Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Végső előterjesztői indokolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.

    Végső előterjesztői indokolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2020. évi CXXX. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    A szabályozás célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) által megkezdett szervezeti integrációt. A NAV tv. az adóhivatalt és a vámhatóságot szervezetileg egyesítette, egy sajátos, rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szervezetet hozva ezáltal létre. A foglalkoztattak jogállása a NAV f...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Végső előterjesztői indokolás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvényhez - Indokolások Tára 2020/158.
    (Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    A szabályozás célja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) foglalkoztatottjainak jogállását új alapokra helyezze, befejezve ezáltal a 2011-ben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) által megkezdett szervezeti integrációt. A NAV tv. az adóhivatalt és a vámhatóságot szervezetileg egyesítette, egy sajátos, rendvédelmi és klasszikus hatósági feladatokat ellátó szervezetet hozva ezáltal létre. A foglalkoztattak jogállása a NAV feladatainak sajátos jellegét követte. A NAV személyi állománya ugyanis jelenleg túlnyomórészt kormánytisztviselőkből áll, kisebb részben pedig hivatásos állományú pénzügyőrökből, ügykezelőkből, valamint munkavállalókból. A kormánytisztviselői és ügykezelői állomány tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) adja a jogállás alapjait, a pénzügyőrök vonatkozásában a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.). A NAV tv. foglalja nagyrészt egybe a fent hivatkozott jogszabályoknak a NAV állományára vonatkozó rendelkezéseit, számos eltérés, valamint a NAV állománya tekintetében nem alkalmazható rendelkezések nevesítése mellett.
    A törvényjavaslat célja tehát a szervezeti integrációt lezáró, a személyi jogállás tekintetében végrehajtott integráció. Ennek érdekében a törvényjavaslat a NAV tekintetében egy önálló, az egyéb jogállási jogszabályoktól független egységes új szolgálati jogviszonyt hoz létre, amely egyaránt vonatkozik a jelenleg hivatásos szolgálati és a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, figyelemmel azok sajátos követelményeire. A civil munkakörben foglalkoztatott pénzügyőrökre speciális, a tisztviselőkhöz közelítő szabályok vonatkoznak.
    Az új státusztörvény egyértelműen és egységesen megkülönbözteti a NAV teljes állományát a közszféra egyéb jogállási normáitól, és le is választja a NAV foglalkoztatottakat ezekről a háttérjogszabályokról, elvégezve ezzel a NAV jogelőd szervezeteinek maradéktalan, a szervezeti és funkcionális összeolvadáson túli integrációját.
    A NAV feladatrendszere igen széles skálán mozog, az adminisztratív intézkedésektől az ellenőrzéseken át a bűnügyi/rendvédelmi jellegű feladatokig terjed. A két korábbi szervezet integrációját követően előfordulhatott olyan helyzet, hogy ugyanazon feladatokat pénzügyőr és kormánytisztviselő is elláthatta, eltérő jogokkal és kötelezettségekkel. A jelen törvény célja, hogy kizárólag a tényleges, napi szinten egyenruha- és fegyverviselésre kötelezett állomány lásson el olyan feladatokat, amelyek kifejezetten indokolják ezen speciális pénzügyőri státusz meglétét. Erre tekintettel a törvényjavaslat a pénzügyőri állományon belül egy jól behatárolható, és munkaköre tekintetében részletesen körülírt állománycsoport számára állapít meg fegyver és kényszerítő eszköz használatához kapcsolódó többletkötelezettségeket, valamint ezek kompenzálása érdekében bizonyos mértékű többletjuttatásokat. A tényleges fegyveres jellegű szolgálatot el nem látó pénzügyőri állomány más természetű, más jellegű felelősséget jelentő (pl. irányítási) munkaköreiben a tényleges pénzügyőri státusz technikai értelemben könnyítésre kerül. Ilyen esetben a fegyver- és kényszerítő eszköz viselési, valamint intézkedési kötelezettség megszűnik, azonban az állomány pénzügyőr státuszának egyes elemeit (egyenruha és rendfokozat megtartása, rendfokozatban előmenetel) megtartja.
    A törvényjavaslatban az illetményrendszer is korrekció tárgyát képezi, szem előtt tartva, hogy egyes differenciált illetményelemek torzítják a bérstruktúrát.
    A cél a hatályos előmeneteli rendszer életpálya jellegének megtartása, vagyis a bizonyos fajta tervszerű, előrelátható, reálisan elérhető előmenetel biztosítása a szolgálati pályán. A teljesen kötött rendszert ugyanakkor indokolt oldani, hogy lehetőséget adjon a teljesítményalapú bérezésre. Ennek a kettősségnek az indoka, hogy a NAV széles spektrumú feladatai - a közigazgatásban egyedülálló módon - olyan széleskörű szaktudást, esetekben kizárólag a szervezeten belül megszerezhető szakmai tapasztalatot, illetve a legfrissebb, legpiacképesebb ismereteket igénylik, hogy a szervezet magas szakmai színvonalú működőképességének fenntartásához elengedhetetlen egy olyan illetmény- és előmeneteli rendszer felépítése, amely egészséges átmenetet képez a szolgálatot élethivatásként definiáló, és ennek megfelelően ellentételező hivatásos életpályák és a piaci viszonyok között.
    Az illetményrendszer korrekciójával a rendszeres pótlékok szerepe tovább csökken, ennek keretében a nyelvvizsgapótlék megszűnik (összege az érintetteknél az illetménybe épül be), a munkaköri (korábban: közszolgálati) pótlék szerepe pedig jelentősen átalakul. A munkaköri pótlékrendszer felülvizsgálatának célja, hogy a jelenleg túldifferenciált szisztémából adódó torzítások megszűnjenek, csak olyan érintetti kör részesüljön munkaköri pótlékban, aki objektíve, a NAV valamennyi tevékenységét nézve nehezebb, több kockázati tényezőt magában hordozó körülmények között végzi munkáját. A munkaköri pótlék súlyának csökkentése, illetve a pótlékrendszer karcsúsítása mellett az időtényező és annak szerepe megmaradna, amellyel az életpálya jelleg fenntartható, így a lojalitás és az elköteleződés elősegíthető, erősíthető. A hatályos szabályozás egyes anomáliáinak kiküszöbölése érdekében a besorolási kategóriák, valamint a kötelező előmenetel finanszírozási kockázatainak csökkentése érdekében a fizetési fokozatok száma is számottevően csökken. Lényegi változás, hogy az illetményrendszerben meg fog jelenni a teljesítményértékelésen alapuló, +/- 30%-ig terjedő illetményeltérítés intézménye.
    Az illetményrendezés emellett megszünteti a köztisztviselői illetményalaphoz kötött illetményszámítást, valamint ezzel párhuzamosan az illetményalaphoz kapcsolódó szorzószámokkal kalkulált illetmény-meghatározást. Ennek megfelelően az illetmény a besorolási kategória és a szolgálati idő mentén mozogva egy meghatározott sávos tartományban kerül meghatározásra, ami a teljesítményt tükröző egyéni differenciálás lehetőségét teremti meg.
    Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    1. §-hoz
    A törvény hatályát rögzítő rendelkezés.
    2. §-hoz
    A törvény hatályával összhangban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományát definiáló rendelkezés.
    3. §-hoz
    Értelmező rendelkezések, a normaszövegben rendszeres előforduló, visszatérő kifejezéseket definiálja.
    4. §-hoz
    5. §-hoz
    6. §-hoz
    7. §-hoz
    8. §-hoz
    9. §-hoz
    10. §-hoz
    11. §-hoz
    12. §-hoz
    13. §-hoz
    A rendelkezések a foglalkoztatott és a munkáltató közötti produktív és kiegyensúlyozott viszony érdekében rögzítik a hivatásetikai alapelveket, az alapvető viselkedési normákat, valamint a foglalkoztatottakat érintő korlátozásokat. A foglalkoztatott birtokában tartható dolgok korlátozása a tisztviselői állományra is kiterjed, az integritási érdekek szem előtt tartása miatt.
    14. §-hoz
    15. §-hoz
    16. §-hoz
    A törvény rögzíti a jognyilatkozatokkal kapcsolatos elveket, különös tekintettel az egyoldalú jognyilatkozatokra, a jogról való lemondó vagy abból engedő nyilatkozatokra, valamint a tájékoztatási kötelezettségre. A törvény értelmében csak e törvény, e törvény felhatalmazása alapján más jogszabály vagy a NAV vezetője által kiadott szabályzat határozhatja meg azokat az eseteket, amikor az egyoldalú jognyilatkozatból jog vagy kötelezettség származhat. Nincs lehetőség a jogról lemondó, vagy abból engedő nyilatkozat kiterjesztő értelmezésére.
    A törvény szerint a nem meghatározott személynek szóló, általános tájékoztatást akkor is közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. A tájékoztatás rendeltetéséből, illetve a felek közötti együttműködés követelményéből következik az is, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, amely lehetővé teszi a tájékoztatás címzettje számára jogainak gyakorlását, valamint kötelezettségeinek teljesítését.
    A törvény lehetővé teszi feltétel kikötését. Ugyanakkor nem köthető ki olyan feltétel, amelynek alapján a szolgálati jogviszony a foglalkoztatott hátrányára módosulna, vagy a feltétel a jogviszony megszűnését eredményezné.
    17. §-hoz
    A képviseletre vonatkozó szabályok rögzítik egyrészt a munkáltató képviseletét, másrészt a foglalkoztatott képviseleti lehetőségeit a jognyilatkozatok megtétele során, nevesítve azon esetköröket is, ahol a foglalkoztatott kizárólag személyesen tehet jognyilatkozatot.
    18. §-hoz
    Az alaki kötöttség szabályai alapján a szolgálati jogviszonyt érdemben érintő nyilatkozatokat írásba kell foglalni. Az alaki kötöttségre vonatkozó rendelkezések rögzítik az írásbeliség szabályait, a kötelező indokolás eseteit és az írásbeli nyilatkozat közlésének szabályait, különös tekintettel az elektronikus kézbesítésre/közlésre, az elektronikus hitelesítés és aláírás szabályozására is kiterjedően.
    19. §-hoz
    A jognyilatkozatok közlése tekintetében a vonatkozó rendelkezések a hagyományos, postai kézbesítési szabályozás és a kézbesítés bizonyítási terhének rendezése mellett kiemelt figyelmet fordít az elektronikus kézbesítés és elektronikus közlés szabályaira, amelyek megfelelnek az E-ügyintézési törvényben foglalt feltételeknek és előírásoknak, illetve az ettől eltérő, záradékolt, papíralapú kézbesítés kivételszabályára.
    20. §-hoz
    21. §-hoz
    22. §-hoz
    A megállapodások semmisségét és megtámadhatóságát, valamint ezek jogkövetkezményét a Polgári Törvénykönyv szabályaival összhangban megállapító rendelkezések, valamint ezek alapján a jognyilatkozat érvénytelenségének eseteit és jogkövetkezményeit rögzítő szabályok, az esetleges kártérítésre is kiterjedően.
    23. §-hoz
    A napokban, hetekben vagy hónapokban előírt határidők számítását rendező szabályozás, a határidő-mulasztás kimentésének szabályát is magába foglalóan. A határidő számítását a határidő megkezdésére okot adó intézkedést (eseményt) követő naptól kell számítani, a határidő elmulasztása csak abban az esetben menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály kifejezetten megengedi azt.
    24. §-hoz
    A szolgálati jogviszony alanyai tekintetében deklarálja, hogy a munkáltató a Kormány, amely nevében a NAV jár el.
    25. §-hoz
    A munkáltatói jogkör gyakorlása delegálásának szabályit rögzítő rendelkezés.
    26. §-hoz
    A kiemelt munkáltatói jogkörök delegálásának szabályait, valamint annak korlátozását megállapító szabály.
    27. §-hoz
    A rendelkezés rögzíti a pénzügyőrök tekintetében a tábornokokkal kapcsolatos, miniszterhez és a köztársasági elnökhöz telepített jogköröket.
    28. §-hoz
    A szolgálati jogviszony élethivatásszerű, speciális jellegét és sajátos kötelezettségeit deklaráló rendelkezés.
    29. §-hoz
    A szolgálati jogviszony státuszait megállapító szabály. A tisztviselői és a pénzügyőri státusz mellett a tisztviselői (nem pénzügyőri) munkakört ellátó pénzügyőr sajátos státuszát is rendezi, rendfokozat- és társasági egyenruha viselési jogosultágát rögzítve.
    30. §-hoz
    A kinevezés időtartamát megállapító szabályozás. Rendezi a határozatlan idejű kinevezés szabályait, valamint a határozott idejű kinevezés eseteit, az idő- és illetményszámítási szabályait.
    31. §-hoz
    A kinevezés feltételei között a rendelkezés rögzíti mind a pozitív, mind a negatív (kizáró) feltételeket, különös tekintettel a büntetőjogi vonzatú kizáró okokra. Deklarálja, hogy az alkalmazási feltételek alól felmentés nem adható, továbbá, hogy a foglalkoztatottnak a szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie a törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek.
    32. §-hoz
    A nemzetbiztonság ellenőrzés alá eső munkakörökre vonatkozó szabályozás. Ha a létesítendő jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzést követel meg, ehhez a jogviszonyt létesíteni kívánó személynek írásban hozzá kell járulnia. A hozzájárulás hiánya, vagy a vizsgálat során feltárt nemzetbiztonsági kockázat a jogviszony létrejöttét kizárja, amennyiben a munkáltató nem ajánl fel más, ellenőrzés alá nem eső munkakört, vagy azt a jelentkező nem fogadja el.
    Ha fennálló jogviszonyban válik a foglalkoztatott nemzetbiztonság ellenőrzés alá eső személlyé, és nem járul hozzá az ellenőrzéshez, vagy az biztonsági kockázatot tár fel, a jogviszony létesítésének szabályaihoz hasonlóan a munkáltató felajánlhat nem ellenőrzés alá eső munkakört. Ha azt az érintett 5 napon belül írásban nem fogadja el, szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal, felmondási idő és végkielégítés nélkül meg kell szüntetni.
    33. §-hoz
    A pénzügyőri kinevezés egészségügyi, fizikai, pszichikai és életkorbeli többletfeltételeit rögzítő rendelkezés.
    34. §-hoz
    Pénzügyőr vagy pénzügyőri állományba jelentkező személy és a tisztjelölt kifogástalan életvitelét - az integritást és az állami szolgálat közmegbecsülését szem előtt tartva - a jogviszony fennállása alatt legalább évente ellenőrizni kell, kivéve, ha az érintett nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakört lát el. Ehhez kapcsolódóan a rendelkezések - és a kapcsolódó mellékletek - megállapítják a kifogásolható életvitel eseteit, ismérveit, az ellenőrzéshez kapcsolódó adatlapok adattartalmát és az adatkezelés szabályait.
    35. §-hoz
    A kifogásolható életvitel megállapításának szabályait, valamint annak következményeit tartalmazó szabályozás. Rögzíti a munkáltató tájékoztatási kötelezettségét, valamint a pénzügyőr vagy tisztjelölt meghallgatáshoz való jogát, illetve a vonatkozó adatkezelés szabályait.
    A pénzügyőr tekintetében a kifogásolható életvitel a szolgálati jogviszony megszüntetését eredményezi, tisztjelölt tekintetében pedig az ösztöndíjszerződéstől való egyoldalú elállást, ami a hallgatói jogviszony megszűnésével jár.
    36. §-hoz
    A munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselői státuszra történő kinevezést, vagy meghatározott munkakör ellátását az egészségi alkalmasságon felül pszichológiai alkalmassághoz is kötheti, valamint soron kívüli vizsgálatra is kötelezhető, miniszteri rendeletben foglaltak szerint.
    A rendelkezés rögzíti, hogy a vizsgálat önhibából történő elmulasztása felmentési idő és végkielégítés nélküli felmentést eredményez, valamint utal az "alkalmatlan" minősítés jogkövetkezményére.
    37. §-hoz
    Pénzügyőrök tekintetében a tisztviselőkhöz képest szigorúbb, egészségi és pszichológiai alkalmasság mellett - szintén miniszteri rendeletben foglaltak szerint - fizikai feltételeknek is meg kell felelni.
    A vizsgálat önhibából történő elmulasztása felmentési ok, felmentési idő és végkielégítés nélkül.
    38. §-hoz
    Az alkalmassági vizsgálatokhoz kapcsolódó adatkezelés szabályait lefektető rendelkezés, kitérve a kezelendő adatkörre, az adatkezelés céljára, idejére, az adatok kiadásának és hozzáférhetőségének szabályaira.
    39. §-hoz
    Az áthelyezéssel létesített jogviszony tekintetében nevesíti a releváns (szolgálati) jogviszonyokat, illetve a jogviszony folytonosságának szabályait.
    40. §-hoz
    A rendelkezés a hatósági igazolvánnyal kötelezően igazolandó - a kinevezés általános feltételeire vonatkozó -, valamint külön munkáltatói felszólításra a büntetlen előéletre vonatkozó igazolások tekintetében tartalmaz szabályozást, a bűnügyi jellegű adatok kezelésére is kiterjedően.
    41. §-hoz
    A rendelkezés a kinevezési okmány tartalma mellett szabályozza a kinevezési okmány átadását, a kinevezés elfogadása és a jogviszony kezdete közötti időszak tekintetében az olyan magatartás tanúsításának tiltását, ami a jogviszony létrejöttét meghiúsítaná. Rendelkezik azon esetről is, amikor egy kinevezés érvénytelenségét jelentő körülmény a munkába állás előtt, vagy azt követően merül fel.
    42. §-hoz
    Speciális kinevezési szabályok tekintetében a rendelkezés rendezi a változó vagy külföldi munkavégzési helyre történő kinevezés, valamint a miniszter vagy a NAV vezetője hatáskörébe tartozó kinevezés szabályait.
    43. §-hoz
    A próbaidő 6-12 hónap közötti, illetve a 6 hónapnál nem hosszabb kinevezés esetén maximum a kinevezési idő feléig terjedő időtartam lehet. A rendelkezés rögzíti az általános szabályokat, mint a próbaidő alatti azonnal és indokolás nélküli felmentés vagy lemondás lehetőségét, valamint kimondja, hogy ismételt foglalkoztatás esetén nem kell próbaidőt kikötni, ha a jogviszony megszűnése és az ismételt jogviszony kezdete között maximum öt év telt el.
    44. §-hoz
    Az eskü követi a hasonló jogintézményt ismerő jogállási törvények szabályozását, szövegét, a tisztviselői és a pénzügyőri esküt differenciálva. Az esküt szóban kell letenni és írásban megerősíteni. Az eskü elmaradása érvénytelenségi ok.
    45. §-hoz
    A toborzási adatbázishoz a NAV vezetője közvetlenül hozzáférhet, a rendelkezés emellett az adatkezelés tartalmát és időbeliségét is szabályozza.
    46. §-hoz
    A tisztviselő a jogviszonnyal automatikusan a Magyar Kormánytisztviselői Kar, a pénzügyőr a Magyar Rendvédelmi Kar tagja lesz, a foglalkoztatott tekintetében az etikai eljárást az adott kar szabályai szerint folytatják le.
    47. §-hoz
    A kinevezést módosítani főszabály szerint a foglalkoztatott és a munkáltatói jogkör gyakorlójának közös megegyezésével lehet. A szabályozás rögzíti a - jórészt törvényi automatizmuson alapuló - kivételeket is. Ebben a körben szükséges kiemelni, hogy azonos besorolású más munkakörbe helyezéskor sem kell az érintette beleegyezése, feltéve, hogy jogviszonyváltás nem történik.
    Ha a foglalkoztatott teljesítményértékelése átlag alatti fokozatú, nem kell az érintett beleegyezése a NAV más szervéhez történő belső áthelyezéséhez, szervezeti egység váltásához, vagy alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezéséhez. Tisztviselő esetében azonban a munkavégzési hely kizárólag a település területén belüli változhat meg.
    Pénzügyőr szolgálati érdekből más NAV szervhez áthelyezhető, azonos munkakör ellátására. A rendelkezés korlátja, hogy a kinevezés módosításától számított 5 éven belül nem ismételhető, az átszervezés és létszámcsökkentés esetét kivéve.
    A kinevezés módosítása tekintetében a rendelkezés rögzíti a kinevezés módosításának logisztikai jellegű korlátait a munkába utazás időtartamát szem előtt tartva, valamint a képzettséghez, egészségi állapothoz és családi körülményekhez igazodó garanciaszabályokat, illetve a taxatíve felsorolt körben történő lemondás és az ehhez kapcsolódó végkielégítés szabályait, továbbá a vezetőre nem alkalmazgató rendelkezéseket.
    48. §-hoz
    A várandós foglalkoztatottat - amennyiben egészségügyi alkalmassági állapota megváltozott - ennek megfelelő munkakörbe kell áthelyezni, amennyiben ilyet a munkáltató nem tud biztosítani, mentesíteni kell a munkavégzés alól, amely időre illetménye változatlanul megilleti. Illetménye a módosult munkakörében sem lehet kevesebb a korábbi illetményénél.
    49. §-hoz
    A gyermek gondozására tekintettel igénybe vett illetmény nélküli szabadság lejárta előtt legalább 30 nappal a foglalkoztatott kérheti heti maximum 20 órás, készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő legalább felének megfelelő mértékű részmunkaidő biztosítását. Emellett a foglalkoztatott kérhet egyenlőtlen munkaidő-beosztást, amelynek kizárólag szolgálati érdek sérülése, vagy aránytalan mértékű munkaszervezési teher miatti megtagadását a munkáltató köteles írásban indokolni.
    A rendelkezés emellett rendezi a részmunkaidős foglalkoztatás napra pontos időbeli hatályát.
    50. §-hoz
    A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás közös szabályai körében a rendelkezés rögzíti a NAV belüli átirányítás, átrendelés, kiküldetés, a NAV szervezetén kívül - kormányrendelet részletes szabályai szerinti - a tisztviselő kirendelés, pénzügyőr esetében vezénylés szabályait.
    A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás a foglalkoztatottra nézve aránytalan sérelemmel nem járhat, valamint a rendelkezés rögzíti az eltérő foglalkoztatás közlésének időbeli szabályait, továbbá taxatíve sorolja fel azon eseteket, amikor más helységben történő munkavégzés esetén a foglalkoztatott beleegyezése nélkül nincs helye átrendelésnek, kiküldetésnek.
    51. §-hoz
    Az átirányítás definiálása tekintetében a törvény kimondja, hogy az nem minősül kinevezés-módosításnak, továbbá azt, hogy - az eset alóli kivételek felsorolása mellett - a foglalkoztatottat átirányítás esetén helyettesítési díj illeti meg, amelynek mértéke a foglalkoztatott illetményének 10-50%-a. Az átirányítás maximum időtartamát a törvény - a felek eltérő megállapodása hiányában - évi negyvennégy napban maximálja.
    52. §-hoz
    Átrendelés esetében a szolgálat érdekében eredeti munkakörében való meghagyása mellett a NAV bármely szervéhez és bármely munkavégzési helyre meghatározott feladat teljesítésére átrendelhető. A rendelkezés rögzíti az átrendelés időtartamának tisztviselők és pénzügyőrök tekintetében eltérő időtartamát, valamint az átrendelés alatt a munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályait.
    53. §-hoz
    Kiküldetés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztató NAV szerv a szervezetszerű működési területén kívüli munkavégzésre kötelezheti a foglalkoztatottat, a kiküldetés időtartama alatt is a munkáltatói jogkör gyakorlója irányítása és utasítása alapján történő munkavégzéssel. Tisztviselő esetén a kiküldetés maximum időtartama naptári évenként maximum 44 nap.
    A rendelkezés az egyes szervek működési területe alapján differenciál annak tekintetében, hogy mi minősül szervezetszerű működési területnek, külön nevesítve a külső helyszínen tartott oktatásokon történő részvételt. A törvény emellett Kormányrendeleti szintre utalja a belföldi kiküldetés napidíj-szabályozását és a külföldi kiküldetés részletszabályait.
    54. §-hoz
    Tisztviselők esetén más szervhez kirendelésre, pénzügyőrök esetén más szervhez vezénylésre kormányzati, rendvédelmi vagy egyéb biztonsági érdekből a miniszter, a más szervet irányító vagy vezető miniszter, a más szerv és a NAV vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor. A kirendelés vagy vezénylés időtartama maximum öt év lehet, ismételt kirendelésre vagy vezénylésre a kirendelésben vagy vezénylésben töltött idővel megegyező idejű, NAV-nál történő foglalkoztatás esetén kerülhet sor.
    55. §-hoz
    Kirendelés vagy vezénylés esetére a rendelkezés rögzíti a foglalkoztatásra vonatkozó egyes szabályokat. Alapszabályként a törvény lefekteti, hogy a foglalkoztatott tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szervnek az ellátott munkakör szerinti foglalkoztatottaira vonatkozó szabályok az irányadók.
    Ezen túlmenően a törvény rögzíti az illetményre, illetményjellegű és nem rendszeres juttatásokra vonatkozó szabályokat, a munkáltatói jogok gyakorlását, a foglalkoztatott fegyelmi- és kárfelelősségének szabályait és az összeférhetetlenségi szabályokat.
    56. §-hoz
    A más szervhez kirendelés, vezénylés megszüntetésére három módon kerülhet sor: a más szerv vezetőjének kezdeményezésére érdekmúlás miatt, vagy a más szervhez kirendelt, vezényelt magatartására visszavezethető okból, valamint a foglalkoztatott kérelme alapján.
    A törvény kimondja, hogy a foglalkoztatottnak a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a más szervhez kirendelést, vezénylést megelőző munkakörével azonos besorolású munkakört kell felajánlani. Ha ilyen munkakör nincs, és a felajánlott alacsonyabb munkakört nem fogadja el, a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
    Ha a korábbi munkakörével azonos munkakört nem fogadja el, vagy erről határidőn belül nem nyilatkozik, az lemondásnak minősül.
    57. §-hoz
    A miniszter által vezetett minisztériumba vagy a miniszter által irányított szervhez határozott vagy határozatlan időre a miniszter vezényelheti vagy rendelheti ki a foglalkoztatottat, de kizárólag a foglalkoztatott beleegyezése mellett.
    A rendelkezés a más szervhez kirendelés vagy vezénylés szabályaitól eltérő szabályozást fekteti le.
    58. §-hoz
    A törvény kimondja, hogy a foglalkoztatott - a munkaköre meghagyása mellett - a legfőbb ügyész kezdeményezésére, a NAV vezetőjének egyetértése mellett kirendelhető, vezényelhető ügyészi szervezethez.
    59. §-hoz
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre a foglalkoztatott beleegyezése mellett rendelhető ki vagy vezényelhető, határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői, képzést támogató munkakör vagy feladat ellátására.
    A törvény rögzíti a foglalkoztatott illetményére, illetménykiegészítésére, esetleges oktatási jellegű külföldi szolgálatára vonatkozó szabályokat.
    60. §-hoz
    A pénzügyőr - beleegyezésével - külföldre vezényelhető, taxatíve felsorolt, jellemzően fegyveres vagy béketámogató természetű feladatok ellátására. A pénzügyőrt külföldre a NAV vezetője, tábornok esetén a miniszter vezényli. A külföldre vezénylés időtartama három évben lett maximálva, egy év hosszabbítás lehetőségével.
    A külföldre vezényelt pénzügyőr juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet megállapíthat e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást.
    A törvény rendelkezik a vezényelt tájékoztatására, felkészítésére vonatkozó szabályokról, a vezénylés megszüntetéséről, a szabadság megállapításáról és az összekötő tiszti tartós külszolgálat külön szabályairól.
    61. §-hoz
    Tartós külszolgálatra a foglalkoztatott ágazati szakmai feladat, illetve e feladat támogatásának ellátása céljából rendelhető ki vagy vezényelhető, a rendelkezésben felsorolt minisztériumba vagy nemzetközi képviseletekre, a foglalkoztatott és a NAV vezetőjének beleegyezése mellett.
    Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a foglalkoztatott kinevezési okiratát módosítani kell, mert a kihelyező szerv állományába kerül, azonban a kirendelés vagy vezénylés a foglalkozatott szolgálati viszonyát nem érinti. A feladatellátást követően a NAV állományába kerül vissza.
    A rendelkezés emellett szabályozza az illetményre és egyéb juttatásokra, valamint a közterhek viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
    62. §-hoz
    A NAV és a foglalkoztatott megállapodása alapján a foglalkoztatott határozott ideig az Európai Unió intézményeinél vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet láthat el, ugyanakkor szükséges leszögezni, hogy ez új jogviszonyt nem hoz létre. A NAV és az érintett intézmény között is megállapodás rendezi a nemzeti szakértői státuszt.
    A nemzeti szakértői státusz közös megegyezéssel történő kinevezés-módosítással jár, a foglalkoztatott adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya a nemzeti szakértői tevékenysége alatt folyamatosan fennáll. Garanciális szabályként szerepel, hogy a nemzeti szakértői tevékenység ellátása alatt a foglalkoztatott jogviszonya felmentéssel nem szüntethető meg.
    A tevékenység befejeztével a foglalkoztatottat vissza kell helyezni korábbi munkakörébe.
    63. §-hoz
    A NAV vezetőjévé vagy szakmai helyettesévé történő kinevezés esetén az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony szünetel. A megbízatás megszűnésével a foglalkoztatottnak fel kell ajánlani a végzettségének megfelelő munkakört, amelynek elfogadásáról 5 munkanapon belül írásban dönt. Amennyiben nem fogadja el, az a jogviszonyról való lemondásnak minősül, a felmentési idő és a végkielégítés általános szabályai mellett.
    64. §-hoz
    Szintén szünetel a szolgálati jogviszonya annak a foglalkoztatottnak, akit parlamenti, EP képviselői, helyi önkormányzati, polgármesteri, vagy nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltek. A szolgálati jogviszony a nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig, vagy a mandátum igazolásáig tart.
    Fontos megjegyezni, hogy tisztviselő esetében a szolgálati jogviszony helyi önkormányzati képviselők választásán csak abban az esetben szünetel, ha a NAV őt alkalmazó szerve szervezetszerű működési területén működő helyi önkormányzat képviselőjelöltjeként vették nyilvántartásba.
    65. §-hoz
    A szolgálati jogviszony szünetelése a próbaidő időtartamába nem számít be, az alatt a foglalkoztatott számára illetmény nem jár, szolgálati jogviszonyból eredő jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatja, pénzügyőr foglalkoztatott egyenruhát és fegyvert nem viselhet.
    66. §-hoz
    A rendelkezés a szolgálati jogviszony megszűnésnek eseteit rögzíti. Szükséges kiemelni a mindenkori nyugdíjkorhatár elérése, és a 70. életév betöltése, mint jogviszonyt megszüntető ok látszólag ellentmondásos viszonyát. A nyugdíjkorhatár elérése előtt a foglalkoztatott - e paragrafusban foglalt szabályok mentén -kérelmezheti tovább foglalkoztatását. Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kormány egyetértése mellett ehhez hozzájárul, úgy a nyugdíjkorhatár elérésekor a szolgálati viszony nem szűnik meg, ugyanakkor a 70. életév betöltése már abszolút megszűnési oknak minősül.
    67. §-hoz
    A szolgálati viszony megszűnésének "automatikus" eseteivel ellentétben jelen rendelkezés a szolgálati jogviszony aktív magatartással történő megszüntetésének eseteit sorolja fel.
    68. §-hoz
    A szolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a törvény tág mozgásteret enged, azt bármelyik fél kezdeményezheti és nincs indokolási kötelezettség sem, ugyanakkor kötelező az írásbeliség és a törvény rendelkezik a kötelező tartalmi elemekről.
    69. §-hoz
    A lemondás a szolgálati jogviszony megszüntetésének a foglalkoztatott által kezdeményezett módja. A tisztviselő bármikor lemondhat szolgálati jogviszonyról, a pénzügyőr azonban a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején, és a váratlan támadás időszakában nem.
    70. §-hoz
    A felmentés a lemondással szemben a munkáltató által kezdeményezett jogviszony-megszüntetés, a rendelkezés taxatíve sorolja fel ennek eseteit, illeszkedve a jogállási törvények általánosan elfogadott rendelkezéseihez.
    Felmentés esetén főszabály szerint felmentési idő és végkielégítés illeti meg a foglalkoztatottat, ugyanakkor ki kell emelni, hogy nem jár felmentési idő és végkielégítés akkor, ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomására jutó, foglalkoztatást kizáró ok felmerülése indukálja az - azonnali hatályú - felmentést. Erről a foglalkoztatottat írásban tájékoztatni kell.
    A felmentés garanciális szabálya - az általános foglalkoztatási tárgyú törvényekkel összhangban - hogy a felmentést meg kell indokolni, a felmentés okának az indokolásból ki kell derülni, az indokolásnak valósnak és okszerűnek kell lenni.
    71. §-hoz
    Az egészségi, fizikai vagy pszichológiai alkalmatlanság - tisztviselők és pénzügyőrök tekintetében differenciált szabályok szerint - akkor minősül felmentési oknak, ha eredeti munkaköre ellátására önhibáján kívül, és a munkáltató nem tud számára egészségi, fizikai vagy pszichológiai állapotának és végzettségének megfelelő munkakört felajánlani, vagy azt a foglalkoztatott méltányolható okból nem fogadja el.
    Méltányolható ok az illetmény a korábbi illetmény 80%-át el nem érő mértéke, a kötelező munkaidő növekedése, határozatlan helyett határozott idejű alkalmazás felajánlása vagy a bizonyos napi időmennyiséget meghaladó munkába utazás.
    A foglalkoztatott - illeszkedve a felajánlott munkakör elfogadásának korábbi szabályaihoz - a felajánlott munkakör elfogadásáról 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni.
    72. §-hoz
    A NAV legkésőbb a felmentés közlésekor tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet, amennyiben a felmentésre átszervezés, csoportos létszámcsökkentés, vagy a NAV tevékenységének megszűnése miatt kerül sor, a rendelkezés erre nézve állapít meg konjunktív szabályt.
    73. §-hoz
    A törvény a felmentési időt általános érvénnyel kettő hónapban állapítja meg, ez a foglalkoztatott gyermekei számával arányosan 30 illetve 60 nappal növekedhet, de határozott idejű foglalkoztatásnál nem terjedhet túl a kinevezés utolsó napján.
    A rendelkezés megállapítja továbbá a felmentési idő kezdetének számítását, valamint kimondja, hogy a felmentési idő legalább felére a foglalkoztatottat mentesíteni kell a munkavégzés alól.
    74. §-hoz
    A végkielégítés mértéke a szolgálati idővel arányosan növekedik, valamint külön négyhavi távolléti díjnak megfelelő összeggel emelkedik, ha a foglalkoztatott szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.
    A rendelkezés szabályozza a végkielégítésre jogosító szolgálati idő számítását, továbbá azon eseteket, amikor a foglalkoztatott nem jogosult végkielégítésre.
    75. §-hoz
    A törvény a felmentési védelem tekintetében is tartalmaz garanciális szabályokat, taxatíve felsorolva azon eseteket, amikor a foglalkoztatott szolgálti jogviszonya felmentéssel nem szüntethető meg. Kiemelendő, hogy a várandósság és a reprodukciós eljárással összefüggő kezelés esetében a felmentési védelem akkor él, ha erről a foglalkoztatott a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztatta. Ez alapján a felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója visszavonhatja.
    A rendelkezés külön lefekteti a felmentési védelem időbeli szabályait a betegség miatti keresőképtelenséggel, betegszabadsággal, hozzátartozó ápolásával valamint a nyugdíjkorhatár elérésével összefüggő esetekre.
    76. §-hoz
    A rendelkezés az áthelyezés azon speciális szabályait tartalmazza, amely során a foglalkoztatott más szolgálati jogviszonyba kerül át a munkáltatói jogkör gyakorlója és a fogadó szerv vezetője megállapodásával.
    Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a foglalkoztatott adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonya megszűnik, a jogviszonyát azonban az új foglalkoztatónál folyamatosnak kell tekinteni.
    77. §-hoz
    A rendelkezés a jogviszony megszüntetése során követendő eljárást szabályozza, rendelkezik az igazolások kiadásáról, az illetmény és a végkielégítés kifizetéséről mind összeg, mind időpont tekintetében.
    78. §-hoz
    A rendelkezés a foglalkoztatót terhelő kötelezettségeket sorolja fel, részben taxatív módon, részben garanciális jelleggel, továbbá foglalkoztatási szabályzat kiadására kötelezi a munkáltatót.
    79. §-hoz
    A munkáltató köteles a szolgálatszervezés során úgy eljárni, hogy a foglalkoztatott szavazati jogát gyakorolni tudja, illetve bizonyos feltételek esetén köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy a foglalkoztatott a szolgálati helyén szavazhasson.
    80. §-hoz
    A foglalkoztatott kötelezettségeit taxatíve módon rögzítő rendelkezés, mind általánosan, mind a pénzügyőröket terhelő plusz kötelezettségeket külön felsorolva.
    Kiemelést érdemel a munkaképes állapot kapcsán, hogy az alkoholos vagy egyéb befolyásoltság ellenőrzése a tisztviselők és a pénzügyőrök tekintetében eltérő, előbbiek esetében műtétnek nem minősülő noninvazív eljárás tűrésére kötelesek, míg a pénzügyőrök tekintetében invazív eljárás is alkalmazható. A rendelkezés külön rögzíti az így keletkezett egészségügyi adat kezelésének és kiadhatóságának szabályait.
    Emellett a pénzügyőrök kötelezhetők - egészséget és biztonságot veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében - védőoltás beadására, a rendelkezés az erre, illetve az ez ellen emelt kifogásra vonatkozó eljárást is szabályozza.
    81. §-hoz
    A foglalkoztatottat bejelentési kötelezettség terheli, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A rendelkezés ennek szabályait fekteti le, a bejelentés határidejére, ennek elmulasztása esetén az igazolásra és az esetleges kapcsolódó fegyelmi felelősségre is kiterjedően.
    82. §-hoz
    A tisztviselő főszabály szerint köteles a felettese utasítását végrehajtani, a rendelkezés szabályozza azon eseteket, amikor a tisztviselő köteles megtagadni és amikor megtagadhatja az utasítás végrehajtását, valamint ezzel kapcsolatban az utasítás írásba adásának kérését, és a kapcsolódó eljárást.
    Fontos kiemelni, hogy a konkrét utasítás megtagadása az általános rendelkezésre állási kötelezettség alól nem mentesíti a tisztviselőt.
    83. §-hoz
    Pénzügyőrök tekintetében a tisztviselőknél lényegesen szigorúbb szabályozása van az utasítás megtagadásának; a pénzügyőr akkor tagadhatja meg az utasítás végrehajtását, ha az bűncselekményt valósítana meg.
    Egyéb, jogellenes utasítás esetén annak végrehajtását nem tagadhatja meg, kérheti az utasítás írásba adását, ezt követően az utasítás végrehajtásából adódó felelősség kizárólag az utasítást adót terheli.
    84. §-hoz
    A munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter által meghatározott munkakört betöltő foglalkoztatott munkavégzését ellenőrizheti. Ehhez igénybe vehet technikai eszközt is (kép- és/vagy hangrögzítő eszköz, tartózkodás nyomonkövetését szolgáló eszköz), erről a foglalkoztatottat tájékoztatnia kell.
    A rendelkezés tartalmaz - főleg az emberi méltósággal kapcsolatos, valamint a magánélet védelmét szolgáló -garanciális szabályokat, valamint adatkezelési, adatvédelmi garanciákat a keletkezett adatok tárolásával, megismerhetőségével és kiadhatóságával kapcsolatban.
    85. §-hoz
    A rendelkezés a jogállási törvények hasonló rendelkezéseivel összhangban taxatíve állapítja meg azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
    Főszabály szerint a foglalkoztatott erre az időre távolléti díjra jogosult.
    86. §-hoz
    A rendelkezés a besorolás, a jubileumi jutalom és a végkielégítés szabályainak alkalmazása tekintetében szabályozza azt, hogy mi nem minősül szolgálati jogviszonyban töltött időnek, valamint az ehhez fűződő kivételeket is.
    87. §-hoz
    A foglalkoztatottat el kell látni szolgálati igazolvánnyal, amelynek adattartalmát miniszteri rendelet határozza meg. A pénzügyőrök szolgálati igazolványa a tisztviselők igazolványának adattartalmán túl rögzíti a fegyverviselési és intézkedési jogosultságot is.
    88. §-hoz
    A rendelkezés általánosan meghatározza a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos igény elévülésének idejét, emellett tartalmazza a bűncselekménnyel okozott kár és személyiségi jogi sérelem elévülésének idejét, továbbá ehhez kapcsolódóan az esedékességet és az igény elévülésének kezdetét. Emellett szabályozza az elévült követelés kimentésének és beszámításának szabályait.
    89. §-hoz
    A rendelkezés az általános, tipikusnak mondható összeférhetetlenségi szabályokat fekteti le az alá-fölé rendeltségi viszonnyal, gazdálkodó szervezetekkel, párttagsággal, közszerepléssel, politikai tisztségvállalással kapcsolatban, továbbá megfogalmazza azt az általános elvárást, hogy a foglalkoztatott nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a köz szolgálatához méltatlan, vagy amely a foglalkoztatott pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét, illetve a NAV tekintélyét veszélyeztetné.
    Külön kiemeli azt, hogy tisztségviselő csak a foglalkoztató szerv szervezetszerű működési területén nem tölthet képviselői tisztséget, míg az a pénzügyőrök tekintetében minden esetben tiltás alá esik.
    A törvény emellett rögzíti az összeférhetetlenség bejelentésének szabályait, valamint az összeférhetetlenség alóli kivételeket.
    90. §-hoz
    A rendelkezés a gyakorolható tevékenységekre vonatkozó szabályokat differenciáltan tartalmazza; egyrészt az engedélyhez nem kötött, de bejelentés-köteles tevékenységeket, másrészt a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyéhez kötött tevékenységeket tartalmazza.
    Szintén - részben - differenciált szabályok vonatkoznak a foglalkoztatottakra és a vezető tisztséget betöltő foglalkoztatottakra.
    91. §-hoz
    A rendelkezés felsorolja az engedélyköteles tevékenység kérelmezésének azon eseteit, amelyekben az engedély nem adható meg. Emellett ismerteti az engedélykérés és engedélyezés menetét, eljárási szabályait és a vonatkozó határidőket.
    92. §-hoz
    A szolgálati jogviszony során keletkező összeférhetetlenséget 30 napon belül meg kell szüntetni, vagy - amennyiben az bíróság vagy hatóság hatáskörébe tartozik - megszüntetését kezdeményezni, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatott tesz eleget a felmerült összeférhetetlenségi ok haladéktalan bejelentésének, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója észleli azt. Az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban kell a foglalkoztatottat felszólítani.
    Az összeférhetetlenségi ok megszüntetését vagy annak kezdeményezését a foglalkoztatott köteles írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.
    93. §-hoz
    A törvény speciális szabályokat állapít meg a pénzügyi nyomozók tekintetében, akik az egyébként irányadó összeférhetetlenségi szabályoktól eltérően bűnüldözési érdekből, jellemzően foglalkoztatási jogviszony létesítésével vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység folytatásával bízhatók meg. Ez szolgálati jogviszonyukat nem érinti, járandóságukra, társadalombiztosítási ellátásra változatlan formában jogosultak.
    94. §-hoz
    A teljesítményértékelés a foglalkoztatott éves munkájának formális értékelésén túl alkalmat ad arra, hogy a foglalkoztatott visszajelzést kapjon a szervezeti célkitűzések alapján részére meghatározott teljesítménykövetelmények teljesítéséről, tevékenységének szervezeti teljesítményre gyakorolt hatásáról, a foglalkoztatott erősségeiről, fejlesztendő területeiről.
    A törvényjavaslat éves kötelező teljesítményértékelést ír elő, emellett ugyanakkor lehetőséget kínál a negyedéves részértékelésre is.
    Áthelyezés, szervezeti egység váltás, valamint a munkakör megváltozása esetén év közi teljesítményértékelést kell elvégezni, értékelve a foglalkoztatott jogviszony módosításig megvalósult teljesítményét. Az ezt követő időszakra pedig - az új kinevezésének megfelelő - új teljesítménykövetelményt kell kitűzni.
    Ha felmerül, hogy a foglalkoztatott a betöltött munkaköre ellátására alkalmatlan, úgy lehetőség van a teljesítményt év közben értékelni.
    A teljesítményértékelés számos munkajogi intézkedésnek lehet az alapja, vagy feltétele, így pl.:
    - legalább jó teljesítményértékelés az előmenetel általános feltétele,
    - kivételes teljesítményértékelés a szakmai cím adományozásának egyik feltétele,
    - átlag alatti teljesítmény esetén lehetőség van a kinevezés egyoldalú módosításával az érintettet alacsonyabb besorolású munkakörbe helyezni,
    - elfogadhatatlan teljesítményértékelés esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul intézkedik a foglalkoztatott jogviszonyának megszüntetése iránt.
    A törvényjavaslat a teljesítményértékeléssel szemben az annak alapján meghozott munkáltatói intézkedés elleni kereset keretében biztosít jogorvoslatot.
    95. §-hoz
    A törvényjavaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - a NAV foglalkoztatottai vonatkozásában más jogállási törvényekhez képest a kötelező képzések speciális rendszerét alapozza meg. Ennek indoka, hogy a NAV feladatainak nagy része olyan szakismeretet, eljárási- és intézkedéstaktikai ismeretet, továbbá speciális szakmai rendszerek használatát igényli, amelyhez szükséges képzéseket legnagyobb hatékonysággal a NAV saját, humánerőforrásfejlesztési feladatokat ellátó intézete tudja biztosítani.
    A törvényjavaslat a NAV jellegének megfelelő rendészeti végzettségnek minősülő tanfolyamot, valamint a jogviszony létesítését követően elvégzendő, a munkakörnek megfelelő alapképzést határozza meg a jogviszony fenntartásának feltételéül.
    96. §-hoz
    A széles spektrumú feladatellátása okán a NAV-nak számos speciális szakértelemmel, szaktudással rendelkező foglalkoztatottra van szüksége. Egyes képzéseken való részvételt a NAV biztosítja, jelentős - képzésenként akár többszázezer forintos - költség ráfordítása mellett. Mivel az ezen a képzéseken megszerzett ismeretek a közszféra más szereplőinél, illetve a piaci szereplőknél is jól hasznosítható ismereteket biztosítanak, amely így a foglalkoztatott munkaerőpiaci helyzetét jelentősen növeli, így a törvényjavaslat - a hatályos szabályozáshoz hasonlóan - lehetőséget teremt arra, hogy a képzés költségeinek a megtérítésére kötelezze a NAV a foglalkoztatottat, ha a foglalkoztatott jogviszonya önhibájából, vagy saját elhatározásából szűnik meg.
    97. §-hoz
    A foglalkoztatott saját akarat elhatározásából is részt vehet különböző képzéseken, ha azonban ez a képzés a munkaidejét érinti, úgy engedélyt kell kérnie a munkáltatójától. A munkáltató engedélye alapján a foglalkoztatott vagy mentesül a tanulmányok folytatásához szükséges időre a munkavégzés alól, amely időre így illetményre nem jogosult, vagy engedélyt kaphat arra, hogy a tanulmányok folytatására fordított időt ledolgozza.
    A törvényjavaslat meghatározza a tanulmányi célú mentesítés kötelező időtartamait.
    98. §-hoz
    A tanulmányi szerződés szabályai a hatályos szabályozással egyező tartalommal kerültek át a törvényjavaslatba a NAV tv-ből.
    A tanulmányi szerződés alapján a NAV arra vállal kötelezettséget, hogy tanulmányok alatt a szerződésben meghatározott támogatást nyújtja (pl. munkaidő kedvezmény), a foglalkoztatott pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a végzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn - de legfeljebb öt éven - keresztül szolgálati jogviszonyát nem szünteti meg.
    99. §-hoz
    A munkaidő szabályait a törvényjavaslat a NAV feladatrendszerével összhangban, annak sajátos igényeihez igazítva határozza meg.
    Az általános heti munkaidő negyven óra, míg az általános teljes napi munkaidő nyolc óra. A részben vagy egészben készenléti jellegű munkakörök esetében az általános negyven óránál hosszabb is lehet a heti munkaidő, de az nem haladhatja meg a heti negyvennyolc órát.
    A munkaidő - a heti munkaidő figyelembevételével - meghatározható több heti, de legfeljebb négyhavi vagy tizenhat heti keretben is.
    A törvényjavaslat szolgálatszervezési szabályai figyelembe veszik a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelvének előírásait és oly módon teremtik meg az összhangot az irányelv rendelkezéseivel, hogy az irányelv által megengedett legrugalmasabb lehetőségeket, legszélesebb plafonokat biztosító szabályozást eredményeznek.
    A törvényjavaslat a jogalkalmazói munka segítése érdekében meghatározza a készenléti jellegű munkakör fogalmát.
    100. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a munkaidőbeosztás általános szabályait, ennek keretében a munkaidő-beosztás közlésének időpontjára, valamint megváltoztatására irányadó rendelkezéseket.
    Rögzíti a törvényjavaslat, hogy munkaidő-beosztás szerint munkaszüneti napon, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapon rendes munkaidőben teljesített munkavégzésért a foglalkoztatottat a munkájáért járó illetményén felül távolléti díj is megilleti.
    Garanciális szabályként került meghatározásra, hogy a várandósság megállapításától a gyermek egyéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülőt a gyermek tízéves koráig éjszakai munkavégzésre, valamint huszonnégy órás szolgálatra nem lehet beosztani.
    101. §-hoz
    Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályai körében a törvényjavaslat rögzíti, hogy
    - egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén sem lehet a napi munkaidő napi négy óránál rövidebb és - a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, őr- és a készenléti jellegű munkaköröket kivéve -tizenkét óránál, illetve fokozottan veszélyes munkakörben az e tevékenységre fordítható idő a hat óránál több;
    - a tizenkét órás szabály alóli kivétel:
    - az egy vagy többhavi munkaidő-keretben foglalkoztatott részére, ha a munkavégzést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a napi tizenkét órás szolgálatteljesítési idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.
    - téli időszámítás kezdetére tekintettel egy órával meghaladhatja a napi munkaidő az általános maximum szabály szerintit.
    102. §-hoz
    103. §-hoz
    A törvényjavaslat az általános munkajogi szabályoknak megfelelően határozza meg a munkaszüneti napokat, valamint a kötelező munkaközi szünet mértékét.
    104. §-hoz
    A törvényjavaslat a napi kötelező pihenőidő mértékét - vagyis azt az időtartamot, amelynek a munka befejezésétől a következő munkanapi munka felvétele között el kell telnie - tizenegy órában határozza meg. Ez csak a nyári időszámításra való átállásra tekintettel lehet egy órával kevesebb.
    A törvényjavaslat meghatározza a heti pihenőnap kiadásának szabályait, mind az általános munkarend szerint, mind pedig a munkaidőkeretben foglalkoztattak vonatkozásában.
    105. §-hoz
    106. §-hoz
    A NAV feladatainak zavartalan ellátásának biztosítása szükségessé teszik, illetve tehetik a rendkívüli munkaidőben való igénybevételt (túlmunka). Erre a napi munkaidőn túl, munkaszüneti és pihenőnapokon is bármikor sor kerülhet.
    A törvényjavaslat évi háromszáz órában maximálja a munkáltatói jogkör gyakorlója által elrendelhető túlmunka mértékét, amelyet a NAV vezetője - kizárólag a NAV alaptevékenysége zavartalanságának biztosítása érdekében -megnövelhet, a törvényjavaslatban meghatározott mértékben.
    A törvényjavaslat a túlmunka ellentételezését a hatályos szabályozással azonos tartalommal határozza meg, százötven óráig főszabály szerint szabadidőben, azon túl pedig pénzben.
    107. §-hoz
    A készenléti kötelezettség alapján a foglalkoztatott rendkívüli esetben, továbbá szolgálati érdekből, kötelezhető arra, hogy a munkaidőn kívül is, munkavégzésre alkalmas állapotban olyan elérhető helyen tartózkodjon, ahonnan bármikor igénybe vehető. Más jogállási törvényekhez hasonlóan a törvényjavaslat felső korlátot vezet be: a havi időtartam a százhatvannyolc órát nem haladhatja meg.
    108. §-hoz
    A törvény meghatározza a foglalkoztatottnak járó szabadságok jogcímeit:
    - alapszabadság,
    - pótszabadság,
    - szülési szabadság
    - tisztviselők esetén betegszabadság,
    - pénzügyőrök esetén egészségügyi szabadság.
    109. §-hoz
    110. §-hoz
    111. §-hoz
    112. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a szabadságra jogosító időt, vagyis azon időtartamokat, amelyek után - tényleges munkavégzés hiányában is - szabadság kerül megállapításra.
    Az alapszabadságot évi 25 munkanapban határozza meg a törvényjavaslat, amelyen felül
    - a nem vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottat a jogviszonyban töltött idő alapján,
    - a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottat a vezetői munkaköre alapján,
    - tizenhat éves gyermekére tekintettel,
    - fokozottan veszélyes munkavégzésre, illetve egészségkárosodás kockázatára tekintettel pótszabadság illeti meg.
    113. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a szabadság kiadásának általános szabályait a hatályos szabályozással egyező tartalommal.
    Ennek körében rögzítésre kerül, hogy a szabadságot alapvetően munkáltatói jogkör gyakorlója adja ki, illetve a foglalkoztatott kérésére engedélyezi annak igénybe vételét.
    A foglalkoztatott a szabadság 25%-ával, de legalább 10 nappal szabadon rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a szabadság igénybe vétele nem veszélyeztetheti a foglalkoztató NAV szerv működőképességét.
    A törvényjavaslat előre nem látható, kivételesen fontos ok, körülmény miatt lehetővé teszi a szabadság tervezett idejének módosítását, illetve a szabadságról való visszarendelést, azzal, hogy az ezzel összefüggésben a foglalkoztatott oldalán felmerült kárt, költséget meg kell téríteni.
    114. §-hoz
    A törvényjavaslat a szabadság kiadásának idejét alapvetően a Kit. szabályait alapul véve határozza meg, vagyis a törvényjavaslat nem teszi lehetővé a szabadság felhalmozását. A törvényjavaslatban meghatározott időn túl (alapszabadság esetén a tárgyévet követő év március 31., a pótszabadság esetén a tárgyévet követő év június 30.) a szabadság főszabály szerint nem adható ki, illetve nem vehető igénybe.
    115. §-hoz
    116. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a szabadság munkarendhez igazodó kiadásának szabályait, továbbá a szabadságnapok meghatározásának szabályait az év közben kezdődő jogviszony, illetve a szabadság mértékét érintő évközi változások tekintetében.
    117. §-hoz
    Mivel a szabadság a munkavégzéssel járó fizikai és pszichés terhelés hatásainak csökkentését célzó, a rekreációra fordítandó, kötelezően biztosítandó idő, így azt főszabály szerint megváltani, még a foglalkoztatott kérelmére sem lehet.
    A törvényjavaslat csak nagyon szűk körben teszi lehetővé a szabadság megváltását, így
    - jogviszony megszűnése, illetve a kirendelés, vezénylés egyes esetkörei esetén,
    - a felek megállapodása esetén a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadság tekintetében.
    A törvényjavaslat meghatározza továbbá az időarányosnál több szabadság igénybe vétele esetén követendő eljárást mind a jogviszony megszűnése, mind pedig arra az esetre, ha az éves szabadságon felül vett igénybe szabadságot a foglalkoztatott.
    Egyértelműsítő szabályként kimondja a törvényjavaslat, hogy a NAV-on belüli áthelyezés esetén - mivel az nem jár a jogviszony megszűnésével - nem lehet a jogviszony megszűnéshez kötött szabályokat alkalmazni a szabadság megváltása tekintetében.
    118. §-hoz
    A törvényjavaslat kimondja, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a tisztviselő számára a betegség miatti keresőképtelenség időtartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki.
    119. §-hoz
    120. §-hoz
    A törvényjavaslat egészségügyi szabadságot biztosít a betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a munkavégzésre képtelen pénzügyőr részére, szolgálatképességének helyreállítása idejére. Ez az idő azonban - a szoptatás és a gyermeknevelés céljából igénybevett egészségügyi szabadság kivételével - nem haladhatja meg az egy évet.
    Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat, vagy a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani.
    A törvényjavaslat szabályozza a gyermekápolás céljából a pénzügyőrt megillető egészségügyi szabadságot is.
    121. §-hoz
    122. §-hoz
    A törvényjavaslat az általános szabályoknak megfelelően, az egyéb jogviszonytörvényekkel azonos tartalommal szabályozza a szülési szabadság, valamint a gyermek születése esetén járó pótszabadság jogintézményét.
    123. §-hoz
    124. §-hoz
    125. §-hoz
    A törvényjavaslat a hatályos szabályozással egyezően határozza meg az illetmény nélküli szabadság esetköreit. Újdonságként szerepel a törvényjavaslatban - a Kit-tel egyezően -, hogy gyermek születésére tekintettel már nem csak a szülő, hanem a nagyszülő is igénybe vehet illetmény nélküli szabadságot.
    A gyermek születésére tekintettel igénybe vehető illetmény nélküli szabadságon túl a törvényjavaslat meghatározza az illetmény nélküli szabadság igénybe vételének kvázi alanyi jogon járó esetköreit, illetve azon esetköröket, amelyek engedélyezése a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozik.
    A törvényjavaslat meghatározza továbbá az illetmény nélküli szabadság igénybe vételének szabályait is.
    126. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a munka- és pihenőidő nyilvántartására vonatkozó szabályokat.
    127. §-hoz
    A törvényjavaslat - a Kit-tel és a Hszt-vel azonos tartalommal - szabályozza a távmunka lehetőségét. A távmunka a foglalkoztató NAV szerv székhelyétől, illetve a munkavégzés kinevezési okiratban foglalt helyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. A távmunka a munkáltatói jogkör gyakorlója által meghatározott helyen végezhető.
    128. §-hoz
    A törvényjavaslat - a Kit-tel és a Hszt-vel azonos tartalommal - bevezeti az otthoni munkavégzés intézményét. A munkáltatói jogkör gyakorlójával való megállapodás esetén a foglalkoztatott a munkáját a munkavégzés kinevezési okiratban foglaltaktól eltérően a lakó- illetve tartózkodási helyén, saját eszközeivel is végezheti, ha az elvégzendő munka jellege ezt lehetővé teszi, továbbá ha az otthoni munkavégzés elrendelése vagy lehetővé tétele nem jár a foglalkoztató NAV szerv vagy a foglalkoztatott számára aránytalan sérelemmel.
    129. §-hoz
    A törvényjavaslat a foglalkoztatott által betölthető munkaköröket az alábbiak szerint kategorizálja:
    - vezetői munkakörök, amelyeket a törvényjavaslat melléklete 10 besorolási kategóriába sorolja, megadva ezzel az egyes vezetői munkakörök hierarchiáját, figyelemmel a NAV szervezeti tagoltságára is,
    - I. besorolási osztályba tartozó munkakörök, amelyek betöltéséhez jogszabályban meghatározott felsőfokú végzettség szükséges, és amely munkaköröket 3 (A, B, C jelülésű) besorolási kategóriába lehet besorolni a munkakör tartalmi értékelése alapján,
    - II. besorolási osztályba tartozó munkakörök, amelyek betöltéséhez nem szükséges felsőfokú végzettség, és amely munkaköröket 2 (A, B jelölésű) besorolási kategóriába lehet besorolni a munkakör tartalmi értékelése alapján.
    130. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a munkakörbe és fizetési fokozatba történő besorolás általános szabályait.
    131. §-hoz
    A pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendfokozattal rendelkezik. A törvényjavaslat öt állománycsoportot állapít meg (tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti, tábornoki).
    A rendfokozat - eltérően a jelenleg hatályos rendszertől - nem a betöltött munkakörhöz, illetve az elért fizetési fokozathoz kapcsolódik, hanem a tényleges szolgálati időhöz, azzal, hogy főszabály szerint tiszti, főtiszti és tábornoki állománycsoportba tartozó rendfokozat viselésére csak I. besorolású vagy vezetői munkakört betöltő foglalkoztatott jogosult.
    132. §-hoz
    A törvényjavaslat - megőrizve a hatályos szabályozás szerinti életpálya egyes elemeit - számol egyfajta tervszerű előmenetellel, azzal, hogy az előmenetel nem automatikus, annak vannak általános, és az egyes előmeneteli formához kapcsolódó speciális szabályai.
    133. §-hoz
    A törvényjavaslat a hatályos szabályozással azonos tartalommal határozza meg a fizetési fokozatba történő besorolásnál figyelembe vehető jogviszonyokat.
    A fizetési fokozatba történő előresorolás feltétele - a várokozási idő letöltésén túl - az előírt továbbképzési kötelezettség teljesítése, valamint a legalább jó minősítésű teljesítményértékelés.
    134. §-hoz
    A munkakörben való előmenetel a magasabb besorolású munkakörbe helyezéssel valósul meg. A magasabb besorolású munkakörbe való kinevezés feltétele - a foglalkoztatott beleegyezésén túl - a munkakörre előírt képzettségi és alkalmassági feltételeknek való megfelelés, valamint legalább jó minősítésű teljesítményértékelés.
    135. §-hoz
    136. §-hoz
    137. §-hoz
    138. §-hoz
    Főszabály szerint a rendfokozat viselésére és rendfokozatban való előmenetelre a tényleges szolgálati idő alapján jogosult a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott.
    Speciális szabályt tartalmaz a törvényjavaslat arra az esetre, ha az érintettet II. besorolású munkakörből I. besorolású munkakörbe helyezik. Ebben az esetben az első tiszti rendfokozatának megállapításakor csak a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatban eltöltött tényleges szolgálati idejének az 50%-át kell figyelembe venni. Ezzel biztosítható ugyanis a fokozatosság, valamint a tiszti rendfokozatban való soron történő előmenetel lehetősége.
    A rendfokozatban való előmenetelre sor kerülhet
    - soron
    - soron kívül, az érdemek elismeréseként
    - speciális szabályok szerint.
    A soron történő előmenetel feltétele - a fizetési fokozatban való előmenetellel azonosan - a várakozási idő kitöltése, a továbbképzési kötelezettség teljesítése és legalább jó teljesítményértékelés.
    Ha valamely rendfokozatban nincs várakozási idő, úgy a magasabb rendfokozatba csak a soron kívüli előmenetel, vagy a speciális előmeneteli szabályok szerint léptethető elő a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott.
    A soron kívüli előmenetel feltétele főszabály szerint a kivételes teljesítményértékelés, valamint - ha a viselt rendfokozathoz tartozik várakozási idő - a várakozási idő felének eltelte.
    A szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsító pénzügyőri státuszú foglalkoztatottat a miniszter, valamint a NAV vezetője ezen feltételek fennállása nélkül is előléptetheti soron kívül.
    Speciális előmeneteli szabályokat határoz meg a törvényjavaslat a nyugállományba helyezésre tekintettel, valamint a hősi halott vonatkozásában.
    139. §-hoz
    A törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - határozza meg a vezetői munkaköröket, összhangban a NAV sajátos szervezeti kereteivel.
    140. §-hoz
    141. §-hoz
    A törvényjavaslat a vezetői munkakör betöltését szakirányú felsőfokú végzettséghez köti, továbbá kötelező vezetőképzést ír elő.
    A vezetői kinevezés főszabály szerint határozatlan időre szól. Határozott idejű vezetői kinevezés helyettesítés céljából, illetve tartós külszolgálat időtartamára adható.
    142. §-hoz
    143. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a vezetői kinevezés módosításának, illetve a vezetői munkakörről való lemondás szabályait.
    A vezetői kinevezést egyrészt a munkáltatói jogkör gyakorlója bármikor indokolás nélkül módosíthatja, másrészt a vezetői munkakörről a vezető bármikor lemondhat. Mindkét esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója másik munkakört ajánl fel az érintettnek. A felajánlott munkakör elutasításának jogkövetkezménye a jogviszony megszüntetése, annak jogcíme azonban eltérő attól függően, hogy a vezetői munkakör egyoldalú módosításáról vagy a vezetői munkakörről való lemondásról van szó. Előbbi esetben a jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni, utóbbi esetben pedig a jogviszonyról való lemondásnak kell tekinteni. Felajánlható munkakör hiányában a jogviszonyt felmentéssel kell megszüntetni mindkét esetben.
    A felajánlott munkakör elfogadása esetén az érintettet az új munkakörének megfelelően kell az illetményét megállapítani.
    144. §-hoz
    E rendelkezés meghatározza a foglalkoztatottak illetményének elemeit, a fizetés gyakoriságát, a kerekítési szabályokat, illetve az illetmény legkisebb összegét. Az illetmény egyik elemét képező munkaköri pótlék csak elnevezésében új, a korábbi közszolgálati pótlékot váltja fel. Illetmény szempontjából a törvényjavaslat két besorolási osztályt különböztet meg az eddigieknek megfelelően. Az I. besorolási osztályba a felsőfokú végzettséget igénylő munkakört betöltő, a II. besorolási osztályba a felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakört betöltő foglalkoztatottak tartoznak.
    145. §-hoz
    Az alapilletményt a korábbi szabályok szerint az illetményalap (38 650 forint) és a jogviszonyban töltött idő szerinti fix szorzószám szorzataként határozta meg a törvény. Az új szabályozásban a fizetési fokozatokhoz nem szorzószámot, hanem az adott fizetési fokozathoz tartozó alapilletmény legalacsonyabb és legmagasabb összegét határozza meg a törvényjavaslat. Az adott sávon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg az alapilletmény összegét. Ennek során figyelembe veszi a foglalkoztatottnak az ellátott munkakörhöz kapcsolódó tapasztalatát, végzettségét, egyéb képesítését, nyelvtudását, illetve a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget. A nyelvtudás külön kiemelést érdemel, figyelemmel arra, hogy a korábbi szabályozás szerint önálló pótlékként járó idegennyelv-tudási pótlék az új szabályozás szerint megszűnik, a nyelvtudást az alapilletmény megállapításakor lehet figyelembe venni. A vezetők alapilletményének megállapítása során ezek mellett az ellátott feladatok nagyságrendjét, a vezetése alá tartozók számát, illetve a vezetői munkakör szervezeti hierarchiában betöltött helyét kell értékelni.
    Új fogalomként vezeti be a törvényjavaslat az alapilletmény sávon belüli beállási szintjét, mely a fizetési fokozathoz tartozó legalacsonyabb és legmagasabb alapilletmény szerinti sávon belül a sáv alsó értékétől, azaz a legalacsonyabb alapilletmény összegétől való eltérés mértékét jelöli. A törvényjavaslat szabályozza, hogy mely esetekben van lehetőség a beállási szint módosítására, illetve meghatározza azt is, hogy mikor nem változik a beállási szint.
    146. §-hoz
    A korábbi szabályozásból ismert illetményelem az időpótlék, melynek szabályai nem változnak, a jövőben is az időpótlékra jogosító szolgálati jogviszonyban töltött 10. évtől kezdődően illeti meg a foglalkoztatottat, ötévenként növekvő mértékben. Az időpótlék mértékét a korábbi szabályozástól eltérően nem az illetményalap százalékában határozza meg a törvényjavaslat, hanem forintösszegben a 8. mellékletben. Az időpótlék mértékében azonban nem történik változás. Az időpótlékra jogosultak köre annyiban módosul, hogy az 1-2. besorolási kategóriába tartozó vezetők (főigazgató, főigazgató-helyettes, szakfőigazgató) nem lesznek időpótlékra jogosultak.
    147. §-hoz
    A munkaköri pótlék csak elnevezésében új, tartalmában alapvetően a korábbi közszolgálati pótléknak felel meg. A törvényjavaslat csak a munkaköri pótlék legalacsonyabb és legmagasabb összegét határozza meg. Míg a korábbi szabályozás szerint a közszolgálati pótlék az illetményalap 0-650%-a közötti mértékű lehetett, a törvényjavaslat 8. melléklete szerint a munkaköri pótlék alsó mértéke 38 650 forint, míg felső mértéke 77 300 forint. A munkaköri pótlék azonban nem jár valamennyi foglalkoztatottnak, a foglalkoztatott által ellátott munkakörrel járó többletkötelezettségek, többletterhelés, illetve többlet-igénybevétel ellentételezését (életet, testi épséget, egészséget érintő kockázat, munkavégzés sajátos körülményei, fegyveres szolgálat) szolgálja. A munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket, illetve az adott munkakörhöz kapcsolódó munkaköri pótlék mértékét a törvényjavaslat felhatalmazása alapján miniszteri rendelet határozza meg.
    148. §-hoz
    Új elemként jelenik meg az illetményeltérítés lehetősége, melynek értelmében a munkáltatói jogkör gyakorlója a tárgyévet megelőző év teljesítményértékelése alapján +/- 30 százalékkal eltérítheti a foglalkoztatott alapilletményét. Az eltérítésről minden év január 31-éig kell dönteni és az eltérítés december 31-éig tart.
    149. §-hoz
    A korábbi szabályoknak megfelelően kivételesen a jövőben is lehetőség lesz arra, hogy a foglalkoztatott személyi illetményben részesüljön. Ennek feltételeit és módját a törvényjavaslat meghatározza, garanciális szabályként előírva a személyi illetmény legmagasabb összegét, illetve azon korlátot, miszerint a személyi illetményben részesülők száma nem haladhatja meg a NAV létszámának 5%-át.
    150. §-hoz
    A korábbi szabályozásnak megfelelően rendelkezik a törvényjavaslat az éjszakai pótlékról. A pótlék mértéke nem változik, a 8. melléklet szerint óránként 193 Ft.
    151. §-hoz
    Az egészségügyi pótlékot a korábbi szabályozásnak megfelelően szabályozza a törvényjavaslat, azonban a pótlék havi mértéke változik. A korábbi illetményalap 45%-áról (17 393 Ft) 38 650 Ft-ra emelkedik.
    152. §-hoz
    A készenléti pótlék szabályai a korábbi szabályokhoz képest nem változnak, a pótlék mértékét a 8. melléklet forintösszegben, változatlanul óránként 97 Ft-ban határozza meg. A készenlét időtartama alatt munkavégzéssel töltött időtartamra nem készenléti pótlék illeti meg a foglalkoztatottat, hanem a túlmunkára vonatkozó rendelkezések szerint jogosult ellentételezésre.
    153. §-hoz
    Amennyiben az illetményelemek változnak, a törvényjavaslat rendelkezése szerint a foglalkoztatott illetményét újra meg kell állapítani.
    154. §-hoz
    Az illetmény kifizetésének szabályait a törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően határozza meg. Az illetményt havonta, utólag kell elszámolni és a tárgyhónapot követő ötödik napig fizetési számlára utalással vagy készpénzkifizetés kézbesítése útján kifizetni.
    155. §-hoz
    Az illetmény késedelmes kifizetése esetén fizetendő kamat mértékét a törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően határozza meg. A késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell fizetni a késedelem idejére.
    156. §-hoz
    A NAV foglalkoztatottak illetményét forintban kell megállapítani és kifizetni.
    157. §-hoz
    Annak érdekében, hogy a foglalkoztatott a részére kifizetett illetmény jogcímét, a kiszámítás helyességét, illetve a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja, részére az illetményéről részletes elszámolást kell adni.
    158. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza mely esetekben és milyen mértékben van helye az illetményből történő levonásnak, valamint a pénzkövetelés érvényesítésének, az engedményezésnek, a tartozásátvállalásnak, a kamatkikötésnek és a beszámításnak a szabályait.
    159. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza azon rendelkezéseket, melyek alkalmazásában az illetmény alatt az egyéb járandóságot is érteni kell, így pl. az illetmény kifizetésére, a kifizetés pénznemére, az elszámolásra, illetve a levonásokra vonatkozó egyes szabályoknál.
    160. §-hoz
    A törvényjavaslat a korábbi szabályozással egyezően az illetmény-megállapítás rendjével kapcsolatos részletszabályok megállapítását a foglalkoztatási szabályzatra utalja.
    161. §-hoz
    A távolléti díj az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok (az időpótlék és a munkaköri pótlék) összegének az előírt időtartamra számított időarányos része. A törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatottat illetmény helyett, távolléti díj illet meg. Ilyen pl. felmentés esetén a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje, a végkielégítés, az utasítás teljesítése jogszerű megtagadásának esete, a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés esetei, a szabadság, a betegszabadság, az egészségügyi szabadság időtartama.
    162. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatottat munkavégzés hiányában is megilleti díjazás. Ez esetben a foglalkoztatottat távolléti díj, illetve annak meghatározott hányada illeti meg.
    163. §-hoz
    164. §-hoz
    A törvényjavaslat a korábbi szabályozásnak megfelelően szabályozza a jubileumi jutalomra való jogosultságot, mellyel a legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező foglalkoztatottat jutalmazza ötévenként. A többi jogállási törvénnyel összhangban a korábbi szabályozás egy elemét nem veszi át a törvényjavaslat, megszünteti a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének lehetőségét.
    165. §-hoz
    A korábbi szabályozással egyezően a törvényjavaslat lehetővé teszi szakmai címek (szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím) adományozását. A törvényjavaslat meghatározza a címadományozás feltételeit, a címmel járó illetmény összegét, illetve a cím visszavonásának szabályait. Az átmeneti rendelkezések szerint a törvény hatálybalépése nem érinti a 2020. december 31-ig a NAV tv. alapján adományozott szakmai tanácsadói címet és szakmai főtanácsadói címet.
    166. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza, hogy a kiemelkedő teljesítményt nyújtó foglalkoztatottakat milyen elismerésben lehet részesíteni. Ezek között szerepel a pénzjutalommal járó dicséret, a pénz- és tárgyjutalom, a fizetési fokozatban eltöltendő várakozási idő csökkentése, a fizetési fokozatban egy fokozattal történő előresorolás, pénzügyőr státuszú foglalkoztatottak esetén az eggyel magasabb rendfokozatba előléptetés, egyéb állami kitüntetés.
    167. §-hoz
    A munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladó feladat (ún. célfeladat) eredményes végrehajtásáért céljuttatás adható, melynek feltételeit és módját általában és speciálisan a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységre szabályozza a törvényjavaslat.
    168. §-hoz
    A korábbi szabályozással egyezően a törvényjavaslat szerint a NAV teljes személyi állománya jogosult cafetériára, melynek jogosultsági feltételeit a törvényjavaslat szabályozza.
    169. §-hoz
    Előfordul, hogy a foglalkoztatottnak a szolgálati jogviszonyával összefüggésben olyan költsége merül fel, melyet méltánytalan, hogy a foglalkoztatott viseljen, ezért a törvényjavaslat a foglalkoztatót a költségek megtérítésére kötelezi. A megtérítendő költségeket nevesíti a törvényjavaslat azzal, hogy megtérítési kötelezettség csak akkor áll fenn, ha a költség indokoltan merült fel.
    170. §-hoz
    A foglalkoztatónak lehetősége van a törvényjavaslat szerint arra, hogy szociális, jóléti, kulturális vagy egészségügyi juttatást biztosítson foglalkoztatottja részére visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában. A törvényjavaslat egyes juttatási formákat nevesít azzal, hogy a juttatások nyújtásának részletes szabályait a NAV vezetőjének kell foglalkoztatási szabályzatban meghatározni.
    171. §-hoz
    172. §-hoz
    A korábbi szabályozásnak megfelelően lehetővé teszi a törvényjavaslat a Kormány által meghatározott feltételekkel a magántulajdonú lakás megszerzéséhez igénybe vett hitelintézeti kölcsönhöz nyújtható támogatást, illetve a lakás építéséhez, vásárlásához kapcsolódó állami kezességvállalást, ha a hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja a lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát.
    173. §-hoz
    A törvényjavaslat a kegyeleti juttatások körében határozza meg a NAV saját halottjává, illetve a hősi halottá nyilvánítás szabályait, illetve azokat az eseteket, amikor az elhunyt foglalkoztatott temetési költségeit részben vagy egészben a NAV viseli. A részletes szabályokat a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.
    174. §-hoz
    Ha a pénzügyőr a szolgálati kötelezettség teljesítése során az életét feláldozta, őt a miniszter hősi halottá nyilváníthatja. A hősi halott közeli hozzátartozója a hozzátartozói nyugellátás 50%-ának megfelelő kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult. A törvényjavaslat megállapítja a támogatás megállapításának, folyósításának szabályait.
    175. §-hoz
    A törvényjavaslat a NAV-nak, mint foglalkoztatónak a foglalkoztatottjai, egyes volt foglalkoztatottjai és azok családtagjai iránti felelősségére tekintettel meghatározza a NAV szociális gondoskodásának körébe tartozókat. Az érintett személyi kör részére nyújtható ellátások formáját és mértékét, illetve a jogosultság feltételeit a foglalkoztatási szabályzat állapítja meg.
    176. §-hoz
    A törvényjavaslat a Hszt. mintájára szabályozza az egészségkárosodási keresetkiegészítés és az egészségkárosodási járadék szabályait.
    A törvényjavaslat egyrészt rögzíti az egészségkárosodási ellátás célját, mely a korábban elért jövedelem kiesésének pótlása, másrészt meghatározza az ellátásra való jogosultság együttes feltételeit. Az ellátásra való jogosultság alapvető feltétele, hogy az egészségi alkalmatlanság a munkavégzés során bekövetkező balesetre vagy betegségre vezethető vissza, és a baleset, betegség az érintettet ténylegesen a munkavégzés során érte. Az ellátásra pénzügyőr és - a szabályozásban megjelenő új elemként - azon tisztviselő szerezhet jogosultság, aki munkaköréből adódóan helyszíni eljárási cselekményt is ellát.
    Nem jogosult egészségkárosodási ellátásra az, aki szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott az egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában. A törvényjavaslat példálózó jelleggel határozza meg ezek esetköreit, mint például kábítószer miatti tudatzavar, ittas állapotban történő járművezetés, jogellenes magatartás.
    177. §-hoz
    Az egészségkárosodással érintett foglalkoztatott részére az egészségi állapotának megfelelő munkakör felajánlásának van helye elsődlegesen az őt foglalkoztató NAV szervnél. Amennyiben erre nincs lehetőség, a törvényjavaslatban meghatározott utazási időn belül tömegközlekedéssel elérhető más NAV szervnél is felajánlható számára megfelelő munkakör. A munkakör felajánlás kapcsán követendő eljárást a törvényjavaslat rögzíti. A foglalkoztatott továbbfoglalkoztatása esetén egészségkárosodási keresetkiegészítésre lesz jogosult, ha az új illetmény, munkabére alacsonyabb a korábbi illetményénél.
    178. §-hoz
    Egészségkárosodási járadék a foglalkoztatott részére akkor állapítható meg, ha a miniszter felmentést ad a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól. A mentesítés menetét, a döntés során mérlegelendő körülményeket a törvényjavaslat rögzíti.
    179. §-hoz
    A törvényjavaslat vonatkozó rendelkezése szerint az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságról és annak mértékéről a NAV vezetője dönt. A törvényjavaslat meghatározza az egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság, illetve az egészségkárosodási járadékra jogosultság kezdő napját.
    180. §-hoz
    181. §-hoz
    Az egészségkárosodási ellátásra jogosult egészségi állapota az idő múltával akár pozitív, akár negatív irányban változhat, ezért azt időközönként felül kell vizsgálni. Ehhez igazodóan az egészségkárosodási ellátást határozott időre állapítják meg a soron következő felülvizsgálat időpontjáig, illetve ha nem írnak elő kötelező felülvizsgálatot, akkor öt évig. A felülvizsgálat eredményétől függően az ellátásra való jogosultság meghosszabbítható (akár több alkalommal is a saját jogú nyugellátásra jogosulttá válásig), megszüntethető, illetve az egészségkárosodás mértékének változásától függően sor kerülhet továbbfoglalkoztatásra vagy a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre, melyhez igazodik a egészségkárosodási ellátás formája (keresetkiegészítés vagy járadék).
    182. §-hoz
    A törvényjavaslat rögzíti az egészségkárosodási keresetkiegészítés és az egészségkárosodási járadék mértékét, számítási módját, illetve azokat az esetköröket, amikor az ellátás mértéke módosításának van helye. Módosítást eredményez, ha a jogosultat megillető - az egészségkárosodási ellátás összegének megállapításánál figyelembe veendő - baleseti ellátás, rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás mértéke változik, illetve ha a NAV-nál általános illetményfejlesztésre kerül sor.
    183. §-hoz
    Az egészségkárosodási ellátást érintő tények, adatok, körülmények tekintetében a jogosultat, illetve a jogosult halála esetén a közeli hozzátartozóját bejelentési kötelezettség terheli. A jogalap nélkül felvett egészségkárosodási ellátás visszakövetelhető az ellátásban részesülő személytől, illetve halála esetén az örököstől. A visszakövetelésre nyitva álló határidőt a törvényjavaslat rögzíti.
    184. §-hoz
    Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultság megszűnésének eseteit a törvényjavaslat taxatíve meghatározza.
    185. §-hoz
    Az egészségkárosodási ellátással kapcsolatos adatok kezelését - tekintettel az adatok jellegére - a törvényjavaslat külön adatkezelési rendelkezésben szabályozza, meghatározva az adatok kezelésének időtartamát, módját, illetve az adatkezelésre jogosultakat.
    186. §-hoz
    A szolgálati jogviszonyából eredő kötelezettségét vétkesen megszegő foglalkoztatott fegyelmi vétséget követ el, ami miatt - felelősségének megállapítása érdekében - fegyelmi eljárást kell indítani. Ez alól kivételt képez, ha a kötelezettségszegés jellege miatt a foglalkoztatottal szemben méltatlansági eljárás indul.
    187. §-hoz
    A foglalkoztatott fegyelmi felelősségének megállapítása esetén fegyelmi büntetés kiszabásának van helye. A kiszabható fegyelmi büntetéseket súlyosságuk sorrendjében nevesíti a törvényjavaslat, a legenyhébb szankció a megrovás, legsúlyosabb jogkövetkezmény pedig a hivatalvesztés. A fegyelmi büntetés kiszabásánál mérlegelni kell a fegyelmi vétség tárgyi súlyát, a fegyelemre gyakorolt hatását, az elkövető vétkességét, személyi körülményeit és a munkájában a vétség elkövetése előtt tanúsított magatartását. Amennyiben a legenyhébb büntetés kiszabása is indokolatlan, a büntetés kiszabása a fegyelmi eljárás bármely szakaszában mellőzhető. Főszabály szerint ugyanazon fegyelmi vétség miatt, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, egy fegyelmi büntetés szabható ki. A törvényjavaslat külön nevesíti azokat az eseteket és büntetésfajtákat, amikor párhuzamosan több büntetés is kiszabható.
    188. §-hoz
    A törvényjavaslat nevesíti azokat az eseteket, amelyek kizárják a fegyelmi büntetés kiszabását. Ha a foglalkoztatott a vétséget kóros elmeállapotban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, tévedésből, jogos védelmi helyzetben, vagy végszükségben követte el, nem büntethető. Szintén nincs helye fegyelmi büntetés kiszabásának, ha a foglalkoztatott a fegyelmi vétséget felettese utasítására követte el. Ez alól kivétel, ha a foglalkoztatott tudta, hogy az utasítás végrehajtásával fegyelmi vétséget követ el, azonban nem követte a jogsértő utasítás esetére előírt szabályokat.
    189. §-hoz
    A törvényjavaslat a fegyelmi büntetés hatályaként meghatározza azt az időtartamot, ameddig a foglalkoztatott a fegyelmi büntetés kiszabása miatti joghátrányokat viseli.
    190. §-hoz
    A fegyelmi eljárás megindítására csak a törvényjavaslatban meghatározott időtartamon (a kötelezettségszegés felfedezését követő 3 hónapon, illetve a fegyelmi vétség elkövetését követő 3 éven) belül kerülhet sor. A törvényjavaslat rögzíti a határidő számítására (kezdő napjára) vonatkozó szabályokat.
    191. §-hoz
    Fegyelmi eljárás megindítása, illetve vizsgálóbiztos kijelölése nélkül is lehetőség van ún. egyszerűsített eljárásban az elkövető meghallgatása alapján megrovás fegyelmi büntetés kiszabására vagy a büntetés mellőzésére abban az esetben, ha a tényállás egyszerű megítélésű és az elkövető a kötelezettségszegést elismeri.
    192. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a fegyelmi eljárásban a jogi képviselet és a munkavállalói érdekképviseleti szervek részvételének szabályait.
    193. §-hoz
    Ha a kötelezettségszegést elkövető foglalkoztatott jelenléte a fegyelmi eljárás során a tényállás tisztázását akadályozná vagy a kötelezettségszegés súlya és jellege miatt indokolt az elkövetőnek a munkahelytől való távoltartása, állásából felfüggeszthető. A törvényjavaslat meghatározza a felfüggesztés jogkövetkezményeit, az illetmény visszatartásának, mértékének, kifizetését szabályait.
    194. §-hoz
    A törvényjavaslat taxatíve felsorolja a fegyelmi eljárás megszüntetésének eseteit.
    195. §-hoz
    A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének és végrehajtásának szabályait határozza meg e rendelkezés.
    196. §-hoz
    A foglalkoztatott hivatalára méltatlan, ha olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy munkakörének vagy a foglalkoztató NAV szervnek a tekintélyét, jó hírnevét, illetve a működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse, és emiatt nem várható el a munkáltatói jogkör gyakorlójától, hogy a szolgálati jogviszonyt fenntartsa. A méltatlansági eljárás alapjául szolgáló magatartás kapcsolódhat akár a foglalkoztatott hivatali munkájához, összefügghet szolgálati jogviszonyból fakadó kötelezettségének megszegésével, de munkahelyén kívüli magatartás is megalapozhatja a méltatlansági eljárást.
    A törvényjavaslat szabályozza az ugyanazon tényállás alapján induló büntetőeljárás, szabálysértési eljárás, illetve méltatlansági eljárás viszonyát, valamint a méltatlansági eljárás megindításának szubjektív és objektív határidejét.
    A méltatlanság miatti jogkövetkezmény kizárására, a méltatlansági eljárásban a képviseletre, az állásból felfüggesztésre és az eljárás megszüntetésére a fegyelmi eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
    197. §-hoz
    A foglalkoztatottal szemben a törvényjavaslatban taxatíve felsorolt bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója külön eljárás nélkül megállapíthatja a méltatlanságot és annak jogkövetkezményét, ennek azonban feltétele, hogy a büntetőeljárásban a foglalkoztatottal szemben távoltartás, bűnügyi felügyelet vagy letartóztatás kényszerintézkedést rendeljenek el.
    198. §-hoz
    A méltatlanság megállapításának jogkövetkezménye a foglalkoztatott szolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése.
    Amennyiben a méltatlanság nem volt megállapítható, a méltatlansági eljárást meg kell szüntetni. A méltatlansági eljárás megszüntetését követően a munkáltatói jogkör gyakorlója - amennyiben azt indokoltnak tartja - ugyanazon magatartás miatt a törvényjavaslatban meghatározott határidőn belül fegyelmi eljárást indíthat a foglalkoztatottal szemben.
    199. §-hoz
    A tábornokkal kapcsolatos munkáltatói jogkörök speciális szabályaira tekintettel a törvényjavaslat önálló szakaszban szabályozza a tábornokkal szembeni méltatlansági eljárás szabályait.
    200. §-hoz
    Kártérítési felelősség terheli a foglalkoztatottat a szolgálati jogviszonyából eredő kárért, ha nem úgy járt el, hogy az az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési felelősség fennállásának feltételeit, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a NAV-nak kell bizonyítania.
    A törvényjavaslat szabályozza a kártérítés mértékét, mely fő szabály szerint nem haladhatja meg a foglalkoztatott egyhavi illetményét, illetve a tartósan külföldön foglalkoztatott egyhavi ellátmányát. A kártérítési felelősség szempontjából súlyosabb megítélés alá eső, törvényjavaslatban nevesített esetekben a károkozó háromhavi illetménye (ellátmánya) erejéig felel, szándékos károkozás esetén pedig a teljes kárt köteles megtéríteni. Az előre nem látható kárt, vagy amelyet a NAV közrehatása (vétkes magatartása, kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása) okozott, nem kell megtéríteni.
    201. §-hoz
    Szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak a pénztárosra, a pénzkezelőre, értékkezelőre, illetve a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányra, illetve kárra. Ezekben az esetekben vétkességre tekintet nélkül a teljes kárért felel a foglalkoztatott, azonban mentesülési szabályokat a törvényjavaslat itt is nevesít. Ilyen, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, a NAV a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította, illetve ha a foglalkoztatott úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A törvényjavaslat meghatározza, hogy az egyes esetekben kit terhel a mentesülést eredményező feltételek bizonyítása.
    202. §-hoz
    Speciális szabályok vonatkoznak a leltárhiányért fennálló kártérítési felelősségre. A leltárhiányért vétkességére való tekintet nélkül felel az a foglalkoztatott, akinek a munkaköri feladatai közé tartozik a raktári leltárkészlet kezelése. A felelősség megállapításának feltételeit, eljárási rendjét, illetve mértékét a törvényjavaslat rögzíti, külön rendelkezve az érintett személy képviseleti, észrevételezési jogáról és a kártérítésre kötelezés határidejéről.
    203. §-hoz
    A rendelkezés az együttes károkozás esetén a felelősség megoszlására vonatkozó szabályokat határozza meg.
    204. §-hoz
    A károkozó foglalkoztatott kártérítésként a NAV vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt és a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket köteles - elsődlegesen pénzben - megtéríteni. A kár természetben való megtérítésének akkor van helye, ha azt a körülmények indokolják. A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a károkozáshoz kapcsolódó egyes tételeket (pl. javításra fordított kiadás, a megrongálódott dolog értékesítéséből, hasznosításából megtérült összeg, biztosításból megtérült kár) milyen módon kell a vagyoni kár összegének meghatározásánál figyelembe venni.
    205. §-hoz
    A kártérítési eljárást a törvényjavaslat nem szabályozza részletesen, arra - az egyszerűsített eljárás kivételével -a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Kártérítési eljárás megindítása nélkül is helye lehet a kár rendezésének. Ennek feltétele, hogy a tényállás egyszerű megítélésű és a kár összege ismert legyen.
    Ilyen esetben a munkáltató jogkör gyakorlója a károkozás meghatározása és a kártérítés összegének közlése mellett a károkozót értesítésben fizetésre szólítja fel.
    A szolgálati jogviszony megszűnése nem szünteti meg a kártérítési felelősséget. Ilyen esetben a NAV a kártérítési felelősség megállapítása érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.
    206. §-hoz
    A törvényjavaslat lehetőséget ad a kártérítés alóli részbeni vagy teljes mentesítésre hivatalból a kártérítést megállapító határozatban és utólag - a kártérítés összegének megfizetéséig - kérelemre is. Erre rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények adhatnak alapot. A mentesítésről szóló döntés során a károkozás és a kártérítésre kötelezett körülményeit egyaránt értékelni kell.
    A munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítésre kötelezett személyi körülményeire tekintettel méltányosságból fizetési könnyítést engedélyezhet, azaz elhalaszthatja a kártérítés levonását, illetve részletfizetést engedélyezhet. Ha azonban a fizetési könnyítés szerinti határidőt 15 nappal meghaladóan sem fizeti meg a kötelezett az esedékes összeget, elveszíti kedvezményét és a Ptk. szerinti kamattal növelten köteles a kárt megtéríteni.
    207. §-hoz
    A NAV-ot kártérítési kötelezettség terheli, ha a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben foglalkoztatottjának kárt okoz. A kár bekövetkeztét és annak mértéket, illetve azt, hogy a károkozás a szolgálati jogviszonnyal okozati összefüggésben következett be, a foglalkoztatottnak kell bizonyítania. Fő szabály szerint a NAV vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel a kárért, azonban a törvényjavaslat nevesíti azokat a körülményeket (jellemzően amikre nincs ráhatása, illetve előre nem látható), amelyek a NAV kártérítési felelősség alóli mentesülését eredményezik. Azon körülményt, hogy a kár bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, a NAV-nak kell bizonyítania.
    Külön rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat az otthoni munkavégzés során bekövetkező kárról. Ha a kár a munkáltatói jogkör gyakorlója által az otthoni munkavégzéshez biztosított eszköz rendeltetésszerű használata során következett be, az e körben történt károsodás okát a NAV ellenőrzési körén belül esőnek kell tekinteni.
    208. §-hoz
    A NAV a foglalkoztatott munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért is felelősséggel tartozik. Lehetősége van ugyanakkor a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy előírja, a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. Azok a dolgok, amelyek nem szükségesek a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez, csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével vihetők be. Az említett szabályok megsértése esetén a NAV a kárért csak akkor felel, ha a kárt szándékosan okozták.
    209. §-hoz
    210. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza az elmaradt jövedelem és a dologi kár megállapításának, a foglalkoztatott hozzátartozója által elszenvedett kár megtérítésének, illetve a károkozással összefüggésben meghalt foglalkoztatott eltartott hozzátartozója által igényelhető tartás pótló kártérítésnek a szabályait, valamint a kártérítés összegének kiszámításánál levonandó összegeket.
    211. §-hoz
    A törvényjavaslat rendelkezése szerint járadék is fizethető kártérítésként, melyre jellemzően akkor kerülhet sor, ha a károsult vagy az ő tartásra jogosult hozzátartozója tartására vagy annak kiegészítésére szolgál a kártérítés.
    Az általános kártérítés - mely járadék formában is megállapítható - a károsult teljes anyagi kárpótlását szolgálja, melynek megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kár mértéke pontosan nem számítható ki.
    212. §-hoz
    A kártérítés megállapítását követően előfordulhat, hogy a körülményekben olyan lényeges változás következik be, mely a kártérítés módosítását indokolttá teszi. Ilyen eset lehet, ha változnak a kártérítés megállapításakor is figyelembe vett illetmény-elemek. A kártérítést módosítását kérheti a károsult, a NAV, vagy - felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén - a biztosító.
    213. §-hoz
    A kárigény előterjesztésével összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlóját kötelezettség terheli. A károkozásról való tudomásszerzését követő 15 napon belül fel kell hívnia a károsultat kárigénye előterjesztésére. A kárigényre a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban nyilatkoznia kell, ismertetve indokait is.
    214. §-hoz
    A kártérítési igény elévülésére külön rendelkezéseket tartalmaz a törvényjavaslat, szabályozva az egyes igények önálló elévülését, illetve az elévülési idő kezdő időpontját.
    215. §-hoz
    Önálló fejezet rendelkezik a szolgálati jogviszonyból származó igények bíróság előtti érvényesítéséről. A keresetet a törvényjavaslatban meghatározott esetekben a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a bírósághoz, egyéb esetekben az igény az elévülési időn belül érvényesíthető. A mérlegelési jogkörbe tartozó foglalkoztatói döntések ellen a foglalkoztatott abban az esetben fordulhat bírósághoz, ha azt a törvényjavaslat megengedi. A törvényjavaslat meghatározza, mely esetekben van a keresetlevél benyújtásának a foglalkoztatói intézkedés végrehajtására halasztó hatálya. A törvényjavaslat meghatározza az eredeti állapot helyreállításának határidejét a teljesítményértékelésen alapuló munkáltatói intézkedés elleni perben hozott ítélet alapján, illetve kamatfizetési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha az érintettet a végrehajtott intézkedés miatt jövedelemkiesés érte.
    216. §-hoz
    A szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése esetére a törvényjavaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a foglalkoztatott kérheti a bíróságtól az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatását. Továbbfoglalkoztatás esetén az elmaradt illetményt, illetve a jogviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben felmerült kárt is meg kell téríteni a foglalkoztatott részére, melynek feltételeit a törvényjavaslat meghatározza. A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól a NAV akkor mentesülhet, ha az érintett továbbfoglalkoztatása a NAV-tól nem elvárható, például mert létszámcsökkentés van éppen folyamatban vagy az érintett munkaköre megszűnt. Arra az esetre, ha a jogviszony megszüntetés jogellenessége ellenére a NAV nem foglalkoztatja tovább az érintettet, a törvényjavaslat meghatározza az érintettet megillető összeg alsó és felső határát, mely között az eset összes körülménye, különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével dönt a bíróság az érintettnek járó összegről.
    217. §-hoz
    218. §-hoz
    219. §-hoz
    A törvényjavaslat XXI. fejezete, illetve 10. melléklete az adatvédelmi követelményeknek megfelelően szabályozza a NAV mint foglalkoztató adatkezelését. Meghatározza a foglalkoztatottakról nyilvántartható adatok körét, a személyügyi alapnyilvántartás szabályait, az alapnyilvántartásba betekintésre jogosultak körét, az adatkezelés célját, módját, határidejét, a foglalkoztatottnak az alapnyilvántartáshoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit.
    220. §-hoz
    Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26. § (2) bekezdése szerint közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A titkos információgyűjtést végrehajtó vagy leplezett eszközt alkalmazó állomány adataira a bűncselekmények üldözéséhez fűződő érdek miatt speciális szabályok vonatkoznak. Az ő esetükben ezek az adatok a keletkezésüktől kezdődően a szolgálati jogviszony megszűnését követő 30 évig nem minősülnek nyilvánosnak, megismerésüket meghatározott feltételek esetén a miniszter engedélyezheti.
    221. §-hoz
    Az egyes foglalkoztatottakról személyi anyaggyűjtőt kell vezetni. A törvényjavaslat szabályozza a személyi anyag tartalmát, a betekintésre jogosultak körét és a személyi anyag megőrzési határidejét.
    222. §-hoz
    A közszolgálati ellenőrzés keretében a Kormány a szolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását ellenőrzi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter közreműködésével. A törvényjavaslat meghatározza az ellenőrzés módját, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jogosultságait, illetve a NAV vezetőjének a közszolgálati ellenőrzéshez kapcsolódó feladatait.
    223. §-hoz
    A törvényjavaslat önálló fejezetben rendelkezik az érdekegyeztetési, érdekképviseleti szabályokról. Biztosítja a foglalkoztatottak részére, hogy érdekeik képviselete érdekében szakszervezetet hozzanak létre, a szakszervezet a NAV-nál szerveket működtessen és azok működésébe tagjait bevonja. A megfelelő kapcsolattartás és együttműködés érdekében a NAV és a szakszervezet írásban tájékoztatják egymást a képviseletükre jogosult, valamint a tisztségviselő személyekről.
    224. §-hoz
    A törvényjavaslat szabályozza a munkaügyi kapcsolatokkal, illetve a szolgálati jogviszonnyal összefüggő információk átadásának, nyilvánosságra hozatalának kereteit.
    225. §-hoz
    A NAV egyetlen foglalkoztatottját sem érheti hátrányos megkülönböztetés azért, mert tagja vagy azért, mert nem tagja valamely szakszervezetnek. A foglalkoztatottat a NAV nem kötelezheti arra, hogy nyilatkozzék szakszervezeti hovatartozásáról.
    226. §-hoz
    A NAV a szakszervezeti tagdíjat erre vonatkozó megállapodás esetén vonja le a foglalkoztatottak illetményéből. A tagdíj levonásáért, illetve a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenérték nem követelhető.
    227. §-hoz
    A központi érdekegyeztetés fóruma a törvényjavaslat szerint a NAV foglalkoztatottak esetében is a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács.
    228. §-hoz
    A törvényjavaslat szabályozza a munkahelyi foglalkoztatotti érdekegyeztetés rendjét. Ennek keretében meghatározza az érdekegyeztetés részt vevőit, részletesen szabályozza a szolgálati jogviszonnyal összefüggésben a szakszervezet véleményezési, javaslattételi, tájékoztatás-kérési és tajékoztatás-adási, valamint képviseleti jogát.
    229. §-hoz
    Különös védelem illeti meg a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő személyt és a szakszervezet által megjelölt foglalkoztatottat. Ennek értelmében egyes foglalkoztatói intézkedésekhez - melyeket nevesít a törvényjavaslat - a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges. A szakszervezet abban az esetben tagadhatja meg egyetértését, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. A törvényjavaslat szabályozza a védelemre jogosultak, illetve az egyetértésre jogosult szerv megjelölésének módját, az egyetértésre nyitva álló határidőt, illetve a szakszervezet részéről a határidő elmulasztásának következményét.
    230. §-hoz
    A törvényjavaslat szerint egyes szakszervezeti képviselőket érdekképviseleti tevékenységük támogatása érdekében munkaidő-kedvezmény illet meg. A törvényjavaslat rendelkezik a jogosultak köréről, a kedvezmény mértékéről, igénybevételének módjáról és az időtartamára járó díjazásról.
    231. §-hoz
    A pénzügyőr szolgálati feladatait az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően, a NAV-nál rendszeresített egyenruhában vagy polgári ruhában látja el. A törvényjavaslat az értelmező rendelkezések körében meghatározza az egyenruha fogalmát, a részletszabályozásra (rendszeresített egyenruha, rendfokozati jelzések, ezek viselésének rendje) a miniszter jogosult.
    232. §-hoz
    233. §-hoz
    A törvényjavaslat a pénzügyőrök vonatkozásában átveszi a Hszt-ből a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, valamint a könnyített szolgálat jogintézményét annyi szigorítással, hogy többletfeltételként határozza meg, hogy a leszolgált harminc, illetve huszonöt évből legalább húsz évet a miniszter által meghatározott munkakörben kell eltölteni. Ennek indoka a törvényjavaslat azon alaptétele, miszerint a foglalkoztatottat terhelő kötelezettségek, illetve a foglalkoztatottat megillető jogosultságok, juttatások főszabály szerint nem a foglalkoztatott státuszához, hanem a betöltött munkakörhöz kötődnek.
    234. §-hoz
    A törvényjavaslat szintén átveszi a Hszt-ből a természetbeni ellátás jogintézményét. Ez egyrészt a fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és - a jogszabályban meghatározott esetben - élelmezéssel való ellátást jelenti. Másrészt pedig a ruházati utánpótlási ellátmányt, amelyre a pénzügyőr évente, a kizárólag társasági egyenruha viselésére jogosult pénzügyőri státuszú foglalkoztatott pedig háromévente jogosult.
    A törvényjavaslat rögzíti, hogy a ruházati utánpótlási ellátmány csak egyenruházati termékre fordítható, vagyis az nem tekinthető általános "ruhapénznek", az az egyenruha viseléséhez kapcsolódó járandóság.
    235. §-hoz
    236. §-hoz
    A törvényjavaslat - a Hszt-hez hasonlóan - részletesen szabályozza a pénzügyőr balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos eljárást.
    Az eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni és minősítő határozatot kell hozni. A törvényjavaslat a minősítő határozat ellen közvetlenül lehetővé teszi a bírósági jogorvoslat igénybe vételének lehetőségét.
    A törvényjavaslat rögzíti, hogy a pénzügyőrnek és hozzátartozóinak társadalombiztosítási ellátásaira a társadalombiztosítási törvény általános szabályait a törvényjavaslatban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
    237. §-hoz
    238. §-hoz
    A törvényjavaslat a Hszt-hez hasonlóan tartalmazza a szolgálati nyugdíjasok jogait és egyes kötelezettségeit. A szolgálati nyugdíjas
    - a nyugállományba helyezést követően is köteles a NAV-hoz, korábbi munkaköréhez és rendfokozatához méltó magatartást tanúsítani;
    - egyenruháját - a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlés és egyéb politikai rendezvény kivételével - viselheti, az utolsó megállapított rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja;
    - főszabályként megtartja a NAV kezelése vagy rendelkezése alatt álló lakáshoz való bérleti jogát, vagy más bérlemény kiutalását kérheti;
    - rendfokozatban egy alkalommal előléptethető vagy kinevezhető, ha a NAV célja érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységével arra érdemesült;
    - hozzátartozójával együtt jogosult a törvény szerinti szociális gondoskodásra és kegyeleti ellátásra;
    - az egyenruha viselésétől és a rendfokozat használatától eltiltható, ha annak viselésére méltatlanná válik.
    239. §-hoz
    A törvényjavaslat külön fejezetben szabályozza a munkavállalókra irányadó rendelkezéseket. Ennek keretében meghatározza a munkaviszony létesítésének feltételeit, a munkavállalót megillető pótszabadság mértékét.
    A törvényjavaslat több rendelkezését a munkavállalókra is kiterjeszti, így többek között a munkabér kifizetésére, a szabadság meghatározására, a kártérítésre irányadó szabályokat.
    A munkavállalókra irányadó, az Mt-től eltérő szabályok bevezetésének indoka, hogy az adott szabályozási körben a NAV személyi állományának szétválasztása nem lehetséges (pl. a közös munkavégzésre tekintettel a kártérítési szabályok), vagy legalábbis jelentős nehézségekkel járna (pl. munkabér kifizetéséhez kapcsolódó szabályok).
    A törvényjavaslat a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló törvény tervezetével összhangban szabályozza a munkaügyi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket.
    240. §-hoz
    241. §-hoz
    242. §-hoz
    243. §-hoz
    244. §-hoz
    245. §-hoz
    A törvényjavaslat a Hszt-hez hasonlóan önálló fejezetben szabályozza a tisztjelöltek sajátos jogállására vonatkozó kérdéseket, rendezve a tisztjelölti jogviszony létesítésének és megszüntetésének szabályait.
    A tisztjelölti jogviszony célja, hogy a hallgatók jogviszonyba helyezésével garanciákat nyújtson, és anyagilag is ösztönző módon támogassa őket.
    A törvényjavaslat szabályozza a tisztjelölti szolgálat legfontosabb szabályait. A tisztjelölttel a NAV ösztöndíjszerződést köt. E szerződés alapján a tisztjelölt a NAV tisztjelölti állományába kerül. A tisztjelölt elsődleges kötelezettsége a NAV-nál a pénzügyőri munkakörben történő feladatellátásra való felkészülés.
    A tisztjelölt járandóságként havonta ösztöndíjra jogosult, amelynek alkotó elemei közé tartozik az alapösztöndíj, az alapösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék, valamint egyéb pótlékok. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alakítja ki az egyes ösztöndíjelemek megállapításának rendjét. A tisztjelöltek kollégiumi elhelyezésére, térítésmentes élelmezési, ruházati ellátására, tanszertámogatására, egyes költségtérítéseire és szociális juttatásaira vonatkozó szabályozást a NAV vezetője határozza meg.
    A tisztjelölt a tisztjelölti jogviszonyából vagy a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettsége vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelemsértés szankciója feddés vagy megrovás fenyítés, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti ösztöndíj a törvényben foglalt mértékű és időtartamú csökkentése vagy a felsőoktatási intézményből való kizárás fegyelmi büntetés lehet. Ha a tisztjelölt által elkövetett cselekmény súlya vagy jellege indokolja, az érintett a tisztjelölti szolgálati beosztásából felfüggeszthető azzal, hogy a felfüggesztés nem jelenti a tanulmányok folytatásától való eltiltást.
    A törvényjavaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fegyelmi és kártérítési szabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni azokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem rendez.
    246. §-hoz
    247. §-hoz
    A törvényjavaslat több kérdés tekintetében részletszabályok megalkotására ad felhatalmazást a Kormány, illetve a miniszter részére.
    248. §-hoz
    A törvény hatályba lépésének napja: 2021. január 1.
    249. §-hoz
    A törvény hatályba lépésével a foglalkoztatottak jogviszonya a törvény erejénél fogva alakul át:
    - a kormánytisztviselők és a - képesítési feltételek kivételével - a kinevezés általános feltételeinek megfelelő ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya tisztviselői státuszú szolgálati jogviszonnyá,
    - a pénzügyőrök hivatásos szolgálati jogviszonya pénzügyőri státuszú szolgálati jogviszonnyá,
    - a kinevezés általános feltételeinek (ide nem értve a képesítési feltételeket) meg nem felelő ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya munkaviszonnyá.
    A jogviszony átalakulásáról szóló tájékoztatást, és egyben az új szabályozás szerinti munkakör, besorolás és illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedést 2021. január 20-ig kell megtenni.
    250. §-hoz
    A NAV egyes szerveinek új állománytábláit a NAV vezetőjének 2021. január 5-éig kell megállapítania. Az új állománytábla keretei között kell a foglalkoztatott új munkakörét, besorolási osztályát, a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetén a rendfokozatát megállapítani 2021. január 20-ig.
    Az új szabályozás hatályba lépésével a foglalkoztatottak munkaköre a ténylegesen ellátott feladatok alapján kerül megállapításra, így garanciális jellegű szabályként rögzíti a törvényjavaslat, hogy a megállapított munkakörére az érintettet képesítettnek kell tekinteni.
    Szintén garanciális jellegű szabály, hogy a rendfokozatra irányadó szabályozási koncepció megváltoztatása nem eredményezheti a rendfokozatban való visszalépést.
    251. §-hoz
    252. §-hoz
    A törvényjavaslat bevezeti az alapilletmény sávos meghatározását, ezzel a foglalkoztatott alapilletményének megállapítása - a megadott sávok között - a munkáltatói jogkör gyakorlójának a döntése. Az átmeneti rendelkezés ugyanakkor a törvény hatályba lépésekor nem ad teret a szabad illetménymegállapításnak, biztosítva ezzel az új illetményrendszerre való ráállás egységes elvek mentén történő megvalósítását.
    A törvényjavaslat ennek megfelelően meghatározza, hogy a foglalkoztatott alapilletménye pontosan milyen összegben kerül megállapításra. Az alapilletmény megállapítás alapjául szolgáló összeg fogalmi meghatározása biztosítja azt, hogy a megszűnő idegennyelv-tudási pótlék, az új szabályozás szerinti munkaköri pótlékkal nem fedezett korábbi közszolgálati pótlék, valamint a törvényjavaslat által biztosított garantált béremelés beépüljön a foglalkoztatott alapilletményébe.
    A törvényjavaslat rögzíti, hogy főszabály szerint senki nem kereshet kevesebbet, mint 2020. december 31-én. Ez alól az az eset képezhet kivételt, ha a vezetői munkakört betöltő foglalkoztatottat 2021. január 1-jével alacsonyabb (akár vezetői akár nem vezetői) munkakörbe helyezik. Erre az esetre garanciális szabályként rögzíti a törvényjavaslat, hogy az illetményt úgy kell megállapítani, mintha a kinevezés módosítására 2020. december 31-én került volna sor, biztosítva ezzel a garantált béremelés hatásának az új illetménymegállapítás során történő figyelembe vételét.
    253. §-hoz
    Mivel főszabály szerint az új jogviszonyban a foglalkoztatottat terhelő kötelezettségek érdemben nem súlyosbodnak, a foglalkoztatottat megillető jogosultságok, juttatások érdemben nem változnak, így a törvényjavaslat a jogviszony megváltozását nem minősíti a kinevezés egyoldalú módosításának, vagy átszervezésnek, ami azt jelenti, hogy az új jogviszony elutasítása esetén a foglalkoztatott nem kérheti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését.
    Ezen főszabály alól csak azon pénzügyőri státuszú foglalkoztatottak képeznek kivételt, akik 2021. január 1-jével nem pénzügyőri munkakörbe kerülnek, ezen személyi kör jogviszonyának tartalma ugyanis jelentősen megváltozik. Ezen személyi kör kérheti, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója pénzügyőri munkakört ajánljon fel részére, és ha nincs a foglalkoztató NAV szervnél felajánlható munkakör vagy azt az érintett méltányolható okból nem fogadja el, úgy kérheti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését.
    254. §-hoz
    A törvényjavaslat új jogintézményként vezeti be az illetményeltérítés jogintézményét, amelyet az átmeneti rendelkezés alapján első alkalommal a 2021. július 15-ig elvégzett, első félévi teljesítményértékelés alapján lehet alkalmazni, kizárólag a második félévre kihatóan.
    255. §-hoz
    Az illetmény 2021. január 1-jével történő megállapítása során a munkáltatói jogkör gyakorlójának nincs döntési jogköre az alapilletmény megállapítása tekintetében. Ez a rendelkezés ugyanakkor lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója felülvizsgálja az azonos munkakörben azonos tevékenységet végzők alapilletményét, és szükség esetén - az indokolatlan különbségek csökkentése érdekében - dönthet az alapilletmény megemeléséről, szűkítve ezzel a hatályos illetmény rendszer által túlzottan tágra nyitott bérollót.
    256. §-hoz
    A törvényjavaslat meghatározza a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő fegyelmi eljárások, a már lefolytatott, de a hatályba lépésig jogerőre nem emelkedett, illetve végre nem hajtott fegyelmi büntetések végrehajtása, továbbá a hatályba lépés előtt elkövetett fegyelemsértés miatt a hatályba lépést követően lefolytatandó fegyelmi eljárások során irányadó átmeneti rendelkezéseket.
    257. §-hoz
    Mivel a törvényjavaslat a foglalkoztatottak jogviszonyát érintő minden kérdést, minden jogintézményt újraszabályoz, így valamennyi olyan kérdésben átmeneti jellegű intézkedés meghatározása szükséges, amely a jogviszonyt folyamatában érinti.
    A rendelkezés az alábbi kérdésekben állapít meg átmeneti szabályokat:
    - folyamatban lévő jogviszony létesítés, módosítás, megszüntetés
    - folyamatban lévő kártérítési, méltatlansági eljárás
    - folyamatban lévő próbaidő
    - kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez kapcsolódó hozzájáruló nyilatkozat
    - jogviszony fenntartásának feltételéül szabott képzési kötelezettség
    - 2020. december 31-én fennálló közigazgatási alap- és szakvizsga kötelezettség
    - a pénzügyőrt a NAV tv. alapján terhelő, folyamatban lévő képzési kötelezettség
    - kötelező vezetőképzés
    - törvény hatályba lépésekor hatályban lévő határozott idejű áthelyezés, kirendelés, kormányzati érdekből történő kirendelés, tartós külszolgálat
    - hatályba lépés előtt elrendelt kiküldetés
    - hatályba lépés előtt a NAV tv., illetve a Hszt. alapján elrendelt vezénylés
    - összeférhetetlenség
    - tanulmányi szerződés, munkáltatói kölcsön
    - rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás, megállapított ellátás
    - nyugdíj előtti rendelkezési állomány
    - különleges foglalkoztatási állomány
    - szakmai -, közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói címek, tanácsosi, főtanácsosi címek
    - Magyar Kormánytisztviselői Kar, Magyar Rendvédelmi Kar tagsága
    - személyügyi nyilvántartás
    - folyamatban lévő kifogástalan életvitel ellenőrzés
    - soron kívüli pszichológiai alkalmassági vizsgálat
    - egészségügyi szabadság
    - pótszabadság
    - szolgálati igazolvány és jelvény
    - szolgálati idő
    258. §-hoz
    A törvényjavaslat a munkáltatói intézkedések elektronikus kiadmányozására és közlésére irányadó szabályait a munkavállalókra is kiterjeszti, ezért szükséges a munkavállalók számára is határidővel előírni az ügyfélkapu nyitását.
    A törvényjavaslat a kétoldalú jognyilatkozatok elektronikus útra terelését 2021. április 1-jével teszi kötelezővé.
    Figyelemmel a törvény hatályba lépéséhez szükséges munkáltatói intézkedések nagy számára, valamint arra, hogy a törvényjavaslat a NAV személyügyi rendszerének teljes átalakítását igényli, az átállás zökkenőmentességének, és határidőben való megvalósításának biztosítása érdekében a jogviszony átalakulásáról szóló tájékoztatást, az új munkakör, besorolás és illetmény megállapítását tartalmazó munkáltatói intézkedést papír alapon kell kiadmányozni és közölni.
    259. §-hoz
    A törvény hatályba lépéséhez kapcsolódó munkáltatói intézkedések megtételének és végrehajtásának idejére eső jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó átmeneti rendelkezés.
    260. §-hoz
    A törvényjavaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
    1. melléklethez
    A melléklet a pénzügyőrök tekintetében a NAV irányítására kijelölt miniszter vagy a NAV vezetője hatáskörébe utalt kiemelt munkáltatói jogköröket tartalmazza.
    2. melléklethez
    A melléklet a szolgálati jogviszonyt létesítő személy kifogástalan életvitele ellenőrzéséhez kapcsolódó adatlapot tartalmazza.
    3. melléklethez
    A melléklet a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez kapcsolódóan tartalmazza a NAV pénzügyőri állományába jelentkezővel, illetve a pénzügyőrrel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, nagykorú hozzátartozó nyilatkozatát.
    4. melléklethez
    A melléklet a vezetői munkakörök besorolási kategóriát tartalmazza.
    5. melléklethez
    A melléklet az I. és II. besorolási osztályba tartozó munkakörök besorolási kategóriáihoz rendelt fizetési fokozatokat tartalmazza.
    6. melléklethez
    A melléklet a vezetői munkakörök besorolási kategóriáihoz tartozó fizetési fokozatokat tartalmazza.
    7. melléklethez
    A melléklet az egyes rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatokat, és a rendfokozati várakozási időket tartalmazza.
    8. melléklethez
    A melléklet az időpótlék, egyes nem rendszeres pótlékok (éjszakai pótlék, egészségügyi pótlék, készenléti pótlék) mértékét, illetve a munkaköri pótlék alsó és felső mértékét szabályozza.
    9. melléklethez
    A melléklet a foglalkoztatott önéletrajzának kötelező adatköreit tartalmazza.
    10. melléklethez
    A melléklet a személyügyi alapnyilvántartás adatköreit tartalmazza.
    11. melléklethez
    A melléklet a tisztjelölt ösztöndíjának alapját, az alapösztöndíj, az ösztöndíj-kiegészítés, a tanulmányi pótlék és a katasztrófavédelmi feladatokra történő alkalmazás pótlékának mértékét szabályozza.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében