Végső előterjesztői indokolás az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 
  • Jogszabály indoklása: 2020. évi CXXXVII. törvény

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, légiközl...

Végső előterjesztői indokolás az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja a vasúti, hajózási, légiközlekedési, közúti és személyszállítási szakterületen szükségessé vált törvényi szintű módosítások átvezetése a hatályos szabályozásban.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (a továbbiakban: Kkt.) felhatalmazó rendelkezés kerül kiegészítésre, melynek célja, hogy a használati díj (e-matrica) meg nem fizetése esetén a pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésére vonatkozóan speciális szabályok megállapítására legyen lehetőség a Kkt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben a fizetési kötelezettség hatékony teljesítése érdekében.
A Kkt. szabályozza azon rendelkezések körét, amely megsértői bírság fizetésére kötelezhetők. Ez a felsorolás egészül ki a közúti közlekedési ellenőrzés lefolytatása, és az annak során hozott hatósági intézkedések körével. Az új ponthoz kapcsolódóan meghatározásra kerül az eljáró hatóságok köre is, továbbá lehetővé válik bírság kiszabása. A módosítással a jogkövető magatartás kikényszerítése és a hatékony közúti ellenőrzés feltételeinek megteremtése a cél a megváltozott áruszállítási útvonalak mellett.
A Kkt. meghatározza a közigazgatási bírság megfizetése alóli mentesülés lehetőségeit. A módosítás az objektív felelősségen alapuló közigazgatási hatósági eljárás tekintetében új kimentési okra tesz javaslatot, mely szerint az üzembentartó mentesül az össztömeg túllépése miatt kiszabott bírság alól, ha az össztömegről szabályszerű tömegbizonylatot tud bemutatni abban az esetben, ha a tömegbizonylat kiállítója azonosítható. Ezzel a javaslattal teljessé válnak a kimentési okok az üzemben tartók számára.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása lehetővé teszi azt, hogy a légiközlekedési bírság kiszabásának részletes szabályai Kormányrendeletben kerüljenek meghatározásra.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) módosításával a települési önkormányzat jegyzője helyett az adóhatóság igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásból a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához szükséges adatokat, tekintettel arra, hogy a gépjárműadóból származó bevétel 2021. évtől állandósult jelleggel, 100%-ban a központi költségvetés bevételét képezi majd.
A víziközlekedésről szóló 2000. XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosítását az európai hajóadatbázisról szóló, 2020. január 20-i (EU) 2020/474 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2020/474 bizottsági rendelet) indokolja. A Vkt. 48/C. § már tartalmaz az európai hajóadatbázissal kapcsolatos szabályozást, ezért szükséges a - közvetlenül, átültető szabályozás nélkül is alkalmazandó - rendeleti szabályozással való összhangot megteremteni pontosító jellegű módosítással. A 2020/474 bizottsági rendelet a kihirdetését követő 20. napon, azaz 2020. április 21. napján hatályba lépett.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) módosítása a vasúti közlekedés biztonságos működtethetősége érdekében, a helyhez kötött vasúti alrendszerek létesítése, átalakítása, korszerűsítése esetére bevezeti a rendszerintegritási vizsgálat intézményét. Ennek lényege, hogy a kérelmező már a létesítési folyamat első szakaszában (az építési engedély iránti kérelmében) meghatározza, hogy milyen műszaki feltételek teljesítése által biztosítja és a vasúti közlekedési hatóság felé igazolja, hogy az építéssel, átalakítással vagy korszerűsítéssel érintett vasúti alrendszer vagy alrendszerek vasúti rendszerbe illesztése teljesíteni fogja az elvárt szintű rendszerintegritást. E feltétel teljesülését a közlekedési hatóság egyedi kockázatértékelési alapú rendszerintegritási vizsgálat során értékeli. A kérelmező választása szerint a rendszerintegritási vizsgálat a Vasúti Műszaki Bizottság által kiadásra kerülő nemzeti ajánlásban meghatározott feltételrendszer alapul vételével is elvégezhető, ebben az esetben az érintett szempontok vonatkozásában csak a nemzeti ajánlásban meghatározottak teljesítését kell igazolni. A létesítést követően a kérelmezőnek független megfelelőségértékelő szervezet által kiadott tanúsítvánnyal kell igazolnia, hogy a megvalósult állapot megfelel az építési engedélyezési eljárásban a hatóság által elfogadott rendszerintegritási követelményeknek.
A vasútbiztonsági tanúsítvány területi hatály szerinti szétválasztásával biztosítható, hogy a nemzeti szabályozás hatálya alatt álló vasúti rendszerekre érvényes biztonsági tanúsítványokat érintően nem kell az Európai Unió Vasúti Ügynöksége bevonásával az eljárásokat lefolytatni.
A 85/M. § kiegészítése a vasút-villamos (tram-train) rendszerek sajátosságai miatt indokolt, mert a jogi és műszaki minősítés szempontjából eltérő engedélyek szükségesek. A 85/P. § a Kormány vasúti egyes kocsi fuvarozásra vonatkozó támogatással kapcsolatban állapít meg kivételi szabályt az Áht. és Ávr. alól, továbbá ezzel a támogatással kapcsolatban szükséges a felhatalmazó rendelkezések kiegészítése miniszteri rendelet megalkotására vonatkozóan.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) módosításának célja az értelmező rendelkezések felülvizsgálata az egyértelmű fogalomhasználat és könnyebb átláthatóság céljából. Az Sztv. módosítása azt is célozza, hogy integrált közlekedési közszolgáltatás jöjjön létre Magyarországon, ahol az utasok igényeit szem előtt tartva, a szolgáltatótól függetlenül értékesíthetők a közlekedési jegyek és bérletek a különböző közlekedési társaságok jegyértékesítési rendszereiben. Az Sztv. módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más közlekedési szolgáltató által saját nevében történő továbbértékesítés esetén a szolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató jogosult legyen igényelni a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezésére igénybe vehető szociálpolitikai menetdíj-támogatást.
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának célja a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás piacán működő vállalkozások tevékenységének hatékonyabb ellenőrzésének, valamint a piac fehéredésének támogatása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-2., 5. §-hoz
A közúti ellenőrzés esetén a nem együttműködő, az ellenőrzést, az ellenőrzési tevékenységet akadályozó járművezetőkkel szembeni fellépést és a jogszabálykövető magatartás kikényszerítését segíti a módosítás.
A Kkt. módosítás tervezete a közúti ellenőrzést végző hatóságok által végzett ellenőrzési feladatok mellett, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. által hatósági jogkörben végzett túlméretes és/vagy túlsúlyos járművek ellenőrzési tevékenységét is támogatja, amennyiben az ellenőrzés során a járművezető akadályozza az ellenőrzési tevékenység végzését, akár iratainak/dokumentumainak átadásának megtagadásával, akár a mérőberendezésen leállva az ellenőrzési tevékenység folytatását és végzését lehetetleníti el, gyakran ezzel veszélyes forgalombiztonsági helyzeteket előidézve (torlódás kialakulása). Az ellenőrzésre kiterelés esetén, amelyet változtatható jelzésképű táblán KRESZ-nek megfelelő jelzéskép megjelenítésével végeznek, és a járművezetők az ellenőrzésre kiterelést figyelmen kívül hagyják, tovább hajtanak, ezzel elkerülve a hatósági ellenőrzést. A gyorsforgalmi úthálózaton kizárólag ilyen automata kiterelést végző ellenőrző rendszer biztosított, így ezen kiterelések figyelmen kívül hagyásával, a túlméretes, túlsúlyos, a közlekedés biztonságára potencionálisan veszélyes vagy egyéb jogsértő tehergépjárművek az ellenőrzéseket ilyen módon megkerülve haladhatnak át Magyarország területén. A javaslat elfogadása esetén ahhoz kapcsolódóan bírságtétel kerül megállapításra.
A módosítás továbbá a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóval kapcsolatos rendelkezések megsértésével összefüggő pontosítást tartalmaz.
3. §-hoz
Az objektív felelősségen alapuló közigazgatási hatósági eljárás tekintetében a tervezet új kimentési okra tesz javaslatot, amely alapján az üzembentartó a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelettel összhangban össztömeg esetén tömegbizonylat kiállítása esetén mentesülne a felelősség alól.
4. §-hoz
A használati díj (e-matrica) meg nem fizetése esetén pótdíjat kell fizetni a jármű üzembentartójának e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott részletszabályok szerint. Ahhoz, hogy ezen fizetési kötelezettség hatékonyan teljesüljön, a kötelezett érdekelt legyen a pótdíjfizetési felszólítás átvételében, speciális szabályok megállapítása szükséges ennek kézbesítésére vonatkozóan is a miniszteri rendeletben.
Ennek érdekében - a jogalkotásról szóló törvény követelményeinek is megfelelően - a felhatalmazó rendelkezés újraszabályozása szükséges a pótdíjfizetési felszólítás kézbesítésre vonatkozó szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás kiegészítésével.
6-7. §-hoz
A jelenleg hatályos Lt. 74. § (2) bekezdés s) pontja alapján felhatalmazást kap a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a légiközlekedés védelme tekintetében a rendészetért felelős miniszter egyetértésével és a légiközlekedési hatóság által kijelölt zajgátló védőövezet által érintett települési önkormányzatokkal egyeztetve a légiközlekedési bírság kivetésének a részletes szabályait rendeletben állapítsa meg. A javaslat ezen rendelkezés hatályon kívül helyezésével a Kormány számára teremti meg annak feltételeit, hogy a bírság kivetésének részletes szabályai Kormányrendeletben kerüljenek megállapításra, figyelemmel arra, hogy mindez lehetővé teszi eljárásjogi szabályok megállapítását is.
8-9. §-hoz
A gépjármű-adóztatási feladatokat jelenleg az önkormányzati adóhatóságok látják el, azonban 2021. évtől a gépjárműadóból származó bevétel állandósult jelleggel, 100%-ban a központi költségvetés bevételét képezi majd. Ennek megfelelően a Kknyt. módosításával a települési önkormányzat jegyzője helyett az adóhatóság igényelheti a közúti közlekedési nyilvántartásból a gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához szükséges adatokat.
10. §-hoz
Jogharmonizációs záradék kiegészítése a 2020/474 bizottsági rendelet megjelölésével.
11. §-hoz
Szövegcserés, pontosító rendelkezés a 2020/474 bizottsági rendelet szabályaival való összhang megteremtése érdekében.
12. §-hoz
A Vkt. 48/C. § (2) bekezdése szerint az adatokat kizárólag az EGT-államok egységes európai hajóazonosító számot kiadó hatóságai, és csak a törvényben taxatíve meghatározott célokból kezelhetik, ezt indokolt a közvetlenül alkalmazandó 2020/474 bizottsági rendelet szabályaihoz igazítani.
13. §-hoz
A módosítás a nemzeti ajánlás fogalmát egészíti ki annak érdekében, hogy Vasúti Műszaki Bizottság a vasúti rendszer biztonságos üzemeltethetősége, ezen belül az elvárt szintű rendszerintegritás biztosíthatósága érdekében teljesítendő feltételekre és eljárásokra vonatkozóan is adhasson ki nemzeti ajánlást.
14. §-hoz
Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi LXXXVI. törvény 22. §-a 2020. október 31-i hatállyal módosítja a Vtv. 10. § (1) bekezdését. A 10. § (1) bekezdés e) pontjában nem került pontosan meghatározásra, hogy a karbantartási tevékenységek tekintetében melyekre kell uniós jogszabályok alapján tanúsítvány és melyekre műszaki engedély.
Az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszerére vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról, valamint a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. május 16-i (EU) 2019/779 bizottság rendelet (a továbbiakban: 2019/779 bizottság rendelet) hatálya alá tartozó vasúti járműveket karbantartó szervezetek és műhelyek részére szerinti tanúsítványt kell kiadni, míg a 2019/779 bizottság rendelet hatálya alá nem tartozó járműveket karbantartó szervezetek és műhelyek részére a magyar jog szerinti műszaki engedélyt kell kiadni.
A fentiek szerint 2020. október 31-én hatályba lépő Vtv. 10. § (1) bekezdés e) pontja csak a 2019/779 bizottság rendelet hatálya alá nem tartozó járműveket karbantartó szervezetek és műhelyek műszaki engedélyről rendelkezhet, amelyet így ki kell egészíteni, ezt szolgálja a módosítás, hogy ne kerüljünk ellentétbe az uniós joggal.
A módosítás továbbá megteremti az egyes műszaki engedély iránti eljárásokba beillesztésre kerülő rendszerintegritási vizsgálat törvényi kereteit.
15. §-hoz
A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy a Tram-Train és a városi vasúti hálózatokon történő személy- és áruszállítási tevékenységekre vonatkozó biztonsági tanúsítványok az átjárható vasúti rendszerektől szétválasztásra kerüljenek.
16. §-hoz
A vasút-villamos (tram-train) megvalósítása érdekében szükséges módosítás amiatt szükséges, mert a pályahálózat és a jármű szempontjából a műszaki szempontok meghatározóak, viszont a működési engedélyezés csak úgy oldható meg, ha az engedély több, a szolgáltatással érintett területre kerül kiadásra A tram-train rendszert tehát úgy kezeljük, mint egy összetett rendszert, mely két vagy több helyi (városi) közforgalmú vasúti pályahálózatot köt össze országos közforgalmú vasúti pályával. A tram-train rendszer minősítése tisztán a vasúti szabályozás alapján történik. Így az egyes eljárásokban - bár eltérő hatóságok adják ki a különféle engedélyeket és tanúsítványokat -a vasút-villamos minősítése a vasúti törvény egységes alkalmazására tekintettel azonos megközelítés mellett zajlik.
A vasút-villamos rendszer megvalósítása során több vasúti rendszer együttműködésének igazolása is szükséges, ugyanakkor egyidejűleg több felmentési kérelemben foglalt előírás egyidejű teljesülését is igazolnia kell a beruházónak, ami jelentős mértékben lelassítja a kérelem benyújtásához szükséges dokumentáció összeállításának folyamatát, valamint megnöveli a korlátozott szolgáltatási szintű forgalom fenntartásának időszükségletét.
17. §-hoz
Tekintettel a Kormány a vasúti egyes kocsi fuvarozás támogatási rendszerének létrehozásáról, valamint a kapcsolódó fuvarozási ágazat fejlesztéséről szóló 1414/2020 (VII. 16.) Korm. határozatára, a vasúti árufuvarozás, ezen belül az ún. egyes kocsi fuvarozás támogatási rendszere úgy alakítható ki, hogy a működési engedéllyel és vasútbiztonsági tanúsítvánnyal rendelkező, ezáltal magas szintű kárfedezeti biztosítékkal és a közlekedési hatóság által rendszeresen ellenőrzött vasútbiztonsági rendszerrel rendelkező vasúti társaságok pályázhatnak a programban való részvételre úgy, hogy a ténylegesen elvégzett fuvarozási műveleteket követően kerülhet sor a támogatás folyósítására, emiatt az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazása nem indokolt, meghiúsíthatja a programot azáltal, hogy a szigorú feltételek miatt nem vesznek részt benne a vasúti árufuvarozó vasúti társaságok. Emiatt célszerű mentességet biztosítani e rendelkezések alkalmazása alól. A biztosíték adási kötelezettség alóli mentesülés a készülő ITM miniszteri rendelet kiadását követően fog hatályba lépni.
18. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés kiegészítése annak érdekében, hogy a rendszerintegritási vizsgálat az egyes műszaki engedély kiadására irányuló eljárásokba beillesztésének törvényi kereteit biztosítsa. A miniszteri rendeleti felhatalmazás indoka az, hogy a Kormány a vasúti egyes kocsi fuvarozás támogatási rendszerének létrehozásáról, valamint a kapcsolódó fuvarozási ágazat fejlesztéséről szóló 1414/2020 (VII. 16.) Korm. határozatának 2. a) és c) alpontja szerint az innovációs és technológiai miniszter feladata a támogatási program kidolgozása és a lebonyolító szervezet kijelölése, ezért szükséges erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés a tárgybeli miniszteri rendelet megalkotására vonatkozóan.
19. §-hoz
A Vtv. 3/B. § (7) bekezdés tekintetében a szövegben szereplő "rendszerintegráció ellenőrzése" és a most bevezetni tervezett "rendszerintegritási vizsgálat" kifejezések látszólag nagyon hasonló tevékenységekre utalnak, míg valójában teljesen különböző jelentéssel bírnak. A félreértések elkerülése végett, a jogkövető magatartás elősegítése érdekében szükséges a Vtv. 3/B. § (7) bekezdésében található kifejezés helyett, annak tartalmával megegyező, azonban a "rendszerintegritási vizsgálat"-tal nem összekeverhető kifejezés bevezetése. A Vtv. 33. § tekintetében pontosítás a hatósági engedélyezési hatáskörhöz illeszkedően.
20. §-hoz
Nyelvtani pontosítás.
21. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás. Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet mint fogalom bevezetése már az értelmező rendelkezések között szükségessé válik.
22. §-hoz
Az Sztv. módosítása azt célozza, hogy integrált közlekedési közszolgáltatás jöjjön létre Magyarországon, ahol az utasok igényeit szem előtt tartva, a szolgáltatótól függetlenül értékesíthetők a közlekedési jegyek és bérletek a különböző közlekedési társaságok jegyértékesítési rendszereiben. A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezésére igénybe vehető szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylésének feltételeit, szabályait tartalmazó hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a közlekedési szolgáltatónak a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylését abban az esetben, amennyiben a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylésére jogosító jegyek, bérletek értékesítésére közvetetten, más közlekedési szolgáltató által, annak saját nevében kerül sor. Az Sztv. módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy a más közlekedési szolgáltató által saját nevében történő továbbértékesítés esetén a szolgáltatást nyújtó közlekedési szolgáltató jogosult legyen igényelni a személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezésére igénybe vehető szociálpolitikai menetdíj-támogatást. A közösségi közlekedés versenyképességének növelése érdekében a szolgáltatás minőségének javítása szükséges, amelynek - a napirenden lévő integráció elveivel összhangban - fontos eleme az egységes, integrált jegyértékesítési rendszer bevezetése, ennek keretében azon lehetőség biztosítása, hogy a közösségi közlekedés igénybevételéhez szükséges jegyek és bérletek - az utasok kényelmének növelése érdekében - valamennyi közlekedési szolgáltatónál elérhetők legyenek.
23. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás. Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet mint fogalom bevezetése már az értelmező rendelkezések között szükségessé vált, jelen jogszabályhelyről a törlését kell végrehajtani.
24. §-hoz
Hatályvesztésről szóló rendelkezés.
25. §-hoz
A módosítás a személytaxi-szolgáltatás és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás piacán működő vállalkozások tevékenységének hatékonyabb ellenőrzését, valamint a piac fehéredését elősegítő intézkedések támogatását szolgálja azáltal, hogy a szükséges törvényi felhatalmazást biztosítja az állami adó- és vámhatóság számára ahhoz, hogy az adótitkoknak minősülő, a személygépkocsis személyszállítók által elmulasztott nyugtaadási kötelezettségről szóló végleges döntéséről az illetékes közlekedési hatóságot tájékoztassa a külön jogszabályban meghatározott, a tevékenységi engedély visszavonására és a tevékenység végzéstől történő eltiltásra irányuló eljárás lefolytatása céljából.
26. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
27. §-hoz
Jogharmonizációs záradék, amely az európai uniós követelményeknek való megfelelést szolgálja.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.