Ez a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntesse."
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:
"4/B. §
(1) Ha a Kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési..." />

T/15997. számú törvényjavaslat indokolással - a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2021. évi XL. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. §
Ez a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntesse."
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:
"4/B. §
(1) Ha a Kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési...

T/15997. számú törvényjavaslat indokolással - a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról
2021. évi XL. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról
1. §
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a következő 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. §
Ez a törvény nem érinti a Kormány azon jogkörét, hogy a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntesse."
2. §
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a következő 4/B. §-sal egészül ki:
"4/B. §
(1) Ha a Kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszünteti, akkor a veszélyhelyzet megszűnését megelőző nap kezdetén hatályos, az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kormányrendeleteknek azon rendelkezéseit, amelyek a veszélyhelyzet megszűnését követő időszak tekintetében állapítanak meg általánosan kötelező magatartási szabályt - a jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében - a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napig továbbra is alkalmazni kell.
(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdés alkalmazását egyes, az (1) bekezdés szerinti kormányrendeleti rendelkezések tekintetében kizárhatja, ha a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló 2021. évi... törvény hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszakban a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg hatályba lépő törvényben rendezi a veszélyhelyzet megszűnését követő időszak tekintetében irányadó általánosan kötelező magatartási szabályokat.
(3) Ha a Kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszünteti, akkor az (1) bekezdés szerint alkalmazandó kormányrendeleti rendelkezésekről az igazságügyért felelős miniszter a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos értesítőben közleményt tesz közzé."
3. §
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. §
(1) Ez a törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon hatályát veszti.
(2) E törvény hatályvesztésének naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg."
4. §
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 6. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(E törvény)
"c) 4/B. §-a az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján"
(sarkalatosnak minősül.)
5. §
Hatályát veszti a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 5. §-ában az " , és a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti" szövegrész.
6. §
Ez a törvény 2021. május 22-én lép hatályba.
7. §
A 2. § az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése és 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Magyarország Európa egyik legeredményesebb oltási programjával küzd a koronavírus-világjárvány ellen. Az új vírusvariánsok azonban Európa-szerte terjednek és Magyarországon is jelen vannak, ezért elengedhetetlen a fokozott védekezés. A Kormány ezért javaslatot tesz a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatályának meghosszabbítására az őszi ülésszak első ülésnapját követő 15. napig. A javaslat egyúttal rögzíti, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetheti.
A Kormány alapvető célja, hogy megvédje a magyar emberek életét és egészségét, mérsékelje a gazdasági károkat és megőrizze a munkahelyeket. Ezek eléréséhez gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség. A világjárvány elmúlt egy éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták ezeket a célokat. A világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. A javaslat ezért szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek ideiglenes továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges.
Részletes indokolás
1. §
A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) módosításának célja a Törvény hatályának meghosszabbítása a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. A Javaslat ezzel összefüggésben rögzíti, hogy a Kormány a veszélyhelyzetet a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napot megelőzően megszüntetheti, ha a veszélyhelyzet fenntartásának alaptörvényi feltételei már nem állnak fenn.
2. §
Az Alaptörvény alapján a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A veszélyhelyzet megszüntetése esetén számos átmeneti szabályozást igénylő kérdés merül fel. Az átmeneti szabályok kapcsán az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a veszélyhelyzetet előidéző világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések ezért lehetnek tartós vagy akár végleges hatású intézkedések is. Mindezek a megállapítások a jelen veszélyhelyzetben is irányadók. A jelenlegi veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében számos intézkedést vezetett be rendeleteivel. Az Alaptörvény alapján ugyanakkor a Kormány veszélyhelyzet ideje alatt, az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti eredeti jogalkotói hatáskörben alkotott rendeletei a veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, annak ellenére, hogy számos kormányrendeleti intézkedés a veszélyhelyzet hosszútávú negatív hatásainak elkerülését szolgálja. Az alkotmányos gyakorlat alapján a hatályvesztés eredményeképpen beálló, a tartós jogviszonyokat érintő helyzeteket az Országgyűlésnek rendeznie kell, az esetlegesen felmerülő jogbizonytalan helyzeteket az Országgyűlésnek törvényalkotással fel kell oldani, megfelelő törvényi szintű átmeneti szabályokat megalkotva. Figyelemmel azonban arra, hogy a veszélyhelyzetre okot adó körülmények megszűnésének időpontja nem ismert, a törvényi szabályok megalkotása - a veszélyhelyzet végső időpontjának ismerete nélkül - előre nem lehetséges.
Az Alaptörvény B) cikkéből következő jogbiztonság követelményének érvényesülése és annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet időtartamán túlmutató, a negatív hatások elhárítása, az ennek érdekében tett intézkedések alkalmazhatóak legyenek a törvény hatályvesztéséig, a Javaslat egy alkalmazási szabályt ír elő. A Javaslat ezzel szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges. Így például a Javaslat szerinti alkalmazása biztosítana lehetőséget arra, hogy a veszélyhelyzet alatt lejárt okmányok érvényességi ideje ne érjen véget a veszélyhelyzet megszüntetésével automatikusan, a SZÉP kártyák ideiglenes díjmentességével kapcsolatos szabályok fennmaradjanak, vagy a gazdaság újraindítását elősegítő intézkedések (közterület használatával kapcsolatos intézkedések, helyi adókra vonatkozó szabályok, stb.) ne szűnjenek meg. A Javaslat nem helyettesítheti teljes mértékben az Országgyűlés veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási feladatát (azaz kivezető törvényt mindenképpen meg kell alkotni), hanem ideiglenesen biztosítja a veszélyhelyzeti rendeletek hatályvesztést követő továbbalkalmazását. Az érintett veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezésekről tájékoztató jelleggel, az igazságügyért felelős miniszter a veszélyhelyzet megszüntetésével egyidejűleg a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos értesítőben közleményt tesz közzé. Hangsúlyozandó, hogy a Törvény preambuluma alapján továbbra is az tekinthető legfontosabb törekvésnek, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a koronavírus-világjárvány időszakát, ennek pontos időpontja azonban jelenleg nem látható előre, ezért indokolt a Javaslat szerinti szabályozás.
Garanciális rendelkezés ugyanakkor, hogy az Országgyűlés a veszélyhelyzeti kormányrendeleti rendelkezések alkalmazását kizárhatja, ha a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosításáról szóló törvény hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszakban a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg hatályba lépő törvényben rendezi a veszélyhelyzet megszűnését követő időszak tekintetében irányadó általánosan kötelező magatartási szabályokat.
3. §
A Javaslat a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében módosítja a Törvény hatályvesztésének időpontját oly módon, hogy a Törvény a 2021. évi őszi országgyűlési ülésszak első ülésnapját követő 15. napon veszti hatályát, amelynek naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
4. §
A Törvény sarkalatossági záradékának kiegészítése indokolt a Javaslat szerinti szabályozásra figyelemmel.
5. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés figyelemmel arra, hogy a Javaslat új rendelkezéseket tartalmaz a Törvény hatályvesztése kapcsán.
6. §
Hatályba léptető rendelkezés.
7. §
Sarkalatossági záradék.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.