére átadott vagyonelemek, továbbá az MNV Zrt. által az MVH részére átadott törvényben meghatározott követelések tartoznak.
    Kis értékű vagyonelemnek minősül az ingóság egyedi, nyilvántartási értéke 1 millió forintos vagy az alatti érték, egyéb vagyonelem egyedi bruttó 25 millió forintos vagy az alatti nyilvántartási érték esetén. Az MVH tulajdonosi joggyakorlásába kell adni értékre tekintet nélkül a kivezetésre szánt vagyonba tartozó járműveket, ugyanakkor a Vtv. végrehajtási rendelete meghatározhat olyan speciális ingósági köröket (pl: kulturális javak), amelyeket kis érték alatt is az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásában kell tartani, illetve az ilyen típusú vagyonelemeket -ha az MVH tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek - az MVH-nak az MNV Zrt. részére át kell adni.
    A fejezet részletesen meghatározza az MVH jogállását, feladatait, a működésére vonatkozó speciális feltételeket.
    Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások tekintetében az adminisztrációs feladatok csökkentése, az átadások változó átfutási idejének korlátozása és jogszabályban meghatározott ütemezése, valamint a kor elvárásaihoz igazodó elektronikus ügymenet biztosítása érdekében egy erre szolgáló informatikai rendszerben, külön platformon keresztül történik az átadandó vagyonelemek adatainak feltöltése. A tulajdonosi jogok átszállása a Vtv. rendelkezései alapján, a törvény erejénél fogva történik - főszabály szerint féléves rendszerességgel - a két tulajdonosi joggyakorló szervezet feladatkörébe tartozó vagyonelemeinek folyamatos felülvizsgálata és az ennek eredményeképpen megvalósuló adatfeltöltések alapján. Az átadás megtörténtéről a rendszer igazolást állít ki, amely igazolás az átvevő tulajdonosi joggyakorló egyoldalú nyilatkozatával együtt alapja lesz a változások hatósági nyilvántartásokban történő átvezetésének is. Vagyongazdálkodási érdekekből az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozattal is rendelkezhet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának eltérő időpontban, de úgyszintén az átadási felületen megvalósuló átadásáról vagy átvételéről.
    A Törvényjavaslat meghatározza a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodás és az annak elidegenítésére vonatkozó külön szabályokat is. A kivezetésre szánt állami vagyon hasznosítása csak átmeneti jelleggel történhet.
    Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, valamint a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre is figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról. Az MVH az értékesítés során a kereskedelmi észszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni azzal, hogy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont bármely, a Vtv.-ben meghatározott vagy egyéb olyan eljárással is értékesítheti, amely megfelel az érintett vagyonelem szokásos értékesítési módjának és az állami tulajdon gyors, hatékony, célszerű és költségtakarékos megszűnését eredményezi. A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a költségtakarékos, észszerű állami vagyongazdálkodás feltételeinek biztosítása, e célok megelőzik az értékarányosság követelményének érvényesítését. E körben az MVH figyelembe veheti az értékesítésre szánt vagyonelem megtartása vagy értékesítésének újabb megkísérlése esetén felmerülő - törvényben meghatározott - költségeket, a fennálló piaci keresleti viszonyokat.
    Az értékesítésre szánt vagyontárgy forgalmi értékének megállapítását az MVH által foglalkoztatott belső vagy külső értékbecslő is elvégezheti. Az értékelés részletszabályait és módszertanát az MVH külön szabályzatban állapítja meg.
    Az MVH részére - a kis értékű, kivezetésre szánt vagyonba tartozó vagyonelemek rendkívül heterogén jellegére tekintettel - a Vtv. meghatároz egyedi, egyszerűsített értékesítési eljárás típusokat azzal, hogy az általános jelleggel előírt törvényi követelmények megtartásával egyéb értékesítési módok alkalmazására is van lehetősége, továbbá az MNV Zrt.-hez hasonlóan, csomagban történő értékesítést is alkalmazhat, illetve harmadik személy közreműködését is igénybe veheti.
    Garanciális szabály, hogy versenyeztetés nélküli értékesítés során az MVH a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyat legalább becsült forgalmi értéken idegenítheti el.
    A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát az MVH - értékhatárra való tekintet nélkül -jogosult ingyenesen átruházni helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy és karitatív tevékenységet folytató civil szervezet részére.
    Ezen túl az MVH a Vtv. végrehajtási rendeletében meghatározott bruttó nyilvántartási érték alatt ingyenesen adhatja át speciális esetekben az önmagában, önállóan nem hasznosítható - így a törvényi vélelem szerint várhatóan eredményesen nem értékesíthető - vagyonelemek tulajdonjogát a törvényben meghatározott az adott vagyonelemmel összefüggésben előírt, objektíven vizsgálható módon kapcsolatban álló kedvezményezettek részére.
    Az értékesítés és az ingyenes átadás egyenértékű eszközök, az adott vagyonelemmel kapcsolatos körülmények és a kivezetési cél mérlegelésével, bármelyik alkalmazható megoldás.
    A kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel indokolt mentesítést adni azok alól a jellemzően többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságokra vonatkozó kötelezettségek alól, amelyek célja ténylegesen nem egyeztethető össze a kivezetésre szánt vagyoni körbe tartozó vagyonelemek rendeltetésével és jellemzően jelentős adminisztrációs kötelezettség teljesítését, magas költséget és többleterőforrás ráfordítást igényelnek.
    25. §
    Kiegészítő rendelkezés, amely szerint a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH jogosult.
    26-27. §
    A Vtv. átmeneti rendelkezései között kerül meghatározásra az MVH 2022. január 1-jével történő működésének megkezdéséhez az MNV Zrt. rábízott vagyonából a kivezetésre szánt vagyonelemek első körben történő átadása teljesítésének előírása.
    28. §
    Felhatalmazó rendelkezések.
    29. §
    Jogtechnikai jellegű szövegcserés módosítás.
    30. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    31-33. §
    A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) módosításával a Törvényjavaslat az örökléssel érintett gazdasági társaságok működőképességének megőrzése és vagyonának védelme érdekében garanciális szabályokat vezet be. Ezek alapján a többségi befolyással rendelkező tag vagy az egyedüli vezető tisztségviselő halála esetén a jegyző, illetve a közjegyző köteles vizsgálni az örökhagyó ilyen minőségével összefüggő vagyonelemeit, iratait és azokról jegyzéket kell készítenie. Ezek az intézkedések biztosítják, hogy a hagyatéki eljárásban rögzítésre és megőrzésre kerüljenek az e jogviszonyokkal közvetlenül kapcsolatba hozható iratok, vagyonelemek.
    A Hetv. 32. § (5) bekezdésének módosítása a más törvényes örökös hiányában várhatóan állami örökléssel érintett társaság esetén ügygondnokként - díj- és költségek megelőlegezése nélkül -az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kirendelését írja elő, ha a tulajdonosi joggyakorló ezt maga kezdeményezi vagy más kérelmére indult biztosítási intézkedés esetén az ügygondnokként történő kirendelésével egyetért. Az állam nevében eljáró szervezet - az örökléssel érintett társasági részesedés által megtestesített befolyás mértékére, a társaság jellegére és körülményeire tekintettel meghozott döntése alapján - ügygondnokként korlátozott jogkörrel ugyan, de már az örökösi minőségének jogerős megállapítása előtt támogatni tudná az érintett társaság működtetését, valamint egyúttal mint a tagsági jogok várományosa, tulajdonosi felügyeletet is gyakorolna felette.
    A hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés alapján a közjegyző minden esetben köteles értesíteni a cégbíróságot, ha az állam - nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - gazdasági társaságban bármilyen mértékű társasági részesedést örököl.
    34-36. §
    A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) módosítása a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változásra figyelemmel indokolt. Az Nfatv. módosításának célja, hogy az Nvtv. és a Vtv. módosításával bevezetett kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó közös tulajdonosi joggyakorlású, valamint törvényes öröklés eredményeként állami tulajdonba kerülő ingatlanok tekintetében a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK), az MVH és az MNV Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlása egyértelmű, valamint az ingatlanok egymás közötti átadása gyorsan, zökkenőmentesen a kornak megfelelő informatikai eszköz útján elvégezhető legyen.
    A Törvényjavaslat alapján a jövőben az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az MNV Zrt.-vel, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó ingatlanok tekintetében, az MVH-val együttesen gyakorolja a jövőben. A módosítások nyomán a földrészletek a Vtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti átadási felületen keresztül kerülnek át az NFK-hoz.
    37. §
    A Törvényjavaslat rendezi az ingatlanok átadási felületen történő mozgatásának alapvető szabályait, megállapítja a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napját, és a számviteli rendezés módját. Az átadás megtörténtéről a rendszer igazolást állít elő, amely igazolás az átvevő tulajdonosi joggyakorló egyoldalú nyilatkozatával együtt alapja lesz a változások hatósági nyilvántartásokban történő átvezetéseknek is.
    38. §
    Szövegcserés módosítás.
    39. §
    Figyelemmel arra, hogy a módosítás alapján két alelnök lesz, indokolt törvényi szinten rendezni azt, hogy melyik alelnök jogosult az elnök akadályoztatása esetén eljárni.
    40. §
    Átmeneti rendelkezés arra nézve, hogy a módosítások nem érintik a jelenleg hivatalban lévő egy alelnök kinevezését.
    41. §
    Szövegcserés módosító rendelkezések.
    42. §
    A Törvényjavaslat pontosítja az Nvtv. preambulumát annak érdekében, hogy az megfelelően tükrözze a nemzeti vagyonban tartandó vagyoni körrel kapcsolatos célokat, a nemzeti vagyon átruházásának feladatait is.
    43. §
    Az Nvtv. meghatározza a kivezetésre szánt állami vagyon fogalmát, amely az MVH tulajdonosi joggyakorlói feladatainak alapját képezi, ehhez kapcsolódóan az üzleti vagyon fogalmának pontosítása is szükséges az állami vagyoni kör tekintetében.
    44. §
    Az Nvtv. egyértelműen meghatározza, hogy a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből. E célok mentén kerül kialakításra a kivezetésre szánt állami vagyonra alkalmazandó, speciális, eltérő jogi szabályozás.
    45-46. §
    A Törvényjavaslat a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében az e vagyoni kör átmeneti jellegű hasznosításhoz illeszkedő, eltérő szabályozást állapít meg.
    47-48. §
    A rendelkezések a kivezetésre szánt állami vagyon jellegéhez illeszkedő és az átruházás céljához igazodó törvényi szabályozást teremtik meg ingyenes átruházás esetén, valamint egyszerűsített eljárást tesznek lehetővé az átláthatóság vizsgálata során.
    49. §
    Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) szerinti hitelintézetek integrációjának működése mára megszilárdult, az Integrációs Szervezet közgyűlése határozhat úgy, hogy nem alkalmazza az Szhitv. 15/A. §-át, amely az Integrációs Szervezet és az integrációs üzleti irányító szervezet részvételét biztosítja az Integrációs Szervezet tagjának legfőbb szerve, igazgatósága és felügyelőbizottsága ülésén.
    50. §
    Szövegcserés módosítás.
    51. §
    Hatályon kívül helyező rendelkezés.
    52. §
    A Törvényjavaslat alapján pontosításra kerül a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya az MNV Zrt. által végzett tevékenységekre tekintettel.
    53. §
    A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosításával az MVH - az MNV Zrt.-hez hasonlóan - mentesül az innovációs járulékfizetési kötelezettség alól.
    54. §
    A módosítás indoka, hogy a szükségképpeni törvényes örökléssel állami tulajdonba kerülő vagyon felett a tulajdonosi jogokat az MVH gyakorolja.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében