adozona.hu
T/14159. számú törvényjavaslat indokolással - a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról
T/14159. számú törvényjavaslat indokolással - a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:282. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"3:282. § [Az igazgatóság összetétele, eljárása]
(1) A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll, amely testület legalább egyharmadának nőnek kell lennie. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő."
A Ptk. 3:286. § (1)...
T/14159. számú törvényjavaslat indokolással - a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról
2020. évi ... törvény a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról
1. §
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:282. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"3:282. § [Az igazgatóság összetétele, eljárása]
(1) A részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság látja el. Az igazgatóság három természetes személy tagból áll, amely testület legalább egyharmadának nőnek kell lennie. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely háromnál kevesebb tagú igazgatóság felállítását írja elő."
2. §
A Ptk. 3:286. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"3:286. § [Az igazgatótanács összetétele]
(1) Az igazgatótanács öt természetes személy tagból áll, amely testület legalább egyharmadának nőnek kell lennie. Elnökét maga választja tagjai közül. Semmis az alapszabály azon rendelkezése, amely ötnél kevesebb tagú igazgatótanács felállítását írja elő."
3. §
A Ptk. 3:290. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:"3:290. § [A részvénytársaság felügyelőbizottsága]
(1) Nyilvánosan működő részvénytársaságnál - a gazdasági társaságok közös szabályaiban meghatározott eseteken kívül - felügyelőbizottság választása akkor is kötelező, ha a társaság nem egységes irányítási rendszerben működik. Az igazgatótanács független tagjainak arányára, a nőkre és függetlenségére vonatkozó szabályokat ebben az esetben a felügyelőbizottságra kell alkalmazni.
4. §
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Kgt.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaságok közül a zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság működik, az igazgatóság tagjai legalább egyharmadának nőnek kell lennie."
5. §
A Kgt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:"(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság felügyelőbizottsága tagjai legalább egyharmadának nőnek kell lennie."
6. §
A Kgt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:"(5) A köztulajdonban álló gazdasági társaságnál a vezető állású munkavállalók legalább egyharmadának nőnek kell lennie."
7. §
A Kgt. a következő 10. §-sal egészül ki:"10. § (1) E törvénynek a nők esélyegyenlőségét szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi... törvénnyel (a továbbiakban: Tv.) megállapított 4. § (4) és 5. § (4) bekezdését olyan módon kell alkalmazni, hogy a Tv. hatálybalépését követően megválasztott teljes igazgatóságokban, illetve teljes felügyelőbizottságokban a korábbi igazgatóság, illetve felügyelőbizottság nőtagjainak száma növekedjen mindaddig, amíg a nők aránya az e törvény 4. § (4) bekezdésében, illetve 5. § (4) bekezdésében meghatározott arányt el nem éri.
(2) E törvénynek a 6. § (5) bekezdését 2021. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az újonnan vezető állásba lépő munkavállalók legalább fele nő legyen mindaddig, amíg a nők aránya a meghatározott arányt el nem éri."
8. §
Ez a törvény 2021. március 8-án lép hatályba.INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Több alkalommal kezdeményeztem, az Európai Unió sok tagországával összhangban, hogy a részvénytársaságok vezető tisztségviselői között a nők arányát kvóta határozza meg. Mindez ideig javaslatom a kormánypárti képviselők elutasításával találkozott. Az elmúlt években számos felmérés készült arra vonatkozóan, hogy hol a legjobb és a legrosszabb nőnek lenni a világon. A szóban forgó felmérések több kategória alapján rangsorolták az országokat, mint például a jogegyenlőség, az egészségügyi helyzet, az iskolázottság, a gazdasági szférában és a politikában elfoglalt hely, melyek szerint Magyarország világszinten a legrosszabb egyharmadba került. Habár a magyar nők képességei, iskolázottságuk, végzettségük semmiben sem maradnak el az élmezőnyben lévő országokétól, a gazdasági és politikai szférában elfoglalt helyük messze elmarad a kívánatostól. Az elmúlt években, Európában csekély előrehaladás történt, azonban a mostani ütem mellett még 40 évig tartana a nemek közötti megfelelő egyensúly elérése. Ráadásul az elmúlt években a testületek elnöki székében ülőnők aránya még csökkent is.Négy fő érv van, amiért segítenünk kell a nőket:
1. a munkát vállaló nők számának növelése javítja a versenyképességet és segíti a felnőttkorú lakosság foglalkoztatási rátájának növelését.
2. egyre több tanulmány igazolja, hogy összefüggés van a vezető beosztású nők száma és a vállalatok pénzügyi teljesítménye között.
3. számos uniós tagállam megkezdte az igazgatóságra vonatkozó kötelező kvóták bevezetését. Az első néhány ilyen tagállam Belgium, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Dánia, Finnország, Görögország, Ausztria és Szlovénia az állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaira vonatkozóan fogadott el kvótákról szóló törvényeket.
4. európaiak támogatják a nemek közötti megfelelőbb egyensúlyt. Az Európai Parlament döntése alapján az uniós szabályozás az irányba mutat, hogy 2015-ig 30, 2020-ig pedig 40 százalék legyen kötelező jelleggel a nők aránya az igazgatóságokban. Az európai szabályozás ráadásul nem különböztet meg állami és magánvállalatokat ebben a tekintetben.
Jelen törvényjavaslat a magyar nők hátrányos helyzetén kíván változtatni, a nők esélyegyenlőségének javítását kívánja szolgálni, miközben nem szabad megfeledkeznünk az ország versenyképességére, a vállalatok pénzügyi teljesítményére gyakorolt kedvező hatásáról sem. Működőképességét már több európai pozitív példa is megerősíti. Németországban - a napokban megjelent hírek alapján - megegyeztek az Angela Merkel kancellár kormánykoalíciójában lévő pártok, hogy a közeljövőben elfogadandó törvény szerint kötelező lesz minden nagyobb cég igazgatóságába egy női tagok delegálni, ha a vezető testület létszáma meghaladja a három főt. Értesülések szerint az előírás nem csak a német gazdaság kirakatának számító, a DAX indexben szereplő cégek esetében lesz alkalmazva, hanem az összes úgynevezett részvételi társaság esetében is, azaz több, mint 630 német nagyvállalatnál (ezek a minimum 2000 főt foglalkoztató cégek, ahol a munkavállalók képviselete kötelező a cég vezető testületében). A DAX index cégeinek igazgatóságaiban jelenleg 12,8 százalék a nők aránya. Ugyanez az arány az amerikai nagyvállalatok körében 28,6, Svédországban 24,9 az Egyesült Királyságban 24,5 százalék. A BUX index négy legnagyobb súlyú cégénél, az OTP-né, a Molnál, a Magyar Telekomnál és a Richternél ez az arány összesítve alig haladja meg a 10 százalékot. Az OTP és a Mol igazgatóságában egyetlen női tag sincs.
Hasonlóan a német kormánypártok céljához, jelen törvényjavaslat benyújtásával kezdeményezem, hogy Magyarországon is javuljon a nők aránya mind a tőzsdén jegyzett részvénytársaságok, mind az állami tulajdonú társaságok vezetésében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1-3. §
A Polgári Törvénykönyv módosításában előírja, hogy a részvénytársaság igazgatósága, az igazgatótanácsa, illetve a felügyelőbizottsága tagjai legalább egyharmadának nőnek kell lennie.4-6. §
A módosítás értelmében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjai, illetve a vezető állású munkavállalók legalább egyharmadának nőnek kell lennie.7. §
Átmeneti rendelkezés.8. §
Hatályba léptető rendelkezés.