Végső előterjesztői indokolás az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/6.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2020. évi CLXX. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Karitatív törvény) - jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott - módosítását tartalmazza.
A Javaslat a karitatív szervezetek visszajelzései és gyakorlati tapasztalatai alapján hangolja össze a fennálló gyakorlatot a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekkel oly módon, hogy egyszerűsítse a hatékony és szakszerű feladatellátását.
A Javasla...

Végső előterjesztői indokolás az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény módosításáról szóló 2020. évi CLXX. törvényhez - Indokolások Tára 2021/6.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) az egyes elkobzott dolgok közérdekű felhasználásáról szóló 2000. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Karitatív törvény) - jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott - módosítását tartalmazza.
A Javaslat a karitatív szervezetek visszajelzései és gyakorlati tapasztalatai alapján hangolja össze a fennálló gyakorlatot a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekkel oly módon, hogy egyszerűsítse a hatékony és szakszerű feladatellátását.
A Javaslattal az elkobzott dolgok egyéni szükségleteket kielégítő juttatásán túl lehetőséget teremt az intézményi szintű felhasználásra. Ezúton a Karitatív Tanács tagjainak intézményein keresztül lehetőség nyílik arra, hogy az elkobzás útján állami tulajdonba került egyes nagyobb értékű dolgok is felhasználásra kerülhessenek a rászorulók érdekében.
A Javaslat meghatározó eleme, hogy az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások során a karitatív célú felhasználás is lehetővé válik.
A Javaslat lehetővé teszi az olyan elkobzott dolgok közérdekű felhasználását, amelyek eredetileg különféle jogi akadályokból kifolyólag (a termék engedélyhez kötöttsége vagy szellemi tulajdont sértő jellege miatt) forgalomképtelenek lennének. Ezen dolgok esetében ugyanakkor a közérdekű felhasználásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a forgalom képességgel kapcsolatos akadály elhárítható.
Ha az elkobzott dolog jogsértő jellege kétséget kizáróan megszüntethető, például ha fizikailag eltávolítható a dolognak az a része, amely a jogsértő jelleget hordozza, akkor a jogosult engedélye, illetve a bírósági eljárás nélkül is lehetőség legyen a közérdekű felhasználásra.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a jogszabály indokolása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 90. § (4) bekezdése lehetővé teszi az elektronikus ingóárverés vonatkozásában a karitatív célú felhasználás lehetőségét. Az Avt. nem tartalmaz a karitatív célú felhasználásra vonatkozóan részletszabályokat, és törvényre történő utaló szabályt sem, erre figyelemmel indokolt a Törvény 1. § (1) bekezdésének kiegészítése azzal, hogy az Avt. alapján történő karitatív célú felhasználás során is a Törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
Az elkobzott dolog közérdekű felhasználására a rászorulók részére történő, egyéni szükségleteket meg nem haladó mértékű ingyenes juttatás keretében kerülhet sor jelenleg. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az elkobzott dolgoknak ne csak az egyéni szükségleteket meg nem haladó mértékű juttatása valósulhasson meg, hanem az intézményi szintű felhasználása is.
A Karitatív Tanács tagjainak intézményein keresztül lehetővé válna, hogy az elkobzás útján állami tulajdonba került egyes nagyobb értékű dolgok is felhasználásra kerülhessenek a rászorulók érdekében.
2. §
A Javaslat lehetővé teszi a közbiztonságot veszélyeztető vagy jogszabály szerint nem birtokolható dolgok közérdekű felhasználását, ha ez a jelleg megszűnt.
3. §
A Törvény nem tartalmaz konkrét előírást arra vonatkozóan, hogy az elkobzott dolgot kezelő hatóság milyen formában értesíti a Karitatív Tanácsot. A módosítás az értesítés elektronikus formáját határozza meg.
4. §
A Karitatív Tanácsnak 60 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy az elkobzott dolgot közérdekű felhasználásra átveszi-e. A nyilatkozat megtételére megállapított új határidő a Karitatív Tanács működési keretére és lehetőségeire tekintettel került megállapításra.
A Karitatív Tanács tevékenységének közérdekű volta miatt indokolt a Törvényt módosítani a költségek viselésének tekintetében. Az elkobzott dolog tárolásával kapcsolatos költségeket a Karitatív Tanács lebonyolításra kijelölt tagja viseli a dolog birtokába kerülésétől kezdve.
Az elkobzott dolog forgalmazása vagy használata egyes esetekben külön hatósági engedélyhez kötött, amelyek beszerzéséről a Karitatív Tanácsnak a közérdekű felhasználás lebonyolítására kijelölt tagja gondoskodik. A módosítás előírja az engedélyek beszerzése vonatkozásában az elkobzott dolgot kezelő hatóság és Karitatív Tanácsnak a közérdekű felhasználás lebonyolítására kijelölt tagja közötti együttműködési kötelezettséget.
5. §
A Törvény új 1. § (2) bekezdés b) pontja lehetővé teszi az elkobzott dolog intézményi szintű felhasználást, ezért rögzíteni szükséges, hogy a Karitatív Tanács közérdekű felhasználás lebonyolítására kijelölt tagja szerződésben azt is vállalhatja, hogy az elkobzott dolgot ingyenesen a rászoruló személy mellett intézmény részére adja át.
6. §
A Javaslat az áru hamis megjelölése, illetve a versenytárs utánzása miatt elkobzott dolog közérdekű célból való felhasználásra való alkalmassá tételének meglevő esetköreit is kiegészíti mindazokkal, ahol a jogsértő jellegtől való megfosztás megnyugtatóan rendezhető. A jogosult hozzájárulását abban az esetben kell kezdeményezni, ha a jogsértő jellegtől való teljeskörű megfosztás meghatározott módjával kapcsolatos kétség merül fel. A jogosult a Javaslat alapján nem csak a hozzájárulás megadása vagy megtagadása kérdésében dönthet, hanem feltételt is meghatározhat - ennek teljesülése esetén nem szükséges a jelenlegi bírósági út igénybevétele.
A jogosult megkeresésére megállapított határidő a Karitatív Tanács működési keretére és lehetőségeire tekintettel lett megállapítva. A hozzájárulás beszerzése vonatkozásában a Karitatív Tanács leghamarabb az elkobzott dolgot kezelő hatóság értesítését követő első ülése után tud intézkedni.
7. §
Jogharmonizációs záradék.
8. §
A Törvény mellékletének módosításáról rendelkezik.
9. §
Hatályba léptető rendelkezés.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.