Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés
    adozona.hu

    Végső előterjesztői indokolás az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.

    Végső előterjesztői indokolás az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.

    Kiválasztott időállapot: Mi ez?
    • Jogterület(ek):
    • Tipus:
    • Érvényesség kezdete: 
    • Érvényesség vége: 
    • Jogszabály indoklása: 2020. évi CXVIII. törvény

    MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

    (Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
    A javaslat a jogosultságot megalapozó feltételek változatlanul hagyása mellett átalakítja a személyi kedvezményre vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető.
    A javaslat megszünteti továbbá a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás adókötelezettségével összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbsé...

    Csak a jogszabály szövegének mutatása
    Végső előterjesztői indokolás az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/148.
    (Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül.)
    ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
    JÖVEDELEMADÓK
    Személyi jövedelemadó
    A javaslat a jogosultságot megalapozó feltételek változatlanul hagyása mellett átalakítja a személyi kedvezményre vonatkozó szabályokat: a kedvezmény 2021-től az összevont adóalapot csökkentő tételként lesz érvényesíthető.
    A javaslat megszünteti továbbá a költségvetési szervek és az egyéb munkáltatók által biztosított béren kívüli juttatás adókötelezettségével összefüggésben meghatározott ún. rekreációs keretösszegek közötti különbséget: 2021. január 1-jétől minden munkáltató esetében egységesen a 450 ezer forint feletti összegben adott juttatás keretösszeg feletti része minősül egyes meghatározott juttatásnak.
    Társasági adó
    A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni.
    A javaslat alapján az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kerül kiegészítésre annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól.
    Általános jelleggel szigorodnak a telephely keletkezésének szabályai.
    A beszámolóban nettó módon kimutatandó gazdasági események bővítéséhez igazodva a termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó adóalap növelés az elért nyereséget veszi alapul. A módosítás tartalmi változást nem jelent.
    A számviteli törvény módosulására tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén. Az osztalékot megállapító társaság tagjára vonatkozó adóalap növelés alóli mentesülés pedig megszűnik.
    Az Európai Unió feketelistáján szereplő országokkal szemben ellenintézkedés kerül bevezetésre 2021. január 1-jétől az Európai Unió elvárásainak megfelelően. A tagállamok egy ajánlás alapján választhatják ki, hogy milyen típusú szigorítást vezetnek be. Annak érdekében, hogy a szabály a lehető legkisebb változást jelentse a magyarországi vállalatok számára, ezért a módosítás szerint abban az esetben, ha a feketelistán szereplő államban lévő vállalkozás kapcsán merül fel az ellenőrzött külföldi társaságként való minősítés, akkor nem lehet alkalmazni a kivételre vonatkozó rendelkezéseket.
    Kisvállalati adó
    A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.
    A javaslat alapján módosításra kerül a kisvállalati adóról társasági adóra történő áttérés szabályozása. A jelenlegi szabályozás szerint - a számviteli törvény korábbi módosításának következtében - a társasági adó alá való visszatérést megelőző utolsó kisvállalati adó hatálya alatti adóévben keletkezett eredmény nem képezi részét annak a különbözetnek, amely alapján a társasági adóalanyiság időszakában a korábbi kiva-alanyt adófizetési kötelezettség terhelheti, így ez a nyereséget összességében a módosítási javaslat nélkül nem terhelné adókötelezettség. A javaslat ezen nyereség adózásáról gondoskodik, továbbá arról, hogy a szükséges adatok az adózók rendelkezésére álljanak, amely érdekében nyilvántartási kötelezettség kerül bevezetésre.
    A javaslat szerint nem szűnik meg a kisvállalati adóalanyiság, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított a naptári év utolsó napján az 1 millió forintot meghaladó adótartozását az adóalany az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti. Az állami adó- és vámhatóság ez esetben visszavonja a megszűnésről rendelkező határozatát.
    Bankadó
    A jogszabály belső koherenciája érdekében
    - a javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön, továbbá
    - módosításra kerül továbbá néhány jogszabályi hivatkozás.
    FORGALMI ADÓK
    Általános forgalmi adó
    A Javaslat az ún. e-kereskedelemre vonatkozó áfa csomag kapcsán a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvben (Héa Irányelv), valamint a 2006/112/EK irányelv 143. cikke b) és c) pontja hatályának meghatározásáról bizonyos termékek végleges behozatalára kivetett hozzáadottérték-adó alóli mentességek tekintetében szóló 2009/132/EK tanácsi irányelvben 2021. július 1-jétől hatályba lépő módosításokat ülteti át. A módosítások négy nagy területet ölelnek fel: Közösségen belüli távértékesítés szabályainak változása, kisértékű import küldemények áfa mentességének eltörlése, az elektronikus kereskedelmet elősegítő elektronikus platformok adófizetésre kötelezetté tétele, valamint nyilvántartási kötelezettségük előírása, és az egyablakos rendszer adaptálása az új típusú adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez.
    A módosítás célja, hogy a gazdasági életben egyre nagyobb teret nyerő elektronikus kereskedelemben alkalmazott üzleti modellekhez igazítsa a szabályozást, ezáltal erőteljesebben érvényesíthető legyen a fogyasztás szerinti adóztatás elve, a vállalkozások egyenlő bánásmódban részesítése a versenysemlegességi elv alapján, valamint egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa) tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit. Az eÁfa - az eSZJA-val ellentétben - csak az érintett adózók aktív közreműködésével minősülhet bevallásnak (az adózóknak a levonható adóról számlánként dönteniük szükséges). Az áfa bevallás tervezetének adóhatóság általi elkészítése elsősorban a kisadózók számára eredményez jelentősebb adminisztráció csökkentést. A Javaslat tartalmazza azokat a módosításokat, melyek egyrészt szükségesek az eÁfa megvalósításához, másrészt megkönnyítik annak elkészítését és egyben modernizálják a jelenlegi bizonylatolási szabályokat.
    A Javaslat alapján 2021. január 1-től lehetővé válik az adóalap utólagos csökkentése azon behajthatatlan követelések vonatkozásában is, amelyek esetében a vevő (adós) nem minősül áfaalanynak.
    Jövedéki adó
    A pálinka szabadságharc győztes lezárásaként ténylegesen adómentessé válik a bérfőzés és a magánfőzés 2021. január 1-jétől.
    A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) tanácsi irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.
    Megszűnik számos bejelentési, nyilvántartásba-vételi kötelezettség, így pl.: a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez kapcsolódó előzetes nyilvántartásba-vételi kötelezettség. Az adminisztrációs és gazdálkodói terhek csökkentését szolgálja több módosítás, így pl.: az új típusú dohánygyártmányok esetében is azonos időpontban keletkezik az áfa és jövedéki adóbevallási, -befizetési kötelezettség; a gazdálkodó által kezdeményezett készletfelvétel esetén a megállapított hiány után, hatósági jelenlét esetén sem kell bírságot fizetni, csak adót; rugalmasabbá válik az egyedi veszteségmegállapítás.
    Regisztrációs adó
    A hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak előírásokat a vámhatóság által megállapított, de még meg nem fizetett adó törlésére vonatkozóan, így a végleges döntéssel kivetett regisztrációs adót az adóalanynak akkor is meg kell fizetnie, ha az eljárással érintett gépjármű forgalomba helyezése meghiúsul. A törvény módosítása azonban megteremti a regisztrációs adó - kérelemre vagy hivatalból való - törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulásának esetére vonatkozóan.
    HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ
    Helyi adók
    A helyi adózásban - a korábbi évekhez hasonlóan - a javaslat értelmében tovább folytatódik az adó-adminisztráció csökkentése és az adózási kiskapuk bezárása. Továbbá a javaslat úgy módosítja a helyiadó-törvényt, hogy lehetőség nyílik több, nagy terjedelmű miniszteri rendeleti szintű szabályozás deregulációjára.
    Gépjárműadó
    A hatályos szabályok szerint a gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. Magyarország 2021. évről szóló költségvetési törvénye értelmében a gépjárműadóból, mint központi adóból származó bevétel 2021-től teljes egészében a központi költségvetést illeti meg. Ezért az önkormányzatoknak ezen adónemből érdemi bevételük nem lesz, ugyanakkor az adóztatás költségét az önkormányzatok viselnék.
    Erre figyelemmel a javaslat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági jogkört áttelepíti az adótárgy gépjármű tulajdonosa, üzembentartója szerint illetékes önkormányzati adóhatóságtól az állami adóhatósághoz.
    ILLETÉKEK
    Az illetéktörvény javaslat szerint módosítása az ügyfelek pénzügyi, valamint a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében - bizonyos kivételekkel - az első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség megszüntetését célozza. Közigazgatási eljárási illetéket tehát csak a jogorvoslati eljárás indítása miatt, továbbá egyes okmányilletékek, illetve az adó- és értékbizonyítvány kiadása után kellene fizetni. Nem változna ellenben az egyes közigazgatási eljárások után járó igazgatási szolgáltatási díjak rendszere.
    TURIZMUSFEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS
    A javaslat az adózási terhek csökkentése érdekében a hozzájárulás-köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló hozzájárulási kötelezettséget eltörli.
    PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA
    A javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön.
    ADÓIGAZGATÁS
    Automatikus fizetési kedvezmények értékhatárának megemelése
    A fizetési kedvezmények összeghatára jelentősen megemelkedik annak érdekében, hogy biztosítva legyenek azoknak a tartozásoknak a megfizetése, amely tartozások már ismertek az adóhatóság előtt, ezzel pedig jelentős adóhatósági és adózói kapacitások tudnak felszabadulni. Jövő év elejétől a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe. A természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést.
    A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk 6 hónapra, 200 ezer forintos összegre igénybe vehető automatikus részletfizetést 12 hónapra, 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.
    Az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kreditpontos továbbképzési rendszer átalakítása miatt szükséges módosítások
    2020. január 1-jével átalakításra került az adótanácsadói, adószakértői és okleveles adószakértői kreditpontos továbbképzési rendszer, a korábbi 5 éves időszak helyett 1 éves időszak került bevezetésre, időarányosan teljesítendő kreditpontokkal (a korábbi öt év alatt teljesítendő 100 kreditpont helyett évi 20 kreditponttal), és azzal, hogy a jövőben a továbbképzésre kötelezettek helyett a továbbképző szervezetek feladata az erre a célra kialakított elektronikus felületen a képzésekről az adatszolgáltatás. A rendszer ezzel azonos lett a könyvviteli szolgáltatást végzők 1 éves továbbképzési rendszerével. Az 1 éves továbbképzési időszakra történő átállás elsősorban a vonatkozó Korm. rendeleti előírások módosítását igényelte (amelyre 2019. év végével már sor került), de szükségessé teszi az Art. kisebb mértékű módosítását is, elsősorban a továbbképzési kötelezettség teljesítésének hatóság részére történő bejelentése, illetve a kimentési lehetőség biztosítása tekintetében, amelyekről törvényben szükséges rendelkezni.
    Kezdő vállalkozások támogatása
    A mentorálási időszak hat hónapról tizenkét hónapra történő megemelése, ez által is segítve a vállalkozások beindítását.
    SZÁMVITEL
    2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben - a tőkeleszállítás kivételével - meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A javaslat az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.
    A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik (például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit - nem kedvezményezett átalakulás esetén - felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében - lekötött tartalék képzésével - fedezetet kell biztosítani).
    A számviteli törvény hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használnak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében indokolt egységesen az "átlagos létszám" fogalmat használni.
    A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a kozzetetelek.hu internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a javaslat e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat.
    KÖNYVVIZSGÁLAT
    A javaslat kiegészíti a rendkívüli kamarai minőségellenőrzések kezdeményezésére jogosultak körét - hasonlóan a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés közfelügyeleti hatósági kezdeményezésének a lehetőségéhez - a Kamara minőségellenőrzési bizottságával, valamint a Kamara elnökével.
    A javaslat rögzíti, hogy az ismételt kamarai tagfelvétel és a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit fegyelmi eljárás keretében kizártak a Kamarából vagy minőségellenőrzési, kamarai minőségellenőrzési eljárás során a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától eltiltottak.
    A közfelügyeleti hatósági minőségellenőrzés bonyolultsága, összetettsége miatt az eljárások egy része (a legnagyobb könyvvizsgáló cégeknél) a jelenleg érvényes 90 napos ügyintézési határidőben nem fejezhető be. Az egyre bonyolultabb eljárásrend előírását az ügyintézési határidő növelése nem követte le, emiatt szükségessé vált az ügyintézési határidő 90 napról 120 napra növelése.
    A javaslat alapján a jövőben az audit bizottsági jelentések a közfelügyeleti hatóság mellett megküldésre kerülnek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank részére is a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül.
    A Kamara fővárosi és pest megyei területi szervezete arányos képviseletének előmozdítása érdekében a javaslat előírja a küldöttgyűlés létszámának emelését. A javaslat szerint a fővárosi és pest megyei területi szervezet arányos képviselete a küldöttgyűlés létszámának emelésével (a jelenlegi 50 helyett 25 aktív tagonként 1 küldött) valósulhatna meg.
    A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint a kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget. A Kamara soron következő tisztújításának előkészítése során merült fel, hogy egyes tisztségek betöltése - megfelelő új jelöltek hiányában - kérdésessé válhat, miközben a korábbi tisztséget betöltő személyek ismételt jelölését a törvényi korlátozás akadályozza. Ennek feloldására tartalmazza a Kamara javaslata a hivatkozott korlát eltörlését.
    A kamarai tagok átlagéletkora jelenleg 59 év, a tagság 13%-a 70 éven felüli, így a 70 év alatti megkötés számos olyan könyvvizsgáló megválasztását kizárhatja, akik kiemelkedő szakmai tudással és/vagy tisztségviselői tapasztalattal rendelkeznek. Mivel az életkor önmagában nem képezi akadályát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének, úgy nem célszerű a választhatóságnál sem életkori korlátot beépíteni. A javaslat, a demokratikus keretek között a megválasztásra jogosult szervek belátására bízza, hogy arra alkalmas könyvvizsgálót válasszanak kamarai tisztségviselőnek, életkortól függetlenül.
    A javaslat szerint a megbízáshoz kapcsolódó belső minőségellenőrnek is rendelkeznie kell azokkal a minősítésekkel, amelyekkel az ellenőrzött könyvvizsgálónak kell rendelkeznie. Ez a gyakorlatban jellemzően megvalósul, de maradéktalan érvényesülését a javaslat szerinti törvényi rendelkezés biztosíthatja.
    VÁMIGAZGATÁS
    Az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 EUR érték alatti küldemények import vámkezeléséhez szükséges speciális nemzeti rendelkezések megalkotása, amely kiterjed a határozat mellőzésére, az általános forgalmi adó összegének meghatározására, megfizetésének módjára, a fizetési értesítés tartalmi elemeire. A konténerállapot adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítése, illetve a hiányos vagy valótlan adatszolgáltatás miatt jogharmonizációs okokból szankciós rendelkezés megalkotása szükséges. A nemzetközileg védet állat- és növényfajok behozatala esetén a lefolytatandó vámeljáráshoz szükséges feltételek (pl: behozatali engedély) teljes vagy részleges hiánya esetén a vámeljárás nem indítható meg, következésképpen a benyújtott vám-árunyilatkozat alapján megindult eljárást meg kell szüntetni, amely alapján a vámigazgatási eljárást megszüntető jogcímek körét ki kell terjeszteni.
    NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljárás hazai eljárási szabályozásának módosítását indokolja, hogy az egyéb jogi alapokon indítható nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárásokhoz, így az európai uniós és az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljáráshoz kapcsolódó hazai eljárási szabályok korábban már módosításra kerültek, amelyekre tekintettel került kialakításra a részletes szabályozás.
    Emellett a nemzetközi megállapodásokat kihirdető törvények módosítási javaslatában szereplő államok felsorolásának célja a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény, valamint az országonkénti
    jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény mellékleteinek kibővítése azon joghatóságokkal, akikkel Magyarország a jövőben információt kíván cserélni, tekintettel ezen joghatóságok fent nevezett Megállapodásokhoz való csatlakozására.
    RÉSZLETES INDOKOLÁS
    I. FEJEZET
    A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
    1. §-hoz
    A hatályos szabályok szerint a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély az összevont adóalapját terhelő adót csökkentheti havonta a minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (jelenleg 8050 forinttal). A módosítás - a jogosultságot megalapozó feltételeket változatlanul hagyva - adóalapból érvényesíthető kedvezménnyé alakítja át a személyi kedvezményt. A szabályozás a családi kedvezmény érvényesítési módját követi, a jogosult magánszemély havonta a minimálbér egyharmadával (száz forintra kerekítve) csökkentheti az összevont adóalapját. A rendelkezés rögzíti, hogy a személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, de az első házasok kedvezményét és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.
    2. §-hoz
    A javaslat az állami adó- és vámhatóság feladataként rögzíti, hogy a magánszemély által az elektronikus felületen megtett adóelőleg-nyilatkozatot a Magyar Államkincstár számára is továbbítsa abban az esetben, ha a kifizető az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári számfejtési körbe tartozik.
    3. §-hoz
    A javaslat megszűnteti azt a szabályt, amely a költségvetési szervekre vonatkozóan alacsonyabb összegű rekreációs értékhatárt (nettó 200 ezer forint) állapít meg a béren kívül adott juttatások adókötelezettségének meghatározásával összefüggésben. A módosítás eredményeként a költségvetési szférába tartozó munkáltatók is nettó 450 ezer forintig terjedő összegben adhatnak béren kívüli juttatást munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett.
    4. §-hoz
    Az Szja tv. 1., 3. és 11. számú mellékletét módosító mellékletek beiktatása.
    5. §-hoz
    Szövegcserés módosítások
    Az a) és b) ponthoz: Téves belső hivatkozások javítása.
    A c) ponthoz: A jelenleg hatályos adótörvény szerint az OBA által magánszemélyek részére fizetett kártalanítás csak akkor mentes a kamatadó alól, ha a kártalanításra a hitelintézet felszámolása következtében kerül sor. Ugyanakkor az OBA kártalanítási kötelezettsége a hitelintézetek végelszámolása esetén is bekövetkezik. Ez indokolatlan különbségtétel a betétesek közt különösen úgy, hogy ugyanazon kártalanítási eljárás végelszámolási szakaszában a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően az OBA levonja a kamatadót, majd amikor az átfordul felszámolásba, az ezt követő kifizetéseknél már nem vonja le azt. A javaslat megszünteti ezt a különbséget.
    A d) ponthoz: A személyi kedvezmény érvényesítési módjának módosításával összefüggésben az adóelőleg- szabályok módosítása.
    Az e) ponthoz: Idejétmúlt összeghatár módosítása a törvény más rendelkezéseiben szereplő, azonos célt szolgáló összeghatárral való egyezés megteremtése érdekében.
    Az f) ponthoz: A kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó hatályos szabályok szerint az érvényesíthető adókedvezmény mértéke attól függ, hogy mikor került sor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzését szolgáló hitelszerződés megkötésére. Jelenleg a kamat teljes összege csak a 2017. január 1-jét követően felvett hitelek esetében vehető figyelembe kedvezményként. Ugyanakkor a társasági adószabályozás már tartalmaz hasonló célt szolgáló rendelkezést, amely a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül a kamat teljes összegének érvényesítését teszi lehetővé. Az egységes jogalkalmazás érdekében a javaslat törli az időkorlátot megállapító szabályrészeket.
    6. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    Az a), b), d) és e) ponthoz: Feleslegessé vált hivatkozások, rendelkezések hatályon kívül helyezése.
    A c) ponthoz: A személyi kedvezmény érvényesítésének új szabályaival összefüggésben a jelenlegi szabályok hatályon kívül helyezése.
    Az f) ponthoz: A kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó hatályos szabályok szerint az érvényesíthető adókedvezmény mértéke attól függ, hogy mikor került sor a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz beszerzését szolgáló hitelszerződés megkötésére. Jelenleg a kamat teljes összege csak a 2017. január 1-jét követően felvett hitelek esetében vehető figyelembe kedvezményként. Ugyanakkor a társasági adószabályozás már tartalmaz hasonló célt szolgáló rendelkezést, amely a hitelszerződés megkötésének időpontjától függetlenül a kamat teljes összegének érvényesítését teszi lehetővé. A javaslat törli az időkorlátot megállapító szabályt.
    2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
    7. §-hoz
    A nem együttműködő állambeli külföldi személy vagy telephely - a jövedelmére vonatkozó adóalap-növelő tétel szempontjából - nem alkalmazhatja az ellenőrzött külföldi társasággá minősülés alóli kivételeket.
    A nyújtott szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, ha a magyar jelenlétet - fizikai dologhoz kötődő hely hiányában - csak a munkavállalók vagy természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együttesen kell vizsgálni.
    Egyezményes helyzetben minden esetben telephely keletkezik, ha az egyezményi telephely fogalomnak való megfelelés fennáll, következésképpen az egyezmény akkor is elsődleges lesz a Tao. törvényhez képest, ha a Tao. törvény alapján nem keletkezne telephely.
    8. §-hoz
    A javaslat alapján az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tétel kerül kiegészítésre annak érdekében, hogy a valódi jogügyletekhez (ha van) kapcsolódó osztalék-rész, tőkenyereség-rész mentesülhessen az adózás alól. Ezáltal a valódi és nem valódi jogügylettel egyaránt rendelkező ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozóan csak a nem valódi jogügyletet vonjuk magyar társasági adókötelezettség alá. Ez a módosítás a kapott osztalék adómentességére vonatkozó hazai szabályrendszer koherenciáját erősíti, és a 2016/1164. EU irányelv 8. cikk (5) bekezdésével és 2011/96. EU irányelvvel is összhangban van.
    A kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentés helyett az adózó az adóalap-csökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást vezet.
    9. §-hoz
    A beszámolóban nettó módon kimutatandó gazdasági események bővítéséhez igazodva a termőföldből átminősített ingatlanra vonatkozó adóalap növelés az elért nyereséget veszi alapul. A módosítás tartalmi változást nem jelent.
    A javaslat a kamatlevonás korlátozással összefüggően módosítja a csoportszinten megállapított adóalap-növelési kötelezettség egyes csoporttagokra figyelembe veendő részarányát. Az egyedi adóalapokban a le nem vonható tétel nettó finanszírozási költség arányos összegét kell figyelembe venni. Az adóalap-növelési kötelezettség csoportszintű összegét a módosítás nem érinti.
    10. §-hoz
    Jogharmonizációs pontosítás, amely tisztázza, hogy a tőkekivonási adó részletekben történő megfizetése nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése, hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazható.
    11. §-hoz
    A támogatások köre kibővül a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségekkel. A koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben, valamint az országos sportági szakszövetség által előírt biztonsági intézkedésekkel kapcsolatban felmerülő költségek támogatási intenzitás 100 százalékos lehet. Az intézkedés nem tartalmaz az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást, mivel a támogatásban részesített tevékenység nem minősül uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységnek.
    12. §-hoz
    A javaslat alapján személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét nem lehet igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem befolyásolja, csak vállalati adókedvezmény nem lesz igénybe vehető.
    13. §-hoz
    A javaslat a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó szabályok és a kettős adóztatás elkerülését célzó rendelkezések közötti összhangot teremti meg.
    14. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy a módosított szabályt csak a hatályba lépést követően megkezdett beruházásra, felújításra kell figyelembe venni.
    Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy a csoportos társasági adóalanyra vonatkozó kamatlevonás korlátozási szabály a 2020-ban kezdődő adóévben az adózó választása szerint alkalmazható.
    Átmeneti rendelkezés, amely rögzíti, hogy az új sporttámogatási jogcím a 2020-ban kezdődő adóévre alkalmazható.
    15. §-hoz
    Felhatalmazó rendelkezés.
    16. §-hoz
    A rendelkezésen belüli koherenciát szolgáló módosítás. Kodifikációs elírás javítása, tartalmi módosítást nem jelent. További jogtechnikai jellegű pontosítások.
    17. §-hoz
    A javaslat szerint 2021. január 1-jétől a fejlesztési tartalékképzés alapján igénybe vehető társasági adóalap- csökkentő tétel az adóévi adózás előtti nyereség összegéig vehető igénybe. A 10 milliárd forintos korlát megszűnik.
    A számviteli törvény 37. § (1) bekezdés új h) pontjára és a 77. § (3) bekezdés módosuló l) pontjára tekintettel hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, ki nem fizetett osztalék elengedése esetén, továbbá az osztalékot megállapító társaság tagját mentesíti az adóalap növelés alól.
    3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosításához
    18. §-hoz
    A kisvállalati adóban a belépési értékhatárok közül a bevételi értékhatár és a mérlegfőösszeg szerinti értékhatár 3 milliárd forintra emelkedik.
    19. §-hoz
    A kisvállalati adóban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének értékhatára 6 milliárd forintra emelkedik.
    A kisvállalati adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásának napját magában foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot. A javaslat szerint ugyanakkor mégsem szűnik meg az adóalanyiság (az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát), ha az adóalany az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti.
    20. §-hoz
    Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel, amikor társasági adóra tér át le kell, hogy adózzon a korábbiakban a kisvállalati adó hatálya alatt megképződött, de kisvállalati adóval nem terhelt összeg után. A javaslat ezen szabályt pontosítja egy általánosabb jellegű rendelkezés bevezetésével. A javaslat szerint az adózó megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, de amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, majd ezen összeget csökkenti a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékével, a kisvállalati adóval és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett elhatárolt veszteség összegével (amennyiben van ilyen tétel).
    Amennyiben az összeg pozitív, akkor az adózó ezzel az összeggel azonos összegű lekötött tartalékot képez és a társasági adó hatálya alatt fejlesztési tartalékként használja fel. Amennyiben az összeg negatív, akkor azt a kisvállalati adóalanyiság megszűnését követően a társasági adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe 5 adóév alatt.
    Az adózó azt is választhatja a fejlesztési tartalékként való kezelés helyett, hogy áttéréskor megfizeti a társasági adót ezen összeg után.
    A javaslat szerint az adózónak a fenti összegek meghatározása érdekében nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a szükséges adatokat.
    21. §-hoz
    Szövegcserés módosítás.
    Az a) ponthoz: a módosítás rögzíti, hogy az ügyvédi iroda kata adóalanyisága is megszűnik az iroda jogutód nélküli megszűnésével.
    A b) ponthoz: A Katv. nem tartalmaz szabályt arra vonatkozóan, amikor a kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft-t alapít, így kérdéses, hogy a kft-be bevitt vagyontárgyak esetében terheli-e adókötelezettség az egyéni vállalkozót, továbbá, hogy a kisadózó által alapító tagként a társaságban bevitt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, készlet, a kizárólag üzemi célt szolgáló anyagi javak alapító okiratban meghatározott értékét a kisadózó vállalkozás bevételeként kell figyelembe venni, vagy ezek értékét a magánszemély az Szja tv. szerint ingó, ingatlan átruházásából származó bevételeként kell-e figyelembe venni. A módosítás erre ad megoldást.
    4. Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról 2020. évi LXXVI. törvény módosítása
    22. §-hoz
    A javaslat kiegyenlítő szorzót iktat be a kisadózó vállalkozással kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló külföldi jogi személytől származó bevétel, illetve a külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel esetében, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a 40 százalékos mértékű adó nem a kifizetőt, hanem a kisadózó vállalkozást terheli: az adó alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka.
    II. FEJEZET
    A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
    23. §-hoz
    A módosítás megteremti a regisztrációs adó törlésének lehetőségét a forgalomba helyezés meghiúsulásának esetére vonatkozóan.
    24. §-hoz
    A törvény egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben kerülhet sor kérelemre, és mely esetben hivatalból a regisztrációs adó törlésére.
    6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
    25. §-hoz
    A Javaslat biztosítja, hogy az áfa-csoport létrehozása, megszüntetése, áfa-csoporthoz történő csatlakozás, illetve abból történő kiválás időpontja a vállalkozások számára kiszámíthatóbbá váljon azzal, hogy a kérelemben - meghatározott keretek mellett - megjelölhetik, hogy mely jövőbe mutató időponttal kérik a változás adóhatóság általi engedélyezését.
    26. §-hoz
    A gazdasági életben történő akvizíciók, egyesülések következtében előfordulhat, hogy olyan, vállalkozások válnak egymással kapcsolttá, amelyek különböző áfa-csoport tagjai. Az egy csoporttá váláshoz a megszűnő csoportban lévő tagok pedig kérelmezhetik a fennmaradó áfa-csoporthoz történő csatlakozásukat. Az érvényes kérelemhez szükséges átalakítások ugyanakkor időigényesek, így többnyire nem lehetséges, hogy a megszűnő áfa-csoport tagja rögtön a fennmaradó áfa-csoport tagjává váljon. Ugyanakkor méltányolandó érdek, hogy a vállalkozások megszakítás nélkül tudjanak áfa-csoport tagok lenni kapcsolttá válás esetén. A Javaslat ezért átmeneti időszakot állapít meg, amíg az egymással kapcsolt vállalkozások fenntarthatják a kapcsolttá válás előtti áfa-csoportjaikat. Ez az átmeneti időszak áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vállalkozások megtehessék a szükséges lépéseket arra vonatkozóan, hogy a korábbi több áfa-csoport tagjai az egyetlen fennmaradó áfa-csoport tagjaivá válhassanak anélkül, hogy létrejönne olyan időszak, amikor nem tagjai sem a megszűnő, sem a fennmaradó áfa-csoportnak. Az átmeneti időszak 8 hónap, melyet a megszüntetendő csoportos adóalany indokolt kérelmére az adóhatóság egyszer 8 hónappal meghosszabbíthat.
    27. §-hoz
    A Javaslat meghatározza, hogy mi minősül az áfa szabályok alkalmazásában Közösségen belüli távértékesítésnek, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének.
    A Javaslat továbbá meghatározott olyan esetekben, amikor az adóelkerülés kockázata különösen magas, adófizetésre kötelezetté teszi azokat az adóalany elektronikus felületeket (a továbbiakban: platform), amelyek más adóalany (a továbbiakban: értékesítő) által történő termék értékesítését segítik elő az elektronikus felület használatával. A platformok adófizetésre kötelezetté tételéhez a Javaslat fikcióval két ügyletre bontja a termékértékesítést, és úgy tekinti, mintha az adott terméket az értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesítette volna. A Javaslatban meghatározott eset magában foglalja azt a helyzetet, amikor a platform 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű import küldemény távértékesítését, valamint a Közösség területén nem letelepedett adóalany által, a Közösség területén már szabadforgalomba lévő termék értékesítését segíti elő a Közösség területén belül (ide kell érteni azt az esetet is, amikor a termék feladási és rendeltetési helye ugyanaz a tagállam). Arra vonatkozóan, hogy mikor kell a platformot úgy tekinteni, mint amely termék értékesítését segíti elő, a Héa Irányelv értelmezésére vonatkozó 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket. A belső érték fogalmát a Bizottság 2020/877/EU felhatalmazáson alapuló rendelete definiálja.
    28. §-hoz
    A Javaslat előírja, hogy az értékhatár átlépésről, amely a teljesítési hely megváltoztatását (adóztatási joghatóság váltást) eredményezi, az adóalany a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint tegyen bejelentést az állami adó- és vámhatóság részére.
    29. §-hoz
    A Javaslat értelmében a platformon keresztül történő termékértékesítést egyes esetekben úgy kell tekinteni, mintha az értékesítő a platform, a platform pedig a megrendelő részére értékesített volna. Tekintettel azonban arra, hogy a termék eljuttatása az értékesítőtől közvetlenül a megrendelő részére történik, ez az ügylet láncértékesítésnek tekintendő. Annak érdekében, hogy a platform minősüljön annak az adóalanynak, aki (amely) az import küldemény távértékesítését, vagy a Közösségen belüli távértékesítést végzi, ezáltal rá vonatkozzanak ezen ügyletek utáni áfa megfizetésére vonatkozó szabályok, a Javaslat előírja, hogy minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a platform fuvarozta vagy fuvaroztatta értékesítői minőségében a terméket.
    30. §-hoz
    A Javaslat egyrészt előírja, hogy a Közösségen belüli távértékesítés esetén a termékértékesítés a termék rendeltetési tagállamában adóztatandó. Abban az esetben, ha a terméket harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről import küldeményként értékesítették távértékesítés keretében, figyelembe kell venni, hogy a termék két jogcímen is adóztatandó, egyrészt termékimport, másrészt import küldemény távértékesítése jogcímén. Termékimport jogcímén az adófizetési kötelezettség lényegében abban a tagállamban keletkezik, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezik. Az import küldemény távértékesítése esetében az adóztatás helye pedig részben attól függ, hogy a termék importja során az adóalany alkalmazza-e az ún. import egyablakos rendszert. Az import egyablakos rendszer a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékű termékek importjára (kivéve a jövedéki terméket) alkalmazható. Amennyiben a termék rendeltetési helye ugyanabban a tagállamban van, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezték, és adóalany alkalmazza az import egyablakos rendszert, úgy az importált termék távértékesítése után az adó a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban esedékes (ez esetben a termékimport egyébként adómentes). Amennyiben a terméket a termék rendeltetési helyétől eltérő tagállamban helyezték vámjogi szabadforgalomba, úgy az importált termék távértékesítése után az adó a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban esedékes, függetlenül attól, hogy az értékesítő az import egyablakos rendszert alkalmazza-e vagy sem. Abban az esetben, ha a termék rendeltetési helye ugyanabban a tagállamban van, ahol a terméket vámjogi szabadforgalomba helyezték, és az adóalany nem alkalmazza az import egyablakos rendszert, úgy az importált termék távértékesítésének teljesítési helye a Közösség területén kívülre esik, vagyis ez esetben csak termékimport jogcímén keletkezik adófizetési kötelezettség.
    31. §-hoz
    A Javaslat előírja, hogy az értékhatár átlépésről, amely a teljesítési hely megváltoztatását (adóztatási joghatóság váltást) eredményez, az adóalany a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint tegyen bejelentést az állami adó- és vámhatóság részére.
    32. §-hoz
    A Javaslat előírja, hogy az értékhatár átlépésről, amely a teljesítési hely megváltoztatását (adóztatási joghatóság váltást) eredményez, az adóalany a változásbejelentésre vonatkozó szabályok szerint tegyen bejelentést az állami adó- és vámhatóság részére.
    33. §-hoz
    A Javaslat a kisvállalkozások adminisztratív kötelezettségeinek enyhítése érdekében kivételeket határoz meg a teljesítési helyre vonatkozó szabályok alól. Ezek lényege, hogy amennyiben kizárólag egy tagállamban letelepedett vállalkozás az adott naptári évben meghatározott összértéket meg nem haladóan nyújtott a letelepedésétől eltérő tagállami nem adóalany részére távolról is nyújtható szolgáltatást, illetve teljesített Közösségen belüli távértékesítést, úgy ezen ügyletek után a teljesítési hely marad a vállalkozás letelepedése szerinti tagállam, illetve a termék feladási helye szerinti tagállam, így annak szabályai szerint kell adóznia. Amennyiben a vállalkozás a meghatározott értékhatárt átlépi, az értékhatár átlépését követően a főszabály szerint, a fogyasztási tagállamban kell adóznia. Ugyanakkor a vállalkozás az értékhatár alatt is választhatja, hogy a főszabály szerint adózzon. Ebben az esetben választása, a választása éve utolsó napjától számított 2 évig köti.
    34. §-hoz
    A Javaslat értelmében a platformon keresztül történő termékértékesítést egyes esetekben úgy kell tekinteni, mintha az értékesítő a platform, a platform pedig a megrendelő részére értékesített volna. Tekintettel arra, hogy az ügylet kettébontása fikción alapul, ezért a Javaslat egyrészt kimondja, hogy a platform részére és a platform általi értékesítés teljesítési időpontja azonos időpont, valamint ennek az időpontnak (adófizetési kötelezettséget keletkeztető időpontnak) a fizetés elfogadásának időpontja tekintendő. Arra vonatkozóan, hogy mit kell a fizetés elfogadása alatt érteni, a Héa Irányelv értelmezésére vonatkozó 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket.
    35. §-hoz
    A Javaslat lehetővé teszi a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentést abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője (termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője), vagyis az adós nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Az adóalany vevő esetén alkalmazandó feltételrendszer megfelelően alkalmazandó nem adóalany vevő esetén is.
    Ugyanakkor a Javaslat alapján nem adóalany vevővel szemben fennálló követelés esetén nem feltétele az adóalap- csökkentésnek az, hogy az adóalapját csökkenteni kívánó adóalany ezen vevőt előzetesen írásban értesítse adóalap- csökkentési szándékáról.
    Továbbá a Javaslat szerint az adóalap-csökkentésnek nem feltétele az esedékességtől számított egy év eltelte olyan követelések esetén, amelyek vonatkozásában a polgári jogi elévülési idő nem haladja meg az egy évet. (Ez az eset áll fenn például az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti előfizetői szerződések esetén.)
    36. §-hoz
    A hatályos szabályozás értelmében mentes a személygépkocsi értékesítése, amennyiben annak beszerzésekor az előzetesen felszámított áfát nem lehetett volna levonni a levonási tilalom miatt, illetve akkor, ha ilyen tilalom vonatkozott volna az előzetesen felszámított adóra, ha a beszerzést terhelte volna adó. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha a személygépkocsi beszerzésére vonatkozó levonási tilalmat a továbbértékesítési céllal történt beszerzés egyébként feloldotta volna, a mentesség nem alkalmazható.
    37. §-hoz
    A Javaslat értelmében amennyiben a Közösségben nem letelepedett adóalany értékesít a Közösség területén már szabadforgalomba lévő terméket platform segítségével, akkor úgy kell tekinteni, hogy a Közösségben nem letelepedett értékesítő a platformnak, a platform pedig a megrendelőnek értékesít. Tekintettel arra, hogy az értékesített termék a Közösség területén található, a nem letelepedett adóalanynak adót kellene felszámítani a platform részére történő értékesítése után, amelyet a platform levonásba helyezhetne a megrendelő részére történő értékesítése okán. Azonban a Közösségben nem letelepedett adóalanyok esetében fennáll annak a kockázata, hogy nem jelentkeznek be adóalanynak, és nem fizetik meg az értékesítésük után az adót, ugyanakkor a platform levonásba helyezi az általa az értékesítő részére megfizetett adót. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az adóalanyok csalárd magatartásából fakadó adóbevétel kiesés, valamint figyelemmel arra, hogy a platform fizeti meg a megrendelő részére történő értékesítés után az adót, a Javaslat levonási jog mellett mentesíti az adó alól azt a termékértékesítést, amelyet a Közösségben nem letelepedett adóalany teljesít a platform részére az előbb meghatározott esetekben.
    38. §-hoz
    A Javaslat mentesíti az import áfa fizetési kötelezettség alól a termékimportot, amennyiben az adóalany az áfa megfizetésére az import egyablakos rendszer alkalmazását választotta akár belföldön, akár a Közösség egy másik tagállamában, és legkésőbb a vám-árunyilatkozat benyújtásakor az adóalany vagy a megbízásából eljáró közvetítő közli az állami adó- és vámhatósággal az adóalany részére az import egyablakos rendszer alkalmazásához megállapított érvényes egyedi adószámot. Az import áfa mentesség független attól, hogy az adóalany melyik tagállamban regisztráltatta magát az import egyablakos rendszerbe.
    39. §-hoz
    A Javaslat eltörli a kis értékű import küldemények áfa mentességére vonatkozó rendelkezéseket.
    40. §-hoz
    A Javaslat levonási jogot enged arra az adómentes termékértékesítésre, amelyet a Közösségben nem letelepedett adóalany teljesít a platform részére, amennyiben a platform segíti elő az értékesítést, és ennek okán a platform adófizetésre kötelezett.
    41. §-hoz
    A Javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben az adóalany adószámának törlését követően az adóalany adószámát az adóhatóság ismételten megállapítja, az adóalany - a levonási jog feltételeinek sérelme nélkül - éljen az adószám törlését megelőzően keletkezett, előzetesen felszámított adó tekintetében a levonási jogával.
    42. §-hoz
    A Javaslat a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó általános fordított adózás kivezetése kapcsán előírja, hogy a fordított adózás az építőipari munkaerő-kölcsönzés esetén továbbra is alkalmazandó valamennyi (nem kizárólag az építőipari engedélyköteles) építési-szerelési munka esetén.
    43. §-hoz
    A Javaslat értelmében, amennyiben a Közösségben nem letelepedett adóalany a Közösség területén fizetendő adó bevallására és megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a nem uniós vagy az import különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget, részére nem írható elő pénzügyi képviselővel történő eljárás.
    44. §-hoz
    A Javaslat az eljárás egyszerűsítése érdekében az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott esetben mellőzi a határozathozatalt az import áfa vámhatóság általi megállapítása során. Ennek értelmében az import áfa megállapítása határozat nélkül történik az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: az import küldemény valós értéke nem haladja meg a 150 EUR-t és az egyébként vámmentességet élvez, a természetes személy a vám-árunyilatkozatot a saját nevében és érdekében eljárva nyújtja be, a benyújtott vám-árunyilatkozat alapján a vámhatóság a szabadforgalomba bocsátás vámeljárást az ügyfél által benyújtott vám-árunyilatkozatban foglaltakkal megegyezően folytatja le.
    45. §-hoz
    A hatályos szabályozás a számlaadás alóli mentesítést nem adóalany részére teljesített ügylet esetében részben attól teszi függővé, hogy milyen módon történt a fizetés (az értékesítő és a vevő egyidejű jelenlétét feltételező fizetési módok felsorolásával). Tekintettel arra, hogy a fizetési és a számlázási módok terén is jelentős fejlődés ment végbe ezen szabály elfogadása óta, indokolatlan a számlaadás alól mentesítést a fizetési módhoz kötni. A Javaslat így megszünteti ezt a feltételt.
    Az áfára vonatkozó jogszabályok értelmében kötelező a számla kiállítása abban az esetben, ha az adóalany Közösségen belüli távértékesítést teljesít. A Javaslat kimondja, hogy abban az esetben, ha az adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni adófizetési és adóbevallási kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával tesz eleget, az egyablakos rendszer alkalmazásának egyszerűsítése érdekében, valamint az egyablakos rendszer alkalmazásához előírt nyilvántartási kötelezettségre tekintettel, számla kibocsátása nem kötelező. Azonban, ha a vevő számlát kér, az értékesítő köteles lesz számlát kibocsátani.
    46. §-hoz
    A technológiai fejlődés következményeként, valamint az automata berendezésekre előírt adatszolgáltatási kötelezettség figyelembevételével szükségessé vált annak újragondolása, hogy mely automata berendezések esetében indokolt a nyugtakibocsátási kötelezettség alóli mentesítés. A Javaslat értelmében így abban az esetben mentesül az adóalany a nyugtakibocsátási kötelezettség alól, ha a részére az ellenérték adót is tartalmazó összegét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott automataberendezés használatával térítik meg.
    47. §-hoz
    Az elektronikus kereskedelem keretében történő termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség ellenőrizhetőségének érdekében a Javaslat nyilvántartási kötelezettséget ír elő az adóalany elektronikus felületek számára azon ügyletek tekintetében, melyeket nem adóalanyok részére teljesítettek a közreműködésükkel a Közösség területén. A nyilvántartási kötelezettség nem csak arra az esetre terjed ki, amikor az elektronikus felület adófizetésre kötelezett a közreműködésével történő termékértékesítés tekintetében, hanem minden olyan esetre, amikor elősegíti a Közösség területén teljesített termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást nem adóalanyok részére. Arra vonatkozóan, hogy mely esetben kell az elektronikus felületet úgy tekinteni, mint aki (amely) közreműködik az ügylet teljesítésében, a Héa irányelv értelmezésére vonatkozó 282/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet tartalmaz közvetlenül és kötelezően alkalmazandó rendelkezéseket.
    48. §-hoz
    A Javaslat értelmében az adóalany az Art. szerinti bevallási kötelezettségének az adóhatóság által készített bevallás- tervezet felhasználásával (szükség esetén annak módosításával, kiegészítésével) is eleget tehet. Amennyiben az adóalany a tervezetet így kiegészíti, elfogadja, majd benyújtja, úgy kell tekinteni, hogy ezzel teljesíti az általa befogadott számlákra előírt számla-adatszolgáltatási kötelezettséget is.
    49. §-hoz
    Abban az esetben, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, és a megszűnéskor a záróbevallásában olyan negatív áfa van, melyet nem igényelhet vissza, akkor azzal a jogutód jogosult rendelkezni úgy, hogy az ő levonható adóját növeli. Előfordulhat azonban olyan megszűnés, ahol a jogutód belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany, így belföldi adószám és áfa bevallás hiányában ilyen esetben nehézségekbe ütközik a jogelőd negatív adójának érvényesítése. A Javaslat ezért kimondja, hogy ilyen esetekben a megszűnés során a jogelőd adóalany a záróbevallásában kérelmezheti az ott feltüntetett negatív adó visszatérítését.
    50. §-hoz
    A Javaslat a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról szóló 2008/9/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően pontosítja, hogy a belföldön nem letelepedett adóalany mikori ügyletek után felmerülő előzetesen felszámított adót igényelheti vissza az adott adó-visszatérítési időszakban.
    51. §-hoz
    A hatályos szabályok értelmében a belföldön gazdasági céllal letelepedett adóalanyoknak, illetve a Közösség területén gazdasági célú letelepedéssel nem rendelkező adóalanyoknak lehetőségük van arra, hogy a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott elektronikus, távközlési vagy műsorszolgáltatási szolgáltatás után keletkező bevallási és adófizetési kötelezettségüknek az ún. egyablakos rendszer segítségével tegyenek eleget, amennyiben nem telepedtek le gazdasági céllal abban a fogyasztási hely szerinti tagállamban. A Javaslat kiterjeszti az egyablakos rendszer alkalmazásának hatályát minden, a Közösség tagállamában nem adóalany részére nyújtott szolgáltatás, illetve Közösségen belüli távértékesítés utáni bevallási és adófizetési kötelezettség alkalmazására. Ezen belül a Javaslat külön egyablakos rendszert állapít meg a Közösségen kívül letelepedett adóalanyok által a Közösségben nem letelepedett adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások (nem EU-s egyablakos rendszer), valamint a Közösségen belüli távértékesítés és a Közösségben letelepedett adóalanyok által a letelepedésüktől eltérő tagállamban letelepedett nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatások utáni hozzáadottérték-adó megfizetésére és bevallására (EU-s egyablakos rendszer). A Javaslat tartalmazza az egyablakos rendszerekbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó szabályokat, azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni.
    A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az adóalany azt választotta, hogy a bevallási és adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer igénybevételével tesz eleget, úgy minden olyan ügylet utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre, amely az adott egyablakos rendszer hatálya alá tartozik, az adott egyablakos rendszert kell alkalmaznia.
    A Javaslat értelmében az adóalany elektronikus felületek adófizetésre kötelezettek abban az esetben, ha a Közösség területén gazdasági céllal nem letelepedett adóalany általi nem adóalanyok részére történő termékértékesítését segítik elő a Közösség területén olyan esetekben, amikor a termékek az értékesítéskor már a Közösség területén vannak vámjogi szabadforgalomba bocsátottan. Ebben az esetben előfordulhat, hogy a belföldi készletből nem csak a Közösség másik tagállamába, hanem belföldre is történik értékesítés, illetve egy adott tagállami készletből ugyanabba a tagállamba is történik értékesítés. Az egyszerűsítés érdekében ezért a Javaslat kimondja, hogy az elektronikus platform az egyablakos rendszer keretében vallhatja be és fizetheti meg azon értékesítések utáni adót is, amelyekben más adóalany általi termékértékesítést segít elő, és azok feladási és rendeltetési hely ugyanazon tagállam. Így például ebben az egyedi esetben a belföldi értékesítés utáni adót az elektronikus felület nem a belföldi adóbevallása, hanem az egyablakos rendszerben történő bevallása keretében teljesíti.
    Az egyablakos rendszeren keresztül kizárólag a fizetendő adó rendezésére van lehetőség. Így amennyiben a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany kizárólag az egyablakos rendszerbe van nyilvántartásba véve belföldön vagy egy másik tagállamban, és előzetesen felszámított levonható adót szeretne érvényesíteni, akkor azt a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok szerint teheti meg. Abban az esetben azonban, ha egyéb tevékenysége folytán a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba van véve (vagy erre lenne kötelezett), akkor az előzetesen felszámított levonható adó érvényesítését a belföldön benyújtandó áfa bevallása keretében tudja megtenni.
    52. §-hoz
    A Javaslat lehetővé teszi, hogy az adóalany választás alapján a 150 EUR tényleges értéket meg nem haladó import küldemények (a jövedéki termék kivételével) távértékesítése utáni adófizetési kötelezettségének az import egyablakos rendszer segítségével tegyen eleget. Belföldön az import egyablakos rendszerbe a gazdasági céllal belföldön letelepedett adóalany regisztrálhat. A Közösség területén gazdasági céllal nem letelepedett adóalany belföldön az import egyablakos rendszerbe kizárólag belföldön letelepedett közvetítőn keresztül regisztrálhat. Kivételt képez ez alól, ha az adóalany olyan Közösségen kívüli országban telepedett le, amellyel az Európai Unió megfelelő együttműködési és adóbehajtási megállapodással rendelkezik, ilyen adóalany közvetlenül is regisztrálhat az import egyablakos rendszerbe. A belföldön nem, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany belföldi közvetítőn keresztül szintén regisztrálhat belföldön az import egyablakos rendszerbe.
    A Javaslat tartalmazza az import egyablakos rendszerbe történő nyilvántartásba vételre, változás bejelentésre, bevallásra, adófizetésre, nyilvántartási kötelezettségre, valamint az egyablakos rendszerből történő kilépésre, illetve kizárásra vonatkozó szabályokat, azzal, hogy ezeket a szabályokat a vonatkozó európai uniós közvetlenül alkalmazandó jogi aktusokra tekintettel kell alkalmazni.
    A Javaslat rögzíti, hogy amennyiben az adóalany azt választotta, hogy a bevallási és adófizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer igénybevételével tesz eleget, úgy minden olyan ügylet utáni bevallási és adófizetési kötelezettségre, amely az adott egyablakos rendszer hatálya alá tartozik, az adott egyablakos rendszert kell alkalmaznia.
    Az import egyablakos rendszeren keresztül kizárólag a fizetendő adó rendezésére van lehetőség. Így amennyiben a belföldön nem letelepedett adóalany kizárólag az import egyablakos rendszerbe van nyilvántartásba véve és azon keresztül tesz eleget adófizetési kötelezettségének, és előzetesen felszámított levonható adót szeretne érvényesíteni, akkor azt a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok szerint teheti meg. Abban az esetben azonban, ha egyéb tevékenysége folytán a belföldön nem letelepedett adóalany belföldön adóalanyként nyilvántartásba van véve vagy erre lenne kötelezett, akkor az előzetesen felszámított levonható adó érvényesítését a belföldön benyújtandó áfa bevallása keretében tudja megtenni.
    A Javaslat megteremti a 150 EUR belső értéket meg nem haladó import küldemények utáni adófizetésre vonatkozó egyszerűsített szabályokat, arra az esetre, ha az értékesítő nem alkalmazza az import egyablakos rendszert. Az egyszerűsítés keretében a termék szabad forgalomba bocsátását kezdeményező személy szedi be a címzettől és fizeti meg havonta az állami vám- és adóhatóság részére a termékimportot terhelő adót, kivéve, ha a címzett a vám-árunyilatkozat benyújtásáig ettől eltérően nyilatkozik. Adófizetésre kötelezett azonban a küldemény címzettje marad. Abban az esetben azonban, ha a címzett a terméket az adóbeszedésre kötelezett érdekkörében felmerült ok miatt nem kapja meg, indokolt az adófizetési kötelezettséget az adóbeszedésre kötelezettre telepíteni, azzal, hogy kimentheti magát. Az adóbeszedésre kötelezett abban az esetben mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a megsemmisülést a tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy az egyéb vagyoni kár elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az általában elvárható. A Javaslat értelmében ezt az egyszerűsítést olyan személy, szervezett alkalmazhatja, aki (amely) rendelkezik halasztott vámfizetésre vonatkozó engedéllyel és belföldön nyilvántartásba vett adóalany, olyan esetekben, amikor egyébként az import egyablakos rendszert alkalmazni lehetne.
    Ezen egyszerűsített import áfa fizetés keretében a termékimport után a normál adómértékkel kell megállapítani az adót, függetlenül attól, hogy az importált termékre egyébként milyen adómérték vonatkozik. A termék szabadforgalomba bocsátását kezdeményező személynek a beszedendő import áfa összegének kiszámításához a termék vám-árunyilatkozaton feltüntetett ellenértékéből kell kiindulnia és az import áfa adóalapját az Áfa tv. termékimportra vonatkozó szabályai szerint kiszámítania.
    A termékimport utáni adó egyszerűsített megfizetésére vonatkozó szabályokat alkalmazó adóalanynak megfelelően részletes nyilvántartást kell vezetnie az adófizetési kötelezettség megállapításához és a nyilvántartását kérésre elektronikusan az állami adó- és vámhatóság részére rendelkezésre kell bocsátania.
    53. §-hoz
    A Javaslat összhangba hozza az átváltással kapcsolatos vám szabályokkal az áfa szabályokat a termékimportra vonatkozó rendelkezéseknél.
    54. §-hoz
    A Javaslat az egyablakos rendszer alkalmazhatóságának bővítésével összhangban bővíti azon esetek körét, amikor a belföldön nem letelepedett adóalanynak nem kell belföldön adóalanyként bejelentkeznie a bevallási és adófizetési kötelezettsége teljesítéséhez.
    55. §-hoz
    A Javaslat a termék Közösségen belüli távértékesítésére vonatkozó szabályok változásával összhangba hozza a belföldi bejelentésre vonatkozó szabályt.
    56. §-hoz
    A Javaslat bővíti, hogy mely esetekben kérheti vissza az adóalany az áfa összegét különös adó-visszatérítési eljárásban. Ennek megfelelően, ha az adóalanyt fizetendő adó az adósemlegesség elvébe ütközően terheli, és egyéb módon nincs lehetőség ezen adóösszeg rendezésére, akkor megfelelő garanciális feltételek mellett ez a szabály biztosít lehetőséget arra, hogy az adóalanyt ért sérelem rendezhető legyen. Az eljárás az adóalany kérelmére indul.
    57. §-hoz
    2021. január 1-től lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Erre tekintettel szükségessé válik az értelmező rendelkezés pontosítása is: ez alapján az Áfa tv. szempontjából behajthatatlannak tekinthető azon követelésösszeg is, amelynek megfizetése alól a természetes személyek adósságrendezési eljárása során a bíróság által hozott döntés alapján mentesül a vevő (adós).
    58. §-hoz
    A Javaslat a jogharmonizációs klauzulát rögzíti.
    59. §-hoz
    Az Áfa tv. átmeneti rendelkezésének technikai pontosítása az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése hatálybalépésének 2021. január 4-re módosulása miatt.
    60. §-hoz
    Az átmeneti szabály rögzíti, hogy az adószám törlés joghatásai nem állnak be akkor sem, ha az állami adó- és vámhatóság az adószámot a törvény hatálybalépését megelőzően, az adó megállapításához való jog elvülési idején belül törölte, majd állapította meg ismételten.
    Az Áfa tv. lehetővé teszi, hogy a különös szabályozás alá tartozó viszonteladó úgy döntsön, hogy a különös szabályok helyett az általános szabályokat alkalmazza tevékenységére. Ezen választási jog gyakorlása esetén az adóalany 2 naptári évig kötve van döntéséhez. Az átmeneti rendelkezés lehetővé teszi, hogy a személygépkocsi értékesítésével foglalkozó azon viszonteladó, aki/amely élt az Áfa törvényben fentiek szerinti választási jogával és ezért e döntéséhez 2021-ben egyébként még kötve lenne, 2021-re vonatkozóan megváltoztathassa ezen döntését, az állami adó- és vámhatósághoz 2020. december 31-ig benyújtandó nyilatkozata révén.
    Az átmeneti szabály rögzíti továbbá azt is, hogy a módosított rendelkezésben foglalt adómentesség azon termékértékesítésekre (személygépkocsi-értékesítésekre) alkalmazandó, amelyek a módosított rendelkezésben foglalt feltételeknek megfelelnek, és amelyek esetében a fizetendő adó megállapításának időpontja 2021. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
    61. §-hoz
    2021. január 1-től lehetővé válik a behajthatatlan követelés címén történő utólagos adóalap-csökkentés abban az esetben is, ha a behajthatatlan követelés alapjául szolgáló ügylet vevője nem minősül általános forgalmi adóalanynak. Ehhez kapcsolódóan az átmeneti rendelkezés rögzíti, hogy a nem adóalany vevőkkel szemben fennálló, behajthatatlannak minősülő követelés jogcímén történő adóalap-csökkentési szabályok a 2021. január 1. előtt, de 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében is alkalmazhatóak.
    62. §-hoz
    2021. július 1-jét megelőzően az egyablakos rendszer szabályozása az adózás rendjéről szóló törvényben kapott helyet. Az egyablakos rendszerre vonatkozó szabályokat ezen időpontot követően a Javaslat az általános forgalmi adóról szóló törvényben szabályozza, egyúttal bővül az egyablakos rendszer hatálya. A Javaslat rendelkezik arról, hogy azon Közösség területén kívül letelepedett adóalanynak, amely 2021. április 1-jei hatállyal szerepel az adóhatóság nyilvántartásában a Közösségen kívüli letelepedett adóalanyok között, nem keletkezik bejelentési kötelezettsége annak érdekében, hogy a nem uniós egyablakos rendszert tovább alkalmazza.
    Azonban, ha a Közösség területén nem letelepedett adóalany a Közösségen belüli távértékesítés utáni áfa fizetési kötelezettségének az egyablakos rendszer alkalmazásával kíván eleget tenni, tekintettel arra, hogy erre az uniós egyablakos rendszerben nyílik lehetősége, be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz. Belföldön letelepedett adóalany esetében szintén nincs szükség ismételt bejelentkezésre az uniós egyablakos rendszerbe annak további alkalmazásához, amennyiben az adóalany 2021. április 1-jei hatállyal szerepelt az adóhatóság ezen különös szabályozást alkalmazó adózókra vonatkozó nyilvántartásában. Értelemszerűen, ha az adóalanyt 2021. június 30-án törölték vagy törölni kellett volna a nyilvántartásból, úgy amennyiben az egyablakos rendszer alkalmazásának feltételei ismételten fennállnak, új bejelentkezés szükséges. Tekintettel azonban arra, hogy az egyablakos rendszerek tárgyi hatálya bővül, a 2021. április 1-jét megelőzően az egyablakos rendszerben regisztrált és ezen egyablakos rendszert tovább alkalmazni kívánó adóalanyoknak a Javaslatban meghatározott határidőig be kell jelenteniük azokat az adatokat, amelyek az egyablakos rendszer módosításával kapcsolatban pótlólagos adatnak minősülnek a korábbi szabályokhoz képest. Ezen bejelentés elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, mintha az adóalany nem kívánná az egyablakos rendszert a továbbiakban alkalmazni, így az adóhatóság törli ezen adóalanyokat az egyablakos rendszerre vonatkozó nyilvántartásából.
    63. §-hoz
    A Javaslat értelmében, amennyiben az adóalany az import egyablakos rendszert alkalmazza a harmadik államból importált termék távértékesítése utáni adó megfizetésére, úgy a termék importja adómentes. Az import egyablakos rendszer alkalmazása esetén az adófizetési kötelezettség a fizetés elfogadásakor történik. Amennyiben a fizetés elfogadása hamarabb történik meg, mint a Javaslat szerinti rendelkezések hatályba lépése, azonban a termék ténylegesen csak a Javaslat hatályba lépését követően vámkezelik, úgy nem keletkezne adófizetési kötelezettség egyik jogcímen se. Ennek érdekében a Javaslat rögzíti, hogy ilyen esetben az adófizetési kötelezettség a termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásakor keletkezik.
    64. §-hoz
    Annak érdekében, hogy az adóalanyok már a 2021. június 30-át követően teljesített ügyleteikre is tudják alkalmazni az egyablakos rendszereket, biztosítani kell, hogy 2021. április 1-jét követően regisztrálni tudjanak a rendszerbe. Ugyanakkor magát a kibővített uniós és nem uniós egyablakos rendszert, illetve az újonnan induló import egyablakos rendszert alkalmazni csak 2021. július 1-jétől lehet.
    65. §-hoz
    Az adóhatóság által kiajánlott bevallás-tervezet felhasználásával teljesíthető bevallási kötelezettséghez kapcsolódó átmeneti előírás. A Javaslat ezen felül rendezi, hogy jogutódlás esetén a jogutód mikortól jogosult a jogelőd adatai tekintetében az adóhatóság által kiajánlott bevallás elektronikus felületen történő benyújtására, valamint a jogelőd által e felületen korábban benyújtott bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére. A Javaslat előírja továbbá, hogy mely időponttól teljesíthető egyes speciális esetekben (bevallás gyakoriság váltás vagy felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alá kerülés esetén) az adóhatóság által kiajánlott bevallás tervezet felhasználásával a bevallási kötelezettség.
    66. §-hoz
    A Javaslat a módosítás miatt szükségessé vált szövegbeli koherenciát kezeli.
    67. §-hoz
    A Javaslat egy technikai hibát korrigál, a javítás a "0102 29 41-ből" szöveget érinti.
    68. §-hoz
    A Javaslat a számla online adatszolgáltatás 2021. január 4-től történő kiterjesztése miatt szükségessé váló kiigazításokat tartalmazza. A Javaslat a módosítások miatt szükséges jogszabályi hivatkozásokat vezeti át.
    69. §-hoz
    A Javaslat hatályon kívül helyezi a régi távértékesítésre vonatkozó szabályokat, valamint a régi, az elektronikus, távközlési és műsorszolgáltatási szolgáltatások tekintetében a kisvállalkozások számára megállapított egyszerűsítési szabályokat, valamint a régi egyablakos rendszerre vonatkozó szabályokat, tekintettel az ezekre vonatkozó új szabályok hatályba lépésre.
    7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
    70. §-hoz
    A Jöt. 9. § (1) bekezdés m) pontjával összefüggő módosítás. Szabálytalanságnak minősül és így adófizetési kötelezettség keletkezik, ha - az adófelfüggesztési eljárás során alkalmazott eljárásnak megfelelően - a kiszállítást követő négy hónapon belül nem igazolható a külföldre történő kiszállítás ténye.
    71. §-hoz
    Az (1) bekezdéshez: A Jöt. 9. § (1) bekezdés m) pontjával összefüggő módosítás. Az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az információ az állami adó- és vámhatóság tudomására jut.
    A (2) bekezdéshez: A módosítás alapján az engedélyes bejelentését követően az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel során megállapított hiány a továbbiakban nem minősül szabálytalanságnak, ezáltal jövedéki bírság sem lesz alkalmazható miatta. Az engedélyes által önként, jogkövető magatartás keretében bejelentett készletfelvétel során a hatóság jelenlétében és a hatóság távollétében megállapított hiány ezáltal a gazdálkodók számára kedvező módon azonos jogszabályi megítélés alá fog esni. A módosítás eredményeként az engedélyes a megállapított hiány után az adót az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt követően önadózással tudja megállapítani és bevallani. A Jöt. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén feltárt hiány továbbra is szabálytalanságnak minősül és bírságolható marad.
    72. §-hoz
    Az (1) bekezdéshez: A Jöt. 9. § (1) bekezdés m) pontjával összefüggő módosítás. Az adófizetésre az adóraktár engedélyese kötelezett.
    A (2) bekezdéshez: A módosítás alapján az engedélyes bejelentését követően az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel során megállapított hiány a továbbiakban nem minősül szabálytalanságnak, ezáltal jövedéki bírság sem lesz alkalmazható miatta. Az engedélyes által önként, jogkövető magatartás keretében bejelentett készletfelvétel során a hatóság jelenlétében és a hatóság távollétében megállapított hiány ezáltal a gazdálkodók számára kedvező módon azonos jogszabályi megítélés alá fog esni. A módosítás eredményeként az engedélyes a megállapított hiány után az adót az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt követően önadózással tudja megállapítani és bevallani. A Jöt. 17. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén feltárt hiány továbbra is szabálytalanságnak minősül és bírságolható marad.
    73. §-hoz
    A dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék az Európai Unió legtöbb tagállamában nem minősül jövedéki terméknek, szemben a magyar szabályozással. A magyar szabályozás alapján ezeket a termékeket adóraktárban kell előállítani és onnan kikerülésükkor, azaz a szabad forgalomba bocsátáskor jövedéki adófizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha azokat külföldre kiszállítják és így utóbb a jövedéki adó visszaigényelhető. Az adó megfizetési és visszaigénylési folyamat egyszerűsítése érdekében a külföldre kiszállított termékek esetében nem keletkezne adófizetési kötelezettség, ha a végrehajtási rendelet szerinti dokumentumokkal igazolható a külföldre kiszállítás ténye. Ily módon lehetséges annak biztosítása, hogy ameddig nem minősül a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék uniós szinten harmonizált jövedéki terméknek és így nem lehet esetükben az uniós adófelfüggesztési eljárást alkalmazni, addig speciális szabályozással érjük el ugyanazt a hatást, mintha a termék adófelfüggesztési eljárásban hagyná el Magyarország területét.
    74. §-hoz
    Egyszerűsített jövedéki engedélyt válthatnak ki a laboratóriumi vagy egészségügyi célra szolgáló speciális fűtőolajat külföldről behozók, továbbá eltörlésre kerül az ilyen engedélyesek készletfelvételi kötelezettsége.
    75. §-hoz
    Megszűnik a tudományos és oktatási célú desztillálóberendezés használatának alkalmankénti hatósági bejelentése, és a tevékenység egyszerűsítése érdekében, az ellenőrizhetőség biztosítása mellett, az előállított termékekről nyilvántartást kell vezetni.
    76. §-hoz
    A módosítás meghatározza, hogy a harmadik országokba utazó utasok részére a duty free-ben zárjeggyel, adózottan értékesített dohánygyártmányok után megfizetett jövedéki adó visszaigénylése esetén milyen kiskereskedelmi eladási árat kell alkalmazni.
    77. §-hoz
    A külföldre kiszállított zárjegyek esetén egységesen 6 hónapban kerül meghatározásra a zárjegyek elszámolására megállapított határidő.
    A módosítással lehetőség nyílik a tagállamból, illetve harmadik országból szabályszerűen visszaszállított és az állami adó- és vámhatóság részére bemutatott, fel nem használt és sértetlen zárjegyek ismételt kiszállítására.
    78. §-hoz
    Az engedély felfüggesztésére, visszavonására és az állandó felügyelettel gyakorolt jövedéki ellenőrzésre vonatkozó határozatok estében a módosítás megteremti a saját kézbesítő útján történő hatósági közlés lehetőségét a vonatkozó döntések mielőbbi végrehajthatósága, azaz a döntésben foglalt intézkedés eredményessége érdekében.
    79. §-hoz
    Az ismeretlen személy által elkövetett jövedéki jogsértések kapcsán lefoglalt illegális jövedéki termékek esetében szükséges speciális jövedéki kiegészítő eljárási szabályok megteremetése. Az általános adóigazgatási eljárási szabályok konkrét adózót feltételezve lettek kialakítva, ehhez képest az érintett jövedéki ügyekben speciális körülmény, hogy ismeretlen elkövető esetén az ellenőrzés kezdetekor a megbízólevelet, illetve az ellenőrzés eredményeként fellelt jogsértő termék sorsának rendezése érdekében kiállítani szükséges jegyzőkönyvet nincs kinek átadni, tehát e közlési jellegű követelmények alól szükséges mentesítési szabály.
    80. §-hoz
    A módosítás a határidőn túl az adózó általi önkéntesen teljesített adatszolgáltatás esetére állapít meg bírság alkalmazása alól mentesítő kedvezményes szabályt.
    81. §-hoz
    A módosítás a jövedéki ügyekben az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének, hibás teljesítésének vagy valótlan tartalommal történő teljesítésének korrekciója esetére állapít meg az Art. 221. §-belihez hasonló rendelkezéseket. A módosítás a jövedéki eljárásokat az ügyfelek számára kedvezőbbé teszi az automatikus bírságolást megszüntetve, azzal a lényeges eltéréssel az Art.-beli szabályozásától, hogy az adófizetési kötelezettséget csökkentő mulasztás esetén a szankciótól továbbra sem lehet eltekinteni.
    82. §-hoz
    A szabadforgalomban jogsértően birtokolt, jellemzően számla nélkül forgalmazott csendes bor Jöt. 100. § (6) bekezdése szerinti bírság alkalmazása melletti elkobozhatóságát megteremtő módosítás a termékek sorsának rendezése érdekében (utóbb legyen lehetőség megsemmisítésükre).
    83. §-hoz
    A bérfőzés jövedéki adókulcsa 0-ra csökken, a bérfőzés gyakorlatilag adómentessé válik.
    A gyümölcstermesztő háztartások saját fogyasztását szolgáló magánfőzés intézménye 2021. január 1-jétől ismét adómentessé válik. Az évente előállítható mennyiség továbbra is 86 liter marad háztartásonként, tekintettel arra, hogy a háztartás saját fogyasztását szolgáló magánfőzött párlat esetében továbbra sincs meghatározva alkoholtartalom ellenőrzési kötelezettség és ez a mennyiség arányos a bérfőzés 43 liter tiszta alkohol mennyiségben meghatározott adókedvezményre jogosító éves felső korlátjával.
    84. §-hoz
    A magánfőzés adómentessé válásával a párlat adójegy intézménye megszűnik. A főzésről előzetesen továbbra is bejelentést kell tenni az állami adó- és vámhatósághoz, amely a bejelentett mennyiségről a termék eredetét igazoló magánfőzött párlatszármazási igazolást állít ki. A magánfőzés szabályainak betartását továbbra is az önkormányzati jegyzők jogosultak ellenőrizni, a jogsértések esetére kialakított szankciórendszer változatlan marad.
    85. §-hoz
    A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) tanácsi irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.
    86. §-hoz
    Átmeneti rendelkezés az adózók számára a korábbiaknál kedvezőbb tartalmú rendelkezések folyamatban lévő eljárásokban történő alkalmazására.
    87. §-hoz
    a) A módosítás alapján az engedélyes bejelentését követően az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvétel során megállapított hiány a továbbiakban nem minősül szabálytalanságnak, ezáltal jövedéki bírság sem lesz alkalmazható miatta. Az engedélyes által önként, jogkövető magatartás keretében bejelentett készletfelvétel során a hatóság jelenlétében és a hatóság távollétében megállapított hiány ezáltal a gazdálkodók számára kedvező módon azonos jogszabályi megítélés alá fog esni. A módosítás eredményeként az engedélyes a megállapított hiány után az adót az állami adó- és vámhatóság jelenlétében végzett készletfelvételt követően önadózással tudja megállapítani és bevallani. A Jöt. 17. § (1) bekezdés
    c) pontja szerinti, az állami adó- és vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén feltárt hiány továbbra is szabálytalanságnak minősül és bírságolható marad.
    b) A módosítás alapján a 2710 12 41 KN-kód szerinti, nem közúti járművekben használt termék (kisgépekben használatos alkilát-benzin) maximum 5 liter/kilogrammos kiszerelésben nem minősül üzemanyagnak, ezáltal kiskereskedelmi forgalmazása jövedéki engedély nélkül végezhető.
    c) A módosítás rugalmasabbá, a gazdálkodói igényekhez jobban alkalmazkodóvá teszi az egyedi veszteségnorma-megállapítás törvényi szabályait. A módosítást megelőzően egyedi hatósági határozattal csak a veszteségnormák miniszteri rendeletben meghatározott mértékétől lehetett eltérni. A módosítás azonban emellett lehetővé teszi a miniszteri rendeletben meghatározottól eltérő tevékenységre (pl.: szűrés, kezelés, átfejtés) vagy termékre (pl.: elektronikus cigaretta, hevített termékek) is egyedi, azaz adott gazdálkodóra vonatkozó veszteségnorma hatósági megállapítását, sőt a rendeletbelitől eltérő elismert mennyiségű hiány vetítési alap meghatározását is indokolt, méréssel alátámasztott esetben. Utóbbira például akkor lehet szükség, ha a gazdálkodónál a tárgyidőszaki termék-előállítás és -feladás mennyisége jelentősebb mértékben eltér egymástól, ilyenkor a technológiából adódó veszteség vetítési alapjaként a miniszteri rendeletben meghatározott tárgyidőszakban feladott termékmennyiség helyett a tárgyidőszakban előállított termékmennyiség is meghatározhatóvá válik.
    d) Év közbeni, önkéntes gazdálkodói készletfelvétel esetén rugalmasság biztosítása, 3 napos eltérési lehetőség a tárgynaptól.
    e) A jövedéki engedélyes biztosítéka 1 millió forintra csökken, ha kizárólag 2710 12 41 KN-kód szerinti, nem közúti járművekben használt, maximum 5 liter/kilogrammos kiszerelésű termékekkel (kisgépekben használatos alkilát-benzin) kereskedik.
    f) ) A zárjegyek felhelyezésének optimalizálása érdekében megszűnik minden dohánygyártmány esetében a zárjegyek nyitáskori eltépődésére előírt kötelezettség.
    g) Magánfőzésnél a párlat adójegy helyett a magánfőzött párlat származási igazolás beszerzése intézhető választhatóan papír alapon vagy elektronikusan.
    h) Magánfőzésnél a párlat adójegy helyett a magánfőzött párlat származási igazolás beszerzése szükséges az előállításhoz.
    i) Magánfőzésnél a párlat adójegy helyett a magánfőzött párlat származási igazolás hiányához kapcsolódnak a jogkövetkezmények.
    j) A nem emberi fogyasztásra szolgáló termék gyártási eljárása során a gyártóberendezés karbantartására és tisztítására történő részlegesen denaturált alkohol-felhasználás is adómentessé válik az uniós szabályok változásával.
    k) A harmadik országban az uniós szabályok szerint teljesen denaturált alkohol is mentesül az adó alól az uniós denaturálási szabályok változásával.
    l) A párlat adójegy intézményének megszűnésével kapcsolatban a vonatkozó felhatalmazó rendelkezés korrekciója.
    m) Az magánfőzés adómentessé válását megelőzően előállított magánfőzött párlatokra továbbra is az előállításuk időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.
    88. §-hoz
    a) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    b) Jogtechnikai pontosítás
    c) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik a kereskedelmi gázolaj utáni adó-visszaigényléshez kapcsolódó előzetes és változáshoz kapcsolódó nyilvántartásba-vételi kötelezettség.
    d) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik egyes erjesztett alkoholos italok (gyümölcsbor, sör, palackos erjesztésű pezsgő) adómentes otthoni előállításának esetenkénti bejelentési kötelezettsége.
    e) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik a rekultivációs tevékenységhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség.
    f) ) Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megszűnik a vásáron vagy piacon, alkalmi rendezvényen és közterületen folytatott alkoholértékesítés esetén az állami adó- és vámhatóság felé történő külön bejelentési kötelezettség a kiskereskedők terheit csökkentve. Az 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet alapján a vásárokról, piacokról közhiteles nyilvántartást vezetnek az önkormányzatok, amely az állami adó- és vámhatóság által is megismerhető, hozzáférhető, ezáltal a tevékenység ellenőrizhetősége bejelentés nélkül is megmarad. A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján a kiskereskedelmi tevékenység bejelentésköteles, a bejelentések adatai a kormányrendelet 10/B. §-a alapján országos nyilvántartásba kerülnek, mely az adóhatóság számára is hozzáférhető.
    g) Az f ) ponttal összefüggő módosítás.
    h) A d) ponttal összefüggő módosítás.
    i) A c) ponttal összefüggő módosítás.
    j) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    k) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    l) A módosítás egyértelműsíti, hogy az új típusú dohánytermékek után fizetendő általános forgalmi adót is a jövedéki adóval egyidejűleg kell bevallani és megfizetni.
    8. Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény módosítása
    89. §-hoz
    A Javaslat más rendelkezéseivel összefüggésben nem lép hatályba a 2018. évi LXXXII. törvény azon rendelkezése, amely 2021. január 1-jétől szűkítené a munkaerő-kölcsönzések tekintetében azt a szolgáltatási kört, amely a fordított adózás hatálya alá tartozik.
    90. §-hoz
    Az előző §-hoz kapcsolódó technikai módosítás a hatályba nem lépő rendelkezésre tekintettel.
    9. A Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény módosítása
    91. §-hoz
    A Javaslat összehangolja az Áfa tv. ezen Javaslat keretében megvalósuló és már elfogadott módosításait, egységes hatályba lépés érdekében.
    III. FEJEZET
    HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ
    10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
    92. §-hoz
    Az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabályaiból jelenleg is következik, hogy az egyes iparűzési adóalap- komponensek számításakor a kapcsolt vállalkozásoknak figyelembe kell venni azt, ha az iparűzési adóalap-elem összege olyan ügyletből ered, amelynek során a szerződés szerinti ár a szokásos piaci ártól eltér. A javaslat e rendelkezés normatartalmát veszi át, rögzítve a kapcsolt felek közti ügyleteknél a szokásos piaci ár alkalmazásának kötelezettségét, ha az ügylet hatással van akár a nettó árbevételre, akár a nettó árbevétel-csökkentő költségre, ráfordításra.
    A javaslat szerint a szokásos piaci ár miatti kiigazítás azokra a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik, amelyek számára a Tao. törvény előírja e kötelezettséget. A javaslat szerint - összhangban a Tao törvénnyel - csak akkor lehetséges az adóalap csökkentését eredményező korrekció, ha a vállalkozó rendelkezik üzleti partnere azon nyilatkozatával, miszerint az üzleti partner is azonos összegű, ellentétes irányú iparűzési adóalap-korrekciót végez. Ha az üzleti partner nem alanya a helyi iparűzési adónak (külföldi fél esetén vagy olyan belföldi vállalkozó esetén, amely csak olyan településen rendelkezik székhellyel vagy telephellyel, amelyik településen nincs bevezetve az iparűzési adó), akkor a nyilatkozatnak azt kell tartalmaznia, hogy az iparűzési adónak megfelelő adóban, annak hiányában a társasági adóban vagy a társasági adónak megfelelő külföldi adóban veszi figyelembe ezt a korrekciót.
    A szokásos piaci ár miatti kiigazítás a javaslat szerint az egyes adóalap-komponensek korrekcióját jelenti főszabály szerint. Ebben az esetben az adóbevallásban ezt a korrekciót külön soron nem kell feltüntetni. Azonban a javaslat lehetővé teszi azt, hogy a korrekciók összevont hatása az adóbevallásban egyetlen soron jelenjen meg, az adóalap korrekciójaként.
    93. §-hoz
    Adminisztrációs szempontból mind az önkormányzati adóhatóságnak, mind az adózóknak nehézséget okoz az építőipari tevékenységet terhelő ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettség teljesítése, amely az eseti jellegű bejelentkezés, bevallás-benyújtás, adófizetés szigorú kötelezettségét, illetve 180 nap települési munkavégzés után a települési telephely keletkezését és annak bejelentését vonja maga után. Erre figyelemmel a javaslat a 30 napon túli építőipari tevékenység ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségére vonatkozó hatályos szabályokat megszünteti. Ezzel egyidejűleg az adónemek számának csökkentése és az adórendszer egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele érdekében az ideiglenes iparűzési adókötelezettség Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozásokat terhelő jogcíme is hatályát veszti. Így a javaslat értelmében az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnik.
    Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség megszűnésével összhangban, a Htv. belső koherenciájának megteremtése érdekében a javaslat módosítja a Htv. azon rendelkezését, amely - többek között - az ideiglenes iparűzési adókötelezettség okán fizetendő adó állandó jellegű iparűzési tevékenység után fizetendő adóba való betudásáról, valamint a betudás arányáról rendelkezik. Az ideiglenes jellegű adó betudásáról való rendelkezésre ugyanis nincs szükség. A javaslat a hatályos szabályok szerinti adócsökkentési lehetőségeket fenntartja.
    94. §-hoz
    A Htv. hatályos szövege nem tartalmaz a számviteli hiba iparűzési adóalapra gyakorolt hatásának korrigálására vonatkozó rendelkezést. Ennek oka, hogy a helyi iparűzési adóalap megállapítása és annak önellenőrzéssel való módosítása során a számviteli törvény és az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései is érvényesülnek. Ugyanakkor kérdésként merült fel a jogalkalmazás során, hogy számviteli hiba feltárása esetén mindenkor szükséges-e az önellenőrzés, illetve, hogy önellenőrzés esetén miképp kell a hiba feltárásával érintett adóév adóalapjának egyes elemeit számítani, miképp lehet kizárni a kétszeres adóztatást vagy az adóztatás elmaradását, különös tekintettel arra, hogy a számviteli törvény megkülönbözteti a jelentős összegű és a nem jelentős összegű számviteli hibát.
    Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében a javaslat kiegészíti a helyi iparűzési adóalap megállapításának szabályait. A javaslat rögzíti, hogy amennyiben a vállalkozó a számvitelről szóló törvény szerinti jelentős vagy nem jelentős összegű hibára tekintettel önellenőrzést végzett, vagy az adóhatóság végzett ellenőrzést és a hiba a feltárása évében a helyi iparűzési adóalapjára is hatással volt, azaz a hiba feltárása adóévének adóalap-elemeinél (és nem csak a korábbi évekre vonatkozó önellenőrzésnél) is figyelembe kellene venni a hiba korrekcióját, mert azt a főkönyvi könyvelésben rögzítik, akkor az adóalap-elemeket ennek megfelelően kell számítani. Ezzel kizárható, hogy egyes tételeket a vállalkozó két adóévben is figyelembe vegyen a helyi iparűzési adóalap megállapítása során, azaz ne növelje vagy csökkentse kétszer az adóalapot.
    A javaslat szerinti normaszöveg feltételes módú megfogalmazása továbbra is lehetővé teszi, hogy az adózó döntése szerint a feltárt hiba hatását a feltárás adóévéről szóló adómegállapítás során vegye figyelembe, azaz ne térjen el a főkönyvi könyvelésben szereplő adóalap-elemek összegétől. Ebben az esetben nincs szükség továbbra sem önellenőrzésre.
    95. §-hoz
    A javaslat értelmében módosul és egyúttal az adózók számára egyszerűsödik a helyi iparűzési adó bevallási rendje azáltal, hogy az adóalanyok a jövőben nem az önkormányzati adóhatósághoz, hanem kizárólag az állami adóhatóságon keresztül kötelesek benyújtani helyi iparűzési adóbevallásukat. Az állami adóhatóságon keresztül benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs kötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál. Fontos összefüggés, hogy a bevallás-benyújtás/fogadás központosítása az önkormányzatok bevételi érdekeit semmilyen szempontból nem érinti, helyi adóról lévén szó a helyi iparűzési adóból származó bevétel továbbra is teljes egészében önkormányzati bevétel marad, az adót az önkormányzat számlájára kell fizetni.
    Mindazonáltal a javaslat nem változtat azon, hogy az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély iparűzési adóalany (vállalkozó) az iparűzési adóbevallási nyomtatványt papíralapon is benyújthatja, tekintve, hogy e minőségében nem kötelezhető elektronikus kapcsolattartásra. Amennyiben a magánszemély vállalkozó a papíralapú bevallás-benyújtást választja, akkor azt az illetékes önkormányzati adóhatósághoz teheti meg.
    96. §-hoz
    Az önkormányzati adóztatásban használt bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési (változás-bejelentési) nyomtatványok formáját és adattartalmát, továbbá az önkormányzati adóhatóságok adatszolgáltatását, illetve a nyilvántartási, adatkezelési, elszámolási rendet jelenleg több miniszteri rendelet szabályozza. Ugyanakkor - az önkormányzati ASP rendszer működésére is tekintettel, valamint az átlátható jogi szabályozás kialakítása érdekében meghirdetett deregulációs célkitűzésekre figyelemmel - mindez nem igényel jogszabályi szintű szabályozást. Nincs szükség tehát az ezen tárgykörökről szóló nagy terjedelmű miniszteri rendeletek hatályban tartására, ezért a javaslat megteremti az érdemi deregulálás (a joganyag jelentős csökkentésének) lehetőségét.
    Erre tekintettel a javaslat hatályon kívül helyezi a vonatkozó miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket, azaz a Htv. 46. §-át.
    A javaslat ugyanakkor - a Htv.-be illesztendő 42/I. §-sal - gondoskodik arról, hogy a bevallási, adatbejelentési, bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatványok továbbra se legyenek széttartóak, önkormányzatonként különbözőek. Ezért e nyomtatványokat 2021-től az adópolitikáért felelős miniszter honlapján lehet fellelni.
    97. §-hoz
    A javaslat - az adóadminisztráció csökkentése érdekében - megszünteti az építőipari tevékenység után fennálló ideiglenes helyi iparűzési adókötelezettséget. Fennmarad ugyanakkor az a Htv-beli rendelkezés, mely szerint azon vállalkozásnak, amely valamely településen adóéven belül 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, az adott településen állandó jellegű iparűzési adókötelezettséget eredményező telephelye jön létre. A javaslat annyiban tér el a hatályos törvényszövegtől, hogy a Htv. ezt a rendelkezést nem az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályozásnál, hanem a telephely-fogalmában rögzítené.
    A rendelkezés alkalmazása során a 180 nap számításakor, a hatályos szabályokkal azonosan az ideiglenes iparűzési tevékenységhez kapcsolódó a folyamatosan és megszakításokkal végzett tevékenységeket egyaránt figyelembe kell venni, mégpedig az adott szerződés szerinti teljesítés megkezdésétől a teljesítés megrendelő általi elfogadásáig terjedő időszak valamennyi naptári napját számba véve. A szabályozás szóhasználata azonban fölöslegessé tette a hatályos szabályozásában található "folyamatosan vagy megszakításokkal végzett" kitétel alkalmazását, hiszen ez az időtartam számításának rögzített szabályaiból is következik. Ezért e kitétel - a normavilágosság elvére is figyelemmel - a módosított szövegben már nem szerepel.
    98. §-hoz
    A javaslat a Htv. mellékletét is módosítja két ponton.
    1. A hatályos szabályozás szerint az iparűzési adóalap-megosztás ún. eszközérték alapú megosztási módszere alapján a gépjárműveket annál a telephely szerinti településnél kell figyelembe venni, ahol azokat jellemzően tárolják. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy egyes gépjármű bérbeadók, lízingbe adók az adót nem működtető településen létrehozott székhelyükhöz vagy telephelyükhöz rendelik eszközértékként a bérbe adott, lízingbe adott gépkocsikat, mondván e telephelyen történik a bérbe adott, lízingbe adott járművek úgymond tárolása.
    A javaslat értelmében - az adókikerülést kizárandó - módosul a Htv. iparűzési adóalap-megosztást szabályozó melléklete. A javaslat szerinti módosítás 2021-től azt fogja rögzíteni, hogy a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalap-megosztásnál e gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni.
    2. Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség megszüntetése miatt szükséges az építőipari tevékenységet végző vállalkozóra vonatkozó speciális megosztási szabály terminológiai módosítása.
    99. §-hoz
    A javaslat az ideiglenes jellegű tevékenység utáni iparűzési adókötelezettség megszüntetése miatt szükséges szövegcserés módosításokat fogalmazza meg, valamint egy szövegpontosítást irányoz elő. Továbbá a javaslat rendelkezik arról, hogy az az önkormányzat, amelyik 2014. június 30-án nem a kincstári adóadat-feldolgozó programrendszert használta, 2023. január 1-éjig még használhatja a saját szoftverét az adóztatás során.
    100. §-hoz
    1-9. és 11. pontokhoz: Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszűnésével összhangban, a Htv. belső koherenciájának megteremtése érdekében a javaslat hatályon kívül helyezi a Htv. azon rendelkezéseit, amely az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szabályait rögzítik. Emellett ideiglenes jellegű helyi iparűzési adó megszűnésére tekintettel szükségtelenné válik az "állandó jellegű" helyi iparűzési adó megkülönböztetése, így a javaslat hatályon kívül helyezi az erre utaló jelzőket is.
    10. és 12. pontokhoz: A javaslat az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartása, kezelése, elszámolása, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárása szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés [Htv. 46. §-a] hatályon kívül helyezését is megfogalmazza, tekintettel arra, hogy az eljárásrend kialakítása nem igényel rendeleti szabályozást.
    A rendeleti szintű szabályozás hatályon kívül helyezésének pedig egyenes következménye azon Htv-beli rendelkezés [Htv. 42/C. §] hatályon kívül helyezése, illetve a javaslattal újonnan beiktatandó 42/I. §-ban újrafogalmazása, amely lehetővé teszi az adóalany számára bizonyos esetekben az adóbevallás papíralapon történő benyújtását.
    11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
    101. §-hoz
    A Gjt. jelenleg hatályos 9. §-a értelmében a belföldi gépjárművek adója esetében az adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el. A Gjt. ezen szakasza rendezi gépjárműadó kapcsán a hatásköri szabályok mellett az egyes önkormányzatok illetékességére vonatkozó szabályokat is.
    A javaslat szerint az adóhatósági feladatokat a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban 2021. január 1-jétől az állami adóhatóság látja el. Erre figyelemmel a Gjt.-nek az ezen adónemben eljárni jogosult adóhatóságra vonatkozó rendelkezése, azaz a Gjt. 9. §-a úgy módosul, hogy az eljáró adóhatóság az adótárgy gépjármű üzembentartója, ennek hiányában tulajdonosa szerint illetékes önkormányzati adóhatóság helyett az állami adó- és vámhatóság.
    102. §-hoz
    A Gjt. hatályos 9/A. §-a azt rögzíti, hogy az önkormányzati adóhatóságnak az adóalanyt megillető éves adómentességről nem kell határozatot hoznia, elegendő e tényt csupán a saját nyilvántartásában rögzítenie.
    A gépjárműadóztatási jogkör állami adóhatósághoz telepítése kapcsán indokolt a Gjt. ezen szakaszának olyan tartalmú módosítása a javaslat szerint, mely ugyanezt a normatartalmat rögzíti a gépjárműadóztatási feladatot átvevő állami adó- és vámhatóság feladatellátására is.
    103. §-hoz
    A Gjt módosítása értelmében a környezetkímélő gépkocsival kell azonosnak, azaz gépjárműadó-mentesnek tekinteni a környezetkímélő motorkerékpárt is. Ennek érdekében 2021. január 1-jétől a Gjt. értelmező rendelkezései közé beépül a környezetkímélő motorkerékpár fogalma is.
    104. §-hoz
    A javaslat célja a gépjármű-adóztatási feladatok áttelepítésével az önkormányzatok adóztatási költségének csökkentése. Mivel a 2021. évi költségvetési törvény értelmében az önkormányzatok csak a 2021. évtől esnek el a gépjárműadó-bevételtől, így indokolt, hogy az adóhatósági jogkörük is csak 2020. december 31-ét követő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán szűnjön meg.
    Mindezekre figyelemmel a javaslat egy, a Gjt-be 19/C. §-ként beépülő átmeneti rendelkezésként rögzíti, hogy az állami adó- és vámhatóság adóhatósági jogkörét megteremtő Gjt-be beépülő hatásköri szabály (a Gjt. 2021. január 1-jétől hatályos 9. §-a) csak a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó- kötelezettség kapcsán él, azaz az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el.
    Erre ráerősítendő, utalva az Art-nak az önkormányzati adóhatóságot a gépjárműadóban adómegállapítási joggal felruházó 2020. december 31-én hatályos 141. § (2) bekezdésére is, külön szabály rendelkezik arról, hogy a 2021. január 1-jét megelőző időszakra eső gépjárműadóügyekben (2020. december 31-ig terjedő időszak adókötelezettségének megállapítása, ezen időszak adójának beszedése, végrehajtása, erre az időszakra vonatkozó ellenőrzés és szankciók megállapítása) az adóhatósági feladatokat a Gjt. 2020. december 31-ig hatályos szövege alapján továbbra is az illetékes önkormányzati adóhatóság látja el. Ezzel összhangban a 2021. évi költségvetési törvény értelmében a 2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó szankciókból (bírság, pótlék) származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.
    A javaslat mindemellett megfogalmazza azt is, hogy az önkormányzati adóhatóság is élhet a gépjármű forgalomból való kivonására vonatkozó kezdeményezés lehetőségével, ha az adótartozás az egy évi adótételt meghaladja, feltéve, hogy a fizetési kötelezettség 2020. december 31-ig keletkezett (az állami adóhatóság a 2021-től keletkező egy évi gépjármű-adótartozás esetén kezdeményezheti a gépjármű forgalomból való kivonását).
    A javaslat rendelkezik arról is, hogy ha a 2021. január 1-jét megelőző időszakra valamely jogcímen az adózó felé az általa korábban már megfizetett gépjárműadó összegét vissza kell téríteni, az önkormányzat az adózónak visszatérített összeg azon részét, amely a központi költségvetést illette meg, - a kincstár útján - visszaigényelje.
    A javaslat azt is megfogalmazza, hogy az önkormányzati adóhatóságnak át kell adnia azokat az adatokat az állami adóhatóság számára, amelyek alapján az állami adóhatóság - adózói adatbejelentés nélkül - megállapíthatja a gépjármű mentességét, feltéve, hogy az adóalany személye nem változik 2021. január 1-jétől. Az adatszolgáltatásnak az ADÓ.ASP rendszeren keresztül kell megtörténnie.
    105. §-hoz
    A gépjárműadóztatási jogkör állami adóhatósághoz telepítése miatt a javaslat a Gjt. adóhatóságra utaló rendelkezéseiben az önkormányzati adóhatóság kifejezést állami adó- és vámhatóságra cseréli. A javaslat továbbá az adóhatóságra vonatkozó fogalmi rendszert a Gjt-n belül egységesíti, azaz a Gjt. keretén belül szabályozott gépjárműadó és cégautóadó egyes rendelkezéseinél adóhatóságként egységesen az állami adó- és vámhatóságot nevesíti. Ezen túlmenően a javaslat szövegpontosítást is megfogalmaz.
    106. §-hoz
    Figyelemmel arra, hogy a javaslat szerint a cégautóadó mellett a belföldi gépjárműadóban is az állami adóhatóság lesz az eljáró hatóság, így a javaslat a cégautóadóban alkalmazandó gépjárműadó-betudást rendező szabályban az önkormányzati adóhatóság adómegállapító jogára utaló szövegrészt hatályon kívül helyezi.
    IV. FEJEZET
    EGYES ÁGAZATI ADÓK
    12. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosításához
    107. §-hoz
    A javaslat pontosítja a járványügyi különadóval kapcsolatos kedvezményt az 5 éves egyenlő összegű levonásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy a jogalkotói cél egyértelműen érvényesüljön. A kedvezmény 5 év alatt egyenlő részletekben vehető igénybe bankadó terhére.
    108. §-hoz
    Jogtechnikai módosítás, elcsúszott hivatkozás javítása.
    13. Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény módosításához
    109. §-hoz
    Az (1) bekezdéshez: Az éttermi szolgáltatást, valamint 2020. január 1-jétől a szálláshely-szolgáltatást 5%-os áfa és 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás terheli akkor is, ha ezen szolgáltatásokat például utazásközvetítő nyújtja saját nevében, más javára, azaz közvetített szolgáltatásként, de nem az árrés adózás szabályai szerint. Ez azt eredményezi, hogy e szolgáltatást kétszer is terheli hozzájárulási kötelezettség, egyszer a tényleges nyújtójánál, másodszor pedig a szolgáltatást közvetítőnél. A halmozódás kizárása érdekében a javaslat kiemeli a hozzájárulás-köteles szolgáltatások közül azokat az 5%-os áfa-mértékkel adózó éttermi, valamint szálláshely-szolgáltatásokat, amelyeket az Áfa törvény szerinti közvetített szolgáltatásként - de nem az árrés adózás szabályi szerint - nyújtanak.
    A (2) bekezdéshez: A hozzájárulás alapja a hozzájárulás-köteles szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke. A javaslat akként rendezi a külföldi fizetőeszközben meghatározott ellenérték forintra történő átszámítását, hogy utalást tesz az Áfa törvény átváltásra, alkalmazandó árfolyamra vonatkozó szabályaira.
    14. Az egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló 2020. évi XLVI. törvény módosításához
    110. §-hoz
    A járványügyi különadóval kapcsolatos módosításokkal összefüggő jogtechnikai módosítási javaslat.
    111. §-hoz
    A járványügyi különadóval kapcsolatos módosításokkal összefüggő jogtechnikai módosítási javaslat.
    V. FEJEZET
    ILLETÉKEK
    15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
    112. §-hoz
    Az ügyfelek fizetési, továbbá az első fokú közigazgatási hatósági ügyek intézésében részt vevő hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése, ezáltal a versenyképesség növelése érdekében - egyes okmányok, valamint az adó- és értékbizonyítvány illetékének kivételével - megszűnik az első fokú közigazgatási hatósági eljárás megindításához kapcsolódó eljárási illetékkötelezettség. A javaslat értelmében ezen eljárások nem esnek a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá.
    A változtatás a külön jogszabályokban meghatározott eljárások kezdeményezésekor fennálló igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget nem érinti, vagyis változatlan a szabályozás atekintetben, hogy egyes specifikus első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz továbbra is kapcsolódhat igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség, kivéve a javaslat szerint az Itv-be épülő 2. számú melléklet szerinti eljárásokat. Az illetéktörvény módosuló rendelkezései nyomán tehát a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá a 1. melléklet szerinti elsőfokú közigazgatási hatósági eljárások és a jogorvoslati eljárások esnek. Az említett eljárásokhoz kapcsolódó eljárási illetékmértékek változatlanok.
    A változtatás hatásaképpen nemcsak az adminisztrációs teher, hanem az ügyfelek illetékterhe is csökken, hiszen azon eljárások után, amelyeket külön igazgatási szolgáltatási díjfizetés nem terhel (például a jegyző által kiállított egyes igazolások esetén), nem kell a 3000 forint összegű - általános tételű - eljárási illetéket megfizetni.
    Fontos összefüggés továbbá, hogy a jelenleg tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások, valamint ezen eljárások jogorvoslata után továbbra sem kell illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat fizetni. Ezen eljárásokat a javaslat szerint az Itv-be épülő 2. számú melléklet rögzíti.
    113. §-hoz
    A javaslat szerint az első fokú közigazgatási hatósági eljárások - az 1. mellékletben nevesített eljárások kivételével - 2021. január 1-jétől nem esnek a közigazgatási hatósági eljárási illeték tárgyi hatálya alá. Ezért első fokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó általános tételű illetéket 2021-től nem kell fizetni. Tekintettel azonban arra, hogy számos jogszabály hivatkozik az ún. általános tételű eljárási illetékre, mint fogalomra, a javaslat e jogintézményt fenntartja, azzal, hogy az összeg változatlan marad.
    114. §-hoz
    Az 1. ponthoz: Annak érdekében, hogy a 2. melléklet szerinti eljárásokat közteherfizetési kötelezettség nélkül lehessen kezdeményezni, a javaslat rögzíti, hogy ezen eljárások után igazgatási szolgáltatási díjkötelezettséget sem lehet megállapítani.
    A 2. ponthoz: Az Itv. 73. § (2) bekezdés c) pontja egy már hatályát vesztett jogszabályra, a kormányablakokról szóló kormányrendeletre utal. Az említett rendelet hatályon kívül helyezésére tekintettel indokolt a hatályos - a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló - kormányrendeletre történő utalás megjelenítése az illetéktörvényben.
    115. §-hoz
    A javaslat az illetéktörvényt két melléklettel egészíti ki, és ezzel egyidejűleg a speciális illetéktételeket tartalmazó Itv. Melléklet hatályát veszti. A javaslat szerinti 1. melléklet a közigazgatási hatósági eljárási illetékköteles eljárásokat rögzíti, a 2. melléklet pedig azokat az eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat sorolja fel, amelyek kezdeményezésekor az ügyfeleknek nem keletkezik közteher- (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj, költségtérítés stb.) fizetési kötelezettsége. A kedvező rendelkezés, amely a 2. melléklet szerinti eljárásokat kivonja a közteherfizetési kötelezettség alól, az eljárás egészében (így a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésekor is) érvényesül.
    116. §-hoz
    Az eljárási illetékszabályozás átalakításával összefüggésben az illetéktörvény belső koherenciájának megteremtése érdekében a javaslat egyes illetékszabályokat hatályon kívül helyez. Ez a szakasz ezen rendelkezéseket rögzíti.
    VI. FEJEZET
    A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    16. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
    117. §-hoz
    Az a) ponthoz: A 2020. október 14-én kihirdetett egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mint új jogviszonyt az egészségügyi dolgozók tekintetében. A módosítás a Tbj. szerinti biztosítotti jogállás megteremtését célozza az egészségügyi szolgálati jogviszony esetében is.
    A b) ponthoz: A Nemzeti Választási Bizottság választott és megbízott tagjait érintő, egyértelműsítő rendelkezés.
    VII. FEJEZET
    ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
    17. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
    118. §-hoz
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljárás hazai eljárási szabályozásának módosítása indokolja a vonatkozó új értelmező rendelkezések beiktatását.
    119. §-hoz
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljárás hazai eljárási szabályozásának módosítását indokolja, hogy az egyéb jogi alapokon indítható nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárásokhoz, így az európai uniós és az adóegyezmények szerinti vitarendezési eljáráshoz kapcsolódó hazai eljárási szabályok korábban már módosításra kerültek, amelyekre tekintettel került kialakításra a szabályozás.
    120. §-hoz
    Az adótervezési konstrukcióról adatot szolgáltató adótervezésben közreműködő a konstrukció általa ismert részletéről köteles adatot szolgáltatni, és ha a konstrukcióban több adótervezésben közreműködő is érintett, akkor valamennyi közreműködőt terheli az adatszolgáltatási kötelezettség arra a részre, amelyet más még nem jelentett. Ebből kifolyólag egy konstrukcióról a teljes képet több adatszolgáltatásból lehet összeállítani.
    Az átültető jogszabályban ugyanakkor nem szerepelt a DAC6 irányelv végrehajtásáról szóló 2019/532/EU rendelet preambulumának (3) bekezdésében rögzített azon megoldás, amely rögzíti, hogy ha egynél több közvetítő vagy érintett adózó köteles információt szolgáltatni, ugyanazon konstrukció minden ügyleténél egyetlen hivatkozási számnak kell szerepelnie annak érdekében, hogy ezek az ügyletek a központi adattárban egyetlen konstrukcióhoz legyenek köthetők.
    A Bizottság által kibocsátott formanyomtatvány szerint a hivatkozási számot az az adóhatóság adja ki, amelyhez az adott konstrukcióval kapcsolatos első adatszolgáltatás beérkezik az első adatszolgáltatótól. Az adóhatóság közli a hivatkozási számot az első adatszolgáltatóval, majd az adatszolgáltató feladata lenne azt közölni a többi, ugyan arra a konstrukcióra vonatkozóan adatszolgáltatásra köteles közvetítővel, adózóval.
    Annak biztosítása érdekében, hogy az adatszolgáltató a kapott hivatkozási számot továbbítsa az általa ismert többi érintett adatszolgáltató felé, ezt a kötelezettséget elő kell írni az átültetést elvégző jogszabályban, mivel jelenleg ez a megosztási kötelezettség kizárólag a végrehajtási rendelet preambulumának (3) bekezdéséből vezethető le.
    121. §-hoz
    Az adatszolgáltatási kötelezettség három esetben szállhat át az érintett adózóra:
    1. amikor az adótervezésben közreműködő nem uniós személy (semmilyen módon nincs uniós illetősége);
    2. amikor nincs adótervezésben közreműködő, de van adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó konstrukció;
    3. amikor a közreműködő áthárítja az adatszolgáltatást az adózóra, arra hivatkozással, hogy üzleti titkot sértene az adatszolgáltatással, és erről értesíti az adózót.
    Az első két esetben kevésbé szabályozható a konstrukció adóhatóság által kibocsátott egyedi hivatkozási számának megosztása, azonban a harmadik esetben ez megvalósítható. bekezdésének a módosító rendelkezések szerinti beiktatásával.
    122. §-hoz
    A módosítás az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó azonosító adatainak jogszabályi felsorolása közé beiktatja a címet is annak érdekében, hogy az azonosításra minél szélesebb körű és pontosabb adatok alapján kerüljön sor.
    123. §-hoz
    A Választottbírósági Egyezmény alapján transzferár ügyekben indított adóügyi vitarendezési eljáráshoz kapcsolódó módosított hazai eljárási szabályokat a Módosító törvény hatályba lépését követően benyújtott panaszok tekintetében indokolt alkalmazni.
    124. §-hoz
    A rendelkezés az Aktv. jogharmonizációs záradékát tartalmazza. Mivel az Aktv. ilyen irányú módosítását tartalmazó, Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvényt (Módtv.) a magyar Országgyűlés az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való publikációja előtt fogadta el, az irányelv publikációja után szükségessé vált az ismertté vált jogszabálynak az Aktv., valamint a Módtv. jogharmonizációs záradékában való feltüntetése.
    18. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
    125. §-hoz
    Az Európai Uniós harmonizált, 2021. július 1-jén hatályba lépő, elektronikus kereskedelmet szabályozó rendelkezései okán szükséges módosítani az Áfa törvényt, ezzel párhuzamosan pedig az Art. szabályait is.
    126. §-hoz
    Az általános szabályoktól kedvezőbb eltérés engedélyezésére csak akkor van lehetőség, ha az adózó a kérelem benyújtása napján nem rendelkezik nettó adótartozással, ide nem értve annak a tartozásnak az összegét, amelyre nézve az adózó a kedvező eltérést kérelmezi.
    Az Art. alapján vannak olyan - többek között - a levont jellegű kötelezettségek, amelyek tekintetében fizetési könnyítés eleve nem engedélyezhető. Az adózók ezt a tilalmat ismerik, így a kérelmük jellemzően nem is terjed ki az ilyen típusú tartozásokra, ugyanakkor az Art. 11. § (2) bekezdésének szó szerinti értelmezése ahhoz vezethet, hogy a fizetési kedvezmény iránti kérelem az ilyen tartozásra is terjedjen ki, még akkor is, ha a beadványt e tekintetben mindenképpen el kell utasítani. Ennek megoldásaként a módosítás a fizetési kedvezményi eljárást kivételként határozza meg a jövőben.
    127. §-hoz
    Az új bekezdés beiktatása az elektronikus kereskedelemre vonatkozó az európai uniós jogból eredő jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének részét képezi, a törvényjavaslat e témához kapcsolódó rendelkezéseihez szervesen illeszkedik. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény új, a közösségen belüli távértékesítés, valamint harmadik államból vagy harmadik állam területével egy tekintet alá eső területről importált termék távértékesítésének szabályaihoz kapcsolódó rendelkezés, mely lehetőséget biztosít az adóhatóság számára, hogy törölhesse az adózót az adóhatósági nyilvántartásból, amennyiben adózó az Európai Unió egy másik tagállamának illetékes hatóságán keresztül teljesíti általános forgalmi adókötelezettségét, és egyéb adókötelezettsége nem merül fel.
    128. §-hoz
    A gépjárműadóval kapcsolatos kivetési feladatok állami adó- és vámhatósághoz telepítése okán a közúti közlekedési nyilvántartási szerv adatszolgáltatása módosul, amelyet szükséges a törvényben rendezni. Az adatszolgáltatás körének bővülése biztosítja, hogy az adómentességgel érintett, környezetkímélőnek minősülő gépjárművek egyértelműen azonosíthatók legyenek.
    129. §-hoz
    A gépjárműadóval kapcsolatos kivetési feladatok állami adó- és vámhatósághoz telepítése okán szükséges módosítás. A hatásköri változás előtt az állami adó- és vámhatóság is egyike volt az ideiglenes rendszámtábla kiadásáról szóló, önkormányzati adóhatóság részére történő adatszolgáltatásra kötelezetteknek. A hatásköri változás alapján azonban már az állami adó- és vámhatóságnak lesz szükséges ezekre az adatokra a közúti közlekedési nyilvántartási szerv irányából.
    130. §-hoz
    Az egyedi felmentési kérelmek számának csökkentése érdekében szükséges az Art 124. § (6) bekezdésének olyan irányú módosítása, hogy az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság által tulajdonolt gazdasági társasággal is köthessenek - miniszteri felmentés nélkül - szerződést az adóhatóságok. Az intézkedés jelentős mértékben csökkenti az adóhatóságok, a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium bürokratikus terheit.
    131. §-hoz
    2018. január 1-jétől - az Ákr-hez hasonlóan - az Art. is tartalmazza, hogy a hatósági bizonyítvány visszavonásáról az adóhatóságnak értesítenie kell azt a hatóságot és egyéb szervet is, amelynek az eljárásában a hatósági bizonyítványt felhasználták. Ennek a szabálynak a végrehajthatóságához 2019. január 1-jétől bekerült a törvénybe az is, hogy a hatósági bizonyítvány iránti kérelemnek tartalmaznia kell a felhasználás célját, aminek pontosítása szükséges a jogértelmezést segítően. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a hatósági bizonyítvány felhasználója csak az adózótól eltérő más személy, szervezet lehet. Mivel a hatósági bizonyítványt nem csak visszavonni kell, hanem módosításra is sor kerülhet, ehhez kapcsolódóan szintén indokolt lehet az értesítési kötelezettség. Mindezekre tekintettel az adott normaszöveg pontosítása indokolt. A rendelkezés megteremti azt a törvényi kötelezettséget, hogy a hatósági bizonyítvány visszavonása mellett annak módosításáról (ideértve a kiegészítést, kijavítást is) is kapjon értesítést az a személy, akinek eljárásában az adott hatósági bizonyítványt felhasználták, valamint a rendelkezés kiterjeszti az értesítési kötelezettséget a hatóságok és egyéb szervek, szervezetek mellett a természetes személyek részére is.
    132. §-hoz
    A módosítás eredményeként az állami adó-és vámhatóság bejelentés, bevallás alapján hatósági adómegállapítás keretében határozattal állapítja meg a belföldi gépjárművek adóját.
    133. §-hoz
    Azon csoportos adóalanyok esetében, amelyek tevékenysége során szükséges új leányvállalatok alapítása, nem célszerű az egész csoport megbízható adózói minősítését elvenni, arra tekintettel, hogy a csoport létszáma egy olyan társasággal bővül, amely nem minősül megbízható adózónak pusztán azért, mert új alapítás okán nem tudja teljesíteni az előírt több éves működést. Ilyen esetben tehát ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, bár ő maga nem minősül megbízható adózónak, a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a csoportba egy nem új alapítású, hanem egy-két éve működő társaság kerül a csoport tagjai közé, mert ebben az esetben a főszabály érvényesül, amely szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.
    A veszélyhelyzeti állapotot követő időszakot rendező törvény csak a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés tekintetében rendelkezik arról, hogy a megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárást. Figyelemmel azonban arra, hogy ezt utólag nem lehet orvosolni, indokolt, hogy a törvényi szabályozás végleg figyelmen kívül hagyni rendelje ezt a körülményt.
    134. §-hoz
    A hatályos szabályozás szerint csak ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetében irányadó az az előírás, amely szerint, ha két egymás követő mulasztás között több mint két év eltelt, már nem beszélhetünk ismételt mulasztásról. Ezt a szabályt indokolt alkalmazni az egyéb, szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése tekintetében is
    135. §-hoz
    A módosítás célja, hogy az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásába csak olyan szakértők kerülhessenek be, akik naprakész tudással rendelkeznek. A továbbképzési kötelezettség előírásával a nyilvántartásba csak az aktuális jogszabályok és jogszabályváltozások, illetve egyéb előírások megismerését követően kérhetik a szakemberek a nyilvántartásba vételüket.
    136. §-hoz
    A rendelkezés célja az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők továbbképzési kötelezettségeinek egyszerűbbé és átláthatóbbá tétele. A javaslat szerint a továbbképzési kötelezettség teljesítésről az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők helyett a jövőben a továbbképző szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek.
    137. §-hoz
    Az adóalany a bevallás tervezet szükséges módosításokat követő elfogadásával is eleget tehet áfa bevallási kötelezettségének. A bevallás-tervezet módosításával dönthet a rá áthárított áfa levonásáról is. A NAV 2021. júliusi adatai alapján készíti el először a tervezetet. A tervezet használata opcionális a vállalkozás számára.
    138. §-hoz
    Az átmeneti rendelkezések első öt bekezdése a gépjárműadó állami adó- és vámhatóság általi kivetéséhez kapcsolódó adatszolgáltatást szabályoz, a hatodik az adózói minősítéshez, a hetedik a kezdő vállalkozások hosszabb mentorálási időszakához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
    A javaslat annak megfelelően rendelkezik a gépjármű adóztatást érintő hatásköri változáshoz kapcsolódó átmeneti szabályokról, hogy az állami adó- és vámhatóság adóhatósági jogkörét megteremtő Gjt-be beépülő hatásköri szabály (a Gjt. 2021. január 1-jétől hatályos 9. §-a) csak a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó- kötelezettség kapcsán él, azaz az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el. Ezzel összefüggésben átmeneti szabállyal szükséges rendezni azt, hogy a közúti közlekedési nyilvántartási szerv a hatásköri változás miatt módosult, az ideiglenes rendszámokra vonatkozó adatszolgáltatási előírásokat mikortól köteles teljesíteni. Az adatokat a hatásköri változás időpontjára figyelemmel, az egyszeri, a 2021. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint teljesítendő adatátadást követően, a rendszeres adatszolgáltatást első alkalommal 2021. február 15. napjáig kell teljesíteni.
    A gépjármű adóztatási hatáskör állami adó- és vámhatóság általi átvételével összefüggésben felmerült feladatok volumenére figyelemmel, a jogbiztonság érdekében indokolt 2021. év tekintetében átmeneti rendelkezéssel a gépjármű adó fizetés általános határidejét egy hónappal későbbre tenni, hiszen az átállásra mind az adóhatóságoknak, mind az ügyfeleknek fel kell készülniük.
    A csoportos adóalanyhoz való csatlakozás kapcsán 2021. január 1-jétől változó minősítési szabályok esetében átmeneti rendelkezés határozza meg azt a minősítési időszakot, amelyre az új előírást először alkalmazni kell.
    139. §-hoz
    A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés meghatározza a 2021. június 30-ig hatályos szabályok alkalmazási körét.
    140. §-hoz
    Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelést szolgáló rendelkezés.
    141. §-hoz
    Az 1. pont szerinti módosítás indoka, hogy ezt megelőzően az Art. 2. számú melléklet, II. fejezetének B) alcíme tartalmazta az önkormányzati adóhatósághoz benyújtandó adatbejelentés, adóbevallás időpontjait, különösen a- belföldi gépjárművek adójára vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a belföldi gépjárművek adójára vonatkozó adatbejelentés és bevallás már nem az önkormányzati adóhatósághoz tartozik, így ezen rendelkezések az Art. 2. számú mellékletének önálló alcímébe kerülnek megállapításra. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerinti új mentességekről kizárólag az adózó bejelentéséből értesülhet az állami adó- és vámhatóság. Az adózók bejelentési kötelezettsége csak azon esetekben szükséges, amelyekben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából a mentességre való jogosultság ténye nem állapítható meg.
    A 2. pont szerinti módosítás a gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükségessé módosítás. Az Art. 3. számú melléklet II. fejezet B) pontjában foglalt, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések, belföldi gépjárművek adója elnevezésű rendelkezésre áthelyezésre kerültek ugyanezen melléklet I. fejezete alá, mivel a belföldi gépjárművek adója a módosítást követően már az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetésekhez tartozik.
    142. §-hoz
    Szövegcserés módosítások
    1. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges szövegcserés módosítás.
    2. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges szövegcserés módosítás.
    3. A kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók.
    4. A rendelkezés célja annak az indokolatlan különbségtételnek a megszüntetése, amely szerit a jogszabály csak az áfa törvény szerinti csoportos adóalanyokat zárja ki a fizetési könnyítés engedélyezéséből. A tao. törvény szerinti csoportos adóalanyok esetében is elkülönül a tagok vagyona, így az fedezetet nyújthat a tartozás megfizetésére.
    5. A kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést.
    6. A kormány adminisztrációcsökkentési programjaja részeként a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.
    7. Az adózó terhére az adóhatósági ellenőrzés eredményeként megállapított adókülönbözet adóhiánykénti minősítésekor nem vehető figyelembe azon túlfizetés összege, amelyről az adózó önellenőrzésében (amelyben kötelezettség-csökkenést vallott) rendelkezett (kiutalását, átvezetését kérte), és az ellenőrzés akadályozta meg abban, hogy ezen összeget az érintett adónemről elvonja, ugyanis annak során megállapítást nyert, hogy a szóban forgó összeget az adózó jogosulatlanul kérte elvonni a költségvetésből.
    8. Az előzetes továbbképzési kötelezettség előírásával összefüggő technikai jellegű pontosítások.
    9. Az előzetes továbbképzési kötelezettség előírásával összefüggő technikai jellegű pontosítások.
    10. A továbbképzés teljesítése alóli kimentési lehetőséghez kapcsolódó technikai jellegű pontosítások.
    11. Kezdő vállalkozások támogatási időszakának 6 hónapról 12 hónapra emelése. Mivel a regisztrált mentoráltak többsége egyéni vállalkozó, az erre az adózói körre vonatkozó speciális szabályokra figyelemmel indokolt a kezdő vállalkozások támogatása (mentorálása) keretében nyújtott szolgáltatás jelenlegi 6 hónapos időtartamának 1 évre történő emelése.
    143. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések:
    1. Az elektronikus kereskedelem súlya a gazdaságban egyre inkább növekszik, ugyanakkor a hatályos áfa szabályok nem minden esetben alkalmasak az újonnan felmerülő üzleti modellek megfelelő kezelésére. A felmerülő kérdések megoldására született meg a hozzáadottérték-adóra vonatkozó irányelv módosítása. Az új szabályok eredményeképpen erőteljesebben érvényesíthető az az elv, hogy az adóztatás a fogyasztás tagállamában történjen, a vállalkozások egyenlő bánásmódban részesüljenek a versenysemlegességi elv alapján, valamint egyszerűsödjön az adófizetéssel, adóbeszedéssel kapcsolatos ügymenet.
    A jogharmonizációs kötelezettség keretétben indokolt új előírások az Áfa törvényben jelennek meg 2020. július 1-jétől, amellyel összefüggésben indokolt az Art-ban a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezése.
    2. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    3. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    4. Mivel az adóbírság az annak kiszabására irányadó általános szabályok szerint nem lehet mérlegelés tárgya, hanem annak mértékét a törvény határozza meg, a megbízható adózók esetében is indokolt a megállapítható adóbírság mértékét meghatározni az adóbírság felső határa helyett.
    5. Jogtechnikai pontosítás, mivel az Art. 161. § (1) bekezdése eddig olyan ellenőrzéstípust tartalmazott (utólagos ellenőrzés), melyet sem az Art., sem az Air, sem az Adóig. vhr. nem nevesít, a jogszabályok e tekintetben 2018. január 1-jétől az adóellenőrzés kifejezést használják. Mivel azonban jogkövetési vizsgálat során is felmerülhet a mulasztási bírság kiszabása, a tágabb, adóellenőrzést és jogkövetési vizsgálatot is magába foglaló ellenőrzés fordulat megjelenítése indokolt az előírásban.
    6. A tartós feltételes adómegállapítás kivezetésével összefüggő technikai módosítás.
    7. A tartós feltételes adómegállapítás kivezetésével összefüggő technikai módosítás.
    8. A tartós feltételes adómegállapítás egyfelől az elmúlt évek tapasztalatai alapján kiüresedett, másfelől - az európai bírósági gyakorlatra is figyelemmel - tiltott állami támogatás nyújtása megállapításának kockázatát hordozza magában, ezért hatályon kívül helyezésre kerül a szabályozás.
    9. A tartós feltételes adómegállapítás kivezetésével összefüggő technikai módosítás.
    10. Szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek kapcsán a nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség ismételt megszegése esetében kiszabott bírságra vonatkozó módosítás. A hatályon kívül helyezett szövegrészt új bekezdésként fog szerepelni a jövőben annak érdekében, hogy ne csak a 230. § (2) bekezdése szerinti esetkörre vonatkozzon.
    11. A javaslat hatályon kívüli helyezi, hogy a nyilvántartásba vételt végző szervezet az adótanácsadói, adószakértői, vagy okleveles adószakértői tevékenység folytatását megtiltja annak a természetes személynek, aki a szakmai továbbképzés teljesítéséről szóló bejelentési kötelezettségének határidőben nem tett eleget.
    12. A szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésről az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők helyett a jövőben a továbbképző szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk. A javaslat hatályon kívül helyezi a szakértői nyilvántartás adattartalmából a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének a bejelentését.
    13. Az önkormányzati ASP rendszer működésére is tekintettel, valamint az átlátható jogi szabályozás kialakítása érdekében meghirdetett deregulációs célkitűzésekre figyelemmel az önkormányzati adóhatóság által rendszeresíthető bevallási, bejelentési, bejelentkezési nyomtatványok adattartalma nem igényel jogszabályi szintű szabályozást, így nincs szükség az ezen tárgykörökről szóló nagy terjedelmű miniszteri rendeletek hatályban tartására, így a felhatalmazó rendelkezés kivezethető.
    14. A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó technikai módosítás.
    15. A távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezéséhez kapcsolódó technikai módosítás.
    16. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    17. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    18. A gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükséges hatályon kívül helyező rendelkezések.
    19. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
    144. §-hoz
    Azokban az adóhatósági eljárásokban, ahol elő van írva a kötelező szakmai képviselet, indokolt lehetővé tenni, hogy az adózó saját ügyében ne kizárólag a megfelelő képesítéssel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője járhasson el, hanem a megfelelő képesítéssel rendelkező (jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik vagy nyilvántartásba vett adószakértőnek, nyilvántartásba vett okleveles adószakértőnek, nyilvántartásba vett adótanácsadónak, vagy könyvvizsgálónak minősül) foglalkoztatott is.
    145. §-hoz
    A hirdetményi közlés szabályainak bővítése szükséges annak érdekében, hogy kezelhetővé váljanak azok az esetek, amikor az adózó ismeretlen, így esetében csak a hirdetményi közlés merülhet fel.
    146. §-hoz
    Az adózói kifogás jogintézményére vonatkozó szabály pontosításával megszűnik a nyelvtani, valamint jogalkotói és jogalkalmazói értelmezések között feszülő bizonytalanság. A módosítást követően egyértelművé válik, hogy a kifogás benyújtására az adózó által számolt ellenőrzési határidő leteltét követően van lehetőség, valamint a felettes szerv által az ellenőrzési határidő meghosszabbítására is csak abban az esetben van lehetőség, ha az eredeti, törvényben foglalt határidő még nem járt le, valamint figyelembe kell venni az ellenőrzések esetében irányadó objektív határidőket is.
    147. §-hoz
    Nem indokolt a fellebbezőhöz képest kedvezőbb elbánásban részesíteni a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet benyújtó adózót. Ennek jegyében, a módosítás alapján a fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet - semmisségi okon kívül - olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.
    148. §-hoz
    Az Air. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezése alapján a hirdetményi közlésre vonatkozó, a törvényjavaslat 141. §-ában szereplő új előírásokat a jogalkalmazás elősegítése érdekében a már 2021. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
    További átmeneti rendelkezés teszi egyértelművé, hogy az új ténynek, körülménynek a felügyeleti intézkedés iránti kérelemben való előadhatóságára vonatkozóan a törvényjavaslat 143. §-ában szereplő új előírások és a súlyosítási tilalom alóli kivételek változását csak a 2021. január 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
    149. §-hoz
    Az 1. pont szerinti módosítás az adóigazgatási eljárásban alkalmazni rendeli az Eüsztv. 15. § (5) bekezdését is, ezáltal biztosítja, hogy az adóigazgatási eljárásban is alkalmazni lehessen azt az Eüsztv. szerinti előírást, amely szerint, ha az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek címzett nyilatkozatában elektronikus levelezési címét, rövid szöveges üzenet fogadására alkalmas telefonszámát vagy más, elektronikus úton való kapcsolattartásra alkalmas elérhetőségét feltüntette, és ettől eltérő ügyintézési rendelkezést nem tett, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult ezen az elérhetőségen tájékoztatási jellegű kapcsolatot tartani az ügyféllel. Ha az ügyfél hivatalos elérhetőséggel is rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elsősorban a hivatalos elérhetőségen tart kapcsolatot az ügyféllel, az e bekezdés szerinti elérhetőséget kizárólag az ügyfél értesítése vagy tájékoztatása céljából használja. A módosítás lehetővé teszi, hogy az adóhatóságok az adózók jogkövető magatartásának elősegítése érdekében célzottabb, és az ügyfélkapus, cégkapus elérhetőségtől közvetlenebb úton tudják megszólítani az adózókat.
    A 2. pont szerinti módosítás, kimondja, hogy a felettes szerv által elrendelt új eljárásra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom, ez a rendelkezés a felettes szerv által elrendelt új eljárások lefolytatásának eredményességét javíthatja. A hatályos szabályozás szerint, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat véglegessé válásától, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg. Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb tizennyolc hónapon belül hozható meg. A jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a 18 hónapra megnövelt határidő sem elegendő minden esetben arra, hogy a súlyosítási tilalom beálltáig érdemi, végleges megállapítással eredményesen záruljon le a hatósági eljárás.
    150. §-hoz
    Nyelvhelyességi jellegű szövegcserés módosítás.
    20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
    151. §-hoz
    A hatályos szabályozás a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ebből adódóan előfordulhat olyan eset, hogy az adós a 14. napon értesül a végrehajtási intézkedésről, így csak egy napja marad a végrehajtási kifogás előterjesztésére, és ha ezt elmulasztja, igazolási kérelemmel sem élhet. A jogszabály módosítás a jogalkalmazásban felmerülő nehézségekre is figyelemmel, a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti. Ennek megfelelően módosul az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is, amely szerint a kérelmező a határidő túllépését kimentheti, ha a végrehajtási kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.
    152. §-hoz
    A hatályos szabályozás alapján a végrehajtási eljárást folytató megyei igazgatóság illetékességi területén kívül fellelhető vagyontárgyak esetében a helyszíni cselekmény foganatosítására az a megyei igazgatóság is jogosult, amelynek illetékességi területén a vagyontárgy található. A módosítás lehetővé teszi, hogy a megkeresett adóhatóság teljeskörűen lefolytassa a végrehajtási eljárást a megkereséssel érintett vagyontárgy tekintetében. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy azon adóhatóság intézkedjen az ingóságok értékesítése felől, aki azt lefoglalta. Ingatlanok esetében értékesítési eljárásokat hatékonyabbá teszi, ha azt a nagyobb helyismerettel rendelkező, az ingatlan fekvése szerinti adóhatóság foganatosítja.
    153. §-hoz
    A megkeresésre folytatott eljárások esetében is lehetőség van a fizetési felszólítás kiküldésére, erre a gyakorlatban lényegében nem kerülhet sor. Ennek oka, hogy a fizetési felszólításban meg kellene jelölni azt a számlaszámot, amelyre a kötelezett a befizetést teljesítheti (ez az adók esetében az adott adónem számlaszáma, amelyet az adóhatóság kezel), ugyanakkor - mivel a behajtást kérő hatóság számlája erre nem szolgálhat, miközben az adóhatósági letéti számlák csak végrehajtási eljárásban befolyt összegek fogadására alkalmazhatóak - nincs olyan számla, amelyet a fizetési felszólításban meg lehetne jelölni a kötelezettség teljesítésére. A módosítás alapján a behajtási megkeresések esetében is lehet majd az adóhatósági letéti számlára fizetni a tartozást, ami által a törvény felosztási szabályai is alkalmazhatóak lesznek.
    154. §-hoz
    Az adóhatóság köteles gondoskodni arról, hogy a törvény által védett titok (védett adat) és az adótitok ne kerüljön nyilvánosságra, ne juthasson illetéktelen személy tudomására, és a személyes adatok védelme biztosított legyen, így tehát főszabályként nem szolgáltatható adat - az adóstól és a behajtást kérőtől eltérő - harmadik személy részére. A behajtást kérő hatóság adhat tájékoztatást és engedhet iratbetekintést a behajtásban harmadik személynek minősülő, az alap ügyben ügyfél részére az Ákr. általános szabályai szerint. A módosító javaslat adminisztráció csökkentő céllal megteremti annak a lehetőségét, hogy az a személy, aki az alap közigazgatási ügyben ügyfélnek minősül, a NAV előtt folyamatban lévő végrehajtási eljárás állásáról kérelemre, közvetlenül a végrehajtást foganatosító állami adóhatóságtól kaphasson tájékoztatást.
    155. §-hoz
    A javaslat annak megfelelően rendelkezik a gépjármű adóztatást érintő hatásköri változáshoz kapcsolódó átmeneti szabályokról, hogy az állami adó- és vámhatóság adóhatósági jogkörét megteremtő Gjt-be beépülő hatásköri szabály (a Gjt. 2021. január 1-jétől hatályos 9. §-a) csak a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó- kötelezettség kapcsán él, azaz az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el. Ebből következik, hogy a 2021. január 1-jét megelőző időszak vonatkozásában keletkezett gépjárműadó tartozásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóság hajtja be. Amennyiben e körben megkeresi a végrehajtás foganatosítása végett az állami adó- és vámhatóságot, akkor ezen adótartozásokat az állami adó- és vámhatóság továbbra is az Avt. 54. alcímében található szabályok alapján hajtja be és utalja át a behajtást kérő önkormányzati adóhatóság felé.
    Az átmeneti rendelkezés kiegészítése szerint az új előírásokat a módosítások hatályba lépése napján folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amely a jogalkalmazást segíti elő mind az adóhatóságok, mind pedig az adósok számára.
    156. §-hoz
    Hatályát vesztő rendelkezések.
    1. és 2. A végrehajtási költség elszámolásánál a kormányhivatalokra vonatkozó speciális szabály - amely a kormányhivataloknak a költségviselés alóli mentesítését szolgálja - hatályon kívül helyezése szükséges, mivel az a kötelezettségek nyilvántartásával okafogyottá vált. Az Ákr-es végrehajtási szabályok kizárják a költség megosztás kérdésének felmerülését. A NAV ezeket a tartozásokat részben vagy egészben beszedi, vagy amennyiben a tartozás nem beszedhető, elévülési időn belül eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántartja, tehát a végrehajtási eljárást nem szünteti meg, ezért a költség megosztása, a kormányhivatalok költségviselése nem is merülhet fel, mert a tartozás évülésével együtt a végrehajtási költség is elévül. Ezzel a módosítással az Avt. bürokráciacsökkentő hatása érvényesül, mert a végrehajtási költségek megosztása 2018. január 1-je előtt az állami szervek között eddig is hosszadalmas és bonyolult eljárás volt.
    VIII. FEJEZET
    VÁMIGAZGATÁS
    21. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
    157. §-hoz
    Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 139. cikk
    (1) bekezdés c) pontja - többek között - a postára és az integrátorokra vonatkozóan is kötelezettséget állapít meg a vám elé állítás vonatkozásában. Annak érdekében, hogy a Magyar Posta Zrt. és az integrátorok eleget tudjanak tenni a jogszabályban meghatározott kötelezettségüknek elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek a vám-árunyilatkozat benyújtásának, vagy annak elmaradásának, valamint a szabad forgalomba bocsátás vámtitoknak minősülő tényéről.
    158. §-hoz
    A módosítás célja a vámjogi képviseletre vonatkozó szabályok átstrukturálása.
    A módosítás kizárólag a Magyarországon letelepedett vámjogi képviselőként, Magyarországon eljáró személyeket érinti, érdemi tartalmi változást azonban nem hoz. A módosítás alapján a vámtanácsadó a jövőben is minden vámigazgatási eljárásban - ideértve az elsőfokú és jogorvoslati, valamint a kérelemre és hivatalból induló eljárásokat is - eljárhat. A vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó képviselet joga - egy kivételtől eltekintve - ugyancsak teljes körű, ezen engedélyezett gazdálkodó tehát szintén eljárhat minden elsőfokú és jogorvoslati, kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban. Ez alól csak a vámszabadterületi kijelölést érintő eljárások képeznek kivételt, ezen eljárásban a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó vámjogi képviselőként nem járhat el. Tekintettel arra, hogy ebben az eljárásban a döntés az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, fellebbezésre e döntéssel szemben tehát nincs lehetőség a bírósági jogorvoslati eljárásokban irányadó képviseleti szabályok pedig kívül esnek a vámigazgatási szabályozás tárgykörén, ezért a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó képviseleti jogát a másodfokú eljárásokban szükségtelen ezzel összefüggésben korlátozni. A módosítás fenntartja a hatályos szabályozást abban a tekintetben is, hogy a vámügynök árunyilatkozat, vám-árunyilatkozat vagy értesítés benyújtása, valamint ez ezekkel kapcsolatos eljárások - ideértve a kérelemre és hivatalból indult eljárásokat is - tekintetében járhat el vámjogi képviselőként. A vámügynök képviseleti joga ugyanakkor az elsőfokú eljárásokra korlátozódik, jogorvoslati eljárásokban nem járhat el.
    A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a jogorvoslati eljárásokban a vámtanácsadó és a vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyezett gazdálkodó mellett ügyvéd, kamarai jogtanácsos, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász is eljárhat. Utóbbi körnek tehát nincs szüksége vámtanácsadói képzettségre, illetve vámügyi egyszerűsítések típusú engedélyre ahhoz, hogy az ügyfelet jogorvoslati eljárásban képviselje.
    159. §-hoz
    A vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 13. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján kérdésként fogalmazódik meg, hogy a vámeljárás (vámigazgatási eljárás) megindul-e vagy sem.
    Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/ EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 158. cikk (1) bekezdése szerint minden, vámeljárás alá vonásra szánt áruról - a vámszabad-területi eljárást kivéve - az adott vámeljárásnak megfelelő vonatkozó vám-árunyilatkozatot kell benyújtani, amelyet a vámhatóság a Vámkódex 188. cikke értelmében megvizsgál. E tekintetben kiemelést érdemel, hogy a Vámkódex
    170. cikke értelmében vám-árunyilatkozatot bárki benyújthat, aki a szóban forgó árukat vám elé tudja állítani és a vámeljáráshoz szükséges valamennyi információt biztosítani tudja. Továbbá a Vámkódex 163. cikk (1) bekezdés értelmében az azon vámeljárásra irányadó rendelkezések alkalmazásához szükséges alátámasztó okmányoknak, amelyre az árukat bejelentették, a vám-árunyilatkozat benyújtásának időpontjában a nyilatkozattevő birtokában kell lenniük és a vámhatóságok rendelkezésére kell állniuk. Megállapítható, hogy a vámjogi rendelkezések nem fogalmaznak meg olyan korlátozásokat vagy tiltásokat, hogy a vámeljárás nem kezdeményezhető, ha a szükséges alátámasztó okmányok nem állnak rendelkezésre. Mindazonáltal az EK rendelet ezen általános szabályokhoz képest speciális rendelkezést állapít meg, amely alapján a hiányzó (vagy részlegesen hiányzó) okmányok értelmében a vámeljárás nem indulhat meg. Ennek értelmében a vámhatóságnak végzéssel kell megszüntetnie a megindult vámigazgatási eljárást és a benyújtott vám-árunyilatkozatot törölnie kell a rendszerből (ha ott rögzítésre került).
    160. §-hoz
    Az e-kereskedelemmel kapcsolatos jogharmonizációs rendelkezés, amely meghatározza azon körülményeket és feltételeket, amelyek esetén a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó harmadik országból beszállított 150 EUR érték alatti küldemények kapcsán a vámmentességi rendelet 23-24. cikke alapján kezdeményezett szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során a vámhatóságnak nem kell határozatot hozni sem a fizetendő általános forgalmi adó összegéről, sem az áruátengedés tényéről. Amennyiben a behozatal során az érintett termék tekintetében jövedéki adófizetési kötelezettség merülne fel, akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. A rendelkezés szintén nem fedi le az IOSS és a különleges rendelkezések (SA) alapján lefolytatott ügyeleteket, amelyek esetében az adót bevallás útján rendezik az érintettek.
    161. §-hoz
    A vámhatóság gyakorlati tapasztalatai alapján indokolt, hogy ne csak a postán, hanem az elektronikusan megküldött ügyiratok esetében se számítson bele a kézbesítésig eltelt időtartam az ügyintézési határidőbe. Az elmúlt években a közigazgatás az elektronikus kapcsolattartás irányába mozdult el, és a tapasztalatok alapján előfordul, hogy az ügyfél az elektronikus tárhelyére küldött értesítést nem veszi át. Ebben az esetben addig az időpontig, amíg kézbesítettnek nem minősül a küldemény, az ügyintézési határidő úgy telik, hogy a hatóság nem tud érdemben foglalkozni az adott üggyel. A kapcsolattartás postai útra történő visszaterelődésének megelőzése érdekében szükséges az elektronikus kapcsolattartás esetében hasonlóan szabályozni az ügyintézési határidőbe be nem számító időtartamot.
    162. §-hoz
    A tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtásról, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében e hatóságok és a Bizottság együttműködéséről szóló 515/97/EK tanácsi rendeletnek (515/97/EK tanácsi rendelet) a 2015/1525 (EU) tanácsi rendelettel beiktatott 18a. cikke értelmében, a tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül, továbbá annak érdekében, hogy a 29. cikkben említett hatóságok segítséget kapjanak olyan áruk mozgásának felderítésében, amelyek a vám- és mezőgazdasági jogszabályokat potenciálisan sértő műveletek tárgyát képezik, illetve olyan szállítóeszközök - beleértve a konténereket - mozgásának feltérképezésében, amelyeket e célra használnak fel, a Bizottság nyilvántartást hoz létre és kezel a fuvarozók által bejelentett adatokról (a továbbiakban: a szállítási nyilvántartás). A szállítási nyilvántartáshoz az említett hatóságok közvetlenül hozzáférhetnek és többek között adatok elemzésére, valamint információk cseréjére használhatják a szállítási nyilvántartást. Az érintett fuvarozóknak, amelyek a konténerek mozgásával és állapotával kapcsolatos adatokat tárolnak, vagy amelyek megbízásából más szolgáltató ilyen adatokat tárol, a konténerállapot-üzeneteket az 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikk (4) bekezdésében foglalt esetek bármelyike tekintetében jelentik a tagállami vámügyi hatóságoknak. A konténerállapot-üzeneteket az érintett gazdálkodóknak közvetlenül az állapotüzenet-nyilvántartásba kell továbbítaniuk, meghatározott időintervallumon belül. Az 515/97/EK tanácsi rendelet 18a. cikk új (6) bekezdése értelmében minden tagállamnak szankciókat kell meghatározni az adatszolgáltatási kötelezettség nem teljesítésének, illetve a hiányos vagy valótlan adatszolgáltatásnak az esetére. Az ilyen szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Tekintettel arra, hogy a Vtv. eddig e tevékenységet vagy mulasztást nem szankcionálta, javasolt egy új, 84/A. § beiktatásával a szóban forgó kötelezettségszegésre vonatkozó szankciók megállapítása.
    163. §-hoz
    A hatályos normaszöveg pontosítása indokolt az alaptalan kifogás esetében az elutasítás lehetőségének kimondásával.
    164. §-hoz
    165. §-hoz
    166. §-hoz
    167. §-hoz
    Az e-kereskedelemmel összefüggésben a 150 EUR alatti értékű küldemények import vámkezeléséhez szükséges további speciális nemzeti rendelkezések megalkotása, amely a korábban kifejtett határozat mellőzésén túl kiterjed, az általános forgalmi adó összegének meghatározására, megfizetésének módjára, a fizetési értesítés minimális tartalmi elemeire.
    168. §-hoz
    Szövegcserés pontosítások.
    169. §-hoz
    Hatályon kívül helyező rendelkezések.
    IX. FEJEZET
    SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
    22. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
    170. §-hoz
    2019. október 1-jei hatálybalépéssel módosult a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.). A Ctv. új előírása alapján a cég a változásbejegyzési kérelemben - a tőkeleszállítás kivételével - meghatározhatja a cégadata változásának (így többek között a tőkeemelésnek) az időpontját. A cégadat változásának időpontja határozza meg a könyvviteli elszámolás időpontját is. Ennek megfelelően 2019. év végével módosult a számviteli törvénynek a jegyzett tőke változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírása, ugyanakkor nem változott a tőketartalék változásának könyvelési időpontjára vonatkozó előírás, amely ázsiós tőkeemelés esetén azonosan kezelendő a jegyzett tőke változásának könyvelésével. A javaslat az ázsiós tőkeemeléshez kapcsolódóan a jegyzett tőke és a tőketartalék könyvelése közötti összhang megteremtését szolgálja.
    171. §-hoz
    A gazdasági társaság tulajdonosa számára jóváhagyott osztalékot a társaságnál (mint kötelezettséget) a számviteli törvény előírása alapján - a jóváhagyás időpontjával - az eredménytartalék terhére kell elszámolni. A társaság tulajdonosa ugyanakkor az osztalék miatti követelését-a kifizetése előtt-különböző üzletpolitikai megfontolásokból elengedheti. Mivel korábban a jóváhagyott osztalékot az eredménytartalék terhére kellett elszámolni, ezért ha a tulajdonos a gazdasági társaság ilyen jogcímen fennálló tartozását a későbbiekben elengedi, akkor azt indokolt közvetlenül az eredménytartalék - mint eredeti forrás - javára elszámolni.
    172. §-hoz
    A törvényi előírások alapján egyes, elsősorban az egyéb tételek, illetve a pénzügyi tételek között figyelembe veendő gazdasági események nettó módon kerülnek elszámolásra. Ezek esetében a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként vagy egyéb ráfordításként, illetve pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként. A javaslat egyszerűsítési céllal tovább bővíti azon gazdasági események körét, amelyek elszámolására, és a beszámolóban történő bemutatására a jövőben nettó módon kerül sor. A javaslat alapján az érintett gazdasági eseményeknél a felmerülő költség/ráfordítás tételeket, illetve a kapcsolódó bevétel tételeket nem kell külön-külön könyvelni és bemutatni az eredménykimutatásban, hanem csak azok egyenlegét (nyereségét vagy veszteségét) kell kimutatni az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között.
    173. §-hoz
    Lásd az 172. §-hoz kapcsolódó indoklást.
    174. §-hoz
    A hitelezői érdekek megkövetelik, hogy az átalakulással (egyesüléssel, szétválással) létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje a vagyonmérlegben olyan összegben kerüljön meghatározásra, amely ténylegesen a jogutód gazdasági társaság rendelkezésére áll. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy a lekötött tartalékban fedezetet kell teremteni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező olyan adófizetési kötelezettségekre is, amelyek a jogutódot terhelik (például, ha kiválás során a kivált gazdasági társaság az eszközeit - nem kedvezményezett átalakulás esetén - felértékeli, akkor a kivált gazdasági társaságnak társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik, melyre a vagyonmérlegben, a saját tőkében - lekötött tartalék képzésével - fedezetet kell biztosítani).
    175. §-hoz
    A számviteli törvény az éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig, míg az összevont (konszolidált) éves beszámoló közzétételi kötelezettségét a beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig írja elő. Ugyanakkor a tőzsdei kibocsátók esetében az érintettekre vonatkozó tőkepiaci jogszabályok, uniós előírásoknak megfelelve a közzététel tekintetében a mérlegfordulónapot követő negyedik hónap utolsó napjáig terjedő határidőt írnak elő, a kozzetetelek.hu internetes felületen. Az eltérő jogértelmezés elkerülése, valamint a közzététel azonos tartalmának biztosítása érdekében a javaslat e vállalkozók esetében egységesíti a közzétételek határidejére vonatkozó előírásokat.
    176. §-hoz
    A javaslat az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
    177. §-hoz
    A javaslat jogtechnikai-, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezéseket tartalmaznak.
    Az átalakulási törvénnyel való összhang megteremtése érdekében a javaslat szabályozza, hogy átalakulásnál (egyesülésnél, szétválásnál) a tulajdonosnál az átalakulás (egyesülés, szétválás) napját követő nappal kell a jogelődben megszűnt részesedést kivezetni és a jogutódban szerzett új részesedést a könyvekben felvenni.
    A számviteli törvény hatályos előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos létszám, átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használnak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében indokolt egységesen az "átlagos létszám" fogalmat használni.
    23. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
    178. §-hoz
    A javaslat egyértelművé teszi, hogy a kamarai tagság megszűnésére irányuló eljárás felfüggesztését követően a kamarai tagsági jogviszony a kamarai tagság megszűnését megállapító határozat meghozatalának napjával szűnik meg.
    179. §-hoz
    A javaslat alapján a jövőben az audit bizottsági jelentések a közfelügyeleti hatóság mellett megküldésre kerülnek a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank részére is a könyvvizsgálói jelentés dátumát követő 60 napon belül.
    A javaslat szerint a megbízáshoz kapcsolódó belső minőségellenőrnek is rendelkeznie kell azokkal a minősítésekkel, amelyekkel az ellenőrzött könyvvizsgálónak kell rendelkeznie. Ez a gyakorlatban jellemzően megvalósul, de maradéktalan érvényesülését a javaslat szerinti törvényi rendelkezés biztosíthatja.
    180. §-hoz
    A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések nem tartalmaznak előírásokat a könyvvizsgálati dokumentációk archiválásának és megőrzésének módjára vonatkozóan. A javaslat, a fokozatosság elvét megtartva, első lépésként a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek részére írja elő a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválását és megőrzését.
    181. §-hoz
    A javaslat rögzíti, hogy az ismételt kamarai tagfelvétel és a könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolás érdekében szakmai kompetencia vizsgát köteles tenni az a kamarai tag könyvvizsgáló, akit fegyelmi eljárás keretében kizártak a Kamarából vagy minőségellenőrzési, kamarai minőségellenőrzési eljárás során a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység gyakorlásától eltiltottak.
    182. §-hoz
    A javaslat kiegészíti a rendkívüli kamarai minőségellenőrzések kezdeményezésére jogosultak körét - hasonlóan a rendkívüli közfelügyeleti minőségellenőrzés közfelügyeleti hatósági kezdeményezésének a lehetőségéhez - a Kamara minőségellenőrzési bizottságával.
    183. §-hoz
    A javaslat jogtechnikai-, valamint nyelvhelyességi szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek jellemzően a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezések.
    A közfelügyeleti hatóság a bank könyvvizsgálatához a kamarai tag könyvvizsgálóknak, valamint a könyvvizsgáló cégeknek a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén igazolást ad. A javaslat a könyvvizsgáló cégek vonatkozásában pontosítja, hogy az igazolás kizárólag a bank éves beszámolójának a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatához szükséges.
    A Kamara fővárosi és pest megyei területi szervezete arányos képviseletének előmozdítása érdekében a javaslat előírja a küldöttgyűlés létszámának emelését. A javaslat szerint a fővárosi és pest megyei területi szervezet arányos képviselete a küldöttgyűlés létszámának emelésével (a jelenlegi 50 helyett 25 aktív tagonként 1 küldött) valósulhatna meg.
    A javaslat kiegészíti a rendkívüli minőségellenőrzések lefolytatására jogosultak körét a kamara elnökével.
    A kamarai törvény egyes jogosultságok feltételeként bizonyos időtartamú szakmai (könyvvizsgálati) gyakorlat meglétét követeli meg az érintettektől. A javaslat könyvvizsgálói szakmai gyakorlatként elismeri - egyéb más pénzügyi területen alkalmazott megoldáshoz hasonlóan - a közfelügyeleti hatóságnál szabályozási és felügyeleti feladatkörben eltöltött munkaviszony időtartamát is. A javaslat a szakmai követelmények sérelme nélkül elősegítheti a könyvvizsgálatot, illetve a közfelügyeleti munkát végző szakemberek egymás közötti mobilitását, a megszerzett tudás másik területen való hasznosítását.
    A közfelügyeleti hatósági minőségellenőrzés bonyolultsága, összetettsége miatt az eljárások egy része (a legnagyobb könyvvizsgáló cégeknél) a jelenleg érvényes 90 napos ügyintézési határidőben nem fejezhető be. Az egyre bonyolultabb eljárásrend előírását az ügyintézési határidő növelése nem követte le, emiatt szükségessé vált az ügyintézési határidő 90 napról 120 napra növelése.
    184. §-hoz
    A kamarai tagok átlagéletkora jelenleg 59 év, a tagság 13%-a 70 éven felüli, így a 70 év alatti megkötés számos olyan könyvvizsgáló megválasztását kizárhatja, akik kiemelkedő szakmai tudással és/vagy tisztségviselői tapasztalattal rendelkeznek. Mivel az életkor önmagában nem képezi akadályát a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének, úgy nem célszerű a választhatóságnál sem életkori korlátot beépíteni. A javaslat, a demokratikus keretek között a megválasztásra jogosult szervek belátására bízza, hogy arra alkalmas könyvvizsgálót válasszanak kamarai tisztségviselőnek, életkortól függetlenül.
    A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések szerint a kamarai tag könyvvizsgáló legfeljebb két alkalommal töltheti be ugyanazt a tisztséget. A Kamara soron következő tisztújításának előkészítése során merült fel, hogy egyes tisztségek betöltése - megfelelő új jelöltek hiányában - kérdésessé válhat, miközben a korábbi tisztséget betöltő személyek ismételt jelölését a törvényi korlátozás akadályozza. Ennek feloldására tartalmazza a Kamara javaslata a hivatkozott korlát eltörlését.
    X. FEJEZET
    EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
    24. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
    185. §-hoz
    A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere-megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista évenkénti frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.
    25. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
    186. §-hoz
    Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere- megállapodáshoz. Mivel a kihirdetés óta folyamatos a megállapodáshoz való csatlakozás, ezért szükséges a lista évenkénti frissítése. A módosítás a legfrissebb csatlakozókkal egészíti ki a Megállapodást kihirdető törvény mellékletét. E rendelkezés a mellékletre való utalást végzi el.
    26. Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény
    187. §-hoz
    Az érintett rendelkezés az Art 88. §-át módosítaná, ugyanakkor ennek hatályba lépése nem indokolt. Ugyanis a gépjárműadóval kapcsolatos kivetési feladatok állami adó- és vámhatósághoz telepítése okán szükséges újraszabályozni az érintett rendelkezést.
    XI. FEJEZET
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
    27. Hatályba léptető rendelkezések
    188. §-hoz
    Hatályba léptető rendelkezések.
    A Javaslat feltételhez kötött hatályba lépéssel rendelkezik a fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítésének hatályba lépéséről. A fordított adózás hatálya abban az esetben kerül szűkítésre, ha a 2018/486/EU tanácsi végrehajtási határozatban adott derogációs felhatalmazás Magyarország kérelme ellenére nem kerül meghosszabbításra. Erről az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben határozatot tesz közzé. A fordított adózás alá tartozó munkaerő-kölcsönzési szolgáltatási kör szűkítéséről szóló rendelkezés ezen határozat közzétételét követő 30. napon lép hatályba.
    28. Az Európai Unió jogának való megfelelés
    189. §-hoz
    Az Európai Unió jogának való megfelelés.
    1. melléklethez
    Az 1. ponthoz: A javaslat a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott árvák kiegészítő támogatásával és kiegészítő hozzátartozói támogatással egészíti ki a honvédek és a honvédelmi alkalmazottak hasonló juttatásainak adómentességét megállapító rendelkezést.
    A 2. ponthoz: A Kormány által elfogadott Otthonteremtési Akcióterv keretében 2021. január 1-jétől bevezetésre kerül a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatása is. A javaslat a vonatkozó kormányrendelet szerinti támogatással egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletének az egyes lakáscélú támogatások adómentességéről rendelkező pontját.
    A 3. ponthoz: A javaslat visszaállítja a rezidensek részére a szakképzéssel kapcsolatos kiadások, dologi költségek megtérítésére a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékű, utólagosan folyósított támogatás adómentességét. A támogatás évi egyszeri juttatás, 2020-ban 100 ezer forint.
    A 4. ponthoz: A hatályos szabályok adómentes jogcímként nevesítik a 2020-as labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben felmerülő egyes juttatásokat. Mivel az esemény a járványhelyzet miatt várhatóan csak 2021-ben kerül megrendezésre, a javaslat úgy módosítja a szóban forgó jogcím szövegezését, hogy - figyelembe véve az esemény megrendezésével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásunkat is - a juttatások adómentessége a későbbi megrendezés esetén is egyértelmű legyen. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy az adómentesség az U21-es labdarúgó Európa-bajnokság (UEFA European Under-21 Championship) rendezvényeire is kiterjed.
    Az 5. ponthoz: A javaslat új jogcímmel egészíti ki a nem pénzben adott juttatások körét, melynek értelmében adómentesnek minősül a honvédség állományából elhunyt Hősi Halottak és a katonai szolgálattal összefüggésben elhunytak árvái, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt hősi halottak, szolgálat halottjai, valamint a hivatásos szolgálattal összefüggő betegségben, balesetben elhunytak árvái részére adott ajándék.
    A 6. ponthoz: A kialakult járványhelyzetre tekintettel a javaslat adómentesnek bevételként nevesíti azt az esetet is, amikor a kifizető bármilyen formában járványügyi szűrővizsgálatot biztosít a magánszemély számára. A javaslat a vizsgálat időpontjától függetlenül rögzíti az adómentességet, tehát akkor sem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az új típusú koronavírus járvány első hullámának időszakában végeztek szűrővizsgálatot a kifizető finanszírozása mellett.
    2. melléklethez
    A javaslat annak a gyakorlatban alkalmazott eljárásnak a jogszabályi rögzítése, hogy a zárt végű lízing keretében vagy részletre vétellel megszerzett, az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi tulajdonjoga - egyéb dokumentumok hiányában - az érvényes lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel is igazolható.
    3. melléklethez
    A javaslat annak a gyakorlatban alkalmazott eljárásnak a jogszabályi rögzítése, hogy a zárt végű lízing keretében, vagy részletre vétellel megszerzett, az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonúnak minősülő személygépkocsi tulajdonjoga - egyéb dokumentumok hiányában - az érvényes lízingszerződéssel, kölcsönszerződéssel is igazolható.
    4. melléklethez
    A Javaslat pontosítja a szöveges megnevezéshez rendelt vámtarifaszámot.
    5. melléklethez
    A Javaslat szerint az online számla-adatszolgáltatásra vonatkozó módosítások 2021 első munkanapján lépnek hatályba.
    6. melléklethez
    Az e-kereskedelmi csomag hatálybalépésével az egyablakos rendszerre vonatkozó szabályok az Art-ből átkerülnek az Áfa tv.-be. A Javaslat ezen változás miatti módosítást vezeti át a mellékletben.
    7. melléklethez
    A javaslat értelmében - az adókikerülést kizárandó - módosul a Htv. iparűzési adóalap-megosztást szabályozó melléklete. Megfigyelhető ugyanis, hogy egyes bérbeadók tendenciózusan az adót nem működtető településen létrehozott telephelyükhöz rendelik eszközértékként a bérbe adott gépkocsikat. A módosítás ennek lehetőségét zárja ki 2021-től azáltal, hogy rögzíti, a gépkocsit bérbe-, lízingbe adók esetén az iparűzési adóalap-megosztásnál e gépkocsik eszközértékét a székhelyen, telephelyen felmerült személyi jellegű ráfordítás arányában kell kimutatni.
    A javaslat az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség megszüntetése miatt átvezeti a változtatást az építőipari tevékenységet végzőkre vonatkozó specifikus megosztási módszeren is.
    8. melléklethez
    A javaslat az illetéktörvényt két melléklettel egészíti ki, és ezzel egyidejűleg a speciális illetéktételeket tartalmazó Itv. Melléklet hatályát veszti. A javaslat szerinti 1. melléklet a közigazgatási hatósági eljárási illetékköteles eljárásokat rögzíti, a 2. melléklet pedig azokat az eljárásokat, igazgatási jellegű szolgáltatásokat sorolja fel, amelyek kezdeményezésekor az ügyfeleknek nem keletkezik közteher- (eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj, költségtérítés stb.) fizetési kötelezettsége. A kedvező rendelkezés, amely a 2. melléklet szerinti eljárásokat kivonja a közteherfizetési kötelezettség alól, az eljárás egészében (így a jogorvoslat iránti kérelem előterjesztésekor is) érvényesül.
    9. melléklethez
    A módosítás indoka, hogy ezt megelőzően az Art. 2. számú melléklet, II. fejezetének B) alcíme tartalmazta az önkormányzati adóhatósághoz benyújtandó adatbejelentés, adóbevallás időpontjait, különösen a belföldi gépjárművek adójára vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a belföldi gépjárművek adójára vonatkozó adatbejelentés és bevallás már nem az önkormányzati adóhatósághoz tartozik, így ezen rendelkezések az Art. 2. számú mellékletének önálló alcímébe kerülnek megállapításra. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény szerinti új mentességekről kizárólag az adózó bejelentéséből értesülhet az állami adó- és vámhatóság. Az adózók bejelentési kötelezettsége csak azon esetekben szükséges, amelyekben az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásából a mentességre való jogosultság ténye nem állapítható meg.
    10. melléklethez
    A módosítás a gépjárműadóügyek NAV-hoz történő delegálása miatt szükségessé módosítás. Az Art. 3. számú melléklet II. fejezet B) pontjában foglalt, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő befizetések, belföldi gépjárművek adója elnevezésű rendelkezésre áthelyezésre kerültek ugyanezen melléklet I. fejezete alá, mivel a belföldi gépjárművek adója a módosítást követően már az állami adó- és vámhatósághoz teljesítendő befizetésekhez tartozik.
    11. melléklethez
    A pénzügyi számlák automatikus cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az automatikus információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően azonban a 2020. évben több állam, illetve joghatóság is csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi a pénzügyi számlainformációk szabályainak alkalmazását a felsorolt partnerekkel. A melléklet az új csatlakozó országokat sorolja fel.
    12. melléklethez
    Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete tartalmazza azokat a joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően csatlakoztak az információcsere- megállapodáshoz. A kihirdetést követően azonban a 2020. évben több állam, illetve joghatóság csatlakozott
    a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi az országonkénti jelentések felsorolt partnerekkel való információcseréjét. A melléklet az új csatlakozó országokat sorolja fel.
    A folytatáshoz előfizetés szükséges.
    A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    A folytatáshoz előfizetés szükséges!
    A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

    A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.

    exit_to_app Belépés Előfizetés

    Keresés az oldal szövegében