adozona.hu
Végső előterjesztői indokolás az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/156.
Végső előterjesztői indokolás az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/156.
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A tervezet az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosítások...
Végső előterjesztői indokolás az egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról szóló 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelethez - Indokolások Tára 2020/156.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.A tervezet az egyes eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2019. évi CXVI. törvény és az egyes törvényeknek nyilvántartásokkal és elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosításáról szóló T/13262. számú törvényjavaslatban foglalt rendelkezések kormányrendeleti szintű szabályainak megalkotását célozza, valamint néhány más témában is javasol kormányrendeleti szintű módosításokat. A főbb témák az alábbiak.
1. A születést és a házasságkötésből eredő névváltozást követő hivatalbóli okmánykiállítást előíró és lehetővé tévő törvényi rendelkezésekhez kapcsolódó és kiegészítő kormányrendeleti módosítások
Az állandó személyazonosító igazolvánnyal és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben a nyilvántartást kezelő szerv fog eljárni. A születést anyakönyvező anyakönyvvezető az újszülött hatósági igazolványát a törvényes képviselő nyilatkozata alapján személyesen az egészségügyi szolgáltatónál vagy az anyakönyvvezetőnél átadja, illetve a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre kézbesíti.
Az át nem vett hatósági igazolványok a járási hivatal részére kerülnek megküldésre, mely gondoskodik az átadásukról. Az át nem vett okmányok selejtezésére vonatkozó szabályok is megállapításra kerültek.
A házasságot kötő magyar állampolgár hatósági igazolványa lakó- vagy ennek hiányában tartózkodási helyére, vagy külföldre a konzuli tisztviselőnek kerül továbbításra.
Az át nem vett hatósági igazolványok a járási hivatal részére kerülnek megküldésre, mely gondoskodik az átadásukról.
A házasságot kötő magyar állampolgár személyazonosító igazolványa lakó- vagy ennek hiányában tartózkodási helyére, illetve külföldre a konzuli tisztviselőnek kerül továbbításra.
Az át nem vett személyazonosító igazolványok a járási hivatal részére kerülnek megküldésre, mely gondoskodik az átadásukról.
A szülő az újszülött személyazonosító igazolványának kiadásához szükséges hozzájárulását az egészségügyi szolgáltatónál vagy a rendelkezési nyilvántartásban teheti meg.
2. A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Nemzeti Választási Iroda hozzáférése a személyiadat- és lakcímnyilvántartáshoz
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 37. § (4) bekezdés b) pontja alapján, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 5. § (3) bekezdése alapján jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra járványügyi feladatainak ellátása céljából.
Az NNK az Nytv. 37. § (4) bekezdés b) pontja alapján a 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok - azaz a természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítésicím-adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje - igénylésére jogosult, mint egészségügyi államigazgatási szerv, a közegészségügyi-járványügyi nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatai ellátásához.
A Nemzeti Választási Iroda az Nytv. 23. § a)-b) pontja alapján, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 96. § (1) bekezdése alapján jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra a választással, illetőleg a központi névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatainak ellátása céljából.
A központi névjegyzék pontos és hiteles vezetése érdekében indokolt a hiányos, illetőleg töredékadatokon történő bekérdezés lehetőségének biztosítása. Útlevéllel történő regisztráció esetében ugyanis a személyes adatok nem mindig egyeznek meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban tárolt adatokkal.
Levélben szavazók esetében is nehézséget jelentenek az esetlegesen pontatlanul megadott személyes adatok, és így az egyértelmű beazonosíthatóság. Ezen esetekben csupán a hiányos, illetőleg töredékadatokon történő bekérdezéssel van lehetőség a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban az adott személyre vonatkozó személyes adatokat ellenőrizni, és ezáltal a névjegyzéket pontosan vezetni, karbantartani, a szavazót beazonosítani.
3. Az úti okmány nyilvántartására és a kapcsolódó eljárásra vonatkozó módosítások
A jelenlegi szabályozás főszabályként rögzíti, hogy az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. Ehhez képest egy kivételt állapít meg, az ideiglenes magánútlevelek hivatalbóli kiállítását. A házasságkötés miatt kiadott okmányok kapcsán új esetkörrel - a magánútlevél hivatalból történő kiállításával - bővül a hivatalból induló eljárások köre, ezért szükséges a jelenlegi szabályozás kiegészítése.
A házasságkötés miatt hivatalból induló eljárásoknál az anyakönyvvezető veszi fel az okmány kiállításához szükséges arcképmás-, aláírás- és ujjnyomatadatokat, a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv pedig továbbítja az okmány előállításához szükséges adatokat. A hivatalból induló eljárások esetében nem a "klasszikus" értelemben vett kérelemről beszélünk, de szükséges annak szabályozása, hogy az okmány kiállítása érdekében felvett adatok milyen úton kerülnek be az útiokmány-nyilvántartásba. Emiatt szükséges az adattovábbításra vonatkozó rendelkezések kiegészítése a hivatalból induló eljárásra vonatkozó specialitásokkal.
4. A közlekedési igazgatást érintő egyes módosítások
Kormányrendelet határozza meg, hogy Magyarország területén mely okmányok, illetve okiratok alkalmasak a járművezetési jogosultság igazolására, így itt szükséges rendelkezni arról is, hogy az első vezetői engedély kiadása, a kategória bővítése és a vezetői engedély meghosszabbítása esetén a vezetői engedély elkészültéig, már a nyilvántartásba tett bejegyzés alapján is lehet vezetni.
Megtörténik továbbá az automatikus döntéshozatali eljárás lehetővé tétele a járművekkel kapcsolatos azonnal intézhető ügyek tekintetében.
Tekintettel arra, hogy az egészségi alkalmasságra és elsősegélynyújtási ismeretekre vonatkozó adat már elektronikusan fog megérkezni az engedély-nyilvántartásba, ezek a feltételek már nem papíralapú igazolás alapján, hanem a nyilvántartásból ellenőrizhetőek lesznek.
A törzskönyv a jármű tulajdonjogát igazoló okmány. Azt kell a jármű jogszerű tulajdonosának tekinteni, aki a törzskönyvet birtokolja. Éppen ezért a törzskönyv cseréje esetén a régi törzskönyvet le kell adni; az automatikus kiállítás útján kiállított törzskönyv kapcsán ennek részletszabályait is meghatározza a rendelet. A jelenleg hatályos szabályozás szerint forgalmi engedély cseréje esetén az új okmány átvételével egyidejűleg le kell adni a régit.
A szabályozás rendelkezik továbbá arról, hogy a vezetői engedély cseréje esetén a régi vezetői engedélyt le kell adni.
5. "112 SOS Hallássérülteknek"
2018. december 1-jén elindult a "112 SOS Hallássérülteknek" elnevezésű mobilalkalmazás. Ennek segítségével a fogyatékkal élők segélyhívást tudnak kezdeményezni úgy, hogy a bejelentő az applikáció használatával SMS-üzenetet tud küldeni a hívásfogadó központba, a mobiltelefon bekapcsolt GPS-modulja esetén pedig a földrajzi helyzetét (GPS-koordinátákkal és az ahhoz tartozó címmel) is megjeleníti a rendszer. A hívásfogadó rendszerbe érkezett SMS-t a hívásfogadó operátorok fogadják, és megteszik a szükséges intézkedéseket, tehát a fogyatékkal élők számára biztosított a segítségkérés.
A "112 SOS Hallássérülteknek" elnevezésű mobilalkalmazás megfelel a vonatkozó uniós szabványoknak, biztosítja az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Kódex) rögzített célt, amely alkalmassá teszi arra, hogy ezen applikáció segítségével a fogyatékos felhasználó utazása során is más végfelhasználókkal azonos módon, előzetes regisztráció nélkül férjen hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz. Továbbá a Kódex szerinti tájékoztatási kötelezettségnek megfelelő intézkedések születtek az applikációval összefüggésben, ugyanis a Rendőrség a fogyatékkal élő szervezetek vezetőit tájékoztatta arról, hogy milyen módon férhetnek hozzá a segélyhívó szolgáltatásokhoz, amelyet a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége saját honlapján közzétett, illetve az a Rendőrség honlapján is megjelenítésre került.
6. Személyazonosító igazolvány kiadásával kapcsolatos módosítások
2021. augusztus 2. napjától a polgár - jogszabályban meghatározott kivétellel - köteles állandó személyazonosító igazolványa kiadásához ujjnyomat adására, mivel a személyazonosító igazolvány tárolóelemének kötelező lesz tartalmaznia azt.
Erre figyelemmel szükséges a kérelem, az ujjnyomat-felvételezés és az okmány cseréjének szabályait meghatározni.
A magyar állampolgár kérheti, hogy a személyazonosító igazolványon származási helye vizuálisan észlelhető módon feltüntetésre kerüljön.
A külföldiek részére kiállított személyazonosító igazolvány vizuális megjelenítése is változik.
7. A Seveso-irányelvvel összefüggő módosítások
A rendelkezések pontosítást tartalmaznak a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (Seveso-irányelv) rendelkezéseinek megfelelő átültetése érdekében.
8. A halottvizsgálati eljárás szabályainak módosítása
A rendkívüli haláleseti eljárásban az ágazati jogszabály, a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) szabályait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseivel összhangban szükséges alkalmazni, tekintettel arra, hogy nevezett eljárás az Ákr. hatálya alá eső közigazgatási hatósági eljárás. Az Ákr. 118. § (3) bekezdése kógens szabályként úgy rendelkezik, hogy a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál lehet előterjeszteni. A fentiekre tekintettel indokolt a Kr. 15. § (3) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében 5 nap helyett 15 napos fellebbezési határidő meghatározása.
Mivel a Kr. 12. § (2) bekezdése alapján meghatározott halottvizsgálati szaktanácsadók száma nem elégséges, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységének további zökkenőmentes ellátása érdekében a Kr. 47. §-ának a módosítása indokolt, amely alapján a hatóság 2023. december 31-ig a 12. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül - azok akadályoztatása esetén - halottvizsgálati szaktanácsadóként megfelelő szakismerettel rendelkező orvost is igénybe vehet.
9. Az e-ügyintézést érintő módosítások
1. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 9. § c) pontja alapján 2020. március 17-e óta az Ügyfélkapu-regisztrációval már rendelkező felhasználó, a regisztrációhoz tartozó felhasználónevének megismerését a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal telefonon keresztül biztosítja. E rendelkezés hatálybalépését követően kiemelkedő számú ügyfél élt a lehetőséggel - hetente megközelítőleg 1000 ügyfél -, aminek a kiszolgálására érdemes hosszútávon biztosítani ezt a lehetőséget. Korábban a 1818 az Ügyfélkapu-felhasználónév telefonon keresztüli megismerését már a NAVASZ-projekt keretei között is javasolta, mint nagy ügyfélérdeklődésre számot tartó szolgáltatást.
A veszélyhelyzet elhárulásával a fentiekben idézett rendelet hatályát vesztette, ezzel a feladatvégzés jogalapja megszűnt.
Tekintettel azonban a fentiekben ismertetett tényekre, javasolt a 1818 dedikált feladatai közé felvenni.
2. A kormányzati hitelesítésszolgáltató (GOVCA) által nyújtott szolgáltatások köréből nem indokolt kizárni az elektronikus ügyintézést nem biztosító, így az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 68/A. § (1) bekezdése szerint piaci szereplőnek minősülő közfeladatot ellátó szerveket (állami és önkormányzati költségvetési szerveket, állami közfeladatot ellátó szervezeteket, például olyan állami vállalatokat, mint a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.-t, Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.-t stb.). Ezen piaci szereplőnek minősülő közfeladatot ellátó szervezetek a többi SZEÜSZ-t, KEÜSZ-t díjmentesen igénybe vehetik a 68/A. § (2) bekezdése alapján.
Másrészt egyes SZEÜSZ-ökhöz, KEÜSZ-ökhöz való gépi csatlakozáshoz - pl. AVDH, AVDH-DHSZ, KAÜ, KDÜ, NISZ-TKASZ - technikailag szükséges a kormányzati hitelesítésszolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatásokat (elektronikus bélyegző, autentikációs, üzenethitelesítő, titkosító tanúsítvány, időbélyeg stb.) igénybe venni.
Mivel a jogszabály-módosítás következtében a GOVCA szolgáltatásainak igénybevételére jogosulttá váló szervezetek a tanúsítványszolgáltatásokhoz kapcsolódó díjakat térítenék, így költségvetési hatása nincs a módosításnak.
3. A hatályos szabályok szerint az Ügyfélkapu-regisztráció elsősorban személyesen történik meg. A rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a polgárok az Ügyfélkaput videochaten keresztül is igényelhessék. A rendelet értelmében ehhez a NISZ Zrt. által biztosítandó biztonságos szoftvert/applikációt kell használniuk. Az azonosítás elsősorban vizuálisan történik meg, azaz az Ügyfélkapu-regisztrációt végző szerv az ügyfél vizuális képét és a felmutatott okmányát vizsgálja meg. Az azonosítás alatt ugyanakkor az ügyfél adatait a nyilvántartások adataival is összeveti.
A videochaten keresztül történő regisztráció biztosítására a NISZ Zrt. kerül kijelölésre.
4. Az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás fejlődését elősegítve, a modern technológia térnyerését biztosítva az átláthatóbb és eredményesebb elektronikus ügyintézés tekintetében, a központilag biztosított technológia kikötése szükséges és indokolt.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal e szabály alóli kivételét külön rendelkezés biztosítja.
5. A Kormányzati Adatközponttal (KAK) kapcsolatos szabályozás a jogszabály kihirdetésének időpontjában (2017 decemberében) még a megvalósítás alatt álló KAK hardver (KAK HW) infrastruktúra környezettel és KAK szoftver (KAK SW) alkalmazáskörnyezettel szemben elvárt, tervezett adatközponti szolgáltatások, illetve azok tartalmi követelményei alapján került kialakításra. A KAK infrastruktúra környezete 2018 januárjában, a virtualizált "felhő" szolgáltatási környezet 2018 júniusában került éles üzembe állításra, és azóta folyamatosan fogadja a betelepülő KÖFOP eredménytermékként létrejövő és egyéb szakrendszereket.
A KAK szolgáltatási környezetbe történő befogadások, implementációk, tesztelések alapján jelen időszakra tisztultak le a korábbi kapacitási és szolgáltatásistruktúra-elképzelések, amelyek a jogszabály megalkotásakor még csak tervezetszinten álltak rendelkezésre. A tényleges szolgáltatási lehetőségek és a már megismert, és jellemzően sztenderdizálódott, szolgáltatási igények mentén indokolt ezek aktualizálása.
A KAK-ra vonatkozó szabályozás kormányrendeleti szintű. E rendelet értelmében a KAK használata kötelezetti vagy önkéntes igénybevétel útján történhet. Az önkéntes igénybevétel esetében a kötelezetti körbe nem tartozó szervezet önként jelezheti a KAK-ra vonatkozó igénybevételi szándékát, amelyet a belügyminiszter hagy jóvá.
Annak érdekében, hogy az önként csatlakozó szerveket a NISZ közszolgáltatásként tudja kiszolgálni, szükséges ezen szervek és szakrendszerek esetében a NISZ jogszabályi kijelölése az uniós versenyjogi és támogatási szabályokra figyelemmel. A javaslat szerint az önként csatlakozókat és a csatlakozó szakrendszereket miniszteri rendelet határozná meg.
A fentiekhez a rendelet következők szerinti módosítása szükséges:
a) Ki kell mondani, hogy az önként csatlakozó szervek esetében csak a csatlakozási igény önkéntes, a csatlakozásról szóló döntést követően a szerv a szakrendszer tekintetében köteles használni a KAK rendszert.
b) A csatlakozás kezdeményezéséhez szükséges az ágazati miniszter egyetértése.
c) A miniszteri rendelethez önálló felhatalmazó rendelkezés kell.
6. Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2018/1724 EU rendelet (a továbbiakban: EUr.) 24. cikke előírja az európai egyablakos ügyintézési pontként szolgáló "egységes digitális kapu" a felhasználói látogatásokhoz kapcsolódó statisztikai adatok gyűjtését.
Az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUvhr.) meghatározza az EUr. 24. és 25. cikkében foglalt, a felhasználói statisztikák, továbbá a felhasználói visszajelzések gyűjtésének és megosztásának részletszabályait.
Az EUvhr. előírja az egységes digitális kapuhoz csatlakozó weboldalak szolgáltatói számára, hogy az abban meghatározott adatköröket az Európai Bizottság által kifejlesztett műszaki megoldáson keresztül a közös adattárba rendszeresen továbbítsák. A jogszabály-módosítás révén lehetővé válik a hazai központi elektronikus ügyintézési és tájékoztató portál felhasználói látogatottságára vonatkozó, az EUvhr.-ben megjelölt statisztikai adatok Európai Bizottság részére közvetlen gépi úton történő, automatikus szolgáltatása.
7. A bizalmi szolgáltatásokat felügyelő szerv részéről történt jelzés alapján szükségessé vált a szolgáltatási modell felülvizsgálata, a szolgáltatói szerepkört betöltő szereplők, illetve az egyéb feladatokat ellátó szereplők tisztázása. A javaslatban szereplő módosítások révén megtörténik az egyes szereplők feladatainak teljes körű jogszabályi rendezése is, beleértve a korábban megvalósult szervezeti átalakítások miatt átkerült feladatokra történő kijelölést is.
A fentiek mellett szükségessé vált a SZEÜSZ/KEÜSZ-ök tekintetében egy központi ellenőrző szerepkör kijelölése a szolgáltatásokhoz történő csatlakozások egységes vizsgálatának, a csatlakozó szervezetek egységes kezelésének biztosítása érdekében, valamint az alkalmazás minőségbiztosítói szerepkör kijelölése annak érdekében, hogy a szolgáltatásokhoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztés során elvárt és garantált legyen a termék-minőségbiztosítás, melynek részletszabályai külön jogszabályban kerülnek meghatározásra.
8. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 84/2012. Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Kormány a rendelkezési nyilvántartás regisztrációs szerveként a Postai Agora Szolgáltatások keretében, a Magyar Posta Zrt.-nek a Postai Agora Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltatóhelyét jelölte ki. A Belügyminisztérium és a Magyar Posta Zrt. úgy döntött, hogy a Belügyminisztériummal kötött közszolgáltatási szerződés terhére a Magyar Posta Zrt. általa nyújtott Posta Agora szolgáltatást megszünteti. Ennek értelmében hatályon kívül kell helyezni a 84/2012. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés e) pontját, továbbá a 7. § (1) bekezdésében azt a szövegrészt, amely a KÜNY regisztrációs szervek között a Postai Agora Szolgáltatások keretében a Magyar Posta Zrt.-nek a postai szolgáltatóhelyeit is feltünteti.
A Magyar Posta Zrt. 2020. december 31-én szünteti meg a szolgáltatást.